Halász Albert Hommage à Bellosics Bálint 2 Halász Albert Hommage à Bellosics Bálint 1 2 Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Madžarska samoupravna narodna skupnost občine Lendava Halász Albert Hommage à Bellosics Bálint Bellosics Bálint mellszobrának avatása alkalmából Ob odkritju doprsnega kipa Bálinta Bellosicsa Lendva/Lendava 2013 3 Rédics, 1867. 10. 10. – Baja, 1916. 1. 15. 4 AA rédicsi plébánián az 1789– V matični knjigi, ki jo še danes 1869-es kereszteléseket tart V almazó hranijo na župniji v Rédicsu1 in ki ma is megtalálható anyakönyvben vsebuje rojstva med leti 1789–1869, a 46. sz. alatt a következő keresz- pod št. 46. lahko preberemo, da sta telés bejegyzése olvasható: az 1867. starša otroka po imenu Valentinus október 10-én a rédicsi Belsőmajor (Michael, Joannes), ki se je rodil köz 1. alatt született Valentinus 10. oktobra 1867 v Belsőmajor köz (Michael, Joannes) nevű fiúgyer- 1 v Rédicsu, Joannes Bellosics in mek szülei Joannes Bellosics és Carolina Péntek.2 Gre za Bálinta Carolina Péntek.1 Nem másról, Bellosicsa in njegove starše, Jánosa mint Bellosics Bálintról és szüle- in Karolino. Krstna botra sta bila iről, Jánosról és Karolináról van Mihály Péntek in Mária Péntek, szó. Keresztszülei Péntek Mihály verjetno materina sorodnika. Nje- és Péntek Mária voltak, valószínű- gova rojstna hiša stoji še danes. Od leg anyja rokonai. Szülőháza ma is leta 2013 spomin na njegovo ime in áll, rajta 2013-tól nevét és érdemeit zasluge ohranja spominska plošča emléktábla őrzi.2 na stavbi.3 Jelen összeállítás azt a célt Cilj pričujočega sestavka je na szolgálja, hogy röviden összegezze kratko predstaviti delo Bálinta Bellosics Bálint munkásságát, kü- Bellosicsa, s posebnim poudarkom lönös tekintettel néprajzi tevékeny- na njegovi etnološki dejavnosti. S ségére. Ilyen megközelítéssel nagy takšnim pristopom bomo na grobo vonalakban felvázoljuk élete fontos orisali pomembnejša obdobja nje- állomásait, rávilágítunk származá- govega življenja, osvetlili njegovo sára, életútjára, családjára és fonto- poreklo, življenjsko pot, predstavili sabb kutatási témáira, nem utolsó njegovo družino in pomembnejša sorban pedagógusi tevékenységére.3 raziskovalna področja, nenazadnje Bellosics Bálint apja, Bellosics njegovo pedagoško dejavnost.4 János 1829-ben a Pozsony várme- Oče Bálinta Bellosicsa, János gyei Borostyánkőn4 született, és Bellosics, se je rodil leta 1829 v 1909-ben Alsólendván5 halt meg. kraju Borostyánkő5 v županiji Po- Apja,6 aki szintén a Bellosics Bá- zsony. Umrl je leta 1909 v Dolnji lint nevet viselte, Malaczkán7 volt Lendavi.6 Njegov oče,7 ki se je prav 5 1. Valentinus (Michael, Joannes) 1867. október 10., Rédics, Belsőmajor köz 1. 10. oktober 1867, Rédics, Belsőmajor köz 1. Liber Baptisatorum Localis Capellania Réditsiensis Ab Annó 1789 (–1869). Rédics. Keresztelés I. 1798–1869. 6 jegyző. Feleségét Zimka Annának tako imenoval Bálint Bellosics, je hívták.8 bil notar v kraju Malaczka.8 Njego- Bellosics János felesége, Pén- va žena se je pisala Anna Zimka.9 tek Karolina 1833-ben született Žena Jánosa Bellosicsa, Karolina Felsőlendván9, és 1921-ben Baján10 Péntek,10 se je rodila leta 1833 v Gor- halt meg.11 Származását tekintve nji Lendavi,11 umrla pa leta 1921v szlovén volt.12 Erről egyik levelében Baji.12 Bila je slovenskega porekla.13 Bellosics Bálint így ír: »… vend13 O tem v enem od svojih pisem Bálint dajka ölében gőgicséltem, és vend Bellosics piše takole: „ … v naročju tejet szívtam, mert édes anyám varuške sem čebljal po vendsko14 maga született vend. Atyja Péntek in sesal vendsko mleko, ker je moja (vend: Pétek) közönséges polánczi draga mati tudi sama rojena kot vend szülők gyermeke volt, ki esze Vend. Njen oče Péntek, (vendsko és tanultsága által a Szapáryak jó- Pétek) je bil otrok preprostih Vendov szágigazgatójává lett, s egész életén iz Poláncza, ki je po zaslugi svoje át vend vidéken Tissinán (Csend-pameti in učenosti postal upravitelj lakon, Vasban) élt. Ma is élő bátyja posesti Szapáryjev in je celo življenje közönséges bundás vend ember. Ne- živel v Tissini (Csendlak, Železna kem első dalom anyám vend dala županija). Njegov še danes živeči volt, s később is sokat tudtam meg brat je preprost Vend z bundo. Moja tőle róluk.«14 prva pesem je bila vendska pesem Karolina apját Péntek Mihály- moje matere in tudi pozneje sem od nak, anyját Gránicz Ceciliának hív- nje dosti izvedel o njih.” 15 ták, és 1866. november 19-én kötöt- Oče Karoline se je imenoval Mi- tek házasságot Tisinán.15 Mihály hály Péntek, mati Cecilia Gránicz. evangélikus volt, szemben a család Poročila sta se 19. novembra 1866 többi, római katolikus vallású tag- v Tišini.16 Mihály je bil evangeli- jával. Polánczról16 származtak, és čanske vere, za razliko od ostalih Csendlakon17 éltek.18 Mihály a mu- članov družine, ki so bili rimskoka- raszombati Szapáryak jószágigaz- toliške vere. Izvirata iz Skakovec,17 gatója volt. živela pa sta v Tišini.18 Mihály je bil Bellosics Bálint apja Keszt- upravitelj posesti plemiške družine helyen végezte a Mezőgazdasági Szapáry v Murski Soboti. 7 2. A Bellosics–Bartsch család törzskönyve 1893. jún. 27. napjainkig. Kéziratos füzet, a Báldy család tulajdona. 2. Družinska knjiga Bellosics–Bartsch. Od 27. junija 1893 do danes. Na roko pisan zvezek, v lasti družine Báldy. 8 Tanintézetet. Unokája, Báldy Fló- Oče Bálinta Bellosicsa je v Keszt- ra egyik emlékiratában úgy írja, helyu končal šolo za kmetijstvo. hogy Rédicsen volt hosszú éveken Njegova vnukinja Flóra Báldy v keresztül az Esterházy uradalom enem izmed spominov piše, da je gazdatisztje. Utána az alsólendvai dolga leta bil upravitelj gospodar- járáshoz tartozó, a Szombatfához stva plemičev Esterházy v Rédicsu. közeli Nyakasháza-pusztát bérelte, Nato je imel v najemu posestvo ott gazdálkodtak. A település ma Nyakasháza v okrožju Dolnja Len- már nem létezik. Az Esterházyak- dava, blizu naselja Szombatfa, tól 700 hold földet béreltek, de saját kjer je gospodaril. Naselje danes birtokkal is rendelkeztek.19 Az »Al-ne obstaja več. Od Esterházyjev so só-Lendva nagyközség milleniumi imeli v najemu 700 oralov zemlje, emlékkönyve« 1896-ban alsólendvai imeli pa so tudi lastno zemljo.19 lakosként említi őket: »29, Bellosics T. i. milenijska spominska knjiga János, birtokos és haszonbérlő, ró- Dolnje Lendave jih leta 1896 ome- mai katholikus, letelepedett 1873- nja kot prebivalce Dolnje Lendave: ban, irni-olvasni tud. Családtagok: »29, János Bellosics, posestnik in Bellosics Jánosné szül. Péntek zakupnik, rimskokatoliške vere, Karolina, Bellosics Bálint, Bellosics priselil se je leta 1873, pisati in János, Bellosics Károly, Bellosics brati zna. Družinski člani: Jáno- Lipót”.20 Bálint ekkor öt vagy hat sné Bellosics, roj. Karolina Péntek, éves volt. Testvérei katonák, ill. Bálint Bellosics, János Bellosics, gazdálkodók voltak. Károly, mint Károly Bellosics, Lipót Bellosics.«20 apja, szintén Keszthelyen végezte Bálint je bil takrat star pet ali šest el a Mezőgazdasági Tanintézetet. let. Njegovi bratje so postali vojaki Katonai éveit leszolgálva kato- oz. kmetovalci. Károly je, kakor oče, nai szolgálatban maradt, s mint kmetijsko šolo končal v Keszthelyu. a nyitrai honvéd ezred alezredese Po odsluženju vojaškega roka pa je 1918-ban az első világháborúban ostal v vojaški službi. Umrl je v prvi halt meg, Budapesten nyugszik a svetovni vojni leta 1918 kot pod- Farkasréti temetőben. Lipót öccse polkovnik domobranskega polka iz Budapesten a Keleti Kereskedel- Nyitre. Pokopan je v Budimpešti na mi Akadémiát végezte el, és ő is pokopališču Farkasrét. Mlajši brat 9 3. Péntek Karolina, Bellosics Bálint (középen, áll), öccse, János (középen, ül), öccse, Károly (apja előtt) és Bellosics János. 1876–80 között. 3. Karolina Péntek, Bálint Bellosics (stoji v sredini), mlajši brat János (sedi v sredini), drugi mlajši brat Károly (pred očetom) in János Bellosics. Med 1876–80. 10 katonaidejét leszolgálva maradt a Lipót je končal t. i. vzhodno trgov-hadseregben. A háborúban kétszer sko akademijo, a je po odsluženem sebesült meg, és mint vadászez- vojaškem roku ravno tako ostal v redes Baján halt meg, a családi vojski. V vojni je bil dvakrat ranjen, sírban nyugszik. János, a legfiata- in kot polkovnik posebnih enot labb, szintén a Keszthelyi Mezőgaz- umrl v Baji. Počiva v družinskem dasági Tanintézetet végezte el, és grobu. Tudi najmlajši brat, János, apjával Nyakasházán gazdálkodott, je končal kmetijsko šolo v Keszthe-de fiatalon meghalt, apjával a lend- lyu. Z očetom je kmetoval na pose- vai felső temetőben nyugszanak.21 stvu Nyakasháza. Umrl je v mladih Sírjukról az öntöttvas kereszt elve- letih, pokopan je v istem grobu z szett, a sírhely csak hozzávetőlege- očetom na lendavskem zgornjem sen állapítható meg. Szüleik, János pokopališču.21 Z groba se je lito- és Karolina öregségükre Alsólend- železni križ izgubil, mesto groba ván éltek a Posta út 24. alatt, a mai se lahko določi le približno. Starši Vasút utcában, a vasútállomással Bálinta Bellosicsa so na stara leta szemben.22 János halála után öz- živeli v Dolnji Lendavi, na naslovu vegye egy ideig Csáktornyán élt, Posta út 24, v današnji Kolodvorski majd fia, Bellosics Bálint magához ulici, nasproti železniške postaje.22 költöztette Bajára. A lendvai in- Po smrti Jánosa je njegova vdova gatlanokat, családi házat eladásra nekaj časa živela v Čakovcu, nato vagy bérbe adásra hirdették meg a jo je sin Bálint Bellosics preselil k helyi sajtóban, így feltételezéseink sebi v Bajo. Nepremičnine v Len- szerint a házat eladták, legalábbis davi, družinsko hišo, so v lokalnem gazdát cserélt. Az ötvenes években časopisu oglaševali za prodajo ali üzlet működött benne, még a hetve- najem. Tako so jo verjetno prodali, nes években is állt, aztán felét le- oz. kakor koli že, zamenjala je last- bontották, felét korszerű lakóházzá nika. V petdesetih letih je v hiši alakították át. A gazdasági épüle-bila trgovina, v sedemdesetih letih tek átépítve, részben ma is állnak. je še stala. Nato so polovico poruši- Ahogy Bellosics saját kezű- li, polovico pa preuredili v sodobno leg írt önéletrajzából23 tudhat- hišo. Gospodarski objekti, sicer pre- juk, középiskolai tanulmányait urejeni, delno stojijo še danes. 