JARU Zgodovina iz spomina (2004), polemika o knjigi Tiborja Zsige, M ki sta jo začela Marija Kozar in Vilko Novak, je neusahljiv EK zgodovinski vir o javnem dogajanju s preloma tisočletja v R postsocialističnem in demokratično prebujenem prostoru med Muro in Rabo. Nov naslov Zgodovinski spomin slovenskega A P Prekmurja smo izbrali zaradi Vilka Novaka, ki je s svojimi EG deli in spomini bil zgodovina Prekmurja, vsebina in način SK razpravljanja različnih avtorjev pa je spomin in tudi opomin N ZGODOVINSKI SPOMIN večkulturnemu Prekmurju. S polemiko ob izdaji sporne EV SLOVENSKEGA PREKMURJA knjige o trianonski meji v Prekmurju je želel Novak opozoriti na prelahkotno razpravljanje o vendstvu in na zanikanje, LO Druga izdaja polemike o knjigi Tiborja Zsige tudi zaničevanje slovenstva in slovenske prekmurske kulture. Muravidéktől Trianonig Posebej ga je skrbelo za Porabce in njihovo slovensko IN SM kulturo. Njegov prvi odziv kot živega pričevalca krutega časa A SZLOVÉN MURAVIDÉK v prvi polovici 20. stoletja je bil zato zelo čustven, kasneje PO je polemiziral bolj vsebinsko. Té osebne prizadetosti in I S TÖRTÉNELMI EMLÉKEZETE vsebinskih poudarkov vélikega prekmurskega profesorja pa SK Polémia Zsiga Tibor Muravidéktől Trianonig dosti polemikov ni zmoglo razumeti, tega niso mogli dojeti IN című könyvéről niti slovenski državni vrhovi – zaradi nepoznavanja zapletene V kulturne situacije v Prekmurju in odmaknjenosti Prekmurja O od središča Slovenije. DO dr. Hotimir Tivadar GZ http://zalozba.zrc-sazu.si €19 OVITEK zgodovina iz spomina_20.indd 1 29. 09. 2021 08:31:08 Zgodovinski spomin slovenskega Prekmurja zgodovina iz spomina_FIN.indd 1 24. 09. 2021 08:06:29 ZGODOVINSKI SPOMIN SLOVENSKEGA PREKMURJA / A SZLOVÉN MURAVIDÉK TÖRTÉNELMI EMLÉKEZETE Druga izdaja polemike o knjigi Tiborja Zsige Muravidéktől Trianonig / Polémia Zsiga Tibor Muravidéktől Trianonig c. könyvéről. Második kiadás Spremna beseda in komentarji / Bevezetés és jegyzetek (csak a szlovén változatban): Hotimir Tivadar Posamezni prispevki / Szerzők: Vilko Novak, Marija Kozar Mukič, Gyula Pethő, Péter Kalocsai, László Göncz, J. Votek, Branko Žunec, Drago Kuhar, Lajos Bence, Peter Božič, Ivan Gerenčer, Kozma Gábor, Tibor Zsiga Recenzenta / Recenzensek: Jernej Kosi, Hotimir Tivadar Prevod v slovenski jezik / Szlovén forditas: Katarina Munda Hirnök, Renata Mejak, Júlia Bálint Čeh Prevod v madžarski jezik / Magyar fordítás: Júlia Bálint Čeh, Jutka M. Kiraly Redakcija slovenskih besedil / A szlovén szövegek szerkesztője: Nuša Drinovec Sever Redakcija madžarskih besedil / A magyar szövegek szerkesztése: Erzsebét Fejes, Judit Reiman Oblikovanje, prelom in fotografija na naslovnici / Könyvborító tervezés, tördelés és fotó: Brane Vidmar Izdajatelj / KIadja: ZRC SAZU, Inštitut za slovensko narodopisje Založnik / Kiadó: Založba ZRC Zanje / A kiadásért felel: Ingrid Slavec Gradišnik, Oto Luthar Glavni urednik založbe / Főszerkesztő: Aleš Pogačnik Tisk / Nyomda: Cicero Begunje, d. o. o. Naklada / Példányszám: 300 Druga izdaja, prvi natis. Ljubljana 2021 Knjiga je izšla s finančno podporo Javne agencije za raziskovalno dejavnost RS. / A könyv a Szlovén Köztársaság Kutatási Hivatalának pénzügyi támogatásával jelent meg. Knjiga je delno slogovno popravljena in s komentarji opremljena različica zbornika Zgodovina iz spomina. Polemika o knjigi Tiborja Zsige Muravidéktől Trianonig / Történelem emlékezetből. Polémia Zsiga Tibor Muravidéktől Trianonig című könyvéről, ki ga je Založba ZRC prvič objavila leta 2004 in je tudi prosto dostopen: https://doi.org/10.3986/9616500341. Uvodna razprava je nastala tudi v okviru raziskovalnega programa »Slovenski jezik – bazične, kontrastivne in aplikativne raziskave« (P6-0215), ki ga financira Javna agencija za raziskovalno dejavnost Republike Slovenije. A könyv részben javított és jegyzetekkel el átott változata a Založba ZRC által 2004-ben kiadott Zgodovina iz spomina. Polemika o knjigi Tiborja Zsige Muravidéktől Trianonig / Történelem emlékezetből. Polémia Zsiga Tibor Muravidéktől Trianonig című könyvéről kötetnek, amely közvetlenül hozzáférhető itt:.org/10.3986/9616500341. A bevezető tanulmány a Szlovén Köztársaság Kutatásokat Finanszírozó Alapja által támogatott »A szlovén nyelv – alap-, kontrasztív és alkalmazott kutatások« (P6-0215) c. kutatási program keretében jött létre. © 2004, 2021 avtorji in ZRC SAZU CIP - Kataložni zapis o publikaciji Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana 323.1(497.411) 323.15(497.4=511.141) ZGODOVINSKI spomin slovenskega Prekmurja : druga izdaja polemike o knjigi Tiborja Zsige Muravidéktől Trianonig / spremna beseda in komentarji v slovenskem jeziku Hotimir Tivadar ; [posamezni prispevki Vilko Novak ... [et al.] ; prevod v slovenski jezik Katarina Munda Hirnök, Renata Mejak, Júlia Bálint Čeh, prevod v madžarski jezik Júlia Bálint Čeh, Jutka M. Kiraly]. - 2. izd., 1. natis. - Ljubljana : Založba ZRC, 2021 ISBN 978-961-05-0559-4 COBISS.SI-ID 77321987 ISBN 978-961-05-0560-0 (PDF) COBISS.SI-ID 77288195 zgodovina iz spomina_FIN.indd 2 24. 09. 2021 08:06:29 ZGODOVINSKI SPOMIN SLOVENSKEGA PREKMURJA Druga izdaja polemike o knjigi Tiborja Zsige Muravidéktől Trianonig Spremna beseda in komentarji v slovenskem jeziku HOTIMIR TIVADAR 2021 zgodovina iz spomina_FIN.indd 3 24. 09. 2021 08:06:29 zgodovina iz spomina_FIN.indd 4 24. 09. 2021 08:06:29 KAZALO Hotimir Tivadar: Uvodna razprava ob prenovljeni izdaji knjige Zgodovina iz spomina � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 7 UVOD � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 23 Oto Luthar: Knjiga iz spomina � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 27 Marija Kozar Mukič: Raziskovalec Prekmurja in Porabja Vilko Novak (1909–2003) � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 29 Vilko Novak: Zakaj in čemu ta knjiga � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 33 RECENZIJE IN POROČILA � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 35 Marija Kozar: Knjiga o slovensko-madžarski meji Od Pomurja do Trianona � � � � � 37 Gyula Pethő: Senca Trianona � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 39 Péter Kalocsai: ZSIGA TIBOR: MURAVIDÉKTÕL TRIANONIG� Zavod za kulturo madžarske narodnosti, Lendava, 1996, 210 str� � � � � � � � � 43 ODMEVI NA KNJIGO � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 45 Vilko Novak: OBTOŽUJEM! Napad na slovenstvo Prekmurja! � � � � � � � � � � � 47 Vilko Novak: Od Prekmurja do Trianona � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 52 Vilko Novak: O čem naj razpravljamo v časopisih?! � � � � � � � � � � � � � � � � � 70 Vilko Novak: Kdo je ropal novembra 1918 v Beltincih? � � � � � � � � � � � � � � � � 71 Vilko Novak: Dr� Zsiga ne piše resnice! � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 74 Vilko Novak: Doživetja in razočaranja� Knjige so že napisane! � � � � � � � � � � � 76 Vilko Novak: Kritika madžarske knjige o Prekmurju � � � � � � � � � � � � � � � � � 79 IZ SPOMINOV IN DOŽIVETIJ � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 81 Vilko Novak: Kdo je bil dr� Matija Slavič? � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 83 Vilko Novak: Še o dr� Matiji Slaviču – z madžarskega vidika � � � � � � � � � � � � 86 Vilko Novak: Kdo je bil Mihael Kühar? Prepustimo vse to zgodovinarjem! � � � � 89 Vilko Novak: Kdo je bil Ivan Jerič? � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 92 POGOVOR � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 95 J. Votek – V. Novak (intervju): Raznarodovanje rodilo »srečne« sadove � � � � � � � � 97 J. Votek – M. Pozsonec (intervju): »Nisem jeziček na tehtnici«� Trianon je bolečina narodnosti� S poslanko Marijo Pozsonec o asfaltu v bazi, Trianonu, ustavnih sporih in mejnem prehodu v Pincah � � � � � � � � � � � � 103 ODMEVI NA KRITIKO � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 111 László Göncz: Slovenstva nihče ne napada! � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 113 Branko Žunec: Kaj je sprožila knjiga Muravidéktől Trianonig ( Od Pomurja do Trianona) ali: madžarski »napad« na slovenstvo Prekmurja? � � � � � � � � 117 5 zgodovina iz spomina_FIN.indd 5 24. 09. 2021 08:06:29 Branko Žunec: »Vsaka stran ima svoje spomine in bolečine!« Poslanka Marija Pozsonec o madžarskem delu Od Pomurja do Trianona � � � � � � � � � � � � � 120 Drago Kuhar: Prekmurci so Slovenci! � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 122 Lajos Bence: Obžalovanja vreden spis ob nekem napadu � � � � � � � � � � � � � � 124 Kuratorij za založništvo pri Zavodu za kulturo madžarske narodnosti: Izjava! � � � � 126 J. M., Brežice: Zgodovina nas malo nauči � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 127 Peter Božič: Še o »napadu« � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 129 I[van]. G[erenčer]. : Odstopil prvi mož Madžarov v Sloveniji� Člani sveta odstopa Józsefa Balaska niso sprejeli – Trije vzroki za odstop � � � � � � � � � 130 Ivan Gerenčer: József Balaskó si je premislil� S strpno politiko želi prispevati k boljšemu položaju madžarske manjšine v Prekmurju � � � � � � � � � � � � � 131 Branko Žunec: Lendava: predsednik PMNSS med odstopom in zaupnico� Spori pomurskih Madžarov na ustavnem sodišču � � � � � � � � � � � � � � � 132 A. P., S. E. : Premalo nacionalistični predsednik? Balaskó ni odstopil � � � � � � � 134 Branko Žunec: »Indeksirana« manjšina na ustavnem sodišču� Zakaj je hotel odstopiti József Balaskó? � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 136 Kozma Gábor: »Obtožujem« ali mnenja o neki (časopisni) polemiki � � � � � � � � 139 Dr. Tibor Zsiga: Namesto popravkov � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 146 Izjava Izvršnega odbora Slovenskega etnološkega društva ob izidu knjige Tiborja Zsige Muravidéktol Trianonig, Lendava 1997 � � � � � � � � � � � � � � 151 6 zgodovina iz spomina_FIN.indd 6 24. 09. 2021 08:06:29 UVODNA RAZPRAVA OB PRENOVLJENI IZDAJI KNJIGE ZGODOVINA IZ SPOMINA »Sprašujem se, ali knjiga T. Zsige ne ruši /…/ sožitja z neresničnimi trditvami /…/« (Vilko Novak, str. 70) Knjiga Zgodovina iz spomina (2004) je neusahljiv vir dogajanja ob prelomu ti-sočletja v postsocialističnem in demokratično prebujenem prostoru med Muro in Rabo� Nov naslov Zgodovinski spomin slovenskega Prekmurja smo izbrali zaradi vsebine razpravljanja Vilka Novaka in Marije Kozar Mukič ter drugih avtorjev� Na slovenskost prekmurske pokrajine se v mnogih literarnih in tudi publicističnih delih pogosto pozablja, saj se izpostavlja prekmurska drugačnost, ki jo je tudi zaradi naravne murske pregrade povzročila tisočletna fizična ločenost od preostalega dela Slovenije� Na podlagi Novakovega impulzivnega odziva v javnosti ob knjigi Tiborja Zsige Muravidéktől Trianonig (Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet), ki je večina Slovencev niti ni videla, kaj šele prebrala, je nastalo kar nekaj odzivov predvsem v regionalnih medijih� In ti kažejo na zapletenost iskanja znanstvene resnice, ko je pogled preveč ideološko-literaren� Predvsem želim izpostaviti tudi nov pogled na problem prekmurskega narodnostnega vprašanja, ki zaenkrat na srečo še ni problem, lahko pa to postane� Besedovanje v časopisnih člankih na Slovenskem in Madžarskem, ki jih je sprožil Vilko Novak s svojim »obtožujem«, je že nakazo-valo možnost obrata v to neustrezno, nestrpno smer� Razraščajoči ideološki diskurz v tretjem tisočletju, ki je žal ponovno pogosto tudi nacionalističen, nas opozarja na tanko mejo med mirom in sožitjem ter nasiljem in nestrpnostjo� In na to je opozarjal tudi Vilko Novak v svojih člankih in recenzijah ob zaključku tistega nemirnega in z vojnami prepojenega 20� stoletja� S to uvodno razpravo želimo osmisliti in s tem omiliti ostrino Novakovega protestiranja v 1� časopisnem članku, knjigo in predvsem Novakov prvi odziv pa pripadniki prekmurske madžarske skupnosti lahko z vso upravičenostjo razumejo tudi kot napad na njihovo nacionalnost in kulturo, saj je kulturni zavod madžarske narodnosti izdal knjigo o prekmurski trianonski bolečini in krivici, ki jo je Novak zaradi nedoslednosti in neresnic zelo pokritiziral� Namen te uvodne razprave je v postpriključitvenem in posttrianonskem sto-letniškem obdobju izpostaviti vprašanje slovenskosti v Prekmurju, kot jo je videl 7 zgodovina iz spomina_FIN.indd 7 24. 09. 2021 08:06:29 Vilko Novak, véliki raziskovalec kulture ljudstva med Muro in Rabo, in kot smo jo živeli do osamosvojitve Slovenije in še nekaj let kasneje� V tem uvodnem delu se sklicujem na strani v slovenskem delu; knjiga je (bila) napisana v madžarščini in slovenščini, kar je njena velika kakovost� Za razliko od prvotne izdaje, ko je slovenski in madžarski del tekel vzporedno, smo v prenovljeni izdaji zaradi lažjega branja in razumevanja zahtevne vsebine slovenski in madžarski del ločili� S to ponovno izdajo želimo opozoriti na strpno komuniciranje in argumen-tiranje z dejstvi, brez ideoloških predpostavk, ki se pri obmejnih in nacionalnih vprašanjih nujno pojavijo� Prekmurje je večkulturno od nekdaj, kjer so živeli in živijo Slovenci, Madžari, Romi in pripadniki drugih narodnosti v sožitju� V novi izdaji smo opravili tudi jezikovni pregled tako slovenščine kot ma-džarščine, pri čemer smo besedila večinoma samo pravopisno in stilistično popravili (lektura)� Večje spremembe in nujne vsebinske dopolnitve smo dodatno razlo- žili v opombah v slovenskem delu� Predvsem pri Novakovih člankih, ki so sprožili to polemiko, je dosti intertekstualnosti, ki s čustvenostjo besedilo mestoma dela nerazumljivo, zato so bile opombe nujne� Vsekakor pa so ti v bistvu poslednji Novakovi zapisi zgodovinsko pomembni, saj je to pogled slovensko-madžarskega profesorja etnologije z obilo osebnih in strokovnih izkušenj iz prelomnega časa prve polovice 20� stoletja� Prekmursko sožitje konec 20. stoletja Najprej mi dovolite omeniti osebno izkušnjo ob prihodu v Ljubljano 1992– 1993, takrat še kot srednješolec in kasneje bruc slovenistike: Konec 80-ih in na začetku 90-ih 20� stoletja se je namreč tudi v slovenskem javnem prostoru začelo izrazito poudarjati slovenskost in slovenski narod, kar je leta 1991 po plebiscitarni odločitvi decembra 1990 pripeljalo do ustanovitve samostojne države Republike Slovenije�1 Ob pretiranem ideološkem družbenem delovanju, kar narodno gibanje nedvomno je, se je seveda pojavljalo tudi dosti izključevalnih besed, ki so vodile v nestrpno delovanje� In takrat se je začel v slovenski družbi pojavljati izraz čefur, kar je kasneje tematiziral tudi Magnifico v svoji skladbi in albumu Kdo je čefur? (1995)� Ko sem v prvem letniku slavistike (1993) vprašal prijatelja, kaj ta beseda pomeni oz� kako se piše: čefur ali čifur, ker te besede iz prekmurskega oz� soboško- -beltinskega mladostniškega okolja nisem poznal, je mislil, da se norčujem iz njega in njegovih prednikov, njegov oče je namreč prihajal iz Bosne in Hercegovine� 1 Več o razvoju slovenskega govora in javnega nastopanja konec 20� stoletja in tudi osa-mosvajanju slovenščine v javnosti v članku Hotimir Tivadar, Položaj pravorečja in retorike v sodobnem svetu, 2016. 8 zgodovina iz spomina_FIN.indd 8 24. 09. 2021 08:06:29 V Prekmurju kot mladostnik pač nisem opazil pretiranega nacionalizma in zaničevanja, kar je verjetno posledica tudi družinskega okolja (oče se je namreč pogosto srečeval tudi s pripadniki romske skupnosti, družinski prijatelji so bili mnogi Neslovenci, nenazadnje imamo sorodnike in prijatelje tako v Srbiji kot v Franciji, Švici in na Madžarskem)� Predvsem pa je bila kultura sobivanja in ne-razlikovanja po narodnosti prisotna v prekmurskem šolskem okolju� Verjetno je to tudi delna mladostna idealizacija, toda Prekmurje je bilo s svojo večkulturnostjo (mnogo narodov in tudi verstev, vsaj dve z večstoletno tradicijo) in obmejnim položajem ter tudi izseljenstvom zaradi revščine od nekdaj usmerjeno preko po-krajinskih meja� Neizogibna usmerjenost v strpnost in večkulturnost v veliki meri velja sicer za celotno Slovenijo�2 Pri tem seveda ne moremo mimo določenih konfliktov v 1� polovici 20� stoletja tako na nacionalni kot na verski ravni: ne nazadnje je vendska teorija posledica tudi bojazni luteranske manjšine, da bi se v jugoslovan-skem (slovenskem) Prekmurju izgubila v večinskem katolištvu� Večkulturnost so v 2� polovici 20� stoletja živeli in negovali tudi vidni prekmurski politični ter kulturni predstavniki (npr� Vanek Šiftar, ki se je kot profesor prava ukvarjal z romsko problematiko, in mag� Franc Küzmič, ki se je ukvarjal tako z versko kot tudi narodnostno raznolikostjo Prekmurja, med drugim tudi Židov), nenazadnje tudi pomembni kulturni ustvarjalci izpostavljajo manjšine in različne kulturne svetove (npr� literat Feri Lainšček in glasbenik Vlado Kreslin)� In tudi prof� dr� Vilko Novak kot priznani etnolog tako na Madžarskem kot v Sloveniji svojega obtožujem ni zaklical zaradi nestrpnosti, ampak je bil zaskrbljen nad ponovno oživljenim izključevalnim gibanjem, ki bi zanikalo obstoj druge kulturne skupnosti� In tak je bil polni naslov njegovega prvega članka: »OBTO- ŽUJEM! NAPAD NA SLOVENSTVO PREKMURJA! « Novakovo pisanje na pozno jesen njegovega življenja (v 89� letu) je bilo mestoma sicer čustveno, kar je za občutljivo slovansko dušo razumljivo� Obenem pa so ta članek, ki je v bistvu sprožil vso to polemiko, in drugi Novakovi članki ter drugi članki in intervjuji, zbrani v tej knjigi, neprecenljiv zgodovinski vir časa, ki ga je (so)ustvarjal dr� Vilko Novak, Beltinčan, cenjen znanstvenik in intelektualec tako na Madžarskem kot v Sloveniji� 2 Hotimir Tivadar, 2015, Med državo in strateško pozicioniranim majhnim narodom, str� 7–8� 9 zgodovina iz spomina_FIN.indd 9 24. 09. 2021 08:06:29 Novakov odločen odziv leta 1997 in njegova vloga v pokrajini med Muro in Rabo Vilko Novak, katerega rojstvo sega deset let pred združitvenim letom 1919, je bil priznani slavist, etnolog in raziskovalec pokrajine med Muro in Rabo� Dosti časa je deloval kot srednješolski profesor, v času okupacije Prekmurja med letoma 1942 in 1945 tudi na Madžarskem, dokler se ni zaposlil na Filozofski fakulteti Univerze v Ljubljani na oddelku za etnologijo�3 Novak je bil torej živa priča tistega neprijaznega časa med letoma 1919 in 1945, prepojenega z nasiljem, izklju- čevanjem in tudi vojnimi razmerami� Njegov odziv v prvem časopisnem članku 1997 »OBTOŽUJEM! NAPAD NA SLOVENSTVO PREKMURJA!« je bil zato zelo čustven� Razumeti pa ga moramo v duhu Novakovega mladostnega časa in njegovih znanstvenih etnoloških razprav� Pogosto je moral (še posebej v medvojnem času 1941 in 1945) dokazovati slovenskost prekmurske kulture in jezika� Med drugimi je napisal tudi razpravo o slovenskosti koroških Slovencev�4 In v tem okviru moramo razumeti tako oster odziv na v Lendavi izdano knjigo, ki opisuje za prekmursko madžarsko skupnost boleči čas po letu 1919 oz� 1920 (Trianon)� Avtor sporne knjige Tibor Zsiga je zelo neskrbno uporabljal slovenske zgodovinske vire ter etnološko-jezikoslovne opredelitve prekmurske zgodovine in prekmurskih Slovencev� Na nekaterih mestih je ponovno obujal že preživeto in ovrženo vendsko teorijo, ki je zanikala slovenskost prekmurskih in porabskih Slovencev� Drugih neposrednih vidnejših strokovnih odzivov, poleg Marije Kozar Mukič in Vilka Novaka, na to knjigo s slovenske strani ni bilo� Večina slovenskih zgodovinarjev madžarsko ne razume, predvsem pa ne razume konteksta in razsežnosti vendskosti� Pokrajina med Muro in Rabo je sorazmerno nepomembno tako gospodarsko kot tudi politično območje, ki je po prekmurskem čudežu s prizadevnostjo predvsem katoliških duhovnikov leta 1919 pristalo v jugoslovanski državi (prim� birokratski in v bistvu vzvišen odgovor Ministrstva za kulturo RS na str� 129, češ da ni podprlo izdaje knjige, ki jo je izdal Zavod za kulturo madžarske narodnosti Lendava, torej kulturna institucija madžarske narodnosti, za katero mora po ustavi skrbeti tudi slovenska država)� Mogoče je osamljen in zelo odločen Novakov protest, ki so ga sprožile tudi neresnične obtožbe na račun Jeriča in Küharja ter na priključitev 1919 v celoti, posledica odrinjenosti Prekmurja od osrednje državne politike� V letu 2019 se je to oddaljenost Prekmurja skušalo 3 Novak, Anka, Cvetek, Marija� "Profesor dr� Vilko Novak – osemdesetletnik�" Jezik in slovstvo letnik 35� številka 4/5 (1989) str� 99-101� 4 Prav tam, str� 101� 10 zgodovina iz spomina_FIN.indd 10 24. 