r r
ZKA
Véipsztveni, politiesni kultupni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. IV. Evf.
Márkisevei, tg>25. augusztus 30.
Br»oj 34, Ss^m,

SZOETEH
je büo v Krškom, öszvetek na szpőmenek ednoga vdánoga bo-ritela. Kaksi boritel i kaksi öszvetek je büo tö i zakaj rávno v Krškom, steroga mi Prekmurci rávnotak nepoznamo kak nevémo pomen őszvetka, to szi zapísimo 11a nas szam rovás, na rovás prékmurszki polodelcov. Míszlimo pa, ka tiszti ki szo isztinszki boritelje szvojega sztána prisesz-noszti, tiszti bi mogli znati, ka je v Krškom, v Slovenije ednom málom, vendar pa politicsno v zadošzta 'zivom meszteci, pred pár dnévami veliki szpömenka öszvetek büo, őszvetek ednoga nigdasnyega szlovenszkoga bori-tela za kmetski sztan, za kmetške pravice, őszvetek na szpőmenek ednoga isztinszkoga poznavalca páverszki bolecsin: Gubec Máié ja. io.
Ka je büo té Gubec Máté? Nika drügo né, kak szvöjecsaszno Dózsa György, ki je za vőgrov vrémena páverszko revolucijo napravo, ali Szántó Kovács János, ki «je 1894. leta v Hódmezővásárhelyi pelao nezadovolne pávre pred varasko hi'zo protes-térat próti krivicam i ne drügi, kak Áchim András v Békéscsabi, ki je za szvojo kmetaiübézen za Tisza rezima od magnáta revolve mogao idti na vekivecsen pocsi-nek, gde sze ne csűje korupcije glász i gde sze nevidijo lazlíva vűszta: tá je odisao tüdi i Gubec Máté.
Isztina odisü szo na ov szvét ali nyí vszé is2tinszke i pravicsne ideje sümlénye je vszeedno osz-talo med tisztimi, ki szo né szamo szvoje karriere verni zi-dárje, nego ideaiiszti, kak szo i bili oni nigdasnyi prváki. Mrli szo, toda szo martiri pösztali szvojega plemenitoga dela, ali tő neznamenüje tő, ka tüdi i nyí ideje klica je povehnola. Ne! ne je povehnola nego z vszo csrszt-vósztjov 'zivé i raszté do száda prinesenoszti, naj né drügi nego mi sznmi naj 'zenyamo szád, ár je nam i zanász naszajena. Csi rávno ka dnésnya generácija nemre v'zivati nyí szajenyá szád, zató szmo pa mi, ka naj nyí poszajenyá klico gojimo do szadonosznoga dréva, steroga szád naj pridőcsa generácija v'zíva. Miszliti szi vszeli nató moremo, ka sze mi 'ze nikak premantrámo,
ali szpráylati prisesztnoj generá-ciji lepso bodőcsnoszt nam je pa dú'znoszt tak, kak szo tő delali goraj omenjeni boritelje kmetske ideje.
Gubec Máté i Krška de-montštracija z vecs kak deszét jezero lűdi cstejócsi kmetov, tő szo znamenitoszti tüdi za nász Prekmurce kmete. Gubec Maté je büo kmetski boritei, od stero ga sze tüdi i mi Prékmurszki kmeiovje z szrca toplöcsov moremo szpomenőti i tak tüdi za nyega nigdasnye pravice zavzéti, po nyega szledáj oditi i boriti za nyega ideje, da poká'zemo, ka szmo részan nyega isztinszki naszledniki, da pokažemo z djá-nyom ka ga részan postűjemo, tüdi csi je mrtelen. Záto je Krška demonstracija drüga zna-menitoszt za nász Prekmurce, gde je vecs kak deszét jezero kmetov demonstréralo né szamo na szpő menek Gubca, nego Gubca idejam, kí dnesz escse i v véksoj meri májo veljávo kak tisztikrát.
Tü szo šteli pokazati szvojo ne-zadovolsztvo doszedásnyim krivicam, ki szo sr.e godíie pröti krnetskomi sztáni, tü szo povedali ka szamo dotémao pi né dale. Kak je szam Radič pravo v szvojem tü obdr'zánom gucsi: „Prvi je kmet, drügi je delavec, obrtnik i tr'zec, i szamo trétjics pridemo mi gosz-poda."
Záto naj vezeta Krška demön-strácia nász Prekmurszke kmete z osztalimi slovenszkimi i hrvatskimi kmeti, pridru zimo sze v toj míszli vszi vküper, naj nega ráz-locska med kmetom i kmetom. Kmetski interess je szamo eden léko, je naj té ali one nacionále. Zeléna zásztava naj obhodi vesz szvét z lombra vencom, kmet ki vzdr'záva vsze i vszákoga naj má miroven zitek, kak doszta drugi ki sze na nyega kő'zi zivotárijo, vs^koga pa postüvati, tüdi i né kmeta, ki pripozna kmétske pravice.
Az angol és francia vezérek a komunista propaganda ellen.
A nemzetközi szociálista kongresszus ma a szocializmus nemeetközi békepolitikájával, a bizottság és leszerelés problémájával és a munkásságnak a háború ellen folytatott küzdelmével foglalkozott. Buxton (Anglia) kijelentette, hogy a munkások akarata elegendő volna a háború megszüntetéséhez, ha a munkásság minden rendelkezésre álló eszközt fölhasználna e cél érdekében. Buxton világkongresszus összehívását ajánlja az általános teljes ltsszerelés érdekében és tiltakozik a kommunisták eljárása ellen, akik nem átalják a zászló elhagyásáért és az öldöklésekért felelősséget vállalni. Hangsúlyozza a garancia-szerződés szükséges voltát és követeli Németország és Oroszország belépését a nemzetek szövetségébe.
