MORSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politiconi i kulturni tjédnik.
MURAVIDEK
Gazdasägi, politikai és kulturälis hetilap.
Lèt. III. Evf.
Màrkisevci, I924, mäjus 18.
Broj 20. Szäm.
K pogàjanyom med SHS i Magyarszko.
V pondèlek vecsér szo sze zacsnola pogäjanya med delega-lami SHS.£i Magyärszke. Và'zna pitanya do sze resevàla, kak 0 sekvestri veleiniàny, szòdnoj po-ntòcsi i de sze gücsalo i resàvalo pitanye 'zelezniskoga obracsàj a.
K tomi mi Prèkmurci, kak naj bole zainteressèrani bi tüdi meli récs, zalosztno ali näsz neopitäjo, ki pa bi tó nàlogo meli, kak nasi zasziópniki, vecs kak mogócse da sze ne poszluzijo té du z-noszli, niti neopomenéjo compe-tentne faktore na tiszte và'zne potrebe stere bi sze pri tè kon-vencijaj v naso dobroto resi i dalé i mogle. Csi nebòde pre-keszno, (i je escse nè prekcszno) bi opòmenili ki sze ticse, da bi sze tüdi rèsila dugovàny?, stera bi Pièkmurcotn kak med dvè granici sztisnyene krajine odtäv-ianyé biló.
Nàsz kak male vérle od programa tè konvencij v Beogrädi näjbole granicsni i 'zelezniski obracsàj briga. Prèkmurje vér-sztveno tri poti mà, gdé bi szvo-je produktume v pènez szprävila lèko, i z sterimi potàmi je jedini z-id z zamre'zene vérsztvene zadüsenoszti i tò : v naso dr'zàvo szamo, prèk ausztrije i prèk ma-gyàrszke. Toda vesz mogòcsnoszt je zklücsena biàj'zensztvo pri tè potàj najdti, àr v dr'zàvo szamo brez obracsäjni szredsztev szmo itak nemogòcsi, pròti i prèk Austrie i inagyàrszke szo pa osztri granicsni zapori. Vsze tò nam za-véra vérsztveno naprèidènye z-steroga bi nàsz resiti med konvencijami pitany granicsni i 'zelezniski obracsàj, tó je ka toga olajšave mogle, stere bi sze zdaj z dalekszégajócsim szporäzumom, vugodnoszt nàsz, doszégnoti po-irèbne bilé.
Nasa vérsztvena zadiisenoszt je vszakomi znàna. Ka nasi pridelki i 'živina zavolo brez cenèsi obracsàjni szredsztev sze cenèse kiipiijejo je razmeto. V dr'zàvo sze nasi pridelki malo, tó je da szamo szkóz nyé za Itàlijo potrebujejo. Véksi tao pa ide v Češko i Ausztrio. Rävno pri tom bi konvencije blàjzensztvo bilé zanàsz, csi bi sze 'zelezniskoga obracsaja pitanye tak rèsilo, da bi mi io bìàgo ka odämo tCi domà, na 'železnici M. Sobota—Hodoš na-klàdali ièko ki bi na podlagi to-
zadevne pogodbe sla lèko szkóz Magyarszke dr'zäve tak v Češko kak v Ausztrijo. Kelko bi nam lehkòte bi'ò z steri bi sze pri — tak — bògsi cènaj zmogli z vérsztvene zadüsenoszti.
Granicsni obracsàj bi pa nè szamo v tom täli büo dober. Po glednimo i preracsünajmo vno-'zino tiszti kmetov, steri zetnlis csa je ta nova granica raztrgala i stere szamo z velkimi neprili-kami lèko obdelävajo tè zemliscs lasztniki. Nè pa szaino težko prido na té zeinliscsa, nego ka je escse vecs gda je vremen za
obdelàvanye tii niti dobiti ne-mrejo za tò potrebne prelaz-nice (példa je denésnya ) Vsze tò bi sze — z mälim potrüdjenyom competente — doszégnoti dalò i csi pri denésnyi konvencijaj szamo rècs vòscsijo delegatom nase dr'zäve, sze doszégne, steromi do povolni tüdi i magyàrszki dele-gàti, ór pritom, ka je nani v haszek, — je nyim né na skodo.
Zdignite rècs ki szte zatò pozvani i rèste Prèkmurszki nàrod od 'ze dugo trpécse zadüsenoszti.
Escse vedno vladna kriza.
kon-
Radikàlec minister Marko Trifkovlč dobo i vrno mandàt za centracìszko vlàdo. — Nega z>ida z ze düge krize.
jPribičeviča, z sterima simpatizèrati oni
Po dügotn zavlacsüvanyi dela v parlamenti, zavolo vecsni pogàjany politicsne krize, löje da za kombinä-cije nòve vläde, szmo miszlili ka ze ednòk pridemo k dnévi, gda sze pä zacsne rédno reszno delo, ali vkanili szmo sze. Dnévi tecséjo i szo pretekli !ze tjedni, ali toga szmo sze escse nè docsakali, daszi telko vä!zni pitäny csäka na szilno rešitev. Konzultäcije pri kräli 'ze te nàjzdravèse !zivce ge-noti morejo i dönok osztäne pitanye na dale, kak sze naj resi kriza, čsi-rävno je za näroda dobroto vszäka vöra i minuta predräga pri dr'zävnom deli.
'Ze je däni mandät Pasicsi, Ljubi Jovnnoviči ze ministri Trifkoviči za näsztavo koncentraciszke vläde (tòje vszè nacion. partäjov, brez radiìov-cev), ali sze poszrecsilo nè, vrnoli szo vszi mandäte. Tak je kriza escse nè resena, tüdi sze v tò formo resiti nedä, är szo Pašič—Pribičevičovi za volilni mandàt i nè za delavno vlàdo. Tè dobro znàjo, ka je delati v tàk-! sèni parlamenti gdé nemajo oni ve-csine — nemogócse za nyé. Opozi-j cionàlni blokk pa nescse volitvi nego naj sze v denésnyem parlamenti dale 1 dela, i tó z vlàdov brez Pašiča i brez
nikak nemrejo
Krao je na tom, ka sze kriza nà vugodno resi. Audiencije szo dén za dnévom, ali toga doszèmao vendar ne bilò doszégnoti. Davidovič kak veditela opozic bloka audiencia pri kralè je tüdi nè mogla doszégnoti drügo, kak 'ze odzgoraj opiszane mandäte za koncent. vlàdo. Po räzni novinaj nyegov napäd na Pašiča, z sterim ga oszumni »k a sze je kralè 7. krvjov prtùo,€ tüdi nepomäga i je doszèmao niti miszli nè biló od toga kabi Davidovič dóbo mandàt za näsztavo vläde, stero bi pa 'ze zagviisno sze poszrecsilo z vrszt. opoz. bloka. Ar je pa znäni program opozic. bloka, sze täksoj vlädi prtijo ne szamo radikali i pribičevci, nego i sze boji szäma korona. Tó je vzrok da doszèmao blokk nè dóbo mandäta za näsztavo delavne vläde, är je nyi „delo" 'ze vnaprè vidócse. Potom neosztäne drügo odzajaj, kak volilna vläda nacionalni partäjov.
