Tanterv ÁLTALÁNOS ISKOLA MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV Tanterv ÁLTALÁNOS ISKOLA MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV KÖTELEZŐ TANTÁRGY (1561,5 ÓRA) TARTALOM: 1 A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA .............................................................................................5 2 A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI, A KULCSKOMPETENCIÁK ÉS KERESZTTANTERVI TÉMÁK ......................................................................................................................................6 2.1 A tantárgy általános céljai ............................................................................................................................. 6 2.2 A kucskompetenciák ....................................................................................................................................... 7 2.3 Kereszttantervi témák...................................................................................................................................10 3 FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TARTALMAK .....................................................................................12 3.1 Első szakasz (1–3. osztály) ...........................................................................................................................12 3.1.1 Nyelvi nevelés .......................................................................................................................................12 3.1.1.1 Beszédértés, beszéd ..............................................................................................................12 3.1.1.2 Olvasás (szövegértés) ...........................................................................................................14 3.1.1.3 Írás (íráshasználat, szövegalkotás) ...................................................................................15 3.1.1.4 Anyanyelvi ismeretek, fogalmak ......................................................................................16 3.1.2 Irodalmi nevelés ..................................................................................................................................18 3.1.2.1 Szövegértés és szövegalkotás szóban, memoriterek ...............................................18 3.1.2.2 Olvasás (szövegelemzés) .....................................................................................................19 3.1.2.3 Írás, írásbeli szövegalkotás .................................................................................................21 3.1.2.4 Javasolt irodalmi szövegek .................................................................................................22 3.1.3 A tanulási képesség fejlesztése .....................................................................................................23 3.2 Második szakasz (4–6. osztály) ..................................................................................................................23 3.2.1 Nyelvi nevelés ......................................................................................................................................23 3.2.1.1 Beszédértés, beszéd ..............................................................................................................23 3.2.1.2 Olvasás, szövegértés .............................................................................................................25 3.2.1.3 Írás, írásbeli szövegalkotás .................................................................................................26 3.2.1.4 Anyanyelvi ismeretek, fogalmak ......................................................................................26 3.2.2 Irodalmi nevelés ..................................................................................................................................29 3.2.2.1 Szövegértés és szövegalkotás szóban, memoriterek ...............................................29 3.2.2.2 Olvasás, szövegelemzés ......................................................................................................30 3.2.2.3 Írásbeli szövegalkotás ..........................................................................................................33 3.2.2.4 Fogalmak ..................................................................................................................................34 3.2.2.5 Javasolt irodalmi szövegek .................................................................................................34 3.2.3 A tanulási képesség fejlesztése .....................................................................................................35 3.3 Harmadik szakasz (7–9. osztály) ................................................................................................................36 3.3.1 Nyelvi nevelés ......................................................................................................................................36 3.3.1.1 Beszédértés, beszéd ..............................................................................................................36 3.3.1.2 Olvasás, szövegértés .............................................................................................................38 3.3.1.3 Írás, írásbeli szövegalkotás .................................................................................................39 3.3.1.4 Anyanyelvi ismeretek, fogalmak ......................................................................................40 3 3.3.2 Irodalmi nevelés ..................................................................................................................................42 3.3.2.1 Szövegértés és szövegalkotás szóban, memoriterek ...............................................42 3.3.2.2 Olvasás, szövegelemzés ......................................................................................................44 3.3.2.3 Írásbeli szövegalkotás ..........................................................................................................47 3.3.2.4 Fogalmak ..................................................................................................................................48 3.3.2.5 Javasolt irodalmi szövegek .................................................................................................48 3.3.3 A tanulási képesség fejlesztése .....................................................................................................49 4 Várt teljesítmény ...................................................................................................................50 4.1 Várt teljesítmény az 1. szakasz végén .....................................................................................................50 4.1.1 Várt teljesítmény az 1. osztály végén ...........................................................................................51 4.1.2 Várt teljesítmény a 2. osztály végén .............................................................................................51 4.1.3 Várt teljesítmény a 3. osztály végén .............................................................................................52 4.2 Várt teljesítmény a 2. szakasz végén .......................................................................................................53 4.2.1 Várt teljesítmény a 4. osztály végén .............................................................................................55 4.2.2 Várt teljesítmény az 5. osztály végén ...........................................................................................56 4.2.3 Várt teljesítmény a 6. osztály végén .............................................................................................57 4.3 Várt teljesítmény a 3. szakasz végén .......................................................................................................59 4.3.1 Várt teljesítmény a 7. osztály végén .............................................................................................61 4.3.2 Várt teljesítmény a 8. osztály végén .............................................................................................62 4.3.3 Várt teljesítmény a 9. osztály végén .............................................................................................64 5 TANTÁRGYKÖZI KAPCSOLATOK ............................................................................................67 6 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ...................................................................................................68 7 A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE ..............................................................................................74 4 1 A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA A magyar nyelv mint anyanyelv tantárgy a muravidéki kétnyelvű általános iskolákban közisme- reti tantárgy, amelynek alapvető célja a magyar anyanyelvű tanulók anyanyelvi kifejezőkészsé- gének fejlesztése, az anyanyelvi kultúra és irodalmi műveltség megalapozása és gazdagítása. A tantárgy célja továbbá felkészíteni a tanulókat az anyanyelvükön való továbbtanulásra, az élet-hosszig tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való eredményes boldogulásra, szükség esetén pá- lyamódosításra. A tantárgy tanulása kialakítja a tanulókban az anyanyelven való megértést és kifejezést, fejleszti a beszédértés, a szövegértő olvasás, az értelmes, helyes és szép magyar beszéd és írás, illetve a helyesírás készségét és képességét. Elsajátíttatja a különböző beszédhelyzetekben folyó kulturált szó- és írásbeli kommunikációt, felkészít a kommunikációs helyzeteknek megfelelő nyelvi magatartásra. Alakítja a tanulók szemléletét, gazdagítja a magukról és a világról megszerezhető ismereteiket, formálja világnézetüket, esztétikai és morális értékítéletüket, kritikai érzéküket, öntudatukat, logikus gondolkodásukat, fejleszti az önálló tanulás és az önművelés képességét, ösztönzi az olvasási kedvet. Ápolja és hagyományozza az anyanyelvi örökséget. Tudatosítja a magyar nyelv különleges helyzetét, azt, hogy a magyar nyelv a Szlovén Köztársaságban a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén a szlovén nyelvvel egyenrangú hivatalos nyelv, az itt élő magyarok anyanyelve, a Magyar Köztársaság államnyelve, az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. A nyelvi és irodalmi nevelés a tantárgyon belül szétválaszthatatlan egységben valósul meg a nem művészi és a művészi szövegek befogadása, olvasása, szóbeli és írásbeli alkotása révén. 5 2 A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI, A KULCSKOMPETENCIÁK ÉS A KERESZTTANTERVI TÉMÁK 2.1 A tantárgy általános céljai A tantárgy alapja az anyanyelven folytatott kommunikáció kulcskompetencia, amely tulajdon- képpen meghatározza a tantárgy általános céljait. A kompetenciából kiindulva a tantárgy általá- nos céljai a következők: 1. A tanulókban erősödik pozitív viszonyuk az anyanyelvükhöz, tudatosulnak bennük az anya- nyelv különböző szerepei az élet különböző színterein, külön hangsúllyal az iskolai életben betöltött ismeretszerzési funkción: • A tanulókban tudatosul, hogy az anyanyelv segítségével lehet legtermészetesebben és leg- eredményesebben kifejezni érzelmi és gondolati világukat. • Tudatosul bennük, hogy anyanyelvük az itt élő magyarok anyanyelve, a nemzetiségileg ve- gyesen lakott területen a szlovén nyelvvel egyenrangú hivatalos nyelv, a Magyar Köztársaság államnyelve, továbbá azt, hogy más országokban is élnek magyarok. • Két-, illetve többnyelvű közösségben élőként toleranciát tanulnak más nyelvek és kultúrák iránt, egyúttal erősítik nemzeti öntudatukat. 2. A tanulók különbséget tesznek a köznyelv, illetve a regionális köznyelv, valamint nyelvjárásuk között: • Fokozatosan tudatosodik bennük, mikor, hol, milyen körülmények között használható a nyelvjárási változat, és mikor kötelező a köznyelvi forma. • Fejlesztik a köznyelvi kifejezés készségét. 3. A tanulók elsajátítják a társas-társadalmi tevékenységhez, együttműködéshez szükséges nyelvi és kommunikációs képességeket, a szó- és írásbeli önkifejezés szabályait, a körülményeknek és a mindenkori szituációnak megfelelő kulturált nyelvi magatartást. 4. A tanulók fejlesztik különböző nem művészi szövegek befogadásának és alkotásának készsé- gét: • Életkoruknak és értelmi képességeiknek megfelelő szövegek hallgatásával és olvasásával elsajátítják a különböző szövegek befogadásának stratégiáit, amelyek az eredményes és haté- kony tanulás alapfeltételei. • Felismerik, hogy a szövegekből információkat gyűjthetnek, ismereteket szerezhetnek, meg- ismerik a fiktív és a tárgyi világot, megtanulnak kritikusan viszonyulni a hallott, olvasott szö- 6 vegekhez, felismerik az esetleges manipulatív szándékot. • Szóban és írásban kifejezik a szövegek kapcsán felmerült gondolataikat, szándékaikat, érzelmeiket. 5. A tanulók irodalmi szövegeket olvasva, azokról beszélgetve, azokat elemezve olvasókká válnak: • Felismerik, hogy az irodalmi művek olvasása elsősorban élmény, s hogy a mű jelentését a mű és az olvasó találkozása teremti meg. • Felismerik, hogy az irodalomelméleti és -történeti tudás segíti őket a művek értelmezésében. • Az olvasás során alakítják világnézetüket, erkölcsi értékrendjüket, fejlesztik önismeretüket. • Magyar irodalmi művek olvasásával erősítik ön- és nemzeti azonosságukat, más népek irodal-mának olvasásával gazdagítják műveltségüket, fejlesztik szociális kompetenciájukat. • Az irodalmi művek kapcsán szóban és írásban megfogalmazzák a szöveg nyújtotta élménye- ket, gondolatokat, véleményeket, fejlesztik szövegalkotási készségüket. 2.2 Kulcskompetenciák A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelven folytatott kommunikáció kulcskom- petencia fejlesztését szolgálja. Az anyanyelven folytatott kommunikáció a gondolatok, érzé- sek, tények és vélemények kifejezésének és értelmezésének képessége szóban és írásban. Az egyén számára lehetővé teszi, hogy a helyes és választékos nyelvhasználat révén bekapcsolódjék a társadalmi és kulturális életbe, az oktatásba és képzésbe, a munkába, a családi életbe és a szabadidős tevékenységekbe. A tanulók az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. Az első szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a továb-bi anyanyelvi nevelés alapja is. Ebben a szakaszban arányosan fejlesztjük az anyanyelvi nevelés egyes területeit, kiemelt feladat azonban a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentés-rétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása. Fontos terület a nyelvtan tanítása is, mert az tudatosabbá teszi a nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. A tanulókat spontán alkotóképességükre és a játék örömére alapozva kell a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. A tantárgy keretében különböző módon és eszközökkel a további hét kompetenciát is fejleszt- jük. 1. Idegen nyelveken folytatott kommunikáció Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció nagyobbrészt megegyezik az anyanyelven folyta- tott kommunikációval: gondolatok, érzések, tények és vélemények megértésének, kifejezésének és értelmezésének szóban és írásban történő képességén alapul. Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommuniká- cióhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékeny-7 ségformák, különféle kommunikációs helyzetek révén. A tanulók: • fejlesztik a közvetítés és összehasonlítás készségét, tudatosítják a hasonlóságokat és különb-ségeket, • összehasonlítják a szlovén és a magyar társadalmi hagyományokat, • pozitív viszonyt alakítanak ki más nyelvekkel, tisztelik a kulturális sokféleséget. 2. A matematikai és természettudományi kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának ké- pessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében. A tanulók: • fejlesztik a logikus és térbeli gondolkodást, • természettudományos témájú szövegek olvasásával jobban megértik a természeti világot, a technológiai vívmányokat stb., • helyesírási készségek fejlesztésekor elmélyítik a számokra és mértékekre vonatkozó ismereteiket. 3. Digitális kompetencia A digitális kompetencia magában foglalja az információs társadalmi technológiák magabiztos és kritikus használatát különböző célokra (szabadidő, tanulás, munka). Korunkban a gyerekek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes elemeivel. Az iskola ezekre és a gyerekek érdeklődésére építve fejlesztheti ezt a kompetenciát, a tudatosságra, a sze-lekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra nevelve. A tanulók: • a számítógép segítségével információkat keresnek, értékelnek, tárolnak, előállítanak, bemutatnak és cserélnek, • használják a főbb számítógépes alkalmazásokat, például a szövegszerkesztést, adattáblázatokat, adatbázisokat, információtárolást és -kezelést, • fejlesztik az információ hitelességének és megbízhatóságának felismerési képességét, ismerik és tiszteletben tartják a használathoz tartozó jogi és etikai elveket. 4. A tanulás elsajátítása A tanulás elsajátítása az a képesség, amellyel az egyén a tanulásra törekszik, és azzal foglalkozik, megszervezi saját tanulását, beleértve az idővel és információval való hatékony gazdálkodást is, mind az egyéni, mind a csoportos tanulás során. Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges, hogy a tanulók elsajátítsák az ön- álló, kreatív és magabiztos feladatvégzést. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos egyéni és csoportos tevékenységtípusok alkalmazása, az önálló tanulás technikai ismereteinek elsajátítása, az egyéni tanulási stílus kialakítása, a hatékony tanulási szokások felismerése. A tanulókban fel kell 8 ébreszteni az ismeretszerzés legkülönfélébb forrásainak kreatív használatára való igényt és ké- pességet. Fokozni kell a tevékenységvégzésben a tanulók tudatosságát, kitartását és igényessé- gét. A tanulók: • megismerik és elsajátítják a tantárgy speciális tanulási stratégiáit, felismerik saját erős és gyenge pontjaikat, • fejlesztik a tanuláshoz szükséges alapvető készségeket: az írást, az olvasást, az IKT készségeket, • fejlesztik koncentráló és tervező készségüket, önértékelésüket, erősítik önbizalmukat, • gyakorolják a csoportban való munkát és az együttműködést, • fokozzák tudásvágyukat, a már tanult ismereteket különböző iskolai és életszituációkban alkalmazzák. 