katolicsanszki
KATEKIZMU S
ZA SOLARIS III.—V. RAZREDA
BUDAPEST
Ol> OliOZSBE SZVETOOA ŠTEV ANA
(Szfoveii kis kol^kizjnusJ	1909.
Cznna 50 (ilirn.
A Szent-Istvan-Tarsulat konyvkiad6hivatalauan FZZZV	5$*-
megjel«nt es a katholikus Iskolak ezamara el o ir t • azoh haacmalatAra engedelyezett taukonyvek.
Magiftr nyelven.
a)	Ilittani kOnyvek.
RAm. kath. elemi katekizmus a biblia elemeive). Kokete kApekkel —40, szincs kepekkel............................   62	011.
RAm. kath, kis katekizmua a IH.—VI, oszt szAm; i a ... . 56 «
Egri ©lemi katekizmus ................... —	— ........ 2o	«
kis	«	... ...	.. ... ... ... ... ... ... 49 n
Gerehi J&tej, Kis kupes biblia. I/1I. oszt. szAmAra .. 40 « »	«	' JIJ/VI. « ,	«	________ 80 «
— Romai kath. szerlartastan. Kis kiadas. hčpiskolak sza-mAra, kepekkel_________..._______..... ............  ...	56 «
Pokomg E. Kis biblia lil'VI, oszt, r. ... .... .....	GO «
Rčder Alajes. Biblia kisebb gyennekek szAmAra .......... 42	«
« kOzčpkoru «	«	.......— 5G a
A ker. katholikus EgyhAz ezerl?rtisainak magyarazata a Veszprdm-egyhAzni. nepiskolAk szAmAra ....................  36	<
Deni kovici Agoston dr. A katholikus egyhaz rovid tortenete.
NApiskolak szAmAra. Kotve ______ „........-...  ..._____20 «
— Rom. kath szertartAstan ne pi s L o lak szAmAra. Kotve 36 « Netnelh Ggtda. Egyhazt6rtenet ... ... ... .. ... ... ... ... 40 «
b)	ABC-As kiinjvek.
Bararg Ignaca. ABC-ea konyv ... ....... ... ...  ...	... 20 «
M6esy-Pelrovdcz-Steinberger. AEC-ee konj v (bOvcbb kiadAs 8 iv) 40 « (kisebb kiadas 5iv) 28 i
Dreisziger Ferencz. Uj magyar ABCes konyv._....... ... ... 40 «
Khnda Karoli/. HangutanzA ABC es olvasA ... ...........  56	«
bveges es Wiemann. HangutanzA magyarABC. (Fonom i mi kai
ABC.) KApekkck Kotve... ... ... ..._________... ... .... 60	a
Zelhger Jdzsef. Maqyrr ABC-ea konyv a Majku rim. kath.
nepiskolak szAmAra ... ... ... ... — ......  ...	* __ 30 *
c)	Otvns6kfi.>yvek.
Bardng Ignarz. I. olvaookbnyv 20, IL o1vas6konyv 36, III. olvas6konyv 48, IV. olvas6Lonyv 60, V. olvas6konyv K 1.28 a Mccsg-PetrevdcZ' IVuItcr. H. olvasok'myv 52, HI. olvas6konyv
10,	IV. olvas6konyv (fiuiskolak szumara) 88, IV. olvaa6-konyv (leAnyisk. saj) 88, V. olvasdkonyv .	.. .. K 1.60 «
ZUiger Jdzsef. Magyar olvas»konyv a tdiajku rom. kath.
nAptskolAk mdsodik osztAlya szAmAra . . ... ... ... ...	90 <
Dreisziger-Szdmord-Szokolg es Gazdasagi es ismetlo* iskolak olvasokonyve ................. ...	. . ... ...kor. 1._«
Pkr^sziger-Gy9rffy-ll6v6. OIvas6k6nyv a gazdasagi es
i smeti d leAnylskolAk szamara  ............... __ ... kor. 1.40 «
d)	Fali olvns6tAI>1Ak, Tali ei|yHzeregy.
Fali tAblak a Bdrang-KAe ABC-es konyvboz. (24 lap.) Gruda kor. 4.80 — VAszonra huzva, fAlaggalAsra keszen ............... ■	24.—
F tli tAblAk k M6cey-Petrovdcz-SchuU:-K]e ABC-As kOnyv-bOz. (24 lap.) Cruda ............ ...	... ...... — — ...kor. 4.80
— VAszonra huzva, fOlaggatdsra kčszen ______ ... ............	« 24,—
Gybrffy J. Fali egyazeregy. Orada 1.20, vAszonra felhuzva lAczekkel________..... — — — —.........................- — * 8,20
Fali tab lak az Orepes-IlhenianM-fAle HangutinzA ABC-hez.
7 tAbla. Cruda ................  ...	....................... * 1'40
e>Olvas6- As tank&nyvek onztatlmi iskolAk ezAniAra.
M6csy-Pelrovdcz-SchuUz. Elsd olvaso- As tankonyv az osz-
' tatlan nApiskolAk 1II/IV. osztAlya szamkra. Egyik iv 60 GLI
M d sik iv 60 «
— — — MAsodik olvaso- As tankonyv az osztatlan nApiskolAk
V/VI. osztAlya szAmfira. Egyik iv................ 80	•
Mdsik iv..............  ...	80 »
Ember Karoly. OlvasA- As tankonyv osztatlan nApiskolAk
JU/V1. osztilya szimAra .......... —....................... 88	«
f) Vegyes taui&ruyak.
Ember K A magyarnyelv es logalmazAs kAzikonjve. H. oszt
20	fill, 111. oszt. 28 fill. IV. oszt. 82 fill., V/VL oszt._ 32 « Gybrfly ,7. Foldrajz varosi nApiskolAk IV. osztalya rAszAre
48	fill., ugyanuz V/Vl. OS^t. rAszAre _ ... ...  .. 64	«
— MagyarorezAg tortenete n6p:sk. felsdbb oszt. s zaiti Ara 48 < M6e»y A. GazdasAgtan liuisk. szAmAra 40 fill., lehnyisk. sz, 32 « Gyorffy J. SzAmtan s mertan gazdasAgi ismčtlO-isk. sz. 80 « Czike im e. Haztartastan. Kotve ..._____ ... .„ _ — ...... 20	it
Gydrffy .7. Foldrajz kotve 20 filJ. TOrtenelem kotve 20 fill.
Termeazetrajz kotve 24 fill. Termeszettan As vegytan
kotve... ... ... ... ....................................   20	i
Hamon M. AlkotmAnytan kotve_________...................    20	«
Bertalan K SzAmtan 7, fuzet (II. oszt.) kotve 20 fill., II. fuzet
(Ul. oszt.) kotve 20 fill., 111. fuzet (IV. oszt) kdtve 20 fill.,
IV.	fiizel (V—VI. oszt.) kotve .........   X...... 28 «
l'j naplAivek,
A/l. minta. FblvAteli naplA a rom. kalil. kisdedovčdAk As mene-dAkhAzak szAmAra. Beli v 32 rovuttal, cziiniv 24 rovattal. Ara ivenkint... ... ._ ... ... .......... .. ......  ...	4 «
A/2. minta. FolvAteli naplo a rom. kath. n ep o k tališ 1 laninlezetek szAmAra. Beliv 32 rovattal, cziiniv 24 rovattal. Ara ivenkint 4 <
B/l. minta. Mulaeztasi naplo a rom kath. kisdedovčdAk es gyer-
jnekmenedekhizak szdinAra. (Egy iv ntgy gyermek szimira SzoIglU.) Ara ivenkint ... ... ........................ 4	1
B/2. minta. Elomeneteli es mulasztAsi naplA a rom. kath. nep-
iskolAk szAmAra. (Egy iv nčgy gyermek reszere szolgAl.) Ara 4 t
NApiskolai bizonyitvAnyok	. ... .......... ....	6 a
Kimerito tankb»yv}egyze!ikel, Melyben a nimet, tot stb. >iyelven kiudvti tankonijvek is fol vannak vorolva,, valamnd bevezelis czeljdbbi ^lUlalvdn^pelddngvkkal kivdnalra inyyen en bermeidve nzolgdluuk.
KATOLICSANSZKI
K AT EK IZ M U S
ZA SOLARE III— V. RAZREDA
BUDAPEST
od nnozsBE szvčtoga stevana
(Szlovon kis kidakiznius).
1WJ.
Njhi! obstat.
Dr. Dranciscus Hog/K?..
Nr. ‘2636.
Imprii natur.
Strigonii, die 10. Maji 1000.
cen sur
Ludovims Hafner, Eppus, Vi čari us general is.
Tretji razred xze more vsza pitanja nanesi ti, st er ih namere szo podcsrlane.
Strti razred more vsza pitanja znati pa esese zamerkanja med pitanja mi i od szoelkov.
Teti razred pa more zse vsze znali ka je on knigi notri.
*•’ o
p. o.
IVO MURSKA 1» 53 SOBOTA
D '101'105308
STEPHANEUM ST. DR.
Hndap et Vflf. Szfintkiralyi uka ŽHa.
MOLITVE.
Katolicsanszki poklon.
Hvalen bojdi Jezus Krisztus! — Na vsze veke. Amen.
Prekrizsanje.
j’ Vu Imeni Ocse i Szina i Diiha Sz vetoma. Amen.
Goszpodnova molitev.
Ocsa nas, ki szi vu nebeszah! Szveti sze Ime tvoje. Pridi kralesztvo tvoje. Bojdi vola tvoja, kak na nebi, tak i na zomli. Kruha našega vszakdanesnjega daj nam ga dnesz. I odpiiszti nam duge nase, kak i mi odpiiscsamo duzsnikom našim. I ne vpelaj nasz vu szkiisavanje. Nego odszlobodi nasz od hiidoga. Amen.
Angelszko pozdravlenje.
Zdrava bojdi Maria, miloszti puna; Goszpon je sz tebnm! Blagoszloviena szi ti med zsenami i blagoszlovlen je szad tela tvojega Jezus. Szveta Maria, Mati Bozsa, mbli za nasz grehsnike zdaj i vu vbri szmrti nase. Amen.
Apostolszko verovadliivanje.
Jasz verjem v ednom Bogi, (Jcsi vszamogocsem, Sztvo-riteli nebe i zemlo. I vu Jezusi Krisztusi, Szini njegovem jedinom, Goszpodi našem. Ki sze je poprijao od Duha Szvetoga, porodo sze je od Device Marije. Moko je trpo pod Poncius Pilatusom. Raszpet je, vmro je i pokopan je. Sztopo je dol na pekle, na tretji den je od mrtvih gor sztano. Sztopo je vu nebesza. szcdi na desznici Boga Ocse
6
vszamogocsega, Odnet pride szodit zsive i mrtve. Verjem vu Szvetom Duhi. Szveto katolicsanszko krscsanszko Mater-cerkev. Szveteov obcsinsztvo. Grehov odpuscsanje. Tela gorsztanenje i zsilek vekivecsni. Amen.
Deszetere bozse zapovedi.
1.	Jasz szam Goszpodin Bog tvoj; neimaj drugih bogov pred menom, ne napravlaj szi zrezanih kepov, ka bi nje molo. 2. Tvojega Goszpodna Boga Imena zaman gor ne vzemi. 3. Szpomeni sze, da szvetke poszvetis. 4. Postuj ocso tvojega i mater tvojo; da bos dugo zsiv na zemli, stero Goszpodin Bog tvoj da tebi. 5. Ne vmori. 6. Ne praznuj. 7. Ne kradni. 8. Ne gucsi krivoga szvedoesansztva proti tvojemi blizsnjemi. 9. Ne pozseli zsene tvojega blizs-njega. 10. Ne pozseli tvojega blizsnjega hizse, ni pola, ni szluge, ni szluzsbeniee, ni junca, ni szomara, ni nikaj, ka ja njegovo.
Petere cerkvene zapovedi.
1.	Od szvete Materecerkvi nasztavlene i zapovedane szvetke poszveti. 2. Vszaki szvetek szveto Meso pobozsno pszlusaj. 3. Zapovedane posztne dneve obdrzsavaj, i od nike jesztvine sze zdrzsavaj. 4. Grehe tvoje vszako leto poleg pravde szvete Materecerkvi tvojemi szpov^dniki vad-liij i najmenje ednok, okoli Viizma Oltar^zko Szvesztvo k szebi primi. 5. Prepovedane dni gosztiivanja ne szliizsi.
Dika szvetoga Trojsztva.
Dika bojdi Bogi Ocsi i Szini i Szvetomi DuLi; kak je bilo vu zaesetki, tak i zdaj i na vsze veke. Amen.
Na zvonenje trikrat na den.
Angoo Goszpodnov je nazveszto Mariji i poprijela je od Duha Szvetoga. Zdrava bojdi Maria i t. d.
Ovo szluzsbenica Goszpodnova, naj mi bode poleg rccsi tvoje. Zdrava bojdi Maria i L d.
I Recs je telo Vcsinjena i prebivala je med nami. Zdrava bojdi Maria i t. d.
7
V.	Moli za nasz szv. Bogarodica.
H1. Da vredni poszlanemo obecsanja Krisztusovoga.
Molimo.
Miloszt tvojo, proszimo Goszpodne, vlej vu nase pameti; da ki szmo po angelszkom nazvesesa vanji Krisztusa, Szina tvojega, vtelovlenje szpoznali, po njegovih mokaj i krizsi vu diko gorsztanenja pripelani bodemo. Po isztom Krisztusi, našem Goszpodni. Amen.
Pobudenje vere, viipanja i liibavi.
Verjem vu Tebi o Bog moj! Ar navszeveke pravico gucsis.
Viipam sze vu tebi o Bog moj! Ar szi neszkoncsano veren i szmileni.
Lubim te o Bog moj! Vise vszega te lubim; ar szi neszkoncsano dober i liibavi vreden.
Jutrasnja
I.
Prva miszel szrca mojga Tebe hvAii, oh Goszpod! Tvoja roka naj me csuva Tiidi te den od nadlog!
molitev.
II.
Kak je Tvoja sz veta vola, Tak Ti bodem szluzso zdaj Naj po Jezusi, Mariji Pridem vu tvoj szv^ti raj.
III.
Vu to dvoje sz veto ime Proporacsam vszako vreine Szebe sziromaskoga, Zemelszkoga potnika. Amen.
Ocsa nas. — Zdrava Maria. — Jasz vetjem...
Vecsorna molitev.
Hvalo diva duša moja Tebi, moj Bog i Goszpod I Ka me je miloscsa Tvoja Csnvala od vszeh nadlog.
Zsaloszt mi obhaja szree, Gda szi ziniszlim na grehe, Sz sterimi szam celo vreme Jasz, ncszrecscn, zsalio Te.
8
Jezusa, Marijo proszim, K angeli csnvari molim, Naj mi bodo na pomocs, Naj mi dajo lehko nocs. Amen.
Oesa nas. — Zdrava Maria. — Jasz verjem...
K angeli esuvari.
Angeo bozsi, esuvar moj, Vszigdar mi na sztrani sztoj, Hudobije Ti me brani, V szrce Jezusa me szhrani, Nagle szmrti esuvaj me, V szveti raj pripelaj me. Amen.
Pri deli.
Vszako delo, vszaki poszel Naj mi bode z&to veszel, Ar Bogi na esaszt delam, Dušo szvojo sz tem esuvam.
Pred jesztvinov.
Vszeh sztvarih oesi vn Tebi sze viipajo, Goszpodne; Ti njim davas hrano v potrebnom vremeni; odpiraš tvojo roko i napunis vszako Sztvdr z blagoszlovom. Dika bojdi Bogi Oesi i Szini i Szvetomi Duhi; kak je bilo vu zaes^tki, tak i zdaj i na vsze veke. Amen.
Oesa nas...
Blagoszlovi, Goszpodma nasz i ete Tvoje dare, stere z Tvoje dobroti vnoszti sesemo vzeti. Po Krisztusi našem Goszpodni. Amen.
Po jesztvini.
Hvalte Goszpodna vszi nurodje, hvalte njega vszi ludje. Ar je potrdjena nad nami szmilenoszt njegova i pravica Goszpodnova osztane na veke. Dika bojdi Bogi i t. d.
Oesa nas...
Hvalo Ti davamo, vszamogoesi Bog, za vsze Tvoje dare, ki zsives i Kralujes na vsze veke. Amen.
9
K preszvetomi Szrci Jezusovomi.
O prcszladko Szrce Jezusa, daj naj Tebe vszigdar bole liibim!
Pred krizsom.
Molimo Te Krisztus i blagoszlavlamo Te; ar szi po tvojem svatom Krizsi odkOpo szvejt.
Za obesuvanjo neduzsnoszti.
Zezsgi sz ognjorn Duha Tvoj ga, O Goszpodne, szrca naša, Naj nam greh nigdur no zproszti Nase duše neduzsnoszti.
Vu szkusnjavi.
/.rh d m sze na | szKizsbenico>
Jezus mili, vszaznajocsi, Ka ne szpadnem vu odurno Vazigd&r Tebi hftdobijo.
Za roditele.
Ocso, mater esuvaj meni, Dober Bozse, vu miloszti; Daj njim zdravje, dobro ime, Zadovolnoszt vszako vreme;
Kda pa bodo puni let,	o
Daj njim v sz veti raj priszpet.
Ponovlenje krsztne oblube.
Verjem vu ednom Bogi: Ocsi i Szini i Szvetoin Duhi. Verjem vsza ona, stera riinszka, kalolicsanszka Cerkev vesi. Vu etoj j edino zveliesavnoj veri sesem zsiveti ino vmreti. Kak szam vu szv. Krszti odpovedao, tak tudi zdaj odpovem vragi i grehi, pa vszakoj na greh nagibajoesoj priliki i vsza-komi szkiisavanji. Znovics obeesam Tebi, o Bog moj, ka vsze zapovedi, stere szi Ti dao, ali store nam je szv. Mati-cerkev dala vu Tvojem imeni, verno sesem obdrzsati, ka
10
Tebe vise vszega ISbim, blizsnjega mojega pa kak sza-moga szebe. Odszlobodi me Goszpodne od vszega hudega, potrdi me vu dobroin, naj belo obleko tvoje szvete miloszti, stero szam vu sz vetom Krszti dobo od Tebe, ednok pred Tvojim licom tak esiszto prikazsem, kak esiszto szi mi jo Ti dao. Amen.
Szkrivnoszti szv. Rozsnogavenca.
Zacsčtek: Vu Imeni Ocse i Szina...
Jasz verjem v ednom Bogi...
Ocsa nas...
Zdrava bojdi Maria... (trikrat). Po najszvetejsem Imeni «Jezus» sze notrideno:
a)	pred veszelim delom:
1.	Ki
2.	Ki
3.	Ki
nam naj vero poveksava. nam naj v upanje potrdi, nam naj liibav dovrši.
b)	pred zsaloszliiim dčlom:
1.	Ki naj nas razum preszvejti.
2.	Ki naj nas szpomin okrepi.
3.	Ki naj nas volo poboljša.
c)	pred odiesenim delom :
1.	Ki naj ravna naša misienja.
2.	Ki naj ravna naša govorenja.
3.	Ki naj ravna naša esinenja.
Za, tem pride: Dika bojdi Bogi Oesi...
Po lom: Ocsa nas.,.
Po Ocsanasi: Zdrava bojdi Maria... (deszetkrat). Vu vszakoj Zdrava Mariji po Imeni «Jezus» ete szkrivnoszti pravimo:
a) im veszelom deli:
1.	Koga szi Devica od Duha Szvetoga poprijela.
2.	Koga szi Devica Elizabeto obiszkajocsa. noszila.
3.	Koga szi Devica porodila.
4.	Koga szi Devica v cerkvi prikazala.
5,	Koga szi Devica v cdrkvi gornajsla.
h) vu zsaloszliiom deli:
1.	Ki je za nasz krvavi pot potio.
2.	Ki je za nasz bicsiivan bio.
3.	Ki je za nasz sz trnjem koronan bio.
4.	Ki je za nasz tezski krizs noszo.
5.	Ki je za nasz na krizs razpet bio.
c) vu odicsenom deli:
1.	Ki je od mrtvih gorsztano.
2.	Ki je v nebesza goriso.
3.	Ki nam je Duha szv, poszlao.
4.	Ki je tebe Devica v nebesza gorivzeo.
5.	Ki je tebe Devica v nebeszah koronao.
K blazaenoj Devici Mariji.
Pozdr&vlena bojdi Kralica, Mati miloszti, zsivlenje, szlad-koszt i viipanje nase, bojdi pozdravlena 1 K Tebi kriesimo zapusesena Evina deca, k Tebi zdihavamo zsalosztni i objokani v toj szkuznoj dolini. Žito obrni, naša pomocs-nica, Tvoje milosztivne ocsl na nasz i pokazsi nam po tom nevolnom zsivlenji .Jezusa, blagoszlovleni Szhd Tvojega tela. 0 miloszti v na, o dobro tivna, o szladka D(Mca Maria.
Glavne pravice,
sterc vszaki cslovek more znati i vervati.
1.	ka je eden Bog;
2.	ka szo vu Bogi tri persone: Ocsa, Szin i Duh Szv e ti;
3.	ka je Szin bozsi cslovek posztano, naj bi za nasz na krizsi vmro ino nasz tak odkupo i zveliesao;
4.	ka je Bog praviesen szodec, ki dobre Iona, hflde pa kastiga;
12
5.	ka je duša csloveka nemrtelna;
6.	ka je bozsa miloszt na zvelicsanje potrebna.
Molitve pri szv. szpovedi.
Na pomocs zazavanje Duha Szvetoga.
Liibi moj nebeszki Ocsa! Glej, zato idem k tebi, ka bi sze rad od mojih grehov prav dobro szpovedao tvojo miloscso nazajdobo. Da pa brez tvoje pomocsi nikaj ne-morem, sz poniznosztjov te proszim, szmiluj sze meni ino mi posli tvojega Szvetoga Duha z njegovov pomagajocsov miloscso v.
Hodi Duh Szveti! preszvejti mojo pamet pa mi pomagaj, naj szpoznam moje grehe, naj je iz szrca pozsaliijem, naj je isztinszko vadliijem i sze z cela poboljšam. Ocsa nas i t. d.
Szpita vanje diisne veszti.
Obprvim szi premiszli: Gda i kak szam sze szpovedao zadnjikrat? Szam kaksi szmrtni greh szam rad zamucsao? Steroga ?, Szam pozabo steri szmrtni greh povedati ? Szam pokoro opravo? — Kak i ka szam grehsio z mislenjom, z govorenjom, csinenjom, ali zamiidenjom? — Naj szi lezsej zmiszlis grehe sz voj e, vzemi naprej deszetere bozse, petere cerkvene zapovedi, pa szedmere glavne grehe. Pri szmrtnih grehaj szi tiidi to zapomni, kelkokrat ?
Pitaj szebe: Jeli szam kaj grehsio:
1.	Proti prvo j bozsoj zapovedi ? Szlobodnovolno szam poszlusao, ali esteo takse, ka je proti ven ? Kelkokrat ? Szam molo Boga vszaki den? Iz szvetoga dela ali reesi szam salo delao?
2.	Proti drtpjoj bozsoj zapovedi ? Szam psziivao, preklinjat), kuno ? Kelkokrat ? Krivo szam pnszegao ? Kelkokrat ? Brez potrebcsine szam priszegao?
3.	Proti tretjoj bozsoj zapovedi i proti, prvoj i drugoj zapovedi szv. matericerkve ? Po nedela j i s z vet kaj szam hodo k szv. Mesi ? Kelkokrat ne ? Po evangeliumi szam priseo ali szam pred precsiscsavmjom odiseo? Kelkokrat? Vu cerkvi szam sze nedosztojno oponasao ?
4.	Proti strtoj bozsoj zapovedi ? Roditele moje szam jako
18
razzsalo? Kelkokrat? Szam je bogao? Szrdo szam szc na nje? Trdokoren szam bio proti njim? Lagoje szam zselo sztarisom ali drugim naprejposztavlemm ?
5.	Proti petoj bozsoj zapovedi? Proti drugim szam gro-bianszki bio ? Druge szam esemerio ? Szvajiivao szam sze ? Bio szam sze ? Odurjavao szam druge ? Szrdo szam sze ? Ncvoscsoni szam bio ? Liidszkomi kvari szam szcveszelio? Vu pogibelnoszt szam vrgeo szvoje zdravje? Pijan szam bio ? Druge szam na greh vesio ? Druge szam na greh na-pelavao ali priszilo? Na velki greh? Na kaksega? Kelkokrat? Pomagao szam driigomi grehsiti ?
6.	Proti sesztoj i deretoj bozsoj zapovedi? Z grehsnov volov szam szi neszramno miszlo? Kelkokrat? Neszramno szam steo viditi ? Kelkokrat ? Neszramno szam gledao ? Kelkokrat? Neszramno szam steo delati? Kelkokrat? Neszramno szam poszlusao rad ? Kelkokrat ? Neszramno szam gucsao ? Kelkokrat ? Neszramno szam delao szam ? Kelkokrat ? Neszramno szam delao z drugimi? Kelkokrat? Z lagojimi, neszrumuimi tivarisami szam hodo ? Noszramne podobe szam gledao? Neszramno szam csteo?
7.	Proti szedmoj i deszetoj bozsoj zapovedi ? Mojih sztarisov, ali drugih ludih blago szam vzeo? Kuj? Vu liid-szkom blagi szam kvar napravo? Kak? Znoro szam drugega? Za kelko? Steo szam vzeti, ka je ne moje bilo?
8.	Proti oszmoj bozsoj zapovedi? Lagao szam? Brez zroka szam sznmlio na druge? Moje szumlenje szam z recsjov povedan drugim ? Grehe drugih szam dale pripo-vedavao (ogovarjao)? Tiagao szam na druge (ogrizavao)? Kelkokrat? Norea szam sze rddo z drugih?
9.	Proti tret joj, s trto j i pel oj zapovedi sz v. M ater^cerhvi: Posztne dnčve szam brez cerkvenega dopiiscsenja meszo*jo ? Kelkokrat ? — Vuzemszko szpoved szam zamudo ? V krcsmo szam hodo, gda szo igrali? Prepovedane dni tudi? Kelkokrat ?
10.	Z glavnimi grehi szam grehsio? G izda v szam bio? Peroven, lakoten ali nemertiicsliv szam bio vu jesztvini i pitvini? Nemaren szam bio? Ne szam steo delati, ka szo mi zapovedali ?
(Csi escse kakse druge grehe mas, tiszte szi tildi zapomni i vadliij.)
14
Pozsaliivanje i mocsna obJAba.
1.	Zdaj szi premiszlim, kak velko kastigo szam szi od Boga zaszluzso. Kelko morejo vu pekli trpeti szkvarjeni angelje i ladje, pa kelko trpijo vu purgatoriumi tiszle duše, stere szo ne z cela esiszte iz toga szvejta odislel 0, kak grozovitno bi bilo, esi bi mene Bog tiidi tak pokastigao! Ka bom delao? Dobro dete bozse sesem biti, naj cdriok pridem vu nebesza.
2.	Na Jezusa szi zmiszlim, kak na krizsi viszi, roke szo njemi sz cvekmi prebite, glava sz trnjom ovenesana, z ranami i sz krvjov je vesz pon pa to vsze je za mene trpo i za mene vmro. Vsze to szo tildi moji grehi napravili: pa meni nebi zsao bilo, ka szam ete grehe vesino?
3.	Premiszlim szi vsze one dobrote, store mi je Bog do zdaj prikazao. On mi je dao zsivlenje, zdravje, vszak-danesnjo hrano, dobre sztarise, mojega dobroga angela esuvara. pa me je gorivzeo vu sz voj o szv. Matercerkev! Kak njemi jasz za te dobrotd dosztojno hvalo dam ? 0! kak nezahvalen bi jasz mogeo biti esi h1 toga mojega ne-szkonesano dobrotivnogu i vsze liibavi vrednega Ocso ne-beszkogn esese duzse zsalio i nebi steo njega lubiti!
0 moj lubleni Bog i Zvelicsiteo, Jezus Krisztusi Jasz0 tvoje sziromasko dete, na kolenaj kleesim predlebom. Telk dobrote szi mi zse szkazao; za mojo volo szi pri«eo n1 ete szvejt, za mojo volo szi telko trpo, za mojo volo sz vmro na krizsi! Jasz szam pa tak nezahvalen bio, pa szam te z mojimi grehi telkokrat razzsalio!
Bog moj-! iz vszega szrca mi je zsao za vsze moje grehe, ar szam szi zs njimi na tom i na drogom szvejti praviesno kas-tigo zaszluzso. Esese bole mi je zsao zato, ar szam zs njimi Tebe zbantiivao, ki -szi neszkonesane liibavi vreden, dober i szveti Bog. Moesno oblubim, ka sze poboljšam, vees ne bom grehsto i vszake grehsne prilike bom sze ogibao. 0 da bi Te nikdar ne zbantiivao! Proszim Te, moj Bog podeli mi tvojo miloszt po zaszliizsenji Tvojega jedinoga Szina Jezusa Krisztusa, naj eto mojo obliibo obdrzsim. Za tvojo volo rad odpiisztim vszem mojim neprijatelom: Odpiiszti, o Bog moj tiidi meni, nevrednomi grehsniki!
Mati Zvelicsitela, blazsena Devica Maria! moli za m6, naj to szpoved dobro opravim ino odpiisesanje grehov za-
15
dobim. Angel csuvar moj, bojdi mi na pomocs, naj od ete vore vecs ne grehsim. nego zaisztino pobozsno, bogabojazno zsivem. Amen.
(Tii sz e moreš szpovedati e tak; poklekneš i praviš:)
Vu imeni Ocse i Szina i Duha Szvetoga. Amen.
Szpovedavam sze Dogi vszamogocserni i vam, ocsi diihovnomi meszto Boga, ka szam od moje zadnje szpo-vedi (ali: od mojih malih let) pregrehso z mislenjom, go-vorenjom, csinenjom i zamudenjom, moja szlcdnja szpoved je bila...	,	...
(Til poveš grehe pa tč praviš:)
Zsao mi je z cologa szrca za vsze grehe moje, ar szam z njimi neszkoncsano dobroto, Boga mojega zban tiivao; moesno oblflbim, ka nebom vecs grchsio i grehsnih prilik bodem sze ogibao. — Proszim pokoro i odvezanje mojih grehov. —
Molitev po s spovedi.
Oesa moj i Bog moj, kak volka i kak neizgovorna je tvoja dobrota! Duhovni oesa, tvoj namesztnik me je za volo zaszliizskov Jezusa Krisztusa odvezao od mojih grehov. 0 kak dobro mi dene vupan^e, ka szam znovics tvoje dete! Hvala, csaszt i dika Tebi, Ocsi szmilenoszti za to tvojo veliko milosztivnoszt, store szam szi nigdar ne za-szluzso 1 Oblubim Ti, ka sze z toga nigdar ne szpozilbim, nego bom sze z vszov mocsjov vojuvao, naj vu grehe nazaj ne szpadnem.
Blagoszlovi Oesa nebeszki eto mojo pobozsno volo, daj mi mocs, ka jo obderzsim do moje szmrti. To Te proszim na szveto Kr v Jezusovo, stero jo On na krizsi za mene p releja o, i na zaszluzskc BI. Device Marije i vszeh szveteov bozsih. Amen.
Molitve pri szv. preesisesavanji.
Pred szv. preesisesavanjom.
Vem. Liibleni Jezus! moesno verjem vsza, stera szi nam nazvcszto, poszehno verjem to, ka szi vu OUArszkom Szvcsžtvi za isztino nazoesi, ar szi to ti pravo, ki szi ne-vkanjliva vekivecsna pravica.
16
['upanje. LQbi Jezus! Tvoja milosztivnoszl neima meje; Ti prideš k meni pa scsčs pri meni sztaniivati. Zato sze viipam, ka mi das vsze, ka je mojoj duši potrebno.
Lub^zen. Szladki Jezus! Ti brez konca lubis mene pa iz ete liibeznoszti zdaj hrana moje duše scses biti. Kak sze Ti zahvalim za to veliko liibeznoszt? Tebi scsčm zsiveli ino vmreti.
Pozsaliivanje i mocsna obliiba. Lubi Jezus, iz vszega szrca mi je zsao za vsze moje grehe, ar szam zs njimi Tebe, mojega dobrotivnoga Boga zbantiivao, koga bi vise vszega mogao lubiti. Mocsno oblubim i obeesam, ka Te z pomocsjov tvoje szv. miloscse vecs nikdar ne zbanttijem.
Poniznoszt. Bog moj i Zvelicsar moj! kak bom jasz zdaj pred Tebe so, ki szam Te telkokrat zbantiivao? Za isztino ne szam vreden, ka bi Ti vu moje szrce sztopo. Nego povej z ednov recsjov i ozdravi dtisa moja.
Zsela. Hodi moj szladki Jezus! Hodi i vzemi moje szrce, naj bo ono z cela tvoje! Hodi, sztopi vu mene ino me potrdi sz tvojimi milosztami, moj liibeznivi Jezus!
Po szveloin precsiscsavanji.
Molba. Najszlajsi Jezus moj! sz angelmi i szvetcami nebeszkimi molim Tebe vu najszvetejsem Oltarszkom Szve-sztvi. Molim Te, kak Goszpoda i Boga mojega, kak Sztvo-ritela i Zvelicsitela mojega!
Poniznoszt. Szladki Jezus! Sz kem szam szi jasz za-szluzso, ka szi Ti k meni, nevolnomi grehsniki prisao ?
