Poštnina plačana v gotovini. f f Céna — Ara 1*25 "Din. SZKA KRAJINA Verszt v eni, politiesni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. V. Evf. Márkisevei, I926. február 21. Broj 8. Szám. 9 edno portájo? Nasega Prekmurskoga prebi-válsztva sztális v nasoj nővoj dr'závi sze tak zgodovinszko kak po návadi lőcsi od vszé drűgi krájov. Csi je cslovek odkriti i scsé tö isztino povedati, té pa moremo zagotoviti, ka sze Prek-murje né számo po goraj omenjeni löcsi od drugi krajin, nego nász locsiti vcsí i v resznici lö csi száma nasa dr'závna uprava té, gda szo odnyé sztáni nase Prekmurje kakedno v ozádje vriva, zametáva tam, gde je pa nyé lega, prilike i národa delavnoszt doszta véksega zagovora i podpore vreden, kak ga v'zíva. Tö lőcsenyé, v ozádje ríva-nye i historicsna razlika nam dá uvod premislávanya za nase pri-sesztno polilicsno delo, gíbanye. Znáno nam je tak vszem, ka vérsztvenoga válanya rúd je politika, záto kaksi sztális szi vze-memo vu nyé, taksa nam bode prisesztnoszt. Pítanye je szamo tó, ka kakso bi szi zavzéli. V D. Lendavi zhájajőcse vogrske novine „Népújság" piše nikelko récsi v tom dugoványi, v szvojoj Zádnyoj numeri. Pö nyé mislériyi bi rávno zatoga rázlocska volo, ki nász löcsi od drugi krajih, nam najpametnése bilö v Prékmurji edno szamosz-tojno sztratnko podpérati. Tő je pametna ideja, vendar pa to raz-govárjanye preresétati moremo, kirurgicsnp preiszkati, da naj vidimo kép i rezultat z-tiszte sztrá-ni, kak nam jo je viditi potrébno. Kelkö^. hi z telko navád i kelko lűdi telko je natur i pá-meti. Csi zdá ze — ka nam je potrébno — premiszlímo, kelko je mislénya pri dvajszeti jezero volilci, kelko fakticsno v Prékmurji jeszte, té nalehci previdimo ka je tő ednök, kakstécs je pametna ideja, nemogőcse vpelati. Vzemimo pa priliko ka je vpeli-va tá ide;a, zdaj pa pítajmo szarni szebé, stera bi bila tiszta partája vu steroj bi sze naj zje-dinili? Kak nam le znáno, goraj imeniivane novine szo Prekmur-szka opora klerikalizma. Nescse-ino trditi ka je klerikálizem nikaj né vreden za nász ki napréd-noszt postüjemo. Né. Partája je vszaka dobra, csi za národ részan kaj dobroga vcsini i csi kle-rikálszka vcsim, — vsze csaszt nyé. Pred povprécsnimi lüdmí je szamo záto potrébno grajati klerikalizma terén i zatisztoga volo, ár vszi lüdjé enáke pravice 'ze-lejo, ka nyim tüdi po szvetszki zákonaj i csloveesanszkom sztvor-jenyi ide, klerikálizem je pa v politiki po našem mislényí i po do'zivlenoj prakszi nikaj drűgoga né, kak verszki „hinternisz" v klérusa szlű'zbi, ergo naszprötnik kmeta i delavca, ki za vsze té priprávla z szkőrnatnimi rokámi krüh te, gda sze oni drűgi rávno na kmetsko bremen borijo za szvoje pravice, i tő po zavüp-noszti ti delajöcsi. Speciálne potrébe bi nász vszílile za ednotno vjedinyeno politicsno fronto i je zgoraj omen-jenoga liszta tő dugoványszka polemija né zavr'zenoszti vrédna. Kak kmetovje i polszki delavci pa vendar odkrito moremo po-vedaii, ka nigdár né ednotno v klerikálizma csrédi, nego szamo zdrű'zeno z nyimi za boj Prek-murszkoga národa dobrote, po szporázuma programi. Tő pa záto, ár sze je bojati, ka kmet szamo klérusa kőla-rivács posz-táne. — Ka je kterikalizem vu denés-nyem vrémeni részan ednoga sztána politiesni „hinternisz", tő sze dnesz 'ze vecs tajiti nemre. Csi bi nebi tiszti büo, te bi nebi bili püspöcke i popi piszatelje politiesni lísztov, bi nebi edem i drügi memorándume posíiao na ime szvojí püspökov, naj sze