MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politiesni i kulturni tjédnik.
MURAVIDEK
Gazdasàgi, politikai és kulturàlis hetilap.

Lèt. III. Évf.
làrkisevei, £924, Julius 20
Broj 29. Szàm.
Radič v Moszkvi.
Prékmurszki nàrod, ki je pri lajnszki poszlancov-odebéra-nyi vesz szvojo zavüpanye v Radiča polo'zo, v tròsti da z te'zàv, ki ga kakedno zadàvlajo, de jedino po obecsanom deli té poszloncov reseni, csi rèszan isztina, kak ràzni iiszti pišejo, Radicsa paktum z bolseviskov internàcionàlov, je prevecs vka nyeni. Taki po volftvaj i escse dnesz tüdi nè ednomi naocsi vr'zeje szamò posztópanye zakaj je vótum na Radiča dao, pòleg toga pa mä vszàki dén szam szebi na ocsi vrcsti, kak sze tó csüje vecskràt: „zakaj szmo Bàli vótum na Radiča."
Zdaj pa gda sze csüje pak tèranye Radiča v Moszkvi z bol-sevikami, noszi vszàki nyegov voülec pecsine na düsnoj vèszti szamo zàto, àr je z-tem szam podszebov szekao vèko z-stere je szpadno v-dnésnyo globocsi'no.
Kmet i bolsevizem je telko kak voda i ogen.
Radiča pogäjanye z Mosz-kovszkov internàcionàlov je cser-bina na kmetskom presztrzi, nàimre pa na tisztoga kmeta preszti'zi steroga Radič kak nyega apostol zasztópa, od steroga je z lépo glaszécsi recsmi zadó-bo zavüpanye. Zàto do nè kmet nego nazädnye szam Radič i nyega verniki zalüvali, àr pròti kmetskomi fazburjanyi i tihomi vra'znistvi je szam kmet nàjbógsi vracsitel. Tó tikajócse nazado-mescseny'é zaosztàti nemre, csirävno ka sze müdi.
I Kmétska internacionäla je pa riè sžmeha vrèdna. Csi fze delavszka internacionäla lèko ek-sziztéra, bi kmétska sztókràt bole mogla, är je kmetov sztókràt telko kak delavsztva. Dokecs pa rédni kmétszki organizàcij v po-szamezni krajinaj i drzävaj nèga, szi od internacionàle miszliti nemremo. Bàr ka kmétska internacionäla ze obsztoji, tä je pa namenjena szamo za kmeta (v Pràgi), ki pa je mirnèsega ciia i szamo zäto, da sze naj kmétski sztan szvetovno pobógsa, stere-stécs drzäve kmeta nevóle szvetovno, od celoga szvetà kmetov pomàgajo.
Tó je szamò odszébe raz-meta kmétska potrèba, vu ste-rom bi sze pa vszi kmeti zaraz-meti mogli. Z tóv internàcionà-
lov csi bi Radič v sztike sztópo, bi mogao vszàki kmet hvälezen bidti. Ali z internàcionàlov, ki je zràsz komunizma, ki nepoznà làsztninszke pravice, tüdi tak nè zemle làszt màloga kmeta, nego naj bó „vszè nàsz," je odkrita kolera za kmeta szamo zàto naj sze potrdi zavüpanye v Radicsa od komunisztov, ki bi tüdi ga pripomogli do pune mócsi v dr'zàvnom ravnanyi — v bodó-cse. Kelko pa dobi na kompi,
telko zgübi na vämi.
Csi 'ze vervati moremo ràzni lisztov piszàvi, je posztópanye Radiča nezavaunoszt pròti närodi, ki je po zapelivoszti zavüpanye nyemi daló, zäto je näj-bógse meszto za nyega tüdi i potomtoga — Moszkva. Zanàsz je zeléna internäcionäla, ali szamo tiszta, ki nam pomore v na si potrèbaj po mérnoj i prävnoj poti.
Kràl v Beogrädi.
Velke konzultacije zavolo politicane krize v navzocsnoszti kralà.
Politicsna situäcija sze nikak nemre razcsisztiti, pomägala je niti Pasicsova pòt k kralè v Bled, kf je tam büo na letoviscsi. Razvedrenyé polificsne krize sze nikak ne kaze. Gucsijo sze räzne kombinäcije ali fakticsnoga znati nikä nemre. Kombi näcije, koncenträcije z Ljuba Jovano-vicsom predszednikom parlamenta szo negvüsne. V-tom nämeni bi Pasics odsztópo i politicsno'zivlènye na en csasz zapüszto. Doszedäsnya
vläda volitvi !zelè na vszäko formo är je mislènya ka koncentracijszka vläda z tisztor opoz. partäjov, ki je z Radicsom v voszkèsi sztlkaj, neszmè ravnati državo.
Kriza sze more v krätkom resiti, bojdiszi na tó ali ovo formo, zäto je prisao domo v Topolo idócs, kràl, ! da naj sz v pod nyega predszedüva-nyom obdrzänom gytìlèsi sze dugo-vänye szkoncsa.
Szporäzum med Radicsom i Moszkvo.
BEOGRÀD Po vervanyavrèdni gläszi v Beogrädi szledécsi gucsi kró-zijo : Radič je v Moszkvi navdüseno büo szprejeti. Pogäianya med Radi-čom i Radekom, — szekretär komiteja— szo szkoncsana V glävnom je Radič szledécso pogodbo podpiszao z Radekom: 1. nezaviszna delavszka partäja Jugoszlävjje sze podvr'ze
Radicsi, rävno tak pod nyagvo rav-nanye komuniszticsna organizäcija ; 2. po navodilaj balkanszko-centrälno-ga komiteja v becsi de zapovedävao Radič ; 3. kak nàjprvlé sze naj pozo-vé gytìlès komunisztov, kmetov i sze-paiisztov : 4. Radičovi poszlanci naj povr'zejo parlament i naj delajo sza-mosztojno brez opozicijszki voditelov.