Hvala i aldiivanje szamoga szebe. Najliibeznivsi Jezus! kak Ti zahvalim za to, ka szi z menov vcsino? Glej, Tebi darujem dušo mojo, Tebi darujem telo moje i vsza, stera mam! Naj bodo tvoja vsza moja mislenja i zselenja, vsze moje reesi i vsza moja dobra dela!
Lubizen. Lubi Jezus! vuzsgi szrce moje z ognjom tvoje liibeznoszti, ka bom bole rad meo Tebe, kak kajstecs drugo, bole, kak szamoga szebč.
Prošnja. Bog moj i Goszpod moj! Daj meni vsze tiszte mi-loscse, stere szo mi potrebne, ar szi Ti neszkoncsano dober.
Szladki, liibeznivi Jezus! osztani z menov sz tvojimi milosesami ino me okrepi z inocsjov etoga Szvesztva zdaj i vu vori moje szmrti. Amen.
Ocsa nas. — Jasz vetjem.
17
Molitvi pri glavnih delaj szv. Mese.
1.	Na dardvanje. Sz duhovnikom navkiipcr darujem eto mesno daritev Tebi, o moj Jezus, naj Tebe sz vrednim taloni molim za tvoje dobrote Tebi hvalo dam, tvoje milosese szi szproszim, odpiisesanje mojih grehov zadobim. Darujem Ti eto sz v. Meso tildi za ove vsze, za zsive i za mrtve.
2.	Na podigavanje. Klecsees te molim, pravo Telo i Krv Goszpodna Jezusa Krisztusa, ki szi za nasz na krizs-norn drevi viszo ino szi zdaj na oltari pod kepom kruha i vina nazoesi. Tebi zsivem, tebi vinarjem, tvoj szam zsiv ino mrtev. Amen.
3.	Na preesisesavanje. Goszpodne, ne szam vreden, da bi Ti szlopio vu hizso mojo, nego povej z ednov reesjov i ozdravi duša moja. 0 Jezus, verjem vu Tebi; o Jezus, viipam sze vu Tebi; o Jezus, lubim Tebe vise vszega. Zsao mije za vsze moje grehe; obeesam Ti, ka Te nikdar vecs ne razzsatim. Iz cele mojo duše zselčm meti Tebe, sze zjediniti sz Tcbom zdaj i na vsze veke. Hodi k meni sz tvojov miloscsov i osztani pri meni vszigdar. Amen.
KiitolkaaMzki KiteHzmuB (tal o ven,.
NAVUK VERE.
VPELAVANJE.
1.	Zakaj szmo na szvejti?
Zato szmo na szvejti, naj Boga szpoznamo, njega liibimo, njemi szliizsimo i naj sze tak zvelicsatno, to je: vu nebčsza pridemo.
* Nebesza, z drugov recsjov: vekivecsno blazsenszlvo ali zvelicsanje.
2.	Ka moremo ošiniti, naj Boga szpoznamo, liibimo, njemi szltizeimo i sze tak zvelicsatno ?
Naj Boga szpoznamo, lubimo, njemi szluzsimo i szetak zvelicsatno, moremo:
1.	vervati, ka je Bog nazveszto;
2.	vcsiniti, ka Bog zapovedava;
3.	niicati ono, sz kem miloscso bozso zadobimo.
* Nazvesztiti je telko, kak komi kaj povedati, ka on szam od szebe nebi znao.
* Miloscso bozso naj bole po Szvesztvaj i po molitvi dobimo. Zato etu za szreduztva, ali skeri miloscse zovemo.
* Ki verje, ka je Bog nazveszto, ki vcsini, ka je Bog zapovedao i nuca szredszlva miloscse, on terno zsive, ali poleg vere. Vera, zapovedi, Szvesztva i molitvi k veri szlisijo. Ona kniga, iz store sze vero vcsinio, je: Katekizmus (Navuk vere).
Opomba. Rad ino pazlivo poszlusaj navuk od vere i tak csini, kak sze tam vcsis, Ar je to potrebno: zsiveti poleg vere. «Edno je potrebno«, pravi Jezus od szpoznanja vere, od zvelicsanja. (Lukače It), 42.) Zemelszke dobrote (bogAsztvo, oblAszt i. t. d.) minejo pa nasz ne vcsinijo blazsene, «Ka val A csloveki, osi celi szvejt zadobi, dušo pa pogubi«, prAvi znovics Jezus. (Alataj 16, 26.)
Dlka bojdi Bogi Ocsi i Szinl i Szvotomi Duhi: kak je bilo vu zacselki lak i zdaj i na vaze veko. Amen.
PRVI DEL.
Ol> VERE.
Naj sze zvelicsamo, moremo ob prvim vervali, k a je Bog nazveszto.
A) Od vere poprek.
1. Od vretin vere.
3.	Ka moremo vervati, naj eze zvelicsamo ?
Naj sze zvelicsamo, moremo vervati vsze, ka je Bog nazveszto.
* Zato moremo vervati vsze, ka je Dog nazveszto, ar on vsze zna i vszikdar isztino govori.
Na pr. Szv. Peter je pravo Jezusi: »Roesi vckivecsnoga zsilka szo pri Tebi.» (Jan, 6.,
4.	Sto diva naprej vsza ona, stera je Bog nazveszto ?
Vsza, ona, stera je Bog nazveszto, szvčta Maticčrkev dava naprej.
d*
20
5,	Iz koj vzeme ezveta Maticerkev one navuke, sfere je Bog nazveazto ?
One navuke, stere je Bog nazveszto, szv. Maticerkev vzeme iz szveto ja Pisarna i szvčtoga porocsila.
6,	Ka je szveto Piszmo ?
Szveto Piszmo sze zovčjo one knige, stere szo na nadehnenje szvčtoga Dfiha piszane.
* Szveto Piszmo, z dnigov recsjov: Biblia, recs bozso, njegovo vcsenje ma vu szebi szpiszano.
7.	Na kelko delov delimo knige szvitoga Piszma ?
Knige szvčtoga Piszma na dva dela delimo; na knige Sztaroga Zakona i na knige Novoga Zakona.
* Vu knigaj sztaroga zakona je ono nazvescsenje, stero je Bog pred rojsztvom Jezusa Krisztusa dao ludem
* Vu knigaj novoga zakona je ono nazvescsenje, stero szmo od Jezusa Krisztusa i od apostolov dobili.
8.	Ka je szvčto porocailo ?
Szvčto porocsilo je ono nazvescsenje, stero szo apostolje glaszili, nego popiszali szo ne.
Opomba. Vu znanji vero neidi za szvojov glavo v, nogo verno poszluhni vcsenje szvete Matere cerkve.
2.	Od potrebnoszti i lasztivnosztih vere.
9.	Ka pravi Krieztus od onoga, ki nescse vervati ona, scera je Bog nazvfeszto ?
Ki nescse vervati ona, stera je Bog, nazveszto, od onoga Krisztus pravi: «Ki ne verje, sze szkvari.«
* Szkvanti sze, telko pomeni, kak vu pekeo priti. Tak sze brez vere ne moremo zvelicsati; vervati szmo pa szamo sz pomocsjov miloscse bozse mogocsi.
10.	Kak moremo vervati vaza ona, stera je Bog nazveszto ?
Vsza ona, stera je Bog nazveszto, trdno i sztdlno moremo vervati.
21
* Trdno verjetno, csi ne dvoji mo vu onoin, ka je Bog nazv&szto. Sztdlno verjetno, csi nase vere nigdar ne zatajimo, nego szmo pripravni za našo vero vsze, escse szmrt tudi pretrpeti, csi je potrebno. (Takso vero szo meli szv. manterniki.)
* Vervati moremo brez razlocska vsze, ka je Bog nazvcszto. Taksi krscsenik, ki najm6nsi del prive vere zavrzse ali premeni, je krivovernih. Csi to znajocs vcsini, tč? velki greh mu,
* Pravo vero zatajiti je telko, kak sze od Boga odlrgnoti.
Opomba. Nigdir sze ne szramuvaj za volo tvoje vere, nego jo batrivno vadliij pred liidmi. Csuvaj sze nevernih Itidih, govorov i cstenjk, &r ti eta prAvo vero iz szrca vzeniejo.
3.	Od prave vere.
11,	Vu eteroj veri naidemo veza ona, s ter a je Bog nazvCszto?
Vsza ona, stera je Bog nazveszto, vu katoli-csanszkoj krscsanszkoj veri najdemo.
* Katolicsanszka krscsanszka vera je prava vera, ar je vu njoj brez falinge vsze notri, ka je Bog nazveszto, 12. Sto je dao ludem katoliceanszko krscaanszko vero ?
Katolicsanszko krscsanszko vero je Goszpon Jezus Krisztus da6 ludem.
* Pravi navuk vere ino najpripravncjse zapovedi je zato Jezus Krisztus znao dati, ur je on Szin Bozsi.
13.	Sz kakaim znamenjem vadltijemo poszebno, ka szmo kato-liceanszki krisztjani?
Ka szmo katolicsanszki krisztjani, to poszebno sz znamenjem szvštoga krizsa, to je; sz prekri-zsanjom vadltijemo.
* Gda sze krizsatno, te ete reesi pravimo: «Vu Imeni Ocso i Szina i Duha Szvetoga. Amen. Sz temi reesmi pokazsemo, ka verjetno szveto Trojszlvo. Sz znamenjorn szvetoga krizsa pa szvedocsimo, ka szmo naszledniki krizsanoga Jezusa.
Opomba. Daj hvalo Bogi, ka szi katoliesanszki krisztjan. Moli za one, ki katolicsanszko vere nc poznajo.
22
Bi Od apostolszkoga verevadluvanja.
14.	Vu sterom verevadliivanji je na kriči vsze ono, ka vervati ' moremo ?
Vsze ono, ka vervati moremo, je na krači vu apostolszkom verevadluvanji.
15.	Kak je apostolszko verevadluvanje ?
Jasz verjem v ednom Bogi, Ocsi vszamogo-csem, Sztvoriteli nčbe i zemLe. ■— I vu Jezusi Krisztusi, Szini njegovem jedinom, Goszpodi Našem. Ki sze je poprijao od Duha Szvetoga, porodo sze je od device Marie, — Moko je trpo pod Pontius Piiatusom, raszpet je, vmro je i pokopan je. — Sztopo je dol na pekle, na tretji den je od mrtvih gorsztano. Sztopo je vu nebčsza, szedi na desznici Boga Ocs6 vszamogocsega. Odnet pride szodit zsive i mrtve. — Verjem vu szvetom Duhi. Szvčto katolicsanszko krscsanszko Matere črk ev. Szvčcov obcsinsztvo. Grehov odpiis-esanje. Telagorsztanenje. I zsitek vekivecsni. Amen.
* Eto verevadliivanje za apostolszko zovemo. ar iz csasza apostolov k nam zhaja. Za verevadluvdnje je pa zato pri-vimo, ar katoTicsanszki krsesenik sz tem vadliije szvojo vero. 16. Na k siko til o v delimo apoatolazko verevadluvanja ?
Apostolszko verevadliivanje na dvanajszet tdlov delimo.
PRVI tAo apostolszkoga vere va dl u vanj a.
«Jasz verjem v ednom Bogi, Ocsi vszamogo-esem, Sztvoriteli nebe i zemle.»
/. Od Boga i njegovih lasztivnosztih.
17.	Sto je Bog ?
Bog je ceioga szveta Goszpod i nasnebeszki Ocsa.
23
18.	Kak dugo je zse Bog i kak dugo bode ?
Bog je vszigdar bio i vszigdar bode; Bog je
vekivecsen.
* Bog sze niedar ne premeni.
19.	Ode je Bog ?
Bog je vszepovszedi: na nebi, na zemli i vu vszakom meszti.
20.	Zakaj ne vidimo Bogi vu etom zsitki?
Vu etom zsilki zato ne vidimo Boga, ar on neima tela, on je duh.
* Csi ravno Boga ne vidimo, sze je on zato li szpoznati dto Uidem: 1. po elom szvejti i modrom ravnanji toga szvejta, S! po nazvescscnji szvojem. Sz csednov pametjov szi niscse ne more miszliti, ka je ete szvejl i te csiidoviten red vu njem szam od szebe nasztano.
21.	Ra zn' Bog?
Bog vsze zna: On znA, ka je bilo, ka j6 i ka bode; esese to zna, ka szi miszlimo, ali szkri-VOma delamo.	Na pr. Jezusova prorokuvanja.
22.	Ka je mogocsi Bog vcsiniti?
Bog je vsze inogocsi vcsiniti, ka li scsč; Bog je vszamogocsi.
Na pr. sztvorjenje szvela. Csilda'Jezusova.
23.	Kak Bog na szvejti vsze ravna?
Bog na szvejti vsze tak ravna, kak jenajbole mogocsi doszegnoti, ka vu nakanenji mA; Bog je neszkoncsano modev.	pr. Mojzesov Beg.
24,	Ka lubi i ka odiirjava Bog?
Bog lij bi dobro i odiirjava hiido; Bog je
neszkoncsano SZ veti.	N n ppt dcszelerc bozsc zapovedi.
25.	Ka ošini Bng z dobrimi i ka z hudimi ?
Bog dobre Iona, h bde pa kastiga, kak szi zaszllizsijo; Bog je neszkoncsno pravicsen.
Na pr. potop. Nocjovo oszlobodjenjc.
24
* Popolno placso i popolno kastigo nam Bog po szmrti dd.
* Bog ne kastiga vszigdar vesaszi, nego dosztakrat dugo csaka, naj sze grehsnik szpokori, to je: poboljša; Bog je neszkoncsano potrpliv.	Na pr. potop.
26.	Ka csini Bog pokornomi grehsniki ?
Pokornomi grehsniki Bog rad odpuszti; Bog je neszkoncsano SZmileni.	Na pr. Ninive.
27.	Kak nasz Bog liibi ?
Bog nasz neszkoncsano liibi: on nam vszigdar dobro scs6 i dobro da; Bog je neszkoncsano dober.
* Jezus pravi: Tak je liibo Bog ete szvejt, ka je szvojega jedinorodjenoga Szina dao, naj sze ni eden, ki vu njem verje, ne szkvari, nego vekivecsni zsitck zadobi.» (Jan. 3., 16.)
* Vu Bogi szo vsze dobre lasztivnoszti brez meje i mere; On je neszkoncsano popoten.
Opomba. «Vu vszeh dn^vaj zsitka tvojega vu pameti mej. Boga ino sze csuvaj, naj gda v greh ne privoliš.» (Tobias 4, G.) «Lubimo Boga, ar je Bog prte liibo nAsz.v (Jan. I. 4, 19.)
2. Od trojedinoga Boga.
28.	Kelko Bogov je ?
Szamo eden Bog je.
29.	Kelko person je vu Bogi?
Vu Bogi szo tri persone: Ocsa, Szin i Duh Szvčti.	Pr. Krszt Jezusa.
30.	Je vszaka bozsanszka persona pravi Bogi?
Vszaka bozsanszka persona je pravi Bog: Ocsa je Bog, Szin je Bog, i Szvdti Duh je Bog.
31.	Kelko Bogov szo tri bozsanszke persone ?
Tri bozsanszke persone szo szamo eden Bog.
* Tri bozsanszke persone edno iszto bozsanszka naturo majo; zato je vszaka bozsanszka persona ednžko veki-vecsna, vszaznajoesa, vszamogocsa i. t. d.
♦
25
32.	Kak sze zovejo tri bozsanszke persone sz ednov recajov ?
Tri hozsanszke persone sze sz ednov recsjov zovejo SžvČto Trojsžtuo, ali Szvčta Trojica.
33.	Kakse delavnoszti pripisujemo trem bozsanszkim personani — po szebi ?
Trem bozsanszkim personani po szebi naszledii-vajocse delavnoszti pripisujemo: Oesa je sztvoro, Szin je Odkupa, Szvčti Duh je posžveto szvejt.
* Ocso za Sztvoritela, Szina za Odkiipitela, ali Zveli-esitela, Szvetoga Duha za Poszvetitela zovetno; tri hozsanszke persone vsze vkup delajo, ka delajo. Oesa je od vekoma, Szin sze od Ocse od vekoma rodi, Szveti Duh od Ocse i Szina od vekoma zhaja.
Opomba. Rad pravi dosztakrAt na diko szv. Trojsztva eto molitev: aDika bojdi Bogi Ocsi i Szini i Szvdtomi Duhi, kak je bilo vu zacsAtki, tak i zdaj i na vsze veke.
3.	Od szi nor jen ja i ravnanja sz vej ta.
34.	Sto je sztvoro szvejt?
Szvejt je Bog sztvoro sz szvojov vszamogocsov volov.
* Sztvoriti je telko, kak z nicsesza kaj voprineszti.
* Bog jo szvejt L na szvojo diko, 2. na nas haszek sztvoro.
35.	Ka esini Bog zdaj todi sz szvejtom ?
Bog zdaj tudi szkrb ma na szvejt, to je: gordrzsi i ravna szvejt.
* Szkrb bozso, stero Bog na ete szvejt ma, za boz^e previdenje, ali previdnost zovčmo.
Na pr. Egiplomszki Jozsef, bozsa szkrb za szv. Matercčrkev. 36. Za koga sze szkrbi Bog poszebno ?
Bog sze poszebno za csloveka szkrbi; on nam da vsza telovua i duševna dobra.
* Trplenja, nevole nam zato posle ali zato dopiisžti, ka na nasz pridejo, naj bi nasz kasligao i poboljšan, ali naj bi za vekivecsnoszt zaszluzske szprdvlali.
*
26
Opomba. Csi te neszrecsa zadene, ne mrmraj, nego viipaj sze vu Bogi. «Koga Bog lubi, onoga pohodi.* (Zsid. 12, B.) «Onim, ki Boga Idbijo, vsze na dobro szliizsi.» (Bi m. 8, 28.)
4.	Od angelov.
37.	Stera szo naj plemenitejša bozsa eztvorjenja ?
Najplemenitejsa bozsa sztvorjenja szo angelje i cslovek.
38.	Ka szo angelje ?
Angelje szo diihovje, sferi majo razum i volo, tela pa neimajo.
* Bog je vnogo angelov
sztvoro. Šzveto Piszmo devet korusov angelov pozna. Sz veti Mihael je vojvoda prednjih angelov.
39.	Kaksi szo vszi angelje bili, gda je Bog nji sztvoro P
Vszi angelje szo dobri bili, gda je Bog njč sztvoro.
40.	Jeli szo angelje vszi dobri osztali ?
Angelje szo ne vszi dobri osztali, nego vnogi szo pregrehsili i zato szo v pekeo prišli; tei sze hudi diihovje ali vražje zovčjo.
* Bog je dobre angele sz vekiveesnim bldzsensztvom lonao.
41.	Ka nam csinyo dobri angelje?
Dobri angelje nasz lubijo; nase telo i našo dušo csuvajo, za nasz molijo i nasz na dobro opominajo.
42.	Kak eze zovejo oni angelje, eteri nasz oeuvajo P
Oni angelje, steri nasz csuvajo, sze zovejo
angelje csuvarje.	Na pr. uth, Tobias.
* Szvitek szvetih angelov csuvarov je prvo nedelo szeptembra.
27
* Dosztojuo i zvelicsavno delo je szvoje angele csu-vare csasztiti, na potnocs zazevati i njihova opominanja naszled uvali.
43.	Ka nam csinjjo hfidi duhovje ?
Hiidi duhovje nasz odiirjavajo pa szo nam nevoscseni; za to nasz na greh zapelavajo, naj mi tudi v pekeo pridemo.
Na pr. Szkusavauje Jezusa.
44.	Ka moremo vcsiniti, gda nasz htidi duh na greh zapelava?
Gda nasz hudi duh na greh zapelava, te moremo od Boga potnocs prosziti i lagojemi zapelavanji sze proti posztaviti.
* Jezus je pravo: «Pazite i molite, naj vu szkusnjavo ne szpadnele.« (Mataj 26, 41.)
Opomba. uTrezni hojdito i pazite, ar neprijeten vas, vrag, kak rjovčcsi oroszlan okoli hodi iszkajčcs koga hi pozsro; steromi sze proti posztavite z moesnov verov.s (Peter I. 0, H. 9.) «Proti sze posztavite vrAgi i odbezsi od vAsz.b (Jakob 4, 7.)
5.	Od prvima esioveka.
45.	Sto szta bila prviva esioveka ?
Prviva esioveka sz ta Adam i Eva bila.
* Od Adama i Eve zhaja vszaki cslovek; zato nji dva za nase prve roditcle zovemo.
46.	Kak je sztvoro Bog Adama ?
Bog je tak sztvoro Adama ka njemi je z zenite telo napravo i v to je nemrtelno dušo dehno.
* Cslovek sztoji z tela i z duše.
47.	Komi je szpodobna calovecea duša?
Cslovccsa duša je Bogi szpodobna.
* Kda je Bog prvoga oslovska sztvoro, je etak pravo: «Napravi mo esioveka. na ti us kep i na našo szpodob-noszt». (Mojzes I. I, 26.)
48.	Vu kom je szpodobna naša dtisa Bogi?
Nasa diisa je vu toni szpodobna Bogi,
28
1.	ka razum i szlobodno volo ma,
2.	ka je nemrtelna.
* Duša je duh, brez steroga szi ne moremo preinis-lavati, niti zsiveti. Duša na veke zsivč, tudi po szmrli tela. Duše ne vidimo, nego szpoznati jo moremo z toga, ka szi vszaki cslovek premislava ino sze sz szlobodnov volov odloesi na ono, ka sze njemi vidi.
49.	Sz kem je Bog naj bol e prikazao sz voj o Hibav našim prvim roditelom ?
Bog je szvojo liibav našim prvim roditelom naj bole sz tem prikazao, ka njim je dao miloscso poszveesenja, pa je sz tem szvete vcsino, za szvojo deco szpoznao ino njč za nebeszko blazsensztvo odlocso.
* Miloscsa poszvecsenja, je nadnatumi dar bozsi.
* Nasi prvi roditelje szo tudi ziunrtdni razum dobili od Boga i proszti szo bili od vszega grehsnoga pozselenja.
50.	Gde szo prebivali naši prvi roditelje ?
Nasi prvi roditelje szo v Paradizsom-ogradi prebivali.
51.	Kak je slo našim prvim roditelom v Paradiž somi |
Našim prvim roditelom je v Paradizsomi jako dobro slo; blazseno szo zsiveli, nikaj szo ne trpeli i nigdar njim nebi trbelo vmreti.
* Eto blizsensztvo i zvunredne dAre bi vszaki cslovek herbao, Ki naši prvi roditelje nebi pregrehsili.
Opomba.. Cslovek je korona vidne nature ; Ar je sz szvojov d us o v vise vszake zemelszke sztvorjene sztvAri, Postiij to tvojo velko plemenitoszl 1
Od greha prvina človeka.
52.	Ka je pokvarilo blazsensztvo prvih roditelcv?
Blazsensztvo prvih roditelov je to pokvarilo, ka szta pegrehsila ino szi sz tem bozso kastigo zaszluzsila.
29
53.	Sz kem szta, pregrehsila prviva roditela ?
Prviva roditela szta sztem pregrehsila, ka szta Bogd ne bogala, nego jela szta z prepovedanega szdda.
54.	Sz kem je pokastigao Bog prve roditele za njihov greh ?
Bog je sz tem pokastigao prviva roditela za njidva greh, ka szta 1. zgubila miloscso bozso i potom szta ne mogla vu nebeszko blazsensztvo; 2. pamet njima je oszlabila ino vola sze je na hiido nagnola; 3. vnogo szta mogla trpeti i na szlednje vmreti.
55.	Jeli je greh prvih roditelov nam vezem tildi škodo ?
Greh prvih roditelov je nam vszem tildi škodo, ar tč greh i njegova kastiga na vszakoga cslo-veka prek izhaja i vszaki vu tom gnehi na szvejt pride.
56.	Kak sze z o ve on greh, ateri od prvih roditelov na vszakoga csloveka prek izbija?
On greh, stori od prvih roditelov na vszakoga csloveka prek izhaja, sze zovč izhajajocsi, ali poprijetni greh.
* Izhajajocsi s^e zove, az izhaja; poprijetni, ar ga sz poprijcljom našim herbamo.
57.	Na koga je poprijetni greh ne prek izhajao ?
Poprijčtni greh je szamo na blazseno Devko Marijo ne prek izhajao.
* Blazseno Devico Marijo je poszebna bozsa iniloscsa obcsuvala poprijetnoga greha, ka recsi angelove szve-docsijo: «Zdrava bojdi, miloscse plina.« To je zato bilo, tir je njo Bog za mater Jezusa Krisztusa odcbnto.
* Eto vovzetje blazseno Device Marije od pa prijetnega greha za brez greha poprijčtje imenujemo. Szvetek brez greha /mprijčija bi. D. Marije je 8-ga decembra.
30
58.	Ka bi sze zgodilo sz cslovekotn, csi sze ujemi Bog ne bi szmiliivao ?
Cslovek migdar nebi mogeo v nebesza priti, csi sze njemi Bog nebi szmiliivao.
59.	Kak sze je Bog csloveki szmiliivao ?
Bog je Zvelicsitela obecsao i poszlao, naj csloveka od greha odkupi ino zvelicsa.
* Bog je najobprvim našim prvim roditelom obecsao Zvelicsitela. To obeesanje je szledi patriarhom (Abrahami, Izsaki, Jakobi) ponovo, szledkar je pa po prerekaj (David, Izaias, Daniel) dosztakrat ponavlao.
* Proroki szo naprejpovedali od Zvelicsitela: 1. gda i gde sze narodi, 2. ka on Bog bode i csuda bode csinio, 3. ka ga za treszti szrebrnih penez odajo, roke i noge njemi sz cvekmi prebijejo, 4. ka za nase grehe bodo trpo, vmerje i gorsztane od mrtvih i t. d.
60.	Kak dugo szo mogli ladje esakati na Zvelicsitela ?
Ludjč szo vecs jez^r let mogli esakati na Zvelicsitela.
* Szpomin esakanja na Zvelicsitela v adventi obszlii-zsavamo. Advent (prihod Goszpodna) je pred Bozsicsom i navadno štiri tjedne trpi. Vu tom csaszi sze k szvetki rojsztva Jezusovoga pripravlamo. V adventi szo zorjanice ali tak zvane Karate-Mese. ar je za zorje mamo i sze sz tov reesjov zaesnejo: «Rorate», na esaszt blazsenoj Devici Mariji.
Opomba. Odtlrjdvaj greh, ar je vsza huda i vsze nevolo on prineszeo za zemlo.
31
• Eto je moj lUbleni Szin.n
Verjem ... vu Jez
jr drAgetAo^apostol-SZKOGA VEREVADLUVANJA.
«
Krisztusi, Szini njegovom
jedinom, Goszpodi našem.«
61.	Sto je odkupe ezvejt ?
Szvejt j c Jezus Krisztus odkupo.
62.	Sto je Jezus Krisztus ?
Jezus Krisztus je driiga bozsanszka persona, Boga Ocs6 jedinorodjeni Szin, ki je za nasz cslovek poszlano.
63.	Ka. znam en uje eto ime „JezUB“ ?
Eto imO «. Jezus » tel ko znamenuje, kak Od-kupiteo, ali Zvelicsiteo.
* PreszuStoga Tm/ma Jezusovega szvčtek je na drugo nedelo po S zve ti h Treh Kraiaj.
64.	Ka z namenu j e eta recs „KrisztuH“ ?
Eta recs « Krisztus* telko znamenuje, kak Namazani.
* Zsidovje szo Odkupitela za Messiosa zvali; ta rces tiidi telko pomeni, kak Namakani. Vu Sztarom Zakoni szo prorokovo, popovszko i kraleszko esaszt z mazanjem S7N. oljom dAvali. Jezus je pa nas najveksi prorok, pop i krAl.	'
* Ka je Jezus Krisztus nas obecsani Odkupite!, to tak znamo, ar szo sze vu njem szpunila ona prorokiivanja, stera szo proroki od Odkupitela. naprej povedali.
* Ka je Jezus Krisztus Szin Boga, to je 1. Oesa-Bog szam szvedocso, 2. Jezus je szam glaszo i sz csiidami potrdo.
* Jezus je pravo: «Jasz i Ocsa szmo eden«. Na pitanje višjega popa: «Szi ti Krisztus, Szin blagoszlov-lenoga Boga?« jo odgovoro: «Jasz szam«.
32
Opomba. Preszveto Ime Jezusovo rad na pomocs zazevaj, najbole vu csaszi szkusnjAve i rad pravi ete lepi poklon : «HvMen bojdi Jezus Krisztus®.
cPorodo sze Je od Device Marijem
TRETJI TAO APOSTOL-SZKOGA VEREVADLUVANJA.
Verjem vu Jezusi Krisz-tusi... «ki sze je poprijao od D tiha Szvetoga, porodo sze je od Device Marije«.
1. Vtelovlenje Szina-Boga.
65.	Ka zadene to, ka je Szin bozsi cslovek posztano ?
Ka je Szin bozsi cslovek posztano, to telko zadene, ka je On po mocsi Duha Szvčtoga cslovecse telo i cslovecso dušo vzeo gori i tak je Jezus Krisztus pravi Bogi pravi os ^reAnavkuper.
* Szveti Janos apostol pravi: «Recs (Szin-Bog) je te’o vcsinjena i prebivala je med nami®. — To szkriv-noszt nase vere, ka je Szin bozsi cslovek posztano, za szkrivnoszt vtelovlenja Szina-Boga imenujemo.
* Gabriel arkangel je prineszeo bi.. D. Mariji glasz, ka Szin bozsi cslovek posztane. Szpomin toga na vCepleno Marijo), ali sz bolj sov recsjov na Szv&tek angelszkoga pozdrdvlanja, ali oznanuvanja (mar^iusa 25.-ga) szvetimo.
66,	Sto je mati Jezusa Krisztusa ?
Mati Jezusa Krisztusa je blazsena Devica Maria.
* Blazsena Devica Maria je Mati Bozsa, ar je njeni Szin bozsanszka persona.
67.	Sto je bio hraniteo Jezusa Krisztusa ?
Hraniteo Jezusa Krisztusa je bio Szvčti Jozsef, zarocsnik blazsene Device Marije.
* Szveti Jozsef je patron szvčte Materecerkve.
* Jezusa, bi, D. Marijo i szv. Jozsefa vkup za izvilo ali bozso familijo zovemo.
68.	Zakaj je Szin bozsi celo ve k posztano P
Szin bozsi je zato cslovek poszlano, 1. naj bi nasz z recsjov i p61dov vcsio, 2. naj bi za nasz mogeo trpeti i vmreti i naj bi nasz tak odkiipo.
Opomba. Rad moli zajutra, poldne i vecser »Angeo Gosz-podnova, ir sz tem zahvališ Zvelicsiteli, ka je za nasz cslovek poszlano.
2.	Od zsivlenja Jezusovoga.
69.	Ode sze je narode Jezus ?
Jezus sze je v Betlehemi narodo.
* Den narodjenja Jezusovoga na Bozsies, ali na szvčto nocs, decembra 2o.-ga obszluzsavamo.
Na oszmi den [to rojsztvi Njegovom szo njemi dali ime Jezus; to prvoga januara, na den obrezovanja Jezusovoga szvelimo.
Ob prvim szo ga paszterje prišli molit, za njimi pa od izhoda trijp modri; na te szp tiiiin szvetimo G.-ga januara den S z ve lih Treh Kredov.
Na stirideszeti den po njegovom rojsztvi ga je Maria v cerkvi prikazala; to na szveesnico, februara 2.-ga ob-szluzsdvamo.
70.	Gde je raszo gori Jezus P
Jezus je v lazareti r&szo gori.
* Zavolo toga zovejo Jezusa za Kazarenezhugo..
71.	Kelko let j« bio sztar Jezus, gda, je vesiti zaeseo P
Jezus gda je vesili zaeseo, je bio 30 let vda;.
* Jezus je tri leta vcsio; vu teh letaj szi je vucsenike nabirao, iz slerih szi je dvanajszet apostolov (poszlanikov) odebrao.
72.	Ka jo vcsio Jezus P
Jezus je to vcsio, ka moremo vervati i esiniti, esi sze sesamo zveliesati.
* Jezus je szvoje vesenje za evangelium (veszeli glhsz) zvao; zato tudi one szvete knige, vu sterih je zsivlenje i ndvuk Jezusov popiszani, za cvangelium imenujemo. K atoli cs an azil K atekizi n	ven).	3
Opomba. Rad poszliihsaj n^vuk i rad csti od zsivlenja Jezusovega pa naszlediij poldo njegovo. «Jasz szam pot, pravica i zsivlenje«, pržvi Goszpon Jezus. (Jan. 14, 6.)
^Razpeti je.»
STRTI TAO APOSTOLSZKOGA VEREVADLOVANJA.
Verjem vu Jezusi Krisz-tusi, ki... «moko je trpo pod Pon ti us Pilatu som, razpet je, vmro je i pokopan je».
73.	Ka je trpo za nasz Jezus ?
Jezus je za nasz doszta
trpo: 1. na Olivszkoj gori je krvavi pot potio (znoj tocso), 2. zbicsiivali szo ga, 3. sz tmjom szo ga koronali, 4. tezski krizs je noszo, 5. na hregi Kalvarije je na krizsi razpet vmro.
* Poncius Pilatus je bio namesztnik rimszkoga caszara v zsidovszkom orszagi.
* Den szmrti Jezusove je V&kipttek.