Blum (Franciaorság) örömének adott kifejezést a Ruhr-vidék kiürítése fölött, valamint a jóvátételi kérdés vég leges szabalyozása fölött és nyomatékosan követelte Németországnak, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak a nemzetek szövetségébe való belépését amely a garancia-paktum által ezeket a nemzeteket az ententenak és Németországnak egyen jogusitása alapján egyesíti majd. Blum megbélyegezte a
bolseviki propagandát, amely hatástalan a nyugati proletáriátus kebelében, a keleten azonban fanatikus nacionalizmust váltott ki, faji és felekezeti harcokat lobbantott lángra, Blum azzal a kijelentései fejezte be beszédét, hogy csak nemzetközi szervezet képes arra, hogy jövőben a bonyodalmakat elhárítsa.
A nemzeti szociálista kongresszus ma délelőtt újból teljes ülést tartott, amelyre azért volt szükség, hogy Leon Blum beszédét Angolra és Németre lefordítsák. Ezen a gyűlésen Hillquit amerikai szociálista a háborús veszélyről tartott nagy beszédet, amerikai szempontból. Történeti áttekintést adott az Egyesült Államok köztársaságának politikai és gazdasági alakulatáról, hogy megmutassa, mint juttatja Ame rikát ipari fejlődése az imperializmushoz, amelynek most már egy koloni-ális és egy pénzügyi oldala van. A nagy háborús veszedelem egy részt abból származik, hogy az amerikai pénzmágnások igényt támasztanak mexikói petróleumbányákra, másrészt abból, hogy Japán ellen nagy a psziho-lógiai elkeseredés. A szónok amallett szállt síkra, hogy Amerika belépjen a demokratikus alapon álló népszövetségbe.
Je vsze mogőcse?!
Csüdno 1 V nisterni dugoványaj M. Sobota tak scsé vöviditi, tak da bi veliko i znamenitno meszto bilő, ali
nikak sze nyé ne pase tő. Naprávleni je 'ze za vilice polévanye vőz, vilic pa nemajo polajstráni, kanálov kre cészt nemajo narejeni kama bi sze za polévanye voda cadíla i ka vecs, tüdi i tő zalé'ze gnojsnica. Csüjemo ka motor-
sprickanco scsé küpiti váras M. Sobota, bár ka je tő velke vrédnoszti rakané-nye, ali szamo té, gda je 'ze váras na-telko razszvetleni v nocsi, ka sze pri tom poszvéti z ogne léko vszáke ne-szrecse, kí bi zvírala od karambola auto-sprickance z navádnimi vozővami. Persze odtoga niti gúcsali nemo, ka sze v tő auto-sprickanco postni urad — nemre priszeliti . . .
Na 'zelezniskoj posztáji sze pa nájbole vidi kak velki váras scsé M. Sobota bidti, tőda za kak velko jo scséjo nikáki naednok narédili. Naimre nisterni goszpődje szo szi példo po Ljubljani, ali Maribori vzéli, ka na posztájo nepüsztijo lűdi, csirávno májo vőzno kárto, ali pa szamo z peron kártov. Ja tő je tüdi réd i predpísz, pa tüdi v lűdi dobroto, naj sze véksa ne-szrecsa nezgodi, vendar pa mogőcse szamo tam, gde je velki obracsáj, né kak v M. Soboti. Predvszem pa bi szi zamerkati mogli tő, ka po ovi drugi veliki mészt 'zelezniski posztájaj csi neszmé na peron brezi peronszke kár-te, té posztáje májo tüdi zatő primerne csakalnice, gde szi potniki ali nyí szprevajácske pogovárjajo léko. Qde pa má M. Sobotska posztája kaj tak-sega, v oblákaj ? Jeli pa dönok peron-kárto trbé, ali pa morejo lűdjé pri-sziljeni bidti v szlabom vrémeni — na kresme.
Za nase kmetijsztvo, ki kak kmetiszke dr'záve zdr'zaviiela, je predvszem namesztno, obednim, pa dú'znozst dr'závne oblászti, ka sze bráni kmetski interess tüdi i sztem, ka sze z-vá'zanye kmetszki pridelkov z ménsov, ali brez carine dovoli, rávno táksi notripelanye pa zabráni ali pod velko carino navr-!ze, stero našim pridelkom vékso vréd-noszt dá. Tő sze je po dúgom zavla-csüvanyi tüdi zgődilo. Predocsmi bi pa mogli dr'zati interess tiszti delavcov, ki — 'zalosztno ali isztina — dela v domacsiji nemrejo nájdti i dobiti i ki szo tak na delo, na krüha szlfi'z v drüge dr'záve prísziljeni. Tem bi sze ali ta prevelika carina zni!zati na pr-véso tarifo mogla, ali pa ka je v prvoj vrszti prepotrebno, dati nyim delo mo-gőcsnoszt domá, na domácsi veliki imányaj. Kaksa je tá pravica, ka nisterni lüdjé dobijo agrárno zernlő brez raesuna, stero té dale z-árende dájo, ali gori sztojécsi pőv oddájo, pá idejo dale i tam 'zétvo proszijo, i v prvoj vrszti dobijo stero ali szami delajo, ali jo pa za doblesek dale dájo, szir-mák pa ki je zemlé, kruha potreben csi ga je 'ze bőg tak na te szvét sztvőro kakv szákoga drűgoga csloveka — nemre dobiti. Csi je 'ze zamujeno edno, míszlimo ka je dána escse f tá druga mo-gocsnoszt, tem lüdem, ki sze za szvoje decé kruh truditi po tűhinszki dr-'závaj morejo i szramotiti: pomocs-ti nyim pri viszikoj carini.
Hol a korupció?
Hogy eddig ténvleg csak korupciós kormányzat volt uralmon, azt ntmcsak, hogy eddig bőviben tapasztaltuk, de most az uj kormányzat révén bebizonyítást is nyert. Eddig még nem volt kormányválság mely nem tűzte volna ki első teendőjéül azt az absurdumot. mely a hivatalnokok kicserélésével kezdődött. És ma, ma mint látjuk az uj kormány sokkai üdvössebb dolgot is talált, mit a Pribičevič rezsim elpuskázott, azt igazítja helyre.
