ZKA Vérsztveni, politicsni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. IV. Évf. Márkisevci, Í925. február 11. Broj 6. Szám. Volitvi. Danésnyega csloveka jedína pravica, sternga kelko-telko escse — med vnógimi du'znosztmi — doticsni faktorje pripoznajo, je vszegavécs volilna pravica Te volitve pa — 'zaiosztno —, kak szmo tó ze prcci pred volitvami povdárjali, szo né tak mérnoga potéka bilé, kak bi sze tó dosz-tájati moglo. Terror za tenorom, kak edno preküpcsevanye z ráz nimi indirektniini oblűbami z szlu'zbeni mészt i od orgánov, szo vsze tákse dela, ki neká'zejo tiszte csisziócse i szlobode, stero je na podlagi zákona i cslovecsi pravic pri volitvaj neobhodno potrébno. Persze, vtom táli od nasega Prekmurja doszta nemarno gú-csati, ár je nasa politicsna zavéd-noszt natelko na minimumi, ka nász vesz poíiticsno gíbanye hladno rnhá. Poglednimo pa drüge krajine i pokrajine, gde sze lüdje za politiko inocsno brigajo z-szvoje isztine popüsztiti nes-csejo, dönok pa je, za obiászt sze vdérjajócse organizacije, ter-rorizérajo, — tam je né v-ednom meszti tüdi i krv tekla. Prinasz je tüdi tak dobro, za té volitvi, ár kak szmo mí na csarno doli namálani, od szlobodnozidár—šovinistov (bürokrati), csi bi eden pár med nami bujli, bi sze niti sent nebi brigao za „ tákse mad-. jarone". Edno je pa részan isztina, kak je tüdi z dnésnyega rezultáta 'ze razvidno, nasim Iiidem léko gucsi sto ka scse. záto, li ide po szvojem tnislényi, vótum tá dá, je volo tisztoga, koma i za; koga ga je düsnavészt pelala. Prinasz sze drügo né zgódilo, kak ka szo lüdem doszta lagali, obecsávali, nisterniin nikelko pé-nez dáli i ka szo sze prtili lűdem sztem: zavupniki zapiste vszá-koga sto na nász da vótom. (glej zádnyi broj „Murske No-vine") Tá pretnya pa, kak je viditi, je nikaj valála, ár bi niti telko vótumov né vküper szpra-vili, csi bi na sztraslive z-tóv pretnyov nebi pressionérati. Céli csasz voüliii pripravk, tüdi szam volilni dén je pa nikak né büo k preminócsim vo'ítvam primeren. Ka sze je zgódilo, sze je vsze brezi véksega interessé-ranya godilo. Národ je mérno na tihoin csinüo, záto je tém véksega poména Naszprótno k-tomi szo pa v tem véksoj nervoznosti bili poedini kandidati i poszamezne partáje, ka csida bódé zmága, kaksa i nakelko. Tü i tam lüdje v gruppaj. sze csülo proroküva-nye i sztáve za péneze i pitje, zdá pa ka szo volitve 'ze kon-csane, je nisterni vkanyenoszt tem véksa in 'zalosztnésa. Ka sze pa vkanyenoszti po-edincov i poedini partájov ticse, nász naj hladno nihá, to je né nasa morálna zgüba. Hladno nász pa neszmé nihati mislénye, csi za naso bodócstioszt szmo vcsi-noli tiszto i tak, kak je tó potrébno, csi szmo sze znasov edinov escse dop'isztsenov pör garszkov pravicov natelko né dáli zapelati, ka bi szi 'z-nyov za prísesztnoszt szamo skódili leko nasemi sztáni. Té den nam je büo mócs vu lokáj i csi szmo szi to priliko tak ponücali gori, ka szmo nase zavüpanye v nevrédne róke djáli, té je 'ze za nász szlabo, ali szebé, drűgoga kriviti némamo. Vsze-edno je pa zdá 'ze, v ki je vlo-'zcna národa zavüpnoszt, szódili m o je po nyí deli, za národa dobróto, za naprédek Prekmursz-koga vérsztvenoga sztána, ki de nam fundament premislávanya za prisesztne volitve. Escse ednőh od konyszhop szenp. K;»k szmo tó ze v zádnyoj „Mőrszka Krajina" popíszali, je póleg 'zivinszkoga szenya na nóvo vpelano tüdi i konyszko szenye. Zacsétek szam je pa né zadosztna skér tüdi j záto, ka szenye sze obdr'zalo bóde. Pritom escse kő drűgoga tüdi trbé Trbé pa kony-szki vértov pomőcs szarni i tó v prvoj vrszti za szvoj haszek. Kaksa ná bode ta pomócs ? Znáno natn je, ka poglavársztvo velke obcsine M. Sobota od piaca za konye v dugom vrémeni niká placsila nebóde pobérala. Csi 'ze toga nede, pa miszlimo