I. lejtnik 1923. marcius 20. 4. numera. fszeesne verszke novine. Podg-ovorni reditel : LUTHAR ADAM v Piiconci, i Cejna na leto 20 din., edna numera 2 din. Pom. reditela : Fliszar Janos i Kovats Stevan ! Rokopiszi sze v Piiconce majo posilai. V M. Soboti. Naprejplacsilo gorivzeme vszakt ev. diihovnik t Lasztnik i vodavnik: Prejkmurszka evangf. sinyorija. : vucsitel. Posztno premislavanye. Piszao : Kovats Stevan. Od pepeinice do viizma bodoucse vrejmen sze posztno vrejmen imenuje i trpf 40 dni. Na tou veliko pftanye, kak sze mamo posztiti; od razlocsne doubi krsztsa-nov, razlocsne odgovore dobimo, no csi je na tou odgovor lehko dati. Naszlediijmo i vu tom nasega zvelicsitela Jezusa, od koga je popiszano, ka prvle, kak bi szvoj szveti navuk zacsao vcsiti je odfsao vu pusztsavo i poszto sze je 40 dni i 40 noucsi, potom je oglado. Kris/tusa poszt je predevszejm z o u m u rn oga- prem isld va nva, sza rn o^ a szebevardejvanya sztao. Nateliko sze je pogrouzo vu globoko premislavanye, da sze je celou szpozabao z-tejla szvojega potrejbcsine, — ka je oglado. \ K-pravomi poszti je i dneszden naime i dvoje potrejbno. Edno je szamoga szebe i oumurno vardejvanje, to drugo pa zse- \ Iejnya szvojega potihsavanye, ali kak | tou Szveto piszmo pravi: razpetjenje na- j sega tejla, zsnyegovimi zselejnvami vred. \ Prva posztna potrejbcsina je tak I oumurno szamoga szebe vardejvanye. \ jezus je na tou gledoucs nam jako lejpo ! peldo dao i te szebe prestimavajoucse ; farizeuse je zato telkokrat osztro grajao, j ar szo oni nej vardejvali szami szebe i tak j szo tiidi nej szpoznali szvoja zrnenkanya | — sto pa tou nepozna, on szebč za pra- ! vicsnoga drzsi, i ravno sze tiidi nepascsi zbougsati, za steroga volo naveke grehsen osztane. Taksega csloveka z greha zvra-csiti i v nebesza pripeiati je nemogoucse. | Oh liibleni Zvelicsitel nas! Kak jako ; je potrejbno nam sze posztiti, tou je: I szebe vardejvati. Ali da szosze farizeusje I nateliko povnouzsali, kaj vszaki szebe za dobroga stfrna, szvoji grehov ni edeti szpoznati nescse, zasteroga volo sze tiidi nieden nemre zbougsati, nego zraven vu . szkvarjenya domovino hiti. Nas Zvelicsitel je vu evangeliomi gor zamerkao onoga farizeusa, steri je v jeru-zsalemszkoj cerkvi naszlediivajoucs molo: -,,Boug hvalo ti dajem, ka szem nej liki drugi Iiidje, zgrablivi, nepravicsni, praz- š nicke (Luk. XVIII.") ,.: . f Mi oszoudimo etoga gizdavoga, szebe zvisavajoucsega farizeusa, steri je nej steo , szvoji grehov szpoznati i tak prestimava-joucs vlipao vu cčrkvi moliti, bole szebe zvisavati, pa je te farizeus donok iszkao Boga, ali kelko jeszte dneszdčn oni fari-zeusov med nami, steri nepoiscsejo gori Bouga; steri nigdar nepoiscsejo gori hizse nyegove, ar szebe za pravicsne drzsecsi i tak kak popolni ltidjč nepotrebiijejo bozse milosztse. Vardejvajmo zato szebe! Szpoznajmo v grehsno bivoszt szvojo! Szpoznajmo i vadliijmo, ka mi nasega nebeszkoga Ocso, qd koga vsza dobra vzsivamo, zgrehsnimf recsami i z delami vszaki den globoko zbantujemo, i to dobro csiniti zamtidirno. Sztran 40. DUSEVNI LISZT marcius 20. Escse i te, gda na bozsi oltar aldov pri-nasamo — szvojo dfko iscsemo. Zvone szi szpravla dneszden najvecs obcsin na | d(csenye Bouga i szposzvadijo sze med ! szebom ti aldiivajoucsi, ar vszaki tak scse, naj sze szamo nyemi giaszi zvon, nyega ime, nyega, velikoszt i darovitoszt naz- ! vesztsava. 6h kak velika szramota je tou! | Nakeliko lada naszvejti cslovecsa marnoszt j i krhkoucsa! Tou bi nam trbelo previditi i te bi zisztinom meli pravi poszt! ^s^ ¦'" ¦¦ To driigo potrejbno. deio je tejln po~ \ zselojnv potihsnvanje, obladanye. Jezus ' sze je vu pUsztsavi nateliko pogrouzo vu ; miszli, tak da sze je celou szpozabao z j telovne potrejbcsine. Taksi poszt je nam i doprineszti nemogoucse, ali telko nam je I pa z Jezusom vred szpoznati, ka cslovek ne zsive szamo z kriihom, nego tudi z recsjouv Bozsov. ..,..._- ...¦•.¦:.¦;,,:¦,•/.-.¦ }, t ¦ i Csiovek sze od sztvari szamo teliko i loucsi, ka dokecs sztvar szamo tejli zsive, j tecsasz szi csiovek na diise szvoje zveli- \ csanye tiidi ma miszliti i delati. Steri ! cslovek szi szamo od toga premislava: ka \ bomo jeli, i pili, z kčm sze oblekavaji? ! On je nika rsej prednyejsi od nejmi sztvdri. i On szamo zemli zšive i tiidi vu nye prahi osztane naveke. More bidti vu csloveki eden szveti nagib, steri ga gori zdigne z praha zemle vu viszino, steri ga po-digava na vekivecsno szvetl-oszt k nebesz-komi ocsi, k steromi vu miszli i vu vrejloj molitvi sze vszakden gori pozdigne, tak uei c^)i szc nycmi ciiiSa CunouK loucsiifi bode od szvojega zemelszkoga satora, po dobro poznanoj pouti bode potiivao pred vekivecsnoga szodca szvojega pravicsen sztoiec. Nezsivmo szarno tim zemelszkim, na tou nasz opomina vrejmen posztno. Vojsz-kujmo sze prouti grehsnomi tejia pozse-lejnyi. Habajmo sze od obloszuhnoga zsiv-lejnya, prebrane precimbne hrane vzsfva-nya i naimre nemertiicslivoszti pitvine, precimbne oblejke, szladcsecov vzsivanya, od preklinyanya, od szrditoszti, nevoscse-noszti i od grehsni navad. Szlejcsmo szebe toga sztaroga csloveka, steri nasz je z szvojim hudim pozselejnyem szkvaro i oblejcsmo gori Krisztusa i nyegovo krotkoszt, lubeznoszt, mirovnoszt poniz-noszt, tak nas poszt prijeten ma bidti pred Goszpodni nasem. Podlfsztek. Dragocse podpora. . ,r... Pfszao : Fliszar Janos. Zgovarjala szta szi od prvejsi, preminoucsi vrejmenov. Te mali Pistek sze je pa na ocsine koulina potegno i poszluhsao najno zgovarjanye. »Jeli poumlis escse« — pita Lajos priatela, gda szmo v kispartinbi vellco bojno drzsali ? Ka pa tou poumiis, gda szva oba dregetala odsztr^ha v. racsunanya vori ?