09. 2021 08:06:29 nadomestiti�5 Vrhunec je to stoletno praznovanje doživelo z multikulturno, mul-tiversko in multinarodnostno mašo 17� avgusta 2019 v Beltincih, kjer so sodelovali pripadniki različnih ver in narodnosti� Ta dogodek pred beltinsko cerkvijo je tudi s povezovalnim govorom predsednika republike po maši v mnogočem presegel Kleklov čas, ko so vzklikali Jugoslaviji in slavili odcepitev in osvoboditev iz večti-sočletnega »madžarskega robstva« (Jožef Klekl st�, Novine, 17� avgust 2019) – to je tudi najbolj citirani del Kleklovega govora� Brezmejnost je bil tudi glavni motiv večerne državne proslave (umetniški naslov »Reka� Pesem� Gravitacijski valovi�«) istega dne (17� 8� 2019) pred beltinskim gradom, ki je leta 1919 še ostal v lasti beltinskih grofov Zichy� Usmerjenost državne proslave v sedanjost ter prihodnost je samo še potrdila preseganje nacionalističnih okvirov iz prve polovice 20� stoletja, ki se je zaključilo z 2� svetovno vojno� Novak se je leta 1997 odzval zelo odločno v skrbi za znanstveno dokazano resnico o slovenstvu, nasproti vendstvu, v bran slovensko govorečega dela Prekmurja� Ko boste prebirali to knjigo, boste videli, da nihče ni nedvoumno priznal očitne napake, tj� nepotrebnega oživljanja vendskosti, nepotrebnega napadanja in blatenja Jeriča in drugih slovenskih intelektualcev v Zsigovi knjigi� Še več, v odgovorih boste pri nekaterih avtorjih zasledili obžalovanje, da se je zgodil Trianon, trianonska pogodba� Med vrsticami boste lahko prebrali celo željo po popravi krivic� Če ne drugače pa znotraj sedaj združene Evrope� Ob tem pa je bila skrb za Slovence v Porabju v teh prav tako nespoštljivih odgovorih madžarskih intelektualcev v različnih slovenskih (predvsem Vestnik in Večer) in tudi madžarskih (predvsem Népújság) časopisih, zbranih v tej knjigi, takrat, konec 20� stoletja, zelo redko izražena� Pri tem moramo izpostaviti in izrazito pozitivno vrednotiti prizadevanja in dejanja dolgoletne državne poslanke Marie Pozsonec (njen intervju je na str� 103–109)�6 Njeno strpno in vključujoče delovanje je v mnogočem prispevalo 5 Tudi z izvedbo simpozija in izdajo monografije Mi vsi ščemo živeti (Štih, Peter, Ajlec, Kornelija idr�)� 6 Nikakor ni nepomembna izjava poslanke Marie Pozsonec, da se z njo pred izdajo Zsigove knjige niso posvetovali: »Povedala sem, da je Trianon bolečina narodnosti, zato je kakršno koli pogrevanje občutljiva zadeva, če pa že, je potreben resen pristop� Zato bi bila potrebna pred izidom ali ob sprejemanju odločitve o izidu knjige strokovna recenzija� Sama tega, da se knjiga pripravlja, sploh nisem vedela� Ta afera in medijsko napenjanje nam gotovo ne koristita� Žal ni nobenega sodelovanja med mano in kulturnim centrom, to pa ni odvisno od mene� Sama delam za pripadnike narodnosti, zato je tudi denar, ki ga dobimo za kulturno dejavnost, last vseh pripadnikov ali v Kotu ali pa na Hodošu, ne pa ozke skupine, zato želim, da imajo vsi možnost delovanja za ohranjanje kulture narodnosti�« (Maria Pozsonec, str� 107) 11 zgodovina iz spomina_FIN.indd 11 24. 09. 2021 08:06:29 k izboljšanju položaja ne samo avtohtone madžarske manjšine v Republiki Sloveniji, ampak je opozarjala tako slovensko kot madžarsko vlado na nujno izboljšanje položaja avtohtone slovenske manjšine na Madžarskem, v Porabju� Ponovni premislek ob Novakovi Zgodovini iz spomina (2004)7 o Slovencih, Madžarih in drugih narodih v Prekmurju Monografska publikacija Zgodovina iz spomina (2004),8 ki jo je na prelomu tisočletja izdala ZRC SAZU (predvsem s pomočjo prof� dr� Ota Lutharja in Marije Kozar Mukič), je zaradi svoje živahnosti, ki se pojavlja večinoma v polju-dnoznanstvenih objavah, tudi zelo pomembno znanstveno pisanje, ki prinaša informacije v dveh jezikih z dveh različnih zornih kotov� Neposredni izvor nastanka te knjige je bil omenjeni Novakov članek »Obtožujem!« (str� 47–51) v pomurskem Vestniku, kjer je Novak ostro zavrnil sicer precej prikrito intenco zanikati slovenskost tako prekmurskega jezika kot tudi slovenske kulture in slovenskih prebivalcev Prekmurja� Dr� Tibor Zsiga v svoji knjigi Muravidéktől Trianonig (Od Pomurja do Trianona) to zanikanje slovenskosti Prekmurja naredi mimogrede med obravnavo zgodovinskih okoliščin in med izpostavitvijo krivic, ki so se zgodile Madžarom v Prekmurju� Novak v svojem obtožujočem članku izpostavi način podajanja zgodovinske resnice, ki ga spominja na medvojni čas 1941 in 1945� Ta čas je Novak sam doživljal in živel, doživljal krivice s strani takratnega avtokratskega Hortyjevega režima, ki je bil pomemben del osi Berlin–Rim–Tokio, na čelu katere je bil naci-fašistični režim, izhajajoč iz nemškega »rjavosrajčnega« nacional-socializma in italijanskega »črnosrajčnega« fašizma� Zaradi zanikanja evidentnih dejstev slovenskosti prekmurskega jezika in ponovnega obujanja nacionalistične asimilacijske vendske teorije ter s tem izločanja slovenskega prekmurskega jezika od ostalega dela Slovenije je Novakov odziv znanstveno utemeljen in upravičen� Ta knjiga, ki smo ji zaradi vsebine in umestitve v današnji čas dali druga- čen naslov, je nastala zaradi protesta Vilka Novaka in pred tem tudi Marije Kozar Mukič ob izdaji knjige Tiborja Zsige Muravidéktöl Trianonig (Od Murske krajine/Pomurja do Trianona), izdane v madžarščini preko narodnostnih institucij v Republiki Sloveniji, kar je nenazadnje tudi navedeno v kolofonu (Zsigovo knjigo je namreč leta 1996 izdal Zavod za kulturo madžarske skupnosti)� Izdajo Zsigove sporne knjige je finančno podprla madžarska država, kar izpostavi takratni direktor Zavoda, kasneje tudi državni poslanec v slovenskem parlamentu 7 Ta knjiga je večavtorsko delo, ki sta ga v veliki meri spodbudila in vsebinsko oblikovala predvsem Vilko Novak in Marija Kozar Mukics� 8 Zsiga, Tibor, 1996, Muravidéktől Trianonig� 12 zgodovina iz spomina_FIN.indd 12 24. 09. 2021 08:06:30 zgodovinar dr� Laszlo Göncz� Izdajatelji so želeli Vilka Novaka in Marijo Kozar Mukič, ki sta se edina s slovenske strani oglasila ob predstavitvi te knjige, prikazati kot nestrpneža, kar opazi in zapiše tudi Novak v svojem uvodu (str� 33)� Göncz Novaku očita nasprotovanje objavi knjige »v slogu tako imenovanega vzhodnoevropskega realsocializma iz petdesetih let�« (str� 114) Tudi to je nesporno zelo žaljivo, še posebej do Novaka, saj, kot pred tem zapiše tudi Göncz, Novak »kot ugledna osebnost in znanstvenik /…/ v socialističnem režimu v nikakršnem smislu niste popustili takratni oblasti« (str� 113)� Göncz sicer prizna določene Zsigove strokovne napake, tudi površnost pri opredelitvi vendskosti, vendar jo v bistvu zagovarja in Novakove argumente noče razumeti; svoj odziv celo zaključuje: »Le v obdobju enopartijskega sistema je veljalo, da je pravilno in sveto le tisto, kar potrdi in odobri centralni komite�« (str� 116; celoten Gönczev odziv na straneh 113–116)� Ta opredelitev Novaka kot nedemokrata oz� realsocialista je do dr� Vilka Novaka tudi nespoštljiva� Madžarski strokovnjaki so Zsigovo knjigo opredelili kot »spoštovanja vredno«, »zmerno«, »nepogrešljivo« za prebivalstvo, ki na tem območju živi, in za raziskovalce, obenem pa tudi kot pomemben del za nadaljnje sodelovanje med madžarskim prebivalstvom in matičnim narodom� (str� 41–42) Toda knjiga ne upošteva vseh okoliščin, predvsem slovenskih prebivalcev med Muro in Rabo, tudi v Porabju, kjer so takrat že zelo malo govorili9 in tudi danes le redki govorijo slovensko izven uradnih institucij�10 Porabski Slovenci govorijo in zelo dobro razumejo madžarsko, zato je bila knjiga namenjena tudi njim� V Porabju pa je skoraj že izginila narečna govorica, ki je bila zaradi svoje drugačnosti od ostalega dela Slovenije pogosto temelj za dokazovanje neslovenskosti oz� vendskosti prekmurskega slovenskega jezika in Porabcev ter tudi Prekmurcev� Te vendsko obarvane trditve, ki jih je Zsiga ponovno obujal, so slovenski znanstveniki v preteklosti vztrajno zavračali in utemeljeno zavrnili� Med njimi tudi Vilko Novak, kot etnolog, slavist in tudi madžarsko govoreči in na Madžarskem priznani znanstvenik�11 9 Hotimir Tivadar, 2012, Slovanskost, slovenskost med Muro in Rabo v 3� tisočletjustr� 135–142� 10 Valerija Perger, 2016, Na tleh leže slovenstva stebri stari – to je slovensko Porabje danes� 11 Zelo jedrnato in s konkretnimi navedbami slovenskosti v uvodu v temeljno bibliograf-sko delo, pregled slovenske prekmurske književnosti: Ivan Škafar, 1978: Bibliografija prekmurskih tiskov od 1715 do 1919 = Bibliographie der Drucke im Dialekt von Prekmurje von 1715 bis 1919� Novak prekmurščino utemelji kot slovenski jezik (Novak v Škafar, 1978, 7–13), saj se je beseda slovenski pojavljala celo na uvodnih oz� celo naslovnih straneh knjig prekmurskih protestantov� Pri tem Novak poudari: »Pokrajinska oznaka 13 zgodovina iz spomina_FIN.indd 13 24. 09. 2021 08:06:30 Marija Kozar Mukič izpostavi aktualni kontekst 90� let v Porabju (str� 31): »Po demokratičnih spremembah l� 1989 se na Madžarskem v javnosti spet vedno pogosteje uporablja izraz 'Vend'� Ne samo v publicistiki, ampak tudi v 'znanstvenih' razpravah, knjigah�« Vilko Novak je bil zato po letu 1991 zelo prisoten tudi v novonastalem mo-noštrskem časopisu Porabje, kjer je utemeljeval raznolikost izrazov za slovenske prebivalce ob Rabi (str� 31)� Novakov odločen odziv in nedvoumni »Obtožujem!« v pomurskem Vestniku – članek je bil objavljen tudi v Družini, Delu, Porabju in seveda kasneje v monografiji (str� 51) – je bil torej odziv na predhodni nacionalistični revizionistični tok, ki se je na Madžarskem začel z demokratičnimi sprememba-mi, ko je po propadu nekdanjega režima nacionalno ponovno postajalo opaznejše od internacionalnega� Vendska teorija se res pojavi le na nekaterih straneh te sporne Zsigove knjige� Zato je še toliko manj razumljivo, zakaj izdajatelj te »vendske« zastranitve, tudi zgodovinske strokovne napake, ni preprosto obžaloval in se do tega distanciral� Odnos do protesta Marije Kozar Mukič in kasneje dr� Vilka Novaka se najbolj kaže v zadnjih odgovorih Kozme Gáborja »OBTOŽUJEM« ALI MNENJA O NEKI (ČASOPISNI) POLEMIKI in Tiborja Zsige z naslovom Namesto popravkov (str� 139–150)� Problematično je prav neupoštevanje družbenega narodnostnega konteksta tako v Prekmurju kot v Porabju, kjer slovensko prekmursko govoreči razumejo madžarsko� V Prekmurju je med Slovenci znanje madžarščine bistveno šibkejše, zato knjiga, z izjemo medijskih odzivov, med Slovenci v Prekmurju ni imela velikega vpliva�12 Vendsko vprašanje, Prekmurci in vera Ta knjiga je velik vir tudi zelo kratkih in strnjenih opredelitev prekmurskih in porabskih znanstvenikov, ki poznajo to okolje� Takšna je tudi kratka opredelitev nastanka vendske teorije: »V knjigi Izbor prekmurskega slovstva (1976) je Novak zapisal, da je evangeličanski duhovnik Jánoš Kardoš (1801–1875) videl zagotovilo »prekmurski« tisk ali prekmursko slovstvo ni hotela nikoli izražati kakega avtonomističnega ali separatističnega namena�« (Novak v Škafar, 1978, str� 7) 12 V Prekmurju je lahko problematična predvsem v smislu obujanja velíke predtrianon-ske Madžarske, ki jo mnogi še danes obujajo z raznimi zemljevidi, kar se je začelo intenzivno pojavljati v medijih tudi v 3� tisočletju� Pri tem ne smemo zanemariti dejstva, da so ta način delovanja in vsi ti medijski odzivi povzročili konflikte znotraj madžarske narodnostne skupnosti konec 20� stoletja, o čemer so poročali slovenski časopisi (zbrani na str� 164–173, 190–207)� Bistvo delovanja narodnostne skupnosti bi morala biti skrb za kulturno-jezikovni razvoj in življenje danes� 14 zgodovina iz spomina_FIN.indd 14 24. 09. 2021 08:06:30 za obstoj evangeličanske manjšine znotraj katoliške slovenske manjšine v tem, da je podpiral madžarizacijske težnje v času dualizma (1867)� /…/ Evangeličanski duhovniki in verniki, ki so bili Kardoševi privrženci, so bili na koncu 19� stoletja prepričani, da svojo evangeličansko vero lahko obdržijo le, če na željo Madžarov postanejo »Vendi, Vendski Slovenci« ali se asimilirajo�« (Kozar Mukič, str� 31) Zsigova knjiga sicer govori predvsem o trianonski meji in usodi Murske krajine, tj� Prekmurja, v prelomnih letih okrog usodnih 1919 in 1920� Vendar se dotika tudi vendske teorije, ki je imela velike asimilacijske učinke za pokrajino med Muro in Rabo, kar madžarski prekmurski zgodovinarji obravnavajo s precejšnjo lahkot-nostjo, saj »Zsigovo delo le omenja »vendsko vprašanje« ter »le posredno govori o izvoru slovenstva Prekmurja« (str� 118; s strani novinarja Branka Žunca povzeta izjava dr� Laszla Göncza, takratnega doktoranta zgodovine univerze v Pecsu)� Dr� Göncz se sklicuje na potrebno razkrivanje novih dejstev� Pri tem moramo opozoriti na čas, ko je bila Zsigova knjiga izdana, in sicer konec 90� let 20� stoletja, ko sta minili dve svetovni vojni in je bila nova sodobna Evropa vzpostavljena na miru in sožitju različnih kultur, jezikov, narodov� Kot zadnji simbol delitev je padel tudi berlinski zid, ki je fizično in simbolno ločeval vzhodni (socialistični) in zahodni del Evrope� Zakaj je bilo treba ponovno obujati vendsko teorijo, ki je madžarski zgodovinarji znanstveno ne zavračajo, saj seveda niso ne jezikoslovci ne etnologi? Nekritično izpostavljanje nacionalističnega delovanja in dejanja z začetka stoletja, kar je pripeljalo do strahovitih vojn in nacionalsocialističnega terorja ter iztrebljanja celotnih ljudstev in narodov, je neupoštevanje družbenega konteksta in napredka, ki ga je družba naredila� »Iskanje resnice« in opravičevanje nacionalističnega delovanja konec stoletja je zanikanje mirú in sožitja, ki sta glavna postulata sodobne družbe, in ni v skladu s sodobno znanostjo in družbo� Zanemarjanje vsebine in pomena vendske teorije je v skladu z nacionalistično dok-trino, ki si je prizadevala za asimilacijo Slovencev v pokrajini med Muro in Rabo, posebej učinkovita je bila asimilacija v porabskem delu� Zato moramo pritrditi mnenju Marije Kozar Mukič: »Knjiga /Zsigova/ v predgovoru nakazanega namena – objektivno razčistiti sporna vprašanja – ni dosegla� Iz nje odseva trianonska nostalgija� Avtor je izbiral med dokumenti »po svojem okusu«, kakor je to priznal tudi na predstavitvi knjige v Sombotelu� Zato knjigo priporočamo samo strokovnjakom, ki jo bodo znali kritično brati� V nobenem primeru pa je ne priporočamo – kot je navedeno v predgovoru – učiteljem, šolarjem in laičnim bralcem, ker bi jih ta knjiga samo zmedla�« (Marija Kozar Mukič, str� 38) V kasnejši polemiki so tudi drugi madžarski zgodovinarji (predvsem Kozma Gabor) želeli zrelativizirati slovenistično-etnološke argumente 15 zgodovina iz spomina_FIN.indd 15 24. 09. 2021 08:06:30 zaradi Novakovega čustvenega odziva, češ da za tak odziv ni bilo potrebe, saj knjiga govori samo o krivicah, ki so se zgodile madžarskemu narodu v pokrajini med Muro in Rabo� Toda Kozma Gabor ob zavzemanju za Wilsonova načela zapiše naslednje misli T� Zsige: »Znano mi je, da je vse do danes v slovenskih učbenikih zapisano tako: Prekmurje so 12� avgusta leta 1919 priključili k Sloveniji� Vendar do zdaj, razen mene, še nihče ni zapisal, da je ta dogodek terjal ogromno krvi in solz� To se je dogodilo, ne da bi vprašali tam živeče Madžare, in s klofutanjem Wilsonovih načel Wilsona, ki je razglašal samoodločbo narodov� Mogoče je le redkim znano, da ZDA niso podpisale trianonske mirovne pogodbe in na ta način niso priznale takrat spremenjene meje�« Vas Népe, Sombathely, 28� 6� 1997� (Zsiga v Gabor, str� 145) Težko je izpostavitev nepriznanja trianonskih meja s strani svetovne velesile ZDA brati drugače kot prizadevanje in vsaj latentno željo po spreminjanju državnih meja, kljub temu da pred tem poudarijo: »V tej knjigi ne najdemo ničesar, kar bi ogrožalo prijateljstvo med obema narodoma� /…/ Glejte, danes na spreminjanje meje nihče več ne misli�« (Lajos Bence, str� 141) Tovrstne spravljive misli so bile v tej ideološki razpravi bistveno premalo iz-postavljene� Predvsem pa ni bil glavni problem spreminjanje meja, ampak znanstvena resnica, jezikovno-etnološki argumenti, predvsem pa nonšalantno sprejemanje zanikanja slovenskosti Prekmurja v imenu preživete vendskosti� V tem kontekstu je sklicevanje Laszla Göncza, kot zastopnika Zavoda za kulturo ma-džarske skupnosti, na znanstveno razpravljanje in podajanje »samo« nasprotnih dejstev na podlagi drugega gradiva, ker nismo več v času enopartijskega sistema, ko je veljala le ena sveta resnica, ki jo je potrdil partijski komite (str� 116), precej manipulativno� Vsebina Zsigove trianonske knjige je bila namreč namenjena širši javnosti, vključno z zanikanjem slovenstva in poudarjanjem vendskosti prekmurskega jezika� In v javnosti so najrazličnejša nacionalistična neznanstvena dognanja, kar vendska teorija in zanikanje slovenskosti precejšnjega dela prebivalcev Prekmurja nedvomno je, zelo tvegano početje� Göncz sicer prizna, da so določene neustreznosti v knjigi (str� 115), toda prav odzivi na knjigo z madžarske strani in nedistanciranje od vendske teorije, osmišlja tako odločen Novakov odziv� Novak je seveda bil ponekod tudi nespoštljiv: Zsigovo knjigo npr� imenuje »knjižura«13 (str� 46)� 13 knjižúra -e ž (ȗ) slabš� knjiga, zlasti brez literarne vrednosti: knjižure te vrste naredijo več škode kot koristi (www�fran�si) V bistvu ta literarna opredelitev tudi dobro 16 zgodovina iz spomina_FIN.indd 16 24. 09. 2021 08:06:30 Nenatančnost glede poimenovanja slovensko govorečih prebivalcev Prekmurja in obujanje vendske teorije jemlje kredibilnost Zsigovemu zgodovinske-mu delu� V javnih izjavah moramo biti še posebej pri ideoloških vprašanjih zelo previdni� Če je bil Novakov odziv preodločen, mestoma tudi nestrpen, so tudi madžarski zgodovinarji z levo roko odpravili nenatančnosti in obujanje vendske teorije, celo z jasnim zagovarjanjem antislovensko nastrojene prekmurske vendske teorije� To se najbolje kaže v naslednjem odgovoru zgodovinarja Laszla Göncza: »Glede vendskega vprašanja je res mogoče najti v knjigi dr� Zsige nekaj ne dovolj natančnih pojmovanj, vendar daleč od tega, da bi kogarkoli žalil� Opisal je enostavno vzdušje v začetku dvajsetih let, ko je vendsko vprašanje razumljivo imelo drugačne poudarke� Na primer, tukaj živeče Slovence so označevali z imenom Vend� Ne bi načenjal vprašanja, s kom in na kaj se je ta ljudska skupina navezovala� Sam sem naklonjen, da jih razumem kot nekakšen prehod med zahodnimi in južnimi Slovani� Toda poudarjam, knjiga ne govori o tem, temveč o trianonski razmejitvi�« (Gabor, str� 142–143) Tukaj je zanimiva naslednja opredelitev: Vendi, ljudska skupina, ki je nekakšen prehod med zahodnimi in južnimi Slovani� Z izkušnjo nasilnih asimilacijskih procesov in nacionalizma od druge polovice 19� stoletja naprej te in podobnih opredelitev nikakor ne moremo opredeliti drugače kot negativne, v smislu oslabi-tve kulturne in jezikovne samobitnosti z ločitvijo v tem primeru slovensko (prekmursko) govorečih prebivalcev med Muro in Rabo od najbližjega naroda� To se je preko vindišarstva zgodilo tudi na avstrijskem Koroškem, to se dogaja tudi v Italiji (rezijanski primer)� Označevanje Prekmurcev kot posebne ljudske skupine (naroda?) je v bistvu potrditev vendske terminologije, ki je imela raznarodovalno vlogo med prekmurskimi Slovenci, vključno s slovenskim Porabjem� Novakov odziv je bil čustven in zelo oster, toda tudi odgovori nasprotne strani so bili sicer malo bolj elegantni, vendar nič bolj spoštljivi� V kolikšni meri, naj presodi vsak sam ob branju posameznih prispevkov različnih avtorjev o nacionalnem vprašanju v večkulturnem Porabju in Prekmurju� Dopuščanje različnih pogledov na resničnost ni enako lažnivi večresničnosti »Težka kritika je doletela tudi pisatelja Lászla Göncza� Nekoliko sem razočaran, ker je potemtakem Trianon v Sloveniji se vedno tabu tema, čeprav je znano, da ponazori celoten Novakov stil pisanja, ki je bil izrazito literarno-publicistični, zato tudi bolj čustven� 17 zgodovina iz spomina_FIN.indd 17 24. 