ka 'zivinszki lisztov tüdi ne de trbelo técajt, te toga lasztníka konyóv drügo nika nede kostalo, kak ta jedína pót do M. Sobote. Csi vszáki tó dugoványe prerazmi i z 'zivincsetoin na szenye príde, né szamo ednók, nego kelkokrát de potréba tó 'zeléla, dokecs sze szenye nevkorni, té hasznoviten nászhaj z-osztáti nemre Prevídi záto naj tó vszáki i z szvojim konyom ná príde na szenye. Priporócsali bi pa tüdi toj nóvo nasztávlenoj „Konyerejszkoj drűstvi," ka kak náprvé pozové odborniski gyűlés i naprávi zató potrébne sztopáje, naj sze szenyá obdr'zánye v kem véksoj meri razsüri, to pa pred 16 tim! Megakadt az osztrák törvényhozás munkája. BÉCS. Az igazságügyi bizottság csütörtöki ülésének napirendjén a kiegyezési és csődeljárás reformja szerepelt. Mind a kettő kormányjavaslat. A bizottság szociáldemokrata tagjai azonban kijelentették, hogy ennek a két indítványnak elintézése után ragaszkodnak ahhoz, hogy a szociáldemokrata indítványok: nevezetesen a házasságreformról és a büntetőtör-vénykőnyv 144-ik, illetókg 148-ik, a magzatelhajtásra vonatkozó szakászának megváltoztatásáról szóló indítványok kerüljenek tárgyalásra. Ellenkező esetben az ellenzék kénytelen lenne teljesen megbénitani a bizottság tevékenységét és még a kormányjavaslatokat is megobstruálná. Akkor azután egyáltalában nincs napirend. A bizottság elnöke kijelentette, hogy a szociáldemokratáknak ezt az állásfoglalását a keresztényszocialista-párt vezetőségének be fogja jelenteni. Jelenleg tehát az a helyzet, hogy eltekintetve a két indítványtól, mindössze a pénzügyi és költségvetési bizottság munkaképesek, ugy, hogy tehát a plénumnak semminemű anyag nem jut tárgyalásra. A közoktatásügyi bizottságban ugyanis a szociáldemokraták szintén megobstruálják a tiroli továbbképző iskoláról szóló törvényt, a mely vallásoktatást akarja elrendelni. A kormány helyzete válságosra fordult. Je vsze mogócse!? Pred volitvami szmo ze piszali ednők odtoga, ka csirávno volitvi dr'zavo i tak nász doszta kostajo, sze dönok veszelimo léko, csi volitvi kak návecskrát razpišejo. Náimre v kelko sze nász ticse, ár mi prekmurci sia- mo tak i te mámo postenyé i teda dobimo kakso pomöcs. Pitanye je zdá 'ze szamo tö, ali jeszte részan escse kaj pravice vu nasi vládajocsimi oblásztmi, ka pomöcs, stera ide popraviti, tüdi i te, gda szo né volitvi, zakaj nam ne príde? Ali miszlijo ka szmo pomöcsi szamo te potrébni, gda vötume trbé? Tó csi $obi edna i drüga obcsina za volitev vrémena kakso drobtino pomöcsi, sztem je nam szamo krivica i korupcija doká-zana, od sztráni tiszti, ki szo v isztini korupcioníszti. »Obmejni fond" sze veli tiszti fond, ki je namenjen né szamo za nisterne obcsine, nego za vsze tiszte, ki szo blűzi meje i podpore potrébne. Ali szo prvlé né znali, ka Prekmurja vszáka obcsina je obmejna i mednyimi doszta szirmaski? Za bodöcse szmo sze pa niká nav-csiti . . . Sto je te zdá 'ze v nasoj dr'závi zapovednik? Mi tak známo, ka v prékmurji bi vszi tiszti prvési vogrszki zákoni escse tak dugó valati mogli, dokecs na nyi meszto sze za célo dr'závo ednáki i té nadomesztilni ne-prineszéjo. Kak nam je znáno, je tá pravica z ednov jlubljanszkov naréd-bov zanicseni i valájo ausztriszki zákoni tüdi i v Prékmurji, gde ji nis-cse nepozna. Kak szmo v zádnyi dnévaj v ednom prestimanom dnév-nom liszti to esteli, radikalszka vlada sze je tak izjavila, ka v Prékmurji, v Bácski i Bánáti i v Bárányi szo vszi prvési vogrszki zákoni valáni dote-csasz, dokecs sze driigi neprineszéjo. (Glej „Narodni Dnevnik" od 5.