Szhája vszóko nedelo. Naprej placsilo do nouvoga leta: m« Din. 47. evflnsztvo Din 68. Ameriko Dln.,75. erati za □ cm. 3 K* 1 vecskrátSpopüszt. ww ORSZKA1 RAJINA Vérsztveni, politicsni i Reditelsztvo 1 opráv-nistvo v Márkisevci posta M. Sobota. kulturni tjédnik. Cejnafca[edno numero: na 4 sztráni Din. 1'— na 6 sztráni Din. I — Rokoplszl sze ne vrnéjo. | Odebéranye. Eden najznamenitejši i nájdale széga-ícsijjus pörgarsztva je votumszki jus, íri sze pri odebéranyi nüca, tam sztoupi szvojcC vaiánoszt. Té dá priliko odebé-Ici, ka íehko kcój gucsí pri prinásanyi konov, pri szpelávanyi drzsávni del i po j pouti ^szijehko pobogsáva szvoj mili rs. Ali nücanye toga jusa gviisno vu-enoszt, previdno rázumnoszt zselej, stera mi mogocsnoszt da, ka kandidatne ograme lehko kritizejra, lehko obszoudi: i szogdobri ali nej? Tou je, naj zná ) szvoji nogáj hoditi, naj nenüca vodila, ki ga zná v drűgi nezselen kraj zadati . . . Zsalosztno je, ka eden tao lüsztva lebéranye escse itak szamo za szmehsno banye, za veszéli glaszen spil drzsi i ne ejri je po pravici. Tou je pa nejzrej-fSzti znamejnye. Nezrejli je, ki ne nasz-iöje szvojega právoga stimanja, nego sze [podmititi, dá sze krmiti, zapájati; ali ikse koli driigo neprávicsno obejtanye íeme gori, z ednov recsjouv, csi ne dáva Huma po rázumnoszti. Záto je poírejbno ganizejranye, naj sze iüsztvo po tój pouti Eszveiti, nai vtou formo dobi politicsno senye, polTiicsno szamo szebno szubordi-icijo. Ameriko obhodjeni nasi rojáki szef idi zezávajo na samsnyo veliko szlobos-sino, ali tou pozábijo naprej prineszti, na eliko je tam liisztvo z organizejrano vu szem táli i tak politicsno tiidi. Teliko moremo szpoznati, ka je nase K) má!i vesznicaj tamosnyo liisztvo doszta ínetnej organizejrati, kak pa na velki Ipaj vküpzsivoucse varasko prebiválsztvo. Ji záto tü tüdi moremo vcsiniti vsze, ka mogoucse. Csi pitamo liisztvo: nakoga i zakaj i votum nanyega ? — nájvecs iűdi nam evej zadovolnoga odgouvora dati, poprejk évi, ka sze nyerni etoga ali ovoga kan-dáta oszuba bole vidi; eta nyerni szilje lemele, ov nyerni márho dolikűpi, ali z irograma kaj nevej. Szamo politicsno dozorjeni národ zná io vaiánoszt szpraviti szvojo volo, szamo ize z táksim lehko vödoprineszé prav síszto odebéranye, za kem sze tere vszaksi árt, steri na pravicsnom i sztálnom funda-lenti scsé k szebi potégnoti obiászt, csi aisztino scsé doszégnoti vszej po prejcsno obrobívoszt, vöztrejbiti nezadovolnoszt, oravnati pout proti ednoj lepsoj i bláj-senejsoj bodocsnoszti. Politicsno zs rejlő Iüsztvo sze nedá bdmititi, niti nej presztrahsiti, csi bi sze petni gii z tem prtili, ka zgübí szvoj ne-eszki jus. Pri odebéranyi de ta prva kísta nasa! A választás. A polgárság egyik legfontosabb és iegmesszibb kiható joga a szavazati jog, amely a választásoknál érvényesül. Ez adja meg neki az alkalmat, hogy a törvény* hozásra, az államügyek vitelére és közvetve saját sorsára is befolyást gyakorolhasson. E jog helyes használatának előfeltétele azonban bizonyos fokú képzettség, értelmiség, amely képessé teszi a választó polgárt, hogy a képviselőjelöltek adott pártprogramjait meg tudja birálni: helyesek-e vagy sem ? Vagyis, hogy saját lábán tudjon járni és ne szoruljon vezetőre, aki esetleg félre is vezetheti. . . Sajnos, hogy a nép egy része még mindig csak mozgalmas, izgalmas és mulatságos játéknak tartja a választás és nem fogja fel komoly oldaláról. Ez pedig éret-lenségnek a jele. Éretlen az, aki nem saját jobb meggyőződést követi, hanem meg-vesztegetteti magát, elfogad etetést, itatást vagy bármiféle jogosulatlan Ígéretet, szóval ha nem elvből szavaz. Az ilyen népnek még nincs politikai iskolázottsága. Ezért szükséges a szervezkedés, hogy ily uton kapjon politikai nevelést, politikai önfegyelmezési. Amerikában járt földieink szeretnek hivatkozni az ottani nagy szabadságra, de azt elfelejtik megemlíteni, hogy ott a nép mennyire meg van szervezve nemcsak társadalmilag, de politikailag is. Be kell ismerrnünk, hogy nálunk az elszórtan élő falusi népnél a szervezkedés is sokkal nehezebb, mint a nagy tömegekben együtt élő városi lakosságnál. Azonban itt is minden lehetőt meg kell tenni. Ha megkérdezzük a népet ; kire miért szavaz? — a legtöbb ember nem tud kielégítő feleletet adni és legfeljebb azt mondja, hogy neki ennek vagy, annak a jelöltnek a személye jobban tetszik, ez megőrli a gabonáját, az megveszi a marháját, programjából azonban egyetlen egy pontot sem ismer. Csak a politikailag érett nép érvénye-sitheti a maga akaratát, csak olyannal vihető keresztül az elengedhetlenül szükséges tiszta választás, amire minden pártnak törekednie kell, ha igazságos és tartós alapon akarja magához ragadni a hatalmat, ha őszintén akarja elérni az általános jólétet, megszüntetni az elégedetlenséget, egyengetni az utat egy szebb és boldogabb jövő felé. A politikailag érett nép sem meg nem j vesztegethető, sem meg nem félemlíthető, j még menybéli jusának elvesztésével sem. Drovnija. Cimbiogel: »Ti, Cimbongel, zakaj pa Švl-karŠič tak strašno agitira za klerikalce?