Általános iskola KÉMIA Tanterv 8. osztály: 70 óra 9. osztály: 64 óra ÖSSZESEN: 134 óra A programot anyagilag részben az Európai Unió az Európai Szociális Alapból, részben a szlovén Oktatásügyi és Sportminisztérium támogatta. A program a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2007–2013 című program része; fejlesztési prioritás: A humán erőforrás-fejlesztés és az egész életen át tartó tanulás; irányelv: Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának a javítása. Általános iskolai program KÉMIA Tanterv A tantárgyi bizottság tagjai, szerők: mag. Andreja Bačnik, SZK Oktatási Intézete, elnök dr. Nataša Bukovec, Ljubljanai Egyetem, Vegyészeti és Vegyészettechnológiai Kar dr. Margareta Vrtačnik, Ljubljanai Egyetem, Természettechnikai Kar, KOI Anita Poberžnik, SZK Oktatási Intézete Marjetka Križaj, Limbuš-i Rado Robič Általános Iskola Violeta Stefanovik, Ljubljanai France Bevk Általános Iskola Klavdija Sotlar, Knežaki Tone Tomšič Általános Iskola Stanislav Dražumerič, SZK Oktatási Intézete mag. Stanka Preskar, SZK Oktatási Intézete A tantervet szakmailag bírálta: dr. Primož Šegedin, Ljubljanai Egyetem, Vegyészeti és Vegyészettechnológiai Kar Jana Isoski; Litijai Gradec Általános Iskola Redakciós változások: mag. Andreja Bačnik, SZK Oktatási Intézete mag. Mariza Skvarč, SZK Oktatási Intézete Szerkesztő: Alenka Štrukelj A szlovén szöveget lektorálta: Nataša Purkat, Lektor'ca Magyar nyelvre fordította: Silvija Nagy A magyar szöveg szaklektora: Rozalija Vajdič A magyar szöveg nyelvi lektora: dr. Gróf Annamária Kiadta: SZK Oktatási és Sportminisztériuma, SZK Oktatási Intézete A Minisztérium részéről: dr. Simona Kustec Az Intézet részéről: dr. Vinko Logaj 1., kiegészített online kiadás Ljubljana, 2022 URL hozzáférés: https://www.gov.si/assets/ministrstva/MIZS/Dokumenti/Osnovna-sola/Ucni- nacrti/obvezni/Narodno-mesano-obmocje-Prekmurja/UN_kem_DOS_prevod.pdf Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 129909251 ISBN 978-961-03-0760-0 (PDF) A kémia tantárgy általános iskolai tantervének korszerűsítését a fenti tantárgyi csoport a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa 1998. évi 22. ülésén jóváhagyott tantervéből ki ndulva végezte el. A korszerűsített tantervet a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa a 2008. évi 114. ülésén hagyta jóvá, a tanterv tartalmi és szerkesztési módosításait pedig a 2011. február 17-i 139. ülésén vette tudomásul. II TARTALOM 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA ................................................................................... 1 2. ÁLTALÁNOS CÉLOK ......................................................................................................... 2 3. OPERATÍV CÉLOK ÉS TARTALMAK ................................................................................ 3 4. KÖVETELMÉNYEK ..........................................................................................................13 4.1. KÖVETELMÉNYEK ...................................................................................................13 4.2. MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK ................................................................................16 5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ...........................................................................................20 5.1. A TANTÁRGY CÉLJAINAK MEGVALÓSÍTÁSA .........................................................20 5.1.1. A KÍSÉRLETEZÉSI-KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS ...............................................20 5.1.2. A TÉRBELI MEGJELENÍTÉS, A VIZUÁLIZÁCIÓS MODELLEK ÉS AZ IKT .........21 5.1.3. A FORRÁSOKKAL VALÓ MUNKA, AZ INFORMÁCIÓK BEMUTATÁSA ÉS AZ IKT .....................................................................................................................................22 5.1.4. A KÉMIAI BIZTONSÁG .......................................................................................22 5.1.5. EGYÜTTMŰKÖDÉST BIZTOSÍTÓ PROJEKTMUNKA .......................................23 5.2. EGYÉNRE SZABOTT TANULÁS ÉS DIFFERENCIÁLÁS ..........................................23 5.3. TANTÁRGYKÖZI KAPCSOLATOK ............................................................................23 5.4. A TUDÁS ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ...........................................................28 III 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA A kémia alap- és kísérleti tudomány egyben, amely az anyagok összetételét, szerkezetét, tulajdonságait és változásait tanulmányozza a természettudományok körében. Az általános iskola általános műveltségi tantárgyaként olyan kémiai alapismeretek, készségek, képességek és attitűdök elsajátítására, valamint fejlesztésére irányul, amelyek lehetővé teszik a tanuló tevékeny és felelősségteljes életvitelét, illetve a modern társadalomban való munkavégzést (pl. problémamegoldás, érvelés és kritikai ítélőképesség stb.). A kémiatanítás során fejlesztjük a tanulók kémiai, ezzel együtt a természettudományos műveltségét a szó legtágabb értelmében. A kémiatanítás tapasztalati, kísérletezési-kutatási és problémamegoldási megközelítésen alapszik, ezáltal hozzájárul a természettudományok működésének a megértéséhez, valamint a kémia és a természettudományok iránti pozitív viszony kialakulásához. A kémia, il etve a kémiai ismeretek nélkülözhetetlenek a modern társadalomban és az aktív állampolgárság alapjai a lehető legmagasabb szintű, átfogó kémiai biztonság, ezáltal pedig a társadalom fenntartható fejlődése érdekében. A kémia szoros interdiszciplináris kapcsolatban áll a többi természettudománnyal, számos iparág is az ismeretein alapszik, így erősen befolyásolja a társadalomgazdasági viszonyokat is a társadalomban. 1 2. ÁLTALÁNOS CÉLOK A kémia, mint általános műveltségi tantárgy során a tanulók elsősorban fejlesztik:  az anyagok szerkezete, tulajdonságai és használata közötti összefüggések megértését,  a természeti folyamatok és a természet kémiai vizsgálati módszereinek a megértését,  az anyagok felelősségteljes használatához való viszonyt, képességet és felkészültséget az elkötelezett, felelősségteljes és észszerű magatartás eléréséhez tekintettel az egészségre és a környezetre (kémiai biztonság),  a kísérletezési-kutatási készséget és képességet,  a természettudományos eljárásokat, a kognitív folyamatokat (komplex gondolkodás), a kritikus gondolkodást és kreativitást,  a térbeli ábrázolást, valamint az alapvető kémiai vizuális műveltséget különböző vizualizációs eszközök segítségével, valamint a korszerű információs és kommunikációs technológiát (IKT),  a természettudományos műveltséget és egyben a társadalmi, társadalomgazdasági és természetismereti-technológiai folyamatok közötti összefüggések tudatosságát. A kémia különösen a természettudományi-matematikai kompetenciák (képességek) fejlesztését valósítja meg a komplex és kritikai gondolkodás fejlesztése érdekében:  több forrásból származó adatok keresése, feldolgozása és értékelése: - képessé válni annak megítélésére, mikor szükséges az információ, - az adatkeresés, -feldolgozás és -értékelés módjainak tervszerű megismerése, - a megfigyelések/mérések mint adatforrások tervszerű megfigyelése, feljegyzése és alkalmazása, - a szimbolikus/grafikus feliratok megértésének és használatának a fejlesztése, - az IKT használata adatgyűjtés, -tárolás, -keresés és -bemutatás céljával;  az alapvető szakterminológia használata a jelenségek, folyamatok és törvényszerűségek leírásában;  kísérletezési-kutatási készségek fejlesztése: - a megfelelő és biztonságos felszerelés kiválasztására és használatára történő szoktatás, - a kísérletek tényezőinek azonosítása; az állandók és a változók megkülönböztetése, valamint a kontrollkísérletek (referenciaanyag) ismerete, - a kapott eredmények megbízhatóságának megítélése, - az érvekkel alátámasztott következtetésre történő szoktatás a bemutatás során;  "relációs" és döntéshozatali képesség: - annak tudatossága, hogy milyen mértékben befolyásolják az életet és környezetünket a természettudományi-matematikai ismeretek és a technológia, - a veszélyek azonosítása és elkerülése az egészség és a környezet megőrzése érdekében, - a felelősségteljes és aktív részvételre való képesség a problémák megoldása és a fenntartható fejlődés során. 