A magyarorszagi makedonisztika
Rita Kuzder
Eotvos Lorand Tudomanyegyetem Bolcseszettudomanyi Kar, Muzeum korut 4-6, HU- 1088 Budapest, krita67@gmail.com
_ SCN VIII/2 [2015], 82-93 _
V prispevku o makedonistiki na Madžarskem so najprej obravnavani zgodovinski stiki obeh narodov, nato pa so kronološko predstavljena makedonska literarna dela, objavljena od leta 1814 do danes. Med njimi najdemo literarnozgodovinska dela, predavanja o makedonski književnosti, članke o makedonskih pisateljih in nagrajencih makedonskih literarnih festivalov, intervjuje itn. Pozornost je posvečena tudi pomembnim prevajalcem leposlovja, zlasti Paskalu Gilevskemu, Zoltanu Csuki, Romani Gimes in Annamariji Czinege - Panzova.
In this paper on Macedonian studies in Hungary, I first describe the historical relationship between these two nations in broad terms. This summary is followed by an outline of all Macedonian literary works published since 1814, in chronological order. Included in this historical outline of Macedonian literature are summaries of the history of literature, lectures on Macedonian literature, news about Macedonian writers and the prize-winners of Macedonian literary festivals. I also highlight the work of the most notable translators, i.e., Pascal Gilevski, Zoltan Csuka, Romana Gimes and Annamaria Czinege-Panzova, who plays an important role even today.
Ključne besede: madžarska književnost, makedonska književnost, Paskal Gilevski, Zoltan Csuka, Blaže Koneski, prevajalci leposlovja
Key words: Hungarian literature, Macedonian literature, Pascal Gi-levski, Csuka Zoltan, Blaze Koneski, translation work
A magyar és a makedon nép kôzôtti kapcsolat tôrténete mar tôbb mint ezer éves. Jelen irasomban viszont az irodalmi kapcsolatok feltarasara vallalkoztam, a tudomanyos nyelvészeti munkakat most nem vizsgaltam. Hosszù kutatomunka elozte meg a tanulmanyom megirasat. Személyesen kerestem fel Szkopjében a magyarorszagi makedonisztika kulcsfigurajat, Paszkal Gilevszkit. Ahogy Juhasz Ferenc fogalmaz rola:
Paszkal Gilevszki egy embernyi Magyarorszag Macedoniaban. És megforditva: egy embernyi Macedonia Magyarorszagon. Szellemivé szorozva ezt a meghatarozast: Pa-
— 82 —
	 A magyarországi makedonisztika 	
szkál Gilevszki a magyar kôltészet jelenléte Macedóniában, és megfordítva: a macedón kôltészet állandó jelene hazánkban.1
Számos fordítás - makedón nyelvrôl magyar nyelvre és fordítva - kôtôdik az ô nevéhez. Felvettem a kapcsolatot az Égei Makedónok Magyarországi Szôvetségével, a Magyar Írószóvetséggel, és a Macedón Nagykôvetséggel. (Dolgozatomban a makedón kifejezést használom - a macedón helyett - a nép és a nyelv megnevezésére, míg az ország nevét Macedónia formában írom. A magyar helyesírás ezt megengedi, ugyanakkor a makedónok makedón nyelven így nevezik magukat, nem téve külónbséget az ókori makedón nép és nyelv megnevezésétôl. Úgy találtam, hogy ez a kûlônbôzô irodalmi forrásokban, újságokban sem kôvetkezetes, még ugyanannál a szerzônél sem. A makedón tulajdonneveket az akadémiai szabályzat szerint, fonetikusan írtam át.)
Paszkál Gilevszki 1939-ben született az Égei Makedóniában, Gôrôgország-ban, Szetoma faluban. A Széchenyi Irodalmi és Müvészeti Akadémia székfogla-ló beszédében lehet olvasni az elsô lejegyzett tôrténelmi kapcsolatról a két nép kôzôtt, mely eseményrôl egy kôlteményt is írt (Gilevszki 1985: 17-21). Hiteles tôrténelmi forrásokból tudjuk,2 hogy I. Szent István királyunk lánytestvérét, Szamoil cár kérte fiának, Gavril Radomírnak feleségül. De ô késôbb várandós feleségét hazaküldte3 (Gyôrffy 1983: 285), mert a gôrôg rabnôjébe volt szerel-mes, aki 985-tôl volt a „tulajdona". Kôrûlbelûl 25 év elteltével a makedónok kôvetséget küldtek Magyarországra a herceghez, Petar Deljanhoz, hogy álljon seregük élére, mint troMrotes, s vezesse a csapatot az ôket sanyargató kons-tantinápolyi császár ellen. Sajnos árulás miatt a csatát elvesztették 1040-ben, ahol a troMrotes is meghalt (Gyôrffy 1983: 286).
A 14. században a tôrôkôk etórenyomulása miatt sokan, makedónok, szerbek, bolgárok, gôrôgôk, albánok menekültek Magyarországra.4 A késôbbiekben, a 15.-16. században néhányan kôzûlûk magas tisztséget tôltôtt be a fejedelmi udvarokban. Kôzéjûk tartozott a humanista Macedóniai László (Obermayer és Horváth 1959: 773) pûspôk, aki kiterjedt kulturális tevékenységet folytatott magyar és német területen. A makedón nyelvü kônyveket Magyarországon nyomtatták mind az itt élô makedónok számára, mind pedig a Macedóniában élôk számára, ahogy ezt Hász Magdolna kéziratában olvashatjuk.
