Poštnina plačana v gotovini. Céna — Ara 125" Din / r KRAJINA Versztveni, politiesni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. IV. Évf. Márkisevei, lg25. január 21. Broj 3. Szám. Protestiramo! 'Ze trétjikrát idemo v volilni boj od zaszédbe vrémena, ze trétjics dobimo nezgovorne veli-csíne obecsávany, puni dobról, eldóradója. Vszegavecs, gda pa volítvi minéjo, pa ide vsze po sztárom capási, ali pa tó sajtra-vo koló politike escse i vecs blata znoszi vö. Obecsávanya szmo do gúta nakrtnleni, ne verjetno v nikom drűgom kak edino v dokázaj csinénya. Interessantno je, ka rávno volltvi szo tiszta prilika, gda sze nájvecs obecsáva. Po nasem misléuyi bi sze pa rávno pri tom nebi szmelo obecsávati, ár 'ze doszta szkűseny mámo vu torn, ka rávno od volilni obecsávany sze doszémao niedna ne szpu-nila, zvtln premesztitvi ali na-mesztitvi kaksi uradnikov z sztrankarszkoga nazadomescsáva-nya pa né v haszck prekmurcov, escse bole pa né v haszek pá-verszkoga sztána. Med volitvami je vsze szlo-bodno. Pišejo, gucsíjo ti nájvéksi naszprótniki drűgi jezikov tüdi v „neprijátelszki" jeziká, szezná, ednoga prekmurca szatno ednók v nyein szpíszanoga, kí bi funge-rao kak volilni predszednik. Ali részan nemarno mí lűdí za takso csészt primerne? Ali szmo részan tak zaosztányeni. Miszlitno ka né i mámo vnógi vnógi od nisterni postenése, pametnése i vrednése. Sztém szmo zavr'zetii, ob'zaljeni i z protesteranyom vsze drüge obecsávanya zavr'zemo. Letartóztatják a régi kormány hiveit Albániában. Achmed Zogu minisztnrelnököt tábornokká nevezték ki. Albániában megkezdődött az elűzött Fan Nolli-kormány híveinek üldözése. Mint a szkutarii prefektura területén legutóbb számos letartóztatás történt. Különösen az „Ora E Maieri" táborából tartóztattak le sok polgárt. Tiranából jelentik, hogy a minis-tertanács Achmed Zogu bég minister- elnöknek, hazafias érdemei jutalmazá" sául a tábornoki rangot adományozta. Ugyancsak Tiranából jelentik, hogy újból felvették az albán-bolgár diplomáciai összeköttetést, lkomonov bolgár ügyvivő megérkezett és átvette a követség ügyeinek intézését. G§. voditelom prekmurske ev. sinyorije. lítvaj 'ze pá zagrí'zeni vra'zniki „nemcsurov" i „madžarov". Próti tomi niti protestirali netno, ár sze nyí pészje lajanye tak ne csűje v nebésza, ovacsi szmo sze pa 'ze itak k-tomi navadili. Pri šovinizma vszákdenés- Je vsze mogócse!? G. Nikolaj Pašič je pravo edno-mi Prekmurci, ki je dnesz kandidát, „Vi prekmurci szte íü v Beogradi szplö na csarno doli namálani i dokecs nam ne poka zete dobroga obráza, tüdi mi nemremo pokazati i vam." Evoga imas! I komi J« büo interess, da nász tak na csarno m«o volö doli namálati ? Szmo részan bili mí joga vrédni. ali jt pa koga sze-bicsna potréba gnála do toga. Vendar je to zádnye isztina. Szrbi szo né hodili okóli nász, sztíke. i náimre szlaboga mislénya sztíke szo mednami né mogli meti, osztáne v nász ogvti-sanye, ka szo nász v beogradi vu csarno knigo szamo íase szlovenszke oblászti i politika meli düsnovészt opiszati dati. 1 de sze lüdsztvo — mí-szlite — dönok dalő escse i dale fár-bati ? Te mogli vase nekorektnoszti escse dale zakrivati? Kak szo szvetle vasi djány dvojnoszti, tak de nase lüdsztvo. Pa dönok trdijo nisterni. ka