2 3. OPERATÍV CÉLOK ÉS TARTALMAK Az operatív célokat és tartalmakat a kémia tanterv témák/témakörök szerint rendezi. A témák/témakörök, il etve az egyes osztályban meghatározott célok tárgyalásának a sorrendje a kémiatanár önálló döntése. A tanterv az ismeretanyagot kötelező (álló betűs írással jelölve) és választható ismeretekre (dőlt betűs írással jelölve) bontja. A kötelező ismeretek az a meghatározott tudás, amelyre az általános iskolai oktatás befejezésekor minden tanulónak szüksége van, ezért a kémiatanár számára kötelező a tanítása. A választható ismeretek a tudás bővítését és elmélyítését szolgálják, a kémiatanár saját belátása szerint tanítja azokat a tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően. A procedurális tudás (a természettudományos eljárások és készségek), amely a tanterv egyes témájában/témakörében célként tüntettek fel, az előnyös tanítási módszerekre, il etve tevékenységekre is rámutat az egyes témakör operatív céljainak a megvalósítása érdekében. 8. és 9. osztály Téma/témakör: A KÉMIA AZ ANYAGOK VILÁGA Operatív célok Javasolt tartalmak A tanulók:  meghatározzák a kémiát mint  Kémia – az anyagokkal, ezek természettudományt, amely az anyagokkal, tulajdonságaival és változásaival foglalkozó ezek tulajdonságaival és változásaival tudomány foglalkozik,  A kémia és a kémiai foglalkozások  ismerik a kémia fontosságát az életben és fontossága néhány kémiával kapcsolatos foglalkozást,  Anyagok (tiszta anyagok, keverékek) és  megértik az anyagok, a halmazállapotok és halmazállapotok szubmikroszkopikus alkotóelemeik (részecskéik) szinten elrendeződése, mozgása fogalmakat,  Tiszta anyagok: elemek és vegyületek:  meghatározzák az elemeket/vegyületeket - Atomok és molekulák (részecskék) (mint tiszta anyagokat) a részecskéik - - Vegyjelek és képletek (jelölések és atomok/molekulák alapján, és elképzelést megnevezések) kapnak relatív méretükről,  megismerik a vegyjelet/képletet mint az elem atomjának/molekulájának, illetve vegyületének a jelölését, - képesek megfigyelni és összehasonlítani az elemek és vegyületek különböző tulajdonságait az iskola gyűjteményében, valamint alkalmazzák a kísérletezési-kutatási megközelítéseket, laboratóriumi készségeket és technikákat, 3 - elsajátítják és fejlesztik a térbeli megjelenítést modellek használatával és szubmikroszkopikus szinten, - elmélyítik az ismereteiket az anyagok veszélyes tulajdonságairól, ezek jelöléséről és a veszélyes anyagok kezeléséről, - fejlesztik a készségeket a különböző források használata során (periódusos rendszer, adatbázisok, világháló, szakirodalom), - fejlesztik viszonyulásukat a kémiához azáltal, hogy megismerik a kémia fontosságát az életben és egyes kémiával kapcsolatos fogalkozások során. Téma/témakör: AZ ATOM ÉS AZ ELEMEK PERIÓDUSOS RENDSZERE Operatív célok Javasolt tartalmak A tanulók:  megértik az atomszerkezet történeti  Az atomszerkezet és ezzel a tudomány és fejlődésének (kutatásának) a jelentőségét technológia fejlődésének történeti és összefüggését az emberi társadalom áttekintése fejlődésével,  Az atom szerkezete:  megismerik az atom szerkezetét, - Atommag - megismerik az izotóp fogalmát,valamint - Elektronburok: néhány példát az izotópok o az elektronok elhelyezkedése alkalmazására, az elektronhéjakon  megértik az atom szerkezete és a (energiaszinteken) periódusos rendszerben elfoglalt helye o külső vagy vegyértékelektronok közötti kölcsönös függőséget, - Izotópok  megismerik az ionok képződését az  Rendszám/atomszám és tömegszám atomokból és megkülönböztetik az  Az elemek periódusos rendszere: anionokat és a kationokat, - Csoport, periódus □ fejlesztik a térbeli megjelenítést, és  Ionok: használják a különféle modelleket, - Anionok, kationok animációkat stb., □ feldolgozzák és alkalmazzák a különböző forrásokból nyert adatokat és a szimbolikus jelöléseket az atommag és az elektronburok szerkezetének a meghatározása során, illetve az atomok periódusos rendszerben elfoglalt helyének rendszerezése során, 4 □ tudatosítják az életünket, társadalmunkat és környezetünket befolyásoló természettudományos ismeretek, valamint a technológia fejlődésének a fontosságát. Téma/témakör: RÉSZECSKÉK (ALKOTÓELEMEK) KÖTŐDÉSE Operatív célok Javasolt tartalmak A tanulók:  megértik az ionos kötés kialakulását,  Ionos kötés:  megértik a kovalens kötés kialakulását - Ionos vegyületek/kristályok (egyszeres, kettős, hármas) és ezáltal az  Kovalens kötés: egyszerű molekula szerkezetét, - közös/kötő elektronpár  egyszerű példákon megkülönböztetik a - egyszeres, kettős, hármas kötések poláris és az apoláris kovalens kötést, - poláris és apoláris kovalens kötés - megkülönböztetik a kötések és a  Az ionos és kovalens vegyületek kiemelt molekulák polaritását, tulajdonságai (pl. oldhatóság, elektromos  egyszerű példákon megkülönböztetik az vezetőképesség stb.) ionos kötés/ionos vegyületek (kristályok) és a kovalens kötés/molekulák kialakulását,  képesek a kémiai szerkezet alapján megkülönböztetni az ionos és a kovalens kötésű anyagok kiemelt tulajdonságait, □ használják a különféle modelleket, animációkat és szubmikroszkopikus megjelenítéseket, valamint fejlesztik a térbeli megjelenítést, □ fejlesztik a megfigyelőképességet és alkalmazzák a kísérletezési-kutatási készségeket, □ megértik az anyagok szerkezete és tulajdonságai, il etve tulajdonságai és használata közötti kölcsönös összefüggéseket. Téma/témakör: KÉMIAI REAKCIÓK Operatív célok Javasolt tartalmak A tanulók:  képesek felismerni a kémiai változásokat,  Kémiai változás mint kémiai reakció 5  megértik a kémiai változásokat mint kémiai  Kémiai reakció mint anyag- és reakciókat, il etve mint anyag- és energiaváltozás energiaváltozásokat,  Reagáló (ki ndulási) anyagok és  meghatározzák a kémiai reakció reagáló reakciótermékek (ki ndulási) anyagait és reakciótermékeit,  Exoterm és endoterm reakciók  megkülönböztetik azokat a kémiai  A tömegmegmaradás törvénye reakciókat, amelyek során energia  Kémiai egyenletek és az egyszerű szabadul fel az energiafelvétellel járóktól, vegyületek képződésének a reakcióit leíró  megértik, hogy a kémiai reakciókra egyenletek rendezése érvényes a tömegmegmaradás törvénye,  megismerik a kémiai egyenleteket mint a kémiai reakciók felírását, és ismerik a kémiai egyenletek rendezésének a szabályait, □ alkalmazzák a kísérletezési-kutatási, il etve laboratóriumi készségeket a kémiai reakciók tanulmányozása során, és elmélyítik a tudásukat a kémiai biztonság (vegyszerekkel való biztonságos munkavégzés) területén, □ megértik a kémiai reakciókat vizualizációs eszközök használatával (modellek, animációk és kémiai reakciók szubmikroszkopikus szinten való megjelenítése), és ezúton gyakorolják az egyszerű kémiai reakciók rendezett egyenletírását (a makroszkopikus felírástól [fogalmakkal] a szubmikroszkopikus szinten keresztül [modellekkel] a