Gimnázium Általános, klasszikus és szakmai gimnázium MŰVÉSZETTÖRTÉNET Kötelező tantárgy és érettségi (280 tanóra) Tanmenet Ljubljana 2023 Tanmenet MŰVÉSZETTÖRTÉNET Gimnázium; Általános, klasszikus, szakgimnázium Érettségi (280 óra) Tantárgyi bizottság, , szerzők: Nina Ostan, SZK Oktatási Intézete, elnök dr. Tine Germ, Univerza v Ljubljani, Filozofska fakulteta, Katedra za umetnostno zgodovino, tag Jasna Rojc, Gimnazija Nova Gorica, tag Alenka Puschner, ŠCRM, Kamnik, tag A művészettörténet tantárgy tantervének korszerűsítésekor a tantárgyi bizottság az 1998. évi érvényben lévő művészettörténeti tantervből indult ki. A tantervet bírálták: dr. Katja Mahnič, Univerza v Ljubljani, Filozofska fakulteta Ljubljana, Katedra za umetnostno zgodovino Lidija Černuta Nowak, Srednja vzgojiteljska šola in gimnazija Ljubljana Szerkesztették: Katja Križnik in Nataša Purkat A szöveget lektorálta: Tatjana Ličen Magyar nyelvre fordította: Livija Horvat A magyar szöveg szaklektora: Atilla Pisnjak A magyar szöveg nyelvi lektora: dr. Anna Kollath Kiadta: a Nevelésügyi és Oktatási Minisztérium, a SZK Oktatási Intézete A Minisztérium részéről: dr. Darjo Felda Az Intézet részéről: dr. Vinko Logaj Ljubljana 2023 A tantervet a SZK Közöktatási Szaktanácsa a 2008. február 14-i 110. ülésén hagyta jóvá. URL http://eportal.mss.edus.si/msswww/programi2021/programi/index.htm Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 142749443 ISBN 978-961-03-0733-4 (Zavod RS za šolstvo, PDF) 2 Tartalom 1 A MŰVÉSZETTÖRTÉNET TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA 4 2 A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI 5 3 CÉLOK ÉS TANÍTÁSI TARTALMAK 6 4 VÁRT TELJESÍTMÉNYEK/EREDMÉNYEK 28 5 TANTÁRGYKÖZI KAPCSOLATOK 29 6 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 30 7 A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE 32 3 1 A MŰVÉSZETTÖRTÉNET TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA A tantárgy vezérgondolata: a képzőművészet fejlődésének és társadalmi szerepének megértése A művészettörténet olyan humán tudományág, amely a képzőművészetben kifejeződő eszmék és társadalmi események történetét mutatja be. Világos és érthető módon ismerteti meg a diákokkal az emberi kreativitás egyik legfontosabb megnyilvánulását, és ezzel jelentősen hozzájárul az ember átfogó megértéséhez, valamint a művészi kreativitás döntő szerepéhez az emberi civilizáció fejlődésében. A tantárgy nyomon követi a képzőművészet fejlődését az őskortól napjainkig, annak jelentőségét és hatását, valamint fejleszti a diákok kritikus hozzáállását a képzőművészeti alkotásokhoz, és alakítja esztétikai érzéküket. A diákok képessé válnak a képzőművészeti alkotások önálló elemzésére, valamint arra, hogy kapcsolatot találjanak a párhuzamos művészeti jelenségekkel (az irodalomban, a zenében, a színházban, a filmben stb.) és a különböző tudományterületekkel. Célja, hogy a diákokat megismertesse a művészi alkotások, a képzőművészetben kifejezett gondolatok, érzések és üzenetek aktív megtapasztalásával, hozzájárulva ezzel a személyiségük fejlődéséhez és a teljes körű, humán neveléséhez. A művészettörténet a diákok személyes kritériumai, a művészetek vívmányai és a történelemről alkotott nézetek kifejezésén keresztül lehetővé teszi, hogy nagymértékben kifejezzék az egyéniségüket, és ösztönzi őket a kulturált párbeszédre és a toleráns állásfoglalásra. A művészettörténet tantárgy alapvető fontosságú a nemzeti kulturális identitás megértése és a szlovén művészet európai és globális kontextusba való integrációja szempontjából is. Kiindulópontot biztosít a művészi alkotótevékenységhez és a művészeti örökséghez való pozitív hozzáállás kialakításához, és kiépíti a megőrzésükhöz szükséges közös felelősség tudatát. Különös figyelmet érdemel a művészettörténet tantárgy interdiszciplináris jellege, amely alapvetően számos más tudományágból származó tudás fontos szegmensét ötvözi. A kortárs művészettörténet egyre inkább a klasszikus képzőművészetben és más vizuális médiumokban kifejezett eszmék történetét jelenti. A művészettörténeti kutatás területe így egyre bővül, és sokoldalúan összefonódik más tantárgykörökkel, amelyeket saját szemszögéből világít meg. A művészettörténet mint választható tantárgy a művészettörténet tantárgy vertikális koncepciójának értelmes folytatása és kiegészítése, mivel elmélyíti, kiszélesíti és megszilárdítja a tantárgy célkitűzéseit és tartalmát a középiskola alsó tagozatában és az általános iskolában megszerzett ismeretekről. 4 2 A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI A művészettörténet:  tudatosítja a képzőművészet történelmi fejlődését;  a szlovén és a nemzetközi művészet válogatott reprezentatív alkotásairól alkot kritikus képet;  képessé tesz a műalkotások megértésére és elemzésére, valamint a művészet konceptuális fogalmainak megértésére;  fejleszti a szépség iránti érzékenységet, a műalkotások és a művészeti örökség megtapasztalását és megbecsülését;  képviseli az alkotás, a műalkotás és a társadalmi környezet közötti kapcsolatot és kölcsönös függőséget;  arra ösztönzi a diákokat, hogy legyenek tudatában a vizuális kultúra és az esztétikai dimenzió szerepének a kortárs társadalomban;  erősíti a nemzeti művészeti identitás mint érték tudatosítását a kortárs globalizációs folyamatokban;  fokozza a múlt alkotásai iránti érzékenységet, és ezáltal azok megbecsülését, gondozását, felelősségvállalását és védelmét; pozitív hozzáállást alakít ki a hazai és külföldi művészeti és kulturális örökséghez;  felkelti az érdeklődést a különböző kifejezési formák iránt, és ösztönzi a művészettel és a párbeszéd kultúrájával kapcsolatos eltérő attitűdök toleranciáját és kritikus elfogadását;  a műalkotások és jelenségek leírásával, valamint a képzőművészettel kapcsolatos attitűdök, kritériumok, nézetek indoklásával fejleszti a verbális kifejezőkészséget;  kiépíti a képzőművészeti alkotások kritikus értékelését, és ösztönzi a saját alkotói tevékenységet ;  megtanítja a különböző források helyes használatát, valamint az információk kritikus keresését és értékelését;  fejleszti az önálló ismeretszerzést és a koncepcióalkotás képességét. 5 3 CÉLOK ÉS TANÍTÁSI TARTALMAK célok tanítási tartalmak BEVEZETÉS A MŰVÉSZETTÖRTÉNETBE MŰVÉSZETTÖRTÉNET A diákok: • a művészettörténetet humán tudományként értelmezik; m e g i s m e r i k a • a művészettörténet mint humán tudomány: munkaterület és az m u n k a t e r ü l e t e k e t ; m e g é r t i k a m ű v é s z e t é s a k é p z ő m ű v é s z e t ala pfoga lma k me gha tár ozása ; ka pcsola tok más humá n f o g a l m á t ; t u d a t o s í t j á k a m ű v é s z e t t á g a b b t á r s a d a l m i tudomá nyokka l; j e l e n t ő s é g é t ; • a képzőművészet történelmi fejlődése; kutatási módszerek vagy alapvető • tudatosítják a képzőművészet történeti fejlődését; megismerkednek a kutatási tudományágak (ikonográfia, stilisztika, morfológia); a képzőművészet kapcsolata a módszerekkel; művészi kreatívitás más területeivel; • megismerik a képzőművészet kulturális-történeti feltételrendszerét és kapcsolatát a • a művészettörténet szerepe az emberi társadalom civilizációs fejlődésének művészi kreativitás más területeivel; megértésében és a modern kulturális horizont kialakításában; • megértik a művészettörténet szerepét az át fogó kulturális horizont • a művészettörténet szerepe a kulturális örökség értékének és a műemlékvédelem kialakításában; fontosságának tudatosításában. • megértik a kulturális örökség szerepét és az örökségvédelem fontosságát. A KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁS ALAPVETŐ MŰFAJAI A diákok: • megismerik a festészet, rajz, grafika és szobrászat legfontosabb műfajait és technikáit; • festészet és grafika: műfajok, festészeti és rajztechnikák, grafikai technikák, vegyes értékelik az anyagok és technikák hatását a művészi kifejezésre; technikák; anyagok és eljárások; • megértik az építészet funkcionális és esztétikai jelentőségét; ismerik az alapvető • szobrászat: műfajok, szobrászati technikák és anyagok; építészeti feladatokat; megértik az anyagok és a szerkezetek szerepét; megértik a • építészet és urbanisztika: az építészet funkcionális és esztétikai jelentősége; az építészet várostervezés szerepét és jelentőségét; alapvető feladatai; az építészeti tervezés alapjai: anyagok és szerkezeti jel emzők; az • megismerik a z iparművészet szerepét és sokszínűségét; urbanisztika jelentősége és szerepe; különbsé ge t teszne k a művé szi é s az ipari for mater ve zé s között; • iparművészet: jel emzők és legfontosabb műfajok; összehasonlítjá k a ké zművessé get és a for mater ve zé st; • formatervezés: műfajok és feladatok; esztétika és funkcionalizmus a formatervezésben; • különbséget tesznek a dokumentum- és a művészi fotó között; értékelik a fénykép • fotográfia: műfajok és feladatok; kapcsolatok a festészettel. szerepét a modern festészetben 6 A KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁS ELEMZÉSE A diákok: • megértik a művészi kreativitás alapvető törvényeit; • a képzőművészeti alkotás alapvető jel emzőinek és törvényszerűségeinek meghatározása; a • képesek az ikonográfiai elemzésre és osztályozásra; megismerik a szimbólumok, képzőművészeti alkotás megközelítése; attribútumok, megszemélyesítések és al egóriák jelentését; • tartalomelemzés: ikonográfia és ikonológia; ikonográfiai elemzés és osztályozás; • felismerik a művészi kifejezés elemeit, megértik a képzőművészeti alkotás szerkezetét; • szerkezeti felépítés vizsgálata: a képzőművészi kifejezés elemeinek meghatározása, kompozíció ismerik a perspektívákat; felismerik a morfológiai stílusokat; és perspektíva; morfológia és morfológiai stílusok; • felismerik a