szo szrbi nepošteni. Sze részan ká'ze . . . • * * * Eden veliki zupán j« pred petimi —sesztimi mészeci 'ze hodo tü, glédat máli meszárov klavnice. Kak nam je znáno, rávno tiszti veliki 'zupán, pride té dni znövics. Zdaj pa [ze mo-gőcs* z odrédbov ? na temelji stere sze léko odpréjo klavnice máli meszárov ? Csi toga nebőde doprinesenoga, té neverjemo niti v zadévi ev. fárnl sói, za stero je príhöd namenjen, csi- Z-pozitivnoga vrélo szmo informérani, ka 22. t. m. príde g. veliki 'zupán inariborszke oblászti v M. Soboto. Kak nam je znáno, je prihód v glávnom za ev. fárni sói reguléranye namenjen, i rávno záto je pozváno vodsztvo prekmurszke ev. sinyorije, da da pové szvoje v totn szttáni te'záve, falinge i da dá szvoje predloge Gg. Voditelje! Poní'zany-*, popüsztlívoszt i pokorávanye sze csi rávno szo po dokoncsani^ vo-j nepravilnim narédbarn i posz'ópanyam, kí szo sze z^ódile mogó- '....... " ~ .......... " ese z nezadosztne energicsnoszti za takso pozicijo, szo 'ze prevecs skódile právi (jog) internacionalno pripoznánoj autonorniji ev. vero-vadlüványa. M. Sobolska ev sóla je tüdi szkoro da z neenergics-noszti ali mogócse z materiálni i szehicsni cílov zaigrana, kí je dokáz nezmo'znoszti szamosztojnoga premisiávanya Záto zdaj, gda miszlite ka szte pozváni pred edno velko oszebo, szi morete zmiszliti tüdi na'ó, ka Vi pétdvajszeti . Jezero evangelicsanszki rávno da je kultuszminister szam Pri-nyoszti pa dönok moremo na dűs zasztőpate, od steri zavüpanye fakticsno tnáte. bičevič, i célo delo za volilni hecc eden moment hényati. Tii more-| Ev sói dugoványe je 'ze dugó znáno i csi resivali rávno mo odkrito povedati, ka vszé szaino zdaj, med volitvami szo szi zmis/lili. té szi morete miszliti, partáj volilna demagogiesna agi-jka je tó szamo voliina taktika, manőver, kí nászhaje nebóde meo. tácija z obecsávanyami navküper Záto nyim drü^o povedati nemate, szamo tó, ka: ev. verovadlü-je edna velka nula tecsasz, do-í ványe edno pripoznano autonomijo má, vu stero sze mésati kecs obiászt ali po szvojoj telko zadene, kak vnicsiti naménoti ev. vadlüványe; natelko sto evangelicsáni pá né demokraticsni, ka bi sze v nyí lászt.ni soláj né vpostiivala vera; v>ze szamo szporazumno sze léko vcsiní z vodíteli ev sinyorije. Né podánoszt, nego /ahtévanye pravic i pH tom eneryic no vzdr'znoszt sze 'ze é, ovak de pa d árúd racsúnati mgao z koDzekveacami. miszli, ali pa po nágibi edne partáje („še slabše') na tó ali ovo priliko nász prekmurce posz-rédno ali nepozsrédno ignoréra, v ozádje tiszka. Nemo pravli ka je rávno za tiszto partajo szlabo vövidénye za voliino zmago, kí je z szrédnyi Š0I nemsesino i latinscsino tik pred volitvami zbríszala.'négo né szamo da po-vémo, nego protestiramo próti táksemi oblásztnomi (zgó-dilo sze naj bó po kogastécs poszredoványi) posztópanyi, kí tüdi po szlü'zbenoj póti nász Prekmurce zametáva, ignoréra. Csi je né tak, poká'zte imenik z vszé tré volilni lét gcFé máte ■t Sixtus herceg cáfolja Zita házasságának hírét. A Zita volt királyné házasságáról elterjedt hírekkel kapcsolatban a királyné fivére, Sixtus pármai herceg a következőket mondotta : A Zita királyné házasságára vonatkozó hír nem egyéb rosszindulatú kitalálásnál, amit bizonyos budapesti