mt-
i-0
Dober Pajdaš
kalendarium
na navadno leto
1943.
z closzta Iejpim, dobrim i hasznovitim csfenyom, pripovesztmi i versusami.
XXII. letni tekaj.

Reditel i laszinik TžIšflnfiKF^-jpric, Muraszombat.
SOBOTI

Vendvideki konyvnyomda Muraszombat
			Przmensasarijs	3	Szunce		Mej&zec	
	Imenik	I Linevi	fTElciBnai mElszBta		zhod	zahod	zhod	zahod
1	Petek	Nouvo leto	Mrzlo	shi	7 48	16 19	1 23	12 48
2	Szobota	Abel	sznejg		7 48	16 20	2 34	13 16
	. tjeden	Jezusa obrezavanye. Luk. II. 21.						
3	Nedela	Jez. sz. ime	Nesztalno		7 48	16 21	3 47	13 58
4	Pondejlek	Titusz pk.	mrzlo	#	7 48	16 21	5 1	14 42
5	Tork	Teleszfor pk.			7 48	16 22	6 14	15 37
6	Szrejda	Tri krali	® 13 v. 37 m.		7 48	16 24	7 19	16 40
7	Csetrtek	Lucian m.	sznezsno		7 48	16 25	8 17	17 52
8	Petek	Szoreny	voterno	A	7 48	16 26	9 5	19 7
9	Szobota	Marceli	vrejmen	6h	7 47	16 27	9 45	20 23
2. tjeden		Kak bi Jezus 12 iejt sztar bio. Luk. II. 42—52.						
10	Nedela	Po tr. kr. 1	Mrzlo		7 47	16 29	10 19	21 38
11	Pondejlek	Higin pk. m.	voterno	■mf	7 46	16 30	10 50	22 48
12	Tork	Erno ap.			7 46	16 31	11 18	--
13	Szrejda	Veronika	3 8 v. 48 m.	H1	7 45	16 33	11 45	9 1
14	Csetrtek	Hilar pk.			7 45	16 33	12 12	i 2
15	Petek	Rem. sz. Pal	velki sznejg		7 45	16 35	12 41	2 6
16	Szobota	Marc. pk. m.			7 44	16 36	13 13	3 8
3. tjeden		Szvadba vcsfnyena v Galilejszkoj Kaniji. Jan. II. 1						-11.
17	Nedela	Po tr. kr. 2		n	7 44	16 37	13 48	4 7
18	Pondejlek	Piroska m.	Mraz	M	7 43	16 39	14 28	5 3
19	Tork	B. Margit	sznejg	-K	7 42	16 40	15 13	5 54
20	Szrejda	Fab. i Seb.			7 41	16 42	16 4	6 41
21	Csetrtek	Agnes d. m.	@ 11 v. 48 m.		7 40	16 44	16 58	7 27
22	Petek	Vince m.		tf	7 39	16 45	17 55	8 1
23	Szobota	Raimund	voter		7 38	16 47	18 57	8 35
4. tjeden		Jezus ozdravi gobavca i szlugo sztotnika. Mat. VIII. 1						-13.
24]	Nedela	Po tr. kr. 3			7 38	16 47	19 58	9 4
25	Pondejlek	Pal preobr.	Mrzlo		7 37	16 49	21 2	9 32
26	Tork	Polikarp			7 36	16 50	22 6	9 58
27	Szrejda	Zlv. sz. Janos	zimszko	1*5	7 35	16 51	23 11	10 23
28	Csetrtek	Nol. sz. Peter		sH	7 33	16 52	--	10 50
29	Petek	Szal. sz. Fer.	C 9 v. 13 m.	HK	7 32	16 54	0 19	11 20
30	Szobota j	Martina d.	vrejmen	mE	7 31	16 56	1 28	11 53
5	tjeden	Od vtisenya vihera na mourji			Mat. VIII. 23—27.			
311 Nedela |		Po tr. kr. 41	j		7 30|16 58j 2 3Qj 12 SS			
Setouletni Kalendar: V zacseiki mejszeca doszta sznega. natou velki mraz, p* Žitom viherno, vecskrat sznejg. Prvoga je d6n 8 v. 31 m. dugi, do konca mejszeca za 57 m. priraszte.
Februar ma 28 dni
					c		.. .	
	Dnčvi	Imenik	FpemznsšvanjB					
			vrBjmEnaimE]32itB	®	zhod	zahod	zhod	zahod
1	Pondejlek	Ignac pk. m.	Okoulik	Str	7 28	17 0	3 50	13 21
2	Tork	Szvecsnica	szvecsnice	&	7 27	17 2	4 56	14 18
3	Szrejda	Balazs pk.	velki mraz	a	7 25	17 3	5 58	15 24
4	Csetrtek	Korz. Andras		A	7 24	17 5	6 51	16 38
5	Petek	Agota d. m.	® 0 v. 29 m.	&	7 22	17 7	7 36	17 53
6	Szobota	Dorothea d.	prava zima	■•X	7 22	17 8	8 14	19 12
6. tjeden		Kokolj med psenicov. Mat. XIII. 24-					-30.	
7	Nedela	Po tr. kr.5			7 20	17 9	8 46	20 26
8	Pondejlek	Aranka	Velki mraz		7 19	17 11	9 17	21 38
9	Tork	Alexan. Cir.			7 17	17 13	9 46	22 47
10	Szrejda	Skolasztika	malo popiiszti		7 16	17 14	10 14	23 53
11	Csetrtek	Bertold		V*	7 13	17 16	10 42	--
12	Petek	Lidia	3 1 v. 40 m.	t*	7 12	17 18	11 14	0 58
13	Szobota	Ella	nesztalno	H	7 10	17 19	11 49	1 59
7. tjeden		Prilika od	mustarszkoga zrna. Mat. XIII. 31—35.					
14	Nedela	Po tr. kr. 6.		M	7 9	17 20	12 27	2 56
15	Pondejlek	Fausztin	Premenyavno	M	7 7	17 22	13 10	3 50
16	Tork	julianna	mlacsno	•46	7 5	17 24	13 58	4 39
17	Szrejda	Donat		-K	7 3	17 25	14 53	5 22
18	Csetrtek	Konrad	vrejmen	«f	7 I	17 27	15 48	6 1
19	Petek	Zsuzsanna			7 0	17 28	16 48	6 35
20	Szobota	Aladar pk.	@ 6 v. 45 m.	«f	6 58	17 30	18 0	7 7
8. tjeden		Od delavcov v goricaj. Mat. XX, 1—					-16.	
21	Nedela	Septuages.		i-	6 57	17 31	18 48	7 35
22	Pondejlek	Gerzson	Szpremembno		6 55	17 33	19 57	8 2
23	Tork	Alfred		sh	6 52	17 35	21 3	8 28
24	Szrejda	Matyas ap.	popiisztno	sh	6 51	17 36	22 10	8 54
25	Csetrtek	Geza m.	vrejmen	CMf	6 50	17 38	23 19	9 23
26	Petek	Sandor			6 48	17 39	--	9 55
27	Szobota	Gibor Passz.	C 19. v. 22 m.		6 47	17 40	0 27	10 31
9. tjeden		Od szejacsa i szemena. Lukacs VIII., 4					—15.	
28	| Nedela	Sexages.	milejše		6 45	17 42	| 1 36|ll 14	
Sztoulejtni Kalenddr: V zacsetki mejszeca prevecs mrzli dnevi, okoulik szredine malo popiisztij, prouti konci vedmo i mrzli dnevi.
Prvoga je den 9 v. 32 m. diigi, do konca mejszeca 1 v. 25 m. priraszte.
Marcius ma 31 dni
			PremenjfaanfB	0>	Szunca		Mejszeca	
	Dnevi	Imenik	vrcjmena I mejszecs		zhod	zahod	zhod	zahod
1	Pondejiek	Albin pk.		&	6 42	17 44	2 43	11 55
2	Tork	Simplic p.	Premenyavno	«2.	6 40	17 45	3 46	13 5
3	Szrejda	Kunigunda	milejše		6 38	17 47	4 39	14 12
4	Csetrtek	Kazmer	mrzel voter	A	6 37	17 48	5 28	15 26
5	Petek	Ozseb		A	6 35	17 49	6 6	16 42
6	Szobota	Gottlieb	® 11 v. 34 m.		6 33	17 51	6 42	17 59
10. tjeden		Jezus ob tretjim prorokiije szvoje trplenye. Lk. XVIII. 31-43						
7	Nedela	Fas. ned.			6 30	17 53	7 14	19 19
8	Pondejiek	Zoltan	Nesztalno	m?	6 28	17 54	7 44	20 25
9	Tork	Fasenek	vrejmen		6 26	17 56	8 13	21 35
10	Szrejda	Pepelnica	oblacsno		6 24	17 57	8 41	22 41
11	Csetrtek	Aladar	mrzlo		6 21	17 58	9 12	23 46
12	Petek	I. Gerg. p.		M	6 21	17 58	9 45	--—
13	Szobota	Krisztian	3 20 v. 30 m.		6 19	17 59	10 23	0 59
11. tjeden		Jezusa poszt i szkusavanye. Mat. IV. 1					— 11.	
14	Nedela	Posztna 1.		H	6 17	18 1	11 5	1 43
15	Pondejl.	Nar. szv.	Premenyavno	-K	6 15	18 2	11 52	2 33
16	Tork	Henriette	nesztalno		6 13	18 3	11 43	3 19
17	Szrejda	Gertrud >	lepše		6 11	18 5	13 38	3 59
18	Csetrtek	Sandor, Ede	szuncsno		6 8	18 7	14 37	4 35
19	Petek	Jozsef	vrejmen		6 6	18 9	15 38	5 7
20	Szobota	Hubert			6 4	18 11	16 42	5 37
12. tjeden		Jezus sze	na brejgi szpremeni. Mat. XVII. 1—9.					
21	Nedela	Posztna 2.	(g 23 v. 8 m.		6 2	18 12	17 46	6 9
22	Pondejiek	Oktavian		A	6 1	18 14	18 53	6 31
23	Tork	Viktorian m.	Hladno		6 0	18 15	20 1	6 57
24	Szrejda	Gabor ang.	nesztalno	sh	5 57	18 17	21 10	7 26
25	Gsetrtek	Cepi. B. M.	szprotolejsnye	«	5 55	18 18	22 18	7 56
26	Petek	Mano	vrejmen	rjSte m	5 53	18 20	23 29	8 32
27	Szobota	Dam. J.			5 51	18 22	--	9 12
13. tjeden		Jezus z nejmoga prezsene vraga. Luk. XI.					14—28.	
28	Nedela	Posztna 3.	Vetrouvje		5 49	18 23	0 36	10 10
29	Pondejiek	Cirili	C 1 v. 52 m.		5 48	18 24	1 38	10 55
30	Tork	Izidor	premenyavno	&	5 45	18 25	2 33	11 59
31	Szrejda	Arpad	lejpo vrejmen	A	5 43	18 27	3 22	13 9
Sztouletni Kalendar: Te mejszec sze z mrzlimi vetrouvjami zacsne, potom malo. popiisztij, po 22-tom znouva mrzlo, vetrouvje, dezsdzs i sznejg. Prvoga je den 11 v. 2 m. dugi, do konca mejszeca za 1 v. 45 m. priraszte. Szprotoletje sze zacsne 21-ga ob 13 vori.
Dnevi		Imenik	PremBnySvanye		Szunca		Mejszeca	
			OFcjmenai mejszcca		zhod	zahod	zhod	zahod
1	Csetrtek	Hugo pk.	Voterno	t%	5 41	18 28	4 4	14 22
2	Petek	P. szv. Franc.	nesztalno		5 39	18 30	4 39	15 36
3	Szobota	Rikard	mrzlo		5 37	18 32	5 11	16 50
14. tjeden		Jezus nasziti 5000 liidi. Jan. VI, 1—					15.	
4	Nedela	Posztna 4.	@ 22 v. 53 m.		5 34	18 33	5 41	18 3
5	Pondejlek	Ferreri V.		a*	5 33	18 34	6 10	19 13
6	Tork	Colesztin	Hladno	m?	5 31	18 35	6 39	20 32
7	Szrejda	Herman	nesztalno	v?	5 29	18 38	7 8	21 29
8	Csetrtek	Denes pk.	mokro		5 27	18 38	7 42	22 32
9	Petek	Konrad	vetrouvje	M	5 25	18 40	8 18	23 32
10	Szobota	Zsolt		M	5 23	18 41	8 58	--
15. tjeden		Sto me more karati med vami? Jan. VIII, 46—59.						
11	Nedela	Csarna n.		HK	5 22	18 42	9 43	0 25
12	Pondejlek	Gyula p.	16 v. 4 m.	-K	5 18	18 44	10 33	1 5
13	Tork	Ida			5 17	18 46	11 26	1 58
14	Szrejda	Tibor	Szprotolejsnye		5 15	18 47	12 24	2 35
15	Csetrtek	Anasztazia	szuncsno	ft	5 13	18 49	13 24	3 9
16	Petek	Lambert	hladno		5 11	18 50	14 27	3 40
17	Szobota	Anicet p.	nesztalno		5 9	18 51	15 30	4 6
16. tjeden		Gda bi sze Jezus Jeruzsalem		priblizsao. Mat. XXI, 1—9.				
18	Nedela	Cvetna n.	Nesztalno	*	5 7	18 52	16 47	4 32
19	Pondejlek	Emma	toplejše		5 6	18 54	17 46	4 58
20	Tork	Tivadar	© 12 v. 11 m.		5 3	18 56	18 56	5 26
21	Szrejda	Anzelm	premenyavno		5 2	18 57	20 7	5 55
22	Csetrtek	Vel. csetrtek	aprilisko	«<	5 0	18 58	21 16	6 30
23	Petek	Vel. petek	vrejmen	&	4 59	19 0	22 28	7 10
24	Szobota	Vel. szobota			4 57	19 1	23 34	7 56
17. tjeden		Jezus gorisztane od mrtvi. Mark. XIV, 1—7.						
25	Nedela	Viizem	Lepše		4 55	19 2	--	8 49
26	Pond.	Viiz. pond.	toplejše	&	4 53	19 4	0 32	9 52
27	Tork	Arisztid	C 8 v. 51 m.	A	4 51	19 5	1 32	10 59
28	Szrejda	Valeria	voterno	A &	4 50	19 7	2 5	12 10
29	Csetrtek	Albertina	szuncsno		4 48	19 8	2 41	13 24
30	Petek	Katarina	vrejmen		4 47	19 9	3 13	14 35
Sztouletni Kalendar: Prve dni voterno, dezsdzsevno, po 10-tom mrzlejsi dezsdzs, prouti konci lejpi szprotolejsnyi dnevi.
Prvoga je den 12 v. 47 m. dugi, do konca mejszeca 1 v. 38 m. priraszte.
/
Den	ZAMERKANYE	Notrijemanye		Vodavanye	
		P	f	P	f
• %	1 t \			i	
S Mctjus ma 31 dni

			Premensananje		i Szunca		Mejszeca	
	Dnevi	Imenik	vrejmens i mBjszeca	J	zhod	jzahod	zhod Jzahod	
1	Szobota	Ful. i Jakab			4 45|l9 10		3 43 15 47	
18. tjeden		Jezus sze dvakrat prikazse vucsenikom Jan. XX, 19						—31.
2	Nedela	Po vuz. 1.	Nesztalno		4 43	19 12	4 10	16 57
3	Pondejlek	Irma	toplo	9?	4 42	19 13	4 38	18 6
4	Tork	Florian	$ 10 v. 43 m.	V?	4 40	19 15	5 8	19 13
5	Szrejda	Gotthard	lejpo		4 38	19 16	5 38	20 18
6	Csetrtek	Frida	vlazsno	H	4 37	19 18	6 13	21 20
7	Petek	Napoleon	toplejše	M	4 36	19 18	6 51	22 17
8	Szobota	Gizella	vrejmen	M	4 34	19 20	7 36	23 8
19. tjeden		Jaz szem dober paszter			Jan. X, 11-		-16.	
9	Nedela	Po viiz. 2.	Prmenyavno		4 33	19 21	8 23	23 54
10	Pondejlek	Armin	toplo		4 31	19 22	9 16	--
11	Tork	Hieron Fer.			4 29	19 24	10 12	0 34
12	Szrejda	Pongrac	10 v. 52 m.	«f	4 28	19 26	11 10	1 8
13	Csetrtek	Szervac			4 26	19 28	12 12	1 39
14	Petek	Bonifac	prijetno		4 26	19 28	13 14	2 7
15	Szobota	Zsofia	vrejmen	*	4 24	19 29	14 19	2 33
20. tjeden		Edno malo i nete me vidli. Jan. XVI, 16—22.						
16	Nedela	Po viiz. 3.	Vlazsno	ih	4 23	19 30	15 26	2 59[
17	Pondejlek	Paskal	nesztalno	sh,	4 22	19 32	16 35	3 26
18	Tork	Erik			4 20	19 33	17 47	3 54
19	Szrejda	Ivo	@22 v. 13 m.		4 19	19 35	19 0	4 26
20	Csetrtek	Bernat		^	4 18	19 36	20 12	5 3
21	Petek	Konstantin	voterno	&	4 18	19 36	21 23	5 47
22	Szobota	Julia	vrejmen	&	4 16	19 38	22 26	6 39
21. tjeden		Idern k onomi, ki' me je poszlao. Jan. XVI, 5—						14.
23	Nedela	Po viiz. 4.		vsZ	4 15	19 39	23 21	7 40
24	Pondejlek	Eszter	Premenyavno		4 14	19 40	--	8 48
25	Tork	Orban	toplo		4 13	19 41	0 6	10 0
26	Szrejda	Fulop	C 14 v. 33 m.		4 12	19 43	0 45	11 13
27	Csetrtek	Beda	nesztalno		4 11	19 44	1 19	12 25
28	Petelr	Emil	viherno	&f	4 10	19 45	1 48	13 37
29	Szobota	Maxim	vrejmen		4 10	19 45	2 15	14 47
22. tjeden		Csi te kaj proszili od Ocse. Jan. XVI, 23—30.						
30	Nedela	Po viiz. 5.	Lejpo	mt	4 9	19 46	2 42	15 55
31	Pondejlek	Petronella		M	4 8	19 47	3 10	17 9
Sztouletni Kalendar: V zacsetki mejszeca premenyavno z votrom, po 10-tom vecs-krat dezsdzs, 12—19 hladno, zadnye dni szprotolejsnyi dnevi. Prvoga je den 14 v. 25 m. dugi, do konca mejszeca za 1 v. 16 m. priraszte.
ma 30 dni S
nr-ame-ar ~r SICZ?X~J—.jic 7-» in; v sTsr-■»" yit" » —<p
		1 Imenik	PremenyžJanye		Szunca			Mejszeca	
	unevi	imenik	urejmena i mejszeca	C	zhod		zahod	zhod	zahod
1	Tork	Pamfil g >	Lejpo	M	4	8	19 48	3 39	18 7
2	Szrejda	Erazm.	% 23 v. 33 m.	M	4	8	19 49	4 11	19 0
3	Csetrtek	Kr. vn. z.	toplo	HK	4	7	19 50	4 47	20 8
4	Petek	Kereny	premenyavno	HE	4	6	19 51	5 29	21 2
5	Szobota	Bonifac pk.	vrejmen		4	6	19 52	6 15	2! 50
23. tjeden		Od pricsakiivanya szv. Duha. Jan. XV, 26						-16,	4.
6	Nedela	Po vuzmi 6.	Vroucse	1Bf	4	5	19 53	7 6	22 32
7	Pondejlek	Robert m.	szparno		4	5	19 54	8 1	23 10
8	Tork	Medard pk.	voterno	*	4	4	19 55	8 59	23 41
9	Szrejda	Felix	vlazsno		4	4	19 55	9 58	--
10	Csetrtek	Margit	vrejmen	sh	4	3	19 55	10 59	0 10
11	Petek	Barnabas	Q) 3 v. 35 m.	sh,	4	3	19 56	13 3	0 37
12	Szobota	Klaudiusz		sh	4	3	19 56	13 7	1 7
24. tjeden		Prihoud szv. Duha. Jan. XIV, 23—31.							
13	Nedela	Riszalt	Nesztalno	CJjKT	4	3	19 57	14 13	1 26
14	Pond.	Risz. pond.	oblacsno	ua^	4	2	19 58	15 23	1 53
15	Tork	Vid	szparno	to	4	2	19 58	16 45	2 13
16	Szrejda	Jusztin	voter	to	4	2	19 59	17 49	2 56
17	Csetrtek	Rainer m.	mokro	•a.	4	2	19 59	19 2	3 37
18	Petek	Arnold	© 6 v. 14 m.		4	2	20 0	20 10	4 25
19	Szobota	Gyarfas			4	2	20 0	21 11	5 24
25. tjeden		Jezus posle vucsenike med liidsztvo. Mat. XXVIII. 18							-20.
20	Nedela	Szv. tr. 1	Premenyavno		4	2	20 0	22 2	6 30
21	Pondejlek	Alajos	lejpo		4	2	20 0	22 45	7 43
22	Tork	Paulina	toplo	■m*	4	3	20 1	23 22	8 59
23	Szrejda	Zoltan		**	4	3	20 1	23 53	10 14
24	Csetrtek	Tejlovo	C 21 v. 8 m.		4	3	20 1	--	11 27
25	Petek	Vilmos m.			4	3	20 1	0 21	12 40
26	Szobota	Janos i Pavel	lejtno	t*	4	4	20 1	1 48	13 46
26. tjeden		Prilika od velike vecserje. Luk. XIV, 16—24.							
27	Nedela	Szv. tr. 2.	Lejpo	M	4	4	20 1	1 15	14 54
28	Pondejlek	Ireneus	toplo	H	4	5	20 1	1 43	15 59
29	Tork	Pet. i Pav.	nesztalno	♦♦	4	5	20 1	2 14	17 1
30	Szrejda	Szp. Pavla		HK	4	6	20 1	2 48	18 1
Sztouletni Kalendar: Prve 10 dni sztalno lejpi dnevi, potom sze malo razhladi. Druga polovica vecskrat dezsdzs, jako premenyavno.
Prvoga je den 15 v. 20 m. dugi, do 22-ga za 17 m. priraszte, do konca mejszeca sze za 5 m, szkrajsa. — Leto sze zacsne 22-ga ob 8 vori 13 minut.
Juniiis
Bcac^ocaraiTTnn^-ar"! 'Tmutuim"
| Julius ma 31 dni jj
83C:XTX72
1 Dnevi			Premensž«an?e		Szunce		Mejszec	
		Imenik			zhod	zahod		zahod
			vimena i mejszBCB	<JJ			zhod	
1	Csetrtek	Tibold	Lejtna vrocsina	M	4 6	20 1	3 27	18 57
2	Petek	Ottokar	@ 13 v. 44 m.	HK	4 7	20 0	4 11	19 55
3	Szobota	Kornel	premenyavno		4 8	20 0	5 0	20 34
27. tjeden		Prilika od zgiiblene ovce.			Luk. XV, 1		— 10.	
4	Nedela	Szv. tr. 3.			4 8	20 0	5 55	21 10
5	Pondejlek	Zak. Antal	Nesztalno		4 8	20 0	6 51	21 44
6	Tork	Izaias pr.			4 9	20 0	7 49	22 13
7	Szrejda	Cirili i Met.		*	4 10	19 59	8 49	22 40
81	Csetrtek	Erzsebet kr.	vrocsina		4 10	19 59	9 51	23 6
9	Petek	Lukrecia		i-	4 11	19 58	10 54	23 30
10	Szobota	Amalia	3 17 v. 29 m.		4 12	19 58	11 58	23 50
28. tjeden		Jezus vu Petra ladjici. Luk. V, 1 —11.						
11	Nedeia	Szv. tr. 4.		th	4 13	19 57	13 5	— —
12	Pondejlek	Izabella	Merno		4 14	19 56	14 13	0 22
13	Tork	Jeno	vroucse		4 15	19 55	15 24	0 53
14	Szrejda	Bonaventura			4 16	19 55	16 36	1 28
15	Csetrtek	Henrik c.	vrejmen		4 17	19 54	17 37	2 11
16	Petek	Valter			4 17	19 54	18 52	2 53
17	Szobota	Elek	® 13 v. 11 m.	a	4 18	19 53	19 50	4 8
29. tjeded		Jezus od szrda i vozmerjenya gucsi. Mat. V, 20—						-24.
18	Nedela	Szv. tr. 5.		sk	4 20	19 52	20 38	5 18
19	Pondejlek	Emilia	Vrocsina	&	4 21	19 51	21 10	6 35
20	Tork	Illes			4 22	19 50	21 54	7 53
21	Szrejda	Daniel			4 23	19 40	22 24	9 10
22	Csetrtek	Maria Magd.	vodrzsi		4 24	19 47	22 52	10 24
23	Petek	Apollinar pk.		ti*?	4 26	19 46	23 20	11 36
24	Szobota	Krisztina	C 5 v. 38 m.	m"	4 26	19 46	23 48	12 45
30. tjeden		Ob drugim povouli kruha v		piiscsavi. Mark VIII,				1—9.
25	Nedela	Szv. tr. 6.		9+	4 27	19 45	— —	13 51
26	Pondejlek	Anna	Voter	*f	4 29	19 43	0 17	14 55
27	Tork	Olga	mogoucse	M	4 30	19 42	0 50	15 46
28	Szrejda	Ince	z dezsdzsom	ti	4 31	19 41	1 28	16 52
29	Csetrtek	Marta	premenyavno	-K	4 33	19 39	2 10	17 34
30	Petek	Judit	vrejmen	HK	4 34	19 38	2 58	18 30
31	Szobota	Layolai Ignac			4 35	19 36	3 48	19 11
Szfouletni Kalendar: Prve dni hladni dnevi, drugi tjeden sze mocsno szegreje. Topli lejtni dnevi, po 24-iom dezsdzsevni dnevi prido.
Prvoga je den dugi 15 v. 56 m., do konca mejszeca sze 55 m. szkrajsa.
F	d
g Augusztus ma 31 dni §
a«.: i'zsrg.acrararT-icacaa
					„		.. .	
		■ «f	PremBiivavsnjc	3				
	Dnevi	Imenik	mjniGRal mejszeca		zhod | zahod		zhod (zahod	
	1. tjeden	Csuvajte sze od krivi prorokov. Mate VII, 15—						21.
1	Nedela	Szv. tr. 7	5 v. 6 m.	tr	4 36	19 35	4 44	19 46
2	Pondejlek	Lehel		«r	4 37	19 33	5 42	20 18
3	Tork	Hermina	Mocsna	tr	4 39	19 32	6 42	20 45
4	Szrejda	Domonkos	vrocsina	*	4 40	19 30	7 43	21 10
5	Csetrtek	Oszvald	premenyavno	*	4 41	19 29	8 45	21 35
6	Petek	Berta	vroucse	ah	4 43	19 27	9 48	22 0
7	Szobota	Kajetan m.		sh	4 44	19 26	10 52	22 25
32. tjeden		Prilika od krivicsnoga spana. Luk. XVI.					1—9.	
8	Nedela	Szv. tr. 8		UIT	4 45	19 25	11 59	22 53
9	Pondejlek	Emod	3 4 v. 35 m.		4 46	19 24	13 8	23 19
10	Tork	Lo'rinc	Voter		4 48	19 22	14 16	--
11	Szrejda	Tibor	szparno		4 49	19 20	15 26	0 4
12	Csetrtek	Klara	nesztalno		4 51	19 19	16 33	0 49
13	Petek	Ipoly	premenyavno		4 52	19 17	17 33	1 36
14	Szobota	Ozseb	vrejmen		4 54	19 15	18 25	2 51
33. tjeden		Marija je najbougsi tao zebrala. Luk. X, 38—42.						
15	Nedela	Szv. tr. 9	(g) 20 v. 34 m.	ek a	4 54	19 14	19 10	4 6
16	Pondejlek	Joakim			4 56	19 12	19 49	5 24
17	Tork	Anasztaz	Sztalno		4 57	19 10	20 22	6 43
18	Szrejda	Ilona	vroucse		4 59	19 8	20 51	8 1
19	Csetrtek	Lajos pk.	prijetno		5 0	19 6	21 19	9 16
20	Petek	Istvdn kr.	merno	G?	5 1	19 4	21 49	10 29
21	Szobota	Santal Franc		t*	5 2	19 3	22 19	11 30
34. tjeden		Prilika od farizeusa i publikanusa. Luk. XVIII, 9—14.						
