ÖRSZKA KRAJINA Vérsztveni. politiesni i Kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. IV. Evf. Mápkisevei, t&25. május 17. Broj I9. Szám. „Usoda kronskih pokojencev". Pod tém napiszkom pišejo Jutro'' demokrátske novine vu 106-tom broji od 7 ga mája: Zákon, da sze pokojnina po-kojencom naká'ze v dináraj je bio 'ze szankcionérani v-1919 leti vu juliusi . prottomi je pa pokojnina dönuk v-korónaj bila nakázana Tak szo jo vdáblaii do dnésnyega dnéva. Vsze pros-nye, 'zelénya, da s.^e tá krivica odsztrani, szo bilé zaman. Premi-nöcse leto nyim je obltibleno, da sze nyim pokojnina predene v-dináre i razlika sze nyim plácsa od onoga hipa do denésnyega dnéva. 1924-t ^ga májusa 1 ga szo sze goripözvali, da notri dájo prosnyo za predévo kron s z k t' pokojnine v-dinárszko (Prekmur-szki pokojenci szo tákse nédóbili, té sze vendar neracsúnajo k-Ju-goszlávii. Píszátel). K-prosnyam szo mogli priložiti vsza szvedo csansztva. dokumente v-dvema prepíszoma i od szvojega szlu^-bensztva vöposztávlena nemska szvedocsansztva vu dvtma szlo venszkoma predsztavoma, tak da sze je táksi prilog do 40- 50 nábralo v-kiip k-ednoj, k-ednoj prosnyi. Na té prosnye szo prosníci dóbili 1924 aug. 20-ga obvesztilo (értesítés) da sze je nyihova pokojnina predjála v-dináre Lsze nyim bode nakázala i plasciivala preči, kak jo odobri glavna kontrola. Preteklo je 'ze vecs pó leta, pokojnina je od glavne »kontrole odobrena i dönok ni dűha ni szlűha nega Dne 17. febr. toga leta pa „Učitelski Tovariš" javi, da je zvedo od autenticsnoga meszta, da je kredit za té pokojnin placsilo (za prvésa I éta tüdi) otvorjen ino ga je delegácia financsnoga ministr sztva prijéla, da za pár dni rési tö delo. Csi premíszlimo, da szo té sziromáki z-nájmenye po 40 i vecs létnoj szlírzbi v-pokoj djáni i od zacsétka vpokojítvi mészecs-no 440 K. i menye pokojnine z-nikimi draginszkimi dokládami díbili, szi vszáki iehko premiszli, v-kak teskom 'zivlényi szo 'živeli i zivéjo. Té trplivci rze tesko csá^ajo té razlike placsilo, da bi kamcsi 1 ?ádnye dni szvojega britkoga i trűdavnoga 'zivlénya kaj v-vu- godnésem polo'záji szkoncsali szvoj 'zitek. T5 pišejo blűzi k-vládi szto-jécse novine. Mí pa pitamo, kak je tő mogöcse, ka sze eden v-1^19 leti szankcionérani zákon 5 lét v-zítek neposztávi, steri je tim nájszirmaskésim prebiválcom na odresenye zgotovlen, vendar záto, ár sze dotícsni faktorje vűpajo, ka té sztarci szp >káplejo i nede ga trbelo v-'zítek poszta.viti. Pitamo nakuj je obrnyeno tö pokritje? Pitamo jeli je tö demokrácsna dr'záva, - gde .sze med prebiválcmi táksa krvicsna razlika dela, jeszto dinárni obilno i kronszki szlabo plácsani poko jenci? Vidimo ka dr'záva szvojo dífznoszt proti národi jáko ne-obcsűti, ali dávke pobérati neza-müdí! Tak sze vidi, da bi na Balkáni bili. Pitamo Korošeca toga zavédnoga mő'za i 'znyim te ove, kí szo tő dr'závo 'ze vecs kak pét lét ravnali, gde sze je zadrgnola pravica? Vezdásnyo vládo nemarno doszta kriviti, vém vsze zaosztányene krivice naed-nők nemre ' dpraviti, ali stero sze nedá 'odiásati jo dönok naj nezamüdí odpraviti, dokecs neböde prekeszno. Jeli sze. szmé-mo vüpati, ka sze 'ze i tő delo ednők vugodnb odprávi? Az angol kormány ultimátumot inféz a szovjetkormányhoz. Az angol kormány a legutóbbi minisztertenácson foglalkozott az Indiában egyre terjedő kommunista mozgalommal és / elhatározta, hogy ultimátumot intéz a szovjetkormányhoz, amelyben a következőket követeli: 1. A szovjetkormány oszlasa fel azonnal a harmadik Internacionálét. 2. Oroszország hagyjon fel a kül földi propagandával és más országok kommunistáinak anyagi támogatásával. 3. A szovjetkormány záros határidőn belül utasítsa ki területéről az idegen kommunista agitátorokat. Az ultimátum megemlíti, hogy Oroszország kötelezte magát arra, hogy nem fog beleavatkozni idegen állam belügyeibe és mégis továbbra is támogatja a külföldi kommunista propagandát. A jegyzék azzal fenyegeti meg a szovjetkormányt, hogy ha nem tesz eleget a felszólításnak, az Európa összes államai kollektív jegyzéket küldenek és azonnal megszakítják Oroszországgal a diplomáciai és kereskedelmi összeköttetést. Az ultimátumot hir szerint a közeli napokban megküldik a szovjetkormánynak. Bolgár képviselő tanácskozása a kisantant külügyminisztereivel. A kisantantkonferencia harmadik napján Benes, Nincsics és Duca külügyminiszterek a kisantant két-két államát érdeklő speciális kérdésekről tárgyaltak. Ezek a tárgyalások minden ! esetben megegyezésre is vezettek. A tanácskozó külügyminisztereket hétfőn délután felkereste Vasziljev Gregor bolgár képviselő., aki előbb Duca, majd Nincsics külügyminiszterrel folytatott beható és mindvégig szívélyes haagu tanácskozásokat. Ezeknek a megbeszéléseknek a kibocsátott