An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and prin- ciples to liberty loving Windish race Published every Friday Nájvékse i nájbole raz- sürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ame- riki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi. Szhája vszáki pétek AMERICAN WINDISH VOICE “ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.” VOL. IV. LEJTNITECSÁJ. BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. DECEMBER 5, 1924. No. 49. Troje Decé Je Zgorelo Na Mrtvo Vu Fountain Hill-i Mrs. Mary Dreisbach je hram zaprla ino je k-szouszedi odísla po vodou. — Gda je prouti doumi sla te je hram zse z-plamom goro. — Nej je mo- goucse bilou deco obrániti. Sztrasen ogen je bio zdaj v-pondelek predpoudnom na Fountain Hill-i, vu sterom ognyi je zgorelo trouje decé, Ruby sztar devét meszecov, Charles, dvej leti, i Earl stiri i pou leta sztar. Deca je bíla Mr. i Mrs. Admiral Dreisbach-ova. Ogen je vövdaro vu tisztom csaszi, gda je té decé mati na krátek csasz povrgla szvoje trouje decé szamérne, ár je k- szouszedi sla po vodou, stero je pouleg trísztou fuszov da- lecs vkraj od nyigovoga dou- ma bilou. Decé ocsa je tüdi nej bio domá, ár je tisztoga hípa delo, tak je deca száma bíla domá. Miss Jennie Dreisbach té decé sztrina, stera pouleg Jeter Avenue prebíva i stero je trno pouleg nyénoga brato douma, je vídla nájprvle din med 9 i 10 vörov. Ona je vcsaszi gori bejzsala k-tomi hrámi, ali gda je scsela dveri odprejti, je nej mogla vecs notri vu hram príd- ti, ár je te zse z-plamon gore- lo i din je tüdi mocsen bio. Ona je csüla jocs toga szrejd- nyega pojba i tak je znála, ka je deca escse zsivoucsa. Mati je rávno tisztoga hípa prisla domou i malo je nej odnorejla odtoga znánya, ka je nej mo- goucsa obrániti szvoje trouje decé od ognya szmrti. Decé sztári ocsa je tüdi vcsaszi bio na tom neszrecsnom meszti ali nej je bilou mogoucse deco obrániti i hram tüdi nej. Fire chief James Murpfy i Fountain Hill ognyogaszilci szo na alárm vcsaszi na meszto prisli, ali doszta szo nej bilí mogoucsi napraviti, ár je voda trno dalecs vkraj bíla od toga neszrecsnoga hrama. Nájblizse je, odkéc bi vodou doubili je na Broadway i Lechaveki Spring Avenue, stero je okouli 2000 fuszov dalecs vkraj bilou K-toj nevouli je escse tou kcoj prislo, ka sze nyim je pri cejvi vküper prikapcsenyi eden cvek potro, za steroga volo szo vodou nej mogoucsi bilí do- biti. Tak potisztom je Fire Chief Murphy pomoucs proszo od Bethlehemszki váraski ognyogaszilcov, steri szo tüdi prisli, ali tecsász je zse te máli hram do tla doli zgoro i trouje decé tejla szo zse v-peovnici na pepéo bilé zgorejna.. St. Lukes spitao ambulance je bio vöposzláni z-tém vüpa- nyom, ka more bidti deco dö- nok lehko obránijo ali nej je bilou potrejbcsina na nyega. Ob pou ednoj vöri popoldnévi je prajca escse izda gorejla z- decé tejlami vrét, stero je zse vecs nej bilou poznati drügo kak szamo küp pepéla. Mr. Dreisbach je delo pouleg Emaus-a, gda sze je ogeny vö- vtrgno vu nyegovom doumi, po steroga szo glász poszlali, gda sze je neszrecsa zgodíla i okouli poldnéva je zse domou priso. Od toga odnya je tá fa- milija vsze zgübíla, ka szo vu hrámi meli i ka je nyim náj- dragse bilou nyigova mála de- ca, stera je vödopunila familie okroug. Deca je na pepéo zgo- rajla. Ka kak sze je ogen zacsno tou niscse nemre znati. Mrs Dreisbach je ogen mejla vu sparheti vkünyi, gda je odísla i zvöntoga szo bilé olijove káhle vdrügoj hizsi, ali tam je nej bilou ognya. Mrs Dreisbach tak pravi, ka gda je ona odísla, te sze je te nájsztarejsi szin z-pa- pérami spilo i more bidti je pa- pér na sparheti vuzsgo, ka naj oliove káhle vuzsgé, ali sze je pa gvant od papéra vuzsgo. Prevnougo národa je prislo té ogen glédat i tüdi escse po- poldnévi je doszta národa tam bilou, steri szo vszi scseli vi- diti, gde i kak je tá deca tra- gédicsno szmrt sztrpejla. Fedák Sári znouva vu Bethlehem príde Fedák Sári héresna künst- larca je tak szkoncsala, ka escse pár kédnov vu Ameriki osztáne ino de drzsála edno dvakrat naprejdávanye po okrouzsnoj pouti. Popolno je na nouvo nasztávila szvojo drüzsbo z-nájbougsimi künst- larami, kakti: Fedák Sári, Thury Ilona, Pataky Vilma, Sipos Helén, Vajda Frigyes, Kenessy József, Vince Mihály, Sziklay Béla, R. Tóth József, Vámos Jenő, Pataky Béla i drügi. Tou szo pa vszi táksi poznáni i dobri künstlarje, od steri je vísesnye píszati od nyi- govoga talemtuma, eden je bougsi od drügoga. Fedák Zsazse drüzsba prísesztni ke- den v-szrejdo, decembra 10-ga príde vu Bethlehem z-ednim héresnim falatom “Leány- vásár”-om, steroga szo po cejlom szvejti spilali z-velkim nászhajom. Naprejdávanye de drzsáno vu Vogrszkom Halli. Troustamo sze, ka Szlovenci vu velkom racsuni vzemejo tao na toj zmejnybi, ali porácsamo vszákomi, naj sze poszkrbíjo za tiketi naprej, ár je vcsaszi razneszéjo, naj szi vszáki na- prej zagvüsa szvoj sztolec. Vogrszki zmejnyarov naprejdávanye vu Vogrszkom Halli Zdaj v-tork je spilala Kon- dor Ibolya i Nádor Jenőja vo- grszka zmejnyaliska gárda vu Vogrszkom Halli pred szploj máloga racsuna publikom. Tou pout je ta prebrána i dobra zmejnyaliska drüzsba naprej- dála “Hajnali tánc” iména prelejpi operette z-prevecs vel- kov povidnosztjov. Trno csüd- no sze nam vídi, ka szo Szlo- venci — zvön edno pár — nej vzéli tála na tom lejpom spila- nyi, ár je zdaj nej bíla med nyi- mi Fedák Sári, ali ovak szo pa vszi tiszti künstlarje spilali, kak prvle, gda je ona zsnyimi bíla, ino kí szo trno lejpo na- prejdávanye produkálivali brezi Fedáka tüdi. Csüdivamo sze na tom, ka zakaj ne podpó- rajo tiszte künstlare, od steri je lehko vszáki zagvüsani, ka za szvoje peneze dobí tiszto, ka zselej i csáka. Nej trbej vszig- dár na tou csakati, ka písejo od nyí novine, ár tiszte vszig- dár tak písejo, kak nyim plá- csajo, csi vecs plácsajo, véksi reklám nyim rédijo, velke rek- láme je pa szamo bozsnim zmejnyarom potrejbno. EDNA VOGRSZKA DEKLA JE SCSÉLA VÖ- PREPRAVITI EDNO FAMILIJO VU POBOZSNOJ BESZNOUCSI Kuzmák Mária je baltov bujla ednoga amerikanca, vu koga doumi je szlüzsila. — Nevarno je oranila vertinyo i nyéno hcsér tüdi. — “Boug je dao z-menom tou csiniti”—právi dekla Plainfield, N. J., dec. 1. — Pobozsnoszt je na groznoga csinejnya doprinesávanye na- digávala edno vogrszko deklo, stera je kak szlüzsbenica dela- la pri ednoj amerikanszkoj fa- miliji. Vu pobozsnoj besznou- csi je edno szekéro zgrábila ino je szkoron szploj vkraj vszejk- la glavou vu sinyeki szvojemi vérti, George H. Davey 50 lejt sztaromi varaskomi csesztníki, kí je vcsaszi mrou od mrszkoga vszekája. Daveya je na poszteli napádnola ta neszrécsna dekla. Globoko je szpao, gda je nye- mi na sinyek vszejkla z-osztrov szekérov. Za Vértom je vertinyo, Mrs. Davey-a napádnola. Z-krvávov baltov jo vu glavou vdárila, potem je na sinyek vszejkla, ali balte osztric jo na plécsaj zavado, gda sze je rávno pre- büdila z-szné ino scséla doli z-posztelé szkocsiti. 11 lejt stara Winifred Da- vey sze pascsila na pomoucs materi. Scséla je zasztaviti vu meszársztvi tou bejszno deklo, ali nyou je tüdi dojsla neszre- csa, ár je doj vszejkla polojno obráza onoj lejpoj máloj de- klícski. Winifred je z-krvávov gla- vouv k-telefoni bejzsala ino je policáje zvála na pomoucs, po- tem je vöbejzsala z-hizse ino je gorizbüdíla szouszide tüdi. Vküper prisévsi szouszidje i policáji szo Davey-a mrtvoga najsli na poszteli. Mrs. Davey je z-krvávov glavouv na poudi szedejla. Kuzmák Mária je pri poszteli klécsala ino je edno- zadrügim etak gucsala: “Boug je dao csiniti z-me- nom. Na bozso zapouved szam csiníla . Rada szam, ka szam po nyegovoj vouli lehko obho- dila.” Policáji szo zgrabili za deklo ino szo priszilen pláscs potég- noli na nyou, pa sze nej posz- távlala, cilou mirovno sze zná- sala i bogá molila. “Za bogá szam csiníla. Za- poved szam dobíla od Jezusa. Tou je zselo, ka naj vmorim cej lo familijo. Veszéla szam, ka szam koncsimár ednoga, Mr. Davey-a vmoríla” — je gucsa- la, gda szo jo notri pelali poli- cáji. Mrs. Davey, steroj je z-práve nogé tüdi doli vszejkla eden falat bejszna Mária, zsmetno csi osztáne vu zsítki. Winefred, stere rana je nej szmrtno nevarna, je etak pripo- vedávala od one grozne noucsi: “Popounoucsi ob 2 vöri szam sze na tou prebüdila, ka je papa röplao. Právla szam mami, ali z-tém me je pomiríla, ka je papa inda tüdi röplao vu szné. Ár je röplanye trpelo, gori szam sztánola ino szam prouti maminoj szpanyá hizsi sla. Vídla szam, ka je Mary, kak káksi na napádanye pri- právlajoucsi indián, notri pri- bejzsala vu mamino szpanyá hizso z-baltov vu rouki. Grozno szam vídla, ka v-gla- vou vszecsé mamo ino novejse i novejse je vszejkla na nyou. Tá szam bejzsala, ka bi jo doj- zadrzsála, ali medtém je mené tüdi oranila.” Bethlehemszki Mladénci pred Birovíjov Mary Heist, 13 lejt sztara nezbougsana Bethlehemszka deklina je bíla pred McKeen birouva szoud