Poltnina plaSana v gotovini.
Céna — Ara 1*25 Din.
MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politiesni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét V. Évf.
Márkisevei, lg26. április 25.
Broj 17. Szám.
Stipica Radič,
tö je imé horvatskoga kmetskoga voditelja, okőli steroga sze mota v denésnyi dnévaj né szamo célo politicsno 'zivlénye Jugosz-lavije, nego i rávnotak szvetovna politika, i na stero politicsno gíbanye predrameno pázi vesz trgóvszki szvét, kí szi böde z-toga zajímao odnosáje prőti na-soj dr'závi — za bodőcsnoszt. Po dugom opozicionálnoml'ipoli-ticsnom deli je vendar v vládo sztöpo, kak miniszter za vcsenyé, stero sze pa né dugó dr'zalo, z szvojov gősztőrécsnosztjov je ni-kelkokrát narédo v vládi nepot-rébne afféré, po sterom nakrátci je mogao odidti z-vláde. Ka escse i dale osztáne oszeba politike, z-kem szi vsze pridőcse vlá-de racsúnati morejo, kak na pr-voj sztráni z Pašičom, tó je zagvüsno. Kak sze pa bőde razvijala politika po denésnyoj po-liticsnoj szféri, bi biló escse pre^ rano gucsati, vendar szi pa vszá-1 ki preracsúna l$ko, da nebőde slo tak nalehci, kak bi tő štela denésnya opozicija.
Radič! On je szimbólum horvatskoga národa. Csi je dnesz z-vláde vr'zeni, tó doszta nemre skóditi nyerni, ár vszáki pameten politik, csi kaj zafura, zná po driigom sztráni zavlácsiti. I tó né je szamo nyega szlaboszt, csi je kaj zafurao, tő moremo pripíszati na rovás vszem tisztim, ki do miniszterszki sztócsekov pridejo. Mogőcse je niti telko né zafurao, kelko nyerni naocsi me-csejo drügi, edna falinga bi bila ta gósztorécsnoszt, z sterim je dosz-takrát povedao tüdi i tiszto, ka je né na jávnoszt valón. Mogőcse je pa tó on ráyno^záto tak vcsino, naj drüge onemogócsi, jávnoszt, národ pa direktno in-forméra od nedosztojnoga dela.
Nescsemo pa odtoga gucsati. Gucsati scsémo od tisztoga, ka je povprécsno zafurano, i za stero szo krví vszi tiszti, kí dr'závo od hipa do hipa ravnajo. Tő je pa né szam Radič, nego ?znyim vréd vszi minisztri i poszlanci. Zakaj csi je kaj za národ csiniti, edem záto nescse zatiszto bidti, ár je drüga sztranka na vládi. Csi je od národa dobrobita gucs, te bi mogli idti vszi z ednov mocsjóv za tiszto delo. Ka nam valá, csi szmo lacsní i nemremo dobiti obeda záto, ár sze kűha-
rica i vertinya v kűhnyi bijeta i krégata. Rávnotak nam ne-valá nikaj kréganye i szvája vértov té politicsne kühnye, csi je národ gláden konszolidácije, mérnoga 'zivlénya, zni'zanye dá-cse z vszesztranszkim sparanyom, zednácsenya dácsni i drügi zá-konov, ki 'ze tak prevecs te'zíjo szirmaski národ.
Mi bi pa vszeedno vecs csakali od g. Radiča, da dopri-neszé kaj za národ, kí je telko obetao z szvojim doszedásnyim gucsom. Za nyegovoga miniszter-sztva je narejeni részan véksi proracsun, csirávno ka je národ bole brezpenezen, kak je büo pred létmi, — kak doszémao Kak bi sze té proracsun z ed-nákov merov raztálao na vsze
dr'zavláne Jugoszlávije, tisztoga zákona szo pa né prineszli. Míszlimo, ka bi nájprvle mogli té zákon prineszti, i csi je té zagotovleni, szamo te bi szmeli idti notri v proracsun, csi za národ scsémo delati, né ká te'z-ke bremeni szamo nisterne krajine morejo prenásati, drüge pa szkoroda niká neplacsüjejo. Csi szo drüge naglásane dela korupcija, te je tüdi i tó korupcija, ár sze je moglo idti za nikakso re-kompenzácijo, nacsi sze je tó zgoditi né moglo rávno naopak. Csi ze ednók kmet plácsati more, te je ze zaman vsze krícsa-nye. Kovati bi tecsasz mogli) do-kecs je 'zelezo 'zerjávo. Navsze formo sze ide szamo nanász, pa né zanász.
A „Paraszt-Oroszország" vezetője Szu-
boticán.
Az orosz parasztpárt vezetője, Maszlov szociológus és közgazdász, aki állandóan Prágában él, vasárnap este Szuboticán keresztül Beogradba utazott. Masz-lovot a szuboticai pályaudvaron az orosz demokratikus emigránsszövetség több vezetötagja üdvözölte.