stílustörténeti korszakokat és azok jel emzőit. • stíluselemzés: a képzőművészeti alkotások történelmi és regionális feltételei; korstílusok és azok kifejező jel emzői. AZ ŐSKOR MŰVÉSZETE A diákok: • elemzik azokat a kulcsfontosságú kulturális és történelmi összefüggéseket, amelyek által • az éghajlati viszonyok időbeli és földrajzi meghatározása és felvázolása; a művészet kialakult az őskori művészet, és értékelik annak jelentőségét; megismerik a különböző őskori kialakulása az őskorban: kol ektív és egyéni alkotás; az őskori művészet fejlődési szakaszai. korszakokat. A KŐKORSZAK MŰVÉSZETE A diákok: • megértik a paleolitikum és a neolitikum kori művészet fejlődésének kulturális és történelmi • Az őskőkor és az újkőkor közötti kultúrtörténeti viszonyok felvázolása; körülményeit; • az építészet mint a tér (újra)alakítása az ember igényeinek megfelelően; az építészet célja: • megértik a természetes és mesterséges építészeti formák közötti különbségeket; megértik a lakó- és kultikus terek; az építészet szerkezeti elemei; a legősibb ál andó települések; a kultikus terek jelentőségét; elemzik az első ál andó települések kialakulásának feltételeit; megalitikus építészet és szerkezeti elvei; megismerik az építészet és az urbanizáció legkorábbi változatait és a megalitikus építészet • a kőkorszaki szobrászat kultikus jel ege; a természeti formák alkalmazása; jel egzetes alaptípusait; anyagok, technikák, formák és motívumok; az ornamentika megjelenése; • megismerik a kőkorszaki szobrászat jel emzőit; megértik a val ási ábrázolásokkal és kultikus • a festészet mint tárgyak és kultikus terek (barlang) polikrómiája; a val ási élethez kapcsolódó gyakorlatokkal való összefüggéseket; megítélik az ornamentum szerepét; technikák és motívumvilág. • megértik a festmények szerepét a kultikus barlangokban; azonosítják a festészeti technikákat; felfedezik a szobrászat és a festészet közötti motívumbeli és tartalmi összefüggéseket. 7 A FÉMKORSZAKOK MŰVÉSZETE A diákok: • megértik azt a kulturális és történelmi kontextust, amelyben a fémkorszakok • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; a különböző fémkorszakok kronológiai művészete kialakult, és ismerik a különböző korszakokat; megértik a fémkitermelési fejlődése és főbb jel emzői; az őskultúrák és a fejlett civilizációk egyidejűsége; és a feldolgozási technológia szerepét; • új településtípusok (cölöpházak, földvárak); a temetkezési építészet és a temetkezési • megismerkednek a városfejlesztéssel és az új típusú településekkel vagy életterekkel; helyek jel egzetes formái; • felfedezik a fémmegmunkálás által ösztönzött tervezési lehetőségeket; megismerik a • az agyagszobrászat hagyományának folytatása, a fémek megjelenése és feldolgozása; használati fémtárgyak díszítésének és a dísztárgyak készítésének szokásait. új típusú tárgyak (kovácsolt szerszámok és fegyverek); a fém új szerepe a társadalomban; a fém használati tárgyak díszítése és a fém felhasználása a dísztárgyak készítésénél; a situla készítésének művészete. A AZ ÓKOR MŰVÉSZETE – AZ ŐSI CIVILIZÁCIÓK MŰVÉSZETE A diákok: • megértik a kultúra és a művészet fejlődésének feltételeit az első nagy civilizációk • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása: az ókori fejlett civilizációk előrehaladása; az összefüggésében; tudatosítják a művészet szerepét az ókori civilizációkban; ál ami, val ási és egyéb társadalmi érdekek hatása az ókori civilizációk művészetének megismerik a legfontosabb ókori civilizációk művészetét. alakulására. MEZOPOTÁMIAI MŰVÉSZET A diákok: • megértik a mezopotámiai művészet kialakulásának feltételeit; megismerik a • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; a mezopotámiai művészet fejlődési szakaszai mezopotámiai művészet fejlődési szakaszait; (sumér, babiloni, asszír); • ismerik a mezopotámiai építészet alapvető típusait, és elemzik azok társadalmi • az építészet és a várostervezés jelentősége a mezopotámiai társadalomban; a világi szerepét; és a szakrális építészet jel emzői; a főbb építészeti típusok; • megismerik a szobrászati emlékek jel egzetes formáit, anyagait és technikáit; megítélik • a szobrászat jel egzetes formái; a szobrászat val ási jel ege; az uralkodó kultikus és az uralkodók ábrázolásának jelentőségét; propaganda-eszközként való ábrázolása; • azonosítják a festészeti technikákat, és felismerik a képi ábrázolások ikonográfiai • használati tárgyak festése és építészeti elemek díszítése; val ási motívumok. jel emzőit. 8 EGYIPTOMI MŰVÉSZET A diákok: • megértik az egyiptomi művészet kialakulásának feltételeit; megismerik az egyiptomi • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; az egyiptomi történelem kronológiai felosztása; művészet fejlődési szakaszait; • jel egzetes városi formák (város és holtak városa); a jel egzetes építészeti típusok (sírkamra, • tudatosítják a várostervezés és az építészet szerepét az egyiptomi kultúrában; szentély, lakóépület) kialakulásának és formáinak jelentősége; megismerkednek a sír- és templomépítészet fejlődésével, formáival és funkciójával; • jel egzetes szobrászati feladatok, műfajok és technikák; funkcionális különbségek a • megértik a szobrászat jel egzetes formáinak szerepét; megismerik az egyiptomi kánon monumentális és a kisplasztika között; a szobrászat val ási és uralkodói propagandisztikus szerepét az emberi alak ábrázolásában; jel ege; az egyiptomi kánon az emberi alak ábrázolásában; • megértik a szentélyek és a sírkamrák festményeinek rituális és mitológiai jelentőségét; • szentélyek és sírkamrák festményei; a festészet rituális és mitológiai motívumai; az egyiptomi ismerik az egyiptomi festészet kompozíciós szabályait. festészet formai jel emzői. AZ ÓKOR MŰVÉSZETE – ANTIK MŰVÉSZET A diákok: • azonosítják az új civilizációk létrejöttére irányuló kezdeményezéseket; az ókori (antik) • a Földközi-tenger mint az ókori művészet központja; az régi civilizációk mint az ókori civilizációkat a mediterrán térség jel emzőivel hozzák összefüggésbe. művészet fejlődésének ki ndulópontjai. KRÉTAI MŰVÉSZET A diákok: • megértik a krétai kultúra fejlődésének feltételeit; megismerik a minószi művészet két főbb • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; a krétai kultúra kronológiai fejlődése; korszakát; • a paloták építészete: szerkezet, építési mód és képzőművészeti tartozékok; • elemzik a krétai paloták szerkezeti és szervezeti jel emzőit; • a krétai szobrászat val ási jel ege és szimbolikus ábrázolásai; a tervezés jel emzői; • felismerik a tipikus szobrászati formákat és anyagokat; megértik a szobrászat szimbolikáját és • falfestészet és vázafestészet: tervezési jel emzők, motívumvilág és szimbolikus szerep. val ási jel egét; • azonosítják a krétai festészet főbb motívumait és formáit; megértik a festészet szimbolikáját és val ási jel egét. MÜKÉNÉI MŰVÉSZET A diákok: • megértik a mükénéi kultúra kialakulásának feltételeit; meghatározzák a mükénéi művészet • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; időszakát; • mükénéi építészet: az erődített város koncepciója, épülettípusok, szerkezet és építési mód; a • felmérik az erődített város jelentőségét; megismerkednek a megaronnal és annak szerepével megaron jelentősége a görög szentély kialakulásában; a görög szentély kialakulásában; • plasztikusan formázott aranytárgyak. • ismerkednek a szobrászat alapvető formáival. 9 GÖRÖG MŰVÉSZET A diákok: • megértik a görög művészet kialakulásának feltételeit; meghatározzák földrajzi • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; a görög művészet kronológiai felosztása. elhelyezkedését és kronológiai fejlődését. KORA ARCHAIKUS ÉS ARCHAIKUS MŰVÉSZET A diákok: • megértik az archaikus művészet kialakulásának feltételeit; felfedezik az összefüggéseket az • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; integráció a Földközi-tenger tágabb kulturális és archaikus művészet és más mediterrán civilizációk művészete között; civilizációs terébe; • elemzik a görög szentély szerepét; megkeresik a görög szentély fejlődésének alapjait; • a görög szentélyek építészeti fejlődése, szerkezete és szerveződése; a szentélyek típusai; azonosítják a szentélytípusokat és az oszloprendek jel emzőit; az oszloprendek jel emzői; • megértik a görög szobrászat val ásos jel egét; megismerik a körplasztika jel egzetes • a szobrászat val ási jel ege; a monumentális körplasztika jel egzetes típusai és a típusait és a mitológiai jeleneteket az épületplasztikán; domborművek jelentősége az építészetben; az archaikus kánon az emberi test • azonosítják a kerámiaedények alapvető formáit; megértik a vázafestés fejlődését. ábrázolásában; mitológiai motívumok; • a vázafestészet stílusbeli fejlődése; a kerámiaedények alapformái. KLASSZIKUS MŰVÉSZET A diákok: • megértik a klasszikus művészet kialakulásának feltételeit; • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; • megismerik a görög szentély további fejlődését; megismerik a görög város jel egzetes • az építészetelmélet fejlődése; a szentély továbbfejlesztése és a világi építészet jel egzetes épületeit; megértik az akropolisz és az agora fontosságát a görög városok számára; épülettípusainak megteremtése; a várostervezés fejlődése: az akropolisz és az agora • új hozzáál ást fedeznek fel az emberi testtel kapcsolatban; megismerik a klasszikus kánont; jelentősége; megértik a kontraposzt elveit; új ikonográfiai motívumokat azonosítanak; • új tendenciák a szobrászat fejlődésében: új ikonográfiai motívumok és az emberi alakhoz • megismerik a vázafestészet további fejlődését; a fennmaradt római másolatok fényében való viszonyulás megváltozása; a klasszikus kánon és a kontraposzt; értékelik a monumentális festészet vívmányait. • a vázafestészet