-ga febr. 925.) Kak je pa té mogócse tö, ka je dönok né tak ... ? Pred volitvami sze je doszta kaj táksega z-gúcsalo, ka je 'ze dnesz málé vrédnoszti. Med temi je pa osztao eden szpomin za nász odste-roga szi zdá tüdi léko premislávamo. Náimre je pravo eden uradnik, ka mi porcijo placsüjemo i v szrbiji sze pa ceszte delajo te, gda nase niti po-právlati nescsejo. Tó je ednók isztina. Zdá pa ze szamo tó moremo pitati, ka zaká szmo rávno mi tek zavr'zeni, csi prinasz ednákoprávnoszt kralüje, kak za volitev vrémena je to né ednók csilti biló. Pitati pa moremo tüdi i tó, zaká te má mariborszko okro'zje telko szlovenszki poszlancov? Ka té delajo, i zaká vlecséjo tak velke dnévnice ? V osztalom pa dönok miszlimo, ka nasa cesztna dokláda nemre za szrbszke ceszte idti, ár je tá v prvoj vrszti za nase ceszté v Sloveniji namenjena, szamo ka je falinga t«m, ka szo stajarszke ceszté tüdi bógse kak pa nase prekmurszke, mogöcse ka sze té pénezi, ár szo za szlovenije odlőcseni, za tiszte bole nücajo, kak pa za prékmurszke. Nigdi je 'ze faiinga, szamo ka edni te drfige krivijo, ceszte szo pa escse i nadale tak bo'zne kak vsze drüga dugoványa. Gazdaérdek képviselve ott van csak igazán azokban az államokban van ez az osztály megfelelően védve, hol áthatja az állam összeségét az az őszinte tudat, hogy az állam alkotó és fenntartó részét éppen és csak ez a réteg képezi. Sajnos ez mináiunk kevésbbé észlelhető, bár az állam összlakosságának 85°/o-át, vagyis a zörnet éppen a földmives osztály képezi. Ezen segiteni tehát elsősorban kellene, különösen a mai, a háború utáni zilált gazdasági viszonyok melett, S amikor a nagy rpar' és a kereskedelem védve van, jóllehet azonban éppen a föld-mivelés rovására, a mely semminemű védelemben nem részesül, Sőt ki van téve a többiek kihasználásának. Érdekes, hogy éppen a választásoknak adatott meg az az alkalom, mikor mindenki figyelmét a gazda közönségre tereli. ígérnek orvosságot mindent, arra ami orvosolnivalót kiván ez a foglalkozási ág, de mikor már egyszer tényleg azon a helyen vannak, hol ezt igazán védeni lehetséges, sajnos de való, ezen kötelességéről majd mindegyike megfeledkezik. Pedig dehát nem hallgathatjuk el, hogy épp a magas politika az, amely a főldmivesek sorsát igazgatja, jobban mondva, amely Dózsa népének jóságával, ennyire visszaélj annak fehér lelkével hazardíroz. Ha nem a pártpolitika céljait tolnák előtérbe, sok bajnak kutforrását kiapaszthatnák. De miután ezen egyenlőre segiteni nem lehet, ergo politikai téren jogainkat nem érvényesíthetjük, egy ut van még erre, amelyen haladva, politikamentesen .szervezkedve is beleszólhatunk ügyeink intézésébe. Ez az ut a szakegyesületi szervezettség, azaz tömörülés egy . Gazdasági egye-sületu-btn, mely mint ilyen hivatva ,:Jesz , »bajainkon segiteni, •illetve saját odaadó munkánk révén "a számtalan bajnok elejét venni. . . : ; :..' , • ' Egy gazdasági egyesület megalakításának szüksségét már régen érezzük. Egy ilyen egyesület alakítása mar a közelmúltban tervbe is vétetett, rnegvalva azonban őszintén, a választási idő érre nem volt alkalmas, már csak azért sem, nehogy egyesek azt politikai Célnak tulajdonítsák. A választások elmultával azonban ne várjunk semmit, hanem teljes erővel fogjunk neki a dolognak s alakítsuk meg a mi javunkat szogáló »Gazdasági egyesületet«. Természetes, hogy mi egyedül fennállani, még kevésbbé eredmé nyeket felmutatni, illetve elérni, legalább is egyelőre képtelenek leszünk, azért ne törekedjünk az Önálló egyesület létesítésére, hanem a nagy és erös ljubljanai »Gazdasági egyesület« fiókját alakítsuk meg, melynek révén célunk elérhetése inkább van biztosítva. Tudjuk jól, hogy ez egyesület megalakítása eilen sokaknak lesz kifogásuk, kik közül nem egynek már csak azért is, hogy miért alakul meg. mikor az minden nem gazdának csak hátrányára van. Egyesek talán azért igyekeznek ellene dolgozni, miért a ljubljanai fiókjaként alakulna meg, »mikor önállóan is létezhetnék«. Nekünk erre csak az a megjegyzésünk, hogy