« Cimbongel: »Ja vel, prvle — kak je sou za financarja, je bio na Koroškem pri Oospej Sveti (tou je fara) za mežnara (céhmester.) Cimbiogel: Ja záto zdaj tak gizddvo ooszi «kt«tá*ko ? A választásnál a mi ládikánk lesz az első. Aproságok. — Hallja-e komám? — Hallom. — Miért nevezik Benkó pártot savanyuvizes pártnak? — Azért, mert a helyettese, Vogler, látja el a választóközönséget savanyuvizzel. — És tniért mondják cirilica pártnak ? — Cirilica a szerb alakú betüirás, amelyet, komám, majd magának is meg kell tanulni, ha a radikálispárt jut többségre. — ögye meg a fene, az én gyomrom azt már nem veszi be I Az egyoldalúság. Egyes embereknek különös sajátossága, modora, vonása, vagy mozgékonysága oly hatással van némely személyekre, hogy tetszésüket első pillanatra is megnyeri az egyén, tekintet nélkül arra, hogy az másoknak feltűnne, kik ugyanazt alapos szemmel vizsgálják. Mind annak dacára, mintegy belészugerálják, elhitetik másokkal ugyanazt, a mit ők annak gondolják, vagyis, hogy£szép, vagy jtí, vagy csinos ha a másik nem is látta, nem is ismeri, vagy ha látta is, de nem szépnek, jónek, vagy csinosnak >'s taldUa, elhiszi a másiknak, hogy igy van. S ez megy szájroi-szájra, embertől-emberig, mig végre a dolog odáig jut, hogy ismeretlenül is képes — minden további megfontolás Bélkül — baklövést elkövetni. Tedig de sokszor keserű a csalódást Nem soroljuk ide azokat az ártatlan dolgokat melyek épen csak egy ártatlan személy, vagy tárgy megítélésére vonatkoznak, de beszélnünk kell olyan személyekről, melyek magával rántanak egy tömeget, egy egész vidék lakdsságát. Oly személyek munkálkodásának megítélésében több körültekintéssel kell lennünk, s az ily személyek ténykedésénél nem szabad csak avval megelé-gednüok »valami van rajta a mi nekem letszik«, hanem szembe kell állítattunk az általános érdeket. !jeo időszerű példa ma a választás napja, a mikor nem egy esetben találkoztunk, avval a nézettel, miért nem ment az EMP jelöltje a Radics-párttal, hogy az ilyen meg az olyan s evvel kellene lenni. Ez is a dolognak a fentihez hasonló egyoldalúsága. Ez a párt tulajdonképen csak jól megszervezett párt, valakinek ez megtetszett adta tovább ment szájról-szájra, végre beképzelik, hogy tényleg oly jó. De hogy az ellenkezőjéről valaki meggyőződött volna s azt adnák tovább, arról nincs sző, mert ők csak azt tudják s igy ismerik. Nem akarom itt e pártot gyalázni, mert hiszen rokonpárt, parasztpárt a neve. Lehet jó is. Hogy nem mentek e párt képviselői a múltban, a parlamentbe, talán a Horvátországi helyzet ezt igy kívánta. De az az egy bizonyos, hogy a kicsi Horvátországra éppen azért vetettek ki 1,600,000 dinárral több adót, mint a mennyi reája a kiadás. Ki fizet most ennyivel kevesebbet, talán mi Muravidékiek ? Dehogy I Ennyivel kevesebbet fizet Szerbia, Ugy-e, ha Radicspárti képviselők ezen edd kivetésénél jelen lennének, az arányos adóel-osztás mellett foglalhatnának állást s a szegény adózó polgár nem nyögne a teher alatt, legalább is három évig. Itt és több ilyen dolognál védhetnék jelenlétükkel az adózókat. Hogy mégis mi ezúttal nem mehetünk velük, többféle ok van, ha több, mint felét az okoknak félre is tesszük. Csak higedtan ószerüen kell gondolkodnunk, szembeállítva az általános a *em a aeemélyi érdekeket. Mi még ma is egy olyan garabonciás könyvbe jegyzett vidék vagyunk a hatóságok előtt, hogy éppen azért nem tudtunk elérni vidékünk részére semmi kedvezményt. A mi könyitést kaptunk, az is csak egy alamizsna volt részünkre, a befizetett | adónknak pedig nem is percent szerinti, hanem ki- j látásba helvezett megigérések a kamatt hányada volna csak." Tehát mellőztek. Ez a mi vesztünk, ez a mi tönkremenetelünk. Hát nekünk szabad ezt megengednünk,, kiknek éppen legjobban osztályrészül jut ez a teher, ez tönkrejutás veszélye a teheralatti nyögés!? Nem! gondoljuk, hogy át keli ugranunk azt a nagy falat, mely gazdasági létünk jobbrafordulásátdl választ el? Vagy szenvedjünk tovább, mig csak egy izmunk is kimerülve ránga-tódzik? Nem. S ha nem, akkor még ma kora arról beszélni, hogy Radicspárttal menjünk a választásokba, a mely szintén oly szálka a hatóságok és a kormány szemében, mint mi voltunk, vagy még ma is vagyunk. Hát gondolják, hogy ily elhatározásunkkal kapnánk valamit? Vagy á józan ész elképzelheti-e azt, hogy eme párti megválasztott képviselőnk el tudna érni vidékünk részére valamit is annál a kormánynál, a melynek szálka a szemében? Ugy-e