5. Szociális és állampolgári kompetencia Magában foglalja a személyi, személyközti és interkulturális kompetenciákat, meghatározza a viselkedés minden olyan formáját, amely arra teszi képessé az egyént, hogy hatékony és építő módon vegyen részt a társadalmi és szakmai életben. Az állampolgári kompetencia felkészíti az egyént a közügyekben való aktív részvételre. Az iskolás gyermek alapvető környezete az iskola, ezért fontos, hogy a pedagógus elfogadó, pozitív légkört biztosítson a munkához, hogy minden tanuló magabiztosan és örömmel vegyen részt a tevékenységekben. A tanulók: • i smerik és betartják a (nyelvi) viselkedési szabályokat, törekednek az általánosan elfogadott (nyelvi) magatartás kialakítására, • gyakorolják az adekvát kommunikációt különféle környezetekben, a toleráns magatartást, a különféle nézőpontok kifejezését és megértését, • gyakorolják a hatékony együttműködést másokkal, és érdeklődést mutatnak a helyi problémák iránt, • fejlesztik a tárgyalókészséget és az együttérzési képességet, • szereplések során megtanulják kezelni a stresszt, és erősítik önbizalmukat, • irodalmi művek olvasása során tudatosítják a nemek, népek, nyelvek közti egyenlőséget, • szövegek kapcsán bővítik ismereteiket aktuális eseményekről, valamint a nemzeti történelem fő eseményeiről, • fejlesztik felelősségérzetüket. 6. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia az egyén azon képességére utal, hogy el- képzeléseit meg tudja valósítani. Idetartozik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez. A tanulók: • különböző tanulási technikák alkalmazásával fejlesztik tervezési, szervezési, vezetési, valamint együttműködési képességüket, • fejlesztik kommunikációs, elemző és értékelő képességüket, • fejlesztik kezdeményezőkészségüket, a kitartó feladatvégzés képességét, 9 • fejlesztik erős és gyenge pontjaik felismerésének képességét. 7. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség A kompetencia magában foglalja a különböző művészeti ágakban és különböző kifejezési for- mákban megjelenő erkölcsi tartalmak és esztétikai értékek befogadását. A tanulók: • megismerik a helyi és a nemzeti kulturális örökség értékeit, • megértik a régió kulturális és nyelvi sokféleségét, igényt tartanak ennek megőrzésére, • kialakítják a művek és előadások tiszteletének és élvezetének képességét, • képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően különböző kifejezési formákban gyakorolják az önkifejezést, egyben fejlesztik kreativitásukat, • pozitív viszonyt alakítanak ki a kulturális sokféleség iránt. 2.3 Kereszttantervi témák 1. Énkép, önismeret Az iskola és főképp az anyanyelvet oktató pedagógus köteles − különösképpen a gyerekek iskolába lépésekor − olyan légkört biztosítani, amelyben a tanulók biztonságban, elfogadottnak és sikeresnek érzik magukat. Az első szakaszban oktató tanító szeretettel viszonyuljon tanulói-hoz, de ne legyen tolakodó és személyeskedő. A kisiskolásokat segítse abban, hogy felismerjék belső értékeiket, hogy a feladatokat kihívásnak tekintsék, a hibákat ne kudarcként éljék meg, és váljanak egyre önállóbbá. A tanulók leginkább közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el azokat a magatartási szabályokat és szokásokat, amelyek hozzásegítenek a környezetükhöz való pozitív viszonyulás kialakításához. A magyartanár számára lehetőség és egyben kötelesség a tanulók reális önismeretének továbbfejlesztése, a felelős magatartás alakítása. 2. Hon- és népismeret A magyarórák keretében a tanulók nemcsak nyelvi és irodalmi ismereteket szereznek, hanem ismerkednek a magyar történelemmel, honismerettel, művelődési élettel stb. A magyaróra a kétnyelvű iskolában a tanulók identitástudata erősítésének legfontosabb színtere. Fontos, hogy a tanulókban erősítsük anyanyelvükhöz és a magyarsághoz való egészséges ragaszkodást. Ezt az első és második szakaszban ilyen témájú szövegek megismerésével, közös énekléssel és más tevékenységekkel is megvalósíthatjuk. Már kisiskolás korban tudatosítani kell a tanulókban, hogy természetes dolog, hogy egy országban az államalkotó nép mellett más nemzetiségek és népcsoportok is élnek, és ez nemcsak szűkebb hazánkra érvényes. Ezzel meg kell alapozni a nyitottságot, a más népek és nemzetiségek kulturális értékeivel való ismerkedést, valamint azok elfogadását és tiszteletét. 10 Nemzetiségi létünkből kifolyólag fontos, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, kulturális és természeti értékeiről. 3. Európai azonosságtudat A tanulókat a különböző kultúrák, különböző nemzetiségek elfogadására, a másság tiszteleté- re neveljük. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Ösztönözzük őket az önál ó vélemény megfogalmazására társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. 4. Lelki egészség A tanuló lelki egészségét nagyban befolyásolja, hogyan alakulnak a kortársakkal való kapcsolatai, milyen a közösségben elfoglalt pozíciója, vannak-e barátai, tud-e barátságot fenntartani. Ehhez néha az anyanyelvtanár közvetett segítségére is szükség van, aki megfelelő szervezéssel és beszélgetésekkel az osztályközösségben segítheti az elfogadást, az együttműködési készsé- get, a kölcsönös segítségnyújtást. 11 3 FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TARTALMAK 3.1 Első szakasz (1–3. osztály) 3.1.1 NYELVI NEVELÉS 3.1.1.1 Beszédértés, beszéd A tanulók gyakorolják a gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és haté- kony közlését. Törekednek a különféle mondatok felismerésére és helyes használatára, a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Figyelnek a gondos hangképzésre, a megfelelő beszédlégzésre és hangoztatásra. Igyekeznek összehangolni a szóhasználatot és a testbeszédet a kifejezendő tartalommal és a hallgatóval. 1. 2. 3. 1. A tanulók gyakorolják a szóbeli párbeszédes kommunikációt. Fokozatosan fejlesztik a különböző autentikus párbeszédes szituációkban való részvétel gyakorlatát: • megismerik és használják a megszólításokat, a köszönési formákat, a tegezést és a magázást, • bemutatkoznak kortársaknak és felnőtteknek, • értelemszerűen részt vesznek kortársakkal és pedagógussal folytatott egyszerűbb párbeszédekben, ilyeneket kezdeményeznek, • kérést, tudakozódást fejeznek ki, használva a megfelelő udvariassági formákat (kérem, légy szíves, legyen szíves), • köszönetet, gratulációt fejeznek ki, elnézést és bocsánatot kérnek, használva a megfelelő formákat (köszönöm, gratulálok, elnézést/bocsánatot kérek). Szerepjátékban gyakorolják a különböző beszédtársakkal folytatott beszélgetéseket, a különböző beszédhelyzeteket és a telefonbeszélgetést. A pedagógus segítségével meg- vizsgálják a közlésmód megfelelő- ségét, a beszédtársak viszonyát, a testbeszédet. 12 Megfigyelik a nem verbális kommunikáció néhány elemét (pl. a testbeszédet). 2. A tanulók életkoruknak megfelelő rövid monologikus szöveg(részlet)eket hallgatnak (néznek) meg, azokról beszélgetnek, majd maguk is alkotnak hasonlókat. A tanulók fokozatosan fejlesztik a: • tanítói közlések, utasítások, magyarázatok, felolvasások, elbeszélések, leírások, • tanulótársaik közléseinek (esemény- vagy tartalommondás, személyek, tárgyak bemutatása stb.) befogadóképességét. Rövid ismeretterjesztő (környezetismereti témájú) szövegeket hallgatnak meg, majd: • megkeresik a lényeges adatokat, • válaszolnak a szövegre vonatkozó kérdésekre. 3. Fokozatosan fejlesztik a szóbeli monologikus kommunikáció képességét. Spontán megnyilatkoznak mindennapi témákról. Beszédgyakorlatokat készítenek előre megadott témában, tanítói kérdések (és/vagy képanyag) segítségével: • mesélnek élményeikről, egy napjukról, hetükről, feladataikról, • elmesélik, hol, mikor mit csinálunk (pl. ősszel, tavasszal, nyáron: a természetben, a mezőn, a kertben, az utcán, a szabadidőben), • bemutatják önmagukat, • bemutatják valamely családtagjukat, barátjukat, osztálytársukat, • bemutatják kedvenc állatukat/játékukat • kép alapján bemutatnak személyeket, állatokat, tárgyakat, • elmesélik, mit fognak csinál- ni a jövőben (tanítás után, a hétvégén), • megfigyelik a nem verbális kommunikáció néhány elemét (pl. a testbeszédet). 13 3.1.1.2 Olvasás (szövegértés), szövegalkotás A tanulók fokozatosan elsajátítják az olvasás jelrendszerét és fejlesztik az olvasástechnikát. 1. 2. 3. 1. A tanulók fejlesztik az olvasási készséghez és technikákhoz szükséges készségeket, képességeket. • Megfigyelnek tárgyakat, vonalakat, • Gyakorolják a hangösszevonást, • Hangosan és némán írott betűs csoportosítják őket hasonlóságaik, betűket szintetizálnak szótagokká, mondatokat, rövidebb szöve- különbségeik alapján. szavakká. get olvasnak. • Felismerik az azonos betűket a szavak- • Hangosan és némán nyomtatott • Hangos olvasásnál törekednek ban, felismerik saját és társaik nevét. betűs (és az egyéni sajátosságok a tiszta hangképzésre, a sza- • Gyakorolják a hangösszevonást, figyelembevételével írott betűs) vak és szószerkezetek helyes betűket szintetizálnak szótagokká, mondatokat, rövid szöveget olvas- hangsúlyozására, a mondatfaj- szavakká. nak, törekedve a tiszta ejtésre. ták (kijelentő, kérdő, felszólí- • • A megismert betűtartományban sza- Megfigyelik és érzékeltetik a tó) megfelelő hanglejtésére. hosszú és rövid hangokat. vakat, nagyon rövid mondatokat olvasnak. 2. A tanulók rövid egyszerű köznapi és közéleti szövegek hangos és néma olvasásával fejlesztik olvasási technikájukat, olvasásértési készségüket. Hangosan »olvassák« a környezetük- Hangosan és némán olvassák a környe- ben gyakran előforduló jeleket, pik- zetükben gyakran előforduló szöveges togramokat (pl. egyszerű közlekedési feliratokat (tiltások, rövid közlemé- táblák és más piktogramok), majd nyek). maguk is alkotnak ilyeneket. Tanítói segítséggel vagy önállóan elmondják: • mi a piktogram jelentése, üzenete. • mi a felirat üzenete. Maguk is alkotnak hasonló piktogramokat, illetve feliratokat, azokat bemutatják és megbeszélik. Hangosan és némán nyomtatott betűs szövegeket olvasnak: • egyszerű személy- és állatleírást, • rövid utasítást, • egyszerű üdvözletet, gratuláci- • órarendet, tartalomjegyzéket. ót, meghívót, sms-t. Megértik az olvasott szöveg szó szerinti jelentését, válaszolnak a tanítói kérdésekre; tanítói segítséggel vagy önállóan megállapítják: • a feladót és a címzettet, • a szándékot, 14 • a lényeges adatokat, • megfigyelik a szöveg megformálását. 3.1.1.3 Írás (íráshasználat, szövegalkotás) A tanulók elsajátítják az írás jelrendszerét, begyakorolják az eszközszintű íráshasználatot. Mondatokat, majd fokozatosan néhány mondat összekapcsolásával szöveget alkotnak. Gyakorolják a tagolást, alkalmazzák a tanult helyesírási, nyelvhasználati és nyelvhelyességi ismereteket. 1. 2. 3. 1. A tanulók fokozatosan elsajátítják az írástechnika elemeit, a betűk és betűkapcsolatok írását, illetve a helyesírás alapjaival együtt a lendületes és tetszetős írás technikáját. • Az írástanulás előkészítése érde- • Gyakorolják a nyomtatott kis- • Gyakorolják az írott kis- és nagybe- kében gyakorolják: és nagybetűk, majd írott kisbe- tűk önálló írását, ügyelve a megfe- − a helyes testtartást, tűk (és az egyéni sajátosságok lelő elrendezésre, a szépírásra, a − a ceruza és más írószerek figyelembevételével nagybetűk) pontosságra, a tempó fokozására. fogását, önálló írását, ügyelve a megfe- • Mondatokat, rövidebb szöveget − a tájékozódást saját testükön, lelő elrendezésre, nagyságra és másolnak. Önállóan és tollbamon- térben és papírlapon, − az irányok megfigyelését (balról a szépírásra. dás után mondatokat és rövid jobbra, föntről lefelé), • Szavakat, mondatokat, rövidebb szövegeket írnak. − a betű- és számelemek vázolását. szöveget másolnak. Önállóan • A leírtakat felszólításra el enőrzik • Gyakorolják a hang- és szótagfelis- és tol bamondás után szavakat, és kijavítják. merést (hely, sorrend). rövid mondatokat írnak. • Megfigyelik a mondatok írásképét: • Felfogják a hang és betű különb- • Megfigyelik a mondatok tago- mondatkezdő nagybetű, mondatvé- ségét és kapcsolatát, a tanult betű- lását (mondatkezdő nagybetű, gi írásjel, szavakra tagoltság. ket megfelelő hanghoz kötik. mondatvégi írásjel), megállapít- • Barátkoznak a számítógép bil- • Nyomtatott nagybetűket másolnak, ják szavaik számát. lentyűzetével: mondatokat, rövid majd önállóan írnak, pl. gyakran szövegeket írnak gépen. használt, ismert szavakat. 2. A tanulók egyszerű szövegeket alkotnak írásban. A nyelvhelyességre és a tetszetős írásképre ügyelve, a műfaji követelményeknek megfelelve alkotnak: • egyszerű elbeszélést és leírást, • rövid utasítást, • üdvözletet, gratulációt, meghívót, • órarendet, tartalomjegyzéket, sms-t. • összehasonlítják szövegeiket, és azokról egyszerű véleményt mondanak. 15 3.1.1.4 Anyanyelvi ismeretek, fogalmak A tanulók elsajátítanak az igényes nyelvhasználathoz szükséges nyelvtani ismereteket. Felismerik a nyelvi-nyelvtani jelenségeket a gyakorlati tudás alapján. Felismerik az anyanyelv és más nyelvek kü- lönbségét. 1. 2. 3. 1. Gazdagítják szókincsüket, kifejezőkészségüket, fejlesztik nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírá- si készségüket. A tanulók gazdagítják szókincsüket: • megneveznek személyeket, • rokon és el entétes jelentésű • rokon és el entétes jelentésű ál atokat, növényeket, tárgyakat, szavakat keresnek, szavakat, alá- és fölérendelt fogal- eseményeket, • példák alapján igéből főneveket makat gyűjtenek, • el entétes jelentésű szavakat képeznek (a cselekvés megneve- • példák alapján igéből főneveket keresnek, zésére), képeznek (a cselekvés, illetve a • kicsinyítőképzős, becéző szavakat • szócsaládokat képeznek. cselekvő megnevezésére), keresnek. • példák alapján főnévből mellékne- vet képeznek, • szócsaládokat képeznek. Fejlesztik megfigyelőképességüket és logikai gondolkodásukat, valamint kifejezőkészségüket: • megállapítják személyek és dolgok tulajdonságait, azokat összehasonlítják, és ezt nyelvileg kifejezik (melléknevek), • megállapítják személyek és dolgok mennyiségét, azokat összehasonlítják, és ezt nyelvileg kifejezik (tőszámnevek, határozatlan számnevek), • meghatározzák személyek és dolgok helyzetét (itt, ott, elöl, hátul, kint, bent stb. helyhatározószók; -ban, -ben, -n ragos névszók, alatt, felett stb. névutók) és mozgását (-ból, -ből, -ba, -be, -ban, -ben ragos névszók; elé, előtt, fölé, fölött stb. névutók), • megállapítják és nyelvileg kifejezik események időbeli sorrendjét (most, korábban, után, ma stb.). Fejlesztik nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási készségüket: • gyakorolják a hangok és hangkapcsolatok tiszta ejtését, a szó- és mondathangsúlyt, a hanglejtést, • gyakorolják és tudatosítják az • Gyakorolják: egyeztetést. − a mondatkezdő nagybetű és a mondatzáró írásjelek (pont, kérdőjel, felkiáltójel) használatát, − a személynevek helyesírását, − a rövid és a hosszú magán- és a mássalhangzók jelölését, − a j és ly jelölését, 16 • a gyakoribb ál atnevek, il etve a környezetükben előforduló egy- szerűbb földrajzi nevek helyes- írását, • a szavak elválasztását egyszerűbb esetekben, • a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok írását. 2. A tanulók beszélgetnek nyelvi környezetükről, a magyar nyelv szerepéről és helyzetéről. • Tudatosítják, mire való a nyelv, • Beszélgetnek más, általuk ismert • Beszélgetnek a Szlovéniában hasz- • megismerik a kommunikáció más nyelvekről, nálatos nyelvek helyzetéről, módjait, • megállapítják az iskolában és ott- • beszélgetnek a magyar nyelv hasz- • beszélgetnek a nem nyelvi kom- hon használt magyar nyelv közti nálatáról itthon, az anyaországban munikációról. különbségeket, és másutt a világon, • tudatosítják, hogy környezetükben • tudatosítják, hogy az anyanyelv több nyelven (szlovén, magyar, megőrzése mellett fontos más horvát) beszélnek az emberek, nyelveket is tanulni, • tudatosítják az anyanyelv szerepét • tudatosítják, hogy minden nyelv a gyermek életében. egyenrangúan értékes, • fejlesztik a más nyelven beszélők iránti toleranciát. 3. Fogalmak A tanulók értik és használják az alábbi fogalmakat: • hang, betű, szótag, szó, • magánhangzó, mássalhangzó, • mondat, pont, kérdőjel, felkiáltójel, • kis és nagy kezdőbetű, • anyanyelv, idegen nyelv, második nyelv, • kijelentő mondat, kérdő mondat, felkiáltó mondat, • államnyelv, hivatalos nyelv. 17 3.1.2 IRODALMI NEVELÉS 3.1.2.1 Szövegértés és szövegalkotás fejlesztése szóban, memoriterek A tanulók elmondják mozgókép- és színházi élményeiket, összefoglalják a hallott irodalmi szövegek tartalmát. Ismert szövegeket jelenítenek meg dramatikus játékkal. Szöveghűen megtanulják a memoritereket. 1. 2. 3. 1. A tanulók életkoruknak megfelelő szépirodalmi szövegeket hallgatnak meg, a hallottakról beszélgetnek. • Meséket, verseket, ritmikus • Meséket, verseket, egyéb szépirodalmi szövegeket hallgatnak meg, taní- mondókákat, gyermekdalokat tói előadásban vagy hanghordozóról, az internetről, hallgatnak meg, • egy-két mondatban megfogalmazzák benyomásaikat, gondolataikat. • egyszerűen megfogalmazzák be- nyomásaikat, gondolataikat. 2. A tanulók színházi előadások, filmek megtekintése révén jutnak irodalmi élményekhez. • Megtekintenek színházi vagy bábelőadást, rajzfilmeket, gyermekfilmeket, meghallgatnak rádiójátékot, • egyszerűen megfogalmazzák az előadás, ill. film tartalmát, cselekményét, • egyszerűen megfogalmazzák be- • néhány mondatban megfogalmazzák benyomásaikat, gondolataikat. nyomásaikat, gondolataikat. 3. A tanulók az irodalmi szövegekhez kapcsolódva szóban megnyilvánulnak. • Ismert történetet mutatnak be bábozással, dramatizálással, fejlesztve identifikációs készségüket, • megtanulnak és elmondanak néhány mondókát, találós kérdést, szólást, • megtanulnak és elmondanak közmondást és verset. néhány verset és rövid prózai részletet, hangulatukat hangszín- nel és mozgással érzékeltetik. 4. Az irodalmi szövegekhez kapcsolódva kreatív jellegű szövegeket alkotnak szóban. • Gyakorolják a mesélő stílust, • elképzelt történet alkotnak, • folytatnak megkezdett történetet, • az előzmények ismeretében következtetnek a befejezésre, • átalakítanak ismert mesét (más befejezés kitalálása), • értékelik a szereplők magatar- 18 tását. 3.1.2.2 Olvasás (szövegelemzés) Gyakorolják a szépirodalmi szövegek hangos és néma értő olvasását, megértik az egyszerű irodalmi szövegek szó szerinti jelentését. Megfogalmazzák véleményüket az olvasott szövegekben megjelenő szereplőkről, azok cselekedeteiről, helyzetekről. 1. 2. 3. 1. A tanulók hangosan és némán olvasnak irodalmi szövegeket, fejlesztve az olvasástechnikát és az értő olvasás képességét. • Hangosan »olvasnak« képekről, • Előzetes felkészülés után ismert • Némán és hangosan ismert illusztrációkról, nagyon rövid verseket, meserészle- irodalmi szövegeket olvasnak, • ismert mesét vagy verset »olvas- teket olvasnak hangosan. ügyelve a tiszta hangképzésre, a nak« képek segítségével. szavak és a szószerkezetek hang- súlyozására, a mondatfajtának megfelelő hanglejtésre, • előzetes felkészülés után isme- retlen rövid irodalmi szöveget is olvasnak némán és hangosan (szereposztással is). 