A Kresztjanszkaja Rossija —■ Paraszt Oroszország nevü szervezet, amelynek élén Maszlov áll — jugoszláviai szervezetei a demokratikus emigránsszervezetek szövetségéhez csatlakoztak és
merőben ellentétes álláspontra helyezkedtek a monarchista emigránsokkal szemben. Maszlov jugoszláviai utjának azonban nemcsak az orosz parasztszervezetek meglátogatása a célja, mert az orosz szociológus tervbevette a jugoszláviai agrárviszonyok tanulmányozását is és evégből két hónapot fog tölteni az országban.
Maszlov ezenkívül néhány előadást szándékozik tartani a beo-gradi népegyetemen Oroszország jelenlegi politikai és gazdasági helyzetéről.
Négyezer munkást kizárt a nasici
tanningyár.
dácsa. Tő vsze mi szirmaski dácsnicke moremo trpeti i plácsati escse i z tisztoga krajcara, steroga prisparati te more, gda vu szvojem betégi nam nezide na vracsitela^ i '^vrásztvo. — Szamo ka nam je sztem te opozicio-nálni liszt nikaj vecs tüdi povedao. Náimre tő, ka szo potaksem vszi minisztri toga dela vcseni, i sze vszi na naso kő'zo vozijo i mogőcse vecs kak je tő vcsino Radič. Tő je szamo hojdics, ka gda szo té na vládi te szo oni tiho, kak mácska v repiscsi. Ali za nász je vszeedno dobro ka kaj táksega zvémo, dönok známo tő, ka nasi dácse pénezi neidejo szamo za palacse v Szrbijo, nego i jesztejo taksi, ki je na drügo formo tüdi znájo ponücati . . .
*
* *
Na M. Szoboto sze to'zijo ka je prevecs prahá po ceszti, stero je cslo-vecseffli zdrávji skodlivo. Sztem mogőcse nővoga gerenta scséjo drá'zd'ziti, kí pa csi bi vsze naednők mogao popraviti falinge i tő steo, té pa bi te szobotski fücskarje nebi znali ka növi
gerent jeszte. Li pocsaszoma, vsze bode.
* *
*
Tő je pa szamo na glávni vili-caj spoznati i lüdem szamo po nedelaj pride napamet, gda szi od delavni dnévov návadne obleke malo ciffraszt-nésega potégnejo naszébe, i — ár sze nyim tá obléka bole mili — te brsza-jo prőti tomi práhi. Známo pa, ka nisternomi mednyimi kavarniški dim i prah, nisternim pa konyszki i krávji práh nika neskodi ali je nigda né skődo. Radovédni szmo pa, ka gda pridejo na tiszti varaski nivo, gda za-razmijo, ka na vilico podgani i misi lücsati, po vilicaj k szteni lükovo lü-pinye i gnili lük lücsati, ino szmrdécsi sze'zgáni karbid prati (gl. Solíska ulica) je neszlobődno i za váras nedo»z-tojno. Ali je tő tüdi gerent krív?
A nasici tanigyár és munkásai között támadt súlyos bérdifferenciák ügyében a békéltető tárgyalások hétfőn este eredmény nélkül megszakadtak. A gyár igazgatósága kedden felmondott a susinei és gyárgyenováci tanin-, hordó-, bútor- és parkettgyárak, valamint a karlováci fürésztelep munkásainak. A kizárt munkás-
sokkal való szolidaritás jeléül a susinei és Ijsekováci fürésztelep munkásai sztrájkba léptek.
A vállalat kilenc üzeme közül hét üzemben szünetel a munka és négyezer munkás maradt kenyér nélkül. A zagrebi munkáskamara táviratilag kérte a szociálpolitikai minisztérium intervencióját.
Je vsze mogőcse?!
i -——~
V*" edni opozicionálni novinaj szmo esteli, ka — praj — minisztersztvo Steva-na Radiča dr'závi ne menye, kak edno milijőno dinárov kostalo, zvün nyego-
ve miniszterszke plcase. Tő racsúnajo záto, kelkokrát sze je pelao z-Beográ-da v Zágreb i nazáj z szalon kupejom i agitácijszke pőti za stero je tüdi né plácsao „jegyeta" za vo'znyo. Na ja, tak nam ide, záto je pa tak velika
Bivši financminiszter dr. Stojadi-novič je na pitanye, zakaj Slovenija telko dácse placsüje stero nemre prenásati, dokecs drüge pokrajine prőti tomi szkoroda nika neplácsajo, je etak erkao: »Jesz szem za Slovenijo 60 milijonov dinárov dácse predpiszao, ali csi mi vase szlovenszke dávcsne ob-lászti nameszto 60-tI 140 milijonov pos-lejo, ali bi jesz neb« vzeo, csi szo tak bogati ? Ali mo je mogőcse nazáj po-silao, naj sze zméne szmejéjo tam ? Ka pa csi szem sze jesz preerkao i szo mi oni poszlali dobro.« Na ali szmo né dobro piszali mi na etom meszti 'ze pred ednim letom ?
üzlethelyisége, hivatalnok lakása és a földszintjét — mint tükör ablakai ma is mutatják: modern kávéház és czukrázda részére épült, a mj^maig sem lett meg.