Voditelje opozic bloka szo na szküpnoj konferenci zagotovili, ka edina rešitev polit, krize je csi sze na podlagi usztàve (alkotm.) nyim dà mogòcsnoszt, kak zasztópnikom ve-csine näroda, do resznoga dela.
Nemški komunisti szo napadnoli policijo.
HALLE. Policija sztra žila ceszto pri Woermintz. Policija je zakopana bila kre dvä kräja ceszté i je poszta-vila predsztrà'ze. Prišlo je okòli 100 komunistov i szo vkraj vzéli od predsztrà'ze ro'zjé z sterim szo sze obrnoli
pròti policiji. Posztäla je mednyimi velka bitka, pri sterorn szo meli komunisti okoli 10 mrtvi, policija pa 3 mrtve. Policija je szamo z velkov mocsjòv razgnäla komuniste.
Pogäjanya z Magyérszkov.
BEOGRÄD. Vogrszka delegàcija je prišla t. m. 11.-ga v Beogräd i je prvo konferenco z delegati SHS. ze 12.-ga vecsér obdr'zäla. Pogäjanya sze ticsejo 'zelezniskoga obra-csàja, szódne pomòcsi i sekvestrèrani veleimäny. Tó glävno pitanye konference, od steri de na drobno edna drnga komissija v krätkom kon-ferirala.
Je vsze mogòcse?!
Med Hotizov i med Mörov na ednon järki je eden mäli mószt. Té mószt je !ze düga lèta nücani za obcs-ni obracsäj. Sto ga je dao naréditi ali sto ga je poprävlao, csi je 'ze ednòk pri Hotizi, tò moremo znali, ka szo ga nè delali i nè poprävlali len-davcsacje, tüdi nè märtoncsarje. Doszè mao je té mószt za obracsäj pripraven
büo, ali zädnyi csasz je escse szamo za pèske lüdi, pa tüdi nè brez nevar-noszti, pripraven. Csüdno sze nam vidi ka rävno tam more té mosztec tak zapüscseni bidti, gdé je näjvecs leszä poszèkano z dobrevolé agrärne reforme. Ali szo predvszem szebicsni i za-szebni eil, jävna potreba, obesni inte-ress szamo za tem pride? Mfszlimo ka bi rävno tak dobila obesina za popravek toga mosztä, csi nè bole, agr. lèsz kak pa poedinci poszebi. Ceszté szo za obesni obracsäj, ki sze za obracsäj v potrèbnom sztäni obdr'zati morejo. Stera ceszta je dr'zävna tä z drzävni szredsztev, medobcsinszke pa z obcsinszke mocsi. Csi pa szami szvo-je ceszté nemo vzdrzävali v potrèbnom rèdi, nemre !zeleti, ka bi drzävne naj bilé dobre. Pripoznamo, ka je kriva z enkraj obläsztna napräva ki ne kon'ro-lèra obes. cèszt, dönok pa je obesini szainoj interess csi szo ceszté i mosz-tòvje v dobrom sztäni. Pri toj priliki pa szi dovolimo opozoriti D. Lendav-szko expozituro okr. glav., da naj primerno dä naznänye prisztojnoj obesini, konesi da sze ne szposztävi v nevar-noszt potnik dalésnvi, ki je té poti !ze vajeni
Póleg loga ka je nase tobäesne trafike pridelek najdragsi i najboz-nèsi, jesztejo escse drüge falinge, i tü szo vecs prizadeti trafikanti szami, kak pa kadilci. Vsze tö je pa prinasz mogòcse, dali monopolna uprava lèko velki dobicsek vö pokä!ze. Doszèmao sze je tobäk podraksävao, trafikant je mogao vecs pènez vlo!ziti 7a zälogo. Ar je pa tüdi 1 penezni !zoj od 8°/o-ovna 30—35°/o podignyeni. tak znämo, ka bi primerno k tomi trafikant mogo zaszlü'ziti vecs kak prvle. No i je rè-szan tak? Rävno naszpròtno! Kak je vecs pènez potrèbno vlo'ziti za trafiko po podignyenoszti cèn, tak szo sli doj (monopolna upräva) z procenti kak provizija z 10% na 8% z 8% na 6% tak ka zdaj !ze szamo 5u/o-ov dobi mäli trafikant té, gda tobäk z täksov zanemärjenosztjov i spnrnvnosztjov pakivajo v papér ki sze razsziple 'z* csf sze ga dotekne. Pri täksem je zasz-lu!zek trafikanta veeskrät poménsani, kak pa kadilca škoda. Glävno je pa: dobicsek monop. uprave\
„Zavarovanye delavcev zoper nezgode," to je govor puni krivic i pri-to'zb. Pred krätkim je prisziljeni od sztra'ni orgänov „Poslovälnice v M. Soboti" eden kmet, da more prigläsziti v zavarovalnico vsze szvoje szòszide— kmete, ki szo nyemi brezplàcsno po-mägali delati hlèv, pod ravnanyom te-szärszkoga mäjsztra. Är je vért szam, ki je prigläszo té „delavce," tüdi delao z szvojim szinom, je tüdi szamiva sza-mä mogo prigläsziti, i är szo vzéti v „XVI. mezdni razréd" na podlagi „plä-ese" 34—40 Din. dnévno, szirmäk pä-ver na hrbet szpädne gda dobi esekk i placsilni nälog od tiszte velke sume, stero de rèszan po krivom pläesati mogo od tiszti ludi, kf szo nyemi po-mägali za „Bog pläti," za jeszti i piti, pa ka nyim nazäj pomore pri täksem deli. Komi je na haszek täkse delo — ?
il hajlektalan vamiai-uatal.
Lapunk mult szàmàban meg-irtuk, hogy birói itélettel a m-sobotai vàmhivatatal hajléktalan-nà lett. Az itélet ugyan még nem jogerös, de mert a torvényerejii lakàsrendelet vilàgos rendelke-zése szerint a hàztulajdonosnak joga van a bérietet felmondani ha a bérlo két havi bérrel adós-maradt, a kereskedöknek és a nagykozonségnek de foképp a nagykozségnek màr most szà-molni kell azzai a ténnyel, hogy a vàmhivatal a legközelebbi jö-vöben hajléktalannà välik. Afölött ugyanis alig lehet vita, hogy ez-idöszerint Murska-Sobotäban nincs olyan üres helyiség, amelybe a vàmhivatal bekoltozkodhetnék.
