PoStnina plačana i v gotovini. r r
Vérsztveni, politicsni i kulturni tjédnik.
MURAVIDEK
Gazdasàgi, politika! és kulturälis hetilap.
Le t. III. Évf.
=====
Màrkisevci, tg24>« junius 15
Broj 24. Szim.
Državna pomócs
jè doszèmao nigdàr nè zaosztala v Črnoj Gori, Dalmäciji, Bosniji, csi je zavolo szüsave té närod szükestno, glàd trpo. Tüdi pri jeszénszki poplàvaj v Sloveniji je dàna pènezna pomócs, ràvno-tak je povedana vö hitra pomócs za od povódni poskodüvane v Beranyi i Bàcski, kém je nikelko jezér plügov szejanya povódni vnicsila. Kelko, ali k-velkoj škodi primerno pomócs csi szo prizadeti rèszan dóbili, nato po-dróbne informàcije nemamo. Edno nam je pa znäno, ka prve tri pokrajine szo ne szamo penezno nego i tüdi lepò i sztàlno natu-ràlno pomócs dóbi'le.
V Prékmurji — hvàla Vis-nyemi — sze poplàve nè zgodilo doszèmao tàkse, ka bi sze za vékso skodo racsunalo lèko. V zàdnyi tjédnaj je pa trpelo eden strti tao Prèkmurja zadoszta škode i tó od dvakrat pràkidócse tocse i vihéra. Szilje na lèpi po-läj, ki sze je z szvojim lèpim zràszom kak morszko vàlovje gibalo vu mérni dnévaj gnano od 'zarkagibanya, — je veszeljé biló glédati. Tróst nam je büo nameszto vkanh'voga póva pre-minócsega leta, ki nam je nikak ne büo zadoszten placsnik edno-lètnoga trüda i csäkanya. I ovo, té tróst näsz je tüdi vkano. Zraka mócs i neprebéranoszt je te veszeljivi i vüpanyedävajocsi póv, tòda edno csetrtino z toga lèpo-ga szilja, ?ze pokószila, zmlàtila, z-nyaga vihérom i tocsóv je dnesz csetrtina prèkmurszkoga polà vnicsèno, szilje v zemló vdàrjeno i z tocsóv pobito tak, ka véksi tao sze rze dnesz doj koszi.
I gda té zaloszten dogótek zagotovimo, tüdi moremo zagotoviti tó, ka dokecs sze v Črnoj Gori, Dalmäciji Boszniji i v drü-gi krajinaj po poškodbi taki zacsnolo posztópanye za zagotovitev škode i dajatve pomócsi od oblàsztne szträni, tecsasz je pri-nasz vsze tak mérno* tak da bi sze nikä nè zgodilo. Nemamo kmetiszki porocsevalcov (gazd. tudósitó) ki bi opommali obläszt, tüdi nemamo ekonomov ki duz-noszt bi tüdi tó mogla bidti. Niti sze nató neopominé prizadeto lüdsztvo, ka naj priglaszi skodo od tocsé ddvcsnoj ob-
läszti, du sze nyemi tak po-piiszti pri dncsi.
Prèkmurje ne szamo pri vszäkom drügom dugovänyi, nego i tüdi pri tom szamó naszé-be püscseno. Räzni kricsäcsi, kém bi za tä dogodek pri com-petentni faktoraj rèszan szilne sztopäje vcsiniti i za pomócs ur-gèrati dirznogzt bila szi tó za nàjménso brigo dr'zi'jo. Nè je pa nàjménsa briga té, gda sze znati
more tó, ka je nas närod esese nè vajen szakolèrati dati, i gda dr'zàvno obvézno szakolèranye sze vpelati tüdi nedà.
Pomócs je brezdvojivo szil-no potrebna, témbole pa v Prékmurji, gdé je vérsztvena zadtìse-noszt'ze itak na velko skodo nàrodi. Csi pa vszàko briganye za na-prèpomócs ràvno v Prékmurji z osztàne, tak je rasztajócse s^ir-mastvo nè csüda.
Escse ednòk od zeleznice M. Sobota-Ormo'z.
Kak je pär kaplic de'zd'za v szü-savi na vlago csàkajócso szüho, raz-pókano zemló, tak je obecsano delanye 'zeleznice M. Sobota—Ormo'z. Zacs-noli szo jo v pomirjènye od vérsztvene zadiisenoszti na szirmàs idócsega prèkmurszkoga näroda, ali té zacsétek osz-tàne li zacsétek. Oda i csi de zgotov-lena na haszek od vszé krajov odre-zanoga Prèkmurja, — je drügo pitanye. Präh v ocsi i „sze tróstajte dale kak sze 'ze tróstati znàte."
Trost je pa ze vmorjerii v potr-plivoszti dna. Nè szamo da je pomén-sano delo z reducéranimi delavci, ki je szvedòsztvo menkajòcsega kredita. Ka pénez za tó delo nega, i zavolo steroga sze ta nam tak prevecs potrebna 'zeleznica zgotovili nemre, je szvedò-
sztvo tüdi tó, ka ze dävno — za 'zelez-nico potrèbna — odvzéto zemló laszt-niki escse i dnesz nemajo vöpläesano.
Nè je namesztno sze zgovàrjati da nega zató pénez. Komisija je vrè-dnoszt té zemié ocenila, v proraesün je vzéto, tiidi za tó potrében zneszek, i csi bi sze competentni szamo malo vzéli zató dugovànye, bi 'ze itak z odvzétjom té zemlé velko skodo trpécsi lasztniki escse i na té péneze csakali tak dugo, z sterimi bi szi Ica j jzdak posztópili lèko csi bi k rokam dobili. Odsztràni prizadeti je zavolo nezplacsila tè od-vzéti zemliscs doszta prito'zbe, drügi szo pa ze tróst zavrgli da bi sze rèszan zgotoviti mogla tä prepotrèbna 'zeleznica. (Csi prido volitvi sze 'ze bó pä delala i de vszäku partäja szebi pri-pisüvala „ml szmo tó doszégnoli. Op.)
Sztreljeni Ausztriszki kancelär dr. Seipl.
«
Atentator najéti od anarchisztov. — Zdravlènye dr. Seipla dobro.
BECS. Junija l.-ga vö z zeleznice sztópivsega ausztriszkoga kancelära dr. Seipl-a je z dvema revolverszkima sztrläja vmoriti steo eden v szirmastvi 'zivócsi tkälec Jawurek. Seipl je zadeti v želodec i v plucsa vküperszpadno, odpelali szo ga taki v spitao gde je ze blüzi k ozdravlenyè.
