An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and prin- ciples to liberty loving Windish race Published every Friday Nájvékse i nájbole raz- sürjene vendszke norine vu Zdrüeseni Drzéliaj, steri vszáki réd vu Ame- riki jzsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi. Szhája vszáki pétek AMERICAN WINDISH VOICE “ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879” VOL. IV. LEJTNITECSÁJ. BETHLEHEM, PA. - PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. DECEMBER 12, 1924. No. 50. Szlovenszkoga Drüstva nouvi csesztnicke za prisesztno leto Preminoucso nedelo je bio etoga leta szlejdnyi velki gyü- lejs. — Vu csesztníkaj je trno mála premenba, szkoron vszi prvejsi szo nazáj odebráni Preminoucso nedelo je bio obdrzsáni Prvoga Szlovenszko- ga Bratovcsine Pomágajocsega Drüstva etoga leta szlejdnyi velki gyülejs, steroga nájvéksa znamenitoszt je vu szaksem leti tou, ka na tom gyülejsi sze odebérajo na prísesztno leto nouvi csesztncke. Tej gyülejsi szo bilí návadno trno burni, z- kotrigami vu velkom racsuni obglédani, nájmre vu zádnyi lejtaj, ino escse je vcsászi do szvajüvanya prislo delo med velkim tanácsivanyom. Ali toga je letosz zse vecs nej bi- lou, natolko je drüge doube bio te velki gyülejs, tak da bi ga szploj drügi lüdjé, drüge ko- trige z-drügimi csesztníkami drzsale. Od steri mao nega vu drüstvi nisterni glaszni kotríg, kí szo vszigdár szamo szvajüva nye rédili, sterim sze nigdár nej vidlo, csi je etak bilou, pa sze nyim tüdi nej vidlo, csi je ovak bilou, ali glávno delo je pri nyí jedino szamo tou bilou, naj sze oni z-szvojim modrüva- nyom vözdignejo ino med ko- trigami i csesztníkami rázlocs- ke, szvajüvanye zroküjejo. Tej lüdjé szo vszáki híp meli za hrbtom ednoga hujszkasa, kí ji je podzsigávao i vönávcso, kak naj gucsíjo, nyefke rédijo na drüstveni gyülejsaj. Ali vrejmen ide naprej, cajti sze preminyávajo, lüdsztvo sze po- mali vösztrejzni z-opojnoszti i zapelanoszti ino vszáka falin- ga, vszáka nerédnoszt sze leh- ko na meszecsni gyülejsaj vréd szprávi brezi toga, ka bi sze trbelo szvajüvati, na streetaj, vu szalonaj, vu fabrikaj od toga pripovedávati, ino od ste- ri mao sze je tou szkoncsalo, ka szvajüvanye iszkajoucse ko- trige vecs ne poszlühsajo na szvojega hujszkasa, ali pa szo zsnyim vréd ouzdalecs sztoupi- le od drüstva, je páli mirov- csina med kotrigami ino cejlo vörtivanye je na réden capás prislo. Moremo pripoznati tou tüdi, ka szo vu prevejsi nisteri lej- taj bilí táksi csesztnícke, kí szo drüstvo trno zapüsztili i velke falinge napravili, stero nerédno delo je bilou po pravi- ci pulzus tomi, ka je velko szvajüvanye bilou med kotri- gami, ár je tiszto zroküvalo obprvim burkanye vu drüstvi, stero je cilou prípravno bilou na tou, ka je neprijátel prouti neprijáteli meo gotovo rozsjé, z-sterim sze je lehko bátrivno i sztálno bojüvao prouti nyemi pri toj ponüdjenoj príliki. Ino csi bár je tiszto z-tála na ha- szek bilou drüstvi, ali neszmi- mo pozábiti, ka je z-ednim tüdi skoudilo. Záto sze pa szakse delo more mirovno, brezi szva- jüvanya opraviti, ár z-mirov- csinov sze lehko eden cslovek na szmrt oszoudi i tüdi sze leh- ko z-mirovcsinov obráni od szmrti, nega postenejsega rozs- já na szvejti, kak posteni boj z-mirovcsinov za mirovcsino. Táksi vu vszákom táli vö- zadovolécsi velki gyülejs je zse dugo nej bio vu szlovenszkom drüstvi, kak letosnyi. Nej je bilou niksega szvajüvanya, szaksa kotriga je popolno za- dovolna bíla z-csesztníkami ino zsnyuvim delom, vértivanyom ino tak sze dá prerazmiti, ka zakaj szo prvejse csesztníke vu véksem táli z-velkim nav- düsenyom znouva nazáj odé- brale kotrige. Drüstva csesztnícke na prí- sesztno 1925. leto szo szledécse kotrige bilé nazáj, dotícsno na nouvo odebráne: Predszedník: John Hassai; Podszedník: Stephan Strauss; Predpenezník: Ádám Kercs- már; Predszekritár: Frank Le- posa; Predpazník: Anton Vö- ros; Notáros: Charles Kühár. — Direktorje: Joe. Bedics, Ru- dolf Doncsecz, Frank Závecz, Mike Rogács, Charles Szvétecz i John Krobot. Racsune pre- glédajoucsi: Anton Zvér, John Kousz i Stephan Konkolics. Hízsni poglavárje: Charles Barbarics i Frank Doncsecz (vecs ji na prísesztnom gyülej- si bode odebráni). Betezsne poglédajoucsi: Geo. Doncsecz, Frank Pintér, John Czőr i Step han Horváth. Zásztave noszé- csi: Joe. Krajczar, Charles Ho- lecz, Stephan Horváth i Mike Kerécz. Hízsnik: Stephan Zsampár. John Hassai-predszedník szo nikak nej meli volé duzse no- sziti tou tezsávno i odgovor- noszti puno csészt, ali kotrige szo natolko zselele nyí, ka szo ji niti k-rejcsi nej püsz- tile, gda szo scseli povedati, ka duzse nescsejo osztáti vu toj csészti i na szlejdnyi szo jo li mogli nazáj na szébe vzéti, stero szo kotrige z-velkim nav- düsenyom ednoglaszno potrdi- le. Doszedásnyi podszedník, Louis Vass szo nej scseli nazáj osztáti vu toj csészti ino na nyuvo meszto szo odebráni Stephan Strauss, vöszprobana dobra kotriga, kí szo zse vecs- krát i dugi cajt bilí csesztník toga drüstva. Za Predszekri- tára szo nazáj odebráni Frank Leposa, koga csészt je nájvék- sa i nájzsmetnejsa; Leposa szo sze tüdi scseli resiti od te szlüzsbe, ali oni szvoje delo tak rédno i düsnovejsztno oprá vlajo, ka szo prisziljeni bilí dale osztánoti vu csészti, vu stero szo ji kotrige ednoglasz- no nazájodébrale. Frank Lepo- sa predszekritár szo escse ták- so példo pokázali, stero tak povejdano szkoron nindri nis- cse nevcsiní ino tou je, ka szo z-szvoje posteno priszlüzsene meszecsne plácse szamovolno dojpüsztili deszét (10) dollá- rov, od $75.00 na 65.00 Pred- penezník szo tüdi nazáj ode- bráni Adám Kercsmár zse ob- trétjim, oni bi sze tüdi radi rejsili od te csészti, ali nej szo mogli brezi toga szkousz vuj- ti. Predpazník szo meszto An- ton Zvéra odebráni Anton Vö- rös. Notáros szo tüdi prvejsi, Charles Kühár. Pri ménsi csesztníkaj je malo vecs pre- menbe. Tak je drüstvo nadale vu dobri i zavüpni rokáj ino sze troustamo, ka nede vecs szva- jüvanya vu tom drüstvi, nego naprejidejnye. K. S. NESZRECSA PRI DELI VU BETHLEHEM STEEL COMPANY FABRIKI Szukits István, 821 E. 6th Street szo v-tork gojdno ob polouszmoj vöri oranyeni bilí pri szvojem deli v-Bethlehem Steel Co. fabriki vu mould foundry gda szo nikso zsmecsa- vo z-cranom doli dejvali, med sterim sze je hákeo od lanca vöodmekno i zsmécsava je nyí vdárila, stero nyim je nogou potrlo. Oranyenoga szo odpe- lali vu St. Lukes spitao. Szu- kits szo z-sztároga krája z- Sülinec. SZEDEN MILLION DOL- LÁROV KONTRAKT Z-ARGENTINSZKOV REPUBLIKOV Bethlehem Steel Co.-ja je dobíla té velki kontrakt naj goriposztávi oil refinery vu La Plati — dvej leti vzeme tou delo zgotoviti. Bethlehem Steel Co. je ete keden podpíszala on kontrakt z-Argentinszkov Republikov steri tou má vu szebi, naj sze vu La Plati goriposztávi ono meszto, gde do oli csisztili. Té refinery, gda de szploj gotov, de na dén mogoucsi 14,000 lagvov olija naprejposztaviti i kosto de szeden million dollá- rov. Vu Argentini jeszte tak imenüvani Comodora Rivada- via krajína, gde doszta olijovi sztüdencov jeszte, steri zdaj zse vszáki dén do 14,000 lag- vov olija pouvajo. Ali zdaj escse izda vecs sztüdencov de- lajo. Té oli z-hajovami szprá- vlajo vu La Plato, gde ga csísz- tijo i gde do zdaj tou nouvo oupravo goriposztávlali. Tou oupravo zdaj naednouk zacsnejo delati v-Bethlehem Steel Co. fabriki. Z- Bethlehe- ma je zse cejla sereg indzsene- rov odíslo vu argentinijo naj tam ravnajo tou goriposztávla- nye. Vu Bethlehem Steel Co. imé- ni je E. G. Grace, prezident podpíszo té kontrakt. Kak ra- csunajo tou delo zgotoviti vze- me káksi dvej leti. BOZSICSNI DÁRI PO- TREBÜVAJOUCSIM Preminoucsi pondejlek ve- csér szo od rázlocsni Bethle- hemszki drüstvov csesztnicke gyülejs drzsali vu Family Wel- fare Ass., kancelajaj, gde szo tiszte iména vküper píszali, kí szo potrejbni na pomoucs zdaj k-bozsícsi. Csi szo szlovenszki drüstvov csesztnícke nej bilí na tom gyülejsi za lagvoga vrejmena volo, tak zdaj escse izda csasz májo tákse iména notri poszlati stere míszlijo, ka dobíjo z-várasa kakso po- moucs. Jesztejo vszáko leto szlovenszke familie, stere k- bozsícsi kaj dobíjo od Family Welfare Ass., ino zdaj tüdi jesztejo tákse familije, ali kí szo na pomoucs potrejbni, tiszti naj szvoje imé notri pos- lejo Miss Dinan-i vu Kresge Bldg., Bethlehem, Pa. POZVÁNYE ! Stevanovszkevészi vu Bethlehemi prebívajoucsi szlovenszki bratje i szesztre naj szi vu znánye vzemejo, ka szmo z-Budapesta od Szobrásza poszláno doubili kejpe i cejne za Szobor. Za toga volo zdaj vne- delo Dec. 14-ga popoldnévi ob 2. vöri gyülejs bode ob- drzsávani vu Szlovenszkom Halli. Vszáki koga szlísi naj príde na gyülejs nájbole pa tiszti, kí szo na pikniki de- lali. Szkoncsajmo zdaj ed- nouk z-tém delom. Závetz Ferencz BRIDGEPORT, CONN. ZVRÁCSENA MÁLA DEKLICSKA Ray Mary, mála szlovenszka deklícska, stera prebíva pod 172 Pine streetom z-szvojimi sztarisami, je pred lejtami mocsno bíla betezsna, tak ka je nej mogla hoditi i gláva nyoj je szploj notri vu sinyek sla.. Doszta je kostalo sztarise naj jo dájo zvrácsiti, ali nikaj je nej pomágalo, dotecsász, ka je Dr.