09. 2021 08:06:30 so sklenjene mirovne pogodbe v bližini Pariza najbolj prizadele madžarstvo� To bo upravičeno bolelo vse do takrat, dokler bo živel le en samcat Madžar na zemlji� Bolečina pa je vendar dovoljena – razglablja pisatelj�« (Gabor, str� 142) Besede pisatelja Lajosa Benceja, ki jih je povzel Kozma Gabor in objavil v madžarskem časopisu (Vas Népe, Sombathely, 28� 6� 1997), govorijo o neizmerni bolečini madžarskega naroda in krivicah, ki jih je prinesel Trianon oz� Trianonska pogodba� Gotovo pa krivice ne bodo popravljene z ustvarjanjem novih krivic� Neupoštevanje mnenja in konkretnih pripomb Marije Kozar Mukič, zagovarjanje ter relativiziranje vendskih navedkov v knjigi Tiborja Zsige, predvsem pa posplošujoči napad na (bolj nestrpne) prekmurske Slovence (nasproti drugim strpnim Slovencem) nikakor ni bilo delovanje v smer večjega sožitja: »Prekmurski Slovenci še vedno z določeno zadržanostjo obravnavajo naše zadeve� Nekateri med njimi še vedno domnevajo, da nam gre za teritorialno revizijo� Očitno je, da to sploh ni realno� Poudarjam, da na splošno vsi Slovenci ne mislijo tako, temveč le nekateri, le tisti, ki so skrajnostno naravnani«� (Göncz v Gabor, str� 140) »Z dejstvi se moramo soočiti, četudi so neprijetna� Knjiga Tiborja Zsige služi kot izgovor za napad na prekmurske Madžare� V odnosu med manjšino in veči-no je namreč nastal tak položaj, saj nekateri nenehno širijo govorice: »Ti nekaj hočejo«� (Bence v Gabor, str� 140–141) Odločen odziv Vilka Novaka je bil bolj ali manj osamljen primer v slovenski javnosti, saj mnogi Prekmurci madžarščine niti ne razumejo� Novak tudi ni problematiziral ali napadal madžarske skupnosti, ampak samo konkretno knjigo in njeno izdajo v neprimernem času, tudi predstavitev na neprimernem mestu za napačne naslovnike, za porabske Slovence v Sombotelu v Republiki Madžarski� Sožitje v Prekmurju za zdaj ni (bilo) ogroženo, saj so bili temelji po zaslugi že omenjene državne poslanke Marie Pozsonec dovolj trdni; povezovanje s Porabjem je kasneje nadaljeval tudi njen naslednik dr� Laszlo Göncz� Naloga raziskovalcev, v tem primeru jezikoslovcev, je, da opozarjamo na določene zdrse in podtone v sicer verjetno dobronamernem pisanju� Novak je s svojim odločnim odzivom sprožil vrsto zanimivih odgovorov madžarskih zgodovinarjev� Večina teh odzivov je poudarjala trianonsko bolečino in krivico� V literarnem smislu in zasebni oz� poljavni diskusiji med strokovnjaki to niti ni tako narobe� Problem pa je, ko ta literarnost preide v splošno javno razpravljanje in politično nacionalistično delovanje� Zato je skrb porabske etnologinje in profesorja etnologije upravičena, pretirani so bili le prvi odziv ter nekatere izbrane besede 89-letnega prof� dr� Novaka� Večkrat izpostavljen »sovražen« odnos slovenske javnosti in prekmurske družbe do prekmurskih Madžarov se je v letih po »uničujočem« Novakovem 18 zgodovina iz spomina_FIN.indd 18 24. 09. 2021 08:06:30 odzivu pokazal kot: izgradnja novega kulturnega doma v Lendavi, kar je še okrepilo sodelovanje na kulturnem območju, izgradnja nove dvojezične srednje šole, skrb za dvojezično šolstvo in dvojezičnost v Prekmurju, v zadnjih letih pa omogo- čanje nakupa mnogih podjetij v Sloveniji, tudi v Prekmurju, npr� Terme Lendava, s strani madžarskih podjetnikov� Nenazadnje je tudi najstarejši slovenski nogome-tni klub v Lendavi pravzaprav v lasti madžarskega podjetnika� Madžarska kultura v Prekmurju, še posebej v Lendavi z okolico se še naprej razvija, župan Lendave (trenutno je to Janez Magyar) še vedno govori madžarsko in je pripadnik madžarske narodne skupnosti� Ob praznikih vošči madžarsko in slovensko, govori, deluje v obeh jezikih� In prav je tako, saj je izguba vsakega go-vorca madžarščine v Prekmurju izguba za celotno Prekmurje, tako za slovenski kot madžarski del� Prav gotovo bi se s tem razvojem strinjal tudi Vilko Novak, ki je raziskoval etnologijo Prekmurja, ne glede na narodnost�14 Pogled na obe strani slovensko-madžarske prekmurske »brezmeje« »Trdimo lahko, da so odnosi Madžarske in Slovenije ter hkrati tudi odnosi Železne županije in Prekmurja na vseh ravneh odlični� Tako je bilo že prej in je tudi sedaj, ko si obe državi prizadevata za vstop v Evropsko zvezo in v NATO�« (Gabor, str� 139) »V stikih z madžarskimi oblastmi nenehno poudarjam, da pomeni boljši odnos do narodnosti tudi boljši odnos do narodnosti na drugi strani� Pomembno pa je tudi, da se je slovenska oblast začela zavedati, da ima narodnost na Madžarskem, saj jo je bilo treba na to v preteklosti opozarjati� Za slovensko manjšino je pričakovati boljše čase�« (Pozsonec, str� 104) Na koncu naj izpostavim predvsem misli in delovanje Marie Pozsonec (Maria Pozsonec [márja póžonec], *16� januar 1940, Dolga vas, Kraljevina SHS, † 3� april 2017, Republika Slovenija), ki sem jo imel priložnost spoznati tudi osebno v drugi polovici devetdesetih let (na nekaj kulturnih prireditvah v Lendavi in na vlaku, ko smo se študentje skupaj s poslanko vračali iz Ljubljane)� V tej knjigi je objavljen dolg intervju te zelo znane narodnostne poslanke�15 Večkrat je izpostav-ljala naslednje misli, ki jih navajam po spominu v pogovoru na kulturni prireditvi v Lendavi julija 1997: »Prekmurski Madžari smo zelo ponosni na svojo madžarsko 14 Na tem mestu naj opozorimo na Novakov članek Madžari v Prekmurju in Slovenci v Porabju (1989), kjer se ukvarja tako z madžarsko manjšino v Sloveniji kot s slovensko manjšino na Madžarskem� 15 Več o delovanju Marie Pozsonec bo treba še napisati v posebni knjigi, ki je zaenkrat še nisem zasledil� 19 zgodovina iz spomina_FIN.indd 19 24. 09. 2021 08:06:30 kulturo in svoj jezik, ki ju moramo negovati in razvijati. Toda živimo v Republiki Sloveniji in v njej želimo še naprej živeti.« Maria Pozsonec ni nikoli govorila le o madžarskosti, čeprav je promovirala predvsem svojo madžarsko kulturo in svoj materni jezik; po poklicu je bila učiteljica madžarščine� Njen pogled je bil vedno usmerjen tako k večinskemu slovenskemu delu prebivalstva v Prekmurju kot tudi čez mejo v Porabje� Njene napovedi o svetlejših porabskih časih so se po 20-ih letih začele uresničevati, tudi s potrditvijo Porabcev na državni ravni, kjer imajo poslanca v madžarskem parlamentu (trenutno je to ga� Erika Kiss Köles)� Dosti dela na področju ohranjanja slovenskosti na Madžarskem pa tako slovensko kot madžarsko oblast še čaka� Vilko Novak – jezikoslovec, slavist, etnolog Pri Vilku Novaku (*28� april 1909, Beltinci, Avstro-Ogrska † 8� oktober 2003, Ljubljana, Slovenija) je pogosto izpostavljeno predvsem njegovo etnološko de-lo,16 ki je bilo zanj znanstveno najpomembnejše, saj je deloval kot profesor na Oddelku za etnologijo Filozofske fakultete Univerze v Ljubljani� Pri tem je pomembno vplival na metodologijo etnološke vede na Slovenskem�17 Nikakor ni nepomembno dejstvo, da je Novak mnogo svojih znanstvenih člankov izdal tudi v Budimpešti, kjer so ga cenili kot znanstvenika in intelektualca, kar je razvidno iz Novakove bibliografije, ki jo lahko vsak poišče v sistemu Cobiss� Predvsem po upokojitvi 1985 je začel še posebej intenzivno izdajati znanstvena dela, članke in tudi priročnike, povezane z njegovim maternim jezikom, tj� prekmurskim slovenskim jezikom� Tako je leta 1985 izdal Slovar beltinskega prekmurskega jezika� To je slovar »govora svoje rojstne vasi«, ki jo je sestavil kmet Franc Novak, brat Vilka Novaka, kar posebej ponosno izpostavi v ponovni izdaji tega Slovarja: »Prva izdaja tega slovarja (1985) je hitro pošla in Pomurska založba me je povabila, naj prip-ravim novo, popravljeno in dopolnjeno izdajo� Te naloge sem se razvesélil, zaradi dobrega imena svojega pokojnega brata in pač – stare ljubezni do našega jezika� Vesel tudi zavoljo ugodnega sprejema, ki ga je bil slovar deležen, in da bom mogel popraviti, kar so našli ocenjevalci slabega v njem, pa tudi, kar sem našel sam� Ob naglem delu se je vrinilo nekaj stvarnih in nekaj tiskovnih napak�«18 16 Novak, Anka, Cvetek, Marija� "Profesor dr� Vilko Novak – osemdesetletnik�" Jezik in slovstvo letnik 35� številka 4/5 (1989) str� 99-101� 17 O bistvu etnografije in njeni metodi, Slovenski etnograf, 1956, str� 7–16� 18 Vilko Novak, Slovar beltinskega prekmurskega govora, str� VII� 20 zgodovina iz spomina_FIN.indd 20 24. 09. 2021 08:06:30 Vilko Novak se je po svoji upokojitvi ponovno vrnil k svoji stari ljubezni, k »našemu jeziku«, tj� prekmurščini� Toda že leta 1936 je izdal Izbor prekmurske književnosti, kjer je s konkretnim knjižnim gradivom utemeljeval slovenskost prekmurske pokrajine� Izbor prekmurske književnosti je v bistvu učbenik o prekmurski književnosti z namenom umestiti prekmursko narečje v slovenski prostor, in sicer je Novak prekmurščino, prleščino in goričansko narečje uvrstil v »seve-rovzhodno štajersko narečje«,19 ker je upošteval še takratno Ramovševo delitev (Ramovš, Dialekti, 1936)� Danes prekmurska narečja razvrščamo med panonska narečja�20 Prav tako je Novak že kot mlad slavist izdal zbornik ob »petnajstletnici osvobojenja«,21 s čimer si je nakopal tudi nemilost madžarskih oblasti po ponov-nem zavzetju Prekmurja med drugo svetovno vojno, kar tudi omenja ob svojih odzivih na Zsigovo knjigo ter spremljajočih člankih (str� 48–49) v tej polemiki� Novak je torej na jesen svojega življenja zelo strastno zagovarjal slovenskost Prekmurja, kar je izkazal v svojih mnogih razpravah od druge polovice 70-ih let do svoje smrti� Bibliografsko potrditev pa je prekmurska književnost dobila že leta 1978, ko je uredil in napisal uvod v bibliografijo slovenskih prekmurskih tiskov od prve knjige 1715 pa do priključitvenega leta 1919�22 Osnovni namen ureditve Škafarjeve bibliografije je bila prav potrditev slovenskosti prekmurskega jezika in prekmurskih knjižnih besedil z mislijo na morebitno separatistično razumevanje prekmurščine v odnosu do knjižne slovenščine� Vendskost je bila v bistvu separatistična, s tem pa tudi namenjena asimilaciji slovenske prekmurščine in izgubi prekmurske slovenske kulture, proti čemur se je Novak kot znanstvenik, intelektualec in tudi rojeni Prekmurec boril z vsem svojim srcem in intelektom� Razlike med staro in novo izdajo polemike ob izidu knjige Tiborja Zsige Muravidéktől Trianonig (1996) – dodatne uredniške pripombe ob znanstvenokri-tični izdaji vira Največji dodatni del nove izdaje knjige Zgodovina iz spomina (2004) je ta uvodna študija, ki umešča Novakovo pisanje v zgodovinski kontekst in je omejena na slovenski del ter namenjena predvsem slovensko govoreči javnosti� Prav tako je treba s temi uvodnimi mislimi razložiti intenzivnost akademskega pisanja, saj je med zapisi madžarskih zgodovinarjev zaznati na videz bolj umirjene besede� 19 Vilko Novak, Izbor prekmurske književnosti, str� 5� 20 Logar idr�, Karta slovenskih narečij (dopolnjeno), 2016� 21 Vilko Novak� Slovenska krajina (zbornik ob petnajstletnici osvobojenja)� Beltinci: Konzorcij, 1935� 22 Ivan Škafar, 1978: Bibliografija prekmurskih tiskov od 1715 do 1919 = Bibliographie der Drucke im Dialekt von Prekmurje von 1715 bis 1919� 21 zgodovina iz spomina_FIN.indd 21 24. 09. 2021 08:06:30 Kljub vsemu pa je bilo osnovno vodilo ob novi izdaji ohranitev avtentičnih besedil, saj je bila polemika, ki jo je začel Vilko Novak v pomurskih časopisnih člankih, zelo čustvena, govora je namreč o nacionalnem in maternem jeziku, nekoč zelo ogroženem s strani madžarskih nacionalistov, zato je avtentičnost še toliko pomembnejša� Zaradi zapletene strukture prvotne monografije Zgodovina iz spomina (2004) je pomemben del kazalo, ki smo ga premaknili na začetek knjige� To je bilo prvotno v monografiji na koncu, kar je običajno pri literarnih delih� Novakov odziv in drugi povezani članki tako slovenskih kot madžarskih avtorjev pa so predvsem strokovni� To je bil znanstveni odziv, v bistvu boj za znanstveno resnico in etnološko znanost, ki želi ohraniti sleherno šibkejšo kulturo, v tem primeru prekmurski slovenski jezik, zato smo kazalo premaknili na začetek� V kazalu smo dodali še izjavo Etnološkega društva, ki v prvotni knjigi ni bila navedena� Novak je iz svojih življenjskih izkušenj že kot otrok (tudi na podlagi pripovedovanja sorodnikov) in kasneje tudi kot mladi strokovnjak med 2� svetovno vojno dodobra spoznal madžarski nacionalizem z asimilacijskimi težnjami do prekmurskega slovenskega jezika� V ta namen je Novak izdal mnogo znanstvenih prispevkov, tudi slovar prekmurskega beltinskega govora, kar smo opisali v prejšnjem poglavju� Kot profesor je Vilko Novak vzgojil tudi mnoge prekmurske etnologe, ki so nadaljevali skrb za ohranitev jezika in kulture med Muro in Rabo� Zato smo naslov prvotne monografije spremenili v Zgodovinski spomin slovenskega Prekmurja, ki ga je Vilko Novak poosebljal in se tudi na pozno jesen svojega življenja ponovno vračal k boju za ohranitev slovenskosti Prekmurja� Že omenjeno Novakovo pretirano čustvenost smo med besedilom opisali v dodatnih oštevilčenih opombah� Besedilo smo tudi jezikovno ponovno pregledali in malenkostno posodobili, pri tem pa ohranili odločen in iskriv jezik� Vsebinsko smo ohranili osnovno delitev na odzive na Zsigovo knjigo in na odmeve na kritiko, tj� na Novakov odziv v medijih� Zanimivo pa je, da je bilo odzivov na Novakove članke v slovenščini bistveno več kot pa kritikov Zsigove knjige� Predvsem pa se je zelo malo slovenskih strokovnjakov in politikov odzvalo na to sporno knjigo v madžarščini� V bistvu sta res polemizirala samo Marija Kozar Mukič in Vilko Novak� Ostali so se potem samo odzvali na njuno kritiko, pri čemer so sporno madžarsko monografijo vsebinsko puščali ob strani� Tudi zato moramo ta zgodovinski vir, ki ga je sprožil in pomembno sooblikoval Vilko Novak, zaradi aktualnosti razširiti tudi v širšo, ne le ozko, strokovno zgodovinsko-jezikoslovno javnost, ki redno uporablja arhive in knjižnice ter pozna zgodovinski kontekst� *** 22 zgodovina iz spomina_FIN.indd 22 24. 09. 2021 08:06:30 Odziv Vilka Novaka 1997 in kasneje je bil zelo vizionarski, tako jezikovnostilno (podobne čustvene odzive, pogosto tudi zelo ostre, spremljamo danes na druž- benih omrežjih, predvsem na Twiterju, s katerim se skoraj 90-letni Vilko Novak konec 3� tisočletja, ko je objavljal svoj prvi »obtožujem«, še ni srečal) kot tudi vsebinsko (v določenih vladajočih krogih v Republiki Madžarski ponovno obujajoči se madžarski nacionalizem danes)� Zgodovinski spomin slovenskega Prekmurja s preloma 3� tisočletja, ki ga danes živimo, je torej knjiga za prihodnost in sedanjost – da ne bomo ponavljali napak, ki so jih delali naši dedje� Usmerjeni moramo biti namreč v svetlejšo prihodnost z mislijo na soljudi, pripadnike različnih narodnosti� Nikakor ne smemo iz svoje bolečine zaradi stor-jenih krivic ustvarjati nove krivice� Osnovna usmeritev je ohranjanje kulturne pe-strosti Prekmurja s Porabjem, za kar si je Novak kot etnolog in slavist prizadeval vse življenje� Na žalost je bil prof� dr� Vilko Novak, zgodovinski spomin slovenskega Prekmurja, ob 100-letnici združitve Prekmurja s preostalim delom Slovenije 2019 v javnosti malo spregledan,23 zato s tem ponatisom popravljamo napakico iz bližnje preteklosti� Zanimivo branje želim, predvsem znanstvenikom, pa tudi drugim intelektu-alcem, ki jim je mar za prekmursko slovensko in madžarsko kulturo� Ljubljana, 7� 4� 2021 Prof� dr� Hotimir Tivadar 23 Vilku Novaku so se s pomočjo mladih etnologov iz beltinske občine poklonili z etnološkim simpozijem na Otoku ljubezni in odkritjem spominske plošče na njegovi do-mačiji v Beltincih ob magistralni cesti Murska Sobota–Lendava leta 2009� In leta 2019 je bila tudi 110� obletnica rojstva Vilka Novaka, žive priče priključitvenega dogajanja 1919� 23 zgodovina iz spomina_FIN.indd 23 24. 09. 2021 08:06:30 Literatura: Koletnik, Mihaela, 2003: Glasoslovni razvoj v slovenskogoriškem narečju� Slavistična revija 51/ posebna številka� 37–50� Logar, Tine, Rigler, Jakob idr�, 1983 in drugi: Karta slovenskih narečij. Priredila Tine Logar in Jakob Rigler na osnovi Ramovševe dialektološke karte slovenskega jezika, novejših raziskav in gradiva Inštituta za slovenski jezik ZRC SAZU, svetovalec za narodno mejo: V� Klemenčič� Izdelal Geodetski zavod SRS, kartografski oddelek� Merilo 1 : 350�000� Ljubljana: DDU Univerzum� (stenski zemljevid)� Karto sta dopolnili Vera Smole in Jožica Škofic (2011) in nato še sodelavci Dialektološke sekcije Inštituta za slovenski jezik Frana Ramovša ZRC SAZU (2016)� Novak, Anka, Cvetek, Marija� "Profesor dr� Vilko Novak – osemdesetletnik�" Jezik in slovstvo letnik 35� številka 4/5 (1989) str� 99–101� http://www�dlib� si/?URN=URN:NBN:SI:doc-0DVJZBVK Novak, Franc, 1996: Slovar beltinskega prekmurskega govora. (Ur� Vilko Novak)� Murska Sobota: Pomurska založba� Novak, Vilko (1935)� Slovenska krajina (zbornik ob petnajstletnici osvobojenja)� Beltinci : Konzorcij, 1935� http://www�dlib�si/?URN=URN:NBN:SI:doc-2T4SD59V Novak, Vilko� Izbor prekmurske književnosti. Družba sv� Mohorja, 1936� http://www�dlib� si/?URN=URN:NBN:SI:doc-LQMJVHMB Novak, Vilko (1956)� O bistvu etnografije in njeni metodi� Slovenski etnograf. Letnik 9 (1956), str� 7–16� Novak, Vilko (1997)� Zsiga Tibor, Muravidéktől Trianonig …� Zgodovinski časopis, volume 51, issue 3, str. 428-430� URN:NBN:SI:DOC-KLN0G65L from http://www�dlib�si Novak, Vilko, 1989: Madžari v Prekmurju in Slovenci v Porabju� Traditiones� 179–183� Novak, Vilko, Kozar, Marija idr�, 2004: Zgodovina iz spomina: polemika o knjigi Tiborja Zsige / Muravidéktől Trianonig Történelem emlékezetből: polémia Zsiga Tibor Muravidéktől Trianonig című könyvéről. Ljubljana: Založba ZRC SAZU� Perger, Valerija, 2016: Na tleh leže slovenstva stebri stari – to je slovensko Porabje danes� Slovenščina danes. Letnik 52, št. 7/8. 102–108� Ramovš, Fran, 1935: HG VII, Dialekti� Ljubljana: Učiteljska tiskarna� Škafar, Ivan, 1978: Bibliografija prekmurskih tiskov od 1715 do 1919 (Bibliographie der Drucke im Dialekt von Prekmurje von 1715 bis 1919). Ljubljana: Slovenska akademija znanosti in umetnosti� Štih, Peter, Ajlec, Kornelija, Kovács, Attila, 2020: "Mi vsi živeti ščemo": Prekmurje 1919: okoliščine, dogajanje, posledice (zbornik prispevkov mednarodnega in interdisciplinarnega posveta na Slovenski akademiji znanosti in umetnosti, Ljubljana, 29.–30. maj 2019)� Ljubljana: Slovenska akademija znanosti in umetnosti� Tivadar, Hotimir, 2016: Položaj pravorečja in retorike v sodobnem svetu : govorno neznanje in z njim povezana socialna diferenciacija� Slovenščina danes. Letnik 52, št. 7/8. 135–151� Tivadar, Hotimir, 2015: Med državo in strateško pozicioniranim majhnim narodom, utemeljenim na jeziku, literaturi in kulturi� V: Država in narod v slovenskem jeziku, literaturi in kulturi / 51. seminar slovenskega jezika, literature in kulture. str� 7–8� Tivadar, Hotimir, Slovanskost, slovenskost med Muro in Rabo v 3� tisočletju s pogledom v preteklost� V: Sankovska, Petra, Maria Wtorkowska in Jozef Pallay (ur�), Individualna in kolektivna dvojezičnost� Ljubljana: Znanstvena založba FF, 2012, str� 135–142� Zsiga, Tibor, 1996: Muravidéktől Trianonig� Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet� zgodovina iz spomina_FIN.indd 24 24. 09. 2021 08:06:30 UVOD zgodovina iz spomina_FIN.indd 25 24. 09. 2021 08:06:30 zgodovina iz spomina_FIN.indd 26 24. 09. 