1	Juhász Ferenc kôszôntôbeszéde Paszkál Gilevszkinek a Magyar Széchenyi Irodalmi és Müvészeti Akadémia tagjává választása alkalmából 1996-ban (Paszkál Gilevszki a szerzônek adta a kéziratot).
2	A kôvetkezô tudományos munkák ismertetik a hiteles tôrténelmi forrásokban leírtakat: Moravcsik 1934: 182, Fehér 1927-28: 7-11, Zlatarsi 1932: 354-363, Vajay 1967: 65-67, 87.
3	Más források szerint olyan veszélyes volt a helyzet a Balkánon, hogy biztonsági okok-ból küldte Magyarországra, ennek ellentmond az, hogy késôbb István haddal vonult a makedónok ellen, megtorolni a sérelmet.
4	Markó királyfi (1335-1395) két fivére is Zsigmond királyhoz menekült.
— 83 —
Rita Kuzder
A 18.-19. században nagyszámú macedón, szerb és bolgár élt Magyarországon. A számukra nyomtatott könyvek közül csaknem 200 található a Szt. Kliment Ohridszki Nemzeti és Egyetemi K0nyvtárban (HaquoHanHa u yHUBep3umemcKa Eu6nuomeKa „Cb. KnuMeHm OxpudcKu"), Szkopjében. T0bbségük Budán, az egyetemi nyomdában készült, amely 1795-ben cirill betüs tipográfiát vásárolt. A Szkopjében lévo müvek közül a legrégibb 1798-ban, a legkésobbi 1878-ban jelent meg, túlnyomó részük a 19. század elsö harmadában. Pesten Josif Barmel nyomdájában is készültek könyvek; Landerer nyomdájában latin betüs kiadványok láttak napvilágot /.../ (Hász: kézirat).
A makedón irodalom szempontjából az elsö fontos dátum 1814, amikor Budán elkezdték nyomtatni az elsö makedón nyelvü könyveket. Ekkor adták ki Joakim Krcsovszki A halálról szóló beszéd (Cnoeo ucuasanoe 3apadu yMupauue) címü k0nyvét és második müvét, az Elbeszélés Krisztus rettenetes második eljöveteUröl címü k0nyvét (noeecm padu cmpawHa^o u emopa^o npuwecmeuja Xpucmoea), mely északkeleti makedón nyelvjárásban volt meg-írva. Ezt követöen a további három könyve is Budán lett nyomtatva.
Krcsovszki könyveiben már kitapintható a nyelv helyes fejl0désének az iránya, bár szövegeit még átsz0vik az egyházi szláv elemek. Öt, jórészt imádságokat, valláserk0lcsi oktatásokat, prédikációkat és legendákat tartalmazó könyve 1814-19 között Budán és Pesten jelent meg. (Csuka 1963: 141)
Ugyanitt Budán, a Magyar Királyi Nyomdában nyomtatták 1816-ban Kiril Pejcsinovics Tükör (p^ne^anó) címü alkotását, melyet tetovói nyelvjárásban írt meg a szerzö.
A könyvet a makedón kereskedök és polgárok támogatásával adta ki. A parasztok nehéz helyzetét ecseteli, hevesen támadja a káros népszokásokat (iszákosság), s a felvilágoso-dás eszméit igyekszik terjeszteni. Könyvei több kiadást értek meg, szívesen másolták is öket. (Csuka 1963: 141)
1840-ben jelent meg a Bünösök vigasztalása (YmeweHue ^pewHUM) címü könyve. Erröl a müröl Blazse Koneszki így írt: „Irodalmunk elsö olyan alkotása, amely az eredetiség jegyeit hordozza" (Koneszki 1967: 23).
Az elmúlt évezredben több hullámban érkeztek hazánkba török, vagy egyéb politikai elnyomás elöl menekülö makedónok. A utolsó ilyen hullám az 1947-49-es görög polgárháború idején volt, amikor számos égei makedón hagyta el Görögországot, és települt le Magyarországon. E szomorú esemény egyik tóvetkezménye volt viszont, hogy késöbb az idemenekült és itt tanult makedónok munkássága nyomán lassan kialakult a magyarországi makedonisztika.
Magyar nyelven megjelent makedón irodalom kronológiai sorrendben
A magyarul megjelent makedón irodalmi alkotásokat kronológiai sorrendben ismertetem. Némelyikról csak a címe és a megjelenési év az összes informá-cióm. Mindössze az utolsó két regényról lehet olvasni recenziókat, ezeket ott jelzem is.
— 84 —
t-Sla-Via. Centra
	 A magyarországi makedonisztika 	
A magyarországi makedonisztika kezdetekben nagyrészt két személy mun-kásságára épül, Paszkál Gilevszki és Csuka Zoltán (1901-1984) esszéire, verseire és fordításaira. Az elsô magyar nyelven megjelent makedón novella, Szlavko Janevszki: A ló, a lány meg a sors (Kon>om, deeojuama u cydôunama - Vujicsics 1960: 345-355) címü írása volt Csuka Zoltán fordításában 1960-ban. Ezt kôvetôen mind Magyarországon - bár itt kevesebb - mind Macedóniában szinte évente megjelent egy-egy fordítás.