11 4. „Az a kép, mely ezen levelem homlokát foglalja le, Nyakasházát keletről mutatja be. Az orientalis rendetlenség úgy hiszem meg is látszik rajta.” 1893. augusztus 3. 4. „Slika na prvi strani mojega pisma prikazuje Nyakasházo z vzhoda. Mislim, da se ta vzhodnjaški nered na njej tudi vidi.” 3. avgust 1893 12 szülőmegyéjében, Zalában végezte, Kakor vemo iz Bellosicsevega ahol már találkozhatott a nép- lastnoročnega življenjepisa,23 je rajzzal, hiszen Lendván működött srednješolsko izobraževanje kon- akkoriban pl. Udvarhelyi Gyula, čal v rojstni županiji, v Zali. Tu az alsólendvai Polgári fiúiskola se je lahko že srečal z etnologijo.24 igazgatója, aki maga is írt néprajzi V Lendavi je takrat deloval npr. témájú cikkeket, vagy az igazgató- Gyula Udvarhelyi, ravnatelj dol- ságban az őt követő székelyudvar- njelendavske deške meščanske helyi származású Szántó Károly, šole, ki je tudi sam pisal etnološke aki előzőleg a csáktornyai Polgári članke. Tudi njegov naslednik, rav- Fiúiskola tanítója volt, és akinek natelj Károly Szántó, sicer doma iz szintén jelent meg néprajzi írása Székelyudvarhelya v Transilvaniji, Alsólendváról. A tantestület tag- pred prihodom v Lendavo pa učitelj jai voltak többek közt Dervarics v deški meščanski šoli v Čakovcu, Kálmán és Murkovics János is. je o Dolnji Lendavi objavil etnološki Dervaricsot történelmi, népraj- prispevek. Člana učiteljskega zbora zi tevékenysége révén is számon sta bila tudi Kálmán Dervarics in tartjuk, Murkovicsot pedig, aki János Murkovics. Dervaricsa po- 1879-től az Alsólendvai Római Ka- znamo tudi po njegovi dejavnosti tolikus Népiskola igazgatója volt, a na področju zgodovine in etnologije. Magyarországi Néprajzi Társaság Murkovicsa pa, ki je od 1879 bil megalakulásakor Bellosics Bálint- ravnatelj Dolnjelendavske rimsko- tal együtt a tagok sorában találjuk. katoliške ljudske šole, najdemo ob Bellosics mindkettőjüket jól ismer-ustanovitvi Etnološkega društva hette, hiszen Dervaricsra többször Madžarske med člani skupaj z hivatkozik, Murkoviccsal pedig pl. Bálintom Bellosicsem. Bellosics je szlovén gyűjtéseinek szövegeit né- moral oba dobro poznati, saj se na zette át. Dervaricsa večkrat sklicuje, Mur- Bálint 16 éves korában a bu- kovicsu pa je večkrat dal v pregled dapesti I. kerületi Állami Tanító- svoje slovenske terenske raziskave. képző Intézet növendéke lett. A Bálint je v 16. letu starosti negyedik évfolyam után váltóláz- postal gojenec zavoda za izo- ban, azaz maláriában betegedett braževanje učiteljev v I. okrožju 13 5. Bellosics Bálint rajza 5. Risba Bálinta Bellosicsa 6. Péntek Karolina és Bellosics János Nyakasháza, 1897. 6. Karolina Péntek in János Bellosics 14 meg, és a súlyos beteget orvosai Budimpešte. V četrtem letniku pa a kor orvostudományának szel- zboli za malarijo. Zaradi bolezni so lemében a szülőhelyével egyező mu zdravniki svetovali, naj šolanje levegőjű Csáktornyára eresztették nadaljuje v Čakovcu, v kraju, ki ima a tanítóképző idejére. 1887-ben itt podobno klimo kot njegov rojstni szerzi meg az elemi népiskolai ta- kraj. Tu leta 1887 dobi diplomo uči- nítói oklevelet. Innen már egykori telja za ljudsko osnovno šolo. Od tu és későbbi tanárának, Herrmann že poroča svojemu nekdanjemu in Antalnak, a kibontakozó magyar bodočemu profesorju Antalu Herr- néprajz jeles személyének24 a szlo- mannu,25 znani osebnosti nastajajoče vének néprajzi kutatásairól számol madžarske etnologije, o svojih razi-be, több szöveget is küld Budapest- skavah med Slovenci. V Budimpešto re, valamint kéri tanárát, segítsen pošlje več člankov. Svojega profesorja neki visszakerülni a polgári iskola tudi prosi, naj mu pomaga priti nazaj tanítóképzőjébe.25 na učiteljišče za meščanske šole.26 Gyógyulása után visszatérhet Ko ozdravi, se lahko vrne v Bu- Budapestre, és 1887–1890 között dimpešto in med leti 1887–1890 na elvégzi a budapesti Állami Polgá- državnem učiteljišču za meščanske ri Iskolai Tanítóképző nyelv- és šole v Budimpešti konča triletni štu- történettudományi szakcsoport- dij na smeri jezik in zgodovina. Juni- jának három éves tanfolyamát. ja 1890 pod ravnateljstvom Istvána 1890 júniusában az ún. polgári Gyertyánffyja na t. i. izpitu za uči- iskolai tanítóképző vizsgálaton telje za meščanske šole diplomira s Gyertyánffy István igazgatósága skupno oceno odlično. Ne vemo, ali idején jeles általános osztályzatú je le naključje, ampak Gyertyánffy, oklevelet szerez. A tibódi szárma- ki izvira iz Tibóda,27 je leta 1869 kot zású Gyertyánffy egyébként, lehet učitelj v gimnaziji v Székelyudvar- véletlen egybeesés csupán, székely- helyu28 odpotoval na preučevanje udvarhelyi26 gimnáziumi tanárként učiteljišč v Švici. Ravno tako kot 1869-ben a svájci tanítóképzők Murkovics. Nato je leta 1870 postal tanulmányozására utazott úgy, ravnatelj v Székelykeresztúru, 1873 mint Murkovics. Utána 1870-ben pa na učiteljišču v Budimu.29 Njuno a székelykeresztúri, 1873-ban a poznanstvo ni izključeno. 15 Bellosics Bálint testvérei: Bratje Bálinta Bellosicsa: 9. Bellosics Lipót 9. Lipót Bellosics 8. Bellosics Károly 8. Károly Bellosics 7. Bellosics János 7. János Bellosics 16 Budai Tanítóképző igazgatója lett.27 Bellosicsa v šolskem letu 1890/91 Ismeretségük nem kizárt. z ministrskim dovoljenjem sprejme- Bellosicsot az 1890/91. iskolai jo na učiteljišče v skupino slušate- évben miniszteri jóváhagyással ljev študija madžarščine in zgodo- felveszik a tanítóképző-intéze- vine. Tudi tokrat mu z očetovsko ti tanári tanfolyam magyar- és dobro namero, kot mu piše v nekem történettudományi szakcsoport pismu, pomaga njegov profesor An- hallgatói közé. Ebben ismét atyai tal Herrmann. Herrmann ga je v jóindulattal, ahogy Bellosics fogal- tem času zaprosil, naj za nastajajo- maz egyik hozzá intézett levelében, čo serijo knjig Die Österreichisch– Herrmann Antal segíti. Ekkor kéri Ungarische Monarchie in Wort und fel Bellosicsot, hogy Az Osztrák– Bild napiše poglavje o etnologiji Magyar Monarchia írásban és kép- Slovencev na Madžarskem. To po ben c. könyvsorozatba írja meg a terenskih raziskavah in pripravah magyarországi szlovének néprajzát. čez nekaj let tudi naredi.30 Vmes v Ezt több évi helyszíni gyűjtés és Budimpešti po letu dni z odličnim felkészülés után meg is teszi.28 Köz- uspehom opravi diplomo za pou-ben Budapesten az elbocsátó bizo- čevanje na učiteljišču. Tudi tokrat nyítványa szerint az egy év eltelté- pod ravnateljstvom Istvána Gyer- vel tanítóképző intézeti tanárságra tyánffyja. V učiteljskem zboru so kitűnő általános osztályzattal nyert bili dr. Áron Kiss, Pál Király, Gyula képesítést. Szintén Gyertyánffy Lovcsányi, dr. Antal Herrmann in István igazgatósága alatt. A tanári József Rohn – vsi člani Madžarske- karban ott voltak dr. Kiss Áron, ga etnološkega društva.31 Király Pál, Lovcsányi Gyula, dr. Star dvajset let že objavlja. Zač- Herrmann Antal és Rohn József ne s poezijo, pripovedno prozo, tudi – mind a Magyarországi Néprajzi prevaja. Zgodaj se obrne proti etno- Társaság tagja.29 logiji; leta 1887 mu njegov učitelj Húsz évesen már publikál. Vers- Pál Király v pismu daje navodila za sel, elbeszélésekkel kezd, fordít is. etnološko terensko delo. Bellosics Korán a néprajz felé fordul, 1887- mu pošlje pečo (pacsa) in pokrivalo ben Király Pál levélben instruálja za svitek (konty).32 To sta značilni tanítványának néprajzi gyűjtéseit. sestavini ženske naglavne noše v 17 10. Bellosics Bálint bizonyítványai 10. Spričevali Bálinta Bellosicsa 18 Bellosics pacsát, kontyot küld neki. Hetésu.33 Tudi z Antalom Herr-Ezek a hetési női fejviselet jelleg- mannom, drugim profesorjem in zetes darabjai.30 Másik ösztönző kasnejšim dobrim prijateljem, ki ga tanárával, a későbbi jóbaráttal, spodbuja, se redno dopisujeta.34 Herrmann Antallal is mindvégig Po končanih izobraževanjih se rendszeres levelezésben állnak.31 vrne v Dolnjo Lendavo. Kljub veliki Budapesti tanulmányainak želji in prizadevanju, kljub poznan- befejezése után hazatér Alsólend- stvom se mu ne uspe zaposliti v vára. Minden vágya és igyekezete Čakovcu. Zelo težko mu je, da se ne ellenére kapcsolatai révén sem more zaposliti in je v breme očetu, sikerül elhelyezkednie a sokat áhí- vse do takrat, ko ga madžarsko tott Csáktornyán. Nagyon nehezen ministrstvo za verske zadeve in iz- viseli, hogy nem tud álláshoz jutni, obraževanje od jeseni 1892 začasno és apja terhére van, mígnem 1892 ne imenuje za pomožnega učitelja őszétől a magyar vallás- és oktatás- na državnem učiteljišču v Baji.35 ügyi miniszter ideiglenesen ki nem Do takrat pa opravlja terensko nevezi segédtanárnak a bajai álla-delo, pri čemer za svoje pomočnike mi tanítóképzőbe.32 Addig is gyűjt, poskuša pridobiti vaške učitelje in a falusi tanítókat, papokat próbálja duhovnike. Njegov seznam objav iz megnyerni segítőtársaknak, s pub-tega časa je zelo bogat. likációs jegyzéke is gazdag ebből az Po prihodu v Bajo, že skoraj po időszakból. letu dni, se junija 1893 poroči s Bajára kerülése után nem egé- Flóro,36 hčerko svojega ravnatelja szen egy évvel, 1893 júniusában Samuja Bartscha. Rodi se jima se- feleségül veszi igazgatójának, dem otrok: János (Samu, Károly, Bartsch Samunak lányát, Flórát.33 1894), Bálint (Lipót, István, 1896), Hét gyermekük születik: János László (István, Lipót, 1898), Imre (Samu, Károly, 1894.), Bálint (Li- (1899), Flóra (Margit, Paula, 1901), pót, István, 1896.), László (István, Pál (1904) in Blanka (1913), ki pa Lipót, 1898.), Imre (1899.), Flóra po smrti svojega očeta čez pol leta (Margit, Paula, 1901.), Pál (1904.) tudi sama umre.37 és Blanka (1913.), aki viszont 1916- Štirje najstarejši sinovi so se ban, apja után fél évvel meghal.34 udeležili prve svetovne vojne. János 19 11. Bellosicsék lendvai háza a múlt század ötvenes éveiben. Üzlet működött benne. 