nem! Nekünk pedig ez kell, mig nem késő addig segítsünk magunkon s ezt pedig csak egy helyes középút kiválasztásával tudjuk meg tenni, azaz azon, a melyiken haludunk ma mi, vagyis sem nagyon balra, sem nagyon jobbra, mégis a mi követeléseink, tehát pártunk programja alapján. Az a kitűzött cél, mely a Radics pártot oly fegyelmezetté oly erőssé tette minket nem boldogíthat, mert minket nem érint. Önálló horvát köztársaság már nem is lehet, mert törvényileg az egész állam fel van osztva kerületekre, s ha valamikor leond, ez csak közős akarattal, az egész államra kiterjedően lehetséges, a mi magától fog megérlelődni. Tehát ha fel van oszstva kerületekre, akkor mi már a marburgi kerületbe tartozunk. És valyon, ha mi a horvátországi Radics párttal mennénk, a mely csak Horvátország érdekeit tűzi ki célul, gondolja egy józan ember, hogy marburgi kerületi hatóságnál, a melyhez tulajdoképen közizgaz-gatásilag tartozunk s nem Horvátországhoz, tudjunk valamit elérni vidékünk előmozdítása érdekében ?! Ugy-e nem. Könnyű fellovalni és beugratni a szegény népet, azoknak kiknek sem tűz, sem viz, sem jég nem vesz el semmit és mégis van sok,kik emellett jól keresnének, aztán pedig kinevetnék a szegényt. Nem különben kiabálhatnának azok is, kiknek milliós vagonai, szép villái vannak, mintegy azt képzelve magukról, hogy a villa is, meg a bugye-láris is telve van ésszel. Elhisszük, hogy igy gondolkodnak, de mások veszik észre, hogy üres fejjel kergetik be a veszélybe azt a népet, a melyiknek már-már ideje volna békésebb otthonra, nyugodtabb életre és jobbizü kenyérre szert tenni. Ezért nem mentünk Radics párttal, mert eszembe jut Radics azon ránk is illő mondása : »előbb jövünk mi, csak azután más«! Vagyis segítsünk vidékünk gazdasági helyzeten legelőször. Felvilágosítani a népet! Igen, ezért lenne hálás a nép, nem pedig irigységből, nagyzási mániából és önérdekből félrevezetni. Máli pogléd v „Novine" v 7-mo numero. Da szo »Novine« politicsni stréberov novine, je püsztímo pri miri. Da nemajo niksega zdrzsétka v szebi, szamo recsí, recsí i recsí, záto síamo tou vzememo vö, stero nam kázse, ka sto je piše, nema niti pojema od zsurnalistike: »Za píszanye je potrejbno, da prineszé tou znanoszt cslovek zse pri.fszvojem rojdsztvi na szvejt, ali pa j v szvojem zsivlejnyi doszta proba ino sze doszta i vcsi," pišejo „Novine." No gosp. Klekl szo v hrbtnyeki (hátizsák) prineszli z szebom pri rodjej-nyi tou znánye, stero v „Novinaj" pred nász dá- | vajo i z stere vidimo, ka nyim je jáko po szkoupom . vtálano. Tou verejemo, ka szo sze doszta vcsili, i ali ka szo malo zagrabili, szo nej oni krivi; pro-bali szo tüdi doszta, od Szebesztsána, do Csren-szlovec, szamo, kaíje 'escse tou nej cejli szvejt. Tou verjemo, da kierikálnoga bloudnoga znánya nej szamo puno glavou, nego escse puno csrvou májo. Nadale pišejo ka goszpodje, ki Mőrszko K-pišejo, nemajo od toga ka je szlovenscsina niti pojema i nevejo ka je prejkmurscsina. Ka nyou : drűgi nerazmi, szamo tiszti sto hieroglife razmi. Ka sze szlovenscsine dosztája na tou nájdete od- j govor vu 2-goj numeri, tou nam nejtrbej szve- J docsiti, zná prejkmuszko lüdsztvo, kaksa je nye- i gova szlovenscsina. Vej pa vi hieroglife nepoznate, kak jo pa te morete razmiti? Vi vu szlovencsini pišete! persze »cájtínga« rejcs jeípacs szlovenszka, pa beszeda, (beszéd). Nika sze nejoucste za nas szlovenszki sztári jezik. Kleklistje ga nezaprávijo, | csi ga glih kvarijo. Dolinszke Manke i goricske j mamice do szvoje otroke li vu nyem. vcsíle gú-csati. Csi glih ví prerazmiti nemrete, ár je tou vise vašega znánya, ár je ono obstonkano, z zsnyega nika dobroga nezhája, i záto nema : náz- ; haja, ár sze brezi predpravke dela pri vász.vsze, brezi naprej previdnoszti, záto vam végre Vasa delavnoszt; prakűpcsa, -.szlihsnoszt, ponizsanye, nágibnoszt, píszk, recsí gori osztánejo. Ví nepoznate sztároga szlovenszkoga jezika pa je evan-gelióm tiidi v tisztom popfszani. Cslovek bi miszlo, ka toga pop dönok pozna? Na ocsí nam mecse, ka vogrszke recsí nü-camo v vecs, mejszti. Jeli pa novine tou necsinijo? Novine vszigdár z vogrszkimi recsmi tolmacsijo szvoj nerazmeti jezik, ár dobro znájo, ka bi ga ovak nebi mogli razmeti, rávno záto szvoj program, proklamácio tüdi vu vogrszkom jeziki dájo Klekl pred lüdsztvo, zdaj szo nej magyaron, ürdo je csi szova vrábli právi ka: velko glavou má! Opomina nadale Márkisevcsara, naj bi pri szvojoj mestríi osztao stero dobro razmí i naj sze v kövesztvo nemejsa. Kűhara szo lüdié, demo-krátsne sztranke mislejnya zbérávci oproszili na-tou, kak Kleklia klerikálci, ár tak verjejo, ka de bole znao nyé zasztápali, kak eden obsztarani, za volo szlaboszti, na delo neszpodoben, v pokoji bodoucsí pop. Ki je v pokoji, je zse szlab na