szimbolikus jelölésig/felírásig). Téma/témakör: A PERIÓDUSOS RENDSZER ELEMEI Operatív célok Javasolt tartalmak A tanulók:  megismerik az elemek és a vegyületek  Az elemek és vegyületek természetes természetes forrásait (levegő, víz, forrásai földkéreg),  Relatív atom- és molekulatömeg  megismerik az elemek relatív  Az elemek tömegszázaléka a atomtömegének a fogalmát, és képesek vegyületekben kiszámítani a vegyületek relatív  Az elemek periódusos rendszerben elfoglalt molekulatömegét, helyének a jelentősége  képesek kiszámítani az elemek  Az elemek fémes és nemfémes jellege tömegszázalékát a vegyületekben, 6  megértik az elem periódusos rendszerben  A periódusos rendszer főcsoportjai elfoglalt helye és a tulajdonságai közötti (jellemző tulajdonságaik és összefüggést, felhasználásuk):  megkülönböztetik az elemek fémes és □ alkálifémek nemfémes jellegét a periódusos □ alkáliföldfémek rendszerrel kapcsolatban, □ kiemelt átmeneti elemek (pl. vas, réz,  ismerik az alkálifémek, alkáliföldfémek, higany, arany) kiemelt átmeneti elemek, halogének és □ halogének nemesgázok alapvető jellemző □ nemesgázok tulajdonságait és felhasználását,  kiemelt elemek a modern technológiában  megértik a kiemelt elem szerepét a modern (pl. szilícium), mezőgazdaságban (nitrogén technológiában, és foszfor), nanotechnológiában (pl. szén) □ alkalmazzák a kísérletezési-kutatási, il etve stb. laboratóriumi készségeket, □ alkalmazzák és bemutatják az adatokat különböző forrásokból, il etve adatbázisokból, így fejlesztik a saját termékeik (szemináriumi dolgozat, projektmunka stb.) bemutatásának a készségeit, □ ismerik és figyelembe veszik a kiemelt elemek biztonságos tárolási körülményeit az iskolai laboratóriumban (pl. nátrium, bróm stb.), □ megismerik a sokféle anyag (vegyület) előál ításával és feldolgozásával foglalkozó vegyipar jelentőségét, valamint a kémia szerepét a modern technológiában. Téma/témakör: SAVAK, BÁZISOK ÉS SÓK Operatív célok Javasolt tartalmak A tanulók:  indikátorok segítségével megkülönböztetik  Savak és bázisok a környezetben a savakat, a bázisokat (lúgokat) és a  Indikátorok semleges anyagokat a közvetlen  Savak, bázisok meghatározása: környezetükből, legfontosabb savak és bázisok képletei  megértik, hogy a savas kémhatású vizes  pH-skála oldatokban oxóniumionok vannak jelen, és  Közömbösítés, sók hogy a lúgos oldatok hidroxidionokat  Oldatok (tömény, híg; telített) és oldhatóság tartalmaznak,  Az oldott anyag tömegszázaléka az  megkülönböztetik a savas és a lúgos oldatban; a tömegszázalék kifejezése oldatokat az oxóniumionok, il etve a százalékban hidroxidionok tartalma alapján, és képesek 7 felírni a legfontosabb savak és bázisok  Tömegkoncentráció képleteit,  A savak, bázisok és sók használata és  használják a pH-skálát a savas vagy lúgos hatásai a hétköznapi életben és a oldatok kémhatásának a számszerű környezetben jellemzésére,  megismerik a közömbösítési reakciót egyszerűbb példákon, és elnevezik a reakciótermékeket,  meghatározzák a fogalmakat: oldatok, anyagok oldhatósága, koncentráció,  képesek kiszámítani az oldott anyag tömegszázalékát az oldatban és kifejezni százalékban, - ismerik a tömegkoncentrációt, □ alkalmazzák a kísérletezési-kutatási, il etve laboratóriumi készségeket, □ elmélyítik a tudásukat a maró anyagokkal történő biztonságos munkavégzés során, □ feldolgozzák és alkalmazzák az adatokat különböző forrásokból, hangsúlyt fektetve a grafikus felírások használatára, □ ismerik a savak, bázisok és sók jelentőségeit, használatát és hatásait a hétköznapi életben és a környezetben. Téma/témakör: A SZÉNHIDROGÉNEK CSALÁDJA ÉS A POLIMEREK Operatív célok Javasolt tartalmak A tanulók:  megismerik a kőolajat és a földgázt mint a  Kőolaj és földgáz – a szénhidrogének és a szerves vegyületek (főképp a nem megújuló energiaforrások szénhidrogének) kulcsfontosságú és nem  Szén és hidrogén – a szerves vegyületek – megújuló energiaforrásait, szénhidrogének kulcsfontosságú elemei  tudják, hogy a szén és a hidrogén  A szénhidrogének szerkezete, kulcsfontosságú elemek a szerves csoportosítása és elnevezése vegyületekben, szénhidrogénekben, és - Kémiai képletek fajtái (szerkezeti, meghatározzák a szerves vegyületek nagy atomcsoportos, molekulaképlet) számának és sokféleségének az okait, - Telített és telítetlen szénhidrogének  megismerik a fontosabb szénhidrogének - Nyílt láncú és zárt láncú szénhidrogének elnevezését és a szénhidrogének o Szerkezeti izoméria és csoportosítására vonatkozó kritériumokat térizoméria 8 különböző modellek használatával és  Szénhidrogének tulajdonságai szerkezetük képletek felírásával, alapján (pl. oldhatóság, sűrűség, forráspont, - megkülönböztetik a szerkezeti izomériát reakciókészség stb.) és térizomériát, valamint ismerik az  Szénhidrogének reakciókészsége izomerek elnevezésének elemi - Szénhidrogének égése (tökéletes és szabályait, tökéletlen égés)  megismerik a szénhidrogének általános - Szubsztitúciós és addíciós reakciók tulajdonságait a felhasználási módjaikkal és - Polimerizáció (monomerek, polimerek, biztonságos kezelésükkel kapcsolatban, mesterségesen előál ított polimerek)  megkülönböztetik a szénhidrogének o Poliaddíciós polimerek: tökéletes és tökéletlen égését, valamint az tulajdonságaik, felhasználásuk égéstermékek környezeti hatásait,  A szénhidrogének és származékaik  megkülönböztetik a szubsztitúciós és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb addíciós reakciókat, környezeti problémák  megismerik a polimerizációs reakciót és megkülönböztetik a monomer és polimer fogalmakat,  megismerik a szénhidrogéntartalmú, mesterségesen előál ított polimerek néhány példáját és tulajdonságait a felhasználásukkal és környezeti hatásaikkal kapcsolatban,  tanulmányozzák a szénhidrogének és származékaik felhasználásának a környezetre gyakorolt hatásait, □ alkalmazzák a kísérletezési-kutatási, illetve laboratóriumi készségeket, □ fejlesztik a térbeli megjelenítést modellek, il etve különféle vizualizációs eszközök (animációk kémiai reakciókról stb.) használatával, □ feldolgozzák és alkalmazzák az adatokat különböző forrásokból, hangsúlyt fektetve az adatok rendszerezésére, a csoportosításra vonatkozó kritériumok keresésére és meghatározására, valamint a mintázat felismerésére, □ megértik a szénhidrogének és a származékaik jelentőségét, il etve hatásait a mindennapi életre és a környezetre, □ elgondolkodnak a szénhidrogének és a származékaik környezetre gyakorolt hatásainak a megelőzéséről, illetve csökkentéséről és tisztában vannak a hul adék-újrahasznosítás fontosságával. 