továbbfejlesztése; a görög monumentális festészet művei római másolatokban. HELLENISZTIKUS MŰVÉSZET A diákok: • megértik a hel enisztikus művészet kialakulásának feltételeit; meghatározzák a • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; a hel enizmus kulturális központjai és az ázsiai és hel enizmus fogalmát; tudatosítják a hel enizmus jelentőségét a római kultúra egyiptomi elemek átvétele; a hel enisztikus művészet időkerete és folytatása a római, fejlődésében; majd az európai művészet kontextusában; a művészet mint az egyes uralkodók • bemutatják a hel enisztikus urbanizmus és építészet alapvető jel emzőit; hatalmának és az ál am jelentőségének érvényesítésére szolgáló eszköz; 10 • felfedezik a hel enisztikus szobrászat jel emzőit; megértik a szobrászat szerepét az uralkodó • a hel enisztikus építészet és várostervezés jel emzői; imádásában; új motívumokkal ismerkednek meg; értékelik a zsáner fontosságát; • körplasztika és domborművek: a hel enisztikus szépségkánon; az uralkodó személyét dicsőítő • felfedezik és értékelik a hel enisztikus monumentális festészet műveit a római másolatokban. nagy együttesek; új ikonográfiai elemek és más val ásokból származó motívumok behatolása, a portré és a zsáner megjelenése; • hel enisztikus festészet római másolatokban. ETRUSZK MŰVÉSZET A diákok: • megértik az etruszk művészet kialakulásának feltételeit; • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; az őskori művészet hagyománya és más ókori kultúrák • elemzik az etruszk várostervezés jel emzőit; elsajátítják az építészet és a várostervezés hatása az etruszk művészet fejlődésére; jelentőségét a római várostervezés és építészet kialakulásában; • az etruszk város településrendezése; a nekropolisz mint a halottak lakhelye; jel egzetes • azonosítják az anyagokat és a szobrászati technikákat; tudatosítják az etruszk szobrászat épületek és építészeti típusok; az etruszkok hozzájárulása a római művészet fejlődéséhez; val ási szerepét; felfedezik a portréábrázolás szerepét és jelentőségét; • agyag- és fémszobrászat (plasztika): a szobrászat val ási és kultikus jel ege; az etruszk portré • megismerik az etruszk festészet tartalmi és stilusbeli jel emzőit; felfedezik a festmények jel emzői; szerepét a sírkamrákban. • sírok falfestményei; val ási és zsánermotívumok. RÓMAI MŰVÉSZET A diákok: • megértik a római művészet kialakulásának feltételeit; felfogják a római kultúra földrajzi • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; a görög és etruszk kultúra hatása a római kultúrára; dimenzióit; ismerik a római művészet kronológiai fejlődését; • római várostervezés; újítások az építőiparban (anyagok és technológiák); a római szentélyek • tudatosítják az építészet és a várostervezés jelentőségét a római ál am kontextusában; fejlődése; a világi profán építészet jel egzetes típusai, valamint a középületek és a megismerkednek az építőipar technológiai újításaival; megvitatják a középületek és a magánépületek közötti különbségek; Vitruvius mint az építészet teoretikusa; magánépületek közötti különbségeket; felfedezik az egyes épülettípusok jel emzőit; • dombormű-ábrázolások diadalíveken, oszlopokon, szarkofágokon és oltárokon; realista és megismerhetik Vitruviust, il etve munkásságát; al egorikus témák; a körplasztika fejlődése; a portré mint emlékmű és az egyén dicsőítése; • megismerik a domborművek szerepét a római szobrászatban; megértik az al egorikus • falfestészet: padló- és falmozaikok és a pompeji festészet példái; táblaképfestészet; ábrázolások fontosságát az ál ami propaganda kontextusában; megértik a portrék könyvfestészet; mitológiai motívumok, groteszk és zsánerjelenetek, csendélet, tájkép és jelentőségét a római társadalomban; portré. • azonosítják a festészeti technikákat; elemzik a motívumokat; megismerik a könyvfestészet fejlődésének kezdeteit. 11 RÓMAI MŰVÉSZET A MAI SZLOVÉNIA TERÜLETÉN A diákok: • megértik a római művészet kialakulásának és fejlődésének feltételeit a mai Szlovénia • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása (élet a római provinciákban); területén; • római városok, katonai táborok és nekropoliszok Szlovéniában; szakrális és világi építészet; • ismerik a római városokat és azok felépítését; bemutatják a római nekropoliszokat • portrészobrászat; val ási vagy kultikus jel egű szobrászat (sírkövek és mithraeumok Szlovénia területén; díszítése); • értékelik a római kori szobrászat legfontosabb fennmaradt példáit; • a római ókor festészete. • felfedezik a fennmaradt falfestménytöredékeket. KÖZÉPKORI MŰVÉSZET ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET A diákok: • megértik az ókeresztény művészet kialakulásának kultúrtörténeti körülményeit; felismerik • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; az ókeresztény művészet alapvető stilusbeli és annak stilusbeli és tartalmi jel emzőit; ikonográfiai jel emzői; • megismerkednek a keresztény kultikus épületek alaptípusaival; megértik a liturgia • keresztény kultikus épületek: a központi és longitudinális építészet sajátosságai; a római jelentőségét az építészeti tervezésben; épülettípusok és a keresztény liturgia hatása az építészet kialakítására; • felfedezik a szobrászat szerepét és új feladatait; azonosítják a szobrászati ábrázolások • liturgikusan meghatározott szobrászati feladatok; új esztétikai kritériumok érvényesítése; a stílusjegyeit, motivációs jelentőségét és szimbolikus értékét; legjelentősebb ikonográfiai motívumok és szimbólumok; • felismerik az ókeresztény festészet alapvető műfajait; megértik az alapvető ikonográfiai és • a katakombák szerepe az első keresztények művészetében és a katakombafestészet; a stilusbeli jel emzőket; tudatosítják a képek szimbolikus jelentőségét. keresztény kultikus épületek mozaikdíszítése; könyvfestészet; új festészeti kifejezésmód és a leggyakoribb ikonográfiai témák és szimbólumok. BIZÁNCI MŰVÉSZET A diákok: • megértik a bizánci kultúra és művészet fejlődésének kulturális és történelmi • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása; a Bizánci Birodalom mint az ókori kultúra és összefüggéseit; megismerik a stilusbeli és tartalmi jel emzőket; felfedezik a bizánci művészet örököse; a bizánci művészet alapvető stilusbeli és ikonográfiai jel emzői; a korai művészet hatását a nyugati művészetre; bizánci művészet fejlődésének felvázolása a Bizánci Birodalom összeomlásáig; a bizánci • elemzik a kupolaépítés szabályait; tudatosítják az épületelemek szimbolikus értékét; művészet hatása a nyugat-európai művészetre, a Balkán és Kelet-Európa művészetére; • azonosítják az elefántcsont-plasztika stilusbeli és ikonográfiai jel emzőit; 12 • felfedezik a bizánci festészet különböző területeit és technikáit; megértik a • a monumentális centrális épületek kialakulása; egy- és többkupolás épületek; várostervezés liturgia hatását a bizánci templomok festészetére; tudatosítják az ókori örökség és erődépítészet; az épületegységek szimbolikája; szerepét. • elefántcsont-plasztika – stílus és ikonográfia; • a fal-, tábla-, ikon- és könyvfestészet fejlődése; stilusbeli és tartalmi jel emzők; a festészet liturgikus feltételezettsége a bizánci festészetben. MŰVÉSZET A NÉPVÁNDORLÁS IDŐSZAKÁBAN A diákok: • megértik azokat a kultúrtörténeti körülméyeket, amelyekben a népvándorláskori művészet • történelmi fejlemények Nyugat-Európában és az ókori, il etve ókeresztény örökség, valamint született; új művészeti központokkal ismerkednek meg; a germán törzsek művészeti hagyományainak összeolvadása; új művészeti központok és • megismerik az alapvető építészeti típusokat, felfedezik az ókori építészet örökségének területek kialakulása; hatásait; • fa- és falazott épületek alaptípusai; az ókori építészet hatásai (kőből épített szakrális • megértik a szobrászat legfontosabb feladatait; azonosítják a jel egzetes mintákat és díszítési építészet); módokat; • kézművés tárgyak plasztikus díszítése; jel egzetes díszítés, valamint féldrágakövek és zománc • elemzik a könyvfestészet stílusjegyeit. használata; • könyvfestészet (insuláris kéziratok); az angolszász–ír festészet jel emzői. KAROLING ÉS OTTÓ-KORI MŰVÉSZET A diákok: • megértik a Karoling Birodalom létrejöttének kultúrtörténeti körülményeit, felfogják a Római • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása: a Karoling Birodalom és a Német-római Császárság a Birodalom helyreál ításának, il etve az örök Rómának az eszméjét; megértik a Karoling-Szász-ház tagjai uralkodása alatt; Európa mint egységes kulturális tér; az antik kultúra és reneszánsz kulturális jelenségét; művészet új áéledése, nyitottság a bizánci hatások iránt; • új épülettípusokat fedeznek fel; • a monumentális szakrális építészet fejlődése; a kettős kórussal, kétoszlopos nyugati • megismerkednek a Karoling-korszak alapvető szobrászati feladataival; elemzik a homlokzattal és kriptával rendelkező bazilika létrejötte; a kolostorépítészet fejlődése; Karoling és az Ottó-kor szobrászatának stílusjegyeit; • elefántcsont- és bronzszobrászat, valamint aranyműves termékek; a monumentális • azonosítják és megkülönböztetik a Karoling- és Ottó-kori festészet stílusjegyeit; értékelik az faszobrászat megjelenése; a Karoling- és Ottó-kori szobrászat ikonográfiai és stilusbeli antik elemek és a bizánci hatás szerepét; megismerkednek az új ikonográfiai motívumokkal; jel emzői; tudatosítják a könyvil umináció vezető szerepét a korszak festészetében. • a könyvfestészet virágkora: Nagy Károly udvari iskolája és más szerzetesi iskolák; az antik öröksége és a korabeli bizánci festészet hatása; a stilizálás és a naturalizmus közötti stilusbeli szakadás; új ikonográfiai motívumok. 