E lapok hasàbjain màr több izben szóvàtettiik, hogy a väm-hivatalnak nem szabad Murska-Sobotàból elkeriilni. Joggal fel-tessziik a vàros kozonségérol és kereskedöinkröl, akiket ez az in-tézmény legközelebbrö! érdekel, hogy kicsinyes szempontok aitai nem hagyja magàt befolyàsoltatni fontosabb érdekek rovàsàra. Mert igaz, hogy egy helyiség felsza-badul s nehàny lakàs iires lesz s ezzel a lakàsnyomor valaniit enyhül, de ez a kis elöny nem ér fei azzai a veszteséggel amit a vàmhivatal elvesztése a keres-kedelemre és az iparra és a vàros forgalmàra nézve jelent. A nyilvànvaló kozérdek bizonyitàsàt el is engedhetjük, mert alig hisz-sziik, hogy akadna valaki akivel szemben erre a bizonyitàsra sziikség van. El kell fogadnunk tehàt a tételt, hogy a vàmhivatal itt maradàsa kozérdek és köz-sziikséglet.
A hàztulajdonos azért mon-dott fel a vàmhivatalnak mert ez keveset fizetett s ezzel a kevés bérrel is hàtralékban maradt. A kincstàr tudvalevöleg nem na-gyon erölteti meg magàt mikor adós s koràntscm fejt ki olyan buzgalmat kòtelezeltségeinek tel-jesitésében, mint amily eréllyel példàul az adót beszedi. Ezuttal ràfizetett a kincstàr a formalità-sokra, mert a fiiggetlen birósàg igen helyesen azt az elvet mon-dotta ki, hogy a kincstàr mint bérló épen olyan magànszemély mint akàrki màs és semmivel sincs több joga mint bàrmely màs halandónak. A hàztulajdonos tehàt jól tette, hogy kétségtelen jogainak érvényt szerzeti s jogos érdekeit megvédelmezte. A vàmhivatal fizesse meg kellöleg az aitala birt lakàs àràt.
A kincstàr azonban nem szeret fizetni s a czopf mely ridegen elzàrkózik a mindennapi élet kovetelményei elöl még mindig igen divatos viselet a vilàg valamennyi kincstàrànàl. Màsrészt
meg a magas jkincstàrnak olyan mindegy, hogy a prekmurjei vàmhivatal hol dolgozik: Murska Sobotàban, Beltincén vagy Lju-tomeren. Csak a vàmtételek foly-janak be, a többi egészen mellé-kes. De azok akiknek ez a „többi" épen nem melìékes, hà~ nem nagyon is fontos, azok làs-sàk be, hogy a sajét jól felfo gott érdekiikben nekik kell meg-csinàlni azt amit a copftól oda-fönn nem lehet megtenni s biz-tositsàk ok maguk a talajdon érdekeiket, ameiyet a kincstàrnak nem àll érdekében tekintetbe venni.
Engedje meg nekünk a nemes vàros, a kereskedök és ipa-rosok tàrsadalma, hogy egy ese-tet hozzunk emlékezetiikbe, amely mindennél [Vilàgosabban meg-mondja, hogy mit kell az érde-kelteknek tenni Amikor ezelött 14 évvel hajléktalannà lett a muraszombati jàràsbirósàg, mert a kincstàr nem akart annyi bért fizetni, amennyit a hàztulajdonos követelt, a magyar igazsàgiigyi kormàny elhatàrozta, hogy épiteni fog. A kiküldött keresett telkeket s mint kivàlóan alkalmas meg-tetszett neki az a hely, amelyen a birósàgi épiilet jelenleg àll. A Dr. Pintér féle hàztól a Traut-mann hàzig terjedö iires telek tulajdonosa dr. Ritscher volt. A kormàny kiküldöttje azt követelte, kogy a telek kòzepén utca nyit-tassék. Ezt a kivànsàgot a telek-tulajdonos minden tovàbbi nélkiil teljesitette s dijtalanul adta a vàrosnak az utca tertilethez sziik-séges telket, mert ez volt a jól felfogott érdeke. Màr a telek àra kérdésében nem ment ilyen simàn a dolog. A copf kötötte magàt ahhoz az orszàgos egységàrhoz, amelynél többet a kincstàr nem adhatott. A telektulajdonos pedig hacsak ràfizetni nem akart az iizletre szintén nem adhatta ol-csóbban. Ha jól emléksziink 2000 aranykorona volt a diffe-rentia. Màr-màr meghiusult az egész terv, amikor Türk József polgàrtàrsunk a sajàt józan eszé-nek tanàcsàt követve felment a telektulajdonoshoz s telajänlotta neki a külömbözetet. Es a jä-ràsbirósàgi palota megépiilt. Türk József pedig sohasem bänta meg, hogy ezt az „äldozatot" a sajàt iizlete érdekében meghozta. Uraim ime a classikus példa! Tessék megfogadni, mert Ljutomeren vagy Beltincin hamar akadhat egy màsodik Türk József !
A maribori püspök Murska-Sobotäban.
Prekmurje katholikus népének uj föpäsztora Dr. Karlin Andräs volt trieszti jelenleg maribori püspök a bórmdlas szentsége kiosztäsdnak alkal-indt hasznälta fel arra, hogy uj nyä-jäval megismerkedjék. Murska Sobotàban traditio s népiink valläsos érzii-
letének bizonyitéka, hogy az egyhäz-fejedelmet szeretetlel värja és iìnnepé-lyesen fogadja. Murska-Sobota ezuttal sem tért el a traditioktól s a bérma-körutjäban mäjus 12-én d. u. Vió-kor ideérkezo püspököt az älläsät megilletö disszel fogadta s a katholikus valläs legföbb parancsaként hirdetett szere-tettel iidvözölte.
Azok akik a püspöklätogatäs iinnepségének szépségét és zavartalan-sägät a kellemetlen idöjärästol féltették, csalódtak, mert a csunya, hideg ned-ves idöjäräs a fogadtatäs delutänjära megenyhiilt, a napok óta tartó esö megällott, söt a börmäläs napjära ki deriilt s a jól esö meleg mäjusi nap ragyogó fényozonben fiirösztötte az iinneplö värost. Az idö tehät megem-berelte magät.
A fogadtatós.
A fogadtatäs rendezöje Dr. Sömen Lajos polgärmester volt, aki napokon keresztül färadhatatlanul dolgozott, hogy minden szépen és rendben men-jen. A temetonél, a templom elött és Lendva hidnäl fenyögallyakbol késziilt diadalkapu volt. A v^ros a polgärmester felhiväsa folytän lobogódiszt öltött. Az iinnepség egyhäzi részének eloké-szitésében Szlepec Jänos kanonok fä-radozott. A templom miivészi feldiszi-tését Dr. Skrilec Mihdlyné, Fehér Mariska urhölgyek és az apäcäk vé-gezték
Délutän 3 óra utän mär kezdett gyülekezni a püspökvärö kozonség. 5 örära bär jöcskän megtelt a gesztenye-fäk alja, mégis — valósziniileg a rossz idöjäräs miatt — nem jöttek annyian mint värni lehetett volna. A fogadäsra megjelentek : a ker. kapi-tänysäg a järäsbirösäg a pénziigyi ha-tösägok tisztviselöi, az iskoläk, a nagykozség képviselotestulete, a katonasäg és csendorség, a kereskedelmi gremium, az ipartestiilet, a posta, a vasut és a korhäz képviseloi. Kevéssel 5 óra elött felvonult katonazenével a tiizoltó csapat és egy fél szäzad katonasäg. Kivonultak az összes iskoläk növen-dékei is.