Atentätora szo taki aretirali, ki je pri policiji szamovmör szküszao, ali sze nyemi vszmrtiti sze nè poszrecsilo. Po zaszlisanyi je gtksao vsze sz-kem bi odvrno niti isztinszkoga vzroka, na zädnye sze je pa vszeedno zagotovilo, ka je zavUpani i pläesani od anarhistov, ki näloga je vecs vodilni oszob Europe vmoriti.
SzfiTzbena preiszkäva v Trbovljaj.
TRBOVLJE. Po krvävom bitji med Orjunäsj i delavcami 1. junija, pri sterom je biló vsze vküper 8 mrtvi i 25 ranyeni, sze zacséla preiszkäva stero je vodo od minisztersztva vöposzläni min. tajnik. Szigurno vodjena preiszkäva je zagotovila, ka je prvi sztrläj i
bombe od delavcov szträni prisao (?). Vsze tó pa däjo poszvedoesiti tiidi pred-dogodki na räzni delavszki gyiilésaj na steri sze je delavsztvo hujszkalo pròti Orjunäsom.To je szlü'zbena zagotovitev. Posztópanye sze pròti krivcom zócsélo
Revulucija v Albaniji.
MILANO. V Albaniji je znovics revolucija i tó krväva. Tiran, glavno meszto Albanije i vläda je 'ze v nevar-noszti obvladujejo revuluciontfri.
Je vsze mogoese!?
Brez vòzne karte i brez tovor-noga liszta (fuvarlevél) sze je vzeo na pót eden vagon z Puconec do M. Sobote VI. 2-ga v dvàszetom sztò-letji (tò leto). I ovo, dugovàny e sze etak godilo.
Goszpod „fejnik" v Piiconci, ki je z voditelsztvom zaviipani bakter (àllomàs ór) Püconszke 'zelezniske posztàje, je pri toj szlü'zbi tüdi v pri-vätnoj praxi »jezeromester«, ki sze nàjvecs nahàja v Éisztoj kresmi gdé harmunike jeszto. Klavir maiszter je ki z klavirami trztvo dela, szeznà pri tom lepò zaszliizi, i pri tomzaszlfiz-ki nyemi je dàna zmo'znoszt szi csasz krätiti tam, gde sze bógse gori najde. Deszéta briga nyemi je pa tó, da nyemi je du znoszt delali i — csi fto 'zelè — tiidi 'zakle i drügo nosziti, ràv-notak na brigi meti na posztäjaliscsi sztojécse vagone. Szeznà kak „fejniki" sze to ne dosztäja. Gde pa je te renumé. (?)
Ali gda bi tò pri vszàkoj priliki nyega du znoszt bita, vszàki tam szto-jécsi vagon podkjémati, podložiti na obè szträni, csi pa ji je vecs vagó-nov, sz-kuplérati i tak podlo!ziti. Csi bi sze tó zgodilo, bi vagon genóti nikaksi vihér nè mogao, escse nienye pa — na nàjvél^o cslovecso nevar-noszt -r v 3-4 minuta) do M. Sobote pribè'zati. Tàksi sziuga, ki szvojo du znoszt natelko zaoàmàriti je rao-gócsen, na podkàpanye ogléda szvoji zelezniski szoszlü zbenikov, je ne na tàkse meszto valon. Csi pa je 'ze tò zanemàro, telko previdnoszti bi pa vszeedno meo naj (te g. „fejniku),ka bi szkocso na oszlobodjeni i z velkov nàgloscsov idócsi vagon, da bi kon-csi ou füeskao i tak opominao — med potjòv vagóna — liidsztvo na vell^) nevarnoszt ki bi sze znàla zgoditi.
*
* *
Pri toj priliki nam je dü'znoszt opozoriti compotentne 'zelezniske fak-tore, da zvün toga, kavje pri tom dugovänyi v prvoj vrszti posztajevodja krivec za Cventuelno neszrecso, bi bila krivà tüdi szàma 'zeleznica, tò je da ravnateljsztvo. Od 10—15 m. dale-koszti te vagon nemogócsl büo priti v takso mócs, da bi z szvojim kràt-kim be'zàjom zlomiti mogao eden 20—25 ms cm debeli slamfór, csi bi té né v tak nevarnoj prlàvoszti büo kak je rèszan. Csi bi sze malo vecs brigalo za vrédi dr'zànye nase màle 'zelezniske proge, bi tüdi té slamfor sze dao drügi napraviti, i bi vagon nè zbè'zao, ki je pri velkoj szrecsi ne 'zelo cslovecse, detecse ali 'zivinszke szmrti. Tó pa naj v bodócse opomi-nanye bóde. Tó je szamo eden vagon büo. Ka pa bóde, csi sze v ednom lèpom dnévi cèli vläk vöprevr'ze z szvojega capàsa, pri denésnyi szprè-nyeni progaj (svelaraj). AH za popràv-lanye té proge du znoszti nisese nema i za nikójidènye té zeleznice nikoga ne pecsé dfisnavèszt? Pri ednojtaksoj véksoj neszrecsi sto bóde odgovoren? Kontrole za té poszeo nèga, ali je povszédi nebriganye? Csi taka je/tak té sze naj prepüszti tà 'zeleznica v célo oszkrbo tiszti lüdi z csidi pènez je narejena. Ali ka bi haszek 'zeleznice szamo v tiszte róke só, ki popràv-lati nikaj nedäjo, tak je ne csüdo csi po cèloj streki tràva vise sinye raszté.
Az evangelikus espe-resség kozgyiilése.
Az evangelikussäg helyzete is nagyot vältozott a trianoni békeszerzódéssel. A magyar pro testänsok bär kisebbségben voltak mégis tekintélyes positiót foglal-tak ei. Az SHS. ällam, különösen Slovenia, ahovä mi is tartozunk, tisztän katholikus orszäg s ebben a nagy tobbségben természet-szerüleg óriasi kiizdelme van az autónom berendezésii, szabad in-tézményekhez szokott protestan-tizmusnak. — Valósziniinek tart-juk, hogy ez a helyzet sztilte a prekmurjei esperesség, a prekmurjei egyhäzmegye gondolatät.
Bevalljuk oszintén, hogy mi kezdettöl fogva nem lelkesedtünk ezért az önällosägert, mert nem biztunk nx erejében. Most két évi miikOdés utän kénytelenek vagyunk megällapitani, hogy ez a hitetlenségunk nem volt egészen indokolatlan.
