rčrsztv nU politiessii i kultu p n I tj é dü. i le. ZKA MURAVIDÉK AJ INA Gazdasági, politika;? és kulturális hetilap. Szhája vszáko nedelo. aprej piacsilo: 1 ?eta 24 . i 12., meszecssio 4 . V tvüii-itvo 70,, V Ameriko 80 Dinare za edrio leto. Megjelenik minden vasárnap. Eíi.'fizetésl ára: '/a évre 24, : i évre 12, I hónapra 4. Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente. Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal r!ÁR ISEVCI p. M SOBOTA Rok piszi sze eszi posilajo i sze r.e vrnéjo. — Kéziratok idekíil-dendők s nem adatnak vissza. Cejna iíiseratov za □ cm: Izjave, poszlano, odprta písz-ma i 50 . réder veliki 1 máli og' sz 070 Din. i dávek. P) i vecskrát popüszt. Hirdetési árak négyzett ómként : Nyilttér és hasonlók í'50. rendes hirdetés !•—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Tcb!;szörinél engedm A kisebbségek védelme Magyarországon. A magyar kormány a trianoni béke-jterződésben vállalt kötelezettségének rneg-elelően a kisebbségek védelméről törvény-ivaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé, mely a Neue Freie Presse szerint főbb jffontosabb rendelkezéseiben a következő: Minden magyar állampolgár, tekintet léikül fajára, nyelvére vagy vallására, a tőr-íny előtt teljesen egyenlő s egyforma IIg&ri és politikai jogokat élvez. Vala iely kisebbséghez való tartozas nem lehet ikadáíya semmiféle hivatal, nyilvános állás fagy méltóság elnyerésének avagy vala-nely foglalkozás és hivatás gyakorlásának. Ainden állampolgár szabadon használhatja myanyelvét az üzleti forgalomban és a nagánérin t kezesben a sajtóban és nyil-Tános gyűléseken. A törvények a kisebbségek anyanyelvén is közreadandók liteles hivatalos fordításban. A törvényhatóságok közgyűlésén a örvényhatóságí bizottság tagja az állam livatalos nyelve mellett anyanyelvét is száradon használhatja. A kisebbségek hivata los nyelve a képviselőtestületek által határozta! Ik meg. A községi képviselőtestületi gyűlései - n az állam nyelve mellett az iyanyelv is használható. A nyelvbeli kisebbséghez tartozó állampolgár a hatosa okhoz anyanyelvén is intézhet btadvá-yokat s vz ilyen beadványok folytán ho-andó határozatok és végzések a fél ki ánságára a beadvány nyelvén is kiadan-ók. A bírósági eljárásban is a legmesszebb lenő engedmények biztosittatnak. Mindazon iskolákban, ahol a nem ma yar ajkú iskolakötelesek száma a 40-et íeghaladja, a tannyelv a kisebbség nyelve, [özségek és felekezetek által fenntartott ,em magyar nyelvű iskoláknak a nyilvános-igi jogot feltétlenül meg keil adni. A kormánynak gondja lesz rá, hogy a olgári és középiskolákban a nem magyar iyanyelvü tanulók részére parallel osztások létesíttessenek s a szükséges tanerők jcéiból mindenütt rendelkezésre álljanak. Iz egyetemeken valamennyi kisebbségi nyelvnek és irodalomnak tanszéke lesz. A rendelet megengedi továbbá, hogy lalamenyi nemzeti kisebbség nyelvének mományosságának, művészetének esi Murájának ápolása céljából egyesületet alakithasson és fenntarthasson s U uKya n ezen célból pénzt gyü jth essen. Minden kisebbségi vidéken működő piivatalnok tartozik két év alatt az illető kisebbség nyelvét elsajátítani