2. Az olvasott művekről beszélgetnek, szövegértési és egyéb hozzájuk kapcsolódó feladatokat oldanak meg. • Szóban válaszolnak a tanítói • Felismerik a címet, kérdésekre, • aláhúzzák a szövegben az ismeretlen szavakat, • a szövegértést rajzban és drama- • megkülönböztetik az olvasott szövegben a valóságost és a képzeletbelit, tizálással fejezik ki, • megnevezik a főszereplő(ke)t. • elmondják a szöveghez kapcsoló- • megállapítják a szöveg idősíkját, dó saját élményeiket. • válaszolnak a szövegre vonatkozó kérdésekre, • tanítói segítséggel felismerik a pozitív és negatív értékeket (a jót és a rosszat), • megfogalmazzák saját véleményüket a szövegről, • megfogalmazzák a történethez kapcsolódó saját élményeiket, • elképzelik az olvasott szöveg folytatását, más befejezését, 19 • megnevezik a mellékszereplőket, kifejtik egyszerű véleményüket azok magatartásáról, • azonosulnak egy, számukra rokon- szenves szereplővel, • megoldják a szövegfeldolgozás írásbeli feladatait: kulcsszavak keresése, aláhúzása, a szöveg alapgondolatának értelmezése, • téma, szerző vagy egyéb szem- pont szerint csoportosítják az olvasott szövegeket, • körülírással szómagyarázatot készítenek, • rokon és el entétes jelentésű szavakat keresnek. Líra • Megkülönböztetik a verset és a mesét (prózát), • verseket memorizálnak, • rímelő szavakat keresnek, • a tanult verseket minél szöveghűbben és természetesebben elmondják, • felismerik a versszakokat, meg- • felismerik a refrént, számlálják a verssorokat. • felismerik az ismétlést, • érzékeltetik a rövid és a hosszú szótagok ritmusát, • megfigyelik a vers alapgondolatát, hangulatát, • felismerik a képverset. Epika • Felismerik a mesét, a kezdő és befejező nyelvi fordulatokat, • megnevezik a mese szereplőit és helyszínét, • megállapítják a csodás elemeket. • felismerik a próbatételeket, • megfogalmazzák a mese üzenetét. Dramatika • Eljátszanak hal ott, olvasott vagy kitalált történeteket, • drámajátékkal különböző szituációkat jelenítenek meg, 20 • dramatikus népi játékokat tanulnak, • bábokat készítenek, bemutatnak bábjátékot. 3.1.2.3 Írás, írásbeli szövegalkotás A tanulók az irodalmi szövegek kapcsán egyszerűbb írásbeli feladatokat végeznek, megalapozva a reproduktív és kreatív szövegalkotást. 1. 2. 3. 1. A tanulók az irodalmi szövegek kapcsán fejlesztik íráskészségüket és írástechnikájukat, valamint reproduktív fogalmazási készségüket. • Leírják nagyon rövid történet tartalmát képek, képsorok segítségével, illetve kérdések alapján, • leírják hal ott vagy olvasott mese kulcsszavait, • leírják rövid mese tartalmát. 2. Az irodalmi szövegekhez kapcsolódva kreatív jellegű szövegeket alkotnak írásban. • Rímelő szavakat írnak, • képregényt készítenek, • rövid történetet írnak, • leírják a mese másféle rövid befejezését. 21 3.1.2.4 Javasolt irodalmi szövegek 1. osztály 2. osztály 3. osztály VERS VERS VERS Nemes Nagy Ágnes: A csiga Weöres Sándor: Száncsengő, Weöres Sándor: Sehallselát Dömötör, Károlyi Amy: Munka-játék Farsangoló Buba éneke, Újévi jókívánságok Weöres Sándor: Birka iskola, Szabó Lőrinc: Este van már Móra Ferenc: A cinege cipője Nagy a hó, Fut a kicsi felhő Nemes Nagy Ágnes: Nyári vers Csoóri Sándor: Dióbél bácsi, Tolsztoj: A répa Móricz Zsigmond: A török és a Farsangi kutyabál Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én tehenek, Iciri-piciri Károlyi Amy: Nagyon kis fiúk dala (részlet) Gazdag Erzsi: A kiskakas rézgarasa, Nemes Nagy Ágnes: Égi fagylalt Kányádi Sándor: Ha a napnak… Ákom-bákom hadsereg Kányádi Sándor: Kicsi faluból való vers Népköltés: Lipem-lopom a Benedek Elek: Sárgulnak a falevelek Szabó Lőrinc: Esik a hó, Nyitnikék, Csigabiga szőlőt…, Donászy Magda: Hóvirág Gyurkovics Tibor: Iskolahivogató Megy a gőzös, Egyszer volt egy ke- Csoóri Sándor: Csodakutya Petőfi Sándor: Anyám tyúkja mence Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Dsida Jenő: Szép karácsony Varga József: Egérbolt, Zelk Zoltán: Tavaszi dal Csukás István: Hideg szél fúj, Jaj, de szörnyű A kis iskolás Móra Ferenc: Fecskehivogató József Attila: Altató Csorba Piroska: Mesélj rólam Veres Miklós: Mese a Mikulásról Kassák Lajos: Testvérkék Varga József: Télapóvárás Varga József: A spenót Bence Lajos: Napraforgó papagáj Szúnyogh Sándor: Répavers Szúnyogh Sándor: Bodri és a fogkefe PRÓZA PRÓZA PRÓZA Hervay Gizella: Ábécés mese Grimm testvérek: Hamupipőke, Grimm testvérek: A békakirály V. Szutyejev: A kisegér meg a ceruza Csipkerózsika H. C. Andersen: A császár új ruhája, Marék Veronika: A csúnya kislány H. C. Andersen: A rút kiskacsa Hüvelyk Matyi, A kis gyufaárus lány Kolozsvári Grandpierre Emil: A két V. Szutyejev: A három kiscica Móra Ferenc: Madarak iskolája, kicsi bocs meg a róka Móra Ferenc: A fecskék, A madárfészek A jó orvosság, A kis bicebóca, Grimm testvérek: Piroska és a farkas, Puskin: A kis fa A nagyapó, A mi kis városunk, Hófehérke, A farkas és a hét kecs- Oszejeva: A jótett Hogyan tanultam meg olvasni kegida Gárdonyi Géza: Marci Bence Utrosa Gabriella:A Magyar népmesék: A három kismalac, vacsorája boszorkány pogácsái A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Az Fehér Klára: Hazudós mese Varga József: Az ellopott iregi kakasok, A kakas és a pipe; Magyar népmesék: A tücsök és tündér Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj; Három a hangya, A kismalac és a kívánság farkasok, Bodri meg a szamár, Bence Utrosa Gabriella: Ha nagy Az állatok vitája leszek…, Bence Utrosa Gabriella: Hangyácska bangyácska eltéved Egy kis makk története, 22 Ki lakik a sötétben? 3.1.3 A TANULÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE A tanulók az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva fejlesztik ismeretszerző képességeiket, kialakítják tanulási szokásaikat, tanulási technikákat ismernek meg. Megismernek különfé- le forrásokat és azok értelemszerű használatát. 1. 2. 3. • Elsajátítják az önál ó feladatvégzés egyes lépéseit, • tanári irányítással elsajátítják a vázlatkészítés lépéseit, • tapasztalatokat szereznek ismeretek, adatok, információk gyűjtésében (könyv- és könyvtárhasználat, verbális és nem verbális információk), • megismernek néhány gyermekle- • megismerik a helyesírási diákszó- xikont, azok használatát, tár használatát, • ismerkednek az internetes keresés egyszerűbb módszereivel. 3.2 Második szakasz (4−6. osztály) 3.2.1 NYELVI NEVELÉS 3.2.1.1 Beszédértés, beszéd A tanulók gyakorolják gondolatok, információk, érzelmek és vélemények érthető és hatékony köz-lését. Törekednek a helyes szó- és mondathasználatra, a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Figyelnek a gondos hangképzésre, a megfelelő beszédlégzésre és hangoztatásra. Igyekeznek összehangolni a szóhasználatot és a testbeszédet a kifejezendő tartalommal és a hallgatóval. 4. 5. 6. 1. A tanulók gyakorolják a szóbeli párbeszédes kommunikációt. Fejlesztik a különböző párbeszédes szituációkban való részvétel gyakorlatát: • használják az udvariassági formákat (megszólítás, köszönés, bemutatkozás), • értelemszerűen részt vesznek kortársakkal és pedagógussal folytatott párbeszédekben és telefonbeszélgetésben, tudnak ilyeneket kezdeményezni és megfelelően befejezni, • kérést, tudakozódást, köszönetet, gratulációt fejeznek ki, elnézést és bocsánatot kérnek, kifejezik egyetértésü- ket/egyet nem értésüket, véleményt nyilvánítanak és meghallgatják, tiszteletben tartják mások véleményét, • a gyakori beszédhelyzetekben megfelelően összehangolják a szóhasználatot és a testbeszédet. 23 Köznapi és közéleti (hivatalos) párbeszédes szövegeket hallgatnak meg, majd: • megál apítják a beszélgetőpartnereket, a beszélgetés témáját, • értékelik a beszédtársak egymáshoz való érzelmi viszonyát, véleményüket megindokolják, • megvitatják, milyen a beszédtársak közti társadalmi, életkorbeli viszony (pl. ismerős/ismeretlen, partneri alárendelt, egykorú/különböző korú), véleményüket megindokolják, • kifejtik véleményüket a beszédtársak nyelvi és nem nyelvi viselkedéséről (udvariasság, kedvesség), • értékelik a beszédtársak nyelvItel- jesítményét (érthetőség). 2. A tanulók életkoruknak megfelelő monologikus szöveg(részlet)eket hallgatnak (néznek) meg, azokról beszélgetnek, majd maguk is alkotnak hasonlókat. A tanulók fokozatosan fejlesztik a: • más tantárgyak körébe tartozó ismeretterjesztő szövegek (különböző leírások, ismertetők stb.), fogalommegha-tározások, • reklámok, hírek és értesítések értését, úgy hogy: • válaszolnak a szövegre vonatkozó kérdésekre, és maguk is tesznek fel kérdéseket, • megállapítják a szöveg szándékát, megjósolják várható következményeit, • megállapítják a lényeges adatokat (téma, ki?, hol?, mikor? stb.), azokat gondolkodástérképbe rendezik, • röviden összefoglalják a szöveget, • kifejtik véleményüket a szövegről (érdekesség, meggyőzőerő, hitelesség), • megfigyelik a beszélő nyelvi viselkedését, beleértve a nem verbális kommunikáció néhány elemét is (pl. a testbeszédet, a szemkontaktust), • beszélgetnek arról, mi mindenre kell figyelni egy szöveg meghallgatásakor, • szótár/lexikon segítségével megmagyarázzák az ismeretlen szavakat. 3. Fejlesztik a szóbeli monologikus kommunikáció képességét. Spontán megnyilatkoznak mindennapi témákról. Beszédgyakorlatokat készítenek előre megadott témában: • beszámolnak valós, tévé- vagy olvasmányélményükről, kifejtik azzal kapcsolatos véleményüket, • bemutatják valamely családtagjukat, barátjukat, osztálytársukat, • állat-, növény- és tárgyleírást készítenek, • bemutatják szüleik egy munkanap- • elmesélik terveiket, kívánságaikat, ját (időrendiség), • bemutatják az iskoláig vezető útju- 24 kat és a fennálló veszélyforrásokat, • tájleírást készítenek, • egyszerűbb jellemzést készítenek, • bemutatnak munkafolyamatokat, • adatokat gyűjtenek nyomtatott szövegekből, az internetről, személyektől, saját tapasztalataikból, • gondolkodástérképet készítenek, • szerepléskor jelzik a témát, törekednek a kifejező és mások számára érthető beszédre, a helyes szóhasználatra, a mondatok változatos használatára, a közlési célnak megfelelően, a regionális köznyelv használatára, a megfelelő tempóra, a szünettartásra, a kiejtésre, a hangsúlyozásra, hanglejtésre, • megfelelően összehangolják a szóhasználatot és a testbeszédet, • értékelik saját és társaik szereplését. 3.2.1.2 Olvasás (szövegértés) A tanulók rövid köznapi, közéleti és ismeretterjesztő szövegek hangos és néma olvasásával fejlesztik olvasási technikájukat, olvasásértési készségüket. Ismeretterjesztő szövegeken gyakorolják a hangos olvasást, közéleti szövegeken a felolvasást. 4. 5. 6. A tanulók életkoruknak megfelelő szövegek olvasásával fejlesztik szövegértési képességüket. A tanulók köznapi és közéleti (hivatalos) szövegeket olvasnak, éspedig meghívót, jókívánságot, gratulációt, üdvözletet, reklámot, apróhirdetést/hirdetést, értesítést: • megállapítják a szöveg szándékát, feladóját és címzettjét, a lényeges adatokat, • megvizsgálják a szöveg nyelvi megformáltságát. A tanulók ismeretterjesztő szövegeket (személy-, állat-, növény-, tárgy-, táj- és munkafolyamat-leírást (6. o.)) olvasnak, majd: • megállapítják a szöveg szándékát, a lényeges adatokat (téma, ki?, hol?, mikor? stb.), • szótár/lexikon segítségével megmagyarázzák az ismeretlen szavakat, • gondolkodástérképet, vázlatot készítenek a szöveghez, • pótolják a szöveg hiányzó részeit, • kifejtik véleményüket a szövegről (érdekesség, meggyőzőerő, hitelesség), • ismerkednek a szövegértési technikák alapjaival, • gyakorolják a szó szerinti jelen- tésen túli lehetséges jelentések megértését. 25 3.2.1.3 Írás (íráshasználat, fogalmazás) A tanulók életkoruknak megfelelő szövegek másolásával, tollbamondás utáni írásával és alkotá- sával fejlesztik írástechnikájukat. 4. 5. 6. A tanulók minta alapján vagy önállóan rövidebb köznapi, közéleti és publicisztikai szövegek írásával fejlesztik szövegalkotási készségüket. Minta alapján rövidebb köznapi és közéleti (hivatalos) szövegeket írnak, éspedig meghívót, jókívánságot, gratuláci- ót, üdvözletet, reklámot, apróhirdetést/hirdetést, értesítést. A tanulók képek, szavak segítségével, majd fokozatosan önállóan szövegeket alkotnak önmagukról, környezetükről és megadott témáról: • személyeket, állatokat, növényeket mutatnak be, • elbeszélik kívánságaikat, • bemutatnak tájat, személyt jellemeznek, leírnak munkafolya- matokat, • adatokat gyűjtenek nyomtatott szövegekből, az internetről, személyektől, saját tapasztalataikból, • gondolkodástérképet/vázlatot készítenek, • ügyelnek a szöveg nyelvi megformálására, tagolására, a pontos és megfelelő szóhasználatra, a helyesírásra, • tanári felszólításra kézikönyvek segítségével kijavítják hibáikat, • szövegeiket különböző számítógépes alkalmazások segítségével is megformálják és bemutatják, • összehasonlítják, értékelik saját és társaik szövegét. 3.2.1.4 Anyanyelvi ismeretek, fogalmak A tanulók elsajátítják az igényes nyelvhasználathoz szükséges nyelvtani ismereteket. Felismerik a nyelvi-nyelvtani jelenségeket a gyakorlati tudás alapján. Felismerik az anyanyelv és más nyelvek különbségét. 4. 5. 6. 1. Gazdagítják szókincsüket, kifejezőkészségüket, fejlesztik nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási készségüket. A tanulók gazdagítják szókincsüket: • megneveznek személyeket, állatokat, növényeket, tárgyakat, eseményeket, 26 • rokon és ellentétes jelentésű szavakat keresnek, alá- és fölérendelt fogalmakat gyűjtenek, • szócsaládokat gyűjtenek, • felismerik az egy- és többjelentésű szavakat, • megkülönböztetik a többjelentésű és az azonos alakú szavak jelentéseit, • főneveket és mellékneveket képeznek. Fejlesztik megfigyelőképességüket, logikai gondolkodásukat és kifejezőkészségüket: • kifejezik személyek és dolgok mennyiségét, tulajdonságait, helyzetét és mozgását, • megál apítják és kifejezik az események időbeli sorrendjét, • felismerik és kifejezik a cselekvések ok-okozati viszonyait, megkülönböztetik az okot a céltól, • felismerik és kifejezik a cselekvések feltételeit. Fejlesztik nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási készségüket: • gyakorolják a szó- és a mondathangsúlyt, a hanglejtést, • tanári segítséggel felismerik és kijavítják a leggyakoribb nyelvhelyességi hibákat (páros testrészek megnevezése, suksükölés, a szokik segédige használata, a névelő használata a személynevek előtt, a -ban, -ben rag használata), • felismerik a tanult nyelvi-nyelvtani jelenségeket a gyakorlati tudás alapján, • felismerik a nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggéseket. Elsajátítanak helyesírási tudnivalókat, gyakorolják azok alkalmazását: • az elválasztást, • a betűrendbe sorolást, • a j és az ly jelölését, • a rövid és hosszú magán- és mássalhangzók jelölését az alapszókincsben, • az -ít, -ul, -ül végű igék, a múlt és a jövő idejű, a felszólító és feltételes módú igealakok, valamint az igekötős igék írását, • a ragos főnevek (-t, -val, -vel, -vá, -vé) és a kivételek (vizek, lovat) írását, • a földrajzi nevek, valamint a közvetlen környezetben előforduló intézménynevek és címek írását, • az -ó, -ő, -ú, -ű végű melléknevek, fokozott melléknevek, az -s végű melléknevek -an, -en toldalékos alakjainak és a főnévből -i képzővel képzett mel éknevek írását, • a tőszámnevek, sorszámnevek és törtszámnevek írását, a keltezést, • a hosszú mássalhangzó írását a névutókban, • a vessző használatát az egyszerű mondatban (felsorolás, megszólítás, indulatszó), az összetett mondatban a hogy, mert, aki, ami, ahol, amikor kötőszók előtt, valamint a mondatzáró írásjel használatát az egyszerű mondat végén, • a hangutánzó szavak írását. 27 2. A tanulók beszélgetnek nyelvi környezetükről, a magyar nyelv szerepéről és helyzetéről. • Tudatosítják az anyanyelv szerepét, jelentőségét a mindennapi életben és az iskolában, • megál apítják, hogy a magyar nyelv a Magyar Köztársaság ál amnyelve, a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén pedig a szlovénnel egyenrangú hivatalos nyelv, • beszélgetnek a Szlovéniában használatos nyelvek helyzetéről, • tudatosítják, hogy az anyanyelv megőrzése mellett fontos más nyelveket is tanulni, • megismerik a nyelvi tolerancia jelentőségét a mindennapi életben, törekednek a toleráns magatartásra. 3. Nyelvi, nyelvtani ismeretek A tanulók megértik az alapvető nyelvészeti kifejezéseket, a megismert fogalmakra szövegben példá- kat keresnek, illetve a példákat megnevezik a megfelelő kifejezésekkel. A szófajok: A tanult szófajok ismétlése, az isme- Nyelv és beszéd: • Az ige (idők, személyragok). retek kibővítése: • Anyanyelvünk. • A főnév. • Az ige kijelentő, feltételes és • A magyar nyelv és eredete. • A névelő. felszólító módja. A szavak alakja és jelentése: • A személyes névmás. • A leggyakoribb igekötők, az igekö- • Egy- és többjelentésű szavak. Az egyszerű mondat a beszélő szán- tős igék helyesírása. • Azonos alakú szavak. déka szerint. • A tulajdonnevek (személynevek, • Rokon és el entétes értelmű állatnevek, földrajzi nevek, intéz- szavak. ménynevek, márkanevek, címek). Hangutánzó és hangfestő szavak. • A melléknév, az -i képzős mellék- A szavak szerkezete: nevek. • Egyszerű és összetett szavak. • A számnév (törtszámnév). • A leggyakoribb toldalékok. • A névutó. Szólások és közmondások. Hang és betű: • A beszédhangok keletkezése és csoportosítása. • Az ábécé és a betűrend. A magyar helyesírás alapjai: • Alapelvek. • A hangváltozások helyesírása. • Szótagolás, elválasztás. 28 4. Fogalmak A tanulók értik és használják az alábbi fogalmakat: főnév, köznév, tulajdonnév, sze- a tulajdonnevek fajtái (személy- anyanyelv, környezetnyelv, idegen mélynév, egyes szám, többes szám, nevek, állatnevek, földrajzi nevek nyelv; hangalak, jelentés, egyje- toldalék, névelő, ige, igeragozás, intézménynevek, márkanevek, lentésű, többjelentésű, azonos igeidő (jelen, múlt, jövő); kijelentő, címek), melléknév, fokozás, mellék- alakú, rokon értelmű (szinonima), kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító névképzés; ellentétes jelentésű, hangutánzó mondat. névutó, tő- és sorszámnév, tört- szó, hangfestő szó; egyszerű szó, számnév, kijelentő mód, feltételes összetett szó, szótő, toldalék, mód, felszólító mód, igekötő. szólás, közmondás; beszélőszervek, hang, betű, magánhangzó, mással- hangzó, rövid, hosszú, magas, mély, hangrend, illeszkedés, betűrend, elválasztás. 3.2.2 IRODALMI NEVELÉS 3.2.2.1 Szövegértés és szövegalkotás fejlesztése szóban, memoriterek A tanulók elmondják mozgókép- és színházi élményeiket, összefoglalják a hallott irodalmi szövegek tartalmát. Ismert szövegeket jelenítenek meg dramatikus játékkal. Szöveghűen megtanulják a memoritereket. 4. 5. 6. 