Nöhäny viräggal diszitett kerék-päros, öt lovas és az Orel egyesület vörösinges egyenruhäjät viselö 20—25 föböl äll0 csapat egész Rakicsänig a püspök elé ment, a ki Lipovsek Qäs-pär ker. kapitäny oldalän, a gróf Saint Julien fogaton tarackdurrogäs és a katonazene vig indulöjänak hangjai meliett ért a templom melletti diadal-kapuhoz. A föpäsztor kiséretében Tomasich kanonok és titkärja voltak.
Amint a püspök leszält a hintó-ról Dr. Sömen Lajos polgärmester a nagykozség kozònsége és a kath. hit kOzég nevében a következö vend nyelvü beszéddel köszöntötte :
Dr. Sömen beszéde.
Nagymöltösägu Hercegpüspök ur l
Az a csillag, a melyik Nagy-möltösägodat ide vezette kozénk, ide küldötte hozzänk a mi nagykozsé-günkbe és a murska-sobotai róm. kath. pl0bäniäba, nekünk nagy ünne-pélyt, nagy és jelentös örömöt hozott és adott egy t0rténelmi jelentoségtì napot.
örvendünk mindnyäjan mély és tiszta szivböl, mert jól tudjuk és ät-érezztìk, hogy Nagyméltósagodnak ide érkezésével k0zénk jött a béke és rend szelleme.
Hogy ez az öröm mély, igazi, szives, lelki szeretetböl fakad, erröl Nagyméltósagu Hercegpüspök ur meggyözödhetik személyesen, mert önmaga elött lätja sajät szemeivel ezen nagykozség ugyszdlvän egész lakössiigät, a murska-sobotai róm. kath. plöbänia minden tagjät és hiveit. Ezen seregnek a jelenléte a legszebb és legbeszédesebb bizonyiték
Nagymöltösägod magas személyisé-gével szemben. Itt ällunk mindnyäjan Nagyméltósagod elött ugy az öregek mint az ifjak, mindnyäjan lelkesülten és örömmel, mert isteni küldöttünk is, ezen vidéknek administratora, a ki eljött meglätogatni hiveit, bäränyi käit, hogy megerösitse öket a béke szeretetében, a bérmalàs szentségé-nek égi szellemével. Maga ez a lätogatäs mär magäban hordja fontos torténeti és valläsi céljat. Mi ezt a lätogatäst örömmel, felettes päsz-toraink ugy Nagymöltösägodnak ma-gas személye iränt is mint lelki igazgatónk ira'nt érzett és täplält règi szeretettel värtuk.
Feltärjuk és ätnyujtjuk ezért Nagymöltösägodnak sziveinket. 01-vasson belölük és nem fog csalódni, Fogja lätni, fogja érezni, hogy egyenlö a lelki, egyenlö a szivbeli orvendezés, a melyet ott felkeltett.
A viharok — häla Istennek — elmultanak és ezért lelki munkäl-kodäsa jó idöre esik.
Üdvözöljük ezért nagyméltó-sägu Hercegpüspök urat közöttünk, nälunk Murska Sobota nagyközseg-ben és a murska sobotai róm. kath. pl0bäniäban valläsi és nemzetiségi kulombség nélkiil mindnyäjan, üd-vözli a lakössäg, üdvözlik a hiva-talok, intézmények és tärsulatok mind, üdvözli a legszivélyesebben mindenki. Bär a mi szämunkra rövid idöt jelölt ki, atyai szivét a mi sze-retetünk öleli ät avval az óhajjal, hogy érezze magät nälunk ugy a jelenben mint a jövöben is mindenkor a lehetö legjobban. Mikor teljes ■■ szivvel, teljes lélekkel üdvözöljük Nagyméltósagodat, e földön kiältjuk az egek felé : éljen nagym0ltösägu Hercegpüspük ur, a mi apostoli administratorunk ! Éljen — éljen — éljen 1 ! I
A püspök par szivélyes és kóz-vetlen szóval megköszönte a szép fo-gadtatäst. Ezutän a kis Kolossa Tinika és Cvetko Ilonka nyujtottak ät a püs-j pöknek gyöngyviräg csokrokat Debelak Pisti tanälö pedig talpraesett beszéddel üdvözölte a föpäsztcrt, akit a gyerme« kek hódolata szemmel läthatölag meg-hatott. Majd Lipovsek Qäspär bemu-tatta a fogadäsra megjelent urakat kikkel a püspök szivélyesen kezel-szoritott.
A templom ajtóban kereszttel a kezében, teljes kanonoki diszben värta Szlepec Jänos espereskanonok a fö-päsztort, Persa Ivän pečarovci, Horval József martjanci, Krancz József tissinai plöbänosok és Horvath József hitoktató tärsasägäban. A papok karingben vol' tak. Szlepec Jänos kanonok az espe-resi kerület 30.000 fönyi hiveinek s lelkészeinek nevében köszöntötle az elsö izben Murska Sobotäba érkezo püspököt. A kanonok szavai utän a püspök az orgonän intonält Ecce sa-cerdos magnus hangjai meliett vonult be a templomba. A föoltärnäl elvégez-j vén az elöirt rövid szertartäst, amely alatt a katonazenekar jätszott és a nép énekelt, a püspök a papsäg kiséretében a plebänia lakban részére el-j készitett szälläsära vonult.
Fóklyàsmenet és szerenéd.
Este 1/ì9 órakor serenad és fäk-' lyäs menet volt a püspök tiszteletére. Tuzoltók és az Orel egyesület tagjai vitték a fäklyäkat. Nagy népt0meg ki-j sérte a katonazenével felvonuló szép menetet, amelyhez a katonaség egy csapata is csatlakozott. A plebénia lak elött megält a menet. A gymnasium énekkaranak és a katonazenekar jät0-j känak elhangzäsa utän Dr. Susnik gymnasiutni tanär tartott szloven iro^j dalmi nyelven iidvözlö beszédet.
Az ödvözlö beszédre Dr. Karlin 'äs püspök välaszolt.
Ezutän a helybeli szlovén tärsa-m tagjaiból alakult férfrkar énekeit ron szépen és összevägöan majd u teskar adott elö egy dalt. Ezzel a oäd véget ért s a menet elvonult ébdnia ablakai alól, A serenad a föutca még sokäig élénk volt, indéglók és käv0häzak megteltek inséggel.
A bérmàlàs.