11. Hiša družine Bellosics v petdesetih letih prejšnjega stoletja. V njej je bila trgovina. 12. Átalakítás közben a hetvenes években. 12. Med prenovo v sedemdesetih letih 13. Mai állapota. 13. Stanje danes 20 A négy legidősebb fiú részt vett je postal petinsedemdesetodstotni az első világháborúban, János vojni invalid. Za zasluge so Jánosu hetvenöt százalékos hadirokkant leta 1925, Lászlu pa 1926 podelili lett. Érdemeikért Jánost 1925-ben, viteški naziv. Vendar je končnica -ics Lászlót 1926-ban vitézzé avatták, (izg.: ič) v priimku nakazovala na ám -ics végződésű vezetéknevük južnoslovanske korenine, zato s svo- délszláv gyökerekre utalt, ezért jim priimkom nista mogla prevzeti a háborús évek után ilyen névvel viteškega naziva. Družina se dogo- nem vehették át a vitézi címet. A vori, da spremenijo priimek. Ker so család abban állapodik meg, hogy v družini očeta Bálinta ljubkovalno nevet változtat. Mivel apjukat klicali Báldi, njegovega sina pa Báldinak becézték a családban, Bá- Báldica,38 sta János in László pred lint fiát pedig Báldicának,35 János imenovanjem spremenila priimek és László avatásuk előtt a vitézi v Báldy, z ipsilonom na koncu, kar ranghoz illő nemesi ipszilonnal je spominjalo na plemiške priimke fémjelzett Báldy családnevet vette in se je boljše podajalo k viteškemu fel. A család többi tagja e vezeték- nazivu. Ostali člani družine priimek nevet különböző időpontokban veszi prevzamejo v različnih letih, Bálint át, Bálint és Imre csak 1938-ban.36 in Imre šele leta 1938.39 János kereskedelmi érett- János je z maturo trgovca kot ségivel hadirokkantként vojni invalid vodil trgovino na Dohánynagyárudát vezetett és veliko s tobakom in gospodaril s szőlőjével gazdálkodott. Bálint svojim vinogradom. Bálint je v Magyaróváron az Agrártudományi Magyaróváru končal višjo agrarno Főiskolát végezte el, 7 évig gazda- šolo, 7 let je bil oskrbnik, nato je tiszt volt, utána 33 évig dolgozott a bil 33 let zaposlen v zavodu za rejo gödöllői Kisállattenyésztési Intézet- drobnice v kraju Gödöllő. Od tega je ben, 25 évig volt a vezetője. Gazdag bil 25 let vodja zavoda. Bil je ploden publikációs tevékenységet fejtett publicist. Za njegove rezultate so ki. Eredményeiért Kossuth díjjal ga odlikovali s prestižnim prizna- és Munkaérdemrenddel jutalmaz- njem Kossuth in z redom za zaslu- ták. „Aranydiplomás” mezőgazda ge. Prejel je tudi t. i. zlato diplomo lett. László Budapesten végezte a za področje kmetijstva. László je 21 14. Bellosics Bálint 1893-ban eljegyzi Bartsch Flórát. 14. Bálint Bellosics se leta 1893 zaroči s Flóro Bartsch. 15. Bellosics Bálint feleségével, Flórával 1895-ben 15. Bálint Bellosics z ženo Flóro leta 1895 22 Kertészeti Főiskolát, több évtize-v Budimpešti končal visoko šolo dig volt Pécs kertészeti felügyelője, za vrtnarstvo. Več desetletij je bil kiváló parképítő. Irányította Ba- vrtnarski nadzornik v Pécsu, bil je ranya megye gyümölcsészetét és odličen načrtovalec parkov. Vodil je szőlészetét is. Imre Keszthelyen, tudi sadjarstvo in vinogradništvo v a Gazdasági Akadémián szerzett županiji Baranya. Imre je z odlično kitűnő oklevelet, több évtizedig oceno diplomiral v Keszthelyu na gazdaságvezető volt. Flóra apja akademiji za kmetijstvo, več dese- nyomán a néprajzot választotta tletij je bil vodja posestev. Flóra si szakmájának. A népi textíliákkal je po očetu za poklic izbrala etno- foglalkozott, apja hagyatékának a logijo. Ukvarjala se je z ljudskimi gondozója volt. Mint igazgató taní- tekstilijami. Bila je skrbnica oče- tónő vonult nyugdíjba. Pál műszaki tove zapuščine. Upokojila se je kot őrnagyként Amerikába távozott, és ravnateljica-učiteljica. Pál se je kot ott mint műszaki szakember tevé- tehniški major odselil v Ameriko in kenykedett.37 A család leszármazot- tam deloval kot tehniški strokov- tai napjainkig tartják a kapcsolatot njak.40 Potomci družine stike negu- és őrzik Bellosics Bálint emlékét. jejo tudi danes in ohranjajo spomin Bellosics Bálint Baján közel ne- na Bálinta Bellosicsa. gyed évszázadot tölt el, miközben Bálint Bellosics v Baji prebije innen is többször, sikertelenül, blizu četrt stoletja, medtem ko si Csáktornyára kíván áthelyezést tudi od tu, neuspešno, poskuša ure- kieszközölni. Bentlakó segédtanári diti premestitev v Čakovec. Zavod állása óta internátussal egészül ki po njegovi zaposlitvi pomožnega az intézet, modernizálják, közben učitelja, s stanovanjem v šoli, razši- 1897-ben rendes tanárrá nevezik rijo z internatom in modernizirajo. ki, mígnem 1913-ban igazgató lesz. Medtem njega leta 1897 imenujejo Földrajzot, lélektant, természet- za rednega učitelja, leta 1913 pa po- rajzot, magyar és német nyelvet, stane ravnatelj. Poučuje zemljepis, rajzot, szépírást tanít, vezeti a ta- psihologijo, naravoslovje, madžar- nítási gyakorlatot. Egész napokat ski in nemški jezik, risanje, lepopis dolgozik, gyakran éjszakáit is a in vodi pedagoško prakso. Dela po munkára szánja. Az óráin, oktatói cele dneve, pogostokrat tudi cele 23 16. Bellosics Bálint rajza 16. Risba Bálinta Bellosicsa 17. Bellosics Bálint gyermekei, János és Bálint Nyakasházán 17. János in Bálint, sinova Bálinta Bellosicsa. Nyakasháza. 24 tevékenységén kívül az önképző- noči. Razen pouka in drugih učitelj- kör vezetője, az ifjúsági és tanári skih dejavnosti vodi krožek samoi- könyvtárak őre, az intézeti múzeum zobraževanja, skrbi za mladinsko in gyarapítója, a színjátszás, a kirán-učiteljsko knjižnico, zbira stvari za dulások és egyéb teendők szervező- muzej zavoda, organizira gledališke je. Lelkes pedagógusi munkássága predstave, izlete in skrbi za druge mellett folyamatosan foglalkozik naloge. Ob vestnem pedagoškem néprajzzal is. Bejárja a környék delu se nepretrgoma ukvarja tudi településeit, ismerkedik a falvak z etnologijo. Obišče okoliške vasi, lakóival, életével. Hozzá közelálló spoznava vaščane in njihovo življe- tereppel találkozik. A szomszédság- nje. Sreča se s terenom, ki mu je ban élő magyar, sváb, bunyevác és blizu. Giblje se v sosedstvu živečih sokác közösségekben mozog, renge- madžarskih, švabskih, bunjevskih teget gyűjt. Régóta vágyott terve is in šokskih skupnostih, ogromno zbi- megvalósul: saját fényképezőgépet ra. Uresniči se mu tudi stari načrt: vásárol, megtanul fényképezni. kupi si fotografski aparat, nauči se Nyaranta több, a minisztérium fotografirati. által szervezett szakmai tovább- Ob poletjih se udeležuje več képzésen vesz részt, pedagógiai, izobraževanj, ki jih pripravlja mi- „históriai”, szociológiai, logikai, nistrstvo. Posluša pedagoška, „hi- magyar nyelvi és történelmi elő- storična”, sociološka predavanja in adásokat hallgat, 1908-ban Jénába predavanja o logiki, madžarskem megy szociológiai kurzusra,38 1909-jeziku in zgodovini. 1908 odpotuje ben részt vesz a magyar gazdaszö- na tečaj sociologije v Jeno. Leta vetség Közteleken rendezett szociá- 1909 se udeleži socialnega tečaja na lis tanfolyamán is. A pedagógus és Közteleku, ki ga organizira zveza néprajzi szakma egyhangú elisme- kmetovalcev. Z objavo dela Otrok v rését vívja ki A gyermek a magyar madžarskem ljudskem izročilu,41 v néphagyományban c. dolgozatával, katerem objavi etnografske podatke amelyben a gyermekről a puber-o otrocih do pubertete, si prisluži tás korig közöl néprajzi adatokat. veliko priznanje pedagoške in etno- Gyűjtötte a népi írni-olvasni, szá- loške stroke. Zbiral je spomine o molni tanulás továbbadásának poučevanju bralnih veščin in veščin 25 18. Bellosics Bálint, János, Bálint, László és Flóra 1899 december 25-én. 18. Bálint Bellosics, János, Bálint, László in Flóra, 25. decembra 1899 26 emlékét, tanulmányozta és pub- pisanja, preučeval in objavil je na- likálta az egykézés szokását. Se- vade družin z enim otrokom. Na bestyén Gyula39 kérésére 1906-ban prošnjo Gyule Sebestyéna42 je leta átdolgozta a tanítóképzők számára 1906 predelal njegova dva priročni-készített egyetemes történeti ké- ka s področja zgodovine, ki ju je pri- zikönyveinek ókori és újkori köte- pravil za učiteljišča, in sicer za stari teit. Ezek több kiadást értek meg. in za novi vek. Doživela sta več Minisztériumi felkérésre tanító- ponatisov. Na prošnjo ministrstva je képző intézeti és elemi népiskolai ocenjeval učbenike za učiteljišča in tankönyveket bírált el, 1911-ben ljudske osnovne šole. Leta 1911 ga az Országos Közoktatási Tanács je Državni izobraževalni svet zapro- felkérte a földrajz tanterv és uta- sil za udeležbo pri razpravi o učnem sítások anyagának szakbizottsági načrtu in navodilih za zemljepis.43 tárgyalásában való részvételre.40 Vse to pa predstavlja le del njegove- Mindezek gazdag tevékenységének ga bogatega udejstvovanja. csupán egy részét képezik. Bellosics je bil velik podpornik Bellosics a szabadoktatás nagy ljudskega izobraževanja. Tudi izven támogatója volt. Az iskola falain zidov šole je opravljal mnogo učitelj- kívül is számos oktatási feladatot skih nalog, da bi rezultate znanosti látott el, hogy a tudomány ered- širil v čim širšem krogu. V svojem ményeit minél szélesebb körben življenjepisu piše, da je pogostokrat terjessze. Életrajzában írja, hogy obiskoval vasi v okolici Baje. Preda- gyakran látogatta a Baja környéki val je v kmečkem liceju, v lokalnem falvakat, előadott a parasztlíceum- katoliškem društvu mladeničev, ka- ban, a helyi Katolikus legényegy- kor tudi v nizu licejskih predavanj, letben, de az Országos Szabadok- ki jih je v Baji organiziral Državni tatási Tanács által Baján rendezett svet za ljudsko izobraževanje. V liceális előadás-sorozatokban is. kolikor mu je dopuščal čas, se je Idejétől függően a város társadalmi aktivno vključeval tudi v družbeno életéből is kivette a részét, pl. két življenje mesta. Npr. dve desetletji évtizedig könyvtárosa és választ- je bil knjižničar in član odbora lo- mányi tagja volt a helybeli Úri ka- kalnega t. i. gosposkega kazina oz. szinónak, valamint választmányi v današnjem pomenu kulturnega 27 19. „Szeretett osztályfőnökünknek a harmadik osztály. Baja, 1900–1901.” 