a gazdasági érdek nemzetkőzi, s a fő csak az, hogy a kitűzött célt minél gyorsabban és biztosabban elérhessük. Természetes azonban az is, hogy a legjobb és agilis gazdaegyéneket állítsuk az egyesület élére, kik megállják a helyüket ott, hol ezen érdekekért szót kell emelni. Török-Görög háború előtt? ATHÉN. Török kormány a kon-statinápolyi görög patriarhát elüldözte, minek következtében a két kormány közt dilomáciai affér keletkezett. Nincs kizárva, hogy a két állam között háborúra fog vezetni az affér. A török kormány a patriarha eltávolítását a békeszerződés erre vonatkozó pontjaival indokolja meg, miközben kijelenti: »Meghátrálásról szó sem lehet, a török kormány álláspontja megmásithatlan. Törökország békét kiván, de a háborútól sem riad vissza.« Ha az SHS kormány nem tud nyomást gyakorolni a törökökre, miután ezzel még ma is hadiállapotban van, vagy más módon nem sikerül a konfliktust elsimítani, akkor a bekövetkezhető háborúnak messze a jövőbe kinyúló következményei lehetnek. POLITIKA. A választások elmultával befejezést nyert a sok politikai herce hurca, de általában még mindenki annak a hatása alatt áll. A még mindig pozitive nem tudható országos eredmények iránt nagy érdeklődéssel tekint mindenki mellyel mi a mai lapunkban pontos-san hozhatjuk már. (Lásd. ott.) — Prekmurjei eredmények nem sok változást mutatnak az 1923.-évi választásokkal szemben. A klerikálisták 1790 szavazatolt veszítettek m I923r™ évivel szemben, amit az eddigi Ígéretek be-nemváltásának köszönhetik. Radič pedig, hogy az idén 954 szavazattal többet kapott, ez az itteni administrációval való elégedetlenségnek az eredménye. Demokraták, hogy a múlttal szemben most 127 szavazattal többet kaptak, az egyrészt onnan van, hogy a tanitok legnagyobb része most rájuk szavazott, mert a mai közoktatásügyi minister ma demokrata, másrészt pedig mert egyes községek öt—tői huszonötezer dinárig terjedő községi segélyt adtak. Viszont, hogy többet nem kaptak, az meg az ellenük táplált ellenszenvnek tudható be. — Hartner 435 szavazattal kapott többet, mint ezelőtt, de ez elegendő ahoz.-liogy evvel bebizonyítsuk azt, hogy pártolni is akarjuk a mi emberünket. — Radikálisokra leadott csekély szavazat az agitáció hiányának tudható be — Többi pártok vagy is-meretlenak, vagy nem tettszetősek voltak. Glászi —Hirek. — Ciganszko bitje. T. m. 4. szo sze vancsaveski cigányi zavolo nikaj med-szebov szvadili, po sterom szo sze na-krátci pred krc3mov Makarice v Van-csaveszi na ceszti vküper zgrabili i bili tak, ka tned vnó'zicov Ifidi szo Baranya Mihály mlási i sztarési, András i Ste-van, vszi z Vančaveszi, Baranya Jó'zef 21 lét sztaroga cigána z no'zom te'zko ranili; — Csi sze partija nerazmi. Der- vaics Stevan' z Petánec je z szvojimi pajdási, kak i delavszkov par-tijov z-Radeina z dela domó só. 'Ze dugsega vrémena szo sze medszebov né razmeli, i zdá med potjöv sze zbili. Dervarics je med bítjom Basa Franca z Petányec náprvlé v grabo szüno, potem pa gda je gori sztano, ga je Drvarics pá z kamnom lücso i te'zko rano. Nadalnye delo de pri szodniji. — Pri volftvaj sze je véksi tao So-botski trgovcov passivno dr'zalo. Zdaj odtoga doszta gucsijo politicsni krőgi ka zaká . . . — Licenceranye 'zrebcov v M. Soboti pred hotelom Kemény sze je 10. t. m. obdr'zalo. Gori prigndni materiái je né tak lépi büo kak zádnyics, gle-dőcs pa na potrebo, je zbéra né tak mocsna bila. — M. Sobotska szenyá. V zádnyi dnévaj szi doszta gucsimo j pišemo od M. Sobotskoga szenya, szploh zdá, gda je od konyszkoga szenyá doszta gucsa. V zvezi sztem sze med lüdmi vecs i vecs csüje gucsati od szvinyszkoga szenya, ki bi za nas kraj vu vezdás-nyem vrémeni velkoga poména büo. To je tő, lüdsztvo 'zelénye je ná sze szvinyszko szenye tüdi v-pela. Na