Nòvi incidens na Italijanszkoj granici.
italijéni szo sztrèlali na jugoszlàvszki autó.
LJUBLJANA. DimitrijeviČ Vä-sza carinszki naddirektor i Rafajlovič direktor carine v Rakeki szta sze z automobilom pelala z Planine na Logätec. Blüzi Logateca, gda je autó pokre granicsnoj ceszti só, szo z tali-
janszke szträni deszét sztrläjov däli na autó. Vozniki szamo szrecsi mäjo zahväliti ka szo !zi'vi osztali.
Od dogòdka szo taki referèrali v Ljubljano ki szo komissijo poszlali za preiszkävo.
Je vsze mogòcse!?
Telko sze je trüdo eden i drügi, tüdi je obläszt radevóle sla na ròke tisztim kl szo volò meli organizèrati tdno ali drügo drüstvo ali zvézo edne ali drüge sztroke, nazädnye pa szamo — kak je viditi — zäto, da naj nikelko odgovornoszti z szébe na tä drüstva, zadruge porinejo, är pri rédni organizacijaj rävno telko mämo kak prvle, ali escse menye.
Räzni gremiji i zadruge szo nasztävlene rävno zäto, da naj szvojo sztroko, szvoj sztan obvarüjejo pred nezakonitimi nerédmi, ki sze né ednók godijo od räzni nedosztojni elementov. Gda sze je drüstvo v tom nämeni nasztavilo, tomi nämeni tüdi zadosztiti sesé z-tem, ka prijävi vsze nerédnoszti i presztópke ki szo né szamo izigräesi za tò potrébni zàko-nov nego i tüdi podkapäesi rédnoga sztäna. Tó pa vsze zaman. Naznaniš ali ne je vszeedno. Paragrafa szigur-noszt z oszténe tak, da sze nazädnye escse krivci poszmehävajo nè szamo z zakonov f obläszti nego z ovaditela szamoga tüdi, szramoten »gesčheft« pa escse témbola tirajo naprè, ne ednòk pa v navzocsnoszti szami ob-läsztni orgänov, stero je nè v màloj meri podkapäcs tè respekta. Tak de zaman organizäcija, vóle do dela nebódo.
Vógri szo nè pusztili notri Ninčičov szalon vagon.
BEOGRÄD. Dr. Ninčič Momcsi-lo sze v Prägo na konferencijo pe-pelavsi v poszebnom szalon kólaj vozo, ki je k brzovläki büo prikap-eseni. V Szubotico pridòcsi szo mogli szalon kola odkapesitj i na brzovläki rczervèrati kupé za minisztra i za nyega szprevodnike, är je Kelebia posztäje vodja naznänye dao szubo-tiskomi nacselniki ka vozä nepüszti notri, är je nè prigläseni pri vogr-szkoj vlädi.
Dogódek je orzalo Ninčiča i je erkao, ka je tó !zaljenyé nyega csészli i drzäve SHS.
Bode kuluk?
BEOGRAD. Miniszter gradbe je 30 milion dinärov proszo za popravo cèszt, stero nyemi je financ miniszter nè dovolo. Zavolo toga je nesztälno csi sze poprave nebódo z kulukom godile.
Mi szmo miszlili ka szamo pri-rasz v Prèkmurji je tak mäli prosztor za lüdi pa szmo sze zmòtili, är okòli Slovenski goric »rävno tak nemajo meszta lüdje (nisterni«) v hi'zaj kak koli prinasz. V ednoj vesznici tam je èdna kresma na eden stok viszika. Jesztete dve kresmenivi hi'zi kühi-nya i mesznica, späjsz odszpodi, v stoki pa stiri hi!za i edna kühnya itd. I dönok gde more szirmäk kresmar, sztarec v 65 leti szpati szvojov sztä-rov zenóv? Csüdüjte sze csloveke szmilüvajocsi liidjé — v stoki v gangi (vorhausi), àr 'zandärje mäjo zaszé-deno vsze ovo za szlü!zbene preszto-re, eden penzionèrani zandär pa nescse vóidti, drügi 'zandär pa ki je k drügoj posztäji premeseseni pohištvo mä tam. I sztarci lasztniki pa morejo v gangi szpati. Zdaj escse, ali ka do v zimi ? — Nè szamo prinasz, i tüdi indri v SHS. szo liidjé •— vö z I hi!z zraszli. — Póleg sztanovänyszke obläszti nè sztanüvänya, póleg agr. 1 reforme pa sze ne dobi zemla.
MORSZKA KRAJINA - MURAV1DÉK	20 Julius t924.
===== Pravo	=
Schichtm SCHICHT 190-miIo z znamko JELEN"!
prihrani čas in denar. Zadostuje, ako s
Schichtovirn-milom samo enkrat po perilu
■
potegnete, tam kjer morate z navadnim milom trikrat.!
Felszabaditottunk ben-neteket !
Ezeket a sokat jelentö sza-vakat halljuk akàrhànyszor szlo-vén teslvéreinktol. Igen nagy elöszeretettel szonokoljäk ezeket az igéket, valahänyszor alkalmuk van beszédeket mondani, foként politikai természetii összejövete-ieken. És ennek a kijelentésnek mindig olyan ize van, mintha mi prekmurjeiek szlovén testvéreiek-nek tartoznänk hàlàval és köszö-nettel az ältaluk résziinkre meg-szerzett felszabaditàsért.