körökből tendenciózusan terjesztenek. A hirnek az a tulajdonképenni célja, hogy a királynét ezzel komprimittáljájc. Testvérem ezidőszerint Lequeitióban tartóz- kodik és csak azzal törődik, hogy mint anya, köteleségének eleget tegyen. — A házasságról már csak azért sem lehet szó, mert Hunyady gróf egy fél évvel ezelőtt nősült meg és éppen nővérem egy udvarhölgyét vette el feleségül. Hunyady gróf feleségével együtt több izben meglátogatta nővéremet. Azt hiszem, ezt a hírt maga Hunyady gróf is legrövidebb időn belül meg fogja cáfolni. (Legfőbb ideje, sz) bičevič, i célo delo miszlimo, Ali je namesztno csi szova szini-ci glaváte guesí. csi szova vékso gla-vó má kak szinica? Ja, v politiki je tő vsze mogöcse . . . * * Ka je nábőgsa kortesija v Prek-inurji zdá za nisterno partájo? Zaprli szo v D. Lendavi dvá vogrszkoga klá-sza sölo; z-gimná/ije szo pregnali ve-renávuk, latinscsino i nemsesino; vö-grom nemcom nedájo agr. ref. zemlé; málé klavnice szo zapréte; z nase dá-cse plácsani uradniki agitératf morejo; dácse szo 16' °/o-ov vecs pobrali, kak je predpíszano biló; kricsácsi gda szo na vládo prisli szo niká né delali za národ; za od tocse prizadeti sze je, né zvedlo; gda vőtum trbé té vsze jeszte, po volftvaj pa niti trösta né. Olvasd a Jörszka Rrajinát"! A konc. Furcsa, Az ember azt gondolta (?), hogy a nagy háború tényleg az emberi jogok és népjólét megvédése érdekében indult véres útjára, s haladt a világon át négy év hosszat, romokat, halottakat és koldusokat hagyva maga után Azt hittük, hogy rövidlejáratú emberválogatás lesz a mult háború, mely az emberiség salakját fogja kiválogatni, a job bak könnyebb boldogulhatására. S lám most derül ki, hogy az egész egy rablóhadjárat volt, mely az emberiség lelki világát még inkább elrontotta, s igy ma azok zömével a koncon veszekedik. Élénk képet nyújt erre a világsajtónak a párizsi szakértői bizottság üléséről hozott azon hire, mely szerint ezen bizottság a jóvátételi kérdésről szóló jelentésében azt a megállapítást tette, hogy lehetetlen felemelni Románia jóvátételi részesedésének számarányát, mert Románia a békeszerződésekben több magyar területet kapott, mint a mennyi megillette. Tehát a háború nem is a népek javáért volt. A háborút a népek kárára, a világ uralomra való vágyásért s egyes államok kultúrájának alapján való rohamos fejlődésére való féltékenységből csinálták, melynél már maga a területnagyobbitásra való hajlam sem maradt el ugy, hogy előre eladott illetve odaígért medvebőrön, mikor meglett, az idegen területen, mint a háborús koncon most, a befejezésnél veszekedhessenek. És igaza van ennek a bizottsági jelentésnek. S bár ugyanezen bizottság közvetve majdnem azokból a tagokból áll, mint amely annak idején ezt a terület többié tet Romániának a békeszerződéssel odaigérte illetve adta, ergo a megállapítás későn jön, inégir, fényes dokumentálása ez a békeszerződések igazságtalan voltának. S ha az akasztásra itéit és már felakasztott egyén büntelenségét megállapító végzés le késve is jön, jellemző mégis az ítélkezés voltára. A bizottság mely ezt a megállapítást tette, is elég fényesen bélyegezte meg ezen megállapításával a békeszerződéseket diktálók elfogult eljárását, kik vakon teljesítették a románok