2021 08:06:30 KNJIGA IZ SPOMINA Sedem let zatem, ko je Vilko Novak končal svoj članek Obtožujem! Napad na slovenstvo Prekmurja, in slabih pet, potem ko je napisal uvod za ponatis svojih člankov iz razprave, ki se je vnela po objavi tega besedila, izdajamo knjigo, ki je imela že v rokopisu prestižni status zgodovinskega dokumenta� V tem statusu se je besedilo z avtorjevo smrtjo, ki je za nekaj mesecev prehitela pripravo, prevod in postavitev knjige, samo še utrdilo� Nenazadnje pa tak status knjigi zagotavljajo tako prevodi njegovih besedil v madžarščino kot tudi prevodi besedil njegovih kritikov v slovenščino� Prepričani, da ne bo pripomogla samo k boljšemu razumevanju te polemike, temveč da bo vsem, ki jih zanima dinamična zgodovina Prekmurja v času, ki je odločal o tem, ali bodo Slovenci v tem delu Slovenije dokončno odkriti in prepoznani in ali bo ta del sploh priključen ostalim slovenskim pokrajinam, z izdajo knjige obeležujemo sedmo obletnico njenega nastanka in prvo obletnico avtorjeve smrti� Z njo je Zgodovino iz spomina žal doletela usoda knjige iz spomina� Pri pripravi knjige je z njej lastno skrbnostjo in vztrajnostjo sodelovala Helena Ložar Podlogar, ki ji za njeno delo izrekam polno zahvalo� Oto Luthar 27 zgodovina iz spomina_FIN.indd 27 24. 09. 2021 08:06:30 zgodovina iz spomina_FIN.indd 28 24. 09. 2021 08:06:30 RAZISKOVALEC PREKMURJA IN PORABJA VILKO NOVAK (1909–2003) »Če rečeš Prekmurje in njega del Porabje, ki je na Madžarskem, si hkrati rekel Vilko Novak« – je v svojem poslovilnem nagovoru na pogrebu 13� oktobra 2003 ugotovil rojak, škof dr� Jožef Smej� V svojih delih si je prizadeval, da bi približal svoje slabo poznano Prekmurje (in tudi Porabje) ostali Sloveniji� Delo, ki ga je v zvezi s tem opravljal ni bilo samo etnološkega in jezikovnega, ampak tudi naro-dnoobrambnega značaja� Etnolog, filolog in prevajalec dr� Vilko Novak se je rodil 28� aprila 1909 v Beltincih v Prekmurju� Ko je končal ljudsko šolo v Bogojini in realno gimnazijo v Murski Soboti in Ljubljani, se je vpisal na slavistiko in diplomiral leta 1933� Kot srednješolski profesor je služboval v Mariboru, Murski Soboti, Kranju in Ljubljani do leta 1948� Leta 1944 je v Budimpešti doktoriral iz literature (Štefan Küzmič, prekmurski prevajalec biblije)� Ko je bil l� 1940 ustanovljen oddelek za etnologijo na Filozofski fakulteti Univerze v Ljubljani, je začel študirati etnologijo in diplomiral l� 1946� Leta 1948 je doktoriral (Ljudska prehrana v Prekmurju) in nastopil mesto asistenta na oddelku za etnologijo� Leta 1955 je bil izvoljen za docenta, leta 1957 pa prevzel vodstvo oddelka� Tudi po upokojitvi je predaval rednim študentom (1975–1978) in slušateljem tretje stopnje (do 1985)� Objavljati je začel od leta 1924 naprej� Iz bibliografije njegovih del (v zborniku Kolesar s filozofske, 2000, 21-73) bi zdaj opozorili le na tista, ki so povezana s Prekmurjem in Porabjem� Kot slavist je uredil zbornik Slovenska krajina (1935), priredil dva Izbora prekmurskega slovstva (1936, 1976) ter napisal vrsto razprav o delu in jeziku prekmurskih pisateljev� Za SAZU je sestavil Slovar stare knjiž ne prekmuršč ine, ki pa čaka na objavo�1 Pri zbiranju gradiva smo v 70� letih 20� stoletja sodelovali tudi porabski študentje v Ljubljani Maríja Kozar, Francek Mukič in Ibolya Dončec� Kot etnolog je Vilko Novak napisal knjigo Ljudska prehrana v Prekmurju (1947), razprave o lončarstvu, stavbarstvu, vinogradništvu, šegah in značilnostih ljudske kulture v Prekmurju in Porabju� 1 Skoraj 1000 strani obsežen Slovar stare knjižne prekmurščine je leta 2006 izšel pri Za-ložbi ZRC in bil ponatisnjen leta 2015� Prek portala Fran je na voljo tudi na spletu (glej www�fran�si)� 29 zgodovina iz spomina_FIN.indd 29 24. 09. 2021 08:06:30 Med številnimi tujimi jeziki je zelo dobro govoril tudi madžarsko� Od več kot dvesto njegovih publikacij jih je bilo veliko objavljenih v madžarščini� V teh je odkrival vzajemne vplive, skupne poteze slovenske in madžarske ljudske kulture� V slovenskih revijah je poročal o madžarskih etnoloških raziskovanjih, v madžarskih pa o rezultatih slovenske etnologije (npr� Osnovna dela v etnološki literaturi južnoslovanskih narodov� Index Ethnographicus 1/2� 1956� 143-142; Planšarstvo v Sloveniji. Műveltség és hagyomány I–II� 1980� 97–110)� Ob etnoloških spisih je objavil pomembne razprave tudi s področja literarne zgodovine, zgodovine in filologije� Pisal je pesmi, novele, izdali so mu tudi pre-vode madžarskih literarnih del ( Illés Endre, Illyés Gyula, Füst Milán)� Najboljši je prevod Madáchove drame (Tragedija človeka), ki sta jo prevedla skupaj s Tinetom Debeljakom� Takega mnenja je tudi madžarski literarni zgodovinar István Szeli� Po trianonski mirovni pogodbi se je povečalo zanimanje Slovencev in Ma-džarov (predvsem politikov) za pokrajino med Muro in Rabo, za prekmurske in rabske Slovence� Avtorji iz Slovenije iščejo v svojih spisih praslovanske in slovenske elemente v ljudski kulturi te pokrajine� Nekateri Madžari2 pa skušajo dokazati neslovenski (npr� keltski) izvor prebivalstva in njihovega jezika� Vilko Novak je od 30� let 20� stoletja naprej največ pisal o jeziku in izvoru prebivalcev med Muro in Rabo� Že l� 1931 je ugotovil: »Prebivalci teh krajev imenujejo sami sebe – kakor običajno povsod v Slovenski krajini – s praobliko narodnega imena: Sloven, Slovenje, enako kakor še Beneški Slovenci�« V številnih spisih je obravnaval tudi t� i� vendsko teorijo, katere glavni zagovornik je bil Aleksander Mikola, fizik in matematik prekmurskega rodu� Mikola in madžarski slavist (slovaškega rodu) János Melich sta v francoščini, nemščini in madžarščini napisanih brošurah dokazovala, da v pokrajini med Muro in Rabo živi poseben narod »Vendi«3, ki je ostanek Keltov� (Mikola je od novembra 1920 do novembra 1922 v Budimpešti izdajal mesečnik za »Vende« z naslovom »Domovina«, toda s podnaslovom »Mesečne novine za slovenski narod«�) Pokrajina med Muro in Rabo je bila v času druge svetovne vojne priključena k Madžarski in s tem je bila vendska teorija oživljena� Ponovno so izdali brošuro 2 Pri tem je mišljen predvsem revizionistični del madžarskega javnega prostora, ki se s Trianonsko pogodbo ni sprijaznil vsaj do leta 1941, ko je Madžarska ponovno zasedla oz� po besedah takratnih madžarskih politikov »osvobodila« Prekmurje� Trianonska pogodba se je ponovno začela problematizirati po letu 1991 in v 3� tisočletju prek različnih nacionalističnih strank (predvsem Jobbik)� 3 Vendi kot izraz za Slovence med Rabo in Muro je izmišljen in manipulativen, torej izrazito nenevtralen, zato ohranjamo avtoričin zapis med narekovaji� 30 zgodovina iz spomina_FIN.indd 30 24. 09. 2021 08:06:30 Aleksandra Mikole o vendskem vprašanju�4 Ko je Vilko Novak leta 1942 v budimpeškem katoliškem časopisu Élet objavil kratek članek o slovenskem značaju Prekmurja, so ga najprej obsodili na taborišče, potem pa je bil »le premeščen« v Sento v Vojvodini, kjer je bil pod stalnim policijskim nadzorom� V knjigi Izbor prekmurskega slovstva (1976) je Novak zapisal, da je evangeličanski duhovnik Jánoš Kardoš (1801–1875) videl zagotovilo za obstoj evangeli- čanske manjšine znotraj katoliške slovenske manjšine v tem, da je podpiral ma-džarizacijske težnje v času dualizma (1867)� Tedaj je začela prevladovati teorija, da živijo med Rabo in Muro »vendski Slovenci«, katerih »stari slovenski« jezik ni isti jeziku kranjskih Slovencev� Evangeličanski duhovniki in verniki, ki so bili Kardoševi privrženci, so bili na koncu 19� stoletja prepričani, da svojo evangeličansko vero lahko obdržijo le, če na željo Madžarov postanejo »Vendi, vendski Slovenci« ali se asimilirajo� Po demokratičnih spremembah l� 1989 se na Madžarskem v javnosti spet vedno pogosteje uporablja izraz »Vend«� Ne samo v publicistiki, ampak tudi v »znanstvenih«5 razpravah, knjigah� Zato je leta 1991 Vilko Novak napisal nekaj prispevkov za prve številke monoštrskega časopisa Porabje� Razpravljal je o etnič- nem imenu porabskih Slovencev; razčlenil je različne izraze za poimenovanje porabskih Slovencev, ki so se pojavljali v različnih zgodovinskih obdobjih� Še istega leta je opisal svoja srečanja s slovenskim Porabjem� Pisanje nas seznani s takratni-mi težkimi narodnostnimi razmerami, ki so bistveno vplivale na način življenja in identiteto porabskih Slovencev� Leta 1992 je Vilko Novak za dolgoletno vzdrževanje slovensko-madžarskih stikov prejel madžarsko spominsko plaketo Pro cultura Hungarica� Madžarsko etnološko društvo mu je ob 90� rojstnem dnevu podelilo spominsko plaketo Pro ethnographia minoritatum� S tem je želelo izraziti priznanje za večdesetletno sodelovanje profesorja Novaka z madžarsko etnologijo, njegovo uspešno raziskovanje stikov slovenske in madžarske ljudske kulture� Odlikovanje so v imenu Madžarskega etnološkega društva profesorju Novaku 7� julija 1999 na Jezerskem v Sloveniji predali njegovi študentje Katarina Munda-Hirnök, Jože Hirnök in Marija Kozar-Mukič� 4 Omenjena brošura Aleksandra Mikule, posredno namenjena asimilaciji prekmurskih in porabskih Slovencev, se imenuje Preteklost in sedanjost vendstva (A vendség múltja és jelene)� 5 »Vendske znanstvene razprave« so izrazito ideološko obarvane in zaradi neupoštevanja realnih jezikoslovno-etnoloških podatkov v bistvu niso znanstvene, zato ohranjamo avtoričine narekovaje� 31 zgodovina iz spomina_FIN.indd 31 24. 09. 2021 08:06:30 Vilko Novak je bil profesor in mentor treh generacij prekmursko-porabskih Slovencev� Na predavanjih vedno strog profesor je bil ob srečanjih s Prekmurci in Porabci nežen, ganjen in duhovit� Pogovarjal se je z njimi v narečju in madžarščini� Novakove med prvimi zapisane povedi o porabskih Slovencih (1931) veljajo še danes: »Zadovoljen bom, če izve nekaj Slovencev za ta pozabljeni kot naše zemlje, zakaj premnogokrat sem se imel priliko prepričati, da naši ljudje za rabske Slovence sploh ne vedo … Še je čas, da nas le ne prehiti!« Marija Kozar 32 zgodovina iz spomina_FIN.indd 32 24. 09. 2021 08:06:30 ZAKAJ IN ČEMU TA KNJIGA Ta knjiga vsebuje na upravičeno željo dr� O� Lutharja, ravnatelja ZRC in prodor-nega sodobnega zgodovinarja, ponatis mojih člankov v soboškem Vestniku v osmih številkah 1997 (št� 31–38), v katerih sem pokazal neznanstveno pisanje Tiborja Zsige v knjigi Muravidéktől Trianonig (Od Pomurja do Trianona), ki jo je leta 1996 izdal lendavski madžarski kulturni zavod� Ko jo je pisatelj v aprilu 1997 v Sombatelu predstavil, je pokazal svojo znanstveno nedozorelost in s tem neveljavnost svojega na videz znanstvenega in objek-tivnega pisanja� O tem več v mojem članku Obtožujem! , ki ga tu ponatiskujem, ker ga niti vsi slovenski časniki tedaj niso hoteli objaviti� Moj članek je bil razumljivo oster in razburjen, kakor bi bil madžarski članek, ki bi obsojal podobno slovensko knjigo o prekmurskih Madžarih� Lendavski madžarski časnik je skušal smešiti ostre zahteve in obsodbo te knjige, ki naj bi jih doživela v slovenski javnosti� Sklicuje se na izjave neimenovanih slovenskih »politikov«, češ da stvar ni vredna takega hrupa in sploh ne obsodbe� Pozivam Népújság ponovno, naj navede imena takih politikov, ali kaj že so, da bodo ostala v zgodovini s svojim poznavanjem slovenske zgodovine in s svojo »pravičnostjo«, ki dovoljuje tujemu pisunu vse, nam pa ne dovoli obsojati sramotenja slovenskega naroda in neznanstvenega pisanja kate-regakoli Madžara, pa naj dr� Göncz še tako kriči, da nihče ne sramoti Slovencev! V tej knjigi objavljamo tudi članka o Ivanu Jeriču in Miški Küharju, ki ju ma-džarski pisun dolži, da sta vlamljala� Objavljamo članek o dr� Matiji Slaviču, ki ga je zasramoval Sándor Mikola� Za zgled, kako so pisali o naših možeh Vogri in kako se oni razburjajo nad našim pisanjem, ki skuša prikazati resnico� Jeričevi sorodniki in Küharjevi prizadeti potomci so zahtevali od lendavske založbe preklic teh laž- nivih trditev z objavo v vestniku Népújság� To se kljub obljubi ni zgodilo� Mi se resnice ne bojimo, ker je na naši strani� Sovražimo pa take laži, kot jih vsebuje in širi ta knjiga� Naj bo pripomoček tistim zanamcem, ki se bodo mogoče tudi borili za resnico v svojem narodu – zoper neresnice, ki jih je polno v tej knjigi� Naj bo tudi svarilo Madžarom, da se zgodovina tako ne piše� Po vsej Evropi je znano, da ima madžarska manjšina v Sloveniji vse pravice in kljub temu si drzne neki nevednež pod pokroviteljstvom »kulturnega« zavoda v Lendavi in ministrstva v Budimpešti širiti take zgodovinske laži� Našim politikom na sramoto, ki se ne upajo oglasiti! 28� oktobra 1999 Vilko Novak 33 zgodovina iz spomina_FIN.indd 33 24. 09. 2021 08:06:30 zgodovina iz spomina_FIN.indd 34 24. 09. 2021 08:06:30 RECENZIJE IN POROČILA zgodovina iz spomina_FIN.indd 35 24. 09. 2021 08:06:30 zgodovina iz spomina_FIN.indd 36 24. 09. 2021 08:06:30 KNJIGA O SLOVENSKO-MADŽARSKI MEJI OD POMURJA DO TRIANONA* Marija Kozar6 V začetku aprila je v Sombotelu László Göncz predstavil najnovejšo publikacijo Zavoda za kulturo madžarske narodnosti v Lendavi (Muravidéktől Trianonig)� Knjiga sombotelskega avtorja Tiborja Zsige obravnava dogodke in dokumente v zvezi z nastankom slovensko-madžarske državne meje� Dr. Zsiga je strnil izsled-ke madžarskih in slovenskih raziskovalcev (predvsem na podlagi knjig: Kővágó László, A magyarországi délszlávok 1918–1919-ben. Bp., 1964., Vanek Šiftar, Prekmurje (1918–1920), ČZN 1/1989, Mikola Sándor: A vendség múltja és jelene. b. 1�) ter jih dopolnil z nekaterimi rokopisnimi (predvsem: Strausz Antal-Strausz Flórián, Alsólendva története� Sombotelski škofijski arhiv, Matija Slavič, Slovenska krajina� In: Klekliratok� Arhiv Železne županije) in arhivskimi podatki (Arhiv Železne županije, Državni arhiv v Budimpešti, Vojaški arhiv v Budimpešti)� Že sam naslov je anahronističen, saj je poimenovanje Pomurje – Muravidék nastalo po Trianonu (1920)� Od takrat obsega ta regija poleg Prekmurja še vzhodni del Slovenskih goric in Mursko polje – torej pokrajine na obeh straneh Mure� Avtor pa govori v svoji knjigi o pokrajini med Muro in Rabo, ki so jo Madžari pred trianonsko mirovno pogodbo imenovali Vendvidék, Tótság� Po l� 1920 pa je dobila slovensko ime Prekmurje� Avtor bi že na začetku knjige moral razčistiti pojme, ki jih velikokrat – žal nedosledno – uporablja: Medžimurje – Muraköz, Prekmurje – Murántúl, Pomurje – Muravidék, Slovenska krajina – Vendvidék� Prav tako nedosledno uporablja poimenovanje prebivalcev pokrajine: Vend, Szlovén, Vend (Szlovén), Szlovén (Vend)� Za »vendsko ljudstvo« (vend népek) imenuje celo vse * Kot uvod objavljamo kritiko Marije Kozar, ki je prva opozorila slovensko javnost na sporno knjigo in tako sprožila več mesecev trajajočo polemiko� Dodajamo dve poročili o knjigi izpod peresa madžarskih piscev� 6 Marija Kozar je kot etnologinja in porabska Slovenka prva opozorila na to sporno Zsigovo knjigo, kar je spodbudilo tudi Vilka Novaka kot etnologa in profesorja, da je napisal serijo odzivov v slovenskih medijih� Kritika Marije Kozar in kasnejši odzivi Vilka Novaka so v bistvu izkristalizirali vsebino Zsigove knjige� Glede na nerazume-vanje prostora med Muro in Rabo izven Pomurja so te nove opombe pri slovenskem delu besedila nujne za razumevanje jedrnega besedila� 37 zgodovina iz spomina_FIN.indd 37 24. 09. 2021 08:06:30 Slovence, ki so živeli v avstrijskem delu Avstro-Ogrske monarhije na Štajerskem, Kranjskem, v Gorici, Istri ter Železni in Zalski županiji� Z vsem tem samo zmede bralce na Madžarskem in v Porabju� To pa pospešuje asimilacijo Slovencev na Madžarskem� Avtor je izbiral med dokumenti, ki osvetljujejo dogodke z vidika interesov države Madžarske� Predstavlja tudi osebe, ki so imele pri določanju slovensko- -madžarske meje pomembno vlogo� S strani Slovenije Matija Slavič in Jože Klekl, s strani Madžarske pa Béla Obal in Sándor Mikola (vsi doma iz Pomurja)� Namen knjige naj bi bil objektivno ocenjevanje dogodkov� Namesto objektivnosti pa se čuti avtorjeva negotovost� Enkrat trdi, da Slovenci med Muro in Rabo niso imeli nobenih stikov z ostalimi Slovenci, da se njihov jezik, »čeprav ima veliko sorodnih elementov z okoliškimi Slovenci in Hrvati, bistveno razlikuje od njihovega«� Drugič pa prizna, da so prebivalci med Muro in Rabo slovanski narod, so v sorodstvu s Slovenci onstran Mure� Pravi, da so Madžari sicer simpa-tizirali s Slovenci med Muro in Rabo, so jih podpirali – toda treba je priznati, da so se Madžari trudili preprečiti tesnejše stike prebivalcev med Muro in Rabo z ostalimi Slovenci� Nasploh se čuti avtorjeva površnost� Problem, ki ga obravnava, je zelo zapleten in zahteva temeljitejše poznavanje, preučevanje tiskanih, ustnih in arhivskih virov� Knjiga v predgovoru nakazanega namena – objektivno razčistiti sporna vprašanja – ni dosegla� Iz nje odseva »trianonska nostalgija«� Avtor je izbiral med dokumenti »po svojem okusu«, kakor je to priznal tudi na predstavitvi knjige v Sombotelu� Zato knjigo priporočamo samo strokovnjakom, ki jo bodo znali kritično brati� V nobenem primeru pa je ne priporočamo – kot je navedeno v predgovoru – učiteljem, šolarjem in laičnim bralcem, ker bi jih ta knjiga samo zmedla� Porabje / Monošter, let� 7, št� 8 (24� 4� 1997), 2 38 zgodovina iz spomina_FIN.indd 38 24. 09. 2021 08:06:30 SENCA TRIANONA7 Gyula Pethő Z določenimi obdobji preteklosti naše domovine in županije smo se, deloma zaradi zgodovinskih sprememb, deloma iz politično-diplomatskih vzrokov, ali mo-goče samo zaradi previdnosti, v zadnjih desetletjih komaj kaj ukvarjali� Takšne teme so bile mirovna pogodba po prvi svetovni vojni, ki je bila polna ozemeljskih vprašanj, sestava prebivalstva, ki je živelo na odcepljenem ozemlju, raziskava usode tega prebivalstva in njegovih prizadevanj� Delo dr� Tiborja Zsige – Muravidéktö l Trianonig – govori o obdobju med letoma 1918 in 1922� Te teme še ni nihče obdelal� V nekaterih razpravah ali knjižnih poglavjih najdemo za to obdobje o Prekmurju, Medžimurju – o južnih predelih Železne in Zalske županije8 – zelo pomembne podatke, nimamo pa celovitega, nepristranskega povzetka� Večina prebivalstva soboškega okrožja zgodovinske Železne županije govori vendski – z današnjo definicijo, slovenski – jezik� Podo-ben je položaj v južnih predelih Zalske županije, kjer pa poleg Slovencev živijo tudi Hrvati� Knjiga na kratko predstavi zapletena in negotova razmerja po koncu prve svetovne vojne� Vojaški porazi in mednarodne politično-oblastvene okoliščine so napovedali razpad oziroma razbitje zgodovinske Madžarske� 28� oktobra 1918 se je Hrvaška izrekla za odcepitev od Madžarske� Nato je nastala država Srbov, Hrvatov in Slovencev� To je že dalo slutiti, poleg očitnih zahtev, tudi namen pridobiti druga območja, kjer so živeli tudi Slovani� Po sporazumu o premirju pri Padovi je novembra 1918 sledil podpis t� i� beograjskega vojaškega sporazuma, ki se je nana- šal tudi na Madžarsko� Sporazum je določil razmejitveno črto na jugu� V naši in Zalski županiji se je ujemala s predvojno madžarsko-hrvaško državno mejo� 7 Ta publicistična kritika naklonjeno povzema vsebino Zsigove knjige� Opozori na do-ločene spodrsljaje, vendar ne pokritizira očitne (glede na kasnejše odzive namerne) napake oz� nedoslednega imenovanja slovenskega dela prekmurskega prebivalstva kot Slovenci oz� Vendi� 8 V prvi izdaji je bilo pri madžarskih avtorjih za poimenovanje Zalske in Železne županije navedeno Županija Vas in Županija Zala, verjetno posledica prevajanja iz madžar- ščine, kar smo jezikovno poenotili� Vilko Novak dosledno uporablja Železna in Zalska županija, kar kaže tudi na njegovo poznavanje obeh jezikov� 39 zgodovina iz spomina_FIN.indd 39 24. 09. 