13 AZ ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET ÉS A KORA KÖZÉPKORI MŰVÉSZET A SZLOVÉN TERÜLETEN A diákok: • megértik a kereszténység kialakulásának idején fennál ó helyzetet és a népek vándorlását • a kereszténység elterjedése a mai Szlovénia területén; a vándorló népek szerepe és az alakító körülményeket; ókori (antik) civilizáció hanyatlása; • értékelik a keresztény val ásnak a művészet fejlődésére gyakorolt hatását és a vándorló • a keresztény központok vagy a kultikus épületegyüttesek maradványainak bemutatása; népek szerepét; • előőrsök magasabb területeken és szakrális épületeik; plasztikus díszítés. • elemzik és értékelik a kora középkori művészet műemlékeit. ROMANIKA A diákok: • megértik a román kori művészet fejlődésének kultórtörténeti összefüggéseit; megértik a • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása a 11. század második felétől a 13. század elejéig: a keresztes hadjáratok, a szerzetesrendek és a zarándokutak szerepét a magas középkor keresztes hadjáratok, a feudális rendek és a zarándokutak jelentősége Európa arculatában; művészetében; megkülönböztetik a stílus közös, általános jel emzőit és a nemzeti vagy új művészeti központok megjelenése; a román kori művészet alapvető stílusbeli és regionális sajátosságait; ikonográfiai jel emzői; • ismerik a román kori építészeti stílus általános jel emzőit, és azonosítják a német, francia • a román kori építészet általános stílusjegyei; a román kori bazilika fejlődése; a kolostor- és és olasz román kori építészet stílusbeli sajátosságait; megértik a szakrális és világi építészet zarándoképítészet; a profán (világi) építészet fejlődése; a középkori várostervezés és az sajátosságait; megismerik a középkori városrendezés alapelveit; urbanisztika jel emzői; a német, olasz és francia román kori építészet regionális jel emzői; • felfedezik és elemzik a román kori szobrászat stílusjegyeit; megértik a plasztikus díszítés • a román kori szobrászat stílusjegyei; a szobrászat mint az építészet szerves része (a relief szerepét a szakrális építészetben; felfedezik a körplasztika fő funkcióit; ismerik és szerepe); a körplasztika; a legjel emzőbb ikonográfiai motívumok; azonosítják a legfontosabb ikonográfiai motívumokat; • a román kori festészet általános stílusjegyei; falfestészet; könyvfestészet; a bizánci • elemzik a román kori festészet stílusjegyeit; felfedezik a freskó növekvő jelentőségét; művészet hatása a román kori festészetre; a legfontosabb ikonográfiai motívumok és a megértik a román kori festészet fejlődését és a bizánci művészet ebben betöltött szerepét; festészeti programok tipológiai koncepciója. • megértik a középkori tipológiát. ROMANIKA A SZLOVÉN TERÜLETEN A diákok: • megismerik a román kori művészet fejlődésének kulturális és történelmi körülményeit a • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása: a szlovén terület a 11. század második felétől a 13. szlovén területen; század elejéig; a nemesi családok és az egyház jelentősége, a szerzetesrendek hatása; • felfedezik a román stílus közös jel emzőit és regionális sajátosságait a szlovén területen; 14 • elemzik és összehasonlítják a román kori építészet legfontosabb műemlékeit; • a román kori szakrális építészet jel egzetességei és példái; a profán építészet (várak); • megértik a román kori szobrászat jel emzőit a szlovén területen; • a szobrászat stilusbeli és ikonográfiai jel emzői; • tudatosítják a könyvfestészet fontosságát. • könyvfestészet; a stičnai scriptorium. GÓTIKA A diákok: • megértik a gótikus művészet fejlődését befolyásoló kulturális és történelmi tényezőket; felismerik • a késő középkor kultúrtörténeti jel emzőinek felvázolása: gazdasági fel endülés, a a gótikus stílus általános jel emzőit, és tudatosítják, hogy a gótika különböző tájak és vidékek kereskedelem megerősödése, a városok szerepének növekedése és a polgárság stílusa; kialakulása, a lovagi kultúra szerepe, a prédikáló rendek megjelenése, az oktatás és a • megismerik a gótikus építészet fejlődését, és tudatosítják a regionális stílusokat; megértik a gótikus tudományok fejlődése; a gótika általános jel emzői és fejlődésének vázlata; a gótika katedrális mint teljes műalkotás jelenségét; megismerkednek a profán építészet alapvető mint nemzeti és regionális stílus; jel emzőivel; • a gótikus építészet fejlődésének vázlata a 12. század közepétől a 15. század végéig; a • kutatják a katedrálisszobrászat fejlődését és a felszabadulását az építészeti keretek alárendeltsége stílus nemzeti, il etve regionális feltételei; a gótikus katedrális jelentősége, jel emzői és alól; megértik a stílusfejlődést a korai gótikától a késő gótikáig; felfedezik a szobrászat központi fejlődése; a prédikáló rendek építészete; a profán építészet és fejlődése; feladatait; ismerik az udvari internacionális gótika stílusjegyeit; megismerik a vezető ikonográfiai • a székesegyházak szobrászata: a szobrászat alárendelése az építészetnek, és motívumokat; kiszabadulása az építészeti keretből; szabadon ál ó plasztika, oltárok és miniatűr • megismerik a gótikus festészet stílusjegyeit, megértik a gótikus festészet fejlődését és a különböző plasztika; a szobrászat stílusjegyei (naturalizmus); az udvari internacionális stílus műfajok szerepét; megál apítják az internacionális gótika alapvető vonásait a festészeti szobrászata; gótikus realizmus; késő gótikus barokk; új ikonográfiai motívumok és a médiumokban; elemzik az olasz gótikus festészet fejlődését; megismerik az új ikonográfiai székesegyházak szobrászatának ikonográfiája; motívumokat. • ólomüveg-, freskó-, tábla- és könyvfestészet: általános stílusjegyek; az olasz gótikus festészet sajátosságai; udvari internacionális stílus; gótikus realizmus; új ikonográfiai motívumok. GÓTIKA A SZLOVÉN TERÜLETEN A diákok: • megismerkednek a gótikus művészet fejlődésének kulturális és történelmi tényezőivel a szlovén • a késő középkor kulturális és történelmi jel emzőinek felvázolása a szlovén területen: a területen; városok megnövekedett szerepe, a nemesi családok szerepe, a prédikáló rendek • elemzik a szlovéniai gótika általános jel emzőit és regionális sajátosságait; megjelenése; a gótika mint nemzeti és regionális stílus; • ismerik, azonosítják és értékelik a gótikus építészet legfontosabb műemlékeit; • a gótikus templomok jel egzetes típusai és példái a szlovén területen; 15 • felfedezik a korai és az érett gótikus szobrászat jel egzetességeit; megértik az 1400 körüli • kora-, érett és későgótikus szobrászat a szlovén területen; nemzetközi gótikus stílus és a szlovén művészet részvételét a nemzetközi művészeti áramlatokban; cseh gótika hatása, későgótikus barokk; a legnépszerűbb ikonográfiai motívumok; • megértik a szlovéniai gótikus festészet fejlődését és ikonográfiai sajátosságait; elemzik az • a gótikus festészet fejlődése a reneszánszba való átmenetig; a meghatározó mesterek és összes festészeti műfaj műemlékét. műhelyeik; jel egzetes ikonográfiai motívumok és presbitérium Kranjban. AZ ÚJKOR MŰVÉSZETE RENESZÁNSZ A diákok: • megértik a reneszánsz művészet fejlődését lehetővé tevő társadalmi és történelmi • Társadalmi helyzet Európában a 15. és 16. században: a városál amok felemelkedése; a körülményeket; megismerik az alapvető művészeti központokat és az új művészeti reneszánsz művészet jelentős központjai; a kultúra virágzása; a humanizmus: az ember és technikákat; tudatosítják a humanizmus jelentőségét az ember tisztelete szempontjából. a művész új értékelése; a nyomtatás feltalálása; új művészeti műfajok és technikák megjelenése. KORA RENESZÁNSZ A diákok: • megértik az itáliai és a hol and reneszánsz kulturális és történelmi hátterének • a reneszánsz megközelítően egyidejű megjelenése Itáliában és az Alpoktól északra sokféleségét; összehasonlítják a hol and és az itáliai kor reneszánsz művészet legfontosabb (Hol andia), de eltérő kulturális és történelmi háttérrel; a korai reneszánsz művészet jel emzőit; jel emzői északon és Itáliában; • feltárják a korai hol and festészet jel emzőit; összehasonlítják az északi és az itáliai kor • a korai hol and festészet jel emzői: az olajfestészet jelentősége, a légköri perspektíva iránti reneszánsz festészetének jel emzőit; érdeklődés, tartalmi sajátosságok; • megismerik a kora reneszánsz festészet által bevezetett újításokat; megismerik a központi • itáliai festészet: újítások az emberi alak és a kompozíció megtervezésében, a perspektíva ikonográfiai motívumokat; és a képi tér előrehaladása; a legfontosabb ikonográfiai motívumok; • tudatosítják az ókori szobrászat hatását; azonosítják és elemzik a reneszánsz szobrászat • itáliai szobrászat: az antik szobrászat hatása, a realizmus felkutatása, az anatómia stílusjegyeit és esztétikai elveit; ismerik a szobrászat alapvető küldetését; tanulmányozása, az ideális szépség keresése és egy új esztétikai kánon létrehozása; a • elemzik azokat az építészeti elemeket, amelyeket a reneszánsz az ókorból vett át; központi perspektíva törvényeinek betartása a domborművekben; központi szobrászati megismerkednek az új esztétikai kánon stílusjegyeivel és jel emzőivel; megismerkednek a feladatok; reneszánsz urbanizmus alapjaival. • itáliai építészet: az antik hagyományok új áélesztése; stílusjegyek és új esztétikai kánon; új városrendezési elvek; az építészetelmélet fejlődése. 