De íeUkell emiiteni a Délvasmegyei Takarékpénztárt mert építkezését nem üzleti szempont vezette, hanem a város szépítése és a lakás hiány enyhítése. Ez 1901 évi julius havában történt. A házhelyet Vogler József pe-tánci nagy birtokostól vette a Takarékpénztár képviseletében Dr. Czipott Zol'án elnök és Olajos Sándor igazgató ügyész 8000 forintért.
Még élénk , emlékezetben van, hogy azon helyen egy rozoga viskó és egy bűzhödt mocsár volt az utcza sarkon, a város egyik legszebb helyén. Itt épült fel 1908-ban hosszú huzavona után a szép emeletes palo-^ ta 60.000 korona költségen a korán elhalt tehetséges Takáts László tervrajza alapján, Bagula Ist-
ván építész és Máyer János építőmester által.
A lakás hiány azonban csak részben enyhült, söt nem szüntette meg az azután felépült kir. járásbíróság épülete sem.
A mit a korábbi kormány megtett a kir. járásbíróság felépítésével, folytatni kell a jelenlegi kormánynak is, mert az ő intéz-hedése folytán szaporodott főként a közigazgatás folytán az állami alkalmazottak létszáma, és ma nemcsak a közigazgatási hivatalok hajléktalanok, hanem a hivatalnokok és azok családjai is nyögnek a házbér uzsora miatt.
A nagyobb mérvű építkezést Murska Sobota polgársága nem birja, kevés a nagy iparos és ezek — mint már megneveztem — megtették a mi lehető.
Az államon kivül itt volnának még a pénzintézetek. Hátha követné valamelyik a Délvasmegyei Takarékpénztár példáját? De rá is lehet'ne őket szorítani hogy segítsenek a lakás ínségen.
Az építkező Murska Sobota.
Lakás ínség, házbér uzsora.
Benkó József, Hartner Géza, Hartner Nándor stílszerű és nagyobb mérvű építkezéseik után megindult a kisebb polgárok építkezése is. A város csaknem minden részén kissebb nagyobb épületek kezdenek kiemelkedni. Meg van a remény, hogy a város nem csak szépül — de meg fog szűnni a lakás ínség és ha a kormány belátja a józan ésszel össze sem férő túlságos házbér adó tarthatlanságát, akkor megszűnik a házbér uzsora is.
Régi baja volt városunknak a lakás inség. A polgárok csak maguk részére építkeztek. Bérház, középület nem volt.
Ma sincs már középület a kir. járásbíróságén kivül. A többi hatóság hajléktalan, rekvirált épületekben van ugy a hogy elhelyezve aként, hogy a bér ösz-szeggel sem az állam, sem a tulajdonosok — a nagy adó miatt — megelégedve nincsenek. Hogy ezen az állapoton sürgősen segíteni kell, azt a mi hatóságaink főnőkéi utján az államnak kellene belátni. Közügyet alkot ennek a kérdésnek napirenden tartása, mert nemcsak a járás ős lakossága és birtokos osztálya — de az -államforma változás folytán beözönlött állam hivatalnokok is szenvednek emiatt.
Igaz, hogy a kir. járásbiró-sági épületen kivül van még egy modern középületünk — a városháza. De ez csak részben áll közhatósági használatban, nagyobb része lakás és üzlet helyiség. Ez ellen nem igen lehet panaszt emelni, mert nem is középületnek lett szánva. A Délvasmegyei Takarékpénztár építette
2\z élljetetlei).
Irta: K- V.
(Folytatás.)
— Higyje meg lelkem galambom, én magam csodálkozon legjobban. Első eset, hogy az úrfi házon kivül töltötte az éjszakát. Nem iszákos, nem kártyás, nem lump. A házbért pontosan megfizette mindég.
Nem is hiszi ő, hogy a fiatal ur valami roszban törné a fejét, s utoljára valami ártatlan dolog fog kisülni az egészből
De Elvirát ez a felvilágosítás nem nyugtatja meg : hiszen van neki legtöbb oka reszketni Aurélért. Csak most, midőn attól fél, hogy elveszti őt, érzi igazán, hogy mily önzetlenül szereti.
Irtózik a gondolattól, hogy Aurélt valami szerencsétlenség érte. Pedig ő érzi, hogy az érte, mert különben bizonynyal életjelt adott volna magáról.
Végre jött valaki, a ki felvilágosítást adott neki. Adorján Ferkó.
61 á s z i—
—	Növi gerent V D. Szlávecsi je veliki župan mariborszke oblászti nameszto doszedásnyega gerenta Berta-lanics Petra, za gerenta Mesics Fe-renca imenüvao.
—	Főkoyci. Nasi ogengaszilci bődo 2-ga májusa pri Gross Samuji plesz-no veszelico obdr'závali. Csíszti do-bicsek je namenjen za gaszilszkoga drüstva skér, záto sze preci pripráv-lajo k nyé.