1. A tanulók életkoruknak megfelelő szépirodalmi szövegeket hallgatnak meg, a hallottakról beszélgetnek. A tanulók felkészülnek a szöveg befogadására, majd, • verseket, meséket, mondákat, elbeszéléseket hallgatnak meg, • dalokat hallgatnak meg, • elbeszélő költeményt, mítoszt, életképet, ifjúsági regényrészle- tet hallgatnak meg, •néhány mondatban megfogalmazzák érzelmeiket, benyomásaikat, gondolataikat, •összefoglalják a szöveg tartalmát, •kifejtik véleményüket a szövegről, •elmélyítik az irodalom iránti érdeklődésüket. 29 2. A tanulók színházi előadások, filmek megtekintése révén jutnak irodalmi élményekhez. • Megtekintenek színházi vagy bábelőadást, rajzfilmeket, gyermekfilmeket, ifjúsági filmeket, • megfogalmazzák benyomásaikat, gondolataikat, • összefoglalják az előadás, ill. film tartalmát, cselekményét, • kifejtik véleményüket a látottakról, hallottakról, a szereplők cselekedeteiről és nézeteiről. 3. A tanulók az irodalmi szövegekhez kapcsolódva szóban megnyilvánulnak, reproduktív módon. • Ismert szöveget megjelenítenek dramatikus játékkal, bemutatnak bábozással, fejlesztve azonosulási készségü- ket, kipróbálnak különféle dramatikus formákat (bábjáték, árnyjáték, helyzetgyakorlat, improvizáció), • megtanulnak és elmondanak néhány verset, rövid prózai részletet, hangulatukat hangszínnel és mozgással érzé- keltetik. 4. Az irodalmi szövegekhez kapcsolódva kreatív jellegű szövegeket alkotnak szóban. • Megkezdett történetet folytatnak, • az előzmények ismeretében új befejezést alkotnak, • valamely szereplő nézőpontjából mesélik el a cselekményt. 3.2.2.2 Olvasás (szövegelemzés) A tanulók gyakorolják a szépirodalmi szövegek hangos és néma értő olvasását, megértik az egyszerű irodalmi szövegek szó szerinti jelentését. Megfogalmazzák véleményüket az olvasott szövegek szereplőiről, azok cselekedeteiről, helyzetekről. 1. A tanulók hangosan és némán olvasnak irodalmi szövegeket, fejlesztve az olvasástechnikát és az értő olvasás képességét. • A tanulók törekednek a folyamatos, szöveghű és a párbeszéd szerinti hangos és néma olvasásra. • Verseket, meséket, mondákat, elbeszéléseket, • dalszöveget, ifjúsági regényt, • elbeszélő költeményt, mítoszt, életképet olvasnak. 30 2. Az olvasott művekről beszélgetnek, szövegértési és egyéb hozzájuk kapcsolódó feladatokat oldanak meg. Fejlesztik ítélőképességüket, erkölcsi, esztétikai érzéküket, és irodalomelméleti ismereteket szereznek. • A tanulók a megadott szempontok szerint értékelik az olvasott műveket, és elmélyítik az irodalom iránti érdeklő- désüket. • Érzékelik a szövegek műfaji különbségeit, megfogalmazzák az olvasott művek lehetséges jelentését. Különböző lírai művekkel ismerkednek, és: • felismerik a mű középpontjában álló gondolatot, érzékelik és meg tudják fogalmazni a mű keltette hangulatot, felismerik a mű hangnemét (6. o.) • felismerik a versszakokat, a rímet, érzékelik a vers szerkezetét, • felismerik a tanult költői képeket (költői jelző, hasonlat, megszemélyesítés) és alakzatokat (ismétlés), azok szerepét és hangulati hatását (6. o). Különböző epikai művekkel ismerkednek, és azokban: • megállapítják a témát, • felfogják a cselekmény menetét, • megállapítják, ki meséli el a cselekményt, • megállapítják az egyértelműen megjelölt teret és időt, • felismerik a tetőpontokat (6. o) és a fordulópontokat, • megállapítják a szereplők külső és belső jellemzőit, a szereplőket tulajdonságaik alapján csoportosítják, véle-ményt mondanak róluk, azt indokolják, • elképzelik az olvasott szöveg folytatását, más befejezését, • megoldják a szövegfeldolgozás írásbeli feladatait: kulcsszavak keresése, aláhúzása, a szöveg alapgondolatának értelmezése, • téma, szerző vagy egyéb szempont szerint csoportosítják az olvasott szövegeket, • dramatizációval megjelenítenek epikai műveket, il etve műrészleteket. • Részt vesznek a művek kiváltotta élményekről folyó beszélgetésekben, röviden megfogalmazzák véleményüket az olvasottakról, meghal gatják egymás véleményét. • Az olvasott művekről, élményeikről szóló beszélgetésekben megkülönböztetik a szép, a jó és a rossz, az igazság, a szomorú és a vidám fogalmát. • Dramatikus játékokban, dramatikus formák kipróbálásával átélik a művekben megjelenített konfliktusokat. • Fejlesztik a saját ál áspont megjelenítésének, átélésének képességét, valamint az empatikus képességet. • Olvasmányaik során megtapasz- talják különböző kultúrák eltérő életmódját és szokásait. 31 3. A tanulók házi olvasmányként kötelező és választható műveket olvasnak, azokról beszámolnak, ezzel fokozzák olvasási kedvüket, és gazdagítják irodalmi ismereteiket. Házi olvasmányként rövidebb és hosszabb műveket olvasnak, felidézik a cselekményt, megértik a szereplők csele-kedeteit, jel emét, nézeteit, kifejtik erről véleményüket, és ezt írásban megfogalmazzák. Kötelező: Kötelező: Kötelező: A Hetvenhét magyar népmese mesé- Fekete István: Vuk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk iből választhatóan 5 mese Választhatók: Választhatók: Választhatók: Móra Ferenc: Kincskereső kisköd- Barcza Katalin: A kapu Műmesék és népmesék a magyar és mön Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és más népek irodalmából Tersányszky J. Jenő: Misi mókus Árnika Bence Utrosa Gabriella: Visszahozott kalandjai Bálint Ágnes: Hajónapló szép karácsony Felix Salten: Bambi Békés Pál: Kétbalkezes varázsló Varga József: Misi és a csodaegér A. A. Milne: Micimackó Jonathan Swift: Gulliver utazásai Francesca Simon: Rosszcsont Peti- Friedrich Joachim: 4 jóbarát A. S. Exupéry: A kis herceg sorozat Thomas Brezina: A baj nem jár Erich Kästner: A repülő osztály, A két Megan McDonald: Durrbele Dorka- egyedül Lotti, Emil és a detektivek sorozat Thomas Brezina: Időkapu-sorozat Jean Ure: Félénk Ibolya Geronimo Stilton: Geronimo-sorozat Cindy Jefferies: Sztárképző-sorozat Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója Selma Lagerlöf: Nils Holgerson Louis Sachar: Bradley, az osztály réme Christianna Brand: Nanny McPhee- sorozat Thomas Brezina: Penny-sorozat Debra Doyle & James D. Macdonald: Varázskör-sorozat (Mágusiskola, A torony titka...) 32 3.2.2.3 Írásbeli szövegalkotás 4. 5. 6. 1. A tanulók az olvasott irodalmi művekhez kapcsolódva fejlesztik reproduktív fogalmazási készségüket. • Kérdések vagy tanári segítséggel: • Önállóan: • leírják az olvasott epikai szövegek tartalmát, jellemzik a szereplőket, leírják a helyszínt. 2. A tanulók az olvasott irodalmi művekhez kapcsolódva fejlesztik a kreatív írás készségét. • Rövid mesét írnak, • átírnak olvasott szöveget, • az olvasott műhöz más befejezést írnak, • folytatják a történetet, • valamely szereplő nézőpontjából mesélik el a cselekményt, fejezik ki gondolataikat, érzelmeiket. 3. A tanulók fejlesztik fogalmazási készségüket. • Kisebb elbeszélést, rövid leírást és jel emzést írnak, • megfogalmazzák személyes és olvasmányélményeiket, kifejezik gondolataikat, véleményüket, érzelmeiket, • írásaikhoz anyagot gyűjtenek, azt elrendezik, • gondolkodástérképet/vázlatot készítenek, • ügyelnek a szöveg nyelvi megformálására, tagolására, a pontos és megfelelő szóhasználatra, a helyesírásra, • fejlesztik az önkifejezés és kreativitás képességét, • tanári felszólításra kézikönyvek segítségével kijavítják hibáikat (6. o ), • szövegeiket különböző számítógépes alkalmazások segítségével is megformálják és bemutatják (6. o.), • összehasonlítják, értékelik saját és társaik szövegét. 33 3.2.2.4 Fogalmak 4. 5. 6. A tanulók értik, szóban és írásban megfelelően használják az alábbi fogalmakat. főszereplő, mel ékszereplő, népköltészet, műköltészet, fősze- népköltészet, műköltészet, mese, téma, vers, próza, rím, versszak, replő, mel ékszereplő, cselekmény, népmese, tündérmese, ál atmese, verssor, mese, népmese, műme- a cselekmény helye, ideje, csodás műmese, dal, népdal, ritmus, rím, se, elbeszélés, rajzfilm, ifjúsági elemek, képzeletbeli lény, mese, monda, népmonda, Biblia, elbeszélés, film, mesekezdet, mesevég, népmese, műmese, népdal, monda, elbeszélő költemény, költői jelző, mesehős, meseszám elbeszélés, ifjúsági regény, szólások, megszemélyesítés, hasonlat, regény, közmondások, találós kérdés ifjúsági regény, képregény, kalandfilm 3.2.2.5 Javasolt irodalmi szövegek 4. 5. 6. Líra Magyar népdalok Magyar népdalok Szabó Lőrinc: Olvasás Weöres Sándor: A tanévnyitáskor Muravidéki népdalok Roald Dahl: Tanács a televíziózással Nagy László: Dióverés Svéd gyermekversek kapcsolatban Petőfi Sándor: Füstbe ment terv Szinetár György: Szeptemberi Weöres Sándor: A tündér csengetés Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz Petőfi Sándor: Nemzeti dal (részlet) Petőfi Sándor: Egy estém otthon, József Attila: Mama István öcsémhez, Az alföld Juhász Gyula: Karácsony felé Arany János: Családi kör Epika Gárdonyi Géza: Iskolában Móra Ferenc: Szeptemberi emlék, A Móra Ferenc: A századik könyv Fehér Klára: Iskolapad másik csaló, Öreg ember, öreg fa Aiszóposz: A farkas és a bárány Móra Ferenc: Három Matyi, Móricz Zsigmond: Fillentő Puskin: Mese a halászról és a kis A csaló, Rege a csodaszarvasról, Bálint Tibor: Ha Simonnak hatalma halról Isten ostora, Vérszerződés volna Nemes Nagy Ágnes: Jeromos, a Szép Ernő: A kolozsvári bíró Grimm: A róka meg a macska remeterák Egy muravidéki mese Benedek Elek: Szent Anna tava Andersen: A teáskanna A négy muzsikus (szlovén népmese) Gyurkovics Tibor: Az én barátom Gianni Rodari: Azok a boldogtalan Magyar népmesék: Szinetár György: Atsip sé aksój kísértetek! 34 A teknős és a nyúl, Janikovszky Éva: Örülj, hogy fiú!, Petőfi Sándor: János vitéz A tücsök és a hangya, A tulipánná változott királyfi, Örülj, hogy lány!, Velem Prométheusz Az üres virágcserép, mindig történik valami Biblia: A világ teremtése, A vízözön Az irigy testvér Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? története; Jézus, az ember fia Magyar népmesék: Az ember a Gárdonyi Géza: Bűntárgyalás legerősebb; Az aranyparázs; A rátóti Örkény István: Nápolyi csikótojás; Almát szemétér; Mátyás Magyar népmesék: király meg az igazmondó juhász A bolond falu, A balatoni kecskekörmök (magyar Az okos lány, népmonda) Gyűszű, Fésű, Hadd-el, A szúnyog meg a ló (észt népmese) Tündérszép Ilona és Árgyélus, A fehérló fia Hogyan győzte le a jaguárt a tek- nős? (indián népmese) Dramatika egy szabadon választott mese Fekete István: Vuk (bábjelenetek Móra Ferenc: A Pál utcai fiúk dramatizálása vagy dramatizált részletek) (dramatizált regényrészlet, pl. A gittegylet) 3.2.3 A TANULÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE 4. 5. 6. • A tanulók gyakorolják a vázlatkészítést, a vázlatbővítést és -szűkítést megadott szempontok szerint, • vázlataikat felhasználják szövegértelmezéshez és szövegalkotáshoz, • megismerik és alkalmazzák az összefoglalás sajátosságait és szerepét, • tapasztalatokat szereznek ismeretek, adatok, információk gyűjtésében (könyv- és könyvtárhasználat, verbális és nem verbális információk), • ismerkednek gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művekkel, lexikonokkal, szótárakkal, gyakorolják használatukat, • ismerkednek különböző információhordozókkal (internet, CD-ROM). 35 3.3 Harmadik szakasz (7−9. osztály) 3.3.1 NYELVI NEVELÉS 3.3.1.1 Beszédértés, beszéd A tanulók gyakorolják gondolatok, információk, érzelmek és vélemények érthető és hatékony közlé- sét. Törekednek a nyelvileg helyes és igényes beszédre, a helyes szó- és mondathasználatára, a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Igyekeznek összehangolni a szóhasználatot és a testbeszédet a kifejezendő tartalommal és a hallgatóval. 7. 8. 9. 1. A tanulók gyakorolják a szóbeli párbeszédes kommunikációt. Fejlesztik a különböző párbeszédes szituációkban való részvétel gyakorlatát: • értelemszerűen részt vesznek kortársakkal és pedagógussal folytatott párbeszédekben, köznapi és közéleti be-szélgetésben és telefonbeszélgetésben (tudakozódás, tájékoztatás, segélyhívás), ilyeneket tudnak kezdeményezni és befejezni, • megfelelően kifejezik kommunikációs szándékukat (megszólítás, köszönés, elköszönés, kérés, tudakozódás, köszönet, jókívánság, részvétnyilvánítás, véleménynyilvánítás, egyetértés és egyet nem értés, tetszés és nem tetszés stb.), • alkalmazkodnak a kommunikációs folyamat tényezőihez, • a gyakori beszédhelyzetekben megfelelően összehangolják a szóhasználatot, a kiejtést és a testbeszédet. Köznapi és közéleti (hivatalos) párbeszédes szövegeket hallgatnak meg, majd: • megállapítják a beszélgetőpartnereket, a beszélgetés témáját, körülményeit, valamint a lényeges adatokat, • értékelik a beszédtársak egymáshoz való érzelmi, társadalmi, életkorbeli viszonyát (pl. ismerős/ismeretlen, partneri/alárendelt, egykorú/különböző korú), véleményüket megindokolják, • kifejtik véleményüket a beszédtársak nyelvi és nem nyelvi viselkedéséről (testbeszéd, arcjáték, szemkontaktus), • értékelik a beszédtársak nyelvi teljesítményét (érthetőség). 2. A tanulók életkoruknak megfelelő monologikus szöveg(részlet)eket hallgatnak (néznek) meg, azokról beszélgetnek, majd maguk is alkotnak hasonlókat. A tanulók fokozatosan fejlesztik: • ismeretterjesztő szövegek (különböző leírások, ismertetők, stb.), kiselőadások, hírek, közlemények, • gratuláció, • meghívás értését, úgy hogy: 36 • megállapítják a szöveg szándékát, megjósolják várható következményeit, • megállapítják a lényeges adatokat, azokat gondolkodástérképbe rendezik, • röviden összefoglalják a szöveget, vázlatot készítenek, • megkülönböztetik a tényt és a feltételezést, valamint a véleményt, • kifejtik véleményüket a szövegről (érdekesség, meggyőző erő, hitelesség), • megfigyelik a beszélő szóbeli viselkedését, beleértve a nem verbális kommunikáció néhány elemét is (pl. a testbeszédet, az arcjátékot, a szemkontaktust), • szótár/lexikon segítségével megmagyarázzák az ismeretlen szavakat, • tudatosítják, mi mindenre kell figyelni a szöveg meghallgatásakor. 3. Fejlesztik a szóbeli monologikus kommunikáció képességét. Spontán megnyilatkoznak mindennapi, közéleti és ismeretterjesztő témákról. Beszédgyakorlatokat készítenek előre megadott témában: • beszámolnak valós, tévé- és olvasmányélményeikről, • bemutatják szülőfalujukat/városukat/országukat, • bemutatnak egyszerűbb munkafolyamatokat, ismert személyeket, szokásokat/hagyományokat, • film- és könyvismertetőt készí- • bemutatják a jövővel kapcsolatos tenek, terveiket, • beszámolnak időszerű esemé- nyekről, • adatokat gyűjtenek nyomtatott szövegekből, az internetről, személyektől, saját tapasztalataikból, • gondolkodástérképet, vázlatot készítenek, • szerepléskor jelzik a témát, megnevezik a forrásokat, megválaszolják a felmerülő kérdéseket, kifejtik véleményü- ket, állásfoglalásukat, • törekednek a nyelvileg igényes és helyes beszédre, a helyes szóhasználatra, a mondatok változatos, a közlési célnak megfelelő használatára, a regionális köznyelv használatára, a megfelelő tempóra, a szünettartásra, a kiejtésre, a hangsúlyozásra, hanglejtésre, • törekednek a testbeszéd és az arcjáték tudatos használatára, • alkalmazzák a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit, • értékelik saját és társaik szereplését. 37 3.3.1.2 Olvasás (szövegértés) A tanulók rövid köznapi, közéleti és ismeretterjesztő szövegek hangos és néma olvasásával fejlesztik olvasási technikájukat, olvasásértési készségüket. A tanulók ismeretterjesztő szövegeken gyakorolják a hangos olvasást, közéleti szövegeken a felolvasást. 7. 8. 9. 1. A tanulók életkoruknak megfelelő szövegek olvasásával fejlesztik szövegértési képességüket. A tanulók köznapi és közéleti (hivatalos) szövegeket olvasnak: • magán és hivatalos levelet, apróhirdetést, értesítést, használati utasítást, nyugtát, • kérvényt, önéletrajzot, pályázatot, • megállapítják a szöveg szándékát, feladóját és címzettjét, a lényeges adatokat, • megoldják a szöveg értését mérő feladatokat, • értékelik a szöveget megfelelőség szempontjából, • megvizsgálják a szöveg nyelvi megformáltságát. A tanulók ismeretterjesztő és publicisztikai szövegeket olvasnak: hírt, (apró)hirdetést, időjárás-jelentést, reklámot, interjút, könyv- és filmismertetést, közismert, neves magyarok életrajzát, • megállapítják a szöveg szándékát, témáját, a lényeges adatokat, • szótár/lexikon segítségével megmagyarázzák az ismeretlen szavakat, • gondolkodástérképet, vázlatot készítenek a szöveghez, • gyakorolják a szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések megértését, kikövetkeztetik a szövegben ki nem fejtett tartalmakat, • megkülönböztetik az elbeszélő, a leíró és a párbeszédes részeket, • felismerik a szöveg logikai viszonyait (előzmény, következmény, időrend, ok-okozat), • önállóan alkalmazzák a szövegelemzés alapvető eljárásait, • kifejtik véleményüket a szövegről (érdekesség, meggyőzőerő, hitelesség). 38 3.3.1.3 Írás (íráshasználat, fogalmazás) A tanulók életkoruknak megfelelően szövegeket egészítenek ki és szövegeket alkotnak. 7. 8. 9. 1. Kitöltenek különböző formanyomtatványokat: • megrendelőlap, postai nyomtatványok, kérdőív. 2. A tanulók az alábbi köznapi, közéleti és publicisztikai szövegtípusok írásával fejlesztik szövegalkotási készségüket: • magánlevél, hivatalos levél, igazolás, apróhirdetés, hír, könyv- és filmismertető, reklám, interjú, • önéletrajz, kérvény. A tanulók önállóan szövegeket alkotnak önmagukról, környezetükről és megadott témáról: • személyeket, tárgyakat, jelenségeket mutatnak be, • elbeszélik terveiket, élményeiket • adatokat gyűjtenek nyomtatott szövegekből, az internetről, személyektől, saját tapasztalataikból, • gondolkodástérképet/vázlatot készítenek, • ügyelnek a szöveg nyelvi megformálására, tagolására, a pontos és megfelelő szóhasználatra, a helyesírásra, • tanári felszólításra kézikönyvek segítségével kijavítják hibáikat, • szövegeiket különböző számítógépes alkalmazások segítségével is megformálják és bemutatják, • összehasonlítják, értékelik saját és társaik szövegét. • Önál óan iskolai dolgozatként: • könyv- vagy filmismertetőt. • magán- vagy hivatalos levelet. • önéletrajzot írnak. 39 3.3.1.4 Anyanyelvi ismeretek, fogalmak A tanulók elsajátítanak az igényes nyelvhasználathoz szükséges nyelvtani ismereteket. Felismerik a nyel-vinyelvtani jelenségeket a gyakorlati tudás alapján. Felismerik az anyanyelv és más nyelvek különbségét. 7. 8. 9. 