9 Téma/témakör: AZ OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK CSALÁDJA Operatív célok Javasolt tartalmak A tanulók:  tanulmányozzák az oxigéntartalmú szerves  Oxigéntartalmú szerves vegyületek vegyületek fő csoportjainak a csoportjai: tulajdonságait, és összekapcsolják a - Alkoholok, karbonsavak és észterek mindennapi életben és az iparban való (aldehidek, ketonok csak felhasználásával, tájékoztatásképp): funkciós csoportok  a vegyületek felírásában vagy modellek meghatározása a csoportok használatával felismerik a hidroxil, karbonil, legismertebb képviselőivel és karboxil és észter funkciós csoportokat, elnevezésük  meg tudják határozni a zsírokat mint a  Oxigéntartalmú szerves vegyületek zsírsavak és glicerin észtereit, ismerik tulajdonságai és felhasználása: alapvető tulajdonságaikat és eredetüket, - a funkciós csoport hatása a  megismerik a szappanok szerkezetét és tulajdonságokra (oldhatóság, tisztító hatását, forráspont, savas/lúgos kémhatás) a  szerkezetük alapján felismerik a vízhez és a szénhidrogénekhez szénhidrátokat mint polifunkciós (reakciókészség stb.) viszonyítva vegyületeket, és megismerkednek - az oxigéntartalmú szerves vegyületek jelentőségükkel a mindennapi életben és a felhasználása (oldószerek, gazdaságban, fertőtlenítőszerek, ételadalékok stb.)  meghatározzák a poliszacharidokat mint  Zsírok: szerkezetük, eredetük, természetes polimereket, tulajdonságaik (avasodás), felhasználásuk  és annak fontossága, hogy előfordulnak megismerik az oxigéntartalmú, az mesterségesen előál ított kondenzációs élőlényekben polimerek néhány példáját és ezek  Szappanok: szerkezetük és tisztító hatásuk tulajdonságait alkalmazásukkal és  Szénhidrátok mint polifunkciós vegyületek környezeti hatásaikkal kapcsolatban és tulajdonságaik: □ alkalmazzák a kísérletezési-kutatási, il etve - monoszacharidok (glükóz, fruktóz), laboratóriumi készségeket, - diszacharidok (szacharóz), □ képesek elkészíteni a legfontosabb - poliszacharidok (keményítő és cellulóz) oxigéntartalmú szerves vegyületek - természetes polimerek, modelljeit, és fejlesztik a térbeli - tulajdonságok (halmazállapot, megjelenítést modellek, il etve különféle oldhatóság, sűrűség) és kimutatási vizualizációs eszközök használatával reakciók, □ feldolgozzák az adatokat különböző - jelentőségük az életünkben és a forrásokból, hangsúlyt fektetve az adatok gazdaságban rendszerezésére, kritériumok keresésére és  Oxigéntartalmú kondenzációs polimerek meghatározására, valamint a minták (poliészterek): tulajdonságaik, felismerésére és a bemutatásokra, alkalmazásuk és környezeti hatásaik □ megismerik az alkoholok szervezetre ártalmas hatásait, és megtanulják az elsősegélynyújtást mérgezés esetén, □ megértik az oxigéntartalmú szerves vegyületek jelentőségét, il etve hatását a 10 mindennapi életre és a környezetre, □ ismerik a zsírok és a szénhidrátok fontosságát a kiegyensúlyozott táplálkozásban. Téma/témakör: A NITROGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK CSALÁDJA Operatív célok Javasolt tartalmak A tanulók:  a vegyületek szerkezetének  Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: nitrogéntartalma szerint meghatározzák a tulajdonságai (nitrogéntartalom) nitrogéntartalmú szerves vegyületeket, és  Aminocsoport: felismerik az aminocsoportot, - szerkezete  megismerik az aminosavakat mint két - jellemzői funkciós csoportot egyaránt tartalmazó  Aminosavak vegyületeket,  Fehérjék – természetes polimerek:  megismerik a fehérjéket mint - felépítésük, felosztásuk aminosavakból felépülő, peptidkötéssel - aminosavak kapcsolódása – peptidkötés kapcsolódó természetes polimereket,  Fehérjék tulajdonságai (koaguláció)  ismerik a fehérjék alapvető tulajdonságait  Fehérjék szerepe a szervezetekben és szerepét a szervezetekben, (enzimek stb.) és fehérjék fontossága a  megismernek példákat a poliamidokra mint táplálkozásban mesterségesen előál ított kondenzációs  Mesterségesen előál ított poliamid polimerek polimerekre, (nejlon, kevlár): tulajdonságaik, használatuk □ alkalmazzák a kísérletezési-kutatási, il etve és környezeti hatásuk laboratóriumi készségeket, □ fejlesztik a térbeli megjelenítést modellek, il etve különféle vizualizációs eszközök használatával, □ feldolgozzák az adatokat különböző forrásokból, hangsúlyt fektetve az adatok rendszerezésére, minták keresésére és a bemutatásokra, □ megértik a nitrogéntartalmú szerves vegyületek jelentőségét/hatását a mindennapi életre és a környezetre, □ ismerik a fehérjék fontosságát a táplálkozásban, illetve hiányuk következményeit. 11 Téma/témakör: ANYAGMENNYISÉG Operatív célok Javasolt tartalmak A tanulók:  megismerik az anyagmennyiség és a mól  Anyagmennyiség, mól fogalmát, valamint a részecskék számát  Anyagok moláris tömege egy mól anyagban,  megértik az elemek és vegyületek moláris tömege és az anyagmennyiség közötti kapcsolatot,  képesek kiszámítani az anyagmennyiségből az anyag tömegét és fordítva,  feldolgozzák és alkalmazzák az adatokat különböző forrásokból,  fejlesztik a megfigyelőképességet és alkalmazzák a szubmikroszkopikus szinten való megjelenítéseket,  ismerik az anyagmennyiség fontosságát kémiai szempontból, és megértik az egyeztetett fizikai mennyiségek és mértékegységek fontosságát. 12 4. KÖVETELMÉNYEK 4.1. Követelmények A követelmények a felírt célokból és kompetenciákból (képességekből) következnek. Annak érdekében, hogy a tanuló elsajátítsa az elvárt követelményeket a kémiatanár gondoskodik a tanítás tervezéséről és megvalósításáról, a tanuló pedig képességeinek megfelelően a saját munkájáról, felelősségéről. A meghatározott követelmények alapján a tanár kialakítja a tudás ellenőrzési és értékelési kritériumait. A tanuló:  elsajátítja az alapvető kísérletezési technikákat (melegítés, térfogatmérés [mérőhenger], mérlegelés digitális mérleggel) és kísérleteket végez,  szisztematikusan és pontosan megfigyeli, összegyűjti, jegyzeteli és elrendezi az összegyűjtött adatokat a kísérletező munka során, felismeri és általánosítja az összefüggéseket, il etve következtetéseket von le,  meghatározza a kísérlet során figyelembe veendő változókat,  kutatási kérdéseket tesz fel, és kísérletet tervez,  leírja vagy érvelve mutatja be önálló kísérletező munkájának, il etve a demonstrációs (bemutató) kísérleteknek a menetét, megfigyeléseit és megállapításait,  tudja használni a különböző modellgyűjteményeket, és egyszerű molekulákat tud megalkotni, valamint érti az egyszerű szubmikroszkopikus szinten való megjelenítéseket,  tudja használni a különböző IKT-forrásokból származó adatokat (ismeretterjesztő és szakirodalom, világháló, adatbázisok stb.), ezeket megfelelő módon alkalmazni és bemutatni (pl. szemináriumi dolgozat, plakátok [poszterek], projektmunka, kutatások stb.),  a jelenségek, folyamatok és törvényszerűségek leírásához az alapvető kémiai szaknyelvet használja,  biztonságosan és felelősségteljesen tudja kezelni az anyagokat egészségének és környezetének a megőrzése érdekében (kémiai biztonság). A KÉMIA AZ ANYAGOK VILÁGA A tanuló:  meghatározza a kémiát mint természettudományt, amely az anyagokkal, ezek tulajdonságaival és változásaival foglalkozik,  megindokolja a halmazállapotok közötti különbségeket az alkotóelemeik (részecskéik) elrendeződése és mozgása alapján,  különbséget tesz az elemek/vegyületek és atomok/molekulák között,  ismeri a kiemelt elemek vegyjeleit, illetve elem- és vegyületmolekulák képleteit. 13 AZ ATOM ÉS AZ ELEMEK PERIÓDUSOS RENDSZERE A tanuló:  ismeri a periódusos rendszer főcsoportjai első három periódusának az elemeit és néhány kiemelt átmeneti elem vegyjelét (pl. vas, réz, ezüst, higany, arany),  az atom szerkezete alapján képes besorolni az elemet a periódusos rendszerbe, a periódusos rendszer adatai alapján pedig leírja a főcsoportok kiemelt elemének atomszerkezetét,  különbséget tesz az atom és az ion, valamint a kation és az anion között. RÉSZECSKÉK (ALKOTÓELEMEK) KÖTŐDÉSE A tanuló:  különbséget tesz az ionos- és a kovalens kötés, il etve az ionos vegyület/kristály és a molekula között,  különbséget tesz az egyszeres, a kettős és a hármas kötések között,  különbséget tesz a poláris és az apoláris kovalens kötések között,  képes összekötni a kiemelt anyagok tulajdonságait az anyagok felépítésével és fordítva. KÉMIAI REAKCIÓK A tanuló:  tudja, hogy minden kémiai reakció anyag- és energiaváltozás,  felismeri a reagáló (ki ndulási) anyagokat és a reakciótermékeket a kémiai reakciók kiemelt példáin (kísérletek, kémiai egyenletek felírása),  különbséget tesz az exoterm és az endoterm reakciók között,  tudja, hogy a kémiai reakciókra érvényes a tömegmegmaradás törvénye,  tudja felírni, olvasni és rendezni