posztávlena, ár szo nyej sztariske nej mogoucsi bilí zapovedati. Ona je tou lagojo návado mejla, ka je po nocsáj vönej osztála. Birouv McKeen je zdaj tou deklino pod Miss Agnes McGovern pazlí- voszt djao. Csarni József, 15 lejt sztar Bethlehemszki decsko, je sztém obtozseni pred szoud priso, ka je nezbougsani i zatoga volo ga je Birouv McKeen vu Phi- ladelphio na zbougsanye posz- lo vu tak imenüvano : Phila- delphia Protectory of Boys. Toga pojba szo zse vecskrát zgrabili, ka je peneze kradno i tüdi sztém je bio obtozseni, ka je mater zbio, stera je prouti nyemi nikaj nej mogoucsa bíla vcsiniti. Pojba ocsa je zse po- kojni. Mary Labdor, 14 lejt sztara Bethlehemszka deklina je od McKeen birouva poszlána vu Sleigton Farme na Glen Mille, za toga volo, kak je Miss McGovem glászila, ka je tá de- klina nej zdrzsála szvojo poste- no rejcs. Birouv McKeen je nej trno dávno tou deklina pod Miss McGovern pazko zavüpao ali ona sze je nej zglászila réd- no i vecskrát je zdoumi odísla. Zdaj de tam na farmi pod sztrázsov i míszlijo, ka sze tam pobougsa. Nouva zsídena fabrika na Fountain Hill-i Fountain Hill naszkori pá edno nouvo zsídeno fabriko dobí, stera de sztála na Broad- way pouleg Clewell Street-a. Zidíne lásztník je Edward Rankey kí je zdaj tou naszvek- lo dao, ka je on zavézek napra- vo z-Meisner & Gillman, zsíde- ni fabrikanti, z-Mountainville, kí szo tou zidíno vövzéli z-áren- de od Jan. 1, 1925 na pár lejt. Vu toj zinídni szo prvle strunfe delali, ali zdaj zse pár meszecov nikaj nedelajo, ár szo gorihejnyali. Tá zsídena fa- brika de escse vu etom leti notriszprávlena zmasíni i tak racsunajo, ka vu Januári prvi keden zse zacsnejo delati vu nyej. Vu toj nouvoj zsídenoj fa- briki de pár sztou lüdi delalo, stero de Fountain Hill-i doszta na pomoucs, ár de vecs lüdi tam okouli prebiváliscse iszka- lo. 12,000 BAJCAROV STRÁJ- KA VU PENNSYLVANIJI Scranton, Pa., nov. 25. — Vu Pennsylvania Coal Compa- ny, Underwood, Pittston ino Olyphant bajcaj 12,000 trdoga vougelja bajcarov je vu strájk sztoupilo. Strájk zapovedáva- joucsa bajcarszka komiszia je z-ednim vözglászila, ka ete strájk brezi organizácije tamos nyi voditelov vmejsz vmesáva- nya scséjo szkoncsati. Edna Zsenszka Sze Je Vmoríla, Ár Bi Rada Vu Nebésza Prisla Vu ednoj pécsi szo najsli ednoga dühovnika zsené mrtvo tejlo. — Spájszna forma szamovmorsztva. — Eden cajt szo dühovnika potvárjali z-vmorjenyom Columbus, O. — Preminou- csi keden je páli velko szenzá- cijo zbüdilo po cejloj Ameriki, ka sze vu familiji ednoga dü- hovnoga rejtkoga douba tragé- dia zgodíla. Blüzi dvá kedna bóde, ka szo vu pécsi najsli Mrs. Addie Sheatsley-a, edno 50 lejt sztare zsenszke mrtvo tejlo. Ta zsenszka je Sheats- ley dühovnika zsena bíla. Detektívje i policájsztvo je z-popolnov mocsjouv ziszkáva- lo toga vmorsztva zroke ino szo zsenszke mozsá dosztakrát vöposzlülisali, koga szo z-tém potvárjali, ka je véndar on bujo szvojo zseno. Ali po vecskrátnom vöposzlühsanyi je policájsztvo na ono previdej- nye prislo, ka sze je zsenszka száma zaprávila. Csi bár szo detektívje zapr- va nej scseli vörvati, ka bi zsenszka notri plejzila vu pécs, potem pa za szebom zaprla dveri ino po táksem bi sze za- düsíla. Ali dnesz zse za mo- gocsno drzsíjo oblászti vmor- sztva tou formo, ár szo szi z- dühovnikom zse dobro vöpogu- csali, kí je med vecsim tou pravo policájom, ka sze zsena nyemi ponovno li protíla z- szamovmorsztvom, ár je zse dugsi cajt betezsaszta bíla ino je tou naglasüvala, ka bi “rada ednáko vu nebésza sla.” Zsenszka, prvle kak sze v- pécs potégnola, je csemér vzéla notri. Mrtvo tejlo szo zvizitej- rali doktorje ino rejszan szo csemér najsli vu nyej. Tak sze je pa vöposzvedocsilo, ka je mrtelnoszt z-tála csemér, z-tá- la pa zadüsenye zroküvalo. Rev. Sheatsley je na poli- cájsztvi med vecsim naprejdao, ka je preminoucso nedelo vu szvojoj predgi od toga gucsao, ka kak je cslovek zgübo jus k- paradizsomi. Na tou je nyego- va zsena po szkoncsanyi bozse szlüzsbe etak zamerkala : — Jasz bi tüdi rada vu para- dizsom prisla. Csi merjém, jeli prídem ? Mouzs jo je pomirio, zájen- no je na pamet vzéo na nyénom obrázi, ka sze zsenszka znábid- ti na táksi sztopáj nakani, ste- ri de vu naszledüvanyi konecs- ni. Od policájszke sztráni je ziszkávanye escse nej szkon- csano, ali telko je zse zdaj gvüsno, ka de zádnye konstatej ranye li tou, ka sze je zsenszka száma vmoríla, ár je vu táksem deli návada oblásztne fakture preparálivati, ka naj cejlo delo kak nájbole gladko ino za zsi- voucse vugodno príde szkousz. — Moja zsena sze je vmoríla, ár je vu szvojoj náturnoszti ná- lezsna bíla na nebésza — tak je pravo dühovnik. Kí pa te dühovniske recsí nevörje, tiszti sze naj oneja... ali naj csiní, ka sze nyemi vídi. That’s all ! NESZMERNE LÜFTBAL- LONE DÁ RÉDITI SZOVJET Moszkva, nov 27. — Zavéz- niska szovjetska vláda je szto- páje naprávila na rédjenye neszmerni lüftballonov, steri do prípravni zemlé vszáki del opo- tüvati za nájkracsisi cajt i náj- sztálnejse za doszta lüdi. Tej lüftballonje szo nej szamo za persounszko, nego za blágo vozsnyuo tüdi nakanyeni. Eden eden lüftballon de lehko 120 lüdi pelao i velko vnozsíno bremenszko blágo. Vu zrácsino pout bi szpad- noli Leningrád, Amsterdam, Yokahama i San Francisko. Edna táksa zvönréda duga pout bi z-tejmi neszmernimi lüftballonami szamo 7 dní tr- pejla. Predpravko szo némski i ruszoszki inzsenerje zgrünta- li vö. CSVETÉRO VMORJENYE I EDNO ZMENYALISKO NAPREJDÁVANYE NA EDEN VECSÉR VU SING SING VOUZI Prísesztni keden de eden ve- csér jáko csrsztvi vu Sing Sing imenitnoj amerikanszkoj vouzi. Robi naprejdájo Sue Dear iména zmenybo i rávno tiszti vecsér vmoríjo stiri na szmrt oszojeni vmorcov. Na szmrt oszojeni szo szledécsi: John Leonard, kí je bujo Ed- ward Dolge bankára vu Bronxi; Nicholas Ferranti, kí je bujo edno zsenszko; John Rys, kí je pri ednom rouparsz- kom napádi bujo Lee Jong-a ino Ambrose Cearvy, kí je vu Buffalo-ji pri edne patika rou- parsztvi dojsztrejlo Mrs May Binghama. “Küpte Bozsicsne Stempline Bojüjte sze prouti Tuber- kulozusi” Zdaj zse lehko küpimo Stemp- line naj betezsníkom na pomoucs bodemo Preminoucso nedelo szo zacsnoli odávati Bozsicsne Stempline vu Bethlehemi, naj za té Stempline notri pridou- cse peneze lehko pomágajo onim betezsníkom, kí vu plücs- nom betégi trpíjo. Po cejli Zdrüzseni Drzsélaj nücajo zdaj etou rejcs: “Küpte Bozsicsne Stempli- ne i bojüjte sze prouti Tuber- kulozusi.” Vu Bethlebemi vu etom leti scséjo vküper szpraviti $5000, stero tou pomejni, ka scséjo pétsztou-jezér stemplinov oda- ti vu etom leti. Lajnszko leto szo oudali stirisztou-jezér.. DOBER POUV VU BETH- LEHEM STEEL FABRIKI Bethlehem Steel Company je preminoucsi meszec rekord naprávila. Szpouvala je 97,- 000 tonnov ocela. Trészeti per- centov menye delavcov je pri- pouvalo tou vnozsíno, kak med bojnov doszégnyeno nájvékso vnozsíno: 77,000 tonnov. Zvön toga, ka je trészeti percentov menye delavcov vecs pripouva- lo, delavci doszta menye plá- cse dobíjo, kak vu bojnszkom cajti. Csi tiszto meszou, tiszti krüh, tiszti szád ino vsze drü- go, stero Mr. Schvab, Mr. Gra- ce i drügi Misterje potrosijo, 73 percenti gli vecs kosta, tej goszpoudov dohotek ne pocéra goritou podragsanye. Nyigovi dohotki szo véksi, kak gda- koli. 3. sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ AMERICAN WINDISH VOICE Bell Telephone 2940 Száko piszmo poslite 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa. SZHÁJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. NAPREJPLÁCSATI CEJNA: Na edno leto . . . . . . . . . $2.00 Vogrszko domovino . . . $3.00 SUBSCRIPTION RATES: For one year . . . . . . . . . $2.00 For Hungary . . . . . . . . $3.00 “Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.” Velka zmeslinga je bíla preminoucso szobo- to vu Budapesti. Horthy- ova terroriszticsna vláda grof Bethlen Istvánom z-rozsjom zadüsí vszáko demo- kraticsno, liberálisko míszel cejloga országa ravnanye z- prisziljenosztjov tecsé ino polozsáji szo sze zse natelko razcsemeríli, ka sze lüdsztvo burka, csi gli nyim za hrb- tom sztojíjo z-rozsjom Horthy-ove terroriszticsne bande ino vu krv zadüsíjo vszáko tákse gíbanye. Nájzádnyega burkanya zrok je tou priszlüzsilo, ka sze je rávno zdaj zacsnolo razprávlanye na kuriji Károlyi Mihály grofa tozsbe, komi scséjo po nepravicsnoj pouti vkraj vzéti cejlo imánye, ár je scseo odszloboditi vogrszki národ od táksi vmorcov, svindlarov, kak vezdaj vu szvoji rokáj drzsíjo toga neszrécsnoga országa ravnansztvo. Károlyi grofa “domovine-odávanya” tozsba sze je med csüdnimi násztaji zacsnola. Gda je pred pár meszeci Vogrszki ország scseo dobiti mednánodno poszojilo, vogrszka vláda je zavézano oblübo dála vu Párisi, ka po- liticsne tozsbe szkoncsajo. Vu tom pítanyi sze je tanácsi- vala Bethlenova vláda z-Poincaré-om, bívsim preziden- tom francuske republike ino med razprávlanyom je Poin- caré sztálno vözvézao, ka