delo. Ali pa kövesztvo brezi szkrbí jeszte? Té tanács bi trbelo Kleklii dati, nyegova mestría je popousztvo, zakaj sze pa on mejsa v tákse, ste-romi nerazmi ? Persze klerikálci neogrizávlajo, ka je nyim szlobodno, tiszto je drügomi prepovej-dano. Zakaj szi je vzéo Klekli táksega tüvárisa na pomoucs, steri notárostvo razmi — ali nej je vucseni vu návuka kövesztva ? Míszlim gosp. Klekl', ali sto je tou píszao, nede csemeren, ka szem po nyegovoj pouti íou i zsnyegovimi recsmi preszvejto nyegovo blojdno modrüvanye, na stero vszáko rejcs lehko prá-vimo: A lá Klekl. Do pávidejnya! »Novin« vrejii cstitel. Muravidék két választó kerületének szavazó helyei. Tájékoztatásul leközöljük azt a hivatalos lap 16. számában megjelent — kimutatást, iogy melyből látható, hogy mely községek hol fognak szavazni. Vagyis hol lesz az a hely, a hol minden, muravidék javát szivén viselő szavazó golyócskáját bedobja az EMP ládikájába, azaz azeiSŐ iádikálba. Volilni okra] Dolnja Lendava. 1 Beltinci, Gančani, Ižakovci. 2 Bogojina, Filovci, Ivanjci, Strehovci. 3 Bratonci, Do^ležovje, Lipovci. 4 Čentiba, Dolina pri Lendavi, Petišovci, Pince. 5 Črensovct, Odranci, Trnje Žižki. 6 Dobrovnik, Genterovci, Kamovci (Hrastovec),: Radmožanci, Žitkovci. 7 Dolnja Lendava, Banuta, Dolga vas, Mostje (Zamostje.) 8 Gaberje, (Gjertjanoš) Dolnji Lakoš, Gornji Lakoš, Hotiza, Kapca, Kot. TÁRCA. A képviselőjelölt programmja. (Folytatás.) Mindezt oly lelkesedéssel mesélte, hogy utoljára maga is elhitte, hogy ugy volt. Jaj lenne annak, aki kételkednék, mert ugy lehordta, hogy tüstént megnémult. Büszkélkedett vele, hogy ő franciául tud és sokszor motyogott oly gyorsan egymásután hamis francia dialektusban, hogy hallgatói igazán francia beszédnek vélték annál inkább, mert még a jegyző ur sem értette meg, ha a korcsmában motyogott előtte. Pl. »Szük a bugyogeö bokábeö beü« (szük a bugyogó, bokában bő) ezenkívül mint tudálékos szájhős a falubeliek előtt mint okos és világlátott ember tekintélynek örvendett. Móric csizmadia mester is készült meghallgatni a programot, mert netalán tán valamit helyre kell igazítani, de azért mindenkinek ugy mondta, hogy ő bizony nem megy meghallgatni, -- ő mint világlátott ember, jól tudja, hogy ezek csak Ígérgetnek, félrevezetgetnek, de velünk semmit sem törődnek. Különösen, amint hallja, ez a jelölt igen gazdag városi gyáros, mit törődik ő velünk, nem tudja, nem ismeri ő ami állapotainkat. Miért nem lép fel ott, ahol lakik ? A politika a nagy urak huncutsága, ő neki nem kell, ő nem megy oda. Eljött a várvavárt nap, — az emberek még a kitűzött óra előtt nagy számban gyülekeztek össze — majdnem legkésőbben érkezett Móric »ester. Tekintélyes léptekkel, egyenes testtartássál lépeget de azért észrevehető volt, hogy léptei nem mindig biztosak és mintha testének egyensúlya fel akarna billenni. Ennek oka pedig az volt, hogy egy kicsit betért Samuhoz és mélyen tekintett a pohár fenekére. Az emberek beszélgettek, jó hogy jön, —- ő jobban megfogja érteni, mit beszél majd a képviselőjelölt, mert ezek az urak, ha olyasmit akarnak mondani, amit nekünk nem szabad tudnunk, isten j tudja, micsoda virágos szavakat használnak, pl. Dotátió, Argomentáció, derogál, devalvál, direkte, indirekte, paralel, eoipso, és a jó ég tudja még mit — ö azt mind érti (csakhogy nem jól). Teszem azt: dotáció, azt mondja, hogy ez adó; de rogál szerinte ne fecsegj; devalvál-kör; indirektnem igazságos stb , . . Amint oda ér, a gyülekezet háta mögé megy és hogy mindent jobban lásson és halljon, feláll egy ott levő fatörzsökre, ugy hogy egy fejjel magasabbnak látszott a többi embernél és mindenkin átlátott. A főbiró biztosította a képviselőjelöltet, hogy oly vidéken kerülnek, ahol a nagyszámú impozáns közönség nagyon fel fogja emelni választóinak számát és megbizhatik benne, mert valamennyi állandóan kitartó mameluk és feibicentő. Három kocsi közeledik. A középsőn ült a képviselőjelölt a főbiró jobb oldalán. Az emberek suttogják: Ez a pici, száraz emberke volna az ? — No . . .! No____ Köszöntik és hailonganak előtte szokás szerint. Néhány »éljen« is hallatszik ritkásan. A főbiró nyájas és hosszabb beszéddel bemutatja a jelöltet és átadja neki a szót, hogy előterjessze programját. Fellépett az e célból előre elkészített emelvényre és elkezd beszélni — hallkan és hol akadozva, hol meg racsolva. Sok félével hozakodott \ elő, még olyannal is, ami a hallgatóságnak nem tetszett. Például: Az országnak sok a kiadása, azért az adókat néhány százalékkal emelni k 2II. A j bevételeket kell előbb emelni — szól közbe éles metsző hangon Móric mester. Már eddig se bírjuk fizetni az adókat. Sok a munka minden hivatalban, a tisztviselők száma pedig kicsiny, hogy az ügymenet aj nép megelégedésére gyorsittassék, a