tó pa léko krátki odgovor dámo. Kak je dovoljeno szenye za konye pripoznano. sze pripozna tüdi i szvinyszko. Né je pa zadoszta tó, csi sze dovoli i pripozna, ár je pripoznano 'ze itak bilő, sza-mo ka je niscse né steo szvinyé na szenye gnali. Csi bi vszáki vért liszto-ga hipa szi 'ze za du'znoszt vzeo tő, ka sze szenye za to 'zivino sza-mo tak léko obdr'zi, csi de vszáki na szenye gnao szvojo 'zivincse, teda bi obsztalo i nebi trbelo oditi okőli ponü-jat ali zvedávat. Velikodüsnoszt Sobot-ske obcsine vu tom táli zatajiti nesz-mimo i csi je za ovo bila pripravna, sze odtoga tüdi nebode z-govarjala, szamo ka da odnyé nemremo 'zeleti nemogőcsnoszti, csi szarni niksega trü-naszebe vzeti nescsemo. Itak szi pa da nasztávlajocsa sze „Kmetiszka drü'zba" to delo, szporazumno z velikov obcsi-nov to za nalogo more vzéti. — Evangélikus hitoktatói állást rendszeresítettek Prekmurjéban. Hivatalosan értesítenek, [|hogy Prekmurje részére három államsegélyes hitoktatói állást rendszeresítettek, még pedig egyet M. Sobota, Kupš:nci, Predanovci és Mar-tjanci, másodikat G. Slavecsi, Kuzdob-ljana, D. Slaveči és Vidonci, harmadikat pedig Motvarjavci, Vučagomila, Andrejci és Domajnšovci részére.) — Sikerült mulatságot rendezett febr. 1 én a hodosi önk. tűzoltó egyesület a Skalics-féle vendéglőben. A szép számban megjelent helybeli és vidéki közönségen ki v lil megjelent az újonnan megalakult sálovcei önk. tűzoltó egyesület is. Az egyelet mulatságán megemlékezet más egyébb nemes célok közt arról is, hogy Kovács Margit és Fodor Gi/ella közreműködésével a »Jugoslovanska Matica« részére 120 Din. gyűjtetett, melyet rendeltetési helyére már el is küldötte. Az egylet ezúton fejezi ki leghálásabb köszönetet a sálovcei önk. tűzoltó egyletnek testületileg történt megjelenéséért, nemkülönben azoknak is, kik ha nem is jelenhettek meg, de a belépti dijat bekül-dötték, úgyszintén azoknak, kik a mulatság sikerét bármikép is elősegíteni szivesek voltak. Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. NOVISAD: febr. 11. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 450-475 » » 'Zito—Rozs » —400 » » Ovesz—Zab » —400 » » Kukorica 190—265 » » Prosző—Köles » —335 » » Hajdina » 270—320 » » Szenő—Széna » —80 » » Graj—Bab csres. » —400 » » zmésan—vegyes bab —310 » » Krumpli » —160 » » Len. sz.—Lenmag* —700 » » Det. sz.—Lóherm. » 2000 BENKO: febr. 11 1 Bikőv. Telice Krave Teoci Szvinyé kg-Bika g Üsző Š Tehén Borjú -Sertés III. 7-S 7- '« A , ;o 4 — 3 Mászt I-a— Zsirl-a. Zmócsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. Pénezi — 1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest . 100 Kor. Becs . . . 1 Kor. Praga . . 1 lira..... Zürichben 100 Din II. I. prima 8-- 9-10-50 8 - 9 -10-50 T- 8-- -11'- 12-50 14— 16 — . 30 — 38 — 80-. 30 — 0-76 Pénz. = D. 59 95 = » 0-0833 = » 0.0877 = » 1-81 = » 2-627, = 8-47V* sfrk Olvasd a Jörszha Krajinát"! K ODDAJI JE eden 12. PS stabil motor; eden 36" kamen; eden 18" Metil volcl (hengerszék); dvá cilindra, 4 aufeugi i transmission, kolé i reménye, vküper ali poednom. Tő je kompletna mlinszka skér pri ZRINSZKI SÁNDORI v Moščanci. 11. februara 1925. MŐRSZKA KRAJÍNA - MURAVIDÉK 3. sztrán. Izid volitev — Választási eredmények Prekmurjéban. _Volilni okraj Murska Soboti. N V) O o [L. xo jk: k. o r- 06 Q O SC E o J* Szavazók UJ UJ I co száma KD O KJ Z H i O > O ur UJ KJ D 06 5 OÍ O CJ O < < > < D < SJÍ 06 E CL N CL S I. II. III. IV. V. VI. VII. 656 52 452 9 17 2 633 168 196 6 19 3 4 337 6 42 194 14 1 1 899 43 257 199 96 4 _ 1 308 139 87 5 15 1 _____ 2 885 207 236 35 28 3 4 3 859 57 358 182 14 4 1 601 405 51 8 12 5 2 379 110 107 34 52 2 1 231 24 110 37 10 598 7 111 57 244 1 ____ 435 63 257 1 _ 1 1 644 85 275 16 9 2 1 427 105 94 22 48 1 782 188 160 163 10 1 3 289 15 185 17 6 1 964 146 169 77 98 7 1 6 729 197 219 22 18 3 2 512 137 216, 38 . 