p r
RSZKA KRAJINA
Varsztvani, politicsni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasàgi, politika! és kulturàlis he ti la p.
Lèt. IH. Évf.
XX j.tiA
àrkisevei, lg24. november I9
Broj 43. Szém.
Tri szamofalinge.
Prekmurje szamó je ze itak kakedno odvrženo dète steroga vérsztveni sztäiis k niednoj drö goj krajini paralizèrati nemremo. Csi je pa tò vérsztveno zaoszta-nyenoszt escse i mi szami, ki szmo|v| Prèkmurji, podpéramo, tóje pomàgarno naprè, — je 'zaloszti szvedocsansztvo.
Kak priliko màmo 'ze z sészt ètne prakszé znati, sze nasi poszlanci ràvnotak malo brigajo zanàsz, kak pa vläda szàma Dokecs sze mi inantràmo za vszakdenésnyi kriih, tàcsasz sze oni vszi z nasi dàcso krajcari plàcsani krize i volitve spilajo. Dakecs szi mi premislàvatno gdé i z-koga bi vzéli pènez za dàcso i obleko, oni z szinehom i z szamozadovolnosztjov tròszijo mil-lijòne. I gda vidimo ka ide tò vsze na nas hrbet, szami okóli szébe ludi nevzememo v pamet fainge, gdé bi szi pa && pomagali lèko. Tóje da né szami, nego na cseli z obläsztmi, vszi ki sznio v Prèkmurji
V subtractiji naj vidimo té tri falinge.
Tocsa je Ptèkmurja velki tao pobila i ne tnalo skode narédiia, gdé je pomòcs? V drügi krajtnaj je pomòcs naednòk prišla, csi drugo nè kukorca. Ali je nasa 'živina z nicsesza, ali z liifta debela ; i ka mo nyé po tocsi i po sziabom pòvi dàvali ? Pomòcs sto je grajao da je né? Mo rze zvedii ! . . .
la dtüga, gda je obläszt vcsinila vs-'e potrèbno, szamo né zadoszta energicsno, je malomar-noszt kmeta szamoga i tó je velko skodo delanye polszki misi; 'zé dvakrat je ponüdjeno od poglavärsztva szträni nikaksa naprava za vnicsevanye té pre-doszta skode delajócse sztvàri, ali sze zatò zavzéti niscse nescse. Csi nisterne vesznice szi za duznoszt szpoznajo delati pròti toj sztvàri, je né zadoszta, ar sze v drügi vesznicaj tàcsasz veszélo povno'zàvajo. K-toj ne-briganoszti pa prido na szproto-létje debele szkuze nad pràznimi, razfrcskanimi nyivami. (Pròti strofi bi sze mogio tó v ednorn dnévi vszàkoj vesznici zgoditi, v haszek närodno-ekonoinie).
1 gda misi tak veükanszko skodo delanye trpimo, nam niti na pamet ne pride, ka szmo
živine tak razsirjeuoj, nevarnoj bolezni né v màloj meri zrok tiidi i mi. Csi steroga vèrta govedo té beteg v pà'zlaj i v góbci dobi, taji on i tajimo mi, naj szamo obläszt nezvè, nè ka bi szami na tam bili naj ta 'ze be-tezna mara ne pride vö, ka bi oszkrüniia tak naso. Krivi szmo pa tüdi tak, ka pri 'živini neglé-damo naiò, ka h} nyé krv z drüge krajine prinesenimi pleme-njäkami gori szfrisali, nego szinü z mäterjov, ocso z licserjóv, brata z szesztróv plemenjäcsimo 'ze deszét-dvannjszet lèt, né kak pred bojnov, gda szmo vszeli friske krvi plemenyàke dóbili, i gda je pri nèednàkekrvnoszli edna ali druga bolezen riè tak nevarno, žgrabliva bi'a, kak pa je tò dnesz pri oszkrünyenoj
(fertözött) ednäkokrvnoszti I gda je zdà za Prekmurje stiri csfszto-krvni Svicarszki bikov z dr'zäv nov podporov preszkrbleno, na velko csüdo vérsztvenoga napredü-vanya,sze szamo edna obcsina zavzela za(ó. Na szramóto szo pa escse nisterni akonomi (1?) pravli. da je za Prekmurje to ne potrèbno, àr je tii 'ze itak lèpa 'živina. (Isztinszki ekonomi).
Kak je viditi, nam je tožba, sztaranye i preklénsztvo na zvü-nà nase voszkèse domovine vsze zobsztojnszko, csi sze v našem tesznésem krógi 'ze szami nes csemo pobrigati za szamopomòcs.
Tó szo tri na moment tnäle falinge, ali za fundament premis-lävanya zagresenoszti velke zna-menitoszti. Premislävajmo szi !
Ka bode z Radič parta j o v?
Ka bóde z Radiča paria jo v, tó ie escse velka szkrivnoszt. V torn dugo-vänyi je escse v v 1 d d i né szporäzuina i kak sze racsuna zäto, är szo v vlädni krògaj dvòja mislènya'. Pribicsevics vläde demokratske gruppe voditel ener-gicsne sztopäje 'zelè pròti Radiosa par-
täji, rävnotak kak szvojecsaszno pròti komunistom, radikälci pa nescsejo tak osztro nasztópati. Szplosno mislènye je, ka sze zbrise poszlancov immuniteta,(!) i té Radicsove obtò'zijo, z sterim je onemogocsijo.
Parlament je razpliscséni.
Volitvi 8 -ga februàra.
V pondélek 10.-ga ie büo parlamenta gyiilès, na sterom szo gori pré-csteli kralevszki ukäz od imeniivanya nòve, volilne vläde, po sterom je pre-
csteti ukaz, ki odrédi razpüsztitev parlamenta i nòve volitvi na dén 8 feb-ruära. Nòvi parlament sze 7. märca széde vkiiper. Gyiilés je mérno pretekao.
Uj angol-német tàrgya-làsok Berlinben.
A z angoiok intézkedéseket köve-telnek nagyiparuk védelmére.
Daily Telegraph a következöket kozli : Ujbdl megindaltak a tärgyaläsok Berlinben a német delegició és a ki-küldött angol szakbizottsäg között. Az angol kereskedelmi delegäciö vezetöje jelentést ktildött haza, hogy az uj kon-zervativ kormäny hivatalba lépése (5te német részròl az eddiginél nagyobb elozékenység és engedékenység volt tapasztalható, aminek nyilvdn az az oka, hogy Berlinben tudatäban annak, hogy a konservativ kormäny megtorló intézkedésektSl sem riad vissza, ha nem sikeriil Németorszógtól megfelelö koncessiókat kapnia. Az angol delega-ció ragaszkodik a német ärucikkekre vetett 26 sztfzalékos bevételi illetékhez, elzärközik attól, hogy az angol piac a német nagyiparnak hitelt nyisson és az angol nagyipar védelmére hathatós intézkedéseket tart sziikségesnek.
