Cftna — Ara 1-25 Din.
MÖRSZKA KRAJINA
MURAVIDÉK
Vérsztveni, politicsni i kulturni tjédnik.
'ét. IV. Évf.
Márkisevei, Í925. április 19.
'pofessor-hiíjszhács.
Kmeta—vesznícsara te'zi né jszamo bo'zna letina, szlab pőv doszta neplácsanoga dela, nego I velke dácse, stero pri, denésnyi niszíki*céná nyega pridelkov ne-vémo kak bódé mogócsi plácsa-ti. Kmet sze dosztakrát nema vrémena, návecskrát sze pa nes-cse brigati za politicsna dela po-edíni partájov, kí szo pravzaprav rúdarje páverszki kól, i tak — persze — nevé, da je nyega ná-bógse delo, vértüvanye i szejanye zaman,^csi pridelka, 'zétve haszek rávno té vu véksem táli tá zaigrajo i kmeti more bo'zno idti. Za vsze tá dela i nevöle ta pró-szta pametj'ze -szamóarzmeto — obiászti kriví.
Poedíni faktorje nisterni ob-lásztevlfpa |szvojemi poz^ányi verno, za kmétski interess poedíni krajin vsze^tiszto vcsiníjo, ka je potrébno, negleoócs na politicsno zahrbtnoszt. Politicsna Zagri'zenoszt pa, ki je né v má-lom táli pretirana zavolo doszég -nyenoszti oszebni ambicij, tüdi kak táksa scsé grajati nase vérszívó napredüvanye, tak da bi nász tá politicsna-demokrátszka szkisnyáva ze nebi zadoszta dü-síla, na opanke szprávila. Pri /szem tom sze nemremo csüdi-irati, csi je za vsze tá nevóle obiászt vzéta za krivca, csi tüdi escse i oblásztam podvrženi uradniki hujszkajo kmete próti oblásztam-
Kak nam je ze znáno, kak privszem drügom tüdi i pri živinoreji szmo prišli v toj bojn-szkoj i póbonszkoj dóbi n i konec. V-tom i v preminócsem leti pzmo ko/naj prišli do loga, ka je tüdi i obiászt mogla previditi, ka sze nam pomágati trbé i tó za drzáve obesno vérsztveni interess. Za té cil sze nam je pri-szkrbelo píemínócse leto štiri csisztokrvni bikőv z svicarszkoga simtnthála, ár pa na ponovno pítanye srezkoga poglavarsztva veterinarszki oddelek íno na oszebno iszkanje oszkrbnikov i ponüjanye g. zivinozdravnika szo ize za bike prevzéti szamo trijé imeti zavzéii, je strti bik oddáni horvatsko. Vszeedno je pa z em 'zivinozdravnik, ki sze je za as vérsztveni sztális povzdignoti avzeo, z ev. blamá'ze v nikelko eseni biio, v nase 'živinoreje ugodnoszt. i ka sze g«_di?
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Broj 15. Szám.
Oblásztni organ je razrešeni od blama'ze, nam pa plemenilna potréba 'živinoreje zadoscsena. isztina ka nerazmetl lüdjé sze zdá ze csemerijo, — kak vszig-dár i netemeljitno, — mogócse szamí szebi na skodo za prisesztnoszt. I gda je lűdi neopravicse-ni i vendar nevoscsliva csemeri-tev próti obiászti naperjena, té je nedopüsztlívo i obszojenyá vréd-no escs» i hujszkati národ, kak-edno ogen z olijom gasenyé, né s -amo csi csini tó eden prószti csiovek, nego témbole csi csini tó eden dr'závni szlü'zbenik, kí bi tisati próti oblásztam escse i lödi mogo ne da — naszprotno — hujszka kak je tó csinüo g dr. Robič gimn. professor z M. Sobote, kak zasztopnik Pribičevi čove demokratie na té sztranke v Püconci .29-ga márca 1925. obdrzánom gyűlési ki je erkao: „Kűhar neszmé dobiti 'zrebca, tó
nasa sztranka (!) nedopűszti. Kaj, on, kí je 'ze bika dóbo, pa bi mu pá 'ze 'zrebca dáli, (obiászt op.) tó je szvinjarija."
Pitamo zdá 'ze obiászt i g. ravnatela gimnazije, kak pride k tomi eden dr'závni uradnik, da szi z politike táksi aktiven tao more vzéti i ka vecs, proti, pred lűdmi v szlabom poglédi sztojé-cso, obiászti lűdi indirektno hujszkati. Ali g. dr. Robič miszli, da Kühara posztávi pred lüdmí v szlab pogléd sztém, da je on bika dóbo? Né, lüdjé sze sztém na obiászt razszrdijo, náimre csi sze hujszkajo, csirávno nyim vszeedno more bidti, — z-vér-sztvenoga pogléda, — sto dobi bika, dali jeszte. G. Robič bi szi premiszliti mogo kakso funkcijo zvrsáva, kak dr'závni uradnik, i né hujszkati lűdi próti oblásztvam, zavolo — demokrátie.
Halálra ítéltek két orosz tisztet.
A vranjei bíróság most Ítélkezett Korolijev Petar orosz főhadnagy, a menekült oroszok kórházának parancsnoka és Nazarenkó Timót kórházi szakács felett, akik — mint annakidején jelentettük — meggyilkolták Sztevano-vics Jordán Vranje-fürdői földmivest és feleségét. A két orosz vendégségben járt Sztevánovicsékndl és a vacsora
elfogyasztása után a házaspárt a kórházi konyhakéssel lemészárolták. A bíróság a gyilkosokat halálraítélté.
Érdekes, hogy az oroszkatonatiszti becsületbíróság külön foglalkozott az üggyel és Koroliev főhadnagyot halálra, rangfosztásra és fegyver megvonásra Ítélte.
Je vsze mogőcse!?