-Lorenz, sztári ausztri- anszki profeszor nej priso vu Ameriko. Te szo tou deklícs- ko vu New York k-nyemi pela- li, kí jo je tak dobro zvrácso, ka dnesz zse lehko hodi i jeszte vüpanye, ka sze szploj vö zvrá- csi szvojega betega. Zdaj szo vu Newarki na Dr. Lorenzo- ovo postenyé eden spitao dáli zozídati, gde tákse betezsníke brezi operécie vrácsijo i tak zdaj sztariske máloga Mary-ja vszáki meszec ednouk morejo pelati na vrácsenye vu tiszti spitao. VESZÉLI IMÉNA DÉN. V-pondelek je bio Mária Dén i za toga volo je prevnogo szpoznáncov, prijátelov i pri- játelkiny vküper prislo v-ne- delo vecsér Csij József-i i zseni Mary-ji, naj ji pozdrávlajo na iména dén. Steri szo tam bilí z-tiszti sze nam je eti gousztov iména poszrecsilo gori zamer- kati: Zsálik Martin, Zori Iván, Korén József, Ray József, Mar- koja István, Tratnyek József, Pintarics József, Spilák János, Horváth József, Kühár János, Zadravetz József, Nezsics Já- nos, Csij Mari, Rezsonya Bára, Mrs. Martin Pétek i csih. Ve- szélo je bilou szkoron do pou- noucsi povouli jeszti i piti i gda szo sze zse vszi dobro csü- tili te szo szpostenyom domou odhájali z-ednim lejpim szpou- menkom. POMALI DELO IDE Delo szlabo ide, ár moski szamo na vékse vszepovszédi stiri dní delajo na keden i z- toga sze dá razmiti, ka je nej trno velko veszélje te, gda ne- ge povouli dobroga dela i szlü- zsa. SZLOVENCI SZO NEJ ZADOVOLNI z-PLEVÁ- NOSKIM RAVNANYOM Velko razburkanye kralüje med szlovencami na nyigovoga r. k. plevánosa Rev. Goloba, kí szo nika tak zravnali szvojimi fárnikami, stero sze niti edno- mi nedopádne. Tak sze csüje, ka sze je lüdsztvo trno vkraj obrnolo od cérkvi i ka po ne- delaj vecs lüdsztvo nescse tak rado vu cérkev hoditi kak pa predetim. NEWARK, N. J. Szlovenszke Evang. Gmajne Bál sze lepou poszrecso Szlovenszke Evang. Gmaj- ne velki bál, steri je novembra 22-ga bio obdrzsáni, sze je z- trno lejpim nászhajom szkon- csao. Csi gli je bozsno, dezsd- zsevno vrejmen bilou, ali tou je záto itak nej zadrzsalo nazáj lüdsztva, ka bi nej vu velkom racsuni tao vzéli na tom povid- nom báli. Vecsér okouli 10. vöre sze je on velki Hall zse popolno napuno z-lüdsztvom, med sterim je vszefelé národ bio namesztüvani, brezi rázlocs ka na verevadlüványe gledoucs ino szo z-szvojoj navzoucsnoszt jov pomágali tou nouvo gmaj- no vu naprejidejnyi. Z-szouszednoga várasa, Eli- zabeth-a je tüdi doszta lüdi prislo na tou veszelico. Vszáki sze je trno veszélo csüto, tak sztári kak mládi, kí szo sze prejk noucsi vküpno veszelíli i plészali ino zse sze je zorílo, gda szo razodísli domou. Na konci szo Zrinszki Imre ravni- tel zahválili tém dobrim, vrlim lüdém, kí szo kaj na pomoucs dáli, ali szo pomágali vu prire- ditolsztvi. Pítvino szo vö- obszlüzsávali Sárkány Ferenc, Sinkéc Sándor, Sinkéc Antal, Sárkány István i Düh Ferenc. Szakacsice szo bilé Erbert Ist- vána ino Kollár Ignáca zsene. Szrecso szo páli meli pri vö- spilanyi Erbert István ino Sárkány Helen. — Bál je lejpe haszke priueszo za gmajno. Postüvanim Szlovencom vu znánye ! Vu Newarki, N. J. zsivou- csim Szlovencom eto pout dá- mo naznánye, ka szo tam Mr. Paucsics István, 98 Ferry St., zavüpani namesztüvani Ameri- kanszki Szlovencov Glász. I tüdi po cejloj New Jersey dr- zséli S. Pocsics májo oblászt na prejplacsila, glásenyé ino vszá- ko dugoványe, stero szlísi za nase novine, gorivzéti. Pro- szimo postüvane Szlovence, naj ji vu nyigovom deli podpérajo. Z-pozdravlejnyom Am. Szlovencov Glásza reditelsztvo. PÍSZMO VU SZTÁRI KRÁJ*) Fticsica, fticsica, mála fticsica, Neszi píszmo moje vu kráj — prêkmôrja. Csi de te stoj píto : Povêj ! On je píszo, Kí v tühíni moli za domovino. Leti ftica, leti tá k-hizsi máloj, Pogledni, jeli zsivé drági ocsa moj ? Povêj, gda prídes tá, Vidili mo sze pá, Naj nam Bôg trí-stiri lêta zsítek dá. Gda bos prêk cintora tam tá letêla, Vzemi zrno práha z-materé têjla. Csi pá prídes eszi : Meni ga prineszi ! Balzsam mi bô tô na zsalosztnom szrci. *) Od ednoga nasega cstejoucsega szmo doubili te prelejpi versus, steri kak za sztári kráj píszmo szimbolikejra ino tak toga, kak vszáko príliko vu pridoucsem z-radosztjouv prine- szémo vu nasi novinaj tákse versuse. EDNA SZRBSZKA DE- KLA Je DOJSZTRLILA AMERIKANSZKOGA VICEKONZULA Tragédia sze je vu Belgrádi zgodíla. — Henry Dayton vicekonzul je vu tezskoj ora- nyenoszti mrou. — Dekla sze je vmoríla BELGRÁD, dec. 8. — Pre- minoucsi csetertek predpol- dnévom je edna szrbszka dekla na szvojem prebiváliscsi sztrlí- la na Henry Dayton amerikan- szkoga vicekonzula, koga je tezsko oranila. Potom je dekla gorivrejzala szvoje zsile ino je mrla. Dekla sze Anna Ousoupatis píse ino prej je edne dobroga iména belgrádszke familije ko- triga. Vicekonzul je zse dugi cajt vu prijátelsztvi bio z-deklov, z- sterov je preminoucsi cseter- tek na nyénom prebiváliscsi dugo pogucsávanye drzsao ino nyej je naznánye dao, ka med nyima bodoucsi sztális sze mo- re szkoncsati. Dekla sze molila, ka naj ne gucsí tákse, ali vicekonzul, na rázlocsne násztaje zezávavsi, je ono previdejnye naznano nyej, ka bi tou bilou nájbougse, ka bi sze med nyima gorisztojécsi sztális szkoncsao. Tou vözglásenye je deklo vu tákse csémere szpravilo, ka je zgrábila za revolvo ino je trí- krát sztrlíla na vicekonzula, kí je vcsaszi vküper szpadno. Ta tragédia je velko szenzácijo zbüdíla vu tamosnyem diplo- mácijszkom krougi. Dayton je v-pondejlek mrou vu Belgrádi. ZDRÜZSENI DRZSÉL PREZIDENTA SPA- RAVNOSZT Zvönréda povidno példo je pokázao Coolidge prezident z- prousznoszti i sparavnoszt. Coolidge prezident je premi- noucsi keden vu Chicago meo pout, pri steroj príliki szo nye- mi goriponüdili poszeben trén, ali on je tou z-onim prousznim razlozsenyom odvrgo, ka po- szeben trén bi 6,000 dollárov kostao ino vu drzsélszkom vör- tivanyi sparati trbej. Dácse placsníkom je prisparao prezi- dent tej 6,000 dollárov, steri szo notri osztali vu drzsélszkoj gaszi, ino ár je prezident sza- mo vu prousznom Pullman ku- péji potüvao ino je na dobro szrecso zavüpao, ka dining ku- péji kakse meszto ga dojde. Gvüsno je, ka szo telegráf- szke agencije, stere od ameri- kanszki dogotkov posílajo glá- szi vu Europo, szo te glász nej poszlale vu poseebnom telegrá- mi, no csi bár jeszte kaj stero je vrejdno Europi zvediti od Amerike, tak je tou tiszto. — Vzemimo szamo na példo Vo- grszki ország, na szvejti te náj- bole koudiski i raztrgani or- szág, gde nej szamo orszacski ravnitel, Horthy admirális, nego miniszterje i szaksi visi- se csészti szlüzsbeník, csi bár je prvle szamo eden nepoznáni, prouszen niemand bio, sze vez- daj tüdi na poszebni trénaj vo- zijo, csi sze nyim trbej vö z- Budapesta pelati, povejmo sza- mo do Váca, stero je nej véksa dalecsína, kak csi bi sze stoj z-Bethlehema vu Easton pelao. Szvejta nájbogatejsega or- (Dale Da 4-oj sztráni) 2. sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ AMERICAN WINDISH VOICE Bell Telephone 2940 Száko piszmo poalite 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa. SZHÁJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. NAPREJPLÁCSATI CEJNA: Na edno leto . . . . . . . . . $2.00 Vogrszko domovino . . . $3.00 SUBSCRIPTION RATES: For one year . . . . . . . . . $2.00 For Hungary . . . . . . . . $3.00 “Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.” 