Véget ért az osztràk vasutassztràjk.
BÉCS. A szovetségi vasutak vezér-igazgatösägänak egyességi tervét a legszigorubb titokban tartjäk és a szakszervezetek bizalmiférfiaival kedden folytatottt tärgyaläsokon valamennyi résztvevò titoktartäst fogadott, mig az egyes vasuti szakszervezetek tagjai le-szavaznak az ajänlat elfogadäsäröl.
Szerdän délelott a szträjk vezetöi folytattäk a tärgyaläsokat a vasutak vezörigazgatosägäval. A tärgyaläsok fo-lyamän ujabb nehézségek meriiltek fel, mire a vasutasok megbizottai Seipel kancellärral léptek érintkezésbe. akinek koivetitésével a tärgyaläsok sikeresen befejezödtek.
A szträjkolö vasutasok és a ve-z0rigazgatösäg közt létrejfttt a m?ge-gyezós és a szakszervezetek vezetöi kiadtäk az utasitäst, hogy a vonatokat éjfélkor az orszäg egész teriiletén inditsäk el.
Je vsze mogócse!?
^Pod klerikälcov vlädov, je naturilo, sze je vsze klerikalzérati stelo, pod demokraticsnov sze pa demokratizèra vsze. Naszpròtne uradnike szo tiszti odposzlali, etim naszpròtne pa odpos-lejo vezdasnyi. I vsze tó dela partaji-zansztvo, stero je niti uradnike né mü-Iivala, nego od szvojega pozvänye rédno szpunyävanya szo ttìdi nyé pri-szilili v tò neszrämno dugovänye, zavelo steroga je zdaj zahväle tò, ka je lücsajo szé i tä. Uradnikom né miri, däcsop'acsilcom pa nè pénez ne milii-jejo. 1 vsze tò pp zelénom z sampäni-jov i finimi cigäri oklajenom sztòli v fotelaj i v toploj hižici szedécsi szi vö-naprävijo té, gda päver brez pénez, raztrgani, delavci pa brst krfiha i
brezi drv glédajo pred tò morgotno zimo. *
* *
Taksa i k tomi priszpodobna dela szo sze godila tiidi za csasz* klerikäl-szkoga ravnanya. Miszlili szmo ka'^p koncsi té delali rèszan täk, ka\ szo tò gläszili. Ali vkanili szmo sze. TI krätko goszpodüvanye je tiidi szamo v tom szvoji prisztäsov na dobre meszti imeniivanyi preminolo vö i ka vecs,
doszta bo'zné kak za vszè drugi csasza.
*
* *
Tò vsze szmo mogli prvlé povedati, kak pa bi prišli do tisztoga abszurduma ki sze je zgòdo pri imeniivanyi vucsitela v Hodosko evange-licsanszko farno solo. Té „verobra-nitelje" „zagovorniki" fàrni sòl szo zdaj né meli csasza részan zaté sòl pravice delati. Ali szo pa rävno zdaj z célov mocsjòv delali za szvoji «skrivni cilov doszégnyenoszt ? Morebidd da ji je tò priszililo natò, ka v ev. solo, kt je ev. fare läszt, szo „mogli" kath. vucsitela namesztiti. Morebidti tiidi tò, ka szo v mislenyi, da je ABC-ji vsze-edno sto ga vcsi, i vtotn isztino mdjo, ali nè miszliti nego znati bi mogli ka evangelicsäni szrojo autonómijo màjo, stero rävnotak, kak vnógo férni sòl, zäkon escse né vnicso, prepovedo i stero autonomije vszäkokrätno i vszäka obläszt respektirati more. Pri téksem deli je szamo politicsne i ev. cérkevne obläszti szporazumnoszt mogòcsa, driì-gacsi szmo pa v absolutizma dòbi, ki na dobro nepripela . . .
*
* *
Srezko poglavärsztvo je odrédbo daló vö za pokoncsävanye misi. V té nämen sze dobi tiidi pri poglavärsztva kmetijszkom oddelényi „tifusz bacil", ki sze pròti placsili vszäkoj obcsini deli. (Tak szmo zvedii näimre. szlii'z-benoga obvesztila 'zalibog M. Kr. od toga nema.) Zdaj nevémo je mläct-noszt odrédbe krivò, ali je né pod ob-véznoszti zapòvidi odrédjeno pokoncsä-vanye misi, s/e tó malo^dé dela. Mf-szlimo ka je zóbsztonko dflo Szamo edne obcsine, csi drüga neponicsäva. Csi sze gerentjo i vértovje lo k malo brigajo, je zadoszta zalosztno, zäto sze pa na szprotoletje nebódo meli zroka jokati nad golimi nyivami.
Bankkamatlàbb
szabälyozäsa
Mint mär mult lieti szämunk-ban eiröl inegemlékeztiink, a bankok, habär a Narodna banka àltal nekik nyujtot hiteit 6% ellenében kapjàk. kölcsönök fo-tyósitasaért 24 - 34'Vo-ot szämita-nak tel. Ez természetes az absur-dummal hatäros. S erre nézve nem terjed ki az àrdrégitasról szóló tòrvény, amelynek alapjän oly sok szegény kereskedöt el-zàrtak még akkor is, ha egy zsemlyének az ära nyilvänosan és lathatóan ki nein volt fiig-gesztve.
A Narodna banka igazgatò-sàgànak legutóbb tartott gytilesén ez az oly sok panaszra okot adó tigy is szóba keriilt. A ta-nàcskozàs folyamàn arra a meg-àllapodàsra jutottak, hogy a vele érdekeltségben allò bankok bevo-nàsàval értékezletet hivnak egybe melynek célja a bankkamatlàbb egységes szabälyozäsa lesz.
Àltalànosan az a nézet ural-kodik, hogy' mindazok a bankok, melyek a Narodna banka 6%-os kamatu kolcsonét, élvezik nem szämithat:;äk majd többet a felek-nek folyósitott kolcsön utän, mint: folyószàmla hite!né! 10°/", vàltó vagy jelzaiog kölcsön utän pedig 13%-ot. Ez a nézet, több mint valószinii, hatärozattä is fog emeltettni.