*Jezus je ne bio prisziljeni szebe na trplenje i szmrt dati, nego on sze je szam rad dao za nasz, dr nesz-konesno liibi n&sz.
* Szmrt Jezusovo na krizsi za daritev, ali aldov krizsa zovemo.
74.	Zakaj je trpo i vmro Jezus ?
Jezus je zato trpo i vmro: 1. naj bi nasz od greha i vekivecsnoga szkvarjenja odkupo, 2. naj bi szi mi mogli od Boga znovies miloseso za-szliizsiti vu neb^sza priti.
75	Za stere grehe je trpo i vmro Jezus ?
Jezus je za celoga szvejta grehe trpo i vmro, za poprijčtni greh i za vsze druge grehe.
Szveti Ivan Krsztiteo je pravo od Jezusa; «0vo Agnjec bozsi. ovo. ki odjernle grehe szvejta.«
Bij
* Ki szo ne zvolicsa, szi je szam kriv; ar nescse vervali navuka Jezusovega, ar nescse njegovih zapoved obdrzsavati i nescse skerih inilosese niicati.
Opomba. NigdAr ne pozdbi, kak te je Jezus Lubo i kelko je trpo za teb?! Liibi njega tiidi ti vise vszega, za njegovo volo rad prenašaj kaksastees trplcnja.
PfiTI tAo apostolszkoga verevadlOvAnja.
Verjem vu Jezusi Krisz-lusi, ki... »sztopoje dol na pekle, na tretji den je od mrtvih goriszlano».
76.	Kam je sztopila dijsa Jezusova po njegovoj szmrti?
Diisa Jezusova je po njegovoj szmrti dolszto-
«Od mrtvih je gorsztnno.a
pila na pekla trnAc, gde szo pobozsnih pokojnih duše na odkuplenje esakale.
* Na pekla trn&ci szo esakale na priliko: Adama, kve, Abela, Noeja, Abrahama, Mojzesa, Džvida i drugih duše.
77.	Zakaj je sztopila diisa Jezusa dol na pekla tmic ?
Zato je sztopila diisa Jezusa dol na pekja trnic, naj bi pobozsnitn dušam veszčli glAsz prineszla, ka szo zse odkiiplene.
78.	Ka je vesino Jezus na tretji den po szvojoj szmrti ?
Jezus je na tretji dčn po szvojoj szmrti zno-vies zj edino sz voj e telo z d us o v i odieseno gor-sztano.
* Jezus je v nedelo gorszluno, zaulru rano; szpomin njegovega gorsztanenja na vuzem, ali veliko nocs obszlii-
3*
36
zsAvamo. Processijo gorsztancnja na veliko szoboto vecser mamo navado obdrzsati.
* Jezus je po szvojem gorsztanenji escse stirideszčt dni osztao na zemli, vu sterom csaszi je apostolom escse vnoge navuke i oblaszti dao, Anostolje szo z mantemiskov szmrtjov szvedocsili, ka je Jezus gor-sztano.
Opomba, Gorsztanenje Jezusovo te naj potrdi vu veri tvoj oj, ka je on Bog, vu viipanji, ka ti ednok tildi gorsztines od mrtvih,
« Sz to p o je vu nebesza.n
SŽSZTI TAO APOSTOL-SZKOGA VERE VADLU VANJA.
Verjem vu Jezusi Krisz-tusi, ki... «sztopo je vu nebesza, szedi na desznici Boga Ocse vszamogo-csega.s
79.	Kaje csinio Jezus na stirideszeti den po ezvojem gorsztanenji?
Jezus je na stirideszeti
dčn po szvojem gorsztanenji szvoje vucscnike vdpelao na Olivszko goro i sze je pred njimi vu nčbo podigno.
Toga szpomin na stirideszeti don po Vuzmi na szve-tek v nebosztoplenja Krisztusovoga obszliizsavamo.
80.	Ka zadenejo ete recei: "Szedi na desznici Boga Ocsž vsza-mogocscgaa.
Ete recsi: «Szedi na desznici Boga Ocs6 vsza-mogocsega« telko zadenejo, ka Jezus kak cslovek tudi m a bozsanszko zmozsnoszt i diko.
Opomba. Proszi Jezusa, naj tebč ednok tildi k szebi vzeme vu nčbo. «0na szi iscsite, stera szo lam gori, gde je Krisztus na desznici Ocs6 szedtesi. Ona visesnja szi premislavajte, ne stera szo na zemli». (Kol. 3, 1. 2.)
szEdmi tAo apostol-
SZKOGA VEKEVADLO VANJA.
Verjem vu Jezusi Krisz-tusi, ki... «odnet pride szodit zsivc i mrtvc».
81.	Kda pride Jezus pa nazaj ?
Jezus pa nazaj pride	pride szodit,.
na konci szvejta.
82.	Zakaj pride Jezus pa nazaj na konci szvejta?
Zato pride Jezus pa nazaj na konci szvejta, da vsze liidi oszodi,
83.	Kak sze zov6 na konci szvejta bodocsa szodba?
Na konci szvejta bodocsa szodba sze zovž
szlednja ali dbcsinszka szodba.
* Jezus pri obcsinszkoj szodbi na szvojo deszno posztuvi te dobre, na levo te hude i odkrije, ka je steci miszlo, govoric, ali csinio.
84.	Ka bode pravo Jezus na szlednjoj szodbi dobrini ?
Jezus na szlednjoj szodbi to bode pravo dobrim: «Hodte, blagoszlovleni Ocs6 mojega i vzsivajte vam od zacsčtka szvejta pripravleno kra-lesztvo!»
85.	Ka bode pravo Jezus hiidim ?
Jezus to bode pravo hudim: «Ite od mene, prokteti, vu vekivecsni ogenj 1»
^6 Kam pridejo po szlednjoj szodbi ti dobri i kain ti hiidi ?
Po szlednjoj szodbi ti dobri pridejo vu nebčsza, ti hudi pa vu pckeo.
Opomba. Bojdi veren Jezusi vu celom tvojem zsivlenji, nuj te ednok kak s/odec na szvojo deszno posztdvi.
3S
nVericm vu Szvetom Duhi «
OSZMI tAo apostol-SZKOGA VEREVADLOVANJA.
«Verjem vu Szvetom l)uhi».
87.	Sto je Duh Szveti?
Duh Szvčti je tretja bozsžnszka persona, z Ocsom i Szinom eden pravi Bog.
* Jezus je apostolom vecskrht obecsao Duha Szvetoga 88. Gda je prieeo D(ih Szveti na apostole ina szveto Matercerkev?
Duh Szveti je na deszžti den po vnčbosztople-nji Jezusovem priseo na apostole i na szveto Matercšrkev.
* Prihod Duha Szvetoga na riszdlszke szvitke obsz-liizsavamo.
* Szveti Dfih je v podobi ognjenih jezikov priseo na apostole, ar je szvetloszt i gorecso liibeznoszt prineszeo vu duše njihove. Pri krszti Jezusa je vu podobi goloba priseo, ar je steo pokazati, kak on krotkoszt i neduzs-noszt lubi.
88,	Zakaj je priseo Dtih Szveti?
Duh Szveti je zato priseo, da bi do konca szvejta delao vu szvčtoj Matericčrkvi i vu cslove-csih dusaj.
90.	Ka dela Dtih Szveti vu szvetoj Matericerkvi ?
Duh Szvčti szvčto Matercerkev nevidlivo vesi i ravna.
91.	Ka dela Diih Szveti vu cslovecsoj duši?
Duh Szveti csloveka na dobro pomaga ino ga poszveti.
Opomba. Posluj vu szebi miloszl Duha Szv^loga, sz sle-rov je tfidi tebč poszvčlo, Vu tvojih lezsAvaj ga na pomocs zazavaj.
39
DEVETI tAo apostol-
SZKOGA VEREVADLttVANJA
Verjem... «szvelo kato-licsanszko krscsanszko MatercArkev. Szvecov ob-csinsztvo».
1. Od naszlavlenja i ravnanja szvete Materecerkve.
92.	Ka je azv6ta Matičarke v?
Szvčta Matičarke v je
vidlivo druzstvo na vszoj zemli zsivocsih katoli-csanszkih krscsenikov, sterih vidliva glava je papa.
93.	Sto je nasztavo szveto Matercčrkev?
Szv6to Matercčrkcv je Jezus Krisztus nasztavo.
* Jezus je obprvitn vcsio krscanszko vero ino je verne okoli szebc vkup szpruvlao, potom je sz voj im vernim vidlivo glavo i poglavare dao; tak jc nasztavo szveto Materc^rkev.
94.	Sto je nevidliva gUva szvete Materecerkve ?
Nevidliva glava szvete Matercčrkve je szam Jezus Krisztus.
95.	Koga je posztavo Jezus Krisztus za vidlivo glavo szvete Materecerkve ?
Jezus Krisztus je za vidlivo glavo szvčte Materecerkve posztavo szvOtoga Petra apostola. '
* Vu rednom, vidlivom driizstvi (drzsanji, vojszki i. t d.) more vidliva glava biti; zato je Jezus tudi vidlivo glavo dao szvctoj Matericerkvi.
96 Sz sterimi recemi je obecsao Jezus, ka ezvetoga Petra poeztivi za glavo szvete Materecerkve ?
Jezus je sz etimi recsmi obecsao, ka szvčtoga Petra poszt&vi za glavo szvete Materecčrkve:
1.	«Ti szi Peter i na toj pecsini bodem zozidao mojo Cerkev.»
40
2.	«Tnbi dam kliicse nebeszkoga kralesztva. Ka zavezses na zemli, bode zavčzano tildi vu nebi; i ka odvezses na zemli, bode odvezano tildi vu nebi.»
* Peter, je grcska recs, telko zadene, kak pecsina, ali szkala.
* «Kliicsi nebeszkoga kralesztva» znameniivajo najviše suj o duševno obldszt vu szvetoj Matericerkvi. To oblaszt je dao Jezus szv&omi Petri.
97.	Sz sterilni recsmi je posztavo Jezus szvetoga Petra za glavo sz vete Materecerkve ?
Jezus je sz etimi recsmi posztavo szvetoga Petra za glavo szvete Materecerkve: uPassi moje agnjece... Pdszi moje otce.v
* «Paszi moje agnjece, paszi moje ovce«, telko zadene, kak: ravnaj moje verne i njihove voditele.
98.	Za steri csasz i za koga je nasztavo Jezus Krisztus szveto Matercerkev ?
Jezus Krisztus je za vsze csasze i za vsze liidi nasztavo szvčto Matercerkev.
* Jezus je etak pravo: «Vcsite vsze narode... i ovo jasz szam z vami do konca szvejta®.
99.	Sto je vidliva gliva szvete Materecerkve po szinrti szvrtoga ““ Petra ?
Po szmrti szvetoga Petra je vidliva glava Materecerkve rimszki pijspek, ali papa.
* Szveti Peter je rimszki piispek bio pa je tildi tam vmro; zato je njegov naszlednik vu ravnanji cerkve vszigdar rimszki piispek.
* Papa je namesztnik Jezusa Krisztusa na zemli; za volo njegove szvete cseszti ga tildi za szrčloga ocso zovemo. (Papa = ocsa.) Zdaj je papa...?
100.	Koga je posztavo Jezus Krisztus pod voditelsztvom szvetoga ' Petra za poglavare szvete Materecerkve?
Jezus Krisztus je apostole posztavo za poglavare szv. Materecerkve pod voditelsztvom sz<-toga Petra.	.
41
101.	Sto bzo zdaj poglavAije Materecerkve?
Poglavarje Materecerkve szo zdaj naszledniki apostolov, to je piispeki, pod voditelsztvom pžpe.
* Piispekipod voditelsztvom pape razlicsne tsile, Matere-cerkve, pUspekije ravnajo.
102.	Sto pomiga puapekom vu njihovoj szvetoj szliizsbi?
Piispekom vu njihovoj szvetoj szliizsbi popi pomagajo.
* Popi szo tudi naszledniki apostolov vu nikelkoj meri.
* Ražlicsne cerkvene obcsine (plebanije, fare) pleba-nusje, duhovni pasztčrjc vodijo. Plebanosom szo kaplanje kak duhovni paszterje na pomocs.
Opomba. Posluj szvetoga ocso i piispeke. Moli za n j 6, poszlOhni njihov nAvuk; od njih je Jezus pravo; «Kr vksz poszliihnc, men6 poszliihno; ki v&sz zainetltva, meub zuinetdva«. (Luk, 10, 16.)
5.	Znamenja sz vele Malerectrkve.
103.	Kelko matercčrkvih je nasztavo Jezus Krieztus?
Jezus Krisztus je szamo edno Matercerkev nasztavo.
* Jezus je vszigdar od szamo edne cerkve gncsao. Daje szamo edna prava vera, zato niti ne moro hiti vecs prave cerkve, kak edna.
104 Po kom szpoznamo C6rkev Jezusa Krisztusa ?
Cerkev Jezusa Krisztusa po toni spoznamo, ka je: 1. jedina, 2. sz veta, 3. katolicsanszka, , ali obcsinszka, 4. aposlolszka.
* Jedinoszt, szvetoszt, obcsinsztvo i apostolsztvo szo potrebna znamenja Materecerkve.
105.	Stera je od Krisztusa nasztavlena jedina, szveta, obcsinszka i apostolszka CArkev ?
Od Krisztusa nasztavlena jedina, szveta, obcsinszka i apostolszka Cerkev je rimszka katolicsanszka szveta Maticerkev.
* Riinszka katolicsanszka szveta Maticerkev je 1. jedina, ar vszigddr i povszddi ono iszto vesi, ona
42
iszta szvesztva deli, ono iszto szveto Meso mi i ono iszto vidlivo glavo.
Rimszka katolicsanszka szveta Maticerkev je ob 2. ssvčta, ar nje nasztaviteo, navuk, i szredsztva miloscse szo szveti; i tak je mogocsaszvoje verne szvete vcsimiti, pa je tiidi zse vnoge vcsimila.
Rimszka katolicsanszka szveta Maticerkev je 3. ob-csinszka, ar od onoga csasza sztoji, kak jo je Krisztus nasztavo, ino sze med vszemi narodami razširjava.
Rimszka katolicsanszka szveta Maticerkev je 4. apos-tolszka, dr njeni navuk je ndvuk apostolov i njeni piispeki szo naszledniki apostolov.
Da sze pa vu rimszkoj katolicsdnszkoj Cerkvi znaidejo znamenja prave jedine cerkve Krisztusove, zato je rimszka katolicsanszka Cerkev prava Maticerkev.
* Matercdrkev zato pravimo za rimszka, ar je nje glava rim sz ki piispek; za katolicsanszka pa zato, ar ta grcska recs telko zadene, kak obcsinszka.
* Ona verszka druzstva, stera szo sze od szvete Materecerkve odtrgnola, za krivovernike i razkolnike zo-vemo. Eta druzstva nevejo znamenj prave Cerkve Krisztusove vu szebi izkazati.
Opomba. Neprecenjena miloscsa bozsa je to za ndsz, ka szmo vu pravoj Cčrkvi Krisztusovoj. HvMo daj za to Bogi. Moli za one, ki (6 miloscse postavati ne vejo i ki szo esese ne vu prdvoj Cerkvi Krisztusovoj,
3.	Namen Materecerkve.
106.	Zakaj je nasztavo Jezus Krisztus szveto Matercerkev?
Jezus Krisztus je szvčto Materecčrkev zato nasztavo, naj ludi vu vekivecsno blazsensztvo pripela.
* Rimszka katolicsanszka szveta Maticerkev je jedino zvelicsavna Cerkev. Ki szo brez szvoje krivde ne koirige szvete Materecerkve, szo sze tudi mogoesi zveliesati sz pomocsjov bozse miloscse, csi szpunijo vsze, ka njim Bog po njihovoj diisnoj veszti zapoveddva. Taksi szo na dušo gledocs kotrige szv. Materecerkve.
43
107.	Szkem pela szveta Maticerkev liidi vu vekivecsno bla-zoensztvo ?
Szvčta Maticčrkev sz tem pela liidi vu veki-vecsno blazsensztvo, ka je:
1.	brez vkanjlivoszti vesi	na pr&vo	vero;
2.	sz szvojimi zapovedmi	ravna;
3.	szredsztvami milosese	posneti.
* S z ve ta Maticerkev vucsicso,	ravnaj oeso	i	popov sz ko
oblaszt ma.
108.	Sto vesi vu szvetoj Matericerkvi brez vkanjlivoszti privo vero ?
Vu szvetoj Matericčrkvi brez vkanjlivoszti vesi pravo vero vucsdcsa oblaszt, ali vucsčcsaMaticerkev.
100.	Sto je vucsecsa Maticerkev ?
Vucsčcsa Maticerkev szo rimszki pdpa i z njimi szjedinjeni piispeki.
* Vucsecsa Maticerkev je nevkunjliva,
* Vsze druge kotrige szvetc Materecerkve, stere ne szlisijo k vucsecsoj Matericerkvi szo poszlusajocsa Mati-cArkev.
110.	Vu kom eze ne more vkaniti szveta Maticerkev?
Szvčta Maticerkev sze vu navuki vere i nravnoszti ne more vkaniti.
* Vn navtiki vere i nravnoszti sze ona zdrzsivajo, stera moremo vervati i ošiniti naj sze zveliesamo.
111.	Zakaj sze ne more azvžta Maticerkev vu navuki vere i nrAvnoszti vkaniti f
Szveta Maticerkev sze vu navuki vere i nrav-' noszti zato ne more vkaniti, ar je Jezus Kriszlus ne oszt&vi i Szvčti Diih z njov bode na vsze veke, kak je to Jezus szam obeesao.
* Jezus je etak pravo apostolom: 1. «Vucsilc vsze narode... i glejte jasz szam z vami vsze dni do konca szveta«. 2. «Jasz bodem proszo Ocso i driigoga Batritela vam, da, naj na veke z vami osztane, Duha isztine«.
* Vu navuki vere i nravnoszti vszigdar ona moremo drzsati, stera nam vucsecsa Cerkev glžszi, ali zapove.
44
* Vucseesa Maticerkev po dvojoj formi odlocsi vit navuki vere ino nravnoszti: ali puspeki napravijo od-locsbo sz pdpom szjedinjeni, ali pdpa szami.
* Csi puspeki cele szvete Materecerkve szpraviscse majo za volo vere i nravnoszti, te sze to obcsinszko szp&fvisčše zove. Odlocsbe i zapovedi obcsinszkoga szpra-visesa szamo te valajo, csi je pipa potrdijo.
* Pdpa sze te ne morejo vkaniti, gda kak prednji vucsiteo szvete Materecerkve kaj odlocsijo vu ndvuki vere i nrdvnoszti ino vszem zapovejo, naj sze torni njihovomi navuki podvrzsejo.
112.	Ka privi Kri sz t us od onih, ki za nav uk szvete Materecerkve “” ne marajo ?
Od onih, ki za navuk szvete Materecerkve ne marajo, Krisztus eto pravi: cKi szvete Materecerkve ne poszliisa, naj 1i bode kak pogan«.
113.	Kaksi greh vcsini on, ki pravo vero zavrzse, to je ki od szvete Materecerkve odsztopi ?
Ki pravo vero zavrzse, to je: ki od szvete Materecerkve odsztopi, on zataji Jezusa Krisztusa i zato jako veliki greh vcsini.
* Jezus Krisztus je szam pravo vucsenikom szvojim : «Ki vtlsz poszliisa. menč poszhisa; i ki vdsz zavrzse, mene zametiva«.
Opomba. Postuj i lubi katolicsanszko szvelo Maten-mkev, kak sz voj o laszlivno mater; zvrsi rad njene zapovedi.
Od obcslnszlva szvetcov.
114.	Kaje to: obcsinsztvo szvetcov?
Obcsinsztvo szvetcov je to, k a zsivocse i pokojne' kotrige szvšte Materecerkve vkup szlisijo i eden drugomi pomagajo.
115.	Sieri szlisijo vu obcsinsztvo szvetcov?
Vu obcsinsztvo szvetcov szlisijo:
1.	na zcmii zsivocsi katolicsanszki krscseniki, ali vojtivajocsa szveta Matic^kev.
45
2.	vu purgatoriumi trpčcse duše, ali trpecsa szveta Maticerkev.
3.	szvčtci vu nebšszaj, ali zmagovalna szveta Maticerkev.
116.	Sz kem nam pomagajo azvetci vu nebeazaj ?
Szvetci v n nebeszaj nam sz tem pomagajo, ka za nasz Boga molijo.
* Mi poslujemo szvetce ino je proszimo, naj za nasz molijo. Vszeh szvčtcov szvčiek je novembra 1-ga.
117.	Sz kem ezmo mi mogocei purgatoriumezkim dušam pomagati ?
Purgaloriumszkiin ddsam szmo z molitvov, sz dobrim djanjom,sz almostvom, sz odpiisztkami, poszebno pa z daritvov szvete Mese mogocsi pomagati.
* Dušni din je novembra 2-ga.
* Molitev za pokojne etak dokoncs&vamo: «Pokoj veki-vecsni daruj njim Goszpodne i szvetloszt vekivecsna naj njim szvejti... Amen«. Po vecsemom angelszkom pozdravlanji molimo za pokojne. Zato te z malim zvonom tudi zvonijo. Vu szvetoj Mesi sze po podigavanji szpomenemo z njih.
11S.	Sz kem azo mogočni na zemii zaivocai krisztjani eden ovomi pomagati ?
Na zemli zsivocsi krisztjani szo sz daritvov szv. Mese, sz molitvov i sz dobrim djanjom mogocsi eden ovomi pomagati.
* Szveta mali cerkev ma lak zvana obesna imdnjit, iz sterih vszaki del ima, ki je kotriga obesinszlva szveteov. Taksa inianja szo poszebno: Zaszliizski Jezusovi ino szveteov, szveta Mesa i Szvesztva. Vu elih neimajo dela: 1. oni, ki szo ne okrseseni, 2. ki vu krivoj veri zsivejo, 3. ki szo izobešeni iz sz vete Materecerkve, 4. ki szo zse szkvarjeni vu pekli.
Opomba. Moli za pokojne, szebc pa preporaesaj vu molitev szv6teov, poszebno pa pod obrambo bi. Device Marije i tvojega krsztnoga i fermanszkoga palrona!
46
»Jezus, dober paHzter.*
DESZETI TAO APOSTOLSZKOGA VEREVADLU VANJA.
Verjem ... »grehov od-pii sesanje«.
119.	Ka vcsiapostolszko verevadlu-vanje od odpiisesanja grehov P Apostolszko verevad-liivanje od odpiisesanja grehov to vesi, ka szmo vu szvetoj Matericerkvi
vszakoga greha odpiisesenje mogoesi dobiti.
* Odpiisesenje grehov vu Szvesztvaj km ta i pokore zadobino.
Opomba. Hvilo daj Bogi, ki je szvetoj Matericerkvi obl As z l dao grehe odpusztiti: ar esi bi (szmrtnim) grehom vrnro, nigdar ne bi mogeo vu nebo priti.
EDENAJSZTI TAO APOSTOLSZKOGA VEREVADLU VANJA.
Verjem... «tela goriszta-nenje«.
120,	Ka sze zgodi sz cslovekom, gda vmerje P
Gda cslovek vmerje, te sze duša locsi od teia, telo sze pa nazaj povrne vu zendo.
*Bog mrtve zbudi.«
* Szveta Maticerkev mrtvo telo tudi postiije, je bla-; goszlovii tak pokopa. Poganje szo tela mrlvecov zezsgali to je za krisztjana ne!
121.	Kak dugo o sz t Ane telo esloveka vu zemli P
Teb) csloveka vu zemli osztane do konca sz vej ta.

122.	Ka eze zgodi sz telom celo veka na konci sz vej ta ?
Na konci szvejta Bog telo znovics gorzbiidi, i znovics i naveke szjedini telo z diisov.
-* Po gorsztanenji de telo tildi mulo Mo vu plžcsi ali kas-tigi, kak je ednok tao melo vu dobroin, ali hudom esitienji.
k Vszi gorsztanemo, szamo ka ne sz ednakim telom.Tida dobrih bodo lepa i odicsena, tela hudih pa grda, odurna.
Opomba. Vszi vmerjdmo, nego gda, to neve niscse; žito moremo vszigdar priplavim biti. Jezus etak privi: «Pazite žito, &r n e vete niti dnšva, niti vbre». Telo s z voj e pestuj, na hudobijo ga ne nucaj, pa tak zslvi, ka ednok z odicsenim telom gorszt&nes.
ajezus vu nebu vzeme dušo odics^nih.b
DVANAJSZTI TAO APOSTOL-SZKOGAVEREVA DL U VANJA.
Verjem... «i zsitek veki-vecsni. Amen«.
123.	Ka sze zgodi z n as o v diisov, gda vmerjemo P
GdavmerjAmo, te Bog našo dušo taki oszodi.
* Bog de od toga szodo dušo našo po nasoj szmrti, ka szmo szi miszlili, ka
■ szmo gucsali, ka szmo ošinili i ka szmo zamudili.
124.	Kak sze zeve taki po szmrti bodocaa szodba?
Taki po szmrti bodocsa szodba sze zovč
poszebna szodba.	t
125.	Kam pride duša po poszebnoj szodbi ?
Po poszebnoj szodbi duša pride ali v nebčsza, ali v purgatorium, ali v pekeo.
126.	Steri pridejo v nebosza P
V nebAsza pridejo ti dobri, steri szo popolnoma csiszti od vszeh grehov, pa szo kastige ne vredni.
127.	Sz kem Iona Bog dobre vu uebeszaj P
Bog dobre vu nebčszaj z nezgovornim blA-
48
zsenszvom Iona; oni od lica do lica vidijo Boga i vu vekivecsnoj Itibavi sze zjedinijo z njim.
* Placsa je vu nebeszaj ne ednaka; ki je vecs dobroga vesi no, vekso placso ma.
128.	Steri pridejo v purgatorium ?
V purgatorium oni pridejo, steri vu malom grehi vmerjčjo, ali szo pa escse vremenite kastige vredni.
* Purgatorium je dijacska recs, i po našem telko pomeni, kak meszto ocsiscsavanja.
* Vu purgatoriumi kastiga szamo eden csasz trpi, kak na zemli; vu pekli pa na vsze veke.
129.	Kak dogo osztane dfisa v purgatoriumi ?
Duša tak dugo osztane v purgatoriomi, dokecs sze z grehov ne ocsiszti i dokecs kastige ne pretrpi.
* Purgatorium szamo do konca szvejla osztane; potom szamo neba i pekeo bode.
130.	Steri pridejo v pekeo ?
V pekeo pridejo ti hudi, steri vu szmrtnoni grehi vmerjejo.
131.	Sz ketn kastiga Bog te hude v pekli?
Bog te hude v pekli kastiga z vekivecsnov mokov; oni nigdar nemrejo viditi Boga i vu vekivecsnom ognji trpijo.
* Jezus od szkvarjenih etak pravi: «Csrv njihov ne vmerje i ogenj njihov ne vgaszne«.
* Szmrt, szodba, nebesza, ali pekeo szo szledn/a dela csloveka.
132.	Ka pomeni na konci apostolszkoga vere vadili vanj a eta recs: "Amen ?»
Na konci apostolszkoga verevadliivanja eta recs: «Amen», to pomeni: «tak je», «tak naj bode«, to je, ka mi trdno verjemo vsza ona, stera szo vu tom vadluvanji notri.
Opomba. «Vuvszem tvojem djanji sze szponieni z tvojih szlednjih dejl i no bodeš grehsio navčke«. ‘*in 7, 40.)
prukda Mojzesi desetero zapoved h*
DRUGI DRL
Ob ZAPOVED.
Naj sze zvelicsamo moremo ob drugim vesinili ka Bog zapovedava.
133.	Je zadoszta na zvelicaanje, esi szamo verjemo, ka je Bog nazveezto P
Ne je zadoszta na zveliesanje, esi szamo verjemo, ka je Bog nazvfcszto, nego tudi to nam je potrebno, naj vesinimo, ka Bog zapovedava.
*	Jezus je etak pravo ednomi niladenci: «Csi vu vekivecsnt zsitek seses priti, obdrzsi zapovedi«.
*	Csi vesinimo, ka Bog zapovedava, te poleg nase vere zsivemo, te je naša vem z siva.
Na pr. Vera prvih krsesenikov.
I. OD GLAVNIH ZAPOVKD.
134.	Kak je glavna zapoved, vu s ter oj sze veze druge zapovedi zdrzsavajo ?
Glavna zapoved, vu steroj sze vsze druge zapovedi zdrzsAvajo, je etak:
KaiulicaHusAki K;J rkiziiiuH (n do ven h
4
50
1.	«Lfibi Goszpodna Boga tvojega z celega szrca tvojega, z cele duše tvoje, z cele pameti tvoje i ze vsze mocsi tvoje«.
2.	«Lubi blizsnjega tvojega, kak szamoga szebe«.
135.	Ka zsele od nasz glavna zapoved?
Glavna zapoved to zsele od nasz, naj Boga vise vszega lubimo, blizsnjega pa, kak szamoga szebe.
cPreszla.fi ko Serce Jezusa, daj, naj tobe vszigdar bole lubim*.
1. Od lubavi do Boga.
136.	Oda lubimo Boga vise vszega?
Te lubimo Boga vise vszega, csi vesinimo ono, ka je Bogi prijetno, i gotovi szmo raj vsze zgubiti, pa esese vmreti, kak Boga z velikim grehom zbantlivati.
Na pr. Abraham. Szvett man-terni ki.
137.	Zakaj szmo duzsni Boga vise vszega liibiti ?
Zato szmo duzsni Boga vise vszega lubiti, 1. ar je Bog neszkoncsano dober i lubavi vreden, 2. ar od njega dobimo vsza dobra.
Opomba. Doszlakrdt, poszebno pa vu vremeni szkOsavanja na hudo, e Lak zdihavaj k Bogi: rdj scs4m vmreti, kak Tebe, mojega neszkoncsano dobrega Boga zbanttivali.
2.	Od lubavi do szamoga szebe i blizsnjega.
Od prave lilbavi do szamoga szebe.
138.	Gda lubimo szebe dobro ?
Teliibimoszebe dobro, csi sze za zvelicsanjc nase duše bole szkrbimo, kak za vremenite dobrote.
Sl
* «Ka vabi cslovcki, csi szi celi sz vet pridobi, na duši pa kvAr trpi?« — pravi Jezus Krisztus. (Mataj 16, 26.)
Szvčta Elizabeta Al moštvo deli.
Od liibam do blizsnjega.
139.	Sto je nas blizsnji ?
Nas blizsnji je vszaki cslovek, prijitel i ne-prijatel.
Na pr. Sz.mileni szatnariUnec.
* Jezus je pravo: «Z toga vasz szpoznajo vszi, ka szte moji vucseniki, csi te liibili eden ovoga«.
140.	Gda lubimo blizsnjega tak, kak szamoga szebe?
Tč lubimo blizsnjega tak, kak szamoga szebe, csi obdrzsimo eto zapoved Jezusovo: «Stera scsete, ka bi vam vcsinili liidje, ona i vi vcsinite njim».
141.	Zakaj moremo vszakoga esioveka Ittbiti ?
Zato moremo vszakoga esioveka 1 ubiti, Ar Bog zapovedava, ar je vszaki cslovek na bozsi kep sztvorjeni.
142.	Zakaj moremo nase neprijatele tudi Ittbiti ?
Zato moremo nase neprijatele tildi liibili, ar szo oni tildi naši blizsnji, i zato, ar je Jezus Krisztus poszebno zapovedao, naj lubimo nase neprijatele. ‘
* Jezus Krisztus je pravo: «Lubite vase neprijatele, esinite dobra onim, ki vasz odiirjavajo i molite za one, ki vasz preganjajo iogri za vajo ». Pa gda je na krizsnom drevi viszo, jo etak molo za szvoje neprijatele: «Ocsa moj, odpuszti njim, Ar ne vejo, ka esinijo«.
143.	Sz kem pokizsemo poszebno, ka nase blizsnje Ittbimo ?
Ka nase blizsnje lubimo, to poszebno sz telovnimi i duhovnimi deiami milosztivnoszti pokAzsemo.
4*
5?
* Telovna dela milosztivnnszti szo eta: I. lacsne nahraniti, 2. zs^dne napajali, 3. sziromake obldcsiti, 4. potnike na sztan prijeti. 5. voznike odszlobdjati, 6. betezsnike pohajati, 7. mrtve pokapati.
Na pr, Szv. Elizabeta. Szmileni bratje i szesztre.
* Duhoma dela d^osztivnoszti szo ela: 1. grehsnike kurati, 2. neznajocse vcsiti, 3. dvojecsim dober tanacs dati, 4. zsalosztne tolazsiti, 5, krivico mirovno trpeti, 6. našim protivnikom odpusztiti, 7. za zsive i mrtve Boga moliti.
Na pr, Szv. Ivan Krsztiteo. Sz. Ferenc Szal.
* Jezus je pravo: «Blazseni szo milosztivni, ar oni miioszlivnoszt zadobijo«.
Opomba. Jezus pravi: »Ka nijmčnsemi iz med mojih vesi ni te, meni vesi ni te». (Mitaj 25, 40.) To szi zapomni ino gda priliko najdeš, delaj dobro sz blizsnjimi tvojimi!
II.	OD DESZfiTEBIH BOZSIH ZAPOVED.
144.	Vu sterih zapoved ah szo bole popolno popiszane nase duzs-noszti k Bogi i csloveki ?
Nase duzsnoszti k Bogi i csloveki szo bole popolno popiszane vudeszelerihbozsih zapovedali.