az egyszerű kémiai egyenleteket egyszerű vegyületek képződéséhez. A PERIÓDUSOS RENDSZER ELEMEI A tanuló:  ismeri néhány elem és vegyület természetes forrásait,  képes használni az elemek relatív atomtömegének az adatait a relatív molekulatömeg kiszámításához,  képes kiszámítani az elemek tömegszázalékát a vegyületekben,  az elem periódusos rendszerben elfoglalt helye alapján tud következtetni az elem atomszerkezetére és néhány tulajdonságára, az atom szerkezete alapján képes besorolni az elemet a periódusos rendszerbe, il etve a fémek vagy nemfémek közé. 14 SAVAK, BÁZISOK ÉS SÓK A tanuló:  ismer néhány savas és lúgos anyagot a közvetlen környezetéből (fontossága és használata),  indikátorok segítségével különbséget tesz a savas, lúgos és semleges oldatok között,  használja a pH-skálát a savas vagy lúgos vizes oldatok kémhatása erősségének számszerű jellemzésére,  különbséget tesz a savas és lúgos oldatok között az oxóniumionok, il etve hidroxidionok mennyisége alapján,  meghatározza a savak és bázisok között végbemenő reakciókat mint közömbösítési reakciókat, amelyek során sók és víz képződnek,  képes elnevezni és képletekkel felírni a legismertebb savakat, bázisokat és sókat,  különbséget tesz az oldat, oldószer, oldott anyag és oldhatóság fogalmak között,  képes kiszámítani az oldott anyag tömegszázalékát az oldatban, il etve a százalékos koncentrációt. A SZÉNHIDROGÉNEK CSALÁDJA ÉS A POLIMEREK A tanuló:  ismeri a szénhidrogének kulcsfontosságú forrásait, valamint a fontosabb szénhidrogének szerkezetét, elnevezését és csoportosítását,  modelleket készít a fontosabb szénhidrogének modellezésére, és felírja az első tíz szénhidrogén szerkezeti (atomcsoportos) képletét,  ismeri a fontosabb szénhidrogének tulajdonságait (oldhatóság, sűrűség, forráspont, reakciókészség), il etve tulajdonságaiknak a szerkezetüktől való függőségét,  különbséget tesz a tökéletes és tökéletlen égés között, valamint ismeri a tökeletlen égés hatásait,  különbséget tesz a szubsztitúciós és addíciós reakciók között,  különbséget tesz a monomer, polimer és polimerizáció fogalmak között, valamint képes felsorolni a polimerek néhány példáját (szénhidrogén-származékok) felhasználásaikkal kapcsolatban,  ismeri a szénhidrogének és származékaik felhasználásának a káros hatásait a környezetre, valamint ezek megelőzésére irányuló intézkedéseket. AZ OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK CSALÁDJA A tanuló:  különbséget tesz az alkoholok, karbonsavak és észterek között a szerkezetük (funkciós csoportok) és tulajdonságaik alapján,  a képletek/nevek felírásában felismeri a funkciós csoportokat/fontosabb oxigéntartalmú vegyületek csoportját, 15  a kiemelt oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete, il etve tulajdonságai alapján tud felsorolni példákat a felhasználásukra a mindennapi életben és az iparban,  ismeri a zsírok és szappanok alapvető tulajdonságait és felhasználását/használatát,  ismeri a szénhidrátok fontosabb képviselőinek a jelentőségét a mindennapi életben és a gazdaságban. A NITROGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK CSALÁDJA A tanuló:  felismeri az aminosavakat mint két funkciós csoportot tartalmazó szerves nitrogénvegyületeket,  felismeri a fehérjéket mint aminosavakból felépülő, peptidkötéssel kapcsolódó természetes polimereket,  ismeri a fehérjék kiemelt tulajdonságait és szerepét a szervezetekben. AZ ANYAGMENNYISÉG A tanuló:  ismeri az anyagmennyiség fogalmát és mértékegységét, a mólt,  képes kiszámítani az anyagmennyiségből az anyag tömegét és fordítva. 4.2. Minimális követelmények A felsőbb osztályba lépéshez szükséges minimális követelményeket az egyes témák/témakörök határozzák meg. Mivel a kémiatanár önálló döntésére van bízva a témák/témakörök, il etve az egyes osztályban meghatározott célok tárgyalásának a sorrendje, ezért a felsőbb osztályba lépés feltételeként figyelembe veszi azoknak a témáknak/témaköröknek a minimális követelményeit, amelyeket az egyes osztályban tárgyalt. A kémiatanár mindemellett a tanuló egyéni képességeinek megfelelően a lehető legmagasabb színtű tudás elérésére törekszik. A tanuló:  tudja megfigyelni, leírni és elvégezni az egyszerű kísérleteket, valamint a megfigyelésekből alapvető következtetéseket levonni,  képes alkalmazni az alapvető kísérletezési technikákat (melegítés, térfogatmérés [mérőhenger], mérlegelés digitális mérleggel),  képes megalkotni a nagyon egyszerű molekulák modelljeit,  értelemszerűen tudja használni a legalább két forrásból származó adatokat (ismeretterjesztő és szakirodalom, világháló, adatbázisok stb.) és az adatokat bemutatni,  biztonságosan és felelősségteljesen tudja kezelni az anyagokat az egészségének és a 16 környezetének megőrzése érdekében (kémiai biztonság). A KÉMIA AZ ANYAGOK VILÁGA A tanuló:  meghatározza a kémiát mint természettudományt, amely az anyagokkal, ezek tulajdonságaival és változásaival foglalkozik,  különbséget tesz a halmazállapotok között,  különbséget tesz az elemek/vegyületek és atomok/molekulák között,  különbséget tesz a vegyjel felírása és az elemmolekulák, il etve vegyületmolekulák képlete között. AZ ATOM ÉS AZ ELEMEK PERIÓDUSOS RENDSZERE A tanuló:  ismeri a periódusos rendszer legfontosabb elemeinek a vegyjeleit,  ismeri az atom szerkezetét és a periódusos rendszer felépítését,  különbséget tesz az atom és a pozitív/negatív töltésű ionok között. A RÉSZECSKÉK (ALKOTÓELEMEK) KÖTŐDÉSE A tanuló:  ismeri az ionos és a kovalens kötést,  különbséget tesz az egyszeres, a kettős és a hármas kötések között,  tudja, hogy az anyag tulajdonságai (pl. oldhatóság) a szerkezetétől függenek. A KÉMIAI REAKCIÓK A tanuló:  tudja, hogy minden kémiai reakció anyag- és energiaváltozás,  tudja szavakkal leírni az egyszerű kémiai reakciókat,  felismeri a reagáló (ki ndulási) anyagokat és a reakciótermékeket az egyszerű kémiai reakciókban,  tudja, hogy néhány kémia reakció során energia szabadul fel, néhány pedig energiafelvétellel jár. 17 A PERIÓDUSOS RENDSZER ELEMEI A tanuló:  képes felsorolni az elemek és vegyületek néhány természetes forrásait,  képes besorolni az elemeket a fémek vagy nemfémek közé,  ismeri a periódusos rendszer I., II., és VII. csoportjában elhelyezkedő elemek fontosabb tulajdonságait,  képes megkeresni az adatokat a periódusos rendszerben az elemek relatív atomömegéről és használni ezeket egyszerű vegyületek relatív molekulatömegének a kiszámításához. SAVAK, BÁZISOK ÉS SÓK A tanuló:  ismer néhány savas és lúgos anyagot a közvetlen környezetéből, és megfelelően tudja őket kezelni,  indikátorok segítségével különbséget tesz a savas, lúgos és semleges oldatok között,  használja a pH-skálát a savas vagy lúgos vizes oldatok kémhatáserősségének a számszerű jellemzésére,  képes elnevezni és képletekkel felírni a legismertebb savakat, bázisokat és sókat,  ismeri az oldat, oldószer és oldott anyag fogalmakat. A SZÉNHIDROGÉNEK CSALÁDJA ÉS A POLIMEREK A tanuló:  ismeri a kőolajat és a földgázt mint a szénhidrogének forrásait és a szénhidrogének alapvető csoportosítását,  tudja megnevezni az első tíz alkánt, alként és alkint,  osztálytársaival együttműködve modelleket készít a fontosabb szénhidrogének modellezésére,  különbséget tesz a tökéletes és tökéletlen égés között, valamint ismeri a tökeletlen égés hatásait,  ismeri a polimer fogalmát, és képes felsorolni a polimerek néhány példáját (szénhidrogén-származékok) felhasználásaikkal kapcsolatban,  ismeri a szénhidrogének és származékaik felhasználásának káros hatásait a környezetre, valamint az ezek megelőzésére irányuló intézkedéseket. 