Csuka Zoltán: A jugoszláv népek irodalmának tôrténete (Csuka 1963) kôny-vét 1963-ban adták ki. A függelékben Kozocsa Sándor és Radó Gyôrgy által ósszeállított A jugoszláv irodalom magyar bibliográfiáját is megtalálhatjuk (Kozocsa és Radó 1963). A kônyv a délszláv irodalom kitünó ósszefoglalása tôrténelmi korszakokra bontva (a kezdetektôl 1963-ig), és kihangsúlyozva a jugoszláv népek fôbb politikai, társadalmi, irodalmi és nyelvi eseményeit, fôbb irodalmi alkotóit.
Magyarul Ôrôkvárakozó címmel Újvidéken jelent meg 1964-ben Aco Sopov verseibôl egy válogatás Fehér Ferenc fordításában és Kovács János szerkesz-tésében (Sopov 1964).
Szintén Újvidéken jelent meg 1966-ban magyar nyelven egy kôtetben négy elbeszélés négy makedón szerzôtôl. Szlavko Janevszki: A legsotétebb erdo (HajMpannama wyMa); Vidoe Podgorec: A néma fiú (Monnuomo MoMne); Gligor Popovszki: Éjszaka a folyón (Hok na peuamci); Nedzsati Zekerija: A kôrhinta (Pumurnnunom) címü tôrténeteket tartalmazza a kôtet (Janevszki, Podgorec, Popovszki és Zekerija 1966).
Érdemes megemlíteni, hogy ebben az idôszakban Paszkál Gilevszki két etóadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. 1968 decemberében A mai makedón irodalom, 1973 januárjában pedig Petofi koltészetérol és hatásáról a makedón irodalomra5 címmel. 1973-ban az újvidéki Hungarológiai Intézet Tudományos Kôzleményeiben megjelent Petofi a macedón koltészetben címü rôvid írásában (Gilevszki 1973: 77-78) ismerteti mely makedón kôltôkre (Georgi Sztalev, Szlavko Janevszki, Aco Sopov, Gane Todorovszki, Aco Karamanov, Volcse Naumcsevszki és mások) milyen hatást gyakorolt híres kôltônk mun-kássága.
A szó születése. Mai makedón koltok címü antológia 1969-ben látott napvi-lágot, Csuka Zoltán és Paszkál Gilevszki szerkesztésében. Tizenôt kôltô tôbb versét mutatja be a kônyv kiváló magyar kôltôk, úgymint Ágh István, Garai Gábor, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Képes Géza, Nagy László, Somlyó Gyôrgy, Weôres Sándor és az újvidéki Ács Károly és Fehér Ferenc müfordításában (Csuka és Gilevszki 1969). Az utószóban így fogalmaz Csuka Zoltán: „Blazse Koneszki tôbbé-kevésbé még a hagyományos kôltészet müvetójének számít, a fiatalabbak azonban már az avantgardisták eredményeit hasznosítják kôltésze-tükben" (Csuka és Gilevszki 1969: 179).
5 Paszkál Gilevszki mindkét beszéd kéziratát a szerzônek adta.
— 85 —
Rita Kuzder
Ugyanitt, a kötetben bemutatott valamennyi költöröl és stílusjegyeirol írt pár sorban egy rövid ismertetöt. Ez volt az elsö olyan kötet, mely áttekinto képet ad magyarul a makedón tóltészetrol.
Fordításaiból állította össze jugoszláv lírai antológiáját Csillagpor címmel Csuka Zoltán, mely 1971-ben jelent meg Csuka Zoltán és Paszkál Gilevszki szerkesztésében ezúttal tizenegy költö versét olvashatjuk a makedón költök címszó alatt (Csuka és Gilevszki 1971).
Vidoe Podgorec A szöke cigánygyerek (Eenomo ^u^aH^e) címü ifjúsági regényét 1973-ban publikálták Újvidéken magyar fordításban (Podgorec 1973).
Jovan Pavlovszki Sárfészek (Toa Paduoe^ eo Koe naraM dnaôoKo) címü regénye 1976-ban Újvidéken jelent meg magyarul Csuka Zoltán fordításában (Pavlovszki 1976).
Már Budapesten adták ki 1978-ban Kocso Racin Fehér hajnalok (Eenu My^pu) címü elbeszélését (Racin 1978).
Dávid András Délszláv epikus énekek magyar tôrténeti hösök címü ta-nulmánya 1978-ban jelent meg (Dávid 1978). A tanulmány a délszláv epikus énekhagyomány magyar vonatkozású anyagának azzal a részével foglalkozik, amelyben a 14. és a 16. század közötti idöszak tôrténelmi szempontból hiteles és tetteiknél fogva kimagasló magyar személyekrol fennmaradt jelentös kôltészeti emlék. A szerzö mintegy négyszáz éneket gyüjtött össze és használt fel müvé-ben, mely felöleli az egész délszláv nyelvterületet, így természetesen makedón vonatkozásokat is találhatunk a könyvben. Azokkal a tôrténeti személyekkel foglalkozik, akiknek sokrétü, közvetlen kapcsolatuk volt a délszláv népekkel. Így szól tehát Nagy Lajosról (Kralj Laus), Ozorai Piporól (Filip Madzsarov), Jagello Ulászlóról (Kralj Vladiszlav), Székely Jánosról (Banovics Szekula), Hu-nyadi Jánosról (Szibinjanin Jankó), Szilágyi Mihályról (Mihailo Szvilojevics), Mátyás királyról (Kralj Matijas) és Dóczy Péterrol (Petar Dojcsin).