-------»Kak bi nebi poumlo«! Dobro znam escse, kaj szi mi vszigdir ti poprdv-lao vo latinszko nalogo. ,,Mojo vogrszko ndlogo szi pa vszigdar li zgotovo« ! Ali nihcliva ta indasnya, — bote giicsi od toga, kak ti kaj ide sors tvoj? »Bogme sze nemam ja"ko bvaliti« odgovori Lajos i tak da bi ga hica obisla — pobito etak ercs6 : *kak, tak nam ide. Dvej cseri i etoga szineka mciva. Cseri zse vu vdrasi sol^rivamo i ja"ko doszta, doszta .feostajo vu etoj dragocsi«. jfftVi Na poudi ober nd\ sze sztopaji csujejo. Lajos gori szkocsi i vo sze pascsi. Pistek s^e ]e pa tolinacsecs k meni obrno i pravo je: »Zagvtisno Orzsika. ta nouva szliizsbenica, bodi po mosztni-caj i zdlo sze apika vo pascsi. Zn^te bacsi, gda szem jasz escse tnali bio, szo sze na stali moszt-nice pod mamikov vtrgnole i ona je v stalo v szenscsek s/padnola. Tiszla ltiknva je zdaj z kukor^csem zadelana,- stero Orzsika escse nevej, ar je z drttge veszi prisla k nam . . . »Na poudi szem bia« pravi Lajos, gda je nazaj prisao, nouvo drzsincse nuimo i escse nevej, gde je edtio ali drugo. . . . »Jeli je bogata tvoja gmajna«, pita Qyu!a? — Fara szama nema vrejdnoszti, ali gmajnarje szp vszi premocsni. — Zakaj nezgotovite zse pripravnoga farofa ? — Tak pravijo tnoji gmaj-narje, ka je moj prebodnik 40 lejt prebivao v v nyem i nigddr sze je nej touzso, meni ]e pa escse szamo 12-to leto, fca szem v nyern i tak nemam doszta prouti gucsati . . . Pojbarec ie prvle pravo, ka szo sze li na stali pod zsenouv mosztnice vtrgnole. Tiszto tiidi nescsejo popraviti ? — Na tou szo szamo teliko prayi!i: csi nebi sla na nyer sze nebi poudrle i nebi szpa'dnola v szenscsek. ,.],. . , '125 '¦ marcius 20. DUSEVNl LISZT Sztran 41. Drobtinice Z 409. voarszke peszrnj. anyasz.-ntej>yhaz. Igen, kozel ii ez a; Ull- (Na la>/t:vno nouto, -- na szlovenszko preobrno ;•: POLGAR SAftDOR.) ;, * ._:.v, Oh vekivecsna pecsina, \''""' . ;i Trdi grad moj i obramba, -1. ¦ .'^*: Na kri/si szi trpo moko K>l,V 'Av; • I meni blajzsenszivo szpravo. . ;.;v/. . •},¦'¦¦¦ :'*/j l -Na le' nihcim moie delo, ..ri ' ._ . Oh Jezus moj, duso mojo, _V 1 ' ' * Szvoje plakajoucse szrdce ¦:-..w:' 1 I nevoule glGosz-pode huncfoteria je, ka tiszto, stero paver more kupiti, ne zamakszivajo. Psenice, szilja, zsivine, mesza cejno vo napravijo i csi je cslovek neda', vkraj je vzemejo. Na obiitel bi sze zse ednouk tiidi mogli zglednoti tej goszpodje" — nadaljava zgovifrjanye Grablas Sdndor. — Za vesz szvejt ne zselte tou kuma, odgovori Lokas Miska, ar csi sze ednouk na nyou zglednejo . . . gviisno, ka ddcso navrzsejo na nyou. Pocsem szi oudao gyiince ? — pita szouszed Blekas Gergora. — Gyezero petsztou rajnski szem doubo za nye, szamo ka szva z Guba sougororh 50 rainski zaigrala pri »Letecsem glrfzsi« zvanoj v\r Sztran 42. DUSEVNI LISZT marcius 20. rekves belefu! az atkos nenitorodomsegbe s rideg kOzonybe. ; Hogyan unnepelhefnenk hat husve- ¦ tot? A mi husvetunk nagyon hasonlit Mariaehoz, aki ,,all vala a sirnal sirva" cs , keserii kounvek kozott panaszkodik: ,,el- : vittek az en Liramat es nem tudom hova tettek?" E vilag ordoge, az čiet ezer '; gondja-baja mi toliink is elragadta Udvo-zitdnket. a benne valo eio, eros hitet s ' ami meg szomorubb, mi — egy-ket jobb črzesfl egyent kiveve — inar nem is tu-dunk sirni es szomorkodni e niiatt. Mi : nem is vessziik magunknak azi a farad- : sagot, hogy keressuk azt,. akit elvesztet- ! tunk, mi nem is toprengunk niar a feletl, | kicsoda hengeriti e! a kovet a sirnak sza- | jarol, melvben hitert vato lelkesedesiink, ! egyhazszeretetitnk,aldozatkezssegiinkpihen? ! Azert nincs nekunk husvetunk! Pedig le-¦; hetne s keli is, hogy legven, hiszen nem i maradliatunk Orokke a nagypentek gya- • •szaban. ¦ Ezert iranyitjuk ma vagyo szemeinket ; amaz elso husvet feie. A nagy tomeg ak-kov is erzekellen, vagy ellenseges erzelmu volt. Meg a tanitvanyok isbar szomoruan, ' ¦de csiiggedten es felenken vonultak vissza. • Csak egy-ket noben volt e!eg sziv es ke-gyelet, hogy halottaiban se legyen hiitienne ahhoz, akihez eleteben ragaszkodott, hogy leroja a hala es kegyeiet adojat az irant, akinekcsaknevčt isemliteniakkor 1 voltaha-lallal. S az az egy-ket no eleg volt ahhoz,-hogy a ferfiak sziveben is a feielmet fel-vaitsa a batorsag, a csuggedest a remenyt, a tesped^st az elet. Ha az az egy-ket no nincs, az ures sir felett talan soha nem epiilhetett volna fel a ker. anyaszentegyhaz. Hozzatok fordulunk, bennetek