létszám felemelendő és dotációjuk tekintettel a nagy drága^ ságra szinte emelendő. »Már megint az adódj feleli Móric mester. A képviselőjelöltnek nem tet-« szett a közbeszólás, de azért folytatta beszédét:! Egész Európa emeli a hadsereg -létszámát, fegyf verkezik, a mi országunk is kénytelen a többivel! párhuzamosan haladni. »Inkább munkára, munkára sem mint elvonni a munkától a fíaal embereket, a hadsereg már] úgyis nagy és még nagyobbat akartok? Hát ki fog itthon dolgozni, ha még több fiatal munkaf erőt elvontok és oda henyélni külditek« — kiált ismét közbe Móric mester. Ez már megzavarta a! képviselőjelöltet, nem türtőztette tovább magát, meg akarta szégyenítem a folytonos közbeszólót, igy szólván hozzá: »Barátom, ugy látszik a magal feje tele van, kár annyit beszélnie". De rí agát] hozta szégyenbe, mert nem gondolta meg, hogy Móric mester nem hagy magával söpörni — jaj' volt mindenkinek, aki öt meg akarta szégyerateni, mert ugy vissza vágott, hogy menten kilelte a hideg. Most is hát éles hangon visszavágott a jelöltnek. »Igen! én ne beszéljek, mert tele van a 9 Gomilica, Lipa. 10 Kobilje, Bukovpica, Motvarjevci. 11 Melinci, Dolnja Bistrica, Gornja Bistrica, Srednja Bistrica. 12 Turnišče, Brezovica, Nedeljica, Renkovci. 13 Velika Poljana, Mala Poljana. GLÁSZI. Volilni okraj Murska Sobota. 14 Bakovci, Krog, Murski Črnci, Satahovci. 15 Bodonci, Novi Beznovci, Pužovci, Stari Bez- novci, Vadarci, Zenkovci. 16 Cankova, Domanjci, Gornji Črnci, Korošci (Korovci), Skakovci, Strukovci, Topolovci. 17 Domanjševsi, Berkovci, Središče. 18 Fukšinci, Ocinje, Perioča, Večeslavci. 19 Fokovci, Andrejci, Čikečka vas, Pordašinci, Prosenjakovci, Selo, Vučia gomila. 20 Gederovci, Krajna, Murski Petrovci, Ran- kovci, Sodišinci. 21 Gornja Lendava. Dolnji Slaveči, Gornji Slaveči, Kovačevci, Prosečka vas, Vidonci. 22 Gornji Petrovci,^ Adrijanci, Lucova, Pes- kovci, Stanjevci, Šulinci, Ženavlja. 23 Grlinci, Krašči, Ropoča. 24 Hodoš, Budinci, Krplivnik, Mali Dolenci, Ve- liki Dolenci, Šalovci. 25 Kupšinci, Borejci, Črnelovci, Vanča vas, Veščica. 26 Kančovci, Ivanjševci, Ratkovci. 27 Križevci, Ivanovci, Kustanovci, Lončarovci, Panovci. 28 Kruplivnik, Motovilci, Poznanovci, Radovci. 29 Kuzdoblanja, Boreča, Dolič, Matjaševci, Xvrdkova. 30 Markovci, Čepinci, Neradnovcl. 31 Martijanci, Moravci, Nemčpvci, Noršinci, Tešanovci, Lukačevci, Mlajtinci. 32 Moščanci, Dankovci, Kosarovci, Kukeč. 33 Murska Sobota, Markišavci, Rakičan. 34 Pečarovci, Mačkovci, Otovci, Šalomonci, Vaneča. 35 Predanovci, Brezovci, Lemérje, Poljana. 36 Pucinci, Bokrači, Dolina, Gorica, Krnci, Se- beborci. 37 Sv. Jurij, Kramarovci, Nuskova, Rpgačevci, Serdica, Sotina. 38 Tišina, Gradišče, Petanjci, Tropovci. Megjegyzés: A vastagabb betűvel nyomtatott község neve a szavazdhelyet jelenti. Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvétetnek. 'Tropovci. Siftár pa Svikarsics szta v'Tropovci tüdi bozsno obhodila po szvojoj program-szkoj poti. Lagala szta doszta pa vszefelé obe-csávala, ka csi bi tou kaksa sztvár poszlűsala bi vőmetala. V Tropovci máta nyeva fundament pri niksi prémocsnéjsi kmetaj steri escse izdak po kmicih blodijo, ali te racsun je máli, ovo lüsztvo pa zse csednejse i tak nebizsijo za Siftarom pa za Kleklnom vu krnico, záto ka sze nedájo za nousz voditi. Pravla szta ka csi stoj má kakso prosnyo ka nyeva v csaszi szpravita, ali ka sze z godilo eden je nika nyeva proszo na tou szta pravla ka nyeva tou nemreta szpraviti, na stero szta táksi odgovor dobila: ka pa te vüva tü iscseta, ka lazseta te szta vüva véksiva cotasa kak jasz. Vidite lüdje sze vam obecsávajo, ali da trbej kaj dati ali szpraviti te nemrejo nika. Sjedinjene krečane d. d. Zagreb, Bogo-vičeva ulica 3. proizvadja u svojim modernim krečanama (vapnenicarne) prima bijeli kreč (vapno.) Mjesečna produkcija 150 vagona. Zgráblena tolvajica. Cug János fokovszki prebiválec je etoga Jeta januára 18-ga vecsér okouli 8 vöre, gda je zse v poszteli lezsao, rogát zacsöo na hizsi, yö je gou i opazo je ka tolvaj hodi v hizsi, kí Je, kak je nyega na pamet vzéo, doli szkocso z hizse, Cug jé pa k nyerni szkocso, zgrabo ga je i notri ga je vlejkao v hizso, gde ga je szpoznao, ka jé Kutos Karolina z Pokovec. Na tOu je gori sóu na hizio i pre-vido je ka nyerni je niká nej ödneszla, szamo szi je tri falaté szvinyszkoga meszá naprejpriprávila za — lífranye. Ža toga vóíö jo jé szobocska biro-vija na 7 dni temlice i na posit oszoudila. Neszrecsa. Kovalenko Ivan fioáncsni pri* pravnik je nocsno szlőzsbo szpunjáváP. I da je noues kmicsna, potit pa ledena bila, sze je poskálo i tak neszrecsno szpadno, ka szi je edno rebro potro. Gori je viéti ? szobocski spitao. Mursko Sobočka mladina je podarila 17.50 Din del čistega dobička