Poltnlna plagona v gotovlni.
Céna — Ara 1*28 Ofai.
MÖRSZKA
Vérsztveni, politeisni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. VI. Évf.
Márkisevei, Í&27. máreuis 27.
Broj 13. Szám.
Kmetíjsztvo i zadrű'znistvo.
Nevtajívo je v-zdruzenyé mőcs, stero pa rávno kmétski sztan, oszobito v Prekmurji poz-nati n escse. Nájmenye, szkoroda nikak né, je organizirani té sztan, csirávno ka ga je 85°/o-ov vsze-ga prebiválsztva v Jugoszlsviji i csi bi nyerni zdrü'zenyé rávnocs pri denésnyoj vérsztvenoj krízi nájbole potrébno bilő.
Prekmurszki národ zdrü'ziti je nikaj te'zkoga. Nevoscslivoszt, ki tü láda do blí'znyega, je unikum. Vszáki zacsétnik je obdu-'zeni, da z-toga nikaksi haszek scsé meti, plácso ali császt szi szpraviti. Vendar pa toga néga tam, gdé sze je zdrü'znistvo z vcrszkim iménom, pod vodsztvom díihovcsine nasztavüo G'ej lépe prílike v Sloveniji.
Szlovenija je med céle Ju-geszlávije pokrajínami nájbole or-ganizérana pokrajina. Isztina, ka szo té organizácije neednók kri-tizérane kak kleTO-politicsne nász-tave, vendar pa tó szhája szamo cd klerikálcam naszprőtni poli-ticsni grupp, kí bőgsega i pamet-nésega kaj sztvoriti szo 'ze ne-mogócsi témbole, ár je té 'ze zdruzeni národ prevído, ka vsze dobról szo od té násztav 'ze v'iivati szrecso meli." Csi szo kle-rikálci z sirjenyom zadrű'znistva lüdem vugodnoszti szpravili, ka pripoznati more vszáki, té je sza-morazmeto, csi sze je nyí poli-ticsna mócs med národom sürila. Pupilarnoszt nyí poszojilnic, vek-si 'zoj vloskov, fái kredit, pod-péranye kmétskoga napredüva-nya itd. itd. szo vszi zroki, da táksa szkrbnoszt, zahválnoszt v zavüpanyi dobi.
Vzemimo med zdru znistvom dnesz najaktualnése, stajerszke poszojilnice, kreditne zadruge i kmetske hranilnice. Niedna med nyimi nedá za prinyí vlo'zene pé-neze ménsi 'zoj od 8 procentov, za kredite, poszojila pa neracsú na vecs 10 procentov. Vsze drű-ge banké pa racsúnajo doszta vecs, zgovárjajőcs sze, da szo velki sztroski, re'zija i dácsa, zvüntoga právijo da néga ali je malo pénez. Toga té stajerszke zadruge ne právijo, nego brez véksega zaszluzka pomorejo sto pomócs proszi. Jeszte edna na-páka prinyi, tője da dájo bole szvojim politicsnim szomislenikom
vendar pa sze bőde tüdi i tő z-trébilo. I csi escse i tő preminé, té je tő zadrű'znistvo kritike né yrédno, nego bi bilő potrébno, da je tüdi i mí naszledűjemo.
Národna banka je 'ze po jeszeni miszlila zni'zati kreditno merő pri vszé bankaj, ali do-szégnola je né, ár je vervala bankam, né pa národa potrébam. Banké szo pravle, da je velka re'zija, nemrejo zni'zati. Zakaj trbé tákse re'zíje ? Trbé telkoitak dobro plácsani delavcov v ednoj banki?! Csi zadrugam poszojil-
nicam né trbé za vloge i kredite, te tüdi i bankam né trbé Csi nyim pa trbé za valute, te míszlimo, ka té valute dobro no-szijo, rezija sze naj sztem krije, né pa z-kredita'zelnoga hrbtom.
Záto je neműdoma potrébno, da sze dr'závno-zákonszko osznávla zadrű'znistvo, kí sze naj z-vszemi szredsztvami podpéra. Tő je náloga nase dr'záve tiszte, kí szvojo mócs i bodőcsnoszt szamo od polodelsztva má csa-kati. V zdrü'zenoszti je mőcs, mőcs kmetíjsztva i tak dr'záve!
Okrajno szodiscse k Szv. Jurji.