Azon hivatalnok ki a kisebbségek nyelvhasználatára ronatkozó rendelkezéseket nem tartja be, [vagy azoknak eilenére cselekszik, fegyelmi vétséget követ el, mely szándékosság vagy ismétlés esetén súlyosan büntettetik A lapok egyértelmüleg üdvözlik a magyar kormány rendeletét irja a N. Fr Pr. — és egyhangúlag állapítják meg, hogy ezen rendelet jóval több jogot biztosit a nemzetiségi kisebbségeknek, mint amennyire a trianoni békeszerződés az országot kötelezi. A nacionalista irányú Magyarságtól kezdve egész a szélső radikális Világ ig azt kívánják a lapok, hogy az utódállamok ís hasonló rendelettel segítsék felépíteni a a humanizmus nagy gondolatát s az idegen uralom alatt levő nemzetiségeknek legalább azokat a jogokat biztosítsák, amire őket a békeszerződések kötelezi!;. Ménsine obramba vu vo~ grszkom országi. Vogrszka vláda je pouleg trianonszkoga míra závezka na szébe vzéte dúzsnoszti namerne obrambo gledoucs primejrno zrendelüvanye dála vö, steroga glavne i znamenitejse djátke szo, kak je tou v. Neue Frei Presse nemski novinaj popíszano, ete naszledüvajoncse: Vszáki vogrszki pörgar, kaksegasté plemena, jezika, ali vere je, je pred právdov g lih ni i glfhnne pörgarszke i politiesne juse má i vzsíva. K-sterojkoli ménsini stoj sziihsi, tou neszmi bidti zrok ali zádeva vu toin, ka bi on nebi szmeo, kaksesté szlűzsbe, csészti, pozványa, csi je natou szpodoben, dobiti i nosziti. Vszáki pörgar szlobodno, nezasztávleno lehko nüca jezik szvoj vu szvojega dela, pozványa krouzsi, vu med-szebnnom dotíkanyi z-lüdrní, vu piszanyí, stampi i vu ocsiveszni szpráviscsaj, gyülej-saj govorejnyi. Pravdé, zákonje, sze vu inénsinaj jezikaj veritno doj obrnyene tiidi morejo naznánye dati i razglásziti. Na vármegyővszki gyülejsaj várme-győvszkoga nazavűpsztva (megyebizottsági tag) kotriga, pouíeg drzsávnoga szlüzsbe-noga jezika szlobodno i szvoj tnaíerni jezik nüca. Obcsine szlüzsbeni (uradni) jezik veski tanácsnici szamí obszebi zvolijo, vu sterom do sze tanácsivali. Na veski gyüiej saj pri drzsávnom szlüzsbenom jeziki, szlobodno szvoj materszki jezik tüdi nücajo. K-ménsini sze drzsécsi pörgar k-ob laszti vu szvojem maternom jeziki tüdi szlobodno dá notri prosnye i drűge napiszke i na ténapíszek prinesena szkoncsanya (szklepi) na sztranke zselejnye sze tüdi vu maternom jeziki morejo vödati i prineszti Pri birovie obhodi (tárgyalásaj) kak nájvecs szlobodscsine sze ogvíisa. Vu vszákoj táksoj souli, gde nej vo-grszkoga jezika decé vise 40-ti jeszte, je vucsenya jezik: materszki. Poménsinaj i gmajnaj gori drzsáne solé tákse juse májo, kak drzsávne. Vláda sze poszkrbi, da v-pörgarszki i szrejdnyi soláj za nejvogrszkoga jezika vucseníke parallelni razrédi sze posztávijo gori i potrejbne solszke mocsí (proffeszorje) szeposztávijo v-nyé. Na vszevucseliscsaj sze za vszejmensin jezike i píszátelsztva racsún kathedre posztávijo gori. Imenüvano zrendelüvanye dopüsztí ka navszáke národnoszti ménsine jezika, kultore osznávlanya gledoucs szlobodno drűzstva májo, gori drzsíje i naté cil áldove prinašajo i pobérajo. Vszáki csesztník, sze vu dvej leti more one ménsine jezik navesiti, na stere presz-tori szlűzsbo