Nem akarunk most arról elinélkedni, hogy bennünket prek murjeieket tuiajdonképen nem kellett felszabaditani, mert mi semmiféle vonatkozàsban nem éreztlik magunkat felszabaditan-dóknak, mi azóta amióta ezen a munkànk véres verejtékével ön-tözött földön lakunk, mindig sza-badok voltunk és semmi rabszol-gasàgot nem éreztlink, hanem arról szeretnénk egy kissé cse-vegni, hogy jàtszhatja-e a felsza-baditó szerepét az, aki voltaké-pen maga a felszabaditott? !
Mi prekmurjeiek tertiletileg Sloveniähoz tartozvan kizàrólag csak szlovén politikusókkal érint-keztink s amennyiben egyàltalàn van ilyen az SHS àllamban, szlovén fennhatósàg alà keriiltiink. Az egész mai Szlovenia Auszt-riàhoz tartozott s épen olyan része volt az osztràk örökös tar-tomànyoknak mint, ahor.y mi a magyar szent korona orszägainak egyik kis részét képeztiik. Mind a ketten nemzetiségi kisebbség voltunk.
Mindennek dacära azonban egy igen nevezetes kiilömbseg volt közöttünk. Amig ugyanis szlovén testvércink bàr sokszo-rosan többen voltak mint mi, fajdalmasan voltak kéuytelenek érezni az osztràk elnyomatàst, addig nekünk egy cs^ppet sem fàjt a magyar jàrom s amig a
Izjava M. Arcibaševa.
(v procesu Konradi)
Državni in zasebni uslužbenci so prenehali z delom ne želeč sodelovati z roparji in rablji.
Izmučeni in razpadajoča armada je kljub temu imela dovolj moči, dvigniti iz svoje sredine mnogoštevilne oddelke, za oboroženo borbo z njimi. Najkulturnejši obmejni deli Rusije so se kmalu odcepili od okuženega centra, celo takšni obmejni deli, ki so skoro organski zvezani žnjim kot Ukraj ia in Sibirija in so poskušali, pretrgati to krvavo zvezo. In končno je kmetski stan, ki tvori ogromno nadštevilnost ruskega naroda, odgovoril boljševikom z silnimi vstajami, ki so kot krvavi valovi poplavili vso površino ruske zemlje. In to krvavo valovje še do danes ni poleglo.
Če boljševiki trdijo, da so zmagali v sporazumu in s pomočjo široke množice ljutstva, je to laž in obrekovanje naroda.
Mura jobb partjän lakó fajtest-véreink tele voltak jogos panasz-szal, addig nekiink ilyenre sohse nyillott meg az ajkunk Mi sohse éreztiink nemzetiségi sérelmet, mi nem éreztiik soha vend szàr-mazàsunknak és fajunknak hàt-ränyät, de ugyanezt nem mond-hatjàk el magukról szlovén test-véreink, kiket a rovidlàtó osztràk centralistikus politika eléggé zak-latott.
Vagyis az az uj àllàmalaku-läs,, mely a gyözö csoporthoz tartozó Serbia fennhatósàga alatt az SHS. kirälysäggal keletkezett, voltaképen nekik hozott felsza-badulàst, résziinkre igérte a nemzeti fejlódés szabadsàgàt, tehàt ök, a mi szlovén testvére-ink tuiajdonképen a felszabadi-tottak s igy annàl kevésbbé le-hetnek a mi felszabaditóink, mert elsösorban maguknak volt sziik-sége a felSzabaditàsra.
A murska-sobotai önk. tüz-oltó egylet 40 éves jubile-umàhoz.
ni.
Az • gyesület miikodés hasonlit-hatd a tenger hullämzäsähoz, mely egyszer magassabra emelkedik s mäs-kor aldbb szäll. Szonioruan kell be-vallanunk, hogy nälunk ezidös/erint az érdeklodésnek apälya következett be, reméljii'< azonban, hogy csakhamar az ismét magasra fog emelkedni és egye-sületünk megérdemelt vilrägzäsnak fog indulni."
Zmagali so samo radi tega, ker je v ognju meščanske vojne, katero so oni zanetili, razpadla volja naroda in so se probudile slepe uporniške sile ter je nastala mrak anarhije in razpad države.
V tem kaosu je brezpogojno morali zmagati ne pravičnejši, temveč odločnejši, nesramni in neusmiljeni.
Takšni so se pokazal boljševiki.
Zdrobljeno voljo naroda so oni udušili z svojo neusmiljeno voljo za vladanjem.
Ogromna večina ruskega naroda je sovražila in še danes sovraži sovjetsko oblast, katera se drži samo neusmiljenim terorjem, kakoršne-ga še svet ni videl.
Razmerje tega terorja še ni mogoče natančno predstaviti. Človeška pamet celo človeška domišljija si ne more predstavljati brezdno groze in trpljenja, v katero so boljševiki strmoglavili ruski narod.
Zasledujoč svoje brezumne načrte, takoj vpeljati v prosjaški in divji državi kumonistično obliko, ne-zračunajoč z zahtevami gole »tvar-
Pedig ez az év sok tiizesetet örö-kit meg. Ekkor éget le Kuszter Märton häza, Qriminling Rudolf häza, nagy tiizek dultak Rakicänba és Markusòcon, különösen az utóbbi kozségben, hol tüzoltöink egész nap dolgoztak, egy közülük sulyosan meg is sebesült és csak igy sikerült a kozséget a pusztu-lästöl 2 lakhäz és nöhäny iställo fel-äldozäsäval megmenteni.
A nehéz viszonyok közepette is ez évben t. i. 1888 év junius 6.-än lépett be egyletünk az orszägos t!'zoltó szovetsége 35 müködö taggal, és pedig azért, mert okulva a markusóci eseten ez ältal a müködö tüzoltök élelbiztosi-täshoz jutottak.