19. „Ljubljenemu razredniku, tretji razred. Baja, 1900–1901.” 28 tagja az Állatvédő Egyesületnek.41 doma, kjer se je odvijalo družab- A magyar tanítóképzés modern no življenje, a bil je npr. tudi član alapjainak megteremtésén mun- odbora Društva za zaščito živali.44 kálkodik, hogy javítsa a falu éle- Deluje na postavitvi temeljev so- tének minőségét. Ehhez azonban dobnega madžarskega izobraževa- az szükségeltetik, hogy a tanítók nja učiteljev, da bi povečal kvaliteto megismerjék a vidéki életet, vallot- življenja na vaseh. Menil je, da ta. Ilyen jellegű munkára, népraj- morajo učitelji spoznati življenje na zi gyűjtésre buzdítja őket, akiket podeželju. Vse, ki jih uspe okužiti sikerül megfertőznie a néprajzzal. z etnologijo, spodbuja k takšnemu A falusi népművelésben példamu- delu, k etnološkim terenskim razi- tató tevékenységet végez, nevéhez skavam. Pri vaški ljudski prosveti fűződik pl. az 1904-es sükösdi és a opravlja vzorno delo, on je zaslužen bajaszentistváni „falugimnázium” za ustanovitev »vaških gimnazij« megszervezése. Ezek voltak az első leta 1904 v krajih Sükösd in Baja- magyarországi ilyen jellegű kezde- szentistván. To so bile na Madžar- ményezések.42 skem prve takšne pobude.45 Életrajzában pedagógusi tevé- V svojem življenjepisu tudi sam kenysége mellett saját maga is a ob pedagoškem delovanju izposta- néprajzot emeli ki. Hozzá kapcsoló- vi etnologijo. O povezanosti z njo dó viszonyáról így vall: „A szaktu- priča takole: »udejstvovanje na dományokkal való foglalkozás kívül znanstvenih področjih sicer spada esik ugyan a tanítóképző tanári izven ožjih vsebin učiteljskega po- hivatás szorosabb körén, de annak klica na učiteljišču, a disciplina, a disciplinának, a néprajznak, a etnologija, v službi katere delujem melynek régidő óta vagyok szerény skromno že mnogo časa, ima pri munkása, sokszoros, s a közneve- izobraževanju učiteljev z vidika lés szempontjából nem közömbös javnega izobraževanja pomembno kapcsolata van a tanítóképzéssel. vlogo. Zato naj povzamem svoje Legyen szabad azért megemlé- delo s področja etnologije in zgo- keznem ethnographiai és törté- dovine: Od ustanovitve sem član neti munkásságomról: A Magyar Madžarskega etnološkega društva, Néprajzi Társaságnak alapítása od takrat je bilo objavljenih več kot 29 20. Bellosics Bálint vadász és természetbarát is volt. 20. Bálint Bellosics je bil tudi lovec in ljubitelj narave. 21. 1905–1907 között 21. Med leti 1905–1907 30 óta tagja vagyok, ezidőtől kezdve sto mojih etnoloških prispevkov v száznál több néprajzi dolgozatom tiskovinah Ethnographia, Nemzeti jelent meg az Ethnographiában, a Múzeum Néprajzi Osztálya Érte- Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztá- sítője, v znanstveni reviji URANIA, lya Értesítőjében, az URANIA tu- Vasárnapi Újság, Új Idők, Turisták dományos folyóiratban, a Vasárnapi Lapja, Bács-Bodrog vm. Történelmi Újságban, az Új Időkben, a Turis-Társulat Értesítője, v strokovnih ták Lapjában, a Bács-Bodrog vm. revijah v nemškem jeziku Am Ur- Történelmi Társulat Értesítőjében, guel in Ethnologische Mitteilun- s az Am Urguel és Ethnologische gen aus Ungarn. Na podlagi tega Mitteilungen aus Ungarn c. né- mojega dela sem dobil nalogo, da v met nyelvű szakfolyóiratokban. knjigi o Zadonavju (Madžarska, IV. Ezirányú munkásságom alapján knjiga), v velikem domoznanskem kaptam megbízást arra, hogy Ru- delu prestolonaslednika Rudolfa, dolf trónörökös nagy honismertető Die Österreichisch–Ungarische Mo- művében az Osztrák-Magyar Mo- narchie in Wort und Bild, predsta- narchia írásban és képben dunán- vim Vende iz županij Zala in Vas. túli kötetében (Magyarország IV. Tu in drugod objavljeni moji spisi o kötet) a zala- és vas-megyei vende- naših domačih Slovencih do sedaj ket ismertessem. Hazai szlovénje- edini predstavljajo to narodno sku- inkről e helyt és egyebütt közzétett pnost. dolgozataim mindmáig majdnem Moj članek o ljudskem stavbar- egyedüli ismertetői e népelemnek. stvu v zalskem Hetésu (Ethno- A zalai Hetés népies építkezésé- graphia, let. VII.) imajo strokovni ről szóló cikkemet (Ethnographia krogi za enega najboljšega o tej VII. éf.) szakkörök a legjobb enemű tematiki in ga pogostokrat citirajo dolgozatok egyikének tartják s a raziskovalci stavbarstva in nase- ház és határbúvárlók gyakran hi- lij. Moja etnološka raziskovanja v vatkoznak reá. Bácsmegyei, részben županijah Bács, delno Pest in Ba-pest- és baranyamegyei néprajzi ranya, se nanašajo na etnografijo, kutatásaim a vármegyék magyar, zgodovino naselitve narodnih sku- sokác és bunyevác népelemének pnosti Madžarov, Šokcev in Bunjev- ethnographiájára, betelepedésük, cev v teh županijah. Izmed člankov 31 22. Balról jobbra: Imre, Pál, Bellosics Bálintné (Bartsch Flóra), Flóra, Bellosics Bálint, Bálint, László, János 1909 22. Z leve: Imre, Pál, Bálintné Bellosics (Flóra Bartsch), Flóra, Bálint Bellosics, Bálint, László, János 32 helyfoglalásuk történetére vonatkoz- iz tega obdobja sem si posebno pri-nak. E korból készült cikkeim közül znanje priboril s članki o madžarski különös elismerést vívtam ki a nyári ljudski dediščini poletnega sončne-napforduló magyarországi hagyomá- ga obrata (Ethnographia, 1902, let. nyairól (Ethnographia, 1902. XIII. XIII.) in o Madžarih in Bunjevcih éf.) és vármegyénk magyarságának, naše županije v monografiji župa-bunyevác népének a vármegye mo- nije (Magyarország vármegyéi és nográfiája részére írott cikkeimmel városai, Bács megye). (Magyarország vármegyéi és városai Moje delo s področja etnologije Bácsmegyei kötetében.) je nagradilo tudi Madžarsko etno- Néprajzi munkásságomat ju- loško društvo, ki me je že leta 1896 talmazta a Magyar Néprajzi sprejelo med voljene člane odbora. Társaság, amely már 1896-ban Po pooblastilu naših muzejev sem választmánya tagjai közé iktatott. v poletnih počitnicah večkrat opra- Múzeumaink megbízásából több vljal terenske raziskave na obmo- ízben végeztem a nyári szünetek- čju naše županije. Moje raziskave ben a vármegye területén néprajzi s področja etnologije in zgodovine gyűjtést. A vármegyei néprajzi és županije so mi omogočile članstvo történelmi kutatás szerezte meg v društvu zgodovinarjev županije számomra a Bács-Bodrog vm. Tört. Bács-Bodrog (1905) in redno član-Társulat Választmányi (1905) és stvo v društvu pisateljev županije a Bácsmegyei Irod. Társaság ren- Bács (1906). Za potrebe terenskega des tagságát (1906). A Történelmi raziskovanja etnološkega oddelka Társulat néprajzi osztálya gyűjtése Društva zgodovinarjev so mi 1907 érdekében 1907-ben útmutatót íra- naročili pisanje smernic, ki v več tott velem, amely sok száz példány- sto izvodih seznanjajo inteligenco ban tájékoztatja a falvainkban élő v naših vaseh, predvsem učence, z intelligentiát, első sorban a tanu- načini ergološkega zbiranja.«46 lóságot az ergológiai gyűjtögetés Iz Bellosicsevih pisem vemo, da módját illetőleg. ” 43 je mladost prebil v kraju Nyakas- Bellosics levelezéséből tudhat- háza, na očetovem posestvu, in v juk, hogy fiatalkori éveit Nyakas- vasi Szombatfa, od tod tudi njegov házán, apja birtokán és a közeli psevdonim. Res je, da so se že v 33 23. Iskolai tablókép Bellosics igazgatósága alatt az 1913–14-es iskolaévről 23. Skupinska slika dijakov v času Bellosicsevega ravnateljstva v šolskem letu 1913–14 34 Szombatfán töltötte, innen Szom-njegovem otroštvu preselili v Lenda- batfai írói álneve. Igaz, hogy még vo. Tudi takratni tisk jih omenja v gyermekkorában Lendvára költöz- družbi bogatejših meščanov, večkrat tek, a korabeli helyi sajtó is a jobb med podporniki dobrodelnih zbiranj. módú polgárok társaságában említi Njegov oče je bil več desetletij, vse őket, gyakran a jótékonysági gyűj-do smrti, član nadzornega odbora tések adományozói sorában. Apja Hranilnice. Z bližnjim Čakovcem évtizedeken keresztül, haláláig a je verjetno bil v tesnejšem stiku in Takarékpénztár felügyelőbizottsá- tu se je srečal s hrvaškim jezikom. gának a tagja volt. A közeli Csák- Po njegovih pričevanjih je govoril tornyához szorosabb kapcsolatok prekmursko slovensko narečje, ob- is fűzhették, és itt találkozhatott a stajajo pa tudi njegovi zapisi v ta- horvát nyelvvel. Vallomása szerint kratni knjižni slovenščini. Večkrat beszélte a muravidéki szlovén táj- je bil tudi v slovenskih predelih szólást, de vannak az akkori szlovén avstrijskega dela monarhije. Ima več irodalmi nyelven lejegyzett írásai rokopisov in objavljenih besedil47 v is, többször megfordult a monar- nemškem jeziku, tudi nemško go- chia osztrák részén fekvő szlovén voreče pokrajine je večkrat obiskal. vidékeken is. Több német nyelvű Celo prevajal je iz tega jezika.48 Dru- kézirata és kiadott írása44 is van, žina Flóre Bartsch, njegove žene, je német nyelvterületeken is többször bila nemškega izvora, zaradi tega je járt, sőt, fordított45 is ebből a nyelv- bila pri njih samoumevna tudi raba ből. Bartsch Flórának, feleségének nemškega jezika. Ko je prišel v Bajo, a családja német származású volt, pa se je ponovno srečal s skupnost- nyilván egyértelmű volt náluk a mi, ki so govorile nemško in južno- német nyelv használata is. Bajára slovanske jezike. Zaradi tega se je kerülve ismét német és délszláv hitro vklopil v tamkajšnje življenje. nyelveket beszélő közösségekkel ta- Oborožen s takšnim poznavanjem lálkozott. Ezért is alkalmazkodott jezikov je bil lahko eden izmed prvih gyorsan az ottani élethez. Ilyen raziskovalcev narodnih skupnosti nyelvismerettel felvértezve lehetett takratne Madžarske. az akkori Magyarország nemzetisé- Njegove prve objave so znane geinek egyik első kutatója. od maja 1887, ko je prebival v 35 24. Nyakasháza leírása a Muraköz c. csáktornyai hetilapban 1888-ban 24. Opis naselja Nyakasháza leta 1888 v tedniku Muraköz, ki je izhajal v Čakovcu. 