kérelmét, egoista céljait És még egyszer, a világháború rablóhadjárat volt, a nagy néptömegek kárára. Románia mégis, most, mikor a jóvátételi bizottság oly annyira igazságosan •felelt meg ülésen románia tehetetlenségére, tiltakozni mer és akar az ellen, hogy a szakértői bizottság hatáskörét meghaladó kijelentéseket tegyen, tán csak azért, mert éppen őt, Romániát érinti. Ámbár ő is tisztában van a megállapítás igaz voltával, mégis sajtója telve van tiltakozásokkal. Tudjuk, hogy ez csak szépszinben való feltüntetése akar lenni románia reá valló múltjának, de tudjuk azt is, hogy románia külpolitikája mi'yen volt a háború előtt, alatt és még ma is. Bár ez a megállapítás nem a kezdet kezdetje, a mikor még ebből a nézetből lehetne eljárni, de mint befejezés is az utolsó pont odanyomásának, nagyon fontos. Egyben ez bizonyítéka annak is hogy befejezése dacára az ügy egy uj stádiumban lép, jön a kezdetje a koncon va!ó összeveszés-nek, mely ha hevéből nem is lép ki egyhamar, de lapangó ellenszenvé válik, tnelv iiK-g évtizedek multán is kitörhet. Herriot és a román követ. A francia miniszterelnök lesújtó A Cuvantul cimii lap „Francia elégedetlenség Romániával szemben" cimmel feltűnést keltő cikket közöl Diamanti párisi román követ és Herriot francia miniszterelnök találkozásáról. A lap bevezetésképpen elmondja, hogy Brátianu Vintila pénzügyminiszter, aki Párisban résztvett a szövetséges hatalmak pénzügyi konferenciáján, olyan távirati jelentést küldött haza Bukarestbe hogy a konferencián barátságtalan a hangulat Romániával szemben. A szövetségesek kedvezőtlen magatartására jellemzésképpen a pénzügyminiszter ismertette annak a beszélgetésnek tartalmát, amelyet Herriot miniszterelnök folytatott Diamanti párisi román követtel, aki azért kereste fel a francia premiert, hogy felgyógyulása all'almá-ból üdvözölje. Herriot, a jelentés szerint rendkívül szívélyesen fogadta a román követet és csak akkor lett tartózkodó a viselkedése, amikor Diamanti Ro- nyilatkozata a román köményről. mánia érdekeit emlegette. A követnek feltűnt Herriot magatartása és megjegyezte : ugy érzi, hogy a szívélyes fogadtatás nem országának, hanem személyének szólt. Az ön feltevése helyes, — válaszolta Herriot. Van oka miniszterelnök urnák az elégedetlenségre Romániával szemben ? Romániával szemben nincs — válaszolt hűvösen a francia premier — de kormánya ellen igen is több okom van az elégedetlenségre. És mik azok az okók mioiszter-elnök ur? — kérdezte Diamanti. Majd egyszer megmondom, — zárta be a beszélgetést Herriot, aki ezután elbúcsúzott a román követtől. Diamanti nyomban a beszélgetés után közötte mindezeket Bratianu pénzügyminiszterrel. ■y Radics kihalgatása két-három hétig fog tartani. Radics kihallgatása folyamatban van. A vizsgálóbíró szerint a döntés a nagy anyag miatt csak két-három héten belül várható, Radics egyébiránt zárkájában szakadatlanul újságokat olvas, angol és olasz nyelvtanulmányokat folytat. Látása annyira meggyengült, hogy az embereket arcukról nem ismeri meg, csak hangjukról. Környezetéből senkit sem engednek hozzá, amint az ügy móstani stádiuma a szabályok szerint megkívánja Mint Zágrábból jelentik, a zágrábi törvényszék tegnap Moszkvából a föld-müvesintern 29 » » » » 