KAK Vérsztveni, poltticeni i ■kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai éí kulturális hetilap. Let. I V. Évf. s^kisevei, I925. oktotoei™ 11, Broj 40, S sí ám. Szejátev né szamo ka sze je zacséla i ka bi v téki bíia, nego sze dokon-csáva, z pascslivosztjov polszkoga delavca sze zvrsáva. I gda pov-précsno je szkoroda konec sze-játvi. je prisla rosza z~vísje vóle, naj potrdjáva zemlé tak dobro-tívno rájocso, naj zegnyáva sze-jácsa delo i naj dá kétnprvéso vlago zrnya klici, tak da bi vsze lő po za'zeljenoni predpiszi slo. Poszejali szmo. Koini ali za koga, tó mo nájbole po szkoro da po ednolétnorn csákányi, po 'zétvi znali povedati, tecsasz pa zavüpámo na vrémena-neprilikam. Vendar nészmo szamo zaszébe szejali, kak veséié számé zaszébe nenoszijo z cvetja z-cécani méd, nego i tiidi za matico i tiidi za nedelavne vcselé, — za tróte. Nasa szejátev je bíia za vsze nász, tiidi i za né poljedelce, za célo dr'závo, ki z-toga neposzré-den haszek má i steri haszki szo né v máloj meri v podporo dr-'závni vödávany. Naté szejátvi 'zétev né szamo kmet 'zmetno csáka nego i dr'záva száma tüdi. Kem bógsi je pridélek, tem vecs je exporta, stero je za dr'závo vuvszem táli szamo vugodno. Poszejali szmo. Ka z-té szejátvi, toda z-vugodne zétve rávno i edino dr'závi je nájvéksa vugodnoszt vcsinyena. je nevta-jivo. Kmet, kí je glávni zvrsitel toga pridelanya, szamo telko vu-godnoszti má, ka je — csi je — pridelek véksi, kelko pa z-toga nyerni osztáne, — tő je pa drű-go pítanye Kmet sze je léko tríidűo z-szejátvov, léko vcaga-nosztjov csáka leto dni na pri-hód 'zéíve i potem mlatenyé, csi je dr'závna agrárna politika bo'z-na, je vsze té trűd, vlo'zeni ed-noleten kapital i bojaznoszt — zaman. Kelkostécs bóde nászha-ja z-nasi trűdov, csi ga z-bo'znov „politikov vnicsijo, mogöcse escse i té gda je 'znyega eden tao ze vrémena nevugodna szpreminje-noszt itak odvzéla, zahválnoszt i veszeljá v našem deli i nasi trű-daj nebodemo zadóbili. Ka nam valá csi lepó szprá-vimo v nase nyiva i doszta pšenice i 'zita, i csi je nas pridélek lépi, bogat, csi nam z-toga szamo telko léko osztáne ka posze-jamo, dosztakrát pa nam niti za krüh neosztáne. Kak je viditi, kmetski pridel- ki dén od dnéva gübíjo céno, vsze drügi kmeti potrebni dugo-vány céne sze pa povisávajo. Dácsa? od toga pa niti gúcsali nemo. Pri odmerjávanyi dácse néga mere, tő je zavüpano ednők na direkcijo dávkov, obdrü-girn na pokrajinszke őprave, ob trétjiin pa na dávcsne oblászti, kí vszi natő delajo, naj sze pri vísesnyoj szvojoj oblászti z-po-bráne dácse velikosztjov lépi na-rédijo. Tak je bogme vsze za man, mo 'zeli doszta ali malo, pri szvojem trűdapunom deli blagoszlova nezadobimo Csi doszta pridelamo nam doszta od-vzernejo, csi malo pridelamo moremo za drügi volo sparati, ergo na vsze formo moremo cotavi hoditi té, gda z nasi trűdov ni kelko i nikeiko ji nevé, kak bi sze cifraszto oblácsiii, i dönok sze pritoziijejo ka nemrejo 'živeti. Dácsa, ki je dnesz tak veliki zavérajács našega vérsztveno-ga obracsája, bi sze ze ednók regulérati mogla. Né je zadoszta, da bi nasi trűdov szád szamo v edno meszto tekao, nam tüdi trbé živeti, ár szmo zatő sztvorje-ni. Ka sze vekoma szamo gucsi od zednácsenya dácse, nam je né zadoszía, scsémo dejsztva viditi 'ze ednők. Tiszta, kakedna popüsztlivoszt nam je pa tüdi né zadosztna, csi taka ka sze rávno telko podbijáva céna nasi pridelkov z raznimi carinami j rávnotak na dovo'zeno blágo, ki je kmeta vszákdenésnya potréba. Csi sze kmet direktno i indirekt-no skodüje od dr'záve, k-tomi pa pridejo escse razne kmetske pi-jajce, tak je vsze szejátev za kmeta niká né vredna, ocsívid-noga nászhaja néga, za stero bi sze pa kmetska dr'záva v prvoj vrszti pobrigati mogla. Nincs fedezet az angol szénbányák állami támogatására. Szerdán lesz az első minisztertanács augusztus 9 ke óta, amikor a parlamenti szünet megkezdődött. Fon tos tárgyak szerepelnek a miniszterta nács munkarendjén, igy a Mosszul-kér-dés, a munkanélküliség és a költségvetési deficit. A politikai szünet alatt felborult az a büdsé, amelyet Churchill az alsóház elé terjesztett, mert a szénbányáknak utalványozott egy hónapi állami segély következtében már az első félévre 36 millió font sterling a fedezet nélküli kiadás. A bányák álla mi támogatására harmadfél év alatt 45 millió font sterling kell. Választott bizottságok intézik a jövőben az agrárreform-ügyeket. A szociálpolitikai minisztérium szeptember elsején 33701. szamu rendeletével uj rendszert honosit meg a földigénylők jogosultságának megállapítása terén. A minisztérium a rendelethez