36 Csáktornyai tartózkodása alatt, Čakovcu, in sicer v časopisu Mura-az 1884-ben induló Muraköz c. he- köz, ki je začel izhajati leta 1884.49 tilapban 1887 májusától ismertek Dvajset let star mladenič s pisatelj- első közlései.46 A húszéves toll- sko žilico se v naslednjih letih javlja forgató fiatalember a következő predvsem z leposlovnimi besedili: években főleg szépirodalmi szö- s pesmimi, pripovedno prozo, po- vegekkel jelentkezik: versekkel, topisi in prevodi. Tedaj se njegova elbeszélésekkel, leírásokkal és pozornost usmeri tudi proti Sloven- fordításokkal. Ekkor fordul érdek- cem. Ethnologische Mitteilungen lődése a szlovének felé is, hiszen a aus Ungarn, ki začne izhajati prav Herrmann Antal által szerkesztett 1887 in ga ureja njegov profesor Ethnologische Mitteilungen aus Antal Herrmann, že objavi njegova Ungarn, mely szintén 1887-ben in- zbrana slovenska besedila.50 Iz Bu- dul, már közli szlovén gyűjtéseit.47 dimpešte v časopis Alsólendvai Hi- Budapestről az 1889-ben induló radó, ki začne izhajati 1889, piše o Alsólendvai Híradóban a Magyar- ustanavljanju Madžarskega etnolo- országi Néprajzi Társaság alaku- škega društva.51 Od tega časa pa se lásáról ír.48 Ettől kezdve néprajzi poveča število njegovih etnoloških témái megszaporodnak, főleg a spisov. Objavi več etnoloških bese- szlovénekről, ill. akkori szóhaszná- dil o Slovencih oz. Vendih, kot so lattal a vendekről közöl több nép- takrat Madžari imenovali Slovence. rajzi anyagot, főleg balladát, de ír Predvsem balade, a piše o ljudskem a néphitről (Skrat),49 a vas megyei verovanju (Škrat),52 o Slovencih v szlovénekről (Goricsánecz)50 és szá- županiji Vas (Goricsánecz)53 in o mos egyéb témáról. Ezeket már a mnogih drugih vsebinah. Te objavi muraszombati kiadású Muraszom- (tudi) v tedniku Muraszombat és bat és Vidéke c. hetilapban is közli. Vidéke, ki izhaja v Murski Soboti. Az Ethnographia 1890. első évfo- Tudi v prvi številki strokovne revije lyamában is szlovén népballadákat Ethnographia iz leta 1890 objavi közöl.51 Később itt ismerteti a szlo-slovenske ljudske balade.54 Pozneje vének Attila mondáját,52 Mátyás ki- tu predstavi slovensko pripoved o rály emlékét a szlovén mondavilág-Attili,55 spomin na Kralja Matjaža ban,53 lefordítja Baumbach versét v slovenskem svetu pripovedk,56 37 25. Az alsó-lendvai vásár, Vasárnapi újság, 1891. 25. Sejem v Dolnji Lendavi, Vasárnapi újság, 1891 38 a szlovén Zlatorog mondáról.54 Ér-pripovedko o Zlatorogu.57 Njegovo deklődése kiterjed Alsólendva, He- zanimanje se razširi na Dolnjo Len- tés területére is. Az egyik központi davo, tudi na območje Hetésa. Me- lapban, a Vasárnapi Újságban55 sto in okolico v enem izmed takrat- 1891-ben, majd a Turisták Lapjá- nih osrednjih časopisov Vasárnapi ban56 1892-ben mutatja be a várost Újság58 predstavi leta 1891, nato és környékét. Hetési népmeséről,57 leta 1892 še v časopisu Turisták zalai gúnynevekről,58 helynevek- Lapja.59 Piše o hetéski ljudski pri- ről,59 a hetési faházról,60 népviselet- povedki,60 o porogljivih vzdevkih61 ről,61 halászásról62 értekezik. Ekkor in zemljepisnih imenih62 v županiji kezdi bajai tanári pályafutását is. Zala, o hetéski leseni hiši,63 ljudski Elköltözése ellenére tartja a kap- noši,64 ribarjenju.65 Takrat začne csolatot szülőföldjével, már fiatal tudi učiteljsko kariero v Baji. Kljub házasként is többször utazik haza. temu, da se odseli, z rodnim krajem Lendva-vidéki témákkal távolléte neguje stike. Tudi kot sveže poro- ellenére is még több mint tíz évig čen, večkrat odpotuje domov. Z len- foglalkozik. Bajára kerülése után davskimi vsebinami se kljub svoji azonban figyelmét egyre inkább a oddaljenosti ukvarja še več kakor helyi környezet vonja magára. Járja deset let. Vendar po prihodu v Bajo a településeket, kutat, főleg a so-njegovo pozornost vedno bolj prite- kácok és a bunyevácok közt végzett gne lokalno območje. Obiskuje na-kutatásai jelentősek. Kétkötetes selja, raziskuje; najbolj pomembna földrajzi tankönyve a tanítóképzők so njegova raziskovanja med Šokci használatára 1914-ben készül el. Az in Bunjevci. Svoj učbenik za zemlje-első kötet szedés alatt volt, amikor pis za učiteljišče dokonča leta 1914. a háború miatt abbamarad a nyo- Prvi del je bil pripravljen za tisk v mása, majd 1918-ban megsemmi- tiskarni, a je zaradi vojne tiskanje sült.63 A Kis Ethnographia, a nép- obstalo, leta 1918 pa se je delo med rajzot összegző írása is kéziratban vojno vihro uničilo.66 Tudi njegova marad.64 Nevéhez fűződik viszont A t. i. Mala etnografija, splošna pred-Zala- és Vas-megyei vendek c. feje- stavitev madžarske etnografije je zet Az Osztrák-Magyar Monarchia ostala v rokopisu.67 Pod njegovim írásban és képben c. nagyszabású imenom pa so objavili poglavje z 39 26. Bellosics Bálint rajzai Lendva-vidékről 26. Risbe Bálinta Bellosicsa z območja Lendave 40 sorozatból.65 Szintén az ő érdeme naslovom Vendi v županiji Zala in lehet, hogy az 1896-os millenniumi Železni županiji v obsežni seriji ünnepségek alkalmából Budapes- knjig monografije Österreichisch– ten fölállított faluban kiállították a Ungarische Monarchie in Wort und muravidéki szlovén házat. Nagy szó Bild.68 Verjetno je prav tako njegova volt ez akkor, hiszen nemhogy az zasluga, da so za milenijsko prire- összes magyarországi nemzetiséget, ditev v Budimpešti postavljeni vasi de az összes jelentősebb magyar razstavili prekmursko slovensko háztípust sem mutatták be. Fonto- hišo. Gre za pomemben dogodek, sabb munkái közé soroljuk ma is A saj niso predstavili ne vseh naro- gyermek a magyar néphagyomány- dnih skupnosti na Madžarskem, ban66 és az Útmutató néprajzi tár- ne vseh pomembnejših madžarskih gyak gyűjtésére67 c. írásait. tipov hiš. Tudi danes med njegova Bellosics kéziratos és családi pomembnejša dela prištevamo štu- fényképhagyatéka több helyen dijo Otrok v madžarskem ljudskem található. Legnagyobb része Kecs- izročilu69 in Smernice za zbiranje keméten, aztán Budapesten és Za- etnografskih predmetov.70 laegerszegen, valamint Szegeden. Bellosicseva zapuščina rokopisov A többnyire rendszerezetlen kéz- in družinskih fotografij se nahaja iratok érdemesek lennének a fel- na več mestih. Največji del v Ke- dolgozásra és összevetésre azokkal cskemétu, nato v Budimpešti in Za-a nyomtatásban megjelent anya- laegerszegu ter v Szegedu. V večini gokkal, melyeket még Bellosics éle- neurejeni rokopisi bi si zaslužili ure-tében közöltek. Bibliográfiájának ditev in primerjavo s tistimi gradivi, áttekintésére több kísérlet történt, ki so bila objavljena še v času življe-a teljes közlési listát azonban több nja Bálinta Bellosicsa. Bilo je več oknál fogva szinte lehetetlen ösz- poskusov pregleda in sestavitve nje- szeállítani. Bellosics vezette saját gove bibliografije, vendar je popoln írásainak jegyzékét, gyűjtötte seznam zaradi raznih vzrokov skoraj megjelent anyagait, ezek azonban nemogoče sestaviti. Bellosics je si- hiányosak. Az általa utólag is fel- cer vodil seznam svojih objavljenih jegyzett publikációs jegyzéke he- del in zbiral svoje objavljene članke, lyenként pontatlan is, a gyűjtött, a ti niso popolni. Njegov seznam 41 27. Zlatorog (Szlovén népmonda) / Baumbach Rudolf költeménye; ford. Bellosics Bálint. Muraköz, 1892. 27. Zlatorog (Slovenska ljudska pripoved) / pesem Rudolfa Baumbacha; prevedel Bálint Bellosics. 42 kivágott újságcikkei pedig csak publikacij, dopolnjen tudi naknadno, részben maradtak fenn, helyenként je namreč v delih tudi nenatančen, sérültek. Könyvtárakból pótolha-zbrani izrezki člankov pa so ostali le tók ezek a hiányosságok, viszont v manjšem obsegu, delno so tudi po- az általa őrzöttek között vannak škodovani. Iz knjižnic se te pomanj- olyanok is, melyek könyvtárakban kljivosti lahko nadomestijo, ampak nincsenek meg, mert pl. a korabeli med njegovo zbirko so tudi takšni lapok e bizonyos számai valamiért članki, ki v knjižnicah ne obstaja- nem kerültek könyvtárba, nem jo. Ker nekateri izvodi navedenih őrződtek meg, ezért nem voltak takratnih časopisov niso prispeli v kutathatók. A másik nehézséget knjižnico, se niso ohranili, zato niso Bellosics álnevei jelentik. Már ko- bili na razpolago za raziskave. Dru- rán ismert volt, hogy Szombatfai, go težavo predstavljajo Bellosicsevi ill. Szombatfay Bálint néven írt, psevdonimi. Bilo je že dolgo znano, ám ismeretlen volt Bárd. álneve. da je objavljal pod imenom Szom- Ez az álnév az említett publikációs batfai oz. Bálint Szombatfay, njegov jegyzékéből deríthető ki, ahol az psevdonim Bard. pa je bil neznan egyik Bárd. -dal aláírt cikkének a in neraziskan. Ta psevdonim lahko címe is sajátjaként szerepel. Az őr- razvozlamo iz omenjenega seznama zésbe eltett kivágott cikkek között njegovih objavljenih člankov, kjer je van olyan is, melyre általa nincs eden izmed naslovov člankov, podpi- utalás, de az „A.