22	Nedela	Szv. tr. 10	C 17 v. 4 m.		5 3	19 1	22 51	12 45
23	Pondejlek	Beniti Fulop		H	5 5	18 59	23 26	13 48
24	Tork	Bertalan ap.	Vroucse	M	5 6	18 57	--	14 46
25	Szrejda	Lajos kr.	szparno	H	5 8	18 55	0 8	15 40
26	Csetrtek	Izso	nesztalno	•C	5 9	18 52	0 53	16 28
27	Petek	Kalazanti J.	vrocsina	-K	5 11	18 50	1 43	17 9
28	Szobota	Agoston pk.			5 11	18 49	2 39	17 48
35. tjeden		Jezus ozdravi gliihonemoga. Mark. VII, 31—37.						
29	Nedela	Szv. tr. 11		tr	5 13	18 48	3 35	18 9
30	Pondejlek	Limai Roza	© 20 v. 59 m.	tr	5 14	18 46	4 35	18 48
31	Tork	Rajmund		*	5 16	18 44	5 38	19 15
Sztouletni Kalenddr: Zacsetka mejszeca oblacsno i dezsdzsevno. Potom sze sze-grejejo dnevi i posztane vrocsina do konca mejszeca. Prvoga je den 14 v. 59 m. dugi, do konca mejszeca 1 v. 36 m. sze szkrajsa,

Den	ZAMERKANYE	Notrijemanye		Vodavanye	
		P	f	P	f
•	\				
saaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaoa
0	D
§ Szeptember ma 30 dni 1
D	0
aatnaaaciciaaaaaaaaaciaaaciciacžaa
			PremEJiySsanye		Szunca		Mejszeca	
	Dnevi	Imenik	jrBjmenalmsjszBca	©	zhod	zahod	zhod	zahod
1	Szrejda	Egyed	Lejpi	&	5 17	18 42	6 39	19 39
2	Csetrtek	Rebeka	vroucsi	rh	5 19	18 40	7 40	20 4
3	Petek	Hilda	dnevi	A	5 19	18 39	8 46	20 29
4	Szobota	Rozalia		rt	5 21	18 37	9 50	20 56
36. tjeden		Od szmilenoga s^amaritanusa. Luk. X. 23—37.						
5	Nedela	Szv. tr. 12	Premenyavno		5 22	18 34	10 57	21 25
6	Pondejiek	Ida			5 24	18 32	12 5	22 0
7	Tork	Regina	3 13 v. 33 m.	k &	5 25	18 30	13 12	22 45
8	Szrejda	Mala mesa			5 27	18 28	14 18	23 35
9	Csetrtek	KI. szv. Peter	nesztalno		5 27	18 27	15 19	— —
10	Petek	Tol. Mikios	oblacsno		5 29	18 25	16 14	0 32
11	Szobota	Prot. i Jac.	toplo	(A	5 30	18 22	17 0	1 42
37. tjeden		Jezus ozdravi 10 gobavi. Luk. XVII. 11					— 19.	
12	Nedela	Szv. tr. 13		A	5 32	18 20	17 41	2 55
13	Pondejiek	Ludovika			5 33	18 18	18 16	4 14
14	Tork	Szerenke	@ 4 v. 40 m.		5 35	18 16	18 48	5 32
15	Szrejda	Nikodem			5 36	18 14	19 17	6 50
16	Csetrtek	Edit	Menyajoucse	<t*P	5 37	18 13	19 49	8 6
17	Petek	Szv. Fran. r.	vrejmen		5 38	18 10	20 17	9 18
18	Szobota	Titusz			5 40	18 8	20 49	10 29
38. tjeden		Od bozse previdnoszti. Mat. VI, 24—					33.	
19	Nedela	Szv. tr. 14	Nesztalno	V*	5 41	18 6	21 24	11 35
20	Pondejiek	Friderika			5 43	18 4	22 4	12 37
21	Tork	Mate	C 8 v. 6 m.	H	5 44	18 2	22 48	13 34
22	Szrejda	Maria			5 46	18 0	23 37	14 25
23	Csetrtek	Tekla	oblacsno		5 46	17 58	— —	15 9
24	Petek	Gellert	dezsdzsevno		5 48	17 56	0 30	15 48
25	Szobota	Kleofas	vrejmen		5 49	17 54	1 26	16 24
39. tjeden		Od mladenca vu Naimi. Luk. VII, 11-					-16.	
26	Nedela	Šžv. tr. 15	Menyajoucsi		5 51	17 52	2 26	16 51
27	Pondejiek	Adalbert	topli	*	5 52	17 49	3 27	17 18
28	Tork	Vence! kr.	dnevi	*	5 54	17 47	4 29	17 45
29	Szrejda	Mihaly ark.	@ 12 v. 29 m.	i-	5 54	17 46	5 32	18 9
30	Csetrtek	Jeromos			5 56	17 44	6 37	18 33
Sztouletni Kalendar: Dezsdzsevni dnevi sze na hladno obrnejo. Oblacsne dneve szamo nisterni dnevi na lejpo preobrnejo. Prvoga je den 13 v. 25 m. dugi, do konca mejszeca sze za 1 v. 42 m. szkrajsa. Jeszen sze zacsne 23-ga ob 23 vori 12 min.
oaaaaaoaaaaaaaaaaaaaaaaaaoa
ii	o
I! Oktober md 31 dni §
acacaaac3cac3ac3c3c3cacac3caac3cac3c3a
		Imenik	PremenjavanjE	O)	Szunce		Mejszec	
	Dnevi		DPeJmena i mejszecs		zhod	zahod	zhod	zahod
1	t Petek	Remig pk.	Premenyavno	sh.	5 57	17 42	7 43	18 59
2	| Szobota	Angelje var.	nesztalno	HK	5 59	17 39	8 50	19 28
40. tjeden		Jezus ozdravi vodenoga. Luk. XIV. 1-					-11.	
3	Nedela	Szv. tr. 16			6 0	17 37	9 58	20 1
4	Pondejlek	Ferenc	Lejpi		6 2	17 35	11 5	20 40
5	Tork	Aurel			6 3	17 34	12 11	21 28
6	Szrejda	Bruno	21 v. 10 m.		6 4	17 32	13 13	22 22
7	Csetrtek	Amalia			6 6	17 30	14 8	23 25
8	Petek	Etelka	dnevi	i.1	6 7	18 38	15 5	--
9	Szobota	Denes			6 9	17 25	15 37	0 36
41. tjeden		Od najvekse zapouvedi. Mate XXII, 34					—46.	
10	Nedela	Szv. tr. 17	Prijetno		6 10	17 23	16 37	1 56
11	Pondejlek	Brigitta	jeszenszko		6 11	17 21	16 45	3 8
12	Tork	Miksa		..rtfc	6 12	17 20	17 15	4 24
13	Szrejda	Kalman	© 14 v. 23 m.	H*	6 14	17 18	17 43	5 40
14	Csetrtek	Helen		V?	6 16	17 16	17 13	6 54
15	Petek	Terez	vrejmen	ti*	6 17	17 14	18 43	8 7
16	Szobota	Gal			6 19	17 12	19 19	9 15
42. tjeden		Jezus ozdravi z zslakom vdarjenoga. Mate IX, 1-						-8.
17	Nedela	Szv. tr. 18		H	6 11	17 10	19 57	10 23
18	Pondejlek	Lukacs	Premejiyavno	M	6 21	17 9	20 39	11 24
19	Tork	Luciusz	dezsdzsevno		6 23	17 7	21 27	12 18
20	Szrejda	Irene		-K	6 24	17 5	22 20	13 7
21	Csetrtek	Orsolya	C 2 v. 42 m.		6 26	17 3	23 16	13 47
22	Petek	Kordula d.			6 28	17 1	--	14 23
23	Szobota	Ignac p.	vrejmen		6 29	16 59	0 14	14 54
43. tjeden		Od gosztuvanya kraia. Mate XII, 1 —14.						
24	Nedela	Szv. tr. 19			6 30	16 58	1 14	15 21
25	Pondejlek	Blanka	Nesztalno		6 32	16 56	2 16	15 47
26	Tork	Domotor	voter	*	6 33	16 54	3 19	16 11
27	Szrejda	Szabina m.	megla	n	6 35	16 52	4 24	16 36
28	Csetrtek	Simon i Jud.	hladno		6 37	16 50	5 30	17 2
29	Petek	Narcisz pk.	© 2 v. 59 m.	JfiC	6 38	16 48	6 37	17 29
30	Szobota	R. szv. Alfonz			6 40	16 46	7 47	18 1
44. tjeden		Ti szi	zsidovszki krao ? XVIII, 33—37.					
31 |	Nedela	Szv. tr. 20 |			6 41 ]	16 44	8 56|l8 39	
Salouietni Kalendar : Prva polovica premenyavno vedrna, 15 sze na dezsdzs obrne, 20-ga lejpi jeszenszki dnevi. Prvoga je den 11 v. 53 m. dugi, do konca mejszeca sze za 1 V. 42 m. szkrajsa.
8 November ma 30 dni 8
D	0
HgpooocicioonociPPCicipm-iPCiPPPCiBi
Dnevi		Imenik	PromenjavanjB		Szunca		Mejszeca	
			VFB]mena 1 mejszeca	3	zhod	zahod	zhod	zahod
1	Pondejl.	Vszej szv. d.	Premenyavno	&	6 42	16 43	10 6	19 24
2	Tork	Mrtvecov den	dezsdzsevno	&	6 44	16 41	11 9	20 18
3	Szrejda	Gyozo	megleno	-a	6 46	16 40	12 7	21 18
4	Csetrtek	B. Karoly	mokro	<a	6 47	16 39	12 56	22 25
5	Petek	Imre hg.	4 v. 22 m.	*	6 49	16 37	13 39	23 38
6	Szobota	Lenard	oblacs., hladno	A	6 50	16 35	14 15	--
45. tjeden		Prilika od nemiliivajoucsega szlugo. Mat. XVIII, 23						-35.
7	Nedela	Szv. tr. 21			6 51	16 34	14 45	— 52
8	Pondejlek	Gottfried	Premenyavno	*<	6 53	16 31	15 15	2 6
9	Tork	Tivadar m.	dezsdzsevno		6 55	16 31	15 42	3 26
10	Szrejda	A v. Andras	mrzlo	rt*	6 56	16 30	16 7	4 43
11	Csetrtek	Marton pk.			6 58	16 29	16 37	5 46
12	Petek	Jonas	© 2 v. 16 m.	nt	6 59	16 27	17 14	6 57
13	Szobota	Szaniszlo		H	7 1	16 26	17 49	8 9
46. tjeden		Szlobodno sze	placsa dacsa caszari? Mat. XXII, 15-					-21.
14	Nedela	Szv. tr. 22		n	7 2	16 25	18 30	9 10
15	Pondejlek	N. Albert	Voter	-K	7 3	16 24	19 16	10 8
16	Tork	Odon pk.	dezsdzs	-K	7 5	16 23	20 8	11 —
17	Szrejda	Csud. Gerg.	sznejg		7 7	16 22	21 3	11 46
18	Csetrtek	Odon		«f	7 8	16 21	22 —	12 21
19	Petek	Erzsebet	C 23 v. 43 m.		7 10	16 20	22 52	12 55
20	Szobota	Jolan		v?	7 11	16 19	--	13 24
47. tjeden		Od Jairove cseri. Mat. IX, 18—26.						
21	Nedela	Szv. tr. 23		*	7 13	16 19	— 1	13 49
22	Pondejlek	Cecilia m.		*	7 14	16 18	1 4	14 15
23	Tork	Kelemen	Oblacsno	sh	7 15	16 17	2 7	14 39
24	Szrejda	Emma	nesztalno	A	7 17	16 16	3 12	15 3
25	Csetrtek	Katalin		[h	7 19	16 15	4 19	15 29
26	Petek	Miloš		iMC	7 21	16 14	5 28	16 —
27	Szobota	Virgil	9 16 v. 23 m.		7 21	16 14	6 39	16 34
48. tjeden		Od szlejdnye szoudbe. Luk. XXI. 25					—33.	
28	Nedela	Advent 1			7 23	16 14	7 50	17 18
29	Pondejlek	Noe	vrejmen	Ifr	7 24	16 13	8 59	18 8
30	Tork	Andras		^a	7 24	16 12	10 1	19 T
Sztouletni Kalendar : Po dvoma lejpiva dnevoma na dezsdzs i na mrzlo sze obrne. Szrednye dni sznejzsno i prevecs dezsdzsevno.
Prvoga je den dugi 10 v. 1 m., do konca mejszeca sze za 1 v. 14 m. szkrajsa.
POr5"1^"Ji it »i mit »t iLjrirariirir'irir'iinnr.U"ir*ir*iniil
P	D
December ma 31 dni 8
0	o
gaaaaaaaoaaaaaaaaaaoapaoaaB
			PFBmBnyavanie	0)	Szunce		Mejszec	
	unevi	Imenik	vrejmena 1 mejszBca		zhod	zahod	zhod	zahod
1	Szrejda	Elza	Mrzlo		7 26	16 12	19 55	20 15
2	Csetrtek	Bibiana m.	voterno		7 27	16 11	11 41	21 27
3	Petek	Xaver Fer.	nesztalno	A	7 28	16 11	12 19	22 41
4	Szobota	Borbala	3 12 v. 03 m.		7 30	16 10	12 51	23 58
49. tjeden		Ivan	Krsztiteo vu vouzi.		Mat. X, 2-		-10.	
5	Nedela	Advent 2			7 31	16 10	13 20	_ _
6	Pondejlek	Miklos pk.	Premenyavno	f*	7 32	16 9	13 48	1 9
7	Tork	Ambrus pk.	mrzlo	9*	7 33	16 9	14 15	2 21
8	Szrejda	Mar. popr.	oblacsno	H>	7 34	16 9	14 43	3 32
9	Csetrtek	Natalia	vrejmen		7 36	16 9	15 12	4 42
10	Petek	Judit			7 36	16 9	15 46	5 55
11	Szobota	Arpad	©17 v. 24 m.	M	7 37	16 9	16 24	6 56
50. tjeden		Ivan da szvedocsbo od Krisztusa.				an. I,	19—28.	
12	Nedela	Advent 3		M	7 38	16 9	17 8	7 58
13	Pondejlek	Luca	Premenyavno	-K	7 39	16 9	17 57	8 51
14	Tork	Szilardka	milejše	HK	7 39	16 9	18 50	9 39
15	Szrejda	Johanna	szuncsno	-K	7 40	16 9	19 48	10 21
16	Csetrtek	Albina	vrejmen		7 41	16 9	20 48	10 56
17	Petek	Lažar			7 42	16 10	21 48	11 26
18	Szobota	Gracian			7 43	16 10	22 49	11 52
51. tjeden		Glasz kricsecsega vu pusztini. Luk. III, 1 —					-6.	
19	Nedela	Advent 4	C 21 v. 03 m.		7 43	16 11	23 51	12 17
20	Pondejlek	Teofil			7 44	16 11	— _	12 41
21	Tork	Tamas	Premenyavno	sh,	7 45	16 11	0 54	13 4
22	Szrejda	Zeno	milejše	4*1	7 45	16 12	1 59	13 27
23	Csetrtek	Viktoria	szuncsno		7 46	16 12	3 6	13 56
24	Petek	Adam i Eva	vrejmen	Hie	7 46	16 13	4 15	14 28
25	Szobota	Bozsfcs		*	7 47	16 13	5 27	15 8
52. tjeden		Jeruzsalem vnfcsi proroke. Mat. XXIII, 34—39.						
26	Nedela	Stevan m.	Mrzlo voterno		7 47	16 14	6 38	15 54
27	Pondejlek	Janos	@ 4 v. 50 m.		7 47	16 15	7 45	16 50
28	Tork	Drov. dece d.	sznejzsno		7 47	16 15	8 47	17 56
29	Szrejda	Tamas pk.	zimszko		7 47	16 16	9 36	19 10
30	Csetrtek	David	ne premrzlo		7 48	16 17	10 18	20 26
31	Petek	Szilveszter	prijetno		7 48	16 18	10 54	21 44
Sztouletni Kalendar : Te mejszec prve dni mrzlo, drugi i tretji tjeden premenyav-no, vecs milejši szuncsni dnevi, po koledni szvetkaj doszta sznega. Prvoga je den dugi 8 v. 46 m., do 22-ga 19 m. sze szkrajsa. do konca mejszeca za 3 m. priraszte. Zima sze zacsne 22-ga ob 18 v. 30 m.
Den
ZAMERKANZE
Notrijemanye
Vodavanye
f
Potrejbna
z n a ny a
na 1943. leto
To 1943 leto
je navadno leto, stero z-365 dnevov, ali 52 tjedna i z-l dneva sztoji. Zacsne sze z-petkom i dokoncsa sze z-petkom.
Sztaroverszkoga kalendaiija 1943. januara 1. den na nas januara 14. den szpadne.
Zsidovje lejta od sztvorjenya szvejta mao racsunajo. Szvoje 5704. leto majo od szeptembra 1942.
Torki i Mohamedanszkoga vadliivanya drugi naszlednici vrejmen od Mohameda pobejga z-Mekke v-Medino zacsnejo, ga za Hedsra imenujejo i je nyihovo 1361. leto.
1. Zacsetek leta 1943 :
Obcsno i drzsavno leto sze zacsne 1. januara: cerkevno leto pa z 1. adventszkov nedelov.
2. Lejtni csasz :
Szprotolejtje sze zacsne marca 21-ga ob 13 vori. Noucs i den szta
toga csasza ednako dugiva. Leto sze zacsne junija 22-ga ob 8 vori 13 min. Prinasz je toga csasza najdugsi den. Jeszen sze zacsne szeptembra 23-ga ob 23 vori 12 min. Naucs i den
szta zdaj pa ednako dugiva. Zima sze zacsne decembra 22-ga ob 18 vori 30 min. Prinasz je toga csasza najkracsisi den.
3. Presztoupni szvetki.
Veliki petek aprilisa 23., Viizem aprilisa 26., Krisztusa v nebo za-sztoplenye juniusa 3., Riszalszka nedela juniusa 14.. Szv. Troj-sztva nedela juniusa 20., I. adventszka nedela novembra 28.
4.	Fasenszki tekaj.
Fasenszko vrejmen sze zacsne po Trej krali na drugi den, tou je januara 7-ga i trpelo bode do marca 9-ga, 62 dni.
5.	Kvaterni poszti:
1.	kvatre szprotoletsnye ali posztne: 10, 12, 13 marciusa.
2.	kvatre riszalszke ali letne : 16, 18, 19 juniusa.
3.	kvatre jeszenszke : 15, 17, 18 szeptembra.
4.	kvatre zimszke ali adventszke : 15, 17, 18 decembra.
61 Premenyavanye mejszeca sze znamenfije : O mlad, 3 mladanics, @ pun, C sztarics.
7. Szunce z szvojimi planeti:
Na szrejdi szvoji planet je nase szunce.
Glavne planete szo :
Merkur : szkoro 8 milijon mil od szunca; leto na nyem trpi 88 dni. Venus : 15 milijon mil od szunca ; leto na nyej trpi 225 dni. Zemla : 20 milijon mil od szunca ; leto na nyej trpi 365 dni, Mars: 32 milijon mil_od szunca ; leto na nyem trpi 687 dni. 1204 mali planet do 1925. leta; ali zejzdozbrodjavci ji escse vszako leto naj-. dejo vecs na tisztom tati pod nebov. Jupiter; 107 milijon mil od szunca; okouli szunca obhodi szvojo pout v 12 lejtaj ednouk, zato na nyem 12 nasi lejt trpi edno leto. Saturnus: 194 milijon mil od szunca: szvojo pout okouli szunca obhodi v 29 leti i 115 dnevi, zato na nyem edno leto tek dugo trpi. Neptun: 621 milijon mil od szunca; okoulik pride ednouk v 164 lejtaj i 216 dnevi; leto na nyem zato tak dugo trpi. Uranus: 59672 milijon mil od szunca; okouli szunca obhodi szvojo pout v 84 lejtaj. Planet-planete, stere sze naimre okouli veksi planet vrtijo i z veksimi vred pa okouli szunca, sze za mej-szece zovejo. Zemla ma 1, Mars 2, Jupiter 8, Saturnus 10, Uranus 4 i Neptun 1 mejszec.
8. Narodni szvetki:
15. marciusa i 20. auguszta.
9. Planet znamejnye:
Szprotoletje: Kos H*, Bik trt, Dvojki M Leto:
Rak*4£, Oroszlan«^, Devojka &
Jeszen:
Vaga A , Roglacs«, Sztrejla^ Zima:
Bak v<2. Dezsdzs. A, Ribe 3S
POSTNA TARIFA:
Za navadna piszma: V drzsavi: v meszti do 20 gr. 12 fil., do 40 gr. 16 fil., do 250 gr. 20 fil., do 500 gr. 30 fill.; vo z meszta do 20 gr. 20 fil., do 40 gr. 28 fil., do 250 gr. 36 fil., do 500 gr. 50 fil. — V drzsava Nemcsijo, Csehszko, Polszko, Hrvatszko do 20 gr. 40 fil., za vszaki nadalnyi 20 gr. 24 fil. vees. V Italijo i v nyene kolonije, Szlovasko i Vatikanszki varaš do 20 gr, 40 fil., za vszaki nadalnyi 20 gr. 30 fil. vecs, — V osztale driige drzsavo do 20 gr. 50 fil., za vszaki nadalnyi 20 gr. 30 fil. vecs.
Za levelezolape (karte) v drzsavi: v meszti 8 fil., vo z meszta 12 fil. — V Nemcsijo, Hrvatszko, Italijo itd. kak pri piszmaj 24 fil. — V osztale driige drzsave 30 fil.
Nyomtatvanyi (tiszkovine) v drzsavi poštnina do 20 gr. 3 fil., do 50 gr. 5 til., do 100 gr, 10 fil., do 250 gr. 14 fil., do 500 gr. 20 fil., do 1000 gr. 40 fil., do 2000 gr. 70 fil. — V Nemcsijo po 50 gr. 6 fil. — V driige drzsave po 50 gr. 8 fil.
Aruminta (vzorci blaga) v drzsavi do 50 gr. 6 fil., do 250 gr. 20 fil., do 350 gr. 26 fil., do 500 gr. 30 fil., — V Nemcsijo po 50 gr. 6 ali pa 12 fil, — V driige drzsave po 50 gr. 8 ali pa 16 fil.
Ajanlot (priporoucseno) v drzsavi: v meszti 30 fil., vo z meszta 50 fil. — V vsze druge drzsave 50 fil.
Express. Za poszlana postna piszma, vrejdnosztna piszma vrejdnoszt-ne skatiile i za postne nakaznice v drzsavi 60 fil., v zvonsztvo 80 fil.; za pakete v drzsavi 60 fil., v zvunsztvo 90 fil. Dosztav-nina za sterokoli posiljatev je 1.60 P.
Postautalvany (postne nakaznice) v drzsavi: do 20 P-jov 20 fil., do 50 P-jov 40 fil., do 100 P-jov 60 fil., do 500 P-jov 1*20 P, do 100 P-jov 2-00 P, do 1200 P-jov 2'20 P. Po postautalvanyi sze lejko posle v nasom orszagi najvecs 1200 Pengojov. — V zviin-szke drzsave je szamo z dovolenyom Magyar Nemzeti Bank poszlati pejneze.
Tavirat (brzojavka) v drzsavi: Ednosztavna brzojavka rejcs 10 fil., minimum cejna 1'— P; piszmena brzojavka rejcs 05 fil., minimum cejna 75 fil.; mesztna brzojavka 06 fil., minimum cejna 60 fil.; novinszki brzojav rejcs 02 fil., minimum cejna 75 fil. — V Romanio i Horvatszko 28 fil. rejcs, Polszko i Nemcsijo 32 fil., Italijo 38 fil. za vszako rejcs.
Paketi kaksekoli vszebine v drzsavi: Mali brezvrejdnosztni paket do 1 kg 50 km 30 fil., od 50 do nad 200 km 50 fil.; 1—5 kg do 50 km 50 fil., od 50 do nad 200 km 80 fil.; 5-10 kg do 50 km 50 fil., od 50—100 km 1,— P, od 100-150 km 1'20 P, od 150—200 km 1*40 P, nad 200 km 2 P; 10-15 kg do 50 km 60 fil., od 50—100 km 120 P, od 100—150 km 1'60 P, od 150 do 200 km 2'—, nad 200 km 3 P; 15—20 kg do 50 km 70 fil., od 50-100 km 1"50 P, od 100—150 km 2- P, od 150 do 200 km 2 80 P, nad 200 km 4 — P. — Veliki brezvrejdnoszti paket do 1 kg 50 km 45 fil., od 50 do nad 200 km 75 fil.; 1—5 kg do 50 km 60 fil., od 50 do nad 200 km 1*05 P ; 5—10 kg do 50 km 75 fil., od 50—100 km 1*50 P, od 100-150 km 1*80 P, od 150-200 km 210 P, nad 200 km 3 - P ; 10-15 km do 50 km 90 fil., od 50-100 km 180 P, od 100—150 km 2*40 P, od 150-200 km 3'— P, nad 200 km 4'50 P ; 15—20 kg do 50 km 1*05 P, od 50—100 km 2*25 P, od 100-150 km 3'— P, od 150-200 km 4*20 P, nad 200 km 4*40 P.
Potemnejnye szunca i mejszeca.
V 1943-om leti potemnej szunce ednok i mejszec ednouk. Cejlo szuncsno potemnejnye februara 4-ga. Talno mejszecsno potemnejnye februara 20-ga.
^^Žftlll*' lehko kujpite senk na gosztiivanye, za bozsics I «Q|lCll6J i imenden csi szi preberete v mojoj baoti LEJPE SZERVIZE Z PORCELANA ALI GLAZSA, TANYERE, kupice, salice, szklejce itv. Ka tudi brose, disecso vodou, keramiko
2rim Jbzsef, Hurafzombat (prejk ev. cčrkve)
Priklanyanye.
Pozdravlam vasz, moj lubleni narod vendszki, Csi szte goricsanci ali Morszki ravenci. Dobro sze eti, okouli mene szpravite, Naj csiijete prorokuvanye ete knige. Kaksa bou zima, szprotoletje, leto, jeszen, Tou vam jaz na kratkom vu pridoucsem vopoven Postiijte en drugoga, kak szamoga szebe, Mejte za vszaksega szirmaka dobro szrce. Ravno tak z Dober Pajdaša sze ne szpozabte, Ga kupite, csi kolicskaj prilike mate.
Zima.
Csi ravno kalendar ne kazse osztre zime, Ali itak ta zima, brez mraza ne mine. Ržvno tak de fasenik, namesztaj na trati, Zdto sze k Viizmi nemate sznega bojati. Ar kelko koli de nyega doli szpadnolo Toplo szunce i jug voter de ga odposzlo.
Szprotoletje.
Letosz rano pride veszelo szprotoletje, Stero zsmetno csaka vszaksi sztari i dejte.
Kukorco i krumpise pred Gyiirgyom neszadte, Ar velkoga travna do nocsi escse hladne. Pa tudi dezsdzs pride i zemlo doj zabije, I po tom vsze poszejano szlabo vopride.
Leto.
Kak planeta kazse, tou leto vroucse bode, Dezsdzs pa da de vszigdar zburkanyom priti more. Tiidi tocsa de vasz tii pa tam obiszkala, I vase trouste de vam ona placsuvala. Ali zato vam escse osztane zadoszta, Od goszpodnoga Boga dano blagoszlova.
Jeszen.
Jeszen bode tak, kak zse vecskrat jeszen jeszte, Jeszenszki pouv, kak de mogoucse notri vneszte. Szejanye pa szejajte, kak de vam mogoucse, I kak de vam bole vo slo, pa kak de bougse. Ar csi sze zs6 ednouk jeszenszko vrejmen szmete, Tak vam volou, veszelje od dela odnesze.
Szlobod.
Zbougom, zbougom osztante, moji prijatelje, Odidem, ar szem vam nakraci povedao vsze. Stero szo mi szunce, zvejzde naprej kazale, Pa csi Bozsa vola je, ka do szpunyavale. Zsivte verno i v szamom Bougi zavupavno, Do szmrti z bozsim blagoszlovom dariivano. Pa pun szrca bozsoga viipanya do kleti, Ka sze pa najdemo vszi zdravi i veszeli.
HOUBE
za diake, levente ino civile najfalej dobijte pri CVETKO jOZSEF-i, Muraszombat
Lendva u. 6. — NA ZSELO PO MERI. — Dijaški i levente znaki.

Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazdban, Hiszek egy isteni orok
igazsdgban
Hiszek Magyarorszdg
feltamadasaban Amen.
Hitvallas.
Vdrjem v ednom Bougi, Vdrjem v ednoj domovini, Vdrjem v ednoj bozsoj
vekivecsnoj pravici, Vdrjem Vogrszkoga orszaga
gorisztanejnyi Amen.
Ka znamenuje orszacska zasztava?
Napiszao: Simon Gyula, sol. ravnatel — Preobrno : N. L.
Hajouv plava po zburkanom mourji. Sztrasen viher ga trga. Nyegove poszadke eden tao sze potoni, vecs ji pa na razpad-nyeni razvalinaj osztane.
Viher sze vtihsa, ali krnica je vsze naokoulik, neba sze ne zvedrij. Na hajouvszki osztankaj osztanyeni zsaliijejo za szvojimi vtonyenimi brati, v znamejnye toga na pou drouga potegnejo zasztavo.
Od vihera razbit hajouv je naša draga domovina, Vogrszki orszag bio. V sztrasnom viheri je doszta najbougsi vesznolo, ali pa szo prisziljeni bili na druge vodine, v druge orszage. 1920 juniusa 4-ga je zsaliivao cejli orszag. Te je vogrszka noucs bila najbole kmicsna. Joukao sze je vogrin, ki je brez domovine pousztao v domovini. Te szo priszilili na nyega tria-nonszki zapovedni mir. Zob-sztonszki je bio grof Apponyi Alberta hereseny gucs od vo-vrszke pravice, k zdravoj pameti, od trpecsoga mira, od szov-rastva oszleplenim neprijatelom szo dali isztino i naso domovino szo na 5 talov raztrgnoli.
Zsaloszten je grato vougri vszaki den, ali bolecse sztrasen zsaloszti pun den julius 4-i. Od
tiszti mao vszako leto zsaliije vogrszki narod te den.
Naj vogrszki narod tou zsa-loszt pokazse, sze je zbudila miszeo orszacske-zasztave. Eden apostol toga gibanya je bio pokojni Urmanczy Nandor vpok. orszacski kovet, ki z szvojov velikov liibeznosztjov do domovine i v trianonszko szpadnye-noszt nigdar nej pomerjen, je od veszi do veszi hodo i budo narod v interesz orszacske za-sztave.
Poklacsenoga vogrszkoga naroda szrcej je tak bilou veliko do narodne zsaloszti szveto csutenye, lejko pravimo vszake vogrszke veszi bolecsina, ali z ednim vupanye v bougso bo-doucsnoszt, ka szo szi poszta-vili orszacsko zasztavo,
Escse i dnesz zsalosztno pla-hocse mrzeo zimszki voter orszacsko zasztavo, stera na pou drougi viszij. Szamo trikrat je bila potegnyena gori na mali csasz do vrha, naj glaszi raz-trganoszt trianonszke verige, ka naj prejk meje zsivoucsi brat, csi szamo za mali csasz, naj vidi i vzeme moucs, ka 22 lejt v zseli, v nevkleknyenoszt-nom viipanyi vidi poveksani Vogrszki orszag.
Nega za tou rejcsi, stera bi lejko povejdala tiszto veszelje i blajzsensztvo, gda je vogrszka zasztava ob priliki poveksanya orszaga gori zletejla na vrh droga. Veszi i varasa, mladi i sztari bolecso veszelimi szkuza-mi v ocsaj szo gledali velicsan-szki prizor, kak je gor visijno Ieteja zasztava i tam sztanola na vrhi droga. „Szamo, da bi tam osztala" — szi je zdehno vszaki. Te bi 600.000 junakov szvetovne bojne nej zobszton alduvalo szvoj zsitek, dovice i sziroute ne bi zobsztom vlejvale szkuze.
Orszacska zasztava je znak velike vogrszke zsaloszti, znak raztrganoszti orszaga, pa tudi
znacsi za domovino szpadjene junake. Pred tem velicsasztnim dvojnim zsalosztnin znakom sze vszakomi vougri trbej pokloniti. Pred touv zasztavov vszaki vogrszki cslovik doli vze-me krscsak i sze szpominya za vougre zsalosztnoga Trianona. Ali te dragi znak ne szpominya szamo nego tudi moucs da vog-rini i szveto oszvedocsenoszt, da sze lejko zgodi j kaj stecs, csi vcsaszi pridejo pekli, ali 1918 i 1920 junius 4-i, nigdar vecs ne pride.
Nasa orszacska zasztava po etomtoga, dokecs de zsivo na etoj zemlej eden vogrini, de szamo v višino lehko sla. Tou spera i zna vszaki vogrin.
Levente.
Po szvetovnoj bojni i štiri mejszecsnom kommunizmi, je v csonklavom orszagi szkorom vsze vmcseno bilou. V novom zidanyi szo sze z velikim viipa-nyom obrnoli na mladino, ar szo gori prišli na tou, ka ogviisa-noszt bodoucsnoszti szamo tak doszegnejo, csi do mladino na tou z cilom gojili, tak vu telov-nom, kak i diisevnom pogledi.
Horthy Miklos vogrszkoga orszaga kormanyzo, je z cejlov mocsjouv zathevao, naj sze re-sij pitanye mladine kak najhitrej i tomi sze je zahvaliti, ka 1921 leta decembra mejszeca je bio vopovejdani zakon, steri obve-zse mladino, ka od 12 lejt pa do 21, je duzsna oditi redno na telovadbo.
Ta telovadba je predpriprava za szoldacsijo. Zato zdaj, gda szmo znouvics v bojni, mamo tak dicsne honvede, ar szo tej zse vszi prejsli leventszkoga
zsitka, steri mladini szluzsi ob-prvim za šport i zabavo, obdrii-gim je pa tiidi duševno hrani.
Po domobranszkom zakoni je duzsen vszaki mladenics od 12 leta pa do 21-ga hoditi na mujstre dokecs ne rukiva, csi pa ma felmentes, te pa do 23-ga leta.
Cio leventszkoga zakona je, ka vogrszko mladino vcsi na szoldacske jakoszti, na domovino lubnoszt, ino vu telovnom i dusevnom predpripravi na te jakoszti.
Leventszki zakon : 1) Levente je Bogabojecsi i domovini do szmrti voren. 2) Levente szvoje predposztavlene v vszakom pogledi bouga. 3) Levente szvojo duzsnoszt vorno szpunyavle. 4) Levente vszigdar isztino pravi. 5. Levente je dobroszrcsen (lo-vagias). 6) Levente szvojo za-sztavo i pajdaše nigdar ne za-vrzse. 7) Levente najveksa vrejd-noszt je postenye.
ODUHOVflLNOBa ORGANIZMA BETEGI
Vszi oni, ki trpijo v naduslivoszti, zamuknyenoszti zasztarenom kasli, szlinovoszti, dugo trpecsi hri-pavoszti, gripi i szo dozdaj vrasztva nej najsli,
szploj k-senki i franko dobijo knigo z kejpami
Napijste edno karto (frankerano z 12 fill.) z szvojim tocsnim atreszom na firmo:
PUHLMflHH 20
5 BERLIN 0.1005
Miiggelstrasse 25-25a.
Zima prihaja.
Leto, jeszen je prejsla	Okoulik sztare pecsi
Zima sze priblizsava,	Liidje sze szegrevajo
Stera je zse bluzi nasz	I v mernoj toploj hizsi
Glej jo glej kak prihaja.	Szi pripovidavajo:
Z drevja lisztje ta nesze,	Naj bode zima voni
Mrzeo voter, ki piha,	Kakstecs velka i osztra,
Bejli sznejg sze podava,	Za nyou szmo priprdvleni
Voni vecs nega mera.	Mamo vszega zadoszta.
Topel gvant, velki kaput, Dobre csrevle, puncsule, Kruha, vina, pogacse Pun szrce dobre voule.
TALANYI FERENC.
Pri veronavuki.
Verovucsitel razlaga iz szvetoga piszma: „Z znojom tvojega lica szi szliizsi kruj!" Na konci pa pita: Deca, ka je razmo Goszpodni Boug nad tem? — Tou, ka telko naj jej, ka de vesz moker — pravi eden šolar.
4823235353484823484802485353485348484848485348532323232348482353235323232323234853234823
5353232323234848532348485353534853532323484848485323485353
53485353535348232353235391535323534823482353232323484889

Naturna mineralna
PETANCI
GYOGY- ES BORVIZ
zdravsztvena i k vini najbougsa voda
• *• m •
oszvezsuje vracsi
bolecsim v zseloudci i na obisztaj je naturno vrasztvo
Prviklasz voda na sztol.
DOBI SZE VSZEPOVSZEDIK!
Glavno zasztoupsztvo:
HSZOMEfIT, LENDVfl U. Z.
Telefon: 68.


Szveti Koledni vecser.
Mrzloga decemberszkoga dneva cslovik je nej mogao viditi zsive duše dalecs naokouli, gda je prouti vecseri domou z gouscse sou logar Marko i nyegov vorem csuvar Rigo pesz.
Marki je sznejg pod nogam1 skripao, on szi je pa v szvoje mrzle roke hukao. Tak pomali pride k szvojoj zapuscsenoj hisi, stera je sztala na szrejdi toga louga. Na velko csiido zagledne poszvejt v szvojoj hisi, steri sze je szvejto szkouz male oknice i sze je odbi-jao od bejloga sznejga. Marko sze presztrahsi i hitrej sztoupa prouti hisi. Pukso vzeme doli z hrbta, miszlecs, ka szo touvaji v hisi. Pri-blizza sze k okni i pogledne, sto je v hizsi. Tu je gorejla mala larn-
pica, na velko zacsiide-nye szpozna, ka szedij pri sztouli nyegova Mi-cika, ki je bila cejla za-szukana v veliki roubec i vsze drgecse od mraza. Marko sze je vsze sztrou-szo od groze, ar zse vecs kak eden mejszec je nej marao za nyou i szam nej znao, zakoj jo je zapuszto. Vej szta sze tudi nej szvadila, ali vszeedno, nej jo je mogao vecs vidšti i zacso sze je ogibati.
I ravno zdaj, na szveti vecser je palik prišla ! Zakoj volo? — Szi je premislavao Marko od-zviina. Z tem mislejnyom iz trdimi sztopaji sze je napouto prouti dve-ram i kak rokou na kliiko dene, zse nyemi je Mici-ka prouti pribejzsala z velkim veszeljom na lfcaj. Scsela ga je obinouti i kiisnoti. Marko nanagli vkraj szkocsi i jo z trdim glaszom pita :
Ka scses ? Po koj szi prišla ?
Ka scsem ? — Je ponouvila Mi-cika i je miszlila, ka sze Marko spajsza.
Tebe, Marko! Ali pa szem ti mogoucse na pouti ?
Marko je polozso pukso v kout i sztiro psza pod szto na eden kup sztari cout. Pogledne Miciko, kak da bi jo escse nigdar nej vido, na tou nyej pa malo bole toplo pravi:
Povej mi Micika, pa zakoj szi prišla ravno dnesz k meni ?
Deklini je malo zsmetno pri szrcej pousztalo i je szprevidla, ka je Mark© nej vecs tiszti, kak je bio
pred par kedni, gda je szkoro vsza-ki vecser priso podfnyeno okno.
K tebi szem prišla Marko, ali ti je nej povouli ?
Pa ravno zdaj ?
Zdaj szem prišla, ja! Vej csi sze ti ne vidi, lehko idem. Szamo nikaj ti mam povedati! Escse sze szpo-minyas na tiszte lejpe letne dneve, steri sze ti bodo tak britko mascsu-vali! Na tou sze Micika zajoucse i od szlaboszti szpadne vkup.
Marko szkocsi gori i pravi:
Zato szi prišla k meni, da mi naj tou povejs, Micika!
Prijmle jo za rokou i jo zdigne rekoucs :
Ka je tou isztina! jeli je tou mogoucse ?
Micika je dugo joukala. Marko jo je probao vtoliti, ali vsze zaman.
Vej znam — je hripala — nes-cses me vecs, zdaj nej vecs.
Marko je szamo migao z pfe-csami.
Szama szi kriva, — nyej pravi Marko i pomali odide od nye.
Micika sze je zdignola. Ocsf szo nyej mokre bile i szlabim glaszom nyemi pravi:
Persze, szamao szem kriva !
Tou szem zato od tebe nej csa-kala. Miszlila szem, da bos sze zdaj szpreobrno, gda szi zvedo, da morem tvoja biti. Ali zdaj sze malo brigaš za mene. Vszi me odiirjavajo i zdaj pa escse tij.
Marka je zacsnola dušna vejszt pecsti i sze csuto za krivca, ar jo je on v neszrecso szpravo. Bojo sze je Micikinoga ocso, gda zvej, ka ne mara vecs za nyegovo cser.
Scseo je Miciko zadrzsati, ali je ona zse odisla v kmicsno mrzlo noucs.
Kak vo pride Micika na dvoris-cse, je malo posztanola i szi miszlila od doma ino od szvetoga vecsera, steroga tak veszelo szve-tijo, ona pa tu v tom mrazi hodi. Malo ide ali nemre, szlaboszt jo na nouvo prijme.
Kama zdaj ?
Nazaj k Marki nede sla, rajši eti v sznejgi zmrzne. Pouleg hise za-vara lisztnyak i sze na lisztje zavle-cse. Razjoukala sze je. Nej je csutila mraza, steri je mocsno pritiszkavao na zemlou.
Marko je nej meo dusnoga mera.
Zdaj v toj trdoj zimi pusztij oditi betezsno zsenszko szamo.
Pogledno je za nyouv, ali nej jo je vecs vido. Kak tak v premisla-vanyi szedij i szi miszli na dejte, szvojega szfna ali cser, stero do drugi hranili i zanicsavali, ar nede melo pravoga ocso.
Na ednoukga zbidij z toga pre-mislavanya glasz szvete noucsi. Po-szluhsa, sto bi tou mogo biti ?
Gori sztane, ide vo i okouli hise. Tam v lisztnyaki vidi Miciko.
Prevecs sze nyemi je zaszmilila i nyegovo szrce sze je naednouk szpreobrnilo. Na rouke vzeme Miciko i jo v toplo hiso nesze.
Szveta noucs je bijla — ali za nyeva isztinszka noucs. Oba je vkuper zdruzsila z novo rojenim detetom za vocsno.
Poszlo : Bencak Istvan Bod6hegy.
mtfil*PS7 ip v«7Pl Hc7H ki betegiijejo v naduslivoszti, zamuk-llllCICa/1 JC V»zej USZU, nyenoszti, szlinavosztiitv., kanajbole poznane ferme : PUHLMANN &Co. Berlin 0. 112, Abt. 1005 Miiggelstrasse 25-25/a priporocshvoszt v haszek vzemejo i znansztveno szploj k senki notriszpravijo ino tranko pnstelajo knigo z kejpami. Precslite oglasz, ki sze nahaja na 31 szrani.
Alleluja.
Reden je Vase hise kraj, csi
Haidekker-Hlungaria
drodatnim ploutom ga zagradfte.
Prevecs pripravno je za ograjo pri hisi, za zagraditev perutnin-szkoga dvoriscsa pa tudi grozdje i drugo sze lehko zagradi.
SODRONYMU-, ACELBU-TOR- ES LANCGYAR
HAIDEKKER SANDOR,
BUDAPEST, Fabrika: Kerepesi u. 58-142 Baota: Andrassy u. 21-142
Szamo patenterani pleteni drod vzemte! Proszte brezplacsni cenik!
Viizem! Gorisztanenya velki szvetek, Jezusa szo raszpetili v petek. Nyegov navuk nesteli razmeti Liidsztvo kricsi: na krizs ga raszpeti.
Prišli szo Jezusa iszkajoucsi, Zsnyimi drzsecsi Judas navzoucsi, Getsemani pungradi najdeni, Jezus nyim je posztano zgrableni.
Sou je zsnyimi po Golgota poufi, Na plecsa djani krizs lesko noszi. Majda, hajda naprej szo ga gnali, Kak je nej mogo, szo ga bicsali.
Z globokim zdiihdvanyom erkoucsi: Szlugi szo, odpiiszti VszemogoucsL ■Visiso zapouved szpunyavajo Krivci naj zaton odgovarjajo.
Po szvejti kršcsanam krizs naznanya Pred krizsom kleksecsi premisldva Jezus je trpo za nase greje, Dnesz na Viizem je gorisztanejnye.
Doj z krizsa szo ga o grob polozsili, I szoldacke nangega pazili. Pa itak z groba odivsi, dnesz je Alleluja, szveto gorsztanenye.
TALANYI FERENC
Nagy Lajos krao.
Ravno sesztsztou lejt pred tem sze je zgoudilo, ka je komaj 17 lejt sztaroga Lajos hercega ocsa za vecsno sztiszno ocsi. Na szinu je v rednom sztanyi i bogat orszag nihao. Na szmrtnoj poszteli je tou zselo meo, ka nyegov naszlednik naj obdrzsi orszag v onom sztanyi, v sterom nyemi ga on nihao.
Dobroga zrasza, bisztri i pošteni oucsi vladar je bio Lajos krao. Gda je leta 1342-ga natrounos sztoupo, mlado szrce nyemi je gorelo od zseie, ka ocsino orocsfno, Vogrszki orszag — steri je v onom vrejme-ni eden najveksi bio — escse za veksega napravi. Za peldo szi je Szvetoga Laszlo krala zebrao. Po korounanyi prva pou ga pelala v Nagyvarad. Tii pred narodom je oblubo, ka de po szvetoga krala pouti vladaro. I v znak toga je szvoj i naroda peldo davajoucsi kip dao gori posztaviti pred Nagy-varadszkov cerkvov. Oblubo je tudi vzdrzsao. Nagy Lajos je vu boji naprej hodo. Vszigdar je vodo. Escse i ranyeni sze je boriio kak oroszlan pa szvoje kralevszko zsiv-lejnye je tudi na kocko djao za ednoga prousztoga szoldaka.
Zgudilo sze je ednouk, ka pred ednov bitkov je mogeo prejk idti edne bisztre vode szvojim seregom. »Pridoucsi k brejgi vode, pred sze-be zazove ednoga mladoga szoldaka i nyemi pržvi:
— Pogledni szamo, moj szin, kak globoka je voda. Jeli lehko .prejk pridemo tii z seregom ?
Mladi vitez je z bliscsecsimi ocsa-tni bougao szvojga krala x vcsaszik z konyom vred szkocso vodou. Ali naszrejdi vode ga zgrabo vrtinec i szkonyom vred ga nesze ta. Vu szmrtno nevarnoszt je priso. Tou •vidoucsi krao, ka nyegov liibleni
vitez v kaksoj nevarnoszti sze nahaja, vcsaszik szkocsivsi med valov-je, na kocko djavsi szvoje zsivle-nye, je na brejg potegno omedle-loga viteza. Cejli sereg je z velkov navdusevnosztjouv szprijao batrivno csinejnye.
Ob ednoj priliki ga je velkazsa-loszt doszegnola. Liiblenoga brata, Endre hercega, je na velko idoucsa i nepoštena zsena, Johanna bujti dala.
Sztrasen vmour szo na hitroma zvedli Vogrszkom orszagi. Nagy Lajos krao je zadoscsejnye zahtevao i ar je nej doubo, z mocsnim seregom je sou prouti Napolyi, ka nikavrejdne gyilkose pokastiga. Ka kaksi vitez je bio krao, pa ka szo ga telovne bolecsfne na kelko nej nazaj drzsale od bitke, je tou zdaj pokazao.
Zse sze mracsilo, gda szo pred varaš prišli, steroga szo napadnoti mogli. Pred szpanyon je krao sou na spancer pred zidine varasa i ravno na tiszto meszto priso, gde szo mrtvo tejlo Endre hercega vo-liicsili. Na zidi je eden cslovik sztao, steri szpoznavsi krala, je zacsno z lokom sztrejlati na nyega i ga je na lejvoj nogej mocsno szplazerao. Krao je z krvavecsov ranov sou nazaj na szalas, ar pa sze je pusi-cin spic v nougi sztrou, je cejlo noucs nej szpao. Vgojdno je priso k nyemi eden kapitan, ki je naj-mocsnejsi bio v cejlom seregi, steri nyemi z dvanajsztov cuknyenoszt-jov zsmetno vopotegno zselezo. Sztrasne bolecsine je trpo krao, ali vszeedno je na konya szeo i okou-lik varasa neszo. Videcsi tou vougri szo z velikov navdusevnosztjov sli na neprijatela. Ali gda je Nagy Lajos notri vzeo varaš, ta bozsna zsenszka je vujsla v Frattcusko
Trn	•	■ •• « • *
rpecsi ludie
na sztoujezero aldiijejo po szvejti vecs kak 35 lejt obsztojecsi ino v vszem szliicsaji pomagajucsi pravi
PIANA-SOIBORSZEfZ
steri vonredno szredsztvo prouti bolecsinaj, szvo-jov csinkovitoszto je najbogse domacse vrasztvo.
Nucajo ga v razlicsni szliicsajaj, moški zsenszke i deca, mladi i sztari, kak hranilno i moucs davajou-cso szredsztvo, za vtihsanye bolecsin, odzviina za maszejranye, odznoutra na cukri par kaplic, ali edno malo kavinszko zslico.
Pred ali za tezskim delom tejlo jako ofrisa.
Pri krcsaj ali gorbufkanyi v zselodci vasz pomiri.
Onemogloszt, trudnoszt, noug- hrbta- i krizsbole-csine Diana-sosborszesz z maszejranyom v par minu-taj odpravi bolecsine, ar vecs krvnoszti napravi na bolecsom tali tejla.
V velkoj vrocsini hladi ino goriofrisa.
Pri raszlajenoszti, z garganizeranyom deszinHcera i ogviisa, ka hitrej ozdravi.
Pri bolejnyi zoba denimo v Diana-sosborszesz na-mocseno vato ali namazsimo bolecse meszou okolik zoba, tak bolecsine hitro vtisajo.
Tiszti, ki doszta peski hodijo ali sztojijo, i noge ne zdrzsijo tou, nedo csutili bolecsine csi dnevno z-maszerajo z Diana-sosborszeszom.
Vecs kak 35 lejt, odkec mao Diana-sosborszesz poznajo, ga lubijo i postujejo, doszta-doszta millon glazsouv szo zse ponvicah nej szamo na Vogrszkom, nego po cejlom szvejti i na sztoujezer betezsnikov aldiije gorinajditela.
Diana-sosborszesz sze povszedik dobi 1 (V apoteki drogeriji, pa tiidi v najmensi baotaj.)
Csi sze gder nemre dobiti (na peldo na veszi), ta po posti v paketi po povzetji franko poslemo 8 pro-baglazse, 4 male, 2 szrejdnyi ali 1 velki glazs :
DIANAIPARI fiS KERESKEDELMI rt.
BUDAPEST, XIV., ANGOL-UTCA 17—19.
Bozsa rouka jo pa doszegnola, ar szo jo edno leto kesznej zadavili.
Nagy Lajos krao je doszta bojn meo, ali ednonej zgubo. V bitkaj je vogrszkoga vitezstva vladar bio.
V	nyegovom zsitki je junaštva trak szijao na vogrszkom orozsjej. Med našimi kralami je on meo prve bitke z torkom. Tou szo bili prvi bliszki, steri szo blizsne krvne vi-here znacsili.
Viteztva glasz krala je tudi na LengyeIszko zemlou priso. Tu je Kazmer krao szedo na trounosi.
V	prevecs zsmetnom sztanyi sze je nahajao, ar szo ga poganszki szouszidje, litvani, tatari, sztalno napadali. Nagy Lajos nyemi je na pomuocs sou i je neprijatele zbiio. Zatou je z hvalezsnoszti Kazmer krao nyega djao za szvojega na-
mestnika na Lengyelszki tronus, gda on vmerje. Nagy Lajos je dou-bo korouno i iak szta dva orsz%a sze zdruzsila pod ednim vladarom. Lengyeli szo ga tudi prevecs vztii-bili i szo obecsali, ka po nyegovoj szmrti nyegovo cser denejo za na-szlednika.
Nagy Lajos krao je 40 lejt kra-liivao Vogrszkomi orszagi. Blajzseno, lejpo zsivlejnye je vzsivao toga csasza vogrin. Znabiti szi tou zselo, bar bi tak bilou navoke. Ali szmrt nikoga ne sajnaliva. Ar gda je vladar na vrhi dicsosega sztao, te je vdarila na nyega. Mozoli szo na-padnoli tejlo Nagy Lajosa i je v 1382-ga leta szeptembra 10-ga — po dugom betegiivanyi — mrou Vogrszkoga orszaga najzmozsnejsi krao.
Tou de za nyega najbougse.
Eden tiihinszki goszpoud notri pride v-edno vesznicsko ostarijo i bejlo sztaro vino proszi.
—	Z tem nyim nemrem szluzsiti— odgovorij osterjas.
— Te mi pa prineszite erdecse, ali naj nede pofarbano, niti po-cukrano nej.
—	Miška ! — szkricsij ostarjas inasi — prineszi etomi goszpodi eden glazs vode.
siftAr lajos
F9BKIR9 SZP0UDNVEG1 0BLE3CSA
TELEFON 43.
Muraszombat
rr^ •• r i	j •
i nje bratje.
Bilou je davno-davno, ka szo zsi-veli v ednoj mertioj veszi trije bratje. Drugo szo nej meli, kak edno sztaro na pou porušeno kucso, pred sterov je sztala lejpa kosnata jablan. Kak vszako leto, tak tiidi tou leto je ta jablan obrodijla lejpi szad. Vejke na nyej szo sze vugibale od teski jabok. Jablan sze je nej vecs tak gizdavo razpreszterala po dvoriscsi, kak pred nikelko kedni, gda sze je meszto jabok szamo escse lejpo bej-lo cvetke vidlo. Te je bilou escse v Bozsi rokaj i zviin Nyega je nis-cse nej znao, csi z toga cvetja de. stoj brao szad . . ..
Bojali szo sze za tou jablan i za nyeni szad. Zato je eden vszigdar pazo na nyou. Driigiva dva szta pa odisla za delom.
Po imeni szo bilij: Joska, Jancsi i Feri.
Ednouk posle Boug na zemlou angela, da vidi, kak zsivejo tej trije bratje. Gda pride angel na zemlou, sze szpreobrne v koudisa i pride k Joski, ki je te den pazo na jablan i ga zaproszi za dar.
Joska vzeme z drejva to najlepšo i jo nyemi ponudi.
Na 'drugi den je Jancsi pazo na jablan. Gda je prisao koudis, tiidi on nyemi je z drage voule dao jaboko.
Na tretji den je na Feriji bio red, da pazi na jablan i na te lejpi szad. Tiidi z nyega sze je nej szpozabo koudis i ga prisao obiszkat. Feri ga je tudi obdaro z lejpov jabokov.
Prisao je strti den. Angeo sze je preobrno zse za roumara i sze rano zglaszi pri brataj.
„Hodite z menom", je oberkao brate angeo. „Vidim, da szte vrejd-ni bouksega zsitka, steroga vam scsem preszkrbeti".
Bratje szo ga bougali i szo sze vzeli na pout.
Prišli szo de ednoga jezera i tu pita te roumar najprvle Josko, ka zselej-nya bi meo on z toga jezera?
Josko szi je zazselo, da bi ta voda v jezeri vino gratalo i bi ga dober Boug nyemi podaro.
Voda sze je zaisztino na vino szpreobrnola. Roumar natou nyemi ercse: „tii mas ka szi szi zselo i goszpodari i zsivi kak znas!"
Z dvema bratoma ide dale i prij-do na velko poule. Zdaj pita Jancsi-ja, ka za zselejnya bi on meo.
Jancsi szi je zazselo, da bi iz tej korin, stere szo na tom pouli, birke gratale i nyegove bile.
„Naj sze zgodij, kak szi szi zazselo" — je erkao te roumar. Zdaj szta szamo zse z Ferijom osztala. Natou pita roumar Ferija: ka za zselejnya bi pa ti meo ?
Po kratkom premislavanyi ercse Feri: „Nika drugo, kak dobro krs-csanszko zseno, je moje zselejnye."
Za nikelko csasza jejejszan prišla naszprouti edna deklina. Bila je tiidi v taksem sziromaskom sztanyi, kak Feri. Szpoznala szta sze. Te roumar je ozseno nyiva i natou zgo-n o nazaj na dom tej bratov, naj zsiveta, kak znata.