16 Szlovencov je doubilo preminoucsi keden amerikanszki pörgarszki pa- pér. Sesztnájszet Szlovencov je dojpovedalo z-vogrszkoga, dotícsno z-jugoszlávszkoga pörgarsztva, stero telko znamenüje ka szo tej lüdjé zgü- bleni za sztáro domovino. Kí nedo vecs hodili vu sztá- rom kráji, kí nedo vecs posílali domou dráge dolláre, kí nedo vecs na szlüzsbo rojsztnoj domovine ár szo sze eti vu Ameriki, na etoj tühinszkoj zemlej, vu etom lejpom bogátom országi naszelili, tü szo szi poiszkali szvoj dom, szvoje gnejzdo, tü scséjo zsiveti. Sesztnájszet Szlovencov je pridoubilo amerikanszko pörgarsztvo preminoucsi keden, stero je bár nej trno vel- ki racsun prouti racsuni oni Szlovencov, kelko ji zsivé vu Bethlehemi, ali bio je zse tiszti cajt pörgarizácije, kakti amerikanszki pörgarszki papérov vödávanye, ka je szko- ron duplisko telko Szlovencov bilou, kak zdaj, kí szo ame- rikanszki pörgarje grátali ino nej trbej pozábiti, ka sze tou znamenito delo vu nasem zsivlejnyi dvakrat doprine- sáva vu ednom leti, ino csi pri vszákoj príliki szamo táksi minimáliski racsun Szlovencov dobí pörgarszki papér, za pét ali deszét lejt zse trno malo Szlovencov bode vu Beth lehemi, kí escse nedo pörgarje etoga lejpoga országa, ár privandranye je trno málo, lehko tak povejmo, ka sze nika nepozna ino kí zse pár lejt eti zsivé, tiszti sze gvüsno z- prijaznívi z-amerikanszkimi sztávami ino nezselej sze vecs nazáj vu sztári kráj. Ino tiszti, kí szi eti vu Ameriki postenejse zsivlejnye lehko zagvüsa, kak vu Europi, vékso szloboscsino dobí i nácsise postenyé má pri ravnansztva oblászti, bátrivno lehko gorivzeme pörgarsztvo etoga országa ino lehko je escse szaksi tühínec gizdávi na tou, csi je pörgar Zdrü- zseni Drzsél. Moremo szi zmiszliti na tou, ka je Amerika tiszti ország, gde vszáki pörgar glíni jus má esi je bogá- tec ali sziromák, goszpoud ali delavec, szamo ka je tou falinga, ka te ponüdjene juse nevejmo i nescsemo vöponü- cati ino te juse szamo bogátci navájajo, kí znájo za szébe vöponücati tak, kak je nyim pripravno, ár sze mí ne bri- gamo nej z-politikov, nej z-ravnansztva oblásztjov, nej z-organizácijami i popolno z-nikim, z-sterim bi lehko po- mágali na nasem sztálisi, ár csi je vu Ameriki kaj nej dobro, tisztomi szmo obprvim mí krívi, kí ne navájamo szvoje juse, stere dobímo z-pörgarszkim papérom, ino oblászt, politikuske, právdedávci szo szamo indirektno krívi za kákse nepravicsnoszti, stere nász privandrajoucse doszégnejo. Záto bi nam potnejbno bilou sze vecs brigati z-politikov ino vszákim dugoványom, stero je pozváno nase prilozsnoszti szlüzsiti. Nouvi pörgarov iména szo szledécsa: Stephen Antalics, John Balek, Joseph Csaszar, Louis Domion, Anton Gramfol, Laurence Gubics, Joseph Gubics, Matyas Horvath, Joseph Horvath, Joseph Kardos, Mike Kokot, Stephen Persa, Frank Rosman, Mike Skraban, Joseph Vrecsis i Stephan Zamadics. Dr. Thomas P. Culhane OUCSNI SPECIALISTA Ocsí vizitejra. Ocsále dobro zglíja. 127 W. 4th STREET, BETHLEHEM, PA. SZTÁBLANO POSZOJILO prvo ali drügo vu vszáksem vrejmeni dámo GRÜNTALÁSZNOSZT Mí küpimo ali odámo Grüntalásznoszt FEKETE & SON 2319-21 West Chicago Avenue, pouleg Western Avenue Chicago, Ill. Telephone Seley 6050 Vu preminoucsi 20 lejtaj szmo nase dugoványe pri Küpüvanyi Sztáblenoga poszojila, Grüntalásznoszti, vu zvönnejsnye országe peneze i sifkárte posílanye znájvéksov zadovolscsinov szpunili vszákomi. Vszákomi onomi, steri scsé szvojo rodbmo z-Prekmurja, z- Bánáta, z-Bácske, z-Szlavonie ali z-Vogrszkoga eszi spraviti, mí szprávimo vsze potrejbne píszma za tou potrejbcsino brezi vsze sztroskov. PENEZPOSILANYE Mí dolláre posílamo vu Prek- murje, Bánát, Bácska, Szla- vonio i na Vogrszko. Gvüsenoszti-Kiste Mí z árende dávamo Ogvüsa- noszti kiste za $3.00 i vise na leto PREKMURJE Szpíszao je Dr. M. Slavič (4) Caszaríca Mária Terézia je nasztávila februára 17-ga 1777. leta nouvo püspekíjo z-szedelis- csom vu Szomboteli (Stein am Auger—Steinmanger, Kameni- ca; Sabaria). Vzéli szo sze k-toj nouvoj püspekíji táli győrszke püspekíje ino cejla zselezna zsapánija (Vasvármegye), táli veszprénszke püspekíje z-zalsz- ke zsupánije, pa --one zalszke zsupánije “prekmurszko” okrouzsje (districtus Transmu- ranus), stero je szpadnolo k- zágrábszkoj püspekíji. Na tou príliko szo bilí vszi vogrszki Szlovenci vu Szombotelszko püspekíjo zdrüzseni, stero je vugoden nászlad melo na nyi- govo národno zsivlejnye. Prvi szombotelszki püspek je bio Szilly János (1777-1799), tiszti je podpérao katholicsanszko szlovenszko piszátelszko delo. Vezdásnyi püspek Mikes Já- nos, grof Zabolszki, je escse komaj 10. szombotelszki püs- pek, rojeni vu Zaboli juniusa 27-ga 1876, püspek je od 1911. leta. Po mirovnoj pogodbi vu Párizsi 1919. leta, príde nyego- va püspekíja pod trí országe. Od blüzi 600,000 püspekíszki prebiválcov príde edna sesztina k-Jugoszláviji, edna strtina k- Ausztriji, vu sterom táli szo Némci i doszta Bejli Horvátov, preci vise polovice pa ji escse osztáne pri Vogrszkom z-Vou- grami ino Horvátami. Te vo- grszki tao szombotelszke püs- pekíje sze raztrga vu nakanye- nom koridori od Medjimurja prouti szeveri dotíkanyi escse ob koridorszkoj Kanizsi na ed- noj sztráni ino ob vzhodnoj prekmurszkoj meji na drügoj sztráni szeverno do Kőszega (Güns). Vu tom Kőszegi, sze- verno od Szombotela, je zse od 1784. leta. konvikt (Orpha- notrophium Kelocz-Adélffy) za 100 dijákov pod voditelsztvom szombotelszkoga püspeka, gde je bilou tüdi veliko Prekmurje, kí szo obiszkali kőszegov bene- dicski gimnázium. Stero je záhodno od priblízsne linije Köszeg-Monoster, tou je od- loucseno za Ausztrijo ob sta- jerszkoj ino z-tála szpoudnyoj ausztriszkoj meji. Vu 16 i 17. sztoletji sze je siríla Lutherova i Kálvinova vera med prekmurszkimi Szlo- venci. Nyigovi zemelszki gosz- poudje szo ji priszílili k-odpo- vejdanyi od katholicsanszke vere po vorcani : Cuius regio, (Csidoga je ország, tisztoga je tüdi vera.) Ponájvecs szo pridoubili Szlovence za Luthe- rovo ali nemsko vera (augs- burszki vere vadlüványe, na vogrszkoj sztráni tüdi nikaj za Kálvinovo ali vogrszko vero (helvétsko vere vadlüványe. Za cajta proutirefonnácije szo na iszti vorcan püsztili prek- murszki Szlovenci evangeli- csanszko vero, pa szo prisztou- pili páli k-katholicsanszkoj veri, zlászti szkoron vszi z-zal- szke zsupánije. 1729. leta je poszvéto katholicsanszki püs- pek, grof Nádasdy trí oltáre gornjelendavszke cérkvi. Z- toga sze pokázse, ka szo bilí Prekmurci szamo káksi 100 lejt pri evangelicsanszkoj veri. Szamo 24,000 Prekmurcov vu zseleznoj zsupániji je osztalo pri evangelicsanszkom vere- vadlüványi do denésnyega dné- va, tou je zse priblízsno 300 lejt Nisteri jezér evangelicsansz- ki prekmurszki Szlovencov sze je 1719. leta odszelilo z-zselez- ne zsupánije vu somogyszko zsupánijo. Grofojca Nádasdy Mária Megdaléna, dovica gro- fa Draskovics Ivána dejdeko- voga gráddi Trakoscsina, je nájmre z-darilnim píszmom od juliusa 3-ga dnéva, 1718 poda- ríla Bognár Mihályi ino tivári- som za neznátne lejtne pripou- ve Liszo püsztíne vu somogy- szkoj zsppániji (Tekszus darü- vajoucsega píszma má Anton Trstenjak. “Szlovenci vu so- mogyszkoj zsupániji na Vogrsz kom”, Ljubljana, 1905, sztrán 55.) Gda je ete líszt podpíszao ino potrdo 1719. leta escse gro- fojce szin Draskovics Iván vu Bukovci na Horvatskom pri Medjimurji blüzi vlejávanya Mőre vu Drávo, je odíslo 14 szlovenszke rodbine z-zselezne zsupánije, pa szo sze naszelili na toj püsztini na vogrszkoj sztráni pri vlejávanyi More vu Drávo. Po cajti je prislo escse vecs prekmurszki Szlo- vencov vu tou okoulico, tak ka je bilou med Velkov Kanizsov ino zseleznicov Gyékényes- Csurgó 11 szloveuszki vészi, kakti: Mihályd, Sand, Liszó, Szt. Péter, Bükkösd, Szt. Pál, Porog, Pat, Szt. Király, Vese i Berény. Püsztína (puszta) pomejni na Vogrszkom velko imánye, vérsztvo. Vu cérkevuom táli je bíla za té Szlovence znamenita evan- gelicsanszka gmajna vu Surdi. Surd je vész z-1,000 prebiválci vu szredíni oznamejnyeni vesz- níc. Vu Surdi je od 1659. leta do denésnyega dnéva evange- licsanszka gmajna. Bíla je per- sze vogrszka. Vu tom cajti szo pa, gda szo sze naszelili opo- mínajoucsi Szlovenci vu té kráje, je za dühovnika od 1751. leta do 1755-ga Berke Ádám, od koga míszli Anton Trsten- jak, ka je bio prvi szloveuszki dühovnik vu Surdi. Za nyim pa je priso Küzmics István, kí je tam bio kak dühovnik Ba- kos Mihály z-Salovec, koga je 1784. leta nadomesztüvao ráv- notak szlovenszki dühovnik Horváth Mihály. Gda pa je Bakos dühovnik 1803. leta mrou, szo prihájali vu Surd páli vogrszki dühovniki. Vu Küzmicsovom cajti je bio Surd szrediscse szlovenszke evangelicsanszke knizsevnosz- ti. Pomali pa szo sze zácsali szlovenci národno pogübávati na tom od Vougrov cilou okrou senom národnom presztori. Szlovenscsina sze je mogla og- noti zcérkvi, ino pomali je vesz nola tüdi od domácsega ognyis csa. Vogrszki dühov. szo escse mogli nikaj cajta z-Szlovenca- mi vu cérkvi moliti szlovenszke molítvi. Szabó Pál dühovnik (1833-1862) je escse csteo szlo- venszke verszke obréde na tér- gyanye Szlovencov. 