A nyolcvanas években nagyobb számban jelentek meg makedón nyelvröl magyarra fordított könyvek, mint korábban. Dusko Nanevszki A táltos ló (CaMoeuÄCKomo Komne) címü makedón népmesék könyve 1980-ban Budapesten látott napvilágot (Nanevszki 1980). S még ugyanebben az esztendöben publikálták Blazse Koneszki válogatott verseit a Markó temploma címü kötetben (Koneszki 1980). A könyvben szereplö verseket Paszkál Gilevszki válogatta és Ács Károly, Csuka Zoltán, Dudás Kálmán, Fehér Ferenc, Illyés Gyula, Képes Géza, Nagy László, Rab Zsuzsa, Tandori Dezsö fordította. Utószóban Paszkál Gilevszki így ír a makedón tudós, költö és író óriásról, aki a makedón nép újabb tôrténelmének egyik legjelentösebb személyisége.
/.../ kâltészete egy viharos lélek, egy nagy szellem kohéziójában született; a költö teljes élményvilága, minden élettapasztalata néhány markáns vonalba, néhány lendületesen ívelo ecsetvonásba sürítve. /.../ Költöi nyelve csodálatos, néha prózai, de mindig exp-resszív ritmikájú, rímei pompásak, váratlanul kirobbanóak, gondolatai mélyenszántóak, s keserüségükben is súlyosak. /.../ Ha kötött formát használ: pontos és szigorú, mint a népdal, ha szabadon ír: kötetlenül is tisztán artikulált, hajlékony és egyszerü, mint a népmese. (Gilevszki 1980: 106-107)
86	Centra
	 A magyarországi makedonisztika 	
A konzul éjszakâja. Mai makedôn elbeszélôk cimu ùjabb vâlogatâskôtetet 1981-ben publikâltâk Budapesten (Gimes 1981). Huszonhârom makedon elbe-szélô novellâit ismerheti meg a magyar olvasokôzônség négy fordito, Gimes Româna, Potoczky Klâra, Nikowitz Oszkâr és Poor Zsigmond munkâjân ke-resztul. S még ugyanebben az esztendôben, Debrecenben jelent meg Zsivko Csingo Hogyan oltem meg a pajtasomat cimmel vâlogatott elbeszéléseinek gyujteménye (Csingo 1981). A kônyvben huszonhârom elbeszélése olvashato magyar nyelven. Az utoszot Milosevits Péter irta. Zsivko Csingo elsô kôtete 1963-ban jelent meg Paszkvélia (JJacKoenujO) cimmel, s a harmadik kôtete A szerelmes szellem (B^yôen dyx) volt, ez 1976-ban jelent meg. A magyarul megjelent vâlogatâs Predrag Stepanovic munkâja, aki ezekbôl az elbeszélés-kôtetekbôl meritett, s ezzel egyidejuleg Csingo novellisztikâjânak keresztmet-szetét is nyùjtotta.
Magyarul elôszôr 1982-ben olvashattuk Tasko Georgievszki Fekete vetés -Falak fâpno ceMe - Sudoeu) cimmel két regényét (Georgievszki 1982). Mindkét regény a gôrôgorszâgi polgârhâborù idején, illetve utâna jâtszodik. A Fekete vetés fôhôse, egy egyszeru makedon paraszt, aki a tôrténelmi események ârtat-lan âldozataként kerul egy kopâr szigetre, ahol alâirâst akarnak kierôszakolni tôle, hogy nem kommunista. Igaz sosem volt az, de mégsem irja alâ, mert jozan paraszt eszével ùgy okoskodik, ha alâirja, késôbb majd azt csinâlnak vele, amit akarnak. A Falak fôhôse visszatér falujâba a polgârhâborù utân, s hâza romjai helyén nekiâll ùjjâépiteni azt. A regény cime szimbolikus: a falakat ùjjâ lehet épiteni; de a falak egyben egymâst szeretô és gyulôlô embereket is elvâlasztanak. Még ebben az évben egy verses kôtet is megjelent magyarul Mile Nedelkoszki versei cimmel (Nedelkoszki 1982).
Paszkâl Gilevszki A dal élete (Gilevszki 1985) cimu vâlogatott verses kôtetét 1985-ben adtâk ki Budapesten. A verseket maga a kôltô vâlogatta és Acs Kâ-roly, Agh Istvân, Brasnyo Istvân, Bella Istvân, Csuka Zoltân, Gereblyés Lâszlo, Fehér Ferenc, Jung Kâroly, Lator Lâszlo, Pap Jozsef, Por Judit, Székely Magda és Weôres Sândor forditotta.