—	Exhumatia. Premínőcsi mészec 23-ga je náglo vmrő sztarec Vukán János v Rakicsani. Med lüdsztvom sze je dr'zála rníszeo i gucs, ka je né rédnim pőtom vrmrő témbole, ár je né bete'zen büo i pred szmrtjőv pár vör prvlé szo ga szöszedje vidii od-zvfina hoditi po dvőri. Tak dugó szé je tő gúcsalo, ka szo 'zandárje ovádbo narédili i je drzávno právdnistvo ex-huméranye odrédilo. T. m. 20-ga je bilő tő mrtvo télo odkopano v nav
Hirek.
zőcsnoszti komissije, pri steroj priliki szo zdravniki konstatérali, da je na mozgáj krvávoszt, nazvünaj k vdárci primerna szpoznanoszt, vendar pa zagotoviti nemogőcse odkoj z-hája, ár je dána i mogőcsnoszt, da je S2tar-ca bo'zi 'zlak zadeo na mozgáj (agy-szélütüs), od steroga szpádnovsi sze je vdaro nazvüna gláve, né je pa vö-zapréjo, ka je od zvünesnyega vdár-ca krvávo i mozgé i je sztarec inna-turálno szmrt vzeo gori, stero sze pa dognati tak nalehci nemre. Oszum-nyeniva szta brat i bratánica, da bi ga — po Iüdsztva gucsi — vmőrila, vendar szta pa escse na szlobodscsini i je nadalnye posztőpanye odviszno od dr'závnoga právdnistva.
— Macskovci. Pišejo nam : Nase prosztovolno gaszilíio drüstvo priredi 2-mája t. 1. szlávnoszt i veszelico pri priliki 1300 letnice vládanya prvega szlovenszkoga kralá Samo. Szláv-
noszt bőde obdrzána v parki (v szla-bom vremeni v grádi) v Macskovci v bli'zini kolodvora. Naj sze vszáki tiszte vdele'zi, nebode nyerni zao. Ciganszka mu'zika, dobra vina, pivo itd.
—	Radikálszki gyűlés v IVI. Szoboti
je büo obdrzáni 18-ga t. m., k-stero-mi je prisao delegat z Maribora od oblásztne organizácije, g. dr. Štefa-novič. Nasztavili szo akcijszki odbor za okraj M. Szobote.
—	„Haltestelle" v Márkisavci. Csi-rávno, ka v Márkisevei szamo fucska tnimoidőcsi vlák, je vcsászi v nesz-recsi táksa szrecsa tüdi, ka vlák i tam posztáne na pár minut. Zgodilo sze je tüdi i zádnyi pétek, 16-ga t. m., ka szta sze, taki za lokomotivo prikapesenov dvá vagána csrépa, mocsno med szlamo szklajenoga, od iszkre lokomotive vú'zgalo, ka szo v Márkisavci vzeli na patmet i szo tam hényati mogli i z kantiami, pardon, z kantlov, ár szo szamo edno meli, vo-dő nosziti i polévati. Gda je vlák v Püconce prisao, je escse itak gorelo, gde szo dale gaszíli. — Pritom za-merkamo, ka v nájnovésem vrémeni niksi najnácsisi lokomotivi sze prika-'züjejo na toj progi M. Szobota—Hodoš, stere szo nam nikse tühinszke, nevajene. Míszlimo, ka sze nyim tüdi nedopádne tá Prekmurszka klíma, ár prevecs mecsejo z-szébe té :zerécse iszkre, kí szo néednők vzrok nesz-recse. V Sálovci szo ogengaszilci néedem pőt meli trdno delo z-taksim ognyom. kak tüdi i t. m. 18-ga ob 16-toj vöri, gda sze je od iszkre vú'zgao küp sztári svelarov. Kak je vövidénye, vsze nevarnoszt v Prekmurje poslejo, naj sze tü prevesi i vpokori.
—	Podružnica voj. inv. sirot in dovic v M. Soboti poziva svoje člane, ki ščejo meti trafiko naj se oglasijo pri podružnici. Poziva svoje člane, ki neso plačali Članarine naj to plačajo. Oni, ki neplačajo članarino že 6 me-secov so po čl. 8 pravilnika ne člani in je podružnica nemore zastopati. Opominajo se člani, ki imajo svoje članske knjižice pri podružnici, naj je odzemejo. Uradne ure so: v nedelo, v svetek in senja od 9—13.
mondják, hogy mikor meghallotta, hogy visszautasítjuk a kihívását, nagy tragikusan — tudja, olyan színpadiasan — ordította, hogy „megölöm azt az embert, aztán magamat." Na erre már igazán kíváncsi vagyok, hogy ez a jelenet hogyan fog neki sikerülni.
Elvira izgatottan ült székében. Arca halott-halovány lett, szeretett volna szólni, de érezte, hogy a szó torkán elakad.
Előtte világosan állott az a kétségbeejtő helyzet, melybe Aurél ö érette belesodorta magát. Óh váljon, hogy fog kiszabadnlni ? Lesz-e a ki kimenti öt ? — Ha más nem, ő megteszi.
Nem volt ideje, hogy arra gondoljon, miként fogja ezt tenni. — Az ajtó hirtelen felnyílt, s Aurél rohant be mint egy őrült, melle zilált, szemei vérben forogtak, jobb keze egy pisztoly agyát szorította.
(Folytatás köv.)