Az iskolakérdés a felekezeti autonómia legkényesebb pontja. Itt van sztikség eröre s az ön kormänyzati szervtknek tOrvény-ben gyökerezö hatalmära, mert a szorosan vett vallàsi s egyhäz-kormänyzati ügyekbe ' ugy sem szólhat bele a hatósàg, de az is-kolära mär nagyon is räteheti a kezét. — Azon a szerdai köz-gytilésen elhangzott heves, szinte szemrehänyäs szàmba meno fel-szólalàsok, melyek a murskasobotai iskola kérdésével kapcso-latban elhangzottak s az a nagyon kevés gyakorlati eredtnénnyel ke-csegtetö erötlen hatärozat, amely ezt a hangos vitat bezàrta, azt bizonyitja, hogy sz esperesség ereje, tórvényes joga nem älita ki a tü^probät. Azon nagy er-kölcsi érték érdekében, amelyet a protestantizmus képvisel, sziv-böl kivänjuk, hogy a jövöben az
Schicht
Pravo
z znamko JELEN"
je najboljše in v uporabi najcenejše milo na svetu. Pri nakupu pazite na ime
—= „Schicht" in znamko „Jelen"! E=—
esperesség aiakjäban kifejezésre jutott tomoruléshez füzött remé-nyek minél elöbb valóra väljanak.
A križevcei gyiilésnek kivàló jelentoséget adoft, hogy ez alka-lotnmal igtattàk be Benkó József nagyiparost a Junkuncz Sändor tävozäsävai inegüresedett felügye-loi méltósagba. Benkó Józsefet hitsorsosai nagy kitiintetésben ré-szesitették. Elsové tették az egyenlök között.
Vasvärmegye teriiletén miì-ködö härom esperesség élén mindig a tàisadalom kivàló egyé-niségei äUottak. Régebben Rado Dénes, Ostffy Miklós, Veörös Istvän, Rupprecht Tasziló, Hra-bovszky Sändor, jeienieg Berzse-nyi Dezsö, Dr. Làszló Kälmän, rohonczi Pranger József az Omb. ny. vezértitkara, — jóhangzàsu vasmegyei nevek viselöi — ülnek az evangelikus egyhàzi élet vezéri székeiben, akik megingathatatlan hittel, eros és btiszke protestans öntudattal és hasonló rnértékii ratermettséggel vezetik egyhàzuk ügyeit. Iiyen férfiak tärsasägäba einelte a közbizalom Benkó Józsefet, akitöl a protestans kozvé-lemény jogga! värhatja, hogy a neki elölegezett bizalmat ki ér-demli s valóra valtja azokat a reményeket, amelyeket a székfog-laló beszédében elmondoltak utän felügyelöi mtikodéséhez ftiznek
— Ddvözöljük Benkó Józsefet,: az Onerejébol feiemelkedett fér-i fiut s bizton reméljuk, hogy azokat a kivàló kvalitäsokat, ame-lyek eddigi pälyafutäsänak merész ivelésit szärnyaläsät a gyakorlati: élet terén lehetové tették, a protestans egyhäz javàra is értéke-slteni fogja.
A prekmurjei ag. ev. esperesség junius 11-én délelott Krizsevcén tartotta évi rendes kozgyiilését. Megjelentek a kozgyiilésen az egyhäzmegye papjai és tanitói s az egyes gyülekezetek kikiil-döttei valamint nép szäinu érdeklodok a hivek korébol.
Koväts Istvän esperes a gyiilès j kezdete elött mély érzéstol äthatott imät mondott s rövid istentiszteletet tartott. Ez istentisztelet ke-etében vette ki a hivatalos eskiit Benkó József ujo-nan megvälasztot egyha'zmegyei felü-gyelötöl. Ezutän gyiijtés volt a Diäk otthon javära, amely 909 dinärt és 75 parät eredményezett.
Rövid szünet utän, amely alatt Darvas Aladär lelkész és Dsubän József tanitó fényes viläsreggelivel iiditették a vendégeket, kezdödött a közgyüles.
Az elnöki megnyitó utän Benkó József ujonnan beiktatott feliigyelö mon-dotta el nagyhatäsu székfoglaló beszé-dét. A nagy tetszéssel fo^adott szék-foglalóban Benkó József biztositotta az egyhäzmegy0t, hogy töle telhetöleg védeni fogja az egyhäznak és iskolänak torvényben gyökeredzö jogät, teljes | erejébol azon lesz, hogy az oly nagy-fontossägu Deäk otthon mielöbb léte-süljön s legföbb torekvésének fogja tartary a protestäns sajtónak tämoga-täsät. A beszéd ulän a lelkészi kar nevében Hima Sändor, a tanilók nevé-
ben Dsubän József, a gyülekezeti felügyelöi kar nevében Kühär József és a protestäns sajtó nevében Luthär Adäm tìdvozolték a felügyelöt. aki minden egyes Udvozlésre talpraesett väla-szokat adott.
Ez unnepélyes aktusok utän a tärgysorozat letärgyaläsähoz fogott a kozgytìlés. A rendes folyó iigyeken ki viil nagyobb érdeklodést keltett a mur. sobotai iskola ügye és a vuča-gumilai hivek fizetési kotelezettségének kérdése.
A murska sobota iskola kérdést nagy izgalmak között tärgyalta a köz-gytìiés. Az elnöki jelentés kapcsän került szönyegre az ügy, mely mär régóta élénken foglalkoztatja a protestäns köröket. Ezzel az iskoläval, amelynek fenntartäsät a murska sobotai gyü-lekezet nagy lelkesedéssel elhatärozta, az tortént, hogy szinte észrevétlenul, vagy legaläbb is az egyhäzmegye hivatalos tudta és hozzäjäruläsa nélkiii, kisiklott a gyiilekezet kezei közül. Ma ällami iskolai és kath. valläsu tanerö tanit az evangelikus iskoläban. Luthär Adäin, Siftär Käroly és Heiner Géza a kozgytìlés zugo helyeslése közben mu-tattaic rä a helyzet torvénytelen voltära s megällap:tottäk, hogy jogfeladäs tortént. Siftär Käroly elmondotta, hogy a bodonci ev. iskoläba is küldött a tan-feltìgyeloség egy kath. valläsu tanitöt de ö egyszerüen a torvényre hivatkozva nem eresztette be az iskoläba. Es a bodonci iskoläban ma sincs mäs, csak evangelikus tanerö. Hosszu és szenve-delmes vita utän, amelynek sorän Koväts Istvän esperes, murska-sobotai lelkész rajta kivül ällo tényezore häri-totta a felelosséget, a kozgytìlés kény-telen volt tudomäsul venni azt a ha-tärozatot, hogy ebben az ügyben az elnokség személyesen fog interveniälni a hatösägnäl.