fűzött kisérő sorokban közli, hogy a felmerült tömeges panaszok és feljelentések miatt bocsátották ki az uj intézkedést, amelynek az a lényege, hogy a jövőben az érdekeltek által megválasztott bizottságok döntenek az agrárreform-kérdésekben. A minisztérium mindennekelött hatályon kivül helyezi az agráreform-. minisztérium mult év december 5-iki ?4560, számú rendeletét, amelynek értelmében az agrárreform-minisztérium nevez ki minden agrárhivatalnál két bizalmi férfit. Az uj rendelet második szakaszában elrendeli, hogy minden város illetve község hatósága, amelynek területén földigénylők vannak, a legrövidebb időn belül tartozik az érdekelteket értesíteni, hogy ötvenezernél nagyobb lakosságú városban tiz, ennél kisebb városban pedig hat bizalmi fér- j fit válasszanak, ezek mellé pedig a j városok előjáróságai hat illetve négy ■ bizalmi tagot jelöl ki. Ha a városi ha-1 tóságok a választás jo^át nem gyako- rolnák, akkor helyettük is a földigénylök választanak bizalmi személyeket, akik azonban nem kerülhetnek ki a földigénylők köréből, A megválasztott bizalmi személyeket a városi hatóságok a legközelebbi ünnepnapon, vagy vasárnapon ülésre hívják össze, hogy tisztikart válasszanak. A rendelet végül ugy intézkedik, hogy azt a hatóságok a helyi lapokban háromszor egymásután haladéktalanul közhírré tegyék, hogy az érdekeltek arról mielőbb tudomást szerezzenek és a választásokat késedelem nélkül megejthessék. A rendelet a hivatalos lapban való megjelenéskor azonnal életbe lép. A hivatalos lap október elsejei számában közölte a rendeletet, a hatóságok azonban annak szövegét mindeddig nem publikálták. Je vsze mogöcse?! Dolnja Lendavszki okraj sze je za magyárszke ére vszigdár lőcso od M. Sobotskoga okraja. Tam je pcsztőpanye prőti lüdsztvi od oblászti sztráni vszeli energicsnése bilő, delo za lüdsztva blagor pa szlabése; cesz-té szo tam vekoma bo'znése bilé kak tü, tő sze vídi escse i dnesz, kak pridemo na granico D. L. okraja, nász kőla bole trőszijo; buzeréranye národa je vékse bilo kak prinasz i protekcijo poedini gg. szo vékse v 'živali kak prinász. Tö vsze je bilö pod magyarszkov éröv. Na i kak je dnesz pod éröv Jugoszlávie, kak sztoji dnesz D. Lendave okraj? Razlike zaisztino nemremo pametüvati, csi ze né v tő formo, ka sze magyárszke národnoszti prebiválci bole zametávajo i pregánjajo, kak szo sze pa szlovenszke národnoszti lüdjé za magyárszke ére. . . ? Pripomniti pa moremo, ka de-nésnye oblászti z veszeljom beréjo napre z práhom obhodjene magyárszke narédbe, kí szo za vegzéranye lüdsztva dobro prišle, (glej narédbo prőti mlatidvi na dőmi I) ali ka bi poedinci nebi v 'živali vekse protek-cije dnesz, tő je vözapréto. Niti té najosztrési zákon, kí sze je prineszao prőti szlobodnoj stampi, nemre pro-tekcije zbriszati, Miszlimo pp, ka zakon je vszeli zákon, steroga postü-vati moremo, ali csi ga !ze száma obiászt nescse vpostüvati, te je ze részan 'zalosztno, csi oblászti tak szi-gurno posztőpajo prőti neprotekcioni-ranim. Növi zákon 0 stampi I. pogl. § 10 sze szledécse glászi: „Národni poszlanec ne szmé bidti reditel líszta v dőbi, dokecs obsztája nyegov man-dát„ Záto nemremo znati, ka dela D. Lendavszko szreszko poglavársztvo ka tü tüdi neposztöpa z tak sov ener-gijov pröti rediteli „Novine", kak je to viditi na drügoj sztráni, ki je naperjena proti prebiválsztvi. Vrédnoszt zákoni je né szamo na ednoj sztráni dú'zna dati i szpraviti obiászt, nego rávno naszprőtno, — na vsze sztráni. Titan Ivan nadvucsitel v Kup-šinci je dnéva 25-ga szeptembra 1925 (v pétek) solszkoj deci erkao naj ne-pridejo v szoboto v sőlo, nego naj domá sztarisom krumpise pomágajo kopati. V resznici je pa né záto pravo tő, ka naj deca részan domá krumpise pomágajo kopati, nego naj g. vucsitel v tom vrémeni szvoje tr-govszke poszle léko zvrsi i tö, na-kládao jé v nemskoj Radgonyi, szküp-no z szvojim mlájsim bratom trgöv-com i postarom méd. Z-toga szo sze deca szamo telko návcsiíi, kak morejo i léko gucsijo po potrébi v 'zivlénya prakszi; Rankovszka posta je pa bila vodjena od ednoga mla-doletnoga népostára. Ali je tő tüdi mogöcse ? Ka právi k vsze tomi sol. nadzornistvo i postna uprava? Agrárni interessenti bődo részan zdaj szadíli krumpise v jeszén, ár szo nyim nisternim takso zemlő podarili ? Ja, pod agrárnov razbojnov je escse i tö mogöcse I Kak bi pa hojdicsi tak fái živeti mogli csi bi né pridelke reducérali ? . . . POLITIKA. Politikai érdekességek középpontja ma szó nélkül dr. Žerjav volt erdő és bányaügyi minister, a független demokrata (Pribičevič) párt slo-veniai' vezére. Mig pártja élén