290 » 30 » 34 » » . » » 320 » 35 i vecs » » » » 360 2) Zrézi do 8 m višine: I. vrszta od 20 do 29 cm prem. v szred. D 400 » 30 » 39 » > » >450 » 40 i vecs » » » » 500 II. vrszta. » 20 do 29 » » » » 310 » 30 » 39 » » » »390 » 40 i vecs » » » » 400 III. vrszta. » 20 do 29 » » » » 220 » 30 » 39 » » » »270 » 40 i vecs » » » »810 b. Mehki 1.) za nüc lész: do 14 cm, premera v szredini D 160 od 15 do 19 cm prem. v szred. » 180 » 20 » 24 » » » » »210 » 25 » 29 » » » » »250 » 30 » 34 » » » » »290 » 35 i vecs » » » » » 320 2.) Hlodi za 'žago:.....360 Pri vszé pod B. a.) b.) popisza-nom lészi dobijo interessenti agr. reforme 15°/0-ov pogorenci pa 30u/o popüszta. Okrožni agr. urad v Maribori štev. 7. jan. 1925. Štev. 1705/24. RAZGLAS. Ministerstvo trgovine in industrije oddelek v Ljubljani je z odlokom z dne 24. IX. 1924, štev. 1630 končnoveljavno odločilo in dovolilo, da se v Dolnji Lendavi vršijo kra-marski in živinski sejmi sledeče dneve: 25. januarja, 28. julija, 27. marca, 28. avgusta, 17. aprila, 23. oktobra, 16. junija, 18. decembra. Če pade sejmi ki dau na nedeljo ali praznik, se vtši sebein prihodnji delavnik. Poleg navedenih letnih kramars kih in živinskih sejmov se višijo svinjski sejmi vsak torek. Návedení sejmi so stalni. Občinski urad v Dolnji Lendavi, dne 16 I. 1925. Gerent: HRIBAR 1. p. Figyelem! Tekintettel az előrehaladt idényre, női kalapok mélyen leszállított áron árusittatnak ki. Női velour kalapok 100 Dinártól felfelé 200 Din.-ig. Pazite! ■ Gledőcs na naprépridőcsega dóba sze 'zenszki krscsáki (klobüki) po preci zni'zanoj céní razodájo. 'Zenszki filzkrscsáki sze 'ze od 100 do 200 Dinárov dobijo pri A. KIRÁLY trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom v . Murski Soboti (Bergerovoj hizi.) Trztvo. Kereskedelem. Biágo — Áru. NOVISAD: jan. 21 100 kg. Pšenica—Buza Din. 425—450 » » 'Zito—Rozs » —400 » » Ovesz—Zab » —360 » » Kukorica 190—265 » » Prosző—Köles » - 330 » » Hajdina » 250—275 » » Szenó—Széna » —75 » » Graj—Bab csres. » —400 » » zmésan—vegyes bab —330 » » Krumpli » —135 » » Len. sz.—Lenmag » —700 » » Det. sz.—Lóherm. » 1700 BENKO: jan. 21. 1 kg III. BikŐv.J Bika 8" Telice lg Üsző Krave j S Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmócsaj--Vaj , . Spé—Szalona . , Belice—Tojás 1 drb f 8 | 4-3 II. I. prima 9-. 10-- 11-— 9-- 10-11-T- 9-- — 11-- 13-50 15_ 16--, 30 — 38 — 30-. 30 — 1-— Pénz = D. 61-= » 0085 = » 0.0875 — » 1-8765 = » 2-5770 Péneasi 1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 Kor. Praga . 1 lira .... Zürichben 100 Din = 8'40 sfrk ununrutársat keresek ió {°r~ nUUlULY galmu üzlethez. Cim a kiadóban. K ODDAJI JE eden 12. PS stabil motor; eden 36" kamen; eden 18* Metzl volcl (hengerszék); dvá cilindra, 4 aufcugi i transmission, kolé i reménye, vküper ali poednom. Tő je kompletna mlinszka skér pri ZRINSZKI SÁNDORI v MošCanci. és a legjobb Izjava. V zadnjih 14 dnevaj je po Prekmurji nikši zavarovalni agent (agent za sekuleranje), šteri je lovüo lüdij tak, ka se je zazavao na mené. Izjavljam, ka so vsi njegovi guči, šteri se nazavajo na mené popolnoma zlagani, ar jaz do dnešnjoga dneva nejsam biio nikši zastopnik niti ene zavarovalne driijžbe. Sicer de pa itak mela v toj stvari zadnjo rejč birovija. ANTON NOVAK. gBBimSSHHliraHI H IIHIII 5 4®\ TÖBB flfllfiT ~ g H H Ll ! l! ^ 1 árt kapja azon ■ i^S^ ]QBB fl fl lil T vajért, amelyet j |Libela-Separator| által nyerünk. Libella van hivatva arra, hogy nagy teljesítő képességénél, ideális konstrukciójánál, e g y-szerü kezelésénél és tartóságánál fogva megoldja a saját tejgazdaság kérdését. Többször szabadalmazva 5 évi jótállás. Legkedvezőbb fizetési feltételek. Libella elárusitóhelye: Volt SKODA-mü-b vek r.