16 FEJLETT RENESZÁNSZ A diákok: • felfogják az itáliai művészet szerepét a fejlett reneszánsz korszakában; tudatosítják a művész • Itália vezető szerepe a fejlett reneszánsz művészetében; a művész zseniként való új státusza; mint zseni új koncepcióját; felkutatják az itáliai művészek hatását a reneszánsz művészet Itália hatása az Alpoktól északra fekvő művészetre; fejlődésére az Alpoktól északra; • itáliai építészet: a kora reneszánsz elveinek folytatása és továbbfejlesztése; a fejlett • azonosítják és elemzik a fejlett reneszánsz építészet jel egzetességeit; reneszánsz stílusjegyei; az ókori, antik építészet reneszánsz építészekre gyakorolt hatásának • bemutatják a fő szobrászati feladatokat és azok fejlődését a fejlett reneszánszban; felkutatása; • megismerik a fejlett reneszánsz festészet stílusbeli és kontextuális jel emzőit; felkutatják a • itáliai szobrászat: a szobrászat központi feladatai és azok fejlődése a fejlett reneszánszban; a firenzei, velencei és római festészet sajátosságait; régészeti leletek fokozott hatása; • ismerik a hol and és a német festészet jel emzőit; felismerik az északi festészet kontextuális • itáliai festészet: a fejlett reneszánsz festészet stilisztikai és kontextuális jel emzői; a három sajátosságait; összehasonlítják az északi és az itáliai fejlett reneszánsz festészet jel emzőit. nagy festészeti központ sajátosságai; a fejlett reneszánsz óriásainak személyes kifejezési eszközei; • festészet az Alpoktól északra: a hol and és a német festészet jel emzői a fejlett reneszánszban; az északi esztétikai eszmény; az északi naturalizmus és a fantasztikus iránti érdeklődés; a reneszánsz metszet fejlődése. KÉSŐ RENESZÁNSZ A diákok: • tudatosítják a késő reneszánsz heterogén arculatát; azonosítják a manierizmus mint uralkodó • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása: politikai, val ási és szel emi válság Európában; a stílus jel emzőit; művészeti alkotásokba bevonul a heterogenitás: a fejlett reneszánsz folytatása, a • felismerik és megkülönböztetik a pal adiánus klasszicizmus és a manierista építészet manierizmus, a késő reneszánsz utáni klasszicizmus; a művészeti alkotás jel emzőit; intel ektualizálódása; • azonosítják a manierista szobrászat stílusjegyeit; • a fejlett reneszánsz klasszikus hagyományának folytatása és továbbfejlesztése az • elemzik a festészet formai és tartalmi újításait. építészetben: a pal adiánus klasszicizmus és annak jelentősége a nyugat-európai építészet fejlődésében; új, nem klasszikus építészeti megoldások keresése: manierista építészet; • a manierizmus mint a késő reneszánsz szobrászat uralkodó stílusjegye; a manierista szobrászat stílusjegyei; a manierizmus az iparművészetben; • a manierista stíluselemek túlsúlya a késő reneszánsz festészetben; a manierista festészet formai és tartalmi újításai. 17 RENESZÁNSZ A SZLOVÉN TERÜLETEN A diákok: • bemutatják a 16. század társadalmi és történelmi helyzetét és a reneszánsz művészet • a 16. századi művészet fejlődését ösztönző körülmények felvázolása a szlovén területen; a kialakulásának tényezőit; stílus alakulása: a gótikus jel egzetességek megőrzése, valamint az északi és az itáliai • megértik a szlovén terület reneszánsz építészetének regionális helyzetét; megismerkednek hatások fokozatos elterjedése; a világi építészet legfontosabb típusaival és a szakrális építészet reneszánsz elemeivel; • a világi építészet legfontosabb típusai és a szakrális építészet reneszánsz elemei; • felismerik a reneszánsz szobrászat jel emzőit a szlovén területen; • a szlovén reneszánsz szobrászat stílusbeli és ikonográfiai jel emzői és példái; • felfogják a gótikus és a kora barokk hagyományok közé ágyazott szlovén reneszánsz • itáliai és északi hatások a szlovén reneszánsz festészetben; a reneszánsz il usztrált grafikák, festészet sajátosságait; tudatosítják az il usztrált grafikák, nyomtatványok jelentőségét. nyomtatványok jelentősége. BAROKK A diákok: • bemutatják a barokk művészet fejlődését befolyásoló körülményeket; megvizsgálják annak • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása: abszolutizmus és a katolikus egyház val ási földrajzi és időbeli dimenzióit; megismerik a barokk művészet főbb jel emzőit a különböző megújulása; a barokk alkotóközpontok; a barokk művészet sokszínűsége és az egyes vidékeken; vidékek művészetének különbségei; az egyes művészeti műfajok határainak átlépése és az • megismerkednek a barokk építészet újításaival; felismerik a szakrális építészet jel emzőit; összművészeti műalkotás jelentősége; megismerik a római barokkot és annak hatását az Alpoktól északra fekvő építészetre; • a római barokk építészet mint a pápai hatalom és az el enreformáció jelképe; az Il Gesù felfogják a barokk udvar politikai és propagandisztikus szerepét; érzékrelik a természet és mint a jezsuita egyházi építészet prototípusa; a kastély mint az abszolutista uralkodó az építészet új kapcsolatát; politikai propagandája; a barokk park: a természet leigázása az építészetben; az olasz • értékelik a barokk szobrászat jel emzőit; megvizsgálják a plasztikus díszítés jelentőségét az barokk hatása a barokk építészet fejlődésére az Alpoktól északra; építészetben; megismerkednek a formatervezés műfajaival és szerepével; • épületplasztika és berendezési tárgyak; önál ó szobrászat és a szökőkutak szobrászati • megismerik és megvizsgálják a különböző európai vidékek festészetének általános berendezése; formatervezési termékek és szerepük a teljes műalkotásban; stílusbeli és jel emzőit; értékelik a fény új szerepét és jelentőségét, megértik az itáliai il uzionista ikonográfiai újítások; festészet fejlődését; megfogalmazzák a flamand és hol and festészet közötti • barokk festészet: stílusjegyek és technikai újítások; a festőakadémiák szerepe; il uzionista különbségeket és azok okait; felfogják a festőakadémiák szerepét. festészet; az olasz, flamand, hol and, spanyol és francia festészet ikonográfiai és stílusjegyei. 18 BAROKK A SZLOVÉN TERÜLETEN A diákok: • összevetik a barokk művészet megjelenését a katolikus val ás megújulásával; értékelik az • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása: a katolikus val ási megújulás és az Academia Academia operosorum szerepét; felismerik Ljubljanát mint a barokk művészet központját; operosorum jelentősége; Ljubljana mint a szlovén barokk központja; a helyi művészek megfigyelik a szlovén művész társadalmi érvényesülését; felemelkedése; a barokk művészet virágzása a szlovén területen; regionális hatások – olasz és • felismerik a Carniola és Stájerország barokk jel egzetességeit és különbségeit; közép-európai művészeti hatások; carniol és a stájer barokk; • elemzik a szakrális és világi építészet jel emzőit; új épülettípusokat ismernek fel; • új épülettípusok a szakrális építészetben; a világi építészet felemelkedése; a ljubljanai megismerkednek Ljubljana barokk építészetével; műemlékek mint a szlovén barokk építészet csúcspontjai; • elemzik az aranyoltárt; felismerik az ikonográfiai és stílusbeli sajátosságokat, azonosítják az • az aranyoltárok és később más szobrászati alkotások megjelenése; a szlovén szobrászat itáliai hatású és a stájer szobrászat vonásait; stílusbeli és ikonográfiai jel emzői; • értékelik a barokk festészet hatásait, stílusjegyeit és motívumait. • tábla- és falfestészet (barokk mennyezeti il uzionizmus); ikonográfiai és stílusbeli jel emzők; a ljubljanai festők köre. ROKOKÓ A diákok: • felismerik a rokokót mint a barokk művészet végső szakaszát; ismerik a rokokó művészet • 18. századi művészeti stílus, amely a barokk utolsó szakaszaként Franciaországban alakult ki, jel emzőit; Németországban, Ausztriában és Velencében került leginkább előtérbe; tendenciája a • felismerik a német rokokó sajátosságait; a belsőépítészeti tervezést kulcsfontosságú dekorativitás, a jel egzetes ornamentika használata, a könnyedség, a játékosság, a építészeti feladatként fogják fel; azonosítják a dekoratív jel emzőket és a rokokó kifinomultság; az egzotikus motívumok és tárgyak divatja; ornamentikát; • a rokokó elterjedése a német és osztrák tartományok monumentális világi és egyházi • felfedezik a szobrászat dekoratív szerepét és a porcelán megjelenését; építészetében, Európa többi részén elsősorban a belsőépítészetben fejeződik ki; a rokokó • megismerkednek a francia, olasz és angol rokokó festészet jel emzőivel, motívumaival és építészet jel emzői; sajátosságaival. • a szobrászat dekoratív szerepe; a kisplasztika és a porcelán jelentősége; • a francia, olasz és angol rokokó festészet stílusbeli és motivikus sajátosságai. ROKOKÓ A SZLOVÉN TERÜLETEN A diákok: • megvizsgálják a szlovén rokokó hatásait és azonosítják jel egzetességeit. • a rokokó elterjedése a szlovén területen: kezdeményezések, jel emzők és műemlékek. 19 A 19. ÉS 20. SZÁZAD MŰVÉSZETE NEOKLASSZICIZMUS A diákok: • megkülönböztetik a klasszikus, a klasszicizmus és a neoklasszicizmus fogalmak jelentését; • a kultúrtörténeti helyzet felvázolása: a francia felvilágosodás eszméinek hatása, a francia megértik a régészeti felfedezések és a művészetelmélet szerepét; megismerik az forradalom, Napóleon felemelkedése; új régészeti felfedezések, az akadémizmus és a akadémizmus és a historizmus fejlődését; historizmus haladása; • felismerik a neoklasszikus építészet stílusjegyeit; felismerik az antik építészeti nyelv • a neoklasszikus építészet általános stílusjegyei; az antik művészet restaurálása; a nagy hatását; perspektivikus várostervezés kialakulása; az empire stílus és szerepe a belsőépítészetben; • azonosítják a neoklasszikus szobrászat stílusjegyeit és tartalmi jel emzőit; felkutatják az • a neoklasszikus szobrászati stílus jel emzői és motívumai: inspiráció a klasszikus antik akntik művészettel való kapcsolatokat; művészetből, a neoklasszikus esztétikai kánon, az antik mitológia elmélyített feldolgozása; • felismerik a neoklasszikus festészet stiláris és ikonográfiai jel emzőit; felfedezik az új • a neoklasszikus festészet általános jel emzői; az ókori, antik erkölcshöz és etikához kötődő témák bevezetésére irányuló impulzusokat. üzenet hangsúlyozása. NEOKLASSZICIZMUS A SZLOVÉN TERÜLETEN A diákok: • elemzik azokat a körülményeket, amelyek megakadályozták a neoklasszicizmus szélesebb • a 19. század eleji társadalmi és történelmi körülmények felvázolása a szlovén területen; körű kibontakozását a szlovén területen; azonosítják az építészet egyes stílusjegyeit; erős kötődés a barokk hagyományhoz; • megismerkednek a neoklasszikus festészet jel emzőivel és a 19. századi szlovén • a klasszicista stílusjegyek kevésbé hangsúlyos alkalmazása az építészetben; festészetben betöltött szerepével. • a neoklasszicizmus stíluselemei a szlovén festészetben. Történelmi stílusok az építészetben A diákok: • megértik a múlt iránti érdeklődés és a történelmi stílusok inspirációja közötti kapcsolatot; • a múlt iránti érdeklődés, amely a nemzeti öntudat felébresztéséhez azonosítják a neostílusok jel emzőit és szimbolikus jel egét; felfedezik az új technikai kapcsolódik; vívmányokat és anyagokat az épületek építésében. • ihlet merítése a történelmi stílusokból, és új építési technológiák alkalmazása a neostílusok tervezésében. 