PoStnina plačana v gotovini.
f f
.......K A KRAJINA
Vérsztveni,
kulturni tjédnik
Lét. IV. Évf.
e i
MURAVIDÉK
.Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Márki&evei, ig25, december 27.
Broj 51. Szám.
Mér na zemíl!
Znőva szmo prísli do ösz-vetka toga nájznamenitésega szvét-ka cslovecsegá 'zivlénya, kí nász i v denésnyoj dobi szpornína na tiszta potreba, kak j« i 'zelénye bilő nigdasnyega národa pred dvejezero lét mi, őszvetek trősta, rodjenyá dnéva.' őszvetek toga Re-siíeia, kí sze je porődo i prisao po bo'zoj vőli na razvűzdani szvét, naj resi lüdsztvo, trpécsi národ. Té dén je znameniti, porődo sze i prisao Resitel. pred dvejezero leírni i té dén sze veli öo'zícs.
Nasa vezdásnya~ dőba nász preci szpomína na pred dvejezero létmi 'zivőcsi národ. Vezdás-nyega pokoiénya^ zítka®r,ztáva né ka bi sze zbőgsala, nego sze dén od dnéva pohüjsáva Tiszti naglásani i doprineseni mér na zemii, ki je prisao z rodjenyoin toga zveiicsiteía, je prehényao. Denésnye dőbe ravnitelov mőcs nad národotn je presztőpilo vsze mere, ki bi bilé escse i za dobrobit národa, vr'zeni szmo nazáj v dőbo lüdsztva mantránya, v dőbo pred rodjenyoin Resiteia. 1 csirávno ka je denésnyega vré-inena mantránye i krvi 'zelnoszt né na raztrganye lűdi z divjov 'zivínov bazirana, vendar sze pa najdejo szredsztva drügi prilik, pri steri cslovecso ktv, mozgé i 'zivot szploj vnicsiti szo mogőcsi.
Pred dvejezero létmi je büo glasen : mér na zemli. Pősztao je tüdi mér szvoje dőbe, vendar pa je drűgo pítanye, ali ga má-mo tüdi i dnesz? Stiri iéta je trpelo krví prelejávanya groznoszt, med sterim szo tüdi naglásali „vekivecsen mér"' ali szmo ga részan zadobiii? Preteklo je 'ze tüdi szedem lét po tom krvípre-lejávanyi, i csirávno od tisztoga vremena napré sze tüdi naglása szvetoven mér, — gde ga vidi, nájde i csűti zemelszki cslovek ? Vsze té recsí szo né po isztini glásene, kak je bilő tő pred dvejezero létmi, té'glászf je szamo zapelívoszti glász. Gde je mér, ki ga naglásajo, csi med grtnlen-ce stükőv, prászkanyom masin-szki püks scséjo delati i naglásajo mér? Ali bi mogao bidti tő te isztinszki mér, gda 'ze szédmo leto obdr'závajo rázne konferen-cije i dőnok denésnyi bo'zics je izda pun zaloszti, csaren, zemla od krvi rudécsa, tam v afriki?
Dokecs voditelsztvo denésnyega národa na tő právo pőt nesztőpi, dokecs nezavzeme tiszti sztális, ka vszáki cslovek ednáko pravico má do 'zivlénya, tecsasz inéra kakstécs bődo ga naglásali, na etom szvéíi nemre bidti. Pa cifizetn, imperlializem, zvéza narodov i drüge pribli'zne vsze konferencije ja neresíjo szvetá od tiszti-te'zkőcs, v steri národ dnesz živeti more. Vsze tő je mogöcse ii zacsasznu vrásztvo, z násziis/.tvom. Ali tá práva diisna-
vészt, ki csloveka v 'zivlenyszki potáj pelati more v pobo'znoszti, ki je cslovecsa mo.áia, tá, tá je ta edína pőt do méra. Denésnyi národ pa rávno tő pőt vzeme to najmenye za naprédka pőt i za póti kazácsa, ka je pa napácsno. Csi sze vu toj miszli vszi národi, escse bole pa voditelje zdrü'ziti scséjo, je tá rávna pőt do veki vecsnoga méra odpiéía, bode „mér na zemli" isztinszki mér. docsákamo sze isztine i pravice Bo'zicsa.
A volt montenegrói miniszterelnököt vádolják Markovics Vukasin bűntársai.
Hétfőn kezdte meg a cetinjei törvényszék dr. Markovics Vukasin volt képviselő bandája másik részének felelősségrevonását. A rablóbanda vádlot-tait tudvalevőleg két csoportba osztották és az első csoport fölött a bíróság már kimondta az Ítéletet. A jelenleg bíróság előtt álló csoportban huszonhárom vádlott van, akiket huszonhét rendbeli gyilkossággal, hatrendbeli súlyos testi sértéssel és hatvankét más bűncselekménnyel vádolnak.
Az első tárgyalási nap legérdekesebb eseménye Kustutics Qyorgye vádlott vallomása volt, aki védekezésben politikai térre akarta terelni az
ügyet. Azt állította, hogy Markovics Vukasin bandájának az volt a célja, hogy Montonegró függetlenségét visszaállítsák és ezt az akciót Olaszország is támogatta. Kijelentette a vádlott, hogy az egész akció szellemi vezére Plame-nac Jovan vólt montenegrói miniszterelnök és méltatlankodva jelentette ki, hogy nem igazságos, hogy a banda tagjait felelősségre vonják ugyanakkor, amikor Plamenac, a főbünös Beográd-ban szabadon jár, politizál, sőt miniszteri nyugdijat is élvez.
A tárgyalás valósiznüleg néhány hétig fog tartani.
Á magyar kormány megígérte a népszövetségnek a numerus ciausus-törvény visszavonását.
A népszövetség szombati ülésén a magyarországi numerus ciausus-törvény tárgyalása során Mello Franco előadó előterjesztette javaslatát
Jelentésemet — mondotta —■ a tanács elé terjesztett írásos adatoknak és a magyar kormánydelegátus felvilágosításainak át tanulmányozása után teszem meg. A népszövetségi ta nácsnak most aföiölölt kellene döntenie hogy a numerus ciausus-törvény jogi sempontbdl összefér-e a trianoni békeszerződés rendelkezéseivel. Tekintettel arra, hogy a magyar kormány képvi-
selője kijelentette, hogy a numerus clausus-törvényt a magyar kormány csak kivéve és dimeneti intézkedésnek tekinti, azt indítványozom, hogy a jogi kérdést ezúttal nem tesszük fel A magyar kormány igéretét, hogy a jelenlegi szociális helyzet megváltozásával a numerus clausus-törvényt is megváltoztatja honoráljuk azzal, hogy a nép-szöveiségí tanács tartózkodjon most ebben a kérdésben a döntéstől.
Az indítványt a népszövetségi tanács egyhangúlag elfogadta.
Megkezdődött a. kommunista internacionálé moszkvai kogresszusa.
A kommunista internacionálé_ 14-ik kongresszusa pénteken nyílt meg. Az első ülés csak formaságokkal telt el, jelentéseket olvastak föl, de még nem történt az összeütközés, amely elmaradhatatlan, mert Trockij hívei meg akarnak mérkőzni a mostani vezetőséggel.
A legnagyobb vitára két jelentés tárgyalása kapcsán van kilátás, az egyik az állami kapitalizmus megszervezéséről szól, a másik a parasztnép megnyerésének módozatairól a kommunizmus számára.
A kongresszuson rendkívül viharos összetűzésekre van kilátás, mert mindkét csoport meg fogja feszíteni minden erejét, hogy győztesen kerüljön ki a harcból.
Je vsze mogöcse?!
Postna dosztáva po vesznicaj je v Prekmurji v zádnyem vremeni ze részan preci dobro bila vpelana, tak, ka gde szo sze prebiválci kolics-
káj pobrigali, je vszákomi dr'závni piszmonosa na dom prineszao písz-ma Tő je tak tüdi vrédi i od kultor-ne dr'záve pricsaküvati drűgo niti nemreme.
V zádnyem csaszi sze pa csüje-jo glászi, ka bi praj z namenjávanim reducéranyom dr'závni uradnikov sze redücérali tüdi i vesznícski piszmo-nosi i bi tak vesznice duzne bilé z szvojimi od vesznie plácsanimi lüdmí dati nosziti píszma i to tak kak je bilő tő predtisztim, i kak je escse i v tiszti obesinaj gde szo nato nikse brige ne meli, sterim je vszedno bilő ali piszmo v pridőcsem dnévi dobijo ali pa za edem meszec kak v A!ziji.