Volt alkalmunk meggyőződni Korošec (Klekl) kormány ténykedéséről. itt a szűkebb hazánkban is, mit tett. Nem volt első dolguk megvizsgálni Prekmurje népének baját, nem siettek orvoslást hozni egyes panaszokra, kérésükre, hanem első dolguk volt az, hogy a nem velük érző tanfélügyelőt elkergessék, s annak helyébe saját ekszponensüket ültessék. Jött utánna a Pribičevič rezsim, mit csináltak ezek? Kidobták a klerikálisok által pár hónappal előbb kinevezett tanfelügyelőt s visszahozták a sajátjukat; vámhivatali radikális elvű főnököt elkergették, iskolai igazgatókká demokrata ekszponenseket neveztettek ki stb., mindjárt be nem fizetett adókat irgalmatlanul végrehajtattak. Mindezeket pedig azért oly sürgősan, hogy a talpuk alatt égni érző talajt ezáltal álljon módúkban megmenteni, de ez is hiába volt. Aminek be kellett következnie, — bekövetkezett.
És ma hogyan áll? Az a párt, melyre mindent, csak semmi jót nem mondottak — éppen ez a két párt, — kiket hazaárulóknak és demagógoknak bélyegeztek ezek, éppen azok léptek a rend és békés munka terére, azok jöttek tele munkakedvvel és népjogok napirenden tartásával, kik ezáltal akarják az együttes
állam érdekét előbbre vinni tettel, nem pedig — mint amazok — frázisokkal és épp ellenkező cselekedetekkel. Ki hát a jobb nacionalista? Azok-e kik jelszavakkal és korupcióval, erőszakoskodással akarnak célt érni, vagy azok-e kik tettekkel bizonyítják be azt és szolgálják a nép erdekét. Azt hisszük nem kell bővebben fejtegetnünk azt, a mi magától értetődő.
Természetes a volt kormánypárti urak minden eszközt fel használnak arra, hogy a mai kormány pár napi működésének eredményét és jó oldalát ellensúlyozzák s nem riadnak vissza olyan intrigáktól sem, melyek az ő eddigi piszkos működésűket és eljárásukat tárj i elénk. Mi azonban minderre nem addunk semmit, sőt ez erősiti meg bennünk azt a hitet, hogy ez a kormány lehet csak javára az agyonsanyargatott földmivességnek, mert a hivatalnok-kapitalista és papok-főuri pártja különben nem szolgálna annyi intrigát ellenük és nem állítaná összes sajtóját a mai kormányzat ellen. Persze ha nekik fáj a gyeplő elvesztésével járó tény, mi csak örülhetünk neki, mert ha még sokáig maradtak volna hatalmon, nem hogy
nem szállíttatott volna le az a kiviteli vám, mely éppen nekünk gazdáknak a legvégső pillanatban jött jókor, s nemhogy a külföldi liszt és kenyérmagvak bevitele magas vám által nem tiltatott volna el: hanem pár hónap múlva már a ruhánkat is lehúzták volna a nagy adó és olcsó gazdasági termény miatt.
Tehát a „Novinének" és a „Jutronak" melegen ajánljuk ne gyaláza a mai kormányrendszert, mert maga alatt ássa a talajt. Mindkettőjüknek szégyenére válhat, hogy kormányon létük aika -mával egy parányit sem követtek el annnk a földmivességnek az érdekében, melynek bizalmát már évek hosszú során át zsiros fizetéssel együtt élvezték s amelynek oly égetően kivánt érdekét a mai rövid ideig létező kormáuy már is teljesítette. Minden kiabálásuk tehát egy-egy fajó köny a bársonyszék után, de részükre ugy-látszik már örökre elkopott. Lehet azonban akármily kormány uralmon, fő hogy dolgozzék a nép és nem teljesen a maga hasznáért — üdvözöljük, ellenkező esetben pedig átok rája, ha még olyan párt neve is lesz, nevét annak is csak korupciónak fogjuk nevezni.
Abd el Krim visszavonul az offenzíva elöl.
A marokói harctérről kiadott vasárnapi hivatalos jelentés közli, hogy a keleti frontszakaszon Abd el Krim sorkatonasága visszavonulóban van és a földeritök hirül hozták, hogy a reguláris csapatokat kivonják az arcvonalból. Azók a francia őrjáratok, amelyeket előre küldtek, sehol sem találkoztak ellenséggel. Egyébként a Csul benszü-lött törzs 800 családja visszapártolt a franciákhoz.
A nyugati fronton a Leden völgyben a rifkabilok részén mozgolódás tapasztalható és a francia parancsnokság itt ujabb támadást vár. Uerga völgyében a rifkabilok támadását a francia haderő könnyűszerrel verte vissza.
Spanyol repülők és egy páncélos cirkáló hajó ágyútűz és bombázás alá vette a rifkabilok hadállásait. Az alhu-cemasi öbölben álló XIII. Alfonzo hadihajó ágyúi nagy károkat tettek a rifkabilok fedezékeiben. Monaszterie spanyol őrnagy, az alhucemasi helyőrség parancsnoka, aki a legutóbbi támadásokban súlyosan megsebesült, meghalt. A parancsnokot és a spanyol elesett tiszteket az alhucemasi várerőditések falai között vasárnap temették el nagy katonai pompával.
Liautey tábornagy Rabatból elutazott és csütörtökön Párisba fog érkezni, hogy a kormánynak jelentést tegyen a hadműveletekről.
POLITIKA.