drű-gomi prepovedáva drűgo politiko tirati, ali z nácsisim programom nasztávlati partáje, kak sze je tö zgodilo zádnyics v szlovaskom pröti Hlinka páteri, nego bi sli vszi napré za národa dobroto v boj. Csi je né tak, sze má té püspek vmesávati i rávnotak pop v politicsna dugoványa ? Ár je pa sztem szvetlo oszvedocseno ka je klerikálna politika szamo za ednoga sztána dobroto nasztáv-lena, z „vere nevarnoszt"-jov szamo. vodo gonijo na szvoj mlin, tak tő pitanye tüdi i pri-nasz more escse eden cajt odpreta problema osztáti, toda na tiszto ednotnoszt na stero nász nikáki priprávlati namenyávajo, mi szploh niti iniszliti rieszmimo. Csi pa sze brezi vszákoga ozadja, v dobro národa, míszli zdrű ?ziti delo prvákov nasega Prék-murja, je ideja pozdrávlanye vrédna. Vszeü szi pa racsnnati moremo natő, ka nász naj stera 'ze obsztojécsa partája nepo'zré, szploh csi dela tak na moderno formo, ka nász drűge zaosztá-nyenoszti scsé meti nadate za szvoje cíle. Csi sze tő razesiszti, te léko delamo za ednotno prek-murszko partájo, ka je pa vsze léko, szamo jo doprineszti nemogőcse, escse bole pa né pri de-nésnyem volilnom szisztemi, pri denésnyem riárodi, ki edem od drügoga pametnési scsé bidti. Radgono dugsa tá proga, kak pa z-G. Radgone v M. Szoboto. Isztina ka szmo sze od naszprotnoga né oszvedocsili, mogoese szo in!zenerje rédno zmerili i je oddaljenoszt ednáka od tisztec k nam, ali od nász tá, szamo nase ver-vanoszt nam podkáple tiszta ogvüse-noszt, zakaj je vözna kárta od M. Szobote v Q. Radgonyo po sesztnáj-szet dinárov zaracsúnana, z-Q. Radgo-nye do M. Szobote pa po stirinájszet. Mogöcse sze tüdi i pri 'zeleznici zacs-nola konkurencija ? * * * Z nasim expresom mi Prek- murci li navolo mámo. Od M. Szobote do Hodosa vlák vozi kak scsé. Potnik more ednök predugo csakati na poszta-liscsi, drűgőcs pa zamüdí. Ja csi nega kredita za popravek Prekmurszke ze-lezniske proge, te szirmák Prekmurec léko gori placsüje na vsze sztráni. Vendar je né kriva lokomotiva, csi szamo tak hitro léko vozi, ka na edno vörö petnájszet km. narédi, ka je za edno pošteno sopano reco tüdi premalo, i csi lokomobilo vodja tö h't-roszt notri scsé zadr'zati, té more na prősztoj progi gdastécs posztánoti, te szi moiemo miszliti, ka je részan szamo proga kriva, stero vréd zéti je 'ze zádnya potreba, i szramota, ka vszáki trétji svelar je 'ze na blato oűi-sao, stero je nevarnoszt za potnike tüdi i pri petnájszet kilometerszkoj hitroszti. Ali bo'zedrágo, bi né dobro bilő ednoga loncsára pogoditi, ka bi pár jezer svelarov narédo ? Zemla kre zeleznice jeszte, drv pa vnöri kép, kí szo tam szamo na skodo, míszlimo ka bi sze telko kredita dönok döbilo, za Prekmurce bi pa tiszto tüdi »dobro bilo« . . . * * * A szociálpolitikai miniszter ragaszkodik az élelmi cikkek árának maximálásához. A beogradi kereskedelmi és iparkamara memorandumot intézett a szociálpolitikai miniszterhez, melyben kéri, hogy a drágaság elleni törvényjavaslatot ne terjessze a parlament eié, vagy ha a javaslathoz a miniszter mindenáron ragaszkodik, legalább lényeges módosításokat eszközöljön rajta. A memorandummal kapcsolatban a szociálpolitikai miniszter a beogradi kamara küldöttsége előtt kijelentette, hogy a törvényt föltétlen a parlament elé fogja terjeszteni és ragaszkodik ahoz az álláspontjához, hogy az elsőrendű élelmicikkek, hus, zsir és kenyér árát makszimálni kell mert ezekkel az élelmicikkekkel, melyek a legszegényebb néposztályra elsőrendű fontossággal birnak, meg nem engedhető üzelmeket folytatnak. A drágaság elleni törvénnyel különben — mint értesülünk — az ország más gazdasági és kereskedelmi testületei is elégedetlenek és ők is csatlakozni fognak a beogradi kereskedelmi és iparkamara tiltakozásához. Je vsze mogöcse?! 