Silvestrovoga večera za uboge učence tuk. meščanske (polgarske) Šole za kar se ji zahyaljujé Ravnateljstvo drž. meščanske šole v M. Soboti! Hári József kükecsi lakost a felesége ez évi február 27-én fejszével a fején halálosan megütötte. Az asszonyt a csendőrök letartóztatták és behajtották a bőrtönbe, férje pedig haldoklik. To je ono pravo! Dobijo se še vedno ljudje, kateri Pellerjevega Elzafluida še niso poskusili, dasiravno že črez 25 let v vsek deželah uporablja. Kdor je samo enkrat poskusil njegovo izvrstno delovanje kot drgnenja hrbta, udov i. t. d. ali kot kosmetikum usta, kožo in njegovanje glave, bode gotovo rekel: »To je pno pravo U Je veliko boljši, močnejši, izdatnejši i bolj delujoč kakor francosko žganje. Prežene nahod, zobobol in umirava živce. 3 dvojnate ali 1 špecijalna steklenica s pakovanjetn i poštnino 24 dinarjev; 36 dvojnatih ali 12 Špecijalnih steklenic 208 dinarjev in 5°/o doplatka. Adresa: Lekarnar EUGEN V. FELLER, STUBICA DONJA. Elzatrg št. 305. Hrvatsko. Nezahválen duzsnik. Jakosa János ese-kécskevészi máli vért je pred ednim letom 700 vogrszki koron i 10 dinárov pejnez poszoudo Német Viktori tüdi csekécske vészi mesztancsari, té je pa po tom, naj njemi nej trbej v Jugoszláviji szoldásztva szpunjávati, prejk odszkocso na Vo-grszko; ali nej dávno je nazáj domou prisao i namenyávao je doli szlűzsiti szvoj szoldacski csasz. Jakosa ga je vecskrát opominao, ka naj nyemi nazájplácsa pouszodo. Naprej tiszti vecsér, kak je namejno notri rukivati, szta znova doma vküp prišla v Malog Sándorovoj kresmi v Csekécskoj-vészi. Tü ga je Jakosa pá gori pouzvao, naj nyemi nazájplácsa te poszojene pejneze. Na tou ga je Német z szebov domou zvao, ka nyemi vkraj plácsa te dúg. Ob 8 vöri szta sze napoutila ( priti Németovpj hizsi. Jakosa je vünej csakao na pejneze, Német je pa notri Sou v hizso i nej dugó je vöprisao z ocsom Dánielom i z bratom Jó-zs'efon. Tej vszi trijé szo pa z onimi recsámi, ka »Zdaj ; ti nazáj plácsamo dúg« na nyega szpadnoli, z nozsi i z prekoulami szo ga neszmileno zbili i vecs , mejszti oranili. Jakosa kak or^qj^pi je gorivzéti v szobocski spitao, ti trijé Németje do pa pred 1 birovijov mogli odgovárjáti za szvoje csinejnye! _ 1 Ujabb helyi pártszervezetek. A békül-1 idött eredeti jegyzökönyvek tanusitása szerint az EMP helyi s^eryfzetei ujabban a következő köz- \ ségekben alakultak meg: Dolics, Dolnji Szlávscsi, ' Duga vész (Leridvahósszúfalu), Gornji Szlávecsi, t Göntérháza, Kámovci (Kámaháza), Kuzdoblanje,) Peszkovci, Rogacsovci, Szotina, Szvóti Jüri. A; helyi pártszervezetek száina 70-re emelkedett. , Baleset. Kovalenko Iván rogacsevci-i pénz-j ügyőri szemlész éjjeli szolgálatot teljezitett a határon. Mivel pedig az éjjel sötét, az u t pedig jeges jj volt, megcsúszott oly szerencsétlenül esett el, hogy eltörte egyik oldalbordáját. Felvették a murska sobotai kórházba. fejem, olyanok pedig beszélnek, akiknek üres a fejük. Azért megy nekünk ugy, mert csupán az üres fejűek beszélnek. Azért oly üresek a törvények, mert üres fejűek készítik!« Az emberek — mintha csak rugótoll indította volna őket meg, kiabálják: »Éljen!« Móric mester hajlong j jobbra és balra, a képviselőjelölt pedig és kisérő urai hosszú orral lefőzötten kocsira ülnek és elhajtatnak. A választók utánuk kiabálják: A viszontlátásra választáskor! Ott mi fogunk beszélni ! Amint elhajtattak, a főbiró mondja: „Ki az ördög zavarta meg ugy ezeket a békés birkákat?,, PODLISZTEK. Prejkmurszki mandát i kandidáti. Pét partájov mámo mí Jeli nam pa trbej vecs kaj? Pét partájov, sészt kandidát', Sze vlecséjo za nas mandát! Hja! mandát je nej prázna vlát, Jeszte vu nyej, szrebro i zlát, Sészt kandidát', eden mandát, Kí ga dobi, — má právi zlát! Hej Prejkmurec! nej szi miszlo, Ka bi za té' gda tou prislo? Za tébe sze telki vlekli, Natelko te prestímali? Sto med nyimi pólmo dobi? Pét ji jo zsnyíh gvüsno zgübí! Petim do szkumneli zobjé, Ár nepribezsljo do nyé. Sto bode on, niscse nevej, Sándorov dén nam zse povej; Csákajmo tak, troustajrao szé, Kandidáti, vüpajte sze! Doszta jágrov, malo závcov, E'n mandát sészt kandidátov. Tou pa vszi zse dobro vejtt, Doszta báb zaprávi dejte, Hodmo i poglednimo je, Porédi vardenlmo vsze, Vidmo kaksi qualitgt szo Jeli za nái» dobri bodszo? Klekl-Siftár dvojesetni pa Csi glíh je tou nam csűdna Za követa nedta nigdár, Ár szo dvojke a C9t»loszt«n dár. Klekli zse bár doli hváli, »Presztári je i f^lab« . právi. Mandát tá püszti Siftari, Szvojmi dvojesetnomi pári. Tou vervati je bár zsmetno, Ka on právi, je nej sztálno. Lezsejse je obecs#tl, Kak obecsano zdrzseti. Kühár Pista kmet i kresmár, Je zrejli mouzs i nej pojbár; Bio je zse ednouk kándidát, Vrejden bou dobiti mandát! Szamo, ka je nej zaviti, V-dűsi, v szrdci je odkriti, 1 záto sze zná zvpditi, I od jálnikov znoriti. Nyega nágib je previdni. Vola, dela, szo pravicsni; Ka obecsa zná szpunlti, Csi mandát má zadoblti. Hartner Géza je bio ednouk, Tou delp 'mi neide od rouk, Devét lejt je szprobao on tou, Za követa pá dober boa. Dobro pótba on té poti, Klücske, mrezse, Mkrlvoe kotí; Nigdár nezavdári doj UOfí, Dokecs k-cíll oeprlbeist Má tüdi kaj pokájrtii, Da drűglm tűink szpráflati, Ne) j« na kvár on krajini. Vidiš pri zsagi i milni. Benko pa te velki mészár, Vövrejzse ka jeszte na. kvár, Oa kak nas Zsito—Rozs ... » 1500"— » J Ovesz—Zab..... » 1400-— > » Kukorca—Tengeri . . . ». 