Zavolo toga nemremo obdú'ziti vláde, ki je v tomtáli edini vísesnyi faktor, vendar nyé pa pripiszati moremo tő najvékso szlaboszt, gda niti telko moralne duznoszti necsűti za vesznícski národ, Ka bi nyerni tö edno malenkoszt privőscsila. Csi jesztejo agilni postni voditelje, ki pre-razmijo kulturno potrébo i naprédek lüdsztvn tüdi i v dobroj funkciji poste, te sze direkcije naj tüdi zavzemajo za tő dugoványe i razlo'zíjo na kompetentnom meszti, ka je tüdi i vesznicskomi národi potrebna szelsz-ka dosztáva poste, ár tüdi i té szo dr'zavláni taksi, kak varasanci, sterim sze nemre odtégnoti tiszto, ka je v ed noj kulturnoj dr'závi potrebno.
Narodna i demokratiesna vláda sze imenüje nasa vláda, tak cstémo dosztakrát. Csi sze tak imenüje, te moremo pitati postnóga ministra, jeli vesznícski národ je né národ, szamo varaski ? Ali vesznice szamo plácsati morejo dávek z steroga naj varasánci vsze dobrőte v'zlvajo ? Kak pride vesznícski národ dotoga, ka bi od szvetá nikaj nebi szmeo znati, pőtom z dr'závnimi ordonanci dosztáyleni dnévni novin i zakaj bi mogao napri-liko z-M. Sobote szilno vá'zno píszma. Vucsogomilincsar szamo na ősz-mi dén dodíti vrőke, gda je *'ze z dvema dnévoma zamüjeno dugoványe stero vszebüjel? Ali mo sze vuvszem táli balkanizérali?
Csűdna szo dela 1 potá 'zivlénya!
Veszelilo nász je vsze Prekmur-ce — szvojecsaszno — ka szmo — né malo z našimi trűdami — zbojü-vali edno pörgarszko (mescsanszko) sőlo. Efcse i bole nász je pa veszelilo, ka szmo po zaszédbi döbili tüdi i gitnnázijo. Témvékse je pa bilő razburkanye, gda szo nam nigdasnyo pörgarszko sölo tá zabikszali i escse v vékse, gda szmo csüli, ka je gim-názíja reducérana na ni'ziso gimná-zijo. Persze ka dijaki, ki szo vcsenyá zacsnoli i sze dale vcsiti namenjávali, szo mogli oditi v drügi krájov söle, dalecs na nepotrebne sztroske szta-risov, ki csi bi tő znali, bi, dece niti vcsiti né dali. Na i glejte csűdo 1 Szkoro ka je pö leta soiszkoga preteklo, je sészti zlocs (razred) gimná-zije znövics odpreti, ka vecs nőve vucsitelszke mocsi imenüvane. Ali de prinasz vszigdár tak brezglávno slo?

Rédni létni gyűlés
„Kmetíszke drü'zbe za Slovenijo" v Ljubljani.
V csetrtek t. m. 17-ga je méla centrála nasega kmétskoga drüstva rédni létni gyűlés, na sterom je tüdi i nasa filialka v M. Soboti bila zasztőpana po delegátaj gg. Josa Samec szrez. veter, i Stevan Kühar z Marki-savci. (G. Franc Vlaj z Preda-novec kak trétji delegát, je za volo betega né mogao idti.) Na-vzőcsi je bilö navküper okőli 300 delegátov z-cele Slovenije.
Doszta od toga gyülésa nemremo praviti, poszebno pa mí prekmurszki delegáti né, ki szmo sztrokovni (szak) organizácij ták-semi vodjenyé né vajeni. Mí szmo pri privésem drüstvi vcseni bili natö, ka csi szmo prisli na pogovárjanye ali gvülés, szmo szi kaj sztvárnoga pogúcsali, kak sze tő godí tüdi zdá pri nasoj podrü'znici v M. Soboti, né pa ka bi znamenitoszt organizácije v politiko dáli vtecsti. Vidli szmo pa, ka natom meszti oméniti moremo, ka je centrála nase organizácije né posztávlena v szluzbo szvojl kotrig potrebam, nego v szluzbo politicsni cirku-szov i oszobni ambicij. Tő pa mi Prekmurci nájglobse obsződi-mo i nam je dáni temelj za pre-mislávanye, ka mámo csiniti v bodócse, csi sze escse ednők o-szvedocsimo od k taksemi deli szlicsne, bolepovédano 'zalosztne prigode.
Nevtajívo je oszvedocseno, ka szo politiko v družbo nisterni klerikalci prineszli, kí szo szi prisesztne mőcsi terén na pőli kmétskoga drüstva šteli pripraviti. Csíszto sze je dokázalo tő z-dela pretecseni dvé lét, gda je pod klerikalszkim vládanyom kle-
rikalszki komiszar dr'zao diktaturo nad drüstvom i pod sterim je drüstvo telko zgübicska melo.
Bivsi komissár drü'zbe dr. Jarc vp. professor (klerikalec) je provokirao, da sze drü'zbe 1923 i 24 ga leta kép razcsíszti, ka sze je na racsun klerikálcov, toda dr. Jarca tüdi zgodilo. Delegati szo z nájvéksim razburka-nyom vzéli naznánye tő nepošteno delo, mi Prekmurci pa célo družbe delo i tő zavolo po-litizéranya drü'zbe, kak sztrokov-ne organizácije.
Céli gyűlés je büo interes-santen, kak politicsni gyűlés, rza-loszten pa, ár je né büo pameten, tőda sztrokovni. Národni poszla-nec Žebot (klerikálec) je tüdi razprésztro z szvojim neszimpa-ticsnim nasztőpom nyega znáno ponyávo politicsne demagogije,
ka je pa szamo nyerni vpiszati na rovás i je tüdi fiaskó vadlü-vao. Za národa dobrobit je né gucsao i vérsztvenoga pítanya dugoványe resávati nyerni je po-liticsna demagógia né dopüsziíla.
Prekmurszki predlogi szo vpostüvani bili (nisterni), ali ka bi pametne ideje na vrszto prišle i bi sze debatirale, odtoga je gucsa né bilo. Ja zakaj je pa te nasa prikapcsenoszt ? Sto sze je zavzeo za nase predloge? Kak je viditi mí szamosztojno rávno telko léko doszégnemo, csi né vecs, kak pőtom centrale, i csi v drü'zbi neböde do drűgoga leta depolitizacije i nedobi Prekmurje edonga delegáta v glávni odbor, te je pőt do Prekmurszke szamosztojne drü'zbe odpréta i gvüsna. Vö z politov z-dru zbe 1
Mussolini súlyos beteg.
Mussolini miniszterelnök máj-bajban súlyosan megbetegedett és valószínűleg hamarosan kénytelen lesz magát orvosi műtétnek alávetni.
A miniszterelnök betegsége már régebbi keletű ; a háború alatt támadta meg elössör. A kezelőorvosai már többszőr kérték, hogy engedje magát megoperáltatni, egy konzílium sürgős-
nek találta is az operációt, Mussolini azonban halogatja, mert attól fél, hogyha nem láthatja el hetekig a kormányzás teendőit, esetleg zavarok merülnek föl
Mussolini különben elhatározta, hogy a karácsonyi ünnepeket Milánó ban fogja tölteni.
A belügyminiszter a kuluk ellen.
Két éve már annak, hogy a vajdasági képviselők szívós küzdelmet folytattak a kuluk ellen, amely alatt az állami utaknak közmunkaerő utján való javítását és állandó jókarbantar-tását kell érteni. A hónapokon keresztül folytatott tartós küzdelem végül is eredménnyel járt és az egyik tizenketted-törvény által létesített kulu-kot meg is szüntette a kormány az állami utakra.
Az építésügyi minisztériumba legutóbb jelentések érkeztek arról, hogy
a kuluk egyes ambiciózus hatóságok jóvoltából még mindig fennáll, éppen ezért az építésügyi minisztérium a jelentéseket áttette a belügyminisztériumhoz, kérve a belügyminisztert, hogy az alája rendelt hatóságokat figyelmeztesse arra hogy az állami utak építésére és javítására nem szabad többé közmun-kaeröt kirendelni és fejhasználni.
A belügyminisztérium most rendeletet bocsájtott ki, amelyben a törvény hatóságokat figyelmezteti arra, hogy az állami utakra a kuluk megszűnt,
illetőleg közmunkaerőt csak községi és megyei utak javításánál szabad felhasználni. A rendelet szerint állami utaknak kuluk utján való fenntarlása csak akkor lehetséges, ha a városok és községek lakói képviselőtestületük utján azt önként vállalják. A rendelet már megérkezett a szombori és becskereki alispáni hivatalokba.
Oroszország1
hajlandó a leszerelésről tárgyalni.