-t. PILZEN Zágrábi képviselet: fDartičeva-u. 15. TEVÉKENY KÉPVISELŐK KERESTETNEK. Z-Uája vafcáko szrédo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklámé 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt. Rökopfszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA S0B0TA-—: Kostni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980 Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők : M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldrt 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm. ként: szövegközt és nyilttér 150, rende: 1 —, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. A kenyérkészités Irta Nemes Miklós állatorvos, Murska Sobota. (Folytatás.) • M./.!. Ki sütött legelűsször kenyeret? Nem ismeretes. Azt tudjuk, hogy a kenyérsütést az egyiptomiaktól a görögök eltanitoták. A rómaiak Krisztus születése előtt 170-ik esztendőben ismerték a sütőkemencét. Az élesztő használatát a galiok kezdtek, akik a keletlen—kenyérsütését a rómáiktói tanulták. Még röviden megemlítem, hogy >sütö porokkal« is lehet a kenyértésztát {elpuffasztani, felfujtatni; de ez a kenyér nem olyan Ízletes mint a mi-! lyen a rendes kémiailag (élesztővel, kovásszal) átalakított kényéi. Minél fehérebb a kenyér, annál könnyebben emészthető. A forró friss kenyér élvezete gyomorgurcsöt szokott okozni is ezért hacsak lehet ne együnk semmiféle élesztős sütött tésztát nagyon meleg állapotban. A zsírban, olajban főtt vulgó „kisütött" fánk is kinek—kinek nagyon megfekszi a gyomrát. Városokban, ahol a kenyér házi készítése akadályokba ütközik, épülnek a gépekkel dolgozó kenyérgyárak, nagy dagasztógépekkel. Bécsben i787-ben mái volt dagasztógép. Pár szót a penészről. A kenyér penészesedését legkönnyebben ugy lehet elkerülni, ha a kenyérhulladékokat (kenyérizéket) nem gyüjtjük, a kenyeret nagyon száraz, szellős helyre tesszük. A kamrát (speizt), évenként egy-kétszer kimeszeljük, felzsuroljak, a polcokat forró lúggal leforrázzuk és azután a napon szárítjuk. Nem árt a deszkák bemeszelése sem, söt a szép egynemüen fehér szín kellemesen., étvágygerjesz-■ tően hat a szemlélőre. Mindén esetre íjegjobb, kicsi és kevés számú kenyeret készíteni, hogy az frissében el-foggyon. Van néhány penészgomba ^fajta, amely már a lisztben elszaporodik és a sütés nem pusztítja el. Az ilyen penészei fertőzött kenyér a béle közepén kezd penészedni. Ellenben azon fajták, amelyeknél a sütés után fertőződik a kenyér, az kÍAül a repedezett kéreg árkaiban penészedik és csak innen terjed forró nedves nyári melegben a kenyér közepe felé. Ez utóbbi gyakoribb. A belülről kezdő penészesedésnek az a magyarázata, hogy a hőszekrény melegsége elpusztítja a kenyér felületén is egy bizonyos mélységig a penészgombákat, de ha a kenyér tul vastag, a