11 "349 8 113 129 28 _._ ... 1 542 52 188 69 97 1 1 1 280 33 54 1 1 760 112 231 19 17 , 3 3 669 79 149 104 31 2 2 430 186 68 4 53 1 1 — 14201 2622 4385 1438 948 47 22 25 v E C 06 UJ D < X u C/5 c/3 j < 5 < 06 .22 *2 'o o N t/i Z D 06 O ^ t. ÖJO >2. 06 < ŰŰ S E 06 UJ U. o; O Q Z UJ a o £ C a> T3 !ss o 5 < OÍ VIII. IX. X. XI. XII. XII. XIV. 1 2 5 2 5 1 1 1 2 2 1 1 14 1 4 1 2 — — — 13 - — 2 12 1 18 10 2 24 r i 84 3 2 6 1 2 2 36 4 1 1 1 1 1 2 2 4 1 ! 2 1 2 1 3 2 1 2 1 5 3 5 1 1 33 2 1 8 2 1 2 2 5 ű o «3 Število oddanih xj glasov > O Leadott 9 szava-^ zatok Q . 'A *St i <« 539 416 264 616 252 3 4 1 6 2 ► V3 27 586 2 620 15 522 - 309 - 181 1 425 2 340 20 444 — 260 24 556 5 231 61 605 11 500 1 408 18 300 13 428 42 134 36 519 3 413 — 430 lax» 126 58 79 48 18 74 297 10187 ■ s'V Dolnja Lendava Murska Sobota Volilni okraj Dolnja Lendava. 7173o/° szavazót Skupaj: 3668 2054 336 551 26 16 8 2622 4385 1438 948 47 22 25 6290 6439 1774 1499 73 38 33 21 200 126 58 29 79 98 48 U 18 -9: i'.í'J ■nJCKtir. ;.*4M»t. ešj* - -• -s ž 29 94 74 297 --- 391 s.. .. ... i i Rezultat volitev - Választási eredmény: 146 29 103 ''! * 'S ífjj'i . . ! I }/liV:-i" - ■ ■ • • v — 'i -"<'•: >> Jtv,}*. Tü je vöpokázano kelko poszlancov je dobila stera partája v Jugoszláviji - Alábiakban kimutatjuk melyik párt mennyi képviselőt kapott Jugoszláviában: Radikális 147, Davldovič 37, Pribičevič 21, Diemijet 1. SKS 1, SLS 19. Spaho 14, Radií 69, Nemei 3, Zemljoradniki 5. . , i ^ i ni".< •p*-''■ i„/-H .opi'f MARIBOR kerület okro'zje PREKMURJE LJUBLJANA LJUBLJANA varos Korošec 11 1 8 Radič 3 1 Demokrati 1 1 I s? ■•..■ »:» jfblfeis^i ■j 1 l. J ,ji i3 '.íiü J- n&Lbl avl i;Vij J>rrr s'v.nviiíi Z-kája vízálco szrédo, Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., U Din v Annriko 20 Oin. Céna anonc Mt Q cn iii«d- tcxtom i izjave i posziano I SO Din rtkláme I — mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popöszt. Rókopiszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsuri broj 1^980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. Megjelenik minden szerdán Előfizetési rira negyedévre belföldön l"> Dinár, külíöl.Ye 18, Amerikáim 20 Din. Hirdetési ár cm.-ként: szövegközi cs nyiitiér i 50, rendes 1'—, apr- h 'iietés 0-70 Din és uz illetek. Többszörinél enyedinénv. GAZDÁLKODÁS. A mezei; pockok és egerek, valamint az ellenök való védekezés. III. r A, mezei pockok és egerek, azok életfriódja és kártékonysága. i,Atielőző fejezetben ismerteit károkat nálunk a nyelvszokás szerint általában az egereknek és pedig az u. n. mezei egereknek tulajdonítjuk, holott azok tulajdonképen pockoktól származnak. Mindennapi használatban a pockok és eg^r nevét majdnem azonos jeleo^ésünek vesszük: a köznép nem, vagy alig ismer különbséget e két állat között és sokszor csak a tájszólás hatása alfctt, bol egyikről, hol másikról beszél; a műveltebb gazda pedig inkább megqzplásból mindig csak az egeret említi, holott az valójában pocok. llásstik tehát röviden mi a pocok és mí az egér és pedig a megkülönböztető^ bélyegjegyek határozottabb feltűnése .végett, állítsuk azokat egymással szembe és párhuzamosan, megje-gyezvén egyelőre csak azt hogy nálunk a tulajdonképeni kártevő a pocok, míg az egér ritkább : az előbbinek helyes neve rpezei j>ocok (arvalis,) az utóbbinak mézei ,egér (Mus agrarius) és hogy mindkettő áz emlő? állatoknak rágcsálók rendjébe tartozik. Minthogy mindkét állatnak nagyjában véve majdnem egyforma életmód]^ van, az alábbi ismertetés mind-ktttor.e' találó, azzal a kikötéssel, hogy a pocok szaporábl". Ezen°utóbbi állat minden rendes laiveiés alatt Lévő szárazabb talajban ^artójkodlraíik, tehát ugy a kötött £ ta-lajbaar-miata-lazább