minden kitalálható módon sző cselt és intri-gakkal árasztja el pártlapjai révén a politikai világot, Radič István ellen hogy a radikális párt egyes hivei között ellenszenvet szitson az RR koalicio ellen, addig ő maga suttyomban a párt tudta nélkül azon fáradozik, hogy a radikális párt tagjaként felvétessék. Szervez egy külön „Pre-Čanska fronta" elnevezésű szervezetet s ugy nyilatkozott, — mint a Novosti" irja, — hogy ha a pártja ezen szervezet ellen foglal állást, kénytetele (I) lesz belépni a radikális pártba. (Ez a közvélemény előkészi'ése akar lenni. Szerk.) Mindenütt, hol ^baj és zavarcsinálásról hallunk, ott Žerjav jelen van. Legutóbb is élesen neki ront a ljubljanai gazdasági egyesületnek, talán azért, mert nem politizál azóta, mióta a Pribičevič demo-kratia. kibukott a kormányból. Na ja ha neki fogott a hasznos munkához és nem akar politizálni s még hozzá ugy, ahogy az Žerjav urnák tetszene, akkor csak meg kell zavarni békés és hasznos munkájában, hisz ez is a „demokrátiához" tartozik. — Radič István leendő minisztersége hovatovább előtérbe tolafötik. Szó van arról, hogy ő lenne a ministerelnök helyettese; más verzió szerint viszont tárcanélküli ministerséget kapna. Mindenesetre azonban be kell várni Pašič hazatérését, a kormány rekonstrukcióval kapcsolatos hirek csak akkor lesznek véglegesen elintézve. —• Pašič hazatérése 8-ára van tervezve, tekintettel arra, hogy a reája váró munka nagyon felszaporodott. Különben pedig egésségi állapota teljesnn helyre állott. — Parlament megnyitásának nagy fontosságot tulajdonítanak politikai körökben azért, hogy az uj ülésszak a király jelenlétében, illetve a király nyitja meg. — A parlament megnyitása október 12-re van tervezve. — Chilében (délamerika) kitört a forradalom, három ezred katonaság átpártolt a forradalmárodhoz, a katonaság nagyrésze is fellázadt, a köztársaság elnökét letartoztatták. -■■• Locarnóban ezúttal fontos világ események játszódnak le. Itt foiynak le most azok a tanácskozások, melyek a világbéke állandósítására vonatkoznának. T. i. ezen tárgyolások a Németországgal kötendő garancia paktumra vonatkoznak, minek megkötésével esetleg a világbékét biztosithatnák. Németország politikai világának nagy része a szerződés aláírása ellen foglal állást, azért Luther kancellár és Stressemann külügyminiszter a tárgyalások iránt hidegen viseltetnek. Sőt már az a hir is elterjedt, hogy a kettő ellen merényletet akartak elkövetni, hogy a szerződést ne tudják aláirni. — Törökország és Anglia közt a mosuli kérdésben ellentét fejlődött ki, mely mindinkább feszültebbé alakult. Anglia mosuli partjai elé felvonuliatta hadiflottáját, de a törökök is hangoztatják, hogy inkább háborúig visszik, de e kérdésben engedni nem fognak. Hogy mégis békésen fogjak-e a kérdést elintézni, nem tudni. Az angol sajtó Csicserin berlini tárgyalásairól. Csicserin berlini tárgyalásaival kapcsólatban az angol lapok kiemelik, hogy Luther kancellár és Stresemann külügyminiszter viselkedése Csicserin iránt minden tekintetben kifogástalan volt. A német kormány kitért az elöl, hogy Csicserinnek bármiféle kötelező Ígéretet tegyen arra vonatkozóan, hogy milyen irányban fogják magukat Lo-carnoban lekötni. Csicserin nem volt megelégedve Luther és Stresemann óvatos magatartásával és a kulisszák mögött igyekezett a német naciona listákat azzal ingerelni, hogy Anglia válaszjegyzéke tulajdonképpen éles visszautasítás volt Németország számára és a német birodalmi kormány nyitott szemmel rohan az örvénybe, ha Locarnoban túlságosan messzire megy a nyugati hatalmakhoz valő közeledésben. A százesztendős faggyúgyertya. A százesztendős vasút után most került a sor a faggyúgyertya centen-náriumának megüneplésére is, amelyről a villanyvillágitá3 korszakában sem felejtkezett meg a hálás utókor. Párisban vig mulattságok keretében emlékeztek meg Ghevruel apóról, aki 1825-ben készítette el az első gyertyát. A Montparnasse ifjúsága a leg-tarkább jelmezekbe burkolva a felismerhetetlenségig, tánclépésekben, zeneszó mellett vonult fel a Szajnaparti metropolis bohémnegyedében, ahol hatalmas diadalkaput állítottak fel a faggyúgyertya emlékére. Chevruel apó 1808-ban, tizenhétéves korában került Vanquelin laboratóriumába, mind segély-prepara-tör. Egy nap Vanqöelin Roulen városból kapott egy befőttes üveget, amely • ben valami zsiros anyag volt. Hogy kitől jött a csomag, nem tudta, a mellékelt levélben csak annyi állott, hogy ezt a zsirt a tudomány érdekében analizálja. A tudós féretette a befőttes üveget, tartalmával együtt és feléje se nézet többet. Egy év után a lim-lomok