T. m. 13.-ga je vsza okoli-ca Szv. Jurja velko szpráviscse méla za propagando vposztavítvi okrajnoga szodiscsa pri Szv. Jurji, stero szpráviscse je prineszlo szledecso:
Resolucija. „
Zborovalci,- zbrani na veli-kem ljudskem zborovanju dne 13. marca 1927 pri Sv. Juriju, Prek-murje,
a)	opozarjamo merodajne faktorje na obupne gospodarske in prometne razmere, v katere je pri§el severozapadni del sreza Murska Sobota radi dvojne, mad-íarske in nemSko-avstrijske meje in radi prevelike oddaljenosti od sedeia srezkih upravnih in sod-nih oblasti Murske Sobote; ta kriza je vsak dan hujSa in nam grozi popolen gospodarski pro-pad ali pa bo narod primoran se v velikem Stevilu izseljevati;
b)	opozarjamo javnost na ne-ugodno lego sedeia srezkih upravnih in sodnih oblastij Murske Sobote, ki je oddaljena od vz-hodne in juine meje par kilo-metrov, doCim leíe ostali kraji, posebno v severozapadnem delu, po 20 do nad 30 km. odűaljeni od nje; doöim vozi preko seve-rozhodnega dela soboőkega sreza zeleznica do Murske Sobote, so prebivalci naSega dela navezani izkjuőno na peShojo ali draga privatna prevozna sredstva. Ta dejstva nam povzroőajo veliko zgubo na denarju in na őasu, s tem pa se upropagéa na§e sploS-no gospodarsko stanje, ki je íe privedlo krize;
c)	zahtevamo, da se neműdoma ustanovi pri Sv. Juriju okrajno sodiSée z ostalimi potreb-nimi uradi (evidenCni urad, dav-
karija, uradni íivinozdravnik. za obőine Cankova, Korovci, Gor-nje Crnce, Topolovci, Dolnja Slaveöa, Gornja Slaveőa, Doma-jinci, Vadarci, Krupiivnik, Moto-vilci, Radovci, Stari Beznovci, Novi Beznovci, Bodonci, G. Lendava, Doliő, Vidonci, Trdkova, Matjaáevci, Kuzdoblan, Sotina, Srdica, Ocinje, Kramarovci, Nus-kova, RogaSevci, Sv. Jurij, Ve-őeslavci, Pertoőa, FikSinci, Grlin-ci, RopoCa, KraSCe, s őimur se bo odpomoglo na§i gospodarski krizi. Ugotavljamo, da bo imela dríava pri ustanovitvi minimalne stroSke, da se da na§a zahteva realizirati potom amandementa íe sedaj v finaeönem zakónu za le-to 1927|1928 in so izrekamo pri-pravljenim, poskrbeti za vse pot-rebne lokale in stanovanja; s tem pa bi se tudi odpomoglo obstojeői stanovanjski krizi v Murski Soboti;
d) apeliramo na politiőne stranke, ki iSőejo ob volitvah na-§ega zaupanja, da nam v tem gospodarskem boju pomagajo in pokaíejo, da imajo njihove ob-ljube tudi realno vrednost; po njíhovi pomoíi v tej na§i veliki potrebi jim bomo dali svoje za-upanje.
Opomniti trbé, da sze je na zboroványi klub szlaboga de-'zevnoga vrémena vdele'zilo nad 2000 prebiválcov, kí szo resoluci-jo szoglászno szprejéli.
Csi kompetentni previdijo neprijetno oddaijenoszt i sztem trplénye národa tiszte okolice od szodiscsa z M. Szoboti, té za-osztáti nemre odiocsilnoszt v tom dugoványi. Zarazmeti sze more, da tje okrajno szodiscse v tom oddaljenom i oblüdjenom okőlisi nemüdomo potrébno.
Je vsze mogöcse! ?
Görlincsarje sze prito'züjejo v zádnyi „Novinaj" zavolo ni-kakse tamosnye „pintis krcsme" kaksa nerédnoszti sze tam godíjo. Mí je potrőstamo. Görlincsarje nikaj sze neprito'züjte zavolo pin-tisov ár szte vi dalecs od cent-rále oblásztev i te'zko zvé kákso nerédnoszt. Mí szmo tü na nőszi oblászti, vsze vídi i zvé, dobi prito'zbe itd., ali záto té nerédnoszti i presztőpki sze léko tüdi i tü delajo, kak bi sze pa te pri-vasz nebi godíla. Ali za vsze tő tüdi i privasz znájo oblásztni or-gáni, kak na priliko v nasoj oko-lici? Znáte tő je tak, ka tisztim tüdi dobro szpádne szedecski po céni piti, dokecs vszem navkü-per obiászt z-célov te'zov nasztő-
pi na — kürecse ocsí . . .
* ♦
*
Razneseni je med národom vcaglívi sztrasen glász, da sze med Jugoszlávijov i Itálijov v krátkom bojna zacsne. Persze, natő miszliti je prerano. Fasizem v Itáliji na zvűnaj kakstécs mo-csen sze vídi, oni szamí znájo nájbole, ka szo v znotranyoszti itak szlabi. Z-pobojnszke bete'zne posztelé je pa Europe niedna dr'záva ne okrépila, rekonvalesz-centi szo vszi. Záto bojne escse dúgi csasz né bojati. Tő pá nik-sega politicsnoga manövra pred-glász scsé bidti, kí sze nebőde dugó müdüo.