Ujvidéken és Budapesten is megjelent 1986-ban Mateja Matevszki Esôk (flowdoeu) cimu verseskôtete (Matevszki 1986). A verseket vâlogatta és az utoszot irta Paszkâl Gilevszki, forditotta Acs Kâroly, Agh Istvân. Mateja Ma-tevszki kôtetérôl az utoszoban igy fogalmaz Paszkâl Gilevszki:
/.../ kôzelinek, ismerôsnek éreztem és megbarâtkoztam vele. De nemcsak én: kortâr-saim és barâtaim is, akikkel akkoriban kezdtunk irogatni. Az Esôk cimû kôtet, Blazse Koneszki Himzô lânya és Gane Todorovszki Nyugodt léptekje mellett mindennapos, nélkulôzhetetlen olvasmânyunkkâ vâlt. Az Esôkbôl tanultunk meg korszerûen gondol-kozni és irni. /./ Matevszki vâllalja, hogy hatottak râ a vilâgirodalom egyes kôltôi, mint példâul Lorca vagy Whitman. Mégis, kôltészetének fô forrâsa, igazi ihletôje az eleven élet, a természet, gyermekkorânak vidéke, a kôvek, méhkaptârok, a zôld rétek, kék hegyek, egyszoval, a szulôfôld. Éppen ezért Matevszki, amellett, hogy az elsô modern makedon kôltô, Blazse Koneszki, Gane Todorovszki és Ante Popovszki mellett ô egyik legnemzetibb kôltônk is. (Gilevszki 1986: 101-103)
— 87 —
Rita Kuzder
Az 1990-es években alâbbhagy a nagy forditoi munka. Mindôssze hârom ùjsâgcikket olvashatunk a makedon irodalommal kapcsolatban. A Magyar Nemzet 1992. âprilis 3-ai szâmâban A szô szuletése. Makedon irôkBudapesten cimmel publikâltak egy cikket, melyben Ferch Magda interjùvolta meg Paszkâl Gilevszkit a témâval kapcsolatban. Az Uj Magyarorszâg 1993. oktober 21-én Bognâr Antal cikkét kôzôlte Orzok a strâzsân. Borostaviziten Paszkal Gilevsz-kinél cimmel. 1993. mâjus 5-én megalapitottâk az Égei Makedonok Magyaror-szâgi Szôvetségét Szentendrén Koszta Andreov vezetésével. A tagok minden év mârcius 15-én ôsszejôvetelt szerveznek, hogy megemlékezzenek a magyar unneprôl, hasonloképpen augusztus 2-ân a makedon unneprôl. De rendeztek mâr a Magyar Muvelôdési és Kôzoktatâsi Minisztérium, illetve a Petôfi Irodal-mi Mùzeum segitségével kônyvkiâllitâst is a Szt. Kliment Ohridszki Nemzeti és Egyetemi Kônyvtârban a szkopjei egyetemen mukôdô magyar lektorâtussal egyuttmûkôdve, ahol a fellelhetô magyarul megjelent makedon és makedonul megjelent magyar kônyvek kerultek kiâllitâsra. A harmadik cikk a Szôvetség kiadvânyâban, a MaKedoncKU u3eop (Makedon forrâs) cimu hirlapban jelent meg 1998 szeptemberében. Ebben a szâmban olvashatunk arrol, hogy Juhâsz Ferenc elnyerte a Sztrugai Kôltôi Estek Aranykoszorù dijât. Ezt a dijat 1968-ban Nagy Lâszlo kapta meg. A Sztrugai Kôltôi Estek idején, 1992-ben irtâk alâ a Magyar Îroszôvetség és a Makedon Îrok Szôvetsége kôzôtti egyuttmûkô-dési szerzôdést. A szerzôdést a két îroszôvetség elnôke, Jokai Anna és Jovan Pavlovszki lâtta el kézjegyével.
Meg kell jegyeznunk, hogy Juhâsz Ferenc Pupillâk cimu kôtetében (Juhâsz 1995) megjelent Az Ohridi forrâsok cimu nagy kôlteményében név szerint is megemliti makedon kôltô és iro barâtait.
Az ezredfordulo egy kis fellendulést hoz a makedon irodalom magyar nyelvre valo âtultetésébe is, az elôzô évtized visszaesése utân.
Csuka Zoltân Egy égbolt alatt cimu kônyve 2001-ben jelent meg (Csuka 2001).
