Poltnlna plačana v gotovini.
p r
Vépsztveni, politicsni i kulturni tjédnik.
KRAJINA
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. IV. Evf.
Márkisevei, I925. december 20.
Broj 50. Szám.
Magarec je,
sto míszli, ka je né cslovek kí tüdi i nacsi gucsi, kak je pa tiszte pokrajine, ali nyega mater-szki jezik, — tak je pravo g. Radič Štefan, denésnyi vucsenyá minister na v Maribori obdrzá-nom velkom gyűlési. Dobro je csi cslovek vecs jezikov zná, kon-csibár natelko — pravi nadale, — ka zarazmi ovoga, záto vszáki pameten cslovek sze telko na-vcsiti more. Z tém, ka z-szatne nacionálne pretiranoszti nescse szlovén szrbszki ali horvatski gú csati, szrb ali horvát pa né szlo-venszki, tő je né nacionalizem -— je erkao Radič — nego oszlarija. Vszáki jezik je dobro znati, za-nász drzavláne je pa v prvoj vrszti potrébno da sze toga držimo, ár konsolidácijo nase inocs-ne dr'záve szamo tak léko do-szégnemo.
Tő szo bilé recsí, ki szo bilé povšdane nájbole tisztim, kí vsza drüge národnoszti zametá-vajo, z-nyí materszkoga jezika sze norcsárijo, csirávno je tiszti tak szlovanszki, kak té. I je részan isztina, ka bi mogli prídti do konszolidácije, do mérnoga 'zitka vu szamoj dr'závi, dokecs szam szlovén z-Kranjszkoga, za norca má Prekmurszkoga szlo-venca, vszi szlovenci pa nescse-jo znati szrbszki, obőji pa zame-távati scséjo hrvatskoga. Vendar je pa dr'^áva edna, v nyé sze vszáko narécsje vpostüvati more, témbole pa té, csi vu nyé náv-szküpno scsémo sztvoriti mér i zadovolnoszt bodőcsnoszti i ne-popüsztlivo, csi je toj drzávi imé „Kraljevina Srba, Horvata i Slovenca" dáno.
Nemec, vogrin, cseh i. t. d. szi nemre zatő, csi je on po szvojem sztáni v Jugoslávijo vé-zani; Prékmurszki szlovén szi pa escse bole nemre zatő, csi je nyega gramatiko niscse né predelávao, ka bi menkajőcse nyerni recsí z-tűhinszki jezikov vzeo i tak nyé lépő donécso sztáro formo odvzeo. Brez tákse gramatike pa vendar mámo edno lépő szlovenscsino, stere sze norcsáriti niscse neszmé, ne pa tembole. ár szo té szlovenci lo-jálni, kotrige szlovánszke dr'záve (ednote), z nepremíslenim djanyom pretirane miszli sze nyim vola od dela naj nejemié
vkraj, mrznya sze naj nevceplá-va v lűdi z mr'znyov, ár ki tő dela j rt naszprőtnik szlovansztva,
naprédnoszti i konsolidácije, je pa tüdi — naj z Radiča recsmí zivémo — magarec.
Dr. Markovics Vukasin rablóbandáját százkilencven esztendőre ítélték.
A cetinjei törvényszék befejezte a főtárgyalást Markovics Vukasin dr. rablóbandájának bűnügyében. A vádlottakat a biróság két csoportra osztotta : tizennégyet rablógyilkosság büntette cimén itélt el, tizenött vádlottat pedig betüréses-rablás cimén vont felelősségre. A rablógyilkossággal vádolt rablók közül a törvényszék most nyolcat huszévi, kettőt tizenötévi fegyházra itélt, négyet bizonyítékok hiányában felmentett. Az elitéltek megnyugodtak az ítéletben, kivéve Markovics öccsét, aki kijelentette, hogy felebbez, mert nem érzi magát bűnösnek.
— Bátyám, az orvos, — mondotta az iteletkihirdetés után Markovics — erőszakkal kényszeritett, hogy vele tartsak. Tizenötéves voltam, Nővéremmel Nádával a gimnáziumból hazafelé tartottam, amikor megjelent bátyám rablóival és elhurcolt az erdőbe. Mint tapasztalatlan kalanvágyó gyereknek eleinte tetszett a betyárélet később
azonban, amikor láttam, hogy milyen sok veszély fenyeget, visszavágytam az iskolapadba. Egy izben szökést kisér-reltem meg, de bátyám rablói elfogtak és visszavittek a rablótanyára.