V „Mörszka Krajina" 13. broji od dnéva 5-ga aprila (M. Kraj. je !ze 3-ga apr. gotova bila!) szmo kritizé-rali nase prekmurszke postne mizeri-je. Povedali szmo obedním tüdi i tő, ka mogőcse je falingo né tak v M. Soboti iszkati, kak bole pri sparavnoszti i mogőcse nebriganoszti postne direkcije. Kak tő z zadovolnosztjov na znánye vzememo z pojasznila g. upravnika poste v M. Soboti, naše tozadevno prito'zbe pripoznajo i ka vecs, szo 'ze tüdi vlo'zili na postno direkcijo v Ljubljani natő gledőcs predlog kak bi sze té postne mizerije v Prékmurji popraviti dalé.
Kak szmo ze oménili, tá odgovor g. upravnika z zadovolscsinov potrdimo, obednim pa zahválimo za tak lépi naesrt, ki je ká'zipot za bo-dőcsi jaksi postni obracsáj v Prékmurji. Ár szmo pa od inizerij na tom meszti piszali, odgovor szi tüdi na tom meszti prineszti za duznoszt pripišemo, i da ná vszáki zná gde je dobra vola, tak odgovor, kak vlogo na direkcijo v celőti prineszémo z pripombov, dabi pes-postonosenyé z Martjáneq v Prosenjakovce predalecs, pretereseno i nevarno bilő, je bole prjporocslfvo prevá'zanye poste med té poštami z vozom. Vsze drugo je
pa prima naesrt, pa csi bi sze vpos-tüvali escse i Főkovci kak szred fna edne velike okolice.
Poglednimo zda 'ze odgővor i vlogo v originálnoszti, ki sze glászi:
Štev.: 484. Pošta v Murski Soboti. Murska Sobota, dne 4. aprila 1925. Slavnemu uredništvo časopisa „Mörszka Krajina" v Murski Soboti.
Opravičeno kritiko poš ne zveze s pošto v Prosenjakovcih smo podprli s predlogom za čimprejšnjo izvedbo in jo poslali direkciji pošte.
Opravičene zahteve prekmurskega prebivalstva glede zboljšanja p. zvez smo našteli v 9 točkah ter prosUi za takojšnjo odpomoč pri lahko izvedljivih točkah, ostali nedostatki pa da se odpravijo v teku leta.
Prepis predloga prilagamo.
Upravnik: J. ČUČEK
*
Br.: 184. Pošta v Murski Soboti. Predmet: Poštne zveze in razmere v Prekmurju. M. Sobota, dne 4. IV. 1925. DIREKCIJA POŠTE iN TELEGRAFA
v Ljubljani.
V priloženem časopisu tedniku »Mörszka Krajina« štev. 13 z dne 5. aprila 1925 je pod nadpisom »Je vsze mogoese« kritika poštne zveze s pošto v Prosenjakovcih in o poštnih /vezah v Prekrnurjn sploh.
Pisec kritikuje, da dobiva pošta v Prosenjakovcih samo trikrat na teden poŠte in še to s peško hojo, medtem ko je imela prej dnevno vozno pošto iz Murske Sobote v Prosenjakovce.
Da se temu odpomore in da bo konec napadov po časopisih glede poštnih zvez, prosimo direkcijo:
a)	da pospeši uvedbo automobil-skega prometa Murska Sobota—Mar-tjanci— Bogojina — Dobrovnik — Dolnja Lendava mesto — Dolnja Lendava kolodvor,
b)	da se uvedejo direktni sklepi Murska Sobota—Prosenjakovci, ki bi s<i do Martjancev prevažali s poštnim automobilom, med Martjanci in Prosenjakovci pa da se uvede dnevna poštna zveza s pešhojo.
Nadalje prosimo direkcijo:
A)	V kraje Moravci in Tešanovci dostavnega okoliša Martjanci naj se uvede dnevna dostava na dom. Moravci štejejo 725, Tešanovci pa 887 prebivalcev : prvi kraj je oddaljen od Martjancev 2 8 km. drugi pa 4 6 km. iti ležita oba na glavni cesti v isti smeri. Oddaljena sta en od drugega samo 2'1 km.
B)	da se uvede z vsemi poštami v Prekmurju vsaj enkratna dnevna zveza (Bodonci je nimajo).
C)	Da se otvori čimprej pošta in telefon v Hodošu.
D)	Da se otvori pri pošti v Dob-rovniku, ki je važno in že staro trgovsko središče, telefonska centrala ali pa vsaj telefonska javna govorilnica.
E)	Da se otvori pošta v Mačkov-cih, v dostavni okoliš te pošte pa bi naj spadale občine : Mačkovci, Proseč-kaves, Poznanovci, Kuštanovci, Dan-kovci, Moštjanci, Košarovci, Otovci in Vidonci.
F)	Da se pošta v Oornji Lendavi spoji z dnevno vozno pošto v Mač-kovce na postajo k poštni ambulanci (Qornjd Lendava je stari trgovski Centrum).
Q) Da se uvede čimprej direktna ambulanca Maribor—Hodoš (In ne samo kakor do sedaj, do M. Sobote.)
H)	Da se uvede med Mursko Soboto — Cankova—Rogaševci dnevni auto-poštni promet (zato je priporočljiv majši tip kakor Opel, Magirus, Fiat).
I)	Da se otvori pri pošti v Pu-concih telefonska javna govorilnica, za katero se ta kraj z večjimi tovarnami za opeko, ki zalagajo celo Prekmurje, že leta in leta poteguje in do sedaj brezuspešno. — (Spisi morajo ležati v Beogradu.)
Če hočemo zadovoljiti prekmursko prebivalstvo in spraviti poštne razmere tukaj v tako stanje, kakor je bilo pred vojno moramo gorinavedene točke izvesti.
To so glavne točke glede zboljšanje poštnih zvez in poštnih razmer v Prekmurju in dokler se to ne bo izpolnilo prebivalstvu Prekmurje, ki šteje 100.000 ljudij. ne bo konec kritiziranja poštnih razmer v Prekmurju.