* *
Minouli szo dnevi i mejszeci. Mi-noula szo tiidi lejta. Priso je znou-va angel na zemlou. Palik sze je preoblejko v koudisa. Ide najprvle k Joski. Proszi ga kupico vina. Ali Joska nyemi pravi: „Kama pridem, cse vszakomi dam kupico vina!"
Zgono ga je brezi toga, da bi nyemi dao za eden pozsirek.
Tou je angela tak razzsalosztilo, da je vino nazaj na vodou szpre-obrno i odisao.
Prisao je k drugomi brati, k Jan-cseki i ga proszi za falajcsek ovcs-
jega szira. Tudi Jancsek sze je raz-«
csemero nad nyim, erkoucs: „Csi mo vszaksemi davao falajcsek szira, te mo nazadnye szam mogao iti po koudivanyi. Tou je tudi zabolelo angela i je ovce nazaj v korine szpre-obrno.
Tak sze je napouto angel zdaj k Feriji, ki je zsivo sziromasko zsiv-lenye z szvojov zsenouv. Te roumar ga je proszo za szalas. Feri ga je z drage voule szprijao pod sztreho. Tudi zsena sze je veszelila. Hitro je pripravlala sziromasko vecserjo, ste-ro szo szi blajzseno pozsiveli.
Po vecserji szo sze legli szpat.
Na drugo iitro je angel v zado-vofsztvo, ki jo je najso pri Feriji,
szpreobrno malo kucsico v lejpi grad, v sterom je bilou vszega za-doszta.
Roumar sze je poszlouvo . . .
Feri je z szvojov zsenouv Julis-kov naprej zsivo blajzseno i szrecs-no zsivlenye.
Josko pa Jancseka je Boug po-kastigo, da za nyiva szkouposzti volo szta szi mogla dale szliizsiti kriij, tak kak prvle.
*
Zato ne bodimo szkoupi. Na za-perajmo dveri pred sziromakami, ar tiidi nasz lejko Boug dnesz ali viitro pokastiga i nam da v ronke koudis-ko palico.
Lasztvice zse prihajajo.
Lejpo toplo szprotoletje, V piingradi disecse cvetje, Nazaj pridoucse fticsice, Vi nase hišne lasztvice.
Z szrca sze vam veszelijmo Kak vasi: znouva pa vidimo Tii je vase malo gnejzdo, Cejlo, dobro obvarjeno.
Okno vam odprejto sztoji, Niedna sze naj ne bojij Ta pout vam je zse poznana I na razpolago dana.
Letosz ravno tak kak lani, V dobrom bodo vasi mladi Mi mo zse na nye pazili, Ka te szrecsno gorzrdnili.
Macsek tij, cse bos je gledo, I kakso norijo redo, Tak pripravi sze na sibo, Stera po tej plese hitro.
Frics, fricseri dragi liidje, Jaj da mate dobro szrce,. Ar nasz vij ne bantiijete, Nego z szrca postiijete.
Zatou vase lejpo djanye Nam z szrca vzemte naznange Ka sze vam mi najlepše v vszem Zahvalimo sz popejvangem.
Sebjanics Karoly
Sandorvolgy 35.
Szprotolejtje.
Vsze sze tebi veszeli Vsze sze znouva zeleni Fticsice popejvajo Gnejzde szi priprčvlajo.
Vsze sze tebi veszeli, Ar sze vrejmen premeni Popovje sze odpera, Vesele nemajo mera
Vsze sze tebi veszeli, Szetva raszte, zeleni, Trdvnicke szo piszani Z lejpimi korinami.
Vsze, vsze sze vam veszeli,
Topli szprotolejsnyi dni. »
Natura sze prebudi I znouva vsze ozsivi.
talAnyi ferenc.
Maj kes v
Na^ Majkes szo trnok betezs-ni gratali. Priso je doktor k nyim i szamo je z glavouv migo, pa sztalnoga nikaj nej povedo.
Majkesa je doktor deszet dni po cejvi hrano. Majkes szo deszet dni lezsali, brez da bi k-szebi prišli ali pa da bi ocsi odprli. Lezsali szo tak, kak da bi mrtvi bili. Szrce nyim je po-mali bilo. I duša ? Duša je z nyi odisla.
Duša je sla v nebesza, ta gor visziko obri oblakov, steri tam na szivoj nebi plavajo. Pred edni velki vrataj sztane i kloncka da jo naj notri piisztijo.
Pride szveti Peter z ednim velkim klucsom, odpre vrata pa jo notri pusztij i pravi :
Majkesova duša, ti szi tu, prišla szi nasz szamo pogledat, tou je lepou od tebe, ka szi sze k nam v nebesza prišla, da szi nej sla kama inam. No, zdaj pa csi szi zse ednouk tu, tak idi tamta na pravo, tam pod ednim velkim orehom szidijo tvoji prijatelje z tvoje domanye veszi. Tam najdeš vsze tiszte, steri szo sze v-zadnyi sztou lejtaj eszik gor v nebesza priszelili.
Majkes tamta idejo, kak nyim je szveti Peter pravo i pokazo. Pridejo v eden piingrad, gde szo szame rouzse cvele i dišale, z-toga vo ido pa pridejo v dru-goga, gde szo szamo klinci, itv. Vsze je lejpo, vsze sze bliszke-cse, tak da bi tou vsze z gla-zsojne ali zlata bilou. Kak tak dale idejo, pridejo na edno siirko bejlo ceszto. Tu je vsze puno ludi, v szvetesnyom gvanti oble-cseni idejo, kak da bi z cerkvi sli. Pitajo ednoga i drugoga od kec idejo ? Ali nieden ji ne raz-
nebeszaj.
mi, vszi tej nacsi gucsijo v tak-sem jeziki, steroga szo noncs nigdar nej csiili.
Zdaj zse vidijo tiszti velki oreh, tamta drzsijo. I glej, glej, pod tem orehom szedijo vszi tiszti domanyi, steri szo sze escse noncs nej dugo sze gori odszelili.
Kak szo Majkesa zaglednoli, vszi szo naednouk gorik szta-noli i nyemi v rokou szegnoli. Veszelili szo sze, ka je pa eden poznani med nye priso.
Vszi szo ga szpitavali, kak je kaj tam doli doma? Ka dela eden i ka drugi ?
Majkes szo vszakomi povedali, nazadnye szo pa z szvojim najbougsim sztarim prijatelom i szouszidom, Poredosom malo na spancer sli, da sze malo vo-zgucsita.
Prišla szta do ednoga plota.
Vidiš Majkes, tii v nebeszaj nam je vsze na razpolago dano, szamo prejk toga plouta neszmi-mo. Tou tii je ravno tak, kak da szva miiva tam doli na zemli escse mladiva decska bila i szva vecskrat v grofovszki piingrat sla po gruske. Tiszto je tiidi prepovejdano bilou, pa itak szva po szili sla, csi glij szva za tou vecskrat bitiva bila.
Majkes szo gledali to jablan i na nyej te lejpa jaboka.
Jaj, da bi( rad meo edno, szamo edno jaboko, tou lejpo jaboko ! Zse sze szkouz plouta potegnejo i za jaboko primlejo.
Poredosa nyim pravi:
Nej, Majkes! Csi sz toga drejva jaboko vtrgnete, tak pride angel i vasz vo z nebesz sztira, kak negda Adama i Evo z pa-radizsoma. I rejszan, v tisztom
hipi kak szo jaboko doli vtrg-noli i vjeszti scsejo, sze z ne-zaveszti zbudijo. Okoulik szebe poglednejo i pravijo :
Oh, kakso lejpo jaboko ! Sza-mo edno jaboko . . . !
Za bozso volo, zdaj k Vuzmi. Gde naj vzemem? — pravijo Majkesov^ zsena.
Sla mo, ar Majkes zselejo . .. sla mo ... Za betezsnika znan-kar dobim gder edno jaboko, csi jo szamo majo ? Sla je k skolnikovim, pa rejszan szo escse najsli trij jaboke v klejti
na stelazsiji. Trij moscsanszke.
Majkes szo pojeli te jaboka i nyim je vcsaszik bougse gratalo. Dva tjedna kesznej pa szo zse vszem pripovedavali od toga, kak szo sze najsli v nebeszaj.
Pa da szo ji szpitavali : Kak je pa kaj z Jancsekom, sz tem pijanim, ki je pred par dne-vami mrou ?
Z Jancsekom ? Nyega pa nega v nebeszaj, ar je pouleg tiszti jabok prepovejdana tudi palinka i druga alkoholna pitvina.
Medved, prascsics, liszica i pesz.
Eden vecser je priso medved z-louga. Trnok bi rad med jo. Zacsno je snofati i ar medvedje majo jako dober nousz, je sou tamta, odkec nyemi je med diso. Tak je priso v edno vesz, gde je trnok doszta rojov.
Medved vdari z szvojov tacov i eden roj prevrzse. Zdaj nyemi pred nouszom sztoji disecsi szlatek med, steroga sze je tudi trnok nalizo.
Liidje szo trnok szpali i nej szo csuli csi stoj po dvoriscsi hodi. Csiio ga je pa prascsics.
Rjiu, rjiu, vuj — pravi pras-csicsek — sto je pa tam voni?
Sto bi bio ? Jaz szem, ercse medved. Sto je pa tam notri ?
Jaz szem, jaz, krmleni prascsics.
Proszim te, dragi medve, pii-szti me vo. Vgojdno me moj vert scse zaklati, bi z mene radi koline meli, ali jaz bi pa escse rad zsivo.
„Tou ti rad vorjem" i sztacov vdari po vrataj, stere szo sze tiidi vcsaszi odprle i nas krmleni prascsicsek voszkocsi.
Na tou ropotanye szo sze pa liidje prebudili i idejo vo gledat ka sze je zgoudilo ?
Medveda i prascsicsa zse vecs nindrik nega.
Odbejzsala szta v loug, gde je medved meo szvoj brloug.
Ka pa zdaj miszlis ? — pita medved prascsicsa.
Jeli lehko pri tebi osztanem.
Zakaj pa ne.
Medved i prascsicsek szta szi dobriva prijatela pousztala. Vu lougi je za prascsicska bilou doszta zsaloda i biikvinoga sze-mena, ka sze je prascsics tak podkrmo, ka je zse komaj hodo. Vrejmen sze je tiidi na zimo obrnolo. Medved pravi pras-csicski:
Znas, jaz mo zdaj sou na zimszki pocsitek, ka pa tij ? Tebi de najbougse, da sze v mojoj hisi tiidi v ednom kouti doli lezses i zimo zmenov vred preszpis.
Dobro: Povejdano, naprav-leno.
Medved szi lezse, ravno tak prascsicsek.
Medved szpi. Ali prascsicsek sze drugo jutro prebidij. Lacsen je. Vo z barloga ide. Pri ednom scsipkovom grmi, kak zrncskom sznejg vkraj rova, ga nikak pita :
Ka pa delaš, debeli prascsicsek tu v lougi ?
Prascsicsek sze obrne i na velko gleda.
Sto szi ? Csidi pesz szi pa tij ?
Jaz nej szem pesz! Jaz szem liszica. Me ne poznaš ? Liszica szem, stera rada kokousi ma.
Ah, ti szi tiszta, stera kokousi kradnes ? — Csiio szem, kak je nasa vertinya pszuvala liszico, ar nyej je edno noucs kokousi vkradnola.
Tak je, tak, kokousje meszou je jako dobro. Meni ravno tak disij, kak tebi kukorca.
Kukorca ?
Prascsicsek szi lacsen ? Bi rad meo kukorco ? Tak hodi z menov. Tam voni na pouli escse doszta kukorce jeszte. Ar szo jo liidje escse nej sztrgali.
Rju, vuj, kukorco rad mam, hodiva.
Liszica i prascsicsek ideta vo na poule prouti veszi. I kak tak eden pouleg driigoga ideta, szi je liszica zse szkovala szvoj plam.
Pri hisi szta. Pesz zacsne lajati. Liszica k nyemi bezsij i pravi :
Tiho, tiho, nekaj ti morem povedati ! Dobro kiipcsijo lehko napraviva! Vas prascsicsek van
je vujso v jeszeni, ali ga scses nazaj meti ?
Vujso je, vujso! Ali ti mi ga nemres nazaj szpraviti. Poznam jaz liszico, je prefrigana.
Ka mi ne vorjes ? — pravi liszica. — Csi mi oblubis v toj zimi vszaki tjeden edno kokous, tak ti vcsaszik povem, gde sze nahaja prascsicsek. Scses znati? Hodi z menov.
Pesz i liszica ideta vo na grede vu ograd. Prascsicsek sze mirno pasze v kukorci i edno kuszto tikev jej. Kak je pesz tou zagledno, veszeli grata. Tou vijdi liszica i gizdavo pravi :
Vijdis, vijdis, nej szi mi scseo vorvati !
V toj minuti pesz zgrabi liszico za gut i jo zadavij.
Pesz bezsij domou i pridveraj rogacse i cvili. Vert sze prebii-dij, ide vo gledat, ka je pszovi. Zakaj na telko cvili ? Pesz pred vertom szkacse i ga pela na grede, gde je prascsicsek.
Vert psza pohvali i pogladij. Prascsicska pa szpravi v hlev.
Rju, vuj, je pravo prascsicsek. zdaj szem pa doma v toplom hlevi, jeszti do mi noszili, nede mi ga trbelo szamomi szebi iszkati.
Pesz znouva bizsij i za malo privlecse liszico k verti.
Liszica! — pravi vert. No, kujszek, tou noucs szi pa za-isztino vrli bio. Zazsluzso szi szi dober falat mesza. Gda mo meszarili, ga tudi dobiš.
Pri vorari
Goszpoud vorar, glejte tou zsepno voro Vam zse obdrugim nazaj prineszem. Vora eden kratki csasz ide, te sze pa sztavi. Kak je tou ? Pa za popravlanye szem Vam placso seszt pengojov. Kak vidim, meszto ka bi jo popravili, jo escse pokvarijo.
Vorar : • Ka pravite ? Vrag me naj zeme, csi szem jo vrouke vzeo.
Nej je mogoucse vszaksemi po vouli djati.
Ocsa i szin potujeta. Obadva sza-mo ednoga szomara mata. Ocsa szedij na szomari, szin pa pouleg peski ide.
Najdejo sze z ednim poutnikom.
No tou je pa lejpi ocsa — szi zgucsi poutnik — on szedij i sze nesze na szomari, szin pa more peski iti.
Ocsa szi premislava nad tem i doj sztoupi z szomara. Na nyega poszadi szinii, on pa peski ide.
Najdeta sze z ednim drugim poutnikom.
No tou je pa pošteni szin, szvo-jega ocso piiszti peski iti, on pa sze nesze — szi zgucsi poutnik.
Tak je tou tudi nej dobro. Sze-deta szi obadva na szomara.
Najdeta sze z tretjim poutnikom. Te pa na nyiva kricsij:
Za bozso volo, mata viva szrdce, ka si.ta sze oba szpravila na toga szlaboga szomara. Z botom bi vaj cslovik mogo doli sztirati.
Tak je tiidi nej dobro, szi misz-iita. Doli sztoupita z szomara i peski ideta kre nyega.
Potom sze szrecsata z strtim poutnikom. Te sze nyima zse ouzdalecs szmeje. Tu mata szomara pa itak peski ideta!
No csi pa je tak tiidi nej dobro — szta szi miszlila — tak ne oszta-ne drugo, kak, da miiva bodeva neszla szomara.
Tak szta tiidi vcsinila.
Cslovik tak placsa gori, csi vszak-sega poszliisa i nyemi povouli scse iti.
Szrecsa Stevan verta.
No de, kak vam zse naj zacsnem tou praviti, Ka sze na lanszko leto nemam touzsiti. Szrecse, szrecsa mi okoulik voglouv hodi Pa mi csudiivanga vrejdno, vrejdnoszt noszi.
V vszem mojem imangi naglo napredujem, I den za dnevom bogatejši gracsiijem. Dvej kravi szta mi trij teleta szkotile, Vesele pa szo pun kos mediij nanoszile.
Kokvacse petdeszet piscsancom grenejo, Goloubje veszelo na sztreji denejo. Praszica edenajszet praszcov nadaja, Nindri szkrit maesek sze z mladimi nahaja.
Pod sztrehov lasztvice malo gnejzdo majo, Z gnejzda pet mladi lacsno vokokucskajo. Stala je zse puna z mladimi zavcami, Steri vecskrdt prido na sztol z tangerami.
Zsenszka z szvojov zsmetnov nosngov v posztel lezse, Pa kak sze prebidij mi dva rajka zlezse: Z etaksov szrecsov sze naj drugi vert hvali, Csi sze zna, pa tak kak jaz, naj goszpodari.
TALANYI FERENC.
Kelnar.
(N a d 1 j a v a n y e i konec).
Mladi plemeniti Bibo Sandor je leta 1914. na ruszoszkom fronti v ednoj prvoj ofenzivi zgrableni pou-sztao.
Prva lejta szo sze piszma med Sandorom i domariyimi redno pre-menyavala. Od revolucije naprej pa szo popunoma zaosztale.
Dvej leti po szvetovnoj bojni sze je Sandori poszrecsilo z Ruszije oditi. Vuj^o je z nouvoga driizsabnoga reda, gde sze je nikak nej mogo gor najdi, vszigdar nyemi je po glavi hodilo, kak je kaj doma? Jeli je doma tudi taksi nouvi red, kak je v Rusziji?
Za szebe je nej doszta maro, on je zse k tomi navcseni bio. Ali ni-kaksa szkrivna miszeo ga je man-trala: Csi nyegovi sztarisje szo nej tak obhodili, kak ruszoszki pleme-nitasje?
Zato pa je vszakso priliko gor ponucao, da bi nazaj v szvojo domovino priti mogo. Tou sze nye-mi je poszrecsilo. Isztina, ka je doszta pretrpo, ar je vecs mejsze-cov potuvao brez pejnez i na yekse szkrivoma tak, ka je po pouli delao, ar szi je mogo zsivezs zaszliizsiti.
I gledaj, zdaj tu sztojr na doma-nyoj zemli.
Od drzsavne ceszte prouti Bibo-jovomi gradi, med topolovimi drevoredi trudno sztoupajoucsi cslovik sze priblizsava prouti ednomi grmi, gde szta sztala dva csloveka.
Tejva gledata priblizsajoucsega cslovoka, steri sze nyima zmerom i zmerom bole priblizsavle.
Eden ovomi pravi: Miszlila szva, da va tu szama i gledaj te trudno sztoupajoucsi cslovik naj ne bode dugo gor drzsao. Hitro ga odpraviva, ar gvusno szamo zato prouti nama ide, ar miszli na dober tringelt.
Kak szta szi prvejsi den Sarika i Jancsi zgucsala, da sze na drugi den tam najdeta, gde je Sarika z konya szpadnola. Zdaj sztojita tu.
Triidno vandrajoucsi cslovik kak do nyiva pride, sztane i sze nyima po Ruszoszkom pokloni.
Sarika ercse Jancsiji — daj nyemi nekaj i naj ide dale.
Sandor je z velkim szmejom dar nyemi v zsepko vtekno, ali on dale sztoji i nyiva gleda.
Sarika nyemi pravi: Vej szte pa donbili, zakaj nejdete?
Zato nejdem, ar ne vem zakaj szem doubo i sto mi je dao?
Naj sze vam predsztaviva? — ercse szmejecs Sarika.
Nej draga, tebe itak poznam, ali onoga goszpouda pa nej.
Ka je jou ? Sto szte ? Ka tak gu-csite ?
Sto bi bio? Vidim ka me ne poznata, ar mam dugo zarascseno brado i razcsejszani gvant.
Te pa sze vama jaz predsztavim, csi mi dovolita?
Moje ime je : Bibo Sandor ki idem dalecs z Ruszije.
Sarika glaszno zacvili i blizse prouti nyemi sztoupi i ga v ocsij pogled-ne i znouvics szkricsij:
Dragi brat, dragi zgiibleni Sandor, zaisztino szi t<?u tij ?
Eden ovomi v rouke szpadneta i od veszelja nyima z oucsi szkuze kaplejo.
Draga Sarika, predsztavi mi toga goszpouda, ar nyega ne poznam.
Ne poznaš?
Vendar je pa tou nas Jancsi, Cso-ka Jancsi, tvoj negdasnyi prijateo.
Nej mogoucse? . . .
Ti szi tou Jancsi? Zaisztino szi tou tij ? Pa tak eleganten.
Odpiiszti, da jaz tak vo vidim.
Nika nedene, dobro je tak tudi, ar szi dalecs priso, nemres nacsi biti.
Nikelko csasza szi escse edno i drugo od szvojega zsiviejnya pogu-csavajo, potom Jancsi prouti ceszti ide na zseleznico i sze sz prvim cugom odpela, Sarika i Sandor sze pa napoutita prouti dourni.
Plemeniti Bibojovi szo te den meli velko veszelje. Sztari Bibo je pozabo na vcserasnyi dogoudek.
Cejla Bibojova drlizsina szedi pri juzsini. Sztari Bibo razlaga doma-nye minoule dogoudke i tezsave. Barounojca mati na sze veszelij, ka je nyeni edini zgiibleni szin Sandor domou prisao.
Vszi trije ga naednouk szpitavajo razna pitanya. Sziromak Sandor niti nevej, steromi bi prvle ocfgouvoro.
Vszi bi naednouk radi znali: Ode je bio? Ka sze je zsnyim godilo? Zakaj je nej piszao? Ka je v Ru-sziji delao? Zakaj je tak dugo nej prisao domou ? I kak je zdaj prisao?
Sandor sze zaszmije i zacsne razlagati : Seszt lejt je preteklo, kak szem zdoumi v bojno odisao. Komaj szem par kednov bio na fronti, zse szo nasz Ruszi zgrabili. Od Karpatov prouti szredini Ruszije szmo zveksega tala peski hodili.
Z tabora szo nasz razposzlali na vecs kraje v delo. Jasz szem z sesz-timi pajdaš! prisao v eden hotel. Delali szmo, ka je trbelo.
Ednouk je prisao direktor i mene je vzeo z szebov. Prišao szem v resztavracijo i mi je dao edno bejlo bluzo, eden beli sorc i szal-veto. Potom me je posztevo v kel-narszko delo. V kratkom vrejmeni szem pravi majszter pousztao v szer-vejranyi. Tak szem sze navcso, da nej bilou bougsega i bole prefriga-noga kelnara od mene. Szliizso szem lejpe pejneze, jeszti szem meo za-doszta i dobro, nej szam sztradao kak prvle. Zadovolen szem bio z mojim sorsom. Mantralo me je sza-
mo, da nej szam doubo niednoga piszma, csi glij l<a szam szkoron vszaksi drugi keden domou piszao. ,
Ruszki csteti szem sze hitro navcso, ravnotak piszati i tou mi je v revoluciji na velki haszek prišlo.
Ruszoszka goszpoda je pred po-divjanov revolucijov i pred besz-nejnyom kmetov odbejzsala. Kmetje i delavci szo v gradaj najdeno vrejd-noszt med szebov raztalali, ravno tak zemlou. Nej szo mogli vret priti z talanyom zemle i szo mene pro-szili za pomoucs.
Preoblejko szam sze v paverszki gvant i szem z nyimi odisao v vesz. Pri talnyi zemle szam nyim z mojim znanyom bio na pomoucs.
Kak szo vidi i moje pravicsno po-sztoupanye, szo me zvolili za skol-nika. Tak szem ousztao na vesznici szkriti i pokopani med kmetami.
Tou velko i krvavo revolucijo szem prezsivo v mirovscsini.
Zdaj pa kak szam znouva domši i tiszto znanye, stero szem vido tam pri racionejranyi zemle i sztrokov-nom pouvanye, miszlim doma tudi napraviti. Nase versztvo bomo pre-grupejrali, nisterne nyive i travnike szpremenijmo i po nacsrti vszaksi falajcsek zemle obdelamo, tak, da de sze szplacsalo vortivati.
Ne vem, pravi ocsa, csi je nej prekeszno.
Dugovje szo prevelki i nemrejo z nyimi ladati . . .
Nisterni den obiscsem banko i poglednem — szi zgucsij sztari Bib6.
Na driigi den szta sze sztari plemeniti Bibo i szin Sandor odpelaia v varaš i szta obiszkala banko, gde • szo nyima razlozsili sztanye versztva.
Na versztvi je doszta vecs duga bilou, kak je versztvo vrejdno. Naj-bougse je, csi sze prepiiszti ceilo versztvo naravnoj pouti, da tecse naprej do konca i tak sze resi cejlo. delo, brez toga, da bi na versztvo vekse sztroske delali.

Sarika gucsi z szvojov materjov.
Mama nikaj ti morem povedati, stero szem doszejgamav szkrivno v szrci noszila. Tou ti scsem povedati kak materi i kak zsenszka zsenszki.
Jasz szem zse petdvajszeti lejt sztara. Znano je, ka v goszpodar-sztvi szlabo sztojimo, zavolo toga z menov nemate kaj csakati v zse-nitvi, da bi po mene priso kaksi baron ali grof, kak szi tou viva z ocsom miszlita. Pa csi bi glij priso, jasz bi sze prouti posztavila. Jasz nescsem nikoga drugoga, kak sza-mo mojega Jancsija . . .
Mama, puszti me gucsati — po-szliisaj me. Miva z Jancsijom szva szvoje vrejmen dvej leti vkuper bila- kak deca, jaz szem te escse sza-mo deszet lejt sztara bila, Jancsi pa stirinajszet. V tej najni detinszki letaj szva sze zse liibila, kak brat i szesztra. Ali lejko povem, ka za ed-no perinyo escse bole v tej detinszki letaj szva szi priszegnola eden ovomi vornoszt i tou priszegoszva zapecsatila z kusom. Te prvi detinszki kus je nama v najini szrcaj zsarecso perinyo piiszto i z te male perinye je ogeny pousztao, steri sze je zdaj po petnajszti letaj v go-recsi plamen vuzsgao.
Po vajinoj priliki szta me viva z ocsom zse vecskrat štela k mouzsi dati, ali szem sze branila. Branila pa szem sze zato, ar szem v mojem szrci do ednog nej mejla lubezen. Niksa szkrivna moucs mi je vszig-dar viipanye davala, da po mene pride moj ideal, moj Jancsi, steri mi je v mojem szrcej v tej petnaj-szeti letaj balvany posztano.
Isztina je, ka szam ga od detinszki lejt mao nej vidla i od nyega szem nikaj nej znala, jeli zsive ? Gde je i ka je zsnyim ? . . .
Tiszti neszrecsen den, gda szem z konya szpadnola, me je on, moj ideal, omedleto najso i mi je zsiv-
lejnye rejso. Kak szem k szebi prišla i ocsi odprla, pred menov je sztao on.
V mojem zamislenom mislenyi i videcsem kejpi szpoznala szem ga i nyegovo ime szem zasusnyala.
Mama, tou szkrivnoszt ti morem povedati, da jaz njega lubim i on ravno tak mene. Proszim te, ne bodita z ocsom naszproutnika najino-mi blajzsensztvi.
Mama, kak csij materi i kak zsenszka zsenszki te proszim, da poszre-dujes pri ocsi za nyegovo dovolej-nye. Miszlim, ka szi me razmila.
Sarikina mati je escse tiszti den gucsala z szvojim mozsom, plemenitim Bibojom, povejdala je vsze tou, ka je od Sarike csiila.
Odgouvor sztaroga Biboja je bio kratek.
Vsze tou jaz zse dugo znam. Na tem bom szi premislavao i zse bomo vidli . . .
8.
Csiko Jancsi je kiipleni hotel prevzeo. Dao ga po potrebi prere-novejrati. Direktorszki poszeo je szam obdrzsao.
Hotel, resztavracija i kavarna je zacsnola cveszti pod vodsztvom Jancsija. Nouvi lasztnik je szpremeno cejlo vodsztvo i delavce. V tom vrejmeni je Jancsija obiszkao San-dor, steroga je Sarika poszlala.
Jancsi i Sandor szta prouti szta-romi Biboji szkovala demonsztracijo za popiisztlivoszt sztem, da je Sandor osztano pri Jancsiji za placsil-noga kelnara. Sztem scse Jancsi pokazati szvojemi ocsi, da nej szamo v jetnistvi ali v Ameriki je mogou-cse plemenitasi biti kelnar, nego prinasz tudi, pa da nikse delo je nej szramota.
Jancsi je zvedo od Sandoraszta-nye nyihovoga versztva, potbm obis-cse szvojega fiskalisa i ga zaviipa, da naj napravi sztopaje, kak bi sze dalou rejsiti Bibojovo versztvo.