znása. Vszáki csesztník, steri sze ménsin jezika szkoncsanyi nepodvrézse, nego tém prouti csini i nedovoli, prelomi szltizsbeno regolo, zapoved, za steroga volo sze náimre, csitou szamrad i povratno presztoopi, trdno pokastiga. Vszi organomi novin pozdrávlajo i dícsijo vogrszke vláde íou zrendelüvanye pišejo nadale ímenüvane novine: Neue Freie Presse i ednoglaszno konstatejrajo, kaj tou zrendelüvanye vecs jusa i szlobodscsine ogrüsa ménsinam kak je natou gledoucs trianonski mira závezek szam szebé doli zavézao, Od nationálnoga Magyarság zváni szploj do náj radikalnejšega Világ novin, vsze novine tou zselejo i kricsíjo, naj i one drzsáve, stere szo z-vogrszkoga i drügi orszagov doubile presztore, z-priszpodob-nim zrendelüvanyem pomágale gori pocim-praíi humanizmusa lejpo veliko iníszel i hrambo i tak pod tűliov oblásztjov bodou-csim národnosztam kamesi ono szlobod-sesino i juse ogvüsale i dálé, na steroga szo po trianonszkom mira závezki doj za-vézane i dúzsne dati. * Národtiü jezícsno vjedínanye i Prej k morei. Píszao : Ljudevit Halász-Pópié novlnár. Küzmics Stevana prejkmurszkoga szloven-szkoga prvo a piszátela rodjenyá 200 leitnoga szpoumenka szvétek je za aktuálisno vcsíno ono pltanye : Ka naj májo pred ocsmí vezdásnyi prejkmörszki piszátelje na jezika i národ-nosxt gledoucs ? Mí vendi. kí k-szlávszkomi ná-rodi szlíhsimo: imenujmo sze ba'r »sztári szlovenje«, ali »prejkmurci«, neszmimo z-oucsi püsztiti té csin, ka je nouve jüzsne szlávié drzsáve grüntanye zacsétni punktum grátao piidoucsega szláv-szkoga reneszánca, steroga doszégnenye sze nemre nacsi miszliti i popolno gtátati, kak po jpzicsnom vjedinanyi, za storim sze száma od szébe vöosznové i pride vjedinana narodna vejzst. Li vjedinyena národna vejszt je mogoucsa doszégnoti i zvrsiti ono národno pozványe, stero prigoda od szlávszkoga národa csáka i zselej. Záhodni (francuski, italianszki) latinszki národov i nemesije kultura je zse preb^jzsala szvoj bezsáj, stere kamo-koli nagíbanye, té kulture dekadencio má za szebom prineszti. Nej miszlécsi na zhodni plemenov szlabo kulturo: jedíno je szlávszki národ pozváni i predesztinálni na tou, da na meszto pomenkávajoucse záhodne kulture sztoupi i prejk vzeme vodécse pozványe vu szvejta prigode nadaljávanyi. Mi vendszlovenie, kí szmo li eden máli, atom, edno kaplo vodé vu velkom Óceáni escse i vu nasoj tejsznoj domovini edna premulicska ménsina, nemarno drtigo, kak previditi nas sztan pri osznávlanyi našega jezika, gledécsi on veliki cil: nemarno drögo csiniti i tou nam je potrejbno vcsiniti --- navküpno — nas jezik ocsisztiti od tühincov prejkvzéte rejcsi i nyé vezdás-nyega országa velike vecsine z-szrb-horvats-kimi recsmi namesztiti. Tou nam zdrava pamet i tüváristnoga zsítka nepresztanna centralizácia tüdi tak veli, prerazmiti i szpoznati dá. Tou pa vend-szlovenje tejm lezsi zvrsijo, ár vu nyihovom jeziki i. v-horvatskom je velika szpodobnnszt, stero po-lehsa on vecs sztotin prakszis i tüvárisno dotíkanye. Nega tü od toga guesa, ka bi znícsíli i fundali szvoj klaszicsni jezik, (kak tou kráinci namejnijo) steroga szmo prejk jezero lejt, kak drági kincs