2021 08:06:30 Nova južnoslovanska država si je prizadevala zavzeti Muravidék (Prekmurje) ter območje med Dravo in Muro, tj� Muraköz (Medžimurje),9 ki sta bila del Ma-džarske� Hrvaški in srbski oboroženi vojaki, ki so se vračali s front, so sestavljali svobodne čete, ki so vpadale v južne predele Zalske županije, kjer so vojaki ropali in ustrahovali prebivalstvo ter se v imenu ljudskega sodišča obnašali samovoljno� Madžarske oborožene sile so te enote, rekli so jim »zeleni kadri«, pregnale in ostro nastopale proti osebam, ki so motile red� Usmrtitve na podlagi postopkov naglih sodišč so, žal, znova izzvale k maščevanju južnoslovanske enote, ki so se priprav-ljale, da bodo zavzele območje� V nadaljevanju avtor zmerno obravnava vendsko-slovensko vprašanje� V razpravi ne želi zavzeti stališča, temveč samo seznanja z dokumenti in razpravami iz zadnjih dvesto let� Druga zadeva je, da, žal, povečini uporablja samo madžarske vire� Novembra in decembra leta 1918 je bil južni del Železne županije preplavljen z živahnimi letaki in besednimi bitkami� Brez Vendov/Slovencev,10 ki pravzaprav niso dali pobude za tovrstno dejavnost – ki pa je bila v njihovem imenu! –, so prišli agitatorji in politiki, ki so bili kolovodje za zasedbo področja in za njegovo pridružitev novi državi� 28� decembra 1918 so zasedli Soboto, ki pa so jo madžarske enote – z dokajšnjo pomočjo lokalnega madžarskega in slovenskega prebivalstva – 3� januarja 1919 znova zasedle� Viri dogodek navajajo kot soboško bitko� Knjiga podrobno obravnava tudi načrte za avtonomijo, ki bi Prekmurju in Medžimurju zagotavljala široke pravice, posreduje pregled razmerij v času Republike sovjetov, govori o t� i� Murski republiki, ki jo je ustvaril Vilmos Tkálecz� Ta področja so med letoma 1919–1920 v skladu s sporazumom o premirju pripadala Madžarski, čeprav je južno-slovanska država to ozemlje ponovno zasedla� Prestop razmejitvene črte so pojasnili z izjavo, da so to storili na »prošnjo« tamkaj živeče-ga prebivalstva, da bi ga zavarovali, vendar pa je bil njihov namen zgolj pridobiti ozemlje� To je čutiti tudi iz naslova poglavja V imenu Prekmurcev, toda brez njih� Da bi pridobil kar najobsežnejše ozemlje, je vladni komisar v Murski Soboti uporabil celo zelo očitno in grobo krinko� Od občinskih mož je zahteval podpis izjave v slovenskem jeziku, v kateri bi sami »prosili« za pridružitev svojih občin Jugoslaviji� Občinski možje – večina ni govorila slovensko – so najprej spontano, ko pa je bilo besedilo že prevedeno, pa že zavestno, odklonili podpis� 9 V prvi izdaji iz leta 2004 je tukaj zapisano Medimurje (odsotnost đ-ja oz� dž-ja)� Pojavlja pa se tudi Medmurje, kar smo ponekod posodobili v Medžimurje� 10 Tudi pri tem piscu je vidna neskrbnost poimenovanja Slovencev med Muro in Rabo, ki tudi naj ne bi bili za priključitev k Jugoslaviji, kot poudarja pisec� 40 zgodovina iz spomina_FIN.indd 40 24. 09. 2021 08:06:30 Po jugoslovanski zasedbi je bilo nekaj nasilnih akcij z madžarske strani, ki pa so bile samo podlaga za ponovno maščevanje� Nasilje, umori in aretacije so bili, žal, dnevni dogodki� Ob tem bi pripomnil, da o teh dogodkih avtor sporoča skoraj samo na podlagi madžarskih virov� Versko življenje odcepljenega vendsko-slovenskega prebivalstva se je oblikovalo svojevrstno� Zamenjava vendskih katekizmov s slovenskimi je izzvala veliko ogorčenje prebivalstva in val nasprotovanj je prišel celo do beograjskega parlamenta� Po trianonski mirovni pogodbi je madžarska stran večkrat prosila za dovolje-nje, da izpelje plebiscit na spornem območju� Do tega ni prišlo� Natančna določitev mej je postala naloga razmejitvene komisije, ki je nastala pri svetu veleposlanikov� Posebni dogodki in manifestacije, na katerih se je izražala podpora Madžarski, so spremljali pot komisije� Prebivalci, in to ne samo Madžari, so enoglasno izrazili željo, da pripadejo Madžarski� Pisec da čutiti, da so bili, čeprav brez privolitve v plebiscit, spontani shodi in manifestacije skoraj enakovredne plebiscitu� Učinek »shodov ob meji« je bil, da so omejili pretirane jugoslovanske ozemeljske zahteve (npr� Szentgotthárd/Monošter, območje Őriszentpéter itn�)� Iz Prekmurja in Medžimurja je tudi sicer 29 občin s čisto madžarskim oziroma z večinskim madžarskim prebivalstvom prišlo pod jugoslovansko oblast� Knjiga se izogiba vsakršnemu čustvenemu izražanju in strogo na podlagi dejstev predstavi usodno obdobje na omenjenih geografskih območjih med letoma 1918 in 1922� Avtor je uporabil in pregledal zelo bogato gradivo in vire� Nekateri med njimi so kurioza, vsekakor pa bi lahko večkrat uporabil tudi slovenske in hrvaške vire (to sem pri nekaterih konkretnih primerih tudi že omenil)� Škoda, da slog knjige ni enoten� Pisanje je ponekod prenagljeno, pretirano in prezapleteno� Veliko je tudi ponavljanj (npr� na straneh 34–35, 42–42, 47, 125–129)� V besedilu je tudi nekaj nejasnih povedi� Njegove ugotovitve včasih sicer učinkujejo kot novost, hkrati pa so tudi presenetljive� Na strani 56 piše, da je bitka pri Murski Soboti preprečila nastanek t� i� slovanskega koridorja� Že mogoče� Zemljevid na straneh 36–37 (Tótsági járás…) ni dober! Iz kopije manjka ravno naslovno področje, zemljevid pa niti ni iz leta 1836, temveč iz leta 1835� V besedilu so napačno zapisani imena in datumi, kar je gotovo posledica nepozornosti, kljub temu pa gre za napake� Npr� na strani 22 Badoglio in ne Badogio; na strani 61 Berinkey in ne Berenkey (celo večkrat); na strani 65 ni Ferenc Lehár, temveč Antal Lehár� Napačno zapisana imena so navedena tudi v imenskem kazalu! Na strani 73 Clémanceau ni bil francoski predsednik … itn� To so samo pripombe, saj to ni priložnost za podrobno analizo� Knjigi bi koristilo, če bi po opombah imel bralec na razpolago tudi seznam literature� 41 zgodovina iz spomina_FIN.indd 41 24. 09. 2021 08:06:30 Če povzamem, kljub navedenim (poudarjenim) težavam je knjiga spoštovanja vredno, zmerno delo, ki je nepogrešljivo tako za prebivalstvo, ki na tem obmo- čju živi, kot za raziskovalce� Izbor teme je spodbudno, pogumno dejanje� Priloge, razen omenjenega zemljevida, zelo dobro prispevajo k razumevanju povedanega� Posebej koristni so predstavitev dokumentov in povzetki v slovenskem, hrvaškem, nemškem in angleškem jeziku� Priročno je tudi obsežno imensko in geografsko kazalo (čeprav ni povsem brez napak), ki je hkrati tudi stvarno� Smiselne ugotovitve predgovora, ki ga je napisal László Göncz, še dodatno potrjujejo, da je bil izid knjige pomemben zaradi sodelovanja med manjšinskim madžarskim prebivalstvom in matičnim narodom� Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, št� 2, Szombathely 1997 42 zgodovina iz spomina_FIN.indd 42 24. 09. 2021 08:06:30 ZSIGA TIBOR: MURAVIDÉKTÕL TRIANONIG Zavod za kulturo madžarske narodnosti, Lendava, 1996, 210 str. Péter Kalocsai Dr� Tibor Zsiga v knjigi obravnava nastanek madžarsko-slovenske meje in dogodke ob odcepitvi dela Železne in Zalske županije (Muravidék – Prekmurje) po 1� svetovni vojni� Trianonska mirovna pogodba in odcepitev sta še danes temi, ki v državah naslednicah in sosednjih državah izzivata močan odmev na podlagi domnevne in resnične prizadetosti na obeh straneh meje� Knjiga Tiborja Zsige, ki temelji na dejstvih, je brez predsodkov in nima namena razvneti čustev, pa je kljub temu razburkala čustva v Sloveniji� Avtor začne svojo pripoved o odcepitvi Prekmurja, o mednarodnem in ma-džarskem ozadju ob koncu 1� svetovne vojne, o porazu centralnih sil z razpadom avstro-ogrske monarhije� Nova južnoslovanska država, ki se je deloma izoblikovala na ruševinah monarhije, si je prizadevala pridobiti ozemlje z večinoma južnoslovanskim prebivalstvom v Železni in Zalski županiji� Delo podrobno obravnava hrvaško in slovensko zasedbo tega ozemlja, ki pa ni imela trajnega uspeha: so-boško bitko 3� januarja 1919, s katero so Madžari znova zasedli področje; načrte za avtonomijo; zgodovino tega področja do trianonske mirovne pogodbe in po njej do leta 1922 ter večkratna neuspešna prizadevanja Madžarov, da bi o usodi Prekmurja odločili na referendumu� Z odcepitvijo Prekmurja je južnoslovanska država dobila 29 madžarskih občin oz� občin z večinskim madžarskim prebivalstvom� Tibor Zsiga je s svojo raziskavo opravil pionirsko delo, saj nastanka madžarsko-slovenske meje po prvi svetovni vojni, zgodb o odcepitvi obravnavanih ob-močij, do zdaj še ni nihče obdelal� Avtor se povečini opira na madžarske vire (dokumenti iz arhiva, tisk, spomini)� Zaradi značaja teme bi moral uporabiti več tujih (slovenskih, hrvaških, srbskih, francoskih) arhivskih virov� Iz knjige ni razvidno, ali je bila ovira nedostopnost, uničenost virov, ali so bile ovire za raziskovanje v tujih arhivih jezikovne ali finančne narave� Uporaba več tujih virov in njihova primerjava z domačimi bi vsekakor prispevala k temeljitejšim rezultatom� Avtor se v knjigi dosledno sklicuje na uporabljene vire� Pri bibliografskem opisu knjig sem našel nekaj nedoslednosti: urednik je včasih naveden (npr� Ki a jövőnek vet magot – Kdor poseje seme za prihodnost, glavni urednik János Rácz), 43 zgodovina iz spomina_FIN.indd 43 24. 09. 2021 08:06:30 v večini primerov (npr� Vasvármegye – Železna županija, Magyar Történelmi kronológia – Madžarska zgodovinska kronologija itn�) pa ne� Pri sklicevanju na članke iz dnevnega časopisja se mi zdi potrebno navesti tudi naslov ter avtorja članka, če je podpisan� To pri tem delu manjka (npr� opomba 17 in 170 itn�)� Tudi pri sklicevanju na pravne predpise in zakone ni sprejemlji-vo, da vir ni naveden (npr� opomba 114)� Struktura in koncept monografije sta dobra in logična� Fotografije, zemljevidi in kopije dokumentov popestrijo in olajšajo obdelavo teme� Žal pa je nekaj napak, ki zmanjšujejo vrednost knjige� Pri zemljevidih npr� manjka na strani 37 ravno zemljevid Tótsága (»Tótsági járás«)� Podatki o izdaji tega zemljevida na straneh 36 in 37 so si nasprotujoči: 1836 (pravilen datum) oziroma 1835� Bolj posrečeno bi bilo urediti imensko kazalo, ki je hkrati tudi stvarno, tako da bi bila osebna in zemljepisna imena navedena ločeno� Kazalo zemljepisnih imen je nedosledno� Informacije v zvezi z Ljubljano lahko najdemo pod tem imenom in pod imenom Laibach (smotrno bi bilo pri Laibach označiti: glej Ljubljana)� V primeru Maribora (Marburg) in Muraszombat (Murska Sobota) pa so strani navedene na enem mestu� Verjetno je zaradi pre-majhne pozornosti prišlo do nekaterih napačnih zapisov, npr� Badogio, pravilno Badoglio, v Berenkey-kormány (Berinkey), Pap-Vámbéri Elemérné (Papp-Váry Elemérné)� Takšne napake bi lahko preprečili s skrbnim jezikovnim pregledom� Na koncu knjige so povzetki v slovenskem, hrvaškem, nemškem in angleškem jeziku� Platnice knjige je estetsko in duhovito opremil László Meszelics� Vasi Szemle, št�5, Szombathely 1997 44 zgodovina iz spomina_FIN.indd 44 24. 09. 2021 08:06:30 ODMEVI NA KNJIGO zgodovina iz spomina_FIN.indd 45 24. 09. 2021 08:06:30 zgodovina iz spomina_FIN.indd 46 24. 09. 2021 08:06:30 OBTOŽUJEM! NAPAD NA SLOVENSTVO PREKMURJA! * Vilko Novak Obtožujem pred slovensko javnostjo in oblastjo, politično ter sodno, Zavod za kulturo madžarske narodnosti v Lendavi (za izdajo knjige odgovoren László Göncz, tiskano v Pécsu) zaradi izdaje in širjenja knjige: Tibor Zsiga, Muravidéktől Trianonig, Lendava 1996, 209 str�, tisk podprlo madžarsko Ministrstvo za kulturo in prosveto� – Naj nekdo zakriči! – je nekoč zapisal pokojni profesor, filozof Janez Janžekovič� In to velja tudi danes posebej za to knjižuro,11 ki lažnivo pod znanstvenim videzom piše neresnico o »dogodkih in dokumentih v zvezi z nastankom slovensko-madžarske državne meje« – tako, da »pospešuje asimilacijo Slovencev na Madžarskem«, kot oboje piše porabska Slovenka, etnologinja Marija Kozar v časopisu Slovencev na Madžarskem – Porabje, Monošter 24� aprila 1997, štev� 8� po predstavitvi imenovane knjige »V začetku aprila v Sombotelu«, kot sama pravi v članku� Moja nekdanja diplomantka na ljubljanski filozofski fakulteti, zaslužna raziskovalka življenja in kulture v Porabju v več knjigah, kustosinja muzeja Savaria v Sombotelu v Železni županiji zelo mirno in stvarno poroča o tej knjigi ter končuje svoje poročilo: »Zaradi tega knjigo priporočamo samo strokovnjakom, (podčrtala M� K�), ki bodo znali kritično brati� V nobenem primeru pa je ne priporočamo – kot je to navedeno v predgovoru – učiteljem, šolarjem in laičnim bralcem, ker bi jih ta knjiga samo zmedla�« Zadnji stavek pa podpisani trikrat podčrtujem in ga spreminjam ter dopolnjujem z ostro zahtevo, da je treba knjigo umakniti iz prodaje in knjižnic ter uvesti pravni postopek proti izdajatelju ter njegovemu zastopniku! Vodstvo madžarske narodnosti in skupnosti v Prekmurju – obenem * Prispevek je prvi ogorčen odziv Vilka Novaka na knjigo� Kot odličen poznavalec zgodovine in kulture svoje širše in ožje domovine, tisti, ki je svoje življenje posvetil svojemu Prekmurju, ki je sam živel usodo naroda, je bil tako prizadet, da je svoje ogorčenje moral izliti iz svoje duše – takoj, ko je še žgalo, brez odlašanja� In zgodilo se je: vsi užaljeni odzivi na kritiko se nanašajo prav na ostre besede, zapisane v tem protestu, med njimi pa ni vsebinskih argumentov� 11 Tukaj Novak uporabi nespoštljive besede� Kasneje bistveno več argumentira� 47 zgodovina iz spomina_FIN.indd 47 24. 09. 2021 08:06:30 s poslanko Marijo Pozsonec – pa pozivamo, da pojasni in skuša opravičiti – ker zares opravičiti se ne da! – izdajo te knjige v založbi Zavoda … z denarjem tudi iz slovenske državne blagajne! Še huje, da je tudi madžarska vlada podprla izdajo te docela iredentistične knjige, ki dokazuje »nepravično, nasilno pridružitev slovenskega Prekmurja Sloveniji in njega odcepitev od Madžarske«! Nerad moram v svojem 89� letu opravičevati pred nekaterimi nepoznavalci svojo pravico do javne, najostrejše obtožbe: danes upokojeni redni, zadnja leta tudi zaslužni profesor Filozofske fakultete univerze v Ljubljani sem več pisal od leta 1930 o Madžarih kot vsi Slovenci skupaj; prevajal knjige iz madžarščine in že leta 1940 dobil od madžarskega Centra PEN odlikovanje za prevod prve madžarske kakovostne knjige v slovenščino: Madácheve Tragedije človeka, ki je bila pri nas petdeset let nedostopna v NUK� V zadnjih letih sem dobil od madžarskega ministrstva za kulturo odlikovanje Pro cultura hungarica; sem častni član Ma-džarskega etnološkega društva v okrilju Madžarske akademije znanosti itn�12 Pisal sem z največjim priznanjem o madžarski kulturi in posebej literaturi in že kot študent 1932 ocenil Mikolovo brošuro, ki jo uporablja avtor knjige Zsiga kot svoj vir kot lažnivo, neznanstveno propagando proti slovenstvu in osvoboditvi Prekmurja� Matije Slaviča razpravo Prekmurske meje v diplomaciji, ki jo Zsiga tudi navaja, toda skriva avtorja in vir, sem izdal v samozaložbi 1935 kot profesorski pripravnik v Mariboru v zborniku Slovenska krajina, zaradi česar so me madžarske zasedbene oblasti 1941 takoj po prihodu13 klicale na odgovor, češ da sem pisal proti Ma-džarski� Predhodnik dr� Zsige, soboški profesor Béla Bálint, si je med madžarsko zasedbo dal prevajati od dijakov moje spise in jih prirejene objavljal v madžarskih publikacijah kot lastno odkrivanje Prekmurja v korist madžarske zasedbe� Ker sem sam leta 1942 v budimpeškem katoliškem časopisu Élet objavil kratek članek o slovenskem značaju Prekmurja – edini javni nastop proti okupatorju v legalnem tisku! – so me madžarski mogočniki v Soboti obsodili na taborišče, česar me je rešil rajni kančevski župnik Franc Faflik, ki ni bil Slovenec� Premestili so me v Sento v Vojvodini, kjer sem bil pod stalnim policijskim nadzorom� V času, ko se najvišji predstavniki obeh držav ponovno pogovarjajo, kako je vse v najlepšem redu glede naših manjšin itn�, pa lendavska madžarska skupnost izda knjigo, ki leta 1996 trdi, da prekmurski Slovenci do osvoboditve leta 1919 (ne 1918, kot marsikdo piše!) niso imeli nobenih stikov z ostalimi Slovenci, 12 Novak izpostavi svojo povezanost z madžarsko kulturo, znanstvenimi ustanovami in s tem svoj pozitivni odnos do madžarskega jezika in kulture, kar razloži njegovo veliko osebno prizadetost� 13 Prihod v Prekmurje pomeni madžarsko okupacijo Prekmurja v času 2� svetovne vojne� 48 zgodovina iz spomina_FIN.indd 48 24. 09. 2021 08:06:30 tedaj živečimi v Avstriji� Kratko sem že 1935 povzel v imenovanem svojem zborniku Kulturne stike do osvobojenja (str� 40–45) od prekmurskih protestantskih pisateljev Mihaela Severja 1747 in Števana Küzmiča 1771, ki sta zajemala besede iz Dalmatina in poudarjala sorodnost s »Kranjci« in »dolnjimi Štajerci« – danes vemo, da so za Martjansko pesmarico konec 16� in v začetku 17� stoletja priredili Dalmatinove in Trubarjeve pesmi v prekmurščino! Od 18� stoletja vemo za koroškega pisatelja Ožbalta Gutsmana in štajerskega Ivana Žigo Popoviča, da sta brala Küzmiča; Kopitar je leta 1808–1809 v naslovu svoje slovnice označil Slovence na zahodnem Ogrskem kot del slovenskega naroda; stike so imeli Vraz, Čop, Kozler, Raič, Trstenjak in mnogi drugi; pisali o ogrskih Slovencih, jezikoslovec Škrabec jih je imenoval kar pomurski Slovenci itn� Kako so prihajale mohorske knjige iz Celovca v tisočih primerkov v 19� in 20� stoletju med prekmurske Slovence, o tem je bilo že večkrat pisano, tudi v Slavičevem spisu, ki ga Zsiga navaja in pomen tega podcenjuje – toda on ne zna slovenski in ni sam vsega tega prebral, zato nima pravice o teh stvareh pisati, ker jih napačno prikazuje »po lastnem okusu«, kakor je docela nestrokovno izjavil na predstavitvi knjige v Sombotelu (M� Kozar)� Še huje! Zsiga trdi, da se jezik prekmurskih Slovencev bistveno razlikuje od jezika (slovenščine) ostalih Slovencev in da so le v »sorodstvu s Slovenci onstran Mure« – torej ne en in isti narod! To pa je očiten napad na slovensko narodno in državno integriteto, celovitost, kakršno so si privoščili pred 70 leti odpadnik14 S� Mikola in njegovi nasledniki med zasedbo 1941–1945, ko so v soboškem trobilu na celi prvi strani in čez napadli moj članek v korist slovenstva v budimpeški reviji� Na vse te »znanstvene« trditve je že odgovoril M� Slavič leta 1935 v mojem zborniku� In to je plačala slovenska vlada z denarjem slovenskih državljanov, to so izdali v Lendavi, Republiki Sloveniji 1996! Zato pričakujem interpelacijo o tej knjigi v Državnem zboru Republike Slovenije, pričakujem odločen nastop Inštituta za narodnostna vprašanja v Ljubljani in Univerze v Ljubljani in Mariboru, nastop in odločanje občinskega sveta v Lendavi in drugih občin v Prekmurju, da enkrat za vselej preprečijo take napade na slovenstvo Prekmurja, na resnično preteklost našega naroda, tak škodljiv pojav, ki pospešuje raznarodovanje Slovencev v Republiki Madžarski! Moral bi napisati knjigo ali dolgo razpravo, da bi vsaj v glavnem zavrnil in popravil napake, ki jih je zagrešil pisun te docela neznanstvene knjige! Odrekam vam kakovost doktorata zgodovine, g� Zsiga, jaz, ki sem doktoriral »z najvišjo 14 To zelo ostro besedo uporabi za avtorja in promotorja vendske teorije, prekmurskega rojaka Aleksandra Mikolo� 49 zgodovina iz spomina_FIN.indd 49 24. 09. 2021 08:06:30 pohvalo« (uradno: summa cum laude) na univerzi Pétra Pázmánya v Budimpešti pod predsedstvom tedaj najboljšega madžarskega zgodovinarja, Gyule Szekfüja! Moram to navesti, ker ga hvali v predgovoru Göncz, kako objektivno piše itd� Vi pa morate najprej v slovensko ljudsko šolo, da se naučite jezika, v katerem boste našli literaturo, ki jo zdaj prezirate� Kot Slavičevo »najpomembnejše delo o tej tva-rini« navajate »Hatalomváltás Mariborban« (Sprememba oblasti v Mariboru), ne poveste pa, kje in kdaj je bilo to delo objavljeno� Niti Slovenski biografski leksikon niti sam, ki sem njega in njegovo delo dobro poznal, ne poznamo takega dela� Vaš predhodnik Bálint si je vsaj dal prevesti od mojih dijakov zares glavna spisa o tej stvari, ki sem ju pa izdal jaz, podpisani, in ju tudi Slovenski biografski leksikon ne pozna: Narodnost in osvoboditev Prekmurcev v zborniku Slovenska krajina, uredil Vilko Novak, Beltinci 1925, samozaložba (!), str� 46 do 82 ter: Prekmurske meje v diplomaciji, v istem zborniku str� 83 do 107 – prosim, seštejte, koliko strani je tam in – primerjajte, kaj pišete vi, Zsiga úr15, o bojnih dogodkih v decembru 1918 in pozneje s tistim, kar piše dr� M� Slavič v mojem zborniku, od koder Vam je nekdo prevedel njegovo besedilo, ki ga vi skrito navajate le v opombah 14, 35, 37, 43, in še … pod »Arhiv županije Vas Szombathely Kleklov spis (tako v izvirniku, brez ločil), članek Matije Slaviča – brez naslova! – Slovenska Krajna (tako! namesto krajina) 4� p� (kaj pomeni to?! prevod)…« Gospod, nimate pojma o citiranju v znanstvenih spisih, tako pomanjkljivo se ne navaja, cvek! Navajate tudi V� Šiftarja članek, ki naj bi bil izšel v: »Časopis za zgodovino in narodopisje 1/1989 … 37–38 p�« – kaj pomeni tu številka 1?! Kje je letnik?! In kraj izhajanja časopisa?!16 Dovolj o tem s takim znanstvenikom, ki laže, da so se prekmurski Slovenci sami sebe imenovali vend (str� 36), ki stalno meša Prekmurje z Medmurjem, o katerem govori del knjige (zamenjuje zlasti Medmurje s Prekmurjem leta 1919); ki ne ve besede o prekmurskem evangeličanskem slovstvu od 1715 in ki trdi brez dokazov, da so Prekmurje zasedli (po nalogu Najvišjega sveta pariške mirovne konference, gospod!) in potem pridružili Sloveniji proti volji prebivalstva – katerega?! Ki ni prebral pri Slaviču, da so proti mednarodni obmejni komisiji demonstrirali od luteranskih duhovnikov nahujskani v nekaterih vaseh (str� 98) itd� »Vendi« so mu vsi prebivalci Slovenije (enkrat str� 36) itd� Vsi, ki so delali za osvoboditev Prekmurja pred 1919, so mu sovražniki madžarstva – knjiga je taka, kot bi bila 15 Zsiga úr, v slovenščini to pomeni gospod Zsiga oz� vzvišeni Zsiga, kar Novak misli ironično v smislu Zsigove vzvišenosti do slovenskega jezika� V tem smislu tudi v nadaljevanju uporabi osebni zaimek Vam, zapisan z veliko� 16 Na nedosledno citiranje so opozorili tudi madžarski recenzenti (Kalocsai, Pethő), v člankih, objavljenih na začetku te knjige, ki pa so Zsigovo knjigo na splošno pozitivno vrednotili� 50 zgodovina iz spomina_FIN.indd 50 24. 