145.	Kak szo deszetere bozse zapovedi ?
Deszetere bozse zapovedi:
1.	Jasz szam Goszpodin Bog tvoj; neimaj drugih bogov pred menom, ne napr&vlaj szi zrezanih kepov, ka bi njč moto.
2.	Tvojega Goszpodna Boga Imena zaman gor ne vzemi.
3,	Szpomeni sze, da szvčtke poszvetis.
4.	Posluj ocso tvojega i mater tvojo, da bos dugo 5siv na zemli, stero Goszpodin Bog tvoj da tebi.
5	Ne vmori.
6.	Ne praznuj.
7,	Ne kradni.
8.	Ne guesi krivoga szvedocsansztva proti tvojemi blizsnjemi.
5.3
9.	Ne pozseh zsene tvojega blizsnjega.
10.	Nepozseli tvojega blizsnjega hizse, ni pola, ni szluge, ni szliizsbenice, ni jiinca, ni szomara, ni nikaj, ka je njegovo.
* Bog je na gori Sinai oznuno deszetere zapovedi ludsztvi izraelszkomi ino je na dve kamenivi tabli zapiszane prekdao Mojzesi.
Od 1. bozse zapovedi.
vJaszszani Goszpodin Bog tvoj; neimaj drugih bogov pred menom, ne napravlaj szi zrezanih hepov, ha bi nje molom.
146 Ka nam zapovedava Bog vu prvoj zapovedi ?
Vu prvoj zapovedi nam Bog zapovedava, naj vu njem verjetno, vu njem sze viipamo, njega Iflbimo i njega molimo.
147.	Sto pregrehe! proti veri ?
Proti veri on pregrehsi: 1. ki za pravice vere ne mira, ali vu njih szam rad dvoji; 2. ki proti szpoznanim pravicam gucsi, ali vero zataji.
148.	Ka je poezebno pogiibelno za našo vero ?
Za našo vero je poszebno pogiibelno, csi kaj taksega cstemo ali poszluhsamo, ka je proti veri.
* Jake, lehko pregrehsi proti veri taksi, ki je nazoesi pri bozsoj szliizsbi krive vero, ali ki veri proti vn e novine cslg. 149 Ka moremo od Boga z viipanjom esakati?
Od Boga moremo z viipanjom esakati, ka nam davekivecsno zvelicsanje i vsze ono, ka nam je na vekivecsno zvelicsanje potrebno.
* Zemelszke dire tudi moremo z viipanjom esakati od Boga, na kelko szo k našemi naprediivanji potrebni i našemi vekivecsnomi zveliesanji ne protivni.
150.	Sto pregrehsi proti viipaipi ?
Proti vitpanji on pregrehsi, 1. ki sze ne viipa,
ka bi njemi Bog odpiiszto i ka bi ga Bog pomagao; 2. ki sze prevzetno viipa.
* Vu milosztivnoszti bozsoj sze je ne v>ipao, to je: v dvojnoszt je sapadno na pr. Kain, Judas.
* Prevzetno sze Viipa, ki zato grehsi, ar je Bog milosztiven.	Na pr. Vmtniki Noe-joti
151.	Sto pregrehsi proti lubavi do Boga ?
Proti lubavi do Boga on pregrehsi, ki njegovih zapoved ne obdrzsava, ah proti njegovomi ravnanji mrmra.
152.	Gda molimo Boga ?
Boga te molimo, csi njega tak csaszlimo, kak našega najvSksega Goszpoda csasztiti moremo,
* Molba sze szamo Bogi dava.
153.	Sz kem pok&zsemo, ka Boga molimo ?
Ka Boga molimo, to sz tem pokazsemo, ka molitve opravlamo, dol pokleknemo i nazocsi szmo pri obcsinszkoj bozsoj szluzsbL
* Boga sztno tudi po avunesnjem duz&ui csasztiti, dr cslovek ne sztoji szamo z duše, nego tildi z tela; pa zato; ar je Go^/pon Jezus Krisztus tild’’ odrido zviinesnjo bozso szluzsbo vu szvetoj Mesi i Szvesztvaj. Szveta Malieerkev tildi zviinesnja szveta opravila ma. sz štetimi bozso szluzsbo bole szloveszno i vucsecso vcsini.
154.	Sto pregrehsi proti molbi Boga?
Proti molbi Boga on pregrehsi, 1. ki ne moli Boga i szliizsbe bozse ne pohaja, ali sze pri njoj nedosztojno obnaša; 2. ki sze z szvčtoga dela szmejč, ali šali; 3. ki Szvesztvo prelomi, satringo compernijo, ali bolvansztvo dela.
155.	Sto prelomi Szvesztvo ?
Szvesztvo on prelomi, ki stero Szvesztvo nevredno gorvzeme, ali ki Bogi poszvecsena meszta, dugovdnja, persone [na hudobijo ob-racsaj OSZkruni.	Na pr. Balthazar krio.
55
* To je tudi velki greh, csi sto szvOto szluzsbo, posz-vecseno dugovanje, ali drugo duhovno delo odi, ali kupi. To za odajo szvesztva (simonia) zovemo.
156.	Sto grehsi sz satringov, ali compemijov?
Sz satringov ali compemijov on grehsi, ki kaksemi deli takso szkrivno mocs pripisuje, kakse mocsi ono od Boga nebna.
* Satringa, ali compernija je na priliko: karte metati, szenje- razlagati, eden den (petek) ali racsun za szrecs-noga, drugoga za neszreesnoga drzsati, szveta dugo-vanja, molitve proti nakanenji szv. materecerkve nucali i. t d.
157.	Sto dela bolvanaztvo ?
Bolvansztvo on dela, ki kakse sztvorjenjč meszto Boga moli, kak poganje.
Opomba. Pogosztoma zbudi vu szebi vero, vupanje i liibav ; utrasnje i vecser&snje molitve nigd&r ne pozAbi i ne zapuszti; vu cerkvi sze pošteno oponAsaj. Csi szi mogocsi, za lepolo i esiszlocso fArne cerkve sze szkrbi.
Od posili Dunja Szvčcov.
158.	Ka vcei szveta Maticerkev od poetuvauja Szvecov ?
Szvčta Maticerkev od postavanja Szvžcov to vesi, ka je Szvčcc postiivati dobro i zvelicsAvno delo.
159.	Zakaj posti^emo szveee?	a
Szvčce zlito poslujemo, 1. ar szo jAkoszti puni bili vu szvojem zsivlenji; 2. ar je Bog nje tudi pocsasztio.
* Imenite i jake liidi zsc za njihovega zemelszkoga zsivlenja csaszlimo; sz tem bole sze dosztAja one esasztili, ki szo zse vu nčbi.
160.	Koga caasztimo nAjbole med Szvčcami ?
Med Szvčcami nAjbole esasztimo blazseno
Devico Marijo.
5«
161.	Zakaj csasztimo blazseno Devico Marijo med SzvecaminAjbole?
Zato csasztimo blAzseno Devico Marijo med szvčtcami najbole, ar je ona mati bozsa; pa ravno zAto je 1. iz milosese bozse najszvetejse sztvorjenje, 2. ona najvecs lehko vesmi pred Bogom za nasz sz szvojov prosnjov.
* Med Szvecami esese poszebuo csasztimo szvčtoga 'lozsefa, kak patrona szvete Materecerkve, szvitoga Slovana, krala, kak patrona vogrszkoga drzsdnja, szvčtoga Imre vojvoda i szv. Alojziusa, kak patrona krscsanszkih mladeneov, patrona farne ct^kve, patrona našega krsz-Inoga i firmanszkoga, (i one Szvece, ki szo našim oesakom ob prvim katolicsanszko vero prineszli i. t. d.)
* Szvece sz tem postujenio, ka 1. naszledujemo njihov zgled, 2. proszimo njihovo zagovarjanje i obrambo pri Bogi, 3. poszvelimo njihove szvAtke, 4. vu esaszti drzsimo kepe i oszlftnke njihove.
* Szvecov mi ne molimo, niti blazsene Device Marije ne; ar je moliti szamo Roga szlobodno.
162.	Zakaj proszimo obrambo Szvecov ?
Obrambo Szvčcov zato proszimo, ar szo oni z molitvami doszta mogoesi za nasz pri Bogi vcsiniti.
Opomba. Szveci szo n&jbolsi bili med ludnii; zdto je li tiidi tak najbole esaszti«, csi njihov zgled naszlodiijes.
Od sz vetih kopov i oszldnkov.
163.	Zakaj csasztimo szvete kepe ?
Szvčte kepe zato csasztimo, ar nasz oni na Boga, na Jezusa i szvece opominajO ino nasz na pobozsnoszt pabiidjavajo.
* Poszebne esaszti je vredno razpotje, to j c podoba krizsanoga Jezusa.
* Po tom sze szpozna sztanuvanje kaloliesanszkoga csloveka, ka je z razpetjom i podobov bi. D. Marijo okinesano.
* Pred podobami szvecov Boga moliti je ne
57
bolvansztvo; ar szi ne zdibuvamo k podobi, nego k onomi, koga laksa podoba znarnenuje. Csi dete podobo szlarisov szlobodno csaszti, zakaj ne podobe szvčcov ?
164.	Zakaj csasztimo szvete osztanke ?
Szvete osztanke zato csasztimo, ar szo oni dragi szpomin Jezusov, ali szvčcov Bog je one dosztakrat sz csiidnov mocsjov nadelio.
* Taksi osztdnki szo kaksi del tela ali obleke szvecov. Na priliko prava roka szv. Stevana krčila. Najszvelejsi o sz tanki szo deli szv. kriz s a .Tezusovoga. Vu oltar sz kom kamni szo tiid) szvčti osztanki.
Opomba. JJrzsi vu csAszti k a ela cs^szl sze onim diva,
szvete kepe, nego ne pozabi, stere kepi z n amen ujej o.
«Jezut Szveto Je im« njegovo.»
ime Tvoje«.	*
Od 2. zapovedi bozse.
« Tvojega Goszpodna Boga imena zaman gor ne vzemi.*
165.	Sto pregrehei proti drfigoj bozeoj zapovedi ?
Proti driigoj bozsoj zapovedi on pregrel)si, ki szveto trnč bozse oszkruni.
* Jezus nasz jo etak vesio moliti: «Szveti sze
166.	Sto oszkruni szveto Ime bozse ?
Szveto Imč bozse on oszkruni: 1, ki bozse Ime lehkomiszelno vdpove; 2. ki preklinja, ali sze zaklinja; 3. kigrehsno priszčga; 4. ki vcsinjene obliibe ne obdrzsi.
167.	Sto pregrehsi sz prekltnjanjom ?
Sz preklinjalijon on pregrehsi, ki od Boga od Jezusa Krisztusa, od Szveszlv, od blazsene
♦
58
Device Marije, od Angelov ali szv^cov nedosztojno gucsi.
* Vu sztarom zakoni je pravda bila, ka: «Ki preklinja Ime Goszpodnovo, naj sz szmrtjov vmerje; naj ga kamenuje cela vnozsina«.
168.	Sto pregrehsi sz zaklinjanj om ?
Sz zaklinjanjem on pregrehsi, ki vu szrditoszti szebi, ali drugomi hudo zsele.
169.	Ka je priszegati ?
Priszegati je telko, kak Boga za szvedoka zvati, ka isztino guesimo.
170.	Sto priszega grehsno ?
Grehsno on priszega, 1. ki brez potrebesine priszega; 2. ki krivo, ali vu dvojnem deli priszega, 3. ki priszega, ka bode lagoje delao, ali ka dobro zaosztavi.
* Ki je sz priszegov obecsao kaj, pa ne višini, on prissego prelomi,
171.	Sto v c sini oblfibo ?
Oblubo on vesini, ki Bogi takse dobro djanje obeesa, stero je je ovaesi ne duzsen vesiniti.
* Obliibo je szamo tak szlobodno vesiniti, csi szi prle dobro premiszlimo; ar ki ednok vesinjene obliibo. obdržati nesose, on greh ma, šr je Bogi danoga-obe-esanja ne obdrzsao. Csi pa obliibe sto nebi mogeo obdrzsati, te more od szvojega diisevnoga voditela tanaes prosziti.
Opomba. Pazi, ka sze ne navesis bozsne navade preklinjanja. Ne vesi sze priszegati vu delinszkom dugo vinji. Vu nevolaj zovi pobozsno preszveto Ime Jezusovo na pomoč s.
68
Od 3. zapovedi bozse.
vSzpomepi sze, da szvetke poszvelisv.
172.	Ra. nam zapove diva Bog vu tretjoj zapovedi £
Vu tretjoj zapovedi nam Bog zapovedava, naj deh Goszpodnov, to je: nedelo poszvetimo.
Jezus na szvetke v Jeruzalem ide.
* Vu sztarum zakoni jo
szobota bila den Goszpodnov; mi krseseniki nedelo szvotimo za Njegov den, ar je Jezus v nedelo sztano od mrtvih.
173.	Kak moremo nedelo poszvetiti P
Tak moremo nedelo poszvetiti, ka 1. szveto Meso poszlusamo, 2. ka szliizsbenoga dela ne opravlamo i drugim tudi ne damo opravlati.
* Zviin szvete Mese je jako zveliestivno i potrebno tiidi szveto predgo poszlusali. Jezus je pravo: «Ki je od Bogi, on recs bozso poszhlsa«. Dobro jo tudi i zveliesavno po nedelaj szvesztva pohajati, k krsesansz-komi navuki i k vocsernici iti, dobre knige esteti i telovna i duševna dela milosztivnoszti oprdvlati.
Na pr. 12 let sz tar Jezus vu cdrkvi.
174.	Stera szo szluzsbena dela P
Szluzsbena dela szo taksa telovna dela, stera navadno szliizsbeniki, szliizsbnice, polo-i roko-delavci, ali tezsiki opravlajo.
175.	Gda je szlobodno v nedelo szliizsbena dola opravlati P
V nedelo je szamo te szlobodno szliizsbena dela opravlati, esi je to brez dvojnoszti potrebno.
* Brez dvojnoszti je potrebno szliizsbeno delo vu csaszi ognju, povodni, ali vu drugoj velkoj nevarnoszti; zviin toga, esi takse delo esdszt bozsa, volka potreb-esina, ali lubeznoszt do blizsnjega zscle,
Opomba. Verno poszveti nedelo ino szi tak szpravi blagosz-lov bozsi za nrihodnoszl. Nedelszki pocsitek szi obrni na duševni haszek, ne na hudobijo. Ne drzsi sz taksimi, ki nedele sz pijaiicsivaujom i z razvuzdanimi pleszami oszkrunjivajo.
,Bio njim Je pokorena.
Od 4. zapovedi bozse.
<(Po8tiij ocso tvojega i mater tvojo, (la bos dugo zsiv na zemli, stero Goszpodin Bog tvoj da tebi.*
176.	Ka nam zapovedava Bog vu strtoj zapovedi ?
Vu strtoj zapovedi nam Bog zapovedava. naj nase roditele pos-
tiijemo, hibi mo i njim pokorni bodemo.
177.	Zdkaj moremo nase roditele postil vati i Ifibiti ?
Zato moremo nase roditele postuvati i liibiti, ar szo oni za nasz namesztiki bozsi ino szo nam za Bogom nžjv6ksi dobrocsinitelje.
178.	Sz kem moremo pokazati, ka nase roditelepostiijemo i Kih im o ?
Ka nase roditele postiijemo i lubimo, to sz tmn moremo pokazati, ka jih ne razzsalimo, za njč Boga molimo ino njd vu njihovih nevolaj pomagamo.	Na pr. mali Jezus v Nazareti.
179.	Ka je Obecsao Bog onoj deci, stera pestujejo szvoje roditele ?
Onoj deci, stera poslujejo szvoje roditele, je Bog bktgoszlov i blazsensztvo obecsao.
Na pr. Szcm, Jafet.
l«0. Ka c«aka na ono deco, stera ne pestujejo szvojih rodi tel o v ?
Na ono deco, stera ne postiijejo szvojih roditelov, pred liidmi szramota csaka, od Boga pa kastiga na tom i na ovom szvejti.
Na. pr. Kam. Helijovi szinovjc. Absaion.
Gl
* Proti sztarisom duzsnoj liibeznoszti grehsi, ki sze szramiije za volo sztarisov, ki nje zametava, njihove szla-boszti vftgucsi, proti njim okoren, ncbogaven, njim nazaj gucsi, njim hudo zsele, ali je celo sz djanjom zbantiije. 181. Komi moremo escse zvtin roditelov pokorni biti ?
Zvun roditelov escse cerkvenim i szvetszkim poglavarom moremo pokorni biti.
* Cerkveni poglavarje szo: papa, piispek i popi. Szvet-szki poglavarje szo: kril, ravnitelje drzsavni i obesinszki, szirotinszki ocsevje, vncsiteljc, goszpoddrje.
Na pr. Kore, Dalan, Abiron. 182. Gda ne szmemo roditelov i poglavarov bogati ?
Te ne szmemo roditelov i poglavarov bogati, csi kaj taksega zselejo od nasz, ka je proti bozsoj zapovedi.
* Szveti Peter apostol je pravo: «Boga bole moremo bogati, kak liidi«. (Csini apostolov 5, 29.)
* Mesztjanje szo duzsni dobre poglavare i zasztopmkc (kovete) odebrati ino sz tem vcsiniti to, ka de pravda i ravnanje poleg zapovedih bozsih slo.
Opomba. Rad poszlubui roditcle i poglavar« tvojo, kak je mšli Jezus rad bogao. Bojdi njim zahv&len v celom tvojem zsivlonji ino moli za ajd. Ne pozAbi, k a szi sziaroszt diizsen csaszliti.
Od 5. zapovedi bozso.
«Ne vmori.»
183. Sto pregrehsi proti petoj bo-zsoj zapovedi?
Proti pčtoj bozsoj zapovedi on pregrehsi, ki szebi, ali blizsnjenii vu telovnoni, ali vu diisev-nom zsltki k var vesi ni.
184 Sto csini kvar vu telovnom zsitki szvojega blizsnjega?
Vu telovnom zsltki
David nc diipttazti Santa, vino riti.
szvojega bllzsnjega on
62
csini kvar, ki zdravje blizsnjega kvari, njega trdokorno zsaii, ali zbije, ah vmori.
* Tiidi sz taksim djanjom kvar vcsinimo vu telovnom zsitki blizsnjega, stero njemi zsivlenje krati, kak je na priliko sz vaj a, odiirjavanje, nevoscsenoszt.
* Nakanenje vmoriti koga je tiidi velki greh. Ki dvoboj drzsi, ali pri takse na pomaga, je včza preti iz szvete Materecerkve.
185.	Sto pregrehsi proti szvojega lasztivnoga teta zsivlenji ?
Proti szvojega lasztivnoga tela zsivlenji on pregrehsi, ki szvoje zdravje ali zsivlenje brez potrebcsine vu pogibelnoszt poszlavi, ali sze vmori.	Na pr. Judas Iskariot,
* Zdravje i zsivlenje szi vu pogibelnoszt poszlavi na priliko on, ki je vu jesztvini i pitvini nemertucsliv, ki je szrditi, ali ki necsiszto zsive.
* Ki szvoje zsivlenje tak zapravi, ka je szamomorec, on grozovitni greh vesini proti szamomi szebi, steroga vecs popraviti ne bode mogeo. Szamomorec sze neszme po cerkvenoin pokopati, csi je brez szpovcdi vmro, zvun, csi sze je vu odnorjenoszti szkoncsao.
186 Sto vesini kvar vu diisevnom zsitki szvojega blizsnjega ?
Vu diisevnom zsitki szvojega blizsnjega on vesini kvar, ki njega szpdcsi, to je: na greh napela,
* Jezus pravi: «Ki ednoga szp&csi iz etih malih, ki vu meni verjejo, bolso je onomi, csi sze njemi mlinszki kamen obeszi na sinjek ino sze vu globocsino morja pogrozi«. «Jaj onomi csloveki, po kom szpdka pride«.
* DrCige na greh napela, ki neverne, ali neszramne guese guesi, takse knige ali kepe dava drugim, lagojo peldo da, grehsno delo priporfiesa, vu grehi tanues da, greh zapovedava. na greh vesi, ali nagovarja, drugoga vu grehi pomaga, drugoga greh hvali.
Na pr. Jeroboam. -- Eleazar j<> rAj vmro.
187.	Ka moremo ošiniti, csi szmo hlizsnjemi vu telovnom ali diisevnom zsitki kvar vesinili?
Csi szmo blizsnjenn vu telovnom ali diisevnom zsitki kv&r vesinili, moremo ne szamo greh
63
pozsaliivatl, nego tiidi vcsinjeni kvdr popraviti, na keliko je mogocse.
188.	Sto vesi ni k v Ar vu navojem duševnem zaitki ?
Vu szvojem dusevnom zsitki tiszli vesini kvar, ki greh vesini.
Opomba, Boj krotek, miroven, ogibli sze bozsnih livArisov, stori bi to nu, greh zapoUvali; ali ti szum tildi nikoga na nagnili na greli. Iz szprevednoszti niti proti sztvdri ne boj neszmileui, Ar to bi te sz csaszom na nesztriilenoszt proti csloveki napelalo.
Od 6. zapovedi bozse.
praznuj.v
189.	Sto pregrehsi proti seaztoj bo-z soj zapovedi ?
Proti sAsztoj bozsoj zapovedi on pregrensi, ki z grehsnim nakanen-jom ncszramno miszli, guesi, gleda, ali esini.
* Sz^ti Pavco apostol
Bog puk as liga Sodomo.
pravi: «Necsisztoszt sze
niti imemivali no szme med vami*.
* Sz neszramnitn mislenjom on pregrehsi, ki szi taksa szamovolno premisliva i vu njih veszelje naidc,
* Na ncszramnoszt pokvarjeni ludje, lugoja driizstva, nedozstojni kepi i ostenje, pijančevanje mo nemArnoš^ napelajo csloveka,
190.	Zakaj sze moremo ncszramnih grehov poszebno c suvati ?
Neszramnih grehov sze zato moremo poszebno esuvati, ir szo to jako grdi i pogiibelni grehi.
191,	Zakaj szo neszramni grehi jiko pogiibelni ?
Neszramni grehi szo z Ato jako pogiibelni, dr telo i d Oso zapravijo, vu szramoto i vu veki-vecsno szkvarjenje szpravijo csloveka.
Na pr. Sodoma i Gomorrlia.
64
* Naj vu neszramne grehe ne szpadnemo, 1. moremo sze vszega esuvati, ka nasz na nje napeljiva, 2. pogosz-toma sze moremo szpovedavati i preesisesavati, 3. vu szkiisnjavi moremo Boga na pomoes zvati, 4. na to moremo miszliti, ka Bog vsze vidi i mi vszaki hip znamo vmreti.	Na pr. Szveti Alojz.
* Csi ne vemo, jeli je kakse delo neszr&mno, ali ne, te ga naj ne esinimo, dokecs szmo ne sztarisov ali szpovednika opit ali.
* Jezus je pravo: «BIazseni szo esisztoga szrea, tir oni hoda BogA vidili».
Opomba. Pazi na szvito esisztoeso, Arje to draga lepota tvoje duše. Csi te glih nisese ne vidi, ne delaj taksega nikdar, ka pred sztarisami ali pred drugimi poštenimi liidmi nebi viipao vesiniti. Bog te vszikdar vidi.
Tobias ne trpi lUdazkoga blafjti pri hizsi azvojoj.
Od 7. zapovedi bozse.
«Ne kradni.»
192.	Sto vreg. ehsi proti szedmoj bozsoj zapovedi 7
Proti sz^dmoj bozsoj zapovedi on pregrehsi, ki szvojemi blizsnjemi po kriviesnom. kvar voini.
193.	Sto vceini kvar szvojemi blizs-" ujemi po kriviesnom?
Sz voj emi blizsnj emi po kriviesnom kvar
vestni; 1. ki njegovo blago szam rad vkraj vzeme, ali pokvari, 2. ki blizsnjega vkani.
* Ki blizsnjega blago po szkrivoma vzeme, on Jcradne ; ki po szili vzeme, on ropa. Vkani on, ki na priliko sz krivimi penezami, sz krivo napravlenim piszmom, ali sz krivov merov, nadale ki sz betezsnov szt.varjov, ali sz drogmi bozsnim dugovanjom drugoga zapela i njemi sz tem kvar napravi. Sz uzsorov pregrehsi, csi za poszojene peneze ali blago pre velki interes raesuna. On tildi grehsi, ki vkradjeno blago szhrAni, vzeme, drugoga kvAri zrok vesini,
65
ali [>omore kvar poveksati; ki najdenega blAga ne da nazaj, ki szvojih dugov nesese plAcsati.
194.	Ka moremo ošiniti, csi liidszko blago mamo pri szebi, ali —~ szmo pa driigomi kvar vesinili ?
Csi liidszko blago mamo pri szebi, je moremo nazajdati; vesinjeni kvar pa moremo nadomesz-(iti, kak n&jprle szmo mogoesi, Ar nam Bog ovak ne odpuszti greha. Na pr. Tobias, Zakcus.
* Liidszko blAgoje tildi szkrivoma szlobodno nazAjdati.
* Csi dvojirno, jeli szmo duzsni nazajdati, ali no, pitajmo szpovednika.
* Csi poszesztnika, ali njegovih naszlednikov ne-moremo najti, 16 moremo blago szirmmlkom dati, ali na kaksi szvdti namen obrnoti.
* Sz szvojimimmjom moremo poleg bozse vole zsiveti. Ne szmemo^aprdvhtt, pa tudi ne szkopi bili; sziromukoni dlmostvo, cerkveno i drzsavno dieso radi moremo dilvati.
Opomba. Nezavrzsi poti postenoszd. Niti najmčtiscgabldga ne vzemi, nanes od sztarisov ne 1 Bojdi zavodolen sz onim, ka mas pa ka szi sz postenjem.
szpr&vis. Na ludszkom blagi no ga bozsega blagoszlova.
Od 8. zapovedi bozse.
«Ne gucsi krivoga szimdo-csanszlua proti li>ojemi blizs-njemi».
195.	Sto pregrehsi proti oszmoj bozsoj zapovedi ?
Proti oszmoj bozsoj zapovedi on pregrehsi,
Jezusa kriviesno lozsijo.
ki pred szodisesom krivo szvedocsi i poprek, ki lazse, ali blizsnjega postenjč krili.
Na pr. krivi szvedoki proti Jezusi.
196.	Sto pregrehsi z lazsjov?
Z lazsjov on pregrehsi ki ne govori isztine, naj bi driigoga zapelao.
Katdicsunszki Katukizmus (s/Jovcn).
5
66
* Jezus je pravo: »Vrag je ocsa ldzsi». Szvčtopiszmo pravi: »Vuszta lazsliva szo odurna pri Bogi».
Na pr, Giezi, Ananias pa Zafira.
* Vszaka lazs je greh, csi je ravno szamo sala. Ki sz djanjom kaj csini, naj bi druge zapela«, liidi lazse (szkazslivec).
197.	Sto krati postenje blizsnjega ?
Postenji blizsnjega on krati: 1. ki brez pravics-noga zroka hudomiszli na drugoga, ali ga za iago-jega drzsi; 2. ki blizsnjega ogovarja, ali ogrizava ;
3.	ki blizsnjega za norca drzsi, ali ga ospota.
Na pr. Simon farizeus. Zsidovje, ki szo Jezusa ospotali. Szeinei.
* Ki od drugoga brez pravicsnoga zroka hudo miszli on krivo szumli na drugoga; ki brez pravoga zroka drugoga za lagojega drzsi on jvrevzetno stodi blizsnjega.
* «Ne szodite, da i vi ne bodete oszodjeni» veli Jezus. 198. Sto pregrehsi z ogovarjanj o m ?
Z ogovarjanjem on pregrehsi, ki falinge szvojega blizsnjega pripovedava, gda je ne potrebno.
* Falingo našega blizsnjega szmo szamo te duzsni ovaditi (na pr. rodilelom, poglavarsztvi), csi szmo ga sz tem mogoesi popraviti, ali drugoga od kvara obesuvati. 199. Sto pregrehsi z ugriza vanj o m ?
Sz ogrizavanjom on pregrehsi, ki na drugoga kaksi greh zmiszli, ali pa njegovo szlaboszt poveksa.
200.	Ka je duzsen on vesiniti, ki je koga ogrizavao ?
Ki je koga ogrizavao, je duzsen szvojo recs nazajvzeti.
* Ki je komi sz ogrizavanjom kvar napravo, pa je ete kvar naprejvido, je duzsen liidi ete kvar popravili.
* Ki je koga ogovorio, ga je duzsen zagovoriti i na kelko je mogoese, njemi postenje nazajszpraviti.
* Koga za norca meti, ali ospolati je tudi greh proti postenji blizsnjega. Csi szmo koga razzsalili, ga moremo za odpiisesenje prosziti.
67
Opomba. Gucsi vszikdar pravico i odtirjavaj Idzs. Ne gucsi neltlbcznivo od tvojega blizsnjega. Gsi ti sto od drugoga kaj bozsnoga pravi, pokdzsi, ka ga ne poszluhsas rad.
Natlian pr«ruk »vkara Davida.
Od 9. i 10. zapovedi Bozse.
pozseli zsene blizsnjega tvojega.* «Ne pozseli blizs-njega tvojega hizse, ni pola, ni szluge, ni szliizsbenice, ni junca, ni szomara, ni ni kaj, ka je njegovo.^
201.	KaprepovedavaBo^ vu devetoj i deszetoj zapovedi ?
Vu devetoj i deszetoj zapovedi Bog prepove-
dava necsis zla i szkopa pozselenja. Na pr. David. Ahah.
* Talent, mocs, pripravnoszt, szkrbLvoszt, sparav-noszt szo ne pri vszakom csloveki ednake, szato je tiidi njih imanje ne ednuko. Bogateč jo vu bozsem Imeni duzsen pomagati sziromakom. Sziromuk sze pu more viipati vu dobroti bozsoj pa sz poštenim delom zaszliizseni krtih more za včksg postavati, kak kaksesteos bogusztvo sz nepostenosztjov szpravlcno.
Opomba. Ne zscii onoga, ka je no tvoje, dr je nerddno pozselenje grdi greli. Gsi sze grelisno pozselenje pobudi vu tebi, pravi eto molitvico: «Jezus rnoj, ne daj mi pregrehsili!»,
III.	OD PETERIH CERKVENIH ZAPOVED.
202.	Stepe zapovedi je duzsen v^zaki krisztjan obderzsati zviin “deazeterih bozsih zapoved ?
Vszaki krisztjan je duzsen obdrzsati zvun deszeterih bozsih zapoved tudi petčre cerkvene zapovedi.
* Szveta Maticčrkev je od szamoga Jezusa Kristusa dobila oblaszt ravnali verne, zato ona vu Kriszlusovom Imeni dava zapovedi. Jezus je sz climi rccsmi dao
6*
68
szvetoj Matericerkvi to oblžszt; «Stera zavezsetc na zemli, bodo zavezana tildi na nebi*.
* Ki zapovedi szv. Materecerkvi ne obdrzsava, on navadno szmrtui greh vcsini; ar je Jezus etak pravo: »Ki Materecerkvi ne poszhihsa, vam naj bo, ka pogan i publikanus (obcsinszki grehsnik)«. (Mataj 18, 17.).
203.	Stere szo petere cerkvene zapovedi ?
Petere cerkvene zapovedi szo ete:
1.	Od szvete Materecerkvi nasztavfene i zapovedane szvčtke poszvčti.
2.	Vszaki szvžtek sz veto Mesopobozsnoposzliisaj.
3.	Zapovedane posztne dneve obdrzsavaj i od ni k e jeszlvine sze zdrzsavaj.
4.	Grehe tvojevszakoletopolegpržlvdeszvete Materecerkvi tvojemi szpovedniki vadluj i najmenje ednok, okoli Viizma Oltarszko Szvesztvo k szebi primi.
5.	Prepovedane dni gosztuvanja ne szluzsi.
* ZvOn peterih cerkvenih zapoved inž szveta Mali-cerkev tildi druge zapovedi, stere je tildi vszaki krs-csenik osztro duzsen obdrzsavati. Tak na priliko szveta Maticerkev prepovedava pravoj veri ali jakoszti protivne knige esteti i siriti, vu neverna dvuzstva sztopiti (na pr. szlobodnozidarszlvo), prepovedani zakon szklenoti i t. d.
* Szveta Maticerkev ma pravico one pokastigati, ki njene zapovedi hudobno presztaplejo. Tak na priliko: Prepove njim szvete szakramente, prepove njim botrino pri krszti i termi, vd je zapre iz szv. Materecerkvi i njim ne da cerkvenega szprevoda.
Od. L zapovedi szv. Materecerkvi.
»(hi szvete Materecerkvi nasztavlene i zapovedane szvetke i poszveti.v
204.	Kelkovrsztni azo szvetki szvete Materecerkve ?
Szvčlki szvete materecerkve szo trojevrsztni: 1. Szvetki Goszpodnovi, 2. szvetki blazsene Device Marije, 3. szvčtki drugih szvčcov.