homokba. A pocokkal egyidfcjüleg letelepedhetik ugyanarra a helyre az egér is, de az már a kissé nedvesebb részeket is lefoglalja : bokros lankás helyeket, cserjés partaljakat és erdőszéleket is, mig a poezok ínkább a nyílt, szabad mezőt kedveli. Legszívesebben szeret tartózkodni herésekben és luczernásokban, szántóföldhöz közéi ' feső mesgyéken, gyepes helyen, füves partokon és pedig Ugy a csatornák és árkok mentén, mint a vasúti töltések hosszában, ideiglenes — kivált téli — tanyául szolgálnak nak szalma kazalak, takarmány boglyák alja és környéke, aratáskor a kepék és gabona keresztek alja. Télre általában véve az emberiakta helyekre, 'vagy azok kdeiébe húzódik. ? 4 Az áttelelt poezok állandó tartózkodási helyéül leginkább olyan helyet keres, aböl ugy maga, mint ivadéka mindig bőséges táplálékot talál: innen van, hogy kora tavasszal a poezok leginkább herésekben, luczernásokban, kaszálók és őszi vetésekben tartózkodik, ellenben a gyomoktól tiszta ugarföldön soha. Az állandó letelepedési helyén különféle mélységű lyukat ás. Nem mindig ás ujat, mert ha régire akadt, felhasználja a maga céljára azt is. E lyuk néha 30—40, sőt oiykor 60 cm. mély. E mélységbe rendszerint csak egy csatorna vezet, ellenben fölfelé 5—6 vagy több részre ágazik, ugy hogy néha a^egy vagy két lépésnyi távolban levő kijárások tulajdonképen csak egy és ugyanazon egérlyuknak a bejárói. Az egymás mel'ett levő egérlyuk bejárója néha annyira keresztül-kasul vezet, hogy az egér föld alatt köny-nyen elmenekülhet egyik lyukból a másikba. Friss szántásban, kivált pedig az öszi vetésben vakondok módjára mintegy 3—5 cm. mélységben két-három méternyi távolban földalati csatornát ás. Hogy pedig föld felett, kivált gyepes talajon, luezernásban és herés-ben is könnyen és akadálytalanul haladhasson, ott külön egérutakat készit, amelyek az egyes fú- és növényíövek aljában több méternyi távolba elvezetnek és szintén oly zeg-zugosak, mint a földalatti csatornái. Ezen utak helyén a föld ki van taposva s az útba eső növény ki van rágva, mig a magasabb szárak fent annyira összehajolnak, hogy az egérút felett valóságos boltozatot alkotnak. Itt tartozkodik az egér és itt párzik is. Fészkét nem a lyuk mélyén építi; ide cSak végső veszély pillanatában üldözője elől menekül; innen van hogy az egerésző kutya, ha az egeret futtában nem fogja el, a földből csak ritka esetben ássa ki. Ugyancsak e mélységben van a kissé kitágult éléskamarája, a melybe a télirevalót hordja. Napi pihenő és alvási helye, valamint fészke 15 — 20 cm. mélységben van, A nyári fészek rendesen közel esik a főid felszínéhez, mig a téli valamivel alantabb van. A fészek maga igénytelen : egykét marék összehordott szalmából áll melynek szárát az egér puha tömeggé foszlatja, morzsolja és rágicsálja össze. Ez utóbbit nem azért teszi, mintha az összemorzsolt szalmából magának és fiának puha nyugvó helyet akarna készíteni, ellenkezőleg, természetes kényszer, az öszlöne viszi rá. Az egér a rágcsáló állatok rendjébe tartozik, tehát Jogalkotás dolgában rokon a nyúllal, mókussal (e vétkével), ürgével (Spcrmuphilus citíllus), alpesi mormotával, pelével (Myoxás), hörcsöggel (Ciraelus),- a ? nálunk ritka földi kutyával (Spalax iyphlás) és ugyancsak a nálunk már kihalt hóddal: mindezeknél különösen ki van fejlődve az! előre álió és vésőidomu négy metsző | fog ( felső és alsó állkapocsban 2 — 2) mely folytonosan nő. Az igaz, hogy a i menrtyire a foga nő, a rágcsálás közben annyira kopik is s azért legtöbbször a fognövés föl sem tűnik. Ámde a kopás é.s növés nincs mindig egymással arányban. A sziükátos szalmaszár koptatja a fogat, de egyéb puha táplálék nem s azért aztán kénytelen az egér — mint a házi nyul — fogát ugy koptatni, hogy azt folytonosan egymáshoz