1862. leta szta bilá vu Liszó vészi szamo escse dvá sztarca, steriva szta znala szlovenszki. Potem pa je preminoula szlovenszka rejcs vu tej krajinaj prevednoma. Gucsíj sze páli szamo vogrszki. Ali osztale szo sztáre szlo- venske kucse, priglíne onim vu Prekmurji, osztála je szloven- szka nosnya, osztale szo szlo- venszke návade vu drüzsinsz- kom zsivlejnyi, pri zsenídvaj ino pri drügi ouszvetni príli- kaj. Obcsuvala szo sze tüdi isz- tinszko szlovenszka prekmursz- ka iména, kakti: Szmodics, Fliszár, Loncsár itd., obcsuva- la sze je escse cilou tradicija (hagyomány), ka szo prisli nyuvi ocsáci z-zselezne zsupá- nije ino ka szo bilí Szlovenci. Vezdásnyi porodi szo grátali zse Vougri, válovje vogrszke rejcsi sze je razgrnilo nad szlo- venszkimi doumami, kí szo nej meli dotíkanya z-vüpnim szlo- venszkim zsivlejnyom, csi glí bívajo nej dalecs odtéc Medji- murci ino Horváti med Koto- ribov i Velikov Kanizsov vu takzvánom horvatskom Prek- murji, stero je prislo z-svoji- mi 10,000 Horváti po párizskoj mirovnoj pogodbi z-cejlim hor- vatskim prekodrávlom vréd pod Vogrszki ország. Véndar rávno vu tom cajti, gda szo sze naszeljávali sur- danszki Szlovenci vu somogy- szkoj zsupániji, je prislo nekaj Szlovencov escse nikeliko bole na juzsno, na juzsno-vzhodno sztrán od zse imenüvane zselez- nice Gyékényes-Csurgó. Vu káksem racsuni ino kak obsür- jeno szo sze tü naszelili, nej znáno; z-szlovenszki iménov vu dnesz vogrszki krajin, sze dá nikelko szkázati. Szamo tou je gvüsno, ka sze nahája tü escse edna cejla priszpodobna szlo- venszka vész Tarany juzsno od Nagyatád várasa. Sznajzsno- lejpa popolnoma tákse, kakse szo vészi vu Prekmurji. Iszta je tüdi nosnya, iszte návade, iszta szlovenszka prekmurszka iména: Bognár, Druzsin, Drá- vec, Zadravec, Lovrencsics, Szever, Vajda itd. Ali kaj je escse vecs, vu Taranyi sze escse dnesz gucsí szlovenszki, ino Taranyci sze drzsíjo za Szlovence, ino szvoj jezik imenüjejo za szlovenszki, dokécs ji nazávajo Vougri, kí ji od vszáke sztráne zametáva- jo, Vende, ino nyigov jezik vendszki, rávno tak kak pri prekmurszki Szlovenci. Kaj je escse bole csüdno, pa je tou, ka sze racsunajo cilou pri lüd- szkom stetji za Szlovence. 1900 leta sze je pricstelo vu Taranyi 1,597 prebiválcov, kí szo sze pripoznali za Szlovence. 1910. leta je pa bilou po lüdszkom stetji zse szamo 911 Szloven- cov. Soula je vogrszka, vucsi- tel Vogrin, cérkev je vogrszka, dühovnik Vogrin, tak ka vszi Taranyci znájo tüdi vogrszki. Na mapi, stero jo je vö dao za mirovno konferencijo vu Pári- zsi prof. Cvijič vu knigi “Fron tiere septentrionale des Jugo- slaves”, je escse Szlov. szekcia oznamejnila vész Tarany kak szlovenszki národni presztor. Ár szo pa Taranyci z-nikelko juzsno od nyí prebívajoucsimi Horváti vu horvatskom Preko- drávli nej prisli pod jugoszláv- szko drzsélo, nego ide meja prejk Dráve escse doszta nizse pri Pecsüji, je znameniti osztá- nek prekmurszki Szlovencov rávno tak vu nevarnoszti, sze prerazmi, ka pomali potonijo vu vogrszkom mourji. (Dale szledi) Dájte Vasoj Deci IGRÔTO za BOZSICS TE NOUVI Columbia Fonográf je táksi bozsícsen dár, steri de na Veke drzso. Igrou- ta dá vszákomi csloveki veszélje. Zsmetno delajou- csemi delavci i nyegovoj zseni rávno tak kak deci je potrejbno meti fonográf záto, ár je tou to náj- falejse z-sterim szi lehko veszélje szprávijo. Vszáki fonográf je gorantérani. Cejna je od $50 vise. Placsüvali te tak, kak te nájlezsej mogli. Gda te betezsni ali brezi dela, te nete placsüvali. KSENKI LEHKO SZPROBATE NAS FONOGRÁF VU VASEM DOUMI Phillips Music Shop 14 East 3rd Street Odprejto po vecseráj Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin ! Rávno Zdaj Szmo Dôbili — nase nájnovejse moude Player Piáne. Za tou cejno dobíte z-piánami noute, sztolico i pokrivalo. Lehki terminus dobíte, csi vam je na tou po- trejbno. Interes ali kaj zouszedno placsilo vam nej trbej placsüvati. PRI GOODENOUGH-I ví dobíte vszigdár to nájbougso goszlarszko skér za vase peneze. GOODENOUGH PIANO CO. (Odprejto po vecseráj do bozsícsa) 534 MAIN STREET BETHLEHEM, PA. Zvöntoga mámo vszefelé Victrole, Bádio Rekorde, Goszli i drüge goszlarszke potrejbcsine. amerikanszki szlovencov glász 3. sztrán JOSEPH KORPICS 705-707 EAST FOURTH STREET Kűpite Vase Bozsicsne Dáre Dnesz Známo, ka szi vszáki pogucsáva prvle kak kü- püvat ide. Kama bi soü küpüvat. Gde bi doubo dobra BLÁGO ? Za tou sze vam nikaj nej trbe sztarati, nego zráven, prídte prídte k-nám, prinász dobíte to náj bougse blágo za Bozsícsne dáre porédnoj cejni. Vszefelé Zsidano Plátno Na prebéranye Sztolnyecke Nájbougse Posztelne Prté Zsebni Roubcseki na prebéranye Zsidane Oube vszefelé fárbe Zsidane Strumfe, Moske i Zsenszke Vulnatne Strumfe Szrakice, Rokajice i Férange Brszacse i Olsztike Nájbougse Stampano blágo za vösívanye, itd. JOSEPH KORPICS 705-707 E. FOURTH ST. BETHLEHEM, PA. BLÁJZSENE BOZSICSNE SZVÉTKE VAM ZSELEJMO ! Gda tou pítanye pred vász príde, ka ka naj komi dáte za bozsicsen dár, prídte knam po vaso potrejbcsino. Mí vam goriponüdímo naso szlüzsbo ár szi pri- nasz zaisztino lehko küpite vam potrejbne bozsics- ne dáre. CIPELE NA PREBÉRANYE ! Poglednite szkousz ete odszpodi pokázani líszt lehko kaj nájdete za szébe, stero sze vam povídi, naj szi küpite szebi ali drügomi za “bozsicsen dár”. Szürinszki Szlip. za 79c Solszki Cipeli .... $1.95 Szvétesnyi Cipeli $2.45 Zimszki Cipeli . . . $2.95 Dományi Slipirszje $1.95 Szvétesnyi Cipeli $3.45 Decinszki Ártiksz $2.45 Zsenszki Ártiksz . . $2.95 Preberite szi vase cipele tecsász ka jeszte doszta na prebéranye z-ti nájbougsi ALEXY SHOE SHOP 209 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA. Zgornyicipeli za Bozsicsni Dár Za kaksi velki nüc szo tej Mí odávamo szamo prve vrszti kvalitét. — Csi bozs- ne küpite tou je rávno tak da bi peneze vkraj od szébe lücsili. Za Pojbe — na 4 kapcsice szploj mocsni velikoszt od 10 do 2 $3.25; 2½ do 6 $3.50. Za Dekline — na 4 kapcsice 6 do 10½ $3.00; 11 do 2 $3.50. Za Zsenszke — na 4 kapcsice $4.50 pár. Za Moske — 4 kapcsice szploj mocsni z-csarni po- plati $4.00 z-erdécsi poplati $4.50. Moski zgoryyi Cipeli — lehki na 4 kapcsice $4.75 pár Pojbinszki z-visziki szarámi cipeli — z-méhkoga zsutoga ledra z-remenom ali kapcsice 12 do 2 $4.00 2½ do 6 $4.50 pár. Moski cipeli — zdugi szarámi . . . . . . . . . . . . . $7.50 Zdugi szarámi Moske Csízme . . . . . . . . . . . . . . $5.00 Pojbinszke Csízme z-gumia — do koulin viszike 11 do 2 $2.75; 3 do 6 $3.75. Pojbinszke Csízme z-gumia viszike, — odzgoraj na nougi sze lehko vküper zvézsejo velikoszt od 11 do 2 $3.25; 3 do 6 $4.25. Csízme za mále Pojbe — velikoszt od 6 do 10½ $2.25 DEGNAN’S THIRD & TAYLOR STS. BETHLEHEM, PA. Velka Speciálna Odaja ZDAJ K-BOZSICSI pri A. VILLAMI 100 FERRY STREET, NEWARK, N. J. Píscsanci i Kokousi . . . . . . . . 23 i 38c fünt Govenszko meszou . . . . . . . . . . . . . . 20c fünt Fersey pork . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18c fünt Friske sonke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19c fünt Prídte ino sze ogvüsajte vu na- sem dobrom blági i rédnoj cejni. ELGIN VÖRE OBOJE MÁJO LEPOTO i TRPÉCSNOSZT Gda vöro küpüjete, bojdte zagvüsani ka szi Elgin vöro preberéte. Te namesztüjejo tou nájbougso vörarsztvo, navküpno vu lepoti i vrejmen vszigdár sztáno drzsíjo. Jeszte vecsféle moude zsenszki vör na rokou i rávno tak moske vöre stere sze vszákoj per- soni na glíno dopádnejo. Cejna je od $15. vise M. FINKELSTEIN VÖRAR i OPTIKÁR 319-½ E. THIRD ST. BETHLEHEM, PA. ZDRÜZSENI DRZSÉL PRE- ZIDENTA SPARAVNOSZT (Dale od 1-ga sztrána) szága, Zdrüzseni Drzsél pred- szedník je pa zadovolen z- ednim Pullman kupéjom, ár nescse pár jezér dollárov sztros kov napraviti drzsélszkoj ga- szi. Ka poszvedocsi tou ? Posz- vedocsi tou, ka prezident dobro zná, ka nej je drzséla za nyega, nego on je za drzsélo, ne zgléd- ne szebé za drügoga, kak orszá ga za prvoga hlápca. Prezident zná tou, ka vszáko okou na nye- ga gléda ino edna-edna táksa példa jezero i jezero bogáti pörgarov na tou nadigne, ka potem doli povej z-poszebnoga tréna luxustva, ár nede drzsao za prisztojno, ka bi na poszeb- nom tréni potüvao té, gda je prezident zadovolen z-doszta prosznejsim potüvanyom tüdi. Tou példo bi szi naj vzéli vu znánye vogrszki mágnáske, sterim vszigdár na szlüzsbo sztojí poszeben cug, csi sze z- Budapesta szamo vu szouszed- ni váras scsé pelati, tiszti pout- nicke, delavci pa, sterim je dosztakrát szila potüvati, ne- mrejo dobiti cuga, ár za tiszte nemajo steinkula, szamo za miniszterszke luxuske cuge. OPOMINANYE ! Opomínamo tiszte nase pos- tüvane naprejplácsníke, kí szo zaosztányeni z-naprejplácsilom na Am. Szlovencov Glász, naj szi escse vu etom leti ponouvi- jo, ár po nouvom leti vszákomi presztávimo novine, ki tou prosnyou ne szpuni. Opo- mínamo nájmre tiszte szloven- szke brate, kí vu táksi várasaj ali plézaj prebívajo, gde nema- mo zavüpavníka, ka naj bodejo tak dobri notri poszlati koncsi- már zaosztányenoszt, ár szi tou vszáki lehko premíszli, ka ksenki nikomi nemremo posíla- ti novin i vszáki delavec jus má térgyati szvoj priszlüzseni ná- jem. Z-postenyom Am. Szlovencov Glásza reditelsztvo. Z-ÁRENDE SZE DOBI na strtom streeti hram pod 406. numerov. Glászte sze pri Randall, peki 406 E. 4th Street, Bethlehem, Pa. Prinasz sze dobí küpiti vsze- felé zselezno blágo, dobra skér, za hrame zselezna po- trejbcsina, vszefelé fárba, za automobile tále i tüdi Sport blágo. Odprejto po vecseráj Nájbole primejrna Cejna ! Dobro vöobszlüzsávanye do- bíte od szlovenca PÉTER FRÁSZ-a Nolan--Concilio HARDWARE COMPANY 232 E. 3rd Street, Beth., Pa. Telephone 3094 GDA TE VU N E W A R K I HODILI NEPOZÁBTE MENÉ GORIPOISZKATI POZDRAVLEJNYE OD JOSEPH KARBA COR. JACKSON I LAFAYETTE STREETS NEWARK, N. J. ZA ODAJO Vu Szt.