-Lendva Garrulus san z Bard. -om, naveden kot njegov glandarius” aláírás áll alatta, ami članek. Med njegovimi shranjenimi fordításban egy madár, a szajkó članki je tudi takšen, katerega sam latin neve. Tudjuk, hogy Bellosics ne navaja kot svojega. Podpisan je z vadász és természetbarát volt, „A.-Lendva Garrulus glandarius”, ezért nem elképzelhetetlen, hogy kar je v prevodu ptica, latinsko ime ez az írói álnév is az övé. za šojo. Znano je, da je bil Bellosics Bellosics kiváló rajzoló volt, írá- lovec in ljubitelj narave, zato ni ne- sait gyakran illusztrálta, de nem- predstavljivo, da je tudi ta psevdo- csak a cikkeit, hanem személyes nim njegov. levelei is szinte mindig rajzokkal Bellosics je zelo dobro risal. Svoje díszítettek, írta azt szüleinek, članke je pogostokrat sam opremil 43 28. Bellosics Bálint cikkei a helyi sajtóban 28. Članki Bálinta Bellosicsa v lokalnih časopisih 44 feleségének vagy barátainak. Ezzel z ilustracijami, a ne le-ti, tudi njepótolta a fénykép hiányát, hiszen a gova osebna pisma so pogostokrat fényképezés csak ekkor volt terje-okrašena z risbami, najsi jih je dőben. Írja is egyszer, hogy fényké- pisal staršem, ženi ali prijateljem. pezni volna jó megtanulni,68 amit S tem je nadomestil fotografije, saj aztán sikerül is megvalósítania. je bilo fotografiranje tedaj šele v Követte a néprajzi szakirodal- razvoju. Nekoč tudi zapiše, da bi se mat. Nemcsak pl. a magyarországi rad naučil fotografirati.71 Ta načrt szlovénokra vonatkozó leírások pozneje tudi uresniči. szerzőinek műveit tanulmányoz- Spremljal je etnološko literaturo. ta, hanem igyekezett beszerezni Ni preučeval le del avtorjev, ki so minden könyvújdonságot, legyen pisali o Slovencih na Madžarskem, az Magyarországon vagy külföldön ampak je poskušal nabaviti vse megjelent néprajzi témájú könyv. knjižne novosti, bodisi da je bila Könyvtárának bizonyos jegyzéke knjiga z etnološko vsebino izdana na ismert.69 Ugyanúgy ismerjük tárgyi Madžarskem bodisi v tujini. Spisek gyűjtéseinek darabjait,70 mely egy gradiva njegove knjižnice je poznan. része a bajai Türr István Múzeum- Prav tako poznamo njegove zbrane ban található. predmete,72 katerih en del najdemo A Bellosicsról készült fényképek v Muzeju István Türr v Baji. arról tanúskodnak, hogy vézna Fotografije, ki so jih posneli o testalkatú volt. A többször beteges- njem, kažejo, da je bil vitke posta- kedő fiatalember munkatempója ve. Tempo dela večkrat bolehnega levelezéséből ismerve nagy volt, mladeniča, kakor to vemo iz njego- utolsó képein fáradt arc tekint vih pisem, je bil hiter, iz njegovih ránk. A túlhajszolt életvitel, a ren- zadnjih slik na nas gleda utrujen geteg munka legyengítette amúgy obraz. Preobremenjen način življe- is törékeny alkatát. Lánya úgy nja in ogromno dela sta oslabila emlékszik halálának kiváltó okára, že tako krhko postavo. V zvezi z hogy egy népművelő vidéki útjáról vzrokom smrti se njegova hčerka meghűlve érkezett haza. Betegsé- spominja, da se je z nekega pro- gét nem gyógyíttatta, munkahe- svetnega potovanja po podeželju lyén hadba vonult munkatársait is vrnil prehlajen. Bolezni ni zdravil, 45 29. Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben c. monográfiából: A Zala- és Vas-megyei vendek. 1896. 29. Iz monografije Avstro–ogrska monarhija v besedi in sliki: Vendi v županiji Zala in Železni županiji. 1896. 46 helyettesítette. A Tátrából hazaér-na delovnem mestu je nadomeščal ve már alig élt.71 Hiába vonult hosz- tudi sodelavce, ki so morali v vojno. szabb betegszabadságra, a tüdőbaj Ko se je vrnil s Tatre, je že komaj sajnos végzetes volt számára. Az živel.73 Zaman je šel na daljši bolni- első világháború, a két világháború ški dopust, pljučnica je bila žal zanj közti ínséges évtizedek, majd a má- usodna. Prva svetovna vojna, težko sodik világháború és az azt követő obdobje med dvema svetovnima voj- rezsim elfeledtette a nevét. Azokat nama, nato druga svetovna vojna a területeket, ahol tevékenységét in režim, ki mu je sledil, so njegovo kifejtette, felszabdalták a határok, ime potisnili v pozabo. Območja, részben azokat a nyelveket, melye- kjer je deloval, so razkosale meje. ket beszélt és melyeken publikált Jezike, ki jih je govoril in v katerih is, már csak más országokban hasz- je objavljal, so po novem večinoma nálták. A cilinderes és sétapálcás uporabljali v drugih državah. Obdo- időszak végképp letűnt, a hasonló bje cilindrov in sprehajalnih palic pedagógus életvitel nem volt minta- je minilo za vedno. Podoben vzorec kép, a többnemzetiségű monarchia pedagoškega načina življenja ni bil megszűnt, vele együtt az ott uralko- vzgled, prenehala je obstajati več- dó világszemlélet is. Mindez ahhoz nacionalna monarhija, in skupaj z vezetett, hogy Bellosics Bálint neve njo tudi svetovni nazor tistega časa. is hosszú időre feledésbe merüljön. Vse to je pripeljalo do tega, da je Voltak ugyan kísérletek életpályá- tudi ime Bálinta Bellosicsa utonilo jának megrajzolására, a nagyobb v pozabo. Sicer so bili poskusi orisa volumenű összegzés azonban még njegove življenjske poti, a obširnejši nem készült el. pregled še ni nastal. A félbeszakadt életmű minden- Prezgodaj končano življenjsko képpen megérdemelné, hogy moza- delo bi si vsekakor zaslužilo, da ikjait összerakják, és bemutassák bi sestavili mozaike in predstavili Bellosics Bálint érdemeit. A halk zasluge Bálinta Bellosicsa. Bolj szavú tanár nem tartozott a szak- tih učitelj ni spadal med prve v ma élvonalbeli egyénei közé, de stroki, a bil je navzoč ob nastaja- ott volt a néprajztudomány kibon- nju etnologije. Ni pripravil velike takozása kezdetén. Nem készített monografske sinteze, ni bil avtor 47 30. Állnak (balról jobbra): László, Pál, Bellosics Lipót, Flóra, János. Ülnek (balról jobbra): Bálint, özv. Bellosics Bálintné, Imre. 1923–24 30. Z leve stojijo: László, Pál, Lipót Bellosics, Flóra, János. Z leve sedijo: Bálint, vdova Bálintné Bellosics, Imre. 48 nagy monografikus szintéziseket, velikih strokovnih teorij ali vodilna nem volt nagy szakmai elméletek osebnost. Vendar če njegovo dejav- megalkotója, irányadó egyéniség. nost pogledamo celovito, se pred Ha azonban összesítve vizsgáljuk nas razprostre široka paleta. Bil tevékenységét, széles skála tárul je eden izmed prvih raziskovalcev elénk. Ő volt az egyik első kuta- prekmurskih Slovencev, pokrajine tója a muravidéki szlovéneknek, Hetés, švabskih in južnoslovanskih a Hetés vidékének, a Baja kör- narodnih skupnosti okoli Baje. nyéki sváb és délszláv népcsopor- Ukvarjal se je z etnološkim razisko- toknak. Foglalkozott a gyermek vanjem življenja otrok, z vražami, néprajzával, a hiedelmekkel, a s šegami, z ljudskim pesništvom, s szokásokkal, a népköltészettel, az stavbarstvom, z ljudsko nošo in z építészettel, a népviselettel és szá- mnogimi drugimi etnološkimi vse- mos más néprajzi témakörrel. Tan- binami. Ocenjeval je učbenike, jih könyveket véleményezett, dolgozott popravljal, pregledoval in učbenike át és tankönyveket írt. Néprajzi sam tudi pisal. Napisal je smernice gyűjtési útmutatót írt. Elsőként za terensko zbiranje. Prvi je sesta- foglalta össze a magyar néprajzot. vil pregled madžarske etnologije. Népművelői tevékenységet végzett, Delal je v ljudski prosveti, prevajal, fordított, verset, kisprózát, drámát pisal pesmi, kratko prozo in drame, írt, kollégiumot vezetett, és azt se vodil je študentski dom. In ne poza- feledjük, hogy mindvégig tanított, bimo, da je vseskozi učil, bil vesten elhivatott pedagógus, majd iskola- pedagog in ravnatelj. Ustanovil je igazgató volt, ő alapította meg az prvo ljudsko visoko šolo, ki je takrat akkor újdonságnak számító első veljala za novost. népfőiskolát. 49 50 Jegyzetek Opombe 1 Liber Baptisatorum Localis 1 Blizu Lendave na Madžarskem. Capellania Réditsiensis Ab 2 Liber Baptisatorum Localis Ca- Annó 1789 (–1869). Rédics. Ke- pellania Réditsiensis Ab Annó resztelés I. 1798–1869. 1789 (–1869). Rédics. Kereszte- 2 Népújság, 2013. április 4., 14. sz. lés I. 1798–1869. 3 A szöveg magyar nyelven és 3 Népújság, 4. 4. 2013, št. 14. szlovén fordításban készült. 4 Besedilo je nastalo v madžar- 4 Ma Ausztria, Bernstein. skem jeziku in je bilo prevedeno 5 Ma Szlovénia, magyar nyelven v slovenski jezik. Lendva, ill. szlovénul Lendava. 5 Danes Avstrija, Bernstein. 6 Bellosics Bálint nagyapja. 6 Danes Slovenija, madžarsko 7 Ma Szlovákia, Malacky. Lendva oz. slovensko Lendava. 8 A Bellosics-Bartsch család 7 Ded Bálinta Bellosicsa. törzskönyve, 1893. 8 Danes Slovaška, Malacky. 9 Ma Szlovénia, Grad. 9 Družinska knjiga Bellosics– 10 Ma is Magyarország. Bartsch, 1893. 11 A Bellosics-Bartsch család 10 Družinska knjiga Bellosics– törzskönyve, 1893. Bartsch, 1893. 12 Testvére Terézia, majd férjéről 11 Danes Slovenija, Grad. Tomka Györgyné, Lendvára 12 Tudi danes na Madžarskem. ment férjhez, leszármazottai 13 Sestra Terézia, po možu Györ- ma is ott élnek. gyné Tomka, se je poročila v 13 A vend kifejezést, ami alatt a Lendavo, njeni potomci živijo muravidéki, azaz a magyar- tam še danes. országi szlovéneket értették, 14 Izraz Vend, madžarsko poi- idézetekben, címekben eredeti menovanje za prekmurske oz. formájában hagytuk. madžarske Slovence, smo v na- 14 Kulcsár 1971, Kőhegyi–Sztrinkó vedbah in v naslovih pustili v 1992. prvotni obliki. 