Csicserin orosz népbiztos Párizsból való elutazása előtt kijelentette francia barátai előtt, hogy Oroszország szívesen vesz részt a Népszövetség leszerelési bizottságánek munkájában, ha a bizottság Svájcon kivül fog ülésezni. Oroszország ug/anis Worowszky meggyilkolása és a gyilkos felmentése után elhatározta, hogy többé svájci területen nemzetközi tanácskozásokban nem vesz részt. Oroszország ezt az álláspontját a Népszövetség leszerelési bizottságának meghívójára adandó válaszában is ki fogja emelni.
Másfélmillió a munkanélküli Németor-
szágban.
A németországi munkanélküliek száma november második felében 41 százalékkal emelkedett ugy, hogy a munkanélküli segélyre szorulók száma közel egy és félmillió, a munkanélküliek hozzátartozóival együtt.
A munkanélküliség ijesztő száma következtében a kormány zavargásoktól tart és Qessler hadügyminiszter kérdést intézett a tartományok kormányaihoz, nem tartják e szükségesnek esetleges zavarok megelőzése céljából az ostromállapott kihirdetését. Miután a tartományok kormányai a helyzetet nem látják oly sötétnek, a birodalmi kormány e tervtől elállott.
Tekintetes Konyáry István ur.
Irta: V. A.
(Folytatás.)
Pista ellovagol. Akkor a tekintetes ur kikeresi az almárimból ócska fekete attiláját, mely nem volt már rajta legalább tíz esztendeje. Kissé megfakult biz az, meg a moly is megrágta egy kicsit, hanem azért, ha jól kikeféli a Jóska, tisztességes öltözet az még most is.
— A zsirfoltot is vedd kí a könyökéről, Jóska fiam.
Ugy hozza be Jóska tisztán s a tekintetes ur felölti magára. Reszkető ujjai nehezen boldogulnak a gombokkal, de végre mégis csak begombolkozik s útnak indul. Egész falu bámulva néz utána, hogy hová megy.
Látják, hogy befordul a sárga kastély udvarára és akkor még jobban bámulnak. Mit keres itt Konyáry István tekintetes ur ?
A kastélybeli cselédek is bámulnak s azon töprengnek : vajon mit ke-
reshet itt? A komorna még elég jókor figyelmeszteteti az inast, hogy az isten szerelmeért be ne bocsássa azt az embert, mert majd meglátják, hogy valami nagy szerencsétlenség lesz belőle.
Valóban oly gyanúsnak látszik a kopott öreg ember, a ki még eddig soha be nem tette lábát ezen a gyűlölt küszöbön- Nem titok, hallották fenyegetőzni gyakran,~ hogy majd elérkezik egyszer a leszámolás napja. Az a lázas izgatottság, mely rögtön meglátszik rajta, nem jót jelent. A terász lépcsői előtt megáll, mintha habozna, bemenjen-e, vagy iukább visszaforduljon? Arca majd elsápad, majd lángpirossá válik. Földre sütött szemekkel erősen küszködik magában,
Most szőke leányfej hajlik ki az egyik ablakon. Csak egy pillanatig látható, aztán ismét visszahúzódik, de ugy látszik, mintha szép szemeinek nyájas fényét visszahagyná s fű, virág, föld és levegő, minden reszesülne belőle.
Még a kastély rideg sárga falai is barátságosabb szint öltenek egyszerre.
Az öreg ember mosolyog.
— Átkozott fattyuja, — ugyan ki tudta magának választani I
Konyáry István ur eltüntődik rajta egy darabig. Már az igaz, hogy szép virágszál, gondolja magában, az ember szívesen menyének fogadhatja, csak ne származott volna ebből az utálatos fajból. Nem esik könnyen, hogy Konyáry István ur maga jöjjön ide mint kérő, s rokonságot kössön azokkal, a kik kifosztották ősi birtokából. De hisz a lyány szegény, nem tehet arról, ö ártatlan.
Persze hogy ártatlan. Hanem azért mégis szégyen, hogy a Konyáry familia összeházasodik ilyen jöttment bitangokkal. Ugy rémlik István urnák, mintha atyja kikelne a sírból s fenye-getőleg emelné fel kezét. Hideg borzadás fut át Konyáry István hátán. Hanem a következő pillanatban még egyszer megjelenik az ablaknál az a szép szőke leanyfej s Konyáry István ur most már nem haboz tovább. Hirtelen fölmegy a lépcsőn.
Az inas útját állja. A nagyságos ur nincs itthonn. Az öreg nemesember
azonban makacs és erőnek erejévl be akar menni.
—	De ha mondom, hogy nincs itthon a nagyságos ur, — utasítja el a tolakodót az inas.
—	Majd megnézem magam —viszonozza Konyáry István ur s egyenest az ajtónak tart.
És amint mégegyszer elejébe áll az inas, az öreg ur fölemeli botját :
—	Elpusztulj előlem vagy leütlek mint a kutyát/
A zajra kinyilik az ajtó a kilép maga a kastély ura. A félhomályban hirtelen nem lát egyebet, csak egy idegen embert, a ki az inassal dulakodik.
—	Mit akar ? Micsoda szemtelenség ez ? — rivall reá a kastély ura.
Hanem a következő percben megismeri Konyáry Istvánt.
— Bocsánat — szól akkor hidegen, boszankodását nem birván még akkor elfojtani. —- Mivel szolgálhatok ?
„Mörszka Krajina" Bo'aicsna priloga
55
Muravidék" karácsonyi melléklete
Krisztus születése.
i.
Ott járok fönn, a fehérbe öltözött magas hegyormokon, — képzeletben — a csudák és nagyszerű történészek idejében.
Éj van Megdermedten némán és nagyszerűen állnak a büszke magaslatok; csúcsaik gyémántnál ragyogóbb díszes koronával vannak övezve. Az ötvös, a ki e koronát készítette, nagy és hatalmas művész, mindeneknél j nagyobb: a mindenható Isten maga !
Finom szálú fehér-hótűkris-tályokból szőtt csillagkorona ez, mely az éj homályában is szikrázva pompázik.
Alattam a messze végtelenbe nyúló örökké nyugtalan tengerek és a termékeny rónák, kövér legelők, rengeteg erdők terülnek el. És minden : a viz, a rónák, a hegyek, az erdők, a levegő benépesedve élettel ; emberekkel és állatokkal ! Szegényes falvak sze-gényas kunyhóikkal és gazdag-városok büszke tornyaikkal borítják a tereket. Ez a föld : emberek lakhelye, a hatalmas Isten lábainak zsámolya, szegényeknek siralomvölgye, kinzató pokla, a gazdagoknak örőmhelye és paradicsomkertje !
Ott járok, abban a korban, képzeletben. És látom a romlott római pogány erkölcstelenségek sorozatát. Az erőszakos hódításokat. Az emberek ezreinek rabszolgává átázását. A féktelen ki-csapongásokat. Császárainak földi Istenné avatását.
Ezt az erkölcseiben, megromlott, fölfuvalkodott száz-Istent hivő és mégis va|lástalan népet, kiknek nagyjai és dúsgazdag „szabad" polgárai abban gyönyörködtek örökletes cirkuszi és gladiátori játékaikban — ha folyt az emberi vér, rabszolgáik dühös vadállatok által széttépett, megkínzott testének vére.
II.
Aki benépesítette a földet, ki átviszi a hegyeket, ki kormányozza a szelek járását és a tengerek áramlását, ki fölrakja a csillagokat az égre, ki elindítja a napot az utján, ki az éji vándoroknak a holdat adja utmutatóul, ki életnek és halálnak Ura: a Mindenható és könyörületes Isten megsokalta, az elnyomottak, a szegények nyomorgatásáí és elhatározta, hogv tanítót küld közéjük, megváltót az Ő egyetlen szent Fiát, hogy megváltsa őket tanításaival és halálával a nyo-morgatásoktól.
III.
. . És földíszítette az eget, a csillagok millióival. És a sok csillag közé ékességül és jeladásul egy nagyobb és fényessebb csillagot tett ki az égre, mely meg-
mutassa a szegény pásztoroknak, a szegények szegényeinek a helyet, hol a megváltó születik. És ahogy fölragyogott a csillag a kicsi betlehem fölött, figyelmesek lettek a pásztorok a jelre:" „Az Ur angyala megálla mellettök és az Isten fényessége körülragyogá őket és megfélemlének nagy félelemmel. És mondá nekik az angyal : Ne féljetek, mert ime nagy örömet hirdetek nektek, mely lészen minden népnek öröme mert ma született nektek az Üdvözítő, ki az Ur Krisztus, Dávid városában. És ez lesz nektek a jel: „Találtatok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve. És a menyei sereg sokasága jöve az angyalhoz, dicsérvén és mondván: Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség a jó akaratú embereknek !" (Lukács ev. 11. 1 — 19.)