13-än reggel 7 órakor a püspök Sd s misét mondolt a kiséretében valamint az tìnnepség okäböl sreglett papsäg segédletével. A mise a katonazenekar egyhäzi énekeket sott és a nép énekeit Csiszär Jänos 3na kisérete mellett. Mise utän a >ök nagyhatäsu szent beszédet >tt, majd päpai äldäst osztott s dkozolt Piekmurje megholtjainak iidvéért. Rövid pihenö utän 9 tor megkezdödött a bérmalàs. 1200 5n värla és kapta a püspöktöl a fen vaiò megerosités malasztjät. A näläs a templom elötti fasorban ént s dèi felé ért véget. A temloin és a Templom-uccäban igen élénk az élet egész délelott. Az ucca oldalän väsärosok iitöttek tanyät irultäk cikkeiket. Ünneplöbe öltözött na-anyäk és bérma-apàk kipirult b0rmälkozök järtak fel alä s läk wslöbb még reäjuk kerül a sor, a én pedig a generalis püspöki äldäst.
n
il
Lótogatésok.
Délben a szent szertartäs végez-
a püspök Horväth József hitok-kisérelében ldlogatäst tett Lipovsek spdr kerühti fonóknél és Dr. Sömen os polgärmestern0l.
A diszebéd.
1 órakor Szlepecjànos kanonokndl leritékes fényes diszebéd volt, amelyre atalosak voltak a püspfik és kiséretén amint a megjelent papsägon kivül lovsek Qäspär, Jelovsek Antal a yur képviseloje, Vunčina csendör-zados, Jakovčič Läszld hadnagy, Bölcs Qyula, Dr. Skrilec Mihäly Sömen Lajos és Dr. Välyi Sändor.
Pelköszöntö nem volt.
Az ebéd meniije a következö volt:
Francia leves,
Haschee gombamärtässal,
Vesepecsenye köritve,
Spàrga vajjal,
Manchila pudding,
Pulyka salàtàval,
Befött,
Fagylalt,
Dessert,
Qróf Szàpàry féle dolina!. Dr. Skrìlec féle globukói vörög és vanecsai ó borok,
Kàv«1, Maraschino és tótsàgi silvórium
Ebéd alatt a katonazenekar néhény da-ot jàtszott.
Elutazós.
14-én reggel 8 órakor a püspök |éretévet egyiitt toväbb utazott Mart-icra. A föpäsztort a St. Julien féle ;at vitte, s lovasok valamint Orel reoruhäs fiatalemberek kisérték.
GLÀSZ1 — HIREK
—	Invalidom v opomin! »Podružnica udruženya vojni invalidov v Murski Soboti« dä kotrigam naznänye, ka szo knjige (nove) za kotrige toga društva 'ze zgotovlene za vsze tiszte kotrige (csläne), ki szo kèp društvi ze prvie prökdäli. Té kni'zice sze morejo taki prevzéti. — Nòve knjige za kotrige szo vä'znoga pomèna. Zäto sze opominajo kotrige znovics, ki szo escse doszémao kèpa društvi né däli prèk, naj ga näj-kesznè do 15. junija t. 1. nemüdoma notridäjo. — Voditelsztvo drüstva. w
—	Priszeljevanye v Kanado je doszè/ mao vézano bilò k garantnomi piszm» kanadszkoga priszeljeniskoga komisara ' g. Willans a v Antwerpeni. Csirävno je té kimisär z-menjen z nóvim, je vsze-edno tä obvéznoszt preminola, är je né potrebno sze zato poszameznikom, ki sze v Kanado pelati scséjo, poszkrbeti, nego sze poszkrbi zató lädjadrüstvo ki zato pooblascsena. Tè zaviipani društev je vecs, medtèmi pa szamo omèni-mo edno, ki je za näsz näj bole pripravna, tòje: »Navigazione Generala Italiana,« är je toga drüstva zasztòp-nik : „Hranilnica v M. Soboti" ki brez véksi sztroskov dä tanäcs.
—	Tolvajija. V-nocsi od 2.-3. V. szo neznäni csinitelje vkradnoli z hrambe P a u c s i c s Jó zefa v Fokovci: 18 kg povojénoga meszä 15 kg. maszti 90 kg. pšenice, 30 krühsne mele, 100 belic, 1 Va litra likvenoga olija, eden emailè-rani piszker, 2 vrecsi v vrèdnoszti 1780 Din. —V Siftär Lajos mlinara 'zagärne turbinszki 11 m. dügi 20 cm. sü-roki remen je vnocsi na 12. V. neznäni csinitel odneszao. Csiniteli sze zasz-lediijejo.
—	Učenci (enke) drž. realne gimnazije v Murski Soboti prirede v nedeljo dne 25. maja 1924. ob 16 (4) uri družinsko zabavo s pevskimi deklamacij-skimi in muzikalnimi točkami ter telovadnim nastopom. — Vstopnina prosta. Prostovoljni darovi se hvaležno sprejemajo. Čisti dobiček gre v korist fonda za izlet, ki ga prirede učenci (enke) v počitnicah na Bled in Bohinj. V odmorih deluje buffet, ki ga oszkrbuje odbor mursko sobočkih gospa.
—	Tolvajija na debelo. Kak szmo !ze zàdnyics omenili, zavolo ne zaklücsene preiszkäva pa po dròvnom nè opiszali je Fokovszka 'zandarmerija aretirala poiméni Ferencsek Jänosa z Vuče Gomile, ki tirao tolvajijo taki na debelo. Po räzni mesztäj je vnógo blä-ga näjdeno stero je z-ódao Ferencsek räznim lüdem. Zgovärjao sze je sztem, ka je on tó blägo na vogrszkom küpo. Med blägom ki je näjdeno i sze nahäja pri 'zandäraj v Fokovci je doszta prtóv na sztole, prtöv za posztele, vankisje, blazine, posztelne prevleke, I kompl. pär häme, szoldacski kukker, 1 moski 1 !zenszka obüteo, sztüdencsni 15 m. dügi lane, 2 mäliva i 2 zelezniva po-täcsa itd Komi je kaj täksega szfalilo szi lèko poglédne pri 'zandäraj v Fokovci.
a 1-
- Növa trgovina v M. Soboti. Csi
cslovek po M. Soboti, näimre po voi vilicaj 'ze drago nevid! baoto za otov, tak sze povicsäva tr'ztveno rlènye. Kak v drügi, tak tüdi pri pa-rnoj tr'zovini napredüje, är zvUn !ze sztojécsi dvč sze zaesne „trgovina z »irjem« tüdi i pri kath. cérkvi v ämi Barbarics, stere tr'zovine läsztnik g. Erdössi Barnabäs znäni bivši vo-Prekmurske Tiskarne.