Mi természetes azt a heiyes| felfogäst csak üdvözölhetjük, ha a végrehajtàsa is olyan lesz mint papiroson. Mert hogy a kamat-iàbb magassàga semmikép sincs megind'okolva, az természetes dolog. Hogy nagy rezsivel dol-goznak a bankok, az nem é*v, I
Schicht ^
Pravo
ss
olilo i liuto „3ELE
prihrani čas !in denar. Zadostuje, ako s Schichtoviim-miiom samo enkrat po perilu potegnete, tam kjer morate z navadnim milom trikrat.
ezt redukälni lohet. Különben ; pedig ha a békebeli 100 korona rezsi heiyett ma 10.000 koronäsj rezsi jött. ennek ellenében ma 100 K. kÖ!csönt(5ke heiyett 10.000 is kevés, aitiinél aranyos a kere-set is, mint rezsi fedezet. Egyben pedig a Narodna banka aitai j adott 6'Vos kamatu 10.000 ko-ronànak atoväbbadäsänal elvégre elég a 4 illetve 6°/'« haszon melletti 400 illetve 600 koronäs kereset. mikor békében a 100 K. tovàbbadasa mellett megelé»ediek a bankok az 1 —2°'» haszonnai, vagy a inai értéknek megfelelöen 100-200 koronaval. Tehàt a N. B. aitai megszabaridó kamall'ibb mellett is 3 -400 koronat keres-hetnek. még ha figyelembe vesz-
sziik
s a pénz értékcsokke-nesét.
Félo azonban az iigyb-n az, hogyha az eier.örzes nem lesz oly szigurii, mint a maximales maga, s a bankok isrnét a jobb jövedelmü valutizäsra ha^znä'jäk fei az o leso perizi. T. i. mar elegge okuitunk azon, ha vala-rnely ärut maximältak, a piacról eltünt, iiincs. Ha nem lesz keiio vigyàzat, a pénzrtéi is ìgy fog tOrténni, mikor valakineK kellern fog nem lesz vagy csak a hivatatianok még nagyobb haszna mellett, ami majd lanco läsra vezet s még jobban fogja dragiiani a kamatot. H i a figye-lem mindezekre ki nem te/j>d, hiäba a maxiinäläs.
Kiegészitik a kormànyt.
BEOGRAD. Politikai körökben szombato i az a hir terjedt el, hogy a kormäny rekonstrukcióia a iegköze-lebbi napokban meg fog tórténni. Az ideiglenes uresedésben levo miniszteri tärcäkat elöreläthatoan Parlamenten kiviil allò horvàtoiszàgi és szlovéniai politikusokkal fogiäk betölteni és egy tärcät biztositanak a boszniai radikà-lisok egyik képviselójének is. Minisz-terjeloltekként dr Szrszkics Milan volt beliigyminisztert, mint a boszniaiak képvìselójét, dr. Ravnikart, a szlovéniai radikälisok vezetójét és dr. Gmajner, a zagrebi radikälisok vezetójét emiegetik.
A Spanyol foradalom.
A szigoru cenzura miatt San Sebastion keresztül csak elvétve jut-j nak ki megbizható és el nem ferditett hirek a spanyolorszägi eseményekrol ! a külföldre. A tudósitàsok megerösitik azokat a hireket, hogy Spanyolorszäg-ban egyre terjed a forrongäs Az ; ellenzéki lapokat elkoboztàk, mert; azok hazugsàgnak bélyegezték Alfonz kirälynak azt a kijelentését, hogy a diktaturanak azért kellett bekövetkez-nie, mert csak igy lehetettv a forra-
mat elkeriilni.
Catalonia és Namara tartomà-nyok, valarnint a hadsereg egy része csatlakoztak a läzadökhoz. A barce-lonai és cataloniai kivégzések ellenére a felkelés egyre terjed.
A reakció täboräban erösen ragaszkoduak a diktatura fentartä-sàhoz, mert attól tartanak, hogy a diktatura megsziintetése azzai a ko-vetkezménnyel jàrhat. hogy a monar chia rövidesen megbukik.
A Baldwin-kormàny a kinai katonai pàrtot tàmogatja.
Lendonból jelentik : A Daily Herold arról ir, hogy a konzervativ kormäny az angol gazdasàgi érdekelt-ségek javàra ugy lép közbe a kinai hàboruban, hogy panfogàsàba veszi a reakciós Vu-Pei-Fu täbornagyot és öt a kinai tóbbi tàbornokok eilen tämogalja. Erre vaio az intervenció és ezt a célt szolgälnäk azok az egyéb eszközök, a melyeket a konservativ kormäny többrendbeli hivä-talos nyilatkozatäban jelzett
A Times hirt kapott Sanghaiból, hogy Vu-Pei-Fu täbornagy megegyezett Kiang-Szu tartomäny seregének veze-toiével, hogy Vu-Pang lesz a had-miiveletek alapjà a Csang-Cso-Lin eilen inditandò harcban és hogy a Jang-Cse tartomäny kormänyzöja sere-gekkei tartozik Vu-Pei Fut tämogatni.
lila!
Irta : Rozwadovszky.
III.
Mindenünnen édes emlékek ärad-tak feléje és ö mohón szivta öket ma-gäba. Édes szerelem mämoritö illata, és a szerelmesek gyengédségének, boi-dog napoknak apró-csepro emlékei äradtak feléje minden szegletböl és ez az elvesztett kedves utäni bänatot, fäj-dalmat ujra felzaklattäk benne. Egy idöre teljesen ätengedte magät e fäjda-? lomnak. Néha megijedt önmagätol.i mert ugy rémlett neki, hogy soha oly j bensoséggel nem érzett Illa iränt. Tel- i jessen az ö emlékének él és az ö atmosphér^ja veszi körül teljesen. Egy-szerre azonban megvältozott .minden. Mindenhonnan a ridegség szelét vélte érezni. Minden szekrénybol, minden ruhadarabból oly különös i I lat äradt feléje és betolté az egész kastélyt'. Vaiami tortént, valaminek torlénni kellett köriile. Csak most kerilé hatal-mdba a szörnyü magäny iszonya. — Tàn most szakadt csak el az a titok-zatos kötelek, amelyröl Illa beszélt neki? Mit tudunk a halälröl ? Mikor 411 be és mikor ragad el benniinket? Mit tudjuk? ez tjtok. —
Ha gyermeke élne, nem tortén-hetett volna meg vele. Az emlékek aem hültek volna oly hamar el. Nem
töpprengeit ma'r, csomagolt és tald-lomra elutazott. Nevetett önmagän, hogy mennyit szenvedetl egy daltöre-dék miatt, egy accord miatt. — Sandor J gróf nem volt vaiami rajongója a ze-nének és lila gyakran mujatott is férje rossz zenei érzékén; de most minden elöadäst végig haligatott, minden dal és zeneestélyen ott volt. De hisz a keresett mris aév alatt is rej-tözhet. Néh^i ugy rémlett neki, minlha a keresett hangokat hallana, nyiltan és erthetöen hangzott egy-egy szakasz, de csakhamar mds menetre tért a zene és ö megint csalódoltan ;i!lt maga elött. NéhB ugy érezte, hogy egyike e különös alakoknak az ö säpadt tulvilägi arcukkal, kiilönös mägnes'-'sen vonzö tekintetükkel dtldtszö soväny szellem-kezeikkel, akik miivészetiikkel oly ve-szedelmes befolyäst ludnak a nökre gyakrrolni, a relytélyes idegen lesz »Qyulac, aki öt csillagos egébol le-räntotta a kinok pokldba., Oyakran ha egy ilyen ünnepelt egyéniségnek köze-lébe férkozott, nem talält azon semmi különös elragadót. Egy kozonséges köznapi lény volt, aki a napfényétol homälyba vesz.