A moravcii gyülekezethez tartozó vuca-gumilai hivek egy règi megälla-

A harem sorsa.
(A Legenstein Géza féle villany-nyal vilägitott és rädio ällomässal fel-szerelendö diszes kdvéhdzban két törzs-vendég török eseinényeket tärgyal. Miu tän az ifju törökök tervei fölött vitä-jukat mär elvégezték, Abdul Hamid feloszlatott häreméröl beszélgettek.)
—	Ilyen az élet Nem elég hogy a trönjät elvették az öregnek, a kali-fatustöl megfosztottäk még a härom-szäz kicsi feleségéhez is hozzänyulnak.
—	Nem is olyan nagy csapäs. Nekem csak egy feleséget adott az ég, de megsugom magänak, nem nagyon esnék kétségbe, ha elvennék tölem. És ne felejtse el, hogy tizenegy kicsi nö mégis csak követi a szultänt a szämü-zetésbe. Na megelégedhetik az öreg ennyivel is.
. — Jó, jó. Hiszen meg fog elé-gedni az öreg 11 nocskével is, mert muszäj. De szeretö férji, vagy mondjuk apai keblét mégis a legsfttétebb bänat marcangolhatja : mi lesz a többi, a 289 jól äpolt, szöke, barna, vörös kreol. néger soväny és kòvér kis növel ? Mily sors vär reäjuk, hova jutnak ?
—	Erre könnyen lehet felelni.
—	Ugyan, ugyan.
—	Igen a helyzet tiszta és vilä-gos. Azok a kis nök bizonyära nem sopänkodnak, hogy visszanyerték sza-badsägukat. Ellenkezöleg. Csak most fog reäjuk sütni a nap. Ha épen tudni akarja, én pontosan és diplomatikusan megjósolom az ö sorsukat.
—	Kiväncsi vagyok, hogy mit
jósol.
—	Fényes eletük lesz. Fényes. El fognak szerzödni orfeumokba. Fel-oszlanak kisebb csapatokra és ktìlonféle mulatóhelyeken fel fognak lépni. Az igazgató uraknak van szivük és van ötletiik. A kis nökkel el fogjäk jätszatni azokat a häremjeleneteket — a melyek soha meg nem torténtek. És a kozonség tódulni fog ezekre a helyekre. És az emberek a kéjtol bömbölni fognak.
—	Kezdem belätni, hogy mond valamit.
—	De nienjünk toväbb. Félév mul-va a kutya sem lesz kiväncsi a közön-séges brettli énekesnore, mindenki hä-remhölgyet akar Mini. Dehät az igaz-gatóknak van szivük és van ötletük. Ha nem kapnak igazi häreinhölgyeket, hät kineveznek nehänyat az énekesnok köziil. És felfognak lépni. A kUlOmbség csak az lesz, hogy ruhätlanabbul fognak ugrälni.
—- Valóban jól tud jósolni.
—	Igen barätom. És a härem-hölgy mänia esteleg a kävösokra is ät fog ragadni.
—	Nem értem kérem.
—	A kävössem akar majd elma-radni a haiadó kortól. Barätom, én mondom magänak, még megérhetjtìk azt a szenzäciöt, hogy Legestein Géza gyönyörü plakäiot rajzol és a kävöhäz ablakaiban a következö rekläm fog lógni : i
E KÄVEHAZ NAGY ÄLDOZATOK ÄRÄN SZEREZTE MEG ÉS ALKALMAZTA
KASZIRNÖNEK KUSZUP NANID FAT1ME K1SASZ-SZONYT A FELOSZLOTT HÀREM EGY CSILLAGÄT . . .
i
—	ön nagyszerüen kombinäl. i
—	Elökelöen és dilomatikusan gondolom, annyi az egész. És miutän ilyen szépen eimondtam önnek a härem sorsät, remélem, hogy ki fizeti a pik-kolómat.
—	A fetva essem magäba, ki-fizetem.
(Csörömpöl a pincérnonek)
H. Emänuel.
Pàrisi gyermekek.
Két kis leäny lätogatösdit jätszik.
—	Bonjour madame.
—	Örülök, madame.
—	Vannak gyermekei, madame ?
—	Még nincsenek, madame. Hät önnek ?
—	Nekem, madame, härom volt az elsö évben mindjärt.
—	S maga szoptatja öket, madame?
—	Istenem, az elsöt magarti szop-tattam, madame, hanem annyira elgyön-gitetle idegeimet, hogy férjem nem hagy-ta toväbb. A mäsik kettöt aztän ö szop-tatta
*
Mäsik két kis leäny — hat — hét éves — csalädjaikröl beszélget és bi-zalmas kozlést tesz egymäsnak.
—	Nekem két testvérem van, — szól az egyik.
—	O, nekem csak egy van. Hät papäd ? Häny papäd van neked ?
—	Nekem — nekam csak egy.
—	Micsoda ! Härman vagytok, aztän csak egy papätok ? Mi csak ketten vagyunk, hanem miodegyikünkek megvan külön a maga papäja'
11468753
»däs alapjän eddig az egyhäzi ter-lekhez csak feie annyit fizettek, mint gyülekezet löbbi kozségei. Az egyenlö eherviselés alapjän a moravcii gyiile-ezet ezen ällapot megsziintetését kérte, iminek a vuca-gumilaiak persze ellen-/egiiltek. Règola huzódó iigy ez is, lely e kozgyiilésen is igen élénk szinte ul hosszurn nyuló vität provokält, imelyben részt vettek a szoläs joggal lem is biro vuca-gumilai hivek magän iiküldöttei is. Végiil is a kérdést sza-azässal dontotték el és 21 szóval 1 dien kimondottäk az egyenlö fizetés tlvét.