— Itélt a nemzet. A francia vàlasztók szokatlanul nagy szàma vett részt a most lezajlott képvi-selö vàlasztàsokon és lesujtó ité-letet mondott Poincaré politikaja fölött. A grand nation vaiasztói nak nem kell a francia hatalmi politika, a gioir népe nem akar uj hàborut, békében óhajt élni még mindig rettegett ellenfelével a 65.000 miilió lelket szàmlaló Néinet birodalommal s a francia frank esésén megokosodott cullur nemzet tObbsége helyleleniti a
Ruhr vidék megszàliàsàt. Itélt nemzet ... s Poincaré junius én beadja lemondàsàt.
—	A magyar jegybank. Buda pesti jelentés szerint a magyar jegybank rész-vényeit tuljegyezték. Különösen a gazda-tärsadalom vett részt erösen a jegy-zésben. Eszterhäzy herceg egymaga 4000 drb. részvényt jegyzett. A kormäny a gazdäkat igen tämogatta a jegyzésben, amenyiben 10,000,000 arany-korona értéku devisät bocsäjtott ren-delkezésiikre. A gazdäk ezt a valuta tartozäst a gabona exporttal fogjäk vissza fizetni. A jegybank alelnöki älläsära a kormäny rohonci Pranger Józsefet az oszträk—magyar bank vas-megyei szärmazäsu volt vezér titkärät óhajtja megnyerni, aki jelenleg Szom-bathelyen lakik. Az igazgatösäg 14 tag-ból fog ällani, 4 tagot a gazdäk 3 a bankok, 2 a kereskedök 2 pedig az iparosok fognak delegälni.
tf— Katonazene Murska Sobotäban. A väros bökezü dldozatkészsége folytän a püspöklätogatäs iinnepségét a varazsdi gyalogezred zenekaränak muzsikäja élénkitette. A katonabanda mindig nép-szerü dolog s ezuttal is valläskülömb-ség nélkiil örvendett mindenki a kat-holikus ünnep katonazenéjének. A Schmiedt Käroly karmester vezetése alatt müködö ugynevezett kis sinfonia derekasan megszolgälta azt a koltséget, amelybe idehozatala került. Jätszottak a fogadtatäsnäl, a serenädnäl, a temp-lomban, adtak tafelmusikot és térzenét, két estén ät a kävöhäzban hangver-senyeztek és amit legelöször keilett volna emlitenünk elkisérték a tuzoltó-kat is a kivonuläshoz. Ez volt talän az elsö eset, hogy egy ònkéntes tüz-oltó csapat katonabanda hangjaira lépdegélt. De ki is huztäk äm magu-kat, peckesen masiroztak akär csak a bakäk !
—	Géptulajdonosok figyelmébe Mäjus hó 29-én a muraszombati Kemény-féle vendégloben dölutän 2 órakor fontos megbeszélés lesz i géptulajdonosokat érdeklo dolgokról. A géptulajdonosok felhivatnak, hogy ezen az értekezleten minél nagyobb szämban vegyenek részt.
—	Magyarorszäg magatartàsa Romà-rtiàvàl szemben- Budapeströl jelentik : Egy esti lap azt a hirt közli, hogy Romänia bizonyos területek ätengedö-sére nézve tett ajänlatot a magyar kormtfnynak arra az esetre, ha egy Oroszorszäggal vaiò häboru esetén Magyarorszäg semleges marad. Ezt a hiradäst hivatalosan megcäfoltäk s a kormänyhoz közel älld lapok azt irjäk, hogy Magyarorszäg pacifista älläspont-jän rendiiletlenül megmarad s nyugod-tan värja be az események fejlodését. Egy orosz-romän häboru esetén Magyarorszäg mindaddig semleges marad, ameddig alkalma nem lesz egyik vagy mäsik félnek akär diplomatiai akär mäs uton segitségére lenni. De ez a segitség természetesen megfelelö ellenszolgälta-täsok fejében fog megtOrténni.
—	Gaber Istvännak megkegyelmeztek. Mint annak idején e helyen mär meg-irtuk, Qaber Istvän Tešanovci gazdät, ki még a mult évben anyösät megölte aztän a kutba dobta, a maribori es-kfìdtszék f. év märciusäban, bär végig konokul tagadott, halälra itélte. Mind-järt az itélet kimondäsa utän azonban töredelmesen be vallo' ta tettét, söt a végrehajtdsànak összes mozzanatait bemutatta, melynek alapjän mint eny-hitö k0rulmény (!), kegyelemért folya-modott. A kegyelmi kérvény most nyert elintézést a legfelsöbb helyen, ennek rendelkezése szerint a kiräly megke-gvelmezett Qabernek, s halälos bün-tetését 20 évi fegyhäzra vältoztatta ät.
—	Felhiväs a rokkantakhoz ! „Hadi-rokkantak egyestìletének M. Sobotai fiókja" értesiti tagjait, hogy az uj tag-sägi kOnyvecskék, melyek igazolvänyul
szolgälnak mindazok részére elkeszültek, kik azigazolvänyhoz sztìkséges fényképet annak idején beadtäk. Ezen kOnyvecskék azonnal ätveendök. — Az uj igazol-vänyoknak nagy fontossäguk vani Azért ujból és hangsulyozva felhivatnak azok a tagok, kik fényképet még eddig nem adtak ät hogy azt f. é. junius 15-ig az egyesület vezetóségénél feltétleniil nyujtsäk be, kttlönben az iga-zolvänytöl és az azzai järd kedvez-ményektol elesnek.
— A legszebb bérmaajàndék. Jó dolguk volt az ékszerészeknek és egyéb olyan kereskedöknek akik bérmaajän-déknak vaiò holmit ärultak. Erösen fellendült a zsebóra ipar s nagy ke-letje volt a külömbözö ékszerféléknek. Szebbnéi-szebb ajänd0kok järtäk. De a legszebbet a legértékesebbet mégis csak egy murska-sobotai leäny kapta. Szép szöke, sudärnövésü eladó leäny mär, kinek a bérmaanyja egy arany karika gyürüt ajänd0kozott. A fiänak a karikagytìrujét s a megbérmàlt leäny boldogan szoritotta keblere ezt a legszebb bérmaajändékot.
Preminócsega Kri'zevszkoga no-tàrosa Szeredi Viktora v-Kri!zev-cl (Prekmurje) bodòcse imónye:
Zidane stale, gyümna szém-ba, sztüdenec, ograd, oràtja zemla, tràvnik, log i za gorice pripravni vrèh sze z szlobodni ròk odà. Z-herbasov zavüpnoszti
Dr. BRANDIEU SYLVIUS doktor.
M. Sobota (Prekmurje.)
ril II II II II II II II II
Jeflygyüriik
» és bérmàlàsi ajàndékok S
—	legjutänyosabb àrban kaphatók S
-	FLISZÄR PÀL	-
óras és aranymfivesnél S
Pati Inga és ébresztò órék raktéron —
Javitäsok	Veszek ™
elfogadtatnak. aranyat, ezüstöt
Ugyanott egy jobbhózból vaiò fiu tanulónak felvétetik.