1. Gazdagítják szókincsüket, kifejezőkészségüket, fejlesztik nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírá- si készségüket. A tanulók gazdagítják szókincsüket: • rokon és ellentétes jelentésű szavakat keresnek, alá- és fölérendelt fogalmakat gyűjtenek, • szócsaládokat alkotnak, • felismerik az egy- és többjelentésű szavakat, • megkülönböztetik a többjelentésű és az azonos alakú szavak jelentéseit, • képzett és összetett szavakat alkotnak, • megadott témában közmondásokat és szólásokat gyűjtenek, megmagyarázzák a leggyakoribb szólások és közmondások jelentését, • megértik az átvitt értelmű szavak jelentését a szövegekben, • felismerik az idegen szavakat, szótár segítségével megmagyarázzák jelentésüket. Fejlesztik megfigyelőképességüket és logikai gondolkodásukat, valamint kifejezőkészségüket: • megál apítják és nyelvileg kifejezik az események időbeli sorrendjét, • felismerik és kifejezik a cselekvések ok-okozati viszonyait, megkülönböztetik az okot a céltól, • felismerik és kifejezik a cselekvések feltételeit. Fejlesztik nyelvhelyességi és helyesejtési készségüket, elsajátítanak nyelvtani ismereteket: • gyakorolják a szó- és a mondathangsúlyt, a hanglejtést, • tanári segítséggel felismerik és kijavítják a leggyakoribb nyelvhelyességi hibákat (páros testrészek megnevezése, suksükölés, a szokik segédige használata, a névelő használata a személynevek előtt, a -ban, -ben rag használata), • felismerik a tanult nyelvi-nyelvtani jelenségeket a gyakorlati tudás alapján, • felismerik a nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggéseket. Elsajátítanak helyesírási tudnivalókat, gyakorolják azok alkalmazását: • az elválasztást, • a betűrendbe sorolást, • a j és ly jelölését, • a rövid és hosszú magán- és mássalhangzók jelölését, • az -ít, -ul, -ül végű igék, a múlt és a jövő idejű, a felszólító és feltételes módú igealakok, valamint az igekötős igék írását, • a köznevek (ünnepek neve, népnevek) és a tulajdonnevek írását, • a ragos főnevek írását (-t, -val, -vel, -vá, -vé), beleértve a régies családneveket is, 40 • a rövidítések írását, • az -ó, -ő, -ú, -ű végű melléknevek, fokozott melléknevek, az -s végű melléknevek an, -en toldalékos alakjai és főnévből -i képzővel képzett mel éknevek írását, • a tőszámnevek, sorszámnevek és törtszámnevek írását és toldalékolását, • a keltezés írását, • a vessző használatát az egyszerű és az összetett mondatban, az egyszerű és az összetett mondat végi írásjelek használatát, • az idézés szabályainak alkalmazását. 2. A tanulók beszélgetnek a nyelvek rokonságáról és jelentőségéről, a magyar nyelv eredetéről, szerepéről és helyzetéről. • Ismereteket szereznek az indoeurópai és a finnugor nyelvcsaládról, • megismerik a magyar nyelv eredetét, • tudatosítják az anyanyelv szerepét, jelentőségét a mindennapi életben, a tanulásban, a nemzettudat megőrzés- ében, • beszélgetnek a magyar nyelv használatáról itthon, az anyaországban és másutt a világon, valamint a határon túl élő magyar kisebbségekről és a szórványmagyarságról, • tudatosítják, hogy a magyar nyelv Magyarország államnyelve, a Muravidék kétnyelvű területén pedig a szlovénnel egyenrangú hivatalos nyelv, • beszélgetnek a Szlovéniában használatos nyelvek helyzetéről és státuszáról, • beszélgetnek a szomszédos országok ál amnyelveiről, a nyelvek helyzetéről az Európai Unióban, il etve annak intézményeiben, • tudatosítják, hogy az anyanyelv megőrzése mellett fontos más nyelveket is tanulni. 3. Nyelvi, nyelvtani ismeretek A tanulók megértik az alapvető nyelvészeti kifejezéseket, a megismert fogalmakra szövegben példá- kat keresnek, illetve a példákat megnevezik a megfelelő kifejezésekkel. A kommunikáció. A kommunikáció. A kommunikáció. A szófajok: A szöveg. Az összetett mondat és az idézés • Az ige (külön tekintettel az Szövegtípusok. módjai: igemódokra). Az egyszerű mondat. A szó és a szóalkotás: • A főnév. Mondatrészek: a szóösszetétel, a szóképzés, moza- • A melléknév. a mondat fő részei és a bővítmé- ikszavak alkotása. • A számnév. nyek (tárgy, hely-, idő-, mód-, A magyar nyelv története, a nyelv- • A névmás. ál apot-, társ-, eszköz-, ok-, cél- és emlékek. • A névszók toldaléka. állandó határozó, képes helyha- A szavak eredete. • Az igenevek (melléknévi igenév). tározó, minőség-, mennyiség- és A szókészlet rétegződése. • A határozószó. birtokos jelző). • A névutó. • A többi szófaj. 41 4. Fogalmak A tanulók értik és használják az alábbi fogalmakat: testbeszéd, gesztus, szófaj, ige, kommunikáció, feladó, címzett, testbeszéd, gesztus, mimika, főnév, köznév, tulajdonnév, mel- üzenet, kód, csatorna, testbeszéd, főmondat, mellékmondat, az alá- léknév, számnév, névmás, igenév, szöveg, cím, szövegkohézió, egy- rendelő és mellérendelő monda- melléknévi igenév, határozószó, szerű mondat, összetett mondat, tok fajtái, idéző mondat, idézet, névelő, névutó, igekötő, indulatszó, alany, ál ítmány, tárgy, határozó, utalószó, kötőszó, szóalkotás, módosítószó. hely-, idő-, mód-, eszköz-, ok-, cél-, szótő, toldalék, összetett szó, ál apot-, társ-, részes-, ál andó képzett szó, mozaikszó, nyelvcsa- határozó (vonzat), képes helyhatáro- lád, őshaza, jövevényszó, idegen zó, minőség-, mennyiség-, birtokos szó, nyelvemlék, köznyelv, irodalmi jelző, ágrajz. nyelv, nyelvjárás. 3.3.2 IRODALMI NEVELÉS 3.3.2.1 Szövegértés és szövegalkotás fejlesztése szóban, memoriterek A tanulók elmondják mozgókép- és színházi élményeiket, összefoglalják a hallott irodalmi szövegek tartalmát. Ismert szövegeket jelenítenek meg dramatikus játékkal. Szöveghűen megtanulják a memoritereket. 1. A tanulók életkoruknak megfelelő szépirodalmi szövegeket hallgatnak meg, a hallottakról beszélgetnek. • Lírai verseket, balladákat, elbeszélő költeményeket, románcot, mondákat, elbeszéléseket, naplót, regényrészleteket hallgatnak meg, • néhány mondatban megfogalmazzák érzelmeiket, benyomásaikat, gondolataikat, • összefoglalják a szöveg tartalmát, • kifejtik véleményüket a szövegről, • elmélyítik az irodalom iránti érdeklődésüket. 42 2. A tanulók színházi előadások, irodalmi műsorok és filmek megtekintése révén jutnak irodalmi élményekhez. • Megtekintenek színházi előadást, ifjúsági és más játékfilmeket, • megfogalmazzák benyomásaikat, gondolataikat, • összefoglalják az előadás, ill. film tartalmát, cselekményét, • különbséget tesznek tragikus és komikus között, • észrevesznek emberi-társadalmi problémákat, erkölcsi-esztétikai értékeket, gazdagítják képzeletvilágukat, cselekvés- és magatartásmintákat sajátítanak el, • azonosulnak egyes szereplőkkel, másoktól viszont indoklással elhatárolják magukat, • elmélyítik irodalom iránti érdeklődésüket, • kifejtik véleményüket a színházi előadásról, filmről, a szereplők cselekedeteiről és nézeteiről, il etve az irodalmi műsorról, • vitát folytatnak a közösen látott filmről, színházi előadásról, • megismerik a színházzal és a filmmel kapcsolatos alapfogalmakat (rendező, színész, jelmez, díszlet, színpad, világítás, zene, forgatókönyv stb.), • elmélyítik az irodalom iránti érdeklődésüket. 3. A tanulók irodalmi szövegekhez kapcsolódva szóban megnyilvánulnak, reproduktív módon. • Ismert szöveget megjelenítenek dramatikus játékkal, fejlesztve identifikációs készségüket, kipróbálnak különféle dramatikus formákat (helyzetgyakorlat, improvizáció), • megtanulnak és elmondanak néhány verset és rövid prózai részletet, törekednek a kifejező előadásmódra, gyako-rolva a nyilvános szereplést. 4. Az irodalmi szövegekhez kapcsolódva kreatív jellegű szövegeket alkotnak szóban. • Olvasott műhöz más előzményt vagy befejezést képzelnek el, • bemutatják cselekmény valós és képzeletbeli helyszínét, • elmondják a cselekményt valamely szereplő nevében, • jel emzik az irodalmi hősöket külső-belső tulajdonságaik alapján. 43 3.3.2.2 Olvasás (szövegelemzés) Gyakorolják a szépirodalmi szövegek hangos és néma értő olvasását, megértik az egyszerű irodalmi szövegek szó szerinti jelentését. Megfogalmazzák véleményüket az olvasott szövegek szereplőiről, azok cselekedeteiről, helyzetekről. 7. 8. 9. 1. A tanulók hangosan és némán olvasnak irodalmi szövegeket, fejlesztve az olvasástechnikát, az értő olvasás és a felolvasás képességét. A tanulók lírai verseket, balladákat, elbeszélő költeményeket, románcot, mondákat, elbeszéléseket, naplót, regényrészleteket olvasva fejlesztik a hangos és néma értő olvasás képességét. 2. Az olvasott művekről beszélgetnek, szövegértési és egyéb hozzájuk kapcsolódó feladatokat oldanak meg. Fejlesztik ítélőképességüket, erkölcsi, esztétikai érzéküket, irodalom- és irodalomelméleti ismereteket szereznek. A tanulók a megadott szempontok szerint értékelik az olvasott műveket, és elmélyítik az irodalom iránti érdeklődé- süket. Megkülönböztetik a művészi és a nem művészi szövegeket, a népköltészeti és a műköltészeti alkotásokat, a műne-meket, a szép- és a szórakoztató irodalmat. A javasolt irodalmi művek jegyzékében *-gal jelölt magyar szerzőket kronológiailag elhelyezik, a **-gal jelölt műveknek meghatározzák szerzőjét. Különböző lírai művekkel ismerkednek, és: • felismerik a mű középpontjában ál ó gondolatot, il etve érzelmet, • meghatározzák a versek fajtáját témájuk alapján (tájleíró, szerelmi, forradalmi, hazaszerető), • ismerik a dal, tájleíró költemény, költői levél, epigramma, himnusz, óda, elégia és rapszódia műfaji jel emzőit, meghatározzák műfajukat, • ismerik a szabadvers sajátosságait, • felismerik a képverset, • megál apítják a mű hangulatát és hangnemét, • felismerik a tanult költői képeket (költői jelző, hasonlat, megszemélyesítés, metafora), a szimbólumot és egyes alakzatokat (ismétlés, refrén, ellentét, fokozás, költői kérdés, alliteráció), azok szerepét és hangulati hatását, • felismerik a versszakokat, megállapítják a vers szerkezetét, • felismerik a páros, a kereszt-, az ölelkező és a félrímet. 44 Különböző epikai művekkel, műfajokkal ismerkednek, és azokban: • megál apítják a mű témáját és üzenetét, • ismerik a monda, ballada, elbeszélő költemény, elbeszélés és regény műfaji jellemzőit, meghatározzák műfajukat, • meghatározzák az ifjúsági, történelmi és fantasy-regény műfaját, • felfogják a cselekmény menetét, • megállapítják, ki meséli el a cselekményt, • megállapítják a valóságos és elképzelt helyszínt, valamint az időt, • felismerik a mű szerkezetét (tetőpont, fordulópont), • megál apítják a fő- és a mel ékszereplőket, • jel emzik a szereplőket, tulajdonságaik alapján csoportosítják őket, véleményt mondanak róluk, azt indokolják, • megkülönböztetik az elbeszélő, leíró és párbeszédes részeket, • elképzelik az olvasott szöveg folytatását, más befejezését, • téma, szerző vagy egyéb szempont szerint csoportosítják az olvasott szövegeket, • megoldják a szövegfeldolgozás írásbeli feladatait, • dramatizációval megjelenítenek epikai műveket, illetve műrészleteket. Drámarészleteket olvasnak, és: • felismerik a drámai cselekményt és szerkezetet, • különbséget tesznek tragédia és komédia között, • felismerik a komikumot és a tragikumot, • jellemzik a szereplőket, csoportosítják őket, megfigyelik tetteiket, véleményt mondanak róluk, azt indokolják. Részt vesznek a művek kiváltotta élményekről folyó beszélgetésekben. Az olvasott művekről, élményeikről szóló beszélgetésekben megkülönböztetik a szép és a csúnya, a jó és a rossz, az igazság, a szomorú és a vidám fogalmát. Felismerik az olvasott művekben a humort, a tragikumot és az iróniát. Fejlesztik saját álláspontjuk megjelenítésének, átélésének képességét, valamint az empatikus képességet. Olvasmányaik során megtapasztalják különböző kultúrák eltérő életmódját és szokásait. 45 3. A tanulók házi olvasmányként kötelező és választható műveket olvasnak, azokról beszámolnak, ezzel fokozzák olvasási kedvüket, és gazdagítják irodalmi ismereteiket. Házi olvasmányként rövidebb és hosszabb műveket olvasnak, felidézik a cselekményt, megértik a szereplők csele-kedeteit, jellemét, nézeteit, kifejtik erről véleményüket, és mindezt írásban megfogalmazzák. Kötelező: Kötelező: Kötelező: Gárdonyi Géza: Egri csil agok Mikszáth Kálmán: Szent Péter Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalá- (részlet) esernyője (részlet) vagy Mikszáth- lig (részlet) Nógrádi Gábor: Petepite elbeszélések Nagy Katalin: Intőkönyvem története Sohonyai Edit: Macskaköröm Választható: Választható: Választható: Nógrádi Gábor: Az anyu én vagyok Fehér Klára: Bezzeg az én időmben Dániel Anna: Hiányzik Szecső Varga József: A lendvai vár kapi- Békés Pál: A kétbalkezes varázsló Szabó Magda: Születésnap, Abigél tánya Nógrádi Gábor: A bátyám zseni Sohonyai Edit: Engem szeress!, Le a Kipling: A dzsungel könyve G. Szabó Judit: A macskát visszafele csajokkal!, Le a pasikkal! Berkes Péter: Az öreg bánya titka simogatják, Ez mindennek a teteje Nógrádi Gábor: Gyerekrablás a G. Szabó Judit: Barbara, ez több a J. K. Rowling: Harry Potter Palánk utcában soknál! Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai Oláh Ibolya naplója Anyácskától Jacqueline Wilson: Komisz lányok Karl May: Winnetou Szabó Napsugár: Szelina, a föld szíve Gergely Márta: Szöszi J. R. R. Tolkien: Gyűrűk ura (részlet) Charles Dickens: Twist Olivér Sharon Creech: Anya nélkül soha Louis Sachar: Stanley, a szerencse fia 46 3.3.2.3 Írásbeli szövegalkotás 7. 8. 9. 1. A tanulók az olvasott irodalmi művekhez kapcsolódva fejlesztik reproduktív szövegalkotási készsé- güket. • Leírják az olvasott epikai szövegek tartalmát, jellemzik a szereplőket, leírják a helyszínt, • olvasmánynaplót vezetnek, • könyvismertetőt írnak, • bemutatnak szerzőket. 2. A tanulók az olvasott irodalmi művekhez kapcsolódva fejlesztik a kreatív írás készségét. • Különböző nézőpontokból átírnak olvasott szöveget, • az olvasott műhöz más befejezést, folytatást írnak, illetve megfogalmazzák az előzményeket, • leírnak képzeletbeli helyszínt, szereplőt, • párbeszédes formát átírnak elbeszélőbe, és fordítva, • rímelő verssorokat alkotnak, • képregényt készítenek. 3. A tanulók fejlesztik fogalmazási készségüket. • Elbeszélést, leírást és jel emzést írnak, • megfogalmazzák személyes és olvasmányélményeiket, kifejezik gondolataikat, véleményüket, érzelmeiket, • írásaikhoz anyagot gyűjtenek, azt elrendezik, • gondolkodástérképet/vázlatot készítenek, • ügyelnek a szöveg nyelvi megformálására, tagolására, a pontos és megfelelő szóhasználatra, a helyesírásra, • fejlesztik az önkifejezés és kreativitás képességét, • tanári felszólításra kézikönyvek segítségével kijavítják hibáikat, • szövegeiket különböző számítógépes alkalmazások segítségével is megformálják és bemutatják, • összehasonlítják, értékelik saját és társaik szövegét. Önállóan iskolai dolgozatként: • egy elbeszélést és egy leírást. • egy leírást és egy jellemzést. • egy kreatív jel egű szöveget és egy irodalmi témájú dolgozatot írnak. 47 3.3.2.4 Fogalmak 7. 8. 9. A tanulók értik és szóban és írásban megfelelően használják az alábbi fogalmakat. elbeszélő költemény, cselekmény, reformkor, elégia, epigramma, szimbólum, szimbolizmus, szerelmi ének, mottó, költői levél, költői jelző, himnusz, óda, tájleíró költemény, líra, hazaszerető vers, Nyugat, hasonlat, megszemélyesítés, forradalmi költészet, dal, rapszó- elbeszélés, regény, realizmus, raz- metafora, refrén, történelmi regény, dia, páros rím, keresztrím, félrím, glednica, modern líra, szabadvers, népballada, műballada, monda, legen- ölelkező rím, elbeszélés, karcolat, fantasztikum, tragédia, tragikum da, ballada, konfliktus, főszereplő dráma, komédia, komikum 3.3.2.5 Javasolt irodalmi szövegek 7. 8. 9. Líra Petőfi Sándor*: Arany Jánoshoz Janus Pannonius*: Pannónia dicsé- Ady Endre*: Párisban járt az Ősz; Arany János*: Válasz Petőfinek, rete Őrizem a szemed**; Tóth Árpád: Láng Kölcsey Ferenc*: Huszt, Himnusz**; Babits Mihály: Hazám!, Messze- Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért Vörösmarty Mihály*: Szózat**; messze Petőfi Sándor: Kiskunság; Kosztolányi Dezső: Mostan színes Szeptember végén**; Nemzeti tintákról álmodom dal**, Egy gondolat bánt engemet** József Attila*: Anyám**, Tiszta szívvel Radnóti Miklós*: Nem tudhatom**; Razglednicák; Varga József: Vallomás Szúnyogh Sándor: Halicanumi üzenet 48 Epika Kőmíves Kelemenné Arany János: A walesi bárdok Varró Dániel*: Túl a Maszat-hegyen A fehér ló mondája Jókai Mór*: Az arany ember (részletek) Balatoni kecskeköröm (részlet) Móricz Zsigmond*: Hét krajcár**; Mátyás király meg Markóp Lázár Ervin: Az asszony Légy jó mindhalálig (részlet ** Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka Mikszáth Kálmán*: Szent Péter Tamási Áron: Ábel a rengetegben Arany János: Mátyás anyja, Rege a esernyője (részlet) **, A néhai (részlet) csodaszarvasról, bárány**; Bede Anna tartozása Kertész Imre*: Sorstalanság (rész- Toldi (részletek) let) ** Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (részletek) Déry Tibor: Képzelt riport egy ame- Sánta Ferenc: Három hely rikai popfesztiválról (részlet) Gárdonyi Géza*: Egri csillagok** J. R. R. Tolkien: A gyűrűk ura Fekete István: Fészekrablás (részlet) Móra Ferenc: Kuckó király Gyurkovics Tibor: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem... Dráma A Toldi dramatizálása, Moli re: Fösvény Shakespeare: Romeo és Júlia Németh Ervin: Ludas Matyi (részlet) (részlet) 3.3.3 A TANULÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE 7. 8. 9. • A tanulók önállóan vázlatot készítenek, megadott szempontok szerint bővítik azt, • vázlataikat felhasználják szövegértelmezéshez és szövegalkotáshoz, • összefoglalnak, tömörítenek, jegyzetelnek, • ismereteket, adatokat, információkat gyűjtenek különböző forrásokból, információhordozókról, megfelelőn feltüntetik a forráshelyeket, • megvizsgálják a források hitelességét. 49 4 VÁRT TELJESÍTMÉNY Az egyes osztályok, illetve szakaszok végi követelményekbe beleértendők az alsóbb osztályok, illetve szakaszok végére megfogalmazott követelmények. 4.1 Várt teljesítmény az 1. szakasz végén A tanuló: • értse meg a tanítói és tanulói közléseket, • tudjon köszönni felnőttnek és gyereknek a napszaknak megfelelően, tudjon megszólítani, bemutatkozni, segítséget kérni, segítséget megköszönni, bocsánatkérést és gratulációt kifejezni, • legyen képes számára ismerős témáról megadott szavak vagy képek, képsorok segítségével felkészülés után rövid elbeszélő és leíró szöveget alkotni, • tudjon olvasott vagy hallott szöveggel kapcsolatosan kérdéseket feltenni és kérdésekre válaszolni, • tudjon elmondani egy-két memoritert, • ismerje, olvassa és írja a nyomtatott és írott betűket, • tudjon felkészülés után hangosan olvasni rövidebb, életkorának megfelelő szövegeket, • tudjon némán olvasni rövidebb, életkorának megfelelő köznapi és közéleti szövegeket, értse meg azok alapvető adatait, • tudjon némán olvasott rövid irodalmi szöveg alapján válaszolni olyan kérdésekre, hogy miről szól a szöveg, kik a szereplők, hol, mikor történt valami stb., • tudjon írott betűkkel szöveget másolni, írni, tollbamondást írni, • tudjon minta alapján meghívót és üdvözletet írni, • tudjon képről, képsorról néhány összefüggő mondatot alkotni, • használja a nagy kezdőbetűket mondatkezdéskor, a személynevekben és a közvetlen környe- zetében előforduló egyszerűbb földrajzi nevekben, • tudja csoportosítani a szavakat kérdések segítségével (ki?, mi?, milyen?, mit csinál?), • tudja elmondani a magyar ábécét, • különböztesse meg a magán- és mássalhangzókat, • tudjon elválasztani egyszerű szavakat a szótagolás szabályai szerint, • ismerje fel a kijelentő és a kérdő mondatot, • ismerje fel a verset és a mesét. 