Direkcijo prosimo, da prične takoj delati na tej vsaki posamezni točki in da izvedljive isvede takoj, ostale pa v teku leta.
Upravnik pošte:
Hz államhüségröl.
A nacionalista pártok fő ütő kártyája, érinti ez legjobban a demokratákat, az, hogy ők, illetve a benne levők, az egyedüli áiiam-hfi párt. minden más párt többé-kevésbbé államellenes, s mert ez a párt megfelelő sajtóval is rendelkezik, s mi több a kormányszerv bizalmát is élvezi, találkszik sok-sok ideálista, kik a „nacio-nálisták" államhüsége mellett esküt tesznek. De nézzük csak mennyiben van nekik igazuk.
Szerintünk államhű, jobban államalkotó az, ki uj javakat illetve jókat alkot, hogy azzal az állam haladjon ugy gazdaságilag, mint kulturában. Azért el kell ismernünk azt, hogy legállamhűebb, illetve alkotóbb eleme mai államunknak — a földmives. Földmives teremtette meg az aktiv kereskedelmi mérleget, ő nyomta el az elégedetlenséget, mert adott elegendő kenyeret és ő adja az államnak az erőt, mellyel még a legrosz-szabb politika és kedvezőtlen administratió mellett is mozoghatunk. A földmives mellett nem szabad megfeledkeznünk azonban a többi gazdasági szervekről sem, kik az ipar és kereskedelem mai nívójának emeléséhez nem kis mértékben járultak hozzá. Hol volna a mi államunk, ha éppen a gazdasági rétegek nem segítenék abba, hogy megfelelő adóalapra szert tegyen! Mi főldinivesek s gazdasági körök általában vagyunk az államalkotó elem, mert éppen és csak mi adtuk meg az alapját az államnak a konsolidációra, az állandósításra. Csak sokkal utánunk jönnek, mint államalkotó elem, számításba pártok, illetve ennek politikai exponensei s ráadásul mindennek még nagyon is minimalis mértékben. Éppen azért ezen pártok államalkotó voltáról csak erősen viszonylagos mértékben beszéljünk.
Nemkülönben mondhatjuk a pártokra is, hogy csak az államalkotó párt, amely az állam javáért valamit tényleg tett is. Miután pedig s éppeu arról a nacionalista, illetve demokrata pártról nem mondhatjuk el ezeket, mely legjobban kiabálja, hogy ő az egyedüli államalkotó és fenntartó párt, nem is írjuk alá ezen állítását, hanem ellenkezőleg, állítanunk kell azt. hogy éppen tőlük ered minden baj és gonosz, ami a tulmegadóztatás miatt az adófizetőt a porbadönti, de viszont az államgazdálkodás nem a legprímább mérlegét állítja elénk. A mérleg, mely e tekintetben elénk állíttatik, minden más csak nem örvendetes, éppen azért ezen pártnak és hasonló pártoknak leghelyesebb és legokosabb cselekedete az volna, ha az államhűség, alkotás és fentartás osztálybasorozása felett a rendes munkára és ténykedésre térnének át, mert hogy ez a titulos őket illethessen
meg, illetve ők csak maguknak vindikálják e tekintetben az elsőbbséget, éppen a fentiek alapján, tul van a kritikán. Vagy ha csak azért vindikálják maguknak ezt a jogot, inert az adózók túlterhelésével (a mult évben is 160°/o-al több adót szedettek be) fizetettik meg jól magukat, akkor aláírjuk, de semmi esetre sem azért, mert ők nacionalista cirnbe burkolódzva akarják magukat annak minősíteni.
Semmiképpen sem áll pedig az, hogy államalkotó és fenntartó csak az lehessen, aki a sovinizmus határait is túlhaladó „nacionalizmusnak* nevezett bloknak a tagja illetve híve. Alkotó, fenntaró csak az lehet, ki a köz javára alkot, müvei valamit, nem pedig mint ezeknél szokásban van — rombolni és embereket kinozni, talán csak a saját pártcéljaik elérése véget, ami végre is nem dicsőség. Ennek a neve bűiokratia és korupció nem pedig államhűség

Végleg meghiusult
az orosz-magyar kereskedelmi szerződés terve.
A Magyar Távirati Iroda a következő félhivatalos jelentést adta ki: — Minthogy március végén nyilvánvalóvá vált, hogy az 1924 szeptemberében megkötött magyar—orosz szerződés, az 1925. évi április 12-ikében megállapított határidőre nem lesz ratifikálható, a magyar kormány javaslatot tett e határidőnek hat hónappal való meghosszabbítására. Az orosz kormány az elhalasztáshoz azzal a feltétellel volt hajlandó hozzájárulni, ha a szerződésben foglalt legtöbb kedvezmény elve elejtetik. A magyar kormány, tekintettel arra, hogy a szerződés legfontosabb része a legtöbb kedvezmény, olyan értelemben válaszólt, hogy ilyen módosítással nem volna
módjában a szerződést ratifikáltatni.
E közléssel kapcsolatban beavatot helyen a következő nyilatkozatott tették; A magyar kormány annak idején éppen a legtöbb kedvezménynek Magyarország számára való biztosítása érdekében határozta el magát az Oroszországai való kereskedelmi szerződés megkötésére és a kedvezmény nélkül nincs abban a helyzetben, hogy a szerződés becikkelyezését a nemzetgyűlésnek javasolja. A kormány kellő időben telte meg a lépéseket a ratifikálií időpontjának elhalasztása iránt, ami azért vált szükségessé, mert a szerződés törvényhozási tárgyalása nem volt beileszthe-tö a nemzetgyűlést már előzően megállapított programjába.
Lemondott a francia kormány.
A kamara csütörtöki ülésén a többség a felvetett bizalmi kérdésben a kormány mellett szavazott, a jobboldal azonban átvitte a kormány elleni tá-
madást a szenátusba is és pedig teljes sikerrel, úgyhogy egy napirendi javaslattal kapcsolatban sikerült leszavazni a kormányt. Emiatt pénteken este
Herriot benyújtotta a köztársaság elnökének a kormány lemondását.