69
* Goszpodnovi szvMki szo: Bozsics, ali szvhti den (roj szi vo Jezusa, dec, 25.), obrozavanje Jezusa (ime je dobo Jezus, jan. 1.), trije kraJi (jan. 6.), Ime Jezusovo (na drugo nedelo po treh krdlaj), Vuzemszka nedela i pondelek (gorsztanenje Jezusovo), vnebosztoplenje Jezusa (na stirideszeti den po vuzini), riszdlszka nedela i pondelek (na petdeszeti den po Vuzmi), szvetoga Trojsziva nedela (prva po rpzalajk Telovo (szvetek oltarszkoga Szvcszlva, v esetrtek po nedeli szv. Trojsztva). Zvun toga vszaka nedela je szvetek Goszpodnov.
* Szvčtki bi. Device Marije szo: Brez greha po prijetje (dec. 8.), Szvecsnica (prikazanje Jezusa vu cerkvi, febr. 2.), Ceplena Marija (Oznanilvanje, ali pozdravlanje angelšzko, intim. 25.), Velka Mesa (szmrt i vnebovzetje bi. D. Marijo, aug. 15.), Mala mesa (rojszlvo bi, D. Marije, szept. 8.), Ime, bi. D. Maric (na nedelo po Maloj Mesi), Velka Goszpa vogrszkoga drzsanja (druga nedela oktobra).
* Szvčtki drugih szvčcov: Szv. Stevan prvi manter-nik (dec. 26.), Szveti Peter i Pavel (jun. 29.), Szv. Stevan kral (aug. 26.), Vszi Szveci (nov. 1.), i farne cerkve patron (prosesenjo) i po mesztaj den poszvocsenja cerkvi.
205,	Kak moremo szvetke szveve Materec jrkve poszvetiti?
Szvetke szvete Materecčrkve tak moremo poszvetiti, kak nedele.
Opomba, Szvčlki goszpodnovi nasz na ne»zkoncsane dobrote bozse opominajo, szvrtki szvecov nasz pa na nasz« ledtivanje njihovo navdiisavajo. PoszvGti je poleg zapovedi i naknnenja szvelc Matereccrkvo.
Od 2. zapovedi szvote Materecerkve.
«.Vszaki szvetek szveto Meso pobožano poszliisap
206.	Sto je duzsen v nedelo i szvetek szveto Meso p o sz lagati ?
V nedelo i szvetek je vszaki krscsanszki cslo-vek duzsen szveto Meso poszlusati, ki je zse sze-dem let sztar, esi ga kaksi veKi zrok ne izgovori.
70
* Velki zrok je na priliko beteg, ali betezsniki dvoriti, ali sto je jako dalees od cerkve it. d.
207.	Sto pregrehsi proti driigoj zapovedi szvete Materecerkve ?
Proti driigoj zapovedi szvete Materecerkve on pregrehsi: 1. ki celo szveto Meso, ali steri glavni del szvete Mese iz szvoje falingt zamudi, 2. ki pri szvetoj Mesi szainovolno ne pazi, ali sze, tam nedosztojno opondsa.
Opomba. Ne zamudi v nedelo i szvelesnji den szvete Mese. Poszlulni tiidi szveto predgo, csi szi szamo mogoesi i popoldni idi k vecsernici i k szvelomi navuki.
Od 3. zapovedi szvete Materecerkve.
^Zapovedane poszlne dneve obdrzsavaj i od nike jeszl-vine sze zdrzsavaj.»
208.	Kakse poszte zapovedava szveta Maticerkev ?
Szvčta Maticčrkev dvoji poszt zapovedava: 1. oszter poszt, 2. zdrzsavanje od mesza.
209.	Ka je oszter poszt?
Oszter poszt je to, csi sze celi den szamo ednok najemo do szitoszti i meszne jesztvine ne vzsivamo.
■k Zaiitra i vecser je zato szlobodno tiidi na oszter posztni den kaj malo k szebi vzeti.
* Ribje i mrzle krvi sztvarih moszo je szlobodno tildi na oszter posztni den pojeszti.
210.	Steri dnevi szo osztro-posztni dnevi0
Osztro posztni dnevi szo:
1.	(Advenszki pos^ V adventi vszaka szreda i pčtek;
2.	(Stiridessetdnetmi poszt.) Vu velkom poszti vszaki den zviin nedele;
3.	Csetveri kvaterni poszti, szreda pStek j szobota.
4.	Vigflianszki poszti pred petimi vHkimi szvčtkami.
71
* Kvatemi poszt je po Luciji, po Pepelnici, po Kiszalaji, po Krizsovom (v jeszčn) naszlcdiivajocsi tj eden.
* Vigilianszki poszt je pred Bozsicsom, pred Riszdlih, pred Petrovim, pred Velikov Mcsov i pred Vszomi Szvčcih.
211.	Sto sze szlobodno osztro-posztne dneve tildi vecskrat do szitoszti najej ?
Osztro-posztne dnčve sze tudi vecskrat szlobodno do szitoszti najej 1. ki je esese ne 21. leta szpuno, ali ki je zsc 60. leto vosz-puno, 2. ki je betezsen, 3. ki tezsko delo oprAvla,
212.	Gda neszmemo mesza vzsivati ?
Mesza neszmemo vzsivati: 1. vszaki petek, 2. vszaki osztro-posztni den, esi ne dobimo od pape ali od piispeka dispenzacije.
* Pri nasz na vogrsekom stlo piispeki sz dovoljenjom szv. Ocse pape takso dispenzacijo dali, ka szarno na ete dneve ne sznicino mesza vzsivati: vszaki pitek, esi ne szpada na njega zapovedani szvžtek, ar te je szlobodno, na Pepelnico, na Velki Csetrlck, Ptičk i Szoboto, n&kvalme ssrede, pa na bozsiesno (szveli poszt), riszalszko i velkomesno vigilio.
213.	Sto szlobodno na dneve zdrzsavaaja mesza vzsiva?
Na dneve zdrzsavanja szlobodno meszo vzsiva: 1. ki je esese ne vu szčdmom let* 2. ki je betezsen, 3. ki posztne hrane ne more dobiti, 4. ki je dispenzacijo dobo.
* Poszt zato zapovedava szv. Maticerkev, ka bi naszle-diivali zgled Jezusov, ka bi pokoro dizsali i ka bi sze lagojim nagibom lezsej protiposztavili.
Na pr. Daniel i njegovi livarisje Jdcnzar.
Opomba. Poszt je pot zatajevanja szamoga szebe. Ki szebe zatajiti nescsc, on jo ne vucaenik Krisztusov, ki je pravu: «Csi slo sese za menom iti, naj zataji szamoga szehc.» (Mataj 1G„ 24.) Zato obdrzsi poszt vszikdar verno.
72
Od 4. zapovedi szvete Materecerkve, mGrehe tvoje vszako leto poleg pravde szvete Materecerkve tvojemi szpoved ni ki vadliij i najmenje ednok, okoli Vuzma Ollarszko szveszlvo k szebi primi.»
214.	Gda sze zacsne i gda sze dokoncaa esasz viizemszkoga preč si sesa vanj a ?
Csasz viizemszkoga preesisesavanja sze vunasoj piispekiji z driigov posztnov nedelov zaesne ino sze na Vnčbosztoplenje Krisztusovo dokonesa.
* Velka zsela szvete Materecerkve je, da sze vszaki krsesenik vu leti vecskrat szpovedava i preesisesava.
,	Na pr. prvi kriszljani.
* Deca t& szlobodno idejo k Szpovedi i k szvelomi preesisesavanji, gda zse po znajo razlocsek med dobrim i hOdim ino szo zadoszla pipravleni. To vszikdar duhovnik odlocsi.
Opomba. Jezus je vu szv. viizcmszkom csaszi nasztavo Szpoved i Oltarszko Szvesztvo. Na znamenje tvoje zahvM-noszli opravilo viizcmszko Szpoved i Precsiscsavnnje verno vszako leto; nego vecskrat ludi idi vu leti k Szpovedi pa k Preesisesavanji, ka szi dušo od grehov oesisztis ino njoj moes — miloszti — szpr&vis za dobra dela.
Od 5. zapovedi szvete Materecerkve,
«Prepovedane dni goszlilvanja ne szltizsi.^
215.	Ka nam prepovedava peta cerkvena zapoved ?
P^ta cerkvena zapoved nam prepovedava vu prepovedanem csaszi szloveszna gosztiivanja szvatbe i glaszne veszelice drzsali.
216.	Gda jc prepovedani esasz ?
Prepovedani esasz je od prve nedelc Adventa do szvčtih Treh Kralov ino od Pepelnice do Bele nedele.
* Sz veta Mati cerkev j c ete csasze za pokoro i za pripravlanje na szvetke odlocsila.
73
Opomba. C suvaj sze v Adventi i v poszti i vszaki prepovedani den od glaszne veszelicc, poszebno pa od plesza. Pokazsi sz tem tudi, ka szi zvcszti szvetoj Matericerkvi.
IV. OD PRELOMLENJA ZAPOVED ALI OD GREHA.
/. Od greha poprek.
217,	Sto vcsini greh ?
Greh vcsini on, ki je szam rad nepokoren bozsoj zapovedi.
* Bog nam je szvojezapovcdialiszamnazveszto, ali nam po szveloj Matericčrkvi da na znanje, ka zsele od nasz.
218.	Kak szmo mogoesi greh vcsiniti ?
Greh vcsiniti szmo mogoesi: 1. z mislenjom, i pozselenjom, 2. z reesjov, 3. z djanjom, 4. z zamiidenjom.
* Sz zamiidenjom on pregrehsi, ki kaj zapoveda-noga ne vcsini, stero bi duzsen bio vcsiniti.
210.	Szo vszi grehi edndki ?
Ne szo vszi grehi ednaki; nego szo velki, ali szmrtni grehi i m en si, ali odpuaztlivi grehi.
220.	Sto vcsini szmrtni greh ?
Szmrtni greh on vcsini, ki vu volkom dugo-vAnji znajoes i szlobodnovolno ne obderzsi bozse zapovedi.
221.	Zakaj sze moremo szmrtnoga greha vszakojacski c suvati?
ZAto sze moremo szmrtnoga grchavszakojacski esuvati, ar zsnjim Boga prevecs razzsalimo, szebi pa niijveksi kvar vesinimo.
222.	Kaksi kvar vesinimo szebi sz szmrtnim grehom ?
Sz szmrtnim grehom L zgubimo miloscso bozso i nebčsza, 2. vremenito i vekivecsno kastigo szi zaszliizsimo.
* Velke grehe zato zoveino za szmrtne grehe, ar zs njimi zgiib mo miloscso poszvccscnja, to je: nadnalurno
74
zsivlenje nase duše ino szi vekivecsno szmrt szkvar-jenoszti zaszldzsimo.
223.	Sto vcsini odptiaztlivi greh ?
Odpiisztlivi greh on vcsini, ki vu mensem du-govanji, ali pa ne z cela znajocs i szlobodno-volno prelomi zapoved bozso.
* Mense grehe zato zovemo za odpiisztlive grehe, az nam oni ne vzemejo miloscse poszvecsenja, pa sze zato tildi brez szpovedi odpiisztijo, csi je sto pozsa-liije i dobra dela opmvla, ali vremenite kastige prcsztoji. 224. Zakaj sze moremo tudi odpusztlivih grehov csuvati ?
Odpusztlivih grehov sze zato moremo liidi csuvati, ar 1. oni tildi razzsalijo Boga ino nasz pomali na velke grehe napelajo, 2. ar nam vremenite kastige zaszluzsijo.
Opomba. «Vu vszeh dnevaj zsitka tvojega imaj vu pameti Boga ino sze csuvaj, da vu greh ne dovolis.® (Tobias 4., 6.)
2.	Od rdzlicaidh grehov.
225.	Kaksi razlicsni grehi szo P
Raziicsni grehi szo: 1. glavnih grehi, 2. grehi proti Duhi Sz ve torni, 3. csetvčri vu nebo kri-cs6csi grehi, 4. ludszki grebi.
226.	Steri szo glavni grehi ?
Glavni grehi szo: 1. gizdoszt, 2. szkoposzt, 3. necsisztoszt, 4. nevoscsenoszt, 5. lakota,
6.	szrditoszt, 7. duhovna nemarnoszt.
* Gizdav je on, ki szebe za vccs postiije, kak bi potrebno bilo, blizsnjega pa za menje, ah za nikoj. Stkopi je on, ki peneze, ali drugo imunje prcvecs rad m a, proti sziromakom je pa trdoga szrca. Nevosesčni je on, ki zsaliije, csi drugotni dobro ide, ali sze veszcli, csi drugi kvar trpi. Na pr. Farizeus vu cerkvi. Judas. Saul.
* Szedmere glavne grehe zato zovemo za glavne, ar vnogi drugi grehi iz njih pridejo; pa ne zato, da bi vszaki vcsuszi szmrtni greh bio.
75
227.	Sto pregrehsi proti szvetomi Duhi P
Proti szvčtomi Diihi on pregrehsi: 1. ki sze vu bozsoj niilosztivnoszti prevzetno viipa, 2. ki vu bozsoj milosztivnoszti dvoji, 3. ki sze proti szpoznanoj pravici bori, 4. ki je drugomi za iniioscso bozso nevoscseni, 5. ki vu grehi proti dobromi opominanji obtrdne, 6. ki ne pozsaluje szvojih grehov niti na szmrtnoj poszteli.
Na pr. Noejovi vrsztniki. Judas. Farizeusje. Kain. Herodes. Faran.
*	Fu »tdJo kricsčcsi grehi szo tak velki grehi, ka kakli vu n6bo kricsijo, naj je Bog kastiga; taksi szo: 1. szamovolno liidomorsztvo, 2. szodomszki grob, 3. lezsitev sziromakov, szirol i dovic, 4. zadrzsavanje najema delavcov i szliizsbenikov.
228 Sto vesini ludszki greh P
Ludszki greh on vesini, ki drugotni pomore greh vesiniti.
*	Taksi grehi, sz storilni sze drugomi pomore greh-siti szo: na greh ratati, prepovedano delo zapovedati, vu grehi drugomi privoliti, drugega na greh nagibati, drugega grchsno dj&nje hvaliti, drugoga greh zamuesati, drugega greha no kasligati, drugomi vu grehi pomagati, drugoga greh zagovarjali. Ki vu ludszki greh szpadne, onoga za deMka greha zovčmo. Delnik liidszkih grehov je tiidi on, ki szpdko da drugim.
Na pr. Herodias. Saul pri kamonilvanji szv. Stevana.
Opomba. Iscsi ob prvini tvojo glivno falingo szpoznali mo sze proti njoj vojiivati. Csi szvojo glavno falingo obMdos drugo bos z se Iezs6j lAdao.
3.	Od szkiisavanja. Od dusneveszli.
229.	Ka nasz na greh azkiieiva P
Na greh nasz szkusdva: 1. naša na hudo nagnjena natura, 2. hudi duh, 3. bozsni liidjč.
Na pr. Kain. Eva. Szini hozsi’pred potopom.
* Iz szkiisdvanja szamo to grdtu greh, csi vu hudobijo privolimo. Bog dopiiszti szkiisavanja, naj mamo
76
priliko pokazati našo dobro volo i naj szi vecs zasz-liizsimo sz tem, ka szkiisavanje obladamo.
230.	Kak moremo ohladad szkiisavanje ?
Szkiisnjavo tak moremo obladati, ka boga-molimo ino sze szkiisavanji vcsaszi vu zacsčtki proti posztavimo.
* Csi szmo vu szkiisavanji, sze nam je dobro pre-krizsiti, Jezusa na pomocs zvati, kaj csednoga szi pre-mislavati.
231.	Ka nasz z v ti n szk tisa vanj a escse tiidi na greh napelava?
Zvun szkiisavanja, nasz escse tiidi lagoja prtlika na greh napelava.
232.	Ka je lagoja prilika?
Lagoja'prilika je persona, driizstvo, meszto, igra pa vsze drugo, vu kom lehko pregrehsimo, csi sze ga ne ognemo.	Na pr. szv. Peter.
* Csi nasz stero delo, meszto, ali persona jako lehko na greh napela, te to za blizinjo priliko greha zovemo.
* Szveto piszmo pravi: «Ki pogUbeo liibi, sze vu njoj pogubi*.
233.	Ka opomina csloveka odznotra na to, ka naj ošini i ka ne ?
Csloveka od znotra na to, ka naj vcsini i ka ne, (h^naveszt opomina.
Opomba. Recs tvoje dusneveszli vszikdar vemo poszluhni; dr te po pravoj dtisnojveszti szam Rog opomina na dobro. Ogni sze grehs" prilike, kak csemerne kaose.
V. OD DOBROGA CSINENJA I OD jAKOSZTIH.
234.	Ka moremo ošiniti zvtin toga, ka sze greha ogiblemo?
Zvun toga, ka sze greha ogiblemo, moremo tiidi dobra dela csinili i na to gledali, naj vszikdar bolsi i popolnejši posztanemo.
* Ne je zadoszta, csi je szadoveno drevo ne sziiho, nego tiidi szad nam more prineszti. Jezus je pravo: «Vszako dobro drevo dober szAd rodi. Vszako drevo,
77
slero ne rodi dobrota szada, sze vovszecse i na ogenj vrzse».
235.	Stera szo dobra djanja?
Dobra djanja szo ona, stera sze Bogi do-padnejo«.
236.	Sz kem vcsinimo Bogi najbole dopadliva dela?
Bogi najbole dopadliva dela sz tem vcsinimo, csi obdrzsimo zapovedi, bog&molimo, sze posz-limo i almostvo dava m o.
237.	Gda nam szpravijo naša dobra dela zaszliizsek za nebeeza?
Nasa dobra dela nam te szpravijo zaszliizsek za nebčsza, csi szmo vu bozsoj miloscsi i csi je z -dobrim nakanenjom oprdvlamo.
* Greh sni cslovek z dobrim djanjom vremeni to placso szluzsi pa szi tudi zna miloseso pokore szpraviti. 238 Gda delamo sz dobrim nakanenjom?
Sz dobrim nakanenjom te delamo, csi za volo Boga i na csaszt bozso delamo.
* Dobro nakanenje etak lehko pobiidirno v szebi: «Moj Bog, vsze na tvojo diko scsem csiniti!»
239.	Sto je dober, ali jaki celo.ek?
Dober, ali jaki cslovek je on, ki je vszikdar pripraven dobro csiniti.
240.	Stere szo naj prednjejse jakoszti ?
Najprednjejse jakoszti szo bozsanszke jakoszti: vera, viipanje, i liibhzen.	*
241.	Kak pobiidirno vu szebi bozsanszke jikoezti?
Bozsanszke jakoszti etak pobiidirno vu szebi:
1.	Verjem vu tebi, o Bog moj, ar szi ti nezkoncsana pravica.
2.	Viipam sze vu tebi, o Bog moj, ar szi ti neszkoncsano veren i szmileni.
3.	Lubim te vise vszega o Bog moj, ar szi ti nezkoncsano dober i liibavi vreden.
242.	Gda moremo poszebno pobuditivu szebi vero, vupanjei lubav?
Vero, viipanje i liibav poszebno v nedelo i na szvetke, potom pred vzsivanjom Szvesztva i vu szmrtnoj pogibelnoszti moremo p obuditi vu szebi.
+ Zvun bozsanszkih jakosztih szo najpotrebnejše tak zvane glavne jakoszli, kakli: 1. szpametnoszt, 2. pravies-noszl, 3. mertiicslivoszt, 4. duhovna kreposzt
* Bozsanszke jukoszti szo dd/ bozsi, store cslovek prositi more sz dobrim djanjom i molitvov; — glavne i drugo krscsanszke jakosti szi cslovek szam more szpravlati tak, ka sze k njim navaja sz pomocsjov bozse miloszti.
* Sz sspamelnosztjov szpoznamo to pravo dobro; sz pravtcsnosztjov damo vszakomi, ka njemi ide; z mer^ves-livosztj&v vu vszem, poszebno pa vu razveszelenji obdr-zsimo redno mero; sz duhovnov krepostijov prenašamo nevole i triide vu szpunjavanji bozse vole.
Na pr, bi. D, Marija. (Devica velike modroszli.) Szv. Jozscf. Daniel. Makkabeuski kralje.
* Iz glavnih jakosztih zlikajo jakoszti, stere szo szedmt-rim glavnim grehom proti posrtavlene: poniznoszt, darovitoszt, csiszloszt, liibav do blizsnjega, mertiicslivoszt, krotkoszt, vreloszt na dobro delo.
* Ki mu ete jukoszti vu szebi, onoga za jakega csloveka pravimo.
Na pr. 1. Katar naumszki sztotnik. 2. Vogrszka szv. Elizabeta.
3.	Szv. JAnos evangelista. Szv. Emerik. 4. Szv. Vincenc Pavlanszki.
5.	Szv. Ivan Krszlitel. 6. Szv. Franc szaleski. 7. Szv. apostolje. Szv. Franc Xaver.
243.	Kak positenemo poszebno dobri i popolni ?
Poszebno dobri i popolni tak posztanomo, csi Jezusa Krisztusa naszlediijemo.
* Jezus Krisztus je sz oszmerimi bldzsensztvami pokazao, kak moremo njega naszlediivali:
1.	Blazseni szo sziromaki vn diihi, ar je njihovo ncbeszko kralesztvo.
2.	Blazseni szo krotki, ar oni zemlo iadali bodo.
3.	Bliizseni szo, ki sze joesejo, ar sze oni potolazsijo.
7u
4.	Blazseni szo, ki gladujejo i zsejajo pravico, ar sze oni naszitijo.
5.	Clizseni szo inilosztivni, ar oni milosztivnoszt zadobijo.
6.	Blazseni szo csisztoga szrca, ar oni bodo Boga vidili.
7.	Blazseni szo mirovni, dr sze za szine bozse bodo zvali.
8.	Blazseni szo, ki preganjanje trpijo za volo pravice, ar je njihovo nebcszko krdleszlvo.
* Pobožana Krscsanszka društva szo jako dobra za to, ka sze vu njih lehko privesimo i privadimo k ja-kosztnomi zsivlcnji.
* Na doszegnenje vekse popolnoszti je Jezus tri ei^nffolitmszke tandese dao: steri szo: 1. szlobodnovolno sziromaszlvo, 2. vecsna csiszlocsa, 3. popolna pokornoszt pod duševnim poglavarom.
* Na obdrzsavanjc evangeliumszkih lanaesov sze poszebno redovniki, szamosztdnd, (baratje i nune) zave-zsejo sz poszebnov obliibov.
Opomba. Jakoszti szo nSjdragsa lepota nase duše. Da szi je szprAvis, moreš nepresztanoma i vrelo ošinili dobro. Poszebno rad pogosztoma oprdvlaj domi i vu cerkvi kaksc pobozsnoszli; odpovej vecskrdt szebi kaj taksega, ka ti je liibeznivo; ošini dobro blizsnjemi, gda szamo priliko mds. Jezns je pravo: «Ki sztanoviten bade do konca (vu dobrom), on sze zvelicsa.B /Nataj 10, 22.)
PnsoBzijo^DUhft Szvetogu.
TRETJI DEL.
OD SZREDSZTEV BOZSE MILOSCSE.
Naj sze zvelicsamo, ob tretjini moremo nucati ono, sz kem bozso miloscso zadobimo.
A) OD BOZSE MILOSCSE.
244.	Ka nam je na zvelicsanje najbole potrebno ?
Na zvelicsanje nam je najbole potrebna bozsa miloscsa.
245.	Kelkovrsztna je bozsa miloscsa ?
Bozsa miloscsa je dvojevrsztna: pomdpajocsa miloscsa i poszvecsenja miloscsa.
1.	Od pomagajocse bozse miloscse.
246.	Ka csini Bog vu nasoj dUsi sz pomigajocsov miloscsov?
Boj? vu nasoj duši sz pomAgajocsov miloscsov nasz preszvejli i potrdi, naj k zvelicsanji potrebna dobra szpoznati i vcsiniti i greha sze ogibati mogocsi posztanemo.
81
* Bog vszakomi csloveki da zadoszta pomdgajocse miloscse, ka sze lehko zvelicsa.
* Csi scsemo, naj nam pomigajoesa bozsa milosesa na zveliesuiije szluzsi, tč ncszmemo proti njoj delati, nego ono moremo esiniti, na koj nasz ona pomaga.
Na pr. Szveti Kitaj apostol, Szveti Pavoo apostol.
Opomba. Proszi vszaki den Bogi, naj te pomiga sz szvojov szvčtov inilosesov i pazi, ka ti milosesa ne bode zaman. «Gda recs bozso esujetc, ne otrdite s zre vaših.« (94. Psalmu s 8.)
3.	Od miloscse poszvecsenja.
247 Ka vesini Bog z miloecsov poszvecsenja vu nasoj dtisi ?
Bog z inilosesov poszvecsenji dušo našo oesiszti szmrtnih grehov ino jo poszveti, nasz za szvojo deco vzeme ino nasz nebeszkoga k ral e sz Iva vredne vesini.
* Milosesa poszvecsenja nasoj duši nadnatumi zsitek d& i szveto jo vesini. Brez miloscse poszvecsenja sze nemremo zveliesati. Na pr. Prilika od szvitbene obleke.
24S. Oda szmo dobili miloseso poszvecsenja obprvirn.?
Miloscso poszvecsenja sztno obprvim tč dobili, gda szo nasz okrsztili.
249.	Kak dugo osztane milosesa poszvecsenja vu dtisi csloveka ?
Milosesa poszvecsenja tak dugo osztane vu duši csloveka, dokecs ne vesini szmrtnoga greha.
Opo nba. Milosesa poszveescnjd je najdragsi dar bozsi. Bojdi pripravlen raj zgubiti kajstdes na szvejti, kak mi-loseso bozso.
B)	OD SZREDSZTEV MILOSCSE.
250 Sz kem szi n&jbole szprivimo bozso miloscso ?
Bozso miloscso szi naj bole sz pravi m o szveszt-vami, blagoszlovami i molitvov.
KaloJicsanszki Kakkizmne (szlovon).
6
82
I. Od Szvesztv.
251.	Ka szo Szvesztva ?
Szvesztva szo od Jezusa Krisztusa nasztavlena vidliva znamenja, vu sterih nam Bog da, ali vu nami poveksa miloscso poszvecsenja ino nam tudi razlicsne pomagajocse miloscse podeli.
252.	Kelko Szvesztv je nasztavo Jezus Krisztus ?
Jezus Krisztus je szedem Szvesztv ali Szakra-mentov nasztavo, kakti: 1. Krszt, 2. Potrdjenje (ali farma), 3. Oltarszko Szvesztvo, 4. Pokora, 5. Szled-nje Mazanje, 6. Cerkveni Rčd, 7. Hizsni Zakon.
253.	Vu sterih Szvesztvaj da Bog miloscso poszvecsenja onim, ki szo vu szmrtnom grehi ?
Onim, ki szo vu szmrtnom grehi, Bog da miloscso poszvecsenja vu Szvesztvaj Krszta i Pokore, esi szo je naime vredni.
* Krszt i Pokoro za Szvesztva mrtvih zovemo, ar eta i oni szlobodno vzemejo, sten vu duši neirnajo nadnutur-noga zsitka, to je: ki szo vu szmrtnom grehi. Ki sz pimetjov zsive, on sze tak za vrednoga vesinf miloscse poszvecsenja, ka pozsaluje szvoje grehe i ma nakancujo Szvesztvo prijeti.
254.	Sterih Szvesztv ne szme prijeti on, ki zna od azehe, kaje vu ““ szmrtnom grehi.
Ki zna od szebč, ka je vu szmrtnom grehi, on ne szme prijeti Ferme, Oltarszko Szvesztva, Szlednjega .Mazanja, Cerkvenega Rčda i Hizsnoga Zakona.
* Perma (ali Polrdjenjč), Oltarszko Szvesztvo, Szlednje Muzanje, Cerkveni Bed i Hizsni Zakon sze imenujejo Szvesztva zsivih, ar eta szamo te szlobodno primemo, esi naša dfisa ma nadnaturno zsivlenje, to je: esi je dnsa vu milosesi poszvecsenja. Szvesztva ušivih vu nami poveksajo miloscso poszvecsenja.
* Ki zna, ka je vu szmrtnom grehi i tak nevredno prime stero Szvesztvo zsivih, on Szvesztvo prelomi i sz tem velki greh vesini.
83
255.	Kelkokrat szlobodno primemo Szvesztva ?
Krszt, Fermo i Cerkveni Rčd szamo ednok, ova csetvera Szvesztva pa vecskrat tudi szlobodno primemo.
* Krszt, Fermo (potrdjenje) i Cerkveni red szamo ednok moremo valano dobiti, ar ta Szvesztva vekivecsno neizbnszno znamenje vtisznejo vu dušo esioveka.
Opomba. Hvalo daj Bogi, ka je dao Szveszlva na tvoje poszvecscnje. Vszikdar je vredno i sz potrebnim pripravlan-jom vzemi, ar ovak ti ne szpr&vijo miloscsc, nego esese ti na kvar bodo.
Filip okrsztl dvorszkogn. C$u». sp. S, 38.	Dlihovnik krstih
/. Od szvelofja Krszla.
256.	Ka je Krszt?
Krszt je pivo i najpotrebnejše Szvesztvo, stero esioveka od poprijčtnoga greha i od vszakoga drugoga pred Krstom vesinjenoga greha ocsiszli ino ga poszveti i za kotrigo szvete Materecerkve vesini.
* Stero valimo okrsztijo, oni vszi vu szvčto Matericerkcv szlisijo, tir jo Jezus Krisztus szatno eden Krszt nasztavo. Szamo oni okrseseni nc szlisijo vu sz veto Malericerkev, steri szo iz njo vozupreti (izobešeni), ali steri szo iz szvojo vole vu kakse krivo vadliivunje sztopili.
84
257.	Zakaj je Krszt prvo Szvesztvo ?
Krszt je zato prvo Szvesztvo, ar ki je escse ne okrscseni, on drugoga Szvesztva valano ne more gorivzeti.
258,	Zakaj je Krszt najpotrebnejše Szvesztvo ?
Krszt je zato najpotrebnejše Szvesztvo, ar sze brez Krszta nebi mogli zvelicsati.
* Ki nemrejo Szvesztva szv. Krszta gorivzeti, oni sze zvunredno lehko zvelicsajo sz krsztom zselenja ali sz krsziom krvi. Sz krszloin zselenja sze oni lehko zvelicsajo, steri szpopolnirn pozsaliivanjom pozsaliijejo szvoje grebe ino szo pripravleni vcsinili vsza ona, stera szo na zveli-csanje potrebna. Sz krsztorn krvi sze oni zvelicsajo, ki szvojo krv prelejejo za Jezusa prle, kak bi okrscseni bili.
259.	Gda je Jezus Krisztus bzv<.U Krszt nasztavo ?
Jezus Krisztus je szvčti Krszt te nasztavo, gda je etak pravo apostolom szvojim: « Vcsite vsze narode, okrsztite je vu 1 nični Ocsč i Szina i Duha Szveloga.» 260. Sto szlobodno krszti?
Navadno szamo poszvecseni duhovnik szlobodno krszti; nego csi je szilno potrebno, te vszaki cslovek szlobodno krszti.
* Krszt sze poleg reda vu onoj farnoj cerkvi moro gorivzeti, vu stero szlisi on, koga krsztijo.
261.	Kak trbe krsztiti ?
Tak trbe krsztiti, kaonomi, koga krszti mo. vodo vle-jčmo naglavo i med tem eterecsiprapimo: ^..jasz tebe krsztim vu Imčni Ocsč i Szina i Duha Szvčtoga.»
* Naj krszt vala je potrebno, naj on, ki krszti, tildi nakanenje ina lo ošinili, ka je Jezus Krisztus nasztavo, ali ka szveta Maticerkev nakani sz tem ošinili.
* Krsztiti je szlobodno sz kaksov stecs naturalszkov vodov; nego csi je mogoese, sze more blagoszlovlena krstna voda niicati.
* Vu krszti cslovek ednoga szvetmka ime dobi, naj bi njegov zgled naszlediivao. Teszvetnikje njegov krszini patron, ali branitel. Vu krszti zadobleno ime je krsztno im^.
* Pred szvetim krsztom on, ki sze sese okrsztiti dati, verevadliivanje i krs^tno oblubo vesini. Meszlo mile dece to vadlilvanje i oblubo botrina vesini.
262.	Ka szmo obeesali Bogi vu szvetom Krazti ?
Vu szvčtomKrszti szmo obeesali Bogi, ka navuk katolicsanszke vere sesemo vervati i obdrzsati i ka sze szkusavanji satanovomi protiposztavimo.
263.	Kaj je duzsnoszt botrine?
Botrine duzsnoszt je paziti, naj njihovo krsztno dete dober katolicsanszki krisztjan posztane.
* Boter (kui n a) i botra morejo dobri katolicsanci bili; žir ovak nemrejo szpuniti szvojc duzsnoszti. Med botrinov, krsztnim doletom i njega szlarisami duševna rodbina nasz lan e.
Opomba. Nikd&r ne pozilbi, ka szi vu szv. Krszti Bogi obe-esao i nikddr ne zamazsi obleke ncduzsnoszti, stei'o szi vu szv6-toni Krszti dobo od Boga. Krsztno obecsHnje vecskrat ponAvlaj.
Szvcli Peter I Janca iirmAta. Ciin, it- S, J?
PUspok fonu njo.
2. Od Ferme.
264.	Ka je Ferma ?
Fčnna je Szvesztvo vu sterom Dtih Szveti okrsesenoga cslovek a potrdi, naj sz voj o vero sztanovito more vadliivati i poleg njč zsiveti.
86
* Eta rocs Perma (firma) jo latinszka i po našem polrdjenjč pomeni, zato szlovenszki to Szvesztvo za potrdjenje zb ve mo.