♦ •
*
V Prekmurji sze pobérajo 50%-ne cesztne dokláde (okrajne dokláde i tő nepresztáno doszé-mao vszáko leto. — Dr'závne ceszté sze itak z-dr?závni pribít-kov morejo poprávlati, de'zelne ali oblásztne ceszte z-oblásztni doklád, pítamo záto csi 'ze té okrajne dokláde v dr'závno ga-szo idejo, ár néga okrajni zasz-tőpov, zakaj sze nedájo poprávlati z-té doklád nase okrajne ceszté. Nigda szo bili odbori za nase prdkmurszke vicinálke, té szo taki po zaszédbi zapüsztili imovino prevzéli, po tisztom pa taki, brez imovine prepűsztili ob-csinam. Csi 'ze dr'závni posz-lanci, te naj ti növi oblásztni poszlanci intervenierajo zató te-csasz, dokecs nebőde szrézki volítev i odborov. Szploh pa bi trbelo z-té pénez dati ceszto (od-rézano z mejov) Krplivnik—Do-majnsovci.
kóláiban magyarul és németül tanulhassák a betűvetést és Jugoszláv történelmet az ezen anyanyelven beszélő gyermekek, ahhoz ugylátszik mégis csak szerbpolitikai orientáció különben sovén politikai orientácio csak analfabetizmus terjesztő lesz ott, hol
az államnyelv még ismeretlen, fogalom. (Pince, Csente, Hodos, Domajnsovci, D. Lendava stb.)
Mely elütök egymástól ez a beográdi eset, a pincei tanitó nélkőli iskola, bankgyülsésen megtiltott magyar beszéd, stb. stb. — mindannyia Prekmurjéban.
Bojna lugoszlávija-Itálija?
V zádnyi dnévaj sze je pre-ci razneszao glász med lüdmí, da sze med naso dr'závo i Itáli-jov bojna priprávla. Isztina, ka je med obema drzávoma büo niksi máli konflikt, i tő najbole zavolo Albanije, vendar je pa tó escse preráni krics da bi tüdi z-toga konflikta bojna posztála.
Itálija má nikakse amexijszke míszli v Albániji, próti steromi more sztánoti. Jugoszlávia, csita-ka sze nescse dati obkőliti z
vrá'znikov obrőcsom. Tő száma Itálija i vesz szvét more dobro znati. Ár sze pa to obcsno zná, tém le'zé je krícsala Itálija, da Jugoszlávija rnobilizéra prőti nyé, da naj tém le'zé rnobilizéra ona szvojo vojszko za szvoje Alban-szke cíle i aspiracije. V tom szo jo pa preci dolipovedale Francija i Anglija, záto sze sztrasiti pred véksov nevarnosztjov pre-rano.
Megértés politikáját
jelenti az az eddig páratlanul álló történelmi jelentőségű esemény, mely Jugoszláviában először történt meg hivatalos jellegűen, mikor a beográdi megyegyűlésen a vajdasági magyar-párt bizottsági tagja magyar nyelven ecsetelte a megye kívánnivalóját. S a szerbek megértő politikáját mi sem igazolja fényesebben mint az, hogy még egy közbekiáltásukkal sem nyilvánították nemtetszésüket. Az, hogy rá, pár héttel későbben ugyanabban a Beográd-ban egy füstös kávéház bűzös levegőjétől átjárt tüdővel, az alkoholtól mámoros fejjel, s háborúban bettegé lett idegzettel rendelkező aggharcos nekirohant a csárdást huzó cigánynak, kinek mért nem engedelmeskedett, ösz-szetörte hegedűjét, egy cseppet sem rontja le amaznak jelentőségét. Mert amazt hivatalos helyen respektálták, emez pedig egy sovén, háború romlottjának kiruccanása.
Ezzel nem akarunk esetleg azt a nézetet kelteni, mellyel a túlzó- nacionalisták esetleg vádolni képesek volnának. Ellenkezőleg, arra az álláspontra helyezkedünk, hogy igenis minden nemzeti kisebbségnek lojalisnak kell lennie államával szemben. Azonban lojalitás mellett annak a nemzetőségnek megelégedetlenségre is szüksége van, mely őt államával szemben szeretettre ragaszkodásra serkenti. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha megadatnak neki mindazon jogai, melyek más állampolgárokat is megilletnek, ha szabadon használhatja nyelvét, kulturáját.
Mikor a beográdi esemény ennek közeledtét jelenti, le kell szögeznőnk újból azt a tényt, hogy erre is csak a szerb megértő és higgadt politika képes. Hogy Prekmurje nemzetiségi is-
Lemészárolta a beográdi
Megrendítő családi dráma játszódott le csütörtökön déllelőtt Beogradban.