Végtére ö önmaga is nevetett az öriilethez hasonlö tortetésein. Ki mondta neki tulajdonképen, hogy Qyula a tär-sadalom ezen rétegében keresendö ? Vagy hogy kereshetó'-e még ? Nem-e mär rég halott ? Elhangzott, mint az
utolsö accord, ahogy ö maga irta ezi lllähoz irt levelében. Fztn gondolat még jobban szivébe markolt. A halott ! veszedehnesebbnek tetszett neki mint az j élo. Hät ha mär talälkoztak? Hätha fogadia ott a kapuban, karjän egy kis-deddel, amikor lila beköltözölt. Hätha j mär ismét egymä^ei ? Hideg borzadäiy futotta végig e gor.dobitnäl. Üh, bärcsak ein . <■ i ismcretten sziv. sen letenne gyüUil«strö!, boss/uról. Inkäbb ellä'.ja, e!halmoz?a jótéieménnyel, pénz-zel, barätia ak«i sivki lenni, — minden e csak élne.
IV.
Két ève mult Ida baiala óta és Sändor gróf nem lätta Stropkói kasié-lyät. Mär régóta maga sem tudja mi tizi, hajtja céltalan köborläsuiban. De hat eiakarta üzni agyäbol az oly gyakran felclevenedö dorè gondolatokal, félt a Stropkói magänylöi, az egyedül-lét reä nebezedö ölomsulyätöl, az em-lékektol, mert mind ez csak fäjdalmat okozra neki. A règi ssbeket felsza-kitnäk és uiból kezdhetné az egészet elülröl. — Qyakran elfogta a boldog-säg utäni reménytelen, fäjdalmas vägy | és ez üzte, hajtotta toväbb, mindtoväbb köborläsaiban, Hisz ö még fiatai, csak nem akarja egész ifju életét gyäszban eltölteni, taiän akadna vaiaki a nagy-viläg forgatagäban, aki elhunyt nejének
helyébe ìépne, aki szivét lényét tän szerelmé.ei betöitene — E gondolaiok azonban csakhamar eljiagyta'k agyät, lényét a draga halott emléke tólté ismét el és ez mind közelebb vitle a buskomorsäghoz. A levelek egy-mäsutän jöUek, ameiyekben Sändcr grófot haza hivjäk, az idö el tel t és neki végtére is haza keli menni birto-kära. Stropkó 10 km.-nyire fekszik az ällomästol, de Sändor gróf, bar ko-csija varia, nem ment haza, hanem megszällt az ällomäs kozelében egy szdllóban. Azon volt, hogy minél jobban kihuzhassa a hazaérkezést és na-gyon jól esett neki legaläbb rnég egy éjs^akdt tävol tolteni Stropkóiól, bar nem is volt mär olyan tävol. — Egy hosszukäs fakovörös pa pi rlap iekiidt az étterem asztaìa'n és mert unatkozelt Sändor, fei vette a papirlapol. M egelé-gedett söhaj hagyta el ajkät. Häia Istenne-k szólt, hogy nem conzert, mär egész belefäradtam, beleuntam a zenébe. Egy cirkusz volt.
S\àr évek óta nem järt cirkuszba ö a hajdan oly hires sporstman. Oh, boldog idök hovä tüntetek ? Kedvc-s emlék ez idökre visszagondolni, a gond-mentes, gyönyörteljes, napsugaias. bo! • dog ifju évekre. Visszagondolt a futta-läsokra, a ver.;enytér. meg a vörös mezö, mind megannyi az ö kedvenc szörakozö helvei voltak. A hahötäk és vivät kiältäsok a gyöztes felé még
LASZI-HIRČK.
Gróf Szapäry Làszló. lesztnik M. jotskoga imänva, s/.e je po krätkom ivanyi szkčz ' Hodoša na vogrszko »elao, odkéc na tri mészece v Lon-odide.
„Smarnica ali „Nova". Tò je
ki sze tak prevecs siri v Prèk-rji zäto, är je male oszkrbe 'zelen i ä , dobro" i ,,mocsno" vino ludi
csi drüga vrszta ne obrodi. Tò je i elko isztina szamo té ne, gda nyé o za dobro i mocsno imeniijemo. vino je za cslovecsi organizem naj-tsi beteg. ér vszebüje eden csemér, je dosztim betegom vzrok. Szvedò-vo je odrédba szrezkoga poglavär-a. ki v bodòcse prepovè szadjenyé xa t.szta i zaszajer.o z-drögim cep-lim veli zmeniti.
Dober Pajdaš« kalendar je zgo-fleni i sze vunyem doszta szmesnoga ienyä najde. Kalendariji, ki sze v ekmurskoj Tiskarni i pri Erdosi dobi, céna 8 din. Ar pa „Mörszka Kraft" szvojim p. naprèplacsnikoin i c.sti-om po nyé zmo'znoszti nikak hvä-zna scsé bidti, ja szklenola, ka vszi ìzti, ki sze dokažejo, ka szo rè
k coj i pogaszili tak, ka sze veksa ne-szrecsa ne zgodiia. Auloja nisterni tali szo sze poskodüvali i käbeli vözgojreli.
ieszénszko szejaüje je za volo szüjisave né v tcfm näjbögsem sztäni. Tiidi misi -/.avolo toga nateci vdérjajo, ka nani ne dava näjlepsegy tròsta za 'zétvo. Zäto porcija vszeedno vélsa bode.