között rábukkant az ifjú Chevruel és észrevette hogy a massza közepén valami sárgás anyag kristályozódott ki. A fölfedezéstől kezdve Chevruel azon fáradozott, hogy az anyag összetételeit megállapítsa és végüül 1823-ban sikerült neki a stearint izolálni. Két évvel később, 1825 januárjában, Gay Lussac segítségével elkészült az első faggyúgyertya, amelyet nem egész száz év alatt már elért a találmányuk közös sorsa. Megölte a petróleum, a gáz, a vilany. BI á s z i—H i p b h. — Dekležovje. Nasa obcsina v krát-kotn dobi, na nővopővanoj M. Sobota —Ormožkoj 'zeleznici, 'zeleznisko posz-taniscse. Zatő delo potrébna komissija je !ze dovolénye dála, szamo sze delo kak nájprvló zacsnoti more, Nasa obcsina dá zatő potrebno zemliscse k-senki, vsze delo i delavce tüdi száma dá. Nikelko nász kosta tő delo, vendar pa za táksi cíl áldüvati, ki je v dob rőto i lepoto né szamo nam denésnyim 'zivőcsim, nego i bole pridőcsoj gene-ráciji, je te áldov-máli. — Grof Zichy Ágost beltinszkoga veleimánya szolasztnik, je v Penzingi v 76 létnoj sztaroszti vmrő. Nyega ohlajeno télo szo pripelali v Beltince, gde szo ga v familijszko kripto t. m. 9-ga na vekivecsen pokoj djáli. — Vlomitev. Bánfi Ivan vért v Puconci je na pöli z polszkim delom büo zadr'záni, gda 23. auguszta 1925. po-pődnévi okőli dvé vör je nikák vnye-ga hi'zo vdrő i z-omára odneszao ne-dávno za bika dobleno péneze. Bilő je té pénez escse okoli 3500 Din i 30 dollárov. Vsze okolnoszti i szvedocsbe i zaszledüvany« szo na Varga Károla na szinü obcsinszkoga szlugo v Pü- : conci kázale, steroga szo tüdi zandárje aretirali i prekdáli ízodniji v M. Soboti. Té decsko je náimre pred dvema dné- I voma oszvedocseno ni ednoga dinára né meo. po toj tővajiji sze je pa réso nikelko dugá, narőcso csrévíe i štafet- ^ line, obleko, i. t. d. tüdi je gavallér büo v krcsmi, tak je dokázalo fzander-meritszko zaszledüvanye, záto je za zápor zadoszta dokázov. Zaszledüvanye sze pa na druge dogodke tudi razsürjáva, záto sze z-zápora niti ne-szpüszti taki. — Kmetijszka drű'zba je dobila sészt plemenszki kokőtov stajerszke fajte, stere je raztálala med sészt kmetov, ki szo sze zatő interesserali. Za degenerirane nase kokősi je precej dobro tö, ár sze kokosecsa ktiga részan preči po-návla med našimi 'ze edce krvi perot-ninov. Ki szo té kokőte dobili, szo duzni zmeniti bilice za belice drüge fajte, csi sto žele. — Francoski tečaj. Otvori se zopet francoski tečaj kako lani. Na razspo-lago so francoski listi. Prijavit se v tiskarni Haho. — Nova sőla. Nedeliska obcsina, ki je solszko v Turniscse bila prikapcse- 1 na, je bivši notároski hram i kancela-jo za dvázlocsno sőlo predelala, v- i steroj sze ze v tom solszkom leti zacsne vcsenyé. \ — Püconei. Nasa"obcsina je veko- 1 ma kakse novoszti gnézda, ki je pa za nász obqsáne né vszigdár v császt, Proszi sze solszki trétji razréd, prőti steromi szo sze pa vsze obcsine prőti ! posztavile, ár je solszke bremeni no- ' gziti zzamo pét obcsin dtí'zno, té pa 'ze itak szamo za dvá razréda 400 o/,-pe dokláde placsüjejo, pa escse za Sugár Jjaci nótája Irta: P. SZ. K- Néha biz azt észre sem vették, hogy az öreg aszszony már hazajött, csak akkor, midőn csapodott az utcaajtó ; a mikor aztán Zsuzsánna leányasszony tüskén-bokron keresztül vágtatott a pöszméte-bokrok közé, vagy a zöld borsó és paszuly karók erdejébe, szentül tettetvén magát, mintha rég idő óta ezek szedésével foglalkozott volna, Ilyenkor aztán mindig egy-egy kis háború tört ki, melyet Laci a kerítésen át megszomorodott szivvel hallgatott; s midőn a csattógo szóváltás közé még egyéb csattógás is vegyült: olyan szomorú nótát rántott reá, mintha vonóját búslakodó szive \ érébe mártotta volna. A sok háborúnak a vége aztán az lett, a mi háborúnknak szokott : hogy egy szép holdvilágos éjelen az egyig ellenfél megretirált. Sugár Laci tudniillik addig beszélt Zsuzsikának szive érzelme'ről és az amerikai dollárokról: mig a két szerelmes megkötötte a szerződést az az örök boldogság kontójára. Éjfél tájban Laci kiszedte a ke-ritéskőzt; Zsuzsikát átemelte azon s miután már minden előre vol készítve csak karon kellett fognia kedvesét, ki hozományát egy kis kézi táskaban vitte; s azzal lóhalálában siettek a vasúti állomás felé, melyről a voiatnak hajnalkor kellett tovább indulnia. Jaj, „de ember tervez — Isten végez" 1 A nagyasszony reggel épen kenyeret akart sütni; azért korán feltápászkodott és szokás szerint első dolga volt, hogy leányát felköltse — kinek hivatása volt befűteni a sütő kemencét, mig ő dagaszt. — Tyhü, forgós, láncos adta I — kiáltott a nagyasszony, midőn