prouti Károlyi grofi zacsnyeno politicsno tozsbo, stero je po pravici nej tozsba, nego po- liticsnoga pregányanya edna forma, trbej szkoncsati. Bethlenova vláda je tou tisztoga hípa oblübila ino zdaj, ka je poszojilo dobíla, prouti zavézanomi oblübi dönok nadaljáva Károlyovo tozsbo, sze nicse nemre csüdivati na tom, ka francuske vláde officiálne novine, “Nouvelle” z-trdnim glászom napáda vogrszko vládo z-rejcsi pre- lomlenyom kriví, za hüdoga nakanejnya ino za nezavüp- noga imenüje Bethlehen grofa ino tou píse, ka de fran- cuska vláda escse mejla príliko na tou, ka naj tou cilou brezi példe politicsno neposténoszt zadomesztí. Te affér je zsalosztno znácsni na on “domovinelüben” düh, steri vogrszko vládo vodi. Nyim je vszeedno, ka Vogrszki ország na dugi cajt zgübí Francuskoga országa podpéranye, prijátelsztvo, oni sze ne brigajo z-tém, ka ji francuskoga kabineta novina za rejcsi prelomlenca i za bojdikaj imenüje, znamenito nyim je szamo tou, ka naj szoud preszílijo vö prouti Károlyi grofi ino naj na nemogocsno denejo nyegov domou prihod, ár znájo, ka oktobriski politikusov nazájprihájanye na ednouk pometé cejlo reakcijo. Rejcsi prelomlenci i bojdikaj szo, kí szo szlobodno domou prihájanye zagvüsali ednomi szociális- komi vezéri, Weltneri ino gda je domou priso, vcsaszi szo ga dojpréjali ino vu vouzo záprili, tozsbe zbríszanye ob- lübijo Poincaréji prouti Károlyi-ji ino doli nadaljávajo tiszto, stero oni za “tozsbo” imenüjejo, gda zse zvönejs- nyo poszojilo vu szvojoj zsebki májo. Isztina, ka bi sze nam na toj nájnovejsoj politicsnoj ruzsnoszti nej trbelo szásznoti, zadrgnoti. Gda vu ednom országi cejla szlüzs- bena oblászt od pét lejt mao nancs drügoga dela nema, kak tou, ka naj vecskrátne vmorce dá odszkocsiti pred právde obszlüzsávanya rokouv, gda právdensztvo oblászti brez düsnevejszti dugoványe gráta, gda miniszterje pod- mítanya peneze vzemejo ino právdeobszlüzsávanye sze za tragikomicsno sálo pogrozí, té sze niscse nemre csüdivati na tom, csi vcsászi nezdrzsí szvoje rejcsi, gda kaj ousz- vetno oblübijo ednomi prestímanomi tühinci, csi gli je tiszti prestímani tühínec povejmo Mr. Poincaré, francus- ke republike bívsi prezident. Dományi za dományega, podpérajte nase novine! SZTÁBLANO POSZOJILO prvo ali drügo vu vszáksem vrejmeni dámo GRÜNTALÁSZNOSZT Mí küpimo ali odámo Grüntalásznoszt FEKETE & SON 2319-21 West Chícago Avenue, pouleg Western Avenue Chicago, Ill. Telephone Seley 6050 Vu preminoucsi 20 lojtaj smo nase dugoványe pri Küpüvanyi Sztáblenoga poszojila, Grüntalásznoszti, vu zvönnejsnye országe peneze i sifkárte posílanye znájvéksov zadovolscsinov szpunili vszákomi. Vszákomi onomi, steri scsé szvojo rodbino z-Prekmurja, z- Bánáta, z-Bácske, z-Szlavonie ali z-Vogrszkoga eszi szpraviti, mi szprávimo vsze potrejbne píszma za tou potrejbcsino brezi vsze sztroskov. PENEZPOSILANYE Mí dolláre posílamo vu Prek- murje, Bánát, Bácska, Szla- vonio i na Vogrszko. Gvüsenoszti-Kiste Mí z-árende dávamo Ogvüsa- noszti kiste za $3.00 i vise na leto PREKMURJE Szpíszao je Dr. M. Slavič (3) Oni Horvátov med Rábov i Dünajom je po vogrszkoj sta- tisztiki okouli 70,000. Prof. Jovan Cvijič je na szvojoj etnográfszkoj kárti (lüdsztva szpísz, néprajz) vu knigi “Frontiere septentrionale des Jougoslaves” Paris, 1919, vö- pokázao zoszebno po vogrszkoj statisztike te národnosztne pri- dátke vu deli: “Coridor de Commnuicotion entre Jougo- slaves et Tcheco-Slovaques”. Vu isztini ji je szkoron tríkrát telko. Ka naj bi sze zjedínili Bejli Horvátje med Rábov i Dünajom pa Horvátje i Szlo- venci szeverno od Mőre i Drá- ve, sze je delalo na mirovnoj konferenciji vu Párizsi zlászti z-csehszke sztráni, stera je officiálno posztávila koridor kak predláganye med szvoje revidikácije (nazájtérgyanye), na tou, naj bi bio med Cseho- szlovákijov i Jugoszlávijov ko- ridor (vküpervezáliscse), po sterom bi ménsi del pri Dünaji szpadno pod Csehoszlovákijo, drügi del pa z-glávnim vára- som Szombathelyom (Szobotis- cse) pod Jugoszlávijo, po ste- rom bi méle tejvi dvej drzséli direktno zvézo ino bi sze z-tém pretrgalo dotíkanye med Néms kov-Ausztrijov i Vogrszkim országom. (Po csehszkoj pred- pravki bi obszégao koridor 9487 kilometrov ino 780,958 prebiválcov, med sterimi je po vogrszkoj statisztiki z-Prek- murjem i Medjimurjem vréd 304,740 Vougrov, 255,179 Ném- cov, 141,866 Horvátov, 72,400 Szlovencov, 1,700 Csehov, 942 Slovákov. Po znányi jezika pa bi sze szkracsio racsun Vougrov na okrouglo 215,000, racsun Szlávov (vszi vküper) pa povéksao na okrouglo 275, 000, racsun Némcov bi sze po- véksao do 290,000. Vu vszáko formo zneszéjo vö Szlávi vu tom koridori dobro trétjino prebiválsztva. Ednáki koridor je térgyao Francoz Arthur Chervin vu knigi “De Prague a 1’ Adriatique” Pariz, 1919. Po toj predpravki bi sla meja na záhodi ob stajerszkoj-ausz- trianszkoj meji, na vzhodi pa pri Blatnom jezeri (Balaton tó) ino pri Győr várasi kre Düna- ja.) Mirovna konferencija je nej scsela dati toga koridora, ali szo bilí Bejli Horvátje razdel- jeni med Ausztrijov i Vogrsz- kim országom, ár szo nikak vu szredíni med némskim i vo- grszkim prebiválsztvom; vecs ji je preszojeni Ausztriji. Ár pa Vogrszki ország szamovol- no nescse odsztoupiti, je escse te “záhodni Vogrszki ország” ali “ Burgenland ”, kak szo ga zácsali imenüvati Ausztrianci, do tejgamao pod vogrszkov oblásztjov. Naj pa prídejo te Horvátje kamakoli, na vszáko formo do meli prevednoma tes- ko sztáliscse pri obrambi szvo- je národnoszti. Ka sze mentüje od pozáble- noszti, naj tü naszledüje gláv- na vszebina ártikulusa “Zvéza Jugoszlávije z-Csehoszlováki- jov, steroga je priobcsio vu “Szlovenci” po zjedinjenyi P. C. G. Od národni odnosájov vu tom koridori právi szledé- cse: “Vu cérkvaj májo zvékse- ga — napísze, molitvene knige, stampane vu Zseleznom (Eisen stadt) escse v-horvatskom jezí- ki. Vu cérkvaj májo kraszne peszmi, na stero doszta drzsíjo. Vu národno mejsani krájaj more goszpon dühovnik paziti, ka bi nej predgo na príliko Némcom vecs csasza, kak Hor- vátom, szploj v-cérkvaj térgya- jo odlocsno szvojo pravico. Tüdi dühovniki sopronszke sztolice sze ogíbajo z-tém, ka sze poszlüzsijo horvatscsine vu medszebnom obcsüvanyi, do- kécs dühovniki drüge národ- noszti gucsíjo szamo vogrincsi- no. Soule szo persze povszédi vogrszke; ali te horvatske vesznice sze ne povogrincsajo ali ponemcsüjejo, poszebno vu szombotelszkoj püspekíji sze tou opázi. Horvatski dühovni- kov je malo, nego zacsne sze némsko predganye; tüdi szvo- je vesznice imenüjejo szamo némski ino nigdár vogrszki; prav tezsko je vözvediti za prvotno horvatsko imé, stero sze mí je poszrecsilo szamo vu nisterni krajínaj. Vu Csajti pri Rohonci je bio dober kap- lán, nego znao je szamo vo- grszki. Goszpon vucsitel nye- mi je napravo horvatske pred- ge, stere je potem v-nedelo csteo lüdsztvi vu cérkvi, za nyim je priso drügi, ino vezdaj sze glászi rejcs bozsa szamo vu vogrincsini. (Cerkveni sematiz mus pa escse má 1914. leta je- zike, vu steri sze oprávla vu tom kráji szlüzsba bozsa, navá- jane etakou: “Linqua: ger- manica, croatica et hungari- ca”. M. S.) Zajoukano szo mi pripovedávali sztarci, kak tezs ko nyim je, ár sze escse na szmrtnoj poszteli nemrejo szpovedati. Tou horvatsko lüdsztvo je jáko dobro, verno, cérkvi vdáno, lübi szvoj zsítek, ali csteti nemre, ár horvatscsi- no tezsko razmijo, csi bi sze tüdi szkrivno prisvércale k- nyim horvatske knige. Ka sze tou nedogája, za tou je zse poszkrbleno. Nyigov jezik je szpodobnejsi, po mojem mnej- nyi, szlovenscsini, kak horvat- scsini; ali szamí sze racsunajo k-Horvátom, tak ji imenüjejo officiálno. Velka tezskoucsa, obcsuva- ti te Horváte, je tüdi tou, ár ne prebívajo vküpno. Razdeljeni szo nájmre na stiri tále (ino razsürjeni po 63 faraj ob ausztriszkoj meji.) Vise Monostra ob stajersz- koj meji je pár nemski far, ali prejk káksi dvej vöri sze zacs- nejo horvatske ino sze drzsíjo vküper, káksi 19 brezi vejk, pa szégajo szkoron do blizsíne Szombotela. Te váras, szedelis- cse püspekíje, je vezdaj popol- noma vogrszki. Za Kőszegom sze zacsnejo páli ino idejo ne- pretrgano do Sopron várasa, váras szamo je vogrszki-néms- ki. Vészi kre zselezniske pouti prouti Dünajszkomi Nouvomi Várasi (Wienerneustadt) szo popolnoma némske; ali vcsaszi vise zselezniske pouti je páli vsze horvatsko, do Eisenstadta (Zselezno). Potem prídejo páli Némci. Okoulica novoszelszke jezere (Neusiedlersee), stera nema nikse naturne lepote na szebi, je popolnoma némske z- glávnim krájom Novo selo (Nezsider). Némci szégajo do zselezne pouti Bruck-Győr. Od Brucka do Pozsoma (Pressburg Bratislava) szo vsze fare na Vogrszkom szkoron szploj hor- vatske, szamo trí szo némske. Zádja popolnoma oszamljena horvatska vész je Horvatske Kinije na Málom Dünaji med Mosonom i Javrinom (Győr). Tamosnyi dühovnik je národ- nyák i horvatski pesznik (köl- tő, poéta). Prvi plac z-blüzi 4000 