Megszületett az Isten fia! Született mint mi szegénységben és ismeretlenül. És rongyos pólyába tették, jászolba fektették !
Fején a szegénységnek és a szenvedéseknek koronájával. És a mennyei sokaság szózata hangzott: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú emberknek!"
Szegény pásztoroknak jelenti meg Isten az Ö angyala által a nagy eseményt és békeséget hirdet a jó akaratú embereknek. Isten nyíltan és világossan kinyilatkoztatta : csak a jóakaratú embereknek. . !
A földön pedig fölkeresik jászolában a legszegényebbek, a a barmaikat őrző pásztorok. Mit jelentsbn ez? Ez a mi megváltónk! rnienké, a szegényeké, a gyengéké, a z elnyomottaké!
Köszöntsük azért mi a ma emberei is az égi sokaság szózata szerint — Krisztus születésének 1925 ik évfordulóját a szent karácsony ünnepét e szavakkal : „Dicsőség■ a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek!"
Krajcsics László
Elfeledlek
e o •
Meg kellene átkoznom a percet, amikor én megláttalak Téged, de nem teszem 1 Fáj nekem, ha rád emlékezem/
Hogy néha a kósza emlékezet fölidézi azt a nyári estet, mikor kart a karba fonva ketten sétáltunk benn az erdő mélyében: — ránk szakadt a szerelem mámora — egyre jobban, fonódtunk egymásba ... Csönd volt... csak a lombok susogása és a szivünk hangos dobogása törte meg a titokzatos csendet . . . Oh keserűn boldog emlékezet!
. . És ebben a szent ünnepi csendben hazudoztad, susogtad fülembe, szeietsz ugy mint senkit e világon . . . . . Én azt hittem való, ez nem álom.
(De mit érne már a késő bánat, én csókoltam hazugságos szádat, te kimondtad a „boldogító" igent. Megkellene átkoznom e percet, de nem teszem!
Elfeledem, némán csendesen.
Óh! már régen csak az emlékezet idézi föl hazug szerelmedet. A sorban nem utolsó vétkedet, s a többi hazug esküvésedet, a mámortól részeg pillanatot, mikor adtad a legelső csókot, az esküt, mit az oltárnál tettél, amit aztán ledérül megszegtél . . .
Mindezekért átkozzalak téged? Nem, nem teszem ! Elfeledem némán csendesen.
Elfeledek nagy lélekkel mindent, mindent ami Terád emlékeztet: a boldogságomat, a szerelmemet, a sürü fájdalmat, a ritka örömöt,
az örök-kiáltó, nagy csalódást benned — és örökre elfeledlek, Téged!
KRAJCSICS LÁSZLÓ.
Brodár i deklícskei.
(Národna hvaléka.)
Na raven^zkoj krajini szem brodár jász, Hiito mam na mörszkom brégi dobercsasz Poj, pocsini szi tü doli deklicska, Vuszpati te má mili glász szlavicska.
Né szem dalecs do nőcsi domő pridem, Szilno pót mam, müditi sze nemorem. Csi bom trudna náidem domá pocsinek, Ár i prinász mílo szpéva szlavíccek.
Prvle mrakne, kako domő priti znás,
I po vnögom kri'zopotji idti más. Jaj, csi sze ti szká'ze kaksa prikazen! Léknes sze je i v mori te bojazen.
Kri'zopotje i prikazni vsze zdénye, Je, li blodni lűdi nöro zmíslénye. Ár, kí z-Bőgom hodi, ka sze on boji, Csi sze nyerni taki szmrt i vrág grozí!
Po püsztini pela pőt do vesznice, Nevarno je idti vu hípi kmice. Hűdi cslovek sze pred tébe pritepé, Kí ti szílov zitek i vsze potepé.
Na ravenszkom je varno gaasté idti, Od lagoji lüdi néga tü csüti. Eden právi kincs mam, toga nepüsztim, Csi zítek i 'znyim vréd vsze zgübim.
Csrna megla sze zdigáva po dőli ; Mrzla ploha, te zná dojdti napőti Moker de ti !zivot i gvant do szpice, zamrzne ti na szmrt gingavo szrdce.
Doli ide csarna megla po döli, Nedojde me mrzla ploha napöfi, I létasnyi de'zd'z vrélo krv razhladi, Nyega rosza céli 'život pomladi.
Vsze zaman tak trdo szrdce, vsze zaman, Nemilűjes ti moji bolezni ran ; Ab, da nigdár nebi ob'zalüvala, Ka szi moje lübézni né szlihsala.
Ne'zeli né lépi brodár, ká vzrok mam, Zaká tvojoj dobroj vőli nepodam ? Z-Bögom záto z-Bőgom- idti je meni. Li ti, ti sze gda—te z-méne szpömeni.
KARDOS JÁNOS.
LÁTOMÁS.
Míg álmodoztam a boldogságról. • Ö megjelent: jóságos mosollyal Leszállt hozzám, onnand a magasból Pazar fénnyel és szép üde, bájjal.
Mint egy égi angyal, szállt le elibém S rózsás kacsói homlokom érinték : „Kelj föl" Mondá: s a boldogságtól
[égvén,
Arcom boritá gyöngyöző veríték.
„Kelj föl!" Ismétlé: Halk remegő
[hangon,
Most nem látnak meg kíváncsi szemek.. Tehozzád jötem bus letört virágom, Mert odafönn jaj, fagyosak a szivek.
...Mert odafönn a magas régiókban Hazugság minden 1 s a szerelem érdek! Ott, a bájerő a csengő aranyban van, Ott, híre sincs az igaz szerelemnek !
Nos, tehozzád jöttem te szenvedő lélek Bár, szerelmeden kívül semmid sincsen Es mégis, mert tudom, szegény szikednek
Fölcsapó lángja értem lobog, értem Megnyugtatni jöttem háborgó lelked, Légy boldog! Örülj! A tiéd vagyok: lm, én bírni vágyom a te szegény szived Pedig én bús szülök gyermeke vagyok.
Mig ezeket mondá: Áttetsző arcán A gyúló rózsák s a mélységes vonások Tanujelül mint egybe olvadván Hinnem kellett, hogy igaz amit hallok.
Mély sóhaj fakadt keblemből e szókra. Szép királynőm! mondám ; én ki
[vagyok! ?
Bár szent előttem minden egyes szava. Ám kegyeihez is szegény hogy jutok! ?
Megvetné az osztály amelyhez tartozik, Ha leszállna hozzám, ide a porba, Ám ha hü szívre vágy, óh ugy nem
[csalódik!
Idelent, keblemben azt meg is találja.
Folytattam volna, de óra ütésre Ébredtem és eltűnt szép látomásom Hisz' netn is volt igaz az ö jelenléte Csak álom volt..., sajnos csalóka álom ! Nagy Kanizsa .915 IV. 12.
KRAJCSICS LÁSZLÓ,
Mőrszka Krajina" Bo'zicma priloga „Muravidék" karácsonyi melléklete
szállnak. Rövid imát mormolnak mert hivja őket az orgona s mire énekelni kell, már mindenki vár.
Az ünnep ünnepé vállik s az ének éneké. Az ember megpuhul, boldogító érzés duzzasztja keblét s a templom harsog: „Menyből az angyal lejött hozzátok pásztorok" . . . , kifejezést talált a sziv, énekben ölelkezik a nép, hisz' ma van az Üdvözítő születés napja, a ki a világot megváltotta.
Hazafelé töprenkedem és végtelen örömöm egy szóban ta-
lál kifejezést: kulcs. Erös a hitem, hogy e kulcs segítségével felnyithatjuk az ünnep hazáját: a boldogságot, az örömöt és a megelégedettséget. Szüntelenül szemeim * előtt lebeg, hogy ezen kulcsnak mi mindannyian közösen vagyunk a kulcsárjai, csak ily uton juthatunk el az emberiség közös ünnepéhez.
Én is ünnepelek s vágyom: siessünk a közös zárhoz s a Karácsony napját ismerjük meg valóban, e nap legyen az emberiség igaz ünnepe.
SZABÓ ELEMÉR.
HASZNOS TUDNIVALÓK.
Karácsonyi ének.
Hólepte mezőkön keresztül cikk-cakkozva vonul végig nyár-és akácfa zöld ágaival övezett ut . . . a templomjáró ut. Minden fehér; nem látható sehol sem a föld fekete-barnás köpenyege s csak imitt-amott az ut mentén vannak varjak. Köröm fekete tollazatúk szinte visszatetszést keltenek, egy pillanatra ugy rémlik mintha az ördög győzedelmeskedne az ártatlan báránykán, pedig mind ez a csalfa fátum színjátéka ... A sziv érez, de a szem nem lát biztosat.