09. 2021 08:06:30 napisana med madžarsko zasedbo 1941–1945! Kar primerjajte jo17 s tedanjimi spisi in z glavnim njenim idejnim virom Mikolovo brošuro iz 1928 (tega avtor ne ve!), ki blati vse slovensko� Obtožujem ponovno in pozivam, da uradno sestavimo vse krivične obsodbe vredne trditve v knjigi! Ljubljana, 3� 5� 1997� Vestnik, Murska Sobota, let� 49, št� 20, (15� 5� 1997), 3 Besedilo je bilo objavljeno tudi v: Porabje, Monošter, let� 7 (22� 5� 1997)� Družina, let� 46�, št� 21 (25� 5� 1997)� Delo, let� 39, št� 122 (29� 5� 1997), 16� (Književni listi)� 17 Zsigovo knjigo� 51 zgodovina iz spomina_FIN.indd 51 24. 09. 2021 08:06:30 OD PREKMURJA DO TRIANONA* Vilko Novak Sam izgubi svobodo, kdor jo drugim jemlje! Anton Aškerc, Pred Petőfijevim spomenikom.18 (Muravidéktől Trianonig)� Madžarski narodnostni kulturni zavod Lendava� Za izdajo odgovoren: Göncz László� 1996, 210 strani� Izdano ob 1100� obletnici ma-džarskega zavzetja domovine� Z gmotno podporo Madžarskega ministrstva za kulturo in pouk� Tiskano v Pécsu� Prvi samostalnik v naslovu bi dobesedno morali prevesti: Murska krajina, kar je pa dvoumno in v resnici pomeni današnje Prekmurje� Nikakor pa ne: Pomurje, kakor predlaga izdajatelj L� Göncz v soboškem Vestniku 22� v� 1997, str� 3 v odgovoru na moj »Obtožujem!« – saj nam Pomurje pomeni šele v zadnjih desetletjih s Prekmurjem tudi del Prlekije (Slovenskih goric), ki ni predmet te knjige� Drugo ime v naslovu, Slovencem manj znani Trianon pri Parizu, je izrisan na ovitku sicer novatorsko, toda komaj čitljivo v kačasto zaviti obliki čez vso stran, spominjajoč tudi na označitev državne mejé na zemljevidih� Zame simbolično kot na zavit, zvit način podana vsebina knjige, ki je označena na zadnji tiskani strani knjige v treh jezikih kot: » … Avtor … prikazuje na osnovi verodostojnih dokumentov pripravljenost večine prebivalcev (Prekmurja po sklenitvi premirja 1918, iz prejšnjega stavka, V� N�) bojevati se po določitvi novih meja za pravico do samoodločbe, pa čeprav z orožjem« (str� 209)�19 Vsebino te povedi bo razjasnilo nadaljnje razpravljanje o vsebini knjige� * Za knjigo smo prevedli le osem nadaljevanj iz Vestnika, ker je vsebina člankov, objavljenih v Zgodovinskem časopisu in v Stopinjah, skrajšana oblika teh izpod peresa istega avtorja� 18 Novak z izbranim citatom vzpostavi pozitiven odnos med slovensko in madžarsko kulturo, saj je Petőfi simbol madžarskega narodnega preporoda, v bistvu madžarski Prešeren� 19 Te zelo sporne povedi, vidne na zadnji strani knjige, Novak v prvem časopisnem odzivu ni omenil� 52 zgodovina iz spomina_FIN.indd 52 24. 09. 2021 08:06:30 Zastopnik izdajatelja govori v Predgovoru o vprašljivosti pravičnega »mirovnega diktata«, ki je po prvi svetovni vojni odvzel »zgodovinski« Madžarski obse- žna ozemlja , naseljena povečini z nemadžarskim prebivalstvom� S to »dokazljivo nepravično« določitvijo mejá se prizadete manjšine menda niso smele ukvarjati do zadnjega časa, ko se loteva tega tudi to delo s strokovnim zgodovinskim vred-notenjem »z izredno natančnostjo«, objektivno, zato priporoča delo ne le zgodovinarjem, marveč tudi pedagogom, dijakom in laičnim poznavalcem� Delo služi le »dejstvu resnice, nepristranosti« in »ne nasprotuje nikomur«� Toda ne moremo soglašati z zadnjo trditvijo, češ da »smo dolžni zahvalo (pisatelju) v imenu prekmurskega madžarskega in nemadžarskega prebivalstva« – kvečjemu v našem imenu zato, da se je odkrilo neko prizadevanje na tej in oni strani meje, ki ga bo treba pazljivo zasledovati,20 ker se pojavljajo na Madžarskem spisi z geslom: Vse nazaj, kar nam je odvzel krivični Trianon� In zato, da smo spoznali površnost, nestrokovnost nekaterih »znanstvenikov«, ki skrbijo za »napredek« zgodovinske znanosti� Zakaj ta in taka knjiga prav danes? Na slovenski strani je nadrobno opisal dogodke od 1918 do 1924, ko je razmejitvena komisija podpisala razmejitveni akt o meji med Jugoslavijo in Madžarsko, dr� Matija Slavič na podlagi lastnega sodelovanja na pariški mirovni konferenci kot izvedenec za Prekmurje v jugoslovanski delegaciji, na podlagi uradnih aktov, pričevanja očividcev in tedanjih časnikov predvsem v dveh razpravah: Narodnost in osvoboditev Prekmurcev v zborniku Slovenska Krajina (uredil Vilko Novak, Beltinci 1935, 46–82) in Prekmurske meje v diplomaciji, prav tam, 83–107� Že prej pa je isti avtor pisal o Prekmurju v Mladiki 1924 (ur� F� S� Finžgar), predvsem pa obširneje v celotnem mariborskem političnoupravnem območju, ki se je tedaj imenovalo s srbskim izrazom: oblast, v spisu: Prevrat v mariborski oblasti v jubilejnem zborniku »Slovenci v desetletju 1918–1928« (Leonova družba v Ljubljani, 1928, 215–269)� Naslov tega spisa so avtorju obravnavane madžarske knjige slabo prevedli kot: Hatalomváltás Mariborban (Sprememba oblasti v Mariboru, Zsiga 41) in imenuje v opombi o M� Slaviču ta spis: »Najpomembnejše njegovo delo o tem predmetu« – pa ga kljub temu nikjer ne navaja, ker ga pač ni videl; ne navaja pa naslovov prej navedenih njegovih razprav, ker jih pozna iz druge roke, iz slabega madžarskega prevoda gimnazijcev v Soboti med madžarsko zasedbo� Ne pozna Slavičevega življenja in dela: da je bil profesor teološke fakultete in rektor Univerze v Ljubljani ter ne »raziskovalec Biblije«, kot piše v opombi, marveč prevajalec skoro celotne Stare zaveze iz hebrejščine� 20 Opozarjamo na ton pisanja: Novak govori o previdnosti, nikogar ni vnaprej obsojal� 53 zgodovina iz spomina_FIN.indd 53 24. 09. 2021 08:06:30 Zsiga kot zgodovinar takole prvič v opombi 14 na str� 175 dokumentira svojo predstavitev M� Slaviča: »Arhiv Železne županije (v nadaljnjem: Vam� L�) Szombathely Kleklovi spisi (ali: o Kleklu), članek (ni članek, marveč razprava – katera?) Matije Slaviča Slovenska Krajna 4� p� (prevod) (v nadaljevanju: Slavičev članek)«� Tako brez potrebnih ločil� P = pagina = stran prevoda in brez navedbe, kdaj navaja iz prve navedene in kdaj iz druge razprave� Zsigovi informatorji tudi ne vedo, da je M� Slavič napisal prvo knjigo o Prekmurju: Prekmurj e� Ljubljana 1921, 111 str� – Vsi ti naslovi, kakor tudi naslovi francoskih, angleških in madžarskih spisov do 1935 o Prekmurju in delu mirovne konference (Cree, Chervin itn�) so navedeni v moji Bibliografiji o Slovenski krajini v navedenem zborniku 1935, 116–133� Slavič navaja tudi iz člankov Jožeta Godine o dogodkih 1918–1919, na voljo pa nam je tudi pričevanje Ivana Jeriča v rokopisu: Moji spomini (283 str�), ki je pred tiskom�21 Madžarska stran ima o dogodkih v zvezi z »odcepitvijo« in osvobajanjem Prekmurja poleg splošnih madžarskih del o mirovni konferenci, ki jih navaja T� Zsiga, predvsem docela nekritično, tendenčno in iredentistično brošuro Sándorja Mikole: A vendség múltja és jelene, Budapest (1928), str� 46, ki sem jo ocenil v Časopisu za zgodovino in narodopisje, 27, Maribor 1932, 57� – Naš rojak iz Gornjih Petróvec (r� 1871, u� v Véliki Kaniži 1945, gl� Slovenski biografski leksikon II, str� 123), profesor matematike in fizike in pozneje ravnatelj na Evangeličanski gimnaziji v Budimpešti, je izdajal v prekmurščini in nekoliko tudi v madžarščini iredentistični mesečnik »za slovenski národ« (!) od 1920–1922� Svojo brošuro mi je daroval 1� dec� 1938� v svojem stanovanju v Budimpešti s posvetilom: » … z resničnim pri-jateljstvom Mikola«� Ko sem mu razložil razmerje prekmurščine do slovenskega jezika, ki ima nad štirideset narečij in do slovenskega knjižnega jezika, je to z ra-zumevanjem sprejel – on, ki je v brošuri in člankih trdil, da je prekmurščina »celo sorodna slovenščini«, o katere glasovnem bogastvu v narečjih ni imel pojma�22 Ob prihodu me je po predstavitvi burno pozdravil: »Oni so tiste knige vödáli?« – oni-kal me je po spoštljivi prekmurski navadi� Mislil je na moj zbornik s Slavičevimi razpravami, ki jih je dobro poznal in v katerih je zelo negativno ocenjen� Med zasedbo 1941 sva se po madžarski navadi kot kolega tikala� Kmalu so ga docela odrinili od odločanja o prekmurskih stvareh, saj jim je celo predlagal, da naj na za- četku poučujemo na soboški gimnaziji v knjižni slovenščini, češ da si drugačnega 21 Jeričevi Moji spomini so bili potem izdani tri leta kasneje leta 2000� 22 Kljub temu, da je Novak do vendske teorije zelo kritičen, izpostavi svoje poznanstvo z glavnim promotorjem te teorije Sándorjem Mikolo� 54 zgodovina iz spomina_FIN.indd 54 24. 09. 2021 08:06:31 pouka ne more zamišljati� Pod njegovim predsedstvom so maturanti v juniju 1941 odgovarjali v knjižni slovenščini�23 Avtor tu obravnavane knjige nekritično prevzema vse Mikolove trditve, ob- širneje pa govori o njegovih prizadevanjih v zvezi z mirovno konferenco na str� 102 sl�Madžarska stran pa ima tudi bolj objektivno delo o Prekmurju v letih 1918– 1919, ki ga T� Zsiga sicer navaja, toda ne sledi njegovemu prizadevanju za stvar-nostjo: László Kővágó: A magarországi délszlávok 1918–1919-ben ( Madžarski Južni Slovani v letih 1918–1919), Budapest 1964, ki sem ga ocenil v Naših razgledih� Najhujša napaka v njegovi knjigi je trditev, da so gajico uvedli v tednik Novine boljševiki leta 1919, v resnici J� Klekl 1913 v vse katoliške publikacije, medtem ko so jo v posameznih knjigah pisali že I� Agustič 1876 v Prirodopisu in v svojem listu Prijátel, Klekl v molitveniku 1910 itn� Kővágó je dokončal srbsko ljudsko šolo in učiteljišče, zato je mogel uporabljati slovenske spise, in ker je živel (do odhoda na Madžarsko ob kominformu) v Jugoslaviji, je trezneje gledal na vsa ta vprašanja� Z omenjenim delom je doktoriral v Budimpešti� Zakaj je bila sedaj potrebna nova knjiga o odcepitvi Prekmurja in pridružitvi novi državi Srbov, Hrvatov in Slovencev? Založniški odbor Zavoda za kulturo madžarske narodnosti v Lendavi je ob naših prvih kritikah izjavil: »Knjigo lahko razumejo (kot negativno, V� N�) tako le tisti, ki zaradi kakršnegakoli razloga ne morejo sprejeti zgodovinskega dejstva in so si zadali za cilj ustvarjanje konflik-tnega vzdušja« (v KL, v Porabju 19� VI� 1997, v Družini)� Kdo naj bi želel ustvariti »konfliktno vzdušje«? Podpisani zagotovo ne� Knjiga pa ne govori le »o oblikovanju trianonske slovensko-madžarske črte«, marveč sem jasno povedal že v prvem poročilu o njej, kaj trdi avtor Zsiga o jeziku Prekmurja: » … čeprav kaže mnogo sorodnosti z jezikom sosednjih Slovencev, Hrvatov, vendar se v bistvenih vprašanjih razlikuje od njega«; da so »s Slovenci onstran Mure v sorodstvu« – torej ne isti narod; da prekmurski Slovenci do 1919 niso imeli skoro nikakih stikov s Slovenci onstran Mure; da so se prekmurski Slovenci sami imenovali »Vend«; da je v napačno prikazanem slovstvenem delu v Prekmurju v celoti izpuščeno delo evangeličanov; da so Jugoslovani zasedli 1919 Prekmurje proti volji prebivalstva itn� O vsem tem bomo v naslednjem nadrobno govorili� V zadnji povedi pa založniški 23 Velika matura je bila na soboški gimnaziji izvedena šele leta 1939, popolno gimnazijo v slovenskem jeziku pa je Murska Sobota dobila šele v šolskem letu 1940/41, zato je ta Mikolov predlog v bistvu logičen� (Več o srednješolskem izobraževanju v teh letih v: Franc Kuzmič, Zgodovinski oris razvoja srednje ekonomske in družboslovne šole v Murski Soboti, v: ČZN, 63= 28 (1992), št� 1, str� 26�) 55 zgodovina iz spomina_FIN.indd 55 24. 09. 2021 08:06:31 odbor želi, da bi »Nesporazumi takšnega značaja morali biti predmet razprav zgodovinarjev in jih ne bi smeli uporabljati za zavajanje javnosti«� Avtor in zastopnik lendavskega zavoda sta knjigo predstavila v začetku aprila v Sombotelu, javno – torej imamo vso pravico, kot pri vsaki drugi knjigi, govoriti o njej v javnosti� Knjigo širijo med madžarskim prebivalstvom Lendave in okolice, z njeno vsebino, zlasti s tem, kako krivično so bili odcepljeni od Madžarske in z vsemi lažmi in napakami, ki so v njej zapisane o Slovencih – o posameznikih in prekmurskih ter vseh v celoti –, bodo seznanjeni učenci vseh šol itn� Oni bi pa radi, da bi »zgodovinarji« pisali o njej v časopisih (strokovnih revijah), ki jih nihče od Madžarov ne bi bral in malokdo od Slovencev� Ne zavajamo nikogar, pač pa trdim, da knjiga hote ali nehote – zaradi nestrokovnosti – zavaja tako Madžare kot Slovence� Knjiga vsebuje osemnajst poglavij, seznam »dokumentov« in opombe� V na- šem primerku manjka stran 146� Po našem mnenju tako skladno z naslovom knjige kot z dejstvi, ki so pretežno obravnavana v njej, ne sodi vanjo obravnavanje dogodkov v Medmurju (hrv� Međumurje, madž� Muraköz, str� 95 do 99 in še vmes), ki kljub trditvi Predgovora niso povezani s Prekmurjem� Knjiga se začenja s poglavjem » Poraz in razsulo«, ki na svoj način seznanja z južnoslovanskimi političnimi prizadevanji konec prve svetovne vojne (npr� slovenske udeležbe 1� decembra 1918 v Beogradu ne pozna) ter s položajem na Madžarskem� V zvezi z »nasiljem« in ropanjem v Beltincih v novembru 1918 omenja tudi smrtno obsodbo Jožeta Klekla pred vojaškim sodiščem in njegovo oprostitev ter njegovo nedokazano udeležbo na ljutomerskem taboru 3� novembra 1918� Poleg Mikolove brošure iz 1928 osporavamo še bolj drug pisateljev vir: dokumente iz let madžarske zasedbe Prekmurja 1941–1945, ki jih avtor ne navaja posamezno, marveč kar poprek kot »Vas megyei Levéltár … Szombathely Klekl iratok …« (kot najprej v op� 14)� Pod tem naslovom so tako različni spisi kot Kleklov »Zagovor …« v madžarščini: … »A vas és zalamegyei szlovénvidék fontosabb eseményei 1914� aug� 20�–tól 1941� április 25-ig«, obtožnica proti Kleklu, Ivanu Je-riču in Mihaelu Küharju ter oprostilna razsodba okrožnega sodišča v Győru pod štev� 14205, ki jo navaja avtor v op� 32 na str� 176, ne pove pa, za kaj gre� Ti »dokumenti« iz zasedbenih let so docela nezanesljivi, celo lažnivi, kot bomo pokazali, avtor pa jih nekritično sprejema kot resnične in veljavne� V tem poglavju omenja, da je naglo sodišče zaradi ropanja v Medmurju v novembru 1918 obsodilo na smrt 20 oseb, – »obstoje pa tudi podatki, ki postavljajo število usmrčenih na 37 ljudi« (str� 21)� Ivan Jerič kot prizadeti pričevalec iz tistih 56 zgodovina iz spomina_FIN.indd 56 24. 09. 2021 08:06:31 dni v »Mojih spominih«, str� 49,24 piše: »V Gornjem Lakošu se mu je (Vilmosu Tkálcu) s svojimi lendavskimi narodnimi stražarji pridružil Jožef Király� Skupaj sta odšla v Medžimurje, kjer je bilo hujše nego v Prekmurju� Tkalec in Király sta skupaj z madžarskimi orožniki v Medžimurju postreljala in pobesila 280 mladih Medžimurcev, kakor se je s to številko pohvalil Király, ko sem bil še v Lendavi župnik� Tudi madžarski uradni krogi so priznavali to število poklanih ljudi� Ma-džari sami so bili presenečeni nad tem številom poklanih ljudi, zato sta se Tkalec in Király morala odstraniti iz Medžimurja�« V tem poglavju piše avtor tudi, ne da bi prej o tem govóril: »Tiste, ki so v Beltincih zagrešili nasilje, so prijeli in odvedli v Lendavo� Tu jim je sodilo naglo sodišče� Več oseb so obsodili na smrt, med njimi tudi Jožefa Klekla, tedaj upokojenega duhovnika� Na posredovanje vodstva lendavske občine in nekaterih splošno spoštovanih oseb so Jožefa Klekla naslednji dan pustili na svobodo� – Jožefu Kleklu so razen nasilja, povzročenega v Beltincih, očitali tudi to, da se je 3� novembra 1918 skupno z več osebami udeležil slovenske slavnosti v Ljutomeru� Nato je agitiral za jugoslovanske koristi – za zedinjenje Južnih Slovanov v samostojno državo« (21)� V opombi 14 navaja kot vir »Kleklove spise« v Arhivu Železne županije� Že Slavič je vedel, da so Klekla »obdolžili«, da je on kriv, da so šli Prekmurci na jugoslovansko slavnost v Ljutomer 3� novembra 1918� I� Jerič, najožji Kleklov sodelavec, pa priča (n� d� , str� 53): »Klekl st� je poslal veliko udeležencev na zborovanje in resolucijo, v kateri zahteva v imenu prekmurskih Slovencev priključitev Prekmurja k Jugoslaviji in prosi slovensko vlado, naj pošlje na mirovno konferenco eksperta za severne prekmurske meje� Resolucijo je na zborovanju prečital Jožef Cigan iz Črensovec (Novine, 7� 8� 1938�)� – Nekatere udeležence so madžarski orožniki hudo pretepli�« V poglavju » Začetek zasedbe« obširno govori o usodi Medmurja, več kot o Prekmurju; mimogrede omeni, da so »okupatorji« prišli čez Muro 25� decembra, kar pa se je po pričevanju sodelujočega Jožefa Godine dogodilo dan prej (M� Slavič, Slovenska Krajina, 61)� Meša srbsko zasedbo s hrvaško in prekine poročanje z novim poglavjem: Vendvidék, Muravidék (36–46), ki bi – v drugačni obliki – moralo biti izhodiščno poglavje o pokrajini in ljudstvu, o katerem naj bi knjiga govorila� »Vendska krajina«25 je bila madžarska oznaka za današnje Prekmurje, kot so Slovence na Ogrskem imenovali na splošno »vend, množ� vendek« (samostalnik 24 V knjigi Moji spomini je to str� 44 (gl� Jerič 2019)� 25 Novak je »Vend« in druge podobna poimenovanja striktno pisal med narekovaji, verjetno z mislijo na nacionalistično manipulativno in v bistvu izmišljeno rabo tega izraza za slovenske prebivalce Prekmurja� 57 zgodovina iz spomina_FIN.indd 57 24. 09. 2021 08:06:31 in pridevnik)� Drugo ime: Murska krajina, pravi avtor, ne pokriva istega ozemlja, čeprav obe imeni uporabljajo v mnogih primerih za isto ozemlje� Pisatelj ne poskuša pojasniti imena »vend« in ne zavzame stališča do njega, saj podaja – brez navedbe kakršnegakoli vira – tole nemogočo oznako: »Vendska ljudstva, sodeča v skupino južnoslovanskih ljudstev (ne narodov! V� N�) so živela do konca prve svetovne vojne, do razpada avstro-ogrske monarhije, v deželah pod avstrijsko oblastjo Štajerski, Kranjski, Goriški, Istri (izvirno: Steier, Krajna, Görz, Istria, V� N�) in v jugozahodnih Železni in Zalski županiji� Njihov pojav na tem ozemlju postavljajo v VI� stoletje« (str� 36)� Z besedo Zsiga ne omeni, da so to Slovenci (tudi v nem- ščini in podobno v drugih jezikih, V� N�)� Njegovo poimenovanje vseh Slovencev z »Vendi« soglaša s člankom v »Meyers Konversations-Lexikon«, kar je objavil že naš Franc Ivanocy kot osmošolec v časniku Vasmegyei Közlöny 17� marca 1878, št� 11, da bi pokazal pripadnost svojega ljudstva na jugu Madžarske k prebivalstvu v naštetih avstrijskih pokrajinah� Prekmurske Slovence poveže z njihovimi sorodniki s trditvijo: »Vendi na Ma-džarskem so tiho živeli v jugozahodni polovici države, skoraj ločeno od svojih štajerskih bratov, živečih na avstrijskem ozemlju�« Za mejé Prekmurja »in njega glavne značilnosti« navaja kot vir monografijo o Železni županiji »Vasvármegye« v reprintu iz 1989, ne da bi bil navedel letnico izida: 1898 in ne pozna podobnega dela tudi v Zalski županiji v isti zbirki – da ne govorimo o številnih madžarskih spisih, ki seznanjajo s Prekmurjem (Bellosics, Gönzi, Košič itn�)� Po opisu meje Prekmurja »ve« pisatelj knjige: »Na tem ozemlju živeče prebivalstvo se je imenovalo »vend« in v XX� stoletju tudi »Slovenec« (szlovén)«� Brez natančnejše časovne določitve nadaljuje, da so jih sosednji Madžari imenovali »tót« (kot splošno Slovane, posebej pa Slovake, V� N�) in »bömhécze« (slovenski boméc, bojnéc – iz bogme, V� N�)� Niti z besedo ne poskuša označiti njihovega razmerja do slovenskega naroda� Šele v začetku oznake njihovega »kulturnega razvoja« zapiše dvoumno poved: »Njegov (= Prekmurja, V� N�) jezik, čeprav kaže mnogo sorodnosti z jezikom sosednjih Slovencev, Hrvatov (!), se vendar v bistvenih vprašanjih (?) razlikuje od njega, kar je povzročalo razumljivo težavo« (str� 39)� Zato da so njihovi duhovniki »morali v prekmurščino (»vendre«) prevajati hrvaške in slovenske cerkvene knjige« … – Ničesar ne ve o evangeličanskih (luteranskih) prekmurskih knjigah od 1715 dalje, prirejenih po nemških (prva: Luthrov Mali katechismus … V� N�), in Števana Küzmiča Nouvi zákon iz grščine� In 1747 je Mihál Sever zapisal: Lüblenomi slovenskomi národi … Števan Küzmič pa 1771: 58 zgodovina iz spomina_FIN.indd 58 24. 