A szénátus pénteken a pénzügyi helyzetről;*?;folytatta a vitát, ramelynek során Francios-Marshall, a Poincaré-kormány volt pénzügyminisztere élesen támadta a kormány pénzügyi politikáját,
A beszédre Herriot válaszolt és kijelentette, hogy nem tartja helyesnek erről a nyilvános vitát, mert a pénzügyi helyzetről most legfeljebb , a parlament bizottságának bizalmi ülésén lehetne szó. Kéri a szénátus bizalmát, hogy végrehajthassa a pénzügyi szanálást.
Ezután Poincaré beszélt, aki összehasonlította kormányának munkáját a mostani kormányéval. Kétségbevonta Herriot érdemeit^a költségvetés egyensúlyának helyreállítása körül.
A vita után az elnök előterjesztette a kormány napirendi indítványát, amelynek során 156^'-szavazatai 13! ellenében elvetették a kormány javas^ latát. A második szavazásnál 163 sza vazat esett a kormány Jellen.
A szavazás után a kormány tag jai azonnal a külügymíniszteriumbt mentek ahol aláirták a kabinet lemon^ dásáról szóló okmányt. Este tiz órakoi Herriot a kabinet tagjaival az Elysée palotába ment, ahol a lemondás együttesen átnyújtották Doumergui elnöknek.
POLITIKA.
Politikában a húsvéti ünnepel alatt és a közelgő pravoszláv husvé miatt, nemkülönben a király távollété vei, ki Sarajevóban van vadászaton fontosabb fordulat nem állott be. Kii lönben sincs meg a szokásos élénk ség Beográdban, miután a politikusi legnagyobb része az ünnepeket csa ládjánál tölti. A váit kormánv rekon struálása sem következett be, bár Paši ministerelnök üdülésre mentében au diencián jelent meg a királynál, de a ministerek kinevezéséről szó nem eseti Ugylátszik Pašič a radiöékkal folya matban lévő tárgyalások kimeneteléti teszi függővé a rekonstruálást s maj az ünnepek után fog a döntés meg történni. — Pribiöeviőék cáfolják i radikális—radiéék megegyezésének le hetöségét, természetes a saját érdi kükben. Kilátás van azonban arj hogy az ideíglenás rekonstrukció rad Sék nélkül fog megtörténni, ami azo ban nem zárja ki a radiíékkal va további tárgyalásokat. — Kisantan konferencia megtartását véglege
Mit csinált örömében Darkó Dénes?
Elbeszélés. — Irta : Ja. O.
—	Hol kaptad azt a madárfészket ?
—	A nagy nyárfán az alszegen.
Csak igy beszéltek az egész faluban, ha a Darkó Dénes kertjében álló vén nyárfáról volt szó. Megértette mindenki.
Tetemes egy fa is volt az istenadtai Törzse oly vastag, mint valami szürkés, régi, kerek bástya; koronája pedig beillett volna egy kis erdőségnek. Ágain annyi varjú megfért éjjeli szállásra, hogy mikor onnan ugy őszi reggelenként útra kerekedtek : nagy darab helyen elfogták s fekete, széles bakacsinnal húzták be az eget. Ha nyári estéken sűrű lombozatját megbolygatta a szél : egész a cinteremig felhallatszott a reszkető levelek csöndes susogása.
Az egész falu gyönyörködött benne. —
Egvedül a tőszomszédban lakó szegény Antal János volt az, kinek sok boszuságot, sok keserűséget okozott az a fa, mivel nagy bolondul éppen a kerités mellé ültették be hajdan, melyen keresztül hórihorgas, otromba ágait idővel messze átalnyujtá a szomszéd veteményes kertbe.
Ilyen körülmények között aztán nem lehet csodálkozni, ha a jámbor tőszomszédnak valahára türelme szakadott. Bámulat, hogy eddig is kibírta.
Egy késő őszi délután átszólott a kerten :
—	Te Dénes 1 Csinálj, fiam, valamit ezzel az istenverte fával. Nem tűrhetem tovább itt a veteményes mellett.
—	Ne akadékoskodjék annyit — hangzott a felelet. Senkinek se fáj a foga erre a fára, csak kendnek.
—	Hát másnak miért is fájjon, hallod-e ? Nincsen az másnak romlására, csak nekem.
—	Kendet se eszi meg, ne féljen.
—	Hiszen megennni nem eszen meg, fiam, de elég baj nekem, hogy ebben a kertben nem teremhet miatta semmi se. Csak a sok adót fizetem utána.
—	Teremjen !
—	De ha nem terem ! Értsd meg. A tegnap is sirva panaszolt a feleségem. Olyan csenevész káposzták teremtek fád árnyéka miatt, hogy szégyeli elsózni.
Darkó Dénes vállat vont és gúnyolódva veté oda a szót:
—	Ne légyen olyan szégyellős !
Antal Jánosnak a vére melegedni
kezdett:
—	Ej beh könnyen beszélsz! De nem addig van ám a szegény ember nek ! Nekem nincs nagy dominiumom, mint neked; s ha ez a nyomorult kert se terem egy kicsi zöldséget: mit főzünk a télen ?
—	Hiába óbégat, én nem nyúlok a fához.
—	Nem is kivánom ingyen, Dénes. A mint mondtam, megveszem a
fáját, ha kívánod. T« pénzt kapsz éri engem padig nem rontasz minden esi tendőben. Elég volt eddig.
—	Azt lássa meg, hogy én a; kivágjam!
Antal János mérgesen indult b a háza felé és fenyegetve kiáltotl vissza:
—	Na, ha nem látom meg, m meglátod te, mit csinálok !
Darkó Dénes a markába ki
cagott:
—	Ehet a méreg, vén bolond!
Hanem bezzeg nem kacagott, tn
kor vasárnap reggel bekiáltott hozzá sánta kovács :
—	Darkó uram! Nézzen hátri mi lelte azt a fát ? Erősen megh ványkozott az éjszaka. Valaki lemoc kolta rutul.