közepe ugyan elég jól átsül azaz nnnyira, hogy egészséges és jól élvezhető lesz az is, de a melegség mégsem óly fokú, hogy az ittlevő, gombákat teljesen elölje. Amint a kenyér lehűlt, ezek — ■■ azonnal szaporodnak és keresztül kasul szövik a kenyér mikroskópos lyu-kacskáit. Penészes kenyeret ne együnk. Egyébként az ilyen kenyér nagyon keserű, kellemetlen, szagú és még hozzá veszélyes is lehet az egészségre. Gyomorrontást, penészes tüdőgyu-ladást, stb. okozhat. Ha állatokkal akarjuk a penészcskenyeret megetetni, aprítsuk szét és azután tegyük azt 10 percig forró vízbe, nyomkodjuk ki belőle a vizet s igy tegyük az állatok eleségéhez. Sokat egyszerre nem ajánlatos adni belőle. — Amelyik liszt penészes lett, azon segíteni, javítani nem igen lehet. Az ilyen lisztet nem jó felkeverni. Még legtöbbet segíthet a finoman szőtt szita. Az olyan liszttartályba, mely penésszel fertőződött nem szabad friss lisztet tenni, mert az is penészes lesz. Az ilyen tartályt forró lúggal ki kell gondosan sikálni, a napon néhány napon át erősen kiszárogatni. A kénezés nem tanácsos, mert a fából nem lehet a kénssav szagát egykönnyen eltávolítani. Jobb ái erösebb 10%-os sósavoldat. Ha ezzel 2 — 3-szor alaposan megmossnk a tartályokat ugyanazt érjük el vele, mint a forró lúggal. (Vége.) A mezei pockok és egerek, valamint az ellenök való védekezés. I. Az egérjárés. Az egér szaporodási viszonyait ismerő gazda jól tudia, hogy az egérjárás hogyan keletkezik, mindazonáltal a kisebb gazdák között még most is igen el van terjedve az a hit, hogy az egéj idegenből szokott bevándorolni ; és vannak, kivált az alsó néposztálynál olyanok is, kik az egérjárásban az Istentől mért büntetést látva, egéresőben hisznek, vagy legalább azt vallják, hogy az egér magából a földből lesz. Hogy ezek a vélemények mennyit érnek, az köny-nyen kideríthető az egér szaporodási viszonyaiból. Az egér miután szabadban él, egész esztendőn át szüntelenül ki van téve ellenségeiuek és az időjárás viszontagságainak. Ha fejlődése folyamán csak oly arányban szaporodnék, mint házi állataink, akkor e fajnak okvetlenül ki kellene pusztulnia. Ámde a természet az által segített rajta, hogy rendkívül kedvező szaporodási tulajdonsággal áldotta meg. Az egér rögtön hozzá fog a sza-porodásálior, mihelyest a talaj any-nyira megmelegszik, hogy a vegetáeió megindul. Ha a talaj egy keveset felszikkadt s a növényzet már hajtani kezd, az egér sokszor már április elején vigan futkos és játszadozik az áttelelt herésekben és vetésekben Fészkében pedig már ugyanakkor fia- taljaira is lehet ráakadni: április közepétől azután a szaporodás rendes. Egy-egy anyaegér tavasszal egyszerre 7—10 fiat vt't, nyár derekán e szám átlag majdnem mindig tizen felül van, egy-egy kifordított egérfészekben 15—15 darab is. S ez a fejlődés juliusban és augusztusban, mikor az egerek nemcsak megtámadott növények szárából (here, fü, gabonaszár) élnek, hanem a megérett gabonaszemekből bőven és jól táplálkozhatnak, még kedvezőbb, még szaporább. E nagy szaporodási számhoz hozzájárul az is, hogy a megnőtt anyaegér az utolsú ellés után 5 héttel későbben ismét fiat hoz; a fiatal egér pedig mage nyolc hetes korában már szintén ivarérett. Szaporaságra lényeges befolyással van