A szerzô /.../ szuletésének 100. évforduloja e kôtet szerkesztôit arra kôtelezte, hogy fôt hajtva a nagy tiszteletre mélto mû és ember elôtt, szâmot adjanak a mùltnak, a mânak és a jôvônek verseibôl és versforditâsaibôl. (Csuka 2001: 3)
A kôtetben négy makedon szerzôtôl is talâlhatunk versforditâsokat. Egy ùjabb muforditâs-kôtetet publikâltak 2005-ben Budapesten, Balkâni kulcs. Harminchat macedôniai elbeszélo cimmel. Az utoszot irta és az elbeszé-léseket forditotta Hâsz Magdolna (Kirâly 2005). A kôtetben olvashato elbeszélé-sek képet adnak Macedoniârol az olvasonak, az ott élô, sokat szenvedett népnek és nemzetiségnek az irodalmârol. A kôtet érdeme, hogy Macedonia elbeszélés irodalmânak tôbb stilusrétegét megmutatja. Az irok kôzul a legidôsebb 1920-ban szuletett, a legfiatalabb 1975-ben. Tôrténelmi okai vannak, hogy a makedon irodalom fiatal, noha természetesen megvannak a gyôkerei a népkôltészetben, legendâkban, mesékben, valamint a kôzépkori egyhâzi irodalomban. Mindôssze 1947-ben jelent meg az elsô, makedon irodalmi nyelven irt elbeszéléskôtet,
88	Centra
	 A magyarországi makedonisztika 	
Jovan Boskovszki Kivégzés (Pacmpen) címmel. A makedón írók elso nemze-déke (Sztale Popov, Vlado Maleszki, Kole Csasule, Szlavko Janevszki, Blazse Koneszki) már az otvenes években megteremtették a realisztikus makedón iro-dalom alapjait. Az otvenes évek második felében alkotó írókat (Szrbo Ivanovski, Petar Kosztov, Szimon Drakul stb.) a makedón irodalomtudomány „modernis-táknak" nevezi. A „realistákkal" szembefordulva témában és kifejezésmódban is a sokszínüségre torekedtek. A „nagy generáció" a harmadik nemzedék (Petre M. Andreevszki, Vlada Urosevics, Tasko Georgievszki, Mile Nedelkoszki, Zsivko Csingo, Paszkál Gilevszki stb.) alkotásaikban a makedón fold és nép jelenik meg, a torténelmük, a saját koruk, s mindig az ember, ahogyan megéli az eseményeket. Mindezek kifejezésére a legkülonbozobb kifejezo eszkozoket használják, a népnyelvtol egészen a fantasztikumig. Atanasz Vangelov, Mitko Madzsukov, Luan Sztarova és mások tartalmi és formai újításokat alkalmaznak müveikben. A negyedik nemzedék (Krszte Csacsanszki, Dragi Mihajlovszki, Ermisz Lafazanovszki, Dragan Ilievszki, a filmrendezo Milcso Mancsevszki stb.) már az otvenes, hatvanas évek gyermekei. A világirodalom legmoder-nebb irányzatai hatottak stílusukra. Abszurd, groteszk, fantasztikus elemekkel gazdagították a makedón irodalmat. S a legfiatalabbak (Igor Isakovszki, Goce Szmilevszki, Szonja Mandzsuk stb.) ismét új témákkal, és stílussal jelentkeztek az irodalomban. A generációk kozott természetesen nincsenek éles válaszfalak, hisz a nemzedékek hatnak egymásra, tanulnak egymástól.
A szkopjei Szent Cirill és Metód Egyetem szervezte Nemzetkozi makedón nyelvi, irodalmi és kulturális szeminárium fordítói csoportmunkája eredménye-képpen Blazse Koneszki néhány novellájának nyolc nyelvre torténo átültetése 2012-ben Szkopjéban jelent meg. Három novella (A csendes Don (TueoKom flon), Találkozó a mennyországban (Cpedóa na pajom), Találkozás (Cpedóa)) magyar fordítását Hatala Tünde és Bólya Annamária készítette (Tasevszka 2012).
Ugyancsak 2012-ben jelent meg magyarul Czinege-Panzova Annamária kitüno fordításában Goce Szmilevszki Freud húga (Cecmpama na 3mMynd 0pojó) címü regénye (Szmilevszki 2012). A regény 2010-ben elnyerte az Eu-rópai Unió Irodalmi díját, s azóta tobb mint harminc nyelvre fordították le. A torténet hiteles torténelmi tényeken alapul. Sigmund Freud a fasizmus zsidóel-lenes eszméinek erosodésével, rettego húgai folytonos kérésére sem segített nekik útlevelet szerezni és elmenekülni az országból, míg maga, családja, a család orvosa és annak családja valamennyien Freud segítségével menekültek Angliába. Mind a négy húga viszont a koncentrációs táborban lelte kínhalálát. A regény narrátora Adolfine, Freud legfiatalabb húga. A regényrol írt recen-ziókból6 kitünik, hogy a magyar olvasókozonség is megdobbent, ugyanakkor érdeklodve olvasta a tehetséges fiatal makedón író regényét.
6 Wirágh András, Tukacs Tamás, Kajó Cecilia, Cserhalmi Imre írtak recenziót a mürol (nem teljes a névsor, de az emlitésre méltóakat emeltem ki). A recenziók fellelhetoségét az irodalomjegyzékben megadtam.
— 89 —
Rita Kuzder
Anyja egyik születésnapján, amikor az annak idején a szélrózsa minden irányába szét-szóródott testvérek családjukkal együtt újból egybegyülnek a szüloi házban, Adolfine osszepakol, és a Fészek néven ismert bécsi elmegyógyintézetébe vonul. Ezzel kezdetét veszi a regény legérdekesebb része, amelyben - holmi miniatür Varázshegy mintájára
-	nem torténik semmi, de mégis sok minden torténik. /.../ a regény eredetileg 1938-ban veszi kezdetét, amikor a családjukat részben vagy egészében elvesztett novérek a hitleri tisztogatásoktól rettegve bújnak ossze a sotét hálószobában. Adolfine éppen hogy elmesélheti, hogyan hagyta oket cserben az idokozben világhírü báty, aki csa-ládjával Londonba menekülhetett, egynéhány reflexiót kovetoen a szoveg végigrohan egy rovid, de annál jelentosebb idoszakon, majd az elbeszélo becsukott szemekkel már az utolsó lélegzetvételre vár egy haláltábor kamrájában. Az ezt koveto fejezetekben az emlékfolyam a kora gyermekkorig vezet vissza, illetve innen halad a regény jelen ideje felé, amelyben minden egyes felbukkanó emlékkockának gyorsan tova is kell suhannia, hogy az utolsó visszatekintés az egész életet felolelhesse. Túlzás lenne azt állítani, hogy az élettorténet ebben a végzetes pillanatban kristályosodna ki egyetlen egésszé, hiszen Adolfine számára ekkor már nincsenek megértendo vagy megmagyarázandó események
-	a torténetet tartalmazó konyv nyitva áll, az olvasást megkonnyíto sorvezetot pedig akkurátusan odahelyezték a lapok kozé. (Wirágh: 1993)
Egy ugyancsak Európai Unió Irodalmi díjas regényt is Czinege-Panzova Annamária fordítói munkáján keresztül ismerhetett meg a magyar olvasóko-zonség, nevezetesen Lidija Dimkovszka Tartalék élet (Pe3epeen wueom) címü müvét (Dimkovszka 2015), mely 2015-ben jelent meg Budapesten. A regény egy, a fejüknél osszenott sziámi ikerpárról szól, akik csak felnott korukban tudják alávetni magukat a veszélyes szétválasztó mütétnek, mely sajnos egyi-kük tragikus halálához is vezet. A regény az o életüket, mindennapjaikat, nehézségeiket, oromeiket mutatja be egyik szálon, míg a regény másik szála Jugoszlávia, szükebben az akkori Szkopje hiteles torténelmét mutatja meg realisztikus, már-már dokumentarista stílusban.