50 4.1.1 Várt teljesítmény az 1. osztály végén BESZÉDÉRTÉS, BESZÉD A tanuló: • értse meg az egyszerűbb szóbeli közléseket és utasításokat, • tudjon köszönni felnőtteknek és gyerekeknek a napszaknak megfelelően, • tudjon bemutatkozni, kérni, megköszönni, • tudjon magára és szűkebb környezetére vonatkozó kérdésekre válaszolni, • legyen képes adott témáról képek, képsor segítségével néhány rövid mondatot alkotni, • mondjon el egy-két rövid verset, mondókát. OLVASÁS, OLVASÁSÉRTÉS A tanuló: • tudja leválasztani az első és az utolsó hangot a szavakban, • ismerje fel az azonos betűket, • értse meg a környezetében előforduló piktogramok jelentését. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT A tanuló: • tudja másolni a nyomtatott nagybetűket, • tudja nyomtatott nagybetűkkel leírni saját nevét, • írjon szavakat a tanult betűkkel. 4.1.2 Várt teljesítmény a 2. osztály végén BESZÉDÉRTÉS, BESZÉD A tanuló: • értse meg az alapvető tanítói és tanulói közléseket, • tudjon megszólítani, segítséget kérni, segítséget megköszönni és bocsánatkérést kifejezni, • tudjon magára és környezetére vonatkozó kérdésekre rövid választ adni, • legyen képes adott témáról képek vagy képsorok segítségével néhány összefüggő mondatot alkotni, • tudjon válaszolni hallott szöveg leglényegesebb adataira vonatkozó kérdésekre, • mondjon el egy-két verset. 51 OLVASÁS, OLVASÁSÉRTÉS A tanuló: • olvassa össze az ismert betűket, • olvassa fel felkészülés után a kiejtés elve szerint írt szavakat, szószerkezeteket, rövid mondatokat, • értse meg az egyszerű írásbeli feladatokat, • oldjon meg egy-két könnyebb szövegértési feladatot, • felszólításra és tanítói segítséggel javítsa ki olvasási hibáit. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT A tanuló: • írjon nyomtatott betűkkel olvashatóan és tetszetősen, • írjon tollbamondás után szavakat, rövid mondatokat, • használja a nagy kezdőbetűket mondatkezdéskor és a személynevekben, • tudjon egyszerű kérdésre rövid választ adni írásban. NYELVI, IRODALMI ÉS EGYÉB ISMERETEK A tanuló: • ismerje a magyar ábécé kis és nagy nyomtatott betűit, • tudja csoportosítani a szavakat kérdések segítségével (ki?, mi?, milyen?, mit csinál?). 4.1.3 Várt teljesítmény a 3. osztály végén BESZÉDÉRTÉS, BESZÉD A tanuló: • értse meg a tanítói és tanulói közléseket, • tudjon köszönni, megszólítani, segítséget kérni, segítséget megköszönni, bocsánatkérést és gratulációt kifejezni, • legyen képes számára ismerős témáról megadott szavak vagy képek, képsorok segítségével felkészülés után rövid elbeszélő és leíró szöveget alkotni, • tudjon olvasott vagy hallott szöveggel kapcsolatosan kérdéseket feltenni és kérdésekre válaszolni, • mondjon el egy-két memoritert. OLVASÁS, OLVASÁSÉRTÉS 52 A tanuló: • olvasson lassú folyamatossággal, • tudjon felkészülés után hangosan olvasni rövidebb, életkorának megfelelő szövegeket, • tudjon némán olvasni rövidebb, életkorának megfelelő köznapi és közéleti szövegeket, értse meg azok alapvető adatait, • tudjon némán olvasott rövid irodalmi szöveg alapján válaszolni olyan kérdésekre, hogy miről szól a szöveg, kik a szereplők, hol, mikor történt valami stb., • javítsa ki tanítói segítséggel olvasási hibáit. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT A tanuló: • tudjon írott betűkkel szöveget másolni, írni, tollbamondást írni, • tudjon minta alapján meghívót és üdvözletet írni, • tudjon képről, képsorról néhány összefüggő mondatot alkotni, • használja a nagy kezdőbetűket mondatkezdéskor, a személynevekben és a közvetlen környe- zetében előforduló egyszerűbb földrajzi nevekben, • tanítói felszólításra és segítséggel javítsa ki hibáit, NYELVI, IRODALMI ÉS EGYÉB ISMERETEK A tanuló: • különböztesse meg a tájnyelvet a köznyelvtől, • ismerje a magyar ábécé nyomtatott és írott betűit, • tudja elmondani a magyar ábécét, • különböztesse meg a magán- és mássalhangzókat, • tudjon elválasztani egyszerű szavakat a szótagolás szabályai szerint, • ismerje fel a kijelentő és a kérdő mondatot, • ismerje fel a verset, • ismerje fel a mesét. 4.2 Várt teljesítmény a 2. szakasz végén A tanuló: • egyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben: kapcsolatfelvétel (bemutatkozás, köszönés), kérés, köszönetnyilvánítás; telefonbeszélgetés, • tudjon elnézést kérni, egyetértést kifejezni, egyszerűbb véleményt kifejteni, • legyen képes megállapítani hallott nem művészi szöveg lényeges adatait, fejtse ki véleményét a szövegről, • legyen képes élménybeszámolót, egyszerűbb személy-, állat- és tárgyleírást, ismeretterjesztő szöveg alapján rövidebb beszámolót készíteni, • legyen képes elmondani hallott vagy olvasott irodalmi szöveg tartalmát, • legyen képes történetet folytatni és befejezni, • szóbeli megnyilatkozásaiban használja a köznyelvet, megközelítőleg megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel és szünettartással beszéljen, 53 • legyen képes szöveghűen, megközelítőleg megfelelő szünettartással és hangsúllyal elmondani a tanult memoritereket, • legyen képes felkészülés után megközelítőleg megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel, értelmi szünettartással szöveget folyamatosan felolvasni, • különböztesse meg az irodalmi és nem irodalmi szöveget, • tudjon olvasott szövegben felismerni, keresni (egyszerűbb) rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat, • legyen képes egyoldalnyi, életkorának megfelelő nem művészi szöveg néma olvasására, álla-pítsa meg a szöveg lényeges adatait (címzett, feladó, téma, szándék), • állapítsa meg a nem irodalmi szöveg lényeges adatait (ki?, mi?, hol?, mikor? mit?), • legyen képes irodalmi szövegekben elkülöníteni a valóságost a képzeletbelitől, • állapítsa meg irodalmi szövegek formáját (vers, próza), • állapítsa meg az epikai művek témáját, szereplőit, valamint a cselekmény helyét, idejét és menetét, • fogalmazza meg az irodalmi szöveg üzenetét, fejtse ki véleményét a szövegről, • állapítsa meg a vers szerkezetét (versszak, verssor), ismerje fel a páros rímet, tudjon költői jelzőt keresni, • tudjon egyszerű köznapi és közéleti szöveget (meghívó, gratuláció, levél), valamint elbeszélést, leírást és egyszerűbb jellemzést alkotni, • tudja irodalmi szöveg tartalmát írásban összefoglalni, • jelölje megfelelően a mondatkezdést és a mondatzárást az egyszerű mondatban, használja megfelelően a vesszőt felsoroláskor és a hogy kötőszó előtt, • jelölje megfelelően a j és ly betűt, a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókat a gyakran használt szavak zömében, • használja helyesen a nagy kezdőbetűt személynevekben, állatnevekben és a szélesebb kör- nyezetéből (Szlovénia és Magyarország) származó gyakran használt földrajzi nevekben, intéz- ménynevekben (iskola), ismert irodalmi alkotások címében, • írja helyesen a keltezés egyszerű formáját, a számokat kétezerig, • ismerje a magyar nyelv sajátos helyzetét, • különböztesse meg és többnyire a beszédhelyzetnek megfelelően használja a tájszólást és a köznyelvet, • tudjon betűrendbe sorolni, egyszerű szavakat elválasztani, • ismerje fel és különböztesse meg a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, toldalék nélküli tő- és sorszámnév), az egyszerű mondat fajtáit a beszélő szándéka szerint, • tudjon összetett szavakat alkotni, egyszerűbb szavakat képezni, • különböztesse meg a népköltészeti és a műköltészeti alkotásokat, • ismerje a mese jellemzőit (mesekezdés, mesezárás, meseszám, csoda). 54 4.2.1 Várt teljesítmény a 4. osztály végén BESZÉDÉRTÉS, BESZÉD A tanuló: • értsen meg életkorának és ismereteinek megfelelő beszélgetéseket, vegyen részt ilyenekben, • értse meg rövid ismeretterjesztő szöveg lényeges adatait, • tudjon elnézést kérni, egyetértést kifejezni, • legyen képes élménybeszámolót, egyszerűbb személy- és állatleírást készíteni, • tanítói segítséggel legyen képes elmondani látott/hallott vagy olvasott irodalmi szöveg tartalmát, • legyen képes mesét folytatni, • vegyen részt dramatizálásban, • mondjon el egy-két memoritert, • törekedjen a köznyelv használatára, tanítói segítséggel javítsa ki nyelvhelyességi hibáit. OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS A tanuló: • legyen képes felkészülés után irodalmi, ismeretterjesztő és közéleti szöveget meglehetősen folyékonyan felolvasni, • tanítói segítséggel és felszólításra javítsa ki olvasási hibáit, • különböztesse meg az irodalmi és nem irodalmi szöveget, • legyen képes féloldalnyi, életkorának megfelelő irodalmi, ismeretterjesztő és közéleti szöveget némán elolvasni, • állapítsa meg a nem irodalmi szöveg lényeges adatait (ki?, mi?, hol?, mikor?), • állapítsa meg az olvasott irodalmi szöveg témáját, szereplőit, cselekményét, annak helyét és idejét. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT A tanuló: • tudjon olvashatóan és tetszetősen másolni, írni, tollbamondás után írni, • tudjon meghívót és üdvözletet írni, • tudjon képek vagy szavak segítségével rövidebb elbeszélést és leírást készíteni, • tudja irodalmi szöveg tartalmát összefoglalni, irodalmi szöveghez folytatást alkotni, • jelölje a mondatkezdést és a mondatzárást (kijelentő, kérdő és felszólító mondatok esetében), • használja a nagy kezdőbetűket a személynevekben, az állatnevekben és a szélesebb környezet- ében előforduló (Muravidék) ismertebb földrajzi nevekben, • jelölje a j és ly betűt, a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókat a legalapvetőbb szókincsben, • tanítói segítséggel javítsa ki helyesírási hibáit. 55 NYELVI, IRODALMI ÉS EGYÉB ISMERETEK A tanuló: • különböztesse meg a tájszólást és a köznyelvet, tudja, mikor melyiket használjuk, • tudjon szótagolni, egyszerű szavakat elválasztani, • ismerje fel és különböztesse meg a tanult szófajokat (ige, főnév), valamint az egyszerű mondat fajtáit a beszélő szándéka szerint (kijelentő, kérdő, felszólító), • ismerje fel a verset és a rímet, • ismerje fel a mesét, ismerje egy-két jellemzőjét (mesekezdés, mesezárás). 4.2.2 Várt teljesítmény az 5. osztály végén BESZÉDÉRTÉS, BESZÉD A tanuló: • értsen meg életkorának és ismereteinek megfelelő beszélgetéseket, • tudjon elnézést kérni, egyetértést kifejezni, egyszerűbb véleményt kifejteni, • vegyen részt ismert témájú beszélgetésben és telefonbeszélgetésben, ismerje a telefonbeszélgetés illemszabályait, • értse meg hallott nem művészi szövegek lényeges adatait, • tudjon élménybeszámolót, személy- és állatleírást készíteni, • tudjon vázlat alapján megadott témában kiselőadást készíteni és azt bemutatni, • legyen képes elmondani látott/hallott vagy olvasott irodalmi szöveg tartalmát, • legyen képes mesét/történetet folytatni és befejezni, • vegyen részt dramatizálásban, • mondja el szöveghűen a tanult memoritereket, • törekedjen a köznyelv használatára, tanári segítséggel javítsa ki nyelvhelyességi hibáit. OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS A tanuló: • legyen képes felkészülés után irodalmi, ismeretterjesztő és közéleti szöveget érthetően, meglehetősen folyékonyan, a mondatok (kijelentő, kérdő, felszólító) helyes intonációjával felolvasni, • tanári felszólításra javítsa ki olvasási hibáit, • különböztesse meg az irodalmi és nem irodalmi szöveget, • legyen képes féloldalnyi, életkorának megfelelő irodalmi, ismeretterjesztő és közéleti szöveget némán elolvasni, • állapítsa meg a nem irodalmi szöveg lényeges adatait (ki?, mi?, hol?, mikor? mit?), • állapítsa meg az olvasott irodalmi szöveg témáját, szereplőit, cselekményét, annak helyét és idejét, 56 • fogalmazza meg, mit üzen számára az olvasott szöveg, • állapítsa meg a vers szerkezetét (versszakok, verssorok) és a rím meglétét. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT A tanuló: • tudjon olvashatóan írni betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül, • tudjon gratulációt és apróhirdetést írni, • tudjon rövidebb elbeszélést és leírást készíteni, • tudja irodalmi szöveg tartalmát összefoglalni, • tudjon irodalmi szöveghez folytatást alkotni, • jelölje megfelelően a mondatkezdést és a mondatzárást (kijelentő, kérdő és felszólító mondatok esetében), használja megfelelően a vesszőt felsoroláskor, • használja helyesen a nagy kezdőbetűket a személynevekben, állatnevekben, környezete in-tézményneveiben (iskola), ismert irodalmi alkotások címeiben és a szélesebb környezetében előforduló ismertebb földrajzi nevekben, • jelölje megfelelően a j és ly betűt, a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókat a begyakorolt szókincs legalább felében, • írja helyesen a keltezés egyszerűbb formáját, • tanári felszólításra és segítséggel javítsa ki helyesírási hibáit. NYELVI, IRODALMI ÉS EGYÉB ISMERETEK A tanuló: • különböztesse meg a tájszólást és a köznyelvet, törekedjék a (regionális) köznyelv használatára, • tudjon szavakat elválasztani, • tudjon betűrendbe sorolni az első betű alapján, • ismerje fel és különböztesse meg a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, toldalék nélküli tő- és sorszámnév), az egyszerű mondat fajtáit a beszélő szándéka szerint, • ismerje fel a verset és annak szerkezetét (versszakok, verssorok, rím), • ismerje fel a népmesét és jellemzőit (mesekezdés, mesezárás, meseszám), ismerjen egy-két me-sefajtát. 4.2.3 Várt teljesítmény a 6. osztály végén BESZÉDÉRTÉS, BESZÉD A tanuló: • legyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben: kapcsolatfelvétel (bemutatkozás, köszönés), kérés, köszönetnyilvánítás; telefonbeszélgetés, • legyen képes mondanivalóját a beszédhelyzetnek és az alapvető udvariassági normáknak megfelelően megfogalmazni, • legyen képes megállapítani hallott nem művészi szöveg lényeges adatait, fejtse ki véleményét a szövegről, • ismerje fel a beszédtársakat, határozza meg érzelmi viszonyukat, • legyen képes élménybeszámolót, egyszerűbb személy-, állat- és tárgyleírást, ismeretterjesztő 57 szöveg alapján rövidebb beszámolót készíteni, • legyen képes elmondani irodalmi szöveg tartalmát, • legyen képes történetet folytatni és befejezni, • vegyen részt dramatizálásban, • legyen képes szöveghűen, megközelítőleg megfelelő szünettartással és hangsúllyal elmondani a tanult memoritereket, • szóbeli megnyilatkozásaiban használja a köznyelvet, megközelítőleg megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel és szünettartással beszéljen, • tanári felszólításra és segítséggel javítsa ki nyelvhelyességi hibáit. OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS A tanuló: • legyen képes felkészülés után megközelítőleg megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel, értelmi szünettartással szöveget folyamatosan felolvasni, • legyen képes egyoldalnyi, életkorának megfelelő nem művészi szöveg néma olvasására, állapítsa meg a szöveg lényeges adatait (címzett, feladó, téma, szándék), fejtse ki véleményét a szövegről, • legyen képes irodalmi szövegekben elkülöníteni a valóságost a képzeletbelitől, • ismerje fel irodalmi szövegek tagolódását (bekezdések; versszakok, verssorok), • állapítsa meg irodalmi szövegek formáját (vers, próza), • állapítsa meg az epikai művek témáját, szereplőit, valamint cselekményük, helyét, idejét és menetét, • fogalmazza meg az irodalmi szöveg üzenetét, fejtse ki véleményét a szövegről, • tudjon olvasott szövegben felismerni, keresni (egyszerűbb) rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat, • állapítsa meg a vers szerkezetét (versszak, verssor), ismerje fel a páros rímet, tudjon költői jelzőt keresni. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT A tanuló: • tudjon olvashatóan szöveget másolni és írni betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül, • tudjon egyszerű köznapi és közéleti szöveget (meghívó, gratuláció, apróhirdetés, levél), valamint elbeszélést, leírást és egyszerűbb jellemzést alkotni, • tudja irodalmi szöveg tartalmát összefoglalni, • tudjon irodalmi szöveghez folytatást és befejezést írni, • jelölje megfelelően a mondatkezdést és a mondatzárást az egyszerű mondatban, használja megfelelően a vesszőt felsoroláskor és a hogy kötőszó előtt, • jelölje megfelelően a j és ly betűt, a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókat a begyakorolt szókincs legalább felében, • használja helyesen a nagy kezdőbetűt személynevekben, állatnevekben és a szélesebb kör- 58 nyezetéből (Szlovénia és Magyarország) származó gyakran használt földrajzi nevekben, intéz- ménynevekben (iskola), ismert irodalmi alkotások címében, • írja helyesen a keltezés egyszerű formáját, a számokat kétezerig. NYELVI, IRODALMI ÉS EGYÉB ISMERETEK A tanuló: • ismerje a magyar nyelv sajátos helyzetét; • különböztesse meg és többnyire a beszédhelyzetnek megfelelően használja a tájszólást és a köznyelvet, • tudjon betűrendbe sorolni, egyszerű szavakat elválasztani, • ismerje fel és különböztesse meg a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, toldalék nélküli tő- és sorszámnév), az egyszerű mondat fajtáit a beszélő szándéka szerint, • tudjon összetett szavakat alkotni, egyszerűbb szavakat képezni, • különböztesse meg a népköltészeti és a műköltészeti alkotásokat, • ismerje a mese jellemzőit (mesekezdés, mesezárás, meseszám, csoda), a népmesét, ismerje egy-két fajtáját. 