remeny-kedunk azert mi is, Prekmurje evangelikus noi! Toietek varjuk s remeljuk egyhazunk husvetjet! A ferfiak szive elkergesiiit, iel-kiik elfasult. Az 6 erdeklodestiket mas koti ie: a viiag es annak dolgai, a test es an-nak gondjai, a politika es annak praktikai. De hissztik, hogy ii bennetek van meg er-zek a lelek es annak dolgai irant is. Hisz-sziik, hogy a ti peldatok kepes ma is lel-kesiteni. Hisszuk, mert iatjuk, hogy ahol a N6egy!et nem csak megalakult, hanern munkaikodik is, ott a ferfiakban is nagyobb a buzgosag s viragzobb a gyiiiekezeti elet. Hissziik, hogy ha minden gytilekezetben csak egy-ket kegyes not ragadna is ma-gaval az eiso husvet kegyes asszonyainak, cs&rdi. Tdkse bezsec.se vino szmo pili tam, ka csi ¦ bi sougor vszigdar z dlanov nej pokrio giazsa, ; gda je zatik vo potegnyeni bio, bi vo i olazsa od- ; bejzsaSo, kak z iaboske mlejko, csi trnok gori ; pod nyouv. ; Mcls escse kaj psenice, pita Najvas Marton '. pri nyem szedecsega Szkisznyavec Andrdsa?------- — Nemam ! Odgovori Szki.sznytivec, diige bajuszi ; szi zasziiknovsi, -- aiore bidti sze e.scse ndjde Ikaksi deszet zsaklouv (vrejcs) Dra'ga ma bidii ¦escse do zselve. ... ; Naprej szem prineszao napisznik (jk.) od-govoti Lajos, gori szem precsteo ptispeka piszmo, v sterom .szo, kak szern zse prvle pravo, gmajne gori opoumenyene i oprosene za voio d^nya podpore. Dokecs szem piszmo gori csteo, szo ni ; ^dne rejcsi nej pr^gouvorili, ali kak szem je do-koncsao, pregovori Modriak Gabor: >Sto pa ; namda?« — ¦-¦ — Ooszp. Piispek szo tou piszmo i lehko na piszali vo z-Biblie ! — zamerka Trdov-ny4k Abris .... Naj oni ddjo ! pravi nadale Bie-kas Gergor. Postiivani Presbiterje, vidite ka vam je, hva"la Bougi letosz Boug, dober pouv dao, szem nyim ] pravo, — vszega cejna sze povisdva, tri stirikr^t j vise —- tak, da tej 400 koron neobcsutite ia^ko ! — Nam je ttidi goszp. Boug dao pouv, brumbra pod baiuszami Szkiisznvavec Andras. - Od nvega nai proszjjo, plemeniti goszpoo, dragocse podporo. Csi sze nyim placsa mala vidi, tii je nouvo leto, odpusztimo ji —' tak zse trije csčikajo ono vrejmen, v slerom oni od etec odidejo -- pra*vi z riadiitov gizdosztjouv Najvas Martin. Tak szmo nej davno pobotigsali placso bak-teri, csordasi, kanaszi, tak miszlim ka tou k ednoj diiski zadoszta bode veszi, potrdi Blekas Gergor. — _ __ Mojo podporo szo tak nej zvolili! Po-tom szo pa liki kak ki dobro odpravi delo, k-Sa-lamoni vu ostarijo sli sze z glazsi tanacsivat. Jasz szem pa notri sou k-zseni. K-obedi szmo szi szeli i rnore biti, ka je zsena tiszti dea nej dobra ku-harca bila, a"r mi je gut nikak nej steo pozserati kroupni kukorcsni struklov — ]e dokoncsao Lajos szvoje zsalosztno govorejnye. Nej szta szi duzse zgovdrjala od te zsaloszt-ne prilike. Lejpo detinszko vrejmen szta zDOUva naprej prineszla i tak sze nyima je zdelo, da bi sze znouva zmejnyala tam na potoka breski, pri brtitivi vti sz^nci pod velikim vrbjem — i na vszo marcius 20 DUSEVNl LISZT Sztran 43. peidaja, me^vaitoziiek nunden s a iespe- . dest felvaltana az elet. Ezert neztink mi : nagy remenyseggei a kozel^o husvet iin-ncpe cle. Ne hagyjatok meoszc;oyenii!ui re- \ menvsegiinket s aido'tak ieszlek, niert ne-vetekhez fiizodik e^yhazunk igazi husvetja! Teke Denes ' ev. lelkesz. j '____________________:_________;_________________.___________ i Krisztus je dnesz z- mrtvi | sztano . ..! t \ Nouta:Ki sze vu visnyem Bougi vupa. j Z vogrszkoga poszlovencsena po Ko/Ac Jnnosi. \ Oh ti skrinva! Oh ti grejha szmrt, i Gde mas zsalec ino oblaszt? j Velkomi Bougi naj bou' hvaia, I Za vsze dobra nyemi dana, Od koga vszi zsitek mamo — Krisztus ie dnesz z- mrtvi szfan.o! Szprhlivo tejlo sze v- grob dene, Neszprhlivo zsnyega sztane: ¦ , Ki vandramo tii v- kmicsnom douli, Bomo ednouk v- dobroj vouii, Liiblene pa gor' naidemo, .Krisztus je dnesz z- mrtvi sztano ! Oh tuzsne, zsalosztne vdovice, Osztavlene sziroutice: Zglednite sze gor' na visnyega szkrbi tesko miszel szta pozabila. -- Li szamo na drtigi den gda szta k-zseleznici sla, je znouva v-pamet prisla Gyu!i nyegovog;t priatela Lajosa diihovniksztva teska sztava i tuzsen sors, gda je nakonci v^szi csiio, kak je eden vert manyiikiiva-joucsega hldpca kiirao, govorecsi: — Csi bi lehki, mdhki zsitek rad meo, bi pop mogao bidii z-tebe, fiej hldpec ! . . . K zseleznici pridoucsa po liibeznivom sziobou jemdnyi i eden drugomi dobrozselejnyi, je Qyula na vlak szeo, steri je zse napotiivanye kredi bio i v prisesztnom megnenyi sze je geno. Lajos je za nvim giedao, dokecsga ie vido. Qyula je escse cdnouk szkouz na oblok z bejlim zsebnim roub-com plahotajoucs szlobou vzeo od nyega, v!ak sze |e prejkmous^ta nalejvo obrno i v loug pridoucsi, sze je szkrio pred ocsmi nyegovimi, li szamo sze je escse visziko pozdigdvajoucsi din vido edno malo, dokecs je i te nej lebno. • Nadaljavanve pride. Ocso szvojga nebeszkoga, On zvracsi i vaso rano — Krisztus je dnesz z- nirtvi sztano! Nejga szmrti! nej szprhlivoszti, Vsze sze mladi v- szprotolejtji l ivd groba kmicsnoin pokrivi, Rasztejo naraszi nouvi, Vzsivajo nebeszko roszo — Krisztus je dnesz z- mrtvi sztano ! Vjedinaimo sze vu lubezni, ^. Dokecs jesztemo vu zsitki; Da csi nam pride zsitka jeszen. 