hivatalos kommüniké szerint nincs semmi befolyásuk a bolgár. hadsereg létszámfölemelésének kérdésében hozott határozatra. A nagykövetek konferenciája a jövö héten dönt Köln kiürítéséről. A párisi lapok értesülése szerint a nagykövetek konferenciája a jövő péntekre halasztotta ülését. Ennek a halasztásnak az oka, hogy Briand kül-ügymiinszter annak az angol memo-rendumnak kapcsán, amelyt lord Crewe nagykövet legutóbb átnyújtott, szükségét látja, hogy több szempontot figyelembe ajánljon az angol kormánynak. Az angol és farncia kormány között elvileg tisztázva van a kérdés, hogy a kölni zónát csak akkor lehet kiüríteni, ha Németország teljesen végrehajtotta a békeszerződés lefegyverzési feltételeit. Je vsze mogöcse!? G. Lavatinski püspek! Mí podán' verniki M. Sobosk; r. kath. fare, ki szmo né obdárjeni od Vszegamogőcsnoga z tisztim dárom, steri je nisterni lűdi szrecsa, da razmijo vecs narécsja, szmo prevecs prizadeti vu tom táli, da szvojoj verszkoj duz-noszti szamo telko léko zadosztimo, v kelko idemo v Bo'zo hi!zo. Nasemi verszkom i csűti szi p« nikak nemremo zadosztiti v tisztoj meri, kak pa bi szi zadosztili léko te. csi bi razmeli szve-toga evangeliuma i predige trőst i vü-paznoszt obecsávajőcse recsí. Ka szmo szamo z madjarszkoga jezika zaraz-metosztjov oblőnani od toga Vises-nyega, szVmo Szi né krivi, rávnotak kak oni né, ki slitio edini drugi jezik razmijo, vendar jeipa v vugodnoszt számi nász i za obsztoj verevadlüványa, csi sze glászijo bo'ze recsí tak i v taksem jeziki, kaksi szo verniki. Ár je pa prinasz v nasoj fari prepovedano vogrszki evangelium esteti i boz!o szlű'zbo držati, sze v szvojem verszkom dugoványi prekrátseni csütimo. Csi sze bo'ze recsí tak glászijo, kak ie vernik razini je ravno tak na haszek vadlüványl kak je ne na škodo v tom poglédi naglásenomi nacionalizmi. Vendar pa csi štiri duhovnike mámo v fari, bi konesi mednyimi eden léko za vogrszee národnoszti vernike tüdi dr'zao szlű'zbo. Dokecs toga nebőde, tecsasz sze pa necsútimo za té fare pripádnike i szi bodemo részen pre-miszlili, csi taka za nász tüdi valá na-nász navr'zena gmajne dácsa i pridí>-csa rázna bremena. Miszlimo csi mámo dú'zr.oszti, te nam pravice tüdi idejo. Tő szmo šteli povedati odkrito-szrcsno, ár csi jesztejo moyőcsnoszti edne, driige tüdi morejo bidti. Nebodi-mo tüdi i v verszkom dugoványi sovi-niszti 1 Prizadeti faraik!. Preminöcsi tjeden je g. dr. Karlin mariborszki piispek v M. Soboti büo, pri steroj priliki szi je pogledno tüdi i cérkev. Na ednom oltári vidi prekeljen papir, ki podszebov eden vogrszki na-piszek zakriva. Pítao je ka je tö, i nyerni ercséjo da zakriva vogrszki na-piszek, G. püspek je na tő erkao: »Né z papérom prekeliti, nego napiszek dol szjiobliti trbé.« — Isztina sze csüdü-jemo taksemi narocsi'i, ár sze tő ré-szan nedosztája gojenyé verszkoga csűta. Részan pa nevémo zakaj jeszte v Rimi v szv. Petra cerkvi v telki jezika] napiszk, kelko je naszveti národ-floszti ?.''.. * * * Drügi meszec 14-ga bőde — praj — velk^ Sokolska veszelica v M. Soboti. Kak nam je znáno, pride ji vecs tühinszki sokolistov nf té precimbe, da sze naj dohodek témbole povéksa i t6 za namenjeno zídanye »Sokolskoga doma«. Dotegamao je vrédi, szamo v iméni cslovecsansztva pitati moremo tiszte vodítele, ki v naglásanyi demo-kratie csiníjo tő, ali bi né doszta de-mokratícsnése csinénye bilő tő, csi taka bi sze z-té vnőgi dohodkov edna Hiralnica nasztanovila, nameszto sokolskoga doma v M. Soboti, v sterom bi szi nisterni prekmurszki szírmák i szta-rec závitje najso ? Miszlimo ka bi tő témbole potrébno bilő, ár je i bőde vszáki dén vecs i vecs kődisov v prek-murji .... í tését helyezi kilátásba. — Hindenburg az uj német köztársasági elnök »Deutschland, Deutschland über alles« hangjai mellett tette le az esküt. Elnöki kiáltványában Hindenburg a békét hirdeti. — Olaszországban a nőknek is megakarják adni a szavazati jogot — Bolgá- ria elitélt merénylői nevetve halgatták végig elhangzott Ítéletüket. — Csehoszlovákiában a postaügyi miniszter bizalmas rendeletben eltiltotta a postáknak továbbitani olyan leveleket, melyek Hindenburgnak beiktatásához üdvözlésként szólnának. A franciak nagy ütközetre készülnek Marokkóban. POLITIKA. A parlament megkezdte rendes ülésezéseit, mely a kezdethez képest elég viharos volt. Több interpelláció hangzott el, melyek egyike sem volt kedvező a kormányra. Maguk a radi-kálísta képviselők is intéztek interpellációt saját pártjuk kormánya ellen, jobban mondva a kormány demokrata ministereihez, ami igazán nem a legudvariasabb. eljárás. Legnyomósabb interpellációt a vajdasági radikálisták jelentettek be, az otthonukról a határőrségek által elüldözött családok ügyében. Žanič radič-pirti képviselőnek az azelőtti napi