265.	Sto deli Szvesztvo Ferme ?
Szvesztvo Fčrme piispek delijo.
* Proszti Mesnik szamo tak szlobodno firma; osi poszebno oblaszt dobi na to od pape.
266.	Kak fermajo piispek?
Piispek tak fermajo, ka roko polozsijo na glavo csloveka i vu znamenji krizsa namazsejo sz szvetov krizmov cseio njegovo, pa etak pravijo: «Zaznamenujem te sz znamčnjom krizsa i potrdim te sz krizmov zvelicsanja vu Imeni Ocse i Szina i Duha Szvetoga.«
* Vu zacsetki fermanja razpresztrcjo piispek szvojo roke proti onim, steri sze sesejo firmati i zazovejo na nje Duha Szvčtoga; na konci firmanja pa za vsze molijo ino je blagoszlovijo. Ne je dobro, esi tinnani pred tem biagoszlovorn odidejo iz cerkve.
* Piispek tiidi malo vdarijo po lici onoga, koga fin naj o na opominanje, ka je za szvojo kalolicsanszko vero vsze duzsen pretrpeti.
267.	Ka je krizma ?
Krizma je oljszkoga dreva olje, stero je zmešano sz balzsamom i stero szo piispek na veliki esetrtek poszvetili.
* Diisčcsi balzam na to opomina, naj naša dela prijetna bodejo pri Bogi; olinkino olje pa obilnoszt i mocs miloscso Duha Szvetoga ztiamentije. (Negda szo sze vojaki sz oljotn namazali, naj bi sze lezsej vojnvali; nasz liidi na boj namazsejo proti neprijatelom nase dAse.) 268. Kak sze moremo k Fermi pripraviti ?
K F^rmi sze tak moremo pripraviti, ka sze pred njov l.szpovemoi preesisztirno, 2. obeesamo Bogi, ka kak pravi katolicsanci sesemo zsiveti i vinreli.
* K Fermi vszaki okrszesen cslovek szlobodno ide, ki je esese ne firmani. Ki szo k Szpovedi i k Precsis-
87
csavanji zse hodili, szo zadoszta velki tildi za F^rmo. Ferma je tak ne potrebna, ka sze brez nje nebi mo-jjeo zvelicsati, nego greh li ma, ki jnu priliko, pa sze no da fermati.
*	K Fermi tildi proszijo botrino. Dccsaki (pojbje) szamo kumo (boter), dekle szamo botro szlobodno majn. Botrina pri Fermi pravo roko more onomi na ramo djali, komi je za botrino sla.
269 Ka je duzsnoszt fermanszke botrine"
Duzsnoszt fermanszke botrine je furmane z recsjov i sz zgledom pomagati vu diisevnom boji.
*	Fermanszka botrina more szama zse Krmana biti ino vernogakatoliesanszkogazsivleiija. Med botrinov, ler-mancotn i njegovimi sz tari sami duševna rodbina nasztanc.
Opomba. Csi szi fteso ne furmani, ne odldsaj szv. Ferme. Csi pa zse szi, ti: pa pokdzsi pri vszakoj priliki, ka szi balrivcm vojak Knsztusov. Nasztodnj zgled tvojega fcrmaii-szkoga patrona. stcroga ime szi szi odebrao.
Juzub OJ litrsko SzvubzIvo naszlavi*
prečni sesava.
3. Od Ollarszkoffa Szvesztva.
270. Ka je Oltarszko Szvesztvo ?
OHarszko Szvesztvo je isztinszko Telo i Krv našega Goszpodna Jezusa Krisztusa vu podobi kruha i vina.
88
* Oltarszko Szvesztvo je najplemenitejse Szvesztvo, ar Jezusa Krisztusa szamoga zdrzsava vu szebi.
* Zviinesnja podoba Oltarszkoga Szveszlva szo ono reesi, stere sz telovnini csuteujom tildi lehko v pamet vzememo, kakti podoba, farba, tek itd.
271 Gda je nasztavo Jezus Krisztus Oltarszko Szvesztvo?
Jezus Krisztus je Oltarszko Szvesztvo pred szvojim trplenjom i szmrtjov pri szlednjoj vecserji nasztavo.
272.	Kak je nasztavo Jezus Krisztus Oltarszko Szvesztvo ?
Jezus Krisztus je v roke vzeo krtih, biagoszlovo ga je, vlomo i dao vucsenikom szvojim i pravo: «Vzemte i jejte, to je moje telo*. Potom je vzeo pehar z vinom, blagoszlovo je i dao vucsenikom i pravo: «Pijte z toga vszi, Ar to je moja Krv. To csinte na moje szpominanje».
273.	Ka Je vcsino Jezus Krisztus sz temi recsmi: „To je moje Telo, to je moja Krv?“
Jezus Krisztus je sz temi recsmi: «To je moje Telo, to je mojaKrv« kruh i vino preobrno naszvoje szveto Telo i na szvojo szveto Krv.
274.	Na koj je dao Jezus Krisztus apostolom oblaszt i zapoved ” sz temi recsmi: „to csinte na moje szpominanje ?“
Jezus Krisztus je sztemi recsmi: «To csinte na moje szpominanjo oblaszt i zapoved dao apostolom, naj krtih i vino na njegovo szvčto Telo i Krv preobracsajo.
275.	Na koga je zisla prek od apostolov ona oblaszt, sz aterov naj kriih i vino na Krisztusovo szveto Telo i Krv preobracsajo ?
Ona oblaszt, sz sterov naj kruh i vino na Krisztusovo szvčto Telo i Krv preobrdcsajo, je od apostolov prek zisla na piispeke i pope ali mčsnike. 276. Gda preobracsajo pilspeki i popi krtih i vino na Krisztusovo szveto Tolo i Krv?
Pilspeki i popi preobracsajo kriih i vino na Krisztusovo szveto Telo i Krv vu szvetoj ^fesi,
89
gda ete recsi Kristusove pravijo: «....To je moje Telo.... to je inoja Krv.»
* On tenki, brczkvdszni kruli, steroga mesnik vu sz ve loj Mesi preobrne, sze zove hostija.
* On del szveto Nese, gda mesnik preoberne kruh i vino, za preobraesanje (pretvorbo) szlobodno zoverno. Po preobraesanji mesnik pokazse ludszlvi szveto Telo i Krv Jezusovo lak, ka je gorpodigne, naj je vszi molijo; to je podigavanje.
* Po preobrnenji je szveto Telo i Krv Jezusova na oltari; ali nam sze szamo za krtih i vino vidi, ar podobe kruhu i vina osztanejo.
277.	Zakaj je naaztavo Jezus Krisztus Oltarszko Szveeztvo ?
Jezus Krisztus je Oltarszko Szvesztvo zato nasz-tavo : 1. naj bi sz szvojim szv6lim Telom i Krvjov vszikdar med nami mogeo prebivati; 2. naj bi vu preesisesavanji nam duševna hrana bio; 3. naj bi sze za nžsz vu szvetoj Mesi vszigdar goralduvao.
Opomba. Glej nesz.koncsano llibav Jeznsovo. sz sterov sze je nam vu Ollarszkom Szvesztvi tak csiidovitno szkrivno prek dao, Sz zahvalnim szrcom szi premislavaj dosziakratod loga vsze molbe vrednoga Szveszlva.
a) Jezus je nazoesi vu Oltar-szkom Szvesztvi.
278.	Sto je vu Oltirszkom Szvesztvi nazocBi ?
Vu oltArszko m Szvesztvi je Goszpon Jezus Krisztus nazoesi.
* Jezus Krisztus jo vn Ollarszkom Szvesztvi tak vu podobi kriiha, kak vu podobi vina celi i zsiv nazoesi
Szvčti Alojzius moli Oltaraaka Szvinztvu.
sz telom i krvjov, z diisov i bozsansztvom szvojim.
+ Oltarszko Szvesztvo vu monstraneiji (kazalniei) i vu kelihi drzsimo. Ta dvoja poszoda je vu tabemakulumi.
90
to jo vu satovi, ali omari gor na oliari. Na Oltarszko Szvesztvo nasz vszikdar opomina vccsni lampas, stori pred olturom viszi. Vu monstranciji je na szredi mala poszodica, kak mladanics i vu to sze polozsi szveto Telo Krisztusovo, stero tii szkoz glazsovine lehko vidimo.
* Jezus je tak dugo vu Oltarszkom Szvesztvi nazocsi, dokecs sze podoba kruha i vina ne pokvari.
* Gda mesnik vlomi szveto hostijo, tO ne vlomi Szvetoga Tela Jezusovega na tale, nego szamo zvu-nesujo podobo krtiha. Jezus je vu vszakom najmensem tali kruhsne podobe nazocsi.
279.	Ka moremo c siniti pred Oltarszkim Szvesztvom ?
Pred Oltarszkim Szvesztvom moremo poklck-noii i Goszpodna Jezusa vu njem ponižno molili.
* Duhovnik pri szvetoj Mesi, ali pri veesernici vcsa-szi blagoszlov da sz Oltarszkim Szvesztvom.
Opomba. Pred Oltarszkim Szvesztvom, csi szi vu cGrkvi, ali zvun cerkvi vidiš, ka je neszejo, vszikdar do tla poklekni z najveksim postavanjem. — Rad i pogosztoma idi pred tabernakulum Jezusa pohajat, poszebno pa t6, gda sze Oltar-szko Szvesztvo izposzlivi na molbo, ali sze zse njini hlagoszlov deli. Pri molbi OUarszkoga Szvesztvo. je e ta k pozdravlaj: «IIvala i dika najplemenitejsemi Oltarszkomi Szvesztvi zdaj i na vsze voke.«
b) Jezus je mi Precsiscsavanji hrana nase iliise.
280.	Ka vzememo k szebi vu szvetom preesisesavanji ?
Vu szvčtoni preesisesdvanji k szebi vzememo isztinszko szveto Telo i Krv Jezusa Krisztusa za hrano nase duše.
* Jezus je pravo: «Mojc telo je zaisztino jcsztvina i moja krvje zaisztimo pilvina.n
* Szveta Maticerkev Oltarszko Szvesztvo szamo vu podobi kruha da szvojim vernim. Niti nam je ne potrebno tudi vu podobi vina vzsivati Jezusa, ir je vu podobi kruha tiidi szveta Krv Jezusa nazocsi.
281.	Sz eterimi reesmi je zapovedao Jezus Krisztus szveto preesisesivanje ?
Jezus Krisztus je szveto preesisesavanje sz
91
etimi recsmi zapovedao: «Zaisztino, zaisztino velim vam, csi ne bodete jeli Tela Szina cslovecsanszkoga i ne bodete pili Krvi njegove, ne bodete moli zsitka vu szebi.»
282.	Sz kaksimi miloecsami nasz obdeli szveto precsiscsavanje ?
Szvčlo precsiscsavanje nasz zjedini z Jezusom i zato: J. povčksa vu nami miloscso poszvecsenja; 2. premaga vu nami nagibe na greh i mocs nam da na dobro; 3. ocsiszti nasz malih odpusztlivih grehov i csuva nasz szmrtnih grehov.
* Szveto precsiscsavanje nam je zalog, ka edtiok odieseno gorsztanomo.
283.	Gda dobimo miloscse szvetoga preesisesavanja ?
Miloscse szvetoga preesisesavanja szamo te dobimo, csi sze vredno, to je : vu sztalisi miloscse poszvecsenja preesisesavamo.
284.	Ka vesini on, ki sze nevredno, to je : szamovolno vu szmrt-nom grehi preesisCBava ?
Ki sze nevredno, to je: szainovolno vu szmrtnom grehi preesisesava, on Szvesztvo prelomi.
* Ki Szvesztvo prelomi z nevrednim preesisesavanjom, je Judasi szpodoben, steri je prijatclsztvo kazao Jezusi pa ga je rAvno te odao.
* Vu mdlom, (odpiisztlivom) grehi sze ne preesis-esuvamo nevredno, szamo menjc miloscse dobimo.
285.	Kakse pripravlanje je potrebno k szvetomi preesisesavanjj?
K szvčtomi preesisesavanji je dvoje pripravlanje potrebno: duševno i telovno.
286.	Ka je duševno pripravlanje k azvetomi preesiscaivanji ?
Duševno pripravlanje k szvčtomi preesisesavanji je to, 1- ka szvojo dušo vu szvdtoj szpovedi oesisztimo od szmrtnih grehov, odpuszllive grehe pa konesi pozsalujemo; 2. ka zmolimo k szvč-tomi preesisesavanji pripravlajocse molitve.
92
* K pripravlajocsim molitvam szvetoga precsiscsa-vanja to szlisi, ka pobudimo vu szebi: 1. vero, viipa-nje, liibav; 2. pozsaluvanje i mocsno obliibo; 3. po-niznoszt i žselenje za Jezusom v Oltarszkorn Szvcsztvi zsivocsem,
287.	Ka je telovno pripravlanje k szvetomi precsiscsavanji?
Telovno pripravlanje k szvetomi precsiscsavanji je to, ka na tescse osztanemo, to je: od polnocsi do precsiscsivanja niti ne jemo nikaj, niti ne pijemo.
* Pred szvetim prccsisesžvanjom szamo tezsko belezsni szlobodno jejo i pijejo. Csi je sto zdrav iz pozablivoszti kolicskaj jo ali pio, tiszti den ne szme iti k prccsis-csuvanji.
* Dosztaja sze k szvetomi precsiscsavanji tudi vu postenoj obleki iti, na kelko je niogocse.
288.	Ka moremo esiniti, gda pop pred precBiecsavanjom kizsejo Oltlrszko Szvesztvo ?
Gda pop pred precsiscsavanjom kžzsejo Oltarszko Szvesztvo, te moremo pokleknoti, ponižno sze biti po prszah i trikrat praviti; «Goszpodnc, ne szam vreden, ka bi Ti sztopo pod sztreho mojo, nego szamo povej z recsjov i ozdravi duša moja.»
* K oltari szo dosztaja sz vkiipdjanimi rokami i sz povisenim pogledom iti. Prle, kak scsemo pokleknoti, koleno prignemo do zcmie pred Oltarszkim Szvesztvom.
289.	Ka moremo esiniti. gda nam mesnik Oltarszko Szvesztvo ponudijo ?
Gda nam mesnik Oltarszko Szvesztvo ponudijo, te moremo edno knigo, ali esiszti robec pred szebom drzsati, gorgiedati, jezik malo vbdrzsati i preszveto Telo Krisztusovo z naj-veksov pobozsnosztjov k szebi vzeti.
* Sz veto hostijo moremo brez grizsenja pozsrfiti, pa je ne dugo vu vftsztaj drzsati. Csi bi sze na nebo zgrabila, jo z jezikom moremo dol odlocsiti. Gda idemo
93
od ollnra, moremo sze znova do tla nakleknoti pred Ollurszkirn Szvcszlvom.
290.	Ka moremo ošiniti po preesisesivanji ?
Po preesisesivanji moremo Jezusa ponižno moliti, njemi hvalo dati, i njegove miloscse prosziti.
Po szvelom preesisesdvanji leesasz ne szmemo iz * cerkvi oditi, dokces szmo ne zmolili hvUlodavanja. Csi nam je szamo mogoese, najmenje eden fertao vdre oszlunimo vu pobozsnoj molitvi.
Opomba. Gsi szi osese ne bio pri preesisesa vanji nigdar, z zselenjom szi jc zseli. Gsi szi zse bio, 10 pa idi pogosz-toma i vszigdar vredno k sztoli Goszpodovomi. Na den preesisesavanja sze esuvaj szvelszkoga veszčlja.
Juzus aze na krizsi uldOju.	Duhovnik daritev szvetP M o n o pri-
knzsc BurL
c) Jezus sze vu szvefoj mesi za nasz daruje.
291.	Ka je to : daritev prikazati?
Daritev prikazati je telko, kak Bogi kaj tak-sega, ka radi mamo, prekdati na znamčnje, ka njega za našega najvCksega Goszpoda szpoznamo.
* Daritev z esetverim nakunenjom lehko prikiizsemo : 1. naj zs njov Boga molimo, 2. njemi hvalo davarno, 3. od njega kaj proszimo, 4. njega za nase grehe pomirimo.
«4
* Daritve szo prikazali Kain i Abel, Noe, Mclkizedek, Abraham, szledkar na zapoved bozso zsidovszko liid-sztvo; nego ele daritve Sztaroga Zakona szo vsze szamo predpodobe daritve novega zakona bile. — Diigo-vanje za daritev prikazano uniesijo, ali preobrnejo.
292.	Sto je prikizao najszvetejso daritev ?
Najszvetejso daritev je Jezus Krisztus prikazao, gda je na krizsnom drevi szamoga szebe za nAsz daruvao.
293.	Vu steroj daritvi ponavla Jezus Krisztus szvojo križano daritev?
Jezus Krisztus szvojo krizsno daritev ponavla
vu daritvi szvete Mese.
* Eta rces Mesa je z dijaeskoga (lalinszkoga) jezika vzela za ime szvete daritve.
294.	Ka je szveta Mesa ?
Szvčta Mesa je daritev Novoga Zakona, vu steroj sze Goszpon Jezus Krisztus pod zviines-njov podobov kruha i vina szvojemi nebeszkomi Ocsi daruje.
* Daritev krizsa i daritev szvete Meso je edna iszla daritev; ar sze vu szvetoj Mesi tiidi Jezus szam daruje. Duhovnik je szamo njegovo szredsztvo.
295.	Vu kom sze locsi szveta Mesa od daritve krizsa ?
Vu tom sze locsi szvčta Mesa od daritve krizsa, ka sze je Jezus na krizsi sz prelejanjom krvi daruvao, vu szvčtoj Mesi sze pa brez prelivanja krvi daruje.
296.	Gda je nasztavo Jezus Krisztus daritev szvete Mese ?
Jezus Krisztus je daritev szvčte Mese pri zadnjoj vecsčrji nasztavo.
* Jezus je elak pravo: «Eto je moje telo, stero sze za vase da» (za daritev). «Eto je moja krv... stera sze za vasz i zn vnoge prelejc... To ošinite na moje szpominanje.n
* Jezus je zato nasztavo daritev szvete Mese, 1. naj mi popolno daritev mamo, 2. naj szmo mogoesi ne-
95
preszlanoma tubi ki biti onih rnilosztfh i blagoszlovov, store nam je Jezus sz daritvov krizsa zaszluzso.
* Szvdta Mesa je najpopolncjsa daritev za molbo, hvalo, prošnjo i pomirenje.
* Szveto Meso szamomi Bogi prikazsiijemo, nogo iz szvecov szo zato tiidi szlobodno szpominamo vu njoj.
297.	Stori szo talniki daritve szveto Mese ?
Talniki daritve szvčte Mese szo	ko tri ge
szvčte Materecerkve zsivocse i pokojne.
* Z vun mesnika, ki daritev szvete Mese prikazsuje, oni majo najveksi. tao iz ete daritve, za stere szo pri-kazse i stori szo pri njoj pobozsno nazoesi.
298.	Stori szo glavni tali szveto Mese ?
Glavni tali szvete Mese szo: 1. darovanje, 2. preobrnenje, 3. preesisesavanje.
*	Jezus je tudi 1. darilvao krtih i vino szvojemi nebcszkomi Oesi, 2. preobrno je na szvoje Telo i Krv, 3. dao je vucsemkom szvojim, da bi sze preesisztili.
* 1. Prt dariivanji duhovnik Bogi kruh i vino prikazse.Te mi tiidi lehko szveto Meso na nase nukanenje darujemo.
2.	Pri preobernenji duhovnik sz Krisztusovimi rečeni preobemč kruh i vino na Telo i Krv Krisztusovo i tS podigne. Te moremo kleesees moliti Oltarszko Szvesztvo sz ctaksimi reesmi: Liibi Jezus, lobi zsivom; liibi Jezus, tebi vmerjem, liibi Jezus tvoj szam zsiv i mrtev!
3.	Pri )>recsiscsawtnji duhovnik k szebi vzorne sz vi'to Telo i Krv Jezusovo. Te konesi dvsevtio preesisesavanje opravimo, to jo: goroesc zsolenje pobiidirno v szebi za szvetim preesisesavanjom. Na glavne tale szvete Moše je navada sz cinkanjom liidsztvo opominuti.
* Pred glavnitnih tal ih szvete Mese szo pri-privlajocsi tali; naj pred njojsi je med njimi evangdvim. Pri njem iz postavanja do rv^esi bozse gorszlancmo i na osoli, viisztaj i prszaj szo prekrizsimo. Po gkivnih talaj szvete Mese szo dokonesavajoesi tali. Med temih je tiidi blagoslov, steroga tiidi sz prekrizsanjom vzemomo.
Opomba. SzvMa Mesa jo nijszvetojsc djanja katolicsanszke vere, i niijohilnejsa vrehna bozse miloscse. Rad bojdi, csi szi mogoesi pri szvCloj Mesi bili. Poszhihni pazlivo i pobozsno celo szvčto Meso.
96
Jezus oblaszt dh apostolom na o dp Us c suvanj e grehov.
Duhovnik odvezsc [lukorrnka.
4,	Od szveszlva Pokore.
299.	Ka je szvesztvo Pokore ?
Szvesztvo Pokore je ono szvesztvo, vu sterom nam duhovni ocsa meszto Boga odpiiszli po krszti vcsinjene grehe,
300.	Gda je nasztavo Jezus Krisztus szvesztvo Pokore?
Jezus Krisztus je szvesztvo Pokore po szvojem gorsztanenji nasztavo, gda je na apostole dehno i njim etak pravo: «Vzemite Buha Szvčtoga. Komi odpuszltte grehe, onomi szo odpuseseni; i komi je zadrzsite, onomi szo zadrzsani «
* Eta oblaszt grehe odptlsztiti, ali zadrzsali je od apostolov njihovim nasziednikom: piispekom i popom prekdana, Sz oblusztjov odpusesIvanja grehov te zsivejo, gda grehsnika vu szvesztvi Pokore od grehov odvezsejo; gda pa odvezanje komi zatajijo, ali na drugi esasz obeesajo, te zadrzsijo grehe,
301.	Kakec milosese nam szpravi szvesztvo Pokore ?.
Szvesztvo Pokore nasz 1, oesiszti od grehov; 2. odszlobodi nasz od vekivecsne kastige i konesi ednoga tala vremenite kastige; 3. nazaj
97
nam da miloscso poszvecsenja, ali jo povčksa vu nami; 4. da nam tildi pomagajocso miloscso, naj lezscj pobozsno zsivemo.
* Vu szvesztvi Pokore s z mo mogocsi vszakoga greha odpiiscsenjc zadobiti. Bhnszki papa i piispeki odpiis-csenje nisterik vcksih grehov navadno szebi za-drzsijo. Nego vu szinrtnoj ncvarnoszti i vu nisUrih vcksih polrobcsinaj takse papi ali piispeki zadrzsdnc grehe tiidi vszaki duhovnik szlobodno i valano odpiiszti.
302.	Ka moremo ošiniti, naj szvesztvo Pokore vredno gorvzememo ?
Naj szvesztvo pokore vredno gorvzememo, moremo: 1. szi diisnoveszt sz p i tavati; 2. grehe pozsalilvati; 3. mocsno obliibiti, ka vecs ne vesinimo grehov; 4. sze szpovedati; 5. gordano pokoro, ali zadvsztacsinenje zvrsili.
* Na krači szo eta, stera vu szvesztvi pokore morejo biti: 1. szpitavanje diisneveszti, 2. pozsaliivanjo, 3. mocsna obliiba, 4. szpoved, 5. zadosztacsiuenjc.
Na pr. Bazszipni szin.
303.	Ka moremo ošiniti, gda szo sc nem o na szpoved pripravi ati ?
Gdaszescsčmo na szpovedpripravlali, moremo najobprvim pomocs Duha Szvčtoga prosziti. naj grehe szvoje prav szpoznamo, iz szrca pozsalujemo ino praviesno sze szpovemo.
Opomba. Vu szvesztvi Pokore sz laksov liibeznosztjov vzorno Bog nazaj vu szvojo miloscso pokornega grclisnika, kak vu priliki Jezusovoj oesa razszipnoga szina. Ne osztani vu grobi, nego pasesi sze z vupanjoni nazaj k tvojerlli nelieszkoini Oesi ino szi szpravi odpiisesenje njegovo vu szvesztvi Pokoro.
a) Od szpitdttanja dusiieveszli.
304.	Od koj szi moremo premisli vati vu szpitavanji dusneveszti ?
Vu sz p i tavanji diisneveszti szi od loga moremo premislavati, ka za grehov szmo vcsinili.
305.	Kak szi moremo diisnoveszt szpitavati ?
Diisnoveszt szi etak moremo szpitavati: 1. na
K uto I lesa n SZ k L Katekizmu 8
98
to miszlimo, gda i kak szmo sze szpovedali szled-njikrat ino jeli szmo opravili nam nalozseno zadosztacsinenje; 2. po redi szi premiszlimo deszčtere bozse i petere cerkvene zapovedi pa kak szmo grehsili proti njim z mislenjom, govorenjom, csinenjom, ali sz zamudenjom.
306.	Ka szi moremo vu szpitavanji diisnevčszti pri szmrtnih grehaj poszebno zapomniti ?
Vu szpitavanji dtisneveszti szi moremo pri szmrtnih grehaj poszebno zapomniti, kelkokrdt szmo je vcsinili.
* Raesun naših grehov szi tak najlezsej zapomnimo esi szi premiszlimo, kelkokrat szmo je vu tjedni ali vu ineszeci vcsinili.
* Takso okolscsine greha szi tildi moremo zapomnili, za volo sterihje greh, steci bi szam vu szebi mali bio, szmrtni greh posztanoj (na pr. csi je sto doszta vkradno, ali velki kvar napravo): ali stere szmrtni greh vu druge dobe szmrtni greh premenijo, na pr.: csi je sto vu cerkvi kradno, esi je roditele razzsalo, esi sze je z brdtjov szvajiivao, ali odiirjavao.
* Szpitavanje diisneveszti de nam lezsej slo, csi szi vszaki vecser diisnovbszt preiscsemo ino csi pogosztonia hodimo k szpovedi.
Opomba. Gdaszidiisnoveszt szj itavas, no bojdi prevecs boj a-zlivi, pa tildi ne lehkomiszleni, ka bi volke grelie za male drzsao. Poszebuo ne zatajiivaj niii pred szebom szvoje navadne falinge.
b) Od pozsaluvanja.
307.	Gda pozsaiujemo szvoje grehe ?
Szvoje grehe te pozsaliijemo, csi nam je lesko na szrci, ka szmo grehsili i mrzimo na ono, ka szmo vcsinili.
* Gda k szvesztvi Pokore idemo, te nam je naji-menilejsa duzsnoszt grehe possaluvati; ar csi jih ne pozsaliijemo, ne moremo od Boga odpiiscsenja dobiti.
Na pr. Maria Magdalena.
99
308 S ter e grehe moremo vszakojacski pozsaliivati ?
Vszaki vcsinjeni szmrtni greh moremo vszakojacski pozsaluvati; nego jako dobro je, csi tildi male grehe pozsaliijemo.
* Ki szmrtnih grehov no ima, on koncsi eden mali, ali odpiisztlivi greh more pozsaliivati; ar ovak nevredno vzeme szvesztvo Pokore.
3trt. Gda moremo grehe pozsaliivati ?
Grehe moremo pred szpovedjov, ali koncsi pred odvčzanjom pozsaliivati.
310.	Sz kakdm pozsaliivanjom szmo mogojsi szvesztvo pokore vredno pršeti?
Szvesztvo pokore szmo z dvojim pozsaliivanjom mogocsi vredno prijeti: sz popolnim, ali pa z nepopolnim pozsaliivanjom.
311.	Oda je pozsaliivanje popolno ?
Pozsaliivanje je tč popolno, csi poszebno zato pozsaliijemo nase grehe, ar szmo zs njimi neszkoncsano dobroga i liibavi vrednoga Boga razzsalili.
312.	Kda je pozsaliivanje nepopolno P
Pozsaliivanje je te nepopolno, csi poszebno zato pozsaliijemo nase grehe, ka sze Boga bojimo i ar szmo szi njegovo kastigo zaszliizsili.
* Csi zlito pozsaliijemo nase grehe, ar Boga lubirgo, ali szo njega bojimo, to je nadnatumo pozsaliivanje. Csi pa »žarno zato pozsaliijemo grehe, ar za njih vol o zemelszki kvar, ali szrninoto moremo Irpeli, to je natu.no pozsaliivanje: Eto naturno pozsaliivanje nam ne szpravi odpiiscsenja grehov.	Na pr. Antiokus.
313.	Kakse pokalu vanj e moremo p obUditi v szebi, csi szmo vu &zmt tnoj nevarnoszti i szvesztva Pokore ne morimo prijeti ?
Csi szmo vn szmrtnoj nevarnoszti, i szvesztva Pokore ne moremo prijati, te popolno puzsa-liivanje moremo pobiiditi vu szebi.
7*
100
* Csi szmo ravno ne vu szmrtnoj nevarnoszti, pa nasz dušna veszt tozsi, ka szmo vu sznirtni greh szpad-noli, tiidi moremo popolno pozsaiiivarije pobuditi i mocsno oblubiti, ka vcsaszi, kak de nam kolicskaj mo-gocse, sze szpovemo.
* Naj pravo pozsaliivanje pobiidimo v szebi, pro-szimo pomocs Duha Szvetoga pa szi premiszlimo: J. kelko je Jezus za nasz trpo i mi szmo li nezahvalni bili njemi; 2. kak nikajvredno i grdo delo je greh i kak velka kastiga csaka na nasz vu pekli ali vu pur-gatoriumi.
* Sz pozsaliivanjom sze more zjediniti tiidi: 1. Hlipanje ka nam Bog odpiiszti; 2. mocsna obluba.
Opomba. Vszaki den pobudi vu szebi pozsaluvanje pri vecser&snjoj molitvi. I gda koli te lozsi ddsnavčszt, ka szi szmrtni greh vcsino pa sze ga ne mo res vcsaszi sz povedali, pabudi vu szebi taki popolno pozsaluvanje sz tov moesnov obliibov, ka ga vecs ne vesinis i ka sze ga vcsaszi szpoves, gda de ti mogoese. Pazi, da recsih pozsaliivanja no bodeš szamo na jeziki meo, nego da (i szrce tildi odOri greh. Zgledni sze na razpelje pa szi zmiszli, kak csi bi cstto Jezusovo recs: «Glej, dete moje, ka szam jasz vcsino za tebe, ti szi pa tak prevees razzsalilo mene.»
c)	Od mocsne obliibe,
314 Gda je močena naša obluba?
Nasa obliiba je te mocsna, csi sze za isztino odlocsimo, ka vecs nescsemo grehsiti.
315.	Ka moremo vezakojacski obecsati Bogi z moesnov obliibov ?
Z moesnov obliibov to moremo vssakojacski obecsati Bogi: 1. ka vecs ne bodemo grehsili, ali konesi szmrtnoga greha vecs ne vesinimo; 2. k a sze blizsnje prilike szmrtnoga greha ognemo; 3. ka vesinjeni kvdr, na kelko szmo szamo mogoesi, popravimo. xa pr. szv. peter.
* Csi sto ednoga szmrtnoga greha, ali na njega napelžvajocse blizsnje prilike zaosztaviti nescse, ali vesinjenoga kvara nescse popraviti, on sze zaman szpo-
101
vedava, ar takse mi Bog ne odpiiszti ni ednoga greha, — onih tildi nc, sterih bi sze rad ogibao
* Ki je sz kem vu szrdiloszti, on tecsasz ne szmo k szvesztvi pokore, dokccs ne odpiiszti neprijateli szvojomi.
316.	Sz kaksimi recsni lehko pobiidimo vu szebi popolno pozsalii-”” vanje i moesno oblubo?
Popolno pozsaliivanje i moesno oblubo sz elaksimi recsmi lehko pobudimo v szebi: «0 moj Bog, zsao mi jc z celoga szrca za vsze grehe moje, ar szam z njimi neszkoncsano dobroto, najvekse lubavi vrednega Boga mojega z banliivao; moesno obliibim, ka ne bom vecs grehsio i grehsnih prilik bodem sze ogibao.»
Opomba. Csi ti je zaisztino zsao zn tvoje grehe pa je zaisztino oilurjavas, te ti nc bode tezsko moesno ooltibo pobmlili. Ohliibi, ka bodeš prilike pobolsanja tvojega rad nucao; poszebno, ka bodeš rad molu, szveto Meso i p red go tildi vu Ijedni poszliihsao, pobozsne knige i novine csleo, i k szvetoj szpovedi i preesisesavanji rad hudo.
d)	Od szpovedi.
317.	Ka esinimo, gda sze szpovedavamo ?
Gda sze szpovedavamo, le nase grehe sz potrtim szrcom vadi lijemo duhovnomi ocsi, naj nasz od njih odvčzsejo.
318.	Ka szmo duzsni vu szpovedi vszakojacski vadliivati?
Vu szpovedi szmo duzsni szakojaeski vaditi vati vsze nase szmrlne grehe, stere znamo, i duzsni szmo tudi povedali, kelkokrat szmo je vesinili.
* Odpusztlivih grehov szmo sze ne duzsni szpovedati, nego dobro i hasznovito je uje tudi povedati, ar sze tak tildi onih odszlobodimo. Csi ne vemo, jeli je steri greh szmrtni, ali odpiisztlivi, nam je dobro taksi greh povedati.