Semmit sem szólott a kovács b szédjére, csak hátra került izibe a cs mögé a fához, hol a guta szinte me ütötte. Nem akart a szemeinek hinni.
(folyt, köv.)

sen máj. 9, 10 és 11-ére állapították meg Bukaresten. Ezen a konferencián a kisantantant államainak minden külügyministere részt fog venni. — Francia ministerelnök Herriot le-mondot s kormány alakítással Pain-leve van megbízva. Tehát még francia munkás kormány sem bizonyult időszerűnek. — Bolgáriában a forradalom előjelei mindjobban kezdenek nagynbb méretűvé válni. A gyilkolások ott napról—napra komolyabb katasztrófa kezdetét mutatják. Már eddig vagy 152 kormányhü egyént gyilkoltak meg; viszont azok megint földmivesek és komunisták közt is eleget tettek el láb alól. Egy felfegyverkezet banda legutóbb megtámadta Borisjkirály autóját, ki azonban szerencsésen megmenekült, kíséretéből azonban két egyént a banda agyonlöt. Jelek szerint Bolgárla ujabb forradalom előtt áll. — Jugoszlávia tudniillik eddig még mindig hadiállapotban volt Törökországgal, a béketárgyalásokat még csak most fogja megkez-denni a két állam, melyekre a tagokat már mindkét állam kinevezte. — A két húsvéti ünnep végével a magyar-jugoszláv tárgyalások újból folytatódnak. — Jugoszláv-görög szövetségi szerződésre vonatkozó tárgyalásokat a két állam megbízottai rövidesen újból megkezdik.
Blászi — Hírek.
—	Postüvanim nasim napréplacsni-kom naznányamo, ka szr^o k denés-nyoj M. Krajini prázne cseke polo'zilí z sterim proszimo esek szpunití i za 11. frtao napréplacsilo za novine nam notri poszlati kak náhitreje proszimo. Z napréplacsilom !ze dugsi cát za-osztányene napréplacsnike pa proszimo zaosztanek kak nájhitreje poravnati.
—	Carina na notri prípelano blágo sze z 1. májom prinasz podigne.1 Vszáki ki ká za kűpiti má sze ná preszkrbí zanyő do toga termina.
. — Sekvestura na veleimányi g. grofa Szapary Lászlója v M. Soboti je vdignyena i sztem je g. Franc Jelovšek vecs ne sekvester nego po zavüpanyi g. grofa je pősztao toga vérsztva ravnitel.
—	Ogen. Kak szmo zádnyics ze opiszali je oszlica Franko Jo'zefa v Kupsinci zgoréla i kak szmo sze zdá informerali, szo oszlico deca vu'zgali. Sztarisje pazite na deco ná do szpic neprídejo I
Rádió jbalsamika i odrédbe angleške oblászti za tő vrásztvo prőti reumatizmi. — Kak szi pre-mislávajo merodájne oblászti od toga vrásztva, je szvedősztvo, ka je dáni v iméni krála Jürija V. od engleske oblászti patent z pozdrávom g. dr. Rahlejevi. V tom patenti je tö vrásztvo pohváljéno kak zvünrédno dobro i hasznovito zdravilo prőti vszé vrszt reumatizma i kak tákso je dovoljeno oddávati po céloj Angliji. Rávno záto szo dána vsza zákonszke vugodnoszti znajditeli toga vrásztva g. dr. Rahlejevi i je tocsno povédano, ka vszáka falzifikácija ali podrá'zenje toga vrásztva sze osztro strófa. Náva'znése je pa tö, ka tő vrásztvo szam znajditel dela v szvojem laboratoriji, ki sze nahája v Beogradi v Kosovskoj vilici br. 43. Rávnotak sze v laboratoriji szprimajo vzse narőcsbe i posílajo hitro i tocsno, kí sze tiesejo toga zdravila i tüdi szarni odposílajo na adress narocsníka. Zdravilna möcs toga vrásztva je doszémao prevecs velika, ár szo sze vnőgi bete'zniki reume v nasoj zemli z-vrácsili z-tem vrásztvom, z ponüeanyom ze od dve do tri glá!zkov. Tö vrásztvo je pa né szamo v nasoj, nego zvün té escse i
v dvadvajszeti dr!závaj patentirano, v steri sze rávnotak odáva.
HALLÓ!	GOSPE!
Prišli szo Pariški in Bečki klobuki v trgovino A. Kiráiy M. Sobota.
—	Slovensko lovsko društvo, podružnica v Murski Soboti. Dne 26. aprila t. 1. ob 2. uri popoludne vrši se v prostorih gostilne pri g. Turku 2. redni občni zbor s sledečim dnevnim redom: 1. Poročilo načelnika; 2 Tajniško poročilo; 3. Blagajniško poročilo; 4. Poročilo odbora o delo-vanjá v prošlem leiu; 5. Prijava novih članov; 6. Volitev enega odbornika; 7. Razgovor o sosednem ;člansivu, ki ni včlanjeno v nobeni podružnici ; 8 Slučajnosti. Vabijo se zlasti lovski najemniki, da se udeleže tega zborovanja z ozirom na važno vprašanje novega lovskega zakona, ki se pripravlja. Radi upravnega razmerja pričakuje se udeležba lovcev tudi iz Dolnje Lendave in Ljutomera, ki ima posebno ugodno zvezo, pa tudi ostalih lovcev in prijateljev ob Muri. Z lovskim pozdravom !
•HM	ODBOR.
T. előfizetőink szives tudomására hozzuk, hogy mai lapunkhoz befizetési lapokat mellékeltünk, melyek kitöltésével kérjük a II. negyedre szóló előfizetési dijat beküldeni. Hoss/abb ideje hátralékban levő előfizetőinket pedig kérjük, hogy hátralékaikat haladéktalanul beküldeni szíveskedjenek mert magas költségeink a hitelezést elviselni nem birják.