Radič krskói (slovenija) olasz ellenes beszédjét különböző kommentárokkal kisérték nemcsak az ellezéki lapok, de magában a radikálispártban is ellenkezésre került azért, mert félnek attól hogy ,. olaszország érzékenységét bántva, rossz szomszédi viszonyt fog produkálni. — Pašič Karlsbadból felgyógyultán elutazett s ezúttal Benešoek köszönő táviratott küldött a szivélyes-fogadtatásért és a nyugalmas ott tartózkodásért. Kíséretével Svájcon keresztül Evian les Bains-ba utazott. — Ninčič külügyminister Qenueba utazott a Népszövetség ülésezésére. — Radič -párt most tartja nagy konferenciáit Zágrebben, melyen megállapítják a párt iövő programját. — Beográd-ban politikailag minden csendes, mindenki Pašič érkezését várja, mely esetleg némi élénkséget fog hozni a politikába. — Cankov bolgár ministerelnök nem hajlandó semmi szin alatt sem átengedni helyét egy más kormánynak, pedig már a király maga is azt a kívánságát fejezte ki, hogy jöjjön egy higgadtabb kormányzat. — Hötzen-dorf Konrad tábornagy, volt vezérkari főnök meghalt, osztrák köztársaság költségére Hitzingben fogják eltemetni. — Németország szept. 4.—9.-ig nagy katonai hadgyakorlatokat fog rendezni a lengyel határ mentén.
Mi a teendője azoknak, kik Magyarországon tartoznak ?
A mi embereink közül sokan vannak olyanok, kik még a békeidőből Magyarországon tartoznak kisebb nagyobb összeggel. Némely nagyar bank azon követeléssel lép fel az adósok ellen, hogy tartozásukat arany valutában fizessék. Ez a joguk pedig nincsen meg. Ha valaki például a háború előtt vagy alatt Magyarországon 1000 (egyezer) korona adóságot csinált, s azt mai napig nem egyenlítette ki, az csak 1000 koronát vagyis 250 Dinárt köteles ma visszafizetni, de természetes jugoszlávkoronában. Az pedig, kinek birtokára bekeblezett ily adóssága van, az adósságának megfelelő összeget helyezze letétbe a járásbíróságnál. Mikor ezt megtette, perelje be az illető bankot, vagy a kinek tartozik, hogy a törlést ismer.e el, Mikor az ily itélet jogerőssé vállik a törlést végre lehet hajtani.
Aki e tekintetben bővebb felvilágosítást óhajt, az forduljon bátran a kir. járásbírósághoz, hogy kelletlenül is ne legyen kellemetlensége.
barqa kereszt.
Elbeszélés. — Irta: Sz. S.
Felesége igyekezett kibékíteni. Annyi szépet, jót hallott munkás, szelíd menyéről, eleven, mosolygó kis unokájáról, hogy nagyon szerette volna már őket látni. De férje indulatosan kiáltott rá ilyenkor a könyörgő asszonyra.
—	Engedetlen volt, akaratunk ellenére cselekedett Nem érdemli meg, hogy szeressük.
Gyakran, meglehet, Faragó Mihályt is elővette a vágy látni a fiát, menyét és kis unokáját, de aztán erőtt vett rajta a nyakas dac. Talán azért is állott most asztalán folytonosan a boros kancsó s fekete- haja egészen őszbe borult,
—	A templomba se jár, urvacso-ráját sem vesz — mondá gyakran nekikeseredve feleségének Faragó Mihály Imádkozni is a kereszthez jár. Had segítsen hát rajtuk a kereszt.
S Pali csakugyan bizonyos vak hittel tekintett mindig a keresztre. Tudja
I
Isten, valami megmagyarázhatatlan tiszteletet érzett a régi barna kereszt iránt, mintha annak valami nevezetes szerepet kellene játszania életében.
Három év is eltelt s Faragó Pali nem kereste fel szülei házat. Dolgozott Szorgalmasan s ha szegényül is élt, de boldognak érezte magát.
Egy szép nyári napon azonban az istállójába kötött két ökör egyszerre csak elkezdett szédülni s néhány pillanat alatt elhullott mind a kető. Ekkor nagy keserűség fogta el. Szegény volt, honnan kárpótolja ezt a nagy veszteséget ?
Férfi létére is könyezve ment a Szabadba s tekintete ráeset véletlenül a barna keresztre. A szive elszorult és nagy keserűség fogta el. Eszébe jutott hogy szüleivel feleségének hite miatt kellett szakítania. Fölmerült előtte szerencsétlen, tönkre sújtott nagybácsijának emléke emléke, a ki szintén felesége iránti szeretetből húzott a pápisták felé is a ki mindig oly kegyelettel emelte meg süvegét a kereszt előtt.
— Csakugyan nem hoz szerencsét a kereszt tisztelete — tört ki indulatosan. Kálvánistára csak szeren csétlenséget hoz a kereszt.
Felesége még mohasem látta ily j indulatosnak, ily vadnak. M'kor a me- j zőre ment, sem feleleségét, sem gyermekét nem simogatta, nem csokólta meg.
Pedig feleségének ajkain vigasztaló szavak fakadtak, a kis Palika pedig mosolyogva emelte fel kis kezecskéit. De ö vadul, komoran hagyta el házát s a közeli domb aljába ment, a hol vidám dalolás között arattak.
Felesége délben utána szaladt az étellel. A kis Palikát addig egyedül hagyta. Eegy félóra mul^a ugy is visszajön, addig hadd játszék az udvaron.
A mint Erzsi a mezőre sietett a tiszta egett egyszerre sürü felleg boritá be.
Meggyorsította lépteit, gondolván, hogy mig az eső elkezd esni, addig visszajő. De a mikor a domb aljához ért, az eső már nagy cseppekben hullott alá.
Férje kedvetlenül fogadta. Mo3t sem csókolta meg feleségét s a kis Palikáról sem kérdezősködött. Akkor Í3 mindig a barna kereszt volt eszében a mely a alatt egyszer biztató szavakat hallott és a mely rá nézve mégsem hozott egyebet szerencsétlenségnél.
A közeli mezőn levők szítén kezdtek felhúzódni a domb oldalára. A dombon néhány óriási fa terebélye hívogatóan sújtotta ki hatalmas ágait. Pali látta, hogy Faragó Mihály is, anyja is, hogy indulnak egy nagy körtefa alá.