1 povehnoti bode vszem: Nouvi zsitek pa naidemo — / Krisztus je dnesz z- mrtvi sztano! Vzemi, csti i daj.dale ,,Dii-sevni liszt"! Zsitka knige (bibiia) Pod etim gode scseino > re vu zsiv« •\szkom takse isztinszke pri-ise cstitele posztavlati, ste-: ki szpoznavajo vu szvetom piszmi po; pravice i ravno zatoga volo nasz nadigavajo na nyega cstenye. Vidtno z- zsitka knig eden liszt: Vu nemskoga orszaga ednom malom va-raseki je vu velikom sziromastvi zsivejla edna osztavlena vdovica, Edern zadrugim je mogla odavati z- szvojega pohistva, gde eden, gde driigi falat, ar sze je ovak nej mogla ta kucsa-riti. Naszlejdnye je zse nika driigo nejmejla, szamo edne evamgeliomszke knige. Z-boleznim ' szrdcom je neszla tak i te k- zsidovi bautosi, ki je je uprav kupo, zato — csi de zsnyih csteo, de sze kamcsi razveszeljavao z- tem, ka de sze szmehao z- nazarenszkoga Jezusa. Gda je tak csasz meo, ka nyemi nai hitrej odide vrejmen, szi je uprav naprej vzeo te knige i zacsao je zsnyih csteti szv. Mataja evangeliom. Med cste-nyom sze vecskrat glaszno zacsao szmehati. Ali kejm dale je prisao vu cstenyej, tem bole na-rejci sze je zaszmehao i tiidi nej tak glaszno. Gda je pa k- Golgote cstenyej prisao, escše nyemi je i rejcs zabejgnoia na viisztaj. Zacsao je to precsteto escse znouva csteti, ali zdaj sze je zse vecs nej szmehao i gda ]e pa do Golgote prisao, szo ga szkuze pobile. Kak .(-¦/ Sztran 44 dusevni liszt marcius 20 je z- velkov pakov vsze precsteo, sze ie og-vusao vu toj veri, ka je Jezus zaisztino tzvejtn odkupitel bio. On ,/e, koga szo szvčti ocsevje csakali. koga prisesztje szo prorocke naznanili. I Sztano je i sou je k- diihovniki. dao sze je ; okrsztifi vu jczitsa szvetom imeni. ; Csi ]e szveto.piszmo taksi naszhaj melo : na toga, k\ je nye z- sale vzeo vu roke szvoje, ; kem bole sztoji tou na one, ki z- vervajoucsim ! diihom, od pobozsnoszti nadigavani cstejo nvega ! bozsfcsne redi! (jan. 5.-39.) i (Nada!javanye pride.) j Z- kem trbej gvant csisztiti ? | Vu vezdasnyem vrejmeni, gda ponoseni. : zarnazani gvant nemoremo nalehci z- notivim na- j mesztiti, ....... je jako hasznovito znati. z- kem ; trbej gvant od pecsati, od zamaza szcsisztiti? ! Na tou nizse popiszani recept poracsamo, stcra -zprava je zse vo szprobana: \ Ammonia para I { Spir. saponati . Chloroformi ca 30» i ' ."¦ :-" \ Benzin ' •¦• ¦ ^ , i Aqua dest. ac. 40.03 • | Yu sterojšte apoteki sze lehko da napraviti. ; Tou je edna bejla tekoucsa szprava, va stero j csi edem falacsec szuknya namocsimo, zsnyim | pecsatni gvant voscsimo, escse i maszne krpe j vozapertmo zsnyega. ; Ali pri csiscsenva gvanta sze neszmirno j szpozabiti z- csiscsenya dlise tiidi. Ar csi je I oduren zamazani gvant, kčm bole je odiirna od : greha vtepena dusa! i Na csiscsenya diise tiidi mamo recept po- j racsati. Ali tou neodavajo vu apoteki i tiidi nej za peneze. Tam ciiri on pri bozsem oltari i k- ; senki sze dobi pri vecserji Goszpodnovoj, stero | >e nej driigo, nego szveta krv Krisztusova. -— Nye naszhaj je csiida vrejden! ...... Operte szi zato zsnvouv diise vase i csiszte bar erdecsi bi-H, liki erdecsa farba, — bejli posztanete, iiki sznejg! ,' •" ' '. Oh bar bi vasz kak najvecs, nagosztoma j niicalo eto dusevno koupalnico na csiscsenye grejsni diis vasi! (Oznanoszki knige 7. 13-17.) Vszaka evangeiicsanszka famiiija naj cste i podpera Diisevni liszt! »Ji\sz szoin uiiiti l znvr/.sfii ; nli /. pu-velejuvti tvojegu s/,c neszpozabim.« Zsolt. 119,141. Vu tej recsaj vidimo zsoltarszkoga pesz-nika szrdce i zsitek. Liklje szo ga nejzavisziko prestimali. iVla biti szo ga za volo nyegove po-ejzije za odloucsenika- i za volo nyegove liibezni do Bozse Rejcsi, od stere ete zsoltar takse zmozsno szvedosztvn okazse, za pregnanoga cslo-veka drzsali. Ali — csi je pri ludi li zavrzseni bio, on je ztem nej doszta marao, nego ktem bole je bio na tom, naj je szamo Boug zado-volen zsnjim! Zato pravi: ,,A!i z povelejnya tvo~ jega sze neszpozabim. Bozsa Rejcs je nyemi szlajsa bila od meda i mesztovja meda ; ta ]e bila poszvejtnogam nyegovim i szvetlosztna sztezi nyegovoj. Zato je blaizseni cslovek bio on, csi je bar pred liidmi zavrzsen bio. — Nemoremo sze mi lejko nika vcsiti od nyega? Miszlim, zname-nito je tou vcsenye, stero nam on da. Kelkim liidem je prestimanye od driigi liidi glavnejse, kak dopadnenye Bozse! Na tou gledoucs sze navcsimo od zsoltarszkoga szpejvnika praviti : Ka maram, csi me ltidje grajajo, hvalijo, presti-maio, zavrzsejo, —- tvoje dopadnenye, Gosz-podne, mi bojdi obri vszega! »Judns, i kusuviiiivein Sziiio. cslovccse-ga odus? Luk. 22,48 Tou je bila zahvalnoszt za Zvelicsitela paszterszko vernoszt, stero je obrno prejk lejt na toga szvojega vucsenika. Vu odloucsnom megnenyi oda Jiidas szvojega Mest-ra i neszraraezsluje sze tou pod szkazlivom preo-brazi liibezni csiniti. Kak sze je melo Jezusovo szrdce krvaviti nad taksem