'Železnico szo po in'zenérszkom pláni i preracsúnanyi delali. Ka szo té zatő zaveseni lüdje, tő vervati moremo, ergo vervati moremo tüdi i tő, ka szo tak oddaljenoszti ednáke, jo merimo te'ze od léve sztrani na deszno, ali preobrnyeno. Dönok nam pa nemre v glavő idti, kak bi sze te mogli zmotiti té goszpodje in'zenéri rávno pri racsú-nanyi szamo pri progi M, Szobota — G. Radgona. Tü je z-M. Szobote v G. Pri obcsinszkom urádi v M. Szo-boti sze je — kak csüjemo — pécs podrla ... Pa csi bi sze podrla, bi escse nebi taksa nevola bila, szamo ka je növi gerent v pepéli né mogao vsze kájle nájdti, stere bi za jjadalnye gre-jenyé obcsinszke hi'ze polrébne bilé. Náimre nikaksi — kelko je escse do-szémao znáno — dvajszeti jezero dinárov obcsinszki pénez znoseni za körje-nyé v kresmé i snapsz-butike, pa nikelko tüdi vesznicske mele i graja za futranye „kotlov", zdá pa je priso réd za csiscsenyé. To sze pa godi szamo v intimnoszti obcsinszkoga dvora, obiászt i dr'závni právdnik nevémo gda misz-lijo postenése zaköriti. Vogrszki zákoni obesne uprave (közigazgatási) szo escse i dnesz v pu-noj mőcsi med sterimi nisterni szo tüdi v valánoszti. Csi je, ár more bidti vogrszki zákon obesne uprave valáni, pitamo zdaj !ze zakaj je vöniháni z-nye-ga tiszti paragraf, ki predpisuje kont-trolo —1 koncsi vszáko frtao leta — nad obcsinszkim vértüvanyom. Zakaj sze delajo skode obcsinszkomi imányi, csi bi sztem nebi vecs vödávanya bilő za dr'zavo, vesznice pa öbvarvane od vékse skode. murje népének kegyelméből. Nem akarunk szemrehányást tenni azért, hogy ehez a jólfizetett álláshoz jutottak, mert hiszen megszolgálnák, ha viszontszolgálatot tennének. Sajnos azonban, hacsak valymi személyes protekciót nem, eddig ezt nem tapasztaltuk, habár módjukban állana most, mikor kormányon vannak. Nem állíthatjuk azonban, hogy semmit nem tettek, általános érdekért igen, de speciel Prekinurjei érdekért még edd g nem. Vannak azonban nekünk speciális bajaink, miket eddig egyik párt sem respektálta mert, mint „magyaro-nok", — kegye'müktől eleslünk. S amikor ezt szemtől szembe éreztették a mi népünkkel, csak azért is radicsék felé fordult, kik mellett aztán három választáson keresztül keményen kitartott. Ezért most joggá! követelhet éppen radicséktöl orvoslást is speciális bajaira. Megvan a módja most, hogy legyenek tanitók azokban a magyar tannyelvű iskoláinkban, hol a gyermekek nem értenek más szót mint magyart, de jogos a követelésük, hogy irni olvasni és számolni tudjanak. Vannak iskolák melyek tanito és tanítás nélkül korhadnak minden javítás nélkül, mert nincsen állami támogatás. Hogy Prekinurje népének és községeinek pénzén épített M. Szobota—Hodos-i vasúti vonal nincsen már évek hosszú során át renoválva, csak azért mert a nép pénzéből épült, s a reá szorulók mindenkor szerencsétlenségnek vannak kitéve, azon is lehetne talán segíteni. Az a rendelet, mely szerint községek által beszerelt telefon halózat költségeinek csak a harmadát fizetik, csak papiron van meg eddig, harminc kilométernyire félre eső községek pedig ma is el vannak vágva járási székhelyüktől, mintha tényleg Szibériában volnának. Hogy ne beszéljünk