09. 2021 08:06:31 » Slovenskoga … pisma …« in » med našim Slovenskim národom« itn�, nihče pa nič o »Vendih«�26 Prekmurski Slovenci se v slovenščini nikoli niso imenovali »vend«, kar dokazuje tudi njihovo slovstvo� Tako so se imenovali le, če so govorili madžarski, toda le manj zavedni, pod vplivom šole, uradov� Že v 19� stol� je Franc Ivanocy v ma-džarskih sombotelskih časnikih Vasvármegye in Szombathelyi Ujság pisal članke, v katerih je dokazoval neupravičenost naziva »vend« v madžarščini in zahteval rabo »szlovén« – o vsem tem smo obširno razpravljali v zborniku o Ivanocyjevem simpoziju v Rimu 1984� Da je Prekmurje (pri pisatelju27 »Vendvidék«, str� 38) imelo gospodarske in trgovske zveze pred 1919 »izključno z Madžarsko« ni res, ker je še za naših dni bilo živo izročilo, kako so vozili npr� žito v Radgono in od tam razne predmete� Prav tako so trgovali z Ljutomerom, nekoliko tudi z Gradcem� Če ni bilo nobenega mostu čez Muro, pa so bili brodovi in vozili so se z ladjami, tako da se niso vozili le prek Radgone »po ovinku« k Slovencem na Štajerskem in Kranjskem� Teh rednih starih stikov ne dokazujejo le letna romanja k Sv� Trojici v Slovenskih goricah, na Ptujsko ali Črno goro, na Sladke goré, k sv� Jožefu v Celju, kamor so hodili na du-hovne vaje, o čemer govori J� Klekl na raznih mestih� Obiskovali so tudi gimnazijo v Ljubljani (npr� Mihael Kühar, Mihael Erjavec, Štefan Vereš, lazaristi Čontala, Jožef Godina s Srednje Bistrice)� Prav tako so bili razviti tudi kulturni stiki� Že knjige slovenskih protestantov so prihajale v Prekmurje in omenjali so jih prekmurski pisatelji ter zajemali besede iz njihovih del že Mihael Sever 1747, nato Števan Küzmič� V Martjansko pesmarico so prevzeli v 17� stol� Trubarjeve, Dalmatinove in Klinčeve pesmi� Vsi slovničarji in jezikoslovci v 18� in 19� stol� so obravnavali prekmurščino kot sestavni del slovenskega jezika in prekmurske pisatelje kot del slovenskega slovstva (gl� V� Novak, Kulturni stiki do osvobojenja, Slovenska Krajina, 1935, 40–45, isti, Izbor prekmurskega slovstva, 1976)� »Slovence na Ogrskem« so obiskovali in opisovali Peter Kozler od 1849 in jih je vnesel na prvi zemljevid slovenskega ozemlja, k Zedinjeni Sloveniji sta jih zahtevala Oroslav Caf in Matija Majar� Obširno jih je opisoval Božidar Raič od 1863 dalje; Anton Trstenjak pa je ponovno prepotoval vse prekmurske vasi do Monoštra in pisal v mnogih člankih o šegah in slovstvu 26 Z zgodovinsko omembo, navedki iz starih evangeličanskih knjig, Novak izpostavi slovenskost prekmurskega jezika in kulture� 27 Zajedljiva opredelitev Zsige kot pisatelja; glede na nedosledno in zelo poljubno navajanje virov Zsigova knjiga dejansko deluje kot leposlovno delo (še posebej če upoštevamo tudi izpostavljeno ilustrativno opremljenost te znanstvene knjige)� 59 zgodovina iz spomina_FIN.indd 59 24. 09. 2021 08:06:31 prekmurskih Slovencev� Sledila jim je dolga vrsta jezikoslovcev in slovstvenih zgodovinarjev, ki so v svojih preglednih delih pisali tudi o prekmurskih pisateljih in jeziku »ogrskih Slovencev«� Ko so 1903 ustanovili v Mariboru Zgodovinsko dru- štvo, so vzeli v njegov delovni program tudi preučevanje zgodovine in ljudskega življenja Slovencev na Ogrskem� Najvidnejše delo s tega področja je bilo Števana Küharja Narodno blago vogrskih Slovencov (1910–1914), ki ga je uredil in z opombami opremil tedanji vodilni slovenski jezikoslovec, dr� Karel Štrekelj, ki je v svoji zbirki Slovenske narodne pesmi objavil tudi Küharjeve zapise prekmurskih pesmi� Več o tem v knjigi Š� Kühar, Ljudsko izročilo Prekmurja (Pomurska založba 1988)� Jožefa Košiča, ki ga madžarska knjiga niti ne omenja, rokopis Starine železnih ino salajskih Slovenov, je v Časopisu 1914 objavil J� Gruden� Košič je bil tudi sicer pomemben za medsebojne stike, saj je v svoji knjigi Zobrisani Sloven i Slovenka med Mürov i Rabov (ok� 1848) priredil dele iz Slomškove vzgojne knjige Blaže in Nežica v nedeljski šoli (1842)� O vsem tem je bilo že toliko pisanega, da bi moral nekdo, ki piše o vplivu Madžarov na prekmursko slovstvo, o katerem navaja enega samega pisatelja z mnogimi napakami in stalno oznako »vend« (sedemkrat na str� 39), vse to dobro poznati, preden bi upal soditi o vseh teh vprašanjih� Madžarski avtorji, predvsem publicisti, ki sploh ne poznajo ne prekmurskega ne splošno slovenskega tiska, menijo, da v slovenskih knjigah kar mrgoli nekega njim nejasnega »slovanskega občutja«, ki ga potem »nekateri duhovniki« širijo kot sredstvo za odcepitev Prekmurja od Madžarskega� In taka oznaka, ki je obenem obsodba, se potem ponavlja pri omembi vseh naših kulturnih delavcev, začenši z Ivanocyjem in J� Kleklom� Nam zelo čudno, kar smešno zvenijo take fraze, ki niti ne vemo, kaj je natanko z njimi madžarski pisec mislil: »Samostojno prizadevanje slovanskih naziranj je sprejel … Temu sledeč je postavil ves svoj čas in možnosti v službo slovanskega gibanja … Za denarni temelj slovanskih prizadevanj je ustanovil v Črenšovcih zadrugo� – Po prvi svetovni vojski je bil v Prekmurju odlo- čujoča osebnost v slovanskih prizadevanjih …« itn� V tem smislu� Kdor pa bere tisk tistih časov, bo komaj kje našel besedo o tej tu prekipevajoči »slovanskosti«�28 Z omembo mohorskih knjig, ki so prihajale med prekmurske Slovence, poudarja njihov vpliv na »prebujanje zavesti pripadnosti južnoslovanskim ljudstvom«, našteje – z napačnimi krstnimi imeni, kar večkrat pozneje ponavlja – »nekaj katoliških duhovnikov«, ki so bili zastopniki »slovanske narodne zavesti« v mohorskih 28 Opozorilo na manipulativnost izpostavitve slovanskosti nasproti slovenskosti prekmurskega jezika, kar je bil osnovni asimilacijski manever madžarskih nacionalistov – slovensko prekmursko kulturo narediti za »samostojno«, da je bil potem asimilacijski učinek večji, kar je po letu 1919 doživelo slovensko Porabje� 60 zgodovina iz spomina_FIN.indd 60 24. 09. 2021 08:06:31 knjigah, kar so hoteli preprečiti »madžarski vladni organi in cerkveni voditelji«� Po njegovem, ki ničesar ne ve o slovstvenem delu v 19� stoletju, se je sedaj ponovno razmahnilo slovstvo v prekmurščini itn� Obširna opomba o J� Kleklu ponovno govori o njegovem širjenju »slovanskega (szláv) prizadevanja, nazorov«, saj avtor – po stari madžarski navadi – ne razlikuje med slovenskim in slovanskim, v čemer vidijo neko panslovansko strašilo, naperjeno proti sebi� Avtor priznava madžarsko oviranje »tesnejših vezi z drugimi slovanskimi ljudstvi«� Ko omeni majniško deklaracijo, uvede z mariborskim narodnim sve-tom njegovega zastopnika za Prekmurje, dr� Matijo Slaviča� Poleg več njegovih »člankov« (brez naslovov) omenja njegovo neznano »najpomembnejše delo o tem predmetu«: Sprememba oblasti v Mariboru – tudi brez kake navedbe o objavi� In ga tudi sam v knjigi ne uporablja – zakaj?! Omeni kat� duhovnike, ki so mu pomagali pri »pridružitvi k prihodnji slovenski državi, … podpirajoči slovansko idejo« – zopet z nápačnimi krstnimi imeni (Baša István, nam� Iván, Kühar József, nam� István)� Pisatelj ne navaja naslovov dveh glavnih Slavičevih razprav o teh vprašanjih: Narodnost in osvoboditev Prekmurcev ter Prekmurske meje v diplomaciji, oboje v zborniku Slovenska Krajina (ur� V� Novak, Beltinci 1935, samozaložba, str� 46–107), ki ju sicer navaja v opombah 14, 35, 37, 43 skrito kot: Arhiv Županije Vas Szombathely Kleklov spis Matije Slaviča članek Slovenska Krajna (!) 4� (prevod)« – tako brez ločil� Imel ju je na voljo pri nekem rokopisnem prevodu iz dobe zasedbe in ju izkoriščal sebi v prid; ne navaja pa, kar je negativno za madžarsko ravnanje v Prekmurju in za njihov položaj� V tem poglavju avtor obširno govori o zborovanju pomadžarjevalnega »Prekmurskega (vendvidéki) madžarskega prosvetnega društva« v Soboti 20� okt� 1918, kjer so organizatorji manifestirali za madžarstvo Prekmurja in so jim ugovarjali klici: Slovenci smo in Za Jugoslavijo� Omenja številno udeležbo Prekmurcev na Kleklovo pobudo na taboru v Ljutomeru 3� nov� 1918, ki jo imenuje avtor »zakonito«, in izjavo za zedinjenje Slovencev na obeh straneh Mure� Nedokazano omenja Kleklovo navzočnost, zlasti pa je obsodbe vredna trditev, da »se je vzporedno potekajočih nemirov v Beltincih udeležil Klekl sam« (43), čemur dodaja šele na str� 66, da sta se Ivan Jerič in Mihael Kühar (brat zapisovalca ljudskega izročila Števana) – poznejša legionarja v Ljutomeru – »pridružila nemirom in … izropanju grofov Zichy v Beltincih« ter nato pobegnila čez Muro� Trditev je težko obrekovanje obeh, saj sta mirila ljudi, ki so napadli grad in židovske trgovine v Beltincih� Obširen popis je namenjen demokratičnim prizadevanjem madžarske vlade v tem času, ki je imenovala evangeličanskega teologa dr� Bélo Obala za odposlanca 61 zgodovina iz spomina_FIN.indd 61 24. 09. 2021 08:06:31 – sporno ga imenuje »dobrega poznavalca« … po Slovencih naseljenega ozemlja –, ki naj bi preučil razmere v Prekmurju in organiziral tam narodnostno avtonomijo� Avtor obširno obravnava tako poskus madžarske strani, da bi pridobili prebivalstvo Prekmurja za svoj predlog avtonomije, kakor tudi načrt, ki ga je na slovenski strani sestavil Jožef Klekl st�, mogoče nekoliko v sodelovanju s svojim bratran-cem, Jožefom Kleklom ml�, župnikom v Vélikih Dolencih, ki je bil v tistem času tudi urednik tednika Novine, kar vsi, ki pišejo o tistih časih, pozabljajo in prisojajo njegovo pisanje Kleklu starejšemu� Na slovenski strani ni bilo kaj več napisanega o tem »načrtu avtonomije«, obširno pa o njem piše Ivan Jerič v svojih še nenatis-njenih spominih� On je tudi prepisal besedilo tega načrta iz Novin 2� februarja 1919� V madžarščini je objavil ta načrt tudi soboški madžarski list Muraszombat és vidéke, ki je tudi objavil izjavo bogojanskega in črenšovskega župnika, da v tej obliki tega načrta ne poznata in ga zato ne odobravata� Tudi avtor obravnavane knjige prisoja (str� 59) ta načrt štirim župnikom, ki jih zopet napačno imenuje, Čačiča celo Csárics� Kar je avtor prekinil v tretjem poglavju (str� 29) z omembo prihoda hrvaške vojaške enote v Prekmurje, to nadrobno nadaljuje v poglavju »Soboška bitka« (47 sl�)� Zmedeno meša Medmurje in Prekmurje ter dogodke v obeh pokrajinah konec decembra 1918� V glavnem se naslanja na poročilo Jožefa Godine (Ferdovega29 starejšega brata, poznejšega lazarista), tajnika v ZDA Mihe Kreka (po Slavičevi objavi v omenjenem zborniku 1935)� Primerjava med tem poročilom in pisatelje-vimi madžarskimi viri bi bila zelo obširna� Poleg navedbe železniške postaje Markišavci (prav: Puconci), ki je ni bilo, je vprašljivo sodelovanje madžarsko čutečih prekmurskih rojakov z madžarsko vojsko v napadu na Jurišićeve hrvaške čete itd� S poglavjem Brez Prekmurcev, toda v njihovem imenu se začenjajo poglavja knjige, ki obravnavajo diplomatsko borbo za Prekmurje� »Prekmurci« (Muravidékiek) tu ne pomeni le slovenskih prebivalcev tedanjega ozemlja današnjega Prekmurja, marveč tudi in predvsem madžarske, ki se čutijo v tej knjigi še danes prizadete, da so jih brez njihove volje pridružili državi Srbov, Hrvatov in Slovencev� Avtor pribija, da »so ti madžarski in mednarodni dogodki (formiranje vlade iz socialistov in komunistov, začetek mirovne konference v Parizu, ki so ji nasledstvene države predložile svoje ozemeljske zahteve do Madžarske, V� N�) od-ločilno vplivali na medmurske dogodke� Posebni dogodki so se vršili v Prekmurju, v sosednjih avstrijskih deželah Štajerski in Kranjski« (str� 63)� Poroča o tridnev-ni »Murski republiki« v maju 1919, ponavlja že prej obravnavani avtonomistični 29 Ferdo Godina (1912–1994) je bil prekmurski pisatelj, udeleženec NOB, njegovo najbolj znano delo so Bele tulpike, deloval pa je tudi kot publicist� 62 zgodovina iz spomina_FIN.indd 62 24. 09. 2021 08:06:31 načrt štirih »slovenskih duhovnikov« – zopet z napačnimi imeni –, ki so poslali v Ljubljano k Narodni vladi odposlanca, da bi jo seznanili s svojimi načrti ter da bi izvedeli za njene namene s Prekmurjem� Tu obširneje predstavlja ta dva odposlanca brez navedbe slehernega vira; predstavlja ju v najslabši luči: Jerič, ki naj bi se v novembru 1918 »pridružil v Beltincih nemirom, izropanju grofov Zichyjev, je bil pozneje dekan v Turnišču� Pred obtožbo je pobegnil čez Muro, v Ljutomer� Odslej je bil aktiven organizator odcepitve Prekmurja� … – Namesto župnika Florjana Strausza, ko je bil zavoljo svoje madžarske usmerjenosti (čutenja) prisiljen zapustiti Lendavo, so imenovali Jeri- ča�« (str� 66)� Vir za te trditve more biti le obtožnica, ki »jo je sprožila madžarska oblast (v zasedbenih letih 1941–1945, V� N�) proti (Kleklu) in njegovim tovarišem (Ivan Jerič, Mihael Kühar …) zavoljo veleizdaje, zaradi prestopka proti časti ma-džarskega naroda in drugih zagrešenih zločinov� Toda glede na dolgo dobo – več kot dvajset let – preteklo po zagrešitvi zločinov – so kazenski pregon ukinili« (str� 40)� V opombi 32 je naveden vir: Arhiv Železne županije Szombathely� Spisi Jožefa Klekla odločba štev� 14205� – Tako Jerič kot Kühar sta mirila v Beltincih ropajoče ljudi in obvarovala grofovsko pristavo (marof) pred izropanjem, za kar so se graščinski Jeriču posebej zahvalili in ga pozvali k vrnitvi iz Ljutomera, kamor je pobegnil pred madžarsko vojsko, ki jo je vodil V� Tkalec� Madžari so menili, da je ropanje v Beltincih in drugih prekmurskih vaseh narodnostni upor, ki ga vodi prav Jerič, ki o tem obširneje govori v svojih spominih� Prav tam tudi pojasni, kako je zagovarjal narodnostne pravice Madžarov v Lendavi, ko je bil tam župnik, govori pa tudi o svojem predniku Strauszu, katerega spomine Zsiga ponovno navaja kot vir za opis dogodkov v Lendavi� Strausz ni bil prisiljen zapustiti Lendave, marveč se je župniji odpovedal, potem ko je deset let neovirano deloval tudi kot vikar sombotelskega škofa� Jerič piše o njem: »Moj prednik F� S� je bil aristokrat� Od doma zelo bogat� Zase odličen gospodar in malomaren dušni pastir� Verouka ni učil, pridigal je letno samo enkrat, na novo leto� V matične knjige je v svoji dvajse-tletni službi v Lendavi zapisal le nekaj podatkov� Cerkve in gospodarskih poslopij ni popravljal� – Njegova last je bila večina delnic tovarne dežnikov in Lendavske hranilnice� Kak škrtun je bil, se vidi iz tega, da sem mu bil dolžan neko vsoto de-narja dvanajst dni in sem mu moral za teh 12 dni plačati obresti« (Moji spomini, 2019, str� 146)� Mihael Kühar iz Bratonec, brat zapisovalca ljudskega izročila Števana, je v Ljubljani pred prvo vojsko dokončal šest razredov gimnazije� Tudi on je miril v 63 zgodovina iz spomina_FIN.indd 63 24. 09. 2021 08:06:31 Beltincih ropajoče� Zsiga »ve«,30 da je tudi on pobegnil in »bil dejavni udeleženec odcepitve ozemlja« (str� 66) in da sta v Ljubljani z Jeričem obiskala »Berjét«,31 predsednika ljubljanskega deželnega zbora ter več članov deželne vlade ter v na-rekovajih pristavlja, da sta jih seznanjala s tam živečimi »Slovenci« – češ, saj to niso bili� Kot Zsiga napačno piše ime Brejca, tako piše z napakami dolgo vrsto slovenskih imen poleg že ponovno omenjenih štirih duhovnikov: Blazsic (Blažič, str� 48), Ozmez (Ozmec, str� 67), Srb Portič (Protič, str� 67), Mulček (Mulaček, str� 77), Žogler (Žolger, str� 74) dvakrat, Litorg (Ritlop, str� 88), Lajnsič (Lanjšič, str� 88), Bodižar (Božidar, str� 88), Avstrijec Kamiker (Kamniker, str� 114), Kühar je bil med madžarsko zasedbo dvakrat nekaj mesecev v zaporu v zvezi z obtožnico proti Kleklu in njegovim sodelavcem, končno pa z isto razsodbo oproščen� Zsiga obravnava v tem poglavju isto, o čemer govori bolj podrobno M� Slavič v razpravi Prekmurske meje v diplomaciji v: Slovenska Krajina (1935), str� 83–107, le da Slavič natančneje razčlenjuje madžarske spomenice mirovni konferenci in izpodbija njihove zahteve, da Prekmurje ostane pri Madžarski� Naslednje poglavje: Zasedba Prekmurja (str� 75–80)� Kot opravičilo za čim-prejšnjo zasedbo Prekmurja po končno veljavnem sklepu Vrhovnega sveta mirovne konference 1� avgusta 1919, ki ga avtor v tem poglavju ne navaja, Zsiga obširno govori o »kaotičnem stanju«, nastalem na Madžarskem v prvih dneh avgusta 1919, nakar v enem odstavku kar trikrat napačno imenuje Prekmurje »Muraköz«, enkrat pa pravilno »Muravidék«, kar ponovi na sledeči strani, češ da so »vojaške oblasti uradno naznanile zasedbo »Muraköza« (tj� Medmurja, V� N�) in mu spremenile ime v Prekmurje« (str� 77)� V resnici so uporabljali ime že na mirovni konferenci, predvsem v francoskih aktih (»le Prëkmourjé«) in na slovenskih brošurah� Avtor še kar naprej govori o »zunanjem vojaškem nastopu«, ki je doletel Prekmurje, o tem, da »V primeru zasedbe niti misliti ni bilo moč na madžarski vojaški nastop« (str� 79); da so z vojnega ministrstva obvestili antantine pooblaščence v Budimpešti »in spraševali, ali je bila zasedba Prekmurja upravičena« itn� – kljub jasnemu obvestilu Vrhovnega sveta v Parizu madžarski vladi že 2� avgusta 1919� Madžari niso ostali le pri »protestih« proti jugoslovanski zasedbi, marveč so celo 29� novembra 1919 s strani Rédicsa lahkomiselno napadli jugoslovansko posadko v Lendavi »s pol stotine mejnih stražarjev« in povzročili smrt štirih ljudi in zapor 30 Novak glagol »ve« postavi med narekovaje zaradi ironizacije, saj Zsiga v primeru beltinskega upora ne upošteva nasprotnih stališč, predvsem lojalnosti cerkvenih oblasti do plemiškega stanu� Ne upošteva tudi novih zgodovinskih dejstev iz 20� stoletja, kot je npr� ohranjena grobnica beltinskih plemičev v beltinski cerkvi, kjer je bila pokopana tudi zadnja beltinska grofica (in to v času socializma leta 1977)� 31 Moral bi biti zapisan priimek »Brejc« oz� tožilnik v madžarščini za priimek Brejc� 64 zgodovina iz spomina_FIN.indd 64 24. 09. 2021 08:06:31 več lendavskih občanov� Avtorju pa so ta in nekateri poznejši manjši napadi v okolici Lendave dali priložnost za posebno poglavje »Lendavska bitka« na petih straneh s posebnim zemljevidom (str� 81–86)� V naslednjem poglavju Po zasedbi (str� 87–94) načenja vprašanje, kako so različne prizadete strani pravno pojmovale »zasedbo« Prekmurja� Pravilno se mu zdi razumevanje osrednje vlade države SHS, da jo je mirovna konferenca dovolila za zagotovitev splošnega reda tega ozemlja v korist varnosti tamkajšnjega slovanskega (vend) prebivalstva� Seveda nevarnosti za slovensko (vend) prebivalstvo ni bilo, to je bil le razlog in je bil pogoj za »dovolitev« (str� 87)� Glede tega navaja odločbo haške konference iz 1907� Poudarja, da je dobila pooblastilo za zasedbo »jugoslovanska federativna država«, in ne »katera bližnja zvezna dežela, Slovenija ali Hrvatska«� Po avtorjevem mnenju »je bilo od obeh teh strani močno prizadevanje za pridružitev njihovemu ozemlju« (str� 87)� Od kod Zsigi trditev, da je »Kleklova-Slavičeva skupina … se borila za avtonomijo� Hoteli so biti samostojni v slovenski deželi« (str� 88) in da je »s to zahtevo popotovalo odposlanstvo k beograjski vladi«, da je notranji minister soglašal z njihovo zahtevo in »dal ustrezna navodila ljubljanski deželni vladi«? M� Slavič sam, ki ga tudi Zsiga navaja kot člana tega odposlanstva, piše, da je šla deputacija v Beograd, »ker ni bilo od tam odgovora na protest proti razdelitvi Prekmurja na hrvaški in slovenski del« (Slovenska Krajina, str� 80)� »Nato je takratni notranji minister … odredil, da ima celo Prekmurje enotno slovensko upravo�« Toži, da so odpuščali madžarske upravne uradnike – kaj so pa delali Madžari pri nas 1941? Čudna in nejasna je tudi trditev, da je bila v šolah »glavna sprememba pouk slovenskega jezika namesto prekmurščine (vend)« (str� 90)� Kje in kako so v šolah poučevali prekmurščino in ali so poučevali v njej, ne pove in nas zelo zanima, od kod mu tak podatek� Na tem gradi svojo naslednjo trditev: »S tem se je začelo pretapljanje prekmurskega (»vend«) prebivalstva v slovensko« … (str� 90) Posebno skrb je avtor namenil verskim razmeram, pri čemer se mu je dogodila neodpustna zamenjava, da imenuje 10 »reformiranih« (kalvinskih) cerkvenih občin in nobene evangeličanske� Zelo pomanjkljivo poznavanje razmer in tendenčnost dokazuje taka trditev: »Dvoje društev je bilo ustanovljenih za slovansko vplivanje na prebivalstvo, ki je bilo pod madžarskim vodstvom« (str� 91)� To sta bila Orel in Sokol, ki ju po svoje označi in tudi »ve«, da »v verskem območju nobeno ni postalo priljubljeno«� Zsiga se čudi, da so morali napise obrtnikov in trgovin zamenjati s slovenskimi, da so uvedli slovenska ulična imena� Poudarja, da so na madžarski strani pravilno do-jeli začasnost zasedbe in da bi v smislu mednarodnih pogodb na tem ozemlju morali obdržati madžarsko upravo� Nato na dolgo opisuje, kako so »na novo organizirali« 65 zgodovina iz spomina_FIN.indd 65 24. 