20 Történelmi stílusok az építészetben a szlovén területen A diákok: • megértik a historizmus elterjedését az Osztrák–Magyar Monarchiában, amely a nemzeti • historizmus a szlovén területen és annak politikai kapcsolata az Osztrák–Magyar öntudat növekedésével nemzeti hangsúlyt kapott. Monarchiával. MÉRNÖKI ÉPÉTÉSZETI TERVEZÉS A diákok: • felmérik az ipari forradalom, az új technológiák, az építkezések és az építés sokféle • az ipari forradalom és az új technológiák hatása és következményei az építészetre; az új építési feladatának hatását a mérnöki építészet fejlődésére; megismerkednek a felhőkarcoló feladatok és az új épületszerkezetek megjelenése, amelyek idővel egyre hangsúlyosabb kialakulásával és a funkcionális építészet kezdeteivel. esztétikai szerepet kapnak; az Egyesült Ál amok jelentősége a magasépítés fejlődésében. Romantika A diákok: • felismerik a kor kultúrtörténeti és társadalmi változásait; a romantikát mint a lélek ál apotát • az európai kultúrtörténeti helyzet felvázolása; a művész új helyzete a 19. században (saját fogják fel, és felfedezik a művek stiláris heterogenitását; kezdeményezésre alkot); a kiál ítások és az újságokban megjelenő műkritika korszakának • elemzik a romantika tartalmi és formai jel emzőit, és tudatosítják a romantikus festészet kezdete; a romantika mint a lélek ál apota; nemzeti jel egének előtérbe helyezését; • az új tartalmak és új művészi kifejezés tudatos keresése a festészetben (alkotó • a barokk plasztikahagyomány keretein belül azonosítják a romantikus szobrászat új szubjektivitás); a romantikus festészet nemzeti vonulata: a német, az angol és a francia tartalmait. romantika jel emzői; • a romantikus szobrászat stíláris és tartalmi jel emzői. ROMANTIKA ÉS BIEDERMEIER A SZLOVÉN TERÜLETEN A diákok: • megfontolják a biedermeier felemelkedésének okait, és a biedermeiert a kor tipikus közép-• a társadalmi és történelmi körülmények hatása a biedermeier mint tipikus polgári kultúra európai polgári kultúrájaként értelmezik; kialakulására a bécsi kongresszus után; a romantika mint kísérőjelenség; • megismerkednek a biedermeier és a romantikus festészet tematikájával, stílusával és • festészet: a biedermeier témája és stiláris jel emzői a szlovén területen; a tájképfestészet szerepével a szlovén területen. elterjedése a romantikus tendenciák függvényében. 21 REALIZMUS A diákok: • megismerik a realizmus kialakulását befolyásoló kulturális és történelmi körülményeket; a • a realizmus kialakulását befolyásoló kulturális és történelmi körülmények felvázolása; a realizmust olyan irányzatként értelmezik, amely a mindennapi valóság minél objektívebb realizmus mint a valóság minél objektívebb ábrázolása; ábrázolására törekszik; • a realista festészet általános stiláris és tartalmi jegyei: a valóság rögzítése érzelmek • ismerik a realista festészet tartalmi és stiláris jegyeit; értékelik a művész társadalmi kimutatása nélkül; politikai aktivizmus és a művészek kötelezettségvál alása, a paraszti szerepét, és megfigyelik az új motívumok megjelenését. munka és a kisember dicsőítése; a plein air festészet megjelenése a tájképfestészetben. REALIZMUS A SZLOVÉN TERÜLETEN A diákok: • felfogják, hogy miért dolgoznak szlovén művészek külföldön; • az irányzat létrejötte egy szűk művészi körben, megfelelő hazai társadalmi háttér nélkül; • ismerik és megértik a szlovén realista festészet stiláris és tartalmi sajátosságait; európai művészeti központok, ahol a szlovén realisták tevékenykedtek; • azonosítják a realizmus elemeit a szobrászatban. • a szlovén realista festészet alapvető stiláris és tartalmi jegyei; • a realizmus térhódítása a szobrászatban; ragaszkodás az akadémizmushoz és a historizmushoz. Impresszionizmus A diákok: • egy új, a hagyományos szabályoktól mentes kifejezési módot ismernek meg; érzékelik, • az impresszionizmus mint új kifejezési mód, amely nem tud érvényesülni a hivatalos hogy a festők célja a pil anatnyi fény és a folyamatosan változó valóság megragadása; akadémiai művészeti kiál ításokon, és a kiál ítás alternatív módjai; a motívum mint puszta • megismerkednek az impresszionista festészet stiláris és tartalmi jegyeivel, az új vizuális benyomás kezelése; munkamódszerrel és a tipikus motívumokkal. • az impresszionista festészet általános stiláris és tartalmi jegyei; a festők új céljai, technikái és új motívumvilág. impresszionizmus a szlovén területen A diákok: • értékelik a szlovén impresszionizmust, és felfogják az impresszionizmust mint az első • a szlovén impresszionizmus mint a francia impresszionizmus kései visszhangja és mint a modern művészeti mozgalmat a szlovén területen; szlovén modernizmus megjelenése; • azonosítják a szlovén impresszionizmus tartalmi és stiláris jegyeit. • a szlovén impresszionista festészet általános stiláris és tartalmi jegyei. 22 Posztimpresszionizmus A diákok: • a posztimpresszionizmust heterogén művészeti korszakként ismerik fel; új szel emi • egy stilárisan heterogén korszak felvázolása; a művészek sajátos, személyes kifejezésmódja; a kezdeményezéseket és idegen kultúrákból származó hatásokat figyelnek meg; nem európai kultúrák hatása a művészi alkotásra; • azonosítják a posztimpresszionizmus fő képviselőinek egyéni stílusát és a pointil izmus • a posztimpresszionista festészet mint a különböző egyéni stílusok összegzése; a legjelentősebb jel emzőit; megértik a 20. századi művészetre gyakorolt hatásukat; megismerik a mesterek festményeinek jel emzői; a plakátművészet fejlődésének kezdetei; plakátművészet fejlődésének kezdeteit; • a 19. századi akadémizmustól az új szobrászati technikák és a hagyományos motívumok új • megfigyelik a szobrászat formai újításait, és elemzik a motívumok értelmezésének újításait. értelmezése felé való elmozdulás. Szimbolizmus A diákok: • azonosítják a szimbolizmus kialakulását ösztönző tényezőket; tudatosítják a személyes • a szimbolizmus képzőművészeti megjelenését ösztönző körülmények felvázolása; szoros kifejezés hangsúlyozását a szimbólumok nyelvén; megértik a szimbolizmus jelentőségét az kapcsolat a szimbolista irodalommal; az expresszionizmus és a szürrealizmus előzményei a expresszionizmus és a szürrealizmus fejlődésében; 20. században; • megismerik a szimbolista festők stílusbeli heterogenitását és közös vonásait; értékelik a • a szimbolista festészet stiláris heterogenitása; a szimbolikus műalkotás mint a szimbólumok szimbolista irodalommal való tartalmi kapcsolatokat. művészi nyelve által kifejezett ötlet megtervezése; a szubjektivitás és a személyes szimbólumok hangsúlyozása. SZECESSZIÓ A diákok: • megismerik a mozgalom nemzetközi jel egét és a stílus különböző elnevezéseit; felismerik a • A szecesszió a hivatalosan elismert akadémiai társulásoktól elszakadó új képzőművészeti stílus dekoratív jel egét és alkalmazását az építészetben és a belsőépítészetben; értékelik a alkotókészség; a díszítő- és iparművészet, valamint az építészet megújításának nemzetközi tartalmi és formai újításokat; mozgalma; új esztétikai eszmék és egy szabadabb művészi kifejezésmód kialakítása; a • megvizsgálják az új anyagok és a szecessziós díszítőelemek szerepét az építészetben; a modern technikai lehetőségek és anyagok használata; szecessziós épületet teljes műalkotásként azonosítják; felismerik a bécsi szecesszió főbb • a szecessziós építészet jel emzői: a díszítés és az új anyagok szerepe; a művészet holisztikus jel emzőit; megközelítése; • megismerik a szecessziós díszítővonalak használatát a mindennapi tárgyak tervezésében; • a szecesszió jel egzetes ornamentális stílusának meghonosodása az iparművészetben: • megkülönböztetik a szecessziós festészet formai és tartalmi jegyeit; értelmezik a különböző használati tárgyak, lakberendezési tárgyak, ékszerek tervezése; plakátművészet fejlődését. • a szecessziós festészet formai és tartalmi jegyei; a plakát mint széles körben elterjedt művészeti termék megjelenése. 