még arról is, hogy a ini népünk teljesen ki van téve egyes lelketlen gerentek erőszakának, községi választásokat nálunk elrendelni senki sem törekszik, holott a Vajdaságban, mely pedig ugyanazon magyar törvények érvénye alatt áll, mint Prekmurje, már erősek az előkészületek a választások tnegejtésére. (Igaz hogy Ígéretekkel mi is jól vagyunk lakatva). Ezeket és még sok sok fájós sebet tárhatnánk az illetékesek elé, de hagyományos ga-valérságunknál fogva nem tesz-szük, inkább türünk s a mi jó cselekedeteinkért hasonló jót várunk, türelemmel. Ezt is má csak azért tártuk fel, hogy adjunk módot annak a pártnak személyesen és a helyszínén meggyőződni a bajokról, melynek kötelességéve tenni azt joggal gondoljuk. Nem tehát az állandó pártoskodást és személyeskedést várjuk el politikusainktól, hanem a hasznos munkát, mely az állam minden népét ki fogja elégíteni. hogy a magas sziklákról vastag sodronyköteleket dobott a hajóra és igy húzta partra a matrózokat. Két nagy halászgőzös is szerencsétlenül járt a nyilt tengeren. A gőzösökről semmi hir. Valószínűnek tartják, hogy elvitor'aztak. Négy hajó elsiilyedt Anglia partvidékén Wight szigeténél egy spanyol gőzös zátonyra jutott, egy olasz ocenjáro pedig Devonshire mngasságában fenek- lett meg. Mindkét hajó elsülyedt. Az olasz gőzös személzyetét a parti őrség mentette meg, olyképpen, A jugoszláv—amerikai adósságtárgyalások még e hét folyamán befejeződnek. Sztojadinovics pénzügyminiszter táviratot küldött Washingtonból, melyben bejelenti, hogy a jugoszláv — amerikai adósságtárgyalások kedvező fordulatot vettek és kéri a kormányt, hogy az ujabb amerikai javaslatokra nézve sürgősen lássa el instrukciókkal. A minisztertanács foglalkozott a pénzügyminiszter jelentésével és elhatározta, hogy teljes felhatalmazást ad Sztojadinovics-nak az esetleg létrejövő megegyezés aláírására. A határozatról azonnal kábeltáviratban értesítették a pénzügyminisztert. Az adósságtárgyalások a pénzügyminiszter jelentése szerint előreláthatólag még e hét folyamán befejeződnek. A kedvező hírt örömmel vették tudomásul politikai és pénzügyi körökben. HIRDESSEN A „Mőrszka Krajiná-ban" Pártoskodás volt ember emlékezet óta a politika munkájának megölője, a hasznos nemzetgazdálkodás féke Azok kik a nép bizalmával kerültek és kerülnek oda hol a nép javáért dolgozni lehet és kell, nem tényleg annak a népnek az érdekét képviselik, hanem az egyes pártok vezéreinek, politika kimagasló alakjainak érdekét, azaz azok akaratát teljesitik híven és vakon, minden ellenszólás nélkül, eltekintve a nép javaitól. Mindig és mindenkoron személyi és párt dolgok tolatnak előtérbe, ami — természetes — személyeskedést és pártoskodást idéz elő, minek létezésével pedig dolgozni a nép javáért kizárt dolog. Mikor személyi és pártharcok felülkerekedésével megszűnt az állam alkotó munka, akkor ezt nekünk Prekmurjeiknek hatványozva kell megereznünk. A tagadhatlan mostoha elbánás, melyet a megszállás óta kell sajnálatosan éreznünk, méginkább érezhetővé vállik. Az annyira kel-lendő közhasznú invesztáció nemcsak, hogy méginkább elmarad, de még megemlítésre sem méltatják. Pedig mennyi minden vár sürgős megoldásra, segítségre. Hogy mindezt közelről láthassák és meggyőződhessenek róla, közel sem jönnek azok, kiknek eme segítség módjukban állana megadatni s akik pedig a választások idejen nem lekicsinyelendő voksot vittek el éppen innen Prekmurjéból. Radicsék felé fordolunk első sorban. Ezen