interpellációjára válaszol az elnök, de mert nincs megelégedve a válasszal, a házelnököt folyton kigúnyolja. Cukorgyárak harca a cukorfogyasztók és répatermelők ellen inditott harca is szóba került, elitélik, hogy a cukorkartell a cukor árát két dinájral emelte, de ugyanakkor a cukorrépa árat mázsánként harminc dinárral leszállította, ami gazdasági szempontból igen nagy károkat okoz s amit nagyon is fontolora kellene venni a kormánynak. — Anket bizottság, mely radič mandátumok felülvizsgálása ügyében Zágrebba kiszállt, munkáját befejezte. A bizottság tagjai a legjobb eredmények birtokában távoztak Zágrebból, az eredménnyel, mely jó benyomást gyakorolt rájuk, tisztázni látják az utat a megegyezés felé. Több mint valószínű, hogy a megegyezés, előbb mint azt várni lehetne, létre jön, a belpolitikában azért a közeljövőben nagy események várhatók. — Kisantant államainak konferenciája Bukaresben befejezést nyert. Ninčič jug. külügy-minister nyilatkozata szerint a kisantant államai között teljes az összhang. Bolgáriával, Olaszokkal és Görögországgal a békés szomszédi viszonyt fenntartani igyekeznek, mig magyaror-szággal nincsenek megelégedve, mert a békeszerződés ellenére is több hadsereget tart, mint neki meg van engedve, ami revansnak a jele. Ezért külön fordulnak a nagyköveti tanácshoz. — Franciáknak erős küzdelmet kell vivni a marokkói felkelőkkel s minden jel arra mutat, hogy az idegen légiók nem lesznek elegendők annak letörésére, hanem saját belföl-. di csapataikat is majd igénybe kell venni. Ebben az ügyben azonban Anglia is kezdi félteni saját gyarmati politikáját, azért a kicsiségből jöhetnek a nagy bajok is. — Magyar kormány a vízumkényszer megszünte- A francia csapatok marokkói harcairól a legutóhbi hivatalom közlések azt jelentik, hogy hétfőn a hadmüveletekben szünet állott be és a francia hadvezetőség csak arra szorítkozott, hogy az előretólt őrhelyeken lévő katonaságnak eleséget és muníciót juttasson. Egyidejűleg külömböző helyeken kisebb előtörések voltak a — Otvoritev avtomobilszkoga obra csája v Dobrovniki. Z otvoritvov av-tomobilszke proge 1. maja t. 1. sze nam je szpunila !ze dugó gojena'zelja. Odprla sze nam je zvéza z ozzta-lim szvétom, od steroga szmo bili doszégamao szkoron popolnoma od-rézani. Postna zvéza sze je tak po-polnila, da dobivamo novine ze na dén z-hájanya. Potüvanye, ki je bilö prvlé celő ote'zkőcseno, gledöcs na csasz i tüdi na sztroske, sze je znátno olajšalo, Pa tüdi z vérsztvenoga sztálisa, zlászti gledöcs na trgovino, je nővo-otvorjeni automobilszki obracsáj velike va'znoszti. Pri otvoritvi szo bili navzőcsi gg. srezki poglavar, sef gradbene sekcije, delegát direkcije poste z-Murske Sobote, stere je pozdravilo gaszilno drüstvo, solszka mladina i zasztopsztva obcsin, v-steri iméni je pozdravo prišle göszte solszki upra-vitel g. Preininger. — V Murski Soboti dne 11. majnika 1925. je velko szenye bilö. Prignáno je bilö 433 govenszke márhe z toga sze ödalo 356 in prignáno je bilö 325 konjszke marhe s tega se pa ödalo 61. Doszta küpcev je prislo vkűper escse z taksi krajin tüdi, od kéc je escse nigdár nikoga né bilö eti. Miszlimo, da na ptisesztno szenye stero bőde 24. junija 1925 obdr'zano escse vecs kűpcov pride i nasi kmeti riff-kabilok ellen. A nyugati szárnyon és a középen mind a két fél kezdi magát elsáncolni. A centrumban rendkívül erős ütközetre van kilátás. Liautey marsall rendeletére nagyarányú repülőgép öszzevonás is történt, mert a repülőrajoknak döntő szerepet szántak a riff-kabilok ellen folytatott hadmüveletekben. escse vecs !zivine pri'zenéjo na tö szenye. — Rim. kath. fara (cerkvena občina) v Murski Soboti. Naprosijo in pozivajo se vsi katholičani naše fare in cejle cerkvene občine, da náj blagovolijo redno cerkveno porcijo za leto 1924 kak tüdi izvünrédno porcijo za nove zvone — ki so že na poti, mej-seca julija se priőákajo, — nájkesneje do konca májnika v cérkveno blagajno poptečati, da náj ne prijde do neprijetnih posledic. Seznam porcije je na razpolago pri blagajni. Ker so pejnezi nujno potrejbni, moramo cej no zvonov pláőatí, imamo precej drugih izdatkov, se tudi dári hvaležno sprejemajo. — Slednjo pobéranje-bode na farofi dne 29-ga májnika popoldne od 1. do 6 vöre. Murska Sobota, dne 3.