Poštnina plačana v gotovini. f f Céna — Ara 1 25 Din. Vérsztveni, političen! s kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. V. Evf. Márkisevci, I926. március 21. Broj 12. Szám. Dajte nam 'živeti. Rázne novine Szlovenije i tüdi rázlicsne i velike novine nase dr'záve prevecs rade pišejo od toga, kak je bogato nase Prekmurje. Isztina ka szmo poleg nisterni pokrajin részan bo- cse né mogli docsakati. Tő pa Hodoš, ob strtim 'zeleznico do Ormo'za itd., po steri sze znővics otávimo léko. Ali ka bi nam dáli vsze potrebna szredsztva, z sterilni bi naednők do čila i do vérsztvenoga razvoja v isztini prišli léko, tő pa sze szmo es- gati na zvünésnyi pogléd, csi je pa né tak, te sze pa nikelko pi-szátelov v blődnoj veri mőti. Ka sze pöleg bogásztva tí-cse, rávno na Prekmurje nemre-mo nikaj dobroga praviti. Tiszta zvünésnyoszt, ki sze inednami v prvom poglédi kaze, je né isz-tinszko bogásztvo, nego je primeren kép toga na plűcsaj be-te'znoga csloveka, kí na zvünaj, v obráza licaj erdécso íárbo ká-'ze, nyega plűcsa szo pa 'ze na vecsen razíd obszojena. Prék-murszki vérsztveni sztális je ráv-notak szpodoben k tomi na plűcsaj beteznomi csloveki, tő pa tak dugó, dokecs sze nenájde vracsiteo i nyega vrásztvo (zdravilo.) Vendar pa edno nemremo zatajiti, ka sze vidi escse i dnesz kak osztánek od prvési lét, tő je 'živina. Csi sze telko pise od bo-gatoga Prékmurja, te escse szamo tő jeszte, na st^ro bi sze bogásztvo Prékmurja baziralo léko. Lépe pőle, szétve itd. tő je pa né vzrok bogásztva recsám, nego je vpíszati v vugodnoszt nasega obdelávanya, nasega vernoga i neobtrüdjenoga dela, deloraz-ménya. Doszta csűjeino i cstémood nasega „bogásztva", naimre pa od tiszti, ki ob prvics pridejo v nas kráj, v Prékmurje. Ka sze tő tak pogősztoma csűje, nam je dáni vzrok, da moremo ver-vati tő, ka bi nase Prékmurje po nyé legi, lüdi delavnoszti i dela-razményi részen bogato moglo bidti. 'Zalosztno, ali isztina je pa rávnocs napácsno. Pred létami sze je részam razvijati zacsnolo nase 'ze vpelano vértüvanye, ali kak du'ze, tak bole ide na konec tő „bogásztvo" razvijanya. Tak sze dela z nami, kak szlabe sztáve du'zník dela, gda od rázni szőszedov i znancov jemlé na pőszodo péneze, naj du'zniki !zoj (interes) plácsa. Znsmi sze tüdi tak dela. Gda 'ze previdijo nasi ► ravnitelje, ka szmo szkoroda na konci, te 'ze pá dájo edno szred-sztvo, ednők mőszt prék Mőre, drügőcs autóbusz do D. Lendave, ob trétjim vszáki dén vlák na ka szmo dobili, vszeli szamo v tisztoj meri, v kaksoj meri szo sze nam podigávale bremeni, dá-cse te'zko kaménye. Gda sze telko naglása tá récs »lepo i bogáto Prékmurje«, te nam nepricsaküvano i brez-volno pride na pamet isztina mogőcsnoszti, ka sze tá igra z-nami szamovolno dela i v zná-nyi nasi te'zkőcs, záto nevzeme-mo gori tákse recsi, kí szo po- védane v míszli norcsáranya. Nam né trbé rázne lépe recsi, olepsávajőcse recsi nasi lásztni bolecsin, nego mm trbé pripo-mőcske za vérsztveni razvoj v formi bőgsega 'zelezniskoga obra-csája, olajsáv dácse, postne zvé-ze, telefonov v oddaljene kráje, csisztokrvno plemenilno 'živino, tak pridemo ednők do toga 'ze prevecs csákanoga vérsztvenoga razvoja. Csi pa sze nam ne dovolijo rázne vugodnoszti, potrebne za té cíl, te moremo potrditi tiszto isztino, ka sze nam nedá 'ziveti od tiszte sztráni, ki szo nevoscslívi kmeti, da csi bi nyerni dobro slo. Zanemáriti je pa vendar škoda za kmeta volo ce'ő „lépő i bogáto Prékmurje". Ulain megszerezte a frank-kliséket. Ulain, Windischgraetz védője vidéki útjáról csütörtök este hazaérkezett és magával hozta azokat a frankkliséket, amelyeket a franciák keresnek. Ulain a kliséket pénteken adta át Sztrache fűügyüsznek, aki előtt azonban, mint kijelentette, nem hajlandó elárulni, hogy a frankkliséket ki őrizte és ki volt az, aki neki azokat átadta. Bankjegynyomdát állit