Alkonyodni kezd, s veie a rémek csoportonként eltűnnek, elnyeli őket az erdő még titkosabb homálya. Igy van ez rendjén, mindenki öveihez. Fennt a magas égboltozaton megjelenik a tündöklő pásztor-csillag, bűvös ragyogása egyesül a hólepel fehér vakitó színével s vele közösen ölelik a Föld öröméi s búbánatát, áldását s ajkát, szerencséjét s szerencsétlenségét; minden közös: ugy a szegény ember mint a gazdag mágnás szobájában, — mindenütt Karácsony van . . .
Maga az emberiség is ünnepi köntöst ölt, ünnepelnek, a pásztor- csillag tündöklése a világot belepte. Éjfél tájt hangos a kis ut, száz és száz láb alatt nyikorog a hó, bűnhődik a lepel, mert küzd a valósággal. A hangos templomjárók hatalmas tömegekben vonulnak a templomba, vezeti őket a csillag, a torony lakója.
A harang mélabús hangja szózatként hangzik, örül a halandó és ünnepel a halandó. Ott a templom körül szórakozik a tömeg, a rakétták inücsillagjai ezer és ezer szemet gyönyörködtetnek..
A harang érces hangja végett vet a szórakozásnak, tódul a nép az Isten házába. Az ajkak imára gyúlnak, a szivek az égbe
Kossuth Lajos pénzzavarban.
Talán kevesen íudják, hogy Aradmegye egy kis községében, a szomorú-emlékű Világoson, őrzik a magyar história egyik legnagyobb és legértékesebb levéltárát, amelynek főkincse a hires báró Bohus-féle levél- és okmánytár, amely a 48—49-es magyar szabadságmozgalom vezetőinek számos leveleit tartalmazza. A hatalmas anyagú levéltár — amelyet annak idején nagyon elhanyagult a vármegye — most áll rendezés alatt: Deák Sándor aradi tsnár, kítünö történész, dolgozik a levéltár rendbehozásán és mialatt a rendkívül értékes anyagot lajstromozza értékes relikviákat búvárkodik elő a poros Íróasztalokból. Eddig több intim levelet és naplójegyzeteket talált a tudós tanár Görgeitől, Kossuth Lajostól, Türz Istvántól, Klapka Györgytől Percei Mórtól és a 48-as forradalmi idők vezető nagyjaitól. Amikor Kossuth Lajos pénzzavarral küzdött.
Nétha orvosága. Egy kávéska-nálnyi kámforspirituszt öntsünk bele egy szűkes edénybe, melyet forró vízzel félig töltsük fel. Az edény szájába aztán állítsunk be egy papirtől-csért, melynek felső részébe egész orrunkat beledughassuk. Igy aztán szivjuk be 10—15 peecig a meleg kámfor gőzöket s ezt 4—5 óra múlva ismételjük. Ezen eljárásnál rendesen már a harmadik beszivásra elmullik a nátha.
Rekedtség és torokfájás ellen igen jó, ha egy pohár forró vizben egy kávéskanálnyi tiszta glicerint keverünk fel és a torkot azzal naponta több izben gargalizálunk.
Fagyott tagok gyógyitasa. Csináltassunk a gyógyszertálban 1 gramm klórmészből éz 9 gramm pa-rafinból kenőcsöt és ebből egy kis darabkát dörzsöjünk el a fagyostestrészen, minek jó hatása nem fog elmaradni.
Mennyi sóra van szüksége az állatnak? Háziállatainknak a só adagolása feltétlen szükséges, azért azt no mulasszuk el, mert sok bajnak elejét vehetjük. Kézből sózva kell naponta: 7--14 gramm, 1 szarvasmar-marhának 15—25 gr., 1 sertésnek vagy juhnak vagy kecskének pedig 4 6 gramm só. Ha pedig nyalósó gyanánt adjuk állataink elé, akkor évenként 1 lóra 2—5 kilót, 1 szarvasmarhára 5 — 12, 1 juhra, sertésre vagy kecskére pedig 1 és féltől 3 kg-ig kell számítani.
A kormányzó 1837-ben bizony nem élt fényes anyagi viszonyok közölt, amit tanusit egy — felfedezett — 1837 január 5 érői Pestről keltezet* levele.
A levél hangjából kitűnik, hogy Kossuthnak számos ellensége volt, akik megakadályozták boldogulását. Anyjáról négyezer pengő forint adósság szakadt rá, amelyet magára vállalt és nehéz munka árán össze is hozott — hatszáz forint hiánnyal. Mivel az adosságot sürgősen kellett fizetni, levelet irt báró Bohus Jánosnak, az akkori aradmegyei főispánnak és kölcsön kérte az összeget. A levélben kijelentette, hogy egy éven belül kifizeti a kölcsönvett pénzt. A kölcsön elment, a levél borítékjára a báró sajátkezüieg irta rá: „A pénz elküldetett". A levél hátán van egy érdekes nyilatkozat, amelyet szintén az egykori főispán jegyzett oda: Kossuth utóbb a haza áldozatja lett és legutóbb a haza Kossuth áldozatja,,.
Báró Bohusné naplójegyzetei.
Mesgyemegállapitás ma. Ma
fennálló mesgye kiigazítások lehetősége a következőkép történhetik. A bizonytalan illetve ismeretlen mesgyét az egyes parcellák között a tulajdonosok maguk közti megállapodás szerint egyetértőleg állapitják meg. Tekintet nélkül a vázrajzra látható karókkal kicövekelik a mesgyét. Ha egymás között nem tudnak megállapodni, forduljanak a községi elöljárósághoz. Ezek a községi térkép, hosz-szab idő óta történt használat, illetve tanuk alapján állapitják meg a rnesgyét. Ha ebbe a tulajdonosok beleegyeznek, leveretik a mesgyét jelző cövekeket. Mindkét esetben kötelesek a kiigazítást jelenteni a nyilvántartó kataszteri hivatalnak, ki a helyszínén felmért területet a kataszteri térképen bejegyzi, illetve kijavítja. Ezt hivatalból, minden külön költség nélkül teszik meg. — Ha a mesgyések nem tudnak megegyezni sem egymás kö zöit sem a községi elöljáróság ulján, kataszteri mérnökhöz fordulhatnak, ki a hivatalos kataszteri térkép alapján fogja megállapítani a mesgyét. A mérnöknél kapható „Nyilatkozat" -ot mindkét fél aláírja, kiknek személyazonosságát a községi bíró igazolja. Ebben az esetben a felek maguk viselik a költségeket — Ha pedig a felek közül egyik nem akarja elfogadni ezt a mesgvemegállapitást sem, akkor az illető, ki a mesgyét mégis rendbe akarja hozatni, forduljon az illetékes járásbíróság bírájához, hogy peren kivül állapítsa meg a mesgyét.
Razlicsnoszti.
Déte z ednov okóv. V Hercegovini sze je porodilo edno mos- 1 koga szpőla déte, kí szamo edno okő má i tő na szredini csela.
Ministrov tnámo v Jugoslá- V viji oszemnájszet, medtemi dvanájszet nema nikaksega dela, bole povedano szo vísesnyi. V zádnyem vremeni sze gucsí, ka bődo minisztersztva na petnájszet reducérali. Nász bi prav veszelilo csi bi ji petnájszet reducérali i escse i tem ménso plácso dáli. Tak bi nej bilő telko vládni 'críz, delo bi v resznicsnom capási teklo, i bi sze nebi szvajüvali za bársony-szke sztőce. — Obednim scséjo re-ducérati uradnistva dvajszeti procent. Tő bi dobro bilő, ali né tak, kak lajnszko leto, gda szo ji petnájszet procentov reducérali, treszeti procen-tdv szo ji pa nanovo nasztavili.
Zivienyszka döba zívi sztvá-ri je pri nisterni etaksa: Réscs z'ivé G tjédnov, buja 2 mészeca, müha 3-4 tnészece, matica 1 leto, króta 20 lét, jünec 25 lét, kony 25-30 lét, strk 35-40 lét, opica <0 lét, küsesar 40 lét, cslovek 40-50 lét, medved 50 lét, kő-vran 80 lét, sesuka (riba) 100 lét, bresztovo drévo 300 359 lét, akácia 400 lét, hrászt 4-500 lét, bükev 900 lét, liDa 500 1000 lét, borovo drévo g do 1200 lét z'ivé.