-ga májnika 1925. CERKVENI ZASTOP. — Podružnici Jugoslov. Matice v M. Soboti so darovali porstovoljno gasilno društvo v Šalo»cih 90 Din. in Aloiz Bagari gostilničar v Rogaševcih 25 Din. PHsrčna hvala! — „Ženski List". Pod tém iménom je z-isao prvi broj v horvatskom jeziki piszanoga mészecsnika, ki vsze-büje nájnovése möde za 'zenszke i deco, röcsna dela; zvün toga pa pri-neszé rázne artikuiuse i piszáve za hi'zna potreba, kühnyo. V vszákoin liszti je priloga ednoga véksega kroja (szabásminta), kroji sze pa za vszáko mödo poszebi léko narocsíjo, pri ste-rom sze liszt neszpozábi z-zabáve i zdrávsztveni tanácsov. Napréplacsila za té liszt szo: za célo leto 160 Din, za pol leta 80 i frtao leta 40 Din., steri sze narőcsi léko v »Uprava lenski List« za modu, zabavu i ku-čanstvo Zagreb Samostanska u. 2-1. — Szelanszko ogengaszilno i pévszko drüstvo je za volo nepripravnoga vremena z-májusa 3-ga predjáno veszelico Fökovci mája 10-ga vu Gross Samua presztoraj dr'zalo. Csi je glih té dén v-dvé mészti v-Bodonci i v-'Zanavli veszelica, v-Ljutomeri pa konyszka drka bila, sze je z-domácsi bli'zányi krajov zadošzta velika vno-zina szprávila vküp, bár je z-dalés-nyi krajov náimre z-Murske Sobote za zgornyi zrokov volo doszta gősz-tov, ki szo obecsali v-nyej tál vzéti, stere szo gvüsno csakali néprislo, geto je rávno za nyí volo vsze mo-gőcs vu szíjavnésoj posztávi z-véksim sztroskom vöposztávleno, da sze nyim naj dopádne. Naprédánya szo z-tak preciznim tálom notri pokázana bilá da tö nájszigurnéso kritiko presztojíjo. Lépő vküpglaszno, národni peszmi szpévanya. quartet igra, szo poszlü-sávce bojavno zocsárile i doj zavéza-le. Deklamácie i monologa naprédánya szo veliko navdüsenoszt i povid-noszt zbüdila, csüdüvajőcsi sze, ka szo vsza tá prőszti, polodelszkl íüdjé tak popolnoma zvrsili. Szlédnyi po-káz, steri je v-redovéki né bio ozna-menyeni: Piíkaznic plesz, (tündérek tánca) je uprav tündéric, tré angelic plesz bio, steri je preveliko navdüse noszt í ploszkanye zbüdo vu obcsin-sztvi. tak da szo ga poduplati mogle. Vsze je z-isztinom tak vugodno i popolno doprineseno, da bi kaksté vi sziko !zelénye vő zadovolilo. Nazőcsi bodöcsi ga dugó nepozábijo. Vszi szo hvále vredni, ki szo sze v-tom deli netrüdavno trudili, náimre pa neobtrűden agiliski voditel Vértes Aladár nadučitel, kí je pokázao, ka je zvön solszkoga dela escse vucsitela pozványe! Etaksa naprédávanya osz-návlajo lüdi düsevno i národno na-préídénye, büdijo lübézen domovine, cimprajo národno obcsűtnoszt, ráz-locsne plemene eden k-drügomi pri-pelajo, razsürjávajo kulturo i osznáv-lajo morál národa. Tákse podpérati bi vrédno i zelno bilö od oblászti, da bi vidlo lüdsztvo, ka znyim csűti né szamo te, gda sze nyé potrebni. Zalosztno ka szo i pri táksi morálni prílikaj pöleg sztojécsi zákonov v-pr- Glászi—Hirek. galagonyabokor* Elbeszélés. — Irta: B. J. I. Gazsi bácsi ott hevert az erdő szélén, egy galagonya bokor tövében. Gubancos, deres fejét keményen pörkölte a nap, mely a tiszta égből! oldalára dőlve, ontotta sugarait a földtekére. Apró bogarak zsongása, távoli kaszapengés, friss széna zamatos illata áradt szét a levégőben. Az erdőből rejtelmes kakukszó hangzott koronként, vagy rigó füttyengetett a lombok hüvős árnyában. A galagonya-bokor egyik kihajló ágára tarka tollú pintyőke röppent; kiváncsián tekintett le a gubancos emberi főre, 'azután' vidám csicsergésnek eresztette parányi piros torkát. Gazsi bácsitól nem félhetett, hogy elrezzenti. A legyek ismeretes szemtelesé-gükkel telepedtek le vörös arcára. Ott zsongtak mászkáltak rajta kedvükre. Ha a pintyőke szivében egy kis emberies érzelem támadt, bizonyosan uzsonát csap magának a | legyekből. De nem támadt, ő csak csicsergett, a legyek meg zsongtak, mászkáltak tovább a Gazsi bátyánk arcán, melyet az írás szerint Isten a maga képére és hasonlatosságára teremteti. S ezt nem szabad kétségbe vonnunk. Pihenő embertársunk szeme csukva volt, szája pedig nyitva ; valószínűleg a gondviselés atyai gondoskodásából. Két karja elterüive hevert mellette, mintha épen semmi közük sem volna a test többi részéhez A pimasz legyek bemászkálták ugyan arcának minden tájékát, még orralyukába is beleskelődtek, de legtöbb vonzalmat tanúsítottak mégis a nyitott száj iránt. Ennek minden esetre lélektani oka lehet, de most ne kutassuk. A kertész kis kutyája, egy uri kutya gyomrához méltatlan szenvedely- lyel dugdosta hegyes orrát az egér- « lyukakba. De áz egér urak és urasz-szonyságok nyilvánlátogatóban lehettek a ringó búzaföldeken s igy a kis kutya orrát egyik lyuknál sem ütötte meg az eleven pecsenye illata. Ment futkosott tehát tovább. Egyszer hadi állásba csapta magát ; gyöngéd kezektől sokszor simogatott farka az égnek meredt, fülét hegyezte, apró fogait kivicsorította és elmordult. Ez a harci jelenet, Gacsi bátyánktól öt-kat lépésnyire történhetett. Kettőt-hármat mordult. A csicsergő pintyőke elröppent, de a legyek kutyába se vették a kis kutyát. Ez pedig felborzalt szőrrel kezdett csaholni, ugatni kedvére. Néha egy-egy bátortalan harci kirohanást tett a Gazsi bátyánk kérges csizmája felé, melyben lába is ott pihent a jó öregnek. A sikertelen kirohanások meggyőzték, hogy ugatása nem hallatszik el a mennyországba, sőt a