Cetinjében egyébként az a hir terjedt el, hogy dr. Markovics Vukasin aki a mult évben megszökött a cetinjei ügyészség fogházából, szülőfalujában Piberi községben tartozkodik, ahol orvosi működést folytat éz betegeket gyógyít.
A rablóvezért, akit valóságos legenda vesz körül, a piperék őrzik, testőrséggel vették körül, hogy a csendőrség esetleges támadásától megvédelmezik.
Az elterjedt hírek alapján a cetinjei hatóságok nyomozást indítottak annak kiderítésére, hogy Markovics Vukaszin doktor valóban ott tartózkodik-e szülöfelujában.
Radič István Mariborban.
Nagy tetszéssel fogadták beszédjét. — Virágot szórtak Radičra. — 3000 ember vett részt a gyűlésen.
Vasárnap reggel 10 órakor kezdődött meg a szlovén földmives szövetség által Mariborban rendezett nagy gyűlés, melyre Radič István közoktatásügyi minister is megérkezett.
A Narodni dom nagytermének minden kis zuga megtelve várta Ra-dičot. Az utca telve kíváncsiakkal, rendőrségnek kellett kordont húzni. Mint autóján megérkezik Radič, zugó éljenzésbe tör ki a tömeg, ugy szintén a teremben lévők is ugy fogadják.
Pucelj temperamentumos beszédje után Radič emelkedik szólásra. Néma csend mellett alig hallható hangon kezdi meg beszédjét, mignem emelkedőbb hangon vázolja a politi-tika eseményeit, a megegyezést s rövidesen áttér a bizonyítás terére, hasonlatokkal él melyek mindmegannyija derűt, éljenzést, tapsot és helyeslést vonz a hallgatóság ajkára. Számokkal igazolta a tanügy eddigi mostoha kezelését, számokat hozott arra is, hogy Slovenija és Horvátország népe mily mostoha gyermekek
voltak Korošec és Pribičevič kormányzása idejében. (Kár hogy nem tudja azt is, mily mo/tohán bánnak Prek-murjéval is ily tekinteten Ljubljanából. Szerk.) Beszédjében aztán kitér a nyelvüldözésekre, melyeknek foganatosítóit szamaraknak (magarec) nevez.
A gyűlés résztvevői lelkes ovációkban részesítették Radičot s beszédjével legnagyobb ellenfelet is meg voltak elégedve. A minden eilenszó-lás nélkül lefolyt gyűlés déli 12 órakor ért véget, Radičot telehalmozták virággal, s mig autójába nem ült ünnepelte az óriási tömeg. Kíséretével dr. Fanninger védőügyvéd látta ebéddel vendégül.
Pucelj képviselő tovább ott maradt, fogadta a különböző tanácsot kérő földmiveseket.
Klerikálisok által tervezett gyűlés zavarás nemcsak, hogy elmaradt, de a városban mj»st sem lehet hallani mint Radič beszédjének magaszta-lását. Radič a tavasszal Prekmurjéba is eljön.
Marx vagy Koch.
A kormányalakítás kérdésében a helyzet nem változott. A köztársasági elnök folytatja tanácskozásait a pártok vezetőivel, akik kőlömböző követelése-
ket támasztanak. A pártvezérek körében csökkent a bizalom Lutherben, aki kijelentette, hogy a parlament államháztartási bizottsága által javasolt
tisztviselőfizetések felemeléséért a felelőséget nem válalhatja. A miniszterelnök ellen főleg a szociáldemokraták emelnek kifogást, akik jobb szeretnék, ha egy középpártbeli politikus alakitana kormányt.
Luther szombaton délelőtt megjelent Hindenburg einöknél és kijelentette előtte, hogy nem akarja, hogy személye akadály legyen nagykoalíció megteremtésének. Hindenburg a kihallgatás után feladta azt a tervet, hogy Luthert bizza meg ismét kormányalakítással. A legvalószínűbb, hogy a köztársasági elnök egy középpárti politikusnak, valószínűleg Marxnak vagy Kochnak ad megbízást, akiket a pártok igen szívesen támogatnának. Az uj kormányban Luther volt kancellár valószínűleg a pénzügyminiszteri tárcát fogja kapni.