A mint szüleit látta, még inkább eszébe jutott a barna kereszt s ökleit í összeszorítva, megfordult, hogy talán j megfenyegesse. De a mint visszafelé] tekintett, a kereszt nem volt már! előtte.
Egy nagy, óriási dördülés hangzott fel, mintha a világ zökkenne ki forgásából s a falu felől egy sötét, I gombolygó, zavaros tömeg látszott előtörni. A dördülést ijesztő zúgás vál- i totta fel.
BI á s z i—H i p b h.
—	TJovi Rönítjen__agarát. Slovenija sze je znővics obogatila z ednim pri zdravlenyé tak velko hasznovitoszti Röntgen aparátom. Dr. Kühár Sándor primarius Ptujszkoga spitála, nas róják z Püconec, szi je szpravo tő nápravo
sterim lüdsztvi na haszek scsé szlű'zíti.
—	Postni autó M. Sobota--Dolnja
ertdava, ki je zavolo graditvi nővoga mosztá v M. Soboti na Püconszkom potoki, eden c^asz szkozi Beltinci— ^enkovci vozo, ár je té möszt 'ze dograjeni, sze postni-auto obracsáj z 1. szeptembrom znővics szkőz Martjanci— )obrovnik bóde vrso. Sztem sze o'znya postnoga autója szkőz Beltinci -Renkovci z 31. aug. prekine.
Upravitelsztvo.
—	Szenye v M. Soboti dne 24. aug. t. 1. je veliko bilo, ár szo prignali 475 komadov govej in 244 komadov konjev iz tega sz í prodalo 327 govej in 122 konyev. Na szenye szo tüdi prišli zvünszkega országa kupci (iz Cseskega) in szo szamo zsmetne kobile iszkali, veliki kvár je büo, ka szo nasi kmeti kre Möre izosztali s tega szenya, ár bi zdaj szvoje teske kobile lahko dobro odali. Qori pozovémo nase kmete, ka da de sze szenye v M. Soboti dne 15 oktobra obdržalo in szi tak miszlimo, ka na to szenye escse vecs zvünszki küpcov pride. Zdá je 'ze szoldacska komanda tüdi eti küpüvala konye, stero to ká'ze, ka sze !ze szoldacsija tüdi zanima za nase konye. Li naprej vértje z vašimi dobrimi kobilami.
—	Poziv na izredni občni zbor katerega sklicuje Gospodarsko društvo za srez Murska Sobota (Muraszombati járási Gazdák Szövetsége) na podlagi § 23. društvenih pravil na nedeljo, 6: septembra t. 1. ob 9 uri predpoldne v državno ljudsko šolo v M. Soboti. Dnevni red : Likvidacija društva in predaja premoženja novo ustanovljeni Kmetijski podružnici z a M. Soboto in okolico. Ako ta občni zbor ne bo sklepčen za to sklepanje, se vrši dva meseca pozneje, to je 8. novembra t. 1. iztočasno in istotam nov občni zbor, ki bo sklepčen ob vsakem številu članov. M. Sobota, dne 2. aug. 1925. Kováts Števan Aleksander Vértes.
—	Postni glász. Z 2. szeptembrom 1925 zacsno dosztávlati szelszki pisz-monosa poste Dobrovnik pošto v Kobilje, Motvarjavce i Bükovnico. Dosz-táva sze bo vršila vszeli v pondélek, szrédo i pétek.
— „Poželenje" és „Stara molitvena" imakönyvek kaphatók : HaHN papirkereskedésében.
— Ka májo vcsiniti tiszti, kí szo na Vogrszkom dú'zni ? Doszta nasi 1 Lidi e.-cse z mirovnoga vrémena dugé má na Vogrszkom. Nisterne banke iz vo-grszkoga térjajo od nasi lüdi, ka jim naj plácsajo v zláti valuti. Toga jusa nemajo. Sto je bio pred bojno ali za vremena bojne na Vogrszkom na primer 1000 koron duzen, pa je escse dneszdén né plácsao te plácsa szamo 1000 koron nasi péaez ali 250 diná-rov. Tiszti pa steri taksi dug májo na szvojem grünti gor tablani naj pé-neze na szodniji doj položijo. Gda szo te péneze na szodniji doj polo'zili te pa morejo banko ali tisztoga steromi szo dú'zni tő'ziti, ka more dojbriszanye privoliti. Gda je táksni sződ právomo-csen, pa sze dúg léko z grünta doli
zbrise. Sto je potrében v tom kaksega tanácsa náj ga ide pitat na králevszko birovijo, ka nede meo nepotrébnoga kvára.
—	Posta-autó forgalom M. Sobota— D. Lendava, mely eddij* a pucinci patakon lévő hid újjáépítése miatt Beltinni
Renkovcén keresztül volt kénytelen közlekedni, a hidépités befejeztével aug. 31-én ez a járat megszűnik, s Murska Sobotából - D. Lendavára szept. l ével a posta-autó újból Martjanci -Dobrov-ntkon át fog közlekedni a régi menetrend szerint.
—	Nagy érdeklődés mellett nyilt meg az első szabadkai mintavasár. Öt hónap elölt vetették fel a szabadkai vezető gazdasági férfiak a kiállítás és mintavásár gondolatát és rövid idő alatt túlfeszített munkával létre is hozták a vajdaság első árumintavásárát. Manojlovics Vla-diszláv, a Lloyd-társaság elnöke, Rottman Imre, a Vajdasági gyáriparosok Szövetségének elnöke és Itnhoff József, a Bácsmegyei Gazdasági Egyesület igazgatója állották a kiállítás szervezésének élén. A kiállítás három nagy pavillon-ban, ipariban, kereskedelmiben és mezőgazdaságiban, azonkívül egy állattenyésztési és autócsoportban van elrendezve. A kiállítók száma meghaladja a halszázat. Vasárnap délelőtt nyitotta meg a mintavásárt Krajács kereskedelmi miniszter, több mint húszezer főnyi közönség jelenlétében. A miniszter a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a kiállított tárgyakról és az vgész vásár elrendezéséről.