1400-— > » Proszou—Köles . . .. • > 1300 — » 3 Hajdijna—Hajdina . . . > 1300 — » > Graoka—Bükköny . . . > 1800 — i » Otroubi (psen.)—Korpa (buza] > 1050 — í » Szenou—Széna . . . , » 700-— » > Graj—Bab..... > 1600'— » » Krumpise—Burgonya . . » 500'— 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag Detelcsno sz.—Lóhermag » 2-220 — Bikovje S —Bika u o > 40-54'— Telice 3 —Üsző O > 40-54-— Krave 0- —Tehén » 22-40 — Teoci J —Borjú Cfí » 50-56 — Szvinyé % —Sertés íO • 160 — Zmoucsaj—Vaj , . » 140 — Spej—Szalona . . » 140- Belice— Tojás . . • 1 6-— Pejnezi - 1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . Pénz. Kj 400- 1500 —•58 Cstite „Mőrszko Krajino". Za követa tű dober bou, Obecsa zse naprej lepou, Pétdeszét percent zádav dá. Ka obecsa tou vsze valá. Csi on vu Szkupcsino pride, Med poszlanci szí doj széde: Sto neo gúcsao za nász, kre nász, Z tiszioga narédi kolbász. Zdaj pa pride doktor Westnik, Pred nász je djao tű szvoj vekszlín. Sto sze scsé, naj sze podpise, Térgyao ga tak nede niscse. On bi tű rad mandát doubo, Záto igra naso nouto. Csi je glih tou malo onou, Pravmo, — ka tüdi dober bou. Kommunisti, cucilisti, Do vszi nyegovi volilci; On tüdi zná obecsati, Náimre, csi nej trbej dati. Eden vecs ali pa menye, Vsze tou nika nezadene, Pa csi escse dvá i trijé, Vsze je edno kelikosté! Szrecsen szlovin prav premiszli, I tá kruglico potiszni; V sterokoli kísto denes, Kvára szi zsnyouv nezadenes. Vszi szo tvoji právi bratje, Verni szlovenszki szouszedje, Vszi naglih obecsávajo, Z puni prgíscs ti dávajo. Li Klekli je nej dományi, Nam tühi i jáko mányi. Na dvá kraja vozi té mouzs Rejzse, kak resetárszki nozs. Ali záto Boug nasz vari, Ka bi vsze tou zadoubili, Pod bremenom bi szpüklali, Csi bi vsze tou na nász szklali. Hrbet bi sze nam vküp vlomo, Plécsa bi nam vküper potro; Roké, nogé, vö zobrno, V tejli koudise napravo. Zadovolmo sze tak z ménsim, Naj osztáne kaj tüdi nyim, Ki scséjo zdaj bidti vivát Nosziti nas teski mandát. Escse bi rad nika pravo, Míszlim, ka de jáko zdravo: Kí scsé mandát zadobiti, Má plácsati jeszti piti. Doszta gucsa malo valá. Mandáta tou nigdár nedá, Ka pojejmo i szpijémo, Tiszto zagvüsno dobimo! Kandidati sztante naprej, Puné mosnyé vzemte naprej, Tou je te nájbougsi prográm ; Steri haszni, vam ino nam. Menye gúcste, vecs plácsajte, Za dináré nemárajte Program, kaksi sté: je nics nej, Prejkmurec vsze tou, dobro vej. Krugle do sze kobácale, V nyega kísto sze püsztsale, Sto de vecs meo, on de: vivát, Nyegov bou preikmurszkí mandát. Ah! te bolečine!" bio Fellerjevega pravega Elzafluida in iroč so bolečine., Drgnenja s Felierjevim Elza-flu;dom je prava dobrodejnost! Umivanje s Felierjevim Elzafluidom jača mišičevje in živce! Deluje antiseptično in osvežnjoče! Prežene nahod in naredi neobčutljivega proti mrzlemu zraku! Za oči in ušesa! Zobe in glavo! Za vrat in usta! Za hrbet in ude! Za celo telo izvrstno hišno sredstvo in kosmetikum. Fellerjev Elzafluid je veliko močnejši in izdatnejši kakor francosko žganje. !n poskus zadostuje, da tudi vi rečete: To je najboljše kar sem kedaj okušali Odaja hizse. V Dolnjoj Lendavi, na dobrom meszti, stera je za kaksega sté mestra pripravna, z velkim szfanoványom i z delavnicami sze z szlobodne rouke odá hizsa. Vecs sze lehko pozvej pri Toplak Jánosi v Dolnjoj Lendavi. --48-1 Ház eladás. Dolnja Lendaván, forgalmas helyen, mely különösen bármilyen szakmáju iparosnak alkalmas, tágas lakás és megfelelő műhely helyiségekkel szabad kézből eladó. Bővebb megtudható Toplak Jánosnál D. lendaván. V vseh dotičnih poslovnicah zahtevajte samo ravi Elzafluid og lekarnarja Feller. Pri naravnih iročitih stane s pakovanjem in poštnino če se loŠlje denar naprej ali po povzetju: 3 dvojnate ali 1 špecijalni glaž 24 Din. 12 dvojnatih » 4 špecijalne » 84 > 24 » »8 » » 146 » 36 » »12 » » 208 » Na te cene se računa sedaj 5% doplatka. isma je natančno adresirati na: EUGEN V. ELLER, lekarnar, STUBICA DONJA Elzatrg 305 Irvatsko. 21—4 Proda se hiša v Dol. Lendavi, (bivšega odvetnika Franc Isoo) v kateri se nahaja trgovina z mešanim blagom. 