23 SZECESSZIÓ A SZLOVÉN TERÜLETEN A diákok: • ismerik az okokat, amelyek miatt a szecessziós stílus népszerűvé vált Ljubljanában; • a ljubljanai helyzet bemutatása az 1895-ös földrengés idején; • meghatározzák a ljubljanai szecesszió kifejezés jelentését; felismerik a bécsi építészeti • a szecessziós építészet mint a földrengés utáni építészet legfejlettebb irányzata; a bécsi megoldásokra való utalásokat; szecessziós stílus elterjedése; a modern építészet kezdetei Szlovéniában; • a szecessziós szobrászatot mint a kor legfejlettebb képzőművészeti irányzatát fogják fel; • a szecessziós szobrászat mint fejlett képzőművészeti irányzat; tervezési jel emzők. azonosítják a szecessziós szobrászat formai jegyeit. A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK ÉPÍTÉSZETE A diákok: • felfogják a funkcionalizmus eszméjét, és felismerik kihatását az építészetre; megál apítják • a modernizmus megjelenése az építészetben a funkcionalizmus térnyerésével és a az új anyagok szerepét; ismerik a modern építészet főbb jel emzőit; dekorativitással szembeni el enál ással összefüggésben; új építőanyagok használata; új • felismerik a Bauhaus mint a modern formatervezés első kortárs iskolájának jelentőségét; szerkezeti megoldások és gyártási módszerek; az építészet a tömegtársadalom megismerik az iskola alapelveit és irányultságát; szolgálatában; az építészet mint a társadalmi programok és utópisztikus demokratikus • azonosítják a nemzetközi stílus építészeti jel emzőit; követelések hordozója; • megértik a modern várostervezés jel emzőit és elképzeléseit; • Bauhaus: a kortárs formatervezés, építészet és kézművesség iskolája; a "totális művészet" • meghatározzák az organikus építészet alapelveit. víziójának megteremtése, amely a legkülönfélébb médiumokat egyesíti; a társadalmi változások művészet általi kifejezésére irányuló törekvés; • nemzetközi stílus (internacionális stílus): a modern építészet közös jel emzőkkel bíró stílusa; a modern várostervezés születése; az organikus építészet kialakulása. A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK ÉPÍTÉSZETE A SZLOVÉN TERÜLETEN A diákok: • megvizsgálják a társadalmi és gazdasági körülmények hatását a modern építészet • a Szlovénia területén a 20. század első felében uralkodó társadalmi és gazdasági helyzet fokozatos kialakulására a szlovén területen; megfigyelése; Bécs mint a tervezés helyszíne és a modern szlovén építészet vezető • megismerik a szlovén építészeti stílusirányzatokat a 20. század első felében, és felkutatják képviselőinek élettere; a funkcionalizmus elveinek megvalósulását. • a 20. század első felének különböző stílusirányzatai és a mérsékelt funkcionalizmus dominanciája az 1930-as években. 24 A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK ÉPÍTÉSZETE A diákok: • a romokban heverő Európa új áépítését a nemzetközi (internacionális) stílus eszméinek • második világháború utáni helyzet felvázolása; megvalósításaként értelmezik; tudatosítják, hogy az internacinalizmus az USA (gazdasági, • a nemzetközi stílus folytatása: az Amerikai Egyesült Ál amok politikai, gazdasági és szel emi politikai) hatalmának a kifejezése; hatalma tükröződik az általánosan elfogadott nemzetközi stílus új megjelenésében; a • bővítik ismereteiket a nemzetközi stílus háború utáni széles körű elfogadásáról; felismerik nemzetközi stílus háború utáni széleskörű elterjedése az építészeti létesítmények annak fokozatos hatástalanságát, népszerűtlenségét; értékelik az új megoldások keresését; egyformaságának és személytelenségének okaként; az építészetben a racionalizmustól való • megismerik a posztmodern építészetet és annak jegyeit; eltávolodásra tett kísérletek; a kritikai regionalizmus eszméinek bevezetése; • megvizsgálják korunk különböző irányzatainak kortárs együttélését: high-tech építészet, • posztmodernizmus: stilárisan sokszínű építészet, jel emzően eklektikus, ironikus, gyakran dekonstruktivizmus, kritikai regionalizmus, neomodernizmus. karikírozott, a múlt stílusainak feldolgozása a legmodernebb technológia alkalmazálásával; visszatérés a hagyományos urbanitáshoz; • a különböző irányzatok mai együttélése: high-tech építészet, dekonstruktivizmus, kritikai regionalizmus, neomodernizmus. A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK ÉPÍTÉSZETE A SZLOVÉN TERÜLETEN A diákok: • megismerik a városok második világháború utáni fejlődését; megfigyelik, miként vezették be • a második világháború utáni Szlovénia helyzetének szemléltetése: gyors városfejlődés és a nemzetközi stílus elemeit, és ezek hogyan alkalmazkodtak a társadalmi viszonyokhoz; újonnan alapított városok; • elemzik a legfontosabb épülettípusok szerepét és fejlődését. • a funkcionalizmus további terjesztése, és különösen két épülettípus, a toronyházak és a pavilonépületek létrehozása; az 1970-es évek végén, a posztmodernizmus megjelenésével a kompakt tömbházak újbóli jelenléte. A MODERNIZMUS ÉS A TÖRTÉNELMI AVANTGÁRDOK KORA A diákok: • meghatározzák a modernizmus fogalmát és alapvető jel emzőit, azonosítják az avantgárd • a modernizmus meghatározása; a művészet jelentőségének és társadalmi helyzetének mozgalmak közös jel emzőit és megjelenését; megváltozása; a találmány mint a művészet lényeges összetevője felé mutató tendencia; az • a fauvizmust olyan festészeti mozgalomként értelmezik, amely a tiszta színek használatával avantgárd mozgalmak meghatározása és közös jel emzőik; a kiáltvány jelentősége az fokozza a kifejezés erejét; avantgárd csoportok kialakulásában; • bemutatják az expresszionizmus előfutárait, és érzékelik az expresszionista festészet tartalmi • fauvizmus: jel emző az erős, tiszta színek és az egyszerűsített, lapos formák használata; és formai újításait; • expresszionizmus: a művészet mint a társadalmi eseményekre adott válasz; az erős színek és • megismerik a kubizmus új formai és konceptuális elveit; megfigyelik az afrikai művészet a formák deformációja mint a hangulat és a lelki élmény személyes kifejezése; hajlam a hatását a kubizmus kibintakozására; primitív és egzotikus művészetre; a grafika szerepe; 25 • a futurizmust a múltat elutasító és a modern civilizációt ünneplő mozgalomként • kubizmus: a kompozíció és a perspektíva módosított elveinek bevezetése; a kubizmus értelmezik; felfedezik a cselekvés és a mozgás egyidejűségét a formális vizuális nyelvben; analitikus és szintetikus szakaszának jel emzői; a primitív művészet hatása; a kol ázs és a • a konstruktivizmust olyan mozgalomként értelmezik, amely a művészet és az élet “ready-made” megjelenése. összekapcsolódását hangsúlyozza; felismerik a térben lévő erők és feszültségek • futurizmus: szakítás a múlttal és a jövőre való összpontosítás, a technika, a háború, a konstruálásának törvényszerűségét; sebesség, a mozgás dicsőítése; a mozgás bemutatása egy idősíkban; • a dadaizmust a fennál ó rend el eni lázadásként értelmezik; a művészi kifejezés új formáit • konstruktivizmus: a művészet mint a térben lévő erők és feszültségek konstrukciója; a kutatják fel; művészet mindennapi életben való hasznosságának igénye; új anyagok használata; • felfogják a szürrealista világképet, valamint a tudatalatti és az álmok világának az életbe • dadaizmus: művészi lázadás a fennál ó rend el en provokációval és iróniával ötvözve; a és az alkotásba való integrálását; új festészeti technikákat és a szürrealista alkotáshoz művészet problematizálása és a művészi kifejezés új formáinak megteremtése; a való újszerű megközelítéseket ismernek meg; szürrealizmusra való hatás; • felismerik és vizsgálják az absztrakt művészet elemeit, mint a művészi kifejezés sajátos • szürrealizmus: gátlástalan, impulzív alkotás (pszichikai automatizmus), a tudatalatti és az módját, amely nem a valós világ formáit teremti újra, és nincs narratív tartalma; álmok áramlásának bevonásával; új festészeti technikák és kreatív megközelítések tudatosítják a képzőművészi kifejezés elemeinek előtérbe helyezését; különbséget bevezetése; tesznek a lírai és a geometrikus absztrakció között; • absztrakt művészet: a képzőművészi kifejezésmód, amely különböző formákban a mai • ismerik a 20. század első felének szobrászatát, és azt a képi felfedezésekkel napig fennmaradt; a festmények kizárólag képzőművészi tartalmúak; különböző párhuzamosan elemzik; megértik az új anyagok szerepét, felismerik az absztrakcióra való irányzatok: lírai és geometrikus absztrakció; hajlamot, a teljes és üres formák egymás mel é helyezését, a belső tér integrálását, a • új anyagok és a megmunkálás különböző megközelítései a 20. század első felének mozgó szobrászatot. szobrászatában; az absztrakció felé mutató tendencia; teljes és üres formák, a belső tér bevonása; mozgó szobrok, plasztikák – mobilok. A SZLOVÉN FESTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A diákok: • vizsgálják a modernizmus fejlődését Szlovéniában és az absztrakció lassú térhódítását; • a helyzet felvázolása: a 20. század a szlovén önbecsülés megszilárdulásának időszaka; a • a szlovén expresszionizmust mint az első világháború tapasztalataira és a háború utáni nyugat-európai modernizmus fejlődésének követése; a figuratív művészeti felfogás valóságra adott választ fogják fel; azonosítják az expresszionizmus és az új valóság formai megőrzése; a második világháború után a szocialista realizmus kibontakozása; az és tartalmi jel emzőit; absztrakció lassú térhódítása, amely csak az hatvanas években terjedt el; • tudatosítják a nemzetközileg orientált szlovén avantgárd szerepét, annak rövid életű • a szlovén avantgárd: rövid életű, szűk kör e korlátozódik, nemzetközi orientáció; a Tank jel ege el enére; folyóirat köré csoportosuló társulat, a művészeti irányzatok multimédiás integrációja egy művészeti eseménnyé; a konstruktivizmus és a szür ealizmus elemei, az absztrakt művészet kezdetei; 26 • a poétikus realizmust olyan mozgalomként értelmezik, amely megőrzi a képzőművészeti • poétikus realizmus: a második világháború előtti művészet figurális alapjának megőrzése; alkotás figurális alapját, és visszatérést jelent a hagyományos ikonográfiai témákhoz; visszatérés a hagyományos ikonográfiai témákhoz; • tisztázzák a ljubljanai grafikai iskola jelentőségét és a ljubljanai Nemzetközi Grafikai Biennálé • a ljubljanai grafikai iskola: a két világháború között intenzíven grafikával foglalkozó létrehozására gyakorolt hatását; értékelik a szlovén grafika minőségét és jelentőségét globális művészcsoport; a második világháború utáni jelentőség és befolyás; a szlovén grafika szinten. világméretű