jóval közelebb fekvő Gazsi bácsi fülébe sem. Tehát abba hagyta és egy kis kutyától ritka merészséggal körös-köriil kezdte szagolni az alvó embert. Épp a nyitott száj elé került, a/1 kémlelgette, mikor Gazsi bátyánk, órák hosszú sora óta, az első életjelt adta magáról. — Hatalmas horkantás voli, annyit mondhatok. — A kis kutya majd hogy holtra nem vált az ijedségtől ; azután vonitva, csaholva futott egyenesen a kastély feié. Az a horkantás csupán annyit bizonyított, hogy Gazsi bátyánk még nem hagyta itt a siralom völgyét. Életben van, de őszinte részvéttel le gyen mondva; erről ő kigyelme tud legkevesebbet. Nagyon el van érzékenyülve a jó öreg. Reggeli hat órakor már ott ült a faluvégi korcsmaház sarkában. Évek óta ez a szokott helye. Itt szedegeti elő megfakult, a temérdek fogdosástól piszkos Írásait, hogy a kanyerézgető fuvarosoknak megmutogassa. vrszti financsni interessi zgányajo, da bi tö gseft bio i li tak pride, kaj osztáne vise vödávanya, na jrotiven cíl, na ogengaszilnoga stva osznávlanye. Radi bi znali, je véksi haszek i interess dr'záve, on máli dohotek, ali pa ono mo-no napréidénye, stero voditelje i istva kotrige z-táksim naprédáva-:m zvrsávajo? Ki neobtrűdno de->, materiálnoga haszka neiscsejo, zagvüsno poménka nyihova vré-Jzt csi escse z-szvoje zeblce gori irejo plácsati. Moremo escse vad-rati, ka sze je tak igra, kak vöob-ízávanye jela i pitvine, nepogo-:no vszém na zadovolscsino zvr-ralo. Velika občina Murska Sobota. Št. , .925. RAZGLAS. Z rešenjem g. nistra za agrarno reformo br. 6490 d. Beograd 18. februarja 1925 do-jujejo se kupoprodajni ugovori veleposestniki—lastniki ter po-neznimi agrarnimi interesenti za e površine, ki jih imajo posamezni rami interesenti v zakupu po agrar-reformi. — Pri tem je potrebno ■deče: 1.) da je že v dotični občini iršena revizija agrarnih interesentov zakupodajo po goricitirani naredbi, i da so cene primerno umerjene, ike ugovore imajo stranke z vsemi ilogami poslati tuk. uradu, oziroma í likvidaciji urada v kompetentno :zko poglavarstvo, ki bode pregle-dotične pogodbe formalno in iteriiaino ter jih vzelo v postopek. Inistarstvo za agrarno reformo — bode pogodbe odgovarjale gorim dvem točkam — jih bodeodob-in dovolilo prenos lastninske pra-:e v zemljiški knigi. V M. Soboti, le 4. majnika 1925. Za županstvo Fent: Dr. Š0MEN LJUDEVIT 1. r. HALLOj GOSPE! isli szo Pariški in Bečki klobuki v trgovino A. Király M. Sobota. Rádió balsumikti i odrédbe igleske oblászti za tó vrósztvo öti reumatizmi. — Kak szi pre-slávajo merodájne oblászti od toga ásztva, je szvedösztvo, ka je dáni iméni krála Jürija V. od engleske ilászti patent z pozdrávom g. dr. ihlejevi. V tom patenti je tő vrászt-pohváljeno kak zvünrédno dobro i isznovito zdravilo prőti vszé vrszt umatizma i kak tákso je dovoljejio idávati po céloj Angliji. Rávno záto io dána vsza zákonszke vugodnoszti íajditeli toga vrásztva g. dr. Rahle-jvi i je tocsno povédano, ka vszáka Jzifikácija ali podrá'zenje toga vrászt-i sze osztro strófa. Náva'znése je a tö, ka tő vrásztvo szam znajditel ela v szvojem laboratoriji, ki sze ihája v Beogradi v Kosovskoj vilici 43. Rávnotak sze v laboratoriji iprimajo vsze naröcsbe i posilajo ro i tocsno, ki sze tícsejo toga ravila i tüdi számi odposilajo na iress narocsníko. Zdravilna mőcs Vrásztva je doszémao prevecs lika, ár szo sze vnőgi bete'zniki ume v nasoj zémli z-vrácsili z-tem ásztvom, z-ponücanyom 'ze od dve tri glazkov. Tő vrásztvo je pa né tatno v nasoj, nego zvün té escse i dvadvajszeti dr'závaj patentirano, v eri sze rávnotak odáva. Esküvő. F. hó 10-én tartották skiivőjüket Koren Qizi és Vargason 'rigyes. Az esküvő után kedélyes la-oma volt Korén Márton kereskedő és íldbirtokos házánál Renkovcin. — Folytatják a jugoszláv—magyar izdasági tárgyalásokat. A jugoszláv-agyar gazdasági tárgyalásokat a leg-izelebbi napokban folytatják. A ma-far delegáció báró Wodianer vezeté- sével a hét elején Beogradba utazott és a tárgyalások során elsősorban a szekvesztrumok és a két állam közötti vasúti összeköttetés kérdését fogják megvitatni. Azt remélik, hogy a tárgyalások rövidesen végleges eredményre fognak vezetni. — Megégatt úrinő. Borzalmas szerencsétlenség érte Neubauer József dolnya lendavai takarékpénztári főkönyvelő nejét folyo hó 9-én reggel. A templomból hazajövet, egyedül volt a lakásban s reggelijét szándékozott a spirituszos gyorsmelegitön elkészíteni. Kifogyván a spiritusz a kamarából, újból tölteni akart, s eközben a kezében tevő kanna összes tartalmával lángot vetett, s ettől ruhája is azonnal tneggyuladt. Mivel pedig ebben a szerencsétlen időben egyedül volt odahaza az utca ajtót magára zárta s igy szerencsétlen helyzeteben nem volt képes a házból kimenekülni. Az udvaron Iá ngbaborulva