A lärgysorozat letärgyaläsa utän gy izgalmas intirpellätio voli. Häri Lipót soproni theologus mär hosszabb idö ola olyan »kozéleti« tevékenységet j it«jt ki, amely a protestäns körök leg-szélesebb rétegeiben a legnagyobb megiitkozést keltette. A klerikälis Novine" eimü lappai tart fönn igen szoros érintkezést ez a fiatalember kinek tigyével nem most elsö izben oglalkozott az evangelikussäg. Elözö iapi értekezleteken tették mär ismétel-en szövä dolgait s felhivtäk az espe-rest, hogy e papjelöllet figyelmeztesse egy häzellenes magatartäsära. Ezek az eìozményei annak az interpellatiónak, amelyet Kühär Istvän lapunk felelös izerkesztöje intézett Koväts Istvän es-lereshez, megkérdezvén töle van-e udomäsa Häry Lipót theologus viselt jiblgairól, az evangelikus érdekekkel szöges ellentétben ällö magatartäsäval és arröl a tényérol, hogy a Düsevni ,iszt eimü protestäns lappai szemben Novine eimü klerikälis lapot tämo-gatja nem csak azältal, hogy abba eikkeket ir, de a lapot az evangeiiku-sok között nagy buzgosäggal terjeszti.
Koväts Istvän esperes sajnälatos eltévelyedésnek minösiti Häry Lipót eljäräsät. amely btìntetését abban fogja lalälni, hogy majd nem lesz gyülekezet, amely öt lelkészévé välassza.
Häry Lipót külsö szónoki hatä-sokat keresö, kissé theatralis pózzal elöadott szavaiban cäfolni igyekezett a vädakat s azt hangoztatta, hogy ö az wangelium alapjän äll s ö igenis a irisztusi tanitäs szellemében müködik, mikor a mäs valläsät tiszteletben tartja. Olyan szinezete volt ennek a nagy hangu védekezésnek mintha a prekmurjei papok egyebet sem tennének csak katholikusokat szidnäk. Oriäsi vihar lört ki erre a beszédre s nem épen hi-zelgö szavak röpködtek a säpadt theologus felé. Siftär Käroly lelkész és " nkó József felügyelö erélyes leckéz-letése utän a mindvégig kinosan izgalmas jelenetnek vége szakadt. Kühär tvdn a välaszt tudoinäsul vette.
Miutän még a jövö közgyülös szinhelyeül Petrovcit jelolték ki, a tózgytìlés Kovats Istvän imäjäval vé-jet ért.
Mär d. u. 2 óra volt amikor a liozgytìlés lésztvevoi a Gorcsän-föle vendégloben ebédhez ültek. Az ebéd alalt Luthär Ädäm hatäsos szavakban ielköszöntötte az uj felügyelöt Benkó Józsefet, aki ügyes välaszäban meg-tószonvén az tìnneplést ismételten igé-retet tett, hogy az egyhäzi érdekért mindenkor sikra szäll.
riši, da si ogledajo izdelke svojih otrok. Vstopnina je prostä. Hvaležno se pa sprejemajo prostovoljni prispevki v prid izleta dijakov inešč šole v Slovenijo. Rastavili se bodo vsi izdelki ne le risbe in ročna dela ; tako, da hude vsem, ki se zanimajo za šolstvo omogočen vsaj delni vpogled v notranji ustroj mešč. šole, ka-! tero imajo že razvito vsi kulturni narodi, osobito Čehi, Nemci in Fran: cozr Naj kulturnejši slovanski narod so Čehi, ki vedo, kakšno vrednost imajo za narod, osobito za nižji in srednji sloj, meščanske šole. Naj se le primerjajo številke.^ Ob istem številu prebivalcev pri Čehih in pri nas ! v Jugoslaviji je razmerje mešč. šol sledeče:^Pri nas jih je reci in piši 89, pri Čehih pa 15G4. Povsod jih ustanavljajo le v Prekmurju jih rušijo. Čuje se, da se s prihodnjim šol. letom opusti tudi mešč. šola v D. Lendavi. Mesto k luči jadramo v mrak... Vpisovanje v III. in IV. razred za šolsko leto 1924/25 je dne 29. in 30. junija ter 1. septembra t. 1. Ponavljalni izpiti so 25. do 30. augusta. — Razstava je odprta do 29. junija.
—	Am8rikanci, z-szeljeni z nase dr-'zäve ki sze vräesajo nazäj v domovino sze nyim od 1. junija naprè ne odvzemejo potni lfszti, är de mogòcse taki pobérati glavnino (fejadó) pri prihodi v naso dr'zävo na meji.
—	Dràge zemlé. Pred cérkvov v ' Beltinci szta Scsäp Ana, i Strah Barbara, obè z Turniscsa !zemlö odä-vale, stero szta za oddajo po tri ko-ronaj od peka dobile. Ar nyevi pa 'zandarsztvo zgrabilo ka szta 'zernlò po 4 korone tržile, szta bile naznan-jenivi k szodniji i strofanivi vszäka na 24 vor zäpora i 100 Din. placsila.
—	Millerand odsztopo. Pariz. Levi-csarszka vecsfna je né stela pripoz-nati Marsal-szke vläde i je pri gordjä-nom pitanyi vecsina Miilerandi, pre sidenti franeuske republike nezavü-panye glasziivala. Millerand je zavolo toga odsztobo i volitev novoga pre-sidenta sze v krätkom zgodi.
latok oly kellemetlenné teszik az ide-va'ó kulyäk mos! igazän ku yänak se vaiò élctéi. Vagyis, hogy nagyün ért -ji'ik, inert egészen terinészeles, hogy a mindig megkölözolt ebek vadakkä les/, nek s elkeseredésUkben b leliarapnak a közelükbe keriilö idegen inakäsäjäba.
A Plessza mint illemhely Félre értések elkenilése vég tt sietünk meg-jegye/ni, hogy nem a Plessza diilöben elterülö szab.id mezöröl, hanem a Murska Sobot i egyetlen ékességét ké-pezó térrol szól az ének. Ez a szép ärnyas sétahely - kiilönösen vasärnap délelottonkint — szabad predaja azok-riak az embertärsainknak akik legler-iné-izetesebb sziikségleteik kielégitését elfelejtik odah.iza elvégezni s nyilvän a természet Idgy olébe kivänko/nak. A két mise közötti idöben a ió vidék megszällja a Plesszät s minden külö-nösebb s. é»yenérzet nélkiil segiti ter-moképesebbé tenni a väros kaszälojät. Azt hiss/ k, liogy Murska-Sobota nagy-kozségnek ez a dolog iné^> sem välik egészen di;/.óre s azérl tän nem veszi zokon töliink a väros érd mes vezetö-sége ha arra kérjuk, h.igy rendöreinek figyelmét hi « ja föl a värosi rèi trägyä-zäsänak ene a bolräiiyos mödjära.