Osszegzésképpen elmondhatjuk, hogy az elmúlt otven évben mintegy majd-nem hatvan makedón kolto és író müvébe nyerhettünk betekintést tobb fordító és müfordító kiváló munkáján keresztül.
Mindenképpen szeretném felsorolni azokat a kiváló koltoket, írókat és müfordítókat, akik nagyszerü munkái nélkül nem ismerhettük volna meg a makedón irodalom fentebb felsorolt remekmüveit. Ok pedig Ács Károly, Ágh István, Brasnyó István, Bella István, Czinege-Panzova Annamária, Csuka Zol-tán, Dudás Kálmán, Garai Gábor, Gereblyés László, Gilevszki Paszkál, Gimes Romána, Gyimót Ágnes, Fehér Ferenc, Fehér Kálmán, Hász Magdolna, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Jung Károly, Képes Géza, Lator László, Nagy László, Ni-kowitz Oszkár, Pap József, Pákozdy Ferenc, Poór Zsigmond, Pór Judit, Potoczki Klára, Rab Zsuzsa, Sády Erzsébet, Somlyó Gyorgy, Szabó János, Szalai Zora, Székely Magda, Szilágyi Károly, Tótfalusi István és Weores Sándor voltak.
— 90 —
t-Sla-Vi. Centra.
- A magyarországi makedonisztika -
BIBLIOGRÁFIA
Antal BOGNÁR, 1993: Orzök a strázsán. Borostaviziten Paszkal Gilevszkinél. Új Magyarország III/246, 9.
Imre CSERHALMI, 2012: Az ônkeresés és ônvesztés regénye. Goce Szmilevszki: Freud húga. (Recenzió). Budapest. http://olvassbele.com/2012/10/28/az-onkereses-es-onvesz-tes-regenye-goce-smilevski-freud-huga/.
Zsivko CSINGO, 1981: Hogyan öltem meg pajtásomat. Budapest: Európa Kônyvkiadô.
Zoltán CSUKA, 1963: A jugoszláv népek irodalmának tërténete. Budapest: Gondolat.
—, 2001: El0szó. Egy égbolt alatt. Érd: Csuka Zoltán Városi Kônyvtàr.
Zoltán CSUKA és Paszkál GILEVSZKI (szerk.), 1969: A szó születése. Mai makedón költök. Budapest: Európa Kônyvkiadô.
—, 1971: Csillagpor - Jugoszláv lírai antológia. Budapest: Magvetö Kiadó.
András DÁVID, 1978: Délszláv epikus énekek - magyar tôrténeti hösök. Újvidék: Forum Kônyvkiadô és Budapest: Szépirodalmi Kônyvkiadô.
Lidija DIMKOVSZKA, 2015: Tartalék élet. Budapest: Napkút Kiadó.
Géza FEHÉR, 1927/28: A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban. Századok 61-62, 7-11.
Magda FERCH, 1992: A szó születése. Makedón írók Budapesten. Magyar Nemzet LX/80, 10.
Tasko GEORGIEVSZKI, 1982: Fekete vetés. - Falak. Budapest: Európa Kónyvkiadó.
Paszkál GILEVSZKI, 1973: Petöfi a macedón kôltészetben. HITK 16-17, 77-80.
—, 1980: Utószó. Blazse Koneszki: Markó temploma. Budapest: Magvetö Kónyvkiadó.
—, 1985: A dal élete. Budapest: Európa Kónyvkiadó és Újvidék: Forum Kónyvkiadó.
—, 1986: Utószó. Mateja Matevszki: Esök. Újvidék: Forum Kónyvkiadó és Budapest: Európa Kónyvkiadó.
Romána GIMES (szerk.), 1981: A konzul éjszakája. Mai makedon elbeszélôk. Budapest: Európa Kónyvkiadó.
Romána GIMES (szerk.), 1982: Mile Nedelkoszki versei. Budapest: Európa Kónyvkiadó.
Gyórgy GYÖRFFY, 1983: István király és müve. Budapest: Gondolat.