-Gothárdi, Arany Já- nos utcza, No. 9. imajoucsi HRAM odam, jesztejo 4 hizse, künya, 2 spaiza, pod cejlov hrambov peovnica i drügo vérsztveno poszlopje (hramba) Cejna 1700 dollárov. Za vékse razlozsenye naj sze obrné oszeb no ali píszmeno NOVÁK JÓZSEF-i 9702 Stien-way Cleveland Ohio. KORINE Nájlepse korine za gosztü- vanye, ali za kaksi koli drü- gi poszeo szamo prinasz leh- ko dobíte za to nájnizsiso cejno i vu nájkratsisem vrej- meni. Prídte notri, gda de vam na korine potrejbcsina. T. M. HOGAN KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa. Telephone 1879-R Mí trzsimo vsze moude i velkoszti AUNT POLLY i STYLISH STOUT CIPELE i jedíno szamo prinasz lehko dobíte té CIPELE. M. E. Kreidler i Szinovje NÁJPOSTENEJSA OBÜTELI BAOTA 17 East Third Street BETHLEHEM, PA. Vszáki cslovek lehko dobí lejpi kejp, csi szi vküper pri- spara tákse tiketi, stere dobí pri Csáli Löwy-ji, gda Cipele küpi. Csáli Löwy je zdaj nej dávno napravo eden kontrakt z-ednim chicagoszkim fabrikan tom za pét jezero kejpov i z-tej vszáki küpüvajoucsi dobí szvoj kejp, kí vküper na dejva szvoje tiketi, stere dobí pri ci- pelov küpivali. Znizsane cejne na vszej cipelaj Zdaj jeszte prílika za vszákoga Szlovenca, naj szebi CIPELE po zni- zsenoj cejni lehko küpi prinasz. Dobri, mocsni i lejpi CIPELI jesztejo zdaj na ODAJO po trno ZNIZSENOJ CEJNI, záto pa naj ni eden tou dobro príliko nenihá vö. Zdaj sze po- pascsite. Joseph Gécsek 410 E. FOURTH STREET BETHLEHEM, PA. Bozsics Sze Priblizsáva Zakaj bi nej oblekli vaso deci zlejpim gvantom za fál peneze ? Speciálna Odaja na vszej decinszki Kaputaj, Oblejcsaj ino Kolaposaj. Prídte ino sze zagvüsajte od nasega blága ví szamí, ár vam mí ponüjamo lejpo mou do i dober kvalitét za doszta falejso cejno kak pa indri. Poglödnite notri k Simoni, csi scséte nisziko cejno i kvalitécsno blágo meti. Nej je tou nas cio, ka bi vam doszta oudali, liki nas cio je tou, ka naj vam lejpo kva- litécsno blágo lehko odámo Szvétki sze priblizsávajo. SIMON’S 8 EAST THIRD STREET, BETHLEHEM, PA. 4 sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ SZVEJTA NÁJVÉKSE- GA SVINDLARA ZSITKA TEKÁJ Na sészt lejtno vouzo szo oszoudili Ottó Istvána vu Genfi Genf, nov. 26. — Pred kas- tigajoucso birovíjo szo ednoga elengásko oblecsenoga mládo- ga cloveka posztavili premi- noucsi meszec vu Genfi. Pravo je, ka nyegovo imé je Ottó István ino 1899-ga leta sze je naroudo vu Lüttich-i. Birouva na pítanje je trno pokorno i sztálno odgovárjao. Vu vszákom oneji je za prestí- manoga goszpouda vövido. Csi je dale gucsao, vszebole vékse csüdivanye je zgrabilo birouve ino poszlühsávce. — Zse rano vumojoj mla- doszti — je zacsno vadlüvanye — szam sze za dvouje delo nav- düsávao z-popolnov mocsjouv, za uniformis ino za zsenszko. Tou dvoje je vdiljek szprevá- jalo po cejlom mojem zsítki ino z-tém sze lehko razlozsi, ka szam telko... noríje vcsíno. Officiálni aktov cejla vnozsi- na je poszvedocsila, ka je Ottó István rejszan doszta noríje vcsíno, stero je z-zsenszkov ino z-uniformisom sztalou vu mocs nom vküper vezáliscsi. Komaj je bio 20 lejt sztar, gda je vu Konstantinápoly za- vdaro, gde sze nyemi vu náj- prestímanejse krouge poszre- csilo notri prídti. Za pár me- szecov sze dobro návcso törsz- ki — lüsen jezicsni talentum je bio — ino je píszao po tom jezíki novelle i versuse. — Ka naj notri prídem vu Hárem — je pravo vu vadlüvá- nyi — eunuch-ko (hárema sztrázsnika) szvedocsansztvo szam szi szpravo. Z-tém szve- docsansztvom me je Hamid Abdula basa gori vzéo vu szvoj hárem ino tam szam prejk dvej leti szpunyávao szlüzsbo... Dáme szo me vu szvojo milos- cso szprejéle, prevecs z-velkov povidnosztjov szo poszlühsale moje versuse, ino jasz szam sze tüdi trno dobro csüto... Ali potem, cajtov vu tekáji szam sze navolo toga zsivlejnya... Domou je odíso vu Belgium, gde ga je nepresztojécse zsi- vlejnye obládalo za uniformis. Od dnesz do ütre je oberleute- nant grátao. Nyegovoga gíba- vnoga zsítka tekája nájkrasz- nejsi momentum je brezi dvo- jüvanya tou bio, gda je pred dvej leti priso Ruhrszke krají- na na tiszti del, steroga je amerikanszka vojszka drzsála obszédano pod Allen generáli- sa zapovednistvom. (Dale na 6-om sztráni) Victrole — Piane Mí vam dámo trmínus, z-sterim te zadovolni. Prídte rano i odeberite szi vase za BOZSICS. KOEHLER MUSIC HOUSE 26 E. 3rd St. Bethlehem, Pa. NAZNÁNYE Z-postenyom naznánye dam vszém szlovencom, ka szam sze odszelo z-413 W. Broad Streeta vu nouvo meszto pod 107 W. 4th STREET Phone 741 Kancelajszke vöre: ½-l do 3 popoldnévi od ½-7 do 9 vöre vecsér. ASHER G. RUCH M. D. Bozsics sze Priblizsáva Nájlepse blágo ví szamo pri PALI BÁCSIJI lehko küpite za rédno cejno i ví tou szamí tüdi znáte, csi szte zse primeni küpüvali. Lejpo blágo szmo zdaj doubili za Bozsicsne Szvétke. Küpite lehko Nájbougse i Náj- falejse. Pali Bácsi (NATHAN KROOPE) 401 E. THIRD STREET BETHLEHEM, PA. Toti Je Tiszto Meszto, Gde Jasz Doli Szkladém Moje Nájbougse Blágo! Vszefelé Decinszki Gvant. Kaputje, Rokajice, Zsidane Strunfe, Tople Strunfe, Oube itd. Szakse Fárbe Zsidano Plátno Zsidane Szrakice za Moske Z-Csipkatne Férange Prté na Posztelo —BAOTA JE ODPREJTA PO VECSERÁJ— LIPICHOVA Gvantoga Blága Baota M. L.IPICH LÁSZNIK 801-803 E. FOURTH ST. Nej ka bi zamüdili knam prídti, gda te kaj küpüvali vaso potrejibcsino za Bozsics PRÁVDA PRÔTI KLAJFAM VU KENTUCKY-JI Vu Kentucky drzséli szo právdedávci na szprotolejtje edno právdo szpréjali, po ste- roj trbej pred birouva poszta- viti klajfare, lazslívce. Vu pre- minoucsi dnévaj szo obprvim navájali tou právdo. Ednoga bogátoga farmera zseno szo na 100 dollárov pokastigali, ár je tou gucsala, ka bootleggerje i policáji vküper delajo. Edno- ga moska szo pa na priszilno delo oszoudili záto, ár je od ed- noga dühovníka tou potrdjá- vao, ka je pred dvajszetimi lej- tami vküper zsívo z-ednov fár- nikojcov, stera je trno lejpa bíla. Vö sze je poszvedocsilo, ka je klajfa szamo hüdo klaj- fanye bilou ino vö sze je po- szvedocsilo tou tüdi, ka je te brbravec ino drügoga csloveka vu postenyej blatüvajoucsi moski na tréni od ednoga tü- hinca csüo tou dühovnika oszo- bo globoko bantüvajoucse lü- beznívo pripetjé. Cslovecse nature szlaboszti edno nájbole nepríjétno szká- zanye je klajfa. Od vszákoga lazslívca sze lehko konstatejra, ka nema popolne osznovlenosz- ti, postenoga karaktera. Vu klajfanyi sze cslovecsa natura prikázse, stera szvojo norlavo i bedászto nevoscsénoszt ino niszikoga znánya bívoszt nacsi nevej pomiriti, kak vu tákso formo, ka od drügi lüdi vszig- dár znájo kákse lázsi, grdosz- tíjo pripovedávati. Lazslívi cslovek isztinszko z-lüsnoszt- jov pripovedáva tiszto, stero szamo z-polojna zná od szvoje- ga blízsnyega, ali szploj nika nevej od nyega, ino ár klajfa vszigdár z-hüdobnoszti zhája, tak pa klajfarszki cslovek ali zsenszka z-lüsnosztjov vzsíva szvojo prejdnyoszt zoucsi onim cslovekom, kí je návadno nácsi si, postenejsi i véksega znánya od nyega. Vu vnozsino lüdsztvi sze tak globoko vkorení lazslíva natu- ra, ka bi jo komaj bilou mogou cse vöprepraviti escse z-nájszi- gurnejsov právdov. Zájenno ta jeszte vu Virginiji tüdi. Kentucky drzséle právda k-ste- roj priszpodobna jeszte vu Vir- giniji tüdi, je dönok potrejb- na, dönok hasznovita ino zná- bidti nikákim vzeme volou od ogrizávajoucsega klajfanya. Penezno kastiganye je nevarno rozsjé prouti onim, kí trno radi májo peneze ino rávno záto sze lehko troustamo, ka rávno za toga volo temelno