TANULÓ FIU
jóhàzból vaiò, ügyes pincér és mészà-rosnak azonnal felvétetik C i g ü t h
vendégló Beltinci
BENZIN LOKOMOBIL 12 HP. huzatos, jó ällapotban jutä-nyos ärban eladó. Bövebbet Skrilec lakatosnäl Puconci.
K ODAJI JE : dvä piszärniskiva sztola v dobrom sztäni. Poglédne i zvè sze v davčnom uradi v M. Soboti.
Zahvala.
Vszem tisztim, ki szo nam pri priliki szmrti našega nepo-zàblenoga mi.'zä i oeso z tàlje-mänyom, z venci, ali v kakso drugo formo bolecsine vtisati sze pasesili i vu nasoj vcaga-noszti näsz bätrivali, tem pòtom povèmo najvékso zahvälnoszt.
Vdovica VINCIJA KÀMÀN i SZIN.
0LÄSZI — HIREK
— M. Sobota : Ob zatonu drž. meš-čanske šole za katero so bili Prek-murci tako na zviti n?čin ogoljufani in proti kateri ruvajo še vedno skriti elementi — zaključi šolsko leto v torek dne 17. t. m. ob 9h zjutraj s sledečo slovesnostjo: 1.)Deklamacije; 2.) Pevske točke ; 3.) Govor ; 4.) Razdelite* izpričeval; 5.) Otvoritev razstave. Povabljeni so vszi prijatelji šolsztva in mladine posebno pa sta-
— Az uj vàmtarifa. Kereskedelnii szempontból nem annyira, mint inkäbb gazdasägi szempontból kedvezö köny-nyités tórténik a vämtarifänak legujab-bi ieszällitäsa folytän. Az uj vämtarifa alapjänkivitelértfizetendö: 100 kg-ként buza 20 Din. rozs 20 Din tengeri 10 Din, ärpa 10 Din, zab 5 Din, bab 25 Din, széna 2Din. Lovak darabja utan: 3 éven feliiliért 200 Din, 8 éven alul-ért 100 Din. vagò ló drbjautàn 50 Din. Szarvasmarha vämja: éloért 40 Din, leólt de börböl kinem fejtettért 40 Din, borból kifejtett vàmmentes. 70 kg.-on aluli élo sertés kivitele tilos, 70 kg feliiliért a väm, 100 kg-ként 200 Din; leólt sertés kiviteli vämja 100 Din, friss vagy besózott hus 100 kg.-ja utän 100 Din. Zsir és minndennü husipari termék vàmmentes. Bor vämja megmarad mint eddig, juh, kecskeló és sertésbor vämja leszällittatott. Kö-szén, üveg hulladék, friss és szäraz sziiva, méz kivitele vàmmentes. Olaj termékek és magvak 100 kg-ja utàn 180 Din, buzaliszt és dara 8 Din, éló ba-romfi 100 Din, bar. leólve 50 Din. Az uj tarifa, mely juni. 10.-ét01 érvé-nyes, mär is kihatàssal van az ärakra.
Kutyänak lenni nem jó dolog Prekmurjéban. Megiot szigoru ebzärlat Van. A règi még el sem mult, a ku-tydkért aggódó tulajdonosok örökös drukkja még meg sem szünt, märis uiabb szigoritäsokkal kedveskedik a hatosäg. Ez mind igen jó és szép dolog, csak egyet nem érttìnk. Azt mond-jäk ugyanis az orvosok, hogy még soha annyi ebmaräs nem volt Prekmurjéban mint amióta a szigoru zär-
H
kol
ZALOGA (depo)
j delil. piv. Iraško
S ino piv. „Union" Ljubljana — b Murska Sobota.
priporòcsa (rekomendèra) ™ gg. krestnärom specialno
I	pivo v vrsztaj :
Dvojno màrcsno (màrciusi sor), S
I	Porter csarno i	n
Lež^k (!ziito) po nisziki i K rédni cènaj.
I- V szkladiscsi vszigdär prèk 100 Hektolitrov!
b Garantirana friska piva !
L Zdravo i 'zérno ! Il HEHHBHBI11 OtM
KMETOVJE szo sze pobojnszkom vrèmeni doszta csemerili ka nyim koszé nevrè'zejo tak kak po brüsenye z pravim „Tirolszkiin" kamnom, ki je nigdi nè biio zadobiti: Té navóle je pa letosz kmet tüdi reseni, är csi sze escse popasesi, pri Golobi v Mo-rävci dobi pravi „Tirolszki" kamen na prebéranye i z garancijov po fàl cèni. —
EL A DO BIRTOK
hàz. gazdasägi feiszerelés és s zoba berendezések.
BACZ JÀNOS tulajdonàt képezó Lendva utca 19. hsz., ugyancsak Bàcz Jänos tulajdonàt képezó muzgai fóldek és tétek, és a Fuisz-féle fóldek. Bövebb felvilägositäsokkal szolgälnak KARDOS JÓZSEF vaskereskedö és SZUKITS ISTVÄN szabó, M. Sobota
Elófizetések és hirdetések „Mörszka Krajinàra" felvétetnek Erdóssy Barnabés papir és jàtékórn iizletében M. Sobotàban a róm. katholikus templom meliett.
Vashereshedosegéd
felvétetik
NEMECZ JÀNOS vaskereskedésében Murska Sobota
Pénezi — Pénz.
Papir és jàtékàru kereskedès.
Van szerencsém a nagyérdemu kozonséget és ismeröseimet tisztelettel értesiteni, hogy Murska Sobotäban (Cerkvena ulica 180.) közvetlen a római kath. templom meliett
papir és jàtékàru
kereskedést nyitottam.
Az összes hirlapok megrendelhe-tök. Kivänatra häzhoz küldöm.
Kérem n é. kòzonségnek, isme-röseimnek és barätaimnak szives pärt-fogäsät.
Mély tisztelettel ERDÖSY BARNABAS a Prekm. Tiskarna volt üzletvezetöje.
Trztvo. Kereskedeiem. Blàgo — Äru.