18 AZ OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK CSALÁDJA A tanuló:  ismeri az alkoholok és karbonsavak tulajdonságait, és különbséget tesz közöttük a funkciós csoportjuk alapján,  a kiemelt, mindennapi életben előforduló oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete alapján képes felsorolni használatuk céljait,  ismeri a zsírok és szappanok alapvető tulajdonságait és felhasználásukat,  ismeri a szénhidrátok fontosabb képviselőinek a jelentőségét a mindennapi életben és a gazdaságban. A NITROGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK CSALÁDJA A tanuló:  tudja, hogy az aminosavak nitrogéntartalmú szerves vegyületek,  ismeri a fehérjéket mint aminosavakból felépülő természetes polimereket,  ismeri a fehérjék kiemelt tulajdonságait és szerepét a szervezetekben. ANYAGMENNYISÉG A tanuló:  ismeri az anyagmennyiség fogalmát és mértékegységét, a mólt. 19 5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 5.1. A tantárgy céljainak megvalósítása A korszerű kémiatanítás a kísérletező és problémaorientált oktatáson alapul (kísérletezési-kutatási megközelítések, tapasztalati és problémaalapú tanulás). A tartalom (fogalmak, tények, modellek, elméletek), a folyamatok és a módszerek fontos ismeretszerző szerepet töltenek be a kémia megértésében. A kémiatanítás kulcsfontosságú jellemzői közé tartoznak a kémiai tárgyú problémák, tudományos kérdések és tevékenységek, amelyekkel:  a tanulók ismereteket szereznek bizonyos fogalmakról, tényekről, tartalmakról vagy problémát oldanak meg,  elemzik a kísérletekkel vagy információforrások tanulmányozásával nyert empirikus adatokat, és a tanár segítségével bővítik az új fogalmakat, összefüggéseket fedeznek fel közöttük, valamint szabályokká kapcsolják össze őket. A tanterv egyes témájának/témakörének meghatározott procedurális és relációs céljai az előnyös oktatási módszerekre, il etve tevékenységekre is rámutatnak az egyes téma/témakör oktatási céljainak a megvalósítása érdekében. Az általános iskolai kémiai (természettudományi) fogalmak tárgyalásának kezdőpontja az a tudás, amelyet a tanulók az általános iskolai természettudományos tárgyak vertikális elrendezése alapján már elsajátítottak a környezetismeret, a természettudomány és a technika, főleg a természettudományok tantárgyak keretében, a kémia lehető legátfogóbb megértése céljából. Már megismert példákból ki ndulva haladunk az újak felé. Az új kémiai fogalmak elsajátításának kezdeti szakaszaiban a tanulók közvetlen környezetéhez kapcsolódó példákra korlátozódunk. Ezeket a példákat fokozatosan bővítjük igényesebb, kevésbé ismert példákkal. Ily módon kapcsolatot teremtünk a kémia és a mindennapi élet között, ezáltal közelítjük a kémiát a nem kifejezetten természettudomány-orientált tanulók számára is. A tanulók először szóbeli kifejezésekkel magyarázzák a fogalmakat és a jelenségeket, majd a tanár fokozatosan rászoktatja őket a szimbolikus kémiai nyelv használatára. Az általános kémiai fogalmak bevezetésekor nem teszünk különbséget a szervetlen és a szerves kémia között, hanem mindkét terület példáival foglalkozunk. A tanár dönti el a témák/témakörök céljai tárgyalásának a sorrendjét az egyes osztályokban, és figyelembe veszi a differenciálást, il etve az egyénre szabott tanulást a tanítási folyamatban. A választható ismeretanyagot a természettudomány-orientált tanulók részére, a kémiai tudásuk elmélyítésére szánjuk. 5.1.1. A kísérletezési-kutatási megközelítés A kísérletező munka a kémiatanítás alapvető oktatási módszere, amelyet más aktív tanulási és tanítási módszerekkel kombinálunk. A megfelelő kísérletek kiválasztása – a tanterv céljainak elérése érdekében – a tanár önálló döntése. A lehető legnagyobb mértékben bevonjuk a tanulókat a kísérletek kiválasztásába, tervezésébe és előkészítésébe. A megfelelő kísérletekkel egyszerre több oktatási célt is megvalósíthatunk. Ahol lehetséges, a kísérletező munkát terepmunkával és IKT használatával is kibővítjük. A kísérletező munkát kiegészíthetjük vagy kivételes módon helyettesíthetjük (veszélyes, drága, hosszadalmas 20 kísérletek) a különböző forrásokból származó kísérletek felvételeivel a tanítási folyamat különböző szakaszaiban. A kísérletező munkának kettős szerepe van a kémiaórákon: a kémiai fogalmak tárgyalása a kísérletezés megfigyelése alapján mint elsődleges adatforrás, vagy elméletek, il etve kutatási hipotézisek ellenőrzése. A kísérletező munka tanítási formáinak megtervezésekor hangsúlyt kell fektetni a tanulók önál ó kísérletező munkájára (csoportmunka, páros munka, egyéni munka), amelyet optimálisan kell elosztani a kémia tanításának teljes időtartama alatt, és kiegészíteni a tanulók közreműködését biztosító demonstrációs (bemutató) kísérletekkel. Az önálló kísérletező munka és egyéb önálló tanulói munkaformák során, a tanítási órák legalább 20%-án, kötelező a laboráns jelenléte is. A kísérletező készségek és a kutatási megközelítés fejlesztése nagyon fontos a tanulók kutatási munkába való bevezetése során, hiszen lehetővé teszi számukra, hogy szisztematikusan rászokjanak:  a pontosságra és megbízhatóságra a megfigyelések, adatok, eredmények leírása, rögzítése, feldolgozása és bemutatása során,  a kísérletezési-kutatási probléma meghatározására, kísérletezési-kutatási kérdések felállítására és hipotézisek megfogalmazására, il etve képesek legyenek előrejelzéseket megfogalmazni,  a kísérletezési-kutatási munkamenet megtervezésére és a megfelelő kísérletek megkeresésére, amelyek magukba foglalják az alapvető laboratóriumi eszközök és (az órákon elsajátított) munkatechnikák ismeretét, valamint a biztonságos munkavégzés biztosítását,  a függő és a független változók meghatározására és az ezek közötti kapcsolatok vizsgálatára (kontrollálására), il etve a kontrollált kísérletek ismeretére,  a kapott kísérleti eredmények (elsődleges forrás) és a különféle szakforrásokban (másodlagos források) megjelentetett eredmények összekapcsolási és összehasonlítási képességére és az elmélet összekapcsolására a környezettel,  a kísérletező munka eredményeinek és kiválasztott módszereinek kritikus értékelésére, valamint a változtatások, kiegészítések vagy bővítések javaslatainak a keresésére. Ha azt szeretnénk, hogy a kísérletezési-kutatási munka valóban ösztönözze a tanulók gondolkodási és cselekvési tevékenységeit, akkor nyitottabbnak és problémaalapúnak kell lennie, kapcsolódnia kell a mindennapi élethez és a környezethez, amelyben élünk. Fontos, hogy megfelelő módon helyezzük el a tanulási folyamatban, valamint figyelembe vegyük a tanulók közötti különbségeket és valóságos problémamegoldó képességét, amelyet fokozatosan bővíthetünk összetettebb vagy kevésbé ismert problémákkal. Emellett a tanulókat ösztönözzük, hogy a megoldások megtalálásában támaszkodjanak a kísérletezési ismeretekre, készségekre és képességekre, kapcsolják össze, egészítsék ki, bővítsék és értékeljék őket a fenntartható fejlődés szempontjából. 