Az 1889 év az atszervezés munkä-jäban telt el és ennek eredménye lett az äprilis 7,-i rendkivüli kozgytìlés, a mely az egylet élére a következöket ällitotta : elnök Koväcs Käroly albirö, föparancsnok Pintér Qéza, alparancsnok Meixner Mätyäs, segédtiszt és jegyzö Nemes Istvän, pönztärnok Horväth Qyörgy, orvosok dr. Czipoth Zoltän és Mintsek Gäspär, szertärnok Stevan-csdc Andräs, osztälyparancsnokok Bäcz Jänos, Vüjecz Qyörgy és Kühär Jänos, välasztmänyi tagok Sömen Jänos, Ri-tuper József, Schulhof Mór, Agustich Pongräcz, Faschinger József, Hartner Käroly, Qäspär Ferencz, Török Ernö és Slebich Ignäcz.
Megindult ujra az élénk élet. Az egylet uj felszerelést, a tagok uj ruhä-zatot kaptak. Az egylet tervezete rész-ben belekerült a megyei és orszägos tfizoltószovetségi ältalänos szabälyren-deletbe. Az egyleti vagyon is tetemesen szaporodott. Maga az egylet ez évben 1889 mäjus hó 29.-én fénvesen ren-dezte el az akkor börmäläsra ideérkezo megyéspUspok ur fogadäsät.
A vezetésbe Pintér Qéza és Nemes Istvän hamar belefàradtak és az 1890. évben a junius 14,-i kozgyUlésen a parancsnoksägot mär teljesen Meixner Mätyäs vette ät, a segédtisztséget pedig Qyörffy Béla. Ekkor az egyleti vagyon még oly ällapodban volt, hogy
az egylet a muraszombati toronyörära adhatott 64 frt-ot és részt vett a csä-känyi iubiläris tüzoltö tìnnepélynek a sajät koltségen uj egyleti szolgäjänak Qredär Antalnak pedig évi lj frt. tisz-teletdijat szavazott meg. Maga a veze-tés teljesen Meixner Mätyäs kezébe ment ät, mert az elnöki tisztségrol Ko- i väcs Käroly is lemondott eltävozäsa miatt.
Beällt aztän egy bizonyos stag-näläs. Ebben 1892 märcius jO.-àn az elnokséget Horväth Qyörgy vette ät, majd Julius 5.-én mär Bölcs Béla, ki-nek segédtisztje lett Wilfinger Käroly.
Szép és lélekeinelo momentummal végzodOtt be az 18?2 jutius 5.-i välasztmänyi iilés. Ez mondotta ki, hogy tekintettel arra, miszerint az egylet mär 10 éves multra néz vissza, ennek az emlékére egy zäszlöt szerez be és a zäszlöanyai tisztségre meghivja gróf Szapäry Qézané szül. Qyöry Märia grófnét. E hatärozatot a julius 14.-i ! kózgytìlés apröbälta, a mikor gróf Szapäry Pält tiszteletbeli föparancsnok-kä, Takäts R. Istvänt pedig tiszteletbeli titkärrä is megvälasztottäk.
Maga a zaszlószentelési Unnepély 1892 augusztus hó 28.-än folyt lei részben a värkertben részben a geszte-nyésben. Ugyanakkor kiadatott 24 db ezüst érem és 300 db emlékérem. A zäszlo alapkOltségét 300 frt-t az egylet viselte, a többit a zäszlös anya. A zäszlo maga Kriszta és Tärsa budapesti cég müve. Kettös felirata van, egyik oldalon : A muraszombati onkéntes tüzoltö egyesület 1882 — 1892, a mäsik oldalon pedig : Istennek dicsoség, em-bernek segitség. A zäszlöba vertek sze-geket: muraszombati plöbänia, järäs-birösäg, szolgabirösäg, adóhivatal, mU-raszombati s délvasmegyei takarékpénz-tär, caszinó, tìgyvédi kar kozjegyzoség, gazdasägi egyesület, ällami és rdm. kath. iskola, dal- és zene egylet, evan-gelikus hitkozség, izraelita hitkozség, orvosi kar, Muraszombat värosa, pénz-tìgyorség, csendorség, postahivatal és gróf Szäpäri Qéza.	(Folyt. köv.)
nosti, so razrušili vse življenske arterije države.
Uničili so upravni aparat, prenehali z trgovino, oropali banke, ubili privatno inicijativo in rezultati so se takoj pokazali : proizvodi so padli, poljedelstvo zmanjšano, promet zamrl ; v rodovitni Rusiji, katera bi mogla biti žitnica celi Evropi je nastala lakota, v zemlji nepreglednih gozdov zavladal je mraz; na neizčrplji-ve vrelce petroleja je legla noč z črnimi oblaki; mesta so se spremenila v grmade ledenih razvalin, po katerih so razlili, uvijajoč se v zadnjo raztrgano obleko, pokriti z blatom in golaznijo ljudje, od lakote, mraza in strahu odvedeni do krajnega obupa, do propada človeške podobe.
V sredini lakote, mraza in temne puščave pa so svetlo zagoreli nočni ogenji >črzvičjake.« Tam se je nadaljevalo neprenehoma-dan in noč-tekom mnogih let težko, krvavo delo: v blatnih podzemeljskih prostorih, btez sodišča ie brez préiskave so razstrel- j jevali tisoče ljudi. Njih imena veš Ti, o Gospod!	i
Njih imena mi nigdar ne zvemo ker večina njih ni bila registrirana niti v arhivih »črezvijačke.« Neceiič človeško življenje boljševiki jih niso šteli, nasprotno se je smatjalo hudodelstvom, če je nepoklicani gledalèc zbiral podatke o delovanju »črezvičja-kinih« komisij - - kaznovalo se je z räzstreljanjem. Vedeti moramo, da je „črezvičjaka" delala po celi, velikanski Rusiji, po vseh mestih, po vseh le malo večjih vaseh, po vseh želež-niykih postajah.