Je vsze mogőcse?!
V Cvetnoj (Bokor) vilici szo z-vrémena povődni edem barikád posz-tavili, gda szo z-peovnice obcsinszke hi'ze vodő vö pumpali. Povőden je odísla, vodé v peovníci 'ze vecs néga, ali barikád escse vedno tam sztoj:. Szirmaski prebiválci z-té vilice, kí po szvojem poszli k-dőmi i z dőma po tmicsnoj nocsi tü hoditi szo prisziljeni, pri szvojoj míszli pozábívsi sze na té barikád, nevejo ka sze má 'znyimi zgoditi, csi sze z tem barikádom obinéjo. Needem pride do nyega, prekobicne sze kak závec, preklinya tő razszvetlá-vo, ali bole povedano obcsinszki urad zavolo toga barikáda, steroga meszto bi Jze dávno i dávno nigdi v drügom k nyerni prisztojnom meszti bilo. Gde jeszte réd i briga za cslovecso var-noszt? Ali naj pitamo tő od »Várasa polepsávajőcse komissije« ? . .
Mariborszka obiászt (razmi céla Mariborszka obiászt), ki je pa v drzávi najvecs škode trpela od povődni, je z-tiszti sészt milijonov dinárov, ki je od vláde kak podpora dána za popláv-lance v drzávi, je szamo 700 jezero z-recsjőv szedemdeszét jezero dinárov podpore dobila. Tő je bfia edna cson-ta za gláden želodec i Prekmurje, kak od gládi poginjávajőcsa hrajina, ki je pa v Szloveniji trpela nájvecs škode z-té csonté kakso drtino dobi? Doszé-mao malo, ali pricsaküjemo previdnoszt i pravico.
B1 a s z i—H i r e h.
—	Poklajeno vápno, krma za !zivino sze dobi za izkázane kotrige kmétsko-ga drüstva v trgovini Čeh in Qáspár.
—	Szmrt 'zene. !Zena trgovca z mešanim blágom v Tišini, Nemec Ste-vana, je preminőcsi tjeden náglo vmrla. Nikák je glászo zandáram i po té szodniji, da bi nyé szmrti mő'z bio krivec, na stero sze je komissija od szodnije z vracsiteli na lica meszta pe-lala, gde je pa vendar zagotovila trditvi neresznicsnoszt, i je dáno dovoljé-nye za pokop.
ozuau £*• Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta y domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1— mati oglaszi 0'70 Din. i dávdk. Pri vecskrát popüszt.	Rökopíszi, kísze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo: Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina MÁRKlSEVClbr. 2 —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;—	Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal 0. posta MURSKA SOBOTA. —: Postatakarék számla száma 12980. :—	Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték. Többszörinél engedmény.
			
k,no
v Murski Soboti.
V NEDELJO 20. decembra popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
Rosita
(Spanjolska ulična pjevačica)
Drama vatrene Špinjolke u 6 Činov/a
U glavnim ulogama: MARY PICKFORD.
ROSITA
die spanische Gassensangerin

VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
—	Cérkevne glászi. Za kápláné szo namesztseni od ev. seniorata v M. Soboti v G. Szlavecse g. Kovács Károly, v D. Lendavo pa g Hári Lipót káplán M. Sobotske gmajne. Duhovniška meszta té szirmaski gmajn szo tak po dugom csákányi dopunjene, na za-dovolsztvo gmajnarov.
—	Carina na pšenico, 'žito, graj^ i. t. d., na szvinyé, 'živino i konye v 'zi-vom i mrtvom sztányi, je zbrlszana. Kontumac v austriji na konye je aust-rijszka vláda odvédla. Zádnyi uradni liszt je tö odrejenyé 'ze prineszao.
—	'Železniška tarifa na oszebni ob-racsáj sze od l.-ga januarja zni'za za od 10 do 20 percentov. Tak je 'zeléla anketa ministrov, v stero je minister obracsája dovolo.
—	'Zenszko drüstvo NI. Sobotske ev. gmajne böde szzvoj presztávleni őszvetek na dén 10.-ga januara 1926. ob-dr'zalo v lokáli kinoja Dittrich, potem pa veszelico po vszé presztoraj hotela Dobrai. 'Ze naküplene vsztőpnice bodo valáne.