—	Egye&Uleti birek. M. sobotai ven-déglos egyesület vàlasztmànya f. hó 19-én d.e. 10 órakoraTurkféle vendég-löben iilést tart. — Prekmurjei vadäsz-egyesiiìet f. hó 29-én d. u. 1 órakor a Kefnény ex Benko korcsmàban M. So-botàban tartja évi rendes kozgyiilését.
—	Elöfizetöink kedvezmenye. „Dober Pajdaš" cimü vend-szlovén szer.cesz-tésii vàltozatos tartahnu naptàr inai megjelent s a konyvkereskedésekben 8 Dinàrért megkapható. A naptàr tu-lajdonosàval tortént megàllapodàsunk révén, hogy némileg honoräljuk elöfizetöink szives pàrtfogàsàt, elhatäroz-tuk, hogy mindazon b. elöfizetöink-nek, ki;< arra igényt tartanak, a „Dober Pajdàs" napiàrt 6 (hat) dinäros ked-vezményes ärban engedjük ät. A .,M. Kr." igazolt elöfizetöi a naptàrt (3 Din ellenében ätvehetiki vagy a M. Sobo fai nyomdäban vagy a „M. Kr." szer-
an
naprèplacsniki na „Mörszko j kesztoségében Màrkisevcén.
ajino", dobijo eden „Dober Pajdaš
SzemóSyi hir. Gróf Szapäry
ìlendar za lasztno ceno, tòje za G Làszló voll londoni magyar nsgykö làrov, i tò ali v reditelsztvi „M. Kr." | vet, M. Sobotai nagybirtokos a gróf Märkisezci, ali pa pròti dokäzi v
legyünk vi'gyàzatosak. Ha példàul a szolgàlatban levo finänc, csendör vagy rendör kérdi egyik-màsik egyéntol mit keres, vagy mit csinäl itt s aria netàn azt a felelelet adja az i lieto : mi köze hozzä, mär akkor ezen § alapjàn vétséget követett el. Vagy valaki a szolgälatät teljesitö éjjeli or, hivatalos teendöit végzó biró, kisbiró stb. nek ellenszegiil vagy gorombàskodik, ezen i? alapjän könnyen lebet huzamosabb ideig a „hüvösön". Okuiäsul szol-gäljon aiàsok példàja, mert: „mäs kärän tanul az okos."
—	Szäz tiizvészt okozott egy maniä-kus milliomos fiu. A new/orki rendör ség letartóztatta gyujtogatäs miatt Gnstaw hires newyorki iigyvéd és többszöros milliomos huszonegyév.es fiat. Éppen akkor fogtäk el, amikor föl akart gyujtani egy raktärt. Megval-lotta, hogy härom hónap alalt szäz liizvészt okózott, de mindig ügyelt arra, hogy olyan épiileteket pusztitson el. amelyekben emberélet nem eshetik aldozatul. Nagy gyönyöriiseggel nézte mindig, hogyan omolnak össze az
j égo épiiletek Mentségiil elmondotta, hogy évekkel ezelött sulyos betegsé-gen esett ät és azóta piromäniäs. Élr.iegyógyitó intézetbe fogjäk szàl-litani.
—	Ami évek multati seni felejtödik el.
Kancer Veronika tesanóci sziiletésii magyarorszàgi lakós egy évvel ezelött
ekmurskoj Tiskarni v .V\. Soboti. — Zahvälnoszt. Brezov.-,/ko ogenga-ilno društvo, g. Szecsko Kälmän trg. Lemerji, är sztem, ka je driistva agäjno z 200 dinärami povéksao, je sz'vojim lèpim därom društva kotrige ivdüso v za prisesztnoszt szi oszno-inom deli, tem potom potrdi prijétev leszka i obednim povè nàlep.^o zah-llnoszt.
All'Io sze vu'zgao. Preminòcsi tjo-lo poprävlali g. Hartnera luxus ilio domä v garaži. Med probanye..> e auto od edne voszkocsécsa isz-re vu'zgao i je plemén 'ze szam mlin nevarscsino szpravo Taki szo z èszkom i nikimi ponyévami pritisznoli
Gerics Katarina D. lendavai lakóstól növel autóval Hodoson ät szombaton ruhanemii és egyébb akkor 2000 Kor, délutàn visszautazott Magyarorszägba, értéku holmivàl megrakott csomagot
honnan rövidesen härom havi ottar- avvaj a megbizàssal vette ät, hogy tózkodàsra Londonba utazjk.
— A v«lasztói névjegyzék kiigazitàsa. A välasztäsi küzdelemmel szorosan összefügg a välasztäsi listàk kiegészi-tésének a kérdése. A välasztäsi tor-
azt Gericsné magyarorszagi Erzsébet nevü länyänak àtadja. G.ricsné hiäba värta lànyàtól a esomag kézhezvételé-röl szóló értesité'st, a csomag eltiint. Kancer »önagysäga« egyébb apro
vény értelmében a vàlasztói névjegy- bünügyei között több sulyosabb ter-zékeket minden év jannärjäban hiva- inészetii iš szerepel, többek közt
\
lost is fiilében csengtek. Hollotta a jäguldö lovak patäinak dobogäeät, az kadalysovények zorrenését, a tisztäs-ak virägos és fiiszer illatos levegöjet rzé ismét arcäba csapni. Règi tärsak-eihanyagojt barätoknak nevei, epei elevenedtek fei ujra elötte. Sä-adt arcät rdzsäs lehelet szerü egész-žges pirössäg futotta ät. Mohón Britta ki poharänak tartalmät. Ez még gészségre és életkedvre vallott näla.
Es most kimeriilten a lelketölö losszu vadäszattol, melyet egy fantom, g v idegen, ismeretlen né" utän haitot, ir v i s s z a a hajdan annyira kedveit és ihajtott Sìropkara. A hosszu kutiatäsok itän, amelyet egy valaki utän folyta-ott, aki boldogsägät, nyugalmät fel-lulta és folyton ott lebeg közte és a iräga' feleségének ernléke között. Nem lehetne ujra minden amint volt ezelöit?
,ebek nem hegedhetnének be? Mert 7. az ällapot az örületbe vagy haìdlba e/.et. Ismét kezébe veszi a cirkusz eldämlapjät és alolvassa1 a miisort nind növekvöbb érdeklodéssel.— »Miss Arabella az ö utolérhetetlen tehetségé-lel a nyereg nelkilli hires Mohamed levii ménen«. »Mr. Peryn a viläg leg-mgyobd illuzionistäja« stb. Épp le-jkarta tenni a vörös papirlapot meg-légedéssel, amikor szemei a mitsor itolsö sorszäm.lra estek. Mintha villa-mos äram csapta volna meg, rängott égig egész testén. Ott lätott vastag betükkel egy nevet, amelyet két ève hiäba keresett a.; egész viläg miivészei lözött Itt ez artistäk soräban van egy Qyula nevii ember.	(Folytatjuk)
talból ki kell igazitani és ezért vaia-mennyi pärt mär most nagy eloké-sziileteket tesz, hogy kimaradt vàlasz-tóik bekeriiljenek a névjegyzékbe. A jeloléseket és a listäkat a megfelelö ajànlók aläiräsäval a välasztäsi tor-vény szerint huszonöt nappai a väiasztäsok elött kell az ilietékes torvényszéknek benyujtani. Mivel ez a nap januär 14-re, vagyis pravoszläv ujév iinnepére esik, ezért a listäkat mär januar 13-ig be kell nyujtani.