párt képviselői közt ketten jutottak mandátumhoz Prek- Szeretlek! — Elbeszélés. — Bocsánat Mr. Lucientes, még egy más is van, amit mi angolok nem igen szoktunk otthon gyakorolni, de annál többször a continensen : ha valakinek sok és heves vére van. Mindketten elhagyták helyőket. — Mikor? kérdé büszke mosoly-lyal a spanyol. — Holnap hajnalban ; a Bois de Boulogne levegője reggel kellemes, le-hütöleg hat az idegekre, különösen a tő közelében, barlang mellett. — Ott leszek. Az angol egyenes tartással, ajkán mosolylyal hajtá meg magát és távozott. IV. A ház, melyben a festő lakott egyemeletes volt s a terem, melyben a földszinten vendégeit fogadni szokta, illatos kert nyilt. Holdvilágos este volt, nyári alkony, A kert virágai között fiatal pár sétált, karöltve, nevetve, tréfálva. Minden mosolygott körülöttük. A csillagokat olykor elboritá egy átsuhanó fehér felhő, aztán ragyogva bukantak elő, mintha tréfálnának a földdel; a keresztül iramlő sztllö megrázta az ezüstnek rziz-i—*•..................— — látszó leveleket s Inez fürtéit; a kavicsok szökdécseltek lábaik alatt, a virágok fejei üdvözlőén hajlongtak ide-oda a könnyű ruha érintésére, a természet és szivük egyaránt telve volt szerelemmel, enyelgéssel, boldogsággal, mig lassanként az ábrándozás veszedelmes csöndje vette őket körül. — Inez, mondá az ifjú halkan, lehajolva hozzá, az oly boldogság, mint a minek, nem tarthat sokáig; mit tennél, ha én — meghalnék ? A leány nagy szemei bámulattal tapadtak reá. — A szerelemben nincs halál: mondá, mosolyogva hajtván az ifjú vállára fejét. Ez az az egyedüli a földön, a minek kezdete van, de vége nincs . . . — Ha én meghalnék, s te egyedül maradnál — folytatá Paoló ; — mig hangja kissé reszketett nemde visszatérnél Velencébe virágaid közé ? — Mit keresnék ott? — mondá csodálkozva a "leány, én csak addig élhetek, és ott, hol szerelmed fénve betölti a láthatárt . . . Az ifjú lehajtá fejét, hallgatott. Aztán mélyebb hangon beszéltek ; az est titokteljes neszszel kísérte szavaikat, a ház előtt álló hársfa levelei reszkettek, az ezüstös fényben hosszú árny lengedezett lábai előtt; a virágok megnyillott szirmaikkal gyönyört leheltek a meleg levegőben. — Hogy hívták azt a sápadt arcú leányt, ki a Lidón mindig melletted ült, s kagylókat árult kérdé egyszerre, hosszú hallcsatás után Paoló. — Anuncíata Vaga. — Anuncíata Vaga! ismétlé az ifjú, mintha emlékébe akarná vésni e nevet. Egészen sötét lett. Páris órái tizenegyet zúgtak, a város csak ekkor ébredt fel, a Bouleverdeok hemzsegtek a sétálók és mulatók seregétől. Paoló és Inez, nem gondoltak reájok. A felhők elboriíák a holdat, a holdat, a virágok illata erősen része-gittö lett, a hárs levelei feketék lettek a sötétben, az est fénye megtörött az emelet ablakain, a természet gyönyört lehelt, a távoli lármás élet itt néma csendben veszett el, a harangok tizenkettőt zúgtak. V. Egy éj a melynek nincs reggele. Inez csak egy percre ébredt fel, aztán lelke örökre aludt. Bámuló arccal, csodálkozó szemekkel nézte a mozdulatlan, halvány arcot, érinté a jég hideg kezet, aztán ráborult a szivre, mely már megszűnt dobogni, s azt sugá a h halott fülébe; szeretlek . . . Mosolyogva nézett a hozzá beszélő magas férfi alakra : nem iátta homlokán a Kain jegyét ; de nem felelt. Később mosolyogva nyujtá kezét a sápadt Anunciátának, ki eljött érte hogy visz-szavigye a Lidóra virágaihoz. Mosoly gott midőn az öreg anyóka kisimitá homlokából fürtéit és könyes