Vucsicsevics Dusán beográdi hentesmester, aki a Kragujevac-gyerma ulicában lakik, csütörtökön délelőtt összeveszett feleségével. A hentes szemére hányta az asszonynak, hngy túlságosan pazarol, pedig az üzlet egye rosszabbul megy és ma-holnap alig tüdja az életfentartáshoz szükséges pénzt előteremteni. Az asszony kihivó válaszokat adott, ami annyira felbőszítette a hentest, hogy előkapta a nála levő
családját egy hentes
húsvágó kést és azzal több súlyos sebet ejtett az asszonyon. Vucsicsevics ezután a szobában tartozkodó tizenhatéves lányára vetette magát, azt is összevagdalta, majd önmagán harakirit kő-vetett el. A házbeiiek a véres eseményről értesítették a rendőrséget és-mentőket, amely a család dráma áldozatait beszállította a sebészeti klinikára.
A hentes felesége útközben meghalt, Vucsicsevics és leánya a halállal vívódik. A rendőrség a nyomozást megindította.
szo tüdi vsze prejsle v ógnyi. Zaszledávanye za vzrok ognya tecsé.
—	Sztrélo sze je. 23.-ga t. m. vecsér sze je, gvűsno zavolo kakse femilijszke affere sztreliti steo szvinszki trgővec Celec Franc na Gorici. Za té poszeo je nücao edno dvécevno pistolo, naprénabijanco. Ali ne-poszrecsilo sze je ryemi. V gla-vő sze je steo, pa je drügo né vcsíno, kak ka szi je nősz obe'z-gao i zdrapao, edno okó vö-pűszto drűgo pa rano. Odpelani je v spitao v Radkersburg.
—	Szamo licencérani bíki sze szlobodno nücajo za pleme-nítev — právi naredba vei. 'zu-pana — i csi bi sto nelicen-ciranoga pűscsao na krave, sze strófa z penezi do Din. 250.
—	Plemenilna posztája drz. zrebcsame v Markisavci je 'ze odprla plemenilno dobo. Vezdaj sze nahajajo na posztáji trijé dr'z. 'zrebci: edem originá-len „belgijánec" rudécsi, edem „nóri" csaren i edem „arabijá-nec polkrvec" béii. Prvi dva te'zki, zádnyi lehki. Plemení sze t. m. ob 8 i 16, aprila pa ob 7. i 17. vöri.
—	Nájvékse obcsinszke dokláde májo v Prekmurji obcsine: Banuta 1040°/°-ov Bre-zovica 910%, Dolina (Völgyifalu) 964°/ü okraj D. Lendava i Dolina 945 procentov okraj M. Szo-bota. V M. Szobocskom okrSfP" jeszte edna obcsina ka plácsa 675°/0-ne edne 600«/°-ne dokláde (községi pótadó) drűge vsze ménse, 41 obcsin pa néma do-klád
—	Odgovor. Prosimo slavno uredniStvo, naj blagovoli na Cla-nek, ki je izSel na 2. strani őaso-pisa Murska Krajina Stev. 12. „Na naslov po§te v Murski Soboti" priobíiti glede izdaje éasopisov ob nedeljah in praznikih sledeőe pojasnilo: a) ob praznikih. Ob vseh praznikih se őasopi ka-
GLÁSZI—HÍREK.
— Ogen. V petek, t. m. 25.- sztanoványa i vé-sztvena hram-ga ob devetoj vöri je zgorela ba, szamo hi'ze sztené szo osztale. Fújsz Stevana v Lemerji vesz Tri krave, edno tele i szvinyé
Özvegy
enjber gyásza.
Irta: L. D.
Csak fél évig éltek együtt. Kis lakásokban minden uj, tiszta, csinos volt, mint ez uj lakásoknál szokott lenni.
A fér) zenész volt, a feleség pedig* jókedvű asszonyka, ki mindig az ablaknál himezett s onnan leste a férjét, hogy mikor tér vissza a zeneóráról.
Az asszonyka egyszer csak elkezdte a fejét lógatni, nem csicsergett többé, s egy szép napon meghalt.
A fiatal zenész reggel eltávozott hazulról s csak késő délután tért vissza. Magával vitte az előszoba kulcsát, s maga is nyitott ajtót magának. Oly furcsán néma s oly rendetlen volt a lakás. Az asszony himzése a földön hevert, a varróasztalka föl volt borítva, s a nappali szobából naftaillat áradt. Bement az étterembe. Az asz-
talon még ott voltak a reggeli maradványa, de a nőt nem lehetett, látni sehol.
Szorongva nyitott be a hálószobába, s elrémülve állt meg a küszöbön.