— Takarmány liszt, (foszforsavas mész) a Gazdasági egyesület tagjainak elárositja Čeh in Gáspár cég Murska Sobotában.
— A locarnói egyezményt Amerika fegyverrel is meg fogja védeni. Tiau-courtban hétfőn avatták fel a temetőben az elesett francia és amerikai hősök síremlékét. Az ünnepen megjelent Borel tengerészeti miniszter és az amerikai nagykövet. Miután lehullott a lepel a szoborműről, az ámerikai nagykövet lépett a szószékre s arról beszélt hogy hogy szerencsére elültek a harci szenvedélyek, a béke légkőre kezd általános lenni, a népeket a béke vágya tölti el és Franciaország kezdeményezésére olyan szerződések jöttek létre, amelyek a gyakorlatban megvalósíthatók és szilárd alapokra fogják fektetni a békét. A követ után Borel tengerészeti miniszter is a békéről beszélt. Magasztala ar Egyesült-Államok éred-meit é* hangsu'vozta, hogy noha Ame-,ika semmiféle kötelezettséget nem vállalt, bizonvára f -gvveresen lépne fel, ha bármilyen oldalról megszegnék a locarnói szerződéseket.
—	A földmüvelésügyi minisztérium jelentése a búzatermésről. A földművelésügyi minisztérium most adta ki hivatalos jelentését az ország búzaterméséről A jelentés szerint ezidén 1,773.428 hektár volt búzával bevetve mig a mult évben csak 789 115 hektár. Az idei búzatermés 22.403.000 métermázsa, a tavalyi 15.700.000 métermázsával szemben.
—	Csehszlovákiában kizártak ötvenezer textiimunkást. A mindenuntalan megujuló bérharcok következtében a textilgyárosok szövetsge elhatározta, hogy az összes textilmunkásokat kizárja. A kizárás ötvenezer munkást érint.
—	Károlyi Mihály elkobzott vagyonából közművelődési alapítványt létesítenek. Gróf Klebersberg Kuno külügyminiszter kedden törvényjavaslatot terjesztett be a nemzetgyűlésnek, amely szerint Károlyi Mihál/nak a kúria által el-kobbzott vagyonából nemzeti közművelődési alapitvnyt létesítenek. Az alapítvány jövedelméből a javaslat szerint tanulmányi ösztöndijakat valamint segélyeket fognak adni tudományos kutatások céljára, továbbá tuberkulóziskutatóállomást, tüdőbajosok reszére sza-natóriumót, gazdasági szakiskolát és más hasonló intézményeket akarnak létesíteni. A vagyon tulajdonjoga a nemzeti kömüvelődési alapitványá lesz, mint jogszemélyé.
—	„Dober pajdás" című naptárt mint tavaly, az idén is abban a kedvezményes kapják a lapunk igazolt előfizetője és állandó vevői a »Prekmurska Tis-karnába« és „Erdössy könyvkereskedésében" M. Sobotában.
— Sokolsko društvo Murska Sobota priredi 22. decembra ob 8 uri Zvečer v dvorani Dittrich žaloigro »Mlinar in nyegova hči.« Čisti dobiček je namenjen poškodovancem po poplavi. Vredno je, da si vsak ogleda to lepo kmečko žaioigro.
pozo
krojači in krojačice!!!
Iuternational Cutting Academg
London - Paris - Ljubljana.
Od ministra za trgovinu i obrt koncesijonirana krojna akademija u Ljubljani, Stari trg 19. j riredjuje na dan nove godine veliku javnu izložbu svojih krojeva i radova svojih dosa-dašnih učenika.
Na izložbi če izložiti svoje rado-ve posetioci akademije iz ceje države teko na pr. iz Srbije, Hrvatske, Bosne Banata i ostalih krajeva.
Prilikom izložbe podeliti če se dosadanjim posetiocima diplome i svjedočbe, kao 1 razstavne priznanice.
Da omugučima i novim interesen-tima, da do naše izložbe izrade nekoliko krojeva i tako primaju našu pro-duku u krojenju, otvaramo sa danom
15. decembrom
specialni kurs. Posetioci tog kursa dobijaju isto tako poduk kot u ostalim kursevima a imače priliku, da svoje radove izloži.