100 kg. Pšenica—Buza Din.	—315
» »	'Zito—Rozs »	—250
» »	Ovesz—Zab »	—275
» »	Kukorica	—250
> »	Proszò—Köles >	- 300
» »	Hajdina >	—255
» »	Szenò—Széna »	75—100
» »	Graj—Babcsres. »	—550
» »	zmèsan—vegyes bab — 400
» >	Krumpli »	75-100
» »	Len. sz.—Lenmag »	—
» »	Det. sz.—Lóherm. »
1	kg. III. II.	I. prima 13 14- 16-17 —
1 Dollär . . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 100 Kor. Praga . .
1 lira .... Zürichben 100 Din
D. 79 - j 010 » 01147; » 2-395 ! 354 ! — sfrk. !
Bikóv.j Bika Telice 5 Üszö Krave £Tehén Teoci Borju Szvinyé—Sertés Mäszt I-a— Zsirl-a. Zmócsaj—Vaj , . Spè—Szalona . . Belice—Tojäs 1 drb.
•3 12- 13- 14-15-
6 —
7-- 10 - 12-13-- 16 — 21- 22-50 , > 42-50 . » 40-. » 3250 . » 1 —
Z-häja vszAko nedelo. — Naprèplacsilo za : 1 leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklame I — mali ogaszi 0-70 Din i dävek. Pri vecskr.it popüszt.
Rökopiszi, kf sze ne szhränijo i ne vrnčjo sze j Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posdajo :	I	- küldendök :
Reditelszlvo i oprävnistvo Mörszka Krajina j M. Krajina szerkesztfiség v. kiadóhivatal
M Ä R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni esekovni racsun broj 12980. :— I —: Postatakarék szämla szäma 12980. :—
Megjelenik minden vasärnap. Elófizetési (ira; 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinàr. Külföldre 70, Amerikäba 80 Din évente. Hirde-tési àr !" j cm.-ként : Szövegközl és nyilltér J 50, rendes 1—, apróhirdetés 0*70 Din és az illeték. Tobbszòrinél engedmény.
KÖZGAZDASÄG.
Magyarorszäg szanäläsa. Schmidt Jereiniäs a NepszOvetség /IItal Magyarorszäg részére kinevezett ellenörzö biztos, a NépszBvetség juniusi iiléssza-kän jelentést fog tenni n sanäläsi ak-tió elsö hönapjäröl : Mäjusrol. Schmidt Jereimäs Tylirs népszOvetségi titkär kiséretében Qenfbe utazik, ahol taläl-kozik és tanäeskozäsokat fog folytatni Teleszky Janos volt magyar pénziigy-miniszterrel a magyar kormäny kikül-dfittjével s «kivel részletesen inegbe-széli a Népszòvetség elé terjeszlendö elsö jelentés tartalmät. Teleszky ezut-tal fog referälni azokról a tanäesko-zäsokröl, ainelyeket a viläg külömbö-zö pénzpiacain a magyar kölesön el-helyezése tärgyäban folytatott. ltt em-litjük meg, hogy Koränyi pénziigymi-niszter kijelentette hogy a kölesön ügye igen kedvezöen äll s legközelebb fo-lyositva lesz Magyarorszäg részére a pénz.
Tarifa mérséklések a termèketlen vidékek részére. Délszerbia hegyei között époly kevés gabona terem s a la-kossäg éppen oly siirü mint a prekmurjei hegyekben. A délszerbiaiak is csak behozott gabonäval és liszttel tudjäk magukat ellätni. A kormäny most elózékenyen segitségére siet ezek-nek az embereknek s 40 »szàzalékos tarifamérséklést egedélyezett azon gabona és liszt kiildemények részére, amelyek az u. n. passiv vidékekre szällittatnak. Prektnurje északi, siiriin lakott vidéke szintén erÖsen passiv mert egész évi élelmét idegenböl kény-telen behozni. Vajjon erre a gabonära miféle kedvezményt ad a kormäny '( És vajjon tett-e mär az illetékes ható-säg valaniely in'ézkedést, hogy ilyen kedvezményben a goricsanecek is ré-szesiiljenek.
Lesz hazai burnót! Nem kell bu-sulni. A lubäkoläs gyOnyorének rabjai inost mär nyugodtak lehetnek s egy jóizii priisszenésnét nem kell hogy a szivük fäjjon, mert kiilföldi tubäk esi-klandozta meg nyäkharlyäjukat. Ezen-tul lesz hazai burnót amely ällitölag sokkal jobb lesz minden kiilföldi gyärt-mänynäl s ärät 100 grainmonként 10 dinärban szabta meg a monopolium igazgatösäga.
Az uj levèl bólyegek melyeket a kormäny Angliäban készittetett megér-keztek Beogrädba s legközelebb for-galomb« kerülnek
Megvältozott menetrend. A posta autö junius 1-töl fogva nein d e. 10 órakor hanem 11 órakor indtil a pos-tabivataltdl. Ennek megfelelöleg a d. e. 10 öräig feladott ajänlolt levelek még aznap toväbbillatnak.
Letartóztatott bécsi milliàrdos. A fiatai bécsi inilliärdosok egyik leggaz-dagabbjät: Bronner Sändort, aki felsö magyarorszägböl szärmazott äz o.szträk
fövärosba, a Lombard és Eskompte Bank összeomläsänak kapesän letar-toztuttäk. Bronner e nagy bank rész-vénylóbbségének tulajdonosa volt.
Gazdälkodäs
Mennyi miitràgyót hasznàlnak fel a szàntófoldi termelésben ?
Hogy a szäntöföldi termelésben mennyi miiträgyät, nevezetesen szuper-foszfätot has/.nällunk fel jövedelinezö-leg, azt esetröl-esetre kisérletezés utjän kell megällapitani. Minda/onältal van-nak bizonyos inegällapitäsok, a melyek-böl a talaj niinoségére vaio tekintettel, a következö müträgyäzäsi mödra mäi elöre következtelhetiink
Vannak elsö sorban talajok, a rnelyeken a szuperfoszfätozäs az eddigi tapasztalatok szerint nein bizonyult eléggé jövedelmezönek. Ilyenek a sivär homok, az erösen szikes föld és a tul-kötölt agyagos talajok. Ellenben a sze-lidebb természetii nedvesebb és barnäs honiokon, nemkülönben a nem tul kö-tött és kevésbé szikes talajokon a szuperfoszfätozäs hatäsa inindig haszonnal érvényesiil, foltéve, hogy a föld egyéb-ként jö iställo trägya eröben van, vagy pedig a lermészettol fogva sok nitro-gént tartalmaz.
Az ilyen lalajok szupe rfoszfät sziikséglele azonban még inindig fölötte eltéro. Vannak földek a melyek hu-muszban és nitrogénban elég gazdagok és csak azért nein adnak bö gabona-termést, mert a folytonos gabona ler-mesztéssel foszforsav tartalmuk kizsa-rollatott. Az ilyen foszforsav éhes föl-deket, k-galäbb is az elsö két alkalom-mal erösen, dupla merinyiséggel, kat. holdanként 2ò0 - 300 kg. szuperfoszfät-tal kell müträgyäzni^mert az ilyen foszforsav éhes földek a szuperfoszfät vizben oldható foszforsavät csakhamar olyan inész, magnesium stb. vegyiile-tekké kötik le, a melyek vizben egyäl-talän nem oldhatók és a novény gyö-kereiböl kivälö savakat is csak nagy-nehezen. Az ilyen lalajokat tehät erösen kell müträgyäzni, hogy a vizben oldható foszforsavböl jussou is, meg maraöjon is, inert a novényzet a csiräzäs és az elsö fejlodés korän csak a vizben oldható foszforsav fölösleget képes jöve-delmezöleg kihasznälni. Az ilyen földe-ken egyébként a miiträgväzäs valödi hatäsa rendszerint csak a rnegismételt mäsodik szuperfoszfätozäs utän ervé-nyesül. Vagyis elsö sorban a talaj foszforsav éhséget kell kielégiteni és csak ha ez bekövetkezetl, remélhetiink a fö-lösli-g vizben oldható foszforsavtól meg-felelö termésfokozó hatäst.
Hasonló az esci a minden tekin-tetben erösen kizsarolt, elégteleniil vagy egyältaläban nem iställölr.lgyäzolt ta-lajakon, a hol mär foszforsav éhség a
nitrogin hiänyäval kapcsolatos. Itt szintén az eröteljes szuperfoszfätozäs ajän-latos, de mindig erös iställöträgyäzäs sai kapcsolatban, vagy az iställöträ-gyäzott vagy pedig a räkövetkezö ve-temény alä.
Az olyan talajkon végiil, a melyek elég jö trägyaeröben vannak, mär a kozOnséges iställöträgyäzäs mellett is megadjäk a jó közepes termesällagot. Ilyen talajkon is a közepes, k. holdari-könti IjO—200 kg. szuperfoszfät kiszö-räsa bizonyult a leghasznosabbnak, vagy p dig a sorba tärgyäzäs 80 — 100 kg. szuperfoszfättal, de siiriibben, majd-nem évenként megismételve
A födolog mindenesetre a/, hogy i a talaj szuperfoszfät s/iikségletét kisér-1 letileg ällapitsuk meg. Erre az a né-1 metek szälö igéje, hogy „Probieren geht über studiren," vagyis magyarän, hogy gyakorlat teszi a meslert. Ez pedig olyan jelszó, a melyet a némefektol bizväst elfogadhatunk és követhelünk. I
šprodami
1	radi boleznosti prostovoljno: |
2	2 fini težki kobili ednake barve S
12 fini težki kobili ednake barve („fuksi")
2	telici za klanye ali za pleme in fl
3	breje svinje, tričetrt leta stare.
Cena po dogovoru. Nasolov pove PREKM. TISKARNA ! v Murski Soboti.
IIMHHMH
i
iHiimu ii ii sil
I TOPLICE v
I SLATINA HflDEfiCI
i
j
j
i i
L
Jedine toplice v krälevesini SHS. pròti» szrcsnirn bole-csinam. Naturalne oglic^no-kiszèle (szénsavas) kòpeli. Mineralne vode proti obiszt-nim i mehérnim betegom, kak tiidi proti rheumi i bolezni v csontaj itd. itd. Röntgen, elektrotlierapia. Elektricsni poszvèt. Küfice po zni:zanoj ceni. Voditel toplic je goszp. Dr. JOSIP M ARCI US rojen z Čakovca. Z vszäkim be-té'znikom sze po läsztnom jeziki gucsi.
IIHilllllllHII
il i
i ;
i
Ne čakaj spomladi !
Naroči takoj :
seme,
sadno drevje, dalije, vrtnice, gladiole, i. t. d. i. t. d.
„vrt"
DŽAMONJA in DRUGOV1 Maribor. Zahtevaj cenike !
Legujabb Pórisi és Bécsi kalap modelok, kalap ujdonsógok nagy vólasztékban raktàron.
Mindennemü kalapalakitäsok elvä-laltatnak Gyäszkalapok 24 óràn belül rendelésre elkészUlnek. Harisnyàk, bluzok, Nói és gyermek kotények, nói fehérnemU, függönyök, fätyolok, pipereeikkek legolcsöbb beszerzési forräsa. Nöikalap 120 Din-tóI kezdve kapható.
A.KIRALY trgovina M SOBOTA Fó-tér Berger féle häz.
r r f
60ZC5EPL0GEPEH
Mezögazdasägi - gépek, Kerékparok, Varrógépek,
Gummi k, Täblaüveg, legjobb kaszäk, tiroli kaszakövek legolcsóbban csakis
Nemecz Jänos
vaskereskedönel M. Sobota ! ! kaphatók ! !
BIH ii il li li li ii li una
Jegygyürük
■ és bérmélàsi ajàndékok ™
S legjutänyosabb ärban kaphatók S S	FLISZftR PAL	S
SI óràs és a r anymUvesnél S
Fati Ing-a és ébresztó órék raktàron 3
^ Javitàsok	Veszek
«k elfogadtatnak. aranyat, eziistöt m
LUgvanott egy jobbhózból vaiò fiu n tanulónak felvétetik.
■III II II II II II II II II IIHH
VSZEFELE C1GEO
tòje zarézani (falc) i navàdni pokrivàtji, kusz i za zidanye i 'zlebäti cigeo odäva nàjbògse vrszte i najfalèse :
KRIŽEVSKA INDUS TRISKA D. D.
(Križevci pri Ljutomer!)
(prvle Slovenska opekarna) pòleg 'ze-
lezniske p sztdje v Križevci. Ar szmo ciglence moderno predelali, nam je däna mogócsnoszt pontiditi vszigdàr nàjbògse i najfalèse blàgo. — Tùdi zgotóvlam mlènye nàjvugodnése v našem modemom mlini, ràvnotak vsze vrszte 'zaganye dèszkilàt dobro i po fäl céni. — Zasztòpsztvo : Brata Brwnen trgovina z ràzlicsnim blagom v Murski Soboti gde sze vsze potrebno pozvè.