Á felesége ott feküdt az ágyon, a világos creton függönyök alatt. Szőke fejecskéje halványon nyugodott a hitnzert vánkosokon, a szemei le voltak zárva, s arcza rendkívül sárga volt.
Megragadta az ágyról lecsüngő kezét. Hideg volt mind a jég.
— Alma I Alma I
Semmi felelet.
Borzalmas rémülettel eltelve lerohant a lépcsőn az apósához és anyósához, kik a város másik végén laktak. Ott találta a szobalányt, aki sirva beszélt el neki valamit, melyből azonban egy szót sem [értett.
Bódultan járkált föl-alá, mint az őrült, s ez a bódultság napokig tartott. A lákásába be nem lépett többé, hanem ott maradt a felesége szüleinél.
Nem is tudta, hogy voltaképpen mi történt. Csak homályos sejtelme
volt arról, hogy egyszer a templomban volt, mely gyászszalagos kandeláberekkel volt díszítve, a közepén egy fekete láda áilt megrakva koszorúkkal, azután beszédett tartottak hozzá, pár egyházi éneket énekeltek, majd a templomajtóban találta magát, hol egy csomó feketeruhás ur erősen szorongatta a kezét, isten tudja miért. Aztán pedig a pappal együtt zárt kocsiban, a halottas kocsi mögött a temetőbe ment, a felesége családjával együtt megebédelt s nagyon sokat sírt.
Lassanként azonban fölocsudott ebből a bódulatból. Megint órákat adott, de a lakásába még mindig nem tért vissza.
Egyszer az utczán összetalálkozott a legjobb barátjával, egy fiatal hadnagygyal.
Együtt mentek egy darabig.
—	Elkísérlek, — modá a hadnagy. Bizonyosan haza felé tartasz.
Az özvegy meghökkent.
—	Haza? Nekem már nincs otthonom.
—	Hát a lakásod?
—	Üresen áll. A szobalány elmenekült belőle, én meg nem voltam ott azóta, hogy . . . hiszen tudod.
-- Gyerünk most föl, s nézzünk benne körül. Elkísérlek.
—	Nem teheter.i, nem birok.
—	Nem szabad magát ugy átengedni a fájdalomnak. Légy férfi. Jer no.
Karon fogta s magával vitte. Az özvegy gépiesen követte.
Fönt a lépcsőnél megállt s remegve keresgélte elö a folyosó kulcsát. Bementek.
Bent ugy ahogy össze volt takarítva, de a levegő nyomott, fojtó volt, a virágok elhervadtak, a kanári pedig vadul röpködött a kalitkájában. Mind fölette az eleségét, s üvegje alján ke^ vés romlott viz volt még, amit nem bírt elérni.
Az özvegy lerogyott egy karosszékbe, s keservesen zokogott.
A hadnagy vizet hozott a kanári s a virágok számára, s fölrántott két ablakot. Azután szelíden megkopogtatta a barátja vállát.
(Folytatás következik.)
27. március 1927.
MORSZKA
KRAJÍNA - MURAVIDÉK
sztráa 3
kor sploh vsa doála poátna tva-rina dostavlja na dom s I. dostav-nim hodom (odhod od poSte ob 10-15) ter z 11. dostavnim hodom (odhod od po§te ob 14'- uri). Tretji dostavni hod od poSte ob 16-30 se nevrJi ob praznikih, ker je poSta iz Cankove neznatna s poStnim automobilom pa pri-haja tudi malo poáte, ker 2e pri-de vsa prej z ieleznico. Tudi zagrebSki listi prihajo z ieleznico. b) ob nedeljah. Ob nedeljah se poáta ne dostavlja. Izdajamo pa Easopise. Za izdajo Casopisov je doloCen Cas od 9.— 11. ure pred-joldne ter od 13—14. ure pop. Öd 14. ure naprej je ob nedeljah po§ta za promet s strankami zaprta. Upravnik ]. Cus. I — Novi sejem. Oospod ve-íliki iupan mariborske oblasti v ^Víariboru je z odlokom z dne 25.11.1927, 0. br. 534/5, dovolil obőini Dobrovnik pravico do ob-dréanja dveh nadaljnih sejmov in to: samo iivinskega sejma za pan 2. oktobra vsakega leta. Őe jride na ta dan nedelja ali praz-lik, se vr§i sejem naslednji de-avnik.
—	Öngyilkossági kísérlet. *elec Ferenc goricai sertéskeres-edő szerda este egy kétcsövű löltöltő pisztollyal öngyilkossá-ot óhajtván elkövetni, ami azon-an oly szerencsétlenül sikerült eki, hogy csak orrát horzsolta töltelék, egyik szemét kilőtte,
a másik szemét pedig a vakulásig megrongálta. Beszállították a tadkersburgi kórházba.