Ka je ópium? Tő je nikaj J drügoga né. kak pa csi maka korine^i sztéblo notri vré'zemo, tecsé vö k | mléki pris/podobna tek csina z-nyé.: Tő sze na szunci poszühseno temno-zrjávi, - i tő je ópium. Ópium je vracsitelszko dugoványe, kí pod kö'zo ■ kak injekcia dána vtisa bolezni. Pri: gri'zi pár kaplic notri vzéti z-toga vrásztva, je na bléke dobroga nász-haja. Vendar je pa tő mocsen esem ér, | stero nai niscse neproba jemati v szébe kak vrásztvo brezi vracsiteisz-koga tanács^, ali recepta. Jesztejo pa lüdje, ki sztálno v'zivajo ópium, ali ópiuma edem telovni tál, morfium, i i té sze zové za opiumiszte ali mor-finiszte. Tő je bolezen nisterni lűdi, vendar pa dár.a nyim dobrota száma szebé szovrá'zi, ár je pocsaszoma bár, aii zagvüsno. mori, oszmrti.
Lampnsa plamen povéksamo léko tak, ka v lampsasa petróleum ^ malo káfre denemo, po sterom namj lampas z véksov szvetlőcsov gori,i kak navádno. Ki tó forszirajo, denejo v pő litra petrolija ednoga lesnyega . velikoszt káfre.
Bohusné nagyasszony pontos, rendszerető nő volt, naplót vezetett és ebbe feljegyzett minden históriai mondást, adatot és évszámot. Pár kiszakított részt nem lesz érdektelen a közönség elé vinni. Idő: 1849 augusztus 5. A báróné kirándulást rendezett az erdélyi határok felé; a főispán akkor Pesten tartózkodott. Visszafelé a báió-né észrevette, hogy a kastély ki van világítva.
Belépett a házba.
A nagyasszony kastélya menekülők védhelye lesz. Angusztus 12-én Kossuth kinevezi Görgeyt diktátornak és lemond állásáról. Görgeyben dolgozott a Kossuth iránti ellenszenv, mert máskülönben nem tette volna a nagyasszonynak a kővetkező nyilatkozatot, amelyet szintén a naplójába jegyzett Bohusné:
Csak este hét órától nevezett ki diktátornak — mondja nekem Görgey, — hollott ő már délután kettőkor elmenekült. Nos, ebből az eljárásból ön is elfogulatlan ítéletet alkothat
Kossuthról. Egyszersmind nekem átnyújtotta a levelet e szavak kíséretében : Tessék megtartani, ki tudjaj mi történik majd velem? Így nálamnál jobb helyre van eltéve.
Délben megérkezett az orosz csapat Frohlov tábornok, Rödiger vezérkari főnőkének vezetésével és Görgey szobájában megegyeztek. A történelmi könyvekkel ellentétben a Bohus-levél-tárból kitűnik, hogy fegyverletételi szerződés nem volt, csak szóbeli megállapodás. Délután két órakor ebédhez ültek, a nagyasszony egyik oldalán Görgey, a másik oldalon Frohlov ült. Az orosz tábornok hsllgatag volt, Görgey viszont szokatlanul beszédes. Sze-rencáétlen vagyok — mondotta többekőzt — több dologban. Tegnap is az voltam, mert nem sikerült két gazemk bert felakasztatni.
Gláni—Hírek.
Vszern nasirn postüvanini napréplacsnikom i cstitelom ve-szeli Bo'zics 'zelémo.
Red. i opr. M. Krajine.
Proszimo vsze post oglasü-vajőcse, da priglászijo nájkesztié do 31. dcc, vsze anonce i nővo-Iétne vóscsila. Oprava.
Proszimo vsze p. prijátele nasega iiszta, da priglászijo escse i té meszec szvojo napréplacsilno volő, ár csi celoletni napréplacs-nikov vecsina nepreszégne jezero, liszt sze sztávi, ár lasztnik nemre prenásati velke zgübe. Naj vszáki prijávi z dopisznov kártov kak najhitré, i té 50 para léko od-tégne pri napréplacsili. Napréplacsilo osztáne sztáro.
Lasztnik.
—	Növi gerent. Z dolizahválnosztjov doszedásnyega gereuta g. Dr. Sömena je za gerenta v M. Soboti g. Benko József imeniivani. Gratuüramo I
—	Poneszrecsenec zime. Preminöcsi csetrtek sze je — domőidőcs — v M. Soboti pri Ledavszkom mószti S z i n ic 1. z Nemšovci na ledenoj péskoj pöti poskálo i tak neszrecsno szpadno, ka nyerni je gláve csonta pőcsila. Véksa neszrecsa je 'ze preminöla, kriticsno sztánye sze nyerni zbőgsalo, tröst, ka osztáne v 'zitki je ze mogőcsen-
—	Z-k6l je szpadno. Loncsár Anton vért z-Nemcsavci je preminöcsi csetrtek tak neszrecsno szpadno z-szlamo pela-jöcsega vozá, ka je teske vdárce dőbo, ár je z glavóv na kmeterszki kamen szpadno. Nevarnoszt je preminöla.
—	Nóvi klerikálszki liszt. Z zacsét-kom nóvoga leta böde növi klerikálszki liszt szhájao v Dol. Lendavi i tő v vogrszkom jeziki, pod iménom „Nép újság". Kak je viditi idemo tüdi i mí Prekmurci mocsno v klerikálszke válove kí nász scséjo po'zréti ! . . .
—	Službene naznanila. S članom 33. zakona o budžetskih dvanajstinah za mesece, december 1925 in januar -marec 1026 se je razširila veljavnost člana 2., odstavka L, srbske uredbe
0	načinu uporebe vseh javnih potov in prometu na njih na celo našo Kraljevino. Tozadevno določilo stopi dne
1	januarja 1926 v veljavo. Člen 33 cit. zakona se glasi. Prvi odstavek čl. 2. Uredbe o načinu uporabljanja vseh javnih potov in prometa na njih z dne 5. avgusta 1912 se razširja z dnem 1. januarja 1926 na celo Kraljevino in 4e glfisi „Vsak voz, bodisi z živalsko jiriprego, bodisi z motorno silo, se mora kretati samo po svoji desni polovici pota, pusloč levo polovico prosto za vozove, ki vozijo v nasprotnem prav-cu". Prebivalstvo se na to opozarja z vabilom, da se novih predpisov točno drži, da se preprečijo morebitne nesreče. — Zastopnik velikega župana dvorni svetnik	Dr. STARE s. r. i — Službeno naznanilo. Na podstavi zakonitih predpisov o licencovanju žrebcev se razglaša, da morajo lastniki žrebcev, ki nameravajo v prihodnji plemenilni dobi spuščati svoje žrebce za plemenitev tujih kobil", prijaviti te žrebce najpozneje do konca decembra t. 1. pri tuk. srezkem poglavarju. Pri prijavi žrebca, ki se lahko izvrši pismeno ali ustmeno, se mora obenem navesti: a) ime, priimek, bivališče in občina lastnika žrebca, b) pasmo in rod, starost in barvo, kakor tudi kraj, v katerem stoji žrebec. Za žrebce top-
lokrvnih pasem pod 4 leti in za mrz-lokrvne žrebce pod 3 leti se ne bo izdala dopustnica za spuščanje. Svoje-časno bo razglašeno kje in kedaj bo pregledovala kombija priglašene žrebce in dajala dopustnice (licenco). Pripominjam, da je razpisani rok do konca decembra 1925 skrajni rok za priglasitev na pozneje došle prijave se ne bo moglo ozirati.	Srezki poglavar:
LIPOVŠEK, s. r.
Poziv lovskim zakupnikom. Podružnica Slovenskega lovskega društva v Murski Soboti poziva vse zakupnike lovišč v Prekmurju, srezu Ljutomer z Gornjo Radgono in srezu Dolnja Lendava, da priglasijo z dopisnico na gornji naslov do 25. decembra t. 1., na katero množino strupa za pokončavanje vran bi isti reflektirali. Opozarja se, da se dobi strup brezplačno in da bo podružnica S. L. D. posebno uničevalce vran za to nagradila. Splošno naziranje, da bi se radi pokonesavanja teh škodljivcev, pomnožile; miši, je popolnoma napačno. Zakupniki Ščitite svoja lovišča in pridno polagajte da zmanjšamo število teh škodljivcev, ki je posebno pri nas iz-vanredno ogromno.
Jubilarna svečanost. Svečanosti 25.-letnega jubileja društva mursko-sobočkih evangeličanskih žensk obdr-žane po programu z dne 15. novembra 10.-ga januárja 1926 predpoldan v evangeljskoj cérkvi, popoldan v kinoju g. Dittricha, večer pa v hotelu g. Dobrai-ja.
MÖREC CHARLOTE ŠKALIČ ŽELJKO zaročena Tešanovci	Moravci
17. decembra 1925.
Nb. előfizetőinek és olvasóinak kellemes karácsonyi ünnepeket kiván a „Muravidék" tulajdonosa és kiadóhivatala.