föl a Narodna Banka. A Narodna Banka igazgatósága péntek délelőtt plenáris ülést tartott. Az ülésen először hitelkérdésekkel foglalkoztak. A kérvényezők között igen sok külföldi kereskedő és pénzintézet — főleg balkáni államokból — kért hitelt. Az igazgatóság arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyelőre csak belföldi vállalatoknak nyújthat hitelt. Elhatározta az igazgatóság, hogy az uj kék-nyomásu ezer dinárosokból százmillió értéket hoznak egyelőre forgalomba és mivel a pénzek előállítása Amerikában rendkívül drága, a Narodna Banka bankjegynyomdát állit fel Beográdban. Brazilia Németország felvétele ellen. A helyzet igen komoly. Mellon Franco brazíliai delegátus a német delegációnak tudomására hozta, hogy Brazilia Németország felvétele ellen fog szavazni. Olaszország álláspontja bizonytalan. Scialoja, az olasz delegáció vezetője és a melléje beosztott delegátusok között az elterjedt hirek szerint összeütközés támadt. A nézeteltérés okát nem tudják, de valószínű, hogy Németország felvétele az, ami az ellentéteket kirobbantotta. Amennyiben Németország hogy Luther be fogja nyújtani lemondását, sőt arra is számítanak, az ülésszak eredménytelen-sege esetén Briand és Chamberlain helyzete is tarthatatlanná vállik. Je vsze mogőcse?! Zdá szmo dönok ednök zvedli, ka je Q. Radgonya niká né dale od M. Szobote, kak pa M. Szobota od Q Radgonye. Csirávno ka szmo tő mi !ze prvle tüdi znali, ali zdá szmo pa razgláseno v csakálnici zelezniskejposz-taje, ka vszeli morejo „direktno" kárto prosziti, kí sze v G. Radgo-nyo scséjo pelati, ár sze tő nemre znati csi sto v Q. Radgonyo ide, ka bi rad direktno i cenéso kárto meo! Mí szmo mislénya, ka je 'zeleznica dr'závno podjetje, ki je za národ, né pa národ za 'zeleznico, pőleg steroga sze lüdem nagájati trbé. Vendar je pa sztem, csi mi opozárjamo vodsztvo ed-ne ali drüge posztáje na krivice, ne zakrivimo krivice za vesalo, i bi dosz-takrát dobro bilő poszlűhnoti sztranke o krivici, prvlé kak zagovárjati oszebe, ki szo mogőcse zakrivili. Klerikálszki poszlanec g. Klekl, kí je od Prekmurcov odebráni, je v parlamenti szledécso izjavo dao : „Mi smo ovdje po odredbi crkveni propisa, po želji i dopuštenju Sv. Stolice, po odredbi kanona 139. paragrafa 4., po naredbi naših biskupa — i bit čemu dotle tu, dok oni to budo htjeli i od-redjivali, jer mi nimamo nikog druga da slušamo i nikome drugome da se pokoravamo, nego samo crkvenim prepisoma i našim crkvenim poglavarima biskupima. Mi čemo biti birani od naroda, dok naip to crkva dozvoljava." — Evo ga brati! Ka pa bődo natő pravili tišžti, ki szo voutume na toga g. tak veszélo dávali ? Ali szo té részan szamo té „Paleki", ki naj je volijo, delajo pa za pušpoke i za nyí plácse pobőgsanye ki pa tüdi szamo jedino nász tezi? Csi je denésnyi národ izda tak zaosztányeni, te naj li ge-csi pod jármom te'zki bremenov i dácse velikosztjőv, vendar pa je szlabo za tiszte, ki szo sze zdramili od globo-koga szna, szo prsszvetseni, pa po oni krivici tüdi i trpeti morejo. Je mogőcse, ka bi sze po táksoj izjávi najso escse cslovek, ki bi nebi znao preraz-miti té récsi znamenitoszt i sze bőde escse i dale dao za nősz voditi? »Szobotske freilice, kupile sešira ..../« Tá peszem je minőla vecs i sze odszemao more tak popévati : So-botska obcsina kupila je vina, vina, vina, jedno litru, dvesztő litru vina. Bivša dva tajnika vsze szta ga popila, pila, pila jedem k vőgram drugi v Szavo odšla . . . .« Céli cech je kos-tao 47.000 dinárov! Záto sze iscsejo zdá „kezes fizes"-ke, ali pa eden »dober választás.