azután az egyes ivarok számbeli különbsége is. Him egér mindig kisebb számban van, mint a nőstények és pedig olyan arányban, hogy átlag 10 egér közül 7 majdnem mindig nőstény és csak három darab him. S e számbeli eltérés nemcsak* tavasszal van, hanem megmarad a fejtődés egész időszakán át, vagyis már az újonnan vetett fiáknál is érvényesül. Ezek alapján mondható, hogy egy egérpár után az utódok száma még a folyó évben, október közepéig hosszú és meleg ősz idején novemberig is, 200--250 darabra felszapo-rodhatik. (Folyt, köv.) Gabona ára, tekintet nélkü a dinár magas vagy hullámzó jegyzésére, fokozatosan emelkedik. Ennek oka egyrészt a mul évi silány világtermés, másrész pedig a vetések rosz telelése, am az idei termést nem kedvezően folyásolja be. Jugoszláviai buza iránt austria nagyon érdeklődik de szükségletét kielégíteni mái Jugoszlávia nem fogja tudni, mer a készlete már fogytán van. Az uj százdinárosok már elvétve láthatók a forgalomban, tömegesen csak akkor kerülnek forgalomba, ha a Narodna ban> kának megfelelő mennyiség fog rendelkezésére állani. Kellő meny-nyiségü bankjegy készlet birtokában a Narodna banka fokozatosan be fogja vonni mindkétfajtí eddig forgalomban levő százdi-nárosokat. Shillíngszámitás, Austriá-ban, március 1.-vel az összes posta és távíró hivatalokban, ugj a ki mint a befizetésnél kezdetét veszi. Előfizetések és hirdetések „Mőrszka Krajinára" felvétetnek Erdőssy Barnabás papir és játékáru üzletében M. Sobotában a róm. katholikus templom mellett. KÖZGAZDASÁG. i i ■ • Ki és bevitel Mariboron keresztül. 1924. december ha-; vában Mariboron keresztül kül-| jöidről a behozatal 6948 vagon 1 külföldre szóló kivitel pedig 2199 vagon különböző áruértéket tett ki. Itt az államunk terhére minus mutatkozik, de más helyeken ismét, mint pd. Prekmurje is állandó plussal záródik s a kivitel nem marad hátra a Maribori vámhivatal statistikájától. Agrár reform máshol. Nálunk az agrárreform politika az államnak az óriási anyagi kár melett nagy erkölcsi hátrányára is van. A földet nem az állam határai által egyenlő jogúvá vált polgárok közt osszák ki, hanem a nacionalizmus elvével még olyanok közt is kik azt művelni vagy nem értik, vagy nem tudják és nem müveihetik állat, nszkőz vagy tőke hiányával. Am'ig nálunk csak és csak a szláv nyelvűek részesülnek előnyben, addig csehek a magyaroknak 62.677 kat. hold, németeknek pedig több mint 31.000 hektár földet osztottak eddig. S ezt azon egyszerű igazság alapján, hogy ők is polgárai az államnak. odaji kresma. K | Na Hodoši pri Jandrasicsi ■ dobra idocsa kresma (pri H zseleznici) z célov shram-bov i zernlőv se za volc preselitvi oda. Pojasnila da : Dr. PINTÉR MIKLÓS fiskális, Murska Sobota. K oddaji je: eden v dobrom sztáni bodöcsi t HP MÁV lokomobil ; edna completn« gáter'zaga na edno žago; edno, u pogon mlina, vodno kolo z zelezno-zobcatnov predsztávov eden 5 m dúg 6 cm kuszti transmission z lé'zicsam (csapágy) i trijé konis zobcatne koli pri M1KOLA LAJOS mlinari v Bodonci Vecs sze léko zvé pri: KOŽIC IVA> masinsloszari v M. SOBOTI, Lendav szka ceszta. K ODDAJI man eden LANCZ Henger li ta numera csiszta vdobrom sztáni z-fabrike vödáno 1910 1. céna 17.500 Din. Lasztnik: ŠTEFAN FARSANG mlinar Csrensovcl.