élőiről hátrafelé dörzsöli,' vagy hogy sokszor olyan anyagot rágcsál, pl. a házi egér rossz bőrön, posztón, a mely neki táplálékul egyáltalán nem szolgál. Igy teszi azt a pocok a fészeknek szánt szalmával : ha föld alatt van, fogát az odahozott szalmán koptatja, a mely utóbb annyira finomra ran morzsolva, hogy alig lehet ráismerni. öt héttel a párzás után az anyaegér megellik. Fiainak száma igen vál-j tozik. Tavasszal, valamint a fiatal egírí első ellésénél e szám kicsi, 3, 4 5, 7 lehet, meglett egér nyár derekán bő \ táplálék mellett rendesen 12—14 dara- j bot, de 16-ct is vet, ugy, hogy ez utóbbi esetben az anya egy-egy emlőn két egérfit kénytelen táplálni. A világra jött fiatal egér meztelen, vak és helyéből nem mozdulhat, hanem egy tömegben fekszik. De ha szeme kinyílik és bőrét szőr borítja, akkor annyira rohamosan fejlődik, hogy nyolc hét alatt teljesen megnőtt és párzik. Anya pedig egy hét múlva már szintén párzik és négy hét múlva ujabb ivadékot hoz. Az egér átlag egy évig él, miközben 4—5-ször ellik, egyszer-kétszer kitelelés előtt, háromszor négyszer ki-telelés után. Azok az egerek, melyek nyár elején, aratás előtt jönnek a világra, a bő táplálék és kedvező időjárás mellett aránylag reedkivül nagyra nőnek. Egy ilyen egér olyan nagy, mint egy kisebb patkány (12—24 cm. hosszú). A késő öszi példányok, vala-1 mint azok, melyek már egérjárás idején születnek, csak félakkorák. Innen van, hogy az emberek a mezei pockok között sokszor két fajt látnak, egy nagyot és egy kicsit, a mi a feltűnő termet dacára azonban mégis csak egy és ugyanazon állatfaj. Az eredeti letelepedés helyétől az egér élete későbbi folyamán sem távozik el messzire, az anya megtartja tóvábbra is a régi helyét, fiatalja pedig a szomzzédságban marad s vagy uj tanyát ás, vagy ha lehet, lefoglalja az esetleg üres szomszéd lyukat. Innen van, hogy ott, hol az egér eleinte, pl. tavaszai csak egyenkint mutalkozott, ott őszig már egyes nagyobb egérfoltok (németek szerint egér- várak) támadnak, melyek nagy szaporodás esetén ismét összafolynak és nagy területet foglalnak el. Egy-egy egércspládnak elég egy vagv két négyszögméteres folt, holott egy egérkolonía már négy szögölökre terjed s ellephet néha több holdnyi területet megszakítás nélkül. A mi a pocok táplálékát illeti, az mindent megeszik és mindent megrág Ősszel, télen és tavasszal csak abból él, a mit künn talál. Ha pedig vetésre vetik magukat, akkor azt eleinte csak legelik. A növény földből kiálló részét teljesen le- eszi és csak annyi marad belőle, a mennyit a föld takar. Láttuk, hogy a pocok nemcsak mély lyukat fur, hanem a földet 3 — 5 centiméteres mélységben föl is túrja. Ebben a túrában rejlik ugy az őszi vetés, mint a lucerna veszed: luie. (folyt, köv.) F K H és lúdtoll, savanvuviz olcsó J árban állandóan kapható SCHÖNTAG ADOLFNÁL Murska Sobota (Fliszár-féls vendéglő). ddaji je : eden v dobrem HP MÁV lokomobil gáter'zaga na edno pogon mlina, vodno sztáni bodőcsi I edna completn; 'zago ; edno, zi kolo z zelezno zobcütnov predov eden 5 m dúj; 6 cm ktis/.ti tran^missíon z lé'zicsatr (csapágy) i trijé kon's zobcatne kol pri MIKOLA LAJOS mlinari v Bodonc Vecs sze léko zvé pri: KOZ1C 1VA! masinslos/ari v M. SOBOTI, Lendav szkn ceszta. Egy jobb házból val( 10 W B f azonnal felvéíettik Prekmurska Tiskarnában. (s zl 0 u é n nyelv megkivántattik Pazite! Gledócs na naprépridőcsega dí ba sze zenszki krscsáki (klobül po preci zni'zanoj céni razodáj 'Zenszki filzkrscsáki sze !ze od II do 200 Dinárov dobijo pri A. KIRÁLY trg. z klobuki, perilom krátkim blágom ; t> .-1 Murski Soboti (Bergerovoj hizi.) K ODDA]! man eden LANCZ Henger 11 -ta numera csiszta vdobrom sztán z-fabrike vödáno 1910 1. céní 17.500 Din. Lasztnik: STEFA!1 'FARSANG mlinar Csrensovci m