szemekkel szólitá nevén; nézte a napot, a csendesen uszó fellegeket, illaios virágait, melyeket ellankasztottak a forró sugarak; hallgatja a tenger locsogását az evezőcsapásokat és — mosolyog... Olyan északa borult reá, melynek nincs regele. Visszatért virágaihoz, a Lidóra aradó napsugarakhoz, melyek anyai örökségei voltak; boldog, csendes és mosolyog, csak akkor tör ki olykor zokogásban, ha egy-egy gondolata to va suhan s nem áll meg a Lidó partján. »Még mindig várja« — súgja iiyenkor sóhajtva öreg társnéjának Anuncíáta. — Egész életében fogja várni, viszonozza a ráncos képű anyóka. Mr. Forfax elhagyta Parist a szép Inez nevű képpél, Paoló Qoya Lucientes utolsó remek müvével, a ■ festő pedig a Pére Lachise temetőjében virágos sírdomb alatt álmodik a fülébe zúgott szóról: „Szeretlek". Glaszi—Hirek. Dvogovor. Miska: Kama, kairia Stevan tak pricájti ? Stevan: Idem na obcsin-szko hi'zo. M.: Ka bos pa tam delao ? St: Neszém nikakso „szkáz-nico", ka bi rad obcsinszki tájnik büo. M.: Ka ti pa vecs v glavö neszpádne, vem je pa tö né za tébe. St.: Zakaj pa né ? Vídis dela je malo, plácsa je velka i lépa, pa z pénezi szi tüdi tálajo, toga je pa preči. Kaksi strofi, fogyasztás pa kaj táksega, za stero ovim driigim né trbé znati i zvün toga escse kak növoleten dár, sze dobi plácsa za trinájszeti meszec, ka prinasz domá neverno, mi szamo do dvanájszet meszecov známo esteti v ednom leti, to za méne vsze pase. M.: Kak je tő mogőcse, vem pa péneze szamo péneznik dobi do rok? St.: Tő ti nerazrnis. Pénztárnok szamo telko dobi, do rok, kelko nyerni drűgi do rők dájo, esi szam ne pela gaszo. Pénztárnok za tiszto dobro plácso nemre vekoma tam szedeti i esi vszáke kvatre ednők dönok pride v kan-calájo, ka pa on zná ka gde za pénez jeszte. Ka nyerni ovi tá dájo, tiszto v gaszo zaklene, za stere pa neve, z tisztim sze pa „Behtnische cirkl" narédi. M.: Da szem pa jaz tak csüo, ka szo ovi na létoviscse odíslí i ár je vszem Benko na rép sztőpo, de tüdi „pénztárnok" v penzijo ső, aii prvle more ni-kaksi preminjeni dvajszetijezero dinárov v obcsinszko gaszo z-szvoji pénez doli „guberérati". St.: Niháj ti Miska szamo toga Benka hojdicsi, té tüdi szamo doszta szkácse z tem »villanyosom«, tak da bi mi doszéga-mao v kaksoj tmici bili, pa scsé vsze pénese notri v tő vdariti. Ovi szo záto vecs za váras dob-roga narédili. M: Ka szo vrábleca narédili ? St.: Glédaj, jasz ti nakrátci vsze razlo'ziin ka szo narédili dobroga. Té ka szo obcsinszke péneze vkradnoli, szo záto sztem nikaj né zapravili, tő je tüdi vá-rasi v haszek prislo. No ja, ki szo szi péneze raztálali, szo je vendar zápili — szi vido, ka né szamo noszé, nego i tüdi ozimice szo nisterni rudécse meli — pa je pénez nazáj v obracsáj prisao, z vinom pa váras „fogyasztás" (trošarino) dőbo i tak nazáj v varasko gaszo je prislo nikelko i pénez. — Cipicsnyek tam pri r Ledavi je lepő vréd vzéti tak, ka kukorsese i zeljevno kocenyé z korenyom zaszajeno kosta varasko gaszo szamo deszétjezero dinárov. Graba od spitála prőti málomi Petri, kak ide na „Szúnyog sziget", szo na kaksi sztő metrov vő zbetonérali, ka naj korátje po zelénoj vődi neszkácsejo, tő kosta — Szkocsnina od'zrebeov je za tekoese leto na szedemde-szétpét dinárov zní'zana, nasz-prőti lajnszkoga leta ednosztopét-dvajszetim. Macskővci. V nedelo 7-ga szamo szedemnájszetjezeropétszto t. m. je bíla obdrzána veszelica dinárov. Vi'.ico za ovodov szo í našega nővo nasztávienoga ga-tüdi