premíszlijo szvoje dvojno i od pravice da- lecs sztojécse vözglásenye, prvle kak bi sze nakanili na tou, ka naj dönok vöpovejo. Klajfe je zbozsna natura cslovecsega zsítka. Doszta lü- di bi nika nej znalo poszvedo- csiti. Prouti lazslívomi lüdszt- va nasztávleno szigurno obho- dejnye je popolno potrejbno i pravicsno. Nej bi skoudilo, csi bi drügi drzsél právdedávci tüdi naszledüvali Kentucky i Virginia drzsél példo. Nájbo- le bi pa potrejbno bíla vu Pennsylvaniji. Potrejbno Vam Je SPARHET, KÁHLE, VINSZKO PRESO, VINSZKI LAGEV ali na drügo POHISTVO. Csi vam je na tou potrejbno, te szamo prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni zmojim blágom. Cena je primeni nájrednejsa, stero poszvedocsijo tiszti küpci, kí szo zse primeni kü- pili edno ali drügo potrejb- csino. SAMUEL MILLER 317 E. 3RD STREET BETHLEHEM, PA. Odprejto po vecseráj DRVA ! DRVA! Dobra szüha DRVA sze dobíjo primeni vu vszáksem vrejmeni Zapovejte szi je vu reditelsztvi 512 E. 4th Street Beth. Pa. JOHN TEMLIN R. F. D. No. 3 E. P. WILBUR TRUST CO. FOURTH STREET and BROADWAY Vejka od Glávnoga Banka 606 W. Broad Street Tou je Nájvéksi Bank vu Bethlehemi 3% interesa plácsa na sparavnoszt polozseni penezaj Gucsímo tüdi tühinszke jezike (Pítajte za Mr. Bartosa) Jeli Szte Ví Dôbili Christmas Club Csek? Decembra 3-ga je pá “Plácse Dén” (“Pay Day”) bio. Zdrügov recsjouv tou telko pomejni, ka vszi tiszti, kí szo vu Bozsicsen Klub szlísili ino szvoje peneze notri v-bank dávali, szo zdaj doubili szvoj csek od tiszte sume, steri szo notri polozsili i inte- res od prisparani penez. Jeli szte Ví bilí med tejmi szrecsnimi ? Jeli je Vase imé bilou vu nasi knigaj ? Zacsnite prísesztnoga leta Klub zdaj. Vas csek, steroga Ví dobíte okouli prísesztnoga Bozsícsa de morebidti máli ali velki. Tou vse odtogza sztojí, kak te pascslívo sparali. Ví lehko velkoga naprávite, csi te zse zdaj zacsnoli sparati. Ví zsmetno delate za vase peneze. Naj Vas penez za vász tüdi tesko dela. — Zdrüzsite sze k-steromikoli razrédi, sze vam dopádne i ví nalehki szkousz prí- dete do prísesztnoga Bozsicso. RAZRÉDI SZO: 10c, 25c, 50c, $1.00, $2.00, i $5.00. Z-toga szi lehko zvolite kelko scséte na keden na sparavnoszt polozsiti k-prísesztnomi Bozsicsi Bethlehem National Bank Prejk od Market House—Kükeo Trétji i Adams Sts. Odprejto v-Szoboto po vecseráj od 7 do 9 vöre. Nas Christmas Savings Club Eden prílicsen plám za peneze sparanye Za Bozsics ali kakso- koli potrejbcsino Razréd 25. Razréd 25. Kotrige plácsajo na keden 25c pédeszét kednouv, one dobíjo .... $12.50 Razréd 50. Razréd 50. Kotrige plácsajo na keden 50c pédeszét kednouv, one dobíjo .... $25.00 Razréd 100. Razréd 100. Kotrige plácsajo na keden $1.00 pédeszét kednouv, one dobíjo .... $50.00 Razréd 200. Razréd 200. Kotrige plácsajo na keden $2.00 pédeszét kednouv, one dobíjo ... $100.00 Razréd 500 Razréd 500. Kotrige plácsajo na keden $5.00 pédeszét kednouv, one dobíjo ... $250.00 Razréd 1000. Razréd 1000. Kotrige plácsajo na keden $10.00 pédeszét kednouv, one dobíjo ... $500.00 Gosztonjri Savings & Trust Co. Third and Pierce Streets BETHLEHEM, S. S., PA. AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ 5 sztrán ZNANOSZTNI GLÁSZI Telegrávszki masinje Telegráf, ali grafejr je ták- sa náprava, sterov glászi na trno velko dalecsíno zvönréda lehko odposlemo. K-telegrafejranyi je trno mále moucsi lekteris potrej- ben. Telegrafejranya prigodba Za telegrafejranya cíle szlü- zsécse lekteriske moucsi nadal- jávanye sze po kufernom drodi godí. Drod je na leszene, ali na zselezne szojé naprávlene porcelánszke kupice zvézani, ali z-izolejranim (zakrouzse- nim) materiálom poviti vu ká- bela formi vu zémlo, ali mour- ja dna doli szklajeni. Pri zdajsnyem telegráfi vszá- ki vod szamo z-edne niti vlejka sztojí, toga konca na dvojnoj koncsnoj stáciji vu zemlou po- gorzíjo, tak ka lekteriske mou- csi na nazájprihájanye zemla szlüzsi vodsztvo. Med vszejmi sztarinszkimi glásza-posílanyom je nájintere- szántnejse Dáriusz perzsíszko- ga krála bilou. Od toga pred 2400 lejti zsivoucsega vladára pripovedávajo, ka nyegove drzséle z-dalejsnyi krajín na vu gláven váras pelajoucso pout je lüdsztvo posztavo vö, kí szo z-glasznim krícsanyom dáli dale eden drügomi glász. Te lüdí szo za králeszke vüja imeuüvali ino po nyuvoj pouti je od 30 dní zemléhoda priso glász za eden dén. Szilnoga glásenya potrejb- csina je nezracsunano tákse- féle gornájdjenya vözmíslenye vodilo, ali glászov daleposíla- nye je szamo té grátalo za isz- tino zvönréda náglo, gda szo na tou lektericsnoszt zácsali goriponücati. Lektericsnoszti trno velke nágloszti szpodobnoszt je zse rano zbidíla ono miszel, ka za glász-posílanye more prílicsna bidti. 1774-ga leta je vu sváj- cerszkom Genfi Lessage porá- csao nájprvle lektericsnoszt na te cil. Ali po nyem porácsamo te- legrafejranya formo szo nigdár nej nücali, ár je obravnávanye zsmécsavno, a b c líter prí- pravni 24 vlejkov bi pa zvön- réda doszta kostalo. Vu 1816-om leti je eden engliski vözbrodec, niksi Ro- nalds je na dvoujoj koncsnoj stáciji edno k-drügoj popolno glíno vöre nápravo posztavo gori. Vszáka vöra náprava z-li- terami napíszani kroug gnála. Kroug sze je za ednim lüknyasz tim pokrivalom obracsao ino szkousz lüknye sze je tiszta li- tera szkázala, stero szo na drü- goj stáciji z-lekterisom ozna- mejnili. Csi je potrejbna litera prisla k-lüknyi, kroug je na edno megnenye sztano. Tak doblene litere dojszpíszano, je gotov bio po lekteriskoj pouti poszláni glász. K-toj nápravi je zse nej trbelo 24 drodov, nego zadoszta szta bilá dvá tüdi. Med tejma je eden neszo, drügi pa prineszo glász. Ro- nalds-a náprave szo sze vu Angliji trno razsürile ino vu ménsi várasaj szo escse pred 30 lejtaj itak bilé vu nücanyi. Morze je 1844-ga leta na popolnejse napravo te appará- tus vu tákso formo, ka je litero kázajoucsi kroug odsztrano ino na nyegovo meszto je táksi apparátus namesztio, steri po lekteriske moucsi pouti máli zdigács gene. Zdigávajoucsega rudeca k-konci je plajbász na- právleni, odszpodi pa vöra ci- linder obrácsa, z-steroga sze papérni pantlik szücse doli. Csi zse zdaj sze zdigávajoucsi ru- dec dugsi cajt tézsi doli na pa- pérni pantlik, té linijo szpíse doli na nyem, csi kracsisi cajt, té piknyo naprávi. Z-tej píkeny i linij príde vö potem a b c. Na príliko A litere znamejnye je:—... C litere —.—. D litere —.. i tak dale. Morze telegráfa je tou náj- véksa falinga, ka na nyem je primejrno malo telegrámov mogoucse nadaljávati. Nájbo- le privadjeni telegráfiszt je nancs nej mogoucsi na vöro od 300 rejcsi vecs doli szklonckati na Morze masíni. Tou je velki várasov k-premenbni sztánam priglíjano trno malo. Záto szi potem tak pomágajo na toj ne- vouli, ka na ednom i rávno tisztom droda vlejki vu rávno tisztom cajti nej szamo ka doli dájo, nego gori tüdi vze- mejo telegráme. Tak je potem telegrávszkoga apparátusa doprinesávanya szpodobnoszt dupliska. Ali hitro sze je po- szvedocsilo, ka je niti vu ták- so formo nej prípraven velke premenbe zselejnyam. Záto szo novejse telegráfszke masíne zbrodili vö, steri szo doszta bole prípravni za te cil. Med té szlísi Hughes-ov te- legráfszki masin, steri zse ne dáva dale vu piknyaj i literaj glásza, nego litere tézsi na te- legrámszki papérni pantlik. Te pantlik prikelijo gori na tiszti telegrámszki líszt, stero- ga adreszejranci vu rouke pos- lejo, ali na Morze-jovom masí- ni gorivzéta znamejnya postin- szki csesztník posztávi vu písz- mo. Na Vogrszkom sze je prvo lekterisko telegrafiscse 1847 decembra 26 oudprio med Po- zsonom i Becsom. Med Pozso- nom i Pestom je ausztrianszka vláda 1850-ga leta telegrávsz- koga voda rédjenye ino escse vu tom leti je tüdi szkoncsala. Do 1867-ga leta je na Vogrsz- kom escse szamo 326 telegra- fiscsa bilou. AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ D O L L Á R E plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi. SIFKARTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno. ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo. KISS EMIL Bankhizsa 133 Second Ave New York. Michael Palásthy 827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA. Oprávlam vszeféle lekte- risko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca. P A Z K A ! P A Z K A ! Vszi tiszti, steri prehladjenoszt, reuma, plécsnebolez- ni ledevgyé, roké, nogébolezni, kasla, obíszt; zsa- lodcnom betegi ali vu kaksem drügom betegi trpíjo, naj sze zvüpaznosztjov obrnéjo k-meni Diana Vrácsne Toplice JOSEPH HORVÁTH 809 E. 4th Street Bethlehem, Pa. (So. Side). Telephone : 2174 Bridgeport, Conn. i Krajína ZAVÜPAVNIK: TKÁLECZ ISTVÁN 92 Pine Street Bridgeport, Conn. KOLETÁR JÓZSEF PENEZEPOSILAJOCSA, SIFKARTE, NOTÁROSKA INO SZEKOLÁCIJE KANCELAJA 401 HANCOCK AVE. BRIDGEPORT, CONN. Vsze ete zloucs prisztájajou- cse zavüpnoszti rédno i düs- novejsztno dokoncsa. Vu sztárom kráji bodoucsi dugovány sze obrnte kmeni z-cejlov zavüpnosztjouv LESKO JÁNOS i SZIN szta vu cejloj Connecticut drzséli i Bridgeport várasi jedíni Vogrszki Pogrobnik i Balzsamérar, kí nájfalej i za nájfalejso cejno zgotovimo pokopáliscse z-nasimi lászt- nimi automobilami. Átresz : JOHN LESKO i SZIN 328 Hancock Ave. Bridgeport, Conn. Tel. Barnum 125 Mí Vö z-Trzstva Idemo CEJNO SZMO NA POLOJNO DOJ PÜSZTILI KÁHLE, stere szo kostale $79.00 zdaj szamo $55.00 POHISTVO zdaj na polojno cejne lehko küpite. MATTROCJE z-fájnszke vune $18.00, zdaj $12.95 Zdaj máte príliko szebi fál küpití vaso potrejbcsino. Feldman Bratovje 332 HANCOCK AVE., BRIDGEPORT, CONN. M. SMILOWITZ FÁRBAR, PAPÉRAR i MÁLAR PRIMENI DOBITE VSZEFELÉ FÁRBO, OLI I GLAZSOJNE 357 HANCOCK AVE., BRIDGEPORT, CONN. J. WEINTRAUB PEROUTNE ZSIVÁZNI TRZSEC 311 PINE STREET, BRIDGEPORT, CONN. Primeni dobíte zsivoucso zsivázen küpiti, píscsance, kokousi i goszí. Primeni dobíte posteno i rédno vö- obszlüzsávanye. KÜPITE VASE BOZSICSNE DÁRI PRI MELLITZ-I Ár prinasz dobíte to nájbougse blágo za nájfalejso cejno. Odávamo vszefelé Zsenszki i Moski GVANT ino CIPELE. CHARLES MELLITZ 272 SPRUCE ST. BRIDGEPORT, CONN. Hungaria za Pipo Dohán —Szi Lehko Zapovejte— Vu 5 i 10 füntov Paklinaj, 50 centov eden fünt. Edno Vogrsz- ko pipo k-coj dobíte k-vszákomi zrendelüvanyi. Vu Bridgeporti po füntaj tüdi dobite küpiti té dohán. Plácsate ga, gda ga dobi- te. Z-sztároga krája pipe tüdi dobíte küpiti prinasz. Atresz: HUNGARIA PIPE & TOBACCO MFG. 186 Pine Street Bridgeport, Conn. Tel. Noble 1030 West End Cash Meat Market JOHN KUCSERA LÁSZNIK Nájbougse meszou, kolbásze po domácsem naprávlene, spék, krvaice primeni dobíte 425 HANCOCK AVE. Bridgeport, Conn. Vszefelé Gotovi Gvanti, ZGORNYIKAPUTJE, PLATNO I CIPELI sze za nájfalejso cejno dobí pri S. KLEIN-i DRY GOODS STORE 347 PINE STREET, BRIDGEPORT, CONN. Küpite vaso Bozsícsno potrejbcsino zse zdaj, naj sze ognete velke sztejszke JOS. ZADRAVECZ Perôtne Zsivázni Trzsec 465 SPRUCE STREET BRIDGEPORT, CONN. SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti. Plá- csajte naprej na nase novine! Szmejsno cstenyé Bake sztrejlanye Mála hcsí: Mama, na lovini je bio papa, gda je tebé za zse- no vzéo ? Mama: Kakse nouro pítanye je tou ? Mála hcsí: No, szamo záto pítam, ár je papa vcseraj tou pravo ednoj pofárbanoj néniki, ka gda je tebé vzeo, je baka sztrejlo. 92 Doszta dela mámo. Potem pa, naj mi nezamejrijo, ali da sze pa jasz ne zselém od etec nikam nej. Trno szam blájzsena eti. Te zádnye recsí je na tühoma, bojazlívo povej- dala vö, szvoje lejpe ocsí je nakla obrnoula, med ste- rim szo nyéne líca biborno fárbo premejnile. — Ali szamo na krátki cajt, — je pravo zazsi- gano mlájsi Zentai. — Szamo na pár dní vász pro- szimo k-nam. Kalmárovi szo sze ponízno potüljávali. — Velka obcsesztitev na mojo vnüko gledoucs, — je právla sztára zsenszka ali za isztino je nemo- gocsno... — Zahválni samo nyim za tou, ali nemremo bidti brezi nyé, moj goszpoud. Jedína nasa pomoucs, — je nadaljávao zsené recsí vödopuniti Kalmár. Sztári Zentai je szkoron csemeren grátao na za- tájanye nyegove prosnyé ino nej je mogo szkriti szvoji csemérov. — Nemrem idti, moj goszpoud, — je právla Mari. — Nemogoucse. Lehko szi míszlijo, ka eti mam meszto pri sztarcaj, kí bi brezi méne trno od- vrzseni bilí. Vidlo sze na nyénom glászi i znásanyi, ka bi na kráci rada oprávila, ka nyej je na zmécsavo te po- lozsáj, poglédnenye ino mantránye, stero je pokrátiti zselejla; tou szo vszi napamet vzéli. Mládi Zentai je escse edno probo vcsino, ka naj jo naráta. — Gda szmo v-zími eti bilí, je pravo blizse sztoupivsi k-Máriki ino sze doli prigno k-nyej, ka naj jo v-ozsí gléda, — szte tou obecsali, ka na szpro- tolejtje tá prídete, ino té szte tou pravli, ka v-zími nemrete prídti. Poumlite, Mari goszpodicsina na 89 Zdaj naednouk je na pamet prislo Péteri posta- mestra pripovedávanye. — Nej szta obprvim eti. Vaso szesztro szta odpelala pred pár meszeci ? Jelibár ? Zdaj je Mari poglédnola z-csüdivanyom na nyega. — Znáte ? — píta dvojécs. — Sznocskar szte ví píszmo doubili z-Pesta, od szesztre. — Z-steroga szam zvejdla, ka Zentajovi dnesz eszi prídejo. — Ino té glász vász je presztraso natelko ? — Oh, ár znam, ka tou meni nevolo zroküje. — Ino je tou nej mogoucse odvrnonti ? — Nej. — Te pa odídete zsnyima ? — Ráj merjém. Ali szamo tou me obráni od nyí. Péter je zamísleno preglejüvao deklo. Niksa csüdna, nerazlozsena bolezna abcsütnoszt je obszej- la nyegovo düsa na ono míszel, ka eta lejpa krajína zgübí szvojo poéticsno oszobo. Náglo szkoncsanye sze je popríjalo vu nyegovi mozgáj. — Vküpno va sla vu jágerszko hizso, — je erkao. — Delo máte z-sztárim apom ? — píta posztrá- seno Mari. — Nemam, ali ovak szam tüdi tá namejno príd- ti. Scsém znati, ka de sze tam godílo. Mari je brezi rejcsi sla kre nyega. Mucsécs szta sla naprej, eden vszáki z-lasztiv- nim mislejnyom zaposzláni... 6. sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ DARÜVANYE NA ERDÉCSI KRIZS ZAKAJ NAJ DARÜJEMO Ka naj darüvnícke prirazmijo ino szpoznajo toga dela cíle, po- trejbno je naj vszáki keden pred cstejoucse prídejo one pítanya i odgouvori, stere szo od rázlocsni drüstvov notri szprávlene na té cio. Etoga kédna cstenyé vszebina je odszpodi notri pokázana. Family Welfare Association (Familie dobrotivno drüstvo) P. Ka je cio Family Welfare Association ? O. Pomágati familiam, stere bi sze ovak nej mogoucse bilé goridrzsati od rázlocsni zrokov volo. Familia je on bázis na sterom je nasega drüstvenoga tiváristvenoga zsítka zidín gorizozídana i naj sze tou po- mága, te je pomoucs dána ná- rodi i országi. P. Kakso pomoucs dá i kak csiní szvoje goridánye eto drüstvo ? O. Vu prevnougi pripetjej je po- trejbno dati pomoucs familiam i opoutenye naj nepríde zmes- linga vmejsz vu familiji i naj mirovno zsivé med szebov. Gda je potrejbna materiálna pomoucs, sze tüdi dá. P. Kakse preiszkávanye sze vcsiní prvle kak je familiji materiál- na pomoucs dána ? O. Gda je potrejbno, pomoucs sze dá naednouk táksini lüdém, kí szo pomoucs potrejbni. Vu stiri-dvajszeti vöraj, gda sze preiszkávanye szpuni i zroki szpreglédnejo sze pomoucs i opoutenye dá naj sze násztaji zvrácsijo. P. Ka szo ti glávni zroki, stero familie prineszé vu tákse násztaje, ka naj sze tou drüst- vo za nyé poszkrbí ? O. Táksi kak, beteg brezidelav- noszti, odszkocsenye ali nej po- máganye, familijszka szvája, i drüge familijszke nevoule. P. Kakso pomoucs dá tou drüst- vo, csi beteg vövdári pri fami- liji ? O. Poszkrbeti sze naj vrácsitelsz- ko pomoucs vu nüc vzeme betezsna familia. Poglédajou- joucsa obravnoukinye príde na pomoucs, csi je potrejbno. Gda je potrejbno koga vu spitao szpraviti te ga odposlejo vu St. Lukas spitao. Vu táksem vrejmeni sze familiji vsze po- moucs dá, ka je k-zsítki potrejbno. P. Ka sze pa te dá za pomou- csi, csi cslovek vu nevolo príde záto ár nema dela ? O. Vsze mogoucse sze vcsini naj sze csloveki delo szprávi i po- moucs sze dá dotecsász, ka sze cslovek lehko szam goridrzsi. Drügoga kédna pítanye i od- gouvori bodo rávno od toga szprá- viscsa. Szvejta nájvéksega svin- dlara zsítka tekáj (Dale od 4-ga sztrána.) Vu tom cajti je nyemi zse niksa briga nej bíla k-belgijsz- koj vojszki, szoldacska oblászt ga je zavolo nájrázlocsnejsi krivíc dála iszkati ino vszáki zrok je meo na tou, ka naj sze vu blizsíni belgijszke szolda- csíje niti ne pokázse. Ali Ottó István sze z-tém nej doszta brigao ino natou je jezerniski (ezredes) uniformis oblejko na szébe ino vu tom sze je pokázo notri Allen generálisi na nye- govom zapovednistvi. — Nyí milosztnoszti belgij- szkoga kralá zvönréden követ szam, — sze je pokázao notri Allen generálisi, — moj náj- milosztivnejsi goszpoud szo mi ono zavüpanye dati, ka naj goszpon generálisi Leopoldo- voga réda prvi klász medálijo oszobno prejk dam. Ta medálija je najvisisa belgijszka odloucsenoszt ino generális je prevecs z-velkov radosztjov vzeo znánye od to- ga, ka belgov krao je nyemi tak visziko odlocsitev dao. — Mojemi nájmilosztivnej- semi goszpoudi — je nadaljá- vao Ottó István — je tou zse- lejnye, ka naj eto medálijo med velkov vojszkov parádijov i szvetüvanyom pribodnem na prszi goszpon generálisi. Tak sze