kereset kiabálva menekülést, de mire segítségére érkeztek, már borzalmasan összeégett. Különösen testének előrészén szenvedett oly súlyos sebesülést, hogy a tervbe vett korház-1 be való szállításáról is le keilett mon-i dani. Miután a haldoklók ájtatosságát etvégezte, a halál megváltotta kínjaitól. Témetése óriási rész.vét mellett 11-én volt. Férje és fia gyászolják. — Első jugoszláv kitüntetés — magyarnak. Széchényi Miklós beográdi magyar követség volt titkárja, ki most Prágába van áthelyezve, a király állal a szent Száva rend IV. osztályával lelt kitüntetve. Ez az első magyar, ki a háború után jugo. kitüntetést kapott. — Szerencsétlenség munkaközijén. Bnlkányi Ernő D. Lendavai nyomdatulajdonos és könyvkereskedő a gépnél valamit igazítani aKart, miközben a gép elkapta kezet, s ujját összemorzsolta. — Aüámi munkasközvetitő hivatal M. Sobolábon tudatja a franciaországba induló munkásokkal. hogy minden szombaton iiidul.iak a munkáscsoportok M. Sobotából Zagrebba. Minden munkás tartozik szombaton d. e. ssabályos uti igazolvánnyal jelentkezni a munkás börze irodájában. Megjegyeztetik, hogy munkások egyenként nem indíttatnak útba, miért is, ha valaki azt az időt nelán lekésné, csak a következő transportni indulhat el ismét. — Nagybirtokosok földje, az agr. ref. minister Beogradban 1925. febr- 18. kelt 6490 sz. engedélye alapján eladásra kerül, amennyiben: 1. az illető községben agr. érdekeltek és bérlők revíziója befejeződött. 2. az árak megfelelően szabattak meg. A vételt illető alkuról szóló Íratott a járási főnök utján fel kell terjeszteni s amennyiben az megfelelő, az agrár ügyi miniszter az adásvételt jóvá fogja hagyni. — Bali Mihály, »nyakkendője« szállóige megszűnt, mert a magyar hóhér nyugalomba vonult s a hirdetet hóhéri állás huszonkét pályázója közt Bali első segédje Gold Károly lett hóhérnak kinevezve. Gold aki most 65 éves Bali mellett harminc évi működése alatt 308 kivégzésnél veit részt. — Križevci (Tótkeresztur). Nemsics Mátyás itteni kereskedő már régebb idő óta tapasztalta, hogy üzletéből áru is meg pénz eltünedezik. Emiatt családjában már két év óta állandó volt a békétlenség, mig végre a dolog titokzatosságára mult hét péntekén világosság derült. Rájöttek ugyanis, 'hogy a szarka a közeiben fészkel s e tudatban a csendőrséggel elővették Nemsicsék cselédjét, ki a vallatás folyamán bevallotta, hogy míg Nemsicsék vasárnaponként a tisztelendő urékhoz átmentek, addig ő és társai álkulccsal, melyet szappan lenyomat után készíttették, az üzletbe hatoltak s onnan az árut és pénzt kirámolták. Tekiniettel, hogy a nyomozásnak, mely folyamatban van, nem akarunk ártani, az ügyet bővebben csak a legközelebb fogjuk ismertetni. Annyit azonban megemlítünk, hogy vagy 500 folyóméter megállapított Nems'cs tulajdonát képező jobbfajta textil árut a legköselebbi szomszéd, Szakái Lajos korcsmárősnál találta meg a csendőrség, amit le is foglalt. A vizsgálat tovább fwlyik. Nemsics cselédlánya le van tartóztatva, mig ugy látszik másra ez ügyben nincsen szükségük. BÉCSI és PÁRISI kalapujdonságok megérkeztek! A. Király M. Sobota. — Róm. katli. plébánia (hitközség) Murska Sobotában Plébániának és egész hitközségünknek minden katholi kusát felkérjük és felhívjuk, hogy szi-véskedjék 1924 évi rendes egyházi adóját valamint a harangok vételéből származó rendkívüli adóját a harangok uton vannak, július hóban várjuk őket ide, — legkésőbb május hó végéig as egyházi pénztárba befizetni, hogy elkerülhessük a kellemetlen következményeket. Ai adókimutatás a pénztárnál rendelkezésre áll A pénzre sürgős szükségünk van, a harangok vételárát kifizetnünk kell, vannak egyéb tetemes kiadásaink, miért adományok is köszönettel és hálával fogadtatnak. Az utolsó általános napi beszedés illetve fizetés eszközölietni fog május hó 29-én d. u. i-től 6 óráig a plébánia lak földszintjén. M. Sobota, 1 25. május hó 3-án. Az egyházi hitközségi választmány. ^Spokt. Prijateljem športa! Komaj eno leto obstoja športni klub Mura in že smo imeli priliko videti v Murski Soboti lepe športne prireditve. Dosedaj je bilo občinstvo športnemu klubu zelo naklonjeno. Ne sme ga zapustiti tudi v bodoče Šport je danes splošno razširjen in o njega potrebi in koristi ne dvomi nikdo več. Bodimo hvaležni onim, ki so se s takim veseljem posvetili športu. Prepričani smo, da njihov trud nebo zastonj, ter da bomo imeli tekom par let v Murski Soboti en prav dober športni klub ki bo gojil vsako-vrsztni šport. Če dosedaj naši nogometaši niso dosegli nobene zmage nas to ne sme ustrašiti. Naš klub je mlad in v enem letu še ne more konkuri-reti z onimi klubi, ki že več !et obstojajo. Imamo pa v našem klubu dosta dobrih igralcev, ki bodo, če bodo vztrajni, še dosegli prav lepe uspehe. Kar se tiče