Mindazon lapunk t. támogatóit, kik újévre hirdettetni óhajtanak, kérjük, hogy hirdetéseiket legkésőbb e hó 29,-éig a nyomdában vagy a kiadóhivatalnál, ilietve lapunk elárusító helyén leadj szíveskedjenek.
Előfizetési felhívás! Felkérjük mindazokat, kik Prekmurje egyediili független lapját a jövő évben is előfizetésükkel támogatni akarják, hogy ezen akaratukat a lap kiadójának legkésőbb dec. 31.-ig levelezőlapon tudtul adják. Ezt a levelezőlap árát (50 párát)
a későbbi előfizetésből levonhatják. Itt emiitjük meg, amennyiben a lapra ezernél kevesebb előfizető, jelentkezik a jövő évre, s nem talál Prekmurecek támogatására előfizetők seregében sem, a lapot beszüntetjük, mert a tulajdonos nem birja ki azt a nagy vesztességet, mit a lap kiván. Levelezőlapon történő jelentkezések, fél vagy egész évi előfizetőkként, alapul vétetnek, azért kérjük a mielőbbi jelentkezést. Előfizetési ár a régi marad.	A KIADÓ.
—	Uj községi tanács M. Sobotában.
A maribori főispán M. Sobota régi köz s égi vezetőségét Dr. Sömen Lajos eddigi gerent lemondásával az ügyek vezetésétől felmentette, s az ügyek vezetésére a következő vezetőséget nevezett ki: gerentté Benko József nagyiparost, tanács tagokká pedig: Antauer J., Lajnscsek F., Kosednar I., Dr. Vucsák orvos, Koder A. közjegyző, Dolenc J. adőtárnok, Lipics I. munkás (baksa), Csernjavics S., Kolossá J. cipész, Bru-men J. kereskedő, I. Meszarics A. Rituper
—	Jubileumi ünnepségek. A murska sobotai evangelikus nőegylet nov. 15-
ére tervezeit 25 éves jubileuma a temp lomi és világi ünnepségekkel a? eredeti programmal együtt 1926 évi jauuár hó 10 -én fog megtartatni, délelőtt az evangélikus templomban, délután Dittrich ur mozijában és este Dobrai ur szállójában.
—	Haiilozás. Pa'ler Kálmán nyug. tanitó, S2ŐIŐ és háztulajdonos. Dolnja Lendaván 62 éves korában elhunyt. A megboldogult majdnem 40 évet töltött szakadatlan tanitói minőségben, javarészét Velka Polonán s az alakuláskor ő is nyugdíjba ment. Szorgalmas, becsületes munkása volt miindig a prek-murjei tanügynek, s mint ilyet óriási részvéttel kisérték barátai és tisztelői utolsó pihenőjére e hó 9.-én a dolnja lendavai temetőbe. — Özvegye sz. Vörös Anna, gyermekei és unokái gyászolják. -- Áldás emlékére!
—	Vasúti személydij jan. 1.-től kezdve i0-20 százalékkal le lesz szállítva.
—	Állatkereskedelemben beállott a stagnáció, kereskedők tartózkodnak a vételtől, Vadforgalom, ünnepek és dinár már autonyi emelkedése tette,
Štev. 684/25.
RAZGLAS.
Podpisana uprava razpisuje po nalogu Velikega župana mariborske oblasti v Mariboru z dne 9. decembra 1925, L. br. 2497/22 dobavo živil in vseh drugih potrebščin za bolniški zavod za leto 1926 in sicer:
1.	Dobavo mesa in drobovine vseh vrst,
2.	kruha, samo belega,
3.	mleka,
4.	moke in mlevskih izdelkov vseh vrst,
5.	specarijskega blaga in viktualij,
6.	drv, trdih in mehkih.
Popis potrebnih količin navedenega blaga, nadalje obči in posebni pogoji za dobavo blaga se dobijo v pisarni navedene uprave.
Ponudbe opremljene s kolekom za j 00"— Din se morajo izročiti upravi najpozneje do
7. januarja Í926
v zapečatenem ovitku z zunanjo : „Ponudba za dobavo po razpisu z dne 21. decembra 1925, štev. 684/25 ponudnika N. N." V ponudbi je navesti tudi popust na določene ali tržne cene, katera pa ni istovetiti s predpisanimi odtegljaji.
Vsak ponudnik mora položiti kavcijo v višini 10°/o vrednosti enomesečnega prometa. V slučaju sprejema ponudbe ostane kavcija v shrambi uprave bolnice, kavcije nesprejetih ponudnikov se vrnejo istočasno z obvestilom.
Ponudniki, ki morajo biti jugoslovanski državljani, morajo ostati v besedi najmanj 30 dni po otvoritvi dotočne ponudbe.
UPRAVA JAVNE BOLNICE
v Murski Soboti, dne 2I/XII. 1925.
Nove vinszke lap
4 falaté po 800 litrov odda ali tüdi zamenya za kukorco (1 kg. kukorce za liter lagva)
Lovrenc PEVEC Sv. Tomaž pri Ormoži.

szakácsnő
és
kézlíeány
rögtön felvétetik. Bővebbet
Prekmurska Tiskarnában.
Uynes
V SOBOTO dne 26. decembra popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
Prodani
mladenič
Drama u 7 činova.
U glavni ulozi: RICHÁRD BARTHELMESS.
Der verkaufte junge
V NEDELJO 27. decembra popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
HHIIM M AZ A
Komedija u 5 činova
U glavni ulozi: HARROLD LLOYD
Grossmiitterhens
Anhángsel.
VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA: dec. 24.
100 kg. Pšenica—Buza Din.		295 —
» »	'Zito—Rozs >	200—
» »	Ovesz—Zab »	170-—
» t	Kukorica	130—
» »	Prosző—Köles >	175—
» »	Hajdina »	195—
» i	Szenó—Széna »	72-50
» »	Qraj —Bab csres. »	300-
» »	zmésan—vegyes bab	200—
» »	Krumpli »	68—
i »	Len. sz.—Lenmag »	500—
» >	Det. sz.— Lóherm. »	2000
BENKO: dec. 24.
1 kg.	III. II. I. príma
7-50 8'- 8-50 9-— 3 7-— 7'50 8-— 8 50 S 2-50 450' •— •— 9-25 14 50 15 -. 28 — 35 — 30--. -• 25"— 2.—
Bikőv.t Bika Telíce §Üsző Krave I £ Tehén Teoci Borju j Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Pénezi — Pena
1 Dollár . . . . = D. 66 — 100 Kor. Budapest . = » 0.078 1 Schil. Becs . = » 8 00 1 Kor. Praga . . — » I 66
1 lira.....= » 2 26
Zürichben 100 Din = 9.17 sfrk
Birtok árverés!
KÜHÁR ISTVÁN márkisevci birtokának árverését dec. 28-án d. e. 10 órai kezdettet tartja meg. Árverés helye a korcsmában.
SOKOL priredi siívestrovo večer pri DOBRAJU.
Z-hája vszáko nedelo Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zviin SHS., 18- Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med lextom i i/jave i poszlano 1'50 Din rekláme 1'— mali oglaszi 0*70 Din. i dávdk. Pri vecskrát popüszt.
Rókopiszi, kis ze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo :	küldendők :
Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina M. Krajina szerkesztöség v. kiadóhivatal
M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ] — : Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési íiif
negyedéve belföldön 1" Dinsr, külföldi 18,.'Amerikába 20 Din. Hirdetési ár cmi ként: szövegközt" és nyilttér 150, rendii 1'—, aproh rdeíés 0'70 Din és az iüeté! Többszörinél engedmény',
GAZDÁLKODÁS.
Szükséges-e Homokta lajon ugart tartani.
Mezőgazdaságunk elmaradottságának kiáltó bizonyítéka az a sok százezer hold homokos föld, a melyet a gazdák meghagynak ugarnak, abban a feltevésben, hogy a gyengébeen termő föld az ilyen ugartartás által erőhöz juthat. Pedig ez nagy tévedés, s kiszámíthatatlan milliói a nemzeti jövedelemnek mennek veszendőbe évenként csupán azért, mert a gazdák c ökönyö-sen ragaszkodnak ehhez a rögeszméhez.
Egy lángeszű németországi gazda, Schulz-Lapitz már vagy ötven évvel ezelőtt rájött az u. n. zöldtrágyázás hasznára. Ez tudvalevőleg abból áll, hogy a gazda az ugarnak hagyandó földet tavasszal felszántja, beveti egy pillangós virágú növénnyel, ezt pedig ősszel alászántja. Az igy kezelt talajra a kalászos elvetése előtt kat. holdanként két mm. szuperfoszfátot kell elszórni. Amelyik gazda igy jár el, azzal a megnyugvással töltheti el a téli hónapokat, ho' y iövő évi búzatermésének sikere érdekében minden lehetőt és szükségeset megcselekedett.