Magdolna HÁSZ, é. n.: Hungarikumok a Macedón Tudományos Akadémián és a Kliment Ohridszki Nemzeti és Egyetemi Kônyvtàrban. Kézirat.
Szlavko JANEVSZKI, 1960: A ló, a lány meg a sors. Mai jugoszláv elbeszélôk. Szerk. Sztoján D. Vujicsics. Budapest: Európa Kónyvkiadó. 345-355.
Szlavko JANEVSZKI, Vidoe PODGOREC, Gligor POPOVSZKI és Nedzsati ZEKERI-JA, 1966: A legsôtétebb erdö. - A néma fiú. - Éjszaka a folyón. - A körhinta. Újvidék: Forum Kónyvkiadó.
Ferenc JUHÁSZ, 1995: Pupillák. Budapest: Dunakanyar 2000 Kónyvkiadó.
— 91 —
Rita Kuzder
Cecilia KAJÓ, 2012: Goce Szmilevszki: Freud húga. (Recenzió). Budapest. http://kony-ves.blog.hu/2013/01/23/freud_huga_419.
Farkas KIRÁLY (szerk.), 2005: Balkáni kulcs. Harminchat macedóniai elbeszélô. Budapest: Napkút Kiadó.
Blazse KONESZKI, 1967: Za makedonszkata literatura. Szkopje: Kultura. 23. —, 1980: Markó temploma. Budapest: Magvetö Kônyvkiadô.
Sándor KOZOCA és György RADÓ (szerk.), 1963: A jugoszláv irodalom magyar biblio-gráfiája. Csuka Zoltán: A jugoszláv népek irodalmának tôrténete. Budapest: Gondolat.
Mateja MATEVSZKI, 1986: Esök. Újvidék: Forum Kônyvkiadô és Budapest: Európa Kônyvkiadô.
Gyula MORAVCSIK, 1934: A magyar tôrténet bizánci forrásai. Budapest: Magyar Tôrténelmi Társulat. 182.
Dusko NANEVSZKI, 1980: A táltos ló. Újvidék: Forum Kônyvkiadô.
Erzsébet K. OBERMAYER és István Károly HORVÁTH, 1959: Macedóniai László. Egy humanista élete és mûkôdése a Mohács körüli évtizedekben. Századok, 773-802.
Jovan PAVLOVSZKI, 1976: Sárfészek. Újvidék: Forum Kônyvkiadô.
Vidoe PODGOREC, 1973: A szöke cigánygyerek. Újvidék: Forum Kônyvkiadô.
Kocso RACIN, 1978: Fehér hajnalok. Budapest: Eurôpa Kônyvkiadô.
Aco SOPOV, 1964: Örök várakozó. Újvidék: Forum Kônyvkiadô.
Goce SZMILEVSZKI, 2012: Freud húga. Budapest: Libri Kônyvkiadô.
Roza TASEVSZKA (szerk.), 2012: Blazse Koneszki 1921-1993: Fordítás nyolc nyelvre (A csendes Don - TaMlkozô a mennyországban - Találkozás). Szkopje: Univerzitet Sv. Kiril i Metodij. 8, 12, 17.
Tamás TUKACS, 2012: ,,Mi hát az ôrûltség? " - Goce Smilevski: Freud húga. (Recenziô). Budapest. http://kulter.hu/2013/01/mi-hat-az-orultseg/.
Szabolcs VAJAY, 1967: Géza nagyfejedelem és családja. Székesfehérvár Évszázadai 1. 65-67, 87.
Sztoján VUJICSICS (szerk.), 1960: Mai jugoszláv elbeszélôk. Budapest: Eurôpa.
András WIRÁGH, 2012: Homokszemben a világ - Goce Smilevski Freud húga. (Recenziô). Budapest: Tiszatáj. http://tiszatajonline.hu/?p=17797.
Vasil ZLATARSI, 1932: Wer war Peter Deljan? Annales Academiae Scientiarum Fen-nicae 27, 354-363.
— 92 —
'-SßaaViiO. Centra
	 A magyarországi makedonisztika 	
MAKEDONISTIKA NA MADŽARSKEM
V prispevku o makedonistiki na Madžarskem so sprva orisani tisočletni zgodovinski odnosi in stiki med dvema narodoma. Izpostavljeno je leto 1814, ko je bila v Budimu natisnjena prva knjiga v makedonščini (Joakim Krčovski: Pridiga o umiranju). Med letoma 1947 in 1949 so številni Egejski Makedonci zaradi grške državljanske vojne zapustili Grčijo in se naselili na Madžarskem; posledično se je na Madžarskem začela razvijati tudi makedonska književnost. V prispevku so v kronološkem vrstnem redu predstavljena vsa doslej objavljena makedonska knjižna dela. V delih, naštetih v članku, najdemo npr. povzetke zgodovine književnosti, predavanja o makedonski književnosti, novice o makedonskih pisateljih in dobitnikih nagrad na makedonskih knjižnih festivalih, poročila itn. Izpostavljena so tudi dela še danes pomembnih prevajalcev, npr. Pascala Gilevskega, Zoltana Csuka, Romane Gimes in Annamarie Czinege - Panzova. Številni madžarski pesniki in prevajalci knjižnih del so zaslužni, da je ljubiteljem književnosti postala dostopna tudi makedonska poezija v madžarščini.
— 93 —