—	Tűz. Pénteken este 9 óraikor Fújsz István lemerjei gaz-jdánái tűz ütött ki. Falakon kivül
Jsszes épületei a tüz martaiékává lettek. Benne pusztultak' seresei és 4 drb szarvasmarhája is.
—	Gazdasági egyesületnek van még néhány csomag gyü-nölcsfa csemetéje a tagok részé-•e mint mielőbb vegyék át 15 )in-os árban, kü'önbdn a nem agoknak adja el. Magkrumplira gényüket a tagok mielőbb jelenték be.
—	Nem engedélyezett bi-ákkal való fedeztetés, főispáni endelet szerint, 250 Dinárig terjedő birsággal jár.
—	Halálozés. Péterka Ferenc [m. szobotai vendéglős szombatra virradó éjjel meghalt. Temetése vasárnap d. u. lesz. Nyugodjék lékében.
—	Jugoszláv-Olasz háborúból elterjedt hirek túlzottak.
—	Kinai felkelő csapatok jevonultak Sanghaiba. Idegenekre lövöldöztek. Sok a sebesült &s halott.
—	AD. Lendavai „Fekete ir" hídjának tervét az építésügyi niniszterium korrigálta. Falai kb. ét méteresek lesznek és ára kb. 150 ezer dinár lesz.
| — Lőporraktárt akart robbantani, Schillinger 21 éves
gyárimunkás Csepel-en úgy, hogy a száraz füvet gyújtotta meg a lőporraktár meliett, mit azonban lokalizáltak elébb, mint a baj megtörtént volna. A csendőrség, a terep átvizsgálása alatt, Schillingért egy bokorban elbújva találta meg, ki beismerte, hogy a lőporraktárt akarta felrobbantani.
-- Uj magyar követté Be-ogradba báró Förster neveztetett ki, kit a király a napokban fogadta kihallgatáson.
—	V Páneurópai Unió Magyarországon állandóan erősödik. A mult vasárnak Győrött is zászlót bontott.
—	Japán szigetvilág földtani szerkezetét az állandó földföldrengések és vulkánkitörések annyira megrongálták, hogy számolni kell azzal, hogy egy szép napdn a japán szigetvilág nyomtalanul eltűnik az óceánban.
—	A világ cukortermelése csökken. Az American Sugár Refining Co elnökének kijelentése szerint Cuba cukortermelésének korlátozása miatt a világ cukortermelése 7 év óta először tüntet fel csökkenést.
—	Halálraégett a cigarettázó asszony. A Herceg Sztepan uccai községi pa Villonban Krako-vics Jelena lakásán tűzvészt okozott egy égvefelejtett cigaretta. Az asszony este lefekvés előtt ciga-retázott, majd a még égő cigarettát az asztalon hagyta. Mialatt az asszony elaludt, a parázstól meg-gyuladt az asztalterítő és a tüz átterjedt a széken levő ruhára. Csakhamar lángot fogott az ágynemű is, de az asszony mély álmából csakhamar ébrebt fel, amikor már a haján is elkapta a láng. Rémülten ugrott ki az ágyból és e közben tetőtől talpig lángbaborult. A borzalmas összeégett asszonyt beszállították a korházba, ahol rövidesen kiszenvedett.
GAZDÁLKODÁS.
Hogyan fokozhatjuk a zab termés átlagait.
A zab régi idők óta mindig mostoha gyermeke volt a gazdának.
Rendszerint a legsoványabb, kizsarolt földbe vetik, olyanba a melyben a buza vagy rozs már nem terem meg. Ez az oka azután, hogy a zab országos átlagban is rendkivül silány termést ad, holott a mai magas zab árak mellett érdemes volna egy kissé arra törekedni, hogy nagyobb terméseket érhessünk el vele. Nem lehet azonban ezért azt tanácsolni, hogy a zabot vessük a buza helyére, vagy pláne istálló trágyára nem futja, adjunk neki műtrágyát.
Számos zab mütrágyázási kísérlet, mindannyia haszonnal záródott, s az alkalmazott műtrágya a legtöbbnél igen jelentékeny termés többletet ered ményezett. Akárhány helyen a 200 kg. szuperfoszfát alkalmazására ugyan aoy-
nyi, söt annál jóvat nagyobb volt a termés többiét kat. holdanként. Így nem kevesebb mint 481 kg.-al, ott pedig, a hol a kat. holdanként 200 kg. szuperfoszfát alkalmazása mellett még 50 kg. chilisalétromot is szórtak rá a már kikelt vetésre, ott a termés többletek még nagyobbak voltak 300-400-500 kg., sőt 579 kg.-al termett több a mütrágyázott föld mint a trágyázatlan.