prebi- válcami, edno vöro ouzdalecs od Pozsona, Köpcsény, je zse po vecsini horvatski; trí lejta szpunyáva dühovnisko szlüzs- bo Némec, trí lejta Horvát. Ino na Szpoudnyoj-Ausztriji ? Litva (Lajta) je szamo na nis- teri krájaj meja med Vogrsz- kim országom ino Ausztrijov. Pod Bruckom trijé velki placi ob lajtinszkim nabrezsjom: Au, Hof ino Sommerein, stere szo Vougri darüvali z-cejlov ze- mlouv okoulice szvojoj lüblén- ki, caszarojci Máriji Tereziji, sze escse vezidaj zvéksega hor- vatski, poszebno Au ino Hov, ali Horvatscsina sze szlísi sza- mo na vilici; soula ino cérkev szta némskivi, ár szpádnejo tej kráji becsko (Wien) püspekí- jo. Horvatsko zsivlejnye sze escse pozna po nisteri vesznicaj vu pozsonszkoj sztolici (Po- zsonymegye), ali tam szo zse poszlovascseni, szamo nosnya, forma ino obrázi, drzsinszka iména szpomínajo na Horváte. Vszi pláci ino vészi ob Moravi na Ausztrianszkom szo bilí horvatski, ali Slovánsztvo tam vméra, szamo pri Feldsbergi je escse dobro obcsuvana horvats- ka vész ino pa trí naszelbine na Moravszkom blüzi Znojma, vu szredíni Némcov, tüdi csüd- no. Ali vsze te, kakda vídimo, vugodno resüjejo Csehi, prira- csunajoucs ji, kak na príliko vu Postemi, Csehom pa Slo- vákom. Za gléd “bejle horvatscsi- ne”, naj bou prva ino zádnya kitica peszmi, stero jo navája Boldizsár Raič (Národni ka- lendari ino letopisz Matice szlovenszke za leto 1868, sztrán 73): Sričan seljak. Živite neg, vi gospodja, kako vas je volja Va varoših — dalko od zelene- ga polja. Imita bar vse veselje — ja vam ne zavidjam; Ne zaiam čab’ mi platit mogli, da se s vami minjam. Ja si tako hvalim samo moje selsko stanje; Vridno mi je več, neg vaše su- ho vse imanje. Ako molim; ipak simam ruk vsenek va žepu, Blagoszlov mi vam ter nutar curi, kot na čepu. G...ch. 5. Prekmurszka cerkvena zgodovina. Gda szo szi Vougri razdelí- li Vogrszki ország vu zsupnije, szo szpádali prekmurszki Szlo- venci z-tála k-zseleznoj zsupa- niji (Vasvármegye). — Ár es- cse szledüje vecskrát vogrszko pravpíszanye tüdi za prekmur- szko szlovenscsino, naj bode poznáni pomen vogrszki liter, stere szo od nasi rázlocsne: cz, c; cs, č; sz, s; s,š; zs, ž; ny, nj; ss, šž; gy, dj, dž.) tou je vu záhadnom ino szevernozáhod- nom táli z-Murszkov Szobotov ino z-Monostrom, — z-tála k- zalszkoj zsupániji (Zalavárme- gye), tou je vu vzhodnom táli z-Dolnjov Lendavov kak szre- discsom. Vu cerkvenom dugo- ványi szo bilí zselezni Prek- murci pri győrszkoj püspekíji, zalszki pa pri veszprénszkoj. Kesznej nájdemo tao zalszki Szlovencov tüdi pri novo nasz- távlenoj zágrábskoj püspekíji koncom 11. sztoulejtja i nájmre stiri szlovenszke fare, Bogojí- no, Törniscse, Dobrovnik i Dolnjo Lendavo. Kesznej je szpadnolo escse vecs zalszki Szlovencov k-zágrábskoj püs- pekíji i nájmre k-archidiakoni- ji (érsekség), stera sze je nasz- távila Augustina Gazzota (1304-1323) je bio archidiako- nat (érsek) za Pomurje od- právleni ino sze je nasztavo nouvi bekszinszki archidiako- na (archidiaconatus de Bexin). Té je meo dvoje okroglíne; prvo je obszégalo Medjimurje (insula Murana), drügo “Prek murje” (districtus ex altera parte Murae). Zapisznik (po- rotokol) prekmurszki far od 1501. leta ji navája 30; szede- liscse vicearchidiakona za Prekmurje je bilou vu Törnis- csi. ( Dale príde.) Michael Palásthy 827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA. Oprávlam vszeféle lekte- risko delo z-garantéranyom Primeui sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca. FEDÁK SÁRIKE GÔSZTNA ZMEJNYBA VU AMERIKI. Ravnitel : FEDÁK SÁRI. Opravitel: SIPOS JENŐ Szek.: SZABÓ Z. IMRE KRASZNO SZVETÜVANYE ZSAZSE VSZÁKO GORISZTOPLEJNYE Kí je vido, Naj poglédne znouva ! Kí je nej vido, Naj poglédne zdaj ! 1924 Dec. 10-ga, v-Szrejdo vecsér ob 8.15. vöri vu Vogrszkom Halli BODE NAPREJDÁNO Deklinszko Szenye (Leányvásár) Prelejpi operette vu trej tálaj. Muzsiko je szpíszao Jacoby Victor. Tekszus szta szpíszala Brody i Mar- tos. Naprejdávanye de obravnávao : Vajda Frigyes, kotriga Metropolitan Operaháza vu New Yorki. Na nouvo nasztávlena, nájbougsa drüzsba. Lüsna précimba. — Popolna goszlarszka banda. Cejne meszta : $2.00, $1.65, $1.10 ino 85 centov Tiketi sze naprej dobíjo: Pannonia Restaurant, Liberty Restaurant, Gondy Restaurant, Csentericz patika, Fráter Cigar Store, Bethlehem Hiradó. KÜPTE SZI VCSASZI TIKETI ! Fedák Sári sze je na novejso krátko okrouzsno pout nakanila ! Na tou príliko je lüsen falat odebrála. Jacoby Victora, vu Ameriki preminoucsega povid- noga komponiszta kraszen operette, steri je vu Europi vu vszákom theátri sláger bio. Vu Londoni szo ga vecs lejt spilali, vu New Yorki je tüdi trno velki názshaj doszégno. Naj poglédne tou velko künstlarco kak nájvecs Szlovencov, stera de tak le- pou spilala, kak jo je escse niscse nej vido. AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ 3. sztrán Te Nájfinejsi Dár steroga lehko Vasoj familiji dáte, je Nôvi Columbia Fonográf Columbia Fonográf drzsí na veke i tak cejloj fami- liji na veke dá veszélnoszt. Pri igrouti na hitroma odídejo duge zimszke nocsí. Cejna je od $75.00 i vise. Placsüvali te tak kak vam nájlezsej szpádne. Csi bi betezsni ali brezi dela bilí, teesász nete placsüvali dokécs te páli moguocsi. Phillip’s Music Store je ta jedína baota, stera je gorioblásztjena odávati Nouve Columbija Fonográfe KSENKI LEHKO SZPROBATE NAS FONOGRÁF VU VASEM DOUMI Phillips Music Shop 14 East 3rd Street Odprejto po vecseráj Dr. Thomas P. Culhane OUCSNI SPECIALISTA Ocsí vizitejra. Ocsále dobro zglíja. 127 W. 4th STREET, BETHLEHEM, PA. Victrole — Piane Mí vam dámo trmínus, z-sterim te zadovolni. Prídte rano i odeberite szi vase za BOZSICS. KOEHLER MUSIC HOUSE 26 E. 3rd St. Bethlehem, Pa. NAZNÁNYE Z-postenyom naznánye dam vszém szlovencom, ka szam sze odszelo z-413 W. Broad Streeta vu nouvo meszto pod 107 W. 4th STREET Phone 741 Kancelajszke vöre: ½-l do 3 popoldnévi od ½-7 do 9 vöre vecsér. ASHER G. RUCH M. D. Pri Goodenough-i Dobíte Tou Nájbougse Mí szmo rávno zdaj doubili notri poszláne nase náj- lepse i nájbougse PLAYER PIÁNE (Szaméigra- joucse Piáne), stere odávamo za Té Páne szo puno garantérane i tüdi kcoj dobíte Rolle, Sztolico i Pokrivalo. —Zdaj vszáki vecsér vámo odprejto— GOODENOUGH PIANO C0. 534 MAIN STREET BETHLEHEM, PA. KAK VOZI MR. MEL- LONA MASIN PO VÁRASI ? Mellon financnoga miniszte- ra automobil je podvozo dvá csloveka ino je na 14 fuszov gori sztrgao streeta po- kamnanye. Mellon financnoga miniszte- ra automobil je preminoucsi keden eden dén z-velkov ná- glosztjov leto po Connecticut avenue-ji vu Washingtoni, dvá csloveka je távdaro ino streeta pokamnenye na 14 fuszov gori sztrgao, pa na szlejdnye escse eden truck znapunyenim blá- gom prevrgo, po sterom deli je tam na streeti szkoncsao vkü- per szpotrejto szvoje vihérno zsivlejnye. Financni miniszter je nej szedo vu automobili, nego sza- mo nyegov szekretár, Arthur E. Sixsmith ino nyegov néger- szki soffőr. Masin je tak leto po várasi, ka lüdjé, gda szo soffőra csaren obráz zagledno- li, szo zacsnoli krícsati “zlin- csati ga !” Lüdsztva csemérje szo sze escse bole povéksávali, gda je négerszki soffőr na policájszko pítanye segavo etak odgovár- jao: “Sure, 45 májlov náglo szam pelao. No, pa ka je ? Vszáki frisko pela po mouszti (od Cunnecticut ave. mouszta je bio gucs).” Sixsmith je po neszrecsi vu kancelajo sou ino je fiskálise poszlo na policájsztvo soffőri na obrambo. 396 LÜDI JE BUJTI OD AUTOMOBILOV V-SESZ- TI MESZECAJ VU PENNSYLVANIJI Trísztoudevédeszéttrí per- son je poszlo automobil na drü- gi szvejt vu nájzádnyi seszti meszecaj vu Pennsylvania dr- zséli, dokécs je od auotmobil- szke neszrecse oranyeni per- son racsun rávno vu tom cajti 9228 zneszo vö. Od mrtevecov ji 96 na orszacski cesztáj zgü- bilo szvoj zsítek. Oktobra me- szeca je bilou nájvecs automo- bilne neszrecse vu etoj drzséli, ár jedíno vu tom meszeci szo 91 lüdi bujli ino 1650 lüdi ora- nili automobilje. DRVA ! DRVA! Dobra szüha DRVA sze dobíjo primeni vu vszáksem vrejmeni Zapovejte szi je vu reditelsztvi 512 E. 4th Street Beth. Pa. JOHN TEMLIN R. F. D. No. 3 Zvönrédna i Brezpára Ponüdba Vszém Moskam i Pojbam vu Refowichovoj Baoti Zdaj vu Bethlehemszkoga Trzstva Karniváli Te lejpe tak imenüvane HART SCHAFFNER and MARX GVANTE I ZGORNYE KAPUTE stere szmo rédno odávali za 45.00 bomo odávali za $ 36 75 SZAMO DNESZ v-PÉTEK TECSÁSZ, KA JE KARNIVAL Tej Gvanti i Zgornyikaputje sze rédno odávajo za $45.00 — Mí vam zdaj ponüjamo po tak znizsanoj cejni naj máte príliko fál küpiti v- Bethlehemi dnesz, gda je trzstva Karnival. Tákso príliko ne dobíte vszigdár, popadnite za nyou zdaj. Pascsite sze naj drügi neprídejo pred vász, ka bi za fál peneze té lejpa fárbe i moude Gvante i Zgornye- kapute pred vamivkraj küpili. ODPREJTO MÁMO PO VECSERÁJ VSZÁKI PÉTEK, SZOBOTO ino PONDELEK Refowich’s Na Kükli Third i New Street - - Bethlehem, Pa., So. Side TOU JE NASE 43-je LETO VU RÉDNOM VÖOBSZLÜZSÁVANYI Ruszoszki ország nedá notripotüvanya dovolje- nye amerikanszkim pörgarom Montreal, Canada. — Szov- jetski Republik Unioja offici- álni namesztník vu Canadi je szledécse zglászo vö: “Sz. R. U.