szramotnom csinejnyi onoga csloveka, v sterom sze ]e zaviipao! Csu-diijemo Goszpouda, ka ni z ednov recsiouv ne-potvarja Judasa. Z prousztim pitanyem proba toga nevernoga vucsenika obszlednyim popad-nati. Zobsztom! — Kapa nasa liibezni szve-dosztva szo isztinszka prouti Goszpodni ? Jeli szmo taksi, kaksi sze kazsemo ? Ali pa, bar sze med nyegove racsunamo, donok ga po priliki z recsjeuv i z mucsanyem, po grobianszkora ali po fainom odarao? Sto vu veri lubezni Szina ktisne, on nai tiidi zdrzsi k-nyemi nevkleknyeno vernoszt pred priatelom i nepriatelom! Sto Je-zusa oda, zataji, od szve]ta ospotavati dopuszti, naj zna kaztem szvojoj diisi cajtno i vecsnoskodo csini. marcius 20 DUSEVNI LISZT Sztran 45. Drobtiuivn / Luiharovogn z^itkn. Dr. ; Luther Marton sze je v szvojoi zsaloszti i po-bitoszti z etov deacskov recsjov segou meo troustati- ,,Vivit", tou ie po nasem jeziki: ,,Zsi- ; ve." Csesztou je z kraidov na sztu szpiszao, [ escse vcsaszi dveri i sztene znapiszao z — etov ; recsjouv : vivit, vivit. 1 gda szo ga pitali: ka j scse z- tem praviti, ete odgovor je dao: ,,Jezus ! zsive« i csi bi nej zsivo, ne bi zselo jasz tiidi ; niti edno voro zsiveti. Ali ar On zsivc, mi ludi ! zsiveli bono zsnyim, kak tou On szam veli: | ,,Jasz zsivem, i vi bodte zsiveli" (Jan. 14, 19.) ; '¦" i Z\Mi govori. { Našega Boga rejcs osztane na veke. | ¦ Ovce rnoje moj glasz poszluhsajo. Zna Ocsa vas nebeszki, kaj vi potrebiijete. . ,, ' Goszpoud je vszej nasz grehe na nyega \ Ovo, agnec, Bozsi, ki noszi etoga szvejta Pozsrejta je szmrt vu obladanyi. M^r vam bojdi! Liszt Krizsevszkim farnikom. (Piszao : Fliszur Jhiius vp.-vucsilel) Doszta szem szi miszlo, doszta szi zbrodjavao, V-nocsi vudne szi v-glavi premetavao, Ka szo v-mojoj gmajni fanici tak manyi, Da sze neblizsajo vecs k duhovnoj hrani. Kakda bi sze moglo tou zdaj iak goditi, Ka bi rnoj navuk zsnyih szrdc mogao vesznoti? Steroga szem vszigdar hito v nve vcepiti, Noucs i den sze pascso nye na dobro vcsiti? Ali je pa zemla tak gratala szlaba, Da zse vecs nerodi, neprinesze szada? 1 tak szemen dobro bi szpadnolo v trnye, Vozidoucse bi je zadisilo glouzsdje? Gde je vrejli vas diih Krizsevszki gmajnarje, Kim szo bili nigda Berketie fararje? Ki szte sztalni bili, kak raocsne pecsine, Trdi lfitaranye goricske krajine! Ali bi szinouvje ino mladi vniiki, Gratali ocsakom nateliko tiihi ? — , Nemrem tou vervati, driigo je tu hiba, Nika je nej vrčdi, od koj vonya riba! > ' V szrdci nasz je peklo i britko tezsilo, Ka sze je v najveksoj gmajni tou godilo ; Nej szo naisli douma, niti sztana szvojga: Kalendari ino DiisniHszt .pravoga. Nazaj szo poszlani, greshno odvrzseni, Od nemaratnoszti ruzsno ospotani, -•.-Meszto nyih Novine, Marijin lišzt hodi, Na krive poti je'i na bloudnoszt vodl. Isztina sze naido, povszedik judaske, ^ Fiojdikai, zblodieni, glaszni modriaske, Ki szo od vipere zlez.seni szinouvje, Stere negenejo v.u. tormi zvonouvje.,. - Ki szo- na bozsicsna vszigdar malo dali, Kak bi tej Diisevni Jiszt gori prijali ? Naimre pa za nyega dva dinara dali 1 vu mosnvej szvoioj prazno meszto.nyali. Zsalosztno, jesztejo liidje taksi piiszti, Ki tuhiin Bougecom zacsajo szltusiti; Ki vu szvoie gne/dou ... no nemo vopravo Ar sze nej sikalo -— bilou bi pregrdo. Judastva poszelsztvo hoiecs s/.punyDiisniliszt" novine, Vucsenikom szvojim na dus potrejbcsine. Potom sze nakloni i hitro odide. Liki prikazen v szne, od moji oucs /Ade; Prvje, kak bi mogao nyej vsze zahvdliti ; Odprejo sze dveri, csiijem je zaprejti. . Kak szern z- lamna k- szebi pocsaszoma prisao, Li zse szetn ji prrfzno meszto szamo naisao. Tak me zocsdrila, zbank^mi obajala, Ka bi z- szrdca vrejdoa, tu kusnoii bila. Dika tebi bojdi, apostol ti vrejli, Blagcszlov bozsanszki vzemi v dusi v tejli. Liidsztvo, stero szi zdaj zbudo zsnyega timna, Bode ti hvalilo — ta hvala bou sztalna. Szpravi ti postenye za trud tvoj veliki, Szprevajalo de te vu orszag nebeszki, Ar szi je pripelao k toj hrani nebeszkoj, Stera je potrejbna pri hrani telovnoj. Seszt jezero dusic v prejlogi nihati, Za nye nej marati, raztepszti je nyati? Sto bode od toga Bougi racsun davao I pred szodcom velkim tesko odgovarjao? Nej je csrejda kriva, csi razno razide, Csi niscse nemara kama ona ide. Vszako dejte li tak na hudo pout prfde, Csi mati ne veli, naj sze je ogible. Pozdravlani bojdte krizsevszki farnicke, Nezavrzste nigdar szvoje ovcsdrnice. Ocsakov vere sze trdno drzste vszigdar, . r Od nye odsztoupiti neprobajte nigdar! Szvef matere cerkvi navuk vszigdar zdrzste, Po zemelszkom zsitki tak v nebo pridete. Szrdca vasz pozdravla, sztari FJiszar janos, V pokoji vucsitel, sinyourszki penztaros. Nasega Lisztn cstiielom, dehipomocs* nlkom, siritelom i vszern dobrini pi-idte-lb d Bl blagoszlovlene bUijzsene lbm od viizenske szvetke zselemo! \ Hoheniohe Egon herceg, nadsko- l foszki namesztnik, bivsi na<*yszebenszki ! plebanos, je nej davno v Budimpesti prejk- ¦ sztopo vu evangelicsanszko cerkev. ¦ Puconszka fara je t. I. marciusa 8 dnena inejla szvoje racsunszko szpravis-cse. 1922. leta