4.3 Várt teljesítmény a 3. szakasz végén A tanuló: • legyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben, alkalmazkodjon a beszédhelyzethez, tartsa be az alapvető udvariassági normákat, • tudjon beszélgetést kezdeményezni és befejezni, • tudja kifejezni kommunikációs szándékait (tudakozódás, véleménynyilvánítás, egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés), • állapítsa meg hallott nem művészi szöveg lényeges adatait, • legyen képes szóban élménybeszámolót, leírást, ismeretterjesztő vagy médiaszöveg alapján beszámolót készíteni, azt közönség előtt bemutatni, • tudja elmondani hallott vagy olvasott irodalmi szöveg tartalmát, fejtse ki véleményét, jellemez-ze valamelyik szereplőt, • legyen képes történetet folytatni, előzményt elmondani, • tudjon szöveghűen, megfelelő szünettartással és hangsúllyal elmondani memoritereket, • szóbeli megnyilatkozásaiban használja a köznyelvet, megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel és szünettartással beszéljen, • legyen képes folyamatosan, érthetően, megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel és szünettartással felolvasni, • legyen képes másfél oldalnyi, életkorának megfelelő szöveg néma olvasására, állapítsa meg a szöveg lényeges adatait (címzett, feladó, téma, szándék), fejtse ki véleményét a szövegről, • tudjon rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat keresni, • ismerje fel irodalmi szövegek tagolódását (bekezdések; versszakok, verssorok), • állapítsa meg irodalmi szövegek formáját (vers, próza), • ismerje fel a drámai szöveget, különböztesse meg a komikust és a tragikust, • állapítsa meg az epikai művek cselekményének helyét, idejét és menetét, az ok-okozati összefüggéseket, • tudja irodalmi szöveg tartalmát írásban összefoglalni, 59 • tudjon irodalmi szöveghez előzményt és befejezést alkotni, • fogalmazza meg az irodalmi szöveg üzenetét, fejtse ki véleményét a szövegről, • állapítsa meg a vers szerkezetét (versszak, verssor), ismerje fel a páros és a keresztrímet, tudjon költői jelzőt és hasonlatot keresni, • tudjon nyomtatványokat kitölteni, • tudjon elbeszélést, leírást és jellemzést, önéletrajzot és levelet írni, • jelölje megfelelően a mondatkezdést és a mondatzárást az egyszerű mondatban, használja megfelelően a vesszőt felsoroláskor, a hogy, a mert és a de kötőszó előtt, • jelölje megfelelően a j és ly betűt, a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókat a gyakran használt szavak zömében, • használja helyesen a nagy kezdőbetűt személynevekben, állatnevekben, a gyakran használt földrajzi nevekben, az ismert intézménynevekben, valamint az ismert irodalmi alkotások cím- ében, • írja kis kezdőbetűvel a népek és ünnepek nevét, • tudjon keltezést írni, írja helyesen a tőszámneveket kétezerig, valamint a betűkkel írt sorszámneveket, • írja egybe az igekötőt az igével, ha az megelőzi az igét, • megfelelően jelölje a teljes hasonulás egyszerűbb eseteit (egyjegyű mássalhangzó + - val, -vel; -vá, -vé), • különböztesse meg és többnyire a beszédhelyzetnek megfelelően használja a tájszólást és a köznyelvet, • ismerje a magyar nyelv szerepét és státuszát az anyaországban és Szlovéniában, • ismerje fel és különböztesse meg a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, számnév, a szemé- lyes, a kérdő és a mutató névmások), az egyszerű mondat fajtáit a beszélő szándéka szerint, az egyszerű mondat részeit (igei állítmány, alany, tárgy, idő- és helyhatározó, minőségjelző), kü- lönböztesse meg az összetett mondatot az egyszerűtől, állapítsa meg a tárgyi, okhatározói és minőségjelzői mellékmondatok fajtáját, a kapcsolatos és ellentétes mellérendelést, • tudjon összetett szavakat alkotni, szavakat képezni, • ismerje a regény, az elbeszélés, az elbeszélő költemény és az óda műfaját, ismerje néhány mű- faji jellemzőjüket, • tájékozódjon a legfontosabb magyar írók és költők, valamint azok alkotásai körében (szerző, mű címe, téma), • tudja használni a helyesírási szótárt. 60 4.3.1 Várt teljesítmény a 7. osztály végén BESZÉDÉRTÉS, BESZÉD A tanuló: • legyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben, többnyire alkalmaz- kodjon a beszédhelyzethez, tartsa be az alapvető udvariassági normákat, • tudjon beszélgetést kezdeményezni és befejezni, • tudja kifejezni kommunikációs szándékait (tudakozódás, véleménynyilvánítás, egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés), • legyen képes megállapítani hallott nem művészi szöveg lényeges adatait, fejtse ki véleményét a szövegről, • ismerje fel a beszédtársakat, határozza meg érzelmi viszonyukat, • legyen képes élménybeszámolót, leírást, ismeretterjesztő szöveg alapján beszámolót készíteni, • tudja elmondani hallott vagy olvasott irodalmi szöveg tartalmát, fejtse ki véleményét a szövegről, • legyen képes történetet folytatni, előzményét elmondani, • vegyen részt közös dramatizálásban, • legyen képes szöveghűen, megfelelő szünettartással és hangsúllyal elmondani két memori- tert, • szóbeli megnyilatkozásaiban használja a köznyelvet, megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel és szünettartással beszéljen, • tanári felszólításra és segítséggel javítsa ki nyelvhelyességi hibáit. OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS A tanuló: • legyen képes folyamatosan, érthetően, megközelítőleg megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel és szünettartással felolvasni, • legyen képes egyoldalnyi, életkorának megfelelő szöveg néma olvasására, állapítsa meg a szö- veg lényeges adatait (címzett, feladó, téma, szándék), fejtse ki véleményét a szövegről, • ismerje fel irodalmi szövegek tagolódását (bekezdések; versszakok, verssorok), • állapítsa meg irodalmi szövegek formáját (vers, próza), • állapítsa meg az epikai művek témáját, szereplőit, cselekményük helyét, idejét és menetét, az ok-okozati összefüggéseket, tudja csoportosítani a szereplőket, • fogalmazza meg az irodalmi szöveg üzenetét, fejtse ki véleményét a szövegről, • tudjon olvasott szövegben rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat keresni, • állapítsa meg a vers szerkezetét (versszak, verssor), ismerje fel a páros rímet, tudjon költői jelzőt és hasonlatot keresni. 61 ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT A tanuló: • tudjon betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül írni, • tudjon egyszerűbb nyomtatványokat kitölteni, • tudjon magánlevelet, valamint elbeszélést, leírást és jellemzést írni, • tudja irodalmi szöveg tartalmát összefoglalni, • tudjon irodalmi szöveghez előzményt, folytatást, illetve más befejezést alkotni, • jelölje megfelelően a mondatkezdést és a mondatzárást az egyszerű mondatban, használja megfelelően a vesszőt felsoroláskor, a hogy és a mert kötőszó előtt, • jelölje megfelelően a j és ly betűt, a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókat a begyakorolt szókincs legalább felében, • használja helyesen a nagy kezdőbetűt személynevekben, állatnevekben, a gyakran használt földrajzi nevekben, az ismert intézménynevekben, ismert irodalmi alkotások címében, • írja kis kezdőbetűvel a népek és ünnepek nevét, • tudjon keltezést írni, írja helyesen a tőszámneveket kétezerig, • írja egybe az igekötőt az igével, ha az megelőzi az igét, • megfelelően jelölje a teljes hasonulás egyszerűbb eseteit (egyjegyű mássalhangzó + -v al, -vel). NYELVI, IRODALMI ÉS EGYÉB ISMERETEK A tanuló: • különböztesse meg és többnyire a beszédhelyzetnek megfelelően használja a tájszólást és a köznyelvet, • ismerje a magyar nyelv szerepét és státuszát az anyaországban és Szlovéniában, • olvasott szövegben ismerje fel és különböztesse meg a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, számnév, a személyes, a kérdő és a mutató névmások), az egyszerű mondat fajtáit a beszélő szándéka szerint, • ismerje a regény és elbeszélő költemény műfaját, ismerje egy-két műfaji jellemzőjüket. 4.3.2 Várt teljesítmény a 8. osztály végén BESZÉDÉRTÉS, BESZÉD A tanuló: • legyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben, többnyire alkalmaz- kodjon a beszédhelyzethez, tartsa be az alapvető udvariassági normákat, • tudjon beszélgetést kezdeményezni és befejezni, • tudja kifejezni kommunikációs szándékait (véleménynyilvánítás, egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés), 62 • legyen képes megállapítani hallott nem művészi szöveg lényeges adatait, fejtse ki véleményét a szövegről, • ismerje fel a beszédtársakat, határozza meg érzelmi és társadalmi viszonyukat, • legyen képes élménybeszámolót, leírást, ismeretterjesztő szöveg alapján beszámolót készíteni, • tudja elmondani hallott vagy olvasott irodalmi szöveg tartalmát, fejtse ki véleményét, jellemez-ze valamelyik szereplőt, • legyen képes történetet folytatni, előzményét elmondani, • vegyen részt közös dramatizálásban, • legyen képes szöveghűen, megfelelő szünettartással és hangsúllyal elmondani két memori- tert, • szóbeli megnyilatkozásaiban használja a köznyelvet, megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel és szünettartással beszéljen, • tanári felszólításra és segítséggel javítsa ki nyelvhelyességi hibáit. OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS A tanuló: • legyen képes folyamatosan, érthetően, megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel és szünettartással felolvasni, • legyen képes másfél oldalnyi, életkorának megfelelő szöveg néma olvasására, állapítsa meg a szöveg lényeges adatait (címzett, feladó, téma, szándék), fejtse ki véleményét a szövegről, • ismerje fel irodalmi szövegek tagolódását (bekezdések; versszakok, verssorok), • állapítsa meg irodalmi szövegek formáját (vers, próza), • állapítsa meg az epikai művek cselekményének helyét, idejét és menetét, az ok-okozati összefüggéseket, tudja csoportosítani a szereplőket, • fogalmazza meg az irodalmi szöveg üzenetét, fejtse ki véleményét a szövegről, • tudjon olvasott szövegben rokon értelmű és ellentétes jelentésű, valamint hangutánzó szavakat keresni, • állapítsa meg a vers szerkezetét (versszak, verssor), ismerje fel a páros és a keresztrímet, tudjon költői jelzőt és hasonlatot keresni. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT A tanuló: • tudjon betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül írni, • tudjon nyomtatványokat kitölteni, • tudjon könyvismertetőt, valamint elbeszélést, leírást és jellemzést írni, • tudja irodalmi szöveg tartalmát összefoglalni, • tudjon irodalmi szöveghez előzményt, folytatást, illetve más befejezést alkotni, • jelölje megfelelően a mondatkezdést és a mondatzárást az egyszerű mondatban, használja megfelelően a vesszőt felsoroláskor, a hogy, a mert és a de kötőszó előtt, • jelölje megfelelően a j és ly betűt, a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókat a begyakorolt szókincs legalább felében, • használja helyesen a nagy kezdőbetűt személynevekben, állatnevekben, a gyakran használt földrajzi nevekben, az ismert intézménynevekben, valamint az irodalmi alkotások címében, • írja kis kezdőbetűvel a népek és ünnepek nevét, 63 • tudjon keltezést írni, írja helyesen a tőszámneveket kétezerig, valamint a betűkkel írt sorszámneveket, • írja egybe az igekötőt az igével, ha az megelőzi az igét, • megfelelően jelölje a teljes hasonulás egyszerűbb eseteit (egyjegyű mássalhangzó + - val, -vel; -vá, -vé). NYELVI, IRODALMI ÉS EGYÉB ISMERETEK A tanuló: • különböztesse meg a tájszólást és a köznyelvet, • ismerje a magyar nyelv szerepét és státuszát az anyaországban és Szlovéniában, • ismerje fel és különböztesse meg a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, számnév, a szemé- lyes, a kérdő és a mutató névmások), az egyszerű mondat fajtáit a beszélő szándéka szerint, az egyszerű mondat részeit (igei állítmány, alany, tárgy, idő- és helyhatározó, minőségjelző), • ismerje a regény, az elbeszélő költemény és az elbeszélés műfaját, ismerje egy-két műfaji jellemzőjüket. 4.3.3 Várt teljesítmény a 9. osztály végén BESZÉDÉRTÉS, BESZÉD A tanuló: • legyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben, alkalmazkodjon a beszédhelyzethez, tartsa be az alapvető udvariassági normákat, • tudjon beszélgetést kezdeményezni és befejezni, • tudja kifejezni kommunikációs szándékait (tudakozódás, véleménynyilvánítás, egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés), • állapítsa meg hallott nem művészi szöveg lényeges adatait, fejtse ki véleményét a szövegről, • legyen képes élménybeszámolót, leírást, ismeretterjesztő vagy médiaszöveg alapján beszámo-lót készíteni, azt közönség előtt bemutatni, • tudja elmondani hallott vagy olvasott irodalmi szöveg tartalmát, fejtse ki véleményét, jellemez-ze valamelyik szereplőt, • legyen képes történetet folytatni, előzményét elmondani, • vegyen részt közös dramatizálásban, • legyen képes szöveghűen, megfelelő szünettartással és hangsúllyal elmondani két memori- tert, • szóbeli megnyilatkozásaiban használja a köznyelvet, megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel és szünettartással beszéljen, • tanári felszólításra és segítséggel javítsa ki nyelvhelyességi hibáit. 64 OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS A tanuló: • legyen képes folyamatosan, érthetően, megfelelő hangsúllyal, hanglejtéssel és szünettartással felolvasni, • legyen képes másfél oldalnyi, életkorának megfelelő szöveg néma olvasására, az olvasottak rövid összegzésére, oldja meg az alapvető információkat feltáró szövegértési feladatokat, fejtse ki véleményét a szövegről, • ismerje fel irodalmi szövegek tagolódását (bekezdések; versszakok, verssorok), • állapítsa meg irodalmi szövegek formáját (vers, próza), • ismerje fel a drámai szöveget, különböztesse meg a komikust és a tragikust, • állapítsa meg az epikai művek cselekményének helyét, idejét és menetét, az ok-okozati összefüggéseket, tudja csoportosítani a szereplőket, • fogalmazza meg az irodalmi szöveg üzenetét, fejtse ki véleményét a szövegről, • tudjon rokon értelmű és ellentétes jelentésű, valamint hangutánzó szavakat keresni, • állapítsa meg a vers szerkezetét (versszak, verssor), ismerje fel a páros és a keresztrímet, tudjon költői jelzőt, hasonlatot és megszemélyesítést keresni. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT A tanuló: • tudjon betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül írni, • tudjon nyomtatványokat kitölteni, • tudjon önéletrajzot, levelet, valamint elbeszélést, leírást és jellemzést írni, • tudja irodalmi szöveg tartalmát összefoglalni, • tudjon irodalmi szöveghez előzményt, folytatást, illetve más befejezést alkotni, • jelölje megfelelően a mondatkezdést és a mondatzárást, használja megfelelően a vesszőt felsoroláskor, a hogy, mert, aki, ami, de kötőszavak előtt, • jelölje megfelelően a j és ly betűt, a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókat a begyakorolt szókincs legalább felében, • használja helyesen a nagy kezdőbetűt személynevekben, állatnevekben, a földrajzi nevek zöm- ében, az intézménynevekben, az irodalmi alkotások címében, • írja kis kezdőbetűvel a népek és ünnepek nevét, • tudjon keltezést írni, írja helyesen a tőszámneveket kétezerig, valamint a betűkkel írt sorszámneveket, • írja egybe az igekötőt az igével, ha az megelőzi az igét, • megfelelően jelölje a teljes hasonulás egyszerűbb eseteit (egyjegyű mássalhangzó + - val, -vel; -vá, -vé). 65 NYELVI ÉS EGYÉB ISMERETEK A tanuló: • különböztesse meg a tájszólást és a köznyelvet, • ismerje a magyar nyelv szerepét és státuszát az anyaországban és Szlovéniában, • ismerje fel és különböztesse meg a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, számnév, a szemé- lyes, a kérdő és a mutató névmások), az egyszerű mondat fajtáit a beszélő szándéka szerint, az egyszerű mondat részeit (igei állítmány, alany, tárgy, idő- és helyhatározó, minőségjelző), kü- lönböztesse meg az összetett mondatot az egyszerűtől, állapítsa meg a tárgyi, okhatározói és minőségjelzői mellékmondatok fajtáját, a kapcsolatos és ellentétes mellérendelést, • tudjon összetett szavakat alkotni, szavakat képezni, • ismerje a regény, az elbeszélés, az elbeszélő költemény és az óda műfaját, ismerje néhány mű- faji jellemzőjüket, • tájékozódjon a legfontosabb magyar írók és költők és alkotásaik körében (szerző, mű címe, téma), • tudja használni a helyesírási szótárt. 66 5 TANTÁRGYKÖZI KAPCSOLATOK A magyar nyelv a kétnyelvű általános iskolában nemcsak tantárgy, hanem tanítási nyelv is. Így a tanulók más tantárgyak tanulásakor is fejlesztik magyar nyelvi tudásukat mind szóban, mind írásban. Nagyobb hangsúlyt kap ez az ún. nemzetiségi programot is megvalósító tantárgyak esetében, hiszen azoknál nemcsak ismeretszerzés és képességfejlesztés céljával használják ezt a nyelvet, hanem ezen a nyelven magyar vonatkozású tananyagokat dolgoznak fel. Az első szakaszban a tantárgy keretében fontos szerepe van a készségtárgyakkal (zenei nevelés, képzőművészeti nevelés, testnevelés) való korrelációnak, illetve integrációnak, hiszen a kisiskolások zenével, mozgással, rajzban is kifejezhetik gondolataikat, érzéseiket, egyben a tanulók zenei nevelésnél szókincsüket is bővítik, gyakorolják a kiejtést, a helyes hangsúlyt és hanglejtést. A tanulók tanórán kívüli tevékenységeiben (színházlátogatás, tevékenységi napok, ünnepélyek, rendezvények, projektnapok) is megvalósul a tantárgyköziség. A második, de még inkább a harmadik szakaszban ismeretterjesztő szövegek olvasásával is megvalósul a tantárgyközi kapcsolat pl. történelemmel, földrajzzal, biológiával, képzőművészeti neveléssel, zenei neveléssel stb. A szlovén nyelvvel is gyakran megvalósulhat a tantárgyköziség, hiszen a tanulók a két tantárgynál részben ugyanazokkal a világirodalmi alkotásokkal ismerkednek, mindkét tantárgynál azonos szövegtípusokat alkotnak, stb. Így a két anyanyelvtanár együtt-működve, közös tervezéssel támogathatja és segítheti egymás munkáját, ezzel biztosítva a tanulók eredményesebb fejlesztését. A két nyelv közötti hasonlóságokat és különbségeket tudatosítva is nagyobb sikerre számíthatunk mindkét tantárgynál, ezért ezeket szükséges is kiemelni. Az idegen nyelvek tanulása kisebb mértékben támogatja a magyar nyelv tanulását, de az ott elsajátított tanulási technikák és stratégiák itt is alkalmazhatók. Az általános iskola első szakaszában szabad légkört biztosítunk a magyar nyelv tanulásához. 