leánya ágyát üresen találta — hová let ez a leány? Először arra gondolt hogy talán vizbe jölte meg magát; de nem ismerte olyan érzékeny tejmészetünek, hogy ilyesmi történhessék vele. Második gondolata természetesen 5ngár Lacira esett; magára kapta hirtelen ru- háit, nagy kendőjét s lélekszakadva szaladt ki a vasúti állomásra. Már másodikat csengettek volt az indullókész vonatnak, midőn a nagyasszony oda ért; nem is igen akarták beereszteni a felszállásra; de ugy gyomorba lökte a kapust, hogy az majd hányat esett; azután végig szaladt az egész vpnajon s egy másodosztályú coupéban psakugyan megtalálta a jó madarakat- Képzelhetni azt a lármát, a melyet a nagyasszony ütött; mig végre a vonatvezető csakugyan kinyitotta 8 kocsit, mire aztán nem épen a leggyöngédebb módon vonszólta ki leányát s karon ragadva, diadalmasan vitte haza felé. — Csak érjünk haza — dohogott a nagyasszony — majd adok én neked cigányvőlegéDyt I . . . Majd elküldelek én téged Amerikába . . . hogy vén asszony korodban is meglátszik a hátadon I Szegény Sugár Laci most igazán ugy ballagott kedvese után, mint a kárvallott cigány; igyekezett is útköz- ben a nagyasszonyt kiengesztelni: — Hát hiszen kedves nagyasszonyom — mondja siránkozó hangon — a baj ugy is meg van már; az egész város tudni fogja, hogy Zsuzsika sze- ! relemből jött el velem ; csak jobb lesz ha reánk adja anyai áldását. — Elhalgatsz, te becsár I — kiált j dühösen a nagyasszony — majd adok én neked is áldást a paszqly-karíjval, csak érjünk haza, tudom, hogy meg^ emlegeted egész életedben I Te leánya rablói Ne félj, mert még ma lesz a napja, hogy börtönben ülsz I — Az nem vagyok I mondja önérzetesen Laci — én nem raboltam/ el Zsuzsikát; hanem önkényt jött el 1 velem, maga mászot által a kerítésén, — tessék tőle megkérdezni! — Magam bizony I — mondja sirva Zsuzsika I — az anyámasszony csak nem tesz olyan nagy szégyent rajtam, hogy felvigye a dolgot a városházára, — megölne a szégyen. Annyit monhatok, hogyha édes anyám azt megteszi, első dolog lesz, hogy elpusztítom magamat! (folyt köv.) trétji razréd placsüvati dvészto %-tov, tő sze nyim pa 'ze prenőro vidi i tő za kaksi pár lűdi volo. — Nasa obesina je tó'zila Márkisavszko obcsino, kí nyé je v potoki polovicsno mejás, za odtisztec vo'zeni kamen. Právdo jé szezná zgübíla nasa obesina, ár 'ze nad stirideszét lét je odtéc vozila kamen za ceszté i za szvoj poszel. Véksi tao obcsánov tak právi, naj plácsajo, okoli sésztjezero dinárov sztroskov tiszti, ki szo to'zili, ár od právomocs-noga i razglásenoga szklepa obcsáni nevéjo. Apelirajo escse tüdi. — Turniscse. Sömen Stevana zena je z-lübéznibojaznoszti z kűhnyszkim no-'zom te'zko oranila Banfi Kataléno. Obto'zena je pri D. Lendavszkoj szodniji. — Beltinci. Nase veleimánye, lászt gr. Marije Zichy, bőde tüdi parcelirano i tak prideio léko do lásztne zemlé v prvoj vrszti tiszti, ki szo jo doszémao z-árende meli. — Martjancí. Preminőcso nedelo sze je naprédávala „Barica" originálna Prekmurszka lüdszka igra, pri steroj priliki szmo pá nikaj vá'znoga opazü-vali. Náimre vidili szmo szamo rojene Prekmurce, priszeljeni, zvün trije, je né bilő viditi. Tak sze nam vidi, ka té itak »moesnic szlovenci vsze bojkoté-rajo, ka je Prekmurszkoga szamo pé nez, kruh i mesző né. Ali ka je Prek-murszko je zvün gornyi tré ne szloven-szko ? Malo vecs previdnoszti v bodő-ese, ovak drügőcs zvün madjaronov posztánejo nemesuri i italijanofili tüdi. — Eljegyzés. Némethy Iduskát Turnisöeről eljegyezte Klom-fár István Öakovecről. — Birtok felosztás. Gróf Zichy Mária beltincei nagybirtokos uradalma felosztás alá kerül s parcellánként el lesz adva. Až uradalom eddig is kisbérletekre volt felosztva ugy jelenlegi bérlők a vételnél előnyben részesülnek. — Gyász hir. Vásonkeőy Gróf Zichy Ágost, volt magyar föudvarnagy, fiumei kormányzó, nagy birtokos 76 éves korában Pénzingben elhunyt. F. hó 9-én d. után 3 órakor a beltincei kegyúri templomban levő családi sírboltban helyeztetett el örök pihenőre. — TüZ. F. h<5 7.