Versztvo je prevecs zaduzseno. Da bi sze te dug pokrio z odanov sumov, taksega kupca nede, zato je pa viipanye, da po niszikoj cejni sze lejko pride do toga versztva. I tak sze je tiidi zgoudilo. Prišla je zsekucija, na steroj je edini kiipec Jancsijov zaviipnik bio, steri je versztvo za polovico voszkricsena cej-ne dojkiipo.
Plemeniti Bibo po tom zsaloszt-nom dogoudki csaka i csaka nou-voga lasztnika, steri prevzeme kup-leno versztvo. Ali toga nega!
Zvedo je, da nikaksi fiskal is je versztvo kiipo. Zakaj ga pa ne prevzeme? Tou je nej razmeto! Zse vecs mejsrecov je preteklo i nikoga nega od nikec.
Kak je tou mogoucse?
Sandor pise szvojemi ocsi, da je Jancsi nyihovo versztvo kupo i io dao prepiszati na ime Sarike i San-dora. Tou szpremenejnye je potrejb-no zato, ar csi bi osztalo na ocsi-nom imeni, tak bi banka mejla mo-goucsnoszt za escse ovo drugo polovico znouvics rokou gor djati. Proszi, da pri priliki naj ga obis-csejo. On je pri jancsiji.
Plemeniti Bibo kak je tou pisz-mo doubo od Sandora, szta szi z zsenouv pogucsala, da sze oba od-pelata k Jancsiji i obiscseta Sandora, pa da tou plemenito kiipcsijo z Jan-csijom vred szpravita.
Plemeniti Bibo i goszpa barou-nojca sze odpelata k Jancsiji.
Grand Hotel Royal obiszkavajo veliki gousztje.
Gda sztoupita v hotel, sze nyima Jancsi lepou pokloni, tak da bi sze med nyimi nigdar nikaj nej zgoudilo i nyiva szprevodi v resztavra-cijo na zajtrk, gde Sandor dela i tou zato, da naj vidita Sandora delati kak kelnara, da po taksem naj nebi ponizsala Jancsija prvejse delo, csi vidita szvojega szina v tom poszli.
Bibo i barounojca szta szkoron
omedlejla, kak szta zaglednola szvojega szinii v elegantnom csarnom szmokingi sze med gouszti obra-csati. Nej štela vorvati szvojim ocsam, da bi nyeni szin kelnar bio.
Jancsi nyima pokazse cejli hotel. Poglednejo kiinyo gde sze obracsa vecs kiiharov vszaksi v szvojem poszli. Kelnarje narocsiijejo razlics-ne jejsztvine i gori noszijo. Sandor placsilni kelnar, szprevaja gouszte„ kaszejra pejneze i dirigejra drugim kelnarom. Tou vsze ide tak naglo,, kak vora.
Po obedi poglednejo kancalajo^ gde sze lejko merno razgovarjajo. Pri tom je navzoucsi tudi Sandor, steri naprej prinesze odajo i kiiple-nye nyihovoga versztva. Sarikino pa Jancsijovo zsenitev, prouti steroj zdaj vecs sztari Bibo ne neszpro-tuje, kak vidi te velki promet i Jancsijovo plemenito szrce, z sterim je vredo nyihovo versztvo.
Mati barounojca pravi:
Dragi szincsek Jancsi, Sandora ti moremo vzeti. Sandor more iti do-mou Csi je zse ednouk versztvo vred posztavleno, tak mlada moucs more vrouke vzeti i dobicskanoszno goszpodariti, da naj zsetev tiidi szad rodij, ar pouleg hasznovitoga gosz-podarjenya je potrejben tiidi dober goszpodar.
Kak pravim, po Sandora szmo prišli i ti ga vzememo. Meszto nye-ga pa ti damo Sariko. Miszlim, ka bos z menyavov zadovolen, ar ti ona nede szamo na pomoucs v goszpodarsztvi, nego tiidi z szebov prinesze blajzsensztvo i liibezen, stero zse tak dugo lejt v szrcej noszita.
Napiszao: Talžnyi Ferenc»
Vinopivec Vince.
Letosz je rano notri vdaro krah ! Nej szem meo vrejmena moje sztare prijatele gori poisz-kati, da bi vam refererao od nyi. Za tou vam na kratko povem edno malo historijo, sfera sze zgodila z ednim mojim pri-jatelom.
Kak tak v ednoj druzsbi sze-din, zacsne eden od tej pripovedovati, ka sze je z nyim zgoudilo.
Pravi : dnesz szem bio gouszt edne dame, pozvala me je, ka jo naj obiscsem. Veszelila szva sze, ar szva szama bila. Kak szem od nye odiso i szem szi scseo voni na ceszti eden cigar nazsgati, vzemem na pamet, ka szem pri nyej pozabo moj zlati masin za nazsiganye.
Miszlim, da ga je vpravom csaszi opazila i ga szkrila. Vel-ka szrecsa, ka nega nanyem vrejzanoga monograma, ar bi
sze znalou tou tragicsno rejsiti,. csi bi nyeni mouzs na tou gor priso . . .
Zdaj pride med nasz escse eden nas prijatel, steri szi med nasz szede i vovzeme eden cigar. Szouszid nyemi scse po~ nuditi szpico.
Piiszti, piiszti, vej mo szi szam nazsgao. Doubo szem od moje zsene. Kak szem nicou domou priso, szem najso na-szvojoj nocsnoj omari te masin. Zsena mi je pripravila preszenecsenye i me proszila, naj vzemem te zlati masin za nazsiganye, kak mali dokaz za nyeno vorno lii—-bežen . . .
* *
Kak pravim : Letosz je rano-notri vdaro krah ! Tou je pa tak, ka zse v pivom pou leti szem tou moje piszanye mogo dokoncsati, tou pa zato, ar je trbelo naprej poszlati za odob-rejnye i dovolejnye 'za stampa-noga papera volo.
Ali jaz, Vinopivec Vince, szem itak meo szrecso ednouk.
Doubo szem dovolejnye na tri dni presztoupi orszacsko mejo pri Gyedorovci.
Obiszko szem mojega sztaro-ga prijatela Talanyi-a i szem ga napelo, da ideva v nyagove gorice, gde sze lehko napijem toga disecsega Traminca.
Tak sze je tudi zgoudilo. I edno nedelo ideva.
Kak prejk granice prijdeva, zse nemški financ szvoj nousz, v najnom cekri drzsij.
Ka noszita ? — naj pijta.
Ka bi noszila ? Kolbasze, son-ko, kriih i pogacse. Tou, ka privasz nedobiva.
Zakaj ne bi doubila ? Miszli-ta, ka mi nemarno ?
Mate. Ali miiva nedobiva.
Kak nej doubila, vej pa mata marke !
Marke mava, ali . . . karte, karte nemava.
Ah, tak ! Za kolbasz, steroga szebov neszeta, placsata stiri-deszet 'pfeningov varno, ar je cejla !
Nej, miiva ne placsava !
Ne placsata . . . ?
Nej! — i zse szva sze doli szela na trato. Nozse vzemeva naprej z zsepa i hajda po kol-baszi sze szpraviva.
Ka bo zdaj, jeli de zsaloudci tudi trbelo. placsati ?
Kak v Radgono prideva, szva na najni kolbaszov friistok pre-vecs zsedniva. Plane jaz, Vino-pivec Vince. Eden Irtao doli vlijem i drugoga proszim.
Nega vecs !
Kaaa . . . ?
Precstite tam na sztejni: Eden frtao ali dva spricera.
Bozse, bozse !' Mi na Vogrsz-kom szmo escse itak v nebeszaj. Mi mamo mesza, kruha, vina i vszega zadoszta.
V goricaj szva! Tii nega frtala nej spricera, nego szamo liter !
Liter za litrom . . . No, csakaj ti nemec, jaz ti zse pokazsem, ne bos ti znao, kelko vina jaz, Vinopivec Vince szebov neszem.
Ali prokletno !
Trminec me je znoro ... Pre mocsen je. Kak domou pridem, mo sou v Benkicsovo krcsmo, jeli je tiszti. pravi brat v Tala-nyiovoj peovnici najdenomi ?
Kmicsna noucs je, kak szem nazaj v Szoboto priso. Krcsme szo escse odprejte bile, stere szem zse z navade vsze gorik poiszko
Jaz Vinopivec Vince.
Na fasenek.
Fasenek je, pleszeli mo, i szlatko vince pili mo. Velkoj krnici, velkom blati, szem po tebe priso Kati. Da naj ides z menov v krcsmo, tam je muzsika i liisno. Dnesz scsem biti dobre voute, cejli vecser brez nevoule. Zato pa sze szedi k meni, i osztani tii pri meni.
Hej kelnarca, liter eszi. kak ndjhitrej ga prineszi. Ar szem zseden i rad bi pio. da bi szi zse jo pogcszio. Cigani Ti pa potegni kaj, da szmo naj dobre voule zdaj. Fasenek je, pleszali mo, ' i szlatko vince pili mo.
TALANYI FERENC
Kak je mali M
V davnom vrejmeni je zsivo sziromak kmet, po domacsem szo ga zvali Andras gazda. Te Andras gazda je meo tri szini. Prvi je bio mocsen, zato sze je za prevecs csednoga drzsao, csi je ravno nej bio. Ocsa ga je zvao za Petra. Te szregyen je bio jako ledenomrzloga szrca, ime nyemi je bilou Guszti. Najmlajši Miška je pa tak mali bio, ka sze je lejko v ocsin csrejveo potegno.
Peter pa Guszti szta sze szig-dar z Miška norca redila, pa szta ga za csiszta nouroga drzsala. Doma je bilou szirma-stvo, ocsa je nej meo vszem kruha dati. Poszlo je vsze trij po szvejti iszkat delo i kruh.
Dao je z nyimi vszaksomi eden falat kruha. Mali Miška je vzeo szebov edno turbo, stera je bila tak velka, ka csi bi sze on vu nyou szpravo bi escse, prazno meszto osztalo. Idejo i pridejo do ednoga brejga, gde csujejo, ka gori na brejgi nikak fejszt drva szejka. Kak tou mali Miška csuje, pravi : „Jaz bi rad vido, csi rejszan tou drvargye szejkajo tak fejszt, sou bom i poglednem, kak vo vijdi na tom brejgi.
Pa idi, — nyemi pravi Guszti csemerno — truden bos szamo csi bos tak visziko sou. Zakoj tij vszigdar vecs scses znati kak tvojiva brata. Miška je nej maro ka koli szta nyemi gucsala, szamo je sou ednako, odkec csiio szekanye. Gda je priso gor na brejg, ka miszlite, ka je najsao tam ? Csarobna szekera je sza-ma od szebe szekala kuszto drevje. Kak ti kaj ide botra szekera, jo pita Miška. Szama
iska grato krao.
szi pa telko dela mas. Dugo zse csakam na szvojega szinu, je odgovorila szekera. Dobro, tu szem, pravi Miška. Vzeo je szekero i jo djao v turbo, pa sze je pascso doj po brejgi naj zgrabi brata.
No, ka szi vido tam gori ? ga lepou pita Peter. Vido szem szekero, stera szama od szebe szejka. Peter pa Guszti szta sze szamo szmejala, nej szta nvemi štela vorvati. Malo dale idejo, pa pridejo do • escse veksi bre-gouv, gde szo szame szkale bile, pa csujejo, ka nikak kocse po kamenyi. Miška sze pa na-pouti, da pogledne, ka tou tak rogacse. Guszti sze zacsne prevecs szmejati pa pravi : Zakaj szi pa noug ne sparas, vej pa csi zsuna kliika po sztebli, tou tebi nej musz viditi. Nikaj je nej valalo praviti Miški, na-pouto sze je gori, da pogledne ka tou rogacse. Zacsno je ple-ziti gori, ka miszlite, ka je vido tam ? Zsuno ? Nej ! Najsao je csarobno motiko, ki je szama od szebe kopala tou kamenye, brez toga, ka bi jo stoj drzsao i tou tak zlejka kak rajo zemlo. Ali mali Miška sze niti malo nej zbojao. Kak ti kaj ide botra motika, Nej ti je zsmetno, ka tak szama delaš ? Dugo zse csakam na szvojega szinu, je odgovorila motika. Dobro, vej me pa vidiš, ka szem prisao, pravi Miška. Vzeo je motiko, jo doj vdaro z stijla, pa jo djao v turbo. Ka velkoga szi vido tam gori, velki goszpoud ? Sze je szmejao z nyega Guszti. Vido szem, ka je nej zsuna kliikala nego motika šzama od szebe je szejkala i kopala tou kuszto
kamenye. Pravi Miška. Nej je pa povedo, csi je vzeo szebov szekero i motiko.
Potujejo dale, brez toga, ka bi najsli kakso szluzsbo, pa pridejo do ednoga bisztroga malo-ga potoka. Miška pravi: Csiidim sze, ka v tak malom pa plit-vom potoki ma meszto telko vode. Brata sze zacsneta szme-jati. Miška pa pravi : Rad bi vido odkec tecse ta voda. Vzeo sze je na pout kre potoka gori, da vidi odkec tecse ta bisztra voda. Ide dalecs, dalecs gori kre potoka, potok je bio vszig-dar voszkejsi, naszlejdnye je bio szamo tak vouszki kak konec. Priso je do konca, ka je vido tam ? Voda je nej sla z zemle, nego vo z orehovoga lupina. Kak ti je kaj goszpod potocsek, jeli ti je nej dugi csasz, ka tak szam potuješ ? Zse dugo csa-kam na szvojega szinu, pravi potocsek, ravno tak kak motika i szekera. Dobro je, pravi Miška, vidiš me, da szem tu. Vzeo je tou orejovo lupino i jo djao vu turbo. No zdaj znas odkec pri-haju voda ? ga pita Guszti. Prihaja z male liiknyice, pravi Miška. Joj, kak cseden szi zdaj pouszto, sze je szmejao Guszti. Vido szem, ka szem scseo vi-diti, zdaj szem pa zadovolen. Nej je pa ovado, cse ma csa-.robno szekero, motiko i orejovo lupino.
Potujejo dale brezi toga, ka bi najsli gde zaszluzsek pa delo. Te szo zvedli na pouti, ka v szouszednom orszagi zsive eden krao, steri ma edno cser, stero je oblubo dati tisziomi za zseno, steri vo szkopa pred nyegovov palacsov sztojecsi hraszt ipo szkopa sztiidenec, steri naj ma zadoszta vode. Csi de bogateč, ■ali sziromak, tisarti de nyemi zet.
Nasi vitezgye szo sze tudi vzeli na pout prouti tomi kralev-szkomi dvori, da oni tiidi szpro-bajo, mogoucse do szrecso meli da steri med nyimi dobi kralev-szko cser za zseno. Nazadnye szo prišli do kralevszkoga dvora. Tam szo vidli hraszt, kak-sega szo escse do szegamao nigdar nej vidli. Na hraszti je bijla tabla, na steroj je bilou napiszano, da je oblubo krao tisztomi, steri voszkopa hraszt. pa szkopa sztiidenec, pou,kra-lesztva i cser za zseno. Ar je tou zse doszta probalo napraviti, pa ni eden nej mogo, je krao vodao zapouved, ka steri de po tom toga probo i sze nyemi ne poszrecsi, da nyemi viiha dojvrezati. Ka je tou nej gouli gucs, sze je vidlo z toga, ka je pouleg table na hraszti vijszilo zse doszta viih. Peter, kak najsztarejsi, gda je presteo sze je szamo zaszmejo, szi je rokave gorzaszukao, vzeo szekero pa vszejkao z nyouv v edno najkujso vejko. Doj jo je vszejko, ali vcsaszi szta gratale dvej na tisztom meszti, gde je edno doj vszejko. Sziromak Peter sze je csiidivao, gda szo ga kralevszki sztrazsarje prijeli i szo nyemi doj zrezali viiha.
Tij lisznyak ! nyemi pravi Guszti, On tiidi vzeme szekero, ali je ravno tak obhodo, kak Peter, zgubo je poleg viih escse nousz. Ali tou sztrasno delo je nej pre-sztrasilo maloga Miško. Tudi on scse probati.
Kak ga krao zagledne sze razcsemeri i pravi: Ka scse ta mala buja ? Najhitrej miszli, ka nyemi ne dam viiha dojzrezati. Odpiisztite Velicsansztvo, pravi Miška, jaz mam takso pravico probati, kak vszaksi drugi, te mi pa lehko date viija dojzre-
zati, csi tou zaszluzsim. No, te pa na delo, pravi krao. Miška vovzeme z turbe szvojo szekero, stera je bila veksa itak on, zravnao jo je prouti hraszti, pa nyej pravi : Szejkaj.szejkaj sze-kerica moja ! Szekera sze je zgubila v hraszti, pa je vcsaszi bilou vsze gotovo. Miška .ide pred krala i pravi : No, Velicsansztvo szte zadovolni ? Do-szegamao je vsze vredi, ali vcsino szi escse szamo pou dela, dokecs ne szkopas sztiide-nec pa ne najdeš vode, tecsasz escse moreš szkrb meti na viiha, pravi krao. Miška vo vzeme me motika, nyej pokazse meszto i zapovej : Kopaj, kopaj motika moja! Motika je zacsnola z delom tak frisko, ka je za frtao vore bio sztiidenec, globoki 40 metrov. Jeli je zadoszta globoki Vase Velicsansztvo ? pita Miška krala. Gvusno je, ka zadoszta globoki, szamo ka je tou nej zadoszta, csi vode nema. Za tou sze zse poszkrbim, pravi Miška. Zdaj vo vzeme z turbe orehovo lupino i nye je pravo: Tecsi, tecsi moj poto-•csek 1 Voda je zacsnola tecsti tak, ka je vcsaszi bio pun sztiidenec, pa cejlo dvoriscse pod vodouv. Miška je zdaj poklek-rlo pred krala, pa nyemi pravi: No, Velicsansztvo, jeli szem napravo delo ?
Szi Miška, zato ti jaz dam hercegsztvo i polojno orszaga, ali cser ti nemrem dati, ar tou nej szamo od mene odviszno. Ka pa te escse naj zdaj vcsi-nim je pitao krala zdaj zse plemeniti herceg Miška, ali nej je gledao krala, nego nyegovo lej-po cser. Tou ti povem viitro.
Tou cejlo noucs je krao nej mogo zaszpati. rad bi nej dao cseri tak malomi csloveki. Cejlo
noucs je miszlo, kak bi sze ga mogo rešiti. Vgojdo je krali prišlo napamet nika zsmetnoga z'a maloga Miskeca.. Dao ga je pozvati pred szebe, pa nyemi pravi: Herceg Miška, eti v blizs-nyoj sumi zsive eden orijas, ki je sztrah za cejli kraj, ar vcsaszi szpolovi cejle csrejde krav, je szpokole i pojej. Idi po tisz-toga, pripelaj ga eszi domou k meni za szlugo. Escse tou napravi, te mo pa miszlili szamo na gosztiivanye.
Tou nede szamo spilanye, ali vszeedno mo probo, da povouli vcsinim Vasemi Velicsansztvi. Vzeo je szebov turbo, szekero, motiko pa orehovo lupino i ko-lacs kruha pa eden falat szira. Gda je priso na szrejdo v sumi, je zacsno kricsati: Orijas, orijas, gde szi ? Pejneze ali szmrt ! Nika ti ne pomaga csi sze szkri-vas. Tu szem, je zatulu sztrasen glasz. Csakaj malo, szamo za eden pozsiraj te bou. Orijas pride vo, gleda na vsze sztrani nindrik nikoga ne vijdi. Nazad-nye zacsne gledati doli na zem-lo, pa vijdi na ednom peni maloga csloveka z velkov turbov. Szi tou tij, ka me moutis vu szpanyej ? Jaz szem tou, dragi moj pajdaš, priso szem po tebe, ka mi moreš szluga biti! Orijas sze je zaszmejo. Ali znas, ka sztebov napravim ? Liicsim te v vranino gnejzdo. I te navcsim, ka ne bos hodo po mojem lougi. Tvoj loug ? Prvle bou moj kak tvoj, jaz ga v frtao vori cejloga doj zoszejkam. Tou bi rad vido, pravi gizdavo orijas. Pa gledaj, pravi Miška i vzeme vo z turbe szekero, nyej zapovedo : Szekaj, szekaj szekera moja ! Szekera je szekala tak hitro, ka szo vejke letejle vsze po glavi orijasa. Zadoszta,
48	1
zadoszta ! je kricso orijas. Vij-dim, ka vcsinis, ka szi oblubo, ne zoszejkaj mi cejli loug dpj. Povej mi, sto szi ? Jaz szem Miška, heresen csalar. Szamo edno rejcs mi trbej povedati i ti vcsaszik kraj vszecse glavou moja szekera. Ne geni sze mi sztoga meszta ' Orijas je bougao, kak dejte.
Miška je lacsen pousztao, vzeo je z turbe kriih pa szir i zacsno jeszti. Ka je tou bejlo? ga pijta orijas, ar je escse nig-dar nej vido szira. Tou je kamen, pravi Miška. Kaa, te tij kamenye jejs ? Tou je moja navadna hrana, zato szem pa nej tak velki, kak tij, ka jejs szamo govenszko meszou, ali zato szem pa doszta mocsnejsi od tebe. Zdaj me pa pelaj v tvojo hiso. Pa csuj! Pravi Miška, eden med nama more biti gaz-da, drugi pa szluga. Csi nemo mogo tou jaz napraviti, ka je tebi mogoucse, mo jaz tvoj szluga, csi pa tij ne bos mogo napraviti tou, ka je meni mogoucse, bos tij moj szluga. Dobro je, pravi orijas. Rad bi meo za szlugo tak maloga pa csed-noga pojba. No, te pa zacsniva. Eto mas dva vrcsa, idi pa pri-neszi vodou, ka va kuhala obed. Miška pogledne vrcsa, bila szta tak velkiva, ka bi sze trije Miški v nyem potoupili. Aha, zse mam, ka tij nemres, idi pa prineszi vodou. Tou nej tak zsmetno, jaz raj idem po vretino, pa jo pusztim v piszker, ka de hitrej, pravi Miška. Nej, tou pa nej, zse bi mi szkoron doj zoszekao cejli loug, zdaj mi pa scses escse vzeti vretino, da osztanem brez vode, tij zakori ogeny i raj jaz szam idem po vodou. Gda je orijas prineszo vodou, je djao kiihat v eden
piszker cejlo razszejkano govedo, v drugoga pa sfirideszet glav zelja. Da je bilou kuhano sze szpravita jejszt. Vido mo, cse bos mogo telko pojeszti„ kak jaz'? Hajd probajva, je od-gouvoro Miška, pod szto pouleg szebe je naleko szvojo turbo. Orijas jej, Miška sze je tiidik szkrbo, ka je bilou mesza cse duzse menye, vszaki drugi falat pa je v turbo puszto. Prav le-pou szem sze najo, edno gum-bo szi morem odkapcsiti, je szopecse pravo orijas. Jaz vecs nemrem jeszti, kak sze pa tij pocsutis, tij mali pozsenJh ? Malo me je vroucse, ali edno-plecse escse pojem, pri tom pa je potiszno edno plecse v turbo. Hvala ti lejpa, nemrem vecs, raj mo ti szluga, pravi orijas. Tak je pouszto orijas Miškin szluga. Miška nyemi je gorik szeo na plecse i tak szta sla v kralevszki dvor.
Gda szta prišla notri, je Miška poklekno pred krala i prin-cezinyo. Vase Velicsansztvo, zseleli szte szlugo, glejte tii szta dva. Krao je prijao cser za ro-kou i nyej pravi : Dejte moje, znam, ka ti je nej veszelje biti zsena taksega falajcska cslove-ka. Vsze je szpuno, ka szem nyemi zapovedo, drugo nega odzajaj, da nyemi ta dam tvojo rokou.
Princezinya je prisztoupila k Miški pa nyemi pravi: Herceg Miška, tij szi mouder decsko, ali tou je escse nej zadoszta,. da dobiš mojo rokou, escse te nika mam pitati. Csi mi bos znao odgovoriti, te mo miszlila szamo na zsenitev. Miška sze je globoko priklono. Te szo vszi sli v veliko dvorano, na velko zacsiidenye je sou zanyi-mi tudi orijas, ali dvorana je
bijla za nyega preniszika, tak da je nej mogo vednako sztati i je mogo na szrteo szejszti. No, te zacsneva, pravi princezinya. Naj vidimo, steri med nama de bole potrplivo poszliihsao lazsij. Steri de prvi pravo: „Tou je lazs !" tiszti je zgubo.
Princezinya je zacsnola : Mij mamo najvekso nyivo na szvej-ti, csi dva pasztera paszeta vszaki na szvojem konci, eden ovoga ne csiijeta. Oh, tou je nej zadoszta, pravi Miška. Nyiva mojega ocso je tak velka, da prijde tele, ki sze napouti od ednoga konca do drugoga, ta kak sztara krava. Tou. je tiidi nej velko, pravi princezinya. Prinasz dobijmo na keden telko szira, da csi bi je vkiip szkla-dao, bi bilij visisi od cerkveno-ga torma. Niti tou je nej tak csiidno. Na grunti mojega ocso sao sziri szegnoli direktno do nebe. Ednoga dneva zacsnem pleziti od szira do szira, pa szem priso do nebe, te sze mi je pa posamerilo i szem doli szpadno. Kak szem doj szpad-no na zemlo szem sze najso v misjoj liiknyi. Miszlite, ka szem tam vido ? Vas preszvetli ocsa krao szo szedeli z mojov mater-jov. Moja mati je šivala, krao nyoj je pa v iglo konec dejvao, pri tom je pa tak nejpripraven bio, da ga je moja mati pošteno zmlatila za viiha. Kaksa Išzsl je szkricsala princezinya esemerno. Niti kralevszka zsena bi nej szmejla vdariti krala nej pa paverszka zsenszka.
Zsivio, zsivio, je szkricsao drias, szkocsivsi na nouge, da je od veszelja okouli szebe vsze gor obrno. Ona je prva pravla Kaksa lazs, ona je zgubila. Her-eeg Miška, princezinya je tvoja.
Princezinya je jako rdecsa gratala. Escse malo herceg Miška, escse trij pijtanye te bom pijtala. Poszliihsaj me. Najprle, ka je tou, ka vszigdar kaple pa sze nigdar nepotere? Ednouk szo mi mati pravli, ka je tou vodopad ali szlap vode, stera voda visziko doj z brejga tecse. Ja, tak je, je priznala princezi-nya. Druga. Ka je tou, ka hodi vszaki den po ednoj pouti, pa sze nigdar ne vracsa? Tou tuj nej zsmetno. Dosztakrat szem szi miszlo na pasi, kak je tou ka szunce vszigdar ide od vzhoda prouti zahodi, nigdar pa nej od zahoda prouti vzhodi. Prin-cezinya je za kratek csasz tiha gratala, miszlila szi je, ka bi ga pitala, ka bi nyej nej znao odgovoriti. No, herceg Miška, escse edno pitanye, csi na tou tudi das pravilen odgovor, te vecs kaj nemam praviti. Pazi ! Ka mijszlis ti j, pa jaz ne mijszlim ? Ka mijszlim jaz, pa tij ne misz-Hs ? Ka mijszliva oba, pa ka ne mijszli ni eden ni drugi ?
Pri'ncezinya, pravi Miška, t& pitanya szo rejszan zsmetna, ali mijszlim, ka za toga volo ne zgubim szvoje szrecse. Tou mas odgovor na prvo pitanye : Jaz mijszlim, da je tou pitanye za mene lejko, ali tij toga ne mijszlis. Tak je, je mogla potrditi princezinya. Drugi odgovor: Tij mijszlis, da szem jaz tebe nej vrejden, jaz pa tak ne mijszlim. Ttidi tou je tocsno, je mogla priznati ponizsno. Tretje, pravi szmehecse Miška, tou ka oba mijszliva je, da szo na szvejti escse norejsi liidje od ndj i strto, stero ne miszlim nej jaz, pa D€| tij, je, da tvoj preszvetli ocsa i te orijas szta nej ednakrva.
Zsivio, moj goszpodžr, zsivio, herceg Miška ! je szkrijcsao
orijas veszelo, pa tak fejszt, ka je vsze glazsojna voszpoukala v oknaj.
Tak je Miška doubo za zseno kralevszko cser. Bio je mouder
i pravicsen vladar v szvojem orszagi. Escse dnesz den zsive, cse je nej mrou.
Notri poszlo: Olauz Erno, Tčtkeresztut.