15 Ma Szlovénia, Tišina. 15 Kulcsár 1971, Kőhegyi–Sztrinkó 16 Ma Szlovénia, Skakovci. 1992. 51 17 Ma Szlovénia, Tišina. 16 Pod Madžarsko Tisina oz. Csen- 18 A Bellosics-Bartsch család dlak. törzskönyve, 1893. 17 Pod Madžarsko Poláncz. 19 DFMVK, számozatlan hagyaté- 18 Družinska knjiga Bellosics– ki anyag. Bartsch, 1893. 20 Fúss–Pataky 1996. 19 DFMVK, neoznačeno arhivsko 21 DFMVK, számozatlan hagyaté- gradivo. ki anyag. 20 Fúss–Pataky 1996. 22 Telekkönyvi kivonat, körzeti bí- 21 DFMVK, neoznačeno arhivsko róság, Lendva (Okrajno sodišče gradivo. v Lendavi). 22 Izpis iz zemljiške knjige, Okraj- 23 Bálint 1991. no sodišče Lendava. 24 1851–1926. 1887-ben Katona 23 Bálint 1991. Lajos és Wlislocki Henrik köz- 24 V madžarskem jeziku se izraz reműködésével megindította az néprajz (oris ljudstva) uporablja Ethnologische Mitteilungen aus v podobni obliki kakor v sloven- Ungarn c. folyóiratot, 1889-ben ščini: narodopisje. S tujko to Hunfalvy Pállal megalapította a vedo imenujejo etnografija, kar Magyarországi Néprajzi Társa- pa v slovenščini označujejo z iz- ságot, szerkesztője volt Az Oszt- razom etnologija. rák–Magyar Monarchia írásban 25 1851–1926. Leta 1887 je skupaj z és képben c. kiadvány magyar-Lajosem Katonajem in Henrikom országi anyagának. Wlislockijem začel objavljati revi- 25 Bálint 1991., Kőhegyi–Sztrinkó jo z naslovom Ethnologische Mit- 1992., DFMVK, számozatlan teilungen aus Ungarn. Leta 1889 hagyatéki anyag. je skupaj s Pálom Hunfalvyjem 26 Az említett lendvai iskolaigaz- ustanovil Etnološko društvo gató, Szántó Károly szintén Madžarske (pozneje Madžarsko székelyudvarhelyi származású etnološko društvo). Bil je urednik volt. madžarskega dela obsežne publi- 27 Bálint 1991., Kőhegyi–Sztrinkó kacije Die Österreichisch–Ungari- 1992., DFMVK, számozatlan sche Monarchie in Wort und Bild. hagyatéki anyag. 26 Bálint 1991, Kőhegyi–Sztrinkó 52 28 Bellosics 1896. 1992, DFMVK, neoznačeno ar- 29 Bálint 1991., Kőhegyi–Sztrinkó hivsko gradivo. 1992., DFMVK, számozatlan 27 Blizu Székelyudvarhelya, Tran- hagyatéki anyag. silvanija. 30 Az első a nők kámzsaszerű fej- 28 Omenjeni lendavski ravnatelj borítója, a másik, a kápli, piros, Károly Szántó je prav tako izvi- rózsás szövetű fejrevaló. ral iz Székelyudvarhelya. 31 Bálint 1991., Kőhegyi–Sztrinkó 29 Bálint 1991, Kőhegyi–Sztrinkó 1992., DFMVK, számozatlan 1992, DFMVK, neoznačeno ar- hagyatéki anyag. hivsko gradivo. 32 Kőhegyi–Sztrinkó 1992. 30 Bellosics 1896. 33 Baja, 1874.–Baja, 1957. 31 Bálint 1991, Kőhegyi–Sztrinkó 34 A Bellosics-Bartsch család 1992, DFMVK, neoznačeno ar- törzskönyve, 1893. hivsko gradivo. 35 Báldy Flóra visszaemlékezése, 32 Prvo je naglavna ruta, drugo pa DFMVK, számozatlan hagyaté- majhno rdeče, rožičasto pokri- ki anyag. valo iz blaga za svitek. 36 A Bellosics-Bartsch család 33 Etnografska enota pri Lendavi. törzskönyve, 1893; DFMVK, 34 Bálint 1991, Kőhegyi–Sztrinkó számozatlan hagyatéki anyag. 1992, DFMVK, neoznačeno ar- 37 DFMVK, számozatlan hagyaté- hivsko gradivo. ki anyag. 35 Kőhegyi–Sztrinkó 1992. 38 Kulcsár 1971. 36 Baja, 1874.–Baja, 1957. 39 1864–1946, folklorista, iro- 37 Družinska knjiga Bellosics– dalomtörténész, a Magyar Bartsch, 1893. Néprajzi Társaság elnöke, az 38 Iz pisem Flóre Báldy, DFMVK, Ethnographia szerkesztője. neoznačeno arhivsko gradivo. 40 Bálint 1991., Kőhegyi–Sztrinkó 39 Družinska knjiga Bellosics– 1992. Bartsch, 1893; DFMVK, neoz- 41 Bálint 1991. načeno arhivsko gradivo. 42 Kulcsár 1971. 40 DFMVK, neoznačeno arhivsko 43 Bálint 1991. gradivo. 44 Pl. az Ethnologische 41 1903, A gyermek a magyar 53 Mitteilungen aus Ungarn c. ki- néphagyományban. Adatok a adványban. magyar gyermek néprajzához. 45 Heinrich Heine, Baumbach 42 1864–1946, folklorist, literarni Rudolf, Olaf Hansen Jonas, zgodovinar, predsednik Madžar- Otto Hopp Ernst, Eginhard von skega etnološkega društva, ure- Barfus és másoktól. dnik revije Ethnographia. 46 1887, A drávai halász, Áruló 43 Bálint 1991, Kőhegyi–Sztrinkó szépségtapasz, A választások, 1992. Új tavaszkor (vers). 44 Bálint 1991. 47 Wendisch, majd 1888-ban 45 Kulcsár 1971. Wendisch II. és 1889-ben 46 Bálint 1991. Wendische Volkslieder. 47 Npr. v Ethnologische Mitteilun- 48 Magyarországi néprajzi tár- gen aus Ungarn. saság (Budapest, 1889. május 48 Besedila Heinricha Heineja, Ru- 2.). Alsó-lendvai híradó, 18. sz., dolfa Baumbacha, Olafa Hanse- 1–2., folytatás: 27 sz., 2–3. na Jonasa, Otta Hoppa Ernsta, 49 1892, Skrat (Néprajzi tárcza). Eginharda von Barfusa in drugih. 50 1892, A goricsánecz. Vasvár- 49 1887, A drávai halász, Áruló megyei vend hegylakó, ill. A szépségtapasz, A választások, goricsánecz. Új tavaszkor (pesem). 51 1890, Zalamegyei vend népbal- 50 Wendisch, nato 1888 Wendisch lada. II. in 1889 Wendische Volkslieder. 52 1891, Hol van Attila sírja? (Szlo- 51 Magyarországi néprajzi társa-vén népmonda). ság (Budapest, 1889. május 2.). 53 1891, Mátyás király emléke a Alsó-lendvai híradó, št. 18, 1–2., szlovén népmondákban. Nadaljevanje: št. 27, 2–3. 54 Zlatorog (Szlovén népmonda) / 52 1892, Skrat (Néprajzi tárcza). Baumbach Rudolf költeménye; 53 1892, A goricsánecz. Vasvárme- ford. Bellosics Bálint. gyei vend hegylakó, oz. A gori- 55 1891, Az alsó-lendvai vásár. csánecz. 56 1892 Alsó-lendva és vidéke. 54 1890, Zalamegyei vend népbal- 57 1891, Markap és az ördög (He- lada. tési népmese). 55 1891, Hol van Attila sírja? 54 58 1891, Zalamegyei községek (Szlovén népmonda). gúnynevei. 56 1891, Mátyás király emléke a 59 1892, Zalamegyei helynevek. szlovén népmondákban. 60 1897, A hetési faház, ill. Der 57 Zlatorog (Szlovén népmonda) / Hetéser Holzbau / von Valentin Baumbach Rudolf költeménye; Bellosics. prevedel Bálint Bellosics. 61 1903, A hetési magyarság vise- 58 1891, Az alsó-lendvai vásár. lete 59 1892 Alsó-lendva és vidéke. 62 1902, A halászó hetési ember. 60 1891, Markap és az ördög (He- 63 Kulcsár 1971, Bánáti, 1996. tési népmese). 64 Kulcsár 1971, a Néprajzi Múze- 61 1891, Zalamegyei községek um őrzi. gúnynevei. 65 1896, A Zala- és Vas-me- 62 1892, Zalamegyei helynevek. gyei vendek, ill. Die Wenden 63 1897, A hetési faház ill. Der im Zalaer und Eisenburger Hetéser Holzbau / von Valentin Comitat. Bellosics. 66 1903, A gyermek a magyar nép- 64 1903, A hetési magyarság viselete. hagyományban. Adatok a ma- 65 1902, A halászó hetési ember. gyar gyermek néprajzához 66 Kulcsár 1971, Bánáti, 1996. 67 1907, Útmutató néprajzi tár- 67 Kulcsár 1971, hranijo v Etno- gyak gyűjtésére. grafskem muzeju v Budimpešti. 68 Kőhegyi–Sztrinkó 1992, Kul- 68 1896, A Zala- és Vas-megyei csár 1971. vendek, oz. Die Wenden im Za- 69 Katona József Múzeum, Kecs- laer und Eisenburger Comitat. kemét. 69 1903, A gyermek a magyar 70 U. o. néphagyományban. Adatok a 71 Kulcsár 1971. magyar gyermek néprajzához 70 1907, Útmutató néprajzi tár- gyak gyűjtésére. 71 Kőhegyi–Sztrinkó 1992, Kul- csár 1971. 72 Muzej József Katona, Kecskemét. 73 Kulcsár 1971. 55 Képek forrása Viri slik 1. Rédicsi plébánia. 1. Župnišče Rédics. 2. A Báldy család tulajdona. 2. Last družine Báldy. 3. DFMVK. 3. DFMVK. 4. KJM 543.88/1–4. 4. KJM 543.88/1–4. 5. KJM 543.88/1–4. 5. KJM 543.88/1–4. 6. DFMVK. 6. DFMVK. 7. DFMVK. 7. DFMVK. 8. DFMVK. 8. DFMVK. 9. DFMVK. 9. DFMVK. 10. a) DFMVK, b) KJM 504.88/2. 10. a) DFMVK, b) KJM 504.88/2. 11. Gál Katica tulajdona, Csente. 11. V lasti Katice Gál, Čentiba. 12. Gönc Károly tulajdona, Lendva. 12. V lasti Karla Gönca, Lendava. 13. A szerző fényképe. 13. Avtorjeva fotografija. 14. Somos László tulajdona, 14. V lasti Lászla Somosa, Kecskemét. Kecskemét. 15. U. o. 15. Ibid. 16. KJM 543.88/1–4. 16. KJM 543.88/1–4. 17. DFMVK. 17. DFMVK. 18. DFMVK. 18. DFMVK. 19. DFMVK. 19. DFMVK. 20. DFMVK. 20. DFMVK. 21. DFMVK. 21. DFMVK. 22. DFMVK. 22. DFMVK. 23. Eötvös József Főiskola, Baja. 23. Visoka šola József Eötvös, Baja. 24. DFMVK. 24. DFMVK. 25. DFMVK. 25. DFMVK. 26. DFMVK, alsó kép: KJM 543.88/1–4. 26. DFMVK, sp. sl: KJM 543.88/1–4.. 27. DFMVK. 27. DFMVK. 28. Lendvai Könyvtár. 28. Knjižnica Lendava. 29. Lendvai Könyvtár. 29. Knjižnica Lendava. 30. DFMVK. 30. DFMVK. A 4. lapon látható kép Somos Slika na 4. strani je v lasti Lászla László tulajdona. A borító Somosa. Za izdelavo ovitka je Bellosics Bálint hagyatékának uporabljeno gradivo iz zapuščine felhasználásával készült. Bálinta Bellosicsa. 56 Irodalomjegyzék Bibliografija Barcsai József Barcsai, József 1916 1916 Bellosics Bálint. 1867–1916. In: Bellosics Bálint. 1867–1916. In: Amler Antal (szerk): A Bajai Ma- Amler Antal (ur.): A Bajai Ma- gyar Királyi Áll. Elemi Népiskolai gyar Királyi Áll. Elemi Népiskolai Tantóképző-Intézet Értesítője az Tantóképző-Intézet Értesítője az 1915/1916. iskolai évről. Baja, 1915/1916. iskolai évről. Baja, 3–10. 3–10. Báldy Flóra Báldy, Flóra 1978 1978 Egy néprajztudós, Bellosics Bálint Egy néprajztudós, Bellosics Bálint életútja, és tudományos hagyaté- életútja, és tudományos hagya- kából a „Nagybaracskai lakodalmi tékából a »Nagybaracskai lako- szokások”. Cumania, 5. sz., 371– dalmi szokások«. Cumania, št. 5, 374. 371–374. Bálint Györgyné Bálint, Györgyné 1991 1991 Bellosics Bálint bibliográfia . In: Bellosics Bálint bibliográfia . In: Múzeumi Könyvespolc. Kecske- Múzeumi Könyvespolc. Kecske- mét, A katona József Múzeum mét, A katona József Múzeum Könyvtárának Kiadványai, 2. sz. Könyvtárának Kiadványai, št. 2. Bánáti Tibor Bánáti, Tibor 1996 1996 Bellosics Bálint (1867–1916). Bá- Bellosics Bálint (1867–1916). náti Tibor: Bajai arcképcsarnok . Bánáti Tibor: Bajai arcképcsar- Baja, Türr István Múzeum, 33– nok . Baja, Türr István Múzeum, 36. 