minősége és jelentősége. FESTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN A diákok: • elemzik a New York-i iskola második világháború utáni felemelkedéséhez vezető • a helyzet felvázlolása: az európai művészek kivándorlása Amerikába és New York mint a történelmi körülményeket; modern művészet új központja a század közepén; a kortárs művészeti rendszer szerepe • felismerik az absztrakt expresszionizmus tartalmi és formai jel emzőit; (művészek, kritikusok, galéristák, gyűjtők; a tömegtájakoztatási eszközök ereje); a kortárs • megértik a pop art tartalmi és formai újításait; művészet nagy kiál ításainak szerepe; • megismerkednek a 20. század második felének legfontosabb művészeti irányzataival és • absztrakt expresszionizmus: Amerika hozzájárulása a modern művészethez; tartalmi és azok alapvető vonulataival; formai jel emzők; • meghatározzák a kortárs művészeti struktúra jelentését és szerepét; • pop art: a triviális fogyasztói kultúra témavilága mint válasz az absztrakt • felismerik a kortárs művészet folyamatait, és tudatosítják a művészet fogalmának expresszionizmus elitizmusára és hermetizmusára; bővülését a kortárs társadalomban. • a különböző művészeti irányzatok gyors követése (pop art, kinetikus művészet, minimalizmus, hiperrealizmus); a művészeti tárgy rétegződése és a konceptuális művészet megjelenése; művészet galériás tereken kívül (land-art); • kortárs művészet. A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK SZLOVÉN FESTÉSZETE ÉS SZOBRÁSZATA A diákok: • elemzik a második világháború utáni történelmi eseményeket; • a második világháború utáni szlovéniai helyzet felvázolása; • felfedezik a szlovén festészet irányzatait a háború után: modern figurativitás, absztrakció, • a modernizmus: megjelenése 1950 után; a modern figurativitás; az absztrakcióra való informel; azonosítják az egyes irányzatok formai és tartalmi jel emzőit; áttérés; az informel megjelenése; • megismerkednek az Oho és az Irwin neoavantgárd csoportok munkásságával és • a neoavantgárdok megjelenése: az Oho csoport mint az 1960-as évek neoavantgárdja; az jelentőségével; Irwin csoport mint a nyolcvanas és kilencvenes évek ún. retrográd művészete; • tudatosítják, hogy az új alakzatok a modernizmusról a posztmodernbe való elmozdulást • a modernizmusról a posztmodernbe való átmenet: az új ábrázolás megjelenése mint a jelzik; figuráció túlsúlya az absztrakcióval szemben; folyamatok a kilencvenes évek • kapcsolatba kerülnek a kortárs művészettel. művészetében; • kortárs művészet. 27 4 VÁRT TELJESÍTMÉNYEK/EREDMÉNYEK A diákok:  ismerik és megértik a képzőművészet történelmi fejlődését;  értékelik a képzőművészet szerepét a társadalmi valóság konstruálásában;  önállóan felismerik a képzőművészet és az élet más területei, különösen a tudományok közötti kapcsolatokat;  önállóan elemzik a képzőművészeti alkotásokat tartalmi, formai és stiláris szempontból, valamint értékelik a képzőművészet fejlődésében betöltött szerepüket;  megismerik az egyetemes és a szlovén képzőművészet vezető alakjait, és összevetik jelentőségüket a művészet fejlődésében;  pozitív viszonyt alakítanak ki a kulturális és művészeti örökséghez;  nyitottá válnak a múzeumok, galériák és kiállítások önálló látogatására;  önállóan használják a szakmai terminológiát;  különböző forrásokat alkalmaznak, és fejlesztik a kritikus kíváncsiság és értékelés képességét;  fejlesztik az önálló tanulási és koncepcióalkotási képességüket. 28 5 TANTÁRGYKÖZI KAPCSOLATOK A művészettörténet interdiszciplináris tudományág. A tantárgy számos más tudományágból származó tudás fontos szegmenseit egyesíti. A művészettörténet más tantárgyakkal való integrálásával lehetőség nyílik a művészeti alkotások fontos szegmenseinek elmélyítésére. Ugyanakkor a többi tantárgy célkitűzései más szemszögből kerülnek megvilágításra, így számos tantervi kapcsolat valósul meg. A tantárgyközi kapcsolatok ezért a művészettörténet választható tantárgy esetében is fontosak. Különösen ajánlott a terepmunka különböző formáinak, főleg tanulmányutaknak a megszervezéséhez és végrehajtásához alkalmazott interdiszciplináris megközelítés. A művészettörténet általában számos lehetőséget kínál más tantárgyak továbbépítésére, illetve az azokkal való együttműködésre. A kereszttantervi kapcsolatok útmutatásait a képzőművészet - művészettörténet mint kötelező gimnáziumi tantárgy tanterve adja meg, viszont az ilyen jellegű kapcsolatok megtervezésében és megvalósításában a tanárok teljes autonómiát élveznek. 29 6 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A művészettörténetet tantárgyat számos tanítási formával és különféle oktatási módszerek alkalmazásával lehet kivitelezni, beleértve a projektnapokat és a más tantárgyakhoz kapcsolódó közös csapatoktatást. A globális oktatási módszert ajánljuk, ahol a tanítás diákközpontú, figyelembe véve a diákok személyiségjegyeit és különböző érzékelési stílusát. A tanulás és a motiváció pszichológiája integrálódik. A tanár mentorként és moderátorként segíti a diákokat az oktatási célok elérésében: irányítja őket, hogy az elméleti ismereteket integrálják a már meglévő tapasztalataikkal és meglátásaikkal, és segíti őket a művészettörténeti gondolkodás fejlesztésében, ami fontos az általános humanista szemlélet és a kreativitás szempontjából. A tanár Bloom és Marzano taxonómiája szerint tervezi a tanórákat, és ösztönzi a magasabb szintű gondolkodást. A diákok tudást konstruálnak. Az oktatás fő célja azonban továbbra is az, hogy a legfontosabb tartalmakról teljes körű információt nyújtson megfelelő képanyag vagy a műalkotások jó minőségű reprodukciói (digitalizált képek, videók, diák stb.) segítségével. A művészettörténeti órákat lehetőleg megfelelően felszerelt tanteremben vagy számítógépes vetítési lehetőséggel rendelkező tanteremben kell tartani. Az információk érdekében ajánlatos, hogy a tanórák alatt a diákok és a tanár rendelkezésére álljon az internet. A sikeres önálló munka legfontosabb tényezője, hogy az iskolai könyvtárban és más gyűjteményekben megfelelő tudományos, műszaki és ismeretterjesztő irodalom álljon a diákok rendelkezésre. A tanár teljes önállósággal rendelkezik a képanyag, valamint a tanulási formák és módszerek kiválasztásában. Követnie kell az alapvető célkitűzéseket, egyébként viszont a tanórák tartalmát és kivitelezését a diákok lehetőségeihez, környezetéhez és érdeklődéséhez kell igazítania. A diákok különböző módokon aktívabban vesznek részt a tanítás során: dolgozatok, szemináriumok, kutatási és projektmunkák, a műalkotással kapcsolatos saját tapasztalataik bemutatása stb. révén. Ezek a tevékenységek megtanítják a tanulókat a különböző források helyes használatára, valamint a kulcsfontosságú információk aktív és kritikus keresésére és értékelésére. Így fejlődik az önálló tanulási képességük, és hozzászoknak az önálló munkavégzéshez. A diákokat arra ösztönözzük, hogy alkalmazzák a tantárgyközi megközelítést, vagy más tantárgyakból származó ismereteket és készségeket alkalmazzanak, buzditjuk őket az ismeretek aktualizálására és arra, hogy a különböző intézményekben működő professzionális projektgazdákkal is kapcsolatokat építsenek ki, valamint vegyenek részt az ifjúsági kutatási projektekben és táborokban. A korszerű művészettörténet tanítási-tanulási folyamatában rendkívül fontosak a múzeumi gyűjtemények és kiállítások, műtermek, régészeti parkok és restaurátor- műhelyek látogatásai, 30 valamint a konzerválási projektek megismerése. Ezáltal a diákok további ismereteket szereznek, és pozitív viszonyt alakítanak ki a kulturális örökség iránt. Kötelező kivitelezni legalább két egész napos művészettörténeti kirándulást műemlékek vagy művészeti kiállítások megtekintésével. Kötelező a ljubljanai Nemzeti Galéria (Narodna galerija Ljubljana) és a Modern Galéria (Moderna galerija Ljubljana) állandó gyűjteményeinek a megtekintése. A művészettörténeti órák szervezésének a tömbösített órák keretében van értelme, mivel aktív munkaformákat alkalmazunk (galérialátogatások, terepmunka, kiállítások, kerekasztalok stb. szervezése). 31 7 A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE Az elvárt teljesítmények a rögzített célkitűzésekben, tartalmakban és kompetenciákban vannak meghatározva. A teljesítmények ellenőrzése és értékelése a legmagasabb színvonalú legyen, ezért különböző módszereket és formákat kell tartalmaznia. A tanár vegye figyelembe a diák egyéniségét, emellett legyen következetes, objektív és toleráns az ellenőrzés és értékelés során. Az értékelés legyen tervezett, a lebonyolítássa pedig nyilvános. A tudás és a teljesítmény ellenőrzése és értékelése írásban és szóban történik. Ellenőrizzük és értékeljük a projektmunkákat és a szemináriumi feladatokat, valamint a galériák, múzeumok és kiállítások látogatásáról szóló strukturált jelentéseket, továbbá a tanórán és a terepen végzett tevékenységeket, mint például a közreműködés és szereplés más formáit (kerekasztal-beszélgetések, viták stb.). Az ellenőrzés folyamatos tevékenység, de nem feltétlenül azonos az értékelés során használt formákkal. Az ellenőrzés és az értékelés céljai és tartalmai megegyeznek. A szóbeli feleltetés értékelése nem kötelező. Az értékeléskor figyelembe vesszük a diákok tudásszintjét, az ismeretek megértését, alkalmazását, elemzését, összefoglaló képességét és értékelését. Ellnőrzéskor a tudást objektív típusú feladatokkal mérjük, továbbá nyitott és félig zárt feleletekkel, illetve esszé jellegű kérdésekkel, amelyek különböző nehézségű szinteknek felelnek meg. A kompetenciák követése közben a felelősség egyre inkább a diákra hárul – például a portfólió esetében a tanár a portfólióra reflektálva vesz részt a beszélgetésben. 32