—	Kereskedőknek fontos ! A fináncok általi zaklatás, mellyel a 80°/o-os ecetsavnak az árusítása tiltatott, nem volt alapos, mint most a „Kereskedők lapja" azt megírja, az csak az idevonatkozó ministeri rende létnek a félremagyarázása volt s ily erős ecetsavnak az árusítása most is meg van engedve.
—	M. Sobota—Ormož vasútvonalon, mint jól értesült helyről megtudtuk, junius elsejével a harmadik vonatpár is be lesz állítva olyanformán azonban, hogy Ormož és Hodoš közt direkt vonat fog közlekedni, nem mint eddig, megszakítással, illetve két mozdony igénybe vételével és két különböző elszámolással.
—	Prekmurska banka részvényeinek többségét (55%), mely eddig a „Jadranska banka" tulajdonában volt, mint értesülünk, a Jadranska bankától Hartner Géza és Berger Béla urak vették meg. Igy tehát a Prekmurska banka részvénytöbbsége prekmurecek kezében van, mint a kik alapították is.
—	Cukorárakat a cukorgyárak kétszer egymásután szállították le kg-ként 15—15 parával azaz összesen 30 párával, tekintettel nagy fölöslegükre.
—	Gróf Szápáry László tulajdonát képező M. Sobotai nagybirtok a zárgondnokság alól felmentettett. Ezzelkap-csolatban Franc Jelovšek eddigi zárgondnokot gróf ur intézőjévé nevezte ki.
—	Személyi hír. Puklavec J. a maribori szőlőszeti és gyümölcsészeti iskola igazgatója e héten három napos körutat tett Prekmurjében, hogy személyes tapasztalatokat szerezzen vidékünk fekvéséről a szőlöszetet és gyümölcsészetet illetőleg. Alkalmunk volt e tekintetben az igazgató ur véleményét kikérni ki oda nyilatkozott, hogy bortermelés tekintetében ugy a talaj mint a fekvés kitűnő borok produkálására nagyon is bevállik, gyümölcs termelésre pedig a fekvés határozottan előbrevaló, mint Slovénia bármely része ; e tekintetben csak egy kis törődés kellene és pár év múlva a vidék kitűnő keresetre tenne szert.
—	A beviteli vám május 1-től kezdődőleg mintegy száz százalékai fel lesz emelve Jugoszláviában, miért is ha valakinek valami vétele van pl. austriában a?A még e hó végiig hozza be.
—	Dohány többtermés. Államunknak 400 vagon 1923. és 1000 vagon 1924. évi dohánytermése áll rendelkezésre, melyet ha sikerül a külföldön eladni, dinárunk értéke emelkedését várhatjuk. Csak azt nem értjük meg, hogy ily bö dohánytermés mellett miért nem élvezhetjük mi idehaza a jobb dohányfüst szagát?
BECSÍ és PÁRISI kalapujdonságok megérkeztek ! A. Király M. Sobota.
—	D. Lendava. A Strasser tulajdonát képező »Korona« szállodát 228.000'— Dinárért megvette Eppinger Dolnja Lendavai gőzmalom és téglagyár tulajdonosa.
—	Műkedvelő előadás Turnis-csén. Kellemes szórakozásban volt része Turniscse közönségének húsvéthétfőn, amikor is a helybeli ífjuség egymásután ismételt, jól sikerült két műkedvelő előadással örvendeztette meg az iskolában. — Előadásra került »Barica« cimü népies szinmü. Irta Kontler Gyuia igazgatótaniló. Az esemény egy prekmurjei falucskában történik, teljesen a nepies viszonyoknak megfelelően, ugy amint az »zelött 50 évvel történhetett.— A történet érdekesen folyik, s a szereplök igazán meglepő előadási és mozgási készültséggel gondoskodtak arról, hogy a közönség ér- j deklödése egy pillanatig se lanyhuljon.;
—	Igazán, szép készültséggel álltak elő, megérdemlik a föltétlen dicséretet.
A betanítás és a rendezés persze magától értetődően a szerzőt illeti, a ki szintén a szép erkölcsi sikerben lelte jutalmát elismerésre méltó fáradozásáért. — Az előadás tiszta prekmurjei sloven nyel ven folyt, s ennek tulajdonítandó, hogy a közönség oly feszült érdekeklödéssel fogadta az előadást, s annak végeztével szűnni nem akarótapssal adózott az összes közreműködőknek s a szerzőnek.
Sajnos, ma napság Prekmurjében még azt is kellemes emlékek közé kell szorolnunk, ha valaki a mi nyelvünkön szól hozzánk. — Pedig a kultura terjesztésének ez az alfája. — Ezt sokan nem akarják megérteni.
Kérünk több ilyen szép előadást!
—	Ezt pedig köszönjük 1
Hazena. S. K. Mura hazena vezetősége felhívja tagjait a rendszeres treningekre. Treningnapok: szerda szom bat, vasárnap.
Hazena. Vodstvo Hazena odseka S. K. Mura poziva svoje članice na redni trening. Dnevi trenaže :sreda, sobota in nedelja.
Hazena. S. K. Mura hazena-osz-tályának vezetősége felkéri mindazon hölgyeket akiket ezen sportág érdekel és a játékban részt akarnak venni, de a klubnak még nem tagjai, hogy minél előbb iratkozanak be. Jelentkezni lehet a titkárnál Ramovš urnái (srezko poglavarstvo) és a hazena osztály vezetőjénél Siftár Pistánál (Jug. kred. zavod.) A jelentkezés sürgős, mert a trai-ningek már megkezdődtek.
Murski ® Soboti.
J^PORT.
Kolesarska dirka.
S. K. Mura sklenil je dne 26 aprilk 1925 prirediti propagandno kolesarsko dirko, na progi Murska Sobota,—Gederovci — SodiŠinci Petanjci — Tišina—Murska Sobota. Dirka se vrši le v slučaju, ako se do 20. aprila prijavi vsaj 20 dirkačev.