*
102
* Csi prav ne bi znali, kelkokrat szmo vcsinili steri greh, te tak povemo, kak pomnimo, na pr. v ednom dnevi, tjedni, ali meszeci kelkokrat szmo ga vcsinili.
* Tilde one okolscsine moremo povedati, za volo sterih je kaksi odpii°ztlivi greh szmrtni gratao, ali za volo sterih sze je kaksi szmrtni greh poveksao. Imena drugih liidih je ne szlobodno naprejnosziti.
319.	Kak moremo grehe vadluvatt?
Grehe moremo po isztini i razumhvo vad-liivati.
* Vu szvetoj szpovedi moremo brez sztraha i po isztmi povedati vsze tak, kak je bilo; ar duhovni ocsa nigdar ne szmo nikaj ovaditi iz onoga, ka je vu szpovedi ostro, pa je duzsen raj vmreti, kak s^povedno szkrivnoszt vopovedali. (Csi sto kaj csiije iz liidszke szpovedi, je tildi duzsen mucsati.)
Na pr. Nepomucenszki szv, Ivan.
* Naj szpoved razumliva bode, moremo grehe po imeni povedati, pa ne takse recsi niicati, stere prevecs i tildi nikaj ne pomenijo kak na pr.: Grehso szam proti deszeterim zapovedani; ali: ne szam lubo Boga; ali: bozsno szam delao i t. d.; sz taksimi recsmi je greh ne povedani.
320.	Ka more ošiniti on, ki je vu szpovedi brez szvoje falinge pozabo kaj potrebnega povedati?
Ki je vu szpovedi brez szvoje falinge pozabo kaj potrebnoga povedati, on more to vu driigoj najblizsnjoj szpovedi povedati.
* Potrebno je vu szv. szpovedi povedati: szmrtni greh, raesun njega i okolscsine. stere greh poveksajo ali premenijo vu drugi greh.
321.	Ka more ošiniti on, ki je vu szpovedi kaksi szmrtni greh szam rad zamuor.ao ?
Ki je vu szpovedi kaksi szmrtni greh szam rad zamucsao, on more to vu najblizsnjoj szpovedi povedati i ceo szvojo prvejso szpoved ponoviti.
103
* Ki je kaksi szmrtni greh szam rad zamucsao, on je szvesztvo pokore prelome i njegova szpoved je nevaldna bila. Taksi ne szine k szvetoim preesisesavanji. Szpoved je le tiidi ne val dna, csi slo vsze pove, szamo ka neima pravoga pozsaliivanja i mocsno oblilbc. Pa lak tildi zna szpoved nevalana biti, csi sto za volo nemarnoszti ne szpilava szkrblivo szvoje dušne včszti i tak kaksi szmrtni greh voneha.
322.	Kak zavemo takso szpoved, vu steroj vecs naših szpovedih ponivlamo ?
Takso szpoved, vu steroj vecs naših szpovedih ponavlamo, za ponavlajoeso, ali generalszko szpoved zovčmo.
* Vu zaesetki panavlajoc.se szpovedi povemo diihov-nomi oesi, zakaj opravlamo ponavlajoeso szpoved. Ki sze je uevalano szpovcdavao, on tildi more povedati, kclko nevalanih szjiovedih je opravo i jeli sze je prc-csiscsdvao za njimi, ali ne. Na to povemo one grehe, stero szmo od zadnje nase szpovedi vesinili, pa te ponovimo o ve szpovedi
323.	Sto je duzsen szvoje szpovedi ponoviti ?
Szvoje szpovedi ponoviti je on duzsen, ki sze je ednok ali vecskrat nevalano szpovedavao.
* Dobro je zviin toga ponavlajoeso szpoved zvrsiti: I. pred prvim szv. preesiseshvanjorn, 2. gda vu novi sztan sztopirno, 3. gda sze na szrnrt pri prav lamo.
324.	Kak zaesnemo szpoved ?
Szpoved tak zaesnemo, ka sze pekrizsimu i polom pravimo : aSzpovedavam sze Bogi vsza-mogoesemi i vam, Oesi duhovnom! meszlo Boga, ka szam od moje szlednje szpovedi (ali: od mojih malih Ičt) pregrehso z mislenjom, govoren jom, esinenjom i zanudeujom.n
* Tii povemo, gda szmo sze szpovedali zadnji k ral pa le moremo lepo za endnigim grehe povedati.
325.	Ka moremo praviti po vadluvanji grehov ?
Po vadliivanji grehov etak moremo praviti:
104
«Zsao mi je z celoga szrca za vsze grehe moje, ar szam zs njimi neszkoncsano dobroto, najv^kse lubavi vrednoga Boga mojega zbanliivao; mocsno obliibim, ka ne bodem vecs grehsio i grehsnih prilik bodem sze ogibao. — Proszim pokoro i odvezanje mojih grehov.«
326.	Ka csini ocsa duhovni na konci szpovedi ?
Ocsa diihovni na konci szpovedi sz dobrim opominanjom pokoro (zadosztacsinenje) da grehsniki pa ga te odvezse od grehov.
* Diihovni ocsa molitev, ali drugo dobro delo da za zadosztacsinenje. Pri odvezanji grehov prekrizsi grehsnika i Ote recsi pravi: «Jasz te odvezscm od tvojih grehov vu Imeni Ocse i Szina i Duha Szvetoga. Amen.»
* Pokornik sze pri odpuscsenji grehov prekrizsi i te sztane gori, gda njeini szpovednik znamenje da, naj ide.
327.	Ka moremo esiniti po szpovedi ?
Po szpovedi moremo: 1. Bogi hvalo dali, ka nam je odpuszto grehe, 2. szpuniti nalozseno zadosztacsinenje.
Opomba. Nigdar sze ne boj szpovedi: i grehe vadluvati te naj ne bode szram; ar je bolse zdaj vadluvati grehe pred szpovednikom, ki je na vekivecsno mucsanje privezan, kak nemirovno zsiveti, vu grebi vmreti i sze pri szlednjoj szodbi pred celim szvetom szramiivali. Po szpovedi pa pazi, k a vecs ne bodeš grehsio.
e)	Od zadoszlacsinenja.
328.	Zakaj nalozsi duhovni ocsa zadosztacsinenje?
Zato nalozsi duhovni ocsa zadosztacsinenje, naj nam Bog konesi eden del vremenite kastige odpiiszt', gda nalozsena dobra dela opravlamo.
Na pr, David.
105
* Csi szmo ne mogoesi opraviti, ka nam szpovednik nalozsi, ga szlobodno za drugo pokoro proszimo.
* Csi sto zadosztacsinenja ne opravi, nego vu szpo vedi je ineo nakaneuje opravita te zato szpoved vala, nego greh mu pokornik pa vnogo miloscso zgubi sz szvojov nemamosztjov.
Opomba. Zadosztacsinenje dobro opravi, pa tak, kak ti je duhovni oesa nalozso; naj ti nanos na bode zadoszta, ka li je zapovedano, nego szam szebi Uidi nalozsi kaksa dobra csinenja, i szvoja trplenja ino nevole rad daruj Bogi za tvoje grehe,
f)	Od odpuszikov.
329.	Ka szo odpiisztki ?
.Odpiiszki szo zviin szpovedi vcsinjeno odpiis-csenje vre meni te kastige.
* Sz odpiisztkami szveta Matericerkev ne odpiis csdva grehov, niti vekivecsne kastige, nego szamo ono kastige, store po szpoved i osese esakajo na cslovoka, slere bi esese mogao Oti na szvejti, ali v purgatoriumi pretrpeti.
330.	Kaksi odpiisztki szo ?
Dvoji odpiisztki szo: 1. popolni odpiisztki, gda sze nam vsza vremenita kastiga odpiiszti; 2. nepopolni odpiisztki. gda sze nam szamo eden tao vremenite kastige odpiiszti.
* Nepopolni odpiisztki szo na pr. 100 dnevni odpiisztki. kda szo nam tolko kastige bozse odpihati, kelko bi sze nam odpusztilo, csi bi poleg sztarinske pravdo szv. Materecerkvi 100 dnih pokoro delali.
331.	Ka je potrebno onomi, ki sobo odpusztke zadobiti?
Onomi, ki sesč odpusztke zadobiti, je potrebno: 1. naj njemi je duša cslszta od szmrtnoga greha; 2. naj od szvčte MaterecŽrkvi naprejpiszana dobra dela popolnoma zvrsi.
* Popolne odpusztke szamo tak dobimo, csi sze prlc tudi iz vszeh odpiisztlivih grehov ocslsztimo.
106
K popolnim odpusztkom je potrebna szpoved, procsis-csavanje ino molitev na nakanenje szv. Ocse pape.
* Nepopolne odpiisztke szv. Maticerkev navadno na razlicsne molitve deli.
* Odpiisztke sz dovoljenjem szvete Materecerkvi navadno tudi purgatonumszkim dušam lehko darujemo.
Opomba. Gda nam szv. »Maticerkev odpuszlke deli, nasz ne odszlobodi od duzsnoszti dobro esiniti i pokoro drzsati, nego nasz esese nagible na to, naj sze za tdlnike trplenja Jezusovega vesinimo. Z4lo sze szkrbi kak najvccs odpuszt-kov dobili tak za szebe, kak za purgatoriumszke du.se.
Jezus hetezsnike vraesi.	Duhovnik Szlednje Mazanja doli.
5.	Od Szlednjega Mazanja.
332.	K a je Szlednje Mazanje?
Szlednje Mazanje je szvesztvo, stero je Jezus za tezsko betezsne nasztavo, naj od Boya miloscso dobijo na pomocs duši i dosztakrat tudi, na pomocs teli.
* Szlednje mazanje poleg reda lasztiven duhovnik betezsnika deli, to je on, vu stretoga faro betezsnik szlisi.
333.	Kak je szlednje mazanje na pomocs duši ?
Szlednje mazanje je tak na pomocs duši, ka 1. poveksa vu njoj miloscso poszvecsenja;
107
2.	zbrise iz njč odpusztlive grehe, pa esese tildi szmrtne, csi sze betezsnik zse szpovedali vecs nemre, zsaluvanje pa ma; 3. okrepi betezsnika vu trplenji i szkiisnjavaj, poszebno pa vu zadnjem boji.
334.	Kak je szlednje mAzanje na pomocs teli ?
Szlednje mazanje je tak na pomocs teli, ka boleznoszt polehkoli i tildi zdravje nazajszpravi, csi je to betezsniki na duševni haszek.
* Zdravje lezsej nazajdobi, ki sze popasesi szlednje mazanje gorrvzeti. Dušni mir szi Uidi szpravi betezsnik po Szlednjem mazanji pa njemi to Uidi na zdravje szkizsi.
335.	Kak deli duhovnik szlednje mazanje?
Szlednje mazanje duhovnik tak deli, ka ocsi, vdha, nosz, vuszta, rok6 i noge betezsnika z poszvecsenim oljom namdzse.
336.	Sto azlobodno szlednje mazanje gorivzeme ?
Szlednje mazanje vszaki krscsanszki cslovek szlobodno gorivzemc, ki sz pametjov zsiv6 ino je tezsko betezsen.
* Taksa deca, stera. szo sze esese ne szpovedala, nego sz pametjov zse zsivejo (na pr. 6—-7 let sztara) Uidi szlobodno szlednje mazanje gorvzemejo.
337.	Gda, more betezsnik szlednje mazanje gorvzeti?
Betezsnik szlednje mazanje 16 more gpr-vz6ti, gda je esese pri pameti, na keliko je mogoese.
* Najbolse je szlednje mazanje vcsaszi gorvzeti, gda v pamet vzamemo, ka je beteg tezski, ar szlednje mazanje Uidi na lezsej se prenašanje bo tega da miloscsa
* Szveta duzsnoszt vsze rodbine je, k betezsniki duhovnika zvati, csi ravno on szam zse nebi znao guesati.
108
338.	Kak sze more betezsnik k szlednjemi mazanji pripraviti ?
Betezsnik sze k szlednjemi mazanji tak more pripraviti: 1. ka sze szpove, ali csi sze zse szpovedati nem or e, koncsi pozsaliije szvoje grehe; 2. pobudi vu szebi vero, viipanje, lubav ino sze z cela prekda bozsoj voli.
* Prič, kak duhovnik pride, je potrebno sztol pokriti sz esisztim belim prtom, na njega pa med dve szveesi razpelji polozsili, na tanjeri malo szoli, kruha i pamuta ali prediva, vu ednoj kupici blagoszlovleno, vu driigoj pa proszto vodo naiecsli.
* Betezsnik navadno zandrugim tri szvesztva vzeme: szvesztvo Pokoro, Oltarszko Szvesztvo i szlednje Mazanje. Eta tri szvesztva za szvesztva vmirajocsih zovemo to. Gda betezsnik Oltarszko Szvesztvo i Szlednje mazanje dobi, tO naj nazoesi bodoesi klecsocs molijo za njega.
339.	Kelkokrat nam je mogoese szlednje mazanje gorivzeti ?
Szlednje mazanje nam je vu vszakom nevar-nom betegi ednok mogoese gorivzčti; vu onom iszlom betegi tildi vecskrat, csi szmrtna pogi-belnoszt mine pa znova nazajpride.
* Szlednje mazanje je ne vszakojacsko potrebno na zveljcsanje; ali sto ga nesese gorivzeti vu tezskom betegi, greh vesini.
Opomba Csi te Bog z velkim belegom pohodi, ne odlašaj szlednjega mazanja na szlodnjo vbro, nego sze za esasza priprAvlaj na szlednjo pol i szodbo. Rad moli za miloscso szreesne szmrli, naj brez greha vmerjes vu milosesi bozsoj.
109
Siveti Pnvol posiveti Thiinotoja,
Pitaj k-k t^zvceslijejo [jope.
6, Od Cerkvenoga RMa.
340,	Ka jo Cerkveni Red ?
Cerkveni Rčd je szvesztvo, sz steriin one. stere Bog na szvojo szliizsbo pozovč, za pope posz vetij o, naj k szvojoj szvčtoj szliizsbi duševno oblAszt i miloscso dobijo od Boga.
341.	Sto sziobodno pope poszvecsuje?
Pope szamo pGspeki szlobodno poszvecsiijejo, ki szo to oblaszt dobili, gda szo za piispeka poszvecscni.
* Posavec^ vanj e popov sze sz polozsenjorn rok i inolitvov godi.
* Cerkveni R6d vecs vrszt ina. Stere za pope ^osz-veestijejo, oni ob prvim c set vere m6nsc rede, pot« m tri vekso rede vzernojo gore. Trije veksi redi szo: red sznbdiakonov, rod diakonov i red inesnikov. Store potom za ptispeke poszvctijo, oni novo i vekso oblaszt i miloscso dobijo.
342.	Kakso oblAszt dobijo popevje vu poezvecscnji?
Popevje vu poszvecsenji dobijo oblaszt: 1. szvčto Meso dariivati, i!. szvesztva deliti, 3. bozso recs glasziti.
110
Opomba. Bostiij poszvecsene pope, £r szo oni szitizs-beniki bozsi i voditelje tvoje duše. Za vol o njihove csloveese szlaboszti ne zamethvaj njihove szldzsbe, nego rij molizanjč.
Jezus pri kanajszkoj szvatbi.	Duhovnik blagoszlovi zAkun.
1. Od Htzsnoga Zdkona.
343.	Ka je Hizsni Zakon ?
Hizsni Zakon je szvesztvo, po sterom eden mozs i edna zsena nerazlocslivo zvezo szkle-neta med szebom i od Boga miloscso dobita, naj szvoje zakonszke duzsnoszti verno moreta zvrsiti.
344.	Ka szta. szi zakunszkiva tivarisa duzsniva. ?
Zakonszkiva tivarisa szta szi’duzsniva: 1. eden z ovim vu lubavi i vernoszti zsiveti do konca zsitka, 2. szvojo deco pobozsno gorihraniti.
* Vu hizsni zakon szamo taksi szlobodno sztopijo, sterim niksa zanka (ali gat) ne sztoji proti, stera bi zakon za nevalanoga. ali prepovedanega vesinila.
* Zakonszke zanke szo dvoje: ^azdirajocse i prepove-davajoese.
* Zakon one zanke razdirajo, to je za nevalanoga vesinijo, stere izhajajo z toga, ka je eden ne krseseni, ali zse z drugim vu pravom zakoni, tildi blizsnji rod, csi neima cerkvenega dopiisesenja, tak vzane dispen-
111
zarije, ali csi koga szilijo na zakon, pa ne more proti szlati, csi bi li rad.
* Szo tildi druge razdiraj ocse zanke, od sterih szv. Maticerkev, csi jesztc pravi zrok, dispenzicijo da.
*• Prepovejo zakon, to je prepovedanega ga vcsinijo, csi je na pr. eden ne kalolicsanszki krsesenik, ali csi je ne tri krat ozvani.
* Ki brez dopuscsenja visise cerkvene obldszti sz pre-povedajocsov zankov zakon szklene, szmrten greh vesini, ali njegov zdkon zato vala.
345.	Kak sze zeve on zakon, vu eterom je edna persona katolicsanszka, drttga ne katolicsanszka, nego zato okrcsena?
Taksi zakon, vu sterom je edna persona katolicsanszka, druga pa ne katolicsanszka, nego zato okrscsena, sze zovd mešani zakon.
346.	Zakaj prepovedava szveta Maticerkev mešani zakon ?
Szveta Maticerkev mešani zakon zato prepovedava, ar 1. vu taksem zakoni katolicsanszka persona tezsko opravla szvoje verszke duzsnoszti, pa escse zna vero zgubiti; 2. vu taksem zakoni je tezsko, szkoro ne mogocse deco vu katoli-csanszkoj veri gori hranili.
* Ki zakona ne szklene pred kalolicsanszkim duhovnikom i tak dopilszli, ka do njegova deca krive vere, on szmrtno pregrehsi i szam szebe vozapri iz sevate Materecerkvi.
347.	Kak dopUsztf szveta Maticerkev mešani zikon ?
Szvčta Maticčrkev mešani zakon szamo.tak dopiisztt, csi 1. katolicsanszki tao szlobodno poleg szvoje vere zsivč; 2. csi sze kontrakt da, ka do vsza deca katolicsanszka.
* Katolicsanszki tao je tiidi duzsen szvojega zakon-szkoga tivarisa katolicsanszkoj veri pridobiti, na kelko je mogocse.
* Na Vogrszkoin obecsanje, ka do vsza deca kato-licsanszka, prod rivibtzkim zakonom moreta mladozscnee i szneha pri mosztnom poglavari, ali szodci okolice
112
(szolgabirovi), ali pri kraleszkom notariusi piszmeno napraviti, ar szamo tak vala pred drzsavnov posztavov.
348.	Ka. morejo ošiniti oni, ki namenijo vu hizsni zikon sztopiti ?
Ki namenijo vu hizsni zakon sztopiti, oni morejo: 1. szvoje nakanenje pri plebanosi, ali pred dvema szvedokoma vu piszmi vdpovedati i podpiszati, 2. sze sz povedati i precsisztiti.
349.	Pred kem morejo zarocsenci szvoj zakon szklenoti ?
Zarocsenci szvoj zakon pred plebanosom i dvema szvedokoma morejo szklenofi.
* Zarocsenci pred plebanosom, ali pred drugim duhovnikom, komi szo plebanos oblaszt dali, ino pred dvema szvedokoma povejo, ka scsejo vu zakon sztopiti i na to je duhovnik blagoszlovi.
* Poleg szvetszke drzsavne pravde morejo zarocsenci pred drzsavnoga csasztnika tiidi iti i tam szvoje nakanenje na znanje dati. To za eivilszki zakon zovejo. Szam eivilszki zakon je ne szvesztvo hizsnoga zakona. Zato taksi katoliosanci, ki szamo vu civilszkom zakoni zsivejo, szo pred Bogom i szvetov Maticerkvov no vu zakoni, i dokecs tak osztanejo, szo vu szmrtnom grehi i taksim duhovnik ne szme grehov odvezati, neszme jih precsisztiti i niti szIMnjega mazanja njim ne szme dati. Taksi ne szmejo biti botrina i zakonszki szvedoki tiidi ne, pa csi vmerjcjo brez pokore, sze ne szmejo po cerkvcnom pokopati.
* Krscsanszki zakon je poleg bozse pravde neraz-locsliv. Za volo velkih zrokov szveta stolica, to je cerkvena szodba, tak szlobodno razlocsi hizsne tivarisc, ka szo ne prisziljeni vkup zsiveti, nogo novoga zakona ni eden ne szme szklenoti, dokecs njegov hizsni tivaris zsive.
* Jezus je pravo: «Ka je Bog vkup zvezao, cslovek naj ne razvezse.
Opomba. Csi sze je sto po žrelom premtslavanji na hizsni zakon odlocso, szi naj takso pobozsno persono ode-bere, stera de njemi na pomocs znala bili vu szkrhi za vekivecsno blazsenszlvo.
113
II. Od blagoszlovov.
350.	Ka szo blagoszlovi ?
Blagoszlovi szo poszebna cerkvena opravila sz sterilni szveta Maticčrkev nistere recsi, ali persone Bogi poszveti, ali priporacsa.
* Sz poszvccsuvanjom sze ono, ka szo poszveli, od-locsi od szvejla ino na szldzsbo bozso sze odlocsi. Na priliko: cerkev, oltar, kepi, sztebri it, d.
* Sz btyo3zldvlanjom pa bozso pomocs proszi ino da szv. Maticerkev. Na pr. sz Oltarszkim Szvesztvom, sz blagoszlovlenov vodov, ali gda pole, jesztvino i t. d. blago szi avla.
Opomba. Sz kem pobozsnčjse i vrednejše sto blagoszlove vzemeinozsivž sz blagoszlovlcnimi darili, sz tern vecs miloscse szi szprUvi po njih i sztem vecs pomocsi od Bogi. Radnucaj blagoszlovleno vodo vu cerkvi i na dorni, naj odtiras od szebe szkfisAvanjc satanovo, naj szi szpravis odpuscsonje odpiisztlivih grehov ino sze delnika miloscse bozse vesinis.
III. Od molitve.
i.	Od molil ve poprek.
351.	Ka delamo, gda molimo ?
Gda molimo te sz Bogom govorimo, naj njega molimo, dicsimo, njemi hvalo davamo, njega pomirimo, ali od njega kaj proszimo.
352.	Zakaj moremo moliti ?	-
Zato moremo molili: 1. Ar nam je to Jezus Krisztus zapovedao, 2. ar brez molitve nemoremo od Boga nam potrebnih miloszt zadobiti.
* Jezus prAvi: «Proszite i da sze vam.»
353.	Gda je naša molitev prijetna pred Bogom ?
Nasa molitev je te prijetna pred Bogom, csi vu Iinčni Jezusovom, ponižno i pobozsno molimo.
* Nasa molitev je tč ponižna, csi szpoznamo, ka szmo
Katolicsanszki Katckizinns fsztvvin).	8
114
bozse miloscse ne vredni; pobozsna je pa te naša molitev, csi iz szrca i brez szamovolne razmislenoszti molimo.	Na pr. publikanus vu cerkvi.
354.	Kak moremo moliti, e si od Boga kaj proszimo ?
Csi od Boga kaj proszimo, te moremo: 1. z viipanjom, 2. sztalno, 3. vu bozso volo podani moliti.	Na pr. Jezus na olivszkoj gori.
* Ka od Boga proszimo, ne dobimo vszigdar, ar ali ne molimo dobro, ali nam je ne zveliesavno, ka proszimo, ali pa za volo naših grehov szmo ne vredni onoga, ka proszimo.
* Csi nam ravno Bog ne dsi vszigdar onoga, ka proszimo, Bog nam li vszigdar dobro scse i molitev našo tiidi poszluhne, szamo ka nam kaj drugoga da za njo, ne ka szmo mi proszili, nego ka nam je bole zveliesavno.
355.	Gda nam je potrebno i gda nam je hasznovito moliti?
Potrebno nam je moliti vu szkiisavanji, ali vu driigoj nevarnoszti; hasznovito je moliti zaiitra i vecs6r i pred vszakiin poszlom.
* Dober katolicsanszki cslovek na zvonenje. pred jelom i po jeli nigdar ne zamudi molitvi.
356.	Za koga moremo moliti ?
Moliti moremo: za prijatele i neprijatele, za zsivocse i mrtve, poszebno za sztarise, brate i szesztre, za rodbino i dobroesinitele, za cerkvene i szvetszke poglavare.
357.	Sz kaksim znamenjem zaesnemo i dokonesamo molitev ?
Molitev sz znamenjem szvetoga krizsa zaesnemo i dokonesamo.
* Gda sztunes i lezses, pred jelom i po jeli, pred vszakim veksim delom, vu szkiisnjavi i nevarnoszti, sze tiidi rad prekrizsi. Znamenje szvetoga krizsa nam mocs da vu duševnih i telovnih nevolaj ino nasz potolazsi, ar nasz na kmsno szmrt Jezusovo opomina; brani nasz tiidi szveti krizs ino nam blagoszlov prinesze, ur sz prekrizsanjom szveto Trojsztvo na pomocs zovemo.
115
Opomba. Premiszli szi, kak szi szrecsen, ka kak nevolno sztvorjenjc szlobodno z Bogom tak gucsis, kak dele gucsi sz sz voj im ocsom. Rad ino pogosztoma moli, da szi dušo k Bogi podignes, da sze proti hudobiji vu dobrom okrepiš, da sze vu nevolaj potoldzsis ino szi blAzseno zAdnjo voro szpravis. «Ki znA dobro moliti, zna tildi dobro zsivcti«, prAvi Szv. Augusztin.
2.	Od Goszpodnove moli Ive.
358.	Stera je nAjszvetejsa molitev ?
Nijszvetejsa molitev je molitev Gosepodnova, ali « Ocsanas.*
* Ocsanas za Goszpodnovo molitev zovčino, ur nasz je na njo szarn Goszpon Jezus Krisztus vcsio ino nam je zapovedan, naj jo molimo,
359.	Kelko talov mi Ocsanas ?
Ocsa nas dva taia ma: J. nagovor, 2. szedem prošenj.
* Nagovor je vu Ocsanasi etak: «Ocsa nas, ki szi vu ncbeszah« Vu tom Boga za našega Ocso zovemo, ar nasz je on za szvojo deco vzeo.
Pjw prošnja je: «Szveti sze ime tvojo.* $z tov proszimo, naj vszaki cslovek szpozna i dicsi Boga.
Druga prošnja je; »Pridi kralesztvo tvoje.« Sz tov proszimo, naj ednok vu nebo pridemo.
Tretja prošnja je: « Bojdi vola tvoja kak na nebi, lak i na zemli«. Sz tov proszimo, naj szmo niogocsi mi tiidi tak szpuniti volo bozso, kak jo szpunijo angeljc vu nebeszah.	■
Strta prošnja je: «Kruha našega, vszakdanesnjega daj nam ga dnesz.» Sz tov proszimo, naj nam Bog da ona, stera szo nam za dušo i telo potrebna.
Deta prošnja je: «1 odpiiszti nam duge nase, kak i mi odpiisesamo duzsnikom našim.« Sz tov proszimo, naj nam Bog tak odpiiszti grehe, kak mi odpiisztimo onim, ki szo nasz zsalili, ali bantiivali.
S6szta prošnja je: «1 ne vpelaj nasz vu szkiisavanje.« Sz tov proszimo miloszl, ka niogocsi bodemo szo skušnjavam proti posztaviti.
8*
116
Szedma prošnja je: «Nego odszlobodi nasz od hu-doga.» Sz tov proszimo, naj Bog odvrne od nasz vsze nevole, ali nam naj da miloscso, ka mo nevole znali prenašati, stere nasz na zemli nadlegajo.
Na konci je «Amen», toje: «naj bode«, ka proszimo.
Opomba. Nigdar ne moli Goszpodnove molitve brez paz-livoszti, nego vszigd&r szi premiszli, ka moliš, ka proszis i prošnja ti naj iz szrca pride.
vZdrara Maria.«
3.	Od angelszkoga pozdrd-vlanja.
360.	Ka molimo mi katolicsanci ' ‘ navadno po Ocsanasi?
Mi katolicsanci po Ocsanasi navadno molimo angelszko pozdrav-lanje, ali ^ZdravoMariom 361. Kelko talov ma angelszko po-zdravlanje ?
Angelszko pozdrav-
lanje tri tale ma: 1. recsi Gabriela nadangela, sz sterimi je blazseno Devico Mairjo pozdra-vlao, 2. recsi, sz sterimi jo je szvčta Elizabeta pozdraviala, 3. prošnjo szvčte Materecčrkve.
* Recsi Gabriela nadangela szo ete: «Zdrava bojdi Maria, miloszti puna, Goszpon je sz tebom«. Eto recsi to pravijo, ka je blizsena Devica Maria, kak mati Jezusova, med vsze m sztvorjenjom najvecs mi losose dobila.
* Recsi szvete Elisabete szo: «Blagoszlovlena szi ti med zsenami, i blagoszlovlen je szad tela tvojega,« sterim mi pridenemo Ime «Jezus», ir sz tem znamenu-jemo, ka kelkokrat bi. Devico Marijo pozdravlamo, tel-kokrat tildi Jezusa pocsaszlimo.
* Prošnja szv. Materecerkve: «Szvcta Marija, mati bozsa, moli za nasz grehsnike zdaj 1 vu vbri szmrti nase. Amen.« Sz tem jo proszimo, naj nasz pomaga
117
vszigdar, poszebno pa vu szmrtnoj vori, gda de nam naj bole potrebno.
362 Ka molimo zaiitra, poldne i veceer na zvenenje ?
Zautra, poldnš i vecsčr na zvenenje «angel-szko pozdravlenjes molimo.
* «Angel Goszpodnov je nazvčszto i t. d. . . .» (6. sztran).
* Sz «Angel-Gosz podi iovirn» 1. sze szpomenemo, ka je Szin bozsi za nasz cslovek posztano, 2. esasztimo blazseno Devico Marijo ino sze vu njeno obrambo pri-poraesamo.
363. Ka je szveto esiszlo ?
SzvGto esiszlo je liibezniva molitev szvčte Materecčrkve, vu steroj naj lepše molitve, kakti Ocsanas i Zdravo Marijo vecskrat zandrugim molimo ino szi od zsivlenja Jezusovoga i Marijinoga premislavamo.
* Szvčto esiszlo tiidi za szv. rossnivenec zovemo, ar jo kakti iz rozsic sz pleteni venec vkup posztavleno z (lesa n asov i Zdravih Marij.
Opomba.. Sz dotecsov Iftbčznosztjov lubi blazseno Devico Marijo, tvojo dobro nebeszko mater, ar je esese nigdAr ne bilo csfiti, k a bi ona koga zavrgla, ki je njAnu pomocs proszo ino sze vu njeno obrambo priporAcsao.
DODATEK.
I.	Szveta meszta.
Bozsa szhizsba sze navadno vu cerkvi obdrzsžva. Katolicsanszko cerkev piispek poszveli, ali pa sz piispekovim dopiiscsenjom drugi pop blagoszlovi. Deu posz večanja cerkvenoga je pravo prosesenje.
Vu szvetisesi cerkvojev^7 oltar, vu ladji cerkve szo sztranjszki oltarje-. Na sztoli oltara je kamen, vu steroin szo osz tanki sz v e ti notri. Na sz redi oltara ja tabemakvlum, gde je Oltarszko Szvesztvo. Na szredi oltara je razpelji stero znamenuje, ka sze na oltari on iszti Jezus za na sz daruje, steri sze je na krizsnom drevi dariivao. Zvun toga morejo biti na sztoli oltara triji prtovje iz ienovoga pldtna i naj-menje dve szveesi iz voszka-, k velkoj Mesi je seszt szvecs potrebno.
Vu ladji cerkve je 1. prcdpanica. iz stere pop recs bozso glaszi; 2. krsztni sztudenec, gde krsztijo; 3. szpovednica, gde szpovedavajo; 4. klopi na pravom kraji za mozske, na levom za zsenszke.
K cerkvi je zozidana szakrisztia, gde sze cerkvene oprave i druge potrebne reesi esuvajo. K szvetoj Mesi je potreben kelih sz szvojov opravov i 2. m^na oprava.
Szveta meszta szo tudi kapele, szveta krizsnapot sz 14-mi posztajami, ali stacijami na szpomin britkoga trp-lenja Jezusovoga; i krscsanszko pokopalisese (cintor).
II.	Szveta vremena.
Za obesinszko bozso szluzsbo odredjeni dnevi szo nedelo i szv&ld. (Pri pr voj zapovedi szv. Matere cerkve sze naidejo szvelki po redi popiszanij
Red ncdel i szvetkov ednoga leta z dnevami, stori k njim szlisijo, za cerkveno leto zovemo. Cerkveno leto sze sz prvov nedelov adventa zaesne ino sze sz zadnjim tjed-nom po riszalaj dokonesa.
Trije najveksi szvetki cerkvenega leta szo: 1. Bozsies,
119
den narodjenja Jezusovega; 2. Vuzem, de n gorisztanenja Jezusovega; liiszdli, den prisesztja Duha Szvetoga.
Pred nisterimi szvčlkib je den pripr&vlanja na szve-tek; te den za mgdijo zovemo. Po velkih szvetkaj sze oszem dni Szpominamo z njih; to je oszmina (oktava) szvelka.
Pred Bozsicsom i Viizmom je esasz pripravlanja dugsi. Pred Bozsicsom sze zove advent, prod Viizmom velki posel.
Velki poszt sze na itepdnieo zaesne. Na te den poj) sz poszvecseinin pepelom prekrizsi nase pselo i nasz opomina, naj pokoro drzsimo. Pepeo poszipati na szebe na znamenje pokore jo zse jako sztara navada vszeh ndrodov.