Vidor, pajkos, jókedvű volt, s nagyokat suhintott a levegőbe, lovagvesszőjével. Alig győzi elbeszélni, annyi minden történt két nap óta. Valóságos regény. Ha nem untatja meg művésznőt, ugy elmonoja ; talán érdekelni fogja. Arról a fiatal szerelmes színészről van szó, a ki eltűnt.
—	Na hát már megkerült. Dühös, mint egy tigris. — Az a furcsa kávéházi tréfa — ugy látszik ■— nagyon érzékenyen érintette. De hát mit is avatkozik bele más dolgaiba, mit kotnyeleskedik ? Mi a kis művésznőről, magáról picikém beszélgettünk, magasztaltuk, dicsőitettük, s egyikmásik szellemes megjegyzéseket tett. Ő oda ugrik, és sértést provokál. Goromba mint egy pokróc. Igazi komédiás.
Elvira nem állja meg, hogy közbe ne szóljon. Kéri Adorján urat, hogy ő előtte illendőbben fejezze ki magát.
—	Na na ! ez nem volt célzás. Kegyed művésznő a szó nemes értelmében.
—	Folytassa kérem, hát aztán mi történt ? kérdi izgatott kíváncsisággal Elvira.
—	Aztán — folytatja Adorján ur — aztán a kis ágaskodó pulyka mérgeskedésén jót nevettünk s máig hirét se hatottuk. Ma egyszerre csak a segédeit küldötte hozzám.
—	Tehátt itt van ?
—	Itt I De milyen különösen néz reám. Feltűnően érdekelni látszik kegyedet ez a . . . ez a . . . hogy is mondjam — fiatal ember.
—	Kollegám.
—	Ah, igen, kollegája I Tehát kihívott engem, aztán kihívta a Mu-kit meg a Körmös Pistát is. Sorba meg akart verekedni valamennyiünkkel. — De hát természetesen ott hagytuk a faképnél, mert hiszen csak nem fogunk elégtételt szolgáltatni, mikor az állítólagos sértésért 24 óra elteltével kérik azt. Hát hol az ördögbe bujkált addig? Most utár késő hencegni. Most már kapkod fü-hőz-fához, mint Bernáth a menykőhöz. Pedig istenemre mondom, kedvem lett volna egy kis heccre. Különben, a mi késik nem múlik, azt
I— Uj vasúti	menetrend
Íájus !5-1öl. —	Növi vőzní
d od 15 maja	t. I.
j. Sobota	Hodoš
íul-odhod	érkezik pride
5-30	7.05
1240	14 15
1625	18 —

!
Hodoš 7 20 14 30 18-15
M. Sobota 853 15-55 1950
Sobota	Ormož
555	8 -
10-42	12-25
13 10 (Teher —Tovorni) 1706 14-12	1607
17 50	19 48
rmož	M. Sobota
7i0	917
8-35 (Teher—Tovorni) 11-45 10-28 12 20 13 52	15-50
1751	19-44
- Lovat is lopnak — istállóból. F. 18-ról 19-re virradó éjjel reggel óra tájt ismeretlen tettesek ellopták v. Cipót Terézia marljanci lakós vát — az istállóból. Másnap a Fo-yrcei csendőrség csikecskavaszban a vat szerszámmal együtt megtalálta s ajdonosnőjének visszaadta. Tettesek lovat kihajtották, Cipotné kocsijába rták, a szerszám ellenben a szom-édé volt, Pintarics Kálmán-é Mar-ncin. Megállapította a nyomozás, így két legény ment a lóval Cse-cskavasz felé, hol bizton a cirkáló endőrök előtti félelemben engedték abadon a lovat. Az a gyanú, hogy y szervezett bandáról van szó. Pin-rics Kálmánt letartóztatták, mert nem arta a szerszámot magaévá ismerni mert Csekecskavaszból van felesége, i biztos bizonyíték ellene nincsen. A zsgálat folyik.
Szebeborci. A helybeli önk. tiiz-tóság juniits 6-án szinielöadással ybekötőtt táncmulatságot rendez, jnrekerül „Sztári in mladi" című négy Bvonásos népszínmű. Szíves niegjele-sre felkéri a n. é. közönséget a
Rendezőség. Tüz. F. hó 18 áa Salovci állomá-m összerakott és kiselejtezett talpfa a ozdony szikrájától kigyuladt, mit az tani tűzoltóság eröfeszitett munkájá-il lokalizálták. Ez már a harmadik et ott.
Gyermekmagzat — a trágyadomb in. Mult héten a trágyahordás közben y, az orvos által 7 hónaposnak meglapított, leánygyermekmagzatra taláí-k Stefanec Ferenc borecei gazda ud-irán, A gyanú egy volt cselédre ínyül mit a vizsgálat fogja meglapítani.
| — Gazdák. A gazdasági egyesületnek «n „Alma" nevű kitűnő fajkrumplija, aktáron Čeh és Gáspárnál M. Sobotán, gnek kell vegye át sürgősen. [— Agyonlőtt csempész. F. hó 1 J-árót 7-ére virradó éjjel Ropocsán az oszt-k határon egy hét tagból álló csem-sz társaság kelt át^ cukorral meg kottán. A fináncőrség felszólítására m álltak meg, mire az őrség rájuk y. A golyó Markucs György Dolnyi lílavecsei lakost fején találta ki holtan
Ígyott össze, hátán 24 kg. cukorral, sszesen 82 kg. cukrot hagyott hátra Iírsaság. A vizsgálat megindult.