Vrajzsa comprnija i Bozsa moucs.
V indasnyem vrejmeni, gda escse mene nej bilou na szvejti, je zsivo eden krao, ki je meo ednoga sziniij.
Gda je te mladi kralevics szpu-no 30-to leto, nyemi pravi ocsa, naj sze ozseni. Kralevics je iszko po cejlom ocsinom orszagi ne-veszto za szebe, ali niedna sze nyemi nej dopadnola. Zato nye-mi je dao ocsa nikelko pejnez i ga zgono po szvejti, lejko ka gder indri najde na szvoj gusz-tos deklo, stera sze nyemi po-vijdi i szi jo vzeme za zseno.
Mladi kralevics jezseobhodo devet orszagov i deveto mourje. Naszlednye pride v edno kmics-no sumo. Na szrejdi te kmicsne sume je sztala edna sztara hisa i vu nyej edna sztara zsenszka.
Bijla je tou mati szunca i je z goulimi rokami mejsala na ognyiscsi ogen. Kak kralevics tou vidi, je vzeo z zsepa roub-csek i je povio nyej roke. Sztara nyemi da za tou dobrouto jeszti i piti. Gda sze je najo i napio, ga pijta ka sto je i ka iscse tii, gde niti fticsi ne lecsejo.
On nyej povej szvojo nevolo, ka zakaj hodi po szvejti,
— Hej szinek moj, tou je nevarna sztvar — pravi sztara.
Jaz znam za takso deklo vu toj sumi, stera ma zlate vlasze i na cseli szrebrno zvejzdo, tiszta bi bila za tebe. Szamo ka takso mater ma, ka vszakoga, ki pride bliizi nye hise, szpremeni v sztvar.
Kralevics sze na te gucs raz-veszeli i vcsaszi scse dale idti k tisztoj deklini. Sztara ga zacsne toliti i nyemi pravi, ka naj pocsaka malo, ar je po toj pouti zse doszta lejpi decskov odislo te, ali nieden sze je escse nej nazaj povrno.
Kralevics sze ne da doj zgu-csati. Kak sztara vidi, ka je vszaksi gucs zobsztonszki, nye-mi da na pout eden ori, eden lesnyek i kolacs kruha, pa nye-mi je mocsno zapovejdala, ka naj kriih vrzse tisztim zverinam, stere pred vratami pazijo ori i lesnyek pa naj niha ža zadnyo pomoucs.
Kralevics sze nyej lepou zahvali, vzeme szloboud i ide dale notri v sumo. Tri dni je hodo, gda je priso do edne hise, stera je nej mejla dver nego szamo edno okno. Okouli te hise pa szo bile sztrasne zverijne, ki szo sztrazsile. Zato vzeme kriih i ga lucsij pred nye. Kak zverina posnofa kriih, sze obrnejo vkraj i odidejo.
Kraljevics szi premislava, kak bi priso ta gori k toj maloj okni, stera je preči visziko bijla od zemle.
Kak tam sztojij, szamo ed-nouk zacsiije eden lejpi glasz i opazi, da sztiszte okne nikak gucsij k nyemi. Ednouk szamo vijdi, ka z okne nikak Iejpe zldte vlasze piisztij vo i nyemi kricsij naj sze zgrabi za nye.
On sze dobro prijmle i ga ta lejpa zlatovlaszna deklina gori potegnola k okni, gde sze je on notri potegno i tam ga je pijta-la, zakoj je priso i ka scse.
On nyoj je vsze lepou raz-lozso, v koj je tiidi ona notri sla, ka de nyegova zsena i zdaj je tiidi prijlika, ka lejko vujdeta, ar je nyena mati nej doma. Dobro de sze pascsiti, nej ka bi je mati tu zgrabila, ar de nyima te kiszilo slo.
Rejszan, vcsaszik sze piisz-tijta doj. Odvezala szta ednoga konya i sze napoutila domou. Gda szta zse szkoron pouleg granice bila nyegovoga orszaga, zavara deklina, ka kak eden oblak letij za nyima nyena mati, ta sztara comprnica.
Ka bou zdaj ?
Na pamet nyemi pride oreh, vzeme ga z zsepa i ga pijta ka naj dela ?
Szteri me i — nyemi pravi oreh.
Sztere ga i glej csiido, za nyima je taksi ogeny gratao, kak da bi cejli szvejt goro. Ali kak sztara comprnica priletij do ognya, ednouk plvijne i je ogeny vgaszno, za malo pa zse za nyima letij. Kak jo kralevics na pamet vzeme, sze je prevecs
V leti
Obadje letijo Szumicsje muvijo, Csricsek zmerom kricsi: Ona zse lubi tri, Tri „ ... fr?.. . . Kak szva szi zgucsala, Ka de me csakala. Zdaj pa nye nindrik ni Csricsek pa li kricsi: Tri ... tri .. .
zoszago. Hitro naprej vzeme lesnyek i ga pijta ka naj dela ?
Szteri me i 1'icsi me za szvoj hrbet!
Kralevics tak napravi. Kak je lesnyek na zemlou szpadno sze tam razszipao i je naszta-nola velka povouden, nyeva sze pa dale neszeta.
Comprnica prijde do vode, vzeme edno sibo, vdari po vo-dej, stera je na tou na dvouje sztoupila i tak je comprnica po sziihom sla za nyima.
Kralevics, kak sze je neszo, prijde do edne cerkvi, gde je notri sou z szvojov nevesztov vred. Tam pred oltar szta po-kleknola i proszila Boga, naj nyima pomaga.
Kak szta vo prišla z cerkvi, ravno te sze je zaprla vkuper voda i pozsrla tou sztaro com-pmico. Ar je Bozsa moucs mocsnejsa kak pa vrajzsa, tou je zse sztara isztina.
Sztari krao je prevecs veszeli bio gda je zavarao szvojega sziniij i tou lejpo neveszto nye-govo. Vcsaszi szo gosztiivanye szlujzsili, na sterom szem jaz tiidi tao vzeo i szem od veszel-ja tak gyuSkao, ka szem vsze zamukno. Mladi par pa escse dnesz zsive, csi je nej mrou.
Notri poszlala: VIDA AGNES -	O .-ii\?. j	,
• '<•: 'iixkl min:
vecser.	•-•a^I:.'
Jaz szi lezsem v travo Pa csakam na malo, Csricsek pa mi kricsi: Ona csdka na tri. Tri ... tri .. . Zobszton csakas na nyo Ona tvoja ne bo Mi csricsek pa kricsi: Ar zse md druge tri. Tri .. . Tri ...
talAnyi ferenc
Vertov kalendar.
Ha nam trbej v ednom i g drOgom mejszeci delati?
JANUAR.
V tom mejszeci moremo sztaroga leta racsune vred vzeti i je szklenoti, da mo znali jeli szmo kaj privortivali ? Csi je velki sznejg okouli hrama, ga vkraj scsisztiti tak tiidi z dvoriscsa. Lucerno i csar-no detelco vo zml&tili, csi szmo jo nej z masinom zmlatili. Szenou preglednoti i vo vtalati, csi je premalo, v pravom cajti coj kOpiti. Vszefele sker popraviti, krbiile i krblacse szpleszti, csi szo raztrgane je popravimo. Na maro pazimo i je vo piiscsajmo, da szi noge vteg-nejo. Csi je dobra pout, gnoj vo vozimo. Szlabe travnike pognojimo. Zscsiscseno vino pretocsimo v dobro slogane lagve. Za leto szi vszej-csimo drva. V goricaj, csi sze da, regulejrajmo i gnoj vo szpravimo.
Csi na Trikralovo z sztrehe kaplice kaplejo i po kolotecanicaj sze voda cidij, tak rodno leto bode. Csi na den Vincenca szunce szija, puna bode peovnica, pa dobra bratva. Na Pavlovo csiszto vrejmen, obilno leto. Csi bou megla, nezdravo i skodlivo. Csi de sznejg ali mokro, de malo kruha.
FEBRUAR.
Szprotolejsnye szernenye szi pripravimo. Szlabo szejtvo z gnojilnim prajom pognojimo. Csi nega sznega, po mogoucsnoszti travnike szpucajmo i je povlacsimo. Od szrena zdignyeno szetvo zvale-kajmo. Szlejdnye dnij csi li mogoucse, poszejajmo ovesz, szprotolejs-nyi jecsmen, graoko, grajscsics. Zsivini bougse polagati, ar zacsnemo zsnyouv voziti. V ogracseki: vszefele szprotolejsnye szemenye sze jati, sze razmi csi nega sznega i je nej zmrzsnyeno. V goricaj regu-lejrivanye i kolje popravlanye sze v tom mejszeci naj dokoncsa. Z drevja gouszanicsna gnejzda prepraviti, sziihe veje dojzrezati i sztebia posztrujgati, pa pognojiti.
Csi na Szvecsnico 2-ga je lejpo szuncsno vrejmen, tak potom escse trdi mraz bode i gde szija szunce, tam de escse sznejg aou. Pa tudi medved, csi je lejpo nazaj szpat odide, csi je pa mrzlo vrejmen voni osztžne. Na Majkesovo 24-ga csi je mrzlo, tak osztane escse stirideszet dni. Pa csi Majkes led najde, ga szpotere. Csi ga ne najde, ga napravi.
mArcius.
Szvinye lejko na paso piisztimo i je priglaszimo za ceplenye. Kokvacse naszadimo. Kobile pQscsamo. Vesele preglednemo i je vred szpravimo, prvle kak bi je vopusztili, csi nemajo zadoszta me-diij, te trbej je krmiti. Po szejtvi detelco poszejajmo, zorano zemlou povlacsimo i doli povalekamo, koselino z pepelom — steroga szmo cejlo zimo vkuper sparali — posziplemo. V goricaj gnojenye, jeza-
nye i groubanye sze naj opravi. Csi szmo escse nej pretocsili vino, sze naj vszaksefele vino pretocsi. Nouvo naj pride na zrak, sztaro z gumijovov cevjouv brez zraka. Trszje szaditi i pogroubati.
Pregovor pravi: Toga mejszeca je sznejg skodlivi, escse te tudi csi ga szamo v zsakli prejk nyive neszejo. Mdli traven sziihi, velki moker, riszalscsek hladen, obilna zsetva i bratva bode. Kelko megle v tom mejszeci, telko plohe v leti, kelko rosze pred viizmom, telko szlane po viizmi. Gregor csiszti vedrni, mraz, voter, sznejg gedrni. Sandor, Jozsef, Benedek na klin vejszijo kopenyek.
APRIUS.
V tom mejszeci leta sztare zsrebcsake, bikece i pou leta szta-re praszce dajmo vkopiti. Kukorco, krumpise poszaditi, ravno tak za szemen repa. Len, konouple poszejati. Vu ogracseki: liik, szproto-lejsnyi csesznek, salato, zeller, dinye, ougurke v tople grede poszaditi. Travnike szpucajmo i povlacsimo, csi szmo je nej v prejsnyom mejszeci. V goricaj prvo okapanye, sperone vezanye, kolje posztav-lanye. V lagvaj nahajajoucse vino dopunimo. V zimi naszejkana drva, sze domou szpravijo, ar szledi je zse škoda sze po travi voziti. Prve dni vszefele drevje okovanye i pucanye neszmimo zamuditi.
Csi na Viizemszko nedelo dezsdzs ide, tak do riszalov de vszakso nedelo dezsuvalo i vrejmen de premenyavno. Csi Tibor nede zeleni tak de malo szena. Csi de april vlazsen — obilno leto de. Kak breza zsene, tak vecs skodlivoga mraza nede. Kakse szo csres-nye i szlive, takse bodo gorice. Po Gyurgyavom de telkokrat szlana, kelkokrat je pred preminoucsim Mihalyovim bila. Csi v tom mejszeci grmi, rodno leto pribizsij. Csi je velki petek vedrni, tak bodo puni precsnyeki. Na Gyiirgyavo vlat raszte, doszta pejnez prinesze.
MAJUS.
Te mejszec sze zacsne z zelenov krmov polagati. Pazimo, da naednouk ne damo szamo zeleno, nego zmejsamo z szuhov, ka zsi-vini ovak skoudi. Na roje pazimo i za nye vsze potrejbno pripravimo, ar te mejszec zse zacsnejo piiscsati. Prve dni toga mejszeca sze morejo dokoncsati vsza szprotolejsnya szejanya, kukorca i krum-pisje szadjenye. Koszitev detelce i lucerne sze zacsne, ravno tak okapanye kukorce i krumpisov, pa szaditev burgundie, ranoga zelja, zmejszico i proszou poszejati. V goricaj zeleno ceplenye, skroplenye i zsveplanye pred cvetjom.
Csi de na Fiilopovo hladno i vlazsno, szrejdnyi pouv csakaj-mo, — csi pa csiszto, obilnejšega. Majus 12, 13, 14. Pongrac, Szer-vac, Bonifac szo ledeni mozsje i sztrasijo nasz. Na Krizsovo csiszto vrejmen je hasznovito, dezsdzsevno pa kvarno. Csi na Verbanovo nega nej mraza, nej szlane, vert vertinya ma veszelje. Na Riszalszko nedelo dezsd je hasznoviti. Moker Riszalscsek, sziihi Ivanyscsek. Riszalszka korina odcvete. Riszalszko kralesztvo odnesze.
JUNIUS.
Keszno zelje poszaditi, ranejse okopati. Kukorco, krumpise oszipati. Travnike te, gda trava cvete, pokosziti, ar je tou szenou najbougse. Z detelce grinte prepraviti. Konyam detelco davati. Sza-
dovno drevje pa škropiti, cse szo gouszance z orania griinon. Gorice ob drugim kopati, ali gda cvetejo je na meri nyati, vezati pleti ino škropiti. Zeleno ceplenye zvrsiti,
Csi na Medarovo dezsdzs ide, tak 40 dni dezsdzsi, csi je pa lejpo tak dobro leto bode. Csi pred Ivanovim kukojca kukucse, de szilje fal, csi pa po Ivanovom, de dragocsa. Csi pred Icanovim tiszti den dezsdzsi, tak de štiri dni dezsdzs. Peter-Pal szilje zori. Zacsetek zsetve, Koszec koszi I
JUUUS.
Velka vrocsina, szuhsa je, gnoj je dobro polejvati, da za repo de maszen i szprehnyeni. Sznopje notri voziti, mlatiti. Hajdino sze-jati, repi gnoj vovoziti i orati. Sztare gouszke sze ob drugim oszki-bejo. Skrinye granare vred zeti, zsakle preglednoti, csi je potrejbno zakrpati. Szadovno drevje podlozsiti, ka sze vejke naj doj ne scsej-sejo. Zreli szad pobrati.. V ogracseki: travo vo pleti. Za szemen lejpe ougorke vo prebrati i je dozoreti pusztiti. V goricaj trsztje pleti, vezati, vrijke vkraj rezati i je escse ednouk po stucanyi poškropiti.
Pravi sze : Szrpna B. M. szilje koszi Elias pa notri noszi, pa csi na Szrpno Marijo dezsdzsi, tak sze 40 dni mokrij. Jakob (25) csi je lejpo szuho haszniije, csi pa mokro skoudi orehom i lesnye-kom. Velki mravlinyeki, trda zima.
AUGUSZTUS.
Vszaki vert, vertinya tesko csaka konec mlatidve. Kak namla-timo, te takse veszelje mamo. Repo, repcijo, jeszenszki len posze-jamo. Szlejdnye dni sze szpravimo k outavi. Vsze maro, ka mdmo v stali, na travnik na paso zsenemo, da sze cejlo leto v stali szto-jecsa mlada mara malo vozophodi. Ne pozabmo szemen vkiiper szpraviti.
Lovrencovo lejpo vrejmen, duga jeszen, szladko vino. Nadale kaksi je Bertalan 24-ga, taksa je jeszen. Ivan Krsztitela den (29), csi je moker skoudi ogracsekom.
SZEPTEMBER,
Stale i peovnice szi vred vzemimo. Za szejanye szilje scsisz-timo. V skrinyaj szilje zmejsajmo. Projnike zacsnimo bougse krmiti, da pomali nam zrasztejo, tak da noncs vpamet ne vzememo do koledni szvetkov. Szvinye tiidi lehko pod hrasztje gonimo, csi je za tou meszto, csi pa nej, zsalod poberimo vkiiper i mesto kukorce szvinyam davajmo. Roje vopreberimo i je mocsne napravimo za bodoucse leto. Szijatev sze zacsne, najprve zsito, potem pšenico szejajmo. Kukorce trganye i po vecseraj liisno lupanye nasz veszeli. Krumpise kopanye, pri tom moremo paziti, da je ne zoszejkamo i szi znyimi lepou djati, da sze naj ne szkucsejo, ar csi szoszkucse-ni, te radi gnilijo, prvle kak bi je v klet znoszili, naj sze v szenci poszuhsijo. Potrejbno poszoudo za bratvo i sker szi vred vzemimo. Zdaj je zse tiidi szdd zrejli, ka de za odajo ga poberimo i vcsaszi odaj-mo, da ne zgubi tezse, drugo pa szi za zimo szhranimo v zracsnom prosztori. Szadovno drevje okoulik sztebla odkopajmo i pognojimo.
Egyed (1) csi je lejpi i (4) csi je tudi lejpo, pa te dni grmi, tak pridoucse leto de obilno. Mate (21) csi je lejpo, na drugo leto de doszta szadiij. Mihalovo (29) grmlenca, dobra jeszen, trda zima. Csi szo borove skufke zelene; obilno leto, csi szo mokre; mokro, csi szo szuhe; szuho leto znamenuje. Csi lasztvice, strki i drugi vandrajoucsi fticsi rano odidejo, rano mraz pride.
OKTOBER.
Dokecs je mogoucse zsivino zsenimo na paso, da szi z tem prisparamo szuho krmo. Escse voni osztanyeno kukorco i krumpise notri szpravimo. Hajdino zseti, repo brati, zelje notri szpraviti, sze-janye dokoncsati. Szad pobrati i sztrani na zimo djati. Tiidi sze zacsne bratva, med jeszenszkim delom ta najlepša zabava. Most v csiszte lagve szpravimo i v toplo klet, da zavre. Sker stero szmo pri bratvi niicali dobro oprati i tak sztrani djati. Vszefele szemenye i pecske vkiiper szpraviti i do szprotolejtja na szuhom drzsati.
Csi z drevja lisztje pomali kaple, duga jeszen, csi hitro rana szlana i velka zima. Doszta lisztja na drevji, doszta goszanec kleti.
NOVEMBER.
Oszlice poglednimo i je vred vzemimo, da bi pozimi nebi natekle Z mlejnyem sze pripravimo za zimo, Drva na zimo v hiito szkladimo. Roje poglednimo i je pripravimo na zimo. Vijsesnyi gnoj lejko vozvozimo, csi vrejmen dopiiszti ga podorjemo, csi nej, zme-csimo ga na eden kiip. Mlado drevje notri zv6zsemo, ar je szamo tak obvarjemo prouti zavcom. Krmlenke dobro krmiti i na szuhom je meti.
Na Vszej szvecov den probo napravimo, kaksa de zima, z hraszta tenko sibo poterimo i csi je mokra, de mokra, csi pa szuha, de trda zima. Csi je te den moker, zima bode vlazsna, csi pa je vedrno, mocsna trda zima. Kakse vrejmen de Katalenovo, takse de decembra.
DECEMBER.
Csi sznejg na blato szpadne i tam zmrzne, te z zsivinov szkla-csimo nyiva, da zrak pride do szejtve. Luca (13) do bozsicsa (25), kaksi dnevi szo, tak takse de nouvo leto 12 mejszecov. Csi na sztaro leto dezsdzs, na nouvo szunce, dobra letina. Drva voziti, sznejg doli zmetati. Kolinam sze pripravlati i te najlepši domanyi szvetek vozdrzsati. Vino pretocsiti. Na koledne szvetke segou nej pozabiti, da bi sze nebi szpozabla nasa indasnya sztara navada. Deca naj hodijo gyerijt i nouvo leto pozdravlat, ar jo tou nyihova najveksa radoszt.
■ ■ % M I AV M (Dampf-Dres-masine) polszke i versztvene, HH #1 ^ I H| IL tiidi motoure i biciklne najfalej popravi
IKIHUlilij Zsalig Lajos, geplakatos
Muraszombat, Mura utca. =====
Barbarics Stevan.
Dugo szem szi premislavao, jeli bi Vam ovado, ka sze je zgoudilo z Barbarics Stevanom lanszko leto i szem priso nasz!ejdnye do toga, ka jo doj napišem.
Barbarics Stevan i nyuva tuvari-sica szta sze odloucsila, ka gda de szvinyszko szenye v b!izsanyoj veszi tudi Stevan vert do gnali pet paj-cekov ta i je odajo.
Tak sze je zgoudilo, zse vgojdno rano szo sze vzeli Stevan vert sz praszci, stere szo pred szebov gnali na szenye. Zobszton szo je pa ponujali, niscse je nej scseo kupiti, ar szo pajceke nej šteli poedni odati, tak szamo ednouk vijdijo, ka szo szamf osztali szpraszci.
Teremtesit! Ka pa naj zdaj delam ? sze zacsnejo skrabati. Tou sze escse nej zgoudilo z menov. Hm, drugo nepreosztane, kak nazaj do-mou je gnati. Kak je zsenejo mimo ednoga preči velkoga satora, vdari nyim vnousz dobre pecsenke duh.
Malo szi premislavlejo. Lacsen szem i vszedno szem zato vrejden edne pecsenke, csi glih, ka szem nej napravo ksefta. Ali ka bou te-csasz z pajceki ?
Kak szi tak mrnyavijo vu szebi, zavarajo ednoga pojbicsa, ka sze tam nejdalecs spila. Hej, tij ! Dobfs od mene 10 fillerov, csi malo popaziš te pajceke dokecs sze jaz najem eti vu satori.
Pojbics privoli, Stevan vert szo sze pa notri obrnoli v sator, gde szi zafremajo edno fajn tucsno pe-csenko. Za pecsenkov szo pojeli eden par birslnov. Sze razmi, ka na tou sze voda ne pije, zato szi zafremajo trij deci vina.
Za prvim trij decijom drugoga i tak dale.
Ednouk szamo sztoupi k nyim ostarjas i nyim pravi ka de dobro domou idti, ar zse szunce za brejg ide i on tudi sator razmecse, ka sze dalecs ma domou pelati.
Stevan vert placsajo i idejo vo. Malo szo sze zijbali sze pa ta, ali ovak szo zadoszta mocsno sztMi na nogaj. Vonej gledajo, nega pojbicsa pa nej pajcekov. Eden csasz hodijo gor pa doj po plači, ar szo prasz-ce nej najsli, vino je pa vszigdar bole delalo v ny{, szo lepou domou odisli.
V gojdno, kak sze Stevan vert zbudijo, ji tuvarisica pijta : No, pocsen szte oudali praszce i gde szo pejnezi ?
Obprvim szo Stevan vert trdili, ka szo pejneze domou prineszl, ob-drugim pa, ka szo pajceke noncs nej oudali. Istina je pa tou bijla, ka szo szami nej poumlili, ka sze
je prav za prav zgoudilo z praszci.
*
* *
Pojbics je eden csasz pazo na praszce, da pa je Stevan verta dugo nej bilou vo z satora, sze je zdig-no pa odiso domou. Praszce je pa tam nyao.
Praszci szo zacsnoli sze pa ta drkati, tecsasz ka szo vo prišli na nyijva. Tam szo sze szpravili v ku-korcu i prszou. Na vecser kak je zvonar prouti doumi sou z nyive, je je najso. Ar je pa z ednim on bio tudi nocsni bakter veszi, je zacsno tirati praszce notri vu vesz gde je zglaszo rihtari, ka je najso te pet praszce v Leszkovoj kukorci i proszej, pa ka szo doszta škode napravili.
Rihtar sze zacsa skrabati, ka naj napravi z praszci ? Hop ! Dobro ! Vij szte je najsli — pravi zvonari — vij morete tudi szkrb meti na
nye. Viitro mo pa zse vidli ka naj napravimo z nyimi.
Zvonar praszce odzsene domou i je notri zapre. Na drugi dčn rih-tar vo da zbognyariti, ka szo na nyivi najsli pet praszcov i csidi szo naj sze zglaszi i pride po nye.
Poudne mine, vecser sze zse tudi priblizsavle, ali po praszce niscse nej priso. Zvonar csemerno ide k rititari i ga pijta, ka naj dela, ar szo praszci lacsni. On pa nej tak nouri, ka bi drugoga praszce krmo.
Rihtar v nevouli kaj drugo nej znao praviti, kak tou, ka naj zvonar ednoga oda i za tiszto ovim krmo kupi, ar tou je gviisno, ka de sze
vert praszcov glaszo.
*
• •
Od toga neszrecsnoga szenya mao je zse minolo dva kedna, ali Stevan vert ni edno szekundo ne-majo mera od tiivarisice.
Csi szi Stevan zse je vsze za-pravo — pravi Barbarcska — barem tiseto najmenso praszfcsko bi domou prineszo, stera je tak lejpi zafrkocseni rep mejla.
Kak pravim, Stevan vert szo dva kedna vodrzsali, ka ji tiivarisica potvarjala, ali nazadnye nyim je zse prevecs bilou. Zato szo sze vzeli na pout i odisli v tiszto vesz, v steroj szo od praszcov prišli.
Tii idejo notri v krcsmo i pitajo krcsmara tak na zluk, jeli ne bi znao gder za praszce, ar bi radi kujptli.
Krcsmar sze zaszmeje i pravi : Skoda, ka szte nej prišli pred dvoma kednoma, niksi nimak je na szenye tu nihao pet praszcov i zdaj zvonar ksefta z nyimi. Idte ta, mo-goucse escse ma kaj.
Nej je trbelo vecs Stevan verti, kak da bi ji z piikse sztrejlo, szo sli k zvonari.
Zvonar je rancs na dvoriscsi bio.
Boug daj! sze poklonijo Stevan vert. Vij szte na szenye vecser najsli pet pajcekov. Pokaste mi je, ar szem je jaz zgubo.
Glej, glej ! Hm ! Te szo pa vasi bilij ? No, pa hodte ! pravi zvonar.
Ideta prouti hlevan, tam vopusz-tij zvonar prasze.
Stevan vert veszelo szkricsijo: Tou je, tou je! Te je najmensi Za toga je zseni najbole zsao bilou. Gde szo pa ovi ?
Vecs nega !
Kak tou, vej pa pet bilou ?
Tak je pet! Szamo, ka jaz krmo ne kradnem, szem ednouk ednoga, drugocs drugoga mogo odati i nyim krmo kupiti.
Ka pravite ? Tak je te v dvoma kednoma te mali pojo ove štiri velke!
Tak nikak!
Stevan vert zgrabijo prasze i scsejo idti.
Kama pa scsete neszti prasze ? — pita zvonar.
Kama bi neszo, domou, za ove va szi pa gucsala indri.
Ja, szamo ka tou je nej tak, csi scsete odneszti prasze, te mi morete placsati 20 pengojov za drzsanye, pravi zvonar.
Ka vij miszlite, cslovik! Ka je drugi nore! — Sze esemerij« i prtecse sztoupijo Stevan vert prouti zvonari, med tem pa prasze lucsijo v szalas na szlamo.
Rejcs do rejesi. Naszlejdnye szta sze szkoron zbila.
Zdaj je cejlo delo pred birovijov. Ka szkonesata tou vam drugo leto ovadim.
Sto pa napfjse zse naprej od csitatelov Dober Pajdaš Kalendarija i trufi, kak je szoudo birouv, tisz-ti dobij domou eden kalendari od leta 1944. k-senki.
Szmehsnice
S
Pri birouvi.
Birouv: Kak je tou mogoucse, pravite, ka szte ga szamo ednouk vdarili i je od toga tak betezsen pousztao ?
Obtozsenec: Goszpon birouv, sztoupte eszi i vam pokazsem.
Visesnya sztrahota.
Zsuska kak po ceszti ide, pred nyou szkocsi eden pesz i nyej zobe kazse. Zsuska sze zoszaga i kricsi.
Mimo idoucsi nyoj ercse: Nikaj sze ne bojte toga psza, on vam ni-ka ne dene.
Zsuska: Zakaj pa te kazse zobe ?
Ah tou pa zato, ar sze zsnyimi
stima, ka ma lepše kak vi. *
Zakaj tak troubita, ka vaj cslovik ne razmi, ka gucsita.
Doj sze prignite, te vam vu vujo szkrcsim.
*
Zsena: No dragi mouzs, jeli vka-nis, ka szem dnesz szkuhala za obed ?