je notrijemanya tnejia 860.561.45 K. vodavanya 762.288 16 K: osztanek je 98.273.29 kor. V hranifnicaj i na bojnszkom poszojiii ma fara 46 801.14 kor. Escse notrinej placsana dacsa voza-nesze 24,041.37 kor. Dva nouviva zvona szta z- vszejmi sfroski navkiip 196,598 kor. kostala. Na nouvi farovjedo tega mao703564 kor vOplacsano Na szpraviscsije szkoncsano, ka potoin to^a szamo vszaki mejszec prvo nedeio bode Bozsa szlfizsba vu vog-rszkom jeziki drzsana. Gornyi Szlavecsi. Eta nasa naj-mlajsa fara je zgiibiia szvojega dusevnoga pasztera zse pred szvetki Ali hvala cerkvi. Goszpoudi, nedopiiszti on eii rasztepszti" sze ovce. Biidi nyim nouve vrejle voditele vu oszebaj Pojbics Gyuia vucsiteia i Far-tek Ferenc gmajnszkoga inspektora, krept vsze farnike vu vkiipdrzsanyi i vu deli za szvojo gmajno. Gmajna szi je dugi csasz nej mogla najdti i zvoiiti prfpraven fun-dus za zidanye Bozse hizse. Zdaj je pa nej szamo tou doszegnola, nego zrende-luvala szi je zse kamen i cigeo za cerkev, ka do farniki, kak bougse poti bodo, taki vkupevozili vu edno veliko szinbo, slero zdaj posztavlajo gori z- szamovolni liibez-ni darov. Nej szamo nevola, nego k-tem bole edna vola, eden cil, edno na-kanejnye po vezali liibeznoszti vkdpdrzst tou rnalo csrejdo, ka vu Boga polozseriov •;/ ¦¦;" * marcius 20 DUSEVNI LISZT Sztran 47. viizpaznosztjov mirovuo gledajo vu neg-nusno prisesztnoszt. Vernici vu lejpom ra-csunim hodijo gori vu szvojo malo, sol-szko, drago uralitvarnico. Nas Liszt 87 naprejdlacsnikov ma to do tega mao. V Krizsevszkoj fari szledecse ob csine dobijo naszkori nauve zvone: Pecs-kovci 2, Ratkovci 1, Berkovci 2, Fokovci ! 1, Kustanovci 1 zvon. j Nouva evang. cerkev v Rimi. V j ^rvejsoj numeri nasega Liszta szmo nap- j rejdali, ka je v Kimi nouva evg. cerkev ! biia nej davno goriposzvetsena k- tomi na j 4oputienye escse naprejdamo, ka je vu to n tivo cerkev Wittenberg dariivao zvne, | Madgebiirg predganco Eislebe, gde je j Luther bio okrsztseni, krszjni kamen, Mans- | feld szrebrno krsztno poszoudo, Erfurt \ oltar. Tou je ja lejpo szpunyavanye ete Krisztasove zapouvidi : ,,Eden diigoga j bremen noszte!" : Številni slučaji izstopa iz kato-tiske cerkve na Dunaju (v Becsi) Tako ; je v. X. okraju saino v nadeljo izstopilo 432 oseb in v ponedeijak 359 oseb. (Siov. i Nar. 923. III 9.) \ Protestanszki vojszki puspek na vgrszkom. Potom k- vojszki vogrszkom pouleg katolicsanszkoga vojszkoga puspeka protestanszki piispek Ifidi bode vszigdar vuimenflkani, i pa ednouk evangelicsan-szki driigocš pa katavinszki. Influenza je vecs ludi vmorila kak bojna. Tak imeniivana spanyo!szka infulenza je vu 10 meszeci vecs ludi z-szmeszta szpravila, liki ji je sznejtovne bojne 51 meszeci szpadnuolo. Douleg urad-ne statiszfike je infulenzi od 1018 majusa do 1919. marciusa 25 millio liidi aldov posztalo, dokecs je szvetovnoj bojni vsze-vkiip 7,668.300 liidi zgiibilo szvoj zsitek. «m;"¦*¦". Potuvanye v Ameriko vedno | tezskejse. V Ameriko szelecsi racsuni ; (kvota) je 73 procentov na 2 procenta i znizsani. i pri včracsunanyi toga procenta I potom nej 1910. leta, nego 1890. leta lud-szbna cstetja datke vzemejo za gunt. Na toj podlagi na prisesztno leto 7 Jugosz- | lavenik szamo 851 lfidi piisztijo v Ame-riko, dokecs ji je do toga leta juna 30. 4626 szlobodno odislo. Donok szo potom od Amerikanszkoga konzula vizum dobi, on ne hode vodiani toj nevarnoszli, ka b'\ ga zna hidti nazaj poszlaii. Szlobodno sze preszeli v Ameriki ona driizsinszka kotri-ga, stere druzsine glava je zse najmenye 2 leti v Ameriki, ali za stalno tam scsč prebivati i Amerikanszko drzsavljansztvo szi szpraviti V:se kvote sze tiidi sziobod-no nadale v Ameriko szelijo diihovniki, univerzitetni profeszori, pa v liizsni szliizs-bo vzeti. ¦ ¦.'.... { , - -, •/..¦•- AAišje gnezdo iz bankovcev. h Mari- bora nam poročajo : Nikjer ni takega pomanjkanja denarja kakor v Mariboru. Zgodi se, da so največii podjetniki ob koncu tedna ali meseca prisiijeni pretakniti vse denarne zavode in vse privatne vire, predno dobe po visokih obrestih primeroma male svote. Nasprotno se je ugotovilo, da inora biti mnogo denaria hranjenega doma, kajti še nobeno leto ni bilo opaziti toliko razkosnega življenja, ka-kor, v tem času navidez splošnega pomanjkanja denarja. Da je tudi na deželi mnogo denarja shranjenega doma, kaže poleg drugih tudi ta-le zanimiv slučaj: V7 Narodno banko je prišei po-sestnik z dežele ter prinesel polno torbo bankovcev, ampak popolnoma izklješčenih od mišjih zob. Iz-povedal je odkrito, da je hranii denar toliko časa, da so si miši napraviie gnezdo, iz njegovih ban-kovcev. V banki so se trudili, da bi iz vseh lepih bankovcev sestavili vsaj enega, pa ni bilo mogoče, ker so bili najžnejsi deli čisto izgreni. Tako ni mož za svojih K 150.000 dobil niti ene krone. Ljud-je na deželi, ki prodajajo živino za milijone, so postali nezauplji.vi, ker slišiio, da je po denarnih zavodih tako pomankaie denarja in da so banke nastavile še višjo obrestno tnero za vloge, kakor jih plačujejo navedni denarni zavodi. Pri tem pa ne mislijo da s hranjenjem velikih denarnih zalog ne krmijo sarno miši nego, da si sami škodujejo, ker sami povzročajo draginjo v mestih. Plemeniti dar. Schelken Pavei ver-baszki rnesztancsavi je z- szvojov tivarisi-cov na szpoumenek szvojega szinuj vu 23. leti vopreminoncsega pri verbaszkoj gmoj-ni 25.000 K fundacije polozso, stere sume interes sze vszako leto na koledni szvčtek med szrmaki ma gorrasztalati Sztanovito od mramora, meda lepsi, sztalnejsi i vu-godnejsi szpoumenek je tou! , . Sztran 48. DUSEVNI LISZT marcius 20. -.