Akademija je izradila i knjigu o uštedi štofa kod izrade pojedinih komada odela. Kod svakog odela uŠted-nja na štofu jeste od 40%. Knjige se mogu dobiti uz cijena od 50 Dinara. Članovi akademije dobijaju knjige bez-platno, ujedno sa poukom o štedenju.
Za taj specialan kurs mogu dobiti oni, koji ne mogu lično u akademiju i pismenu poduku i to po načinu dopisne škole.
Sve upute i informacije daje direkcija akademije :
J. POTOČT1IK
u Angliji i Franciji izpitani učitelj krojenja LJUBLJANA Stari trg 19.
Naznanilo.
Z-postüvanyom naznányam, p. obcsinsztvi, ka szem vörarszko delavnico z 1. decembrom 1925 — v dvoriscsi g. Cipot trgovca z plátnom — znovics zacsno. Sztenszke, zépne, kak tüdi büdilne vöre sztálno v szkla-discsi. Cíl mi je, da z fái cenami i z vugodnim obszlü'závanyom p. ob-csinsztva podpéranye pridobim. Rázne popravila ptevzemem.
P. obcsinsztva podpéranye pro-szim z-postüvanyom: vörar
Pável Fiiszar
órás
M. SOBOTA Aleksandrova v.
ODDA SZE KRGSMA
za drüge zaposzlenoszti volo z krcsmenim inventálom, i z dvajszeti plügov zemlé (2 logá, 4 trávnikov, 13 orátje i fundus) poszebi ali navküper. Tüdi sze óddá edem mlatilni masin MÁV. 5 HP na krugle v MARKIŠAVCI pri:
KÜHÁR STEVANI
tulajdonát képező jó forgalmú vendéglő és husz hold birtok szabadkézből külön vagy együttesen rögtön eladó* Ugyanitt egy fiatal MÁV 5 HP. golyóscsapágyas cséplőkészlet.
értesiti a n. é. közönséget, hogy órásmühelyét dec. 1.-vel, a Cipot rőfösáru kereskedés udvarában újból megnyitotta. Órák javítását vállalja ; fali-, zseb- és ébresztő órák állandóan raktáron. A cél az, hogy szolid árakkal és pontos kiszolgálással a n. é. közönség szives pártfogását kiérdemelje,
PREKMURSKA POSOJILNICA r. z. z. o. z. v Murski Soboti.
Vabilo.
na izvanredni občni zbor, ki se bode vršil v nedeljo dne 27. decembra 1925 ob 10 uri v Murski Soboti v pisarni g. dr. Škerlaka.
DNEVNI RED :
1.	Izprememne pravil.
2.	Zvišanje deležev.
3.	Slučajnosti.
N a č e 1 s t v o.
LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Oyászkalapok rendelésre 24 ora alatt elkészülnek. Míndenemü kalap alakitások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din.-től, bársony kalapok 160 Din.-től kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, harisnyák, mindenemíi kötöt áru gyermekek és felnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron.
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M. SOBOTA (Berger-féle ház). Szolid Pontos lei-árak I ssEoigálás I

Stevan h-Stevani!
Stevan: János zíma sze pri-bli'záva, kak kaj sztojíte z oblékov ?
János: Eh Stevan ka szi escse od zime premislávate, vem je tő escse dalecs, mámo szi csasz za obléko priszkrbeti.
Stevan: Ali nevéte Vi János, ka je zdaj tiszti cajt, gda szi vsze nakupiti moremo ka nam na zimo trbé, ár je zda falése?
János: Na, na tak je, ali gde szi pa te naj kűpimo ?
Stevan: Ejnye pa te escse tő tüdifpítali ? Vem pa moreta znati ka Stevan k-Stevani, nasi pa k našim morejo idti küpüvat. Jesz szam zadovolen z nasim Májerom, pa bodem zdaj pá tá ső, tő te szolidna firma pa je dönok nas cslovek.
János: Ja Stevan csi je za vász dober, te je za nász tüdi misz-lim, szamo kak je nyegov adress?
Stevan: Tő je szabolija i tr'zovina z gotovo obléko, sto-fami i cájgom: MÁJER STEVAN v M. Soboti Radgonszka cesüa. Tü dobite po fái céni dobro i trplívo blágo.
Jánős: Hvála Stevan za tanács. Zbőgom!