33–36. 57 Bellosics Bálint Bellosics, Bálint 1887 1887 Áruló szépségtapasz. Muraköz, Áruló szépségtapasz. Muraköz, št. 19. sz. (május 8.). 19. (8. maj). 1887 1887 A drávai halász /Szombatfai Bá- A drávai halász /Szombatfai lint. Muraköz, 18. sz. (május 1.). Bálint. Muraköz, št. 18. (1. maj). 1887 1887 Új tavaszkor (vers) / Szombatfai Új tavaszkor (vers) / Szombatfai Bálint. Muraköz, 29. sz. (július 17.). Bálint. Muraköz, št. 29. (17. julij). 1887 1887 A választások / Szombatfai Bá- A választások / Szombatfai lint. Muraköz, 20. sz. (május 15.). Bálint. Muraköz, št. 20. (15. maj). 1887 1887 Wendisch. Ethnologische Wendisch. Ethnologische Mit- Mitteilungen aus Ungarn. 1. sz., teilungen aus Ungarn. št. 1, 85– 85–86. 86. 1888 1888 Wendisch II. Ethnologische Mit- Wendisch II. Ethnologische Mit- teilungen aus Ungarn. 2. sz., 200. teilungen aus Ungarn. št.2, 200. 1889 1889 Wendische Volkslieder. Wendische Volkslieder. Ethnologi- Ethnologische Mitteilungen aus sche Mitteilungen aus Ungarn. št. Ungarn. 3. sz. 361–362. 3, 361–362. 1890 1890 Zalamegyei vend népballada. Zalamegyei vend népballada. Eth- Ethnographia, 54–55. nographia, 54–55. 1891 1891 Az alsó-lendvai vásár. Vasárnapi Az alsó-lendvai vásár. Vasárnapi Újság, 28. sz., 457–459. Újság, št. 28, 457–459. 58 1891 1891 Hol van Attila sírja? Hol van Attila sírja? Ethno- Ethnographia, 320. graphia, 320. 1891 1891 Markap és az ördög. Markap és az ördög. Ethno- Ethnographia, 321. graphia, 321. 1891 1891 Mátyás király emléke a szlovén Mátyás király emléke a szlovén népmondákban. Ethnographia, népmondákban. Ethnographia, 320. 320. 1891 1891 Zalamegyei községek gúnynevei. Zalamegyei községek gúnynevei. Ethnographia, 271–272. Ethnographia, 271–272. 1892 1892 Alsó-lendva és vidéke. Turisták Alsó-lendva és vidéke. Turisták Lapja, 7. sz., 199–213. Lapja, št. 7, 199–213. 1892 1892 A goricsánecz. Vasvármegyei vend A goricsánecz. Vasvármegyei vend hegylakó. Magyar Hírlap, 147. sz. hegylakó. Magyar Hírlap, št. 147. 1892 1892 A goricsánecz. Muraszombat és A goricsánecz. Muraszombat és vi- vidéke, 24– 25. sz. (jún. 12., 19.). déke, št. 24– 25. (12. in 19. junij). 1892 1892 Skrat (Néprajzi tárcza). Muraszom- Skrat (Néprajzi tárcza). Mura-bat és vidéke, 38. sz. (szept. 18.). szombat és vidéke, št. 38 (18. sept.). 1892 1892 Zalamegyei helynevek. Zalamegyei helynevek. Ethno- Ethnographia, 127. graphia, 127. 1892 1892 Zlatorog (Szlovén népmonda) / Zlatorog (Szlovén népmonda) / 59 Baumbach Rudolf költeménye; Baumbach Rudolf költeménye; ford. Bellosics Bálint. Muraköz, ford. Bellosics Bálint. Muraköz, 52. sz. (dec. 25.). št. 52. (25. dec). 1896 1896 A Zala- és Vas-megyei vendek. In: A Zala- és Vas-megyei vendek. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország. írásban és képben. Magyarország. IV. köt., Budapest, 251–262. IV. köt., Budapest, 251–262. 1896 1896 Die Wenden im Zalaer und Die Wenden im Zalaer und Ei- Eisenburger Comitat. In: Die senburger Comitat. In: Die öster- österreichisch-ungarische reichisch-ungarische Monarchie Monarchie im Wort und Bild. IV. im Wort und Bild. IV. Wien, 259– Wien, 259–270.2 270. 1897 1897 A hetési faház. Ethnographia, A hetési faház. Ethnographia, 88–103. 88–103. 1897 1897 Der Hetéser Holzbau / von Valen- Der Hetéser Holzbau / von Valen- tin Bellosics. Ethnologische Mit- tin Bellosics. Ethnologische Mit- teilungen aus Ungarn, 5. sz., 280. 2 teilungen aus Ungarn, št. 5, 280. 1902 1902 A halászó hetési ember. A Magyar A halászó hetési ember. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztá- Nemzeti Múzeum Néprajzi Osz- lyának Értesítője, 29–32. tályának Értesítője, 29–32. 1903 1903 A gyermek a magyar néphagyo- A gyermek a magyar néphagyo- mányban. Adatok a magyar gyer- mányban. Adatok a magyar gyer- mek néprajzához. A Bajai Magyar mek néprajzához. A Bajai Magyar Királyi Állami Tanítóképző Inté- Királyi Állami Tanítóképző In- zet Értesítője, 3. sz. 1–29. tézet Értesítője, št. 3, 1–29. 60 1903 1903 A hetési magyarság viselete. Nép- A hetési magyarság viselete. rajzi Értesítő, 273–279. Néprajzi Értesítő, 273–279. 1907 1907 Útmutató néprajzi tárgyak gyűj- Útmutató néprajzi tárgyak gyűj- tésére. Zombor, Bács-Bodrogh tésére. Zombor, Bács-Bodrogh Vár- Vármegyei Történelmi Társulat. megyei Történelmi Társulat. 1992 1992 Bellosics Bálint: Útmutató nép- Bellosics Bálint: Útmutató népraj- rajzi tárgyak gyűjtésére. (Utószó zi tárgyak gyűjtésére. (Spremna Szilágyi Miklós). Budapest, Ma- beseda Miklós Szilágyi). Budapest, gyar Néprajzi Társaság. Hason- Magyar Néprajzi Társaság. Haso- más kiadás. nmás kiadás. Fehér Zoltán Fehér, Zoltán 1985 1985 Egy régi bajai néprajzkutató ta- Egy régi bajai néprajzkutató nár, Bellosics Bálint. Honismeret. tanár, Bellosics Bálint. Honisme- 3. sz., 20–23. ret. št. 3, 20–23. Fúss Nándor–Pataky Kálmán (szerk.) Fúss, Nándor–Pataky, Kálmán (ur.) 1996 1996 Alsó-Lendva nagyközség Alsó-Lendva nagyközség milleni- milleniumi emlékkönyve 1896. umi emlékkönyve 1896. 2. natis. 2. kiad. Győr–Lendva, Hazánk Győr–Lendva, Hazánk Könyvki- Könyvkiadó–Magyar Nemzetiségi adó–Magyar Nemzetiségi Műve- Művelődési Intézet. lődési Intézet. Kőhegyi Mihály–Sztrinkó István Kőhegyi, Mihály–Sztrinkó, István 1992 1992 Bellosics Bálint levelei Herrmann Bellosics Bálint levelei Herrmann Antalhoz. Cumania, 13. sz., 463–504. Antalhoz. Cumania, št. 13, 463–504. 61 Kulcsár Péterné Kulcsár, Péterné 1971 1971 Bellosics Bálint levelei Herrmann Bellosics Bálint levelei Herrmann Antalhoz. A Móra Ferenc Múzeum Antalhoz. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1. sz. 175–183. Évkönyve. št. 1, 175–183. Silling István Silling, István 1995 1995 Az első bácskai néprajzi kalauz. Az első bácskai néprajzi kalauz. In: Örökségünk nyomában. Levél- In: Örökségünk nyomában. Levél- tári jegyzetek a Bácskából. Újvi- tári jegyzetek a Bácskából. Újvi- dék, 29–63. dék, 29–63. Szántó Károly Szántó, Károly 1883 1883 Alsó-Lendva és vidéke. Földrajzi Alsó-Lendva és vidéke. Földrajzi Közlemények. XIV. kötet, 144–154. Közlemények. Zvezek XIV, 144–154. Sztrinkó István Sztrinkó, István 1986 1986 Bátky Zsigmond levelei Bellosics Bá- Bátky Zsigmond levelei Bellosics linthoz. Cumania, 9. sz., 405–418. Bálinthoz. Cumania, št. 9, 405–418. Udvarhelyi Gyula Udvarhelyi, Gyula 1879 1879 Alsó-Lendva és vidéke. Táj és AlsóWWLendva és vidéke. Táj néprajz. In: Udvarhelyi Gyula és néprajz. In: Udvarhelyi Gyula (szerk.): A magyar írásmód. Bu- (ur.): A magyar írásmód. Buda- dapest, 181–186. pest, 181–186. Egyéb forrás Drugi viri Bellosics Bálint és családtag- Bálint Bellosics in družinski čla- jai. A Bellosics-Bartsch család ni. A Bellosics–Bartsch család 62 törzskönyve. 1893. jún. 27. nap-törzskönyve. (Družinska knjiga jainkig. Kéziratos füzet, a Báldy Bellosics–Bartsch) od 27. junija család tulajdona. 1893 do danes. Na roko pisan zve- zek, v lasti družine Báldy. DFMVK – Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg, Knjižnica DFMVK –Deák Ferenc Bellosics Bálinttal kapcsolatos Megyei és Városi Könyvtár, Zalae- számozatlan hagyatéki anyag, fő- gerszeg, neoznačeno arhivsko gra- leg lányától, Báldy Flórától. divo o Bálintu Bellosicsu, pred- vsem dokumenti in fotografije od Egyetemi Könyvtár, József Attila hčerke Flóre Báldy. Tudományegyetem, Szeged. Univerzitetna knjižnica Univerze Eötvös József Főiskola, Baja. Attila József v Szegedu. KJM – Katona József Múzeum, Visoka šola József Eötvös, Baja. Kecskemét, Bellosics Bálint csa- ládi hagyatéka, dédunokájától Muzej József Katona, Kecskemét, Somos Lászlótól. KJM – osebna zapuščina Bálinta Bellosicsa, od pravnuka Lászlója Knjižnica Lendava–Könyvtár Lendva Somosa. Liber Baptisatorum Localis Knjižnica Lendava–Könyvtár Lendva Capellania Réditsiensis Ab Annó 1789 (–1869). Rédics. Keresztelés Matična knjiga Liber Baptisatorum I. 1798–1869. Localis Capellania Réditsiensis Ab Annó 1789 (–1869). Rédics. Ke- Néprajzi Múzeum, Budapesten, Et- resztelés I. 1798–1869. nológiai Archívum. Etnografski Muzej, Budimpešta, Népújság. A szlovéniai magyarok Etnološki arhiv. hetilapja, Lendva. Tednik Népújság. A szlovéniai ma- Telekkönyvi kivonat, körzeti bíró- gyarok hetilapja. ság, Lendva (Okrajno sodišče v Lendavi). Izpis iz zemljiške knjige, Okrajno sodišče Lendava. 63 Kiadó Lendva Községi Magyar Nemzeti Izdajatelj Önkormányzati Közösség Madžarska samoupravna narodna skupnost občine Lendava 2013 © Halász Albert Szlovén nyelvre fordította V slovenski jezik prevedel Halász Albert Recenzensek Dr. Silling István Recenzenta Dr. Göncz László Nyelvi lektorok Dr. Szende Virág Jezikovni pregled Irena Varga A kiadást támogatta Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva Izid je podprl Zavod za kulturo madžarske narodnosti Lendava. Grafikai megoldások Grafična priprava Halász Albert Nyomda Natisnila Tiskarna Arma, Lendava ISBN 978-961-93506-5-2 978-961-93506-4-5 (pdf) CIP - Kataložni zapis o publikaciji Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana 929Bellosics B. 39(439):929Bellosics B. HALÁSZ, Albert, 1969- Hommage à Bellosics Bálint : Bellosics Bálint mellszobrának avatása alkalmából = ob odkritju doprsnega kipa Bálinta Bellosicsa / [[besedilo], v slovenski jezik prevedel] Halász Albert. - Lendva ; Lendava : Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség = Madžarska samoupravna narodna skupnost občine Lendava, 2013 ISBN 978-961-93506-5-2 ISBN 978-961-93506-4-5 (pdf) 268936704 64 2 Document Outline BellosicsB4 BellosicsB4 2 Bellosics - katalog_ovitek - zadnja stran