• IMa Ruhrszkom sze položsaj med francuzi i nemci vedno bo!e osztri. Fran- coske csete okupacijo nadaljavajo, Zaszedle szo ttidi Darmstadt, Karlsruhe, Mann- * heim i Frankfurt. .;.*•:¦><».-,;. . , Postenya padanye. Eden francuzki i zevcsenec je konstaterao- ka je cslovecse | postenye od 1914. leta 50 procentov zgti- j biio z- szvojo vrednoszt. 1 na prevecs | visziko prestima cšlovecsansztvo, csi tou j szvedocsi, ka sze je racsun-hudobnyakov i (bozsnyakov) od tega.mao szamo z 10,000 | procantmi povčksao. Tou je tou, za vszakimi 100 bozsnyaki je 10,000 bozsnyakov k coj pris'0. _Ar lubezen pejnez je vsze hu-doube koren." (Tim. 6, 10.) bzkoro ne-verjefna je szledecsa grozna zgodba, stera od ednoga z Amerike domou pridoucsega szlovaka vmorjenya gucsi. Pred 12 ieti je v Ameriko odvandrao eden Katyuk Jura ime-nuvani szlovak. Doma je nlhao mlado zseno i' po! leta sztaroga szineka. Od bojnszkoga cajta mao je zsena nikscga glasza nej dobila od szvojega mozsa, ali pred | par tjedni je piszmo dobila od nyega, v-steroju nyej naznanya, ka v- kratkom do- j mou pride i szvoj goszpoud bode. Zsena j jeszkorokam nej znalaod preveiike radoszti j Dvanajszet lejt sztarim szvojim szinom je ! csakaia prejk dnevov pri viaki szvojega | mozsa. Gda je naszlejdnye vdarilo to zsel- j no csakano megnenye, ka je prisao mouzs i obino je szvojo zseno, stero je zse 12 lejt nej vido, taje gorszkricsala, od radoszti sze je nyej szrdce razpocs»lo i mrtva je szpadnola ta. Kotyuk je 25,000 dollarov prineszao domou z Amerike, ka je dnesz den prevecs veliki pejnez. Z- velikov pa-radijov je dao taporahniti szvojo zseno i szinom vred je pri szvojem szvaki osztao na noucs. Radi szo ga tu vidli, dobro vecserjo szo szpravili na nyegovo postenye, nyego-voga szina szo pa v- edno poszteio z-szvojim lasznim szinom szpravili szpat steri je tiidi iszte sztaroszti bio. Aii hizsni vert je nej mogao szpati z- szvojov zse-nov. Podzsigao je nyfdva goszta veliki pejneze. Zrobita szta stela od nyega vsze pejnez, zato szta szkoncsala, ka ga vmorita. Mouzs je naprejpoiszkao szvojo britvo, z- sterov je prejk vrezao gut szpajoucsemi gou-szti. Potom szta mrivo tejlo szkriti stela, vo szta je neszla z-hizse. Med terrt sze je 'zbiido gouszta szinek i escse vu szne je pilao: kama nesze-te mojega .ajto? Krv ga je polejala, k-vracsi ga pelam, naj tak neobhodi, kak niati tvoja — je odgovoriia zsena. Szinek sze je prevecs zbojao. Obcsuto je, ka sze jenikagroznoga zgoudiio. Za vinorilci je sou szkrivoma i vido je, ka szta nyegovoga ocse krvavo tejlo pod gnojiscse pokopaia, i szta sze tanacsivati zacsuola, ka naj csi-nita z- szinoin, da nyiva kak neovadi Szf-nek je medtem odbejzsao proti orozsniszkoi hizsi. Nej szta ga vzeia na pamet i do~, kecs je zsena goripraia pod, je velejla mo-zsevi zakiiriti vu pecs, vu stero notrivr-zseta vmorjenoga gouszta szina. V- tom nakanejnyi je zsenszka po tihoma k- posz-teii sla, vu kmici je k-szebi obinoln mocsno vu poszteli lezsecse szincsekovo 'eiio . . i notri je vrgia vu gorecso pecs s.; *<., v. 'asztiv-noga szina. Sztrahoviten krics jt ¦ o vo z-pecsi Vu tom megnehyi szo y . • ud-prie dveri j na pragi z bvim ;ne szmejfiio pozabiti, da szo nam pravaszlavni mnogo blizse, nego protestanli". Mogocse! ali prvle liki, bi sze tou zgoudiio, mi.szlifno escse doszla vode odiecse doli po Mori i Duoaji. Novi red na posti. Marc. 1. je na posti nouvi szrbski red sztoupo v zsitek. Postni zakoni i (iskovina je z vek.se sztrani z cirilicov napiszana. Postni voditetie z Prekmurja szo febr. 26. v Szoboto pozvani bili, naj sze te nouvi red nav-csijo. Miszlim, ka eden den sze cslovek doszfa nenue navcsiti.i tak postarje do szi za volo ciri-iice escse doszta mogli glavou trejii. . Na odhajajoucsega Jurko nadzornika cseszt szo nyegovi priatelie szloboujema'nyave-cserjo drzsali vu Dobrajovoj gosziilni 14-toga marciusa. Na szveklom gosztsenvej szo nazoucsi bili nisterni escse zdaj z miloszti trpecsi prejk-murszki vjicsitelje tiidi. (ilavni ouszvetni kincsni govornik je eden vrejii (?) evangelicsanszki nad-učiteij bio ! Skoda, ka szo evangelicsanszke rodi-ditele nej pouzvali na te banquett, ar csi bi tej tam bili, bi zagviisno nacsi pozdravlali goszpoti nadzornika. Vardenem nas szloboud ali pozdržv doj szpiszati: Goszpon Nadzornik! Vu vasem vrejmeni je na szmrt oszodjeni nas lepou donecsi verdszlovenszki jezik! Ka je vougrom, nemcom, vlahom, albanom dopiisztseno, tou je tou, ka vu vesznicski solaj je navucsni jezik vucsenikov ma-terszki jezik (i li szamo cseresz tjedna 4 vore szo diizsni drzsavni iezik tiidi vcsiti) tou je nej do-piisztseno nam, nas jezik szo vo sztirali z soule, prepovejdano je ponyem- gticsati, vcsiti, nas vend-szlovenszki jezik sze za mali csasz za mrtvi jezik scse posztaviti (?!) Eden jezik na szmrt oszouditi, eden nar, - kak i mi odpitsztinio duzsnikom nasim. 