Szlednji tjeden vclkoga poszta sze za včlki tjeden zovč. Velki tjeden sze z cvetnov nedelov zaesne, gda palme (macicc) blagoszlavlajo. Eto veje je na znamenje onih palmovih vek, sz storimi szo Jezusi pot nasztrli, gda je v Jeruzalem notri so. Na cvetno nedelo pa esese d’’uge tri dni vel koga tjednu pustijo, to je: zgodbo moke Jezusove estejo vu evangeliumi szvete Nese.
Zadnji trije dnevi vclkoga tjedna szo: volki esetrtek, petek i szobota. Ele tri dni je vu veksih cerkvah odvecsara. tuzsna peszem iz plakanje Jeremids proroka.
Velki, esetrtek je on den, gda je Jezus naj plemenitejše Oltarszko Szvesztvo nasztavo. Trplenje Jezusovo sze je tildi te zaesnolo. Ete dem na Glorio szvete Mese zvonijo i potoni vees ne do Glorije na velko szoboto, nego mcszto zvonov klepetalo niieajo, dr k' zsaloszt mamo za. volo szmrli Jezusove. Po szv. Mesi velikoga esotrtka sze Oltarszko Szvesztvo odnesze iz vclkoga oltara na steri szlranjszki oltar.
Velki pttek je den sz mr n Jezusove. Etd den sze szv. Mesa ne szluzsi, nego duhovnik sze z onov szvelov llosrtjov preesiszti, slero je na velki esetrtek nehao za denesnji den. Prcobrnenja kriiha i vina pri toj bozsoj szluzsbi nega. Pred opravilom sze zgodba trplenja Jezusovega estd. Po tom sze molitve opravlajo za ceh’ cslovecsanszki narod. Na. to “zc odkrije krize na szpomin krizsanja Jezusovoga. Pop i vszi verni doli pokleknejo prod krizsom i Bogi hvalo davajo, ka je ete den szvejt odkiipo. Po ojiravili sze Oltarszko Szvesztvo vu szviti grob odnesze. Na velki petek i velko szoboto idemo k szvhtomi grobi i tam molimo Jezusa vu Oltdrszkom Szvesztvi.
120
Na velko szoboto sze pred szvetov Mesov ogenj bla-goszlavla, po tom pa viizemszka szveesa, stera nasz na Jezusa opomina. Odvecsera je pa proceszija gorisztanenja, stero szo inda na viizeraszko nedelo zaiitra rano obdrzsavali. Od toga dneva vecskrAt szpevajo vu cerkvi eto recs «Alleluja», stera telko zadene, kak: «Hvdiimo Goszpodna«.
Proceszija je tudi na den szv. Marka (apr. 25.), gda voidejo na pole zemelszki szad blagoszlavlat. Krizsovga tjedna tri dni pred Vnebosztoplenjom Krisztusovim szo tildi pro-ceszije. Sz oltarszkim Szvesztvom je lepa procesija«« Tetovo. Ete den Oltarszko Szvesztvo okoli neszejo po meszli, ali vOszi, pred nje rozse, korine torijo, zvonijo, szpevajo, okna z goršcsimi szvecsami i rozsami okinčsajo, naj je te den Jezusove radoszti i zmage den. Na sliraj mesztaj oltare posztavijo, gdc pop evangelium cste i sz Szvesztvom blagoszlov deli.
Proeeszije szo zato: 1. naj pred szvejtom tildi dicsimo Boga i vadliijemo szvojo vero; 2. naj szi od Boga miloscso i blagoszlov sz proszimo.
in. Kratko razlaganje szvete Mese.
a) Zacsetek szv. Mese.
1.	Pop vu zacsčtki szv. Mese sz dvorjenikom pre-menjavajocs moli. To je prisztopna molitev. Ob prvim pop, za njim pa dvorjenik opravi obcsinszko szpoved, to je Konliteor; i Boga za odpusčsenje proszita.
2.	Pop goride k oltari i z mesne knige moli vhod, ali introitus.
3.	Po vhodi pop na szredi oltara k Szvetomi Trojsztvi moli, gda z dvor j eni kom premenjuvajocs trikrat Kyrie eleison (Goszpodne szmiluj sze!) Christe eleison (Krisztus szmiluj sze!), Kyrie eleison (Goszpodne szmiluj sze!) prAvi.
4.	Po tom navadno Gloria iszlava, dika) pride; to je molitev, stera sze sz onimi recsmi zacsne, stere szo angclje szpevali Jezusi pri njegovom rojsztvi: «Dika Bogi na vi-szini.» Csi je szveta mesa v csarnoj, ali v modroj larbi, pa vcsaszi inda tudi «Gloria» voosztane.
5.	Po Gloriji, ali csi Glorije ne bilo, te po Kyrie eleisoni pop vkiipne molitve moli. Vu etih molitvaj zjcdini vsze prošnje szvojih vernih. Pred etimi molitvam sze sz
¥
121
ednim lepim pozdravlenjom obrne k vernim: Dominus vobiscum, to jo Goszpod naj bo z vami. Na to njemi etak odgovorijo: «Kt cum špiritu tuo», to jo: «1 sz tvojim duhom«, i na to pravi: «()remus» molimo i zacsne molitve.
6.	Po molilvaj tam osztane duhovnik pa cste epistolo (szveto cstenje). To je navadno eden taoizpiszem apostolov.
7.	Po epistoli ide pop na drugo sztran oltara ino tam cste evangelium. to je eden tao zsivlenja i vcsenja .Jezusovega.
8.	Po evangeliumi v nedelo i vnoge druge dni pride Čredo, to je verevadluvdnje.
h) Prvi glavni tav szvete Mese: darAvanje.
1.	Pri dartivanji (aldiivanji) pop z csiszte psenicsne mole szpecseni tenki beli nekvašeni kruh, toje hostio i csiszto vino iz trsza prikAzse Goszpodi Bogi ino ga proszi, naj on milosztivno vzeme ete dare. K vini malo vode vleje pop, kak je Jezus csinio pri szlcdnjoj vecs6rji. Po vnogih mesztaj k darovanji ednok szcinkajo.
2.	Po dariivanji pride pr Anj 6 rdk. To telko pomeni, ka ki sesA dariivati ino sze precsiscsAvati, on more csi» ti biti vu duši.
3.	Po pranji rok pop na molitev opomina verne etak: k Orale fratws» (Molite, bratje) i szam tiidi opravi tihe molitve.
4.	Po tihoj molitvi pride predgliszje (prefacia). Vu to m pop Bogi szloveszno hvalo da i na konci z recsmi angelov trikrat pnivi Sanctus; to je: Szvet, szvet, szvet je Bog, Goszpod vszeh seregov! Na to trikzdt szcinkajo. Od sanctusa do precsiscsuvanja moremo klecsčcs nuditi, ar je to najszvetejsi tao szvete Mese.
c)	Drugi glavni tao szvete Mese: preobrnenje.
1.	Po Sanctusi pride Kanon, to je tiha tao szvete mese, vu sterom pop tiho moli. Vu tom je szpomin zsivocsih. Pop eti vu bozso obrambo prepordesa pogla-varc szvete materecerkve i zsivocse verne, poszebno pa one, za stere szvčto Meso daruje i sleri szo nazocsi.
2.	Na szredi szvete Mese jepreobernenje, k steromi sze sz cinkanjom znamenje d A. Pop v roke vzeme hostio
*
122
i pove nad njov recsi Krisztusove: «Tojemoje Telo.»Nato vcsaszi poklekne pred bozsim Telom ino je na molbo vernim goripodigne. To je podigavanje. Vcsaszi po tom pop v roke vzeme kelih z vinom i nad njem tiidi pove Krisztusove recsi i poklekne ino ga goripodigne. Pri podigavanji sze vecskrat cinka, naj vszaki na oltar pazi i moli Jezusa.
3.	Po podigavanji pop proszi Boga, naj eto ndjszve-tejso daritev (Aldov) milosztivno gorvzeme; potom sze pa szpomina iz mrtvih, poszebno z onih, za stere szveto Meso daruje.
d)	Tretji glavni tdo sz ve te Mese: precsiscsavanje.
1.	Po kanoni taki pride Ocsanas (Pater noster.) Vu loj molitvi je vsze notri, ka od Boga proszimo.
2.	Po Ocsanasi pop razlomi szvčto Telo i eden tao vu kelih piiszti pa ele recsi pravi: Mir Goszpodnov naj bode z vami. (Pax Domini sit semper vobiscum.)
3.	Na to sze pop trikrat vduri po prszah rekocs: »Agnus Dei», to je: Agnjec bozsi, ki odjemles grehe szvcjta, szmiluj sze nam! Po tom sze pa sz tremi molitvami na precsiscsavanje pripravia.
4.	Na to pop poklekne, v roke vzeme szveto Telo, ino sze trikrat vdari po prszah rekocs; Goszpodne ne szam vreden... it. d. (Domine non sum dignus.) Tli trikrat szcin-kajo na opominanje, ka zdaj pride precsiscsavanje. Pop ob prvim szveto Hostijo, potom pa iz keliha szveto Krv vzeme k szebi. Za njim sze pa verni prccsiscsavajo, ki szami ta sztopijo, ali koncsi duševno precsiscsavanje opravijo.
5.	Po precsiscsavanji pop opere, zbrise i zakrije kelih ino zmoli hvilodavajocse molitve.
e)	Konec szvele Mese.
1.	Pop potom etuk pravi: Ite, razpiiscsena je, («Ite, missa est.») i blagoszlovi liidi sz znamenjem szvetoga krizsa.
Csi je szveta Mesa vu modroj farbi, te pop meszto »Ite missa est.» Benedicamus Domino, to je: «Blagosz]dv-lajmo Goszpodna« privi; vu esarnoj Mesi pa: Naj poesi-vajo vu miri (Ueguiescant in pacej. Vu esarnoj Mesi sze ne dd blagoszlov.
123
2.	Na konci szvete Mesi sze szlednji evangelium cste, steri je navadno iz zacsetka evangeliuma szvetoga Janosa vzeti, gde je od toga gucs, ka je Szin Bog za ndsz cslovek posztano.
Po tihoj szvetoj Mesi sze tikrat Zdrava Maria moli i «Pozdravlena bojdi,» (Salve Regina) molitev, za szveto Matereerkev i k Szvetomi Mihuli nadangeli; i na szlcdnje sze prisztavi trikrat; Preszveto Szrce Jezusa, sz mi hij sze nam.
***
Szveto Meso pop vu dijacs/com (latinszkom) jedki pravi 1. ar sze je katolicsanszka vera iz Rima razširila po sz vej ti, tani szo pa to dijacski (latinszki) govorili; 2. dijacski jezik je zdaj zse nepremenjlivi, ne tak kak drugi jeziki; 3. ob* csinszki dijacski jezik lepo kazse, ka je szveta Maticerkev obesinszkn na celom szvejti vu jodinsztvi.
Mesna oprava sze na farbo glcdocs premenjkva, Petero cerkvenih farb je: bela, erdecsa, zelena, modra i csarna. Bela farba neduzsnoszt znameniije i veszOlje, zato sze na Jezusove, Marijine i na taksih szvecov szvetke niica, steri szo ne man terni ki. Erd&csa je fdrba liibavi i krvi; niica sze na riszale i na gode manternikov. Zelena sze te niica, gda je ne niksega szveca god. Modra sze v poszti niica, kak farba pokore. Csarna pa vn szvčlih Mešaj za pokojne. (Reginem).
IV. Dvorba pri szvetoj Mesi.
Dvorjenik (minisztrant) pri oltiiri Bogi szlfizsi i na molitve mesnika meszto litdszva odgovarja. Sz popom tred poklekne pred oltiirom; goride, knigo dolpolozsi, pa t6 na prvo sztubo dolpoklekne polog popa.
Prisztopna. molitev:
Mesnik i dvorjenik sze jmiknzsita: In nomine Pal-risz — et Filii — et Szpirilusz Szankti. — Amen.
Pop: Inlroibo ad alture Dci.
Dvorj.: Ad Deurn — kvi letifikat — juven-tutem meam.
Pop; Judika me Deusz et diszcerne kauzum meam de gente non szdnkta, ab hOminc inikvo et doldzo erue me.
124
Dvorj.: Kvia tu esz Deusz — fortitildo mea — kvare me repuliszti — et kvare trisztisz incSdo — dum afligit me inimikusz.
Pop: Emitte lucern tuam et veritatem tuam, ipsza me dedukszenmt et addukszerunt in montein szanktum tuum et in tabernakula tua.
Dvorj.: Et introibo — ad allare Dei — ad Deum — kvi letifikat — juventutem meam.
Pop: Konfitebor tibi in cithara Deusz, Deusz meusz, kvare trisztisz esz anima mea, et kvare konturbasz me.
Dvorj: Szpera in Deum — kvčniam adhuk konfitšbor illi — szalutare vultusz mei — et Deusz meusz.
Pop: Gloria Patri et Filio el Szpiritui Szankto.
Dvorj.: Szikut šrat in principio — et nunk et szemper — et in szekula szekuldrum. Amen.
Pop: Introibo ad altare Dei.
Dvorj.: Ad Deum — qui letffikat — juventutem meam.
Pop: Adjutorimn nosztrum in nornine Domini. (Krizsaj sze.)
Dvorj.: Kvi tecit ■—■ cžlum et terram.
Pop; Konfiteor Deo omnipotenti — inea kulpa — ad D orni nu m Deum nosztrum.
Dvorj.: Mizereatur tui — omnipotensz Deusz — et dimisszisz — pekkatisz tuisz — perdukat te ai vitam e ternam.
Pop: Amen.
Dvorj.: Konfiteor Deo — omnipotenti — beatae Marie — szemper virgini — beato Mihaeli arkan-gelo — beato Joanni bapfiszte — szanktisz apdsz-tolisz — P^tro et Paulo — dmnibusz szAnktisz — et tibi pater — kvia pekkAvi nimisz — kogitaci-one — včrbo et dpere — mea kulpa mea kulpa — mea makszima kulpa — Ideo prčkor — beatam Mariam — szčmper virginem — bčatum
125
MichAelem arkangeluni — beatum Joannem bap-tisztam —• szanktosz aposztolosz — Petrum et Pauluin omnesz szanktosz — et te pater orare pro me — ad Dčminum Dčum nosztrum.
Poj): Mizorcatur vesztri omnipotensz Deusz, et dimisz-szisz pekkutisz vcsztrisz pordukat vosz ad vitam eternam.
Dvorj.: Amen.
Pop: Indulgenciam, abszolncionem el remisszionem pckkatorum nosztrorum tribuut nobisz oinnipolonsz et mizerikorsz Domimisz.
Dvorj.: Amen.
Pop: Deusz tu konvcrzusz vivifikabisz nosz.
Dvorj.: Et piebsz tua — tetabitur in te.
Pop: Osztendc nobisz, Domine, mizerikordjain luam.
Dvorj.: Et szalutare tuum — da nbbisz.
Pop: Domine ekzaudi oracionem meam.
Dvorj.: Et klamor mcusz — ad te v6niat.
Poj): Domimisz vobiszkum.
Dvorj.: Et kum szpiritu tuo.
Po zacsetki:
Poj): Kirie eleiszon.
Dvorj.: Kirie eleiszon.
Pop: Kirie eleiszon.
Dvorj.: Kriszte eleiszon.
Pop: Kriszte eleiszon.
Dvorj.: Kriszte eleiszon.
Pop: Kirie eleiszon.	“
Dvorj.: Kirie eleiszon.
Pop: Kirie eleiszon.
Po Glorii, ali csi vooszlinc te vcsaszi :
Pop: Domimisz vobiszkum.
Dvorj.: Et kum szpiritu tuo.
K v kupno j molitvi:
Pop: Oremusz.... por omnia szekula szekulormn. Dvorj.: Amen.
1'26
Na konci epieztole:
Pop sze malo nazaj zgledne.
Dvorj.: Deo graci&’z.
Gda pop odide na szredino oltara, te dvorjenik odnesze mesno knigo na drugo szlran oltara.
K evangeliumi:
Pop: Dorninusz vobiszkum.
Dvorj.: Et kum szpiritu tuo.
Pop: Szekvencia szankti evangelij szekunduin....
Dvorj. (sze na eseli, vusztaj i prszih pekrizsi ino pravi):
Gloria tibi Domine.	.
Na konci evangeliuma, gda pop knigo kiisne:
Dvorj.: Lausz tibi Kriszte. (Na to dolpoklekne.) Po Kredo-i, (stero vcsaszi voosztane):
Pop: Dorninusz vobiszkum.
Dvorj.: Et kum szpiritu tuo.
Pri d aru vanji:
Gda pop odkrije kelih, dvorjenik ednok ecinka pa vcsaszi prineszč obedve poszodici z vinom i z vodov. Potom szi briszacso na roko, ali na vankis presztre. Gda je zsc pop vlejao vu kelih, te vino nazaj na meszto odnesze ino szi vu levo tanjerec vzeme, vu pravo pa vodo i pri pranji rok popi na prszte vleje vodo, odszpodi pa tanjerec drzsi. Po tom odnesze vodo i tanjer na meszto. Polom vrokc vzeme briszacso, jo vkup szpravi ino na meszto dene. Te pa na szredi pred oltarom dolipoklekne.
Na Orate fratresz:
Pop: Orate fratresz.... omnipolcntem.
Dvorj.: SzuszcipialDorninusz—-szakrificium— de manibusz luisz — ad laudem et gIGriarn nominisz szui — od utilitatem kvokve nosztram totiuszkve ekklGzie szue szankte. (Na to gorisztane i na pravi kraj sztopi.)
Po tihoj molitvi, gda pop roke na oltar potozsi:
Pop: Per omnia szekula szeknlornm.
Dvorj.: Amen.
Pop: Dorninusz vobiszkum.
127
Dvorj.: Et kuni szpiritu tuo.
Pop: Szurszum korda.
Dvorj.’ Hubčmusz ad Dominum.
Pop: Graciasz agamusz Domino Deo nosztro.
Dvorj.: Oignuui et jusztuin eszt. (Dolipoklekne.)
Predglaszje:
Pri tom pop razprcsztre roke szvoje i moli; gda roke nazaj vkup szklene i prignjeni trikrat pravi:
Szanktusz,
te dvorjenik trikrat szcinka.
Pri kanoni po szpomcnki za zsive
pop roke nad kelihom derzsi, potom nazajvzeme i prekrizsi kelih. Na to dvorjenik ednok szctnka.
Na preobrnenje i podigavanje:
Gda pop poklekne, te ednok, gda zdigne Szvesztvo, te trikrat ino gda znova poklekne, te pa ednok szdnka dvorjenik. RAvno tak more cinkati pri podigdvanji keliha: ednok, tikrat, ednok. Po tom pa dvorjenik klecses oszthue dokecs precsiscsavanje ne mine.
Na konci KAnona po szpomenki za mrtve:
Pop: Per omnia szekula szekulorum.
Dvorj.: Amen.
Na konci Ocsanaea:
Pop: Et ne nosz indukasz in tentacionem.
Dvorj.: Szed libera nosz a malo.
Pri vlomlenji szvete hostije :
Pop: Per omnia szekula szekulorum.
Dvorj.: Amen.
Pop: Paksz Domini szit szemper vobiszkum.
Dvorj.: Et k um szpiritu tuo.
Po agnus Dei-i:
Pop obprvim sz szklenjenimi rokami moli, na to szi vu levo roko vzeine Hostio sz tanjerecom, sz prAvov sze trikrdt po prszaj vdan rekocs.
Domine non szum dignuaz, na to dvorjenik tikrdt cinka.
128
Pri precsisesavanji:
Gda pop z keliha dolivzeme pokrivalo, dvorjenik prinesze vino i vodo i poleg oltara dolpoklekne.
Po preesisesavanji:
Gda pop kelih podrzsi, dvorjenik sztane i vino vleje notri. Gda pop driigocs podrzsi kelih, te ob prvim vino, potom pa vodo vleje na prszte njegove, i kda je to opravo, kan lice odnesze na meszlo ino ^sno knigo od prave sz trtni oltara na levo prinesze.
K hvaJodivnoj molitvi:
Pop: Dominusz vobiszkum.
Dvorj.: Et kum szpiritu tuo,
Pop: Oremusz... per omnia szekula szekuloruin.
Dvorj.: Amen.
Csi pop mesno knigo odprelo neha, te jo more na pravo sztran odneszti.
K konci:
Pop: Dominusz vobiszkum.
Dvorj.: Et kum szpiritu tuo.
Pop: Ite missa est (ali: Benedikamusz Domino).
Dvorj.: Deo graciasz.
Vu esamoj mesi pop: Rekvieszkant in paco.
Dvorj.: Amen.
Na blagoszlov:
dvorjenik dolpoklfekne ino sze prekrizsi.
Pop: Benedikal vosz omnipotensz Deusz, Pater et Eiliusz Splritusz Szanktusz.
Dvorj.: Amen. Na to gorsztane i na pravo ide.
Na sziednji evange.ium.
Pop: Dominusz vobiszkum.
Dvorj.: Et kum szpiritu tuo.
Pop: Inicium szankti evangelii szekundum Joannem.
Dvorj.: Gloria tibi Domine.
Na konci evangeliuma dvorjenik: Deo graciasz.
Po molilvaj, store sze po tihaj sz ve loj Mesi opravlajo, dvorjenik v roke vzetne 'momo knigo, sz popom vkup poklekne pred oltarom i pred popom nazaj ide vu sza-krisztijo.
VSZEBINA.
Sz Iran.
1.	Molitve................... 5
2.	Szkrivnoszti szv. Rozs-nogavenca —	—	10
3.	Gl Avne pravice— —	11
4.	Molitve pri	szpovedi	...	12
5.	Molitve pri	szv.	precsis-
csivanji—	—	...	15
Navuk vere.
6.	Vpelivanje	......... —	18
Prvi del. Od vere.
Naj szo zvelicsamo, moremo ob prvim vervati, ka je Bog nazveszto.
7.	Od vere poprek. Od vre-tin vere......... — —	19
8.	Od apostolszkoga vere-vadldvanja ................ 22
3.	Prvi tao apostolszkoga verevadliivanja ........... 22
10.	Od Boga i njegovih lasz-tivnosztih — — —	22
11.	Od trojedinoga Boga	24
12.	Od sz tvorjenj a i ravnanja szvejta .............. 25
13.	Od angelov — —	26
14.	Od prviva esloveka —	27
15.	Od greha prviva esto-vcka ................,< -7 28
16.	Dru«! tdo apostolszkoga verevadliivanja ... —	31
17.	TrAtji tao apostolszkoga verevadldvanja — —	82
Katolicsanszld Katekizmu? (szJovenh
Sztnm.
18.	OdzsivlenjaJezusovoga 33
19.	Strti tao apostolszkoga verevadliivanja ..._______	34
20.	P61i tao apostolszkoga verevadliivanja „ _.	35
21.	Seszli tao apostolszkoga verevadliivanja — ________	36
22,	Szedmi tio apostolszkoga verevadliivanja	37
23.	Oszmi tio apostolszkoga verevadliivanja _. ...	38
24.	Deveti lAo apostolszkoga verevadliivanja __________ 39
25.	Znamenja sz vete Mate-reccrkve ..................  41
26.	Namen Materecerkvi	42
27.	Od obcsinsztva szvetcov	44
28.	Deszeti i edenajszti tAo
aposf verevadliivanja—	46
29.	Dvanajszti tao apostolszkoga vere vaditi vanj a	47
D ni rji del. Od zapoved.
Naj sze zvelicsamo, moremo ob drOgim vcsinili, ka Bog zapove-dava.
30.	Od glavnih zapoved ___	49
31.	Od deszdtcrih hozJh zapoved   ._ ................. 52
32.	Od prve bozse zapovedi	53
33.	Od diuae bozse zapovedi 67
34.	Od tretje bozse zapovedi 59
35.	Od strte bozse zapovedi 60
36.	Od pete bozse zapovedi 61
9
130
•Sz t ran.
37.	Od seszte bozse zapovedi 63
38.	Od szedme bozse zapov. 64
39.	Od oszme bozse zapov. 65 40. Od devete i desz4te bo-
zse zapovedi................ 67
41.	Od peterih cerkvenih zapoved ...  ................. 67
42,	Od prve zapovedi szv.
Materecerkve .............-	68
43.	Od driige zapovedi szv.
Materecerkve.......... ...	69
44.	Od tretje zapovedi szv.
Materecerkve...  ........... 70
45.	Od strte i pete zapovedi szv. MaterecGrkve ...	72
46.	Od prelomlenja zapoved ali od greha.._ _______ ___	73
47.	Od razbesniti grehov	74
48.	Od szkiisavanja. — Od diisneveszti............ 75
49.	Od dobroga esinenja	i
od jakosztih.......... —	76
Tretji del. Od azredsztev Bozse miloscse.
Naj sze zveliesamo, ob tretjim moremo niicati ono, szkem bozso miloseso zadobimo.
50.	Od bozse miloscse ...	80
51.	Od szredsztev bozse mi-
loscse. Od S zve s zt v. ...	81
Szlran.
52.	Od	szvetoga Krszta	83
53.	Od	Ferme .............. 85
54.	Od	OKArszkoga	Szvesztva	... ... ...	87
55.	Jezus je vu preesisesa-■ vanji brina nase diise 90
56.	Jezus sze vu szv. Mesi za nasz daruje ............. 93
57.	Od szvesztva Pokore	96
58.	Od szpitavanja dusne-veszti ______ ___ ____ ___	97
59.	Od pozsaliivanja ...	98
60.	Od mocsne oblilbe ... 100
61.	Od szpovedi ........... 101
62.	Od zadosztacsinenja ... 104
63.	Od odpusztkov.„ ____	105
64.	Od szledujega Mazanja 106
65.	Od Cerkvenega Reda... 109
66.	Od hizsnoga Zikona 110
67.	Od blagoszlovov _ ... 113
68.	Od molitve — ...	113
69.	Od Goszpodnove molitve	115
70.	Od angelszkoga pozdrav-lanja ................   —	116
Dodatek.
71.	Szveta	meszta	...	...	118
72.	Szveta	vremena	118
73.	Kratko razlaganje szvete Mese	..............—	120
74.	Dvorba	pri szvetoj Mesi	123
POKRAJINSKA II KNJIŽNICA
MURSKA SOBOT*, p. o.
ŠTUDIJSKI ODDELEK
Grajska 2
I
Alkalmi aj&ndekul legalkalmasabb
ifjus&gi iratok es kčpeskdnyvek.
Meglelentek es megr«nd«lhetok a Sienl-Istvin-Tiraulat MnnklaMiratalaban
(Budapest, VHI. ker., Ssenlkirdlgi-uicza 28. sz.).
Akantisz V. JapAni mesAk. Kotve .„ ... ...	...____...kor. 2.40
Anki A. Falusi gyermekek konjve. Ara kotve ................ * —,80
Aranka, vagy az alazatossAg diadala a kevAlyseg folott. Kotve « 1.— Bajdn Mihdlg dr. Laszl6 loherczeg elete ee balala. Ara kotve « 1.20 Biittner Julia. Az edes moetoha. 4 kAppel. Ara kotve « 2.— — Kedves tortenetek. Ara	...............„ « 2.—
Biittner Lina. Testverek vagyunk. 4 kAppel. Ara kotve..... « 2.— — Julianka. ElbeszAles serdulO leAnyok sz. 4 kAppel. Kotve « 1.60 — A mit a ceillagek latnak. Kepekkel. Kotve............... « 1.40
Czike Imre. Felhomesek. Ara kotve _. ._ ...	...__... « 1.20
Dedek C. Lajos. Maria-legendak. KApekkel. Kotve „. .. ... « 2.40 Demeny Dezed. VallAsossAg es kincsvagy. Ara kotve ... ... « 2.— — A Trifolium vagy: HArom jAmadar kalandjai. Kotve « —.60 Dickens K. Twiat OlivAr. Ifj. regAny. Ara kotve.. ........ « 2,—
Dorseg Anna. A lelkiismeret. Amerikai elbeszAlAs. Ara kotve « 1.60 Emina neni mesei. Kepekkel. Kotve..........................  «	2.40
Fullerton Georgina. Laurencia ElbeszAlAs. Ara kotve___ « 2.40 Gruber-Horl. Martini Gusztav eletrajza. AravAszonkotAsben « 1.60 Haeznos mulattato. Diszes vAszonkOtAsben______________________________ ... a 1.60 Haeznoe olvasmanjok az ifjusAg szAmAra. Ara kotve_____________________ « 2.— HaUler-T6tk. Viragcsokor a kath. gjermekkertbdl. Kotve « 1.60 Itjueag konyve. ElbeszAlesek As koltem£nyek. Ara kotve ___ « 2.— IljusAgi elvasmanyok. KApekkel. Ara kotve ________________  «	2.—
Az ifjusag orome. IfjusAgi olvasmanyok. Ot kfttet Ara fel-
vAszonkotčsben kotetcnkint lkor.60fiU. —Egeszvaszon-kOtAsben kotetenkint.............................  ...	< 2.40
Kardcson Imre. Szent Imre herczeg. filet- As jellemrajz. Kotve « 1.20 KaracBt>nyi kepeskonyv jo gvermekek szAmAra. Ara kotve... « 2.40 Ket liu tdrtenete. Ara kotve... .......................... « —.50
Kincs Istvan. A testverek. IfjusAgi elbeszelAs. 2 keppel. Kotve « —.80 — A vadon gjermeke. IfjusAgi elbeszAles. 2 kAppel, Kotve « —.80 Kisfaludg Arpad. Levelek hugomhoz az olvasasrol. Ara
fUzve 1 kor. 20 fill., kotve ........................  ...	z 2.—
Latkferg Afihflp. Ksgjar szentegyhdzak regdi. Ara kfltve... kor. 2.40 Levelek »z els6 szentAldozAs utin. Franci idbd! ford Stadler
Endre, Ara ftlvdszonkdMsben 50 fiiL, egdsz vdszonkOtds <r —.80 Lorinci Ggtda dr. A magyar tdrtenet ezazadaL Diszes
vAszonkOtdsben ........... ..............................  *	1,60
Mirta napldja. A nOi ifjusignak ajAnlva, Kotve............ •	2.40
Milienniumi Emlekl nyv. Sok szep kdppel. Diszes vAszonkot « 1.60 Pap bdesi. MiklAs orezAga Verscs elbeszdlAs jo gyermekek
szAmAra. Ara........................................_.... « 1.20
— KarAcsonyi Aranykonyv. Ara szines evdsz vAszonkOtčsb. t 4,— Pintčr Kalman. Irodalmunk a Millenninmig, Ara kotve. ... « 1.60 — Magyar drAmai mesdk. A n gol fdlviszonkotdsben _______... « 2.— Pokornu	SzinjAtekok ifjusAgi szinpadra. I, kiitet.
(Tartalma: Vtrtanu-csalad. — Morus Tam As.) Ara kotve « 1.60 Pokomy Emanuel. Szipjatekok. II. kotet. (Tartalma: A padlds-
szobihan. — AzbrOksdg. — liikognito.— Az igazgato ur.—
A fo gadis ) Ara kotve....................................... «	1.60
Pridni Ar dal. Kis barAtaitnnzk. Versek, tOrtenetek. Kotve... « 1.60 ___ Fut6 csillagok. Ifjan elhimyt kol Mink jetlemkdpei. Kotve « 1.G0 lielfus Ploskal. Beppo, a lazzaroni fiu. NApolyi elbeszdles.
Ara vdszorikOtesben _.............................    ...	« 1.60
Rosegger Peter. Petike. Kotve .....................     ..	« —.80
Seeburg Jdzsef. Egyptomi JOzeel. A mi kedves OdvOzitOnk
JAzus Krisztusnak me<rrauad6 elflkcpe. Ara kotve __________«	2.40
Scbok Imre. Ot vilAgreszen koreaztul. 269 kcppel. Fiizve 6 K.
kotve — ... — — -- .......................- — -.............  «	8.—
Sotet napok. A h Arom Arva. Elbcszdlčsek. Ara kotve ....... <	1.60
Szabad dr Akra. A kath. ifjusAg vz Ant Ara. Ara kotve..... v	2,—
S-dmord Ignaci. KicBinyok Ahitata. Ara eecsz vAszonkotdsb. «	2.—
Szeghg Em" ir. Jap An. Tortčnclmi, fola- As nčprajzi vAzta-
tok. KOtve... ... ... ._ ... — -----------... ... — _ ... « 2.—
Srerelcmhegtp T. A gy8ri vaskakas. ElbeszdlČs a torok hodi-
tAs ko ribo.. Kotve ... _ ... ... ...____________...........  v	—.^0
Sziklay Jdnos. A torony tortenete. Ažnc« Istodn. Gonosz idok.
Kdt clbeszclrs. Kotve ......................................  «	1.60
— Tisztitdtuzoa At. JfjusAgi regeny. Ara kotve ._ ..... v 2.20 — A magjar sziv. Kotve ............................... ...	o 2.40
— Uj viWg. Elbeszdlesek. Kotve . .. ... ...--------------- « 2J0
Tanulsigos olvasmAnjok az ifjuaag szimira. KApek. Kotv. « 1,60 Tulsek Anna. Apro tbrtdnrtek Fialal lcdnyok szdmira.
KOtve................................... -...........—	— « 1.80
IViseman. OroklAmpa. FdlviszonkOt. 50 fill., egesz vAszonkot, » —.80