—	Postai hír. 1925. szept. 2-án veszi kezdetét a falusi posta kézbesítés Dobrovnik posta kézbesítője részéről Kobilje, Motvarjevci és Bukovnica községekbe, mégpedig minden hétfő, szerdai és pénteki napon.
—	Uj Röntgen készülékkel gyarapodott Slovenia. T. i. a t orvosi tudomány szolgálatában oly »agy szerepeit játszó Röntgen készülékkel szerelte fel rendelőjét földink pucinci születésü Dr. Kühár Sándor a ptuji közkórház főorvosa is, mellyel az emberiség szolgálatára egy humános dolgot müveit.
—	Vendéglős egyesület értesiti t. tagjait, hogy „Gostilničarski list" cimü vendéglős szaklap Türk elnökhöz megérkezett s azt ott bármikor átvehetik.
—	Hodoš. Önkéntes tűzoltó egyesületünk f hó 30.-án tartja meg nyári táncmulatságát a Skalič féle vendéglőben d. u. 3 órai kezdettel.
—	Polgári iskola M. Sobotában már csak a mult emléke. Az uj tanév kezdetével már semmi mozgás nem észlekhető ott, véglegesen — eltöröltetett. Elég szomorú hogy bezárták, még szomorúbb azonban azokra, kik ezt előidézték.
. — Vásár NI. Sobotában f. év aug. 25-én tartatott meg nagy érdeklődéssel. Az állatvásár igen forgalmas volt, mert felhajtottak 475 drb. szarvasmarhát és 244 drb. lovat, melyek közül eladatott 327 drb. szarvasmarha és 122 drb. ló. — Az állatvásáron külföldi vevők is voltak (Csehek), kik csak
erös, nehéz lovakat kerestek. Igen nagy kár volt, hogy a mi Mura vidéki gazdáink az ő nehéz lovaikat be nem hozták, mert most lett volna alkalmuk azokat jó géuzért eladni. — Gazdáinkat figyelmeztetjük és felhívjuk figyelmüket a f. év oktober 15-én megtartandó országos vásárra, azt hisszük, hogy ekkor még többen jönnek külföldiről vevő szándékkal.
— Meghívó. A „Muraszombati járási Gazdák Szövetsége" alapszabályainak 23. §-a alapján ío'yó évi szept. 6-án délelőtt 9 órakor Murska Sobotában az állami iskolában rendkívüli közgyűlést tart, melyre az összes tagok tisztelettel meghivatnak. Napirend : A Gazdák Szövetségének feloszlása s vagyonának az ujornan alakult gazdasági egyesületre (Kmetijska podružnica za M. Soboto in okolico) való átruházása. Ha az összehívott közgyűlés erre nézve nem lenne határozatképes a jelen meghívó alapján (újnak kibocsátása nélkül) két hónap múlva, azaz f. évi november 8-án d. e. 9 órakor ugyanott uj közgyűlés fog tartatni, amely tekintetnélkül a megjelent tagok számára végérvényes határozatot hoz. M. Sobota, 1925. aug. 2. A Gazdák Szövetsége elnökének eltávozása folytán : Kováts István és Vértes Sándor alelnökök.
Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru.
NOVISAD: aug. 28.
100	kg.	Pšenica—Buza Din. 270-275
»	»	'Zito—Rozs » 190-200
»	»	Ovesz—Zab » 170—190
»	»	Kukorica	—190
»	t	Proszó—Köles » — —
y	»	Hajdina	» — —
>	»	Szenő—Széna » —75
»	»	Graj—Bab csres. » —350
»	»	zmésan—vegyes bab —300
»	»	Krumpli	» —55
»	»	Len. sz.—Lenmag » —500
»	»	Det. sz.—Lóherm. »	--
BENKO: aug. 28. 1 kg.
III.
7"
iT	7
' W	O
to	O 3
Bikőv.j Bika Telice I § Üsző Krave ' S Tehén Teoci Borju Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Feneasi
11. I. príma 8-- 9"- 9-50 8'- 9 50 9— 4 6-- 7— 12-— 13— 16- 18— . 28-— 35— 30— . -• 25— 1.25
Pénas
1 Dollár . . . .	=? D.	54—
100 Kor. Budapest .	= »	0.0775
1 Schil. Becs .	= »	7 83
1 Kor. Praga . .	— *	164
1 lira.....= »	200
Zürichben 100 Din == 9.26 sfrk
li^MwiramHHit
Uradno uverenje.
K. Broj 123/1 voj. poglavarji za izdavanje vojnik izprav in druge uradne listove (protokol itd.) se dobij v PREKMURSKI TISKARNI Murski Soboti
Üzleti értesítés!
Miután Hodošon a Breiner i féle házat megvettük ezúton é'r-j tesitjük t. üzletfeleinket, hogy üzletünket Hodosra tesszük át s ott rőfös és rövid árut, vas, bőr és fűszert állandóan és a legolcsóbb napi áron raktáron tartunk. Miután üzletünket
1925. szept, 1.-én
\ megnyitjuk, kérjük a t. közönség szives pártfogását.
Hodoš, 1625. aug. 29.
Tetjes tisztelettel
Preis Izrael in Edmund
trg. z mešanim blágom.
POZOR! Zelo ugodno se proda:
1.	Popolnoma moderno zidana velika enonadstropna hiša z velikim trgovskim lokalom in 2 ročnima skla-diščama v Loki pri Zidanemmostu v v sredini vasi tik postaje, z velikim vrtom, hlevi in drugimi gospodarskimi poslopji. Trgovina že več let dobro vpeljana.
2.	Na križišu velikih cest komaj par korakov od velike železniške postaje ob Dravi zelo velika, zidana in dobro idoča restavracija s drugimi poslopji, kakor ledenico i. t. d. ter vrtom za goste, in zemljišča.