obarvali, osznávlali, gájili — náj on osztáne gori od pokolejnya, do pokolejnya szamo li one vszákda-nésnyejpiszmene recsí (stero szo pri ekaksi píszmeni dugoványaj z-vogrszkimi namesztili) da tak szpo-znavsi jűzsni szlovenov jezik, szvojega rodnejsega vesinijo i vö sze osznové z-zdaj gucsécsega szrb horvacskoga jezika on jezik, steri vjedína i pripela národno vejszt i obcsütnoszt. Vszáki jezik má i more meti szvoje prav-deno-náturno gájenye i násztopno osznávlanye, steri ednouk na národnoga vjeaínanya poule pripela porázlocsni krajni jezikaj gucsécsécse jűzsne národe. Toga nászled sze zse vidi i zskazsüje pri od vojákov domou pridoucsi mladéncaj. Pouleg mojega stímanya vojástvo bode toga pozvanja nájbougsi faktor, steri té cíl ogvüsa (Ausztrie példa nam nacsi szvedocsi. Reditel.) Tou pszikhologicsne zroke má: pri vojástvi potrošeno vrejmen je bilou vszigdár ono vrejmen, steroga szpoumenek je nájbole gori osztao pri oni, ki szo szlüzsili (Naimre te trplejnya zsaloleszten szpoumenek ! Reditel.) Jezicsnoga i národnoga vjedínanya pout je nej tak lehka, da bi sze tou od dnesz do ütra povejmo v- 24-ti vöraj moglo zgoditi (kak tou niki soviniszti bloudno míszlijo. Red.) Eden jezik i národ poszili tázbriszati namejniti, je grejhsno i bloudno nevarno zdejnye. Ali neprekrouzsena vöneognyena, lehko povejmo: Elementálna, tü-váristvena potrejbesina je, stera prvle szledi má prídti. Prottomi, prouti bidti je — bloudnoszt — ali z-ednim bi teliko znamenüvalo, ka nej znati i poznati one plemenite znanoszti i pozványa, stero na szlávszki národ csáka: na szlávov szvetovno prigode porzvány-! K tomi pa li jedíno po vjedínanyi jezika je prouti mogouose prídti i tak tudi k-vjedinanvi ednoga dühá. Tá pout je nasa i tüdi: prejkmurszki szlovenov.' (* Meszto szmo dáli etomi naplszki v-Mörszkoj Krajini, csi glih iierazmimo vu vszem táli z-piszátelom v-edno doub, Na stero sze escse drugo pout nazáj povrnémtr. Reditel.) ÖL A S El. HI1 a.. Oszobni glászi. G. Lipovšek Gáspár voditel okr. glavarsztva, dosedasnyi vladni szvetnik szo imenüvani za okr. glavarja gg. Dr. Bratina i Svetina doszedasnyi komiszárje pa za vládne tájnike vszi pri okr. glavársztvi v M. Soboti. Ti vrejdni — oblounani. Szrecsna dobrozselja! Direkcija za gradnjo novih železnic kraljevine SHS v Beogradu naznanja s aktom od 27. junija 1923. broj 3666, da se gradba želaznic Murska Sobota Ljutomer Ormož nikakor nenamerava usta viti, ampak nasprotno direkcija stalno forsira cekckcijo za gradnjo v Ljutomeru, da dela kar najhitreje. S proračunom za leto 1923/24, ki se sedaj nahaja pred parlamentom je predviden pot reden kredit zadovršenje te željeznice. Vesti in govorice o ustavljenju gradbe so torej ne resnične. (Okr. glav. v M. Soboti Štev. 660/pr.) Premovanje konjov v Beltinci. Štev. 357/2. Konjerejski odseki odek 2, kmetijske družbe za Slovenijo, priredi premovanje konjev za Prekmurje dne 25 julija t. 1. v Beltincih. Premovani bodo samo konji mrzlokrvnik pasem in sicer kobile z žrebeti, triletne pripuščene ali nepripuščene in 4 letne pripuščene žrebice, enoletne in dvoletne žre bičke ter enoletni in dvoletni žrebčki, ki obetajo postati dobri