je tüdi zgoudilo. Velko vojszko parádijo szo pri- rédili na te ouszveten aktus. Na szvetüvanyi szo francuske ino angolszke szoldacske depu- tácije tüdi tao vzéle, velki szvétek szo napravili, stüki szo treszkali, szoldacske bande szo igrale, szoldacsíja je krí- csala “Hurra !”, tak ka je vsze brnelo, gda Ottó István — vu krasznom jezemiskom unifor- misi, na prszaj z-káksi 20 me- dálijami — kcoj sztoupo k- Allen generálisi, ino je etak erkao: — Vu iméni mojega nájmi- losztivnejsega goszpouda, Al- bert belgijszkoga kralá, z-etim Allen generálisi na prszi pri bodnem eto medálijo, z-sterov szo nyí milosztnoszt Allen ge- nerálisa bilí prijaznivi nájmi- losztivnejse odloucsiti... Vszáka vojszka sze je szalu- tejrala ino potem szo trupe vsze vu parádiji masejrale pred odloucsenim generálisom, pri sterom je tam sztao Ottó István. Od te zvönréda velke parádije szo persze duge árti- kuluse píszale nej szamo tamos nye novine, nego brüsszelszke novine tüdi. Gda szo Albert belgijszkoga kralá vu kabinets koj kancelaji znánye vzéli od toga dela, száseno szo szlejdili, ka gde i gda je odloucso krao Allen generálisa. Glédali szo szlüzsbeni líszt, prejk szo szpo- glednoli dokumente na drouv- ni, ali nindri niksega szlejda je nej bilou tomi, ka bi krao medálijo poszlo amerikanszko- mi generálisi. Szilno szo preiszkávanye zacsnoli, ino potem szo vönajs- li, ka z-ednov zavitnov svind- laríjav sztojíjo zoucsi. Vcsaszi szo kurens dáli vö prouti jezer- níki, persze zaman, ár sze je on vu tom cajti zse vu Biarritz-i kak Maurice Maeterlinck poé- to Paul iména szin zdrzsávao. Ka naj te skandalum vu ni- kakso formo tápogládijo, bel- gijszki krao je rejszan odlou- cso Allen generálisa Leopoldo- voga réda z-velkim krízsom. Ottó István sze je z-tém zse nika nej brigao ino kak Paul Maeterlinck je vu Biarritz-i amerikanszkim zsenszkam zacsno flirtati. Edno Gould iména deklo szi je odébrao za áldov, na szmrt ino na zsítek nyej je hofejro ino sze nyemi poszrecsilo — ár szta zse zaro- cseniva bilá — pár sztoujezér dollárov vöznoriti od nyé. Ta svindlaríja je te prisla na szve- kloucso, gda je biarritzki ma- yor z-prijaznívim píszmom gratulejrao pouleg Brüsszela zsivoucsemi Maurice Maeter- lincki. “Mené je doszégnola ona velka szrecsa, — je píszao med vecsim, — ka velkoga poéto prestímanoga szinü pri zdáva- nyi bom jasz asszisztálivao. Naj mi dopüsztíjo, ka bom Nyim zse zdaj gratulejrao, vü- pavsi, ka csi do Oni tüdi nav- zoucsi pri zdávanyi, bom Nyim oszobno gratulejrao.” Maurice Maeterlinck je per- sze szigurno protestejrao prou- ti tomi, ka on sziná má, ino es- cse bole szigurno je protestej- rao prouti tomi, ka te pojeb pred biarritzkom mayori szi amerikanszko goszpodicsino vzeme za zseno. Ottó István je páli szrecso meo. Na stero je poéto protes- tejrajoucse píszmo prislo, on je zse dalecs bio. Szamo vu Genfi sze poszrecsilo nyega dojprijé- ti, gde je tüdi nikso peszaríjo vcsíno. — Tou morem praviti, — je zamerkao z-csüdivanyom raz- právlanye pelajoucsi szoudec, gda szo Ottó Istvána cejlo pre- minoucsoto vöpresztérali pred birovíjov, — ka szte ví etoga sztotine leta nájvéksi svindlar. Ottó István sze zaszmejao ino je szamo etelko pravo: — Nemo sze stükao z-vami, goszpon szodec. Birovíja ga je na sészt lejtno tezsko vouzo oszoudila. GDA DE VAM POTREJBCSINA NA POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov HARRY KRUPP 843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. Phone Cedar: 5752-W 90 SZÉDMI SZKLEN. K-jágerszkoj hizsi prisévse, szta pokornejsiva grátala. Tüho gnejzdo je bio te máli hram, od ze- lénoga lísztja zaopászani. Kartonszke férange na ouknaj odznoutra dojpüscsene ino vözaprejto vrou- cse, vu dveraj zadrejmano je szedo velki jágerszki pesz, ino csi bi tühiuszki naprézs nej sztao vu mali- ninoga drevja szénci, za szen bi drzsala tühincov prihod, steromi na tühoga brama presztori je nikse- ga szlejda nej bilou. K-dveram prisévse, je mála páverszka dekla sztoupila vö na nyé Kalmárova szlüzsbenica, ino na veszéli je szkrícsala, Máriko zglédnovsi : — Kak dobro, ka idejo goszpodicsina. Rávno zdaj bi mi trbelo ovak vu loug bejzsati, iszkat. — Gouszti jesztejo ? — Tisztiva dvá goszpouda, steriva szta Fánny goszpodicsino odpelala v-zími. — Notri do sli ? — píta Mari Vorböczy-ja. — Persze. Mála szlüzsbenica je vkraj sztoupila z-pouti ino Mari naprej, mladénec za nyouv, szta notri stoupila, kak oucsividno i szásenoszt je zazsigalo vu odznout- ra bodoucsim. Kalmárovi szo zduzsnim postenyom sztanoli gori ino pascsili szo sze grofi na szpréjanye, kí ji je z-prijaznívim zaszmejanyom pozdrávlao. Dvá Zen- taija szta sze nagnola ino sztári jáger je notri poká- 91 zao szvoje gouszte, Verbőczy grofa, kak imánya lásznika je pokázao nyima notri. Mládi Zentai, z-káksov radosztjov sze je zgled- no na Máriko, rávno z-táksov neprijétnov száse- nosztjov je pogledno Verbőczy-ja, kí je trno elegáns- ki cslovek bio. Nemogoucse bi bilou z-potvorje- nosztjov nej poglednoti tejvi dvej mládivi oszobi vküpno prihájanye. — Z-kém naj bodem na szlüzsbo milosztivnomi goszpoudi ? — píta Kalmár, tak miszlévsi, ka je Péter vu vérsztveni poszlaj priso ino tiszte hitro scsé opraviti i potem odhájati zselej. Medtém je sztári Zentai k-Máriki sztoupo, toplo jo pozdrávlao ino pomali sze je v-gucs püszto zsnyouv. — Zahválim nyigovo pozványe, — je právla glaszno dekla, da pa moje sztáre sztarise nemrem povrzsti. Péter, prvle kak bi Kalmári odgovorio, one re- csí zacsütécs, sze je prouti Máriki i sztáromi Zenta- ji obrno. — Nam vszém zsaloszt naprávite, — je nadaljá- vao Zentai zgucsávanye, — Za gvüsno szmo vzéli, ka ví szprímlete Fánnyke pozványe ino vcsaszi szmo tüdi prisli, ka naj vász z-nami odpelamo. Dekla je ziszkávanyom preglejüvala nyega. Obráz sze nyej vidoucs na szmej obrno. Z-fájnim szoudom je najsla vö, ka tiszta nevarnoszt, od stere je trepetala, escse nej naszledüvala notri. Od Pas- kála szo escse nika nej znali ino jedíno szamo od poglédanya jeszte gucs. Med táksimi násztaji sze nyéna krotkoszt i mirovnoszt vcsaszi povrnoula. — Fánny bi tou mogla znati, — je právla za- szmejano. — V-leti nemrem povrzsti sztáro mamo. Pittsburgh, Pa. i Krajína Zavüpavnik: Markos István 940 Vista Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Naznánye Szlovenci ! Vszém postüvanoim szloven- com dam naznánje, ka szam na nouvom meszti Joseph Hotel oudpro, gde sze dobí vszefelé jejsztvina ino pítvina za primejrno cejno. JOSEPH GOJTAN 817 Chesnut Street N. S. Pittsburgh, Pa. Telephone Cedar 8131-R NOVY’S CAFÉ & RESTAURANT Cor. Madison and Peralto Sts. Pittsburgh, Pa. Postüvani Szlovenci ! Sztavite sze pri John-i na kükli, ár tam dobíte nájbougso jejsztvino ino pítvino. Vszáki szlovenec bo- de z-nájlepsim postenyom vö- obszlüzseni John J. Chapman, lásznik. Vi dobite primeni kü- piti vszákse féle nájbokse Cigáre i Cigaretline, steri szo sztoga nájboksega do- hána naprávleni. Jasz tr- zsim to nájprednyejse blá- go, naprebéranye vu vszáksem iméni. Tüdi vu toj nájlepsoj posztávi decinszko spilo dobite primeni küpiti. FRANK EMBERSITS 923 Chestnut Street N. S. Pittsburgh, Pa. Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. M A L L I N , Vörarszko bauto. 729 E. Ohio Street, N. S. BITTSBURGH, PA. BOZSICSNI DÁRI Nega bougsega meszta za DÁRE küpiti Moskkom ali Pojbom, kak pa eti. — Prevnougo blága na pre- béranye. Cejna je trno niszika, stero vszáki lehko plácsa. EDNO PÁR NASEGA BLÁGA Zsebni Roubcseki Szrakice Holsztiki Mufflerszje Gvanti Zgornyikaputje Strunfe Darivitna Blága Sweaterje Rokajice Kolaposje Sapke I DOSZTA DRÜGOGA BLÁGA. Joseph Patz “MOSKOV i POJBOV BAOTA” 829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. F. N. HOFFSTOT. Szednik GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik Penezna Vrejdnoszt $200.000.00 Cejlo Imánye $350,000.00 NATIONAL BANK OF AMERICA 709-711 East Ohio Street Pittsburgh, Pa. Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi PEOPLE MEAT MARKET JOSEPH FELKÁR, Lásztnik. Szlovenci, ki szi scsé dobro frisko meszou küpiti on sze naj obrné vu mojo mesznico, gde sze dobi szákse féle frisko meszou za rédno cejno. 849-851 E. Ohio St., N. S. Pittsburgh, Pa. Telefon Cedar 9529 Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou náj- boukso blágo za nájrednejso cejno. Horvatski i Szlovenszki Hotel Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA. Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenye JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik. 711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.