-én délután tüz iitött ki Renkovcin Korossá Jőzsef házánál s elégett a lakóház mellék épi-leteivel eggyütt s még két szomszéd ház is. Kettőt azonban sikerült ideje korán megmenteni. A kár tetemes, mert biztosítva semmi sem volt a elégett 11. drb. sertés is. A tüz kitörésének oka nem tudható. — Megkezdődött a grof Saapáry birtok eladása. Az agrárminisztérium rendelete s a tizenkettedekről szóló törvény intézkedései folytán Szapáry László grof nagybirtokos elhatározta birto-tokalnak elparcellázását. óhaja és kívánsága az, hogy az eladandó föld az itteni lakosság kezébe kerüljön. Az itteni népnek most alkalma van arra, hogy tisztességes áron földet szerez-»en s teljes komolysággal figyelmeztetünk mindenkit, hogy használja ki most az alkalmat. Ne üljön fel senki spekulánsok ostoba beszédeinek, kik a népet POZOR! Pribli'závajőcse zime najlepša prilika je za vszákoga, da szi moško i decé ob-léko po zni'zanoj céni pri A. HIRSCHL firmi v MURSKI SOBOTI narőcsi. Poszeóno opozárjam tiszte küpce, kí fíni zimszki kaput ali bricsesz hlacse nücajo, naj sze oszvedocsijo v mojoj té vrszte bogatoj zálogi. Brez küpne ob-véznoszti 11 FIGYELEM! A közelgő télre mindenkinek legszebb alkalma nyillik, hogy férfi- és gyermek ruháit leszálitott áron A. HIRSCHL cégnél MURSKA SOBOTÁBAN szerezze be. Különös figyelem azon vevőknek. kik finom télikabátot vagy csizmanadrágot (bricsesz) kívánnak, meggyőződhetnek, ha megtekintik a gazdag raktárt, — vételkényszer nélkül. ijesztik és lebeszélik, hogy ne vegyen. Ezek az emberek maguk akarnak venni hogy azután utóbb busás haszonnal adják el. Most a tulajdonos ad el, rendes áron. Ugy az agrárérdekelteknek érdeke, hogy megvegyék a nekik kiosztott földel, mert aki amit megvesz a tulajdonostól az örökké az övé marad, azt a főidet mindenki müveiheti trágyázhatja, mert tudja, hogy az övé marad. Ugyanígy van az erdőkkel is. Most mindenki vehet magának humános áron erdőt. Ezt az alkalmat a vidék népe el ne mulaszsza. mert ki tudja mikor lesz még egyszer alkalom ilyen árakon és feltételek mellett birtokot szerezni. Selo község már megvette ugy az agrár földeket mint az erdökej. Ott már minden ember a saját földjét műveli, s igazi boldog érzéssel és köszönettel fogadta a lakosság az eladókat, akik méltányos árak mellett földhöz juttatták a szegény embert. Ugy halljuk most Mlajtinci és Tesanovcira kerül a sor, azután Kupsinci következik. — Tyuklopási szezon immár az ősz közeledtével kezdetét vette. A kezdet kezdetje Markisavcéra irányult, hol is rövid egymásutánban kétszeri szállttás-ra öt drb tyúkot és hat csirkét rakódtak a röntgen szemű tolvaj bácsik. Harmadszori rakódás azonban már nem sikerült nekik, mert a kukorica-fosztók munkájukban megzavarták őket. Nyomozás megindult. — Telefon 23-ik állomása most nyílt meg M. Sobotában, melyet legutóbb szerelték fel Samec Jtózsa áll. állatorvos magánlakásában. — Állami utak kavicsozására a M. Sobotai utfelügyelőség a horvátországi Lepogláváról hozatott gránit követ, mellyel hisszünk hogy az utak rendbe lesznek hozva. — Francia kör. A tavaly megnyitott „francia kör," amely eddig is nagy eredménnyel működött, ismét kezdetét veszi. A kurzus látogatóinak /francia napilapok, divat és illusztrált lapok állanak rendelkezésére. Az érdeklődők forduljanak Karba József titkárhoz, vagy Hahn könyvkereskedőhöz. Ha lesz elegendő jelentkező slovén kurzus is nyillik. — Vasúti személydijat, kapcsolatban az október hó 1.-én életbelépő vasúti fuvar dijjal, mely érzékenyen le lesz szállítva, a forgalmi minisztérium munkába vett tervezete alapján szintén le akarják szállítani. Uj kulcs lesz megállapítva, ugy, hogy a szegényebb sor-suaknak is lehetővé lesz téve a hósz-szabb utazás. — Éjjeliszállás után községi pótadot kivetni a községeknek és várósoknak eddig meg volt engedve, ezen privilégiumát azonban a pénzügyminiszter legutóbbi rendeletével eltörölte. — Munkásbörze M. Sobotában minden munkanélküli egyénnek évente ötször ad féláru vasúti jegyre jogosító utalványt, ha az illető más vidékre megy munkára, ha a községi elöljáróság igazolja, hogy az illető munkanélküli s ezt a hivatalban munkás vagy cselédkönyvével együtt bemutatja s az igazolványhoz szükségelt fényképet mellékli. Az igazolvánnyal visszaélők azonban szigorúan .megbüntettetnek s a jövőben igazolványt nem kapnak. — Nyugalomba vonult tanitók. A közoktatásügyi miniszter az uj törvény értelmében Benkovics János dekležovjei, Zvér (Zalai) Mátyás Kuzdobljanai, Ko-lars István srdicai, Csižek Károly du-govasi tanítókat nyugdíjazta. Ezek a tanitók 35 évi szolgálat után mennek a jól megérdemelt nyugalomba, miután szolgálati idejüket majdnem mindnyáan egy és ugyanazon helyen töltötték el. Ok, természetesen még a régi gárdából valók, k 200— Ovesz—Zab » 180— Kukorica 185— Prosző—Köles » 190— Hajdina >-- Szenő—Széna » 50—75 Qraj—Bab csres. » 275— zmésan—vegyes bab 200— Krumpli > 55— Len. sz.—Lenmag » 450— Det. sz.— Lóherm. » 1500 BENKO: okt. 10. Bikőv Telice Krave Teoci Szvinyé 1 kg. Bika 1 ®Üsző i-§ Š Tehén [ő Borjú j53 -Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. MI. II. I. príma 8- 8-50 9- 9-50 8 — 8-50 9- -•— 4- 8-- •— 10-— 10-50 16 50 17— . 