-ja szlüzsbeno ágentstvo vu Zdrüzseni Drzsélaj prebívajou- csim persounam, kí Szovjetski Ruszoszki ország scséjo pogléd noti, nedobíjo za notripotüva- nje vízuma. — A. A. Yazi- koff.” BOZSICSNI DÁR Bozsicsne Dári nájfalej pri Finkel- steini dobíte. Tou je jedína baota vu Bethlehemi, gde dobíte to nájbougse bálgo za nájrednejso cejno. Na Bozsics je vszáki veszéli, csi DÁR dobi. Prídte notri knam zse zdaj i preberite szvojega naj vase lübléne zsnyim obveszelíte. M. Finkelstein VÖRAR i OPTIKÁR 3193½ E. THIRD STREET BETHLEHEM, PA. Szpravite szebi vas familísz- ki kejp za dár pri Csály Löwy- ji. 225 E. 3rd Street, Bethle- hem, Pa. NEWARK, N. J. TELEPHONE CO. JE TO- ZSENA ZA VOLO ZAMÜD- JENOSZTI K-EDNOMI OGNYI Newark, N. J. — Tozsba je notri dána, vu steroj Newark Telephone Co.-jo touzsijo za $41.000 dollárov povrnejnye, stero szta kvárniva dvá cslo- veka od ognya, zatoga volo, ár szo tej lüdjé 17 minut nej bilí mogoucsi telefona vu nüc vzéti gda szo scseli ognyogaszilce k-ognyi zvati, steri je bio vu etom leti áprilisa 6-ga vu Orange N. J. Tou je prva ták- sa tozsba vu toj drzséli, ár je k-toj pára escse nej bilou. Tozsca szta Michael J. Gondy, lasztnik ednoga garage, steri je zgoro, on scsé meti $25.000, te drügi je Majes J. McGrath komi je hram zgoro, on za szvoj kvár proszi $16.000. Postüvanim Szlovencom vu znánye ! Vu Newarki, N. J. zsivou- csim Szlovencom eto pout dá- mo naznánye, ka szo tam Mr. Paucsics István, 98 Ferry St., zavüpani namesztüvani Ameri- kanszki Szlovencov Glász. Tak zdaj mámo dvá zavüpavníka vu Newarki. Mr. S. Erbert ino S. Paucsics májo oblászt na- prejplacsila, glásenyé ino vszá- ko dugoványe, stero szlísi za nase novine, gorivzéti. Pro- szimo postüvane Szlovence, naj ji vu nyigovom deli podpérajo. Z-pozdravlejnyom Am. Szlovencov Glásza reditelsztvo. KORINE Nájlepse korine za gosztü- vanye, ali za kaksi koli drü- gi poszeo szamo prinasz leh- ko dobíte za to nájnizsiso cejno i vu nájkratsisem vrej- meni. Prídte notri, gda de vam na korine potrejbcsina. T. M. HOGAN KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa. Telephone 1879-R Vszáki cslovek lehko dobí lejpi kejp, csi szi vküper pri- spara tákse tiketi, stere dabí pri Csáli Löwy-ji, gda Cipele küpi. Csáli Löwy je zdaj nej dávno napravo eden kontrakt z-ednim chicagoszkim fabrikan tom za pét jezero kejpov i z-tej vszáki küpüvajoucsi dobí szvoj kejp, kí vküper na dejva szvoje tiketi, stere dobí pri ci- pelov küpivali. Mí trzsimo vsze moude i velkoszti AUNT POLLY i STYLISH STOUT CIPELE i jedíno szamo prinasz lehko dobíte té CIPELE. M. E. Kreidler i Szinovje NAJPOSTENEJSA OBÜTELI BAOTA 17 East Third Street BETHLEHEM, PA. PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj ! 4 sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ Bozsics sze Priblizsáva Nájlepse blágo ví szamo pri PALI BÁCSIJI lehko küpiteza rédno cejno i ví tou szamí tüdi znáte, csi szte zse primeni kiipüvali. Lejpo blágo szmo zdaj doubili za Bozsicsne Szvétke. Küpite lehko Nájbougse i Náj- falejse. Pali Bácsi (NATHAN KROOPE) 401 E. THIRD STREET BETHLEHEM, PA. Nej Kelko -- Nego Kak Dugo Nájprvo pitanye, stero naj szkoncsamo, gda szürinsz ke papucse küpüjemo, je tou, ka kak dugo do drzsa li i nej kelko kostajo pa tüdi naj tak lejpi osztáne- jo vu dugom nosenyi kak gda je küpimo. Jesztejo lejpi dobri i mocsni szürinszki papucsje, stere zdaj odávajo kak napríliko eti. REAL DANIEL GREEN COMPYS Tej szo nájbougsi i cejna je niszika. Jezero jezér zsenszek je zse probalo peneze prisparati vu tákso formo, ka szo fál papucse küpile i naszlejdnye szo pá nazáj k-malo dragsim i dobrim prisle. Csi za pár centov falej küpimo, tiszto sze na krátek csasz vöpokázse, ka je nikaj nej vrejdno. Pri dobri papucsaj pa tou vzemete na pamet, ka szo tej izda nájfalejsi na cejlom szvejti, ár dugo drzsíjo, dobro sze glíjajo i lejpi osztánejo. Moske Papucse kostajo $1.75, $2. $2.25, $2.50 i $2.95. Zsenszke Papucse kostajo .. $1.75, $2. $2.25 i $2.50. Decinszke Papucse kostajo . . . . . . . . . . . $1.35 i vise Daniel Green Slippers DEGNAN’S THIRD & TAYLOR STS. BETHLEHEM, PA. EDNOGA NÉMSKOGA I EDNOGA AMERIKANSZ- KOGA AVIATIKUSA HISTORIA Omaha, Neb., nov. — Vu szvetszkoj bojni szta grozen dvoboj mela med szebom dvá aviatikusa vu Francuskom or- szági, eden amerikanszki eden némski. Amerikanszki je na- szlejdnye dojsztrejlo némskoga aviatikusa masin ino tak je némski aviatikus, Baron Hans von Ringhausen zgrábleník grátao. Rávnoté némski aviati- kus zdaj vzeme za zseno ameri- kanszkoga aviatikusa szesztro, stera je med bojnov kak erdé- csega krízsa obravnaukinya bíla na Francuskom ino tam szta sze szpoznala. Preminou- csi keden je priso vu Ameriko Ringhausen, kí sze je ednáko vu Omaha odpelao, gde ta me- la zdávanye z-sznejouv. Bogátci vszepovszédi májo prestímanye J. P. Morgan, hiresen ban- kár, vu nazájpotüvanyi z-Eu- rope je Berengária hajouv nej mogo vözvézati tiszti dén, gda je na amerikanszko zóno priso, ali Mr. Morgana je tou záto nej zadrzsalo nazáj, ka bi on nej priso prvlé doj z-hajouva, kak bi vözvézao, ár je po nye- ga priso lasztiven yacht ino je na tisztom odhájao z-berengá- rije. Ovi prvoga razréda poutnic- ke szo sze pa z-gládnim stráj- kom protili, csi nedo mogli od- hájati z-hajouva. Kapitán je szilno dao tá pristelati eden ferry, steri je te nepotrplíve prvoga razréda poutnike vöod- pelo. Trétjega razréda poutnicke szo persze na hajouvi osztali. Oni bi lehko prirédili gládni strájk — niti eden kapitán sze ne presztrási od nyega. ZSENITEV Rad bi sze szpozno z-ednov sztarejsov deklov ali dovicov od 25 do 40 lejt sztaroszti za volo zsenítvi. Edno dejte tüdi lehko má, ali szamo naj sze táksa glászi, stera de scsela na farmi dobro vertinya bidti. Jasz szam 39 lejt sztar brezi zsené i decé i r. k. vadlüványa. Mam szvoje farmo i drügo vrejdnoszt. Píszmo naj opísejo na ete átresz: Mr. Joseph Horváth R. 1. Sugar Grove, Pa. MRTELNOSZT Allentown, Pa. — Francis- ka Drahos (rod. Bedits), je mrla vu szvojem doumi 17 Sycamore Street v-pou devétoj vöri v-szoboto vecsér, vu 39 lejt sztaroszti. Pokojna je rodjena bíla v-Szlovenszkoj- vészi po hizsi szo jo imenüvali Ricsini. Nyéni mouzs je mrou pred etim sészt lejt. Zsalüjejo jo, petéro decé od 7 do 20 lejt sztaroszti: Jozefi- na, Károly, Paul, Rozi i Helen. Mati, stera je v-sztárom kráji i edna szesztra. Eti pa dvá brata, Alajos, kí prebíva v- Bethlehemi, Frank pa prebíva v-McKees Rocks, Pa. Pokápana je bíla preminou- csi tork Dec. 2-ga na sterom szprévodi je doszta rodbine z- Bethlehema tao vzelou. ? ? ? Zakaj te placsüvali za vas kejp, csi ga lehko ksenki dobí- te pri Csáli Löwy-ji. 225 E. 3rd Street, Bethlehem, Pa. Sparaj- Dobro zselejnye Ednoga agenta je birouv zavolo nikse svindlaríje na edno leto vouze oszoudo ino gda je nyemi tou naznano, nyemi etak velí birouv: — Opomínam vász, ka kak- sokoli oupravico lehko dopri- nesávate vu temlici, ali nikaj morete delati. Ka bi radi csi- níli na príliko ? — Rad bi mojo sztáro oupra- vico nadaljávao. — Ka szte bilí predtém ? — Potüvajoucsi agent. Na szmrt szo oszoudili ednoga sztarca, kí je z-vnükov zsívo Vu Parkersburgi, W. Va., je Walter E. McDougle, Circuit Court-a birouv David Runyon 60 lejtnoga sztarca na szmrt oszoudo, ár je szvojo 14 lejt sztaro vnüko neprisztojno na- padno z-lübéznosztjov. Na raz- právlanyi sze je vöposzvedocsi- lo, ka je Runyon od trej lejt mao zsívo z-vnükov. Tozsbo je Miss Stella Parker, State Board of Children’s Guardi- ans-a tamosnya zavüpavkinya dála notri prouti Runyoni. — Prevecs grozno je tou pri- petjé k-tomi, — je zglászo vö McDougle birouv, — ka naj tá- zaglédamo nad nyim ino naj vszevküper na pár lejt poslemo vu temlico krívca, ka potem naj miloscso dajo nyemi, ár ni- kák touzsi fabule sepecse vu vüja miloscso dávajoucsemi právdeníki. — Birovije szoud je tou, ka naj vu drzsélszko temlico od- pelajo krívca vu Moundsville, tam ga naj drzsíjo vu vouzi do márciusa 13-ga 1925, ino na té dén ga obejszijo. Prinasz sze dobí küpiti vsze- felé zselezno blágo, dobra skér, za hrame zselezna po- trejbcsina, vszefelé fárba, za automobile tále i tüdi Sport blágo. Odprejto po vecseráj Nájbole primejrna Cejna! Dobro vöobszlüzsávanye do- bíte od szlovenca PÉTER FRÁSZ-a Nolan--Concilio HARDWARE COMPANY 232 E. 3rd Street, Beth., Pa. Telephone 3094 Csi vász nogé bolíjo prídte k-Csáli Löwy-ji. 225 E. 3rd Street, gde sze vam nogé z-vi- zitejrajo od vucsenoga noug E. F. WILBUR TRUST CO. FOURTH STREET and RROADWAY Vejka od Glávnoga Banka 606 W. Broad Street Tou je Nájvéksi Bank vu Bethlehemi 3% interesa plácsa na sparavnoszt polozseni penezaj Gucsímo tüdi tühinszke jezike (Pítajte za Mr. Bartosa) Jeli Szte Ví Dôbili