Le malo nam lahko predstavijo njeno delavnost slučajne številke, katere je obelodanila od krvi pijana in brezdušna tčrezvičajkat v teku nekoliko mescev 1921. leta, radi zastrašit-ve moskovskega prepivalstva. Število žrtev, ki so padle od ene same takšne mestne kiavnice, kolebalo je od 1500 do 2009 ljudi na mesec. V to število niso vzete žrtve, sami Moskvi delnjočih komisij vseruske črezvičaj-ke krvavavega tribunala vojske za notranje varnost in »želežniške čeke«. ^
GLASZI — H1REK
—	Zahvala ve li koga 'župana. Szrezko poglavàrsztvo nam poszlalo dopisz, kl vszebü-je velikoga župana telegram vu sterom sze zahvali obcsinsztvi za szpiijetev nyegove oszobe za csasz tübivanya. Telegram sze szledecse glàszi: „Dajte naznä-nye vszem tisztim prebivalcom poszamezni kräjov szreze (okraja), ki je moj prihód pocsasztilo toplo zahvalim. Veliki župan : dr. Pirk maj er
—	Tolvajija 'Zöks Terezija v Vidonci sztojécse hi'zo, dokécs je ena na nyivi za poszlena bila, 7. VI. szo neznani csinitelje notri vdiii i odneszii za 2000Din vre-dnoszti ràznoga perila, oblèke i robcov.
—	Nàjfalèsi bicikli je szc-gavecs tiszti steri sze brez pènez dobi. Tak szi je miszlo tüdi niki zivoten cslovek, gda je preminòcsi tjeden broj 544.301. „Eiika" iména bicikli, iäsztFöld-vàri Pàla z Sela v tò formo djao dale. Csinitela, ki je neznani sze zaszledüje i tüdi vszàki ne zandär ga lèko primlep.ikom nàjde toga broja i marke bicikli i ga näj dä bli'znyeini 'zupani ali 'zandärsztvi prèk.
—	Razgläsz. Na podlagi minisztersztva vojne sze szprim-le 200 mladénicsov v in'zcner-szko podoficirszko solo „kralja Petra Velikoga Osvobodilca" v Maribori z civilszki • i vojàski oszobi, ki szo 17 do 21 lètszta-ri. Podróbnoszti sze zvejo pri szrezkom poglavàrstvi.
—	Kvàr od tocse. Vszi obcsinszki 'zupani tiszti obcsin gdé tocsa vecs ali menye kvàra vcsi-nila móreje té kvàr povprecsno, tò je po vküpnom zneski cenjeno kvàra vrédnoszt szlü'zbeno notri zglàsziti zandàrsztvi ali oblàszti. Tó je na haszek pri predpisiiva-nyi porcije.
—	Radicsovo sztranko vlàda razpüsztiti namenyàya zavolo toga àr sze zdrüfzila sz komu-niszti i àr Radlcs z ruszkimi boi-sevi ki paktera.
—	Vabilo. Prostovoljno gasilno društvo v Murski Soboti proslavi Stiridesét-(40)-letnico svojega obsztoja v Murski Soboti v nedeljo, dne 3.-ga auguszta 1924 na glavnem trgu velike občine (na šetnji pred Sapäry-jevem parku,) v slučaju slabega vremena pa v prostorih hotela g. Dobrai-ja. Spored: I. Dne 2.-ga auguszta (v soboto) zvečer ob 8 uri na čast občinstva svečana bakljada z godbo. H. Dne 3.-ga auguszta (v nedeljo) predpoldne ob 5 uri budnica, ob 8 uri sv. meša v katoliški cérk vi, ob 9 uri božja služba v evan-gelski cérkvi, ob 10 uri sprejem in pozdrav sodruštev pri gasilnem domu, potem gasilska vaja ravnotam, ob 11 uri slavnostno zborovanje pred gasilskim domom, ob 12 uri svečan sprehod po cestah velike občine in razhod, po-
poldne ob 15 (3) uri pričetek svečane veselice v kostanjevi šetnji, v slabem vremenu pa v prostorih hotela Dobrai z naslednim sporedom : 1. šaljiva pošta,
2.	serpentinska vojna, konfetti, i. t. d.
3.	veliki zračni in umelalni ngenj. Svirata godbi Baranja in Horvdt. Vstopnina : zd vsako osebo 10 Din. Ker je čisti dobiček namenjen za nabavo gasilnega orodja, se preplačila hvaležno sprejemajo. K ndjobilnejši udeležbi vabi odbor.	*
—- Föispän köszönete. Jà-ràsi fònòkség értesit bennünket, hogv föispänunk ittlétére vonat-kozolag töle a következö tàvira-tot kapta : „Adja tudtàra jàràsa kiilönbözö helyeken lévo azon lakósoknak, kik az én jövetelem tiszteletére zàszlókaf tüztek ki, hogy ezen megtiszteltetést a leg-melegebben megköszönöm. Dr. Pirkmajer föispän." _
—	Biciklilopàs. Az elmult héten Pöldväri Pài seloi lakós 544.301 szàmu „Erika" jeg.yü biciklijét ismeretlen tettes elemelte. Ki tudna róla jelentse a tulajdo-nosnak vagy a csendórségnek.
—	A tolvajlàsra koraérett. Ritka események kòzé tartozó ügy keriilt a hatósàg elé, mely egy fiatai cigàny lopastìgyét képezi. Särközi József ženavljai 16 éves cigàny hàrom kisebb testvérével éldegél szülök és gondozók nél-kül. Feltünö volt mär régen egyeseknek, hogy miböl tartiàk el magukat, mig most végré a dolog tisztàzódott. T. f. mig Sn ep Julija Budinci lakós f. hó 14-én a mezön foglalatoskodott, a fiatai cigàny betört lakäsäba s elvitt onnan 2200 Din értékU fehérnemtìt (ruha, àgyiruha stb.), azt az erdöben egy lombhalmazba àsta el. Mikor a csendórség nyotnon kòvette felmàszott a fàra, azonban itt is észrevették s ät-adtäk a birósàgnak. Avval véde-kezik, hogy mint egyedüli „csaläd-fentartó", màskép nem tudja el-tartani fiatai hàrom testvérjét.