obnašanja je naš klub na dobrem glasu in je že dobil toliko vabil, da se ne more vsem odzvati V nedeljo dne 17, maja igra prijateljsko tekmo v Čakovcu s ta-mošnjim klubom. Nastopi v sledeči postavi: Čenar Bencik Gregorič Turk Čiček Norčič Simon Keresturi Farkas Hegedűs Ramoš Rezerva: Šiftar, Kercsmar. Pri tej priliki otvori na svečan način S K. Čakovec novo igrišče, Železniška zveza s Čakovcem je zelo ugodna. Zato se lahko te tekme udeleži čim največ občinstva iz Murske Sobote. Pokažimo Čakovčarjem, da se tudi mi zanimamo za šport. Kar je pa najvažnejše nastopi pri tej priliki tudi prvič naša hazena in sicer v sledeči postavi: Nemes G. Pinter Győri Ostcrer Jonas E. Cvetko I. Kardos P. Rezerva: Kardos K. in Faschinger. Tekma za našo hazeno nebo lahka, ker je hazena S. K. Čakovec v zelo dobri formi in med provincijal-nimi hrvaškimi klubi najboljša. Upamo, da bodo naše mlade igralke dosegle časten izid. Škoda je samo ta, da ne sme med njimi igrati naša najboljša igralka gdč. Gabi Kardoš Š. K. Cakovec pričakuje naše igralce na kolodvoru z godbo. Zato v nedeljo vsi v Čakovec, da tam pokažemo, da smo hvaležni onim ki nas podpirajo. Pričakujemo pa tudi od naših nogometašev, da bo častno zastopali naš klub. Trztvo. Kereskedelem. Btágo -- Áru. NOVISAD: május. 14. 100 kg. Pšenica —Buza Din. 480-482 » » 'Zito—Rozs » —380 » > Ovesz—Zab > —400 » » Kukorica 190—230 » » Prosző—Köles » - 300 » » Hajdina » 270-800 » » Szenő—Széna » —100 » » Graj —Bab csres. » —350 » » zmésan—vegyes bab --300 » » Krumpli » — |50 » » Len. sz. — Lenmag » — — » » Det. sz.—Lóherm. » -- BENKO: május. 14. 1 kg. Ili Bikőv. Telice Krave Teoci 7- 7- S 3- 17 Bika | Üsző KTehén Borjú Szvinyé—Sertés Mászt l-a— Zsirl-a. Zmőcsaj -Vaj , . Spé —Szalona . . Belice - Tojás 1 drb. II. I. prima 8-- 9 - 10-8 - 9 - 10- - 5-- 6"- -11— 12-— 15 - 16 — , 30 - 38 — 30-. -• 30 — 0-75 Péneaci — Pénac. I Dollár . . . . 100 Kor Budapest . I Schil Kor. Becs 1 Kor. Praga . . 1 lira..... Zürichben 100 Din D. i > > » 60 27 0-0864 0.707, 1-834 2-50 8 40 sfrk Opominam* vszákoga, da neplácsani vecs nikaksega dugá, ki bi ga napravo moj szin Zrinszki Kálmán. Neodgovárjam tüdi, csi bi nyerni sto gotove péneze posző-do, rávnotak za naküpüvanye blága, ali živine, ár je natő né zavüpani od méne. Moščanci, 15. mája 1925. ZRINSZKI SÁNDOR kresmár. *Za tou reditelsztvo neodgovárja. Sladoled^ Sezona za sladoled je pričela, ter se dobi sedaj vsaki dan sveži fini sladoled v slaščičarni SIDONIJE NOVAK v M. Soboti. Kdor le enkrat ta izborni izdelek poskusi, postane naž stalen gosL L ; Z-hája T»záko redelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reki ám e 1— mali ogaszi 0-70 Din i dárek. Pri vecskrát popüszt. Rökopíszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M Á R K 1 S E —: Postni csekovni racsun broj Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők : M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. 12980. ;— I —: Postatakarék számla száma 12980. :— Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár ; cm.-ként: szövegközt és nyilttér .150, "rendes 1'—, apróhudetés 0-70 Din és az illeték Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. Néhány tudnivaló a törvényszéki állatorvosi vizsgálatról. Irta : Nemes Miklauž ny. áll. állatorvos M. S. Ha az ilyen jószivü ember a szakértő véleményével nincsen megelégedve, keres egy második, egy harmadik szakértőt, sőt {elviheti ügyét az állatorvosi főiskola szakértői bizottságáig is. — A szakértő csakis a tudományának megfelelően és a talált elváltozás szerint mondhat véleményt és semmiképen sem mondhat mást, mint amit talál és ezt legtöbbször a kíváncsiságtól odasereglett lajkusok is látják, hogy mit talált. Ha most meggondoljuk még felül rá azt, hogy az állatorvosnak meg kell esküdni arra, hogy a felsorolt elváltozások jelen voltak nem mások, ha meggondoljuk, hogy a hamis eskü rettenetes büntetéssel jár: hogy lehet azt gondolni, hogy valaki egy ló vagy sertés miatt, egy szarvasmarha miatt hamis adatokat fog bemondani és hamis bizonyítványt adni ? Hiszen, ha csak azt vesszük tekintetbe, hogy mindeu vizsgálatot lehet felülvizsgáltatni, még az úgynevezett kény-szerrizsgálatokat is, mint a milyen a husvizsgálás, a tenyészapaállatvizs-gálás, az állatvásári vizsgálás stb. és a magánfél bármilyen és bármelyik okleveles állatorvossal megvizsgáltathatja a közfogyasztásra nem engedélyezett állatot, egészen természetes, hogy senki sem fogja magát kompro-mitálni és igyekezni fog a legjobb belátása szerint, a leglelkiismeretesebben a szakvéleményét leírni, különösen mikor magánügyekről van szó, amit akár 10 állatorvossal is meg lehet vizsgáltatni. Szóval részrehajló legkevésbé az állatovos-szakértő lehet. Olyan diplomás ember pedig