Christmas Club Csek? Decembra 3-ga je pá “Plácse Dén” (“Pay Day”) bio. Zdrügov recsjouv tou telko pomejni, ka vszi tiszti, kí szo vu Bozsicsen Klub szlísili ino szvoje peneze notri v-bank dávali, szo zdaj doubili szvoj csek od tiszte sume, steri szo notri polozsili i inte- res od prisparani penez. Jeli szte Ví bilí med tejmi szrecsnimi ? Jeli je Vase imé bilou vu nasi knigaj ? Zacsnite prísesztnoga leta Klub zdaj. Vas csek, steroga Ví dobíte okouli prísesztnoga Bozsícsa de morebidti máli ali velki. Tou vse odtogza sztojí, kak te pascslívo sparali. Ví lehko velkoga naprávite, csi te zse zdaj zacsnoli sparati. Ví zsmetno delate za vase peneze. Naj Vas penez za vász tüdi tesko dela. — Zdrüzsite sze k-steromikoli razrédi, sze vam dopádne i ví nalehki szkousz prí- dete do prísesztnoga Bozsicso. RAZRÉDI SZO: 10c, 25c, 50c, $1.00, $2.00, i $5.00. Z-toga szi lehko zvolite kelko scséte na keden na sparavnoszt polozsiti k-prísesztnomi Bozsicsi Bethlehem National Bank Prejk od Market House—Kükeo Trétji i Adams Sts. Odprejto v-Szoboto po vecseráj od 7 do 9 vöre. Nas Christmas Savings Club Eden prílicsen plám za peneze sparanye Za Bozsics ali kakso- koli potrejbcsino Razréd 25. Razréd 25. Kotrige plácsajo na keden 25c pédeszét kednouv, one dobíjo . . . . $12.50 Razréd 50. Razréd 50. Kotrige plácsajo na keden 50c pédeszét kednouv, one dobíjo . . . . $25.00 Razréd 100. Razréd 100. Kotrige plácsajo na keden $1.00 pédeszét kednouv, one dobíjo . . . . $50.00 Razréd 200. Razréd 200. Kotrige plácsajo na keden $2.00 pédeszét kednouv, one dobíjo . . . $100.00 Razréd 500 Razréd 500. Kotrige plácsajo na keden $5.00 pédeszét kednouv, one dobíjo . . . $250.00 Razréd 1000. Razréd 1000. Kotrige plácsajo na keden $10.00 pédeszét kednouv, one dobíjo . . . $500.00 Gosztonyi Savings & Trust Co. Third and Pierce Streets BETHLEHEM, S. S., PA. Tou Je Tiszto Meszto, Gde Jasz Doli Szkladém Moje Nájbougse Blágo! Szakse Fárbe Zsidano Plátno Zsidane Szrakice za Moske Z-Csipkatne Férange Prté na Posztelo Vszefelé Decinszki Gvant. Kaputje, Rokajice, Zsidane Strunfe, Tople Strunfe, Oube itd. —BAOTA JE ODPREJTA PO VECSERÁJ— LIPICHOVA Gvantoga Blága Baota M. LIPICH LÁSZNIK 801-803 E. FOURTH ST. Nej ka bi zamüdili knam prídti, gda te kaj küpüvali vaso potrejbcsino za Bozsics AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ 5 sztrán ZNANOSZTNI GLÁSZI Nouvo gorinájdjenye od indasnyega szvejta Cslovecsansztva historia na doszta sztoujezér lejt szégne nazáj vu preminoucsoto ino mí z-tej doszta sztoujezér lejt ko- maj dvej-trí leti poznamo ni- kakou. Ovo neszmerno vrejmen sze popolno vu meglo zgübí. Záto je vszáki nouvi pridá- tek, steri sze z-té nepoznánosz- ti szkázse, je intereszántni, ár pokázse edne sztube, po steri szmo do eti mao prisli. Dugo szo tak miszlili, ka je greska osznovlenoszt Europe nájsztarejsa kultura ino ka szo od nyí doubili vsze, od steroga sze je dale osznávlala cslove- csansztvo. Dnesz zse nacsi známo. Vö sze je pokázalo, ka prvle kak szo grki i nyigovoga ploda drügi fajti od szevra na Med- zemelszkoga mourja krajino vdrli, tü je zse cvetécsa kultu- ra bíla, z-prevelkimi várasami, z-cvetécsim zsivlejnyom, trzst- vom, hajouvnov premenbov. Te indasnye osznovlenoszti eden centmm je Konssos vá- ras bio, na Krájdnom zátoni. Predtém tríjezero lejt szo tam zse lüsne palacse sztalé, pörgarsztvo je vu mirovcsini, vu dobrouti zsivelo. Meli szo robsztva szluge na dománye delo ino na indusztríszko delo. Meli szo vojszko, marinarszt- vo. Konssos várasa pörgarje szo gvüsno tou miszlili, ka ono lejpo zsivlejnye nigdar ne- miné ino nyigovoga várasa zmozsnoszt, bogásztvo osztáne escse na kesznejse pokolejnye. Ali potem je prislo opüszcsá- vanye. Konssos sze je porüso ino je eden drügi plod vzéo prejk vladársztvo obri szvejta. Zdaj Sir Artur Evans szlej- di med tejmi porüsami ino náj- novejse szo intereszántne szpoumenke odprli gori. Naj- sli szo Minosz kralá eden lüsen mouszt, arkitekture, stere szo vecs kak tríjezero lejt pred- etim posztavili. Csüdne, naturálne sztebre szo prineszli na szvekloucso, na steri szo korine, fticsi, náj- mre jerébi bilé vönarejzane. Edno podzemelszko hizso szo vu popolnoj cejloti, cilou ne- doteknyeno najsli. Tak sze odpré vö pred nami preminoucsote historije eden líszt. Ali ka cslovecsansztvo kak sze je osznávlalo do tiszti mao, dokécs je tákse lüsne vá- rase zdignolo, tomi escse trno doszta sztrtkov temnoszt po- krito drzsíj. Votlíne postüvanye Indasnye lüdsztvo je vu po- bozsnom postüvanyi drzsalo votlíne, podzémnice, ár szo tou miszlili, ka nyigovi bogouvje tam prebívajo. Nisteri afri- kanszki národje szo vu votlíni pokápali szvoje vladáre. Szrejdnyi-afrikanszki négerje szo k-tém grobam hodili po proroküvanye. Nigdasnyi grki szo na Krájdnom zátoni (vu Medzemelszkom mourji) Zeusz tíli edno votlíno, dodonszka i delfibenszka votlína je imenit- no proroküvanya meszto bilou. Tej proroküvajoucsi votlin csü dovitne moucsi vadlüványe je gájilo tou tüdi, ka vu nyí bívsi gáz ino zsveplénszke vodé vre- tinszka voda je vcsászi rej- szan na haszek bíla vrácsenye iszkajoucsim betezsníkom. Votlíne je indasnyi cslovek za prebiváliscse nücao, rávno- tak, kak med sztvarínov escse dnesz tüdi nistere, na príliko medvid. Blüzi votlin vu ze- mlou pokopano sze záto navr- silo vküper vszákeféle cslove- csi i sztvarinszki csont, szpo- trejta poszouda, rozsjé, skér ino doszta drüge vnozsine, ka je indasnyega hípa cslovek nücao. Vu aggtelecskoj kap- licsnoga kamla votlíni szo tü- di najsli cejle cslovecse csonte, z-csont i kamla naprávleno skér, ilojcsne csrepnyé. Tou nájdjenye velko vrejdnoszt má, ár znanoszt tej z-pomocsjouv zná konstatejrati tou, ka kak szo zsiveli nigdasnyi lüdjé ino kaksa je bíla nyigova osznovle- noszt. Blíszkanye Franklin Benjamini je pris- lo obprvim na pamet, ka je blíszkanye obszvojno nej drü- go, kak lüfta iszkrena lekte- ricsnoszt. Franklin, kí je po mestriji stampar bio, je szvoje vecserásnye szlobodne vöre ino szvétesnye dnéve vu zna- nosztveni kníg drüzsbi szpu- nyávao. Gda je ednouk od to- ga csteo, ka kuferni drod na konci lektericsnoszti málo iszkro vdári vö, vcsaszi szi je na blíszkanye miszlo. Na pa- met je nyemi prislo tou, ka je mála lekteriska iszkra ino med meglámi loscsécse blíszkanye je vu rodbini edno z-drügim. Blíszkanye — je miszlo vu- szebi — nemre bidti drügo, kak neszmerna lekteriska isz- kra, stere trejscs za sztrasno i velko grmlanco csüjemo eti na zemli. Te szkrivnoszti szlejd je scseo nikakou nájdti. Franklin je obprvim tak na- minyávao, ka na ednom brejgi dugi zselezen rud posztávi gori, steri z-obláka lekteris k- szebi potégne. Ár je tou mí- szel nej mogo doprineszti, vu drügo formo je priblízsao obláke. Z-szvilenoga stofa je sárkány-a napravo, steroga na zgornyem táli je zselezno iglou nalékao, naj lektericsnoszt po iglej szkousz pout nájde. 1752- ga leta juniusa meszeca je z- szvojim szinom vösou blüzi Philadelphie na eden preszto- ren trávnik. Zrák szo csarni dezsdzsevni oblácke zakrili, gda szta sárkány na ténkoj ko- noupnoj zsnyouri goripüsztila Zsnyoure na konec szta zsele- zen klücs, k-klücsi pa szvileno zsnyouro zvézala, ka naj ne- szégne do nyidva blíszkanca, csi oblákov lektericsnoszt po iglej szkousz vu sárkány i od tisztec od dezsdzsa vu vlazsno koupno zsnyouro príde. Fran- klin je nemirovno pazo, ka bode ? Ednouk je szamo na pa- met vzeo, ka sze konoupna zsnyoura razscsáva. Tou je telko pomejnilo, ka je lekterics noszt prisla notri. Franklin je szvoj prszt k-klücsi tekno: z-klücsa je nyemi na rokou iszkra zletejla prejk. Vu klü- csi je na szrecso malo lekterisa bilou ino Franklin Benjamini sze niksa nevola nej zgodíla. Tou probanye je vu oblácsnom vrejmeni vecskrát ponouvo. Vszákihíp je tou poszküszo, ka je lüfta lektericsnoszt, stera sze vu oblákaj szprávi vküper, rávno táksa, kak tiszta lekte- ricsnoszt, steroga delo eti na zémli okouli szébe vídimo. P A Z K A ! P A Z K A ! Vszi tiszti, steri prehladjenoszt, reuma, plécsnebolez- ni ledevgyé, roké, nogébolezni, kasla, obíszt; zsa- lodcnom betegi ali vu kaksem drügom betegi trpíjo, naj sze zvüpaznosztjov obrnéjo k-meni Diana Vrácsne Toplice JOSEPH HORVÁTH 809 E. 4th Street Bethlehem, Pa. (So. Side). Telephone : 2174 AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ D O L L Á R E plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi. SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno. ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo. KISS EMIL Bankhizsa 133 Second Ave New York. PODPÉRAJTE tiszte store steri glasüjejo v-nasi novinaj Potrejbno Vam Je SPARHET, KÁHLE, VINSZKO PRESO, VINSZKI LAGEV ali na drügo POHISTVO. Csi vam je na tou potrejbno, te szamo prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni zmojim blágom. Cena je primeni nájrednejsa, stero poszvedocsijo tiszti küpci, kí szo zse primeni kü- pili edno ali drügo potrejb- csino. SAMUEL MILLER 317 E. 3RD STREET BETHLEHEM, PA. Odprejto po vecseráj DÁVNO OBECSANOGA BITJA NASZLEDÜ- VANYE Neprijétno delo sze zvedlo vö med ednov razpítanya tozsbov od ednoga viszike csészti marinarszkoga officéra New York, N. Y. — Row- land M. Comfort, amerikansz- koga bojnszkoga marinarsztva bívsi námesztni zapovedník ino Wilsona adjutáns, je razpíta- nya tozsbo dao notri prouti zseni. Med razprávlanyom sze je zsené fiskális na edno píszmo zezávao, stero je Comfort tisz- toga hípa k-zsenszki poszlo ino vu sterom tou právi, ka csi bi mogo, posteno bi zbio Juszpkus Daniel-a, onoga cajta marinar- szkoga minisztera. — Rejszan szte tou píszali vu píszmi ? — ga pítao birouv. — Tou. — Ino zakaj ? — Ár szam od Daniela be- dászto zravnanye doubo, stero szam szamo záto doprineszao, ár je moj prejdnyik bio. Ali rad bi znao, ka kaksa briga je tomi k-mojoj zsenídvi ? Zsenszka sze je vu Némskom országi narodíla ino po szvoje- ga fiskálisa pouti je dönok naznanila birouvi, ka je med bojnov nyéni mouzs ednouk vu pekeo zselo amerikanszko zá- sztavo. Comfort tou tají. Znizsane cejne na vszej cipelaj Zdaj jeszte prílika za vszákoga Szlovenca, naj szebi CIPELE po zni- zsenoj cejni lehko küpi prinasz. Dobri, mocsni i lejpi CIPELI jesztejo zdaj na ODAJO po trno ZNIZSENOJ CEJNI, záto pa naj ni eden tou dobro príliko nenihá vö. Zdaj sze po- pascsite. Joseph Gécsek 110 E. FOURTH STREET BETHLEHEM, PA Bridgeport, Conn. i Krajína ZAVÜPAVNIK: TKÁLECZ ISTVÁN 92 Pine Street Bridgeport, Conn. KOLETÁR JÓZSEF PENEZEPCSILAJOCSA, SIFKÁRTE, NOTÁROSKA INO SZEKOLÁCIJE KAKCELAJA 401 HANCOCK AVE BRIDGEPORT, CONN. Vsze ete zloucs prisztájajou- cse zavüpnoszti rédno i düs- novejsztno dokoncsa. Vu sztárom kráji bodoucsi dugovány sze obrnte kmeni z-cejlov zavüpnosztjouv LESKO JÁNOS i SZIN szta vu cejloj Connecticut drzséli i Bridgeport várasi jedíni Vogrszki Pogrobnik i Balzsamérar, kí nájfalej i za nájfalejso cejno zgotovimo pokopáliscse z-nasimi lászt- nimi automobilami. Átresz : JOHN LESKO i SZIN 328 Hancock Ave. Bridgeport, Conn. Tel. Barnum 125 Csi Káhle ali Kaksekoli Pohístvo scséte küpiti, poiscsite gori naso baoto, gde szi za primejrno cejno lehko notri szprávite pohistva potrejbcsino. Nájbougse káhle vu velkom prebéranyi drzsí- mo vu nasoj szkladárnici. Prídte i poglednite. Feldman Bratovje 336 Hancock Ave. Bridgeport, Conn. Míszli Lazslívi cslovek tak míszli, ka je prílicsen. Bloudi sze, Szamo lazslívi. Glaszni lüdjé szo nej szamo záto neprijétni, ka je nyigov glász neprijéten. Kí recsí májo, — tiszti escse nemajo míszli, ino kí míszli májo, tiszti trno csesztou ne- majo recsí. Doszta lüdi, ki szo ovak csedni, vu zsenszke navcsenosz- ti szo bedászti. Tou je natur- noszti deformálivani, preobr- nyeni nászlad. Doszta zsenszek, stere szo ovak bedászte, vu moskov nav- csenoszti csedne bodejo. Tou je náturnoszti zvodjávajsucsi naszlad. Brezi vugodni zsívcov je nej mogoucse künstlarszko szprá- vo sacati. Doszta lüdi trüdnoszt szpre- meni z-tuzsnosztjov. Hungaria za Pipo Dohán —Szi Lehko Zapovejte— Vu 5 i 10 füntov Paklinaj, 50 centov eden fünt. Edno Vogrsz- ko pipo k-coj dobíte k-vszákomi zrendelüvanyi. Vu Bridgeporti po füntaj tüdi dobíte küpiti té dohán. Plácsate ga, gda ga dobí- te. Z-sztároga krája pipe tüdi dobíte küpiti prinasz. Atresz: HUNGARIA PIPE & TOBACCO MFG. 186 Pine Street Britgeport, Conn. SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti. Plá- csajte naprej na nase novine! 88 Velka cágloszt je vzéla na nyej moucs, gouszte szkuzé szo nej kapale na líca ino sze vkraj obrnoula. — Gucsite szveklo. — Nika gucsati valon nemam. Nej bi mogla naprejdati tiszto zgodbo. Vej zse zvejo, csi zse nemo eti, — je právla ino brezi vszáke nadalne rejcsi sze je opoutila prouti jágerszkoj hizsi. — Ali Péter jo naszledüvao. Z-náglimi sztopá- ji sze pascso za nyouv ino jo zasztavo vu pouti. — Nepüsztim vász tak odíti. Ovadite mi : od koj trepecsete, ino jasz oblübim, ka pomorem na vasoj nevouli. — Nej mogoucse, goszpon grof ! Nemre po- mocsti na tisztom niscse. Zopszton bi bilou od toga dale gucsati. — No ali da pa od kakse nevarnoszti sze bojíte? — je szkrícsao znouva zazsíganov netrplívosztjov te mladénec, na koga sze dekline bojaznoszt prejk zgrá- bila, ali ona je na nejmi, szkoron nejpriszebno po- glédnola na nyega. — Sto szta tisztiva dvá csloveka ? — Zentai je nyigovo imé. — Obema dvema. Ali da pa zakaj szta prisla eszi ? — Ka naj mené odpelata. Odtrgneta od moji sztári sztarisov ino odpelata med tákse, stere ne poz- nam, ne lübim... Mladénec je ziszkávajoucs pogledno vu nyéne oceí. Tou je miszlo, ka je Mari rejszan odnorejla ino nevej, ka kaj gucsí. — Sto szo tiszti Zentajovi ? Gde szam csüo tou imé ?... Gvüsen szam v-tom, ka necsüjem obprvim ! — je szkrícsao, vu szpoumenki iszkávajoucs. — Pestinszki goszpoudje. 85 bio mao je za neszrámno najso te glász, po je pravo postamester. Konec je napravo zgucsávanyi. Na nemáratni je zdigno krscsák ino je nada1já- vao szvojo pout, ali csi rávno tisztomi neprijétnom csütejnyi, stero szo nyemi postamestra szlejdnye recsí zroküvale, doszta z-lezsejsim szrdcom je nadal- jávao pout, kak pa z-kaksim sze je opouto. Pred szébe je kebzüvao preminoucsega vecséra z-Márikov valon zgucsávanye ino isztinszko szramo- to je csüto zavolo szvojega znásanya. Sztálno pot- várjanye je meo, ka dekla prepovejdano i szkrivno szpiszávanye drzsí z-nikákim, ino potáksem bi vu dosztim zgübíla pred nyim, bár je mogo vadlüvati, ka k-tomi on nema nikse brige. Zdaj sze nyemi mrzílo ono potvorno mislejnye ino z-tém sze je zsuro pomiriti, ka je dekla nej vzéla na pamet nyegovo potvornoszt ino prikazsüvajoucse szkuzé je znábidti drügo zroküvalo, véndar píszma vszebina, stero je, kak je postamester pravo, nyej velko szásenoszt zroküvalo. Na szlejdnye je na pamet vzeo, ka je po cejloj brezi cíla pouti z-nikim drügim nej odprávlao, kak szamo z-Márikov. Ino tou ga je szásznolo. Doszta na szamszki bodoucsi cslovek je vsze szigurno meo návado z-obracsati vu szvoji mozgáj; ali Péter je csüto, ka je tak na dugi i sztálno escse nigdár nika nej zavézalo doli nyegovo pazko. Szme- jao i csüdivao sze je na tom ino táksa dobra vola je nyemi grátala, ka sze je na glász zaszmejo, gda sze je nyegov kony z-prednyim vlecsécsega capása na právi kráj ogno, prouti Kalmárovomi prebiváliscsi, stero pout szta zse csesztou napravila vküpno; ta csedna sztvár je zdaj szamo naszledüvala dnévno- ga sétanya opout. 6. sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ DARÜVANYE NA ERDÉCSI KRIZS CHILDRENS HOME (Decé Dom) P. Za kelko decé jeszte vu tom Doumi meszta ? O. Návadno mámo do 50 decé ali bilou je zse do 54. P. Odkéc tá deca príde vu té Dom ? O. Z- Lehigh i Northampton County-ja. P. Vu kelko lejtnoj sztaroszti dejte notri vzemejo ? O. Vu dvej leti sztaroszti. P. Vu kelko lejtnoj sztaroszti dejte povrzse té Dom ? O. Vu stirínájszet lejt sztaroszti. P. Kak je decinszko zdrávje vu tom Doumi zagvüsano prouti ne- varnoszti ? O. Tak ka szo vcepleni prouti difteriji. Edno pár etoga várasa vrácsitelje brezi vsze sztroskov vrácsijo tou deco vu betégi i St. Lukes spitao pa dá ksenki mesz- to vu spitáli, gda je potrejbno. Edna nasa velka za spilanye hizsa sze na hitroma lehko prerminí prejk na izolejranye meszto, csi je tak potrejbno. P. Kakse zravnanye jeszte na- právleno za vcsenyé toj deci ? O. Mí mámo Kindergarten i soulo za soláre gori do pétoga razréda. Potisztom toga tá deca ide vu public soule. Nasa soula vu tom Doumi je pod public solszkov pazkov. P. Kaksa spila je dopüscsena toj deci ? O. Nase spilno meszto je notri- szprávleno z-hujckancami, z-pej- szkom i z-drügov zvönejsnyov spilo v, stero je darüvao Bethle- hemszki Rotary Club. Odznou- tra mámo velko hizso za spilo za pojbe i edno ménso za dekline. Po vecseráj je spila tüdi dopüs- csena vu drügo formo i rádio koncerti vu veszélnoszti drzsijo deco. P. Kelko kosta poprejkno na eden dén dejte gorihrániti ? O. Vu 1923 leti je vszáko dejte vszáki dén kostalo 71 cent za gorihrániti. P. Jeli sze vszáko dejte notri vze- me steromi eden sztaris zsivé ? O. Vszáko. Vcsászi escse tákse tüdi steromi deteti obádvá szta- risa zsivéta, csi sze na preiszká- vanyi vöposzvedocsi ka je boug- se za dejte vu nasem Doumi. P. Vu táksem pripetjej sztaris kaj plácsa za deteta osznávlanye? O. Tak kak je mogoucse, ali násztaji szo návadno tou, ka sztaris nemre plácsati telko kel- ko je za dejte zadoszta. P. Kelko je bilou vszega notrije- mánya vu 1923 leti ? O. $21,200.38. P. Od kakse vretine je tou pris- lo ? O. Od COMMUNITY CHES- TA, od County-jov i od personsz ki dárov. ZAKAJ NAJ DARÜJEMO Ka naj darüvnícke prirazmijo ino szpoznajo toga dela cíle, po- trejbno je naj vszáki keden pred cstejoucse prídejo one pítanya i odgouvori, stere szo od rázlocsni drüstvov notri szprávlene na té cio. Etoga kédna cstenyé vszebina je odszpodi notri pokázana. DAY NURSERY (Gde na decé vudné