—	Kühär—Titàn sajtóper vége. Tudott dolog, hogy Titän Jdnos Černelavcei lakós postäs még a mult év novem-berében a »Novinec és »Nas Dom« cimü lapokban Kühär Istvdn lapunk szerkesztojét illetlen módon élesen megtämadta. Ebben az ügyben Kühär részérol meginditott sajtóperben f. hó 16-än lett volna a maribori torvény-széken a tärgyaläs, melyre azonban sor nem került, mert Titän kérésére Küha'r a pe^ visszavonta azon kikö-téssel, hogy Titän sajät koltségén ad a „Novinéba" és ,,M. Krajinäba" egy! sajnälkozd nyilatkozatot, fizeti az ösz* ! szes jogos koltségeket és fizet a M. Sobotai ev. diäkotthon javära 1000 Dinärt. Az ügy evvel befejezést nyert.
—	A vasuti tarifäk leszàllitàsa. A kózlekedésiigyi minisztérium felhiväsära a novisadi Qyäriparosok Szovetsége foglalkozott a vasuti tarifäk leszällitä-sänak kérdésével és erre vonatkozóan javaslatot terjesztett be a minisztéri-umnak. A szovetség a javaslatban a
gabona, fa, szén, kö, konzerv és ken-der szällitdsi dijszabdsänak csokeniését kéri a kormdnytól.
—	Praga laknssägänak husz szäza-léka vérbajos. Prdga vdros kép.iselo-testuìetének ulésében a föpolgarmester bejele.itette, hogy a vdros tehetetlenül dll a prostitucidval szemben. A varosi orvos szerint Prdga lakóssdgdnak husz szdzaléka vérbajos. A hatósdgok csak az uccai nöket csukjdk le, ellenben tehetetlenek a barokban és a borozók-ban sarjadzó prostijucióva! szemben.
—	Hatàrmegàllspitó csehoszlovàk bizottsàg balesete. Pozsonybdl» jejenti k : A Salgotarjdn — Fülek között müködö hatärmegällapito bizottsdg csehoszlo-väk tagjait végzetes baleset érte. Auto-juk Šles utkanyaroddsndl ötmeteres drokba fordult. Zenovics Ernö dr. besz terbänyai fökapitdny életveszélyesen megsérult, sulyos Kriskó föbänyäszta-ndcsos sértìlése is, a többiek könnyebben sémi tek. Bédy sofort, aki maga is fején és mellén znzóddsokat szenvedetl, letartóztattdk, A hatdrmegdllapitó bi-zottsdg rézben uj csehszlovak tagokkal folytatta mukodését.
—	Kina elisir,eri Szovjetoroszorszàgot. A kinai kormdny rövidesen diplomdciai lépéseket tesz a szovjetkormdnyndl, hogy a két kormdny Pekingbe, illetöleg Moszkvdba köicsönösen ktildjün követet.
Trztvo. Kereskedelem.
SKRiyEVÄCWj
r@c
4k
NI
'ARSTVENA 0
		Blago — Aru.	
100	kg	Pšenica—Buza Din. —	-300
»	»	'Zito—Rozs » —	-225
»	»	Ovesz—£ab » —	-250
»	»	Kukorica —	250
>	»	Proszó—Köles » —	300
»	*	Hajdina »	255
»	»	Szenó—Széna » 50	-75
»	»	Oraj—Bab csres. » —	-550
i	i	zmèsan—vegyes bab -	400
»	»	Krumpli » 75„	-100
>	»	Len. sz.—Lenmag » —	
»	>	Det. sz.— Lóherm. »	
salonit
je nàjbógsa pokrivàtja pala. Bógse je tak kaksastécs drüga pokrivàtia naprava är je lehki, nezgorivi i trplfvi, zäto tüdi nàjfalèsi »SALONiT« je .po nigdasnyem Hatschekovom ETERNIT sistemi naiejeni. Delajo ga v SOLINI pri Spliti. — Prèkmurszko szkladis-■ cse je pri :
CEH & GÀSPÀR tr zovini
v MURSKA SOBOTA. Vsze potrebno sze zvè tüdi tam.
CVETICS JÄNOS
röfös és rövidäru kereskedö M. SOBOTA^ Cerkvena ul.
Uzletében a Iegfinomabb szövet s a legolcsóbb väszon kapható. Férfi, nöi és gyermek felìérrie-müek mérték ütäni készitését elvdlalja. Kész férfi ingvik (hàzi-lag készitve) raktäron. Finom és olcsó àru, pontos kiszoJgàlas, modem munka.
III. 13-
t U
1 kg. Bikov.ì Bika Telice ?Üszö Krave 11 Tehén Teoci Borju Szvinyé — Sertés Mdszt 1-a— Zsirf-a. Zmocsaj--Vaj , . . . » Spè—Szalona .... » Beiice/—Tojäs 1 drb. . »
. II. 1. prima 14-- 15- 16--12- 13-14-s 6 — 8-- U-- 12-5 12'— 15-— 19 - 20.-42-50 40--3250 1-—
Velika

poletni veszelica
bode obdrzäna 27. julija 1924 v RÀDINCI v vszé presztoraj krcsme goszpoda	,
VÜJEC FRANC
Igra Baranya z Murske Sobote. Sto sze ocse dobro csütili dobro jeszti i piti sze tém pötom potom pozàva.
Tanulónak
felvétetik egy jobb hàzból vaiò fiu a Prekm. Tiskarnàban
Eia do birtok.