Mouzs: Kak nej, vej pa escse po obrazi szi sze namazala z jejsztvinov.
Poszlo: Kovacs Denes i Dušan Nadorfa.
Ozsenila szta sze.
Ozsenila szta sze goszpoud Tek-sztil Kriza i goszpa Draga Draginya. Doszta szrecse.
Grozsnya.
Zsena: Ah moj dragi mouzs, ti ne vejs kak mi je szlabo, ka szi tak betezsen. Csi bi vtegno mrejti, jaz bi tudi v kratkom za tebom sla.
Betezsnik: Proszimte v tej zadnyi zsivlenyszki minutaj mi daj mir i ne grozi me.
Na ceszti.
Goszpodicsina, szlobodno pitam„ koga csakate zse tak dugo?
Gvusno nej vasz, nego nikakoga drugoga.
Ocsa i szin.
Ocsa: Ti zapravlivec! Gda szem jaz telko sztar bio, kak szi zdaj t}» meni je moj ocsa v ednom mejsze-ci nej dao telko pejnez, kak ti zapraviš v ednom dnevi.
Szin: Zatou sze ti pa nej trbej, csemeriti na mene, nego na tvojega ocso!
Piszšcs.
Jozsef: Ka pa dela tvoj szin?
Pista: Piszacs je.
Jozsef: Ka pa pise?
Pista: Meni pise vszigdar za pej-neze.
Moderno.
Ocsa: Ti pojeb, ti! Zse pa roman cstes, meszto ka bi sze vcsio. Csi do seszte ne bos meo gor dano vcsenye gotovo, tak sze pripravi na plesz leszkove sibe.
Szin: Ah, zse palik ultimat!
Vrajzsa najdba.
Ferko: Piszalni masin je od vraga gor najdeni.
Stevi: Zakaj?
Ferko: Zato ar te sef vcsaszi csu-je, csi ne delaš.
*
* Skolnik: Pista! Zse tak dugo v soulo hodiš, pa escse zdaj ne vejs gladko csteti. Gda szem jaz bio v tvoji lejtaj, szem csteo kak profeszor.
Diak: Znankar szte bouksega skol-nika meli.
Szpremejno je.
Krcsmar I.: Povej mi kolegar, kak je tou, ka szi tij tvoje krcsme ime szpremejno. Prvle szi meo „Neduzs-na ovca" i zdaj pa „Pekeo" ?
Krcsmar II-: Ar szem krcsmo dao prepiszati na zseno.
Krivica.
Szin proszi szvojega ocso, da nye-mi pomore v souli gor dani racsun zracsunati.
Ocsa zacsne racsunati i pravi: Tou racsunanye tfldi jaz nemrem vkuper szpraviti.
Szin: Tak! Vutro mo pa jaz v souli bit, ar ti nevejs racsunati.
Zselejnye.
Ocsa i szin szta iv Budapesti v zsivinszkom ogradi gledala elefanta.
Szin pravi ocsi; — Gledaj! Mi-va bi mogla takso debelo kouzso meti, ti zavolo mame i jaz pa za-volo skolnika.
Oba m&ta isztino.
Ranosztanyeni: Pravi sze, sto rano sztane, zlato najde. Dnesz szam rano sztano i szem najso mosnyo z pejnezi.
Dugoszpani: Csi bi tiszti, steroga je mosnya dugo szpao, bi zagvusno nebi zgubo.
Brez dela.
No tou je zse vecs nej vozdrzsati: zdaj vroucse, zdaj mrzlo, zdaj dezsdzs . . . Cslovik zaisztino ne
vej, ka naj zacsne.
*
Moja zsena ma sztrasno navado, vszigdar vgojdno ide szpat.
Ka pa dela tak dugo gori?
Mene csaka.
*
On: Tvoje ime mi je globoko zapiszano v mojem szrcej.
Ona: Jaz bi raj bila, csi bi bilou zapiszano v farof i v zdavanszkoj knigi.
Pri doktor).
Tak, goszpodicsina, zdaj szem ' preiszko vase szrce. Pravim vam, jaz bi bio szrecsen, csi bi ga meo.
O, goszpoud doktor, jaz nemam herbije.
Previdnoszt.
, Baotos: Mati, jeli szte vašega mo-' zsa tudi tak dugo zberali kak km szklejco ?
Ona: Nej szem ga. Zato szem pa zdaj bole previdna.
Szelitev dfis.
Jeli ti vorjes, ka sze duše szelijo z zsivine v liidij i z liidi v zsivino ?
Persze ka vorjem.
Kak moreš vorvati takso norijo?
Tak, ar szem ti pred trejmi lejta-mi poszoudo tri jezero. Zagvusno ka szem te escse gunec bio!
Po ocsi sze ravnam.
Prvle kak sze ozsenis, bi mogo znati, kakse knige ma rada tvoja bodoucsa zsena, ar tou dosztakrat pokazse nyeno vrejdnoszt.
Tou szem zse napravo, ocsa. Vido szem nyene hranilne knige, z steri szem vido, ka je trnok bogata zsenszka v dugej.
Bougsi csaszi.
Goszpodicsina: Tou mate, dam Vam edno salico tea. Vidite ka Vam je negda boukse slo.
Proszilec: Sze zna, ar szem tej vszikdar z rumom pio.
Nej mogoucse dobiti.
Matyas: Ka je tou Stevi, ka ti v loteriji vszigdar zgubiš, v kartanyi pa vszigdar dobiš.
Stevan: Kak? Tou je tak, ar mL
v loteriji ne dajo mejsati. *
Gouszt: Kelnar, ta porcija piscse-ta, je szamo csonta i kouzse.
Kelnar: Mogoucse bi escse perje radi meli kcoj?
V baotf.
Goszpoud baotos, dajte mi szir.
Baotos vrejzse falat szira i ga na vago dene.
Za bozso volo ! Te szir szamo 2 liikeny sztoji — pravi kupec.
Baotos: Vej pa Iuknye nikaj ne vagajo.
Med pajdšsi.
Kakse mislejnye mas od dokto-ra N.?
Te cslovik je nej szposzoben za delo. Jaz szem bio v toplicaj i te cajt me je zasztoupao i mi je dva najbouksiva pacijenta zvracso.
Tou je isztina.
Mouzs: Jeli szi escse nej oble-csena?
Zsena: Ka me zmerom telko pitaš ! Zse edno voro troubim, ka mo za edno minuto gotova.
Dobro zn£ racsunati.
Kelko szi pa tij sztara Trezika?
Menye štiri leta.
Ka sze tou pravi, menye štiri leta ?
Tak! Ajta pravijo, ka kda szem sze jaz narodila, je mama bila treszti lejt sztara.
Mama pa pravijo, ka szo 6eszt-dvajszti lejt sztari.
Troustanye.
Mouzs zseni (stera joucse): Draga zsena henyaj zse z joukanyom. Vidiš ka je sžtanovanye zse itak pre-vecs vlazsno.
Krsztitje.
Gouszt: Gde je krcsmar?
Kelnar : Pri krsztitvi je.
Gouszt: Te pa sztouptte v ktejt pa nyemi povejte, ka ga csakam.
SZIROUVE KOUZSE OD DIVJACSINE
kak pizsmarke, tourove, divjoga i doma csega zavca, vidre, liszice, veverce. szrnszke i szrnyakove kak i peszje itv, kak tiidi vszakovrsztno koszminye
GUBACS, ZSALODOVO I BUKOVO
SZEMEN kupiije po najvisisoj cejni:
Szasz Istvin, Muraszombat
Lendva u. 21.
SZENYA.
Aboiendva (konyszko, zsiv. i kram.) januara 25.. februara 16., marca 27., aprila 17., junija 16., julija 28., auguszta 28., szeptembra 28., oktobra 28., decembra 18., pa vszaki tork szvinyszko sze-irye. Csi szpadne na tork velko szenye, teda je szvinyszko szenye na drugi den.
Bagonya (zsiv. i kram.) februara 15., marca 20., maja 19.. julija 20., szeptembra 4. i novembra 16.
Battyand (zsiv. i kram.) maja 28., julija 10., szeptembra 10. i novembra 10.
Battyanfalva (zsiv.) marca 26., v tork pred Riszali, julija 2., auguszta 16. i oktobra 8.
Bantornya (zsiv. i kram.) v csetrtek pred Cvetnov nedelov, drugi pondejlek po Vuzmi, csetrtek pred Riszali, junija 12., v csetrtek pred Velkov mesov, drugi den po Maloj mesi, oktobra 4. i vszaki csetrtek szvinyszko szenye. Csi szpadne velko szenye na csetrtek, te je szvinyszko szenye na drugi den.
Belatinc (zsiv. i kram.) januara 20., bbruara 24. na presztoupno leto pa 25., aprila 25., junija 27., julija 15. i novembra 5.
Cserl&ld (zsiv. i kram.) marca 14., v pondejlek po 3. maji, v pondejlek po 14. szeptembri i oktobra 20.
Felsoiendva marca 28., junija 21., auguszta 15., szeptembra 29. i novembra 30.
Felsoszentbenedek (kram.) pred Pepelnicov, po posztni kvatraj, po Cvetnoj nedeli, po jeszenszki kvatraj i pred koledi vszigdar v pondejlek.
Kovong (kram.) maja 4.
LeixJvavasarhely (szamo zsiv.) aprila 6.. (zsiv. i kram.) v pondejlek po Tejlovom, julija 25., oktobra 2.
Martonhely (zsiv. i kram.) maja 23., auguszta 6. i oktobra 27.
Murahely (konyszko, zsiv. i drovno) junija 18., i auguszta 21.
Moraszombat prvi pondejlek januara zsivinszko szenye, prvi pondejlek februara zsivinszko i kramarszko, prvi podejlek m&rca zsivinszko i kramarszko, prvi pondejlek aprila zsivinszko, prvi pondejlek maja zsivinszko i kramarszko, prvi pondejlek junija zsivinszko, prvi pondejlek julija zsivinszko i kramarszko, auguszta 24. zsivinszko i kramarszko, prvi pondejlek szeptembra zsivinszko, oktobra 15. zsivinszko i kramarszko, prvi pondejlek novembra zsivinszko, decembra 7. zsivinszko i kramarszko. Csi szpadne na prvi pondeljek szvetek, teda je szenye na drilgi dčn.
Nagydolany (drouvno) na Tejlovo i 6. decembra.
Nagytotlak (kram.) prvo nedelo po Szrpnoj Mariji i na Miklosovo.
P&Hosfalva (zsiv. i kram.) marca 15., junija 16.. szeptembra 2. i novembra 28.
Palmaia (kram.) julija 13.
Pč4ert»egy (kram) na Szv. Trojsztva nedelo, julija 4., szeptembra 8. i oktobra 28.
Szentszebestyen (kram.) januara 20., druga nedela po Viizmi, junija 15. i decembra 21.
Tdtkeresztur (zsiv. i kram.) aprila 16., junija 4., oktobra 27., pa vszako prvo szoboto v mejszeci szvinyszko szenye. Csi szpad-ne na tou szoboto szvetek, je szvinyszko szenye prvejso szoboto obdrzsano.
Csaktornya na Cvetni pondejlek, junija 29., auguszta 13., oktobra 3. i novembra 25.
Kotormany marca 9., junija 27., szeptembra 30. i novembra 30.
Muraszerdahely maja 1., auguszta 20. i oktobra 26.
Perlak Riszalszki tork i v pondejlek po Jakobovom.
Rackanizsa maja 19., junija 24., auguszta 19. i v szredo po Bejloj nedeli.
Strido marca 19., julija 22., szeptembra 30 i decembra 4.
Szent Ilona augusztus 18. i szeptembra 22.
Szentgotthard marca 10, aprila 10., maja 1., junija 9., julija 22., szeptembra 22., oktobra 18. i decembra 22.
Oriszentpeter februara 28., marca 21., maja 19., auguszta 1., szeptembra 13. i novembra 4.

PAZITE!
Cenj. obcsinsztvi naznanyam, da mam na raktari veliko izbero najnovejše moudno i vszefele kratko blago v mojoj
MANUFAKTURNOJ BAOTI
Oszvedocste sze i poglednite szi blago, voobszluzsim vszakoga, da bode zadovolen szolidnimi i niszikimi cejnami.
Fabricski raktar perila!
Za ogenygasziIce vszakefele potrejbscsine, gumbe znaki itv.
Šiftar K6roly
Muraszombat
Sv



asznovito znanye
Ka je Nep es Csaladvedelmi Alap ?
Za familije z doszta decov sze szkrbij od 1940 leta XXIII. zakon za goriposztavlanye Orszacski Nep es Csaladvedelmi Alap.
Po tom temelnom zakoni je 60 milijonov Pengojov dano na leto za cio sžiromaskoga, z doszta decami narodi, za goszpodarszko pomoucs, steri szi z touv pomocsjouv nouvo egzisztencijo pridobijo, Sto lejko dobij tou pomoucs ?
Sze zna, najprvle familije z doszta decov, zemlo delajoucsi de-lauci, fabricski delavci, hlapci itv.
Sto scse bole natancsno znati od toga zakona, sze naj obrne k notarosi, gde dobij vsze potrejno gledoucs toga zakona.
Komi nej trbej placsati spitao.
Tisztim sziromakom, steri dobijo sziromasko szvedocsansztvo od veszi. Ovak pa vszaki more placsati. Za deco roditelje, za rodi-telami pa deca.
Poszojilo za zidanye hizse.
Poszojilo vszaki lejko dobij, steri ma szvoj fundos, gde sze sze nyemi dovoli hizso pouvati, i tou od Orszagos Falusi Kislakas-epitesi Szovetkezet Budapest, V. Nador utca 28. sz.
Csi stoj kakso drzsavno szluzsbo proszi
more meti krsztni liszt za szebe, od ocse i matere pa od obouji dedekov i babic, ravno ta zsenidbeni liszt, z steroga sze vidi, kaje nej zsidovszkoga pokolejnya.
Grozdje, vino i palinka.
Na 1 kat. plugi, 1 meter naraznok poszajeno, trbej 5600—6000 trszija, Na 1 kat. plugi goricaj zraszte 10—15 meterszki centov grozdja,
stero da od 10—65 hI vina. 100 kg grozdja da 70—90 kg jagod. 100 kg grozdja sze naprejsa 60-^80 litrov mosta, 100 kg grozdja pride 20—40 kg tfpift.	nž
100 litrov musta bode 85—95 litrov csisztoga vina. 100 litrov rdecsega vina da 3—6 litrov drozsja i 2—4 kg pecsja. 100 kg trpin sze dobij 10—15 litrov zsganice 50% mocsne. Z ednoga hektolitra szliv sze dobij 10—12 litrov palinke 40%. Z ednoga hektolitra csreseny sze dobij 10—12 litrov palinke 40%. Z ednoga hektolitra jabok ali griisk sze dobij 8—10 lit. palinke 40%. Z ednoga hektolitra breszkvi sze dobij 9—11 litrov palinke 40%.
Zrnye sze poszusij i vago zgubi od 9—12 meszecaj:
pšenica i zsito................1—2 %
jecsmen i ovesz . . . ............2—3 %
sztrocsnice .................2—5 %
krumpli ........... ......8—103»
repa ...................6—10&
sze no...................8—10#
repce...................6—8 %
kukorca (konyszka)..............8—15#
kukorca (drouvna, csingvin)...........5—7 %
Kelko zoubi ma zsivina.
Zsrebec ma 40 zoubi.
Kobila ma 36 zoubi.
Rogldta zsivina: krava i birka majo 32 zoubi, 8 rezne na szpoudnyi cseliisztaj, 12 prednye kotlene i 12 prave kotlene.
Szvinya ma 44 zobe, 12 rezne, 4 kanzobce, 4 vucsecse, 12 prednye kotlene i 12 prave kotlene.
Pesz i macska mata: Pesz 42 zoba, 12 rezne, 4 oucsne, 24 kotlene, 2 vucsja. Macsek 32 zoubi, 18 rezne, 4 oucsne i 14 kotlene odszpodi 6, odzgoraj 8.
Hišne sztvari sze gonijo:
Kobila 20—23 (12—28) dnevaj sze ponovi, po szkotenyi 8—9 (5—11-ti den) goni sze csiszti (8—10) 5—14 dni trpi.
Krava 18—22 (12—18) dnevaj sze goni po szkotenyi 18—22 (9—28) dni sze ponavla, trpi j eden, dva dni.
Birka, koza 18—22 (14—28) dnevaj sze ponavla po szkotejnyi pa: 42—56 (35—210) dnevaj sze pojavi i trpij 1 i eden pa pol dneva.
Szvinye 18—22 (8—28) dnevaj po szkotenyi navadno kak sze praszci cecanya odsztavijo na 4—6-ti den, trpij 1—2 dni.
Kiisza lejtno dvakrat, rano na szprotoletje (januara—februara), v jeszen pa (auguszta—szeptembra) trpij 7—14 dni.
Moški szpoul: 1 zsrebec sze lejko puszti na 30—60 kobile, 1 bik szlobodno voni na 30—40 krdv, z drzsanyom pa 50—60 krav, 1 kanzsar na 10—40 praszic, 1 kouzji bak na 56—60 kouz, 1 birkin bak na 20—30 birk, 1 kokout lejko ma 6—12 kokousi. Kobile i krave navždno z drzsanyom puscsamo, szvinye i ovce pa na prou-sztom szlobodno.
Plemena zsivina cčca: zsrebe konyszko i szamarszko 4—6 mejszecov, ovce 2—4 mejszece, prdszci i koza od 2 do 2 pa poa mejszeca, tele od 2 pa pou do 5 mejszecov.
Pri posilanyi zsivine sze vdga zgubi pri plemenoj do 100 fem dalecs 3%, do 200 km \%, do 300 km 4.5#, do 400 km 7.5# ; pri debeloj za klanye 0.9—11#, pa kak dalecs sze peski zse ne pri teletaj od 3—8% zsiva vaga.
Dnčvna potrejba vodč, szoli i nasztilanya: kony 20—30, bo-glata zsivina 30—40, ovca i koza 5—10, szvinya 5—10 litrov vode; kony 50—25. rogldta zsivina 20—50, ovca i koza 5—10, szvinya 5—10 gr. szoli; kony 2—3, rogldta zsivina 3—8, ovca i koza 0.1— 0.3, szvinya 0.1—2 kg nasztilanya.
STIVAN ERNO
MUSZAKI NAGYKERESKEDES
Muraszombat, Szabadsag t6r
M0T0RB1CIKLNI, AUTOMATERIJAL, BICIKLN1 PISZALNI I ŠIVALNI MASIJNi ŠPORTNE POTREJBSCSINE HOFFER-SCHRANZ VERSZTVENI MASIJNI, MLINSZKI, MLATILNI I DAMPFMAS1NSZKE POTREJBSCSINE, KUGELLAGERI ITV.
O O MAJ N KO IM RE
temetkezesi vallalata - pogrebno podjetje
MURASZOMBAT
Lendva utca 8. sz.
Vallal temetkezeseket es exhumalasokat szolid arban.
Hullaszallitasok I
KOSZORUK ! SZALLAG FELIRAT! KOPORSOK !
I Kompletna oszkrba szprevodov i izkopov po niszki cejni. Prevazsanye mrtvecov !
VENCI! PANTLIKI Z NAPISZOM ! SKRINYE!
Stale v zimi.
Stale sze v zimi morejo tudi liiftati. Nisterni liidje miszlijo, ka sze nyim zsivina prehladi, csi v zimi szo staline dveri odprejte, i tou je napacsno mislejnye. Zsivina tiidi lubi csiszti Iiift, tak kak cslovik i je ravnok za zdravje tak potrejbno kak csloveki. Nisterni ltidje v zimi stale ne zmetavlejo vszaki den, nego gnoj piisztijo notri, v tom mislejnyi, ka do stale toplejše, tou je tiidi napacsno mislejnye, ar gnoj sze pari i ta para je amonijakova pa tiidi druge skodlijve gaze piisztij szebe, stera zsivini skoudi. V stali pri zsivfni je potrejbna ravno taksa csisztoucsa, kak v sztaniivanyszkoj szobi.
Kak sze drzsi okajeno meszou.
Vecskrat sze zgodij, ka sze okajeno (povojeno) meszou po-kvarij. Tomi je zrok : ka sze ne oszolij zadoszta i ne paca zadoszta dugo, ali pa ka sze v dimi ne posziihsij.
V dim denemo zato, da naj sze razkiizsi i posziihsij. Dim obhodi meszou i z tem kemicsno konzervejra, kak ti fenol, kreozot i jeszikovov kiszilinov.
Toplouta dima neszmi biti veksa od 25 sztopin Celzija. Pri toj vrocsini sze meszou zadoszta posziihsij, ar sze zsnyega szpari mo-krouta. Csi pa je nej zadoszta sziiho, sze v kratkom razvijejo raz-licsne glivice, stere povzroucsijo pesznijvoszt. Csrvi, steri sze napravijo od miihovi jajcsec.
Meszou je najbougse v taksom meszti meti, gde miihe nemrejo do nyega. Pred pesznijvosztjov pa je najbougse szhraniti meszou v paper ga naraji zaszukati i v sziihom, kmicsnom i hladnom, na doszta zraki szhraniti. Na stajeri pa povojeno meszou malo szpecse-jo i po tom v tiinko med zabeo szklacsijo, gde sze meszou drzsij vecs lejt, szamo malo mocsnejsi zsmah, dobij.
Kruh z tikvami.
Kak vam je znano, ka sze v kruh v vecs mesztaj krumpiske dejvajo i tou zato, ar z tem sze kruhova mela prispara, i zato, ar je kruh duzse mehki. Zdaj v bojnszkom vrejmeni pa szo krumpiske jako doszta vrejdni, ar z krumpisov sze vecs fele hrana dela, pa ravno tak kak kruh sze brezi maszti lehko jej, tak v liipinyaj kuhani, kak szpecseni je trnok zsmahni.
Bojnszko vrejmen je z szebov prineszlo, ka liidje probajo edno i drugo hranilno rasztlino vecs fele formo za hrano gorponiicati, ravno tak je na tou idejo prisao g. Somogyi Imre i je probao na-meszto krumpisov v kruh tikvi djati i proba sze je jako obneszla.
Kakse stecs fajte tikev je dobra. Tikev sze szkuha i prejk-paszejra, ali dobro zmozsji, tak kak krumpiske. Po tem jo z melov vkiiper zmejszimo v tesztou i sze szpecse.
Prva proba je prineszla, ka je 25—30%-ni z tikvami pecseni kruh doszta bougsi i sze tiidi duzse drzsij, kak pa z krumpisami.
Ravno tak sze lehko niicajo tikvi v z-kvaszom pecseni pogacsaj.
Tou vam priporoucsam, ka probo napravite, csi escse mate tikvi.
Somogyi lmre je malo brošuro napiszao, kak sze tikvi pouvajo, za koj vsze sze lehko poniicajo i kak je szhržnimo na zimo, ka do sztale do aprilisa. Ta mala kniga kosta 10 fillerov.
Zsmecsa cslovecsega tejla.
Dosztakrat csiijemo praviti, ka te ali ov poznanec prouti szvo-joj sztaroszti je preszlab, szlouki. Mogoucse je najti kakso pravilo na tou, ka v razlicsnoj sztaroszti cslovecse tejlo kelko tezse ma prouti viszikoszti ?
Povprejcsno szmo cslovecse tejlo vecsfele formo razloucsili. Potem pa je lejko tejlo razlicsne viszikoszti. Redno dekline v 18-tom, moški pa v 25-tom leti doszegnejo szvojo koncsno višino.
Vecs jezer cslovecsi podatkov je zglihao eden nemški znan-sztvenik, edno tabelo napravo, stera v razlicsi lejtaj pokazse cslovecsega tejla višino i tezso. Tabela doszta numer kazse, ali najhitrej intereszejra nase cstevce, zato jo tu prineszemo :
			S 2	T	A. R	0 S	Z T		
Višina	15-24 25-29 30-34 35-39				40-44 45-49 50-54 55-59 60-63				
v cm		Z S	M £ C		S A	T	E J	L A	
150	53.43	56.28	57.10	59.37	60.00	60.02	60.02	60.02	58.12
152	54.27	56.14	57.99	59.40	60.30	60.71	60.71	60.71	59.20
154	55.00	56.98	58.36	59.43	60.62	61.37	61.37	61.37	60.20
156	55.72	57.23	58.94	59.87	61.18	62.07	62.07	62.07	61.37
158	56.54	58.33	59.71	60.65	61.96	62.90	62.90	62.90	62.45
160	57.60	59.41	60.77	61.68	63.05	63.95	63.95	63.95	63.50
162	59.08	60.90	62.20	63.10	94.45	63.05	65.05	65.37	64.94
164	60.20	62.00	63.40	64.30	65.63	66.11	69.80	66.80	66.34
166	61.44	63.25	64.59	65.35	66.86	67.28	68.23	68.23	67.98
168	62.88	64.76	66.11	67.02	68.40	68.84	69.77	69.77	69.77
170	64.30	66.42	67.84	68.78	70.19	70.59	71.50	71.50	71.50
172	65.73	67.94	69.32	70.53	71.94	72.35	73.29	73.29	73.29
174	67.18	69.40	71.00	72.32	73.73	74.15	74.89	75.10	75.10
176	68.62	70.85	72.83	74.13	75.50	75.90	76.50	76.90	77.02
178	70.10	72.34	76.58	76.00	77.30	77.74	78.19	78.64	79.25
180	71.82	74.09	77.39	78.10	79.09	79.89	79.98	80.42	81.23
182	73.91	76.18	68.45	80.22	80.83	82.02	81.73	82.23	83.13
V 70-ti lejtaj cslovik 1400-krat telko pojej, kelko nyegovo tejlo tezsi.
Pojej 2000 kg masztij, 12.000 kg kruha, 4000 kg mesza, (3 krave, 4 teoce, 8 szviny, 4 birke, 300 kokousi, 75 gouszk, 100 pisCsa-nec), 2000 rib, 6000 lit. mlejka, 180 q krumpsov, 6000 kg fozeleka, 7000 kg szadu, 10.000 lit. plve, 12.000 lit. kave, 500 kg szoli, 5000 falatov, belic, 4000 kg cukra, 1000 kg szira, 20.000 lit. vodč, zviin-toga velikoj kolicsino zneszž vo potrošeni poheraj, vino, likor, bonboni itv. Csi vzememo za 70 kilszkoga csloveka, ki tou potrosi, tak tou vovnesze okoulik 1400-kratno nyegovoj tezsi.
Gdetd Mora tecse . . .
Gdetd Mora tecse, Nekaj me ta vlecse.
Kak kre More hodim, Domou liibo dobim.
Mora bisztro tecse, Opomina mene.
Prejk. prejk More nazaj, Idi v indasnyi kraj.
More bisztra voda. Me zse duzse trousta,
Ka pa prido negda, Z nouva gor sztanejnga.
Stero mi zmozsnoszt da, Ka szem znouva doma.
Gdetd Mora tecse, Szem odiso prejk nye!
Taldnyi Ferenb.
^ariu szall.
Varju szall, Kiabal, Merre jar ? Kire var ? Hogy itt ali! Es csak var, Egyre var, Var, var, var.
Varju szall, Kiabal, Kar, kar, kar, Hogy itt ali, Es ra var, Mert o mar, Te hozzad Csalfa ! Kar, Hogy ra var, Var, var, var.
Varju szall, Kiabal, Kar, kar, kar, Hogy ra var, Mert o mar, Szinten var, Csak hogy mar, Nem te rad, Ha nem mar, Masra var, Var, var, var.
TalanyiJFerenc
Csi sGsčte
elegantno oblecseni hoditi, tak sze obrnite k szabouli
KUSTOR JENO B
MURASZOMBAT
Vitez Sziics Istvan utca	H

Babilonszka Ruszija.
Zdaj, da nasi vitezni honved-je dalecs, vecs jezer kilometrov v Rusziji sztojijo i sze borijo za nase meje. Vszaki den v novi-naj cstemp nouva Ruszoszka imena, je vrejdno znati, kak velka je Ruszija i kaksi liidje zsivejo v nyej.
Ruszija mejri 21.267.714 kvadratni kilometrov, tou je trijkrat telko, kak je Szeverna Amerika ali pa 90 krat telko kak je Velika Britanija. Po zadnyom liid-szkom stejnyi ma 170 milion prebivalsztva, tou prebivalsztvo sztoji 50 liidszkoj csupOri, stero ma okoulik 100 jezero dus.