—	Evangélikus zsinat, melyen hét prekmurjei kiküldött is résztvett, Novi Vrbászon, első ülésszakát befejezte c hó 21-én hazaérkeztek. Mint éri^sü-lünk a törvények egyharmadával elkészültek, uj ülésszak augusztusban kezdődik. A jugo;/'áv evangtlikussJg három kerületre iett beosztva. Prekmur-je a zágrebi püspökséghez fog tartozni, illetve egész Szlovénia, Horvátország és Bosznia, de ide kéredzkedik Szerérn-ség is.
—	Furcsa rendelet A földmivelés ügyi miniszter a vajdaság részére egy rendeletet adott ki, mely szerint minden állatot, mely vására lesz hajtva állatorvossal meg kell vizsgáltatni. A rendelet egyben megtiltja állatot járlat-levél nélkül vásárra hajtatni és az eladott lovakat járlst levél kiállítása előtt szintén vizsgálat alá kell vetni. Ez a rennelet a mind sürüebben elő forduló állatbetegségek megszüntetésé-ra irányul. Igazán furcsa rendelkezés. Most már vagy nem ismerik ottan mi is az járlatlevél, ami pedig nálunk már régi dolog, vagy pedig egy különleges intézkedés akar ez lenni, minek nincsen értelme, azaz hogy igen, méginkább nyomja a gazdát, vagy pe-dig ugy tiinik fel, mintha a miniszter hatáskörre nem terjedne ki az egész országra.
—	Magyar törvény néhánya szlovén fordításban. Mint az/'autentikus forrásból tudfúk/ meg, rövidesen egy közszükségleti könyvvel szaporodik a könyvpiac, mely nemcsak a községek részére lesz nagy fontosságú kézikönyv, s nemcsak a jogászvilág régóhajtott kívánságának lesz eleget téve, hanem minden laikusnak is segítségére fog szolgálni ügyes-bajos dolgában. T. i. arról van szó, hogy a magyar közigazgatási törvények kivállóbbjai, illetve ma is érvényben lévő cikkejei, mint a a vadász törvény, mezőrendörségről , halászatról-, utakról-, illetőségről-, stb. szóló törvényeket Lipovšek járási főnökünk szlovénrfi fordítja le s a (j. Radgona-i »Pannónia« kiadásában már rövidesen a könyvpiacra kerül. Ezzel egy nagy hiány lesz pótolva s mert csakhamar el lesz kapkodva, kiszük ségét érzi, szerezze be mihamarább a megjelenés után.
— Bécsben nem szabad koplalni. A rendőrfőnökség rendeletet boesájtott ki, mellyel az összes bécsi koplalómüvészek produkcióit betiltja.
mentnimi predovi stalno ogrožal vrata Rapida, ali vratarica ki je biía v zelo dobri formi kar bravumo odbijala ne-broj nevarnih in ostrih strelov in stem obvarovala svojo družino od katastrofalnega poraza.
Sodil g. Peterka.
*
Program bazene Mu re ja spomlad je zelo obširen : 9. maja prvenstvena tekma v M. Soboti z Merkurjem 12 18 maja je pc abljena mi proslavo petnajstletnice S. K. Ilirije za pokal (igrali bodo Ašk iz Zagreba Mura, Ilirija in Atena.) 16. maja prvenstvena tekma z S. K. Mariborom v Ptuju. Koncem maja ali začetkom junija pri-jatelska tekma z ViKtorijo iz Zagreba v M. Soboti. Tekom meseca junija in julija se vršijo revanžne tekme v Zagrebu, Ljubljani in Mariboru.
URADNO. Poživljajo se vsi nogometaši kluba, kateri imajo še kako opremo od kluba, da najpozneje v petih dneh oddajo klubovemu gospodarju (hotelir Bac) zaradi inventure.
Tajnik.
FELHÍVOM az összes footbalis-tákat, akik még bármiféle felszerelésüket nem adlák le, hogy öt napon belül a klub szertárosának (Bác szállodás) feltétlen beadják.	Titkár.
Poslavljam
se od vseh onih svojih prijateljev in znancev kakor tudi od vseh kiijentov „Prekmurske banke d d. v Murski Soboti", od katerih se nisem utegnil osebno posloviti. M. Sobota, 18. aprila 1926. FRANC HIRSCHL
bivši ravnatelj „Prekmurske banke d. d. v M, Soboti."
v Murski Soboti.
V NEDELJO 25. aprila popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
mi apela
Senz^cijon. drama u 6 čin.
U glavnoj ulozi:
ODETTE JOSYLLA i
LUCIEN DALSACE.
Das Geheimnis des Mont Agela.
VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA: april. 23. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 315—345
» »	'Zito—Rozs >	200—225
» >	O vesz—Zab »	167—
» »	Kukorica	140—
» »	Prosző—Köles »	210—
> »	Hajdina »	260—
>	Szenö—Széna »	72-50
>	Qraj—Bab csres. »	300--Í »	zmésan—vegyes bab 200— »	Krumpli »	76— »	Len. sz.—Lenmag »	500—
» » Det.sz.—Lóherm. > 25Ö0-2800
BENKO: april. 23. 1 kg.	III.
Bikőv.t
CTpORT
íst-a-V
HAZENá.
S. K Mura : S. D. Rapid 9:4 (5:2) koti 10:4 v prid Mure.
Dne 18. t. m. je gostovala pri nas hazenska družina S. D. Rapida in se je odrezala nepričakovano zelo čast no. Mura je predvedla lepo igro in prekašala Rapidno družino v pokrivanju, hitrosti in točni kombinaciji. V taktičnem oziru pa je boljša bila od Rapida za cel razred. Murina dobra vraiarica Soč'čeva radi bolenosti ni mogla nastopiti, nadomestila jo je gdč. Győry-jeva, ki je pa bila v golu zelo slaba Vsi štiri goli grejo na njeni ro-vaš. Oprostiti pa moremo njej, ker je igrala prvič kot vratarica.
Izvrstno je igral napadalni trio. V družini Rapida so najbolj ugajale — branilka in predvsem vratarica, ki ima največ zaslug, za ugoden rezultat, ker napadalni trio Mure s svojimi vehe-
Superfosfát, Portland Cement, Papir za zid, Papir za pokriv, Karbolineum, Ter, j Kovačko vogelje, Steinkol, Drva, Les — se dobi pri
VIKTOR CZiFOT
trgovci
v MURSKI SOBOTI.
mmmiiH
II. I. prima
Bika ) 7-- 7-50 8-— 8-75 Telice % Üsző (i T— 7'50 8'— 8 50 Krave "Tehén j| 1-50 3 — 5-— 6-— Teoci Borju J'"" 7-— 9*50 10'— Szvinyé—Sertés	14-— 16'—
Mászt I-a— Zsirl-a. . . 28-—35"— Zmöcsaj—Vaj , . . .	30- —
Spé—Szalona .... — • 25'— Belice—Tojás 1 drb. . .	0.75
Pésiesi — Pénz.
1 Dollár . . . . = D.	56-20
100 Kor. Budapest . = »	0.0798
1 Schil. Becs >	8 02
1 Kor. Praga . . = »	1-68
1 lira.....== »	228
Zürichben 100 Din = 9.12 sfrk.
Jugoslovanski Kreditni Zavod v M. Soboti
registrovana zadruga z omejeno zavezo
ima svoj
II. REDNI OBČNI ZBOR
v četrtek dne 13. maja 1926 ob 10. uri predpoldan v zavodovih poslovnih prostorih v Muski Soboti.
Dnevni red :
1.	Citanje in odobrenje zapisnika o ustanovnem (prvem) občnem zboru.
2.	poročilo načelstva.
3.	Poročilo nadzorstva.
4.	Potrjenje računskega zaključka za prvo upravno 1. 1925.
5.	Razdelitev čistega dobička.
6.	Volitev načelstva.
7.	Volitev nadzorstva.
8.	Slučajnosti.
Glasom §-a 20 pravil je občni zbor sklepčen, če je zastopana vsaj Vb vplačanih deležev. Ako bi ob napovedanem času ne bilo zastopanih toliko deležev, se vrši 1/2 ure pozneje nov občai zbor, ki sme polnoveljavno sklepati ne glede na število prisotnih zadružaikov ozir. zastopanih deležev.
Za načelstvo :
Dr. SLAVKO VESNIK 1 r.
predsednik.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini; 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50.Din rekláme 1"— mali oglaszi 0'70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, k! sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M A R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
GAZDÁLKODÁS.
Védekezés a répa gyö-kérrothadása ellen.
Ugy a takarmány répa mint a cukorrépánál ujabb időben elég gyakran fordul elő a gyökérrot-hadás, a mely baj némely évben olyan nagymérvű, kogy az egész termést tönkre teszi.
Ezen baj elleni védekezés céljából számos kísérletet végeztek az utóbbi években a legkülönfélébb eljárásokkal, a melyek közül azonban csupán egy járt eredménnyel, az t. i. amidőn a mag elvetésével egyidejűleg ásványi trágyákat is szórtak a sorokba.
Ugy látszik e betegségnek ha nem is okozója, de elősegitő-je a nitrogén dus trágyázás. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy e betegség leghatalmasabban ott lép fel, a. hol a vetést megelőzőleg istálló trágya alkaimaztatik. Miután pedig sem cukorrépát, sem takarmányrépát istálló trágya nélkül vetni nem célszerű, jobban mondva nagy termésre csak az esetben lehet számítani, ha a talaj istálló trágyával is el lett látva, azon a módon nem lehet e betegség ellen védekezni, hogy az istálló trágya káros hatását ásványi műtrágyák alkalmazásával ellensúlyozzuk.