28- 35--30-25:— 1.50 Pénezi 1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 líra . . . . Pénz. — D. 55 — = » 0.0785 = » 7-9370 = » 1-669 = » 2-256 Zürichben 100 Din — 9.211/, sfrk Egy jobb házból való leány felvétetik PREKMURSKA TISKARNÁBAN. Solszke knige i vszefelé solszke pot- ff 1_| A IJ|\T trgovina rebsesineszedobíjona velkoimálopri: I. ll/\ni\ jem v s papir-SOBOTI. Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme P— mali oglaszi 0*70 Din. i dávdk. Pri vecskrát popüszt. Rökopíszi, kis ze ne szhránijo i ne vrnéjo sze I Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide posflajo: küldendők: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina | M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980. :— Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes !•—, apróhi'detés 0-70 Din és az illeték. Többszörinél engedmény, GAZDÁLKODÁS. A búzatermés fokozása szuperfoszfáttal. A búzatermés kat. holdankénti átlaga 1891-től 1899-ig 711 kg. 1901-től 1910-ig pedig 676 kg. volt az ezu-táni és háborús és háború utánni évekről nem is szólva, az utolsó évtizedben tehát 35 kg.-al, csökkent. E csökkenés okozója csak az lehetett, hogy a talaj foszforsav készlete is tetemesen megfogyott; ilyen csekély átlagtermés és magas munkabérek mellett a búzatermesztés immár alig jövedelmező, a jobb talajmüvelésen a nemesitett vetőmagvak stb. használatán kivül főként a szuperfoszfátozással kell annak fokozására törekedni. Mivel pedig az őszi szuperfoszfát szükségletről már most kell a gazdaközönségnek gondoskodni, időszerű az arról tudni valókat már most megbeszélni. Sokan azon töprengenek, hogy nem látják a műtrágya hasznát. Lássuk hát miért. Szuperfoszfátozni őszi gabona alá csak a jó erőben levő földet érdemes; tehát vagy a természettől fogva gazdag földön, vagy pedig a fekete ugarban, friss trágyás elővetemény után vagy heretörésben vetendő buza alá. Közepes minöségő földeken az istálló trágyázás után 4—5 évben vetendő búzát megelőzőleg célszerű zabos bükkönyt, herét, vagy más pillangós virágú növényt adni és ezek alá szórni el a szuperfoszfátot, mert az ettől erősebb fejlődésnek induló pillangós virágú növény a levegőből sok nitrogént raktároz le gyökereibe, ellenben aránylag keveset vesz fel a szuperfoszfát foszforsavából. Utána tehát a föld igen jó nitrogán és foszforsav trágyaerőbe kerül a buza alá és igy nemcsak a buza, hanem a takarmány is szép terméstöbbletet ád. Régóta nem trágyázott, kizsarolt földön a megfelelő nitrógén hiányában a kizárólagos szuperfoszfátozás termésfokozó hatása nem érvényesülhet, hanem csak istálló vagy zöldtrágyázással kapcsolatban. A szuperfoszfátból kat. holdanként 150—200 kg.-ot kell buza alá kiszórni; ha elöször mütrágyázzuk a földet ugy többet, ha pedig már többször szuperfoszfátoztuk, ugy kevesebbet. A buza alá a szuperfoszfátot kiszórni vagy a keverő szántásra kell és abba jó mélyen befogasolni vagy pedig a vetőszántás előtt és sekélyen leszántani. A szuperfoszfát nagyobb része éppen abba a földrétegbe kerül, a melyből a fiatal vetés gyökérzete táplálkozik. A vetéssel egyidejűleg kiszórni éppen azért nem ajánlatos, mert a fogas nem keveri azt elég mélyen a földbe. Ha már most a vetés után tar- tósan száraz idő következik, ugy a talaj legfelsőbb rétege kiszárad, a szuperfoszfát nem oldódik fel és igy nem itathatja át azon talajréteget a mely* bői a fiatal növények gyökerei táplálkoznak Ujabban sok helyt arra alkalmas vetőgépekkel a szuperfoszfátot a búzával egyidejűleg sorba vetik, amidőn az eddigi kísérletek szerint fele annyi szuperfoszfáttal érnek el akkora terméseredményeket mint a szórva elhintés-sel. A sorbatrágyázás után azonban már második évi utóhatás nem remélhető és még mindig nincs eldöntve, hogy melyik eljárás jövedelmezőbb. Átlagos számítás szerint 1 métermázsa szuperfoszfát után 1 q búzatermés többlet várható és mert egy mazsa szuperfoszfát a szállítással együtt 100 Din. keiül, költsége a terméstöbblet értékben több mint kétszeresen megtérül. A hol azonban rendszeresen szuperfoszfátoznak, ott az eredmény jóval nagyobb, mert annak hatása a búzára következő vetemény termését és gyarapítja. PORT- Műtrágyákról. Oly sokat írunk e helyen már a műtrágyákról, hogy szinte feltűnővé válhatik miért tesszük ezt. Pedig nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy a mai gazdálkodás alapja már csak a műtrágyákkal való rendszeres trágyázás, melynél azonban tekintettel kell lennünk annak eredetiségére, mert pl. netörödjünk azzal milyen a szioe a szuperfoszfátnak, hanem legyünk bizonyosak abban, mennyi annak