plemenjaki. Ti morajo biti opremljeni z živinskimi potnimi listi in legalnimi spuščalnimi listki. Ostali pogoji so itak znani iz razglasov iz prejšnjih let. (Ur. list, št. 69 ex 1921). Da se more obdarovati čimveč konjov, vabimo prijatelje konjereje in občine, da prispevajo z denarnimi prispevki za premije. Te se naj pošlje na okr. glavarstvo ali naj vzroči na dan premovanje pre-movalni komisiji. (Okr. glav. v M. Soboti.) TÁRCA. „Lázár kelj fel!" — Bormegissza Qábor uram históriája. — Irta : Halász P. Lajos. Nem a mai, gondterhes napok korában történik meg egy-egy érdekes história. Odanőt'ek azok a múlthoz és mint gyermekkorunk reflexiói, térnek vissza hozzánk, néha, hogy lelkünket simogassák, a jelen élet viharaitól feldúlt lelkünket, Szellők, ezek andalító szellők; az örök — romantikus — múlté; — onnan való ez a história is: Van egy kis város a Vendvidéken, ebben a városkában élt e történet hőse — jóval ezelőtt, a Nagytekintetü - céhvilág végkorában, azidötájt, amikor az ezüst-pitykés lajbik divatjába, az az »átkozott német« ütötte bele az orrát a szük-pan-talós vívmányával, szóval akkor élt az a közbecsülésben állott szűcsmester, akit egyszerűen Bormegissza Qábor uramnak, vagy röviden Lázárnak fogunk nevezni elbeszélésünk folyamán. Ergo, ahogy a történetek kezdődni szoktak: Egy szép őszi éjszakán, Bormegissza Qábor uram ott feküdt, a városka végén, a réti virágokkal tűzdelt Mária-kő tövében. (Vájjon mi' szél hozta ide ?) Arca, mint a carmin, vörösen égett, , beugró két szemüregéből két picurka szem pislogott elő, pillantásai rátapadtak a végtelen világűr csillagtengerére. Éjszaka volt, álomringó nyári éjjel s B. Q. uram, sirontuli néven Lázár, gondolatban ott nyargalászott, fenn a hét csillagból vert diadal-szekéren ; tul a csillag kárpit mögött, pedig az Űr tartott szemlét, fenséges — szúrós tekintete lejutott a bűnöző lelkek szomorú földjére is: . . . Bormegissza Qábor uram itt nagy hirtelen olyasfélét érzett, mint kinek testét zuzodás-okozta fájdalmak kezdik marni. Felébredt, sikoltott, csipás szemeit kéröen emelte az égre. Gondolkozni próbált. Távolról, a faluból kísérteties kakasszó zenget bele az éjbe: (»Krisztus, Júdás, Tanítványok, Halál«. Gondola magában és a végét várta, Bormegissza uram.) Feltápászkodott arc- i cal a kereszt felé, szemei rámerevültek a néma Mária-kő esett pilláira, térdre bukott. Lelkében kínos tusát viták a jövő-menő gondolatok. Meggyötörtnek s elveszettnek hitte magát, hol a földre, j hol az égre pillantott, segítséget várt, menni akart, i de lábai mintha gyökeret vertek volna. Nem birt Pasja steklina v Prekmurju. Štev. 459j Dne 25. VI, se je preklati! neki dosedaj še poznan najbrž iz ogrske stekel pes v Gori Lendavo in sosedne občine. Tu je obgrizal ki 30 psov in pobegnil pri Kuzdoblanju v Burg< land. Dne 28. VI pa ugotovljena pasja stekli pri nekemu psu v Moravcih. Štatistika že toi šteje !2 slučajev pasje stekline v Prekmurju. P ostreni pasji kontuinac še bo trajal radi tega n prei. (Okr. glav. v M. Soboti.) Važno za izseljence v ameriko Izseljenci, potujejo v New-York ali pa preko New-Yorka opozarjajo na novo ustaoovljeno Društvo za