A növénytermelési kisérletei állomás évek óta tanulmányozza ezt a kérdést, s azon meggyőződésre jutott e közben, hogy a répa gyökér fekélye ellen legjobban ugy lehet védekezni, ha a kellő okszerűséggel megmunkált és elkészített, jó erőbe hozot, esetleg megmeszezett talajon, sem nagyon korán, sem nagyon későn sorba trágyázva vetjük el a répa magot. A répának sortrágyázással való vetése nem absolute biztos védekezés ugyan a gyökér fekély ellen, de az esetek túlnyomó részében a fekélyesedést meggátolja. Meggátolja pedig azért, mert rendkívül gyors fejlődésre készteti a fiatal növénykét, s ennek következtében képesiti azt minden betegséggel, igy a gyö-kérrothadással szemben is nagy ellenállóképességre.
A sortrágyázás abban áll, hogy erre a célra szolgáló vetőgépek segélyével a mag elvetésével egyidejűleg műtrágyát is juttatnak a sorokba. Ez a műtrágya többnyire 100 kg. szuperfoszfátból és 30—40 kg, chilisalétrom keverékéből áll kat. holdanként, a mely keverékek nemcsak ellenállóbbá teszik' a répát a győkérrothadás-
sal szemben, de rendkívüli módon termésfokozólag is hat, ugy hogy kat. holdanként 30-50 métermázsával nagyobb répatermést re számithatunk mint a mennyit a trágyázatlan talaj teremne.
A sortrágyázást Oroszországban kezdték meg már ezelőtt 20-25 évvel, természetesen nem a répa gyökér rothadása miatt, hanem azért, hogy e sortrágyázással nagyobb termésátlagokat érjenek el. Csak későbben jöttek rá azután arra, hogy a sortrágyázás nemcsak nagyobb terméseket ad, de a répát a fekélye-sedés ellen is megvédi. Oroszországból kiindulólag terjedt el is a sortrágyázás, a mely mindinkább nyer fontosságában, s ma már nem csupán a répánál használják, hanem az összes kalászosoknál és egyéb magvaknál is, mert bebizonyosodott, hogy a sortrágyázásnak késégtelenűl igen nagy hatása van.
Óddá sze vérsztvo,
celó pripravno za 'zivínogo-jítev, 10 km. od Ptuja, na ravnici. Vsze hramba zjdana, vecsinoma z csrépom pokrita lépi trávniki, nyíve, lo-góvje i gorice, vszega nav-kiiper je 42 piüga (kat.), véksi tao okőli hi'ze. Na 'zeljo kűpca sze tüdi menye zemlé óddá. Küpec sze naj zglászi pri: GOLOB KONRADI Sv. Trojica v Slov. Goricah.
A---ff
iiie
Trgövszki lokál
v M. Szobote v obracsájnoj vilici, sze z dvé hi'zic i pri-pádajőcsi szhramb obsztojé-csim sztanüványom z 1. oktobrom z-árende dá. Pod-robnése pri PETERKA trg. z 'zelezninov v Murszki Szoboti.
Üzlethelyiség
M. Szobota forgalmas utcájában, kétszoba mellékhelyiséges lakással együtt október l-re bérbe adatik. Bővebbet PÉTERKA vaskereskedőnél Murszka Szobota.

TEG'ujadb
Párisi és Bécsi kaiapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Oyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Míndenemü kalap alakitások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, harisnyák, mindenemü kötöt áru gyermekek és felnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy vá lasztékban a legolcsobb napi áron
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M. SOBOTA (Berger-féle ház).
Szolid Fontos ki-
árak? sszolgálás I
Megjelenik minden vasámcp Előfizetési á negyedévre belföldön 15 Dinár, külföld 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cr ként: szövegközt és nyilttér 150, rend 1-—, apróhirdetés 0"70 Din és az illeté Többszörinél engedmény,
Vsáki práznik, nedelo, četv tek in soboto koncert. Svil ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárna úgyszintén szombaton és csütő tökön koncert. Játszik BARANYj
VELIKA Mnnlin NAGY" KAVARNA IeIEDIILKÁVÉHA
mm
o
Makulatúra papi
(régi újság)
olcsón kapható I. HAH papirkereskedésében M. Sobot
FIGYELEM!!! jó munka
Kerékpár és fegyvertulajdönosok I
Ha bárminemű javításra van szükségük ugy forduljanak bizalommal:
Mechanikus fegyvermester műhelyébe
MURSKA SOBOTA
Qlávni trg Cipót röföskereskedő ur udvarában.
Szakmába vágó mindennemű munkát a legjutányossab-ban vállalom.
UJ! Kerépárvázak emailirozása (JJI
A összes kerékpár alkatrészek állandón raktáron, használt jó karban lévő kerékpárok kaphatók. Régt vázákat, hasnzált kerékpárokat a legmagasabb árban veszek. A n. é. közönség becses pártfogását kéri
e. Cervék
Hirdessen a
Mörszha Hrajiná-ban
Razglas.
Naznanja se vsem poštovanim trgov-com in odavcom, da se na letne dneve:
6. maja, 6. augusta in U. novembra
veliko kramarsko in živinsko senje zopet obdrži v občini MARTJANCIH. Pristojbina za živino in kramarsko mesto se ne-bode pobirala. Za veliko udeležbo vsi cenjeni trgovci i kramarji se povabijo.