42-2. Cena se zve pri lastniki IVANU KO KOT Dolnja Lendava. Kino Murski Soboti. V nedeljo 4. márciusa popoldne ob 3. uri in zvečer ob 8. uri: Tajna crvenog mlina Drama u 5 činova. U glavnim ulogama: Aud Egede Nissen i Otto Gebtihr. 11—9 Der Schrecken der roten Miihle. Drama in 5 Akten. VSTOPNINA: Gornje in spodnje lože 28 K, --=-== I. prostor 20 K, II. prostor 8 K Máli glászi. Figyelem! Figyelem Értesítem azokat, akiknek táblaüvegre van szükségük a legolcsóbban IVAN MARKOVIČ üveg- és porcelán kereskedésében D. LENDAVÁN szerezhetik be. m 2 ként 100 dinárért. 47-1 Eladó ötös cséplőszekrény. Kazánhiánya miatt jutányosán bármikor megkapható. Bővebbet Császár Józsefnél Strehovci (Dobronaknál.) 46—1 Uj Nouva önálló szabó-műhelyt poszebno s zabol i jo nyitottam és minden szam zacsno i vszakse- ruhát a legújabb divat féle gvant pouleg nouve szerint készítek: 45—1 forme delam: V Murski Soboti Slovenska ulica 212. Stevančec Ludovik. Lastnik kina GUSTAV DITTRlCH. HALLÓ! HALLÓ! Napi áron veszek tojást és baromfit! Értesítem az igen t. baromfi és tojás kereskedőket, hogy apáin elhaltával a fenti cikkekkel való nagybani kereskedését tovább folytatom, kérem ezért az eddigi bevásárlókat a kapcsolatot velem ezután is fentartani. 88-4 Martjanci. BENKO LAJOS, baromfi és tojáskereskedö. > < Sirove kože zeta Lisice küne vidre R O V E krte veverce čarne zavce divje in domače domače mačke kudravepesjekože ovce in janjce m? kak tüdi vsefele drüge kože z dugačko pa mehko dlako, küpüje in plača po najbogših cenah Fabrika usnja (ledra): MARTINUŠIC in DRUG v LJUTOMERU (Lotmerk) in Podružnica v Cankovi. > <. K O Z E 41—3 sli* 4. március 1923 MÖRSZKA KRAJINA r Ma veik© Na málo Meszou, s p ej. mászt i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli BENKO JÓZSEF Murska Sobota. Prídtei sz-probajte, zadovolnitel Kraljevski Holandski Lloyd — —---------- Redni poštni brzo- ^ parniki o d 1) M Flfe Amsterciama ' ///I % M Cherbourga I trgovina z železnino k „KOSí" MURSKA SOBOTA. Priporočam mojim kiipcom z nouva dob-lene vseféle sprotoletne orodje: kak železo, plüge, pliizne železe in deske, ocelne motike, grable, rasoje/ lopate, právo Eng-leško ékér, lejpo künjsko posodo i. t. d. Velka zaloga Traverse. 34—4 EtfcS^p^^K Južno A IV] E R I K O Rio de Janairo, JTBPMtt&nLv1 """í' S.*--- 'i* v * Santos, Monte-video 1 Buenos iiTIlirilniWlrr'twritt ; Aires. Vse potrebna pojasnila daje: KRALJEVSKI HOLANDSKI LIOYD Glavni zastopnik za Jugoslavijo: Jugoslavenska banka d. d. ZAGREB, B-Cesta 33. Brzojavni naslov: Realloyd, Zagreb. Telefon: 24—65. Po dnévnoj cejni kupujem szvinyé, teoce i máro. Napi árért veszek ser tást, borjut és marhát. fagyban! Kicsinyben! Hust, szalonát, zsírt j és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyílt mészárszékemben a (szálloda udvarán) BENKÓ JÓZSEF Murska Sobota. Jöjjön próbálja meg, meg iesz ^ elégedve! P„ ^ amerikanszki fOVI singbr 1 dVl mas,m za sívanye sze dobijo za Prekmurje szamo v trgovini Bpivee r Yörar 2~9 Konrád Donko pou- ~ Pavel Fiiszár pouleg leg Turkove ostríje v Turkove ostarije v M. M. Soboti. —■ Vödela Soboti. Poprávla vöre zsenszke kile, csi pri - po nájménsoj cejni, pa neszéte viaszé, vsze po tüdi odávle batríje za nájfalejsoj cejni lektricsne lampase. Dofoes* Howe m&ssm za sujsztre i za snájdare. Lendavska cesta 23. Murska Sobota. 44—2 BRATA BRUMEN MURSKA SOBOTA, pouleg birovije, v Dolnji Lendavi pa pri Bedič in Kac, Dobijo sze tiidi Singer iglé, oli, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sivanye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.) Odávle sze na ráte (24 mesecov). Singsr šivalni masini Bourne & Co. New-York. podružnica Murska Sobota preje Jugoslovanska Union-Banka ZAG REB BEOGRA1) Bjelovar, Brod n.|S., Celje, Dubrovnik, 6. Radgona, Kranj, Ljubljana, Maribor, Monostor (Baranja), Osijek, Rogaška Slatina, Sombor, Sušak, Sabac, Sibenik, Skofja Loka, Velikovec, \?ršac, Agencija: Buenos Aires (Argentina). AFILSACI JE: BUDAPEST: BALKAN BANKA R. T. SPLIT: JUGOSLAVENSKA INDUSTRIJSKA BANKA. WiEN: BANKHAUS MILAN ROBERT ALEKSANDER. nrut. fWfcíT*!".* Najhitreji parobrodi"sveta. Izravni potniški tovarni in ekspres promet od Hamburga in Cherbourga za Ameriko in Kanado 4 dimniki, 5V2 dni- Lastne kabine za potnike III. razreda. Potnike sprejmajo izkušeni uradniki do luke vkrcanja, tukaj in med potjo nudijo v vsakem pogledu dragovoljno vsako pomoč. Pojasnila daje: Cunard Line. Glavno zastopstvo za Jugoslavijo: Jugoslovenska banka d. d. Zagreb Glavno zastopstvo za Slovenijo: LJUBLJANA, Kolodvorska ulica 26. Brzojavni naslov: „Cunard" LJUBLJANA. Delniška glavnica in rezerve ca. K 2oo,000,000 Izvršuje vse bančne posle najkulantneje. 39-4 Podgovornik, lásztnik i vödáynik Kühar Stevan Márkisevci, Stampano v „Prekmurski Tiskarni" v Murski Soboti