Prijave za udležbo sprejema klubov gospodar g Meolic Franc v Veliki Kavarni. Prijavnina znaša za osebo 10 Din, ki se ob odstopu od dirke ne vrača.
Pravico udeležbe ima vsakdo, tudi nečlani.
Darila za prve 3 najbolše dirkače se bodo objavila kasneje.
S. K- PTUJ - S. K. MURA
Erős küzdelmet, szép játékot igér a Ptujiaknak és Muraiaknak e találkozása. Vasárnap f. hó 19-én játsza le e két ellenfél d. u. 2 órakor bajnoki mérkőzését a Mura pályáján. Mura a következő felállításban vesz részt a küzdelemben :
Csenár Bencik Hočevar Gregorič Csicsek Norcsics II. Péterka Hegedűs Keresztúri Perkič Simon Tartalékok : Ramovš Kardos
Kerékpár—verseny. S. K. Mura e hó 26.—án délután 2 órakor kerékpár versenyt rendez. Utirány: M Sobota—Tišina—Murski-Petrovci—Gederovci—M. Sobota. A résztvenni szándékozok e hó 20.—ig jelentkezzenek Meolic urnái (Velika kavarna).
ZA MLADINO DOVOLJENO ! 11
V NEDELJO 19. aprila popold. ob 3., In zvečer ob 8uri
Ljubovca grofa Varenne
Drama u 5 činova. Graf Varenne's Gelibte
U giavnoj ulozi:
L Y A m A R A.
VSTOPNINA: Gornje lože 10 Din., spodnje lože 8 Din, In II. prost. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Trztvo. Kereskedelem.
Biágo — Áru.
NOViSAD: april. 5.
100 kg. Pšenica—Buza Din.	400-465
'Zito—Rozs »	—390
O vesz—Zab >	—375
Kukorica	190—275
Prosző—Köles »	- 300
Hajdina ,	270-300
Szenő—Széna »	—80
Graj—Bab csres.»	—400 zjnésan—vegyes bab —330
Krumpli >	—150
Len. sz.—Lenmag »	—700
Det. sz.—Lóherm. »	3200
BENKO: april. 1 kg.
III.
6-
te-
'g 3-
-o>
Bikőv.i Bika Telice I |Üsző Krave [S Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Péneasi —
1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest . 100 Kor. Becs . . . 1 Kor. Praga . .
1 líra.....
Zürichben 100 Din
H. I. príma 7-- 8-- 9-T- 8 - 9 -5-- 6-- — 11*5 12-5 15— 16 — , 30 — 38-— 30--. 30 — 0-75
Pénz.
= D. 62 — = » 0-0862 - » 0.0876 = » 1-8425 = » 255 = 8-35 sfrk
Naznanilo/
)
Vszáki, kí od Bencsec Kál-mana i Vilme v Hodoši kakso terjátev má, ná sze v oszmi (8) dni zglászi pri Szecsko Ivan trgővei v M. Soboti Lendavszka ceszta 52, ár sze potom termini niedna terjátev ne vpostüje vecs.
*) Za tou reditelsztvo neodgovárj*.
Z-hája vszáko nedelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rókopiszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S F. V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön IS Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1—, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték.
Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
Burgonya termelési kísérletek.
Burgonya termelésünket az utóbbi években valóban sok csapás érte, s ezeknek következménye, hogy országos termésátlagaink egyáltalában nem fokozódnak, sőt némely évben csökkenést is mutatnak. Külömböző burgonya betegségek léptek fel, a melyek burgonya termésünket annyival is könyebben tönkre teszik, mert rendszerint a talaj-' ban sincs elegendő tápláló anyag, s igy a burgonya fejlődése nem erőteljes, nem tudja a betegségeket leküzdeni.
Ezeken a bajokon végtére is segíteni nem, mert a burgonya népünknek egy igen fontos tápláléka, de másrészt gyártási és takarmányozási célokra is nélkülözhetetlen, s ennek folytán nem tűrhető a termésátlagok folytonos csökkenése, hanem ellenkezőleg oda kell törekednünk, hogy azok fokozódjanak.
Az eddigi tapasztalatok szerint a burgonya betegségek az olyan talajban léptek fel leggyakrabban, a melyek humuszban gazdagok, a melyek a burgonya elvetése előtt közvetlenül istálló trágyázásban részesültek. Az istálló trágyázásból tehát az a baj származik, hogy a burgonya elbetegeskedik, elrothad, ha ellenben az istálló trágyázást elhagyjuk, akkor nincs miből táplálkozzon, rosszul fejlődik, a betegségeknek nem tud ellenállani és nem ad termést. Ellenben mindenütt ott, a hol a burgonya alá megfelelő mennyiségű és minőségű műtrágyát adtak, nemcsak kielégítő, hanem határozottan jó termést arattak, maga a burgonya pedik sokkalta egészségesebbnek bizonyult.
Trágyázatlan talajon egy kat. holdon 63*43 q, 200 kg. káliszuperfoszfáttal trágyázva 8013 q. Több termés 16-70 q. a melyet q-kánt 600 koronával értékelve, s levonva 880 korona mütrágyázási költséget, marad 9130 kor. tiszta haszon. A harmadik táblán a 200 kg. szuperfoszfáton kivül a már elvetett burgonyára 50 kg. chilisalétromot is szórtak ki, s ezen táblák átlagos termés eredménye 95.32 q, vageis tehát a trágyázátlannal szemben 3187 q-val több, a melyet 600 koronával értékelve, s ebből 1300 korona mütrágyázási költséget levonva, ez a trágyázási mód 13.000 korona tiszta hasznot adott a műtrágyázás javára.
Ezek a kísérletek is tehát azt bizonyítják, hogy különösen homok talajakon a burgonya műtrágyázása is rendkívül nagy haszonual jár.
KÖZGAZDASÁG.
Mezőgazdasági hitelszövetkezetek.