— Périzesleveìek külföldre kiiidése. Egy miniszteri rendelet megengedi, hogy egyes ällamokba 500 Din-ig ter-jedö összeget levélben lehessen kiil-deni. Miutàn e rendeletet sokféleké-pen értelrnezték, itt jegyezzuk meg,
Cipoìt szt.-gottha'rdi lelkész urral elkövetett szélhàmossàg stb. Ujabb siker aratäs végett talän, ezelött 14 nappai ismét tesanócra érkezett, azon-ban szerencsétlenségére, mert a csen-dorség letartóztatta s lakäsät a M. Sobotai jbirosäg »celia« lakosztälyon hosszab idöre be rendezte.
— Kivéyzett gyiSkò.3. A varasdi tör-vényszék udvarän szombaton reggel kivégezték Bilics Andrija negyven-éves szerérnségii földmivest. Bilicset härom évvel ezelött rablógyilkossàg miatt életfogytig tartó börtönre itélték. Biintetését a lepoglavai fegyhäzban töltötte, ahoi azonban àllandóan civa-kokott öreivel és a foglyokkal. Emiatt több izben szigoru fegyelmi biinte-
a beteg àllatok gondozojäval. Köröm-fäjäst néha meg lehet akadälyozni, ha az ällat patäjät koväcs szurokkal (Pix liquida) bemäzoljuk. Szäjfäjäst azonban akkor sem lehet, mert ha a fertözö bacilus oda ér, az ällat el nem kerülheti. Ha ällataink a beteg-ségben mär benne vannak, szäjät sósvizzel vagy borecettel mosogassuk. A bacilus t. i. a nyälka härtyät tä-madja meg, s a nyàlkaoldó szerek jól hatnak. Körönifäjäs gyogyitäsära be-vàlt a Villat oldat (Villat lösung), mellyel ugy a patät. mint a köröm hasitékot mosogassuk.
—	Hirtelen halàl. Ki ne ismerné a pucinci Luthar „doktort". Több marha gyögyitäst eszközölt, a felsö vidéken, mint bärmely ällatorvos s az ö „kursch-midt" nev'e a koznép elött az egész vidéken s éppen ezért ältalänosan ismert volt. Kurozslàs cimén a csend-orség màr rég figyelemmel kisérte, de mielött eredményt ért volna el, a 72 éves Luthàr Ferenc f. hó 16-àn d. u. szivszélhiités következteben meghalt.
—	Vigyaz^t egérirtàsnàl. Hol az egereket strichnin méreggel vagy tifusz bacilussal irtjäk, irtàs utàn härom hétig a maeskäkat tartsäk tàvol az irtäsi helyektöi, vagyis a mezötöl.
—	AM Sobota—Ormoži uj vasut-vonal sinei mär az egész pälyän le vannak fektetve, esupàn a kaviccsal vaiò rogzités van még hàtra. Terv-szerüen e hó 22-én a forgalomnak àt lesz adva, amely azonban csak részleges lesz s a munkàlatok csak 2-3 hónap alatt fejezödnek be. Egyenlöre csak egy vonatpär fog köz-lekedni, ami azonban màr is sokat jelent Prèkmurje részére.
—	„Smarnica" vagy „Nova" nevii direkltermö vad szöllötöke termeszté-se mint ältaiäban nälunk is mindjó-bban terjed. Oka ennek az, hogy igénytelen, betegségàlló. permetezni nem kell és mégis rossz termés ide-jén is sok „jó" és „erös" bort ad, melynek egy literjétól màr be is lehet rugni. Miutàn az orvosi tudomàny ezen szöllötöl szàrmazó bort az egészségre àrtalmasnak talàlta, java-sòlta ennek a szölöfajtänak a kiirtà-sät. Mint most a jàràsi fönöktöl vett rendeletböl làtjuk, a smarnica iiltetése tilos s a meglév0k màs tókével cse-rélendók fel,
Trztvo.
Kereskedelem. Äru.
hogy egy nap egy és ugyanazon j tèssei sujtottàk. Egy évvel ezelött a
cimre csak egvszer lehet 500 dinari kiiideni (bankoknak, kereskedelmi vällalatoknak egyältalän nem lehet.) Azon szülö, kinek gyermeke kül-fnldi iskolakban tanul, mindennap kétszer küldhet 500 Din-nyi összeget. kedett. Könyv vagy zenernii rdndelési dijàt is lehet 500 Din-ig. Természetes, hogy viòszaélések ne torténhessenek, az ellenórzés joga fenntartatott.
A kézre Iterali tolvaj. Mult hét
fegyhäzban két fogollyal összeveszett és az egyiket közülük leszurta. Emiatt hal .lra itélték. A kivégzésnél, amit Mauser àìlami hóhér hajtott végre, Bilics inindvégig nyugodlan visel-
Sobota nagykozség képviselo lestiilete rnult héten tartott iiiésén szóba került többek között a väros villanyvilàgitàsi ügye, fabaknak köz-ség »e tömöritese, illetoségii kérvé
egyik napjän Sänca Sändor Domanj- j nyek elintézése, jövö évi Icoltségvetés
ševcii gazda häzäba, mig az csaläd jäval a reezön foglalatoskodott, beha-toit egy ottani jóìnódu gazda fia, névieg Sebök Sändor, s ellopott onnan, több ruhanemüt, két óràt iänccal, 20 tojäsl és kenyeret, meg 1200 Din. pé'nzt, amivel aztän kereket oldott. Csendori korozés alapjàn f. hó 10-én a Pucinci väsäron Sebököt eifogtäk, hol bizton ismét „jó väsärt" szadékozott csinàini, s bevitték a fogdäba.