E szerint tehát ha zab alá kat. holdanként 150—200 kg. szuperfoszfátot alkalmazunk, már jóval nagyobb termésre számithatunk biztosan mint e nélkül, s még inkább fokozódik a termés, ha későbben a már kikelt zabvetésre kat. holdanként 50 kg. chilisalétromot szórunk ki.
Tapasztalták ez alkalommal, hogy az alkalmazott műtrágyák nemcsak nagyobb termést eredményeztek, de a zab érését is sietette ugy az egymagában alkalmazott szuperfoszfát, mint még fokozottabb mértékben az együttesen alkalmazott szuperfoszfát és cbi-lisalétrom. A mütrágyázott zabot többnyire egy héttel előbb lehet aratni mint a trágyázatlant, a minek nagy előnye az, hogy a zab aratása a többi gabona félék aratásától nem marad any-nyira vissza.
A megejtett kísérletek tehát azt bizonyítják, hogy a műtrágyák minden tekintetben jő hatással vannak a zab termésre, annak termését nagy mértékben fokozzák, miért is mindenkinek tanácsolhatom, hogy a mai magas zab árak mellett alkalmazzon műtrágyákat annyival is inkább, mert a szuperfoszfátnak mátermázsánkénti ára körülbe-lől csak félannyi mint a mennyi a zabé, s igy legalább 100%-os haszonnal lehet azt alkalmazni.

Köszönetnyilvánítás.
Mindazoknak kik felejthetetlen férjem illetőleg jó Atyánk
Malacsics József
volt pénztárnok temetésén megjelenésükkel illetve koszorúk küldésével s részvétükkel fájdalmunkat enyhiteni igyekeztek, valamint a helybeli önk. tűzoltó egyesület tagjainak ezúton mond köszönetet a
gyászoló csálád.
gWIII
ÍK
inni

'No!
V MURSKI SOBOTI I iimibhiimihI
= V NEDELJO 27. marca 5 ■ popoldne ob 3. zveier ob 8 uri ■■
ÍSILVER Í [ KINGj
SDogodjaj smjelog ja-:
|"haía i jednog feno-j s menalnog konja u 61
Iőinova.
U glavnoj ulozi: FRED ■ THOMSON, nmmiiHiia|
E VSTOPNINA : Qornje loie £
12 Din., spodnje loíe 10 Din., ■ in II. prostor 5 Dinarjev. I
|
L™ Qü: ■II
Lastnik kina STAV DITTRICH.
■HHMIMHI
HJ
Na znanje zupanom!
VOLILNI IMENIK in
ABECEDNI IMENIK
se dobi pri
IZIDOR HAHN
trgovini v MURSKI SOBOTI.
NaznanjE
V pondeljek dopoldne 28. t. m. se bode oddavalo na marofu v Murski Soboti stange za ogradőeke in kolje za gorice -: in cepike. :-
Terjessze és olvassa a
Jörszha Krajinát".
I
VAPNO, PORTLAND CEMENT,
I I II I I I I I I I I M I II I II I I I II II II III
Blanje, Late, Csrepni cigelj za pokrivanje in Premog sve po najfalejsi ceni dobi pri
SÁMUEL HEIMER
trgovina z mesani blagom ^MURSKA SOBOTA Kolodvorska ul.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini; 15 Din. zvfln SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1-— mali oglaszi. 0*70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rőkopígzi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze I Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	j	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K 1 S E V C I br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :—j - : Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára, negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár Q cm/ ként: szövegközt és nyilttér 1 50, rendel 1-—, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték-) Többszörinél engedmény,
Tr'ztvö. Kereskedelem. Blágo — Áru.
LJUBLJANA marc. 24.
100 kg. Psenica—Buza Din. 307—310
>	V	'Zito—Rozs »	240—
»	>	Ovesz—Zab »	167-50
>	>	Kukorica »	205—
>	>	Proszó—Köles »	250—
»	>	Hajdina >	300-
»	>	Szenő—Széna >	75-95
>	»	Qraj—Bab csres. »	300
>	>	zmésan—vegyes bab 100—	
>	>	Krumpli >	100—150
>	>	Len. sz.—Lenmag »	370—380
>		Det. sz.—Lóherm. »	2800-3100
BENKO: marc. 42.
l*k& III. II. I. príma Bika ) 7-- 7 50 8-— 9 50 oÜsző f 7 — 7 50 8 — 8 50 "g Tehén Jo 3 — —• - 7-Borjú r	0-50 10-
Sxvinyé—Sertés	15 50 16 —
Mászt I-a— Zsirl-a. . . 22 — 30 — Zmőcsaj—Vaj ....	30-
Spé—Szalooa • .... —• 25"— Belice—Tojás 1 drb. . .	0.75
Bikőv. Telice Kraye Teoci
Pénezi —
Dollár .... Pengő Budapest . Schil. Becs Kor. Praga . . lira , , . ... . Zürichben 100 Din
Pénx
= D. 66-70 = » 10.-= » 799 rzz » 1 67 = » 2-46 == 9.135 sfrk.