■III II II II H II II II II
Sur
j
Tr'ztvo. Kereskedelem.
Blägo - Äru.
100 kg. Pšenica—Buza Dih.	—310
» »	"Zito—Rozs »	—250
» »	Ovesz—Zab »	—275
» »	Kukorica	—250
» »	Proszò—Köles »	- 300
» »	Hajdina »	—250
» >	Szenò—Széna »	75—100
» »	Qraj—Bab csres. »	—550
» »	zmèsan—vegyes bab	— 400
» »	Krumpli »	75-100
» »	Len. sz.—Lenmag»	—500
» »	Det.sz—Lóherm. »	2500
1	kg. III. II.	I. prima 13- 14-15-16 —
•o 0
."3
Bikov.ì Bika Telice I ?Üszö Krave gTehén Teoci Borju Szvinyé—Sertès Mäszt I-a— Zsirl-a. Zmòcsaj--Vaj , . Spej—Szalona . . Beiice—Tojäs 1 drb.
t 12- 13- 14-- 15-
1'- 10- 12-— 12— 14-— 21— 23 — , » 42-50 . » 40-. » 3250 . » 1-20
Pejnezi
1 Dollär . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 100 Kor. Praga . 1 lira . . . .
Zürichben 100 Din
Pénz.
= D. 79 — = » 010 = » 0-1147 = » 2-395 = » 3-615 = 7,— sfrk.
Z-häja vszäko nedelo. — Naprèplacsilo za : 1 leto 47, pò 24, frtao 12 Din. Zvün SHS. 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ cm '. med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklame 1— mali ogaszi 0-70 Din i ddvek. P ri vecskrät popüszt.
Rokopiszi, kl sze ne szhränijo i ne vraéjo sze | Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza ide
,, , ,	posflajo :	kiildendök :
Keditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina j M. Krajina szerkeszttfség v. kiadóhivatal
M À R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —:: Postni csekovni racsun broj 12980. :— j —s Postatakarék szàmla szäma 12980. :—
Megjelenik minden vasärnap. Elofizetés 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Külföldre 70, Amerikäba 8(3 Din évente. tési är n cm.-ként: szövegközt és i J 50, rendes 1—, apróh rdetés 0-70 Dir illeték. Tobbszórinél engedmény.
KÖZAGZDASÄG
A buza és az iparcikkek.
4000 D. 16.000 koronät kért a minap egy zägrebi szabócég itt järt utazója egy öltözet sacco ruhàért, s a munka-bérek tUrhetetlen magassägäval indo-kolta ezt a hajmeresztö ärat. Ez a 4000 dinär 290 aranykoronät jelent. A häboru elött a legelökelöbb bécsi és budapesti szabók 110—130 kornaäig terjedö összeget fizettettek egy ilyen ruhàért melynek anyaga és kiällitäsa feltétleniil jobb volt mint a mostani ruhàé. Tehät két és félszeresen drägult meg a ruha. Egy oszträk gyärt-mänyu kerékpàrért ma 3000 Din. vagyis 12.000 koronät kell itt fizetni. Ez 220 aranykorona. Ugyanezt a biciklit meg-lehetett kapni 120 korondért söt havi 10 koronäs részletben 140—150 koro-nàéit. Ennél a cikknél tehät majdnem 100 szàzalékos az emelkedés. Es ez igy m egy minden iparcikknél.
Nem vitäs, hogy ezeket a horri-bilis ärakat a munkabérek aränytalan magassäga okozta. A nemzetközi szo-ciäldemokrata szervezetekbe tömörült munkässäg magära nézve nem akarja levonni az 5 éves viläghäboru szomoru kovetkezir.ényeit söt ellenkezöleg a szervezettségében rejlö erövel kizsarolta magänak, hogy sokkal jobban él mint akärmilyen mäs tärsadalmi réteg. Ma csak a munkäsnak van türhetö életsora s az iparosnak akinek ärait a magas munkabérek nyomäsäval dolgozó gyär-ipar iränyitja meg a kereskedönek aki az elvihelsetetlen ärakat egyszeriien ät hdritja a fogyasztóra.
A munkässäg ezt a rdnézve oly kedvezö helyzetet azzai a jelszóval vivta ki magänak, hogy a dolgozóké a jövö. Ezzel a jelszóval boritottäk fel ugyszölvän Európaszerte a règi rendet. Amilyen nagy szociälis igazsä-got jelent ez a tétel, mostani megva-lösuläsäban ép annyi igazsägtalansägot fedez. Hät c'sak a vasesztergälyos és a nyomdäsz dolgozik ? Hät nem a leg-erösebb és a legfärasztobb testi niun-kät végzi a földmives, aki a kenyeret termelil? Es ennek a véres verej-tékiì munkànnk, amely nem ismer 8 orai munkaidót és blaumontagot mi ajutalma ? Az hogy a 20 arany-koronäs buza ara 300 dinar vagyis 22 aranykoroaa. A békeérték csak egy tizedrészével einelkedett a buza ära, pedig a földmives legkevesebb kétszer annyit dolgozik mint a leg-szorgalmasabb gyäri munkäs, arról nein is beszélve, hogy a lovészdrkok äldozatai is a földmivesek voitak, amig a socialista munkässäg 80 szàzaléka mint felmentett, odahaza dolgozott, sträjkolt és egyre zsarolta a magasabb munkabéreket. Visszataszitó lätväny s a socialis ideäkkal vald oriäsi vissza-élés amikor a munkässäg ezekben a nehéz idökben csak azt nézi, hogy neki legyen mentöl több s nem törödik vele ha mäsok belepusztulnak is.
Gazdälkodäs
A foszfor tartalmu mü-tràgyàk.
A buza ara emelkedésével pàr-huzamosan a müträgyäk hasznälata is hova toväbb jobban terjed. Azon ta-pa^ztalatok, amelyek a müträgyäzäs terén az utóbbi évtizedekben szerez-tettek, indokolttä is teszik a müträgyäk folytonos terjedését, mert azon terméstóbblet, a mely a müträgyäk okszerü hasznälatäval bizonyosan el-érhetó, sokkalta jnagyobb mint a mennyibe a müträgya kerül. A mü-trägya ära kétszeresen, hiromszoro-san tériìl meg rövid 8—10 hónap alatt, s igy alig van hasznosabb be-fektetés a müträgyäba fektetett forgó tókénél.
A müträgyäk közül föleg a foszfor tartalmu müträgyäk azok a melyek rohamosan terjednek, mert kétségtelen, hogy ami talajunk elsö sorban is foszforban szégény, azért pedig, mert tulnyomólag gabonafélé-ket termesztünk, a melyek foszfor-szUkséglete igen nagy, s a melyeket piacra vive eladunk, tehät nem takar-mänyozzuk fei ällatainkkal, s igy nem juttatjuk vissza trägya alakjäban a talajba.