Titàn József gabonakereskedö Črne-lavcj és a p òsa- Benczik Jànos Als4-moräc, mäs vällalkozäs miatt eladjak földbirtokaikat a hozzàtartozó hàzak-kal együtt. Nyilvänos àrverés Cernè-lavcin julius hó 27-énd. e. 10 órakor és Alsómaràcon aug. 8-àn d* e. -W órakor lesz megtartva. Érdeklódni bàrmikor lehet # tulajdonosnäl..
-t-
ELADÓ
kutya
1 éves valódi farkas-Bövebbet LEGENSTElN-féle kàvéhazban.
K oiidajo griinta.
Titàn József z Černelavec in ■ tészt Bencik Jànos z Moravec ta za volo drügoga ksefta ò dava la svoje grünte z pripadajočimi hižami vréd. Javna licitacija bode v Črnelavcih jùliuSà 27-ga popoldnévi ob 10 vöri v Mo-ravcih pa aug. 3-ga pred poldnéavom ob 10 vöri. Pozvedàva sze lejko gda-koli pri imenüvani goszpodaj.
Penejsi
Péisz.
= D,
1 Dollar ...':. .= D. ; 100 Kor. Budapest ;> = > 0-1-2 100 Kor. Becs . . . ^ » 01185 100 Kor. Praga . .	^ 0.50
1 lira . . . . ; — ■ 3;57 Zürichben 100 Din = 6*45 sfrk.
I
t»
Z-hi j a »*zàko nedelo. — Naprèplacsilo za: 1 leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvfln SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din létno. Céna anonc zu □ cm : med textom i izjave i poszlano 1*50 Din rekläme 1— mali ogaszi 0-70 Din i dàvek. Pri vecskrät popüszt.
Ròkopfszi, kl sze ne szhränijo i ne vrnéjo sze posflajo :
Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendök :
M. Krajina szerkeszMség v. kiadóhivatal
M Ä R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 1298U. ;—j —: Postatakarék szämla szäma 12980.
Megjelenik minden vasärnap. Elofizetésii Ara : 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinàr. Külföldre 70, Amerikäba 8u Din évente. Hirde-tési är ; ] cm.-ként : szövegkftzt és nyilttér 150, rendes 1—, apróhirdetés Ü-70 Din és az illeték. Többszörinel engedmény.
Gazdàlkodàs
A tej.
trt« Neme» Mikló» SHatoi vos, Murska Sobota.
II.
Jól tette ha nem itta meg. Csak az esik jól és csak azt emészti meg a szervezet keliöen.amit gusztussalfogyaszt Az undorrai fogyaaztott ételt-italt legtöbbször a gyomor visszahajtja, ha még olyan tiszta és egészséges is az !
PAn még mesterségesen nem tu-dunk tejet elöällitani és azért a pesti kOzponti tejcsarnok finom teje is csak tögy (tejmirigy) vdladéka volt, bàrmilyen fényes csövekböl jött légyen is az ; — de a kezelése, tlsztitäsa a tejnek, ez ad}a azt a jösägot, a zamatot, elveszi a tehén-, isztällöszagot, amit a keze-letlen tejnél mindeoki észrevehet, aki ciak néha-néha jutott abba a helyzetbe, a kétfóle tejet egyidöben izlelhetni.
A tejmirigy a nemi élettel nagyon szoresan összefügg. A tejet a természet kizärölag a eseesemö, a borju, a csikó, stb. täpläläsära adta. (A mindenre éhes ember megrabolja az anyät : a teheaet, a kecskét, a lovat, a szamarat és kifeji, sajät élvezetére.) Ezért van, hegj az ällatok nem adnak egész 4vea ài ällandöan tejet, hanem csak addig (és ezt Ósszetétetben vältozöan), artig m«gzatja megnö, gyomra, bele is teljeMB klfejlödik, megerösödik, hogy «aok egymaguk megtudjäk emészteni, (felsaivödäsra alkalmassä tenni) az äl-taluk bekebelezett a megkeresett vagy a> dllat eté tett täpszert, élelmet, melyet aem anyatej alakjäban, hanem •3 àllat- aSvéay- és äsvänyviläg nyujt.
A tej föleg vizböl, kétféle fehér-jébfil (kazéin. albumin) tejcukorból, zsirból és »dkbòl 411. Ezek keletkezése a tögyben aagyoa komplikält módon Mrtéaik. Kémiai folyamatok, fizikai hatäsok össze-vissza egynuist követik, amlg a tejmirigy a vérból, a nyirokból, a sajät mirigy ällomänyäböl a fehér vérsejtefc kozremilkodésével elkészitette
Gazdäk ne felejtsétek el, hogy a tejképzfidés, a tejeivälasztäs sek mäs (talän mindegyik) szervtöl, egy bizonyos fokig az agytdl is függ. A kedelymoz-gatmak a tejminoségét és mennyiségét megvältoztatjäk. Ezért kell szépen és jdindulataan bänni a szoptatókkal, a tehénael, hogy >jämbor fajta« legyen, jò és sok tejet adjon, söt némelyiknél, hogy egyältaläo „leadja a tejet". Van olyaii, ha észre veszi, hogy megakarod fogni a bimböjät, — märis rüg. Az ilyennel sokäig veszödhetsz amig le adja a tejet. Szelid bänäsmöddal még a »legszemérmetesebbetf is engedé-kennyé rältoztathatjuk.