A növénytermelési kisérle'i állomás által zö'dtrágyázássai végzett kísérletek minden gazdát Kellően felvilágosithatnak és utánzásra buzdíthatnak. Nyulszapuka zöldtrágyázás után sovány homoktalajon kat. holdanként 183-2.i7 -393, sőt 1005 kilogrammos terméstöbbletet ért el rozssal. Homoki borsó trágyázással szintén homoktalajon 4 helyen 100-200 kg., három helyen
200-300, két helyen 3-400 kg., két hely®n 4-500 kg. többtermést ért el kat. holdanként. Más alkalommal nyul-szapuka-zöldtrágyázás és kat. holdanként 200 kg. káliszuperfoszfát alkalmazása mellett 287, 459 sőt 720 kg. többtermést sikerült elérnie. Kötött talajon ugyanezt az eredményt értek el zöldtrágyázással és kat holdanként 150-200 kg. szuperfoszfát alkalmazása mellett.
Legfőbb ideje, hogy a földre alkalmazott tudományos vívmányokat a mi gazdáink is a maga szolgálatába szegődtessék. A fekete ugar már nem a mai világba való, mert erre a rendszerre, mint a fenti kísérletek bizonyítják, a termelő elmaradó haszna cimén súlyosan ráfizet.
Tőzeges rétek megjavítása
Sok ezer hold iőzedes rét van az országban, a mely dacára annak hogy nem vizez, s igy a viz lecsapolásának nincsen helye, inégis annyira savanyu fiiféléket terem, hogy azt az állatok nem is es/ik, avagv nagy részben ki izékelik. De hát ezen a bajon elég kö-nyen lehet segíteni, az ilyen tőzeges rétek szén/íját elég könnyen meg lehet javítani. Kétségtelenül beigazolt dolog az, hogy célszerű és helyesen alkalmazott miitrágyafélik nemcsak a rétek termését javítják meg rendkíviilileg, de a savanyu rétek szénájának m'nöségé-re is igen kedvező befolyással vannak, mert a savanyu fűfélék mennyisége apad, ellenben az édes füvek és pillán gós virágú növények mennyisége fokozódik. Számos kísérlet igazolja ezen állítást, s midőn a kat. holdanként alkalmazott 200 kg szuperfoszfát és 75 kg kálitráyy 100" u-ról 58-4%-ra apasztott* a s;ivanyu füvek mennyiségét, a mivel s/emben 41 6"'o-ra emelte a/ előbb tel esen hiány/ó édes füvek és pillangós viráguak mennyiségét, miáltal teljesen használható szénává vált az előbb értéktelen savanvu fű.
Vagyis 'ehát minden egyes helyen a műtrágyázásnak jelentékeny hatása mutatkozott, mindenütt csökkentvén a savanyu füvek mennyiségét. A mütrágyafélék tehát nemcsak fokozzák a talaj terrnö képességét és pedig jelentékenyen, a mire nézve álljon itt a végzett kísérletek eredménye, a mely szerint termett a rét trágyázat-lan iöldjén kat. holdanként 1000 kg. széna, a 200 kg. szuperfoszfáttal trá-gvázotton 1400 kg., 200 kg. szuper-foszfát és 40 kg. chilisalétrommal trá-gyázotton 1780 kg., hanem átlagban véve is minden réten szaporítja a pillangós viráguakat, s különösen az édes fűféléket, de főleg csökkenti a tőzeges réteken a savanyt; füveket s szaporítván az édes füvek meny-nyiségét.

ODDA SZK KRCSMA
za drüge zaposzlenoszti volo z krcsmenim inventálom, i z dvajszeti plűgov zemíé (2 logá, 4 trávnikov, 13 orátje i fundus) poszebi ali navküper. Tüdi sze óddá edem mlaíilni masin MÁV. 5 HP na krugle v MARK1ŠAVC1 pri:
KÜHÁRSTEVAN!
tulajdonát képező jó forgalmú vendéglő és husz hold birtok, szabadkézből külön vagy együtteseti rögtön eladó, jj Ugyanitt egy fiatal MÁV 5 HP. golyóscsapágyas cséplőkészlet.
pozo
krojači in krojačice !! í
Iuternational Cutting Academi
London - Paris - Ljubljana.
Od ministra za trgovinu i obrt koncesijonirana krojna akademija u Ljubljani, Stari trg 19. f riredjuje na dan nove godine v e I i k ti j a v n u izložbu svojih krojeva i radova svojih dosa-dašnih učenika.
Na izložbi če izložiti svoje rado-ve posetioci akademije iz cele države tako na pr. iz Srbije, Hrvatske, Bosne Banata i ostalih krajeva.
Prilikom izložbe podeliti če se dosadanjim posetiocima diplome i svjedočbe, kao i razstavne priznanice.
Da omugučima i novim interesen-tima, da do naše izk»žbe izrade nekoliko krojeva i tako primaiu našu produkti u krojenju, otvaramo sa danotn
16. decembrom
specialni kurs. Posetioci tog kursa dobijaju isto tako poduk kot u ostalim kur.sevima a itnače priliku, da svoje radove izloži.
Akademija je izradila i knjigu o uštedi Štofa kod izrade pojedinih komada i!dela. Kod svakog odela ušted-nja na štofu jeste od 40u/'o. Knjige se niogu dobiti u/. cijena od 50 Dinara. Članovi akademije dobijaju knjige bez-platno, ujedno sa poukom o štedeniu.
Za taj specialan kurs mogu dobiti oni, koji ne rnogu lično u akademiju i pismenu poduku i to po načinu dopisne škole.
Sve upute i informacije daje direkcija akademije :
J. POTOČI1IK
u Angliji i Franciji izpitani učitelj krojenja LJUBLJANA Stari trg 19.
Naznanilo,
Z-postüvanyom naznányatn, \ obcsinsztvi, ka szem vörarszko d lavnico z 1. decembrom 1925 — [ dvoriscsi g. Cipot trgovca z plátno - znovics zacsno. Sztenszke, zéprf kak tüdi büdilne vöre sztálrio v szklj discsi. Cíl mi je, da z fái cénami z vugodnim obszlü'závanyom p. o \ csinsztva podpéranye pridobim. Ráz:1 popravila pievzemem.
P. obcsinsztva podpéranye pr szim z postüvanyom:
vorar
4
LEOüjABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 ora alatt elkészülnek Míndenemü kalap alakitások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyan ott nagy választék kötények, harisnyák, mindenemü kötőt áru gyermekek és felnőlek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron.
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M. SOBOTA (Berger-féle ház).
Szolid Pontos ki-
sáF^k:! ssolgálásl
Pável Flisza
órás
rt. SOBOTA 5 Aleksandrova
értesiti a n. é. közönséget, ho órásmühelyét dec. 1.-vel, a Cip rőfösáru kereskedés udvarában ujh megnyitotta. Órák javítását vállalj; fali-, zseb- és ébresztő órák állanc! an raktáron. A cél az, hogy szói árakkal és pontos kiszolgáíáss?l a é. közönség szives pártfogását érdemelje,
Vsáki práznik, nedelo, čer tek in soboto koncert. Svf ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárn-ugyszimén szombaton és c^ütt tökön koncert, játszik BARANY.
VELIKA PJUnljr NA/.f KAVARNA ifluUlly KÁVEH,
Stevan h-Síevani!
Stevan: János zíma sze pri-bli'záva, kak kai sztojíte z oblékov t János: Eh Stevan ka sz escse od zíme premislávate, ven je tö escse dalecs, mámo sz csasz za obleko priszkrbeti.
Stevan: Ali nevéte V János, ka je zdaj tiszti cajt, gd; szi vsze nakupiti moremo kí nam na zimo trbé, ár je zda falése'p
János: Na, na tak je, al~ gde szi pa te naj kupimo ?
Stevan : Ejnye pa te escsj tő tüdi pitali ? Vem pa nroretj znati ka Stevan k-Stevani, naí pa k našim morejo idti küpüvaf Jesz szam zadovolen z nasiti Májerom, pa bodem zdaj pá [i sö, tö te szolidna firma pa jt dönok nas cslovek.
János : Ja Stevan csi je'zi vász dober, te je za nász tüdi m;sz lim, szamo kak je nyegov adress "
Stevan: Tö je s/abolija tr'zovina z gotovo obléko, sto farni i cájgom: MÁJER STE VAN v M. Soboti Radgonszkí cesi.ta. Tli dobite po fái cén dobro i trplívo blágo.
Jánós: Hvála Stevan zí tanács. "Zbogom !
STUDIJSKA KNJIŽNICA
V Murski Soboti