nincsen, aki hamis leletet szándékosan mondjon be. Az ilyesmi talán régen, amikor még állatorvos hiány volt és kuruzslókat, pecéreket, kovácsokat és borbélyokat alkalmaztak szakértők gyanánt előfordult, de manapság ilyes-mi kizárt dolog. Persze az alantosan gondolkozó ember ezt nem hiszi. Hu-tyra azt írja törvényszéki állatorvostanában Qerlachot idézve: >ha az eladó csal és a vevő hamisságot követ el, akkor ez a szokástól türt visszaélések egy neme; de ha az állatorvos hamis bizonyítványaival áll az ilyen eljárás mögött, akkor kizárólag az utóbbi a bűnös, akire a büntethetőség egész súlya háramlik ; az ilyen állatorvos elitélendő, még pedig teljes joggal, mert mint hozzáértő szakember a csalárdságot megakadályozhatja és ezért erre köteles is ! Nem áit ha tudják, hogy az állatorvosnak szakértőül való alkalmazása szempontjából teljesen közömbős az, hogy magánállatorvos vagy pedig valamely hivatalos állást tölte be és épp ugy közömbös a hivatalos állás természete, valamint az állatorvosnak a hivatalos rangsorban elfoglalt helye, annak nyelve, vallása. (folyt, köv.) Lucerna talaj. A lucerna tartóssága a talaj termő erejétől függ. Elegendő mésztartalmú és oly mély réteg mellett, amelyben a mélyre járó gyökerei behatolhatnak, jóformán mindenféle talajon jól fog diszleni. A lucerna szereti a mésztartalmú, mély szántóréteggel biró, közepes kötöttségű és kötöttebb talajokat. Legnagyobb terméseket hozza az erőteljes, márgás, meszes, televénydus és szelid vályogban és nem a nagyon kötött agyagban, nemkülönben a jó termőerőben lévő homokban. Nem alkalmas talajok azonban a szivós agyag laza vagy kövecses homok és léptalaj valamint a sekély termörétegü talajok. Ily talajban a gyökerek hamar elhalnak. De ha ilyen talajban a lucerna mégis megél, ez annak a jele, hogy a nem alkalmas földréteg alatt megint jó talajra talált. Ha azonban az altalajban állo viz éri a gyökereket, ott azok kirothadnak. — Luceraa vetése leginkább tavaszi védőnövénnyel vettetik. Idősebb lucernást jó tavasszal gipsszel felültrágyázni, ősszel is meg tavasszal is jól megfogasolni, négyévenként istálló-, két évenként pedig superfosfáttal fejtrágyázni kell, akkor jó talaj mellett 15—20 évig is bőtermő lesz. Legeltetni a lucernán nem szabad, úgyszintén, mert a magas tarló takarmányvesztes-séggel, az egyenetlen kaszálás pedig kisebb sarjadzási képességgel jár, a kaszálás tökéletes és egyenletes legyen, vagyis a gyökér-korona • felett vágassanak le a szárak. a pótadóért is. Ha a testi munkát vég-zőlccek az adójuk után pótadót is kell fizetni, ez vagy a termelés megdrágulására, vagy arra vezet, hogy a jobb munkások kivándorolnak Jugoszláviából Az adó és pdtadói ugyanis jóval meghaladják az összes jövedelem 10 százalékát s az lehetetlen, hogy a munkás, aki fogyasztási adóban s a monopol cikkek vételárában úgyis legjobban adózik, összes jövedelmének egy tizedrészét egyenesadó fejében fizesse az államnak. A gyáriparosok szövetsége el is járt a pénzügyminiszternél, hogy ezután az adó után ne szedjenek pótadókat. A küldöttség nem sok biztatást kapott. Mint az egyesület tagiaít értesiti, csupán arra van kilátás, hogy az önkormányzati adókat ez után az adónem után limitálni fogják. A „sóhivatal". Az állami só-monopólium a só árát vaggononként 5000 dinárral felemelte az egész országban. Az uj ár május elsején már életbe is lépett. A sómonopólium bizonyára a dinár emelkedésével indokolja a só rohamos áremelését. Jugoszlávia egy évi haladékot kér amerikai tartozásainak megfizetésére. A jugoszláv kormány az amerikai adósságügyi bizottságnak memorandumot nyújtott át, a melyben vázolta az állani pénzügyi helyzetét. A memorandum kifejti, hogy Jugoszlávia jelentékeny haladást mutat pénzügyi téren, de egyelőre még nincs abban a helyzetben, hogy adósságainak kifizetésére nézve jvvaslatokat tehetne. Erre nézve további egy évi haladékot kér. KÖZGAZDASÁG Felelős-e a munkaadó a pótadóért is? Az áprilisi tizenkettedekről szóló törvény ugy intézkedik, hogy a munkaadó köteles a fizikai munkát végző alkalmazottaktól összes járandóságaik 2.6 százalékát adó fejében levonni. A törvény egyelőre nem intézkedett az összegnek beszolgáltatása iránt s ma a helyzet az, hogy az adóhivatalok el sem fogadják ezt az adót Ennél sokkal nagyobb baj, hogy a tizenketted törvény nem állapítja meg, hogy községi és megyei pótadókat, útadót s egyébb pótadókat kell-e ez után az adó után fizetni s a munkaadó felelős-e ODDAJO SE v MURSKOJ SOBOTI 3 hiže, 2 travnika, 1 njiva, v MARIBORU 2 za trgovino primerni večji lejpi hiži. Informacije daje pisarna dr. Sömena, odvetnik v M Soboti KlIiBlif Ihallo prijatelj znás sto je tou! I~MÁJER STEVAN j — v Murski Soboti na Radgonszkoj ceszti? « HIIIIWIIilHBSSin Tn ip ná«7tar£síi firma