Minket kisgazdákat is az egyszer nem felejtettek ki a létszámból, bár nem rendes törvény keretei közt, de mégis törvényes uton gondoskodtak arról, hogy a hitelt kereső kisgazda olcsóbb kamatu kölcsönhöz juthasson, amire ma már napról-napra égetőbb szükség lesz.
Letárgyalták már a mezőgazdasági hitelekről szóló törvényjavaslatot, amelynek általános rendelkezései szerint meg fognak alakulni a helyi és kerületi mezőgazdasági hilelszövetkezetek, azzal a feladattal, hogy tagjaiknak a mezőgazdasági termelés előmozdítására hitelt nyújtsanak. A részjegyek a helyi szövetkezeteknél legalább száz dinár, a kerületi szövetkezeteknél ezer dinár névértéküek lesznek. (Ennél nekünk Prekmurjeiknek különös tekintettel kell lennünk, legalább igy kapunk valamit befizetett nagy adónkból.)
Helyi szövetkezet megalakításához legalább husz személy szükséges a javaslat szerint. Rövidlejáratú kölcsönöket nyújt a szövetkezet garancia, érték-papirzálog mellett, mag-, trágya-, és takarmány-beszerzés, vetési, aratási és egyéb folyó kiadások céljaira. Ezek a kölcsönök az illető munka elvégzése után vagy legalább egy éven belül visszatéritendők. Közepes határidőre a következő esetekben nyújtanak kölcsönt; állatvásárlás, gépbeszerzéshez, szőlő-, gyümölcs-ültetés kisebb földjavitások és kisebb gazdasági építkezések céljára. A kölcsönt tíz even belül kell letör-leszteni, évi egyenlő részletekben. Ugy a rövidlejáratú, mint a középhatáridős kölcsönt kötelezvényre, két személy garanciája mellett nyújtják, kamatozással, amely nem lehet alacsonyabb, mint a részjegyek kamata sem magasabb, mint a Nemzeti Bank mindenkori eskompt-kamatlába, plus Í0%. (Vagy legfeljebb 10 illetve li°/o). Hosszúlejáratú kölcsönöket nyújtanak földbirtok-vásárlásra, agrártartozás letörlesztésére, gazdasági építkezésekre, állandó föld-javítási munkálatokra, útépítésekre stb. Ezeket a kölcsönöket elsősorban jelzálog alapján adják, huszonöt évi törlesztésre, hatszázalékos, kivételesen négyszázalékos kamat mellett, (folyt, köv,)
Za trgovino primemo
sztanüvanye, obsztojécse z-dvé hi'zi, kühnya, betonírane peovnice i szkladiscsa, pri vélkoj ceszti, sze taki z-árende dá. Vecs sze z-vé pri
SZABÓ JÓZEF-i Srednja Blírlsca.
il Miért töri a J ! fejét S
hogy hol vásároljon kerékpárjához szükséges alkatrészeket, külső vagy belső gumit stb. varrógépjéhez szükséges alkatrészeket, mikor mlnedezeket:
FLISflH PflflEL
műszaki cikkek üzletében
(Berger-féle ház) M. Sobotaban
jutányos áron megkaphatja. — Ugyanitt nagy raktár öngyújtókban és ennek alkatrészeiben. A legjobb tűzkövek, villanyzseblámpák és elemek, gramafon lemezek, tűk és alkatrészek és varro-géptű'k nemkülönben összes az e szakmába vágó cikkek állandóan és olcsón kaphatók.
H1
Giávno
szkladiscse
pivovarne
THOMAS GÖTZ
V	MARIBORI je za cé!o Prékmurje v M. Soboti pri: Fliszáp Jó'zef
krcsmári.
Gg. krcsmárje sze obvesztsávajo, ka sze prve vrszte pí< o, r gla!záj po pol litri v lagvicská pa po od 12.5 Lit. do 100 Lit. sztálno dobi i tő: 'zúto „Marcsno" i csarno speciálno „Bok pivo".
V	szkladiscsi vszigdár prék 100 hl. friske pive, ki sze po szolidni céna vszáki dén odáva. Tüdi sze dobi tü „Radeinszka* szlatina i tó »Zdravilni vrelec", „Kraljev vrelec" i „Gizella vrelec"
po náni'zsoj céni.
Garantirana friska piva I Zdrava i 'zérna
Tó je násztarésa firma szabolije i trgovina z gotovimi oblekami. Csi scsés do'jro obleko po fal céhi dobiti, ali dober, garanté-rani i po céni stof i caig ki piti, te obiscsi tö Prekmurja nászta-■ureso i nászolídnéso trgovipo j ^^szabolijo, pa sze zagvüsas,
I
Hallo
Hallo
goszpé i goszpödje!!
Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite.te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v
trgovino
A. Király M. Sobota
Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco 7. druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpöde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsóki za goszpé od 100'— dinarov napré
A. Király
trg. z krscsaki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hi'za)
rSBIlHEIIHEIHIIH
HALLO PRIJATELJ
ZNAS STO JE TOUS
ÍMÁJER STEVAN I
v Murski Soboti na Radgonszkoj oeszti ? Z |
aii mu umi ii b
®Tn ip na«7farpsa firma Q7ahn!ilpB
NAZNANILO.
Pri priliki poszvetsüvanya vidonszki zvonóv, dnéva 19-ga aprila, bődo obdržali krcsmárje, v VIDONCI Bagári Kálmán, v OTOVCI pa Keréc Rudolf PLESZNO VESZELICO k steroj je vsztóp prőszti. Ciganszka muzika, dobro i fái jeszti i piti, poštena obszlü'zba.Za kémobilnési obiszk sze proszi 1
J.iDočnik
v MURSKI SOBOTI.
(Pőleg kath. cérkvi.)
priporőcsa vszem interesentom szvoje bogato skladiscse
nagrobni
szpomeníhoii
od 600.— Dinarov napré Prevzeme vsze v tó sztroko :—: szpádajócsa dela,
>1

n
lá )r
jI )r
:n Ja ili 'is
)C