V Rusziji trije narodi vladajo. Ruszi, Ukrajnci i Bejli ruszi. Ruszcsino gucsij okoulik 100 milionov i tou od Pejpusz mlake notri do Tihega oceana. Tou tak tolmacsijo, da med tem nega taksi bregouv, ka bi narod raztalao, v Rusziji szo szledecsi narodi:
Ruszki szlovani
Ruszi 99,020.000 Bejli ruszi 5,267.000 Ukrajinci 28,070.000
Finn-ugor
Finnci	142.000
Karelijci 252.000 Eszti	142.000
Mordvini 1,451.000 Cseremiszeki 481.000 Szirjaki 408.000 Votjaki 606.000
Torki—tatari |
Tatari	4,300.000
Kirgizi	4,465.000
Ozbegi	4,800.000
Zadzsirajci	1,228.000 Azerbeidzsani
torki	2,274.000
Turkomani	811.000
Kaukazki
Georgianci 2,248.000
Armenci
Kurdi
Csecsenci
Drugi
Zsidovje
2,151,000 354.000 407.000 620.000 3,020.000
Te babilonszki narod je z drugimi europszkimi narodmi v bojni. Med zaroblenimi szolda-kami najdemo szkorom vsze te odzgoraj imeniivane narode.
Najveksa csiida pa je, ka tej vszi ednoga orszaga szoldacke, med szebov sze ne razmijo i szi nevejo zgucsati.
Znati vre] dno od zemle.
Lice nase Zemle je 510 milion kvadratni kilometrov. Z toga 360 milion kvadratni kilometrov, tak vecs, liki cejloga presztora dvej-tretini oceani pokrivajo i szamo 150 milion kvadratni kilometrov je sziihe zemle.
Sziihe zemle najvisisi punkt je v Azsiji Mount Everest brejg 8880 m visziki. Mourja najglobejsi punkt vu Velikom, ali Tihom oceani jeszte, gde mourja globocsina 9800 metrov tiidi doszegne.
Zemle najveksi bregouvje szo Andesi, ali Kordilleriji, na za-hodnom kraji Amerike, 7500 km duzsine. Najdugsa voda je v Szevernoj Ameriki tekoucsa Missisippi, stera je 6730 km.
Velikoszt i racsun prebivalcov szvetovni talov:
Europa	9,9 milion qkm okoulik 450 milion prebivžlcov,		
Azsia	44,4 „	n	865 „
Amarika	39	M	.. 180 „
Afrika	32	»»	„ 134 „
Ausztralia	9	»»	7 »» ■ »> tf
Polarni kraji	12,7 „	w	4 »» 1 »f J*
Szkiipno okoulik 147 milion qkm okoulik 1640 milion prebivalcov.
Pa da escse tou naj znate,
da v Szoboti dobijte najfalej vszakovrszten
zimszki i lejten gvant
za moške i deco; za zsenszke i dekline
zimszke i lejtne kapute
z najbougsi stofov szamo v bauti prejk od poste
PREISS ADOLF ZTSKL,nT
MURASZOMBAT
Prvle bauta „Tivar".
Tam sze dobi j escse vszake ^ rszte pleteno blago kak: hoube, szrakice, strunfle za moške i zsenszke, szpoudgyen gvant, strikanci, deke (koče) i vszakovrsztno driigo blago.
Oszvedocsite sze i poglednite szi : ar te zadovolni z našim blagom i tak tudi z cejnami !
Vszakofele delo vzeme gori po zmernoj cejni, ka szpadne v sloszarijo kak: sparhete. skarjaszte mrezse, zselezne plote, rocsne blagajne itv.
Gombossy Ferenc, epiilet es miilakatos
Muraszombat — Kiss utca 3. AUTOGfiNSZKO VAREJNYE !	POPRAVILO BICIKLNOV!
Kamena dekla
Po velki bregaj tak na Stajer-szkom, kak v Erdelyi i na gor-nyem Vogrszkom vidimo indas-nye sztare porušene grade. Nin-dri med te brege szpadne eden „dekla kamen". Tiszti indasnyi grad sze escse dneszden zove „Kamena dekla".
Od toga kamenoga dekla grada Vam scsem nekaj napiszati.
Goszpodar toga grada je bio eden bogati grof, steri je meo telko gradov, da je niti szam nej znao, kelko ji ma. Od tej doszti gradov je meo v ednom veszelico, na stero je sztou i sztou gousztov pouzvao.
Nyegova hcsij je bila edna lepotica i ta szi je te najlepši gvant gorioblejkla. Prvle kak bi med gouszte sla, sze je scsejla v gledali poglednoti, ali tou gledalo je za nyou malo pre-visziko bilou i bi sze lejko szamo tak vidla, csi bi na koj gori sztoupila. ka bi vise szegnola. Gleda okouli po hisi, csi bi gde kaj taksega mogla najti, na koj bi gori sztoupiti mogla. V ednom kouti najde tri kolacse kruha. Vzeme te kruhe i ednoga na ovoga dene i na te kriih sztoupi gori, pa tak sze gleda v gledali. Med tem sztoupi notri v hiso eden koudis i nemilo proszi:
—	Lacsen szem, v bozsem imeni Vasz proszim goszpodicsi-na eden falajcsek kruha.
—	Mars vo ti vtepeni koudis I Kak me viipas moutiti zdaj, gda sze jaz na bal pripravlam — je csemerno kricsala grofova hcsij.
—	Szamo eden falajcsek kruha proszim, ar szem escse dnesz nikaj nej jo!
—	Odneszi sze, nega kruha!
—	No, csi nega kruha, zselem ti — odgovori koudis — da bi sze obrnoula na kamen sz tisz-tim vred na kom sztojis!
Potom je koudis odiso, dekla pa je tam osztanola na kriihi, z kruhom vred kamena.
Gousztje szo dugo csakali na nyou, ali vsze zoubsztom, nej je prišla od nikec.
Gda szo sze zse navolili jo csakati, szo jo sli iszkat.
Najsli szo jo na kriihi sztoje-cso i z kruhom vred na kamen szpreobrnyeno.
Zoszagali szo sze vszi i szo razbejzsali. Tudi goszpodar toga grada sze je odszelo vo z grada. Nej sze viipao duzse v nyem drzsati. Pomali sze je te znameniti grad szam poriiso, szamo szteber „kamene dekle" je escse vecs szto let tam sztao i kazao te dogoudek.
VO ROS LAJOS tislarf
MURASZOMBAT	SZOMBATHELY U. 20.
Dela vszefele pohištva v najlepsoj izdelšvi. Gori vzeme vszefele zidar-szko-tislarszko delo. Skrinye v najknSjsom csaszi z gotovi. IC
Pripovejszt od szoli.
Tou pripovejszt, stero vam miszlim napiszati je isztinszka i sze zacsne etak:
Bilou je etak i sze je zgoudilo tam, gde sze je nej zgoudilo. Bio je eden sztari krao, steri je meo trij cserij i velko bogasztvo, tak velko, kak zse kralouvje majo. Ednouk je krao szvoje cserij na probo djao i je nje pito ka, kak ga stera rada ma. Ta najsztarejsa pravi: Mam te rada, kak goloub pšenico. Ta szrejdnya pravi : Jaz te pa mam tak rada, kak v letnoj vrocsini hladen voter. I ta najmensa pa pravi: Dragi ocsa krao, jaz te pa tak rada mam, kak liidje szol. Ka i — szkricsi krao. Idi od mene, idi z doumi i vo z mojega orszaga, csi sze z mene viipas tak norca delati.
Ka je mogla ta mala kralova hcsi napraviti ? Ocsina rejcs je bila zapouved i je oditi mogla.
Sla je po szvejti, pa kak tak ide, pride v eden velki loug i je rtajsla szalas v ednom vel-kom kusztom drejvi, stero je bilou znoutra voutlo. V toj votlini szi je z lisztja posztelo napravila i po dnevi je hodila po loiigi jagode, csresnye i drugo hrano iszkat.
Ednouk je eden mladi krao gyajo meo i kak je po sumi ho-do, zagledne tou lejpo deklino, stera sze nyemi je szkrila tak, da jo je vecs nindrik nej mo-go najti.
Ednouk pa szamo zagledne tou voutlo drejvO i notri kricsij. Hej, sto szi ?
Hodi vo ! Csi pravim hodi vo' ar ovak drejvo vuzsgem i tij tudi notri zgorijs.
Deklina sze zoszaga i zacsne vopleziti. Gvant je mejla zse razcsejszani i z jocsom pravi ka sto i csida je. Ali kak stecs raztrgani gvant je mejla, ona je li lejpa bijla. Mladomi krali sze jako povidla i szi jo je za zseno vzeo.
Ednouk pa jo je pitao:
Isztina, szploj szem pozabo te pitati, zakaj te je tvoj ocsa krao z doumi nagno ?
Zakaj?
Znas, tebi tiidi szamo tiszto lejko povem, kak szem szvojemi ocsi povejdala, ka gatakliibim, kak liidje szol.
No te je zse vredi.
Potom pise piszmo sztaromi krali i ga pozove naj ga obiscse.
Sztari krao sze pripela v zlatom hintovi, sz sesztimi belimi konyami.
Szeli szo szi k obedi i to najfinejšo jesztvino gor noszijo, ali sztari krao je komaj jo i pravi:
—	Povej mi szincsek, kakse kiihare pa mas ti, ka vsze tak neszlano kiihajo ?
—	Nas kuhar vszigdar oszo-leno kiiha, szamo zdaj neszlano. ar szem nyemi tak zapovedao, da naj za Vasz velicsansztvo tak szkiiha, ar kak szem csiio, ka nemate radi oszoleno.
—	No szinek, tak szi szlabo informejran, od koga szi pa te to csiio, ka jaz nemam rad szou?
—	Tou szem csiio od Vase hcseri.
Natou sze odprejo dveri i notri sztoupi sztaroga krala ta naj-
mlajša hcsi v zlatom gvanti ob-lecsena.
Gda je zagledno krao szvojo hcser, sze je jako razveszolo. V szrci je zse dugo zsaliivao za szvojov najmlajsov hcserjouv. Iszkati jo je dao vszepovszedik, ali vsze zoubszton i zdaj jo je tii najso.
Bilou je velko veszelje za vsze. Krao sze veszelio, ka je szvojo po neduzsnom zdoumi sztirano hcserko nazaj najso. 1 veszelili szo sze hcsij i nyeni mouzs te mladi krao.
Potom szo blajzseno zsiveli i escse dneszden zsivejo i sze veszelijo, csi szo nej mrli.
CVETICS JANOS, MURASZOMBAT
ELSO MURAVIDEKI FEHERNEMOGYAR
baota manufakture, kratkoga i pletenoga blaga na malo!
Odgovor reditelsztva.
Vszem Dober Pajdaš kalendariuma prijatelom dam naznanye, ka szem sze priszelo v szvojo lasztno hiso, stera sze nahaja Mura-szombat, Kossuth Lajos u.
Csi od vasz stoj kakse poszle ma v „Dober Pajdaša,, reditel-sztvi, tak me tii goripoiscsite. Vam vszem drage voule na razpolo-zsejnye sztojim.
Nadale vam naznanyam, steri szte lanszko leto v reditelsztvo poszlali kakse szpisze i je ne najdete nastampane v kalendariji, to pa zato, ar je ne bilo mogoucse prerediti po našem sztarom vend-szkom jeziki. Csi letosz poslete, tak napišite v našem jeziki i ne po kranyszkom.
Szrca Vam vszem zselem blajzsene koledne szvetke i veszelo szrecsno nouvo leto 1943.
TALANYI FERENC
reditel Dober Pajdaš kalendariuma MURASZOMBAT Kossuth Lajos u.
Kaj taksega sze tudi zgodi
Za csasza szvetovne bojne sze je zgoudilo.
Spitala predjen doktor je vo szkricso na gang.
Szanitec !
Proszim, ka zselejo ?
Poslite mi notri Leposovoga Stevana !
Razmim!
Za kratek csasz je Leposa zse pred doktorom sztao.
Doktor pogledne toga sztaro-ga nepfolkeloja.
Vi szte me pred par dnevami proszili, csi stoj odnorej, ka te ga szprevajali v norišnico.
Ja, proszim ji, jaz !
Te sze pa pripravte, v gojdno te sze pelali v Szombathely, ar je Scsapov Toni odnoro.
Sztari Leposa sze je zaszme-hao. No, hvala Bougi, zse je tak edno leto nej bio doma, od Szombathelya do Goricskoga je nej dalecs donok na edno-dva dni domou szkocsi, ar za takso pout navadno pet dnij dajo.
Vecser je doubo vsze dokumente v rouke, v gojdno szta sze pa z Scsapon gori szela na zseleznico.
Zseleznica ide, namali je zij-baia sztaroga Leposo, ar je pa od veszelja szkoro cejlo noucs nej szpao, sze nyemi zacsnolo drejmati. Za kratek csasz je pa tak szpao kak dejte.
Scsapi szo sze ocsij blisznole. Gorik sztane. Eden csasz gledo sztaroga, potom pa sztoupi k nyemi i vovzeme dokumente i v szvojo zsebko szklacsi, pa sze nazaj szede, kak da bi sze nikaj nebi zgoudilo.
Med tem je zseleznica notri prišla v Szombathely.
Leposa szi protzsak na rame licsij i prijo pod pazdje nouroga, ka nyemi naj ne vujde i szta tak masejrala prouti spitali.
Kak prijdeta pred doktora je Leposa szaluterao i pravi:
Proszim ji goszpon doktor nouroga szem pripelao!
Doktor ga pogledne i pijta: Gde ga pa mate ?
Leposa pokazse na Scsapa 1 pravi;: on je.
Da pa zdaj Scsap tiidi naprej sztoupo i szalotejrao pa pravi: Proszim ji goszpon doktor, nej je tou tak, ar szem nej jaz nouri, nego on i kazse na sztaroga Leposo.
Leposa redecsi posztane, kak nebi, da nyemi te nouri pravi, ka je nouri.
Doktor je miszlo, ka sze 5re-tata, zato sze zdere na teva dva csloveka : Hat, steri je pa zdaj med vama nouri ?
Hat on — kazse zanicslijvo Leposa na nouroga Scsapa.
Ali tou je nej isztina, nego on je nouri, kazse Scsap na Leposo.
Juj, nyegovoga abela, grata csemeren Leposa, no vcsaszik de sze vidlo. K zsebki popadne i pravi; Eto szo dokumenti I
Naprej scse potegnoti dokumente, ali blejdi posztane. Dokumentov nema.
No, gde szo dokumenti, pita nervouzno doktor, gda je vido ka Leposa sztoji kak kamen.
Scsap na tou naprej vzeme dokumente i je prejk da.
Doktor je precste i sze zdere na sztaroga Leposa.
Ka pa vij frfecsete, vej szte pa vij nouri!
Z sztarim honvedom Leposa Stevanom je baka szrejlo cejli szvejt. Znao je kak je prisao Scsap do dokumentov, gviisno, ka nyemi je te vkradno, gda je on szpao, ali kak naj tou do-kazse. Vsze nyemi je vroucse gratalo. Ka pa gda szo ga ver-tarje scseli odpelati, je taksi plesz zacsno delati za szlobos-csinov, ka szo kenyszerzubony mogli na nyega dati, ar szo miszlili, ka je pa nanyega prišlo. Scsapi szo pa dali potrdilo, ka szo nouroga prejkvzeli i szo ga piisztili na pout
Kak, kaknej, Scsapov Toni je szrecsno nazaj priso ta, od-kec szo ga poszlali v norišnico. Zraven ide v ^kancalo i tam glaszi doktori :
Goszpon doktor, nouroga szem-prejk dao, isztina, ka szem doszta nevoule meo z nyim.
Doktor je szkoron nazdrik szpadno, gda je zavarao dokumente, steri szo na Leposovo ime bilij voposztavleni.
Eden tjeden je trpelo dokecs sze poszrecsilo voszpraviti Le-poso z norišnice. Ali gda je vo-priso, je obliibo djao, ka csi de telko nouri, kak na nebi zvejzd, on vecs niednoga nede szpre-vajao.
Csi mi nevorjete, ka sze je tou pripetilo z Leposovim Stevanom, te gda je nepfolkelo bio, tak ga lehko pitate. Szamo naj je dobre voule, te vam on escse lepše tou povej.
ZA ZIDATI-
ZA SZTREJO
biber, falc i zslebdti
najbougse kvalitete sze dobi v vszaksem števili v
TITANOVI CIGLEN8CAJ
alsčnarAci
(MORAVCI).
Narocsila i naprejplacsila sze morejo napraviti v MURASZOMBATI, LENDVA ut 20. Brez narocsila i naprejplacsila sze ne garau-tejra, ka bi ga vcsaszi doubili.
J Szkrivno pitanye |f|§|
LETOSNYE VGANKE
L
1)	Pred szebov mamo pa ne vijdimo ?
2)	Zakoj zidamo nouve hise?
3)	Ka dela vert, gda po nyivi hodi?
4)	Zakaj zsenszke nemajo brade ?
5)	Pod orehom szedij velka druzsba i tou 1 sztari ocsa, 2 ocseta, 2 materi, 4 dece, 3 vnuki, 1 brat, 2 szesztri, 2 szina, 2 hcseri, 2 zakonszkiva mozsa, 2 zakonszki zseni, 1 teszt i tascsa, 1 szneha.
Kelko ludi je bilou pod tem orehom ?
Poszlala : Josar Marija Peterhegy 83.
II.
Gda je bila v dvoma tejli ed-na duša ?
III.
Zmerom, zmerom naprej ide. Nigdar nevej, kama prijele. Na zemli lezsij, gor ne sztane, Z vecs vrijkov, szteblo posztane.
Ka je tou ?
IV.
Oracs, szejacs vszaksi den takse vijdi.
Caszar, krao pa malogda takse vijdi.
Goszpon Boug pa nigdar takse ne vijdi.
Kak je tou?
# *
Vszem našim prijatelom damo naznanye, ka letosz ravno tak, kak vsze ova preminoucsa lejta 10 nouvi kalendarov za leto 1944 vopotegnemo i steri
do szrecso je meli dobiti, tisztim je po posti domou poslemo i nyihova imena v Dober Pajdaš kalendarium damo nastampati.
Resenya sze morejo do 15-ga marca v reditelsztvo poszlati. Piszma etak adreszirajte: REDITELSZTVO ..DOBER PAJDAŠ KALENDARIUMA" Muraszombat, Kossuth Lajos u.
Dobro szo rejsili
v lanszkom kalendari prinesene vganke i szo gvinali po lutriji vopotegnyeni Dober Pajdaš kalendarium szledecsi:
Gomboc Istvan Bogojina, Ko-vacs Denes i Dušan Nadorfa, Roudi KaroIy Palhegy, Sebjanics Karoly Sandorvolgy, Zrinszki Erzsebet Alsoszentbenedek, Os-laj JozseJ Tiborfa, Gyergyek Fe-renc, Zsisko Zoltan Petofa, Bo-kan Lajos Alsocsalogany, Kercs-mar Sandor Totkeresztur, Bokan Istvan Szarvaslak.
Gratolejramo vszem našim prijatelom, steri szo tou szrecso meli, ka szo nas Dober Pajdaš kalendarium gvinali.
Nadale szo escse tudi dobro rejsili nase vganke drugi, ali nej szo meli szrecso do dobieska, potroustamo je pa z tem — naj probajo letosnye vganke rešiti, lejko do pa letosz vekso szrecso meli r
V lanszkom kalendariji szo vganke etak pravilno rešene:
I. - II. Škarje. III. Rosza. IV. Literav. V. Gdajo ne dojijo. VI. Tocsa. VII. Tobak. VIII. Kacsji paszter.
t
©Kg
Naj znate

mi
mm
Najzsmetnejsi lejsz je eben lejsz, vaga 1.25, ravno takso zsmecso ma palisander (raszte v Braziliji i v Indiji). Nekaj zsmet-nejsi je „pock" imenuvani lejsz. Te vaga 1.30, tiidi v Indiji raszte.
Masinszko piikso je gor naj-so Hiram Max inzsenejr, ravno-tak je nyegova najdba brezdim-ni praj. Leta 1890. je napravo z dampon gnani letecsi masin.
Szuncsna toplouta je okoulik 6000 Celsiusa, pravijo da je tou niti nej doszta, ar jeszte szunci ednako sztojecsa zvejzda, stera toplouta doszegne 20.000--30.000 grat Celsius. Zvejzdobrodci ra-csunajo, ka szunce szredine to-ploute je 21,000.000 grat Celsius.
Z prvov elektricsnov zselez-nicov szo probo delali zse 1835. AJi prakticsno je Siemeus napravo 1879 leta, stera je tiidi vcsaszi vozila.
Dampf masin je konstrucerao Ericeson John sved, amerikan-szki inzsener. Te masin zsene szuncsna toplouta i szamo te ide, gda szuncu szija.
Kvarc glazsojna sze dela z csisztoga kvarc kamla ali z szem-■letoga kvarc peszka. Tou gla-zsojno je tesko napraviti, ar kvarc trpij szamo 1700 grat Celsiusa.
Zakaj je v csisztom vrejmeni neba sziva? Zato ar szuncsni zsarki v zraki sze najbole szivi vidijo.
V XV. sztouletji je na Vo-grszkom orszagi 5,000.000 vou-grov bilou. Torki szo po cajti prepravili Vogrszko prebivalsztvo
4/5. Po torszkom vladanyi je bilou szamo zse 1,200.000 Vou-grov. Vogrszki orszag szo Habs-burzsani z drugim prebival-sztvom znaszelili, steri szo Vou-gram neprijatelje pousztali.
Med zvejzdami jesztejo takse zvejzde, stere gosztouba je 2000 krat gosztejsa od platine. Tou znamenuje, ka od edne takse zvejzde, za edno spicino skatulo veliki falat, csi bi eszi na zemlou prisao (na priliko meteor formi) toga gorzdignyenyi bi trbelo masin za zdigavanye, ar te falat bi vago 10 metrov.
Z steinkola zsajfa. V denes-nyem bojnszkom vrejmeni, gda sze vszefele szirovina za bojn-szko potrejbscsino niica, je ak-tualisko pitanye pousztalo z koj i kak bi sze lehko meszto pra-voga, kakse drugo szirouvo blago gorponiicalo i zsnyega edno ali driigo napravilo. Eden nemški inzsenejr je vonajso, ka z steinkola sze mascsouba vo potegne i sztoga zsajfo kuhajo, stera je ravno tak dobra,k ka csi bi z loja ali z maszti bila na-pravlena.
Bacile za malarijo je gornaj-so 1880 leta Dr. Charles Louis Laveran. Nadale je konstatejrao Sir Ronald Ross bakteriolog, ka te bacile szumicske razsirjavajo.
Kuga bacile pa szta gornajsla i odkrila Alex Yersin z Sveica i japonszki vracsnik Shibasabu-ro leta 1894.
Pere za piszanye szo zse poznali 630 leta pr. Kr. z ocela pa je gornajso Harrison 1. 1780.
Mikroskop je najso vo Zacha-Tias Jaussen leta 1599.
Narkozo je notri vpelao Jack-son leta 1846, klorofortn pa Simpson leta 1847.
Piiksa je nasztanola v 14sztou leti, pobouksali szo jo v 15 sztou leti. Piikso na kreszanye 1. 1630. Piikso na golombise 1. 1751. Piikso bratov Mauszerja, stero szo notrivpelali 1871 nemci, piikso repeterko pa je vonajso leta 1878 Ferdinand Mannlicher i szo jo v vszej orszagaj notrivpelali.
Letalo (eroplan) je napravo prvi projekt anglezs Henszon 1. 1842., ednaka pa leta 1871. Jadralno letalo 1891 pa Lilienthal letecsi cslovik, steri sze je pri probi poneszrecso 1. 1896. Ble-riot je prvi prejk kanala prileto leta 1909. Potom sze je letalsztvo zacsnolo razvijati i dneszden je zse najveksa i najsztrasnejsa sker v rokaj szvetovne bojne.
Rontgen. Rontgenovo szvet-loubo je gornajso Vilmos Rontgen, stere je zaprva imeniivao X. 1895 leta i ta szvetlouba je dneszden najbole vžzsna rejcs v zdravlenyi znotrasnyega cslo-veskoga betega. Z Rontgenovov szvetloubov sze betezsnik pre-szveti, szkouz steroga sze vidi nyegov beteg.
Cukor v repi je voznajso nemški Reimd A. S. Marggraf 1747. leta. Prvo cukorno fabriko v Kunern v szpoudnyoj Sleziji je nasztavo leta 1801. Fr. Karel Achara. . »•
Zemla. Ka je zemla okrougla, je iznajso filozof Pitagora 535 leta pred Kr., nyeno sztanye pa Arhitao 390 leta pred Kr., pa da sze zemla vrtij, pa je vonajso abesinszki filozof Herakliedes leta 325 leta pr. Kr.
Zseleznica. Prva vlecsecsa zseleznica z konyami je bila v Stocktoni v Angliji leta 1825. Prva na dampf pa je sla Stock-ton—Darlington 1825. (znajso jo je Stephenson). Prva lokomotiva je sla na zselezniskoj ceszti od Manchester—Liverpool 1. 1830. Szpalni vagon je vonajso Pull-mann leta 1867, za jeszti tiidi te leta 1872.
Turbino v vecs fele formi na potacse na voudi szo poznali zse Indijci, Aszirci i Kitajci. Od nyi je prišla v Europo. Prvo prakticsno za niicanye je napravo leta 1775 francoz de Gi-rard, szledi 1. 1827. pobouksao jo Anglezs, leta 1824 je dobila ime turbina.
Damf masin prvoga je kon-struirao Johann Branca 1. 1629, szledi francoszki fizik Benisz Pa-pin 1. 1681, potom pobouksao inzsener Janes Watt anglezs.
Pošto (prvo letecso t. j. zse-lezniska) szo notri vpelali leta 1837 med Liverpolom i Birming-hamom v Angliji.
Piszanye za szlejpe je notri vpelao najditel toga piszanya, szlejpi skolnik francoz Louis Braille. Piszava za szlejpe sze tiidi po nyem imenuje.
Trajno ondulacijo
vodeno ondulacijo, manikiranye i pedikiranye najfalej napravi
Vogrincsics Geza frizer, Muraszombat
(pejk hotela Korona)
i SZUKICS GYORGY KALAPOS MESTER - KLOBUCSAR
I	^ Muraszombat
i ma na raktari od najfalejsi do najdraksi krscsakov, levente i ! dijaške hoube, szrakice, znake itv. — Csiscsenye krscsakov !
(NdJvčkse veszelje deci |
s napravite, csi nyim darujete za Bozsics, Nouvo leto i imen den j§ s prilicsne spilaraje. stere dobite po nizki cejni szamo v baoti: j|
| Hahn Samu, Murafsombat, Valut utca 1.1
KUncsno sloszarsztvo
prevzeme v popravilo vszakovrsztne vage, biciklne, motorne biciklne itv. Dela zse-lezne plote, sparhete, okavanye zidin.
bednvAk b£la
MURASZOMBAT
iiHIllllllllilllllllflill
Delo dobro!
Cejne szolidne ! fllllllillllllllllilll
Csi sze v Budapesti dobro scsete pocsutiti obiscsite gorik
ANDREJCS KAROLY-a
krcsmo
BUDAPEST VUI.,
Kerepesi ut 5. — Naszprouti Keleti ailomasa.
MESZTO VKOPPRIHAJANYA VENDOV! Dobra vogrszka kiihnya, prima szortirana vina.
Goszpa lepou ji proszim, naj mi dajo falajcsek kruha, ar szem . prevecs lacsen.
Zakoj ne delate ?
Naj ne pravijo kaj taksega. Csi cslovik dela te je escse bole lacsen.
*
* *
Zakoj pa nejdes domou? Prevecs csemerna mi je zsena. Pa zakoj je csemerna ? Zato, ar nejdem domou.
Kemeny Mor
meszarszeke — mesznica
Muraszombat Szabadsag ter
Vszaki den frisko meszou !
Ril
'f palinko i likore, kak tiidi vszakovrsztno specerijszko blago dobite pri Toplik J6zsef-i, t*lurafsombat
(prejk od gimnazije)
szortirano badacsonszko i okoulice na veliko i malo dobite v vszakom vrejmeni pri
TITAN JANOS-i vinszkom trzsci, Kisszombat.
liWmiWagRWIi\1WaMBBgBIMBMa
Engedelyezve 40.633/1942. M. E. III. sz. a.
Vendvideki konyvnyomda Muraszombat. Felelos Hahn Izidor.