5.1.2. A térbeli megjelenítés, a vizuálizációs modellek és az IKT A kémiára mint természettudományra jellemző az anyagok, a jelenségek és a folyamatok világának makroszkopikus szintjén történő észlelése, ezek értelmezésére és előrejelzésére a szubmikroszkopikus világ nyelvét kell alkalmaznunk. A kémiatanulás során fontos, hogy a 21 tanulók megértsék és összekapcsolják a fogalmakat mind a három megjelenítési szinten (makroszkopikus, szubmikroszkopikus és szimbolikus), és ezúton fejlesszék a kémiai vizuális írástudásukat. A három megjelenítési szint közötti kapcsolat szempontjából elengedhetetlen a vizualizációs elemek használata: pl. kémiai modellek (a golyós modellektől a számítógéppel létrehozott modellekig), animációk stb. A kémiai modelleket szisztematikusan alkalmazzuk a kémiaórák minden témakörénél és fázisában. A tanulók térbeli megjelenítési készségeik fejlesztésében nélkülözhetetlen az aktív tevékenységük – önálló munka anyagi modellekkel (egyéni munka vagy páros munka), amelyeket kiegészít a számítógépes modellek használata (kémiai szerkezetek rajzolásához és megjelenítéséhez szolgáló programok: Chemsketch, Chime stb.). Fontos, hogy innovatív módon kihasználjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a modellek használata biztosít a kémiaoktatásban, és miközben modellekből tanulunk, a modellek megismerését is belefoglaljuk a tanításba, mindemellett a tanulókkal közösen gondolkodunk a modellek korlátairól, előnyeikről és hátrányaikról a megjelenítésekben, és így tanítjuk őket analóg gondolkodásra. Ez különösen a tehetséges tanulók számára kívánatos. A vizualizációs elemek (modellek, szubmikroszkopikus bemutatások, animációk) és a modern IKT alkalmazásánál fontos a kísérletező munkával való szisztematikus kapcsolat. 5.1.3. A forrásokkal való munka, az információk bemutatása és az IKT A kémiatanár különféle információforrásokat alkalmaz az oktatás megtervezése és megvalósítása folyamán (ismeretterjesztő és tudományos folyóiratokat, szakmai cikkeket, világhálót, adatbázisokat, dokumentumfilmeket, enciklopédiákat és más kiadványokat), és ösztönzi a tanulókat ezek, il etve a modern IKT használatára. A forrásokkal folytatott munka során a kémiatanár bevonja a tanulókat az információkeresésbe, -rendszerezésbe, - rendezésbe, -elemzésbe, hivatkozás esetén a források megfelelő kezelésébe, és fejleszti a tanulók kritikai gondolkodását, amely alapján képesek lesznek alkalmazni, értékelni és megfelő módon bemutatni az információkat. A kémiaórák forrásokkal folytatott munkáját összekapcsoljuk és beépítjük más tanítási módszerekbe, főleg a kísérletezési-kutatási és projektmunkába. A kémiatanárnak integrálnia kell a kémiatudomány korszerű eredményeit a kémiaórákba, információforrásként szolgálhat akár a kutatóintézetek látogatása is stb. 5.1.4. A kémiai biztonság A kémiaoktatás, főleg a kísérletező munka, olyan terület, ahol következetesen érvényesítenünk kell a kémiai biztonság elveit. A kémiai biztonság, legtágabb értelmében, magában foglalja a kockázatértékelést és -kezelést: a veszélyes vegyszerek és termékek megfelelő kezelését a kémiaórákon és (közvetlen) környezetünkben. Fontos, hogy a tanulókat szisztematikusan rászoktassuk az anyagok veszélyes tulajdonságainak a figyelembe vételére (az anyagok veszélyes tulajdonságainak a jelölésére szolgáló szimbólumok – piktogramok, H- és P-mondatok), ezeknek az anyagoknak a biztonságos és felelősségteljes használatának az utasításaira (minimális mennyiségek és a használatukra javasolt módszer), a védőfelszerelések következetes használatára és a hul adékok megfelelő eltávolítására. 22 5.1.5. Együttműködést biztosító projektmunka A kémiaórákon tervszerűen fejlesztjük a tanulók szociális készségeit is (együttműködési, tárgyalási képesség, ötletkifejezés, különböző nézetek és vélemények figyelembevétele stb.) különféle tevékenységekkel, főleg a probléma- és projektalapú megközelítésekkel a periódusos rendszer elemei témakör során, amelyek észszerűen folytatódnak a szerves kémia egyes céljainak a tárgyalása során (a kiemelt szerves vegyületek használatának a tanulmányozása, a környezetre és az egészségre gyakorolt hatás). 5.2. Egyénre szabott tanulás és differenciálás A kémia tantárgy keretében a tanulók képességeit, készségeit figyelembe véve a tervezés, a szervezés és kivitelezés, valamint az ellenőrzés és értékelés során érvényesítjűk a differenciálást. Ez a belső differenciálás különféle formáiban valósul meg. Külön odafigyelünk a specifikus csoportokra és egyénekre. A nevelő-oktató munka alapját a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa által elfogadott következő elvek, irányelvek és utasítások jelentik:  Odkrivanje in delo z nadarjenimi učenci,1  Učne težave v osnovni šoli: koncept dela,2  Otroci s primanjkljaji na posameznih področjih učenja: navodila za prilagojeno izvajanje programa osnovne šole z dodatno strokovno pomočjo,3  Smernice za izobraževanje otrok tujcev v vrtcih in šolah.4 5.3. Tantárgyközi kapcsolatok A tantárgyközi kapcsolat az egyik kulcsfontosságú koncepciója az oktatásfejlesztés korszerű irányzatainak. Elvárjuk a fiataloktól a laterális (oldalisági) gondolkodási képességet, a több területet átfogó készséget és képességet, valamint a kreativitást és az alkalmazkodóképességet. A tantárgyak közötti kapcsolatoknak ezért felbecsülhetetlen a fontosságuk az ismeretek és a készségek átadhatóságában, il etve kapcsolódásában. A kapcsolódó tantárgyak egymás közötti viszonyának a szempontjából megkülönböztetünk vertikális, horizontális, részleges és átfogó (kereszttantervi) tantárgyközi kapcsolatokat. Különböző tantárgyak kapcsolhatók össze a tanítási célok vagy a megvalósítási módok szempontjából (együttműködő [csoportos] tanulás), mégpedig a tartalmi vagy procedurális tudás (főleg a kísérletezési-kutatási alapú megközelítéssel), a tevékenységek, valamint a tanítási eszközök (IKT), a gondolkodási folyamatok és egyes kompetenciák felhasználása stb. terén. Kémiaórákon, a vertikális kapcsolatok értelmében, a tanulók bővítik és elmélyítik azokat az ismereteiket, amelyeket az általános iskolai természettudományos tárgyak vertikális elrendezése alapján már elsajátítottak a környezetismeret, a természettudomány és technika, a háztartástan, valamint a természettudomány tantárgyak keretében. A 1 Sprejeto na 25. seji Strokovnega sveta RS za splošno izobraževanje 11. 2. 1999. 2 Sprejeto na 106. seji Strokovnega sveta RS za splošno izobraževanje 11. 10. 2007. 3 Sprejeto na 57. seji Strokovnega sveta RS za splošno izobraževanje 17. 4. 2003. 4 Sprejete na 123. seji Strokovnega sveta RS za splošno izobraževanje 18. 6. 2009. 23 horizontális kapcsolatokat tekintve azonban számos lehetőség kínálkozik a természettudományos és más tantárgyakkal való kapcsolódásra. Az alábbi táblázatban a kémia tantárgyközi kapcsolataira vonatkozó, néhány ki ndulási lehetőség látható a tanítási célok elérése érdekében témánként/témakörönként. A kereszttantervi témák ( dőlt betűs írással jelölve, környezeti és egészségnevelés, könyvtári információs ismeretek, kulturális oktatás, közlekedési oktatás, munkahelyi biztonság stb.), így az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciák fejlesztése is látható. Téma/Témakör Tantárgyközi kapcsolatok/ kereszttantervi témák A KÉMIA AZ ANYAGOK Fizika: Bevezetés a fizikába; Hő- és belső VILÁGA energia (szilárd, cseppfolyós és gáznemű anyagok szerkezete) Biológia: A sejt és az öröklődés (környezettel való anyagcsere a sejtmembránon keresztül) Környezeti nevelés – Az ember és a társadalmi környezet fenntartható fejlődés (veszélyes anyagok kezelése) oktatása: Egészségnevelés: Veszélyes anyagok kezelése Pályaorientáció: vegyészeti szakmák Könyvtári információs ismeretek Kulturális oktatás AZ ATOM ÉS AZ ELEMEK Fizika: Bevezetés a fizikába (méretszintek a PERIÓDUSOS természetben) RENDSZERE Történelem: Találmányok, amelyek megváltoztatták az emberek életét (kémia, radioaktivitás) Matematika: Adatok gyűjtése, rendezése és bemutatása Könyvtári információs ismeretek RÉSZECSKÉK Fizika: Erők (elektromos erő, erő távolról) (ALKOTÓELEMEK) Földrajz: Természetes földrajzi egységek KÖTŐDÉSE (kőzetszerkezetek) KÉMIAI REAKCIÓK Fizika: A nap mint energiaforrás (hőmérséklet); A hő és a belső energia Biológia: A sejt és az öröklődés (sejtlégzés); Az