67 6 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Sok alkalmat adunk a tanulók spontán megnyilvánulásaira, szorgalmazzuk a játékos jellegű mun-kaformákat, különösen a felfedezéses tanulást, javasoljuk a projektmunkát, a kooperatív tanulást és az integrált tanítást, amelyek alkalmazásával a legkülönbözőbb készségek, képességek, kompetenciák kialakulása veszi kezdetét. A tantárgy keretében igyekezzünk olyan módszereket alkalmazni, amelyek elősegítik a különböző tanulási stratégiák kialakulását. A tantárgy meglehetősen magas óraszáma ezt lehetővé is teszi. A szabad, spontán légkör azonban nem jelenti a pedagógiai tevékenység tudatosságának a csök-kenését, netán feladását. Gondoskodunk kell arról, hogy az egyes nyelvi funkciók arányosan fejlődjenek. Ügyeljünk arra, hogy az ún. közlő funkció mellett megfelelő hangsúlyt kapjon a kap-csolatteremtő és -fenntartó, valamint a kifejező és a poétikai funkció is. Az írás és az olvasás elsajátítása három évre húzódik szét, és egy nagyon erősen megalapozott, valamint párhuza-mosan fejlesztett szóbeliségre épül. Az első osztályban a tanulók készülnek az írásra, olvasás-ra, olvasást-írást előkészítő gyakorlatokat végeznek, pl. a hallott szöveget szavakra, szótagokra, hangokra bontják, gyakorolják a hangok felismerését, a szavak megfelelő hangsúlyozását. A tanulók értelmi szintjétől és érettségétől függően ismerkedhetnek a nyomtatott betűkkel is. Az írni-olvasni tanulás súlypontja a második és a harmadik osztályra esik, de mindvégig szoros kapcsolatban marad a kommunikáció egyéb módjainak a gyakorlásával. Így az első osztályban több a beszélgetés és a beszédértés, a másodikban több az írás és az olvasás, a harmadikban pedig a beszélgetés, a beszédértés, az írás és az olvasás egyenlő arányban jelenik meg. Első osztályban a tanulók beszédének és beszédértésének, az íráshoz és olvasáshoz szükséges grafomotorikus és egyéb készségeiknek fejlesztése az elsődleges feladat. Az írás-előkészítés folyamatában fontos szerepe van a térbeli tájékozódás, a testen és az írólapon való tájékozódás fejlesztésének, a mozgási, valamint grafomotorikai gyakorlatoknak, hiszen a tanulók begyakorolják a laza kézmozgást, tudatosítják a testmozgást és a grafikai műveleteket. Megtanulják helyesen használni a különböző íróeszközöket, ügyelnek a helyes test- és kéztartás-ra. A szöveg meghallgatása után különböző mozgássokkal interpretálják a szöveg ritmusát. Az írás és olvasás világába a tanulók spontán módon lépnek be: megismerik a mindennapi hasz-nálatban előforduló tárgyakon lévő feliratokat, leírják és elolvassák saját és iskolatársuk nevét, az osztályban lévő tárgyak nevét, stb. Ezeket a szavakat tanítói segítséggel olvasgatják, rendezgetik stb. Tudatosul bennük a szavak hosszúsága, amit különböző módon bizonyítanak (kockákkal, vo-68 nalakkal…). Felismerik a szavakat, az első és az utolsó hangot / betűt. Játékos módon gyakorolják a hallási és vizuális megkülönböztetést. A hangtanításnak mindig meg kell előznie a betűtanítást. Az írás előkészítése során olyan alapele-mek birtokába juttatjuk a gyerekeket, melyek segítik a sikeres írástanulást. Játékos vonalvezetési, betűelem-vázolási gyakorlatokkal fejlesztjük a térbeli tájékozódást, a biztos és helyes ceruzafo-gást, ceruzanyomást, az összerendezett írásmozgást, ezzel is könnyítve a szép írás kialakulását. A második osztály az ún. „ábécés szakasz”, amikor a tanulók szisztematikusan írástudókká válnak (elsajátítják a nagy és a kis nyomtatott, valamint a kis írott betűket). Tantervünk nem írja elő az írás- és olvasástanítás módszerét, a használatban levő tankönyv azt úgyis szabályozza. A globális olvasástanítás elemeit (szó és írásképe összekapcsolása) inkább csak az első osztályban tartjuk elfogadottnak. Tekintettel arra, hogy tanulók különböző készségekkel rendelkeznek, a szisztematikus írástanítás különbözően hosszú ideig tarthat. A már írni és olvasni tudó és a jobb képességű tanulók szá- mára az írástanítást individualizáljuk. A különálló betűk írását ne gyakoroltassuk túl hosszú ideig, inkább igyekezzünk minél előbb áttérni szavak írására, hogy a tanulók lehetőleg hamar megtapasztalják az írás valóságos értelmét, hasznos funkcióját. A harmadik osztályban a legfőbb hangsúly az írás és olvasástechnika automatizálásán van, de emellett a tanulók elsajátítják a helyesejtés és a helyesírás alapjait is. Az írott kis- és nagybetűk tanítására és az írástechnika fejlesztésére javasolt tevékenységek az alábbiak: 1. a kis- és nagybetűk írásának és kapcsolásának tanulása, 2. a kis- és nagybetűk gyakorlása másolással a) írottról, b) nyomtatottról, 3. a kis- és a nagybetűk gyakorlása diktálás után, 4. a kis- és a nagybetűk gyakorlása akaratlagos írással. • Az írástanítást célszerű kiegészíteni: • helyesírás-tanulással, • olvasástanulással, • helyesejtés-tanulással. A tanulók gyakran másolnak írott és nyomtatott szövegről. Az írásforma elsajátítása ugyanis utánzáson alapszik. A lehető legkorábban célszerű a tollbamondást és az emlékezetből írást is alkalmazni. A tollbamondásokat hallási és látási megfigyeltetéssel készítjük elő. Először csak igen rövid szavakat, majd néhány szavas mondatot figyeltetünk meg, és próbálunk leíratni. Emlékezetből elsősorban tárgyak, személyek nevét íratjuk, majd később cselekvést és tulajdon-ságot jelentő szavakat kapcsolunk hozzájuk. A tanulók sikeres nyelvi szocializációja végett fontos, hogy az olvasás és az írás világába lépés mellett folyamatosan végezzenek egyéb tevékenységeket is. Ilyen a tanítóval, az iskolatársakkal és más beszédpartnerekkel való gyakori beszélgetés, párbeszéd. A beszéd az olvasáshoz is természetes módon csatlakozik: a tanulók megfogalmazzák az olvasott szövegek témáját, kigyűjtik a legfontosabb adatokat, megfogalmazzák véleményüket. Életkoruknak, tapasztalataiknak, szük-ségleteiknek megfelelően médiák révén is ismerkednek nem művészi és művészi szövegekkel, majd fokozatosan maguk is alkotnak ilyeneket, s közben gazdagodik szókincsük, fejlődnek he- 69 lyesejtési, helyesírási szövegalkotási képességeik és készségeik. Az irodalmi nevelés az általános iskola első szakaszában nem elsődlegesen a tanulói olvasá- son alapszik, hanem a tanítói bemutatáson, mesélésen, olvasáson. A tanulók ezen kívül más médiákról is meghallgatnak irodalmi szövegeket, rádiójátékokat, megtekintenek bábjátékokat, gyermekelőadásokat, rajz- és gyermekfilmeket. Ebben a szakaszban nagyon fontos a pedagógus példamutató beszéde és előadói képessége, aki ennek hiányában minél gyakrabban éljen a kü- lönböző hanghordozók és a számítógép nyújtotta lehetőségekkel. A tanulók csak akkor kezdenek önállóan irodalmi szövegeket olvasni, amikor már automatizálták az olvasást. Jó, ha az első olvasásra kerülő szövegeket már szinte könyv nélkül tudják. Ezért az olvasást megelőző időszakban célszerű minél több mesét és verset tárgyalni. Az irodalmi nevelés legfőbb célja, hogy a tanulókat esztétikai élményhez juttassa, érzelmeiket, világlátásukat, emberi magatartásukat gazdagítsa, olvasás iránti igényüket felkeltse. Az irodalommal való ismerkedésben nagyon fontos szerepe van a bevezető motivációnak, az ér- deklődéskeltésnek, hiszen így a tanulókban érzelmeket vagy asszociációkat mozgatunk meg. A motivációt vagy ráhangolást nem csak nyelvi eszközök segítségével, hanem mozgással, zenével, képzőművészeti kifejezéssel is végezhetjük. A sikeres motiváció nagyban fokozza az irodalmi él-ményt, ösztönzi az alkotókészséget is. A szövegfeldolgozás javasolt eljárásai: 1. A szöveg meghallgatása/ olvasása előtt: a) hangulati felkészülés motiváció, ráhangolás (lehet a szöveghez kapcsolódó vers, ének, talá- lós kérdés, kép segítségével) b) tartalmi felkészülés érdeklődéskeltés, kapcsolás meglevő ismeretekhez (lehet szómagyará- zat is) c) olvasástechnikai előkészítés (a nehéz szavak, új kifejezések kiemelése, szótagoló olvasása) 2. A tanulók a szöveg meghallgatása/ olvasása közben: a) figyelmüket a beszélőre és a hallott vagy írott szövegre összpontosítják, b) betartják a megbeszélt szabályokat (pl.: nem játszanak, beszélgetnek, zajongnak, stb.), c) a második osztályban a szövegeket hangosan elolvassák, harmadikban pedig már többnyire némán; minden szöveget legalább kétszer olvasnak el. 3. A szöveg meghallgatása/ olvasása után: a) feladatokat oldanak meg, amelyekkel bizonyítják a szövegértést, b) kifejtik és indokolják a szöveggel kapcsolatos véleményüket, c) maguk is hasonló szóbeli és írásbeli szöveget alkotnak tanítói kérdések, képek vagy írott példa alapján. Az irodalmi nevelés fő célja az olvasás iránti igény felkeltése. Aki azonban nem tanul meg olvasni, az nem szeret olvasni. Ezért az olvasási készséget és az olvasási kedvet állandóan fejleszteni kell. A tanító ügyeljen arra, hogy mindennap olvasson egy keveset a gyerekeknek, és a szülőket is erre 70 szoktassa. A művészi szövegek olvasásának/mesélésének lehetőségei között számba kell vennünk: • a családi olvasást, vagyis a hagyományos közös (esti) meseolvasásokat, amelyek a tanulók első „olvasási” tapasztalatai, stresszhelyzetmentes élményei, amelyek során nemegyszer maguk a tanulók is bekapcsolódnak az olvasásba, a szülők mellett „olvassák” a címeket, a már megismert szavakat stb.; • a folytatásos olvasást, azaz hosszabb műveknek több órára kiterjedő tanítói bemutatását; azokat a meséket, mondákat, elbeszéléseket dolgozzuk így fel, amelyeket már ebben az életkor- ban is mélyen átéreznek a tanulók, kezdő olvasó voltuk miatt viszont nem tudnának maguk elolvasni; • az esős időben való olvasást, a meseórát, amellyel általában a napköziben lehet családias, nyu-godt légkörben kellemes perceket szerezni a tanulóknak, biztosítva kívánságaiknak megfelelő- en mindig más vagy éppen ugyanazt a mesét. A tanterv kiemelten foglalkozik a szóbeli nyelvhasználat fejlesztésével. A beszéd és a beszéd megértése azért is fontos, mert a megfelelő nyelvi szint hiányában problematikus lehet az olvasás és az írás megtanulása. A szóbeli nyelvhasználat fejlesztése két területre irányul: a beszédmű- velésre és a beszédfejlesztésre. A beszédművelés a nyelv akusztikus oldalának, azaz a nyelv jelszerű eszközi használatának ápolá- sa. Foglalkozunk a helyes kiejtéssel, a beszédfonetikai eszközök használatával, megerősítésével, továbbfejlesztésével, a beszédhallás fejlesztésével, a beszédstílus szépítésével a gondolatok és érzések kifejezésének, illetőleg mások szóbeli megnyilatkozásainak megértése érdekében. A beszédfejlesztés a beszédműveléssel egy időben történik. Feladata a nyelvi eszközök (szavak, alkalmi és állandósult szókapcsolatok, kifejezések) gazdagítása, a mondatalkotás pontosítása, az összefüggő beszéd szerkezetének és stílusjegyeinek gondozása. A tanterv hangsúlyozza a tartalmas és folyamatos közlés jelentőségét. Kiemeli azonban a társalgás, a párbeszédek fontosságát is. Lényeges, hogy a tanulók a kommunikálás mindkét szerepét (feladó/címzett) elsajátítsák, és biztonsággal kapcsolódjanak be a vitákba, kérdéseik segítségével mélyítsék, esetleg tereljék új irányba a közlés és a beszélgetés fonalát. Az általános iskola második szakaszában folyó munka nagyban hasonlít az első szakaszéhoz, hiszen még mindig a képességfejlesztésen van a hangsúly. Fokozatosan azonban a tanulók egyre több nyelvi és irodalmi ismeretet is szereznek. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés központjában a kommunikáció, illetve a szöveg áll. A tanulók hallot szövegek mellett az olvasás elsajátításá- val egyre gyakrabban foglalkoznak írott szövegekkel. Életkoruknak, képességeiknek, tapasztalataiknak és érdeklődésüknek megfelelő irodalmi és nem irodalmi szövegeket hallgatnak meg, olvasnak, azokról beszélgetnek. Fokozatosan egyre önállóbban maguk is alkotnak hasonlókat. Az irodalmi nevelés célja még mindig az élményszerűség, az olvasási kedv felébresztése, illetve fokozása. 71 A hatodik osztálytól, de főképp a harmadik szakaszban hangsúlyosabbá válik az ismeretszerzés. A nem irodalmi szövegekkel való foglalkozás szorosan kapcsolódik a tanulók előismereteihez, a társadalmi és természeti környezetben szerzett tapasztalataikhoz, a többi tantárgyból tanultak-hoz. A középpontban mindig az aktív tanulói tevékenység álljon: gyűjtőmunka, problémameg- oldás, egyéni vélemények ütköztetése és egyeztetése, indoklás, szituációteremtés, szerepjátszás stb. Ezt lehet frontális formában is végezni, de megfelelőbb a pár- és csoportmunka. Fontos, hogy a beszélgetés, az interakció többnyire ne a tanulók és a tanár között folyjék elsősorban, hanem a tanulótársak között. Mindezzel automatikusan fejlődik szövegelemző és -alkotó képességük. Hallgatáskor/olvasáskor fejlődik koncentrációs képességük, figyelmük, amikor megindokolják véleményüket, fejlődik bíráló képességük, logikus gondolkodásuk és beszédkészségük. Amikor beszélnek/írnak, tudatos szövegalkotó tevékenységet folytatnak, amelynek során figyelembe kell venniük az üzeneten túlmenően a címzettet is. Minthogy a szövegértés és a szövegalkotás a nyelvi képességektől is függ, a tanulók önállóan fejlesztik nyelvtani, helyesírási, közlési lehetőségeiket. Így kiküszöbölik a leggyakrabban előforduló nyelvtani-nyelvhelyességi, helyesírási, helyesejtési és stílusbeli hibákat. A nem irodalmi szövegek tárgyalása során mind a négy kommunikációs képességet (hallgatás, olvasás, beszéd, írás) fejlesztjük. A tanulók jártasságot szereznek a nem irodalmi szövegek szó- és írásbeli alkotásában is. A szó- és írásbeli szövegalkotás során tudatosítják, hogy a szövegalkotás tervszerű és tudatos folyamat, amelynek során több mindent figyelembe kell venniük: ismerni kell a témát, a nyelv lehetőségeit, a címzettet; hallgatáskor, olvasáskor pedig megszokják, hogy a szöveget gondosan és kritikusan kell követni, s a róla alkotott véleményt alaposan megindo-kolni. Az olvasott szövegek feldolgozásakor meghatározzák a szöveg célját, jellemzőit, szerkezetét, mondatainak funkcióját, fajtáit, szavainak jelentését, stílusértékét, megfelelő nyelvtani kategó- riákba sorolják azokat. A tanulók tehát nem az absztrakt nyelvi rendszert sajátítják el, hanem a funkcionáló, a kommunikációban élő nyelv egységeit, jellemzőit, kommunikatív szerepét állapítják meg, rögzítik, a szövegben szereplő jelenségek megfigyelése alapján fejlesztik nyelvis-meretüket, beleértve a nyelvhelyesség, a helyesírás, a beszédművelés és a stilisztikai helyesség tudnivalóit is. A tanulók a nyelv lényegéről, a nyelvi szintekről, a magyar nyelv státuszáról, a nyelv területi, társadalmi és kommunikatív változatairól, a magyar nyelv történetéről szereznek ismereteket. A nem irodalmi szövegek feldolgozásának lehetséges módja: • a megtárgyalandó szöveg műfajának, témájának bejelentése; • a tanulók megbeszélik a szöveg műfajával, témájával kapcsolatos előismereteiket, elvárásaikat; • bizonyos szavak, kifejezések magyarázata, ha a tanár úgy ítéli meg, hogy ez szükséges; • a szöveg meghallgatása, illetve olvasása (lehet egyszeri vagy kétszeri is); 72 • a szöveg elemzése megadott szempontok, illetve feladatok segítségével; • a szöveg elemzését követi hasonló jellegű szövegek közös vagy egyéni megalkotása szóban vagy írásban. Az irodalmi nevelés központjában a művészi szöveg áll. Minden más (pl. szerzői életrajz, a tör-ténelmi körülmények számbavétele, irodalomelméleti alapismeretek, mitológiai vonatkozások stb.) csak a tanuló látókörének szélesítésére és az elemzési jártasság erősítésére szolgál. A művészi szövegek kiválasztásában az irodalmi érték és a tanulók olvasási, szövegértési és -elemzési készségei számítanak szempontnak. Mivel kizárólag kánonirodalommal nehéz olva- sóvá nevelni a tanulókat, időnként szórakoztató jellegű irodalmat (kortárs ifjúsági regények) is vigyünk be az órákra. A tanterv nem határozza meg címszerűen a feldolgozandó műveket, hiszen azok kiválasztását nagyban befolyásolja az érvényes tankönyvcsalád, de ily módon teret enged a tanári szabadságnak is. Meghatározza viszont az általános műveltség körébe tartozó magyar irodalmi műveket, ügyelve a műfaji és tartalmi változatosságra. Mivel világirodalmi alkotásokkal szlovénóráknál is találkoznak, itt a középpontban mindig a magyar irodalom alkotásai állnak. A klasszikus irodalom mellett helyet kapott a kortárs, ezen belül a muravidéki magyar irodalom is. Tantervünkben mindhárom műnem képviselteti magát, túlsúlyban van az epika (kb. 50%), azt a líra követi. A drá- ma az alsóbb osztályokban dramatizálás formájában jelenik meg, tudatos tanítása csak az utolsó szakaszban jelenik meg. A tevékenység során mindig keressük, kerestetjük a hasonlóságokat és a különbségeket (pl. a műfajok között, a verses és a prózai művek között, az ifjúsági és a nem ifjúsági művek között, a szépirodalmi és a szórakoztató alkotások között, az egyes szereplők vagy a különböző alkotók között stb.). A harmadik szakaszban részben kronologikus irodalomtanítás folyik, némi irodalomelméleti és -történeti ismeretszerzéssel. A tanulók házi olvasmányként a harmadik szakaszban minden osztályban három könyvet olvas- nak el. Ebből kettő kötelező (egy kánon és egy szórakoztatóbb jellegű), a harmadik pedig vá- lasztható a megadott listáról. Fontos, hogy az otthoni olvasásra a tanár sokféleképpen motiválja a tanulókat, olvasás közben irányítsa őket, élményeikről menet közben is beszámoltassa őket. 73 7 A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE Az első szakaszban rendkívül fontos, hogy a pedagógus minden tanuló esetében folyamatosan pontos, a tanulók erős és gyenge pontjait feltáró visszajelzéseket adjon a tanulók és szüleik, valamint a többi kolléga felé. Ebben a szakaszban elsősorban a szóbeli haladást és az olvasási készséget értékeljük, de fokozatosan az írásbelit is. Értékelésünk akkor felel meg küldetésének, ha fenntartja és továbbfejleszti a kisiskolások kezdeti tanulási motiváltságát, segíti őket az esetleges lemaradások pótlásában. A szóbeli tanári értékelés legyen nyilvános és indokolt. Idővel a tanulókat arra kell ösztönözni, hogy egymást és önmagukat is (pl. felolvasáskor, versmondáskor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámolók, dramatikus játékok) értékeljék. A pedagógus feladata, hogy rászoktassa őket az előítélet és részrehajlás nélküli objektív ítéletre. Az írásbeli munkákat a pedagógus többnyire azonnal javítsa, értékelje és javíttassa. Az értékelés ebben az esetben se maradjon tartalmi indoklás nélkül, tömören és tájékoztató szándékkal fo-galmazzuk meg a szövegesen észrevételeinket és megjegyzéseinket. A második szakaszban is fontos alapelv, hogy a tanulók szinte minden szóbeli és írásbeli pro-duktumát néhány szóban vagy mondatban értékeljük. Mivel a tanulók olvasási képességének fejlesztése még mindig nagyon fontos, úgy azt továbbra is értékeljük. Az értékelés pontos, lényegre törő és előremutató legyen. Többnyire csak annyit írattassunk a tanulókkal, amennyit értékelni, javítani és javíttatni tudunk. Minél több alkalommal végeztessünk a tanulókkal önellenőrzést is! Írásbeli szövegalkotáskor lehetőleg mindig adjunk néhány mondatos szöveges értékelést! A számszerű értékelés ugyanis nagyon gyakran nem ad megfogható információt és segítséget a tanuló és a szülő számára. Hosszabb szóbeli megnyilatkozáskor az értékelés folyamatába vonjuk be a többi tanulót is. Ilyenkor adjuk meg a megfigyelési szempontokat, a kritériumokat. Magának az értékelt tanulónak is adjuk a lehetőséget, hogy értékelje saját teljesítményét. Nagyon fontos szempont, hogy a tanulót első- sorban ne másokhoz viszonyítva, hanem tulajdon fejlődése szempontjából értékeljük. Amikor a tanulókat új tanár kapja meg, célszerű diagnosztizáló mérést végeznie, hogy könnyebben meg tudja tervezni az egyes tanulók hatékony, egyénre szabott fejlesztését. 74 Annak ellenére, hogy az irodalmi nevelésnél a számonkérés történhet szóban és írásban, mégis a szóbeliségen legyen a hangsúly. A harmadik szakaszban is érvényes szinte minden, amit az előzőekben leírtunk. Mivel itt már több ismeretet szereznek a tanulók, a tanár abba a csapdába eshet, hogy elsősorban ezek elsajá- títását értékelje, ami viszont teljesen elhibázott. Az ismereteket mindig funkcionalitásukban mér-jük és értékeljük, és nem elméletieskedve. Ez persze nem zárja ki a nyelvi jelenségek és fogalmak pontos ismeretét, de definíciókat semmilyen esetben sem kérünk számon. Fontos az is, hogy a szóbeli feleletek ne szoruljanak háttérbe. Arra is ügyeljünk, hogy a tanítási gyakorlat sokszínűségéhez hasonlóan a tanulókat is minél több-féle helyzetben értékeljük. Minél gyakrabban éljünk a formatív értékelés lehetőségével. Ennek az értékelési formának az a célja, hogy folyamat közben irányítsa, segítse a tanulókat. Nem minősítést jelent, hanem egyrészt a tanulási sikerek megerősítését, másrészt a tanulási hibák, nehézségek feltárását. Mivel az érté- kelés nagy hatással lehet a tanulók tanulási motivációjára, ügyelni kell arra, hogy mindig valós érvekkel támasszuk alá, legyünk tapintatosak, de pontosak. 75 04/07/"j0-" 9 789612 348069