09. 2021 08:06:31 upravo na sosednjih madžarskih ozemljih� Z imeni navaja tiste madžarske uradnike, ki so ostali v Prekmurju in jih je Liga za obrambo ozemlja gmotno podprla� Našteva tudi prestopke jugoslovanskega vojaštva proti obmejnemu prebivalstvu in priznava, »da so v začetni dobi z madžarske strani streljali« (str� 94)� Tudi v tem poglavju piše enkrat »Muraközben« (v Medmurju) nam� Muravidéken� Poglavje Za Medmurje nas ne zanima, pač pa nas sledeče Trianonska mirovna pogodba (str� 100–106)� Izvemo nadrobno, da je Vrhovni svet v imenu mirovne konference 15� januarja 1920 izročil madžarski delegaciji mirovne pogoje, na katere je ta morala odgovoriti naslednji dan� V celoti jih je odbila ter predlagala za rešitev ozemeljskih vprašanj plebiscit, česar prizadete države – tudi SHS – niso sprejele� Madžari so dobili petnajst dni za izdelavo podrobnih odgovorov� Odgovor je sprejela vlada in so ga izročili mirovni konferenci 12� februarja 1920� Navajal je bistvene zgodovinske in gospodarske vzroke v prid pripadnosti Prekmurja in Medmurja Madžarski, predvsem pa zahteval plebiscit� Avtor podrobno navaja vsebino »dveh nadrobnih prilog« svojemu odgovoru� Podpisala sta ga János Melich, profesor slovanskega jezikoslovja v Budimpešti, in Sándor Mikola, prekmurski rojak, srednješolski profesor matematike in fizike, izvedenec madžarske delegacije za Prekmurje pri mirovni konferenci� Prva brošura se po Zsigi imenuje »A vend kérdés« (Vendsko vprašanje), Slavič (n� d� str� 88)32 pa navaja njen francoski naslov: Quelques remarques sur la brochure intitulée: La question du Prekmurje étudiée et présentée par M� Slavič� Par I� Melich et S� Mikola� Budapest –1919 (15 str�)�33 Zsiga pravi, da je bila »razprava znanstven odgovor na Slavičeve … pisane trditve« (str� 102)� Toda knjižica nikakor ni znanstvena, ker govorita34 o razmerju prekmurskega narečja – po nju-nem »vendskega jezika« – do slovenskega jezika, ki ga slabo poznata� Ne vesta, da ima slovenščina nad štirideset narečij, ki se od knjižnega jezika vsa bolj ali manj razlikujejo, nekatera mnogo bolj kot prekmurščina� Zato trdita, da se ta razlikuje od »slovenščine« tako kot francoščina od italijanščine� Tudi nista želela priznati, da se prebivalci Prekmurja imenujejo samo Sloven, Slovenje, Slovenec, Slovenci� Še manj je znanstveno, kar je Mikola skontruiral o keltskem izviru prekmurskih Slovencev, sklicujoč se na ruskega slavista Šachmatova, češ da od tod izvirajo v prekmurščini glasovi ö, ü, ki da jih slovenski jezik ne pozna – pa še koliko, že sosednji Prleki govorijo ü� Polno nestvarnosti in netočnosti je tudi v drugih trditvah te 32 Verjetno je to delo zbornik Slovenska krajina, ki ga je uredil Vilko Novak (1935)� 33 Delo je navedeno na 88� strani zbornika Slovenska krajina, kjer tudi problematizira vlogo teh dveh strokovnjakov� 34 Melich in Mikola� 66 zgodovina iz spomina_FIN.indd 66 24. 09. 2021 08:06:31 knjižice� O vsem tem je pisal že M� Slavič v navedeni razpravi (zbornik Slovenska krajina (1935),35 str� 88)� Omenjena je tudi druga knjižica »A vendek emlékirata« – Spomenica Vendov – ki so jo predložili mirovni konferenci in Zsiga ne navaja njenega francoskega naslova, pač pa naivno pristavlja, da »njeni podpisniki niso znani, kar je tudi umljivo, saj bi podpisnik mogel resnično računati z maščevanjem« (str� 102–103)� Jasno je, da jo je napisal sam Mikola in je ni podpisal zaradi videza, češ da je brošura nastala v Prekmurju� Njena vsebina pa je enaka prej obravnavani francoski brošuri, posebno pa Mikolovi iz 1928� Po predstavitvi Prekmurja postavlja tri zahteve mirovni konferenci: 1� Naj pošlje nepristransko komisijo, ki bo raziskovala pokrajino in njeno ljudstvo� 2� Ukaže naj plebiscit pod nadzorstvom nevtralne države� 3� Naj dá priložnost predstavnikom naše pokrajine, da tudi ustno in nadrobno razložijo svoje stališče, preden se dokončno odloči njihova usoda� Avtor trdi, da so »prisiljeni« mirovno pogodbo z Madžarsko podpisali 4� junija 1920 v versajski palači Mali Trianon, Slavič pa, da v Grand-Trianonu (n� d� str� 92), medtem ko uradni francoski vodnik po versajskih palačah piše, da je bila podpisana v hodniku, ki veže obe palači� V poglavju Učinki »Spremnega pisma« (str� 107–116) v publicističnem slogu pri-poveduje o upanju, ki ga je na Madžarskem vzbudilo Spremno pismo (francoski Lettre d’Envoi – Zsiga piše: Letter 104) k mirovnim pogojem francoskega predsednika Milleranda, ki je razmejitveni komisiji dovoljevalo »mejo tudi popraviti, če bi našla kake narodopisne, gospodarske ali kake druge potežkoče s trianonsko mejo« (Slavič, n� d�, str� 93)� Kljub zelo omejenim možnostim, ki jih je to pismo dovoljevalo za spremembo določene meje, so razvili veliko propagando, ki je vodila »tudi do nezaželenih atrocitet« (Zsiga, str� 108) z napadom mejne straže v Krčici na mejno stražo v Somorovcih, kar je izzvalo aretacijo več moških, ki so se pridružili napadalcem, v obravnavani knjigi pa célo stran z imeni »junakov«� Na sledečih straneh poroča avtor o napadih na orožniške postaje v Prekmurju, o poročilih raznih tujih časnikov – med njimi »Corix«, ugledni francoski list, je verjetno La Croix – o »malem vendskem narodu«, ki želi svojo svobodo; o ameriških »Vendih« in o skrivnih pogajanjih Madžarske s Francijo, o Rapalski pogodbi itn� Osrednji predmet poglavja pa je »proti razumskim in pravnim razlogom« sprejeti zakon o mirovni pogodbi v madžarskem parlamentu 15� novembra 1920 z začetkom: »Glede na prisilno stanje, nastalo za Madžarsko zavoljo nesrečnega izida 35 Večino Slavičevih dokumentov in trditev navaja iz člankov v že omenjenem zborniku Slovenska krajina� 67 zgodovina iz spomina_FIN.indd 67 24. 09. 2021 08:06:31 svetovne vojne …«, kar naj bi tudi prihodnjemu rodu dobro razpoznavno izražalo nasprotujoče si stališče državnega zbora (str� 113) – menda eden od vzrokov za nastanek pričujoče knjige� Med posledicami uzakonitve madžarske mirovne pogodbe naj bi bila v Prekmurju na prvem mestu uvedba izraza »mažaronstvo«, kar naj bi označevalo tudi tiste, »ki so priznali delo Mikloša Küzmiča, prevajalca prvega prekmurskega (»vend«) katekizma« (str� 114) – žal je to bil že 1715 Franc Temlin, toda Zsiga ni- česar ne ve o protestantskih pisateljih od 1715 do 1780, kakor tudi ne o tem, da vsi tisti, ki priznavamo celotno prekmursko slovstveno delo z M� Küzmičem vred, nikoli nismo bili označeni z »mažaronstvom«� Slabo informirani pisec piše ime časnika »Prekmurski Glasnyk« po neznanem viru (str� 114), ime Kamiker nam� Kamniker kar trikrat na isti strani� Voditelj socialnih demokratov mu je Krišton (str� 115, 116) nam� Kristan in Küharjeva Vérstvena stranka – verska (»vallási«, str� 115, 116) nam� gospodarska� V poglavju Priprave za razmejitev (str� 117–124) izvemo poleg tistega, kar natančno opisuje Slavič, n� d�, str� 92–107, obširno vse o madžarskih pripravah in sodelovanju v razmejitveni komisiji� Prav tako Slavič nadrobno opisuje vsebino naslednjega poglavja Prekmurski »plebiscit« (str� 125–135)� Tu beremo, da so »Novine« dnevno poročale o vlomih, kraji – toda bile so le tednik� Poleg razdelitve zemlje priseljencem v okolici Lendave so opisane aretacije, pretepanja lendavskih občanov� Ivan Hribar, namestnik osrednje vlade, je postal Andrej in na neumljiv način »pozneje vodja lendavske politične uprave« (str� 128)� Andrej Karlin ni bil več tržaški škof, ko je bil v avgustu 1921 povabljen na slavnost v Lendavi, marveč mariborski� Pri opisu poti razmejitvene komisije v septembru 1921 po Prekmurju so (dvakrat) navedena imena madžarskih deklet, ki so metala cvetje na avto ma-džarskega delegata … V goričkih vaseh so demonstrirali za Madžarsko, nakar so oblasti zaprle večje število ljudi, med njimi tudi evangeličanske duhovnike, učitelje, ki so pripravili demonstracije� Osrednje vprašanje knjige je naslov sledečega poglavja: Ali v znamenju pravice (resnice) ali moči? Razumljivo, da so se Madžari znašli pred pretresljivo resnič- nostjo� Premalo so se zavedali, da so bili kot država v vojni na strani premaganih in da je v njihovi državi živelo toliko in toliko milijonov nemadžarskih narodov, delno brez vseh narodnostnih pravic, obsojenih na pomadžarjevanje� To so priznali še med zadnjo zasedbo� Avtor v tem poglavju krivi spremembo francoske politike nasproti Madžarski, ki med drugim ni ugodila madžarski ponudbi, da bi Francija za 90 let prevzela v najem njene železnice� Do konca so se borili za tako pojmo-vanje »Spremnega pisma«, ki bi ugodilo kar vsem njihovim zahtevam� Trditev avtorja: »Tako v vprašanju Prekmurja (Muravidék) niso dobili glavne vloge vidiki 68 zgodovina iz spomina_FIN.indd 68 24. 09. 2021 08:06:31 pravice, marveč trenutne koristi moči« (str� 137), pozablja na vsa dolga pogajanja na mirovni konferenci, ki so pretehtala razloge ene in druge strani ter na podlagi tega določila mejé,36 ki so veliko večino prebivalstva Prekmurja dodelila državi, kamor po svojem narodnem značaju sodi� O izjavah slovenskega prebivalstva pred razmejitveno komisijo je bolje mo-lčati, saj je dovolj časa trajala njihova prevzgoja v člane enotnega »državnega« naroda in preprečevanje stikov s slovensko kulturo, ki je je bil predvsem južni del Prekmurja deležen vsaj v majhni meri� Avtor skuša prikazati, da je bil le del katoliške duhovščine »slovansko« osveščen in deloval za združitev s slovensko narodno celoto� Tako njo kot njihove laične sodelavce skuša prikazati v čimbolj neugodni luči, z obsodbami v dobi zasedbe 1941–1945, ko nas tudi nihče ni vprašal, ali si želimo nemško in madžarsko gospostvo, kakor tudi porabskih Slovencev niso vprašali, ali želijo ostati v madžarski državi� Naša resnica in pravica je bilo naše slovenstvo vseh stoletij, v jeziku, čustvovanju, mišljenju, v vseh izrazih ljudske kulture in v delih naših pisateljev� In vsi prihodnji rodovi, ki so bili že obsojeni na potujčenje, danes pa živijo svoje po naravnem pravu dano jim življenje� Naš Epilog je vprašanje: kako more – poleg drugih napačnih narodnostnih oznak v knjigi – v slovenskem povzetku te knjige biti ponovno zapisano: »… v Prekmurju pa so živeli predvsem Vendi (Slovenci) …« (str� 181), – »Prekmurje in njeno (!) vendsko prebivalstvo …« (str� 182)�37 Isti izraz najdemo v hrvaškem, nem- škem (»wendischer«) in angleškem (»Vends«) povzetku� Nikjer pa ni v knjigi jasne navedbe o tem, zakaj so si zavedni prekmurski izobraženci prizadevali združiti se z ostalimi Slovenci in da je bila to prav tako njihova pravica, kot so imeli svoje pravice prekmurski Madžari, zavoljo katerih je bila knjiga napisana� Vestnik, Murska Sobota, let� 49, v 8 nadaljevanjih od št� 31 do 38 (31� 7� do 18� 9� 1997)� Povzeta vsebina osmih nadaljevanj iz Vestnika je bila objavljena v: Zgodovinski časopis, 51, 1997, št� 3, str� 428–430� Zsiga Tibor, Muravidéktől Trianonig, Lendava: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet� = Zavod za kulturo madžarske narodnosti, 1996, 209 strani� Stopinje 1998� Pomursko pastoralno področje, Murska Sobota� Prekmurje in trianonski mir v madžarski luči (Vilko Novak), 42–46� 36 Izpostavlja naglas na neprvem zlogu, v razmerju do madžarščine in tudi kot etnolog tako izpostavlja svoj prekmurski jezik� 37 Omemba vendskosti v slovenskem povzetku v bistvu spodbija trditve, da želijo le predstaviti svojo resnico o svojem narodu� 69 zgodovina iz spomina_FIN.indd 69 24. 09. 2021 08:06:31 O ČEM NAJ RAZPRAVLJAMO V ČASOPISIH?! Ob vsej množici napačnih trditev naj človek ne bi bil prizadet in naj ne bi ostro, brezobzirno odgovoril? Vilko Novak Gospa Marija Pozsonec, poslanka DZ, je izjavila za Večer (št� 116, 22� maja 1997), da obžaluje, da je madžarska knjiga Tiborja Zsige o nastajanju in določitvi dr- žavne meje med Madžarsko in Prekmurjem podpisanega »tako zelo prizadela«� Veseli me njena izjava, da pri nastajanju knjige ni sodelovala, iz česar tudi vidimo, da sta med madžarskim vodstvom v Lendavi (Prekmurju?) vsaj dve skupini – in tudi zato je ta knjiga nevarna, ker so tudi na Madžarskem skupine, ki pišejo knjige o krivični trianonski meji z geslom: Vse nazaj! Gospa poslanka pravi, »da ima … vsaka stran svoj prav – zato ni prav, da o tem razpravljamo po časopisih …« Iz naslednjih njenih besed sledi, da bi s tem »zrušili vrednote (sožitja), zaupanje med narodnostmi«� Sprašujem se, ali knjiga T� Zsige ne ruši tega sožitja z neresničnimi trditvami (slovenski jezik se bistveno razlikuje od prekmurščine, prebivalstvo se je imenovalo »Vende«, poznejši dekan Jerič in železniški uradnik M. Kühar sta se udeležila ropanja Zichyjevega gradu v Beltincih 1918 – da, skušala sta ljudi odvračati od tega, jih pomiriti – in da sta zato pred madžarsko oblastjo pobegnila v Ljutomer, pa še dolga vrsta neresnic do uporabe dveh Slavičevih razprav, ki sem ju leta 1935 sam založil, v madžarsko korist, z nenavedbo vira itd�)� Vse to bo prišlo na vrsto čim prej (v Književnih listih Dela, v kaki reviji, v prekmurskih Stopinjah)� Vse to, kako krivična je bila odcepitev madžarskih vasi (kdo pa je porabske Slovence kaj vprašal?), kako zvito so pridružili Prekmurje ostali Sloveniji itn� Naj le berejo madžarski šolarji in vsi drugi, naših odgovorov pa seveda ne bodo brali – to je tista fraza iz politike: prepustimo to zgodovinarjem … torej pajčevini, travi, ki preraste vse� Ob vsej tej množici napačnih trditev naj človek ne bi bil prizadet in naj ne bi ostro, brezobzirno odgovoril? Nisem smel odgovarjati v letih 1914–194538 in 1956, zdaj menda smem, čeprav Delo še ni našlo prostora za moj članek� Večer, Maribor, vol� 53, št� 188 (24� 5� 1997), 4� 38 Verjetno mišljeno 1941� 70 zgodovina iz spomina_FIN.indd 70 24. 09. 2021 08:06:31 KDO JE ROPAL NOVEMBRA 1918 V BELTINCIH? Vilko Novak Na moj članek Obtožujem! Napad na slovenstvo Prekmurja, ki so ga blagovolili objaviti le nekateri slovenski časniki, so takoj povsod odgovorili najprej zastopnik Zavoda za kulturo madžarske narodnosti v Lendavi, nato pa še založniški odbor istega zavoda� Na moje nekatere očitke in obtožbe (sledilo jih bo še več!) niso stvarno odgovorili, marveč s takimi splošnimi trditvami: … torej strokovne pomanjkljivosti ta publikacija vsekakor ima …« – pričakuje od mene »konkretna dejstva« – ne odgovarja pa na moj očitek, da knjiga govori o »Vendih« v deželah Štajerski, Kranjski itn� – niti z besedo ne pove, da so to Slovenci� Pač pa trdi, da prekmurski Slovenci pred letom 1919 niso imeli nobenih stikov s preostalimi Slovenci in da se njihov jezik bistveno razlikuje od jezika »ostalih Slovencev«� V gosto meglo besedičenja zavija najhujšo obsodbo podpisanega, kako je grobo pisal o madžarskem avtorju itn� Sprašujem se, kako bi bili ljubeznivi in prijazni oni, če bi jih imenoval Hune namesto Madžare in pisal o njih take neumnosti, kot jih T� Zsiga piše o nas� Založniški odbor si je dovolil tudi reči, da si prizade-vamo »na zavajajoč način očrniti prekmurske Madžare, njihove organizacije in institucije«� Mêni, ki sem med drugim madžarske knjige daroval tudi Lendavi (menda šoli), madžarskemu društvu Petöfi v Ljubljani in madžarskemu lektoratu na tukajšnji Filozofski fakulteti, tega pač ne more nihče očitati, ker tudi sicer nisem nikoli pisal proti prekmurskim Madžarom� Vsi poudarjajo, da »govori knjiga o oblikovanju trianonske slovensko-madžarske mejne črte«, kaj pa je natreseno po njej drugega slabega o prekmurskih in drugih Slovencih, kar smo že našteli v članku in bomo še, to je zanje le: »V terminološkem in strokovnem (!) oziru se vsebina publikacije morda ( podčrtal V. N. ) nekoliko (!) razlikuje od slovenskega zgodovinskega nazora ( kaj pomeni ta izraz tu? )«� Trdim, da knjiga Zsige Od Prekmurja do Trianona, izdana prav zdaj, ko na Madžarskem izhajajo množice knjig, ki prikazujejo krivičnost trianonskega miru za Madžarsko (npr� Ernő Raffay, Magyar tragédia� Trianon 75 éve, Budapest 1995), sovražno in krivično govori o vseh, ki so si na slovenski strani drznili delovati za »odtrganje (odcepitev) Pekmurja« od blage »svetoštefanske krone«, kjer smo tako srečni »mirno« živeli� O tem natančneje drugič� En tak primer lažnega obrekova-nja – najmileje rečeno, da ne bom spet grob – navajam zdaj in sprašujem lendavske 71 zgodovina iz spomina_FIN.indd 71 24. 09. 2021 08:06:31 pravičnike, kako bi se oni vedli in odgovarjali, ko bi kdo obdolžil – brez navedbe pisanega ali ustnega dokaza – njihovega očeta, brata, strica ali prijatelja, da je leta 1918 ropal lendavske trgovine ali v Beltincih grad ali kjerkoli� Vaša knjiga pa na str� 66 piše: »… Ivan Jerič, ki se je udeležil prve svetovne vojne kot član skupne armade� Po zlomu v novembru 1918 se je v Beltincih pridružil nemirom, plenjenju (ropanju) grofov Zichy, pozneje je bil dekan v Turnišču (še prej v Lendavi, V� N�)� Pred klicanjem na odgovornost je pobegnil čez Muro, v Ljutomer� Odslej je postal aktivni organizator odtrganja (odcepitve) Prekmurja od Madžarske (po »zgodovinskem nazoru« pisca knjige in drugih Madžarov, V� N�) … � Kot priznanje za njegovo dejavnost v slovenskem gibanju (madž� »panslavistično« strašilo za vsa slovanska gibanja, V� N�) po prvi svetovni vojni so ga odlikovali z redom sv� Save (katere stopnje, ne pove, V� N�)� Skupaj z Jožefom Kleklom je postal član skupšči-ne (državnega zbora)�« Brez navedbe kakršnegakoli vira po vsem drugem v knjigi sklepam, da je to »odkritje« povzeto iz obtožnice proti Ivanu Jeriču med madžarsko zasedbo Prekmurja 1941–1945� Jerič sam govori o tem v rokopisnih spominih, ki bodo kmalu natisnjeni� Starejši poznamo to zgodbo iz pripovedi prič: 4� novembra 1918, ko se je vrnil s soškega bojišča, je beltinski župan poslal ponj, naj pride na pomoč, ker razbijajo židovske trgovine� Ko je miril ljudi pred tedaj še trgovino Petra Osterca, mu je nekdo grozil s sekiro, češ da brani Žide� Ko je ljudi pomiril, so se razšli� Naslednji dan, ko je šel v Beltince na sejem, so ga grajski uslužbenci na pristavi (grofov Zichy) prosili pomoči, ker so jim neki ljudje plenili živino� Enega navaja z imenom� Jerič jim je pomagal, da so jih pregnali� Vilmos Tkalec, tedaj madžarski častnik, je imel to dogajanje za »narodno vstajo«, ki jo »vodi« Jerič! Tega39 so obvestili, da je odšel v Ljutomer� Tja so mu graščinski že čez dva dni poslali obvesti-lo, da se je dogodila pomota in da se mu zahvaljujejo� V zahvalo so mu poslali vino iz svojega vinograda Kaléc v Slovenskih goricah� Beltinski grad pa je rešil – po Jeričevem pisnem pričevanju – isti dan pred vdorom sejmarjev narednik Smej iz Beltinec, ki se je tudi vrnil z bojišča� Kdo bo dal zadoščenje Jeričevim nečakom in nečakinjam in nam še živim prijateljem in sodelavcem?! To je bil kulