flVIDEK Politikai, gazdasági és társadalmi Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 dinár, külföldre 18 Din. Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1*50 dinár, rendes 1 — Din., apróhirdetés 0*70 Din. és az illeték. Többszörinél engedmény. Murska Sobota, 1930. iunius 8. 23. Szám. Politikai hirek. A kötelező elemi oktatás. Az uj iskola évben sok változás lesz az elemi népoktatás terén. Az új törvény egyik fontos rendelkezése az, hogy a jövő tanévben csak a hét évet betöltött gyermekek oktatása kötelező, — azokat a gyermekeket pedig, akik 1924-ben születtek, csak ugy veszik be az iskolába, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy testileg-szellemileg elég fejlettek, alkalmasak iskolai tanításra. A korhatár azovodákban is fel van emelve, mert ide is csak négy évnél idősebb gyermekeket vesznek fel. Az iskoláztatás tehát már egy évvel később kezdődik. A jövő tanévben, tehát az 1930— 1931 tanévben az egész országban megnyílnak a nyolc osztályos elemi iskolák. Ahol eddig négy osztály volt, ott megnyílik az ötödik, ahol eddig hat osztály volt, ott megnyilik a hetedik és igy kifejlődik az elemi iskola nyolc osztályúvá. Az iskolaköteles gyermekeket a rendelkezések szerint ideje korán be kell majd íratni az illető iskolaigazgatóknál. Jugoszlávia ratifikálta a hágai egyezményt. Őfelsége a király, a külügyminiszter, igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter javaslatára, a miniszterelnök meghallgatása után törvényt bocsátott ki a' hágai és a párisi egyezmények ratifikálásáról. — Ugyancsak törvénybe iktatta a király egy másik törvénnyel a keleti jóvátételek kérdésében létrejött hágai és párisi egyezményeket." — Azonkívül létrejött a külügyminisztériumban a Jugoszlávia és Hollandia között létrejött kereskedelmi és hajózási szerződés. Magyarorszságon rövid időn belül yálasztások lesznek. Valószínű, hogy a kormány téli választásra készül a jövő év januárjában. Az is hirlik, hogy a kormány ki akarja terjeszteni a titkosságot s a mostani kerületeken kivül még 12—15 városban vezetik be a titkosságot. Az olasz közvélemény nem pártolja az „Európai Egyesült Államok" eszméjét. Amint az olasz újságokból általánosságban kitűnik, az olasz nép nem lelkesedik a francia külügyminiszter eszméjéért. Mindössze annak tartják jónak, hogy Franciaország az európai államok fölött vezérszerepet játszhasson. A magyar-román kereskedelmi tárgyalások. A magyar-román kereskedelmi tárgyalások programszerűen haladnak előre. A szerződés tervezet már kész. A függőben maradt kérdéseket juniusban Budapesten fogják megtárgyalni, mert a magyar delegációnak Bukarestből junius első napjaiban Budapestre kell érkeznie, hogy a csehszlovák tárgyalásokon részt vegyen. Olaszország erős tengeri haderőt akar. Az olasz tengerészeti miniszter a költségvetés tárgyalásakor elmondta, hogy Olaszország most 1470 millió li-rát - tehát 243 millió lirával többet fordit a hadi tengerészet fejlesztésére, mint tavaly. Uj hadihajók is épülnek, mivel a londoni tengeri leszerelési konferencián nem merült fel semmi ok arra nézve, hogy Olaszország ne fejlessze tengeri haderejét, amelyre szüksége van. Olaszországot ebben a törekvésében senki sem akadályozhatja meg. A magyar képviselőház külügyi vitája. A képviselő ház fél nap a att Végzett a külügyi tárcával. Az előadó megállapította a vita folyamán, hogy a magyar parlamentben a ratifikációs javaslat vitájában egyetlen ellenséges érzületű beszéd sem hangzott el az utód államokkal szemben. Beck Lajos képviselő sürgette egy magyar-jugoszláv-ro-mán gabona értékesítési szervezet megvalósítását s a fogyasztá- Kéziratok, amelyek nem adatnak vissza ide küldendők: „MURAVIDÉK" szerkesztősége Murska Sobota, Alexandrova c. 16. szám. Postatakarék számla száma 12980. Kiadó-tulajdonos: KGHÁR ISTVÁN. IX. Évf. Mint a szélvihar... Irta: PREK MÓRICZ. Mint szélvihar, sebesen züg-va, mindent elsöpörve, uj világot teremtő erővel jött a Szentlélek! Rövid pillanatok alatt ledöntött, elsöpört mindent; de felépített egy Krisztus képet az emberek szivében; — annak a Krisztusnak a képét, aki minden embert magához ölelt. Igy volt akkor az első Pünkösd ünnepén! Megujult minden, megváltoztak az apostolok, a föld színe is más formát öltött, elnémultak a bűnös dalok, helyettük felcsendült a tiszta örömök éneke! Azóta igen sok pünkösdöt megünnepelt az emberiség; de nem ugy, mint az elsőt! És ma ? A lelkek ma bűnösek, a szívek üresek. Hamis isteneknek áldoznak: a pénznek, az élvezeteknek, a muló vágyaknak! Nincs kivétel! A korhadás, a pusztulás, a csenevészedés, a züllés, a bűnözés minden kategóriákban megtalálható. Panasz? . . Hol nincs? A szülő gyermekére, a gyermek szülőjére panaszol. A kicsi rendű a nagyot okolja, a nagy gáncsolja a kicsit! Az Isten szava ?! Ugyan kinek imponál most, mikor ma itt más nem fontos csak az anyagi! Az ember könnyen eiszörnyűködik mindennapi tapasztalatain! . . . No, és? Mikor aztán már az Isten szava nem használ, akkor jönnek a tettek. Jön az ostor, a felmérhetetlen anyagi károk döbbenetes tömege! Jön az Isten csapása: árviz veszedelem,- földrengés,- tűzvész,- pusztító és mindent megsemmisítő orkánok,-fagyasztó szélviharok,- erdők és kiapadhatatlan égő források kísérteties pusztulása,- háborús veszedelem szárazon, vízen, levegőben és mindenütt; sáska felhők s még ki tudja mi minden büntetés képében azért, hogy az ember eszméljen, ébredjen! Jusson tehát az ember tudatára a mai élet sivárságának. Ne gázoljuk el a szépet, a nemeset, a becsületest, tartsuk az irás szavait, hogy — „Szeresd felebarátodat, mint önmagadatu — és „Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd azt te se ember társad-ntik!k Vissza kell csinálni az első pünkösdi ünnepet, hogy az a Szent lélek, — akire ugy az egyes embernek, mint a nagy világnak örök szüksége van, — adja meg az er$sit$ kegyelmét! Múljon el a bűn, a kísértés, a hamisság, az álnokság, az árulás, a gyűlölet é$ a harag! Helyette jöjjön az emberszeretet minden vonalon, ahogy azt Krisztus megmutatta! Akkor majd ttjjá lesz ez a boldogtalan világ! si piacok megszervezését. Ennek megvalósítását még Briand tervénél is előbbre valónak tartja. Kifejti a felszólaló, hogy Briand terve különben az egész emberiséget szerető ember nagyszerű gondolata, aki lelke mélyén az emberi igazságtalanságok kiegy enlitése vágyik és végső céljául — be nem vallotton a békék revíziójára is, Indiában egyre tartanak az angol ellenes zavargások. Legutóbb Raugoon városában voltak nagy utcai harcok, miknek folyamán az áldozatok száma már nagyon sok volt. Vagy százhetven halottja s több ezer sebesültje volt az utcai harcoknak. Az üzleti forgalom még mindenütt szünetel. Vidékünkön. Cseng s bong a zeneszó pendül a cimbalom Sem vége se hossza a sok lakodalom Kinek a farsangon nem jutott babája Meghozta a tavasz fakadó rózsája. Most amikor erdő, mező, kert és liget Felölti a legszebb menyasszonyi képet Sok ifjú házaspár megy az esküvőre Testvér, koma, sógor a szép meny- nyegzőre Násznagy meg a vőfély szavalnak egymásra Szép áldást köszöntnek az uj házaspárra. Gazda uramnak most díszes a pajtája Szines papírszalag a kapufőfája Hol a vendégsereg helyre telepedett Nagy zöld koszorú lóg a bejárat felett Piros boros üveg s szép kalács halomra Cigánynak sem korog ilyenkor a gyomra S bár ha van is dolga legalább nincs buja Még ha szakadoz is a hegedű húrja, Akkor sem csügged el megvan a reménye Ropogós bankótól dagad az erszénye. És még mennyi minden miről nem beszélek Hogy a versnek előbb a végére érek. Hisz ha mind megirnám s vagy ha csak a fele Kilenc egész újság beiellene vele írtam én ilyenről, nem is olyan régen Hogyha jói emlékszem még az elmúlt télen És bár akárhogy is fordulna a versem Azaz igaz, hogy a bort én is szeretem Rajtam is van a sor, a pohárkocintás Ez a közismert, ősrégi magyar szokás Ezzel fejezem be, a versemnek végét Adjon a Teremtő bort, búzát és békét! SARPI GYUU. Kell-e mesgye vagy sem? A mezőgazdák tősgyökeres szokása, jobban mondva dédapáinktól átvett, átöröklődött rossz szokása az, hogy egyesek földterületei között szűkebb vagy szélesebb mesgye húzódik, aszerint, hogy gyalogjárónak, szekér-utnak, avagy éppen csak a szomszédok földje határainak megjelölésére szolgál az. Elvben én sem vagyok ellene a tulajdonjog határainak megjelölésének, sőt kell is, mert „a tulajdonjog szent és sérthetetlen" voltát én sem akarom elvitatni, de igenis ellene vagyok annak, hogy a mai modern huszadik század haladó földmi-vese ne hagyja abba azt az ő reá kéros, többszörösen káros, Noé idejéből származó szokást, hogy az ő terményei, veteményeinek ellenségeit igy tenyéssze, széles mesgyékkel ő maga gondoskodjék kényelmes lakhelyeikről. Ha modernizálódunk, ha annyi ósdi szokást és eszközt dobtunk már el magunktól, akkor itt is kezdjünk gondolkodni. Általánosan tudott dolog az, hogy szántás nélkül több ideig heverő földben szokta felverni fészkét az egér, mezei pocok, ürge, mindennemű féreg és álca (lásd lóhere féléket), melyek ott ezrével tenyésznek tovább és tovább, hogy aztán ott és a szomszédos területek veteményeiből zsákmányoljanak, fiaikat felneveljék. Vagy az az évek hosszú során át békében hagyott mesgye nem kitűnő főhadiszállása ezeknek a gazda ellenségeknek, honnan egész nyugodtan folytathatják hadjárataikat? Na és éppen mi gazdák legyünk olyan oktalanok, s biztosítsunk nyugodt lakhelyet ezen kártékony állatainknak, hogy ők, a csúszó mászók nevessenek ki bennünket? Le a mesgyékkel, sürü erős karókat helyébei De nézzük a megye felesleges voltát a második közgazdaségi és szociális szempontokból is. A nálunk bevett, rossz átöröklő-dési szokás szerint a földet annyiszor daraboljuk, ahányszor egy családágnál öröklésre kerül a sor. Hogy közgazdasági szempontból ezt megkellene tiltani, az ellen szó nem fér, de ha már meg van és amig ez igy lesz megengedve, kérdezem igen t. gazdatársaimat, kiszámitották-e már azt, hogy a negyed, fél s még kisebb (1. Fi-lóc, Sztrelóc stb. községeket) parcellák közti, ha csak szük mesgyék is, magában Prekmurjéban hány holdat tesznek ki? Ez a sok holdat kitevő mesgye az ország, a nép részére elveszett holt terület, de mely után adót mégis kell fizetni. Tehát a gazdának háromszoros kárt jelent. Szociális, egyben közgazdasági okból is helyén való érvelésem a mesgyék teljes kiszántása, s csak karókkal való megjelölése akkor, mikor sajnálattal ktll megállapítanom, különösen a mi prekmurjeiek azon járványos betegségét, melyet a drága mesgye pörök és veszekedések diagnózisával jelölnek. Egy-két négyszög öles mesgye miatt tiz-tizenötezrek vesznek kárba gazdasági fellendülésünk rovására! Hány trágyatelep, trágyalé-gödör épülhetne földjeink kitűnő trágyával való ellátására s többtermelés elérésére; hány modern sertésólban tarthatnánk ilyen pénzből, nem mint most, örök rabságra kényszerítve, sertéseinket s hány gazda lediíhetne szociális helyzetén abból a pénzből, mit ily hiábavalóságra elkölt. ,de sok munkáját sem mulasztaná el akkor, mikor ilyen után jár. Ki tehát a mesgyékkel! A szomszédos tulajdonosok közös megértéssel, kevés fáradsággal ezt az igazán hasznos dolgot mielőbb megtehetik, hogy karókat vernek, a legközelebbi szántáskor pedig mindenik a fele mes-gyét kivágja, amivel háromszoros hasznot tett magának és a köznek. Ismerve azonban a földmives konzervatív voltát, ajánlanám az illetékes köröknek, hogy ezt a dolgot törvényileg illetve rendeletileg szabályozzák. Ez nemglesz erőszak, csak a jóra, közhaszunkra való kényszerítés. István gazda. HÍREK. NETI NAPTÁR 1930. JUNIUS hó 30. nap 24 hét. Hó és hét napjai Róm. kath. Protestáns 8 9 10 11 12 13 14 Vasár. Hétfí Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. Pünhösd. uas. Pünhösd hétfő Margit Barnabás Tak. Ján. hv. Pad. Antal N. Vazul Pünh. vas. Pünh. hétfő Margit Barnabás Basilides Tóbiás Antónia Vásárok: 10.-én Ljutomer, 12. Turniscse, 15. D. Vidovec, Dekanovec, Sv. Sebes-csan, G. Petrovci. Időjárás: Apró zivatarok. A hőmérséklet emelkedik. árak: 180— 140— 180— 130-120-140— 60—115 400-325— 50-75 480—500 1000—1400 9-50 10. 8-— 850 6-— 14---•_ 16---•— 29-- 30-— 35-40 23 — 25 — . . 0-75 Kereskedelmi 100 kg. Buza Din, Rozs „ „ Zab „ Kukorica Köles Hajdina Széna „ „ Bab cseres. „ „ Vegyes bab „ Krumpli „ „ Lenmag „ Lóhermag „ 8-— 9.-£ 7-— 7-50 5-— E. 4- Bika Üsző Tehén Borjú Sertés . . . Zsir I-a . . Vaj ... . Szalonna Tojás 1 drb Valuta: Zürichben 100 Din = 9-1275 sfrk. 100 Doll. (E. A.) adnak itt 5617 Din-t 100 Pezoért (Urug.) „ „ 4900 „ 100 Márkáért „ „ 1349 „ 100 Frankért (Páris) „ „ 221 „ 100 Pengőért „ ,. 990 „ 100 Schil. (Bécs) „ „ 798 „ 100 Cseh kor. „ „ 168 „ — „Muravidék" előfizetőinek, olvasóinak kellemes pünkösdi ünnepeket kiván a - SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL. — Baleset. Godina István g. pet-rovcei ev. lelkész az elmúlt hó 26.-án a m. szobotán megtartott félévi lelkészi értekezletről és gyónásról hazatérőben, az állomásról hazamenet megcsúszott, és lábánjjcsontrepedést szenvedett. — Juniálisok, nem majálisok lesznek pünkösd hétfőjén azaz e hó 9.-én Puconcin a Kolosa-féle vendéglőben, a puconci tűzoltók, Martjancon a Vezér-féle vendéglőben pedig a norsinci tűzoltóság rendezésében Ezeken aztán lehet jól mulatni I — Puconci országos vásárra máj. 28.-án nagy volt a felhajtás, összesen 541 d