pazko májo) P. Ka za cíla má Day Nursery ? O. Poszkrbeti sze za meszto, gde je táksa mati, stera delat more hoditi, naj szi priszlüzsi szvoj vszákdenésnyi krüh, lehko po- vrzse szvoje dejte, ali deco tecsász ka ona dela i naj deca vu tom vrejmeni vu gvüsni ro- káj bodejo. Tüdi sze poszkr- bi za tákso deco, stere nema douma tecsász, ka sze drügo dobro meszto nenájde za ták- so deco. P. Zakaj je tou potrejbno ? O. Záto ár je tou doszta bougse za tákso mater, stere je dovi- ca naj sze nyéna familija ne raztrga naj vküper osztáne i naj je deco nej potrejbno vu sziromaski hram poszlati. P. Sto vsze lehko nüca Day Nur- sery ? O. Sterakoli persouna, csi je na tou potrejbna vu Bethlehemi ali okroglíni. P. Do kelko sztaroszti deco lehko na pazlivoszt dá vu Day Nur- sery ? O. Od ednoga leta do stirínájszet lejt sztaroszti. P. Jeli sze vu Day Nursery táksa deca tüdi vzemejo, steri obá sztariske delajo ? O. Tou je prouti tej cílov, po steri Day Nursery szvoje delo oprávla. Vszáka prosnya sze popolnoma szpreglédne prvle, kak koga notri vzemejo. P. Kak je decinszko zdrávje ob- varvano vu tom meszti ? O. Tak ka vszáko dejte more vrácsitelszko szvedocsansztvo meti prvle, kak sze notri vzeme Csi pa med decov beteg vo- vdári stere je na obrambi vu tom meszti, tiszte na vrácsenye poslejo vu St. Lukes spitao. P. Kak sze deco pázi vu tom mesz- ti ? O. Tak ka tiszta zsenszka, stera pázi na tou deco, na pazki má nyigovo zdrávje i oponosejnye. Sztarejsa deca vu soulo hodijo i po solszki vöraj nazáj prídejo vu Nursery. Ménsa deca pa dobí spilo za spilanye. Vszáki keden eden dén popoldnévi deca poszlühne one pripoveszti, stere sze nyoj naprej dájo i drügo vcsenyé tüdi dobíjo. P. Jeli kaj trbej plácsati za tou szlüzsbo, stere sze na Nursery- ji da ? O. Kaj malo sze racsuna za tiszto jejsztvino, stero deca dobí. Vszáko dejte dobí toplo jejszt- vino za obed, stera je szkrblí- vo szkühane. P. Gde je Nursery-ja meszto ? O. Na Packer Avenue i Polk stre- eti na kükli. P. Odkéc dobí Nursery szvojo pomoucs ? O. Od COMMUNITY CHESTA Prísesztnoga kédna pítanye i odgouvori bodejo od FAMILY WELFARE ASSOCIATION-A. (Community Chest) VELKO ZNICSÁVANYE ALKOHOLNE PITVINE Vu Pittsburghi ete dní na zrendelüvanye Robert M. Gib- son-a, zavézniskoga okrouzs- noga birouva za 100,000 dollá- rov vrejdnoszti, vszevküper 2,000 lagvov, dobre, prouti právdi velke alkaholne vszebi- ne pívo znicsijo, vlejéjo vu ka- nális. Po znicsenyi te prevel- ke vrejdnoszti dobre pítvine príde escse páli réd na oni 43 persoun i firm, gde szo te píve vnozsino szühi financje najsli, ka naj prisztojni za pre- lomlenye právde pred szodní- jov odgovárjajo. Pívo vu szébe pozsérajoucsi kanálisov pod- gani sze zdaj na velki priprá- vlajo ino tákse lumpanye na- právijo, kaksega szo escse niti pittsburgh-szki szühi agentje nigdar nej meli, pa tiszti bog- me radi pijéjo alkoholno pija- cso... Teska operácia — Zakaj szi tak zsaloszen ? — Vcseraj szam szkousz sou edne teske operácie. — Vej szam pa csüo, ka je zsena bíla betezsna. — Tak je, ali doktor, kí je mojo zseno vrácso, je vövrezo z-méne — 100 dollárov. Naznánye Szlovenci ! Vszém postüvanoim szloven- com dam naznánye, ka szam na nouvom meszti Joseph Hotel oudpro, gde sze dobí vszefelé jejsztvina ino pítvina za primejrno cejno. JOSEPH GOJTAN 817 Chesnut Street N. S. Pittsburgh, Pa. NORTH SIDE HARDWARE CO. Prinász sze dobi száksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparhetje, Lampaske i száka potrejbcsina za Automobile. 855—857 East Ohio Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Bell Phone 2508 Cedar. GDA DE VAM POTREJBCSINA NA POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov HARRY KRUPP 843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. Phone Cedar: 5752-W 86 Trno pomali je sou naprej. Vszigdár vu szto- pájaj med dojviszécsimi vejkami. Naednouk ga je glaszen koleszni ropász zbio gori zsnyegovoga pre- mislávanya ino je lejki kolesz vido priblizsávati, na sterom szta zvön kocsisa dvá moska szedela. Szam nej radno szi je na od postamestra naprej zglásene gouszte miszlo, po stere je on dnesz k-zseleznici ko- lesz poszlo. Nihao je kre szébe odtirati te kolesz, ali vu po- gléd je vzéo vu nyem szedécse ino je vido, ka je med nyima eden sztarejsi goszpoud, drügi pa elegánski, divatnoga gvanta mládi cslovek, z-blejdim varaskim obrázom, z-veszélimi ocsámi. Obádvá szta zdignola krscsáke po vogrszkoj ná- vadi, gda szta sze kre nyega mímo pelala ino on je na nyidva poklon tüdi zdigno szvoj krscsák. Potem szta sze dale tirala z-koleszom, nyegov ropász je tüdi veszno. Znouva ga je prvejsa tühocsa vzéla okouli, stera za tak lüsno naprávi logá mirov- noszt, nature nedoteknyeno lepoto. Dobro je nyemi szpadnolo tou tüho meszto, gde od sztotine lejt mao je szamo szunce bilou goszpodár, csi bár je mogo vadlüvati, ka nature lepoto vu etoj minuti je nyegova znotrejsnyoszt nej blíszkala nazáj ino ka te napinyávajoucsi zaszmejani zsítek nemiro- ven nászlad má na nyega. Isztinszko sze je sztrszno, gda szo na kráji vejke szpráscsale pouleg nyega ino lísztja z-kmicsne zelénoszti je Mari sztoupila naprej. Obprvim je szamo szvojo lejpo glavou potíszno- la vö od lísztja. Okouli je poglédnola, tak da bi koga iszkala. Potem je z-veszélim lícom sztoupila naprej ino k-nyej csüdivajoucs pregledüvajoucsemi konyeniki sze pascsila. 87 — Dobro ütro, goszpon grof, — je pravla z- krotkim csrsztvoga zunejnya glászom. — Jelibár, prvle szo sze z-ednim koleszom pelali eti szé ? — Postamestra naprézs, — je odgovoro Péter ino na poklon je krscsák doj vzéo, — steri je prouti jágerszkoj hizsi tirao. Mari je zamísleno glédala pred szébe, tak da bi szi na tom premislávala, ka kaj naj csiní. Potom je vu dlani szkríla szvoje líca. — Kaj vam falí, Mari ? — píta z-csüdivanyom te mladénec. — Oh, goszpon grof, — je právla ona sztara- joucs, — nevém, ka naj csinim, míszlim ka szi mi velka neszrecsa protüje. — Neszrecsa, vam ? — je szkrícsao Péter ino je dojszkocso z-konya. Mari je na nejmi kumala z-glavouv, tak da bi nyej zsmetno szpadno gucs. — No ali pa kakseféle neszrecsa ? Gucsite, ka naj jo odsztranim. — Nej mogoucse ? Nej mogoucse. K-meni je pri- keljena, szamo me szmrt obráni od nyé. — Nemogocsno ? — zácsa sze vszebole csüdivati Verbőczy, kí je szkoron tou miszlo, ka Mari v-krízs gucsí, kí je páli na obráz djála roké ino je zacsnola joukati. — Szenya sze vam, ali szte nejpriszebi ? — píta Péter, nemirovnoszti z-netrplívosztjov prijévsi Mári- ke rokou. — Znam, ka právim. Naj nevörjejo, ka brezi zroka gucsim... Tisztiva dvá csloveka, steriva szta vu tisztom koleszi szedela, szta poméne prisla, ka naj me odpelata od etec naveke. Ali jasz nemo sla. Nej, nej, ráj merjém. Pittsburgh, Pa. i Krajína Zavüpavnik: Markos István 940 Vista Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Telephone Cedar 8131-R NOVY’S CAFÉ & RESTAURANT Cor. Madison and Peralto Sts. Pittsburgh, Pa. Postüvani Szlovenci ! Sztavite sze pri John-i na kükli, ár tam dobíte nájbougso jejsztvino ino pítvino. Vszáki szlovenec bo- de z-nájlepsim postenyom vö- obszlüzseni John J. Chapman, lásznik. Vi dobite primeni kü- piti vszákse féle nájbokse Cigáre i Cigaretline, steri szo sztoga nájboksega do- hána naprávleni. Jasz tr- zsim to nájprednyejse blá- go, naprebéranye vu vszáksem iméni. Tüdi vu toj nájlepsoj posztávi decinszko spilo dobite primeni küpiti. FRANK EMBERSITS 923 Chestnut Street N. S. Pittsburgh, Pa. Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. M A L L I N , Vörarszko bauto. 729 E. Ohio Street, N. S. BITTSBURGH, PA. BOZSICSNI DÁRI Nega bougsega meszta za DÁRE küpiti Moskkom ali Pojbom, kak pa eti. — Prevnougo blága na pre- béranye. Cejna je trno niszika, stero vszáki lehko plácsa. EDNO PÁR NASEGA BLÁGA Zsebni Roubcseki Szrakice Holsztiki Mufflerszje Gvanti Zgornyikaputje Strunfe Darivitna Blága Sweaterje Rokajice Kolaposje Sapke I DOSZTA DRÜGOGA BLÁGA. Joseph Patz “MOSKOV i POJBOV BAOTA” 829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. F. N. HOFFSTOT. Szednik GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik Penezna Vrejdnoszt $200.000.00 Cejlo Imánye $350,000.00 NATIONAL BANK OF AMERICA 709-711 East Ohio Street Pittsburgh, Pa. Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi PEOPLE MEAT MARKET JOSEPH FELKÁR, Lásztnik. Szlovenci, ki szi scsé dobro frisko meszou küpiti, on sze naj obrné vu mojo mesznico, gde sze dobi szákse féle frisko meszou za rédno cejno. 849-851 E. Ohio St., N. S. Pittsburgh, Pa. Telefon Cedar 9529 Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou náj- boukso blágo za nájrednejso cejno. Horvatski i Szlovenszki Hotel Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA. Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj- bole postenejse vö obszlüzsenye JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik. 711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.