vőszflajstrali, ka naj Mari- szilnoga drüstva, ki je bila dobro csov Miska nevozi po blati kra- ebiszkana. Csirávno ka gaszilno vam tráve, pa szo escse edem drűstvo szamo edem meszec ob- meter tratoára niháli za simi pun csöke, to je kostalo szamo sesz-nájszetjezero dinárov. Niksi plejat-ni lagev szo dáli naréditi, ka bi z-té prednyesi vilic gráb gnojsnico dáli vövoziti, esi v nyega szkricsis ti Miska, te po célom szvéti „trádiuin" csűje, pa kos Dinár, külföhlre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár cm.-ként: szövegközi és nyilttér 150, rendes r—, uprohidetés 0'70 Din és az illetek. Többszörinél engedmény. VÉESZTVENO. Nas szadovnyák. Sztanovito je nasega vértüvanya edem lépi tao v nasein szadovnyáki viditi, témbole pa te, csi je tiszti v lépőm rédi i z bőgsim szort-drévjom zaszajeni. Né je pacs szadovnyák szamo tiszti szadovnyák, steri je zaszajeni z drev-jotn nego steroga szadiké szo ocsiscsene od vsze skodlivcov, pravilno obrezane gnojene, stere szo tak na vszebino, kak na nyí szadű kakovoszt, zorjenyé i dobroto prve vrszte. .Gda je tő nasega kmeta prva náloga za fun-dament pri vértüvanyi z Fzadov-nyákom, te na etom rneszti mo remo oméniti, ka je nasa kméts-ka dríi'zba tüdi natő glédala, gda je za szvoje kotrige 1500 falátov szadovenoga drevja (cepike) na-rócsila. Kelko té bőgsi szórt szo nyé szadűznanci za dobro szpoz-nali, tiszte szorte je drű'zba na-rőcsila i v krátkom pridejo v M. Szoboto, ki bődo po zni'zanoj céni raztálane med kotrige kméts-ke drü'zbe. Te najfinejše i za naso krajino najprímernése szorte, kí je dobi diű'zba, záto na-etom meszti opišemo, z steroga szi tak naj vszáki zná preracsú-nati kakse szorte jábok nyerni ménka i kaksa szo za nyega vu-godno. Opísz té szórt, stere sze léko dobijo, je szledécsi: Renszki bobovec ali nak-rátci »bobovec«je zimszko ja-boko, Domá je z-Porén ja (Rajnamellék) v Nemcsiji, ali prinasz sze je 'ze tüdi preci odomacsila. Drévo.. poszebno mocsno raszté i jo v szadovnyákaj rávno záto pogősztoma nücajo za sztéble. Cveté kes'.no v trétjem frtáli cvétne dőbe. Cvét je né obcsüt livi. Drévo 'zelé rodovitno vla'zno zemlő. Szühocse pa tüdi velike mokrőte neprenása dobro. Vu premokroj zemlé rakaszto posz-táne. Gledőcs na lego je ne prebrano. Tüdi v mrzlom vetrovnom kráji dobro raszté. Gledocs na rodovit-oszt, szpádne med té najhvale'znese szorte. Rodí na-vádno vszáko d-űgo leto. To je nájbogsa szórta za kmeta, za naszádé na pőli, trávnikaj, kre cészt i potokov itd. Lásznoszti, ki tő szorto priporocsajo pővati, szo poleg te'ze: trplivoszt i neobcsüt-livoszt szadű pri posilanyi escse i trdnoszt, z sterim viszi na drévi, velika neobcsütlívoszt pröti mrazi i neprebéranoszt pri oszkrbi. Szád je szrédnye veliki, na-vádno visz'ki i sze prőti mühici (pőpek) zvoszkí. Gladka kő'za je szvetla, na drévi né lepa viditi, ze'enkaszta, keszné pa bole po-poerdecsi. Muha (pőpek, rő'zica) je mala, zeléna vunatna. Trnek je lesznáti, erjávi potisnyeni na szt'an. Zelnkasztobélo mesző je trdo, kisziloga 'zmaja, brez dijéka. Prőti szprolélji posztáne 'zmaj té jábok milési, mesző mehkése, j 'zmajnési i, tak je vréden iména: sztolni (asztali) szád Nyi brátva vrémen je meszeca oktobra drűga , polovica pa sze dobro dá tá szhrániti. Zori sze do januára ino sze dr'zi do junija. V szhrambi komaj 4°/o e zgübí od szvoje te'ze. Tá szórta je za küpcsijo pő vanya vredna. Kak sztolni szád je návecs vréden proti szproio-létji, najvékse vrédnoszti