foszfortartalma. Ez lenne a trágya érték, ezt is fizetjük meg. Hogy milyen műtrágyát használjunk egyes bevetendő földünkön, azt a föld tulajdonsága mutatja, illetve győződjünk meg próbák által, hogy a talajból minő anyagok hiányzanak, melyeket műtrágyákkal pótolni akarjuk. Téves felfogás az tehát, hogy a műtrágyát istállótrágyaként használjuk, mert a műtrágyát is a ió erőben levő föld hálálja meg csak igazán, s ez utóbbival pótoljuk azokat tápértékeket, melyek a földből hiányzanak, s azokat az istállótrágyával pótolni nem tudtuk. Azt mondottuk hogy próbával győződjünk meg arról, hogy talajunknak minő tápanyagra van szüksége, melyet műtrágyával akarunk pótolni. Hogyan eszközöljük azt a próbát? A A próba mindig kicsinyben történjék egy a többi földjeinkhez hasonló minőségű parcellán. Ha többféle minőségben van ez meg, ugy a különböző minőségüeken külön—külön tegyük a próbát. iMiután ez egy évben meg törtenhetik, a különbség láttára már a jövőben tudni fogjuk, mert látjuk az egyes tárgyanemek hatásából, hogy a föld miben szenved hiányt, s ezt az összetételt nagyban szorgalmazhatjuk biztos eredménnyel. (Folytatjuk.) HAZENA. Gostovanje hazena družine I. S. S. K- Maribor najboljše družine v Mariboru. Od zadnje tekme z hazeno S. K. Ilirijo pri kateri so naše hazenašice pokazale prvovrstno igro še nismo imeli prilike videti zopet naše igralke pri resnejši igri. To pa vse zato ker se nobena obstoječih hazena družin mariborskega okrožja vsled zmage naše hazene nad S. K. Ilirijo ni upala nastopiti proti S. K. Muri. Po dolgotrajnem pogajanju posrečilo se nam je pridobiti za nedeljo dne 11. t\n. najboljšo hazeno družino I. S. S. K Maribor. S. K. Mura je sicer že dvakrat nastopila proti družini Maribora, obakrat je sigurno in lahko zmagala. Sodeč pa po rezultatih ki jih je dosegla družina S. K. Maribora v zadnjem času (proti Rapidu, Merkurju in na posled proti S. K- Ptuju 20:2) je ta družina precej napredovala in moremo vsled tega pričakovati jako zanimivo in napeto igro. Igra se vrši v nedeljo dne 11. t. m. ob Va3 uri popoldne. S. K. Mura nastopi v sledeči postavi: Sočič — Qyöry —■ Nemeš I. Osterér — Jonaš, Cvetko I. Kardoš III. Rezerve: Faschinger, Kardoš II. Maribor legjobb hazenacsapatá-nak vendégszereplése Murska-Sobotában. Az emlékezetes Ilirija meccs után, amikor leányaink Slo/enija bajnokcsapata felett szenzációs győzelmet arattak, az egylet vezetősége azonnal összeköttetésbe lépett több hazena-klub-bal egy-egy barátságos mérkőzés lekötése végett, sajnos azonban, minden oldalról visszautasító választ kapott, ami valószínűleg az Ilirija felett aratott győzelem következménye. A hosszú hazena-szünet titán azonban végre mégis sikerült Maribor legjobb hazena-együttesét S. K MARIBORT két barátságos mérkőzésre le-lekőtni. Az első mecs a helybeli közönségre való tekintettel vasárnap folyó hó 11.-én d. u. Va3-kor a Mura pályáján lesz megtartva, mig a revanzs-mérközés jövö hó első felében Mariborban fogják lejátszani. A játék igen érdekesnek Ígérkezik, a MARIBORI hazena ugyanis tavasz óta főleg tehni-kailag nagyot fejlődött és jelenleg kitűnő formában van. Rapidot, Merkúrt nagy gólaránnyal verte és ugyancsak mult vasárnap e. hó 4.-én Ptuj haze-nacsapatát 20:2-re verte. S. K. MURA a következő felállításban játszik: Sočič — Qyöry — Nemes I. Osterer — Jonaš, Cvetko I. Kardoš III. Tartalék: Faschinger, Kardoš II. K oddaji je v Dolnji Slaveči 1 hi'za z vérsztvenov hrambov, szádnim ogradom ino z 2Ve plüga zemliscsopj. Lezi pri vélkoj ceszti i je prilicsna za obrtnike. Vecs sze zvé pri: MAITZ EDMOND kro-jács v Kramarovel, moj novi cijenik maraka za godinu 1926. sa 16 stranica i k-tomu 25 raznih maraka Rumunjske dobijete, ako mi pošaljete Din. 5'— IZIDOR STEINER najstarija trgovina maraka BROD u./S. Hallo Ilallo goszpé i goszpödje!! Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v trgovino A. Király M. Sobota Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpöde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100*— dlnarov napré A. Király trg. z krscsáki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hi!za) Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA. Minden ünnep- és vasárnap ugzszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA. VELIKA MnflÜn NAGY-KAVARNA JfluQIIw KÁVÉHÁZ r imfflfHmTT különböző minő-i Ll3DTT0LLstbers,cssób! SCHÖNTAG ADOLFNÁL kapható M. I Sobota (Fliszár-féle vendéglő udvarán). Klinge za szecskárej i repáre vszefelé, kaktüdi masin-l szke popravila dela po nájfalésoj céni i nájhitreje HORVÁTH] JÁNOS mehanik v M. Soboti] Slovenska vilica.