A foszfor trägyäk közül legin-käbb a szuperfoszfät van elterjedve, s elsö sorban ez az a foszfor trägya, a melyet kaläszosok alä alkalmaznunk kell. Elönye ennek minden foszfor-trägyäval szemben, hogy vizben ! rendkivül könnyen oldható, s igy a novények csaknem azonnal täplälko-zäsukra fordithatjäk, a mint az a talajba jut. Nagyon fontos pedig, hogy a novények fejlódésiik le.gelsö städiumäban täplälkoznak böven, mert csak ugy välhatnak eröteljes nö-vénnyé, ugy adhatnak nagy termést Ez az oka, hogy jóformàn mindenki szuperfoszfätot hasznäl, s a ki rövi-desen nagy eredményeket akar elérni, az ne is térjen ät mäs foszfor tartalmu müträgya hasznälatära. Egy mäslk tartalmu müträgya a Thomas-salak, a mely a szuperfoszfättöl csak annyiban külömbozik, hogy vizben nem oldható, hanem csak gyokér savakban, s igy a hatäs a sokkalta lassubb, miért is föleg Qsak rétek, legelök, s egyéb olyan novények trägyäzäsära alkalmas, a melyek hosszu vegetätioval birnak; különben is egyenlö hatäs elérésére lV^-szerte több sztìkséges beiöle mint a szuper-foszfätböl, s igy rendesen drägäbb is annäl.
Végre ujabban még egy foszfor tartalmu müträgyät ajänlanak, az u.n. agricultur foszfätot, a melyröl azonban bebizonyosodott, hogy foszforsav tar-talma sem vizben, sem gyòkérsavak-ban nem oldódik, vagyis tehät a novények ältal fei nem vehetö, täpläl-
kozäsukra nem ferditható. Ennek a hasznälatät tehät egyältalän nem lehet ajänlani, s igy ezzel kapcsolatosan arra figyelmeztetjük olvasó kozonsé-günket, hogy akkor, a mikor foszforsav tartalmu müträgyät väsärol, ne elégedjen meg azzai, hogy a szallitó annak összes foszfortartalmät garan-tälja, hanem csak olyan foszforsav tartalmu müträgyät väsäroljon, amelyre vonatkozólag eladó, a vizben oldható foszforsav mennyiséget garantälja, a mely vizben oldható foszforsav meny-nyiségnek legaläbb 16%-nak kell lennie. Amilyen hasznos és termés fokozó tehät a jó foszfor tartalmu müträgya, olyan nagy övatossäggal kell eljärni a vételnél, ellenkezöleg csalatkozni fogunk.
dobiti za póv lepše živine, té moremo, potom ravnati. Pripó pa moremo, ka mäli kmet, k malo märe, i je bole na tòm nyega drü'zina celo leto nepre noma mä mlèko, püsesanye, kotenyé kräv nebòde po goi formuli v pelano. Gdé pa jeszte kräv i je tó namesztno, je ve dobro.
MALI OGLÄSZI
TANULÓ FIU
jóhàzból vaiò, ügyes pincér és mé rosnak azonnal felvétetik C i gì vendégló Beltinci
Prèdnoszt zimszki télec.
Pri kravaj je porod navadno celo leto. To je z-enkräj dobro, är szkoro celo leto mämo mlèko i sz-teone krave. Za prehräno lüdsztva je tó prav, ne je pa enäko v interessi našega zivinovérttìvanya ka gda sze püsesajo krave pod bika. Vszäki letni csasz mä szvoje poszebnoszti v tom razményi.
Csi krava v zimi koti mä pri vnógi prilikaj velko vrèdnoszt. Pri zimszkom kotenyé dobimo vecs mlèka i lepše teoce. Csi krava pozimi szkoti, sze nyéna mlècsnoszt dvakrat povzdigne, prvics po teleti, ob drügi m gda pride zeléna krma. Tó sze pa pri nyénoj cèlótnoj mlècs-noszti mocsno pozna.
Isztina je tò, ka szo nam zimszki teoci najbole vzrejeni. To pa zäto är krave pri szühoj krmi pov-preesno bole zdravo i ednäko mlèko mäjo za teoce, obdrügim är pozini mämo näjvecs csasza gda lèko dobro obravnävamo i sze vecs pobrigamo za teoce, obtrétjim, är pridejo dobro odsztävleni teoci na lehko i zelno zeléno krmo i paso v lètesnyem csaszi, gda je vrèmen näjbole pri-licsno za takso mlädo živino. Z ednov recsjóv, pri zimszki teocaj lèko doszta vecs prilike mämo, kak pa v késznom szprotolètji ali pa v lètas-nyem vremeni gda szi teoce rèszan dobro vzredimo i tò v haszek nase prisesztne !zivine — vérsztva, csi rävno sze tó prinasz naopak dela i razmi.
Zläszfi pa vala tó tam, gdé sze poleti doszta mlèka nüca, i gde sze bojati, ka dobra céna mlèka nagne kmeta na tò, ka escse i od teleta od-tégne mlèko naj szamo do kaksega krajcara pride, stero je pa szamo na škodo teleleta.
Szamo od szébe sze razmi, ka sze tó naednok nemre preobrnóti tam, gdé je kotenyé za cèlo leto notri vpeiano. Vendar je pa pripo-ròcsati, csi ze bògse teoce sesémo
BENZIN LOKOMOBIL
12 HP. huzatos, jó ällapotban j nyos ärban eladó. Bövebbet Ski lakatosnäl Puconci.
K ODAJI JE : dvä piszärniskiva sz v dobrom sztäni. Poglédne i zvè si davčnom uradi v M. Soboti.
Odäjo sze tri male vérsztva,
na steri vszäkoj sztoji : hi'za i véi vena hramba, vsze zidano, 60—8(1 jabocsnice pripóvajòcsi szadovn ograesek itd. K vszäkomi vérsztvi dobi po zelènyi — od 10 do 20 , (1600a kl.) plügov (orätja, travnik^ zemlé. Zavolo drügoga poszla sze po odä. — Vecs sze zvè pri lasztn
FRANC SOMMER
DROBTINCI prvle PROSKERSDt pri A P A Č I.
Ne čakaj spomladi
Naroči takoj :
seme,
sadno drevje, dalije, vrtnicei gladiole, i. t. d. i. t. d.
„VRT"
DŽAMONJA in DRUGOVl] Maribor. Zahtevaj cenike !
Legujabb Pàrisi és Bécsi kal modelok, kalap ujdonsagok na vàlasztékban raktàron.
^ Mindennemü kalapalakitäsok el-välaltatnak. Gyäszkalapok 24 óràs belül rendelésre elkésztìlnek.
Harisnyäk, bluzok, Nói és gyem kotények, nöi fehérnomtì, függöny fätyolok, piperecikkek le^olcsóbb szerzési forräsa.
Nöi kalap 120 Din-tól kezd
kapható.
A. KIRÀLY trgovina M. SOBO1
Fó-tér Berger féle häz.