Mlatilne garniture,
edna „Marrshal" 4 HP, edna „Gárret* 4*/« sze po vugodnoj céni oddájo. Vecs sze zvé v „MLIN PUCONCI"
K ODDAJI
szta 2 „Singer" masina za csev-láre, malo nfleani, po fái ceni pri: F1LO JÁNOS, csevlári v Őekeőkavasi p. Prosenjákovci.
ELADÓ HÁZ
— lebontásra — egy szoba, konyha és-spoixból álló, fából építve, egy lá-boszzin és 3 disznóólt tölgyfából építve, mind zsindellyel fedve, úgyszintén egy istálló, pajta és pajtafia fából, zsúppal fedve. Bővebbet: KOLOZSVÁRI SÁNDOR IVANOVCÉN.
Cséplögarnitura
Jó karban lévő, 3V« HP. Hoffer és Schrantz gyártmányú, olcsón eladó. Bővebbet KOLOZSVÁRI SÁNDOR és i—: társa Ivanovci. :
SZNE3É i MLADO'ZENCI!
Prvle kak szi szpoküpiijete Vaíe potrebsesine za 'zenitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika zaloga in zbéra v korin|a, vencov, slarov za szneje, strumfle in vsze drobno blago kaj sze pri tej prilikaj nüca.
Velika záloga 'zenszki krs-csákov i rázno traletno in drobno blágo.
Szolidna posztre'zba ! Niszike céne !
A. KIRÁLY
trg. Klobuki perilom in kratkira Slagom
MURSKA SOBOTA Qlávni trg.	Bergerova hisa.
gmr hi'za
v cerkvenoj vilici, v ste-roj sze nahája lépa tr-govina, sze óddá. Céna in pogovor sze zvé pri
NEMECZ JANEZ
ír gr, vei
V MURSKI SOBOT!
ELADÓ
fc és fél hold birtok szőllöheggyel házzal és melléképületeivel nagy háztelekkel. Juttányos árról érdeklődni SÁNCA ISTVÁN-nál lehet Hodo§ 62.
|
1 i I
Proda se |
- osebni autó =
znamke »Austro-Fiat« tipa IC, sedeía 4, konjskih sna-ga 24, brzina 80 km. na sat; „Bosch" naprava za svijetlo i start, sve v naj-boljem redu, dobro ohra-njen. Cijena samo 40.000 Din. Autó se nalazi u Ma-riboru. Naslov kod FRANJO KEMÉNY velika kavarna.
LUXUS AUTÓ
I
í I i
„Austro Fiat", Typ: IC. négyüléses, 24 lóerős, 80 km. sebességű, „Bosch" rendszer start és világításra, mind a legjobb kivitelben, jó állapotban. Ára 40.000 Din Mariborban. Bővebbet FRANJO KEMÉNY VELIKA KAVARNA Maribor.
iiimmmiii
Bérbeadó
vendéglő, rőfös áru kereskedéssel, trafikkal stb,
vagy csapiárosnak kiadó, teljes berendezéssel kedvező feltételek mellett. Az üzlet templom, iskola és vásártér mellett van; ehez egy nagy kert is tartozik. Családi viszonyok miatt azonnal is. Bővebbet a lap kiadóhivatalában.
iBimiüdimu
ELADÓ
Beltincén, fő uccán levő SPIEQLER-féle ház. mely áll egy nagy üzlethelyiségből 3 szobás lakásból és minden mellékhelyiségből. Bővebbet özv. SPIE-QLER LIPÓTNÉNÁL, Marczali (Somogy m.) Magyarország.
nmmnui
mi
i i i
I
í í i
FRANCOSRA LINIJA Cie. Gle. FRANSAT-LANTIQUE V SEVERNO AMERIKO,
H A vre-NEWYORK
Samo 57» dni éez morje v Juzno Ameriko, Cie Chargeurs Réunis, Sud Atlantique in Frans-ports-Haritimes, z velikimi ekspres parniki, ki odha-jajo vsak teden iz Havre, Bordeaux in Marselja v Brazilijo, Argentino, Uruguay, Australijo in
Kanado.


Odhod iz Ljubljane vsak teden.
Tozadevna pojasniia daje brezplaéno
IVAN KRAKER zastopnik
Francoske linije Cie. Gle. Franssantlantique v LJUBLJANI, Kolodvorska ulica 35.
NA MÁLOM
NA VELKOü
PUCH
BICIKLINI!	MOTORI!
Zasztopsztvo za Prekmurje pri
nemecz janez
trgovei z 'zeleznino
v MURSKI SOBOTI.
NA MALOM
NA VELKOü