je pa za vszeíelé vérsztveno potrébesi-no. Ár vszebüje 13"/u cukn, 6°/0) kisziline i 0.9°/ü0-ov csreszlovine, je tüdi doszta v/édno za jabocs-nico. (Dale pride) KÖZGAZDASÁG. A törvényes kamat Az igazságügyminiszter most meg akarja ál lapítani a törvényes kamatlábat, illetőleg maximálni akarja a kamatot s intézkedésének meghozatala előtt a Pénzintézetek Országos Szövetségéhez fordult és felvilágosítást kért, hogy miképp kívánnák a pénzintézetek a kamatlábat szabályozni. A szövetség felterjesztéoé-ben azt kívánja, hogy a telekkönyvileg biztosított tartozások után a kamat 8 — 12% legyen, a pénzintézetek kereskedelmi és váltókövetelései után a kamat ne korlátoztassék. Kérik, hogy a kamatláb szabályozása csak 1926 — 27-iki költségvetési törvénybe foglaltassák. A méltányosság azt kívánná, hogy az igazságügyiminiszter necsak a bankokat, hanem az adósokat is kérdezze meg, milyen kamatot tartanak méltányosnak. k'No v Murski Soboti. V SOBOTO 20 februarja in V NEDELJO 21. februára popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri Quo Vadiš Historijski film u dva dijela u doba rimskoga cara Ne-rona, po istoimenom glaso-vitnem romanu od H. Sien-kievieza Dio II U glavni ulozi: EMIL JANNINGS. Kérjük a bérletjegy tulajdó-nosokat, hogy jegyüket szombaton és vasárnap délig a pénztárnál váltság be. VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. Trztvo. Kereskedelem. Biágo — Áru. LJUBLJANA: febr. 18. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 315 — 'Žito—Rozs » ^15 — O vesz—Zab » 180— Kukorica 150 — Proszö—Köles > 215— Hajdina » 260- Szenő—Széna » 72 50 Qraj—Bab csres. » 300 — zmésan—vegyes bab 200— Krumpli » 75 — Len.sz.— Lenmag » 500 — Det.sz.— Lóherm. > 2400 BENKO: febr. 18. 1 kg. III. II. I. prima Biköv.l Bika ) 7 50 8-- S 50 9" — Telice (fÜszö 750 8 — 8 50 9"-Krave [ STehén j« 2 - 3" 4*50 Teoci j Borjú I J 8'- Szvínyé—Sertés 14 Mászt I-a— Zsirl-a. . . 28 -Zmőcsaj--Vaj , . . . Spé—Szalona .... — Belice—Tojás 1 drb. . . 9 16- 35-30-25"— 1.— Péneai I Dollár . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga 1 líra . . . Pénz D. Zürichben 100 Din 9 17 oo 40 0.<>79 7-97 167-40 227 50 sfrk. LEGJOBB regényel] magyar nyelvben már használt állapotban, rendkívüli olcsó áron kaphatók. Családok részére szórakozásnak Uj idők "és BORSZEM mm kapható: I. HAHN papirkereskedésében MURSKA SOBOTA. NA ODDAJO je edna hisa z ed-nim plugom grünta nato 2 hisi, künja spájz, gümla, utale in szvinjski hlevi. Pozve se v Polani pri Porédos Károlyi pa v Pužavci priTemlin Lajosi Hisa sze léko pogledne v Zankovcih h. st. 87. Eladó 200 szál öreg fenyőfa gerenda nak és deszkának olcsón MIKO-LÁNÁL G. Petrovci. Vsáki práznik, nedeio, četvr tek in soboto koncert. Svin ciganska godba baranya. Minden ünnep- és vasárnaj úgyszintén szombaton és csütőr tökön koncert. Játszik baranya velika mnni:p na? y kavarna IIIEUHLkávéhá; i IIHI^IHIIHI LEGÚJABB Párisi és Bécsi kalapmodelok ki lapujdonságok nagy választékba állandóan raktáron. Gyászkalapd rendelésre 24 ora alatt elkészü nek. Mindenemü kalap alakítást) elválaltatnak. Filz kalapok lQ Din -tői, bársony kalapok Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyai ott nagy választék kötények, hi risnyák, mindenemü kötőt ál gyermekek és falnötek részér pipere és rövid áru czikek nagy v lasztékban a legolcsobb napi áro A. Király trg. z klobuki, perilom i krátki-n blágc M. SOBOTA (Berger-féle há2 Szolid árak I Pontos kJ szolgála lás^ íia