— Sz°rb törvkör.yv 104. §. Legtöbb okot a birósàg munka szaporitäsära ugyszólvàn ez a § ad Torténik pedig ez azért, mert ez a § a mi népunk elött ismeretlen s kovetkezményeit 'nein tudjàk. Pedig sulyos következ-ményeire sok alkalom nyilik, azert
stb.; melyek közt különös figyelmet érdemel a koltségv tés.A koltségvetesbe sulyos pótadók vétettek be, melyek a vendéglosoket, a fogyasztókat, mé szàrszékeket és idegen àtutazókat egyarànt sulyosan érintik. Kevésbbé volna a koltségvetésnek rossz szine-zete, ha a megadóztatàs kozszUkség-leti cikkekre is ki nem terjeszkedne. Az erre vonatkozó és 14 napon belül megfellebbezhetö hirdetményt azért mindenki figyelmébe ajànljuk.
— Szäj és körömfajas. Ez a jelen-leg oly annyira elharapódzott jär^änyf a szarvasmarhànàl nem annyira. mint inkàbb a sertéseknél jàr veszéllyel. I Védekezni ellene ugyszólvan alig lehet, vagy csak ugy, hogy az egészsé-
ÌJàgo
LjULJANA: nov. 18.
100 kg. Pšenica-Buza Din. 385—435
» » 'Zito—Rozs »	—375
» » Ovesz—Zab »	—340
» » Kukorica	—385
» > Proszó—Köles »	- 330
» • »• Hajdina	»	—300
» » SzenÒ— Széna »	—75
» » Graj —Bab csres. »	—580 » » zmèsan—vegyes bab —430
» » Krumpli	>	—120
» » Len. sz.—Lenmag »	— 690 » » Det. sz.—Lóherm. »
BENKO: nov. 18.
1
Bikóv
III.
kg. Bika
T'elice S Üszö Krave [1 Tehén ö o' Teoci Borju Szvinyé—Sertès Mäszi I-a-— Zsirl-a. Zmócsaj -- Vaj , . Spè—Szalona . . Belice Tojäs I drb.
Pèn • Tf. i
! Duil, ' I00 Kor. Buuapest 100 Kor. Becs . . I Kor. Praga l lira ...
II.
9--9-
l.
Ilio-
prima
• 11-50 •11-50
6-- 8--13-— 19 —
15--21.
32-50 40-— 40-30- 34 -
2-50
P « n a
D 68 -= » Oo9l5 = » 0.0976
az »	2-06
-, » 2-983
ges àllatok gondozója se érintkezzék Zürichben 100 Din — 7-50 sfrk.

Z-h4* vizAko »zrédo — Napréplscsilo za : 1 leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 7© Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ coi : med textom i izjave i poszlano 1-5® Din rakläme 1— nuli ogaszi 0-70 Din i dévek. Pri v«c»krät popöszt.
Ròkopiszj, ki sze ne szhränijo i ne vrnéjo sze ! Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posfiajo :	:	ktiidendök :
Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina j M. Krajina szerkesztóség v. kiadóliivatal
M À R K I S E V C 1 br. 20. posta MUtfSKA SOBOTA. —: Postni esekovni racsun broj 12980. :— —: Postatakarék szàmla szäma 12980. :—
Megjelenik minden szerdàn Elfifizetési ira ; 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinàr. Külföldre 70, Amerikäba 80 Din évente. ^irde-tési àc cm.-ként : szövegközt és nyilttér 1 "50, rendes V—, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték, Tobbszòrinél engedminy.
KÖZGAZDASÄG. GAZDÀLKODAS.
Németorszàg közvetiti a boszniai szilvàt. A hàboru elött a boszniai szilvaexportot Budapest bonyolitotta le. Itt kezelték, osztàlyoztàk és täroltäk az euró-f»aì piacokra iranyuló szilvafeles-legeket az utóbbi években. Ma Németorszàg közvetiti a keresett boszniai szilvàt az északi àlla-moknak, Svàjcnak és Lcngyel-orszàgnak A tavalyi rekordtermés utàn, amikor 5000 vaggonból 3500 vaggont exportàit Jugoszlàvia, az idén a kivitel legfeijebb 5()0 vag-gonra tehetö. A tavalyi 3 50 di-nàros àr helyett ma 10—11 dinari fizet a külföld a boszniai szilvà-ért feladó-àllomàson. A boszniai szilvànak azonban a kaliforniai szilva diadalmas versenytàrsa lett.
Még a kàrtyagyàr is meg-bukik. Az idök és a rettenetes gazdasàgi vàlsàg jele, hogy a kàrtya- és koporsógyàrak is vài-sàgba jutnak. Az embereknek sem j kàrtyàra, sem koporsóra nincsj pénziik, el lehet gondolni, meny- j nyire nincs ennivalóra, ruhära s kulturàra. Bécsben az Internatio-; naie Spielkarten-fabrik lett fizetés-képtelen. A passzivài otmilliàrd oszträk koronät tesznek ki.
Magyarorszagon ismét emelik a vasuti tarifakat. A Màv. igazgatósàga értesitette a vidéki iizletvezetoséget. hogy de-cemberben a vasuti tarifàkat ujból emelni fogjàk. A tarifaernelés àlli- ! tólag 10 szàzalékos lesz. A tarifa-emeiéssel ellenértékben fokozni fogjàk a vonatok menefsebességét s a mellékvonalakon is ftitik a vonatokat. A magyar vasutak azzai ! az indokolàssal emelik ujra a tarifàt, hogy a cseh és jugoszläv tarifa dràgàbb a inagyarnàl.
A jugoslàv kendertermés Az orszag kenderterinése teljesen kielégiti és minosége telette àli ! az olasz kendernek. O/aszorszàg-ban, fóként Ferraràban, Napoli-ban és Emilia kornyékén a nagy es6zések folytan siläny minòségti kender termett. Olasz àruból ez évben egyediil a bolognai kender jó. Emiatt a bàcskai kender az aurorai szövögyärak legkeresettebb eikkei kózé tartozik Az eros ér-deklódés az ärak emelkedését vonja maga utän, ami azonban Jugoszlàviàban a dinàr emelke dése folytàn nem jutott kifejezésre. Az S. H. (Schwunghanf) gyarak jegyzése 26—27 dinàr kilónként, Schwungwerg 17.50 — 18 dinàr, cardirozott 20 dinar. Ötös kender 30 szàzalék felàrral 31—32, Hatos kender 32—34 dinàr.