3.	V večjem mestu v Sloveniji ob Dravi zidana enodružinska hiša s 5 sobami ter ograjenim zelenjad-nim vrtom.
4.	Ravno v istem mestu enonadstropna hiša s trgovfckiii i ^ lokali in vrtom.
5.	V bližini Gornje Radgone grajščinsko, docela arondirano posestvo z gradičem in drugimi stavbami: od .tega se odprodajo tudi posamezni delit* po 8 do 30 ali več oralov s poslopji:
6.	V Hočah blizu Maribora ob cesti, kakih 13 minut od postaje Hoče velika hiša, žaga in mlin z vsemi gospodarskimi poslobji z njivami, travniki, gozdovi, sadonosniki in dr. Vsa poslopja v dobrem stanju.
7.	Eno uro od Ptuja kakih 7 oralov zemljišča in vsa poslopja.
8.	V okraju Gornja Radgona posestvo kakih 2—3 orale s poslopji, ob cesti á na manjšem oz. zelo malem hribčku.
9.	Blizu Sv. Lenarta v Slov. Goricah kaka 2 in pol orala mereče posestvo s poslopji.
10.	Pri Sv. Jurju blizu Maribora kakih 9 oralov obsegajoče posestvo, ki je docela arondirano s poslopji.
11.	V kraju Podboč prav blizu Poljčan in kakih 13 minut od te postaje posestvo, ki meri ca. 4 do 5 oralov s poslopji.
12.	V Brezovcu v Halozah posestvo s poslopji. Vse meri ca. 10 oralov in med temi je vinograda za 2 orala, ki je izborno zasajen in obdelan ter rodoviten.
13.	Blizu Maribora posestvo kakih 15 oralov s hišo, hlevom, svinjakom, prešo in dr.
Tozadevna natančna pojasnila daje
interesentom t. j. kupcem OBLASTNO KONCESIJONIRANA POSREDOVALNICA ZA PROMET Z ZEMLJIŠČI V GORNJI RADGONI.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme l — mali oglaszi 0'70 Din. i dávdk. Pri vecskrát popüszt.
Rőkopíszi, kis ze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo:
Reditel.sztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina
MÁRKISEVC —: Postni csekovni racsun broj 12980
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal br. 20. posta MURSKA SOBOTA. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikáb« 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: S7.övegközt és nyilttér t ű0, rendes 1-—, apróh .detés 0-70 Din és az illeték.
Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
Szarvasmarhánál és sertésnél
nem ritka a burga, répa, (idegen testek) megakadása nyelőcsőben. Mivel most van e betegség idényje (szezónja), nem végzek felesleges munkát, ha leirom az első segélynyújtást.
A betegség felismerése nem nehéz, bár vannak esetek, ha az idegen test nem zárja teljesen a nyelőcsövet, hogy a jellemző kőrjelenségek nem szembeötlők. Ilyen esetekben bevárható az állatorvos megérkezése. A gyors segítségre csak a szarvasmarhánál van szükség, ha az idegen teot beékelődése előtt eleget evett és a nyelőcső elzárása teljes, mert ehhez egy másik betegség csatlakozik a felfúvódás amely a szarvasmarhát hamar megöli.
Ha az állat az evést hirtelen abbahagya, üres nyelőmozgásokat végez, a szájban felgyűlt nyálat nem tudja lenyelni és ezért az hirtelen, lökésszerűen kiömlik a szájból, ha az állat emellett teljes öntudatánál van, járása légzése, érverése hője rendes az esetben csaknem b'zonyos, hogy a nyelőcsőben valami megakadt. A szarvasmarha első gyomrában (bendőjében) állandó a gázképződés. Ha ezt gázt felböfögni nem tudja, felfúvódik. A felfúvódás sokkal veszélyesebb a nyelő-/ cső elzáródásánál.
Sohasem próbálja valaki kivenni vagy letolni a fennakadt tárgyat, mert igen csekély kivételektől eltekintve nagyobb bajt csinál, mint amilyen van.
Hogy ezt belássák, leirom az okokat. A nyelőcső egy rágalmas, nyújtható, helyéből elmozdítható kényes szerv, melynek nyálkahártyája az alatta levő izomrétegen minden irányban elcsúsztatható. E cső n»m egyenlő tágasságu. Lefutása a nyak baloldalán a szív felett, a rekeszizom felső részén van. A szi v f elett vastag életerek és fontos idegek tő-szomszédságábán halad.
Ha az elakadt tárgyat bottal, ostornyéllel erőszakosan nyomjuk, a a nyelőcső az idegen test mögött meg-nyiklik „S° formájú lesz. Minél erő-sebben nyomjuk, annál nehezebben tud lecsúszni a burgonya. E nyomástól a nyelőcső felső része ahol leggyengébb átszakad vagy a burgonya mellett az ostornyele átfúrja a nyelőcső vékony falát. Tudok esetet, ahol a kuruzsló még a szomszédos tüdőt is átdöfte a gyomorszondával (amely ilyen célra is atkalmas hajlítható cső.) Volt eset, hogy az ostornyelét a légcsőbe erőszakolták, az állat megfuladt. Kisszom-baton egy marha nyelőcsövét, garatját annyira összekarmolták, hogy a nyak erősen megdagadt másnapra, pedig addig már lecsúszott az idegen tárgy,
orvosi gyógykezelésre. A burgonya kivétele nem kevésbé veszélyes, mert a nyelőcsövet körmükkel felsértik és ha nincsen szakember, aki a megakadt tárgyat mesterfogásokkal a kézbe nem jutatja, a legritkább esetekben, mondható, egyáltalán nem sikerül annak kivétele, a garat és nyelőcső ellenben ugy össze vissza lesz fertőzve, szabdalva, hogy azt még állatorvos sem tudja rendbehozni. Ezért fogadják meg emberek, hogy sem maguk, sem másokkal nem kísérlik meg a kivételt avagy a letolást, hanem azonnal jó állatorvoshoz fordulnak segítségért. Amíg az megérkezik tartsanak készenlétben egy hegyes zsebkést, nem tro-kárt, ha a bajt szarvasmarhát érte, hogy a felfúvódott bendőt végveszélykor bal oldalon, az éhgödör közepén, a csipö és az utolsó bordák távolságának felső harmadában megszúrhassák a megfulást okozó gázokat kibocsáthassák. Legtöbbször erre nem kerül a sor, mert hidegvizes leüntésekkel, hideg bendőborogatásokkal a gázképződést erősen lehet visszatartani. A szarvasmarhát a meleg istállóból vezessük ki a tiszta levegőjű szabadba.