élő rendszerek kémiája (megértik, hogy minden élőlényben folyamatosan kémiai reakciók zajlanak) Matematika: Adatok gyűjtése, rendszerezése és bemutatása Környezeti nevelés - A természet és a környezet; A fenntartható fejlődés környezet és a társadalom 24 oktatása: (hőszennyezés) Egészségnevelés: Elsősegélynyújtás égési sérülések esetén A PERIÓDUSOS Fizika: A légköri jelenségek és az időjárás; Az RENDSZER ELEMEI elektromos áram (fémek) Biológia: Az élő rendszerek kémiája; Az emberek mozgása; Az ember hatása a természetre és a környezetre Földrajz: Szlovénia természetes földrajzi egységei (a felszín és a kőzetszerkezet fontosságának értékelése) Matematika: Adatok gyűjtése, rendszerezése és bemutatása; Számtani műveletek törtekkel Technika és Az építőanyagok és feldolgozásuk – a technológia: fémek (a fémek fajtái és tulajdonságai, alkalmazhatóságuk, felületvédelmük) Szlovén nyelv: A kritika elfogadásának a képessége és monologikus nem művészi szövegek fejlesztése Történelem: Az őskori emberek (a fémkor); A polgárság felemelkedése (idriai bánya, vaskohászat) Környezeti nevelés – A természet és a környezet; A fenntartható fejlődés környezet és a társadalom; Az ember oktatása: és a társadalmi környezet (hőszennyezés; a különféle anyagok és az új technológiák környezeti hatása) Könyvtári információs ismeretek Kulturális oktatás SAVAK, BÁZISOK ÉS Biológia: Az ember táplálkozása és emésztése; A SÓK sejt és az öröklődés (káros anyagok semlegesítése) Földrajz: Tengermelléki területek (sómezők) Fizika: Elektromos áram (töltésmozgás) Matematika: Számtani műveletek törtekkel; Százalékszámítás, valamint az egyenes és fordított arányosság; Egyenletek és egyenlőtlenségek (képletből kifejezni az ismeretlent); Függvény (változók kölcsönös függésének a grafikus ábrázolása); Adatok gyűjtése, rendezése és bemutatása Képzőművészet: Grafika Történelem: Az őskori emberek (a fémkor); A 25 polgárság felemelkedése (idriai bánya, vaskohászat) Környezeti nevelés – A természet és a környezet; A fenntartható fejlődés környezet és a társadalom (a savak, oktatása: bázisok és sók környezeti hatása) Egészségnevelés: Elsősegélynyújtás maró anyagokkal végzett munka során Könyvtári információs ismeretek A SZÉNHIDROGÉNEK Biológia: Gázcsere és az ember tüdőlégzése; Az CSALÁDJA élő rendszerek kémiája (a szén ÉS A POLIMEREK központi szerepe); Az ember hatása a természetre és a környezetre Fizika: Hő- és belső energia (az energiatermelés és a kapcsolódó környezeti kérdések); A sűrűség és a nyomás (a levegőszennyezés) Földrajz: Gazdaság (az energiaforrások; a forgalom és a környezetszennyezés) Technika és A motorok (a belsőégésű motorok technológia: tanulmányozása és a negatív környezeti hatások csökkentése; Az építőanyagok és feldolgozásuk – mesterséges anyagok (a műanyagok előál ításához szükséges nyersanyagok) Szlovén nyelv: A kritika elfogadásának a képessége és monologikus nem művészi szövegek fejlesztése Történelem: A távírótól a világhálóig (a környezetszennyezés, a fenntartható fejlődés) Hon- és állampolgári Az emberiség közös értékei (környezeti kultúra, valamint etika: kérdések) Környezeti nevelés - A természet és a környezet; Az ember fenntartható fejlődés és a társadalmi környezet (az életmód oktatása: hatása; a hul adékok); A környezet és a társadalom (környezeti kérdések kezelése) Egészségnevelés: Szén-monoxid-mérgezés; elsősegélynyújtás Könyvtári információs ismeretek Kulturális oktatás Közlekedési oktatás AZ OXIGÉNTARTALMÚ Biológia: Az ember mozgása (az izomzat fizikai SZERVES VEGYÜLETEK tevékenysége; Az ember táplálkozása CSALÁDJA és emésztése; Az ember 26 anyagszállítása; Az élő rendszerek kémiája Sport: Általános erőnléti felkészítés; Általános elméleti tartalmak (táplálkozás, aerob és anaerob tevékenységek stb.) Szlovén nyelv: A kritika elfogadásának a képessége és monologikus nem művészi szövegek fejlesztése Hon- és állampolgári Az egyén és a társadalom kultúra, valamint etika: (alkoholizmus) Egészségnevelés: Alkoholmérgezést, elsősegélynyújtás; függőség; narkotikumok, fertőtlenítőszerek, cukorbetegség Közlekedési oktatás Könyvtári információs ismeretek A NITROGÉNTARTALMÚ Biológia: A sejt és az öröklődés; Az ember SZERVES VEGYÜLETEK táplálkozása és emésztése; Az ember CSALÁDJA anyagszállítása; Az ember kiválasztása; A test működésének a szabályozása, Az ember mozgása; Az élő rendszerek kémiája; Öröklődés Szlovén nyelv: A kritika elfogadásának a képessége és monologikus nem művészi szövegek fejlesztése Sport: Általános elméleti tartalmak (táplálkozás stb.) Egészségnevelés: Lázas állapot Könyvtári információs ismeretek ANYAGMENNYISÉG Matematika: Számtani műveletek törtekkel; Egyenletek és egyenlőtlenségek (képletből kifejezni az ismeretlent) A tantárgyközi (vertikális és horizontális) és a kereszttantervi kapcsolatok megvalósításához fontos a tanárok és az egész iskola szakmai együttműködése, a tervezés és a megvalósítás a szakmai aktívák szintjén. Az iskolai szintű tervezéssel számos más és különböző tantárgyközi, il etve már kereszttantervi kapcsolat valósítható meg különféle megvalósítási formákkal, mint pl. a tevékenységi napok. A kémiatantervet úgy tervezték, hogy lehetővé tegye az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák (képességek) megvalósítását, amelyeket a körülményeknek megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök ötvözeteként hatnároztak meg. (Priporočilo Evropskega parlamenta in Sveta, 18.12.2006, Uradni list EU št. 394/, 2006). A kémia tantárgy során elsőnyösen fejlesztjük a matematikai kompetenciákat és a tudomány (természettudomány) és technológia alapvető kompetencáit, valamint a digitális műveltséget. Ugyanakkor a kémiatanterv lehetővé teszi az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges egyéb kulcskompetenciák (képességek) számos elemének a megvalósítását is: 27  anyanyelvi kommunikáció (fogalmak, tények, gondolatok, érzelmek és vélemények kifejezésének és megértésének a képessége írásbeli és szóbeli formában; szóbeli és írásbeli érvek megfogalmazása és kifejezése a körülményeknek megfelelő, meggyőző módon,  idegen nyelvi kommunikáció (alapvető kémiai terminológia megértése a nyomtatott és elektronikus idegen nyelvi források használatakor),  tanulás tanulása (saját tevékenységek megtervezése, a saját tudás iránti felelősségérzet, önálló tanulás, metakognicíó fejlesztése, munkavégzési szokások kialakítása),  szociális és állampolgári kompetenciák (konstruktív kommunikáció csoportos közreműködésben; felelős hozzáállás az elfogadott feladatokhoz és kötelezettségekhez),  kezdeményezések és vállalkozói szel em (kreativitás, javaslatadás, tervezés, szervezés, vezetés, kockázatértékelés, döntéshozatal). 5.4. A tudás ellenőrzése és értékelése A kémia modern oktatását az ismeretek, készségek és attitűdök ötvözeteként határozták meg a tanulók felfogása megváltoztatásának és lehetőségeik kibontakozásának az ösztönzésére, így az ellenőrzés és az értékelés nemcsak visszajelzés lehet a megszerzett tartalom mennyiségéről, hanem úgy kell kialakítani, hogy kiemelje a tudás különböző aspektusait, és lehetővé tegye a tanárok számára, hogy megíteljék a tanulók munkáját és képességeit. A kémiaórákon a tanár ellenőrzi és értékeli a tanulók deklaratív és procedurális tudását. A kémiaoktatás céljait általában a Bloom és/vagy Marzan tanulási célok taxonómiájával értékeljük. Az ellenőrzés és az értékelés szóbeli és írásbeli. El enőrizzük és értékeljük a kísérletező munkát, projektmunkát, házi dolgozatokat és más termékeket is, figyelembe véve a tanterv minden egyes témájának/témakörének a meghatározott céljait. 28