A tejmirigy a läktäciöban (a te-jetést idöben) ällandöan készit tejet, de sokkal gyorsabban és erélyesebben
késziti, ha azt megnyomkodjuk, masz-szäljuk, megmossuk, aztän letöröljiik róla a piszkot, port, nedvességet. A borju is alig, hogy a vilägra jött, (erre *enki nem tanitotta, sem magätöl nem jött rä) tehät öntudatlanul »nagyokat döf rajta« és ezältal ingerii a tej el-välasztäsära, a tej leadäsära. Ur Istenl tudta-e ezt Arany Jänos, amikor a „Csalädi kört" irta, mert nagyon ta-lälö a >pedig« szó e sorokban : »Csen-desen kérodzik, igen jämbor fajta, (azaz sok tejet ad) Pedig éhes b< rja nagyokat döf rajta.« (mégis fura, hogy annak ellenére a borja nagyokat döf.) —
A gazda is meleg vizzel mossa meg az elözöleg szärazon ledörzsölt tögyet azutän nyomkodja, masszälja meg egy kicsit és végiil törülje meg szärazra, csak azutän fejje !
A tögy kétféle tejet készit. Az elsö tej (sziiléskor) a föccstej, kolosz-trum tej. Ez särgäs vagy barnäs szinii, nyulós, sós, sajätsägos izii és szagu. A szopó ällatra hashajtó hatäsu. Nagy fehérje tartalma miatt igen täplälö, felfózéskor a fehérje, — mint a tojäs fehérje, — összemegy, a kétnikus ugy mondja, hogy »kicsapödik«. Ebben a tejben apró (csakis inikroskopiummal läthatö mozgékony gfimbocskék (ko-losztrum testecsek) vannak. Ezek ma-goktól mozognak, alakjukat vältozlat-jäk. Pär hét mulva eltiinnek a tejböl.
(Polyt. kOv.)
Sport aiitóhocsik,
legujabb alakitàsu hatiiléses nagyon keveset hasznàltak, villanyvilàgitàssal, összes kellékekkel ntodernlil felsze-relve helysziike miatt jutà-— : nyos àron eladók. :—
Cim a kiadóban.
Elófizetések és hirdetések „Mörszka Krajinàra" felvétetnek Erdössy Barnabós papir és iàtékdru üzletében M. Sobotéban a rótti, katholikus templom mellett.
Pa zite na razliko
med kožnimi potplati in Palma Kaučuk pot plati in petami. Prednosti proti kožnimi potplati *• večja trajnost in vzdržljivost čevljev, elastična *> in ugodna hoja, ter nizka cona.
Zahtevajte edino le »Palma«.
Legujabb Pàrisi és Bécsi kalap mode-lok, kalap ujdonsó-gok nagy vélaszték-! ! ben raktàron 1 !
Mindennemü kalap-alakitàsok elvàlaltat-nak. Qyàszkalapok 24 óràn belül rende-1 é s r e elkésziilnek. Harisnyàk, bluzok.Nói és gyermek kotények, nói fehérnemfi, függö-nyók, fàtyolok, pipe-recikkek legolcsóbb beszerzési forràsa. Noikalap 120 Din-tól kezdve kapható.
A. KIRALY trgovina M. SOBOTA F0-tér Berger féle hàz.
Birtokbérbeadàs.
Sebeborcin kb. 45 hold szdntó és kaszälo kb. 25 hold erdö-nek lombgytìjtdsével, laköhäz, a sztìkséges gazdasägi éptìletekkel, felszereléssel és ällatällomännyal bérbe adatik. Bövebb felvilägo-sitäst nyujt : TOPLAK JÓZSEF kereskedö Dolnja LendavAn.
Z-àrendedàvanye vérsztva.
V Sebeborci z okóli 45 plugov o^tjé zemlé i trävnikov ob-sztojécse vérsztvo, z 25 plügov logä sztele grablänyom, z sztanü-vanya hi'zov i vérsztvenov hrambov, z inventälom i zivfnov sze za dogovorjeno cèno i dóbo z ärende dä. — Vecs sze zvè pri : TOPLAK JÓZSEF tr'zeci v DOLNJOJ LENDAVI.
Halló prijätel ! csi sze ti
vöra pokvari, neszi jo k vörari ; csi pa ti krscsäk trbè, küpi ga pri klobicsäri pri SZUKICS JURI v MUR. SOBOTI
(prék od 'zidovszke cerkvi), gdé bodes rédno obszluzeni i dobiš dobro blägo po fäl cèni. V szkiadiscsi krscsäki (klobuki) näjnovgse BECS-ke i GRAZ-ke móde. Popravila krscsäkov dobro i fäl. Probajte, sze zagvüsate I
ODAJIJE ena nova hiša. — Stoji 3 sobe, 1 kuhinja, 1 štala, 1 klet. Svin-ski hlevi, velko dvorišče in lepi vrt Pundušaje 340 ki3. — Zvej se lehko pri NOVAK FRANCI zidarskem podj.
Muiski Soboti.
— ODDA SZE —
edna szplò dobroga sztàna hi[za z ogrädecom i z vérsztvenóv hrambov, eventuel tüdi z grüntom V hi'zi je dügo obsztojécsa peka--rija z kompletnim inventälom. Tó vsze po fél cèni. Vecs sze zvè pri:
RÀFL KÄROLY kreamäri v ROGAŠOVCI.
KECSKE fiatai, fejos megvételre ke-restetik. Bövebbet a Prekmurska Tis-karnäban.
a
•MMtM«IIHlUtlH«M«M«f«Mk
stnem
K oddaji je
dvä kat. ptüga neobtercsene logojce, pri glävnoj ceszti vAndrej-
szkomha-tàri. Vecs sze pozvèpri CSÄSZÄR kmeti v Ivanovci p. Fokovci
interesu
pazite, da dobite vedno davno preizkušeni JpPravi : FRANCKOV ; kavni pridatek« v zabo}-Skih in ne kako ponaredbo. —
Na novi, rjavo-modro-beli etiketi se posebno jasno izražajo glavni znaki, a to so: ime »Franck» in »kavni mlinček«. —
»Pravi sFRANCKj z mlinčkom« zboljSuje in pocenjuje vsako kavo!