Ha e pár soraimat betartják, az állatorvos minden esetben meg fogja menteni állatjaikat, de amint a legkisebb próbát ejtik rajta a gyógyulási eredmény hirtelen és nagyon megcsappan.
A buza és trágyázása.
Hazánkban a gazdálkodás belterjesebbé váltával a mellőzhetlen fontosságú ma már a műtrágyák alkalmazása. Kalászos növényeink sorából a buza rendkívül háládatos a foszforsavas trágyázás iránt. A kellően szuper-foszfátozott buza legalább is 6 — 8 nappal előbb érik, mint az igy nem trágyázott, ez pedig a búzatermelő gazdaközönség előtt a fő munkaidényben tetemes nyereséget jelent. Ezenkívül a szuperfoszfát fokozza a buza termését, tökéletessebbé teszi beéredé-sét, javítja a termés minőségét a meg-dőlést sőt a rozsda ellen is óvja. A szuperfoszfáttal mütrágyázott buza javítása abból is megállapítható, hogy kövesebb ocsút ad mint az olyan búzatermés á mely mütrágyázatlan marad. Miután alkalmas mütrágyaszóró géppel a kisgazdaközönség zöme nálunk nem rendelkezik, legcélszerűbb azt egyszerűen kézzel kiszórni rövid idővel az őszi vetés előtt, s azt aztán a vetőszántás alkalmával alátakarni. Az alászántott szuperfószfát hatása feltétlenül eredményesebb mint a csak egyszerűen beboronált műtrágya.
Mivelhogy a kalászosok legfőbb piaci terméke a buza, rendkívül nagy mennyiségű foszforsavkészletet von el évről—évre a talajból, mert magképződéséhez igen nagy mennyiségű fosz-
forsavra van szüksége, mit istálló trágyával sem lehet pótolni, mert az istálló trágyában kevés foszforsav van, s a mi talajaink foszforszegények, igy nagy búzatermést csak ugy adhatnak, ha a könnyen oldható, nagy foszforsav tartalommal biró szuperfoszfáttal trágyázzuk meg a mag elvetése előtt a földet. Immár 25 év óta annyi kísérletet végeztek a buza szuperfoszfát műtrágyázásával az ország minden részében, oly kitűnő eredménnyel, hogy ma már minden gazda nyugodtan szórhatja be összes őszi kalászosai alá szántóföidjét szuperfoszfáttal, s nyugodtan várhatja az aratást, mert szuperfoszfát hasznot hajtó termésfokozó hatása elmaradni egy esetben sem fog.

KÖZGAZDASÁG.
Gabonaárak Sombor piacán a következők voltak: Buza 275 Din, árpa 195, sörárpa 220, zab 170, és tengeri 135 Din. Ezzel szemben a novisadi terménytőzsdén a következőleg történtek kötések : buza azonnali szállításra 280, szeptember—oktoberi szállításra 295, nov. — dec. szállításra 300 Din.
Gazdasági egyesület révén hozatott műtrágyákkal az eddigi rendelők teljesen meg vannak elégedve. — Egyesületi tagok, az almaszedés idényére az egyesület tulajdonát képező almazuzót és prést, nemkülönben — a vetés előtt gabonaosztályozót (triört) | igénybe vehetik.
Jugoszláv dohány cseh sóért. Cseh és a mi kormányunk közt megállapo- S dás jött létre arra vonatkozólag, hogy a mi jó dohány termésünkre való ki- j látással Jugoszláv dohányt cseh fóvai megfelelő árban kicserélik.
íiimmMmmwBBiWMM
Mailo '	Hal! o
r »
VER5ZTVEN0.
Dodjite u Suboticui
Dodjite u Suboticu t
I. Opšti Veliki Vašar i Izložba u Subotici
Otvara se 22. augusta a zaključuje 31. augusta o. g.
Oelihi
privredni Hašor!
Stalne legitimacije daju po- I setiocima pravo na povlasticu od 50% na željeznicama Kraljevine S. H. S , Čehoslovačke, Rumu-nije, Italije i Madjarske isto i na parobrodima Kraljevine S. H. S.
Legitimacije za Izložbu i Vašar mogu se nabaviti u državi : kod svake trgovačke i zanatlijske komore, kod svakog večeg nov-čanog zavoda, u inozemstvu pak: kod svakog konzulata, trgovač-kog zastupstva Kraljevine S. H. S. i banaka.
Svaki je posjetioc izložbe besplatno osiguran protiv tjelesne ozlede.
Oodiits u Suboticu!
ioszpe i goszp
Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v
trgovino
A. Király M. Sobota
Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpöde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100'— dinarov napré
A. Király
trg. z krscsáki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hiza)
Vsáki práznik, nedelo, četvrtek ' soboto popoldan vrtni koncert. Igra ciganska godba BARANJA.
Minden ünnep- és vasárnap ugy-' szintén szombaton és csütörtökön délután kerti koncert. Játszik BARANJA.
Gostilna — Türk — vendéglős | MURSKA SOBOTA	j
131■II
riramnmrr különböző minő-]
LUűnaLL-ársr
SCHÖNTAG ADOLFNÁL kapható M. | Sobota (Fliszár-féle vendéglő udvarán).
FIZESSEN ELŐ
„Mörszka Krajiná"-ra!