1 nevpelaj nasz vu szkusavanve, nego osz- loubodi nasz od htidoga. Ar je tvoje kra- lesztvo, zmozsnoszt dika zdaj i na vsze veke Amen. Zdaj pa tou zselejte i zapovedavate naj sze vu nerazmetom jeziki etak vcsi : Oče naš, kateri su unebesih! Posveeeno bodi ime tvoje! Pridi k nam kralestvo tvoje! Zgodi se volja tvoja, kakor vnebesih, tako na zemlji! Kruh naš vsakdanjih daj nam danes ! In odpusti nam dolge naše, kakor tudi mi odpuščemo doižnikom svojim. 1 ne vpelji nas v izkušnjavo, temuče reši nas zlaga! i\er tvoie je kraljestvo in moč in slava naveke Amen! Od laszne molitvi porobiti eden narod, steri zvon dobroga Bouga vu nikom nema trousta, je takse csinejnye, na steroga bicsiivanye cslovek nenaide rejcsi! Ooszpon Nadzornik! Vi szte i vu szlejd> ' ¦ vasem vodanom zrendeliivanyi v hrbet bi -,. •¦• A vmerajoucsega Oroszldna; nase evangelicsanszko vucsenye. Nej je zadoszta, ka szte vise 20-ii evangelicsanszki vucsitelov premesztili z katholi- csanszkimi, nego v salovszko evangelicsanszko cerkevno soulo szte poszlali i voimeniivali ednoga re^liske soule vucsenika za vucsitela, tak pa ed- noga brezi vucsitelszke diplome (izpita) bodou- csega pojbara, steri nerazmi nas jezik i szamou sze odszebe razmi, ka je vrejli katholicsanec . . . Te imeniivani je sziromaski roditelov szin, szvoje sole je nemogoucsi nadaljdvati, podporo je proszo od Solskoga Visjega Svejfa, koga dobro szrdce ga ie pomiliivaio i sziromdki vbougomi ta dalou sa"- ioszko evangelicsanszko soulo, da nyemi goulomi iii naj perje zraszte i mogucsi de leteti nadaljdvat szvoje sole. Ka elaksi za vucsitela nej szposzpo- doben pojbar nemore szpuniti vucsenya poszel, sze szamou od szebe razmi, ali da niti nemara za sou, nyega cil je szamoga szebe vu szvojem vcse- nyej vadili — za sdloszke vucsenike sze nede doszta brigao. Tak sze vidi, ka obldszt szima na tom dela, naj vu Prejkmurji na viszikoj sztubi bodoucso navucsnoszt ponizsa i prisesztno poko- lejnye v neznanoszti raszte gori. Kelko taksi vu- esitelov jeszte eszi poszltJni, tak sze vjdi, ka sze vszdki vbougi eszi posle, naj tii pernati gr^ta. Nig- ddr nepournnimo, ka bi tdksi mladenec za vucsi- tela bio imeniivan«, steri je nej meo diplome i steri sze je na drugo pozvMnye vcsio. Sztarisje, vcsite deco szvojo.szami tiidi, naj nezraszte gori brezi znanya ! I ! — — Jeli je toti nej csudno, ka nikse mestrije je brezi obrtnoga liszta nq oszlobodno delati, li vucsilelsztvo je ona zsupa, stero z vszakov zslicov je sziobodno grabiti ? — Cil je previdni ! Goszpon Nadzornik ! Csi vi glih nepoznate evang. autonomie — telko moremo vopraviti. ka prigodo, historio dobro znate. V tou formo szo csinili lorszki Zulianje, csi szo steroga paso ob-lounati steli, szo ga na nisterni lejt v edno drzselo za ravnitela poszlali. Isztina, ka je on drzselo t kratki leitaj na nikoj szpravo, ali vecs je od ca-s?.ara pomoucsi nej proszo, a'r je szvoj najvisisi cil doszegno. Goszpon Nadzornik ! Vi szte nam doszta britkoszli szpravili, ali mi szmo dobri krsztsanye i vam donok szladtek miroven pocsinek zselejmo L j Szamovolni dari na goridrzsanye ¦ i razsurjavanye ,,Dusevnoga Liszta": Rituper Roza z Kiistanovec 20 Din., Ritu-per Ferenc z Kiistanovec 20 Din., Kerecz Rudolf z Ottovec 10 Din., Skraban Ivan z. Pueonec 6 Din,, N. N. z Tesanovec, Pentek Karoly z Polane, Luthar Terezia z Vanecsa, Oorza Peterova z M. Sobote 5—5 Din., Kousz Stevan z Gorice 4 Din., Banfi Janos z Salamenec, Viaj Ferenc z Lčmerja, oiftar Ferenc, Novak z Gorice 2—2 Din. Szrdcsna hvala vszem! ;;:-;,;. . POSTA. Felkčrem a lelk^szeket es tanitdkat, hogy gviilekezetiikben torteno egyhazi esernenyekrol gyors es pontos tuddsiiast ktildeni sziveskedjenek. F. D. D. Lendava, koszončim a nagy ert^ku kozlem^nyeket. A folytata"sokat varom. Level ment. Odv. G. Gy. Q. Szlavecsi. Halas koszonet buz-gdlkodasaert. A megmaradt lap pelda'nyokat ossza szejjel olyanoknak, akik szeretnek lapunkat ol-vasni, de nem tudjdk megfizetni. Novak JozseC S. Bethlehem. Hvala za vase intereszantne gldszi. Proszi i driigocs kaj. Grof Miklos S. Betlehem. Na vase dra'go piszmo szem vam taki zahvalen odgovor dao. Szte ga lehko nej doubili v rouke? Topel pozdrav! Bedok Maria Brunszvick. Piszmo vase i pejneze na kalendarije szem z veli-kov zahvalnosztjov vzeo. Odgovor i 10 falatov D. L. szem vam poszlao. Kerecz Karolina Betle-hem. Vasega pfszma szem escse nej doubo v rouke. Poszlali szmo vam pa 40 kalendarijov, pa escse vecs tiidi lehko dobite. Emri St. Balti-more. Pejneze na kalendarije i na cerkev szem vrouke doubo. Poszlao szern vam 8 falatov. D. L. Pozdrdv. Persa Mih6Iy .v\ilvauke. Piszmo i 8 falatov D. L. szem vam poszlao. Stampano v »Prekmurski Tiskarni" v M. Soboti.