A tej.
irta Na««» Miklós àllatorvos, Murska Sobota (Polytatäs)
Ez a pärszor belégzett rossz le-vegö elegendö volt, hogy « tehenek j tejét nem Jehetett hasznrilni. Hollandid-ban egy gyAr épiilt, tnely a halhulla-dékokat halolaj készitésre hasznrilta. A kornyékbeli tehanek tejét a halszaga miatt, meiy émelygést, hänyäst okozott. n«m hheteh hasznólni. Bizonyos, hogy a szoptatós anyäk teje is ilyen lesz ! A nyers hus is igen gyorsan felveszi a kiilònféle kellemes és kellemetlen illatokat. Minden gazda azon legyen, hogy teheneit szagmentes, tiszta leve-gflben tartsa ! A szoptató anyék, dadék ne tartdzkodjanak biizös szobäban !
Emlitettem, kogy sokszor a ese-csemöt az anyja nem tudja täplälni, pedig a gyermek életére, egészségére egyediil és csakis az anyja teje elönyös, minden miis mesterséges täpldläs hät-ränyos. A csecsemök nyäri hasmenést csakis a mesterséges tdpläläsnak kell tulajdonitani. A gyermek halandösäg központjäban a hasmenés äll.
Mit esinäljunk a gyerekkel, ha az anyjänak nincsen teje? Vegyünk fei szofogadó, jdindulatu, egészséges dajkät." Ha ilyen nincsen, vegyünk egy szamär-kancät, amely egészen friss tejelö. (Ennek teje äll legközelebb az asszony-tajhez, nincsen annyiféle veszélyes be-tegsége mint a tehénnek, a tuberkulö-zis nMla nagyon ritka.) Ha ilyen szamär-kancät nem kapunk, akkor fejös lókan-cät regyünk, ennek teje is oly közel all az asszonytejhez osszetételben, mint a szam^ré. Ha semmiképen ezeket nem lehet beszereani, nem marad mäs hätra, mint a tehén tej. A sok ärtalmas tu lajdonsägokkal biro tehén tejet ugy kèll kezelni, hogy lehetöleg megfelelö legyen. Ämde hogyan ? A bakteriumo-kat el kell benne pusztitani. Vannak bakeriumok, melyek 60—70nC-nàl el-halnak, ämde vannak melyek 110°C hot is kibirnak. Häla Istennek ezekböl kevés van. Ha a tejet 110°C-ra hevit-jük azt az eljäräst, melyhez e célra szolgälo késztìlékek sztìkségesek „steri-lizdläsnak" nevezzük. A sterilizälässal a tej nagyon megvältozik, fött izü, barnaszioü lesz. Amint a eukor kara-mellé vältozik, ugy ätvälioznak a fe-hérjék, melyek megalvadnak, a kazein kicsapddik, megvältozik, a tej sói ät-alakulnak, stb. stb. Az ilyen tej tripla!©, de nehezebben emésztheto és nem kellemes izü. A tejnek nagybani steri-liziJläsa drdga eszközöket, sok füttö-anyagot kivän. Kicsiben a häztartäsban a Soxhlet-féle eljäräs divik. A tejüve-geket gummilappal lefödjük, a fémsap-kät ränyomjuk, azulän a késztìték viz-furdójébe tesszük A vizfürdö 100 to-
kos. Ebben 45 percig kell ällni hagyni. A baktériumok nagy része el hal, csak séhriny hötällök maradnak a többiek sporäival életben, de ezek rendszerint ärtalmatlanok és nern sz^porodnak, ha a tejet erösen lehütve 24 orän belül elhasznäljuk. 8« Celziuson alul kell hüt-; teni és tartani a tejot, ha sterilizälva van ! De ha 8"C-on tartjuk, a tejben a zsirbontó euzymäk megszaporodnak, nem képzodik savóréteg, hanem a tej i feltisztul és szappanosvizhez hasonló1 lesz. Ha peptoniza'ló baktériumok fej-lödnek, akkor is romlott hasznavehe-tetlen a tej.
(Folytaljuk.)
Elófizetések és hirdetések „Mörszka Krajinàra" felvétetnek Erdössy Barnabäs papir és jétékàru iizletében M. Sobotàban a róm. katholikus templom mellett.
POSESTVO
Proda se 8 pliigov zemlje in hiša v G. Lendavi ät. 147 pri KI SZI LAK IVAN.
Hiša
novo zidana, obstoječa iz 2 sob, kuhinje, pralne in svinjske kuhinje, 2 srednjih kleti, hlevi, z lastnim studencom, z električno razsvetljavo, drvarnico, okoli hiše lep vrt, pripravna za vsakega rokodelca in primerna za upoko ■ jenca, v sredi trga, se radi družinski razmer po ceni proda. Natančnejša pojasnila daje lastnik BENJAMIN D1BELČAR 149-1 v Gornji Radgoni.
FIQVELJ!0LVASD!
Megérkeztek a 1 e g u j a h b Oszi és Téli kalapmodelok, ! kalap ujdonsàgok !
A. K I R A L Y
kalap és divatàrujizletébe M. Sobota.
Alegtekinthetdk, minden vétel kényazer nélkul : — Ugyanott nagy vàlaszték : Harisnvàk-, férfl-szoktiik-, bluzok-, kotények-, illatszer piperecikkek és
mindennemü rovidàru legolcsóbb be-125—7 szerzési forràsa.
Szolid arnkl Ponto« kiszolfélés !
		HCBwe«»®™ ■-			-_i
					
' HUBIIBSB	■IIBHIIB	■III IWII IIB	■na	■i«	■iisn»
j Cigeo po fai cèni ! |
L
Piiconszke ciglence, zavolo ménkanya pre-
sztora, cigeo, steri de od dnesz mao nàjkesznè do nòvoga leta odpelani, odàvajo pròti gotovomi plachili S jezero cigia za zidanye po 550 Din., jezero pokrivat- « jega (Falc) po 1400 Din.
IUI
IUI
III III
III II
SALONIT
je ftàjbògsa pokrivätja pala. Bögsa je kak kaksastécs drüga pokrivät;a naprava är je lehka, nezgoriva i trplfva, zäto tüdi nàjfalésa »SALONiT« je po nigdasnyem Hatschekovom ETERNIT sistemi narejeni. Delajo ga v SOLINI pri Spliti. — Prèkmurszko szkladis-ese je pri :
ČEH & GÄSPÄR trgovini
v MURSKI SOBOTI. Vsze potrèbno sze zvè tüdi tam. 6-7
Sukno
kangarn in i e v j o t za
moike in ženske obleke, ter vsakovrstno manofaktur-no blago za
Čudovito nizke cene razpoiilfa veletrgovina
M. Stermecki, Celje
it. 335. Slovenija.
Kdo se zaveže, da vrne v roku 8 dni ali plača Din 150 — dobiti če "f veliko zbirko vzorcev (n.ustrov). Ilustrovani cenik brezplačno ! Trgovci engros cene !
Fizess do a
MORSZKA KRAJINA-ra