p moč potnikom v New-Yorku, ki je uvedlo služ spremljevalcev (gnide service) za novo došle seljence. Vsak izseienec dobi brezplačno sprei ljevalcca, ki ga na poli k sorodnikom oziron odpravi preko New-Yorka i na zaželjeno mesl Svrho novoustanovljenega društva je prepreij iskoriščavanje potnikov po različnih sleparijah i (Okr. glav. pol. odd. M. Sobota). Lovszko društva v M. Soboti naznanya, vszi nyé köfnge"~Tefiko dobijo gotove patroj po zmernoj cejni csi sze zgálszijo pri tajni drüstva pri g. Škrinjari, Naváden patron: 6 brezdimni: 7 kor. falat. Tájni Najdena je edna pejneznica (bugyelaris)[ malo penezmi i vu nyem lovszka kárta i orozsi liszt glaszécsa sze na imé Mikola Ádám Dolii na Gor. Lasztnik lehko prevzeme prouti ol csinszkom potrdili o persoune v Norsinci (j Sobota) pri Bédek Józsefi z obdarítvov. Hodoš. Prinász vkápajo graniesno kaménjj Vozijo je z kouli i pri tom na nasi trávnild steri szo od vnougoga doszedásnyega dezsdzi prentokri, doszta kvára delajo nej szamo za j tosnyo outavo, nego na vecs lejt, ár je vf razrejzsejo Csi sze zsé doticsním oblasztam ne milimo, nej bi sze nyim zsivína milila, steri sze doszta jejsztvine odtégne sztem i bi! prilicsnejse vrejmen nyálé tou vkápanye. Vescsica. V nedelo t. m. 15-toga pope dnévi bode prinasz poszvecsüvani te noit küpleni 180kgzsmeten zvon. Po poszvetcsüvan de veszelica prinasz, za stero szo priprai velike. Štirje diihovniki szo sze zalejali v Drál gda szo sze v ládji pelali v Brezno na ouszvj tek iména dén g. Hirschucana. Po imémi si Valčič z Brezne. Rasnik z sv. Trojice, Ribič z Brezne i Držečnik z Janzeveva vrsa. Godi sze 10. t. m. mozdulni és lelkében tovább dúlt a vihar, egy pi nat és valami fuldoklás félét érzett. Minden erej összeszedve, neki-fóhászkodott, szájából mint végi sóhaj, tört elő a hang: — Uram, Isten, bocsáss meg. nékem, szegéi bűnösnek! — Megvan minden bocsájtva, te résg d.....-- felelt egy ismeretlen hang a keres túlsó oldaláról. Barmegissza uram. a szavak ha latára. menten kijózanodott. Szégyenében futásnl eredt és futtában majdhogy rá nem tiport a ki reszt közelében pihenő pandur-patrolra, a nai meghökkenésében csakhogy lel 1400-— » » O vesz—Zab.....» 1400"— » » Kukorca--Tengeri ...» 14001— » > Proszou Köles ... » 1200 — » » Hajdíjna—Hajdina ...» 1200 — » » Oraoka—Bükköny ...» 2000' — » » Otroubí (psen ) -Korpa (buza)» 1150-— » » Szenou—Széna ...» 300-— » » Graj-Bab.....» 1Ó00"— » » Krumpíse —Burgonya » 340" — 1 kg. Lenovo sz. Lenmag ...» —■- » » Detelcsno sz.—Lóhermag » —*- III. II. I. sze edesi mládi vucsji pesz. Pozve sze v Prekm Tiskarni Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé Mászt 1 Zmoucsaj ° —Bika Š —Üsző 0- Tehén « —Borjú £ —Sertés — Zsirl-ő. -Vaj , . i 40-—45 1 40 Spej—Szalona Belice—Tojás 50' 45 - 50 — £ 30-— 35- - 40-— g 53 -62 — | 93-98-— . , » 200-» 140-. » 160-, . > 4- HEANILHIC A v SKURS&I BOMÚTI Prej — Ezelőtt MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR (SZTARA GASZA) Z VRSÁVA VSZE BANCSNE DUGOVÁNYA MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT V ZVÉZI ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN Z-„JADRANSKA BANKA 3EOGRAD"-AL.