« szploh zagvüseni, ár szo nam szlü'z-felvétele körül zavarok támadnak beno potrdili tő. Csi pa szmo v tom a német delegáció visszautazik Berlinbe. Ezesetben valószínű zagvusam, ne szmo pa zagvüsani v tom, ka zaká je za potnike né jávno | tíszkajo vö. Szlovenec, gda szvojo národnoszt v szlü'zbo drűge národnoszti posztávi na tő formo, ka skődi szvojoj národnoszti i jávnomi interessi i nyé neod-visznoj právosződbi, neszmé drűgomi ravno táksemi szlovenci ali bőgsemi narodnyáki magyarőne gúcsati, ár sze 'z-nyega djánya nemcsursztva skrampli Földosztás. — Irta ; PREK MÓRIC. — (Folytatás.) Ingyen földet senki sem kaphat előbb utóbb meg kell annak árát fizetni. A bank kamatteher drága, adót is kell fizetni, s ha a gazdának nincs egy kis forgó tőkéje, akkor elmerül. Ép ugy jár az is, akinek nincs gazdasági felszerelése, s kellő munkaereje. Az ilyen se vásároljon földet, mert előbb utóbb szabadulni lesz kénytelen tőle, még jó, ha elnem adósodik. Ilyenek, — az úgynevezett nincstelenek pedig sokan vannak s ha tehát a nagybirtokot mind felparcellázuk és örök áron akarjuk tulajdon joggal eladni, akkor éppen ezek nem jutnak földhöz, tehát kenyér nélkül ma radnak. Mert végre is, napszám mindig nincsen, de enni minden nap kell. Már most az a kérdés, hogy mi marad fenn ezek számára ? A jutányos, méltányos bérlet. Ha az államnak van ható ereje arra, hogy egy nagy birtokot felparcellázhat és szétoszthat, akkor még inkább kényszeritheti a nagybirtokot arra, hogy egy részét adja bérbe ott ahol kell s ahol kérik. így aztán földhöz jut a szegény is, mert a földbért valahogy csak előteremti, inig örökáron való földvásárlásra nincs ereje s a jó bérletnek örülni fog s gyarapszik mellette. Minden nagybirtokot nem volna szabad felosztani. A nagybirtok jó adóalany az állam részére, mig a kisgazdát nem szabad súlyos adókkal terhelni, mert ugy is sok küzdeni valója van. A kisbirtok sok tekintetben a nagybirtokra támaszkodik, rá van utalva egyben-másban, s ha nem volnának jói berendezett nagybirtokok, ugy alkotni kellene, hogy hellyel közzel legyenek ! A nagyvárosok sok tekintetben a nagybirtokokra vannak szorulva, pl. tejellátás tekintetében is. A kisgazdának, pláne ott ahol közös legelő nincsen, nem igen lehet stabil marhája, bizony az kereskedik vele, s igy a falun literenként összeszedett tej nem elegen dő minden igény kielégítésére Pedig de fontos kérdés ez, s a nagy tehenészetek nélkül alig-alig lehet megoldani A közép és a nagybirtokokra nem egy helyen igen nagy szükség van, mert sok munkáskéz talál ott foglalkozást és nem egy calád biztos és nyugodt megélhetést Egv jól berendezett s?ép birtokon könnyebben él a béres családjával, mint akárhány kisgazda. aki száz bajjal küzd, míg a béres jól végzett munkája után felelősség terhe nélkül pihenni tér. Kapjon tehát mindenki földet, aki azt megbírja fizetni, mert az ilyennek rendesen van tehetsége is azt megmunkálni. Ne törődjön senki azzal, hogy fölösleget termel, sőt örülni kell annak, hiszen ugy is a piacra adja azt s igy közfogyasztásra valót produkál. A többinek pedig adassék méltányos bérlet, hogy azoknak is legyen alkalmuk arra, hogy megélhetésüket saját szorgalmuk utján biztosithassák. A jó bérlet szépen felsegítheti a kisgazdát, mig a sok apró-cseprő kis gazdaságokban sok a szegénység. Egyik szegény a másikon pedig a legjobb akarat mellett sem tud sokat segíteni Osszák el tehát a fö'det az arra hivatottak és hozzáértők ugy, hogy mint a közmondás tartja : „A kecske is jóllakjék, de a káposzta is megmaradjon". Teremtsenek földinivelőink-nek olyan helyzetet, hogy a gazda ne szívszorongva, sóhajtozva, kedvtelenül szántsa meg a földjét, mindig azt látva maga előtt, hogy hol húzza az ág ; hanem a pá-csirtával versenyt fütyörészve és dalolva járjon a barázdában az eke után s ugy kérje munkájára a jó Isten áldását ! (vége.) Meghiusult a Jelzálogbank svájci kölcsöne. Az Állami Jelzálog Bank már hosszabb idö óta folytat tárgyalásokat Svájcban egy nagyobb kölcsön felvételéről, amelyből ujabb építési hiteleket folyósíthatnának. Markovics Bogdán, a Jelzálog Bank igazgatója megállapodást létesített a »Societé de Banques Suis-sesc konzorciummal, amely hajlandónak mutatkozott hatmillió svájci frank kölcsönzésére azzal a feltétellel, ha a kormány garantálja a kölcsön vissza fizetését. Kedden este hat órakor járt le az a terminus, amelyet a svájci bankok szövetsége a garancia nyújtására adott, a kormány azonban ebben az irányban semmiíéle intézkedést nem tett. így a kölcsön meghiúsultnak tekinthelö. Markovics Bogdán továbbra is Svájcban marad és uj alapokon kezdi tárgyalásait. Hogyan fizetendők a ma esedékes békebelFörökségek? Ma a háború utáni időkben sok eset gdin magát elő olyan, mely a békében hagyományozók utáni örökség kifizetését a másik hitves fél elhalta utánni időre állapítja meg, avagy az elhalt szüllők utáni járandóságot az idősebb^örökösök annak idején a kiskorúak örökséget árvaszéki lététbe illetve pénztárba helyeztek el, mintegy a fiatalkorút kijátszva alacsony dotá-ban elegitették ki abban a számításban, hogy kamatos kamataival az összeg arra az időre mire nagykorúvá vállik úgyis az örökrész arányában felnövekedik. Jött azonban a nagy háború annak befejeztével pedig a devalváció, s a pénz elértéktelenésével ma számtalan per keletkezik, melyet a megembe-resedett örökösök nem akarjálí respektálni, azaz az akkor kiszabott, de ma arányban nem álló örökséget nem óhajtják felvenni. Ma tehát az ily ügyekből kifolyólag számtalan kelletlen per keletkezik, ami mind a két szemben álló fél belátásával kiküszöbölhető volna. Minekutánna azonban a perlekedés régi betegs-ége a mi népünknek, természetes ennnél is csak ugy van. Nézetünk szerint az ily, a háború előtt kiszabott, de ma esedékessé vált örökrésznek éppen ugy kellene való-rizálodnia, vagyis az akkor pl. 5000 Koronában megállapított örökrésznek ma fizetendő összegének épugy kellene 1000 amerikai dollár értéket képviselnie, amint azt akkoriban képviselte, ergo az akkor ki szabott és ma fize-tendü örökriszért 56.000. dinárt kellene adni. Hogy ez nem alap nélküli igazság, bizonyítja az, hogy a föld értéke is megmaradt azon az ár nivon, dollárban számítva, mint volt a háború előtt, azaz annak megfelelően emelkedett dinárban, s igy semmit nem vészit az, ki a mai értékemelkedésnek megfelelően fizeti meg a valorizált örökrészt. Nézetek azonban külömbözök, s igy történt meg az a bírósági eset is, hogy az egyik ily követeléssel élö fél a m. szobotai járásbíróság dr. Mak járásbiró ítélete szerint valorizált ösz-szegben kapna meg a háború előtt neki megítélt örökrészt. Természetes mi snnek az ítéletnek igazat adunk, de az érdekelt ellenfél megíellebezte az ítéletet, mit a maribori törvényszék megsemmisített, azaz a fizetésre kötelezett felet utasította a háború előtt megszabott magyar koronát jugoszláv koronában való megfizetésére. A követelő fél ebbe a megváltoztatott Ítéletbe nem nyugodott be, semmiségi panasz-szal élt, melyben ítélkezni a zágrebi hétszemélyés tábla lesz hivatva. Ennek az utolso legfelsőbb fórumnak a döntése elvi döntés lesz, melyre támaszkodni aztán az összes bíróságoknak kell, a számtalan ily esetre való tekintettel pedig, különösen nálunk Prek-murjéban, nagy fontosságú is, mely hivatva lesz sok perpatvar és költséget kiküszöbölni. Várjuk meg tehát azt a döntést nyugottan, s annak nyilvánosságra hozatalával tudni fogjuk miként lesz fizetendő a béke koronában kiszabott és ma esedékes dota. Az élljetetlei). Irta: K. V. Adorján ur szép, sima homlokát, melyet gond még sohasem közelitett meg, most összeráncolja, s csak nyájas pillantásokhoz szoktatott szemei mintha haragot lövelnének, s lábai is a szokottnál gyorsabb lépteket tesznek. Na, na Adorján ur, ha ezt a világ meglátná, azt hihetné, hogy az aristokrati-kus, hidegvérű gavallért valami bántja, boszszantja. Talán a hiúság? Bizonynyal az, különben nem volna olyan ideges, hogy se lát se hal', nem veszi észre, hogy ezalatt a túlsó oldalon valami történik, a mit ha meglátna, még inkább boszantaná. Vagy talán csak azért nem vette észre, mert a sz'npad most éppen al-konyszerü félhomályban úszott, vagy talán, mert az a jetelenet egy pillanat alatt játszódott le? A színpad külsőségei akarták, s az előadott darab intentiőja megköve- telte, hogy a hátulsó ^.függöny fényes napja a bokrok közé rejtőzzék, s las-san-lassan eltűnjék, aztán a villanygép a hold ezüot sugarát lövelje be a színpadra; az áifalak oldal-lámpái elalszanak, lágy szellő susogása hallatszik, s a színpad festékes illata most százszorta bódítóbb. A csend ilhletszerü; visszafolytott lélekzettel figyel mindenki, s Elvira elmélázva, lassú léptekkel távozik a Színpadról. Valaki várta, a kihez most közel hajol, s gyorsan vált néhány szót. — Megtettem. — Láttam. Köszönöm. — Most már nyugodt vagy. — Szeretlek. Ágyúdörgés, lárma, zaj, fáklyákkal világítva nép rohan be a színpadra, a világító egyet csavar a légszesz óráján, s a színpad ismét fénytengerben úszik. Talán csak álom volt mindaz, a mi történt. Ugy van, álom. Adórján urat hamar 'megvigasztalja Elvira egy két1.;jókedvű, nyájas, barátságos szóval. Adorján ur hát ismét boldog, mert meg van neki engedve, hogy tovább is reméljen. Az előadás késő este ért véget, S Adorján pajtásai nem is várakoznak reá, mert tudják, hogy a kopé most kaland után szaladoz. Szerencsés egy fickó, sikerül neki mindenütt. És Adórján ur öntelten sétál az elsötétült, üres, kihalt színpadon, s várja tnig a művésznő leveti a színpadi hercegnő toiletjét. Ajkán bizonyos mosoly ül, s elégedetlen simogatja a füle mögül szép rendben elö-refésült „seschser"-ét; lábai alatt a sülyedöre épített színpad padozata kong, a mint egyet-egyet lép: a különben bíboros nézőtér most feketén ásít felé, s csak a magasban fénylik halványan a csillár csiszolt üvegdNze, mikor a karzaton kis éji lámpással futkozó tűzoltó gyertya-világa egy-egy sugarat lövel reá; az ajtók nyikorog- nak, a kulcs érzékenykedve fordul a zárakban, az öltözőszobákból szellemes megjegyzések j. [hallatszanak ki, melyek tegtöbbnyire a vacsorát illetik; azután cselédek sietnek át a színpadon nagy kosarakkal, s ingyen dúdolják az áriákat, a melyeket este úrnőjük drága pénzért, lámpafénynél adott elő, — utánuk fülig betakargatva siet az est babérokkal elárasstott hőse vagy hősnője; még egy pillantás a holnapi programmot megállapító fekete táblára s aztán eltűnik. . . . Végre ! Elvira elfogadja Adorján karját. — Talán kocsit parancsol? — Oh nem. Köszönöm! Csak néhány lépésnyire lakom. Volt oka reá, hogy gyalog menjen. Tudta, hí>gy az a valaki, ki a színfalak között néhány édes szót súgott fülébe, lakásához közel egy kapu mélyében meghúzódva vár reá, hogy mint mindig, jó éjszakát és szép álmokat kívánjon neki. G1 d s z i—H i p e h. — Nővo posztájaliscse na zeleznici M. Szobota—Ormož sze odpré kak hitro sze zgotovi, v Dekležovji. poleg ma-rofa „Nemscsak". Dokle'zovcsa-rom i szploh edno sesztirn vesz-nicam v toj okólici sze preči vu-godí. Dekle'zovcsarje dájo zatő potrébno zemlő ksenki i delavce i foringo, zeleznisko ravnitelsztvo pa dá rambo naréditi. — Konjerejszko društvo je 18.-ga t. m. melo svoj réden lét-ni gyűlés, na sterom je M. Szo-botska filialka z gg. Samec 'zzdr., Kemény i Kühár Stevan bila zasztőpana. Nájznamenitésa je bila anketa, ki je méla námen razdeliti mariborszko obiászt v rázne plemenszke rajone, gde i kaksa plemen bi sze naj vpelala, potom pa mislénya od nóvoga 'zivínoréjszkogc zákona. — Ogen. Vu tom szprotolésnyem vremeni sze nagősztoma vzgájajo v rázni krájaj razlicsni ognyí, mednyimi nájvecs őszlic gorí. Csűden ogen je pa büo 17-ga t. m. pri Miholics Mátyási, vért v Sebeborci. Vsze néga pár mé-szecov, ka je z namenom, naj zgori vsze vrédnoszt, niki hűdobnyák vü'z-gao oszlico, zvün stere je pa drügo né zgorelo, szo drűgo obránili, je rávno tiszti mogao vu'zgáti hüte i pármo ki je vezdaj pogorela. Med lüdmi kiö'zijo recsí, ka bi te vnőge ognya agent provokálod szakolácij drü'zb mogli delati, ki tak scséjo pridti do szlű'za v zvézi szakoléranya. Mi szmo pa mislénya, ka je tö delo od bojne pokvarjeni dűs-nepriátelov. Persze, bi radi vidli té ali one vrszte lűdi v zápori. — Piemenilna döba na plemenilnoj posztáji dr'z. 'zrebcov v MárkiSavci sze je !ze zacséla. V oszkrbi je tam edem originálni belgijánec (te'zek) i edem arabijánec pőkrvec. Szkocsnina je za obá 'zrebca ednáka, 75 din. 50 para. Zacsétek probe je vszáki dén predpö-dnévom ob 3 vöri, popödnévi pa ob 4 vöri. — Novi gerent. Pod Lipov je za nóvoga gerenta imenüvnni Tkálec Ivan vért v Lipi. — Stirideszétszedemjeze-ro dinárov je najsla racsunszka revizija škode pri obcsinszkoin vértüvanyi v M. Soboti. Po toj reviziji sze zacsnola preiszkáva, ki je namenjena za povrnitev škode obcsini i za strofanye csi-nitelov. — Heimer Oszkár je szvoj zobni atelier premesztil v Hart-nerovo hiso. — Sokolsko društvo v M. Soboti priredi v sredo dne 24 marca ob 20 uri (8 uri zvečer) v dvorani gosp. Dittricha zabavno ljudsko igro s petjem v treh dejanjih. Kdor želi se že enkrat razvedriti i nasmejati, zato naj ne zamudi poseliti to prireditev, Cene prostorov so razvidne iz plakatov. — Kazaltüz. F. hó 12-én még eddig ki nem nyomozott tettes ellenséges kezétől kigyuladt Balasko Béla lemerjei gazda szalmakazalja. Szerencsére korán vették észre s a szomszéd falvakból is idejében a tüz helyére érkazett tűzoltóság a tüzet lokalizálta. Amint végezték munkájukat, a tűzoltóság szerelvényét csomagolni kezdte, észreveszik, hogy ég a harmadik szomszéd kazalja. A még készenlétben álló tömeg azonban egyszerre eloltotta a tüzet. — Ecetsavot ivott - tévedésből. Schönauer Móric domajnsevcei kereskedő szomját óhajtva oltani, savanyuvizet töltött magának. Mikor inni kezdte csakhamar vette észre, hogy viz helyett ecetsavot nyelt le. A szegény öreg belső részét némileg megégette az erős folyadék; mindjárt orvosért küldtek, ki gyomormosást végzett az öregen. Betegen otthonán ápolják. — Tenyészmért állomás Márkisevcén megkezdte működését. Az állomáson egy eredeti belga (nehéz) mén és egy arabsfélvér tenyészmén áll a gazdák rendelkezésére, egyenlő fedezte-tési dij mellett, azaz 75 din. 50 páráért. Próbaidő: reggel 8 óra, délután 4 óra pontosan. — Vanecsa. Önkéntes tűzoltó egyesület f. hó 28.-án Sável Elek vendéglőjében tavaszi táncmulatságot rendez d u. 2 órai kezdettel, 4 és 8 dináros belépti-dij mellett, melyre az előkészületek nagyban folynak. — Újoncok bevonulása a tnaribori hadkiegészítő területén márc 19-ére történt, mig a va-razsdinihez csak ápril 8.-a körül fog történni. — Itt jegyezzük meg, hogy 28 napos fegyvergyakorlatra történő behívások Prek-murjéban már gyakoriak. — A kétfejű újszülött. Szlavonijában, Bokšič nevii kösségben a mult hónapban egy 22 éves asszony egy kétfejű gyermeknek adott életet. Az egyik fején egy szeme volt és orra, a másikon csak jele a szemhelynek orr nélkül. Az egyik fején, hol szem volt, volt két szája. Jobb kezén nem volt ujja, jobb lába teljesen hiányzott. A gyermek 4 napot élt, mely idé alatt egyáltalán nem szopott. Az asszonynak ez elsőszülött gyermeke volt. — Uj állami mén. A lótenyésztő egyesület M. Szobotai f.ókjának közvetítésével sikerült Bagola korovcai gazda „Cesar" nevü sárga ménjéi az állammal megvétetni s azt a tenyész-ménben szükséget szenvedő felső vidék részére elhelyezni. A men privát kezelésbe ifjú Kercsmár Sándor G. Petrovcei lakosnak adatott át, hol a gazdaközönség rendelkezésére áll. — Szerencsétlenség favágásnál. Kell-ner Kálmán márkilevcei gazda és gabonakereskedő odahaza fát aprított miközben fejszéje oly szerencsétlenül csuszottmeg, hogy , balkezének hüvelykujját a körménél átvágta. — Tévedésből véresre verték. Fister Kálmán bakovcei gazda beteg apját látogatta meg, mely után betért a Reich-féle korcsmába, hol pár kever-tett ivott meg. Mikor haza indult s a lépcsőt elhagyta, a koromsötétségben valaki rátámadt s ugy agyba-főbe verte, hogy súlyosan fekszik ágyában. Tettesek kiderítésére a nyomozás megindult. — Heimer Oszkár fogászati műtermét a Hartner féle házba helyezte át. J^PORT- HAZENA V kratkem se začne tudi pri nas pomladanska hazenska sezona, katera bo postavla naše hazenašice pred težko nalogo. Se tekom tega meseca morejo odigrati mladinsko pokalno tekmo z zmagovalcem ljubaljanskege okrožja. V mesecu aprila pa se začnejo prvenstvene tekme. Zato pa bi bilo zelo potrebno, da se začnejo redni trainingi že sedaj. Dne 15. t. m. je imela hazena sekcija sestanek pod vodstvom predsednice gospe dr. Glančni-kove, na katerem se je zvolil odsekov odbor: tajnica Bözsi Faschinger-jeva, blagajnica : Annuska Cvetko-jova, gospodarica: Medy Osterer-jeva. Za kapttani-ce so bile izvoljene : Gini Nemeš pri mladinski družini pa Baldika ■v Ster. Za nadzirovanje trainingov so bili izvoljeni, kot trainerji gospod Ernő Nadai in gospod Koloman Györy. Pričakujemo tekme z velikim zaupanjem in želimo našim ha-zenašicam, da dosežejo enake rezultate kot lansko leto! V četrtek dne 25. marca ob 2 uri popoldne velika hazena tekma z I. družino Merkurja iz Maribora z našo mlado družino, katera bo igrala 28. marca v Mariboru za mladinski pokal. Csütörtökön f. hó 25-én. délután 2 órakor nagy hazena mérkőzés Murszka Szobotába a Maribori Merkur első csapatával. Játszik a mi ifjúsági csapatunk aki 28-án Mariborban fog mérkőzni az aranyserlegért. — A játék igen szépnek es érdekesnek Ígérkezik. K I N O v Murski Soboti. V NEDELJO 21. márciusa popoldne ob 3, zvečer ob 8 url Nibelungi Njemački narodni ep. iz početka XIII. stolječa u 2 dijela. Dio 1.: SIEGFRID U glavnim ulogama: Paul Richter, Margarete Schön, Hanna Ralph, Theodor Loos, Hans Adalbert-Schlettow, i Ben-hard Qötzke. Dio II.: „Kriemhildina osveta" igra v četrtek dne 25 marca 1925., ob 3 uri popoldne in ob pol 9 uri zvečer. VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. Zidárszko delo, poszebno pa zídanye növi domá-csi pécsi za krűh pecsti, sparherde i vsze v zidárszke poszle szpáda-jőcse delo dobro i po fái céni prevzeme : NÓVÁK MIKLÓS zidárszki mojszter - kömives mester MURSKA SOBOTA, Lendavska cesta 38. Mindenemü kőműves szakmába vágó munkát, különösen kenyérsütő kemencék, takaréktüzhelyek stb. pontosan és szolidan vállal. Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. LJUBLJANA: marc.21. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 280—300 """ ~ 225— 175— 1Ö0— 210— 260— 7250 300-200— 76— 500— 'Zito—Rozs Ovesz—Zab » Kukorica Prosző—Köles » Hajdina > Szenő—Széna » Qraj—Bab csres. » zmésan—vegyes bab Krumpli » ', Len. sz.—Lenmag » Det. sz.—Lóherm. » BENKO: marc. 12. 2550-2800 1 Biköv. Telice Krave Teoci kg. IÍI, II. I. Bika ) 1- -7-50 8--? Üsző (3 7-— 7 50 8 -Š Tehén |:§ 1*50 3 — 5--!•— 9-50 14-. 28 — Borjú J: i „„ Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . , Belice—Tojás 1 drb. pnraá - 8-50 - 8 50 - 6-— 10"-16-35 — 30--25-— 0.75 ■ÜIIHIH ■IIHH Pénezi — Pénz. 1 Dollár . . . . = D. o6 69 100 Kor. Budapest . — » 0.08 1 Schil. Becs . = » 8*04 1 Kor. Praga . . = » 1-68 1 lira.....= » 2-27 Zürichben 100 Din = 9.145 sfrk. Konjerejci! Najlepši žrebci belgijske pasme se spuščajo proti odškodnini 75.— Dinarov na pris--:-:-:- tavi NEMŠČAK -:-:-:- veleposestva Beltinci. Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlwno l'50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0'7u Din i dávek. Pri vecskrát popüszt. Rőkopíszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo : Reditelsztvo i opravnistvo Mőrszka Krajina M Á R K I S E —: Hostni csekovni racsun broj Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal V C 1 br. 20. posla wUKSKA SOBOTA. 1-J980. :— I —: Postatakarék számla száma 12980. Megjelenik minden vasáriicp Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár ;_J cm.-ként: szövegközi és nyilttér 150, rendes 1'—, apróhirdetés 0'70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény, Prekmurska posojilnica v M. Soboti registrovana zadruga z omejeno zavezo. Poštni čekovni račun št. 12628. Vabilo h IV. rednemu občnemu zboru, ki se bode vršil v nedeljo dne 28. marca 1925 ob pol 11 uri v M. Soboti Lendavska ul. (Pisarna g. dr. Škerlaka) DNEVNI RED : 1) Poročilo načelstva o poslovanju v letu 1925 2) Poročilo načelstva o računskem zaključku za 1925 3) Poročilo nadzorstva o poslovanju in računskem zaključku za 1925 4) Razdelitev čistega dobička 5) Volitev načelstva in nadzorstva 6) Slučajnosti. Načelstvo. TVORNICE Hoffherr — Schrantz — Clayton — Shuttleworth Budapest — Wien Traže se zastupnici sa otvorenjem skla-dišta u odgovarajuču garanciju za Ljubljanu, Celje, Maribor, Metlike—Črnomelj, Mur.«ku Sobotu, Ljutomer, ^Vrbovsko. Glinu, Petrinju, Otočac, -:-:—:-:- Gospič, Šibenik, Šplit, Metkovič. -::—::-Opširne ponudbe uz oznaku dosadanjeg zanimanja upraviti na Generalno zastupstvo: Julio Lauš i drug d. d. ZAGREB, Petrinjska ul. 26. tf vsze véksi mesztoj sze iscsejo agilni, prílicsni i zaviipani zasztöpniki za oddávanye dr'závni szrecsk (lözov) kak obvéznic (kötvény) na mészecsno odplacsilo. — Pítanye i ponüdbe je poszlati na BANKOVNO KOMANDITNO DRUŠTVO A. REIN I DRUG ZAGREB, poštanski pretinac 380. BLAGAJNO (U) i&jr kupi PREKMURSKA POSOJILNICA v Murski Soboti. Ponudbe do 28. marca 1926 ODDAVAM: 25 rázni Norvéski márk za Din. 8.—, 50 rázni Törszki pa za D;n. 20. Vszáki kupec dobi veliki cenik k-senki. IZIDOR STEINER najsztarésa trgovina z markami (stemplinami) BROD n/S. Jamu lanHii nne | Kitűnő Ike | oltott szöllövessző, | Z valamint feketeéger, kőris és Z ■ akáccsemete kaphatói Erdőhivatainál BELTINCÉN. ■milHIIIW! wm& fsa® Vsáki praznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA. Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA. VELIKA Rilnnlin NA(jY" KAVARNA IlIbOlll KÁVÉHÁZ \i\WMimm\mmi\ LEGÚJABB Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 ora alatt elkészülnek. Mindenemü kalap alakitások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din-tol, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyan ott nagy választék kötények, harisnyák, mindenemü kötöt áru gyermekek és falnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron. A. Király trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom M. SOBOTA (Berger-féle ház). Szolid Pontos ki- árak:! s£olgáiásI H II 1911 un IIHB HGIIIIIIIIIIIIIII Makulatura papír (régi újság) « olcsón kapható I. H A H N papírkereskedésében M. Sobota. Fizetőpincér D. Lendava legforgalmasabb vendéglődében azonnal felvétetik. Jelentkezni lehet: KÚHÁR ISTVÁNÁL Markisevci. S z ab o 1 j b j szabói i ce kí znájo šivali ali nevéjo k-coj rezati, ali pa vszi drügi(e) ki sze sivanya i k-coj rézanya navcsiti isztinszko scséjo, po náj m o dernésem szisztemi, naj sze prigiászijo pri: RÁJBAR LACI i ERZSI v Nemcsavci p Martjanci, kí szta po vecs lé'noj prakszi vezdaj prisla z-Grádca. Pla-csilo po dogövori. LEGJOBB regényei! magyar nyelvben már használt állapotban, rendkívüli olcsó áron kaphatók. Családok részére szórakozásnak Uj idők és BORSSZEM HO kapható: I. HAHN papirkereskedésében . MURSKA SOBOTA. Blanye late, stafline, váp-no, cement, kaktüdi vsze-felé kolonialno i specerij-szko blágo po nájfalésoj cé--: :-: ni oddáva :-: :- HE1MER SAMU v MURSZKI SZOSOT1 (na vőgli, kak sze na !zeleznico ide.) Kolodvorszka vilica. Inasa v sujszterszko mestríjo gorivzeme FRANC NORČIČ v M. Soboti.] HIRDESSEN A „Mőrszka Kraj iná-ban"