ÖRSZKA
Vérsztveni. politiconi i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasàgi, politikai és kulturälis hetilap.
Lèt. II!. Évf.
Màrkisevci, 1924, junius 8.
Broj 23. Szàm.
'Ir
V politicsnom
zivlènyi je naednòk mér posztao. Po dùgom zavlacsüvanyi i kri-csanyi je imenüvanye Pasics-Pri-bicsevicsove vlàde prerezalo vsze kombinàcije. Vküper pozvani or-szacski gyOlès je szamo formalen büo, vàga, mòcsi pròba, za kèp prisesztne delamogòcsnoszti vlàdne partäje- Velko i z vszèmi prilikami oborožena opozicija je na vsze gotoya bila, da pri dänoj prvoj priliki vr'ze vlado, ali ne sze nyè poszrccsilo. Kak sze je szkàzao zatò prilicsen moment, ji je v tom namenyävanyi prävo-csaszno vlada prehitila, är je ze v roka z gotovim krälevszkim ukäzom parlament do dvajszeto-ga oktobra oddjäla. To je poli-ticsna taktika, prefriganoszt, ki je potrebna pròti kricsàcsom brez hasznovitoga dela.
Do dvajszetoga oktobra de ergo parlamenta delo pocsivalo. Tò je do stili i pò mèszeca, csi .sze szituàcija v bògso mero nez-vagne, ki bi zagviisalo denésnye vlàde delamogòcsnoszt, de pre-potreben usztàvni (alkotmànyos) zitek v mrtvom sztäni, geto je pobojni znòva nasztävlene drzä-ve dvojna potreba delati za dr'zà-ve materileni i morälni napredek i tó bole za noträsnyi, kak za zvünesnyi, àr té itak pride po o vom.
'Ze sze je zgòdilo, csiràvno bi pred dogódkotn našega näro-da szlaboszt tüdi ne mogla tò prehititi. Zagotoviti pa moremo, ka je té politicsen cirkusz, ki sze vzdrzàva z nasi dràgo pläcsani vztópnic (dàvka csekk!), nè v haszek nàroda i drzäve. Kelko navòl, kelko terzäv je okòli gde bi isztinszko i szilno pomòcs i rešitev trbelv. V prèkmurji ceszté bo'zne, zacsnyene 'zeleznice delo nenapredüje, zàkoni ràznevrszte ki z ednàcsenye csàkajo, normalno obcsnoravnanye escse zasztàno, v bàcski, baranyi itd. povoden okòli 200 milijonov Din. kvàra napravi zavolo nebriga-noszti itd. itd. szo vsze naprè valon kak pa politicsna igra —■ za nase szirmaske krajcare. Na tisztom bi sze trbelo trgati v parlamenti i prekricsati eden toga drugoga od bógsega z bòg-simi predlogi kak bi sze po-moglo nàrodi, ki bi tak rèszan zahyàlen mogo bidti.
Ali tò je vsze nikà nè. Glàv-no je, da sze nyim dobro godi
Prèkmurja vérsztvena zadtisenoszt naj mori té nàrod, naj sze szam z szvojimi rokàmi vcsi oponke delati gda 'ze nyemi ne z-ide druge szi küpiti. I gda szi té szirmaski narod tak premisläva, navòliva, tecsasz sztoji parlamenta delo zäto, är räzni zavéràcske szi szvoje interesse nad närodne interesse posztävlajo, sztem one-mogòcsijo delo, i idejo na räzna letoviscsa. Ka je vecs, tüdi escse na té dnéve scséjo meti gg. z
„närodne vole" odebräni posz-lanci trisztódinàrne dnévnice, v steri nebódo delali za nàrod nikà.
Politicsen 'zitek de tak mé-ren, szploj méren. Brez cenilne komissije de sze mérno name-tàvala véksa dohodnina, i brez od nàroda zvoljeni zasztòpnikov lèko delajo szrèzke i oblàsztne uprave — kak scséjo. Tüdi pa nàrod mérno csàka prisesztne volitvi, gda obracsunao bóde z denésnyimi igràcsi.
Razlòcseni okràji M. Sobota i D. Lendava.
Né vecs okrajno glavàrsztvo nego szrezka uprava.
glavar nego szrèzki poglavar. G Lipov&ek osztänejo szrèzki poglavar v M. Soboti, g. Kandrič doszedàsnyi vodja expoziture v D. Lendavi pa kak zacsaszni upravitel szrèzke uprave v D. Lendavi. O imenüvanyi definitiv-noga szrèzkoga poglavära v D. Lendavi szo kombinàcije razlicsne, vecs kak gviisno je pa imenüvanye g. Dr. Bratina z M. Sobote.
Na podlagi zàkona „o razdelitvi drzäve na obläszti" je odrédo veliki 'zupàn mariborszke obläszti, da sze od 1. junija naprè preneha okrajno glavàrsztvo z expoziturov v D. Lendavi, ino posztäne D. Lendavszki okraj szamosztàlen szrèz. Potomtoga je tak v Prekmurji dvä szrèza i tò szrezka uprava — kak de sze odszemao imenüvalo — v M. Soboti i szrèzka uprava D. Lendave. Voditelje tè szre-zov sze ne bodo imenüvali vecs okr.
Boj med Orjunàsi i Komunisti v Trbovljaj.
3 mrtvi i 8 ranjeni.
TRBOVLJE. 1. junija je pris-l je bilò razširiti orjunàsko rniszel lo v Trbovlje (Trifali) okòli 1000 ' Orjunasov na szvecsanoszt razvitja orjunaskoga prapora. Trbovlje, gde dela okòli 30 - 35.000 lüdi i szo z véksoga komunisz-ticsnoga mis'ènya, szo sze zbur-kali zavolo oboro'zenoga (?) pridè-nya orjunäsov, ki namenyävanye
med delavszki vrsztaj. Delavci szo „Abcug Orjuna" itd. kricsali, med sterim je prišlo do bitja i sztrel-be. Od tré bomb i od vnögi sztrèlov je mrtvi 3 orjunäski vo-ditelov i 8 orjunäsov te'zko ra-nyeni. Osztra preiszkàva je v téki.
Je vsze mogòcse!?
Med Dolnyo Lendavo i med Bo-gojinov je dr'zävna cesita prevecs raz-vo'zena, tak, d« po toj ceszti, näimre pa od Dobrovnika do Dtìgevészi pét— sészt vòzni capäsov näjdemo vszesé-rom do gräb. Äc pa 'ze dneszdéo je bicikli rävno tékse potrèbno szredsztvo za hitrèse opravilo vszdkdenésnyi posz-lov, kak sterokoli drùgo, szo té pov-prèk razvo'zene ceszté nikak ne v haszek biciklisztov. Negledòcs pa na bici-kliszle szame, (csiràvno je tò 'ze dnesz ne luxus i bi sze vpostiivati mogli, koncsi z ednov rédnov pespótjov) je tó prvlé nigdär nè bilò dovoljeno,_ ka _ bi sze z kòlami tik grabe po pèskoj < pòti voziti szlobodno bilò, kak je tò * dnesz 'ze tnalomdrno nezabrdnjeno. Köln a pòt je szredina ceszté i nè pès-ka pòt. Ka sze pa tò vszeedno godi lèko, je vzrok cesztdr, ki ali nezabrdni zäto är nema tò predpiszano, ali pa zäto är ga na ceszti nè i ne vidi té presztópke.
*
* *
Nè je pa nacsi ceszla D. Lendava— Čentiba. Vendar je td ceszla malo v bógsem sztäni, ali premiszliti szi tiszto nevarnoszt, k i csäka poneszra-csenoga voznika taki vö z Lendave, gde je pòleg ceszté tiszta velka globo-esina brez varnosztoe grdjke (slamfòrov korlät.) Tò je da eden mili falat grdjke escse obszlojf, ali gdé je krecesztna globocsina ndjvékse, tam pa sztojijo escse szamo prläve szojé kf szo pre-püsesene vrèmena nevòlam i za nèmo-ga szvedoka edne vékse neszrecse, kf sze — zavolo malomdrnoszti compe-tentni — pricsaküje léko. Sto bò odgovoren za takso neszrecso? Ali sze prinäsz szamo te dd poprävlati, gda je 'ze zavolo zanemdrnoszti neszrecsa gotova ?
Ekszplozija v Bukarešti.
BUKAREST. V szrèdo 28. V. po podnevi sze je velka neszrecsa zgodila v Bukarešti. Skodovi 10l/2cm-szki nä-bojov za stüke magazin je z neznänoga vzroka volo explodirao i magazin, državna fabrika piiksenoga prahä i szol-daesije pirotehniesna delavnica szo v zräk odleteli. Od terena explozije na 500 m. oddaljena kralevszka palaesa v Coretrocen sze je tildi nikelko po-skodoväla. Dvè vöri^ je nepretrgana
bila detonäcija, zavolo steroga je v värasi med lüdsztvom velki panik vöv-daro. V magazlni je okòli jezero va-gònov municije bilò szklajene, ki je pred krätkim prišla z Češkoga z Sko-dove fabrike, i 15 milijon falatov municije za pükse. Kelko je ludi ranyeni ali mrtvi, je zagotoviti escse doszèmaò nemogòcse. Romanie vesz munieija za stüke je vnicsena i sze kvär ceni na 2V2 miliärde leiov.
Granicsna komissija pri „Tromeji"
Preminòcsi tjeden sze je tü müdila razmejitvena komis2ija, ki sze je v szpremsztvi g. okr. glavära Li-povšeka odpelala szkòz Trdkove na »Tromejo« pri Tauki. (»Tromeja« sze imenüje meszto gde sze näjdejo meje SHS., Austrija i Magyarszka.) Komissije nälog je biio zagotoviti csi je tromejni kamen po predpiszi mirovni pogodb pravilno vkopani. Po toj zagotovitvi sze je komissija v Oszijek odpelala na szvoj szédes, gdé nadaljuje szvojo delo. (Tromejni kamen je
v lèpom meszti edne gosesere, narejen z tré eden na drügoga polo'zeni piramidov, ki eden gléda pròti Ausz-triji eden pròti Magyarszkoj i trétji pa pròti SHS. Prvi noszi napiszek St. Germain i té pogodbe dätum, drügi Trianon i té pogodbe dätum, trétji pa St. Germain — Trianon i obè pogodbi dätum. Vszi kamni, ki szo z marmora, noszijo vszäki szvoje dr'zäve čimer (grb.). Tó je komissije zädnje delo biló v Prekmurji.)
Trgovszka Gremija v m. Soboti je goriopomenòla vsze zainteresserane, da naj nyè prijävijo z za tó potrebnimi dokumenti vsze tiszta dugovdnya, kf rešitev zadobiti pri denésnyi kon-vencijaj med SHS i Magyärszko mdjo. Ticse sze tó düg i terjätev, depótov itd. Kak je to objdvleno bilò pótom m. Kr., szo tüdi objavili v „Novine" liszti. Är je pa poszredovati szi ndlogo trg. grem. vzéla, miszlimo da ona IÒ tüdi vesini ka posle na tiszto meszto, kama tò szlisi. Zäto je nepolrèbno posilati ednomi ali drtigomi poszlanci — kak je to naivno 'zelènye »Novin« — za protektorät, är je tò itak dr'zäve duz-noszt v interessi sivoji prebivdlcov, rdvno tak za drzävo szamo pri konvencija z tUhinszkimi dr'zävami. Pri tom deli poedinec telko rècsi mä, kak poszlanec, näimre csi 'ze itak poäzre-düje trg. gremija. Za bodócse kortesè-ranye szi naj »Novine« drUgi funda-ment isesejo i tó läksi, ki je za Prekmurje rèszan prepotrèben i sztvärni, pri sterom nè poedinci' 1 ne tr. gremij prilike nema poszredovati. — Dobro priprävleno hräno vszäki lèko je !
Sztràn 2. »"»A
MORSZKA KRAJINA - MURAVIDÉK
8. junius 1924.

A bérmàlàs befejcztéyei^ Tiši-nàn az ottani plébànosnài tartott diszebéden Dr. Karlin Andräs hercegpfispök: feifcüszönöti mon-dott, amelyben elbucsuzolt Prek-murje népétol és papjaitól.
~A: fopäsztor, akinek egy hó napig tflrtó körutjän « módjàban volt _ .kozuetleti .tapasztalatokból informàlodni a prekmurjei viszo nyokról, /,.. huqsuszóban igen je-i lentöseg teljes sz'awkat mondott. !
Azt mondotta a püspök, hogy ne csodàlkozzék senki a prekmurjei papsàg nemzetiségi mentalitàsàn mert az egészen természetes, hogy azok a férfiak akik magyar iskoiàkban tanultak, magyar nevelésben részcsiiltek, magyar levegöben nóttck fel, akiknek magyar könyvtäraik van nak.'azok nem iehetnek màsok mint a nìilyenek. Ezektól a férfi-aktól senki sem kivànhatja, hogy az orszàghatàrok megyàltozàsava! t'^ész "ègyéniségiik, felfogàsuk és vifógnézlettìk egyidejüleg megvài-tozzék . /.'Majd az utänuk kö-vetkczö gencratio. amelyet mi ne-velünk fel, egészen màskepen fog gondolkodni.
Dr. Karlin hercegpiispök ugylàtszik higgadt tàrgyiuigos és józanul gondolkodó ember mert egészen * tehnós/ciesnek és magato1 értetodonek t art j a a prekmurjei papsàgnak s àltalàban annak a sztav szärmazasu es vend
Schicht

- V

Pravo
*


f
E fe K
z znamho JELEN"
varuje Vaše drago perilo.
Y jr M • ^"Tf 'jf* f" "^fejf	•••'•-..
1 Pri nakupu pazite na ime
„Schicht" in znamko „Jelen"!
anyanyelvü de magyar nevelésii iiftelligentiänak mentalitasät, amelyet szlovén testvéreink — akik nem ugy gondolnak mint a püspök — a „madžaron" névvel sžoktak megjelölni.
Ez a esunya de nagyon gya-kran hasznàlt szó aféle hazaàru làst jelent s az ällam elleni hüt-lenség vàdjàt lartalmazza azok-nak ajakäi! akik oly siirün ki-mondjak. Az egyhàzmegye fópàsz-tora most félrenem érireto inó-don, egy inägas méltósagot vise-1(3 egyéniség tekintélyével s egy hosszu kozéleti palyafutàs tapasz-taiataiból leszürödött higgadt böl-cseséggel mondotta meg, hogy voltaképen mi a z amit szlovén testvéreink, tulzó nationalizmu-suk hevétol elragadtaiva madža ron nak neveznck.
A püspök vaioszinüieg kedve-zötlen informatiókkal jött ide. Azutàn latta, hogy attól a peretöl fogva hogy Prekmurje foldjére : tette läbät, utja valósàgos diadal menet volt. A szeretetnek, a ra-gaszkodàsnak- olyan jcleivel taläl-
kozott amelyek nemesak meg ha-tottäk de rólunk alkotott vélemé-nyét is megvàltoztattàk. Nyilt szemü ember, aki körutjän min-dent meglàtott és sokat tapasz-talt. Es mert a körut végén egészen màskép latta a helyzetet mint az elején, bizonyosan azért mondotta azt a megszivlelendö beszédet Tisinàn.
A szlovén néppart mani-fesztuma.
A sloveniai néppart, atnelyhez Prekmurje két képviseloje Klekl József és Siftàr Géza is tartoznak a többi ellenzéki pärtok mintäjära szintén kiàltvànnyal fordult a néphez abból az alkajomból, hogy a régótahuzódó poiitikai välsäg megoldäsa a parla-mentarizmus elveivel meg nem egyezó módon tórtént meg.
E kiàltvànyban kiemeli a kleri-kälis pärt, hogy a horvàtok és szlo-vének azért egyesültek egy àllam-ban a szerbekkel, mert azt hitték, hogy egy ilyen àllamban részùkre mint szabad népelc részére a fejlö-dés feltételei biztositva vannak. Ezen alapon létesiilt a korfui ogyez-mény s a genti deklaratio. Féjda-lom màr az egyesulés elsö napjai-
bnn észre kellett venni, hogy a lior-vatokat és szlovénekot csak ki akarjàk liasznalni. Ez a törekvés kézzelfogható kifejezésre jutott a vidovdani alkotmànyban, amely aitai lehetóvé vält, hogy egy nép a masik két nép felett hegemoniàt gyakorol-jon. A sloven néppàrtnak a többi ellenzéki pärtokkal közösen folytatott parlamenti kiizdelme lehetóvé tette, hogy a horvàt Radìcspàrt több évi tàvolmaradàs utàn bevonult a parla-mentbe. Ekként az egyesiilt ellenzék tulnyomó tobbségbe került a nemzet-gytìlésen. Célja hogy az àllami köz-igazgatàs minden àgàban rend és igazsàgossàg legyen s kiirtsa a kor-ruptiót. Természetes dolog, hogy az ellenzéki blokk és a korruptio között elkeseredett bare tört ki. Nàlunk azonban, bàr képviseleti alapon àlló alkotmänyos orszäg volnànk, a de-mokratikus elvek teijesen làbbal tipor-tatnak, aminek legföbb bizonyitéka az a mód ahogyan a legutóbbi politikai välsäg megoldatott. Ez a megoldàs merénylet a nép souverenitäs eilen. A sloven nép nevében követeli a pärt, hogy a mostani antiparlamentaris kormäny helyéból azonnal elmozdit-tassék. A horvàtok és szlovének szabad rendelkezési jogàban és a legszélesebb körü autonomiäban lätja a szlovén nép-pàrt a nép fejlódésének egyedüli biz-tositékàt.
Mungó—Park.
Ne tessék politikai karcolatra gon-dolni. Nem a volt magyar munkapärt klubjäröl rvan szó.
Mungó—Park utazó, a ki a Niger folyó felkutatäsäval szerzett ; érdemet
Térszuke miatt nein ismertethet- ; jiik ennek a hires kutatónak csodalatos utazdsdt. Igénytelen, de szines és ele-ven elbeszélése, a mely visszatérése utdn nein sokkal késobb, 1797-ben jelent meg, nem veszitett igézetes volta-, bòi, bd'r azóta szdz évnél több idötelt' el mdr. Egyedül, ugy mint hires hon-fitdrsa, Bruce, a ki bejdrta Abesszinidt és a keleti Szuddnt, Park is szMmtalan akaddlyòn tö'rtetett' keresztü!, szörnyü nélkiilOzéseket és csalóddsokat viselt el a legnagyobb lelkierövel. Qyalog bak tatott elore, rongyosari, éhezve, tdrsta-lanul, az egyik hónapban a sivatag hevén perzseiödve, a mdsik hónapban térdlg gdzolva csaknem jdrhatatlan ingovjthyokban, de Sohaseni vészitvén el öhbizalmdt, sem pedig a gondvise-lésbè vetett hitét. Nydjassa'gaval és tapintÄto.s.sägäval lefegyverezte a ben-szülöttek gyanakvdsdt, söt lecsen desi-tette a bens'ziilöttek urainak f.matikus ttìreln^etlenségét is. De betegség és nélkillózés, sajnos, arra kényszeritette öt, hbgy visszaforduljon, mikor 200 angol -ihértfòldnyire volt mdr csak Timbnktutól, Ha Timbuktu lelt voìna utazdsäilak egyediili célja, akkor épp oly eredményleleniil lért volna vissza Afrikäböl, mint el53ei. Ämde évek óta uj problèma vonta magdra a geografusok figyelmét, s ennek a prObléffldnn"k a megolddsa volt a löbbi között Mun- ; gó Parknak egyik föladata.
Herodotostól kezdve lefelé szdmos irò emlitette „a négerfold nagy folyó-jdt", a mely keletre hömpölygeti szé-les drjdt bizonytàlan hatdrpont felé. Szdmos elmélet tdmadt erre az isme-retlen viziutra vonatkozólag. Vajjon nem ez okozza-e a Nilus örökös ära-däsat, a melynek forrdsät akkor még titok boritotta? Vagy talän felsö fo-1 lydsa volt az «kkor még szintén ki ; ne,n kutatott Kongónak, a melynek torkolata a nyugati parton volt? Vagy ez a hatalmas Niger vaiami nagy fel-i földi tóba ömlött bele taldn? Vagy eljutott talän az Atlanti-oceänhoz vala-mely még föl nem fedezett lefolyäson keresztül? Ha Park nem is ludott vég-leges välaszt adni ezekre a kiilönbözö kérdésekre megvolt neki legaldbb az az elé^tétele, hogv ö volt az elsö eu-rópai ember, aki rneglätta a legendäs folyaniot és aki elöterjeszthette a maga kovetkeztetéseit, a melyet fó'ként a b'ensziilöttek kijelentéseire alapitott.
„Közöltek velem" — irja'Park, — „hogy mäsnap korän reggel meg fo-gom làtrii a Nigert (a melyet a nége-rek Dsolibänak, vagyis a nagy viznek neveznek) . . . Egyiitt nyargaltuhk elore a mocsaras földön, a hol mikor ki-vänesian nézegettem körül, hogy meg-lässam a folyót, az egyik kisérom räm j kiältott : Geo affili! (nézd a vizet !) Es j elöre nézve, végtelen gyonyoriiséggel ! ott lättam magam elött kUldetésemnek1 nagy céljdt, a régóta keresett felséges Nigert, a mely a reggeli napban csil- i logva, oly s^éles volt, mint a Thames [ a Westminster alatt, és lassa'n kelet felé hömpolygött. Odasiettem a folyó széléhez, s miutàn ittam a vizböl, fonò hälät adtarn a mindenség hatal-
mas uränak, hogy ekként eredménnyel iutalmazta färadozäsaimat."
>Az a kortìlmény, hogy a Niger kelet felé folyt egy csöppet sem le-pett meg; mert bärha Euröpäbol ugy jöttem el, hogy kétségeim voltak erre a kérdésre vonatkozólag és inka'bb hajlottam arra a véleményre, hogy az ellenkezö iränyban folyik, utazäsom sorän oly gyakran tudakozódtam a fo-lyóra vonatkozólag és külömbözö nem-zetiségii négcrektol oly vilägos és hatärozott utbaigazita'sokat kaptam arra vonatkozólag, hogy a Niger föiränya a fölkelö nap felé halad, hogy immär alig k°telkedhettem ebben, annäl is in-käbb, mert tudtam, hogy Houghton örnagy hasonló felvilägositäsokat gyüj-tött össze ugyanazon a módon.»
Nem volt szabad ätkelnie a fo-lyon, de Szego kirälya kalauzt kiildött hozzä, hogy vezesse el öt toväbb lefelé a folyó mentén. És a kalauz azt kérdezte tölem : »vajjon az én hazämban nincsenek-e folyók és vajjon egyik folyó nem olyan-e mind a mäsik«, oly kevéssé volt képes felfogni benszülött eszével a tudoniänyos kutatäs gon-dolatät.
„Modibuaan — irja Park — a kis zöld szigetek (egy pär szorgalmas fellähnak a békés tanyäja, a kiknek barinai biztonsägban vannak itt a fene-vadak elöl) és a felséges foly8tn, a mely e helyütt sokkal szélesebb, mint Szegonäl, a viläg egyik legmegraga-dóbb lätnivalojävä teszik ezt a helyét."
Park toväbb folytatta utazäsät hol gyalog, hol kanoéban, s azt ta-paszlalta, hogy a krokodilok sokkal kevésbbé veszedelmesek, mint a »mósz-kitók,« melyek megfosztottäk öt nyu-galmätol és läzat okoztak-, Kinos em-
léke, megnyilatkozik abban a gondos zdradékban is, a melyet a kellékek jegyzékéhez füzött, s a melyben minden egyes katona és néger szämära, a ki részt vett Park mäsodik espedicló-jäban „egy darab moszkitó — takarót és két pär moskitó —nadrägot" irt elö a »kozonséges ruhäzat« kiegészitésétìl.
Végiil azonban a mórok növekvö ellensäges indulata és sajät bajai arra kényszeritették Parkot, hogy lemondjon arról a gonciolatärol, hogy eljusson Jennébe, egy värosba, a melytöl alig volt mär két napi järöföldre. Ennél-fogva a mi felvilägösitäst csak lehetett, összegyüjtött a benszölöttektöl, a folyó keleti iränyära vonatkozólag. Jenné alatt, azt mondjäk neki, a Niger szé-les tövä terpeszkedik szét, amelyböl aztän több ägr8 szakadva folyik ki toväbb ; ezek közül a két föäg megint egyesül »Kabräban, Timbukta kikölö-jéhgn«, tizenkét napi järoföldre Jenné-töl. Toväbbi tizenegy napi järöföld utän délre halad el Hausszätöl, a melyet mäg nagyobb és népesebb väros-nak irtak le, mint magät Timbuktut, bär Timbuktu kirälyäröl azt jelentették, h^ gy mérhetetleniil gazdag, »feleségei selyemruhät viselnek és fö ällamhiva-talnókai ragyogó fényben élnek.» Park nem tudta eldönteni, hogyan végzodik a Niger folyäsa, de valöszinünelt tar-totta, hogy a Kongóba szakad, amely-nek rengeteg vizmennyisé^ét akkor még nem tudtäk sdhogysem megmagyaräzni Toväbb folytatta utjät a Nigeren föl-felé mindaddig, amig a folyó hajózható volt, nein nagyon tävol a forräsätöl. és szämtalan icemény viszontagsäg és több hónapi késedelem utän, épségben megérkezett a tengerpartra, feljegyzé-seivel egyiitt, e rendkivül nevezetes kutató utjärol.
11468753

LÄSZI — HIREK
PÜNKÖSD.
Oh Szentlélek Islen Jer szänj meg bennünket Teremtsd ujjà a mi Csüggeteg sziviinket. Szàllj àt a vilàgon A règi tiizeddel S a mi földhöz ragadt Lelkiinket emeld fel !
Oh Szentlélek Isten Jer, szàllj le mihozzànk Emeld tei, emeld fel Bubänatos orcànk. Betegek vagyunk mi Rabok és szegényék Rabjai vak önzö Szeretetlenségnek . . .
Oh Szentlélek Islen Jer, szänj meg bennünket Hittel, szeretettel Töltsd be a szivünket Hintsd be kozelléted Szent ähitatäval : Pünkösdi lélekkel Pünkösdi rózsàval.
Szabolcska Mihàlj
— Velika občina Murska Sobota.
Štev. 1036/1924. Predmet: vožnja z motociklji, motoreii, i. t< d. Razglas. Na podlagi sejnega sklepa velike občine Murske Sobote z dne 26 augusta 1922 ter temeljem §'§. 5. i 12. občinskega reda se opetovano prepove vožnja z motociklji, motoreti za zabavo „Inksus" po mestu. Obenem se prepove tudi vožnja biciklistov za „šport" ob nedeljah in svetkih, kadar je Aleksandroma cesta najbolj obljudena od iz cerkve ido čih ljudi. Vsem, kateri se vozijo z kolesi, motociklji, motoreti, i t. d. je prepovedano rabiti peške poti, občinske vrte n. pr. pred javno bolnico, Säpäry-jevim gradom, ali promenade n. pr. v cerkveni, Alaksandrovi, Lendavski cesti i t. d. Ti prestopki se kaznujejo takoj po občinskem funkcionarju. Murska Sobota, dne 3.-ga ivanščeka 1924. Za županstvo velike občine gerent :
dr. Š0MEN 1. r.
- Nòvi gerenti Od velikóga župana iriborszke obläszti szo nameszto do-idäsnyi gerentov imenüvani szledécsi: G. Lendavi nameszto Bézan Jo'zefa imenüvani Horvät Mihäly, v Cepinci imeszto Skapei Jo'zefa Kalamär Jó-v Borejci nam. C'glar Jo'zefa rath Stevan, v Radmožanci nam. ilei Vendela Norsics Käroly, v Bogo-i nem. Puhan Antona, Vogrin Steli, v Bratonci nam. Forjan Martina, jdvec Mihäly, v Rankovci nam. ijcan Leopolda Sohar Stefan. Nani, tól Franca je imenüvani za kotrigo Ics. szoszveta (tanäcs) «ruga Frane.
1- Pészji koutnmäc. Po ponovnom Éèsnenyè vecs pszòv, je szreszko [lavarsztvo odrédilo poosztreni ;zji kontumac. Pszi morejo v za-!tom dvoriscsi na mocsnom lonci ézani bidti i more meli vszäki na yeki predpiszano tdblici z numerov. je pesz besznòcse szumlivi sze lare prigldsziti poglavärsztvi. Vszäki lesztòpek sze osztro kaznüje.
Mlatilni masfnov läsztniki, kak mo tó ze opiszali, szo 29. V. gyü-meli, pri steroj priliki szo sze me potrèbe pogovarjale. Ar je pa gyiilès nepravilen büo, szo sze iipale stiri kotrige, ki naj z szküpnov irtnov zadrugov v sztike sztöpijo, ivolo dovoljènya ednoga pododbora sztroke v zvézi obrtne zadruge, bi sze brigao specialno za laszt-le mlatiltii masinov. Zavüpniki szo jun. obiézkali voditelsztvo zadruge, lé sze je v tom raztnènyi prineszo [lép. Zagotovilo sze je pa tüdi vecs polovica ji nema obrt-t liszta. Zäto sze opominajo lasztniki masinov da szi ito preszkrbijo ovak de nyim mlatidev lepovèdana. Gda sze tò zgodi, do jzväni vszi na gyüles i szi odebe
0	szvoj odbor masinszke sztroke. tosnya pròti vszàkolètnoj reviziji de idi odposzlàna pòtom obrtne zadruge. - Vihér za vihèrom. Sztremeno sze im käzalo tak lépo kak mogòcse nig-lr. Po lajnszkom szlabom póvi szmo
1	ze zaednók potròslani, ali — za-uztno — v tròsti szmo zdaj tildi vka-ieni. T. m, 2.-ga nam je vihér povä-io vesz szejanye, na stero je prisao v tesi na 6-ga junija escse véksi liscs z ihérom i mocsnov toesóv, ki je nè urno pobüo pseniesno c»etje, nego i darò v zémlo pšenico i zito. Dobroga
tróst je tak premino, pritom pa tetveno vödävanye, placsila na-Isscajo'
— Halälozäsok. Ozv. Imrey Gyórgyné született Veniss Margit életének 58-ik évében Budapesten meghalt. A meg-boldogult több mint 20 éven ät volt Muraszombaton postamester. Haläla öszinte részvétet keltett värosszerte. — Nagy Mihäly uradalmi portäs fe-lesége szül. Doria Mairetta màsfél évi betegség utän mäjus hó 3-än hajnal-ban 57 éves koràban meghalt. Teme-tése 4-én d. u. 4 órakor volt nagy részvét mellet. Férje és leànyai gyà-szoljàk. — K à ni à n Vince bérkocsi tulajdonos sulyos baleset äldozata Iett. Mäjus 30-än este koesijänak bakjàról lovai kozé esett. A megvadult lovak a koesi alà szorult embert magukkal vonszoltäk miközben sulyos sériilé-seket szenvedett. Eltörött a nyakesigo-lyäja. Beszällitottäk a kórhàzba ahol 4-én reggel kiszenvedett. Kàmàn Vince tragikus sorsa àltalànos részvétet kel-v Rankovci | tett, mert mindenki szerette typikus alakjàt és rokonszenves egyéniségét. Temetése 5-én d. u. ment végbe nagy részvét mellett.
—	Megvàltozott a menetrend. Règi panasza volt Prekmurje kozonségének, hogy a hetenkint közlekedö vasut délutàn oly korän indul vissza M. Sobotàból hogy dolgait senki sem tudja elintézni. Ezen a panaszon segit most részben az uj menetrend amely szerint a vonat délutàn nem 2 óra 10 perckor, hanem 3 óra 40 perckor fog visszafelé indulni. Hodosra 5 óra 15 perckor érkezik, onnan 5 óra 50 perckor indul vissza s Murska Sobo-tàba érkezik 7 óra 15 perckor. — Itt emlitjük meg, hogy a murska-sobotai toronyóràk körülbelül 30 pcrccel elöbbre järnak mint a vasuti óra. A vasuti àlloinàs tninden delben a posta hivatal utjàrt kapja Mariborból a pon-tos vasuti idöt.
—	Športni club Mura cirnmel feléled a règi murska-sobotai sport egyesület. Lelkes sporlbarätok, a fotball és egyébb testedzö sportok règi hivei fellämasz-tjäk a kényszerii tétlenségre itélt règi és mär szép eredményeket produkälo egyesületet. Az alakuló gyulés rövide-sen meg lesz tartva amelyen megvä-lasztjäk az egyesület tisztikarät. Az uj egyesület futball mérkozéseket fog ren dezni, bevezeti a noi fotball jdtékot a hassennät és versenyek rendezésével a kerékpdr sport Ugyét is fel fogja karolni.
Utazàs egy fakamra körül. A mur. sobotai evang. gyülekezet elöljäröSäga màrc. 25-én tartott tìlésén Josär Istvän -gyülekezeti szolga lakäs kérdésének megoldäsäval foglalkozott. Ruzsa Ferenc Imre kàntor véleménye szerint a legcélszeriibb megoldàs lesz, ha a szolgànak a gyülekezet udvaràn levò ftìkamràból csinàlnak lakàst
egyiK bérlójét, hogy a fakamràt adja vissza a gyülekezetnek. Jónàs a ké-relemnek készségesen eleget tett. Pär héttel késobb, amikor màr az épitke-zéshez szùkséges anyag is oda volt hordva, Ruzsa Ferenc elment Jónàs-hoz s arra akarta ràbirni, hogy a fakamràt ne a gyülekezetnek hanem az ugyancsak a liàzban lakó Ramos Ferenc rendorségi hivatalnoknak adja àt. Jónàs ellenszegült s hivatkozvàn arra, hogy ö màràtadta a kamrät a gyülekezetnek, megtagadta Ruzsa kérelmét Àm a gyülekezet kàntora, aki maga volt az épitkezési terv értelmi szerzóje, igen heves ostrom alà fogta Jónàst s kijelentvén, hogy ö vàllalja a fele-lóssèget sikeriilt neki elérni annyit, hogy Jónàs sorsàra hagyta a fakamràt. | Erre Ramos azt birtokàba vette s le-lakatolta. Mäsnap a gyülekezet meg-akarvàn kezdeni az épitkezést, Perkits Istvän pénztàrnok a lakatot leverette. Erre csend0rség jött a helyszinére s kihallgatta a hàzbelieket. A gyülekezet pedig a fakamra kiadàsa irànt pert fnditott Ramos eilen. Ruzsa Ferenc tanukép hallgattatvàn ki, elejétol végig tagadta a gyülekezet keresetében elöadott és fenntebb leirt tényàllàst s vallomàsàt eskùvel is megerósitette. Vele szemben hat teljesen èrdekte-len tanu szószerint bizonyitotta a ke-reseti ällitäsokat s Ruzsa kissé furcsa magatartàsàt. A rendkivül izgalmas és drämai jelenetekben bövelkedö szem-besitések utàn az eljàró biró végzést hozott, amely szerint a per iratait àt-teszi a maribori Ugyészséghez a Ruzsa Ferenc Imre àllami tanitó és evang. käntor eilen a btk. 199 § a) pontjàba ütközö hamis tanuzäs aitai elkòve-tett csalas büntette miatt megindi-tandó biìnvàvi eljàras céljàból. E frappans fordulat utàn Ramos beis-merö nyilatkozatot tett mire a birósàg a fakamràt megitélte a gyülekezetnek. Természetes dolog, hogy a gyülekezet érthetó érdeklodéssel néz a Ruzsa eilen folyamatba tett bünügy toväbbi fejleményei elé.
—	Reuma sikeres gyógyitàsa. Dr. Rahlejev fiatai orosz orvosnal a reuma gyökeres gyógyitàsàra sikeriilt egy kitünö orvossàgot felfedeznie, a mely orvossàgot „Radio-Balsamica" név alatt sajàt e célra Beogradban, Kosovska ulica 43. szäm alatt felàlli-tott laboratoriumäban ällitja eló és hozza forgalomba. Ezen orvossàg ósszetétele a legujabb elveken alapul s azért dr. Rahlejev ezen orvossàgàt 29 àllamban szabadalmaztatta és véd-jegyeztette. Hogy ezen orvossàggal vàratlan sikereket értek el a külömbözö reumàk kezelésénél, bizonyitja a szà-inos bel és külföldi orvos elismeró nyilatkozata és a kigyógyitott betegek hàlairata. A legelhanyagoltabb reuma is kell hogy kigyógyuljon e nevezetes orvossàgnak 2-5 üveggel vaiò elhasz-nàlàsa utàn.
—	Lopäsok. Marsik Alajos gornja Lendavai vendéglóstól és cselédjétol ismeretlen tettesek 2000 din. értéktt holmit loptak el. — Kovàcs Sàndor g. petroveii lakós kàràra eddig ki nem kutatott egyének 1500 din. értékii külömbözö tàrgyat loptak el. A csend-órség mindkét esetben erélyesen nyo-moz. —
— Tüzoltöink jubileuma. A murska-sobotai önk. tUzoltó egyesiilet fennàl-làsànak 40 éves jubileumàt fogja aug. hó-^à megünnepelni. A jubileumra màr nagyban készul az egyesület vezetósége.
Wf
ff
GOZCMOGEPEK
Mezögazdasägi - gépek, Kerékparok, Varrógépek,
Gummik, Täblaüveg, legjobb kaszäk, tiroli kaszakövek legolcsóbban csakis
Nemecz Jänos
vaskereskedonél M. Sobota ! ! kaphatók ! !

VSZEFELÉ CIGEO
tòje zarezani (falc) i navädni pokrivätji, kusz i za zidanye i 'zlebàti cigeo odäva nàjbògse vrszte i nàjfalèse :
KRIŽEVSKA INDUSTRISKA D. D. (Križevcl pH Ljutomer!)
(prvle Slovenska opekarna) pòleg 'ze-
lezniske p .sztiije v Križevci. Ài1 szmo ciglence moderno predelali, nam je däna mogöcsnoszt ponüditi vszigdir näjbögse i nàjfalèse blägo. — Tüdi zgotóvlam mlènye nàjvugodnèse v našem modemom mlini, rävnotak vsze vrszte 'zaganye dèszk i lät dobro i po fäl céni. — Zasztòpsztvo : Brata Brumen trgovina z ràzlicsnim blégom v Murski Soboti gde sze vsze potrèbno pozvè.

EL AD O BIRTOK
hàz, gazdasägi felszerelés
és szoba be rendezések.
BÀCZ JÀN0S tulajdonàt képez0 Lendva utea 19. hsz. alatt; ugyancsak Bàcz Jänos tulajdonàt képezó muzgai fóldek és tétek, és a Fuisz-féle földek.
kellö ätalakitässal. Az elóljàrósàg Bövebb felvilägositäsokkal szolgälnak mindenben osztotta käntoränak véle-
niényét s az épitkezést elhatàrozvnn
KARDOS JÓZSEF vaskereskedö és
felkeresték Jónàs Jànost a gyülekezeti SZUKITS JÓZSEF szabó, M. Sobota
i
i
i
j
i
i
III II II III
n
TOPLICE v
SLATINA RADENCI i
Jedine toplice v krälevesini SHS. pròti szresnim bole-cslnain. Naturalne oglicsno-kiszèle (szénsavas) kopeli. Mineralne vode pròti obiszt-nim i mehérnim betegom, kak tiidi pròti rheumi i bolezni v csontaj ild. itd. Röntgen, elektrotherapia. Elektricsni poszvèt. Kiifice po zni!zanoj céni. Voditel toplic je goszp. Dr. JOSIP M A R CI U S rojen z Čakovca. Z vszàkim be-té'znikom sze po läszlnom jeziki gucsi.
■■■■■II II II III
i
I
i i
i

Z-häja vszäko nedelo. — Naprèplacsilo za: 1 leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din létno. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklame 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dävek. Pri vecskrät popüszt.
Ròkopiszi, ki sze ne szhränijo i ne vrnejo sze posilajo :
Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide kiildendök :
M, Krajina szerkesztóség v. kiadóhivatal
m À R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni esekovni racsun broj 12980. :— j —: Postalakarék szàmla szàma 12980.
Megjelenik minden vasàmap. F.lofizetési èra ; 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinär. Külföldre 70, Amerikàba 80 Din évente. Hiirde-tési àr □ cm.-ként : szövegközt és nyilltér 1 50, rendes 1*—, apróhirdetés 0*70 Din és az illeték, Tobbszórinél engedmény.
közqazdasAg.
Mi lesz a vàmhiva-
tallal ?

A murska-sobotai fö vämhivatal sz.emélyzetének részletes kicserélése kapcsdn az a hir lerjedt el, hogy a fövämhivatalt elviszik innen s mind-össze egy kirendeltség marad Mnrska-Sobotäban. Ez a hir nem felel meg a valösägnak. Illetékes helyen szerzelt informatiónk szerint az igazgatösäg nem gondol a hivatal dthelyezésére s az Murska Sobotäban marad, ha megfelelö helyiséget kap. Ez azonban meglehetösen sulyos feltétel s elkö-vetkezett a 12. 0räja annak, hogy a kózség, a kozònsèg és a kereske-dök összefogjanak és megszerezzék a _ megfelelö helyiségeket : legaläbb 3 hivatalos szobät és egy raktärt. A ke-reskedök testülete mär lanäcskozik is oagyban, de nagy tévedés volna azt hinni, hogy a fövämhivatal itt mara-däsa csak a kereskedók érdeke. Elvégre a kereskedö a mäsutt vämo-läs färadsägät és kòltségét hozzä-csapja az amugy is mär dräga äru-hoz s ezzel segitett magän, de meg-terhelte a fogyasztót. A kòzonséget tehät épugy érdekli ez a kérdés mint a nagykOzséget, amelynek forgalmära épen nem közönbös, hogy egy ekkora hivatal itt marad-e vagy sem.
A kereskedök testülete a mult héten foglalkozott a fövämhivatal el-helyezésének kérdésével. Talältak megfelelö helyet, amelyet kellö ätalakitä-sokkal lehet hasznälni. Ha a kincstär hajlandó lesz a forgalmi ärnak megfelelö bért fizetni s egy hosszabb bér-leti szerzodést kötni, akkor a gremiutn megfogja talälni a modjät, hogy az ätalakitäs kòltségei biztositva legyenek. Meg van tehät a lehetosége annak, hogy a fövämhivatal itt marndjon.
A személyzeti vältozäsokra vo-natkozó rendelet mär megérkezett. E szerint Pire S. Antal felügyelö a hivatal népszertì vezetöje Suboticära került hasonló minoséghen. Tävozäsa folytän a fönöki teendök ellätäsäval Dervis Kahvediič vämtiszt bizatott meg. Hole Andre vämtiszt Mariborba, Pisker Simon vämtiszt Osijekre he-lyeztet'ek ät hasonló minoségben. He-lyükbe Zor/.ut Lajos és Rap Edti vämtisztek jönnek Mariborból. A hodosi hivatalnäl ezentul két vämtiszt lesz valamint Cankovän is, kik közül az egyiknek ällandöan Rogasovcin kell tartózkodnia. Cankovära Zabovnik
Ferdo vämtisztet helyezték ät Mari-
*
borböl.
Miért nem adhat egyedül az istallò trägya nagy buza-terméseket.
Azt iätjuk és tapasztaljuk minde-nütt, hogy a modern gazda ma mär nem elégszik meg az iställo trägya termésfokozó hatäsäval, hanem annak hatäsät müträgyäk segélyével és pedig foszfortartalmu müträgyäk segélyével fokozza. Az a kérdés most mär, van e annak jelentosége, igaz e az, hogy egyedül az iställo trägyäk nem adhat-nak nagy termést.
Hogy e kérdésre feleletet adhas-sunk, tndnuk kell minüenek elött azt, hogy a novények ältal a talajböl el-vont täplälo anyagok nein egyforma mennyiségben rakódnak le a novény minden ré.szébe. Nevezetesen a nitro-gén és käli nagyobb mennyiségben rakódnak le a novény .<zär é;> leveles részeibe, ellenben a foszfor aränyta-lanul nagyobb mennyiségben rakòdik le a szemrészekbe. Ebböi most mär az következik, hogy a novények leveles részei a miuö a szalina, a széna, a lomb stb. tobbnyire magaban a gaz-dasägban hasznälialik fel takarmänyul, s igy az ällatokon keresztül mint iställo trägya a trägyadombra kerülnek, onnét pedig a szäntöföldekre. Miutän pedig a leveles és szär részekben sok a käli és a nitrogén, a melyeket az ällati szervezet a takarmänybdl nem, vagy csak igen kevés részben von el, tehät az iställo trägyäban is sok käli és nitrogén foglaltatvän, ez ältal vissza-pdtoltatik a talajnak azon käli és nitrogén mennyisége, amelyeket a novények onnét elvontak. Ellenben a foszfor nem a leveles szär részekbe, hanem a magban rakódik le nagy mennyiségben, a mely magokat tobbnyire piacon értékesittìnk, tehät elvisszük a gazda-sägböl, amennyiben e magvakat nem szoktuk feletetni az ällatokkal vagy csak kis mennyiségben, s igy a mag-vakban foglalt nagy mennyiségtì foszfor nem jut vissza az ällati szerveze-ten keresztül az iställo trägyäba any-nyival is kevésbé, mert maga az äilati szervezet is sok foszfort sziikségel csontképzodéséhez, tehät a feletetett ioszfornak egy részét a maga ré-szére leköti. Vagyis tehät mig az iställö trägyäban sok a nitrogén és sok a käli addig, igen kevés foszfor van benne, s miutän igy az iställo trägya foszfor szegény, iställo trägyäzässal a talajt sem gazdagithatjuk annyira fosz-forral, mint amennyi foszfort onnét a novények magképzodés céljdból kivon-nak. Ha tehät csak iställo trägyäval trägyäzunk, akkor a talaj foszforsav tartalma apad, s igy bdr a lombtermés talän kielégito, a szemtermés hova toväbb csökkenni fog.
Ez az oka tehät annak, hogy egyedül iställo trägyäval nagy meg-terméseket elérni ällandöan nem lehet, s egészen bizoyos, hogy a ki csak
iställö trägyät hasznäl az zsarolja föld-jét, s évrol-évrc csökkenö terméseket fog tapasztalni.
Ez a tudomänyosan és gyakorla tilag megällapitott tapasztalat szülte azon eredményt, hogy a modem gazda iställo trägya mellett foszfor tartalmu müträgyäkat is hasznäl s különösen buza és rozs vetése elött talajät 150 kg. szuperfoszfättal lätja el kat. hol-danként, a mely szuperfoszfàt mennyi-séggel annyi vizben oldható foszfor-savat ad talajänak, amennyi egy nagy buzatermés produkäläsa cöljäböl szük-séges, s igy természetes hogy az iställo trägya mellett célszeriien alkal-mazott szuperfoszfättal a maga 3—4 mäzsäs termés tobbletét mindenki biz-tosithatja ; miutän pedig egy kat. hold-nak szuperfoszfättal vaio beträgyäzäsa csak 720—960 koronäba kerül a több-let termés értéke pedig 4—8000 korona, kétségtelen, hogy a szuperfoszfät hasznälata rendkivül nagy hasznot biztosit a gazdänak.
■bihihimih
[prodamI
I radi boleznostiprostovoljno: |
■ 2 fini težki kobili ednake barve ■■ (,faksi«)
E 2 telici za klanye ali za pleme in I ■■ 3 breje svinje, tričetrt leta stare. ■■
Cena po dogovoru. ! Nasolov pove PREKM. TISKARNA S
L v Murski Soboti.
iimhiuiibI
Junius.
V zacsétki toga mèszeca je vrè-men kosnyé, szprävlanya krme, stere szkrbno sztìhsenyé nam naj glavna briga bóde. Tü je vremen drügoga okäpanya kukorce. Oszipävanye ku-korce — näimre pa v räji pèszicsni zemläj — tä nihäjmo. Bole jo oko-pajno vecskrät i mo vidli, ka z räv-nim obdelävanyom bógse obhodimo, Szküszali szo tó prinasz 'ze nisterni kmeti, ali nävecs pa v Ameriki, gdé nä vecs kukorce póvajo. Té meszec sze zaesne 'zétev pri vugodnom vrè-meni, i v nisterni mesztäj tüdi kos-nya drügi dételc. — V ogrädei ?ze verno polèvati moremo csi taka med zelenyävov véksi póv doszégnoti sesé-mo. Mèszecsna retkev, räni krumpisje, lükec, csesznek, jagode, egres i räni ribizli sze té mèszec ze lèko nüca. Zimszkoga zelja kapiiszto v tom mè-szeci poszädmo vö. — V gori ca j je delo : okäpanya, sprickanye i vé-zanya. — R o j ä r mä prvo brätvo. Pocsäkajmo pa da akäcije méd veselé szploj dozorijo. Tó sze po odevetenyè akäcije za 8—10 dni zgodi. V juniusi posztavimo gor szüncsevno raztoplenico voszkä, är v tom vrè-meni doszégnemo !znyim najvéksi eil.
Lókivitel Austriäba bizonyos ideig szünetelt, mert fertözö bórbetegség hurcoltatott be ältaluk Austriäba. Mint értestìldik a kiviiel ujból szabaddä tétetett, miutän tobbé ilyen betegség megàllapitható nem volt.
Ne čakaj spomladi !
Naroči takoj :
seme,
sadno drevje, dalije, vrtnice, gladiole, i. t. d. i. t. d.
„vrt"
DŽAMONJA in DRUGOV1 Maribor. Zahtevaj cenike !
ril II II II II II II II liliji
Jegygyiipük
a és bérmàlési ajSndékok ■■ 5 legjutänyosabb ärban kaphatók ■■ S	FLISZÄR PÀL	S
S óràs és aranymUvesnél S
55 Fati Inga és ébresztó óràk raktóron JJ
2 Javitäsok	Veszek ™
« elfogadtatnak. aranyat, ezüstöt «
LUg-yanotl egy jobbhózból vaiò flu m tanulónak felvétetik.
■Il II II II IB II II II BI IIHBI
Legujabb Périsi és Bécsì kalap modelok, kalap ujdonsàgok nagy vàlasztékban raktóron.
Mindennemü kalapalakitäsok el-välaltatnak. Gyäszkalapok 24 óràn belili rendelésre elkésztìlnek.
Harisnyäk, bluzok, Nói és gyermek kotények, nói fehérnemtì, függönyök, fätyolok, piperecikkek legolcsóbb be-szerzési forräsa.
Noi kalap 120 Din-tól kezdve kapható.
A. KIRALY trgovina M. SOBOTA
Fó-tér Berger féle häz.
MALI OGLÄSZI.
TANULÓ FIU
jóhazból vaiò, ügyes pincér és mésza-rosnak azonnal felvétetik C i g ü t h vendégló Beltinci	0-2
BENZIN LOKOMOBIL 12 HP. huzatos, jó ällapotban jutä-nyos ärban eladó. Bövebbet Skrilec lakatosnäl Puconci.	2-2
K ODAJ1 JE : dvä piszärniskiva sztola v dobrom sztäni. Pogiédne i zvè sze v davčnom uradi v M. Soboti.
KMETOVJE szo sze pobojnszkom • vrèmeni doszta esemerili ka nyim koszé nevrè'zejo tak kak po brüsenye z prävim „Tirolszkim" kamnom, ki je nigdi nè büo zadobiti. Té navóle je pa letosz kmet tüdi reseni, är csi sze escse popasesi, pri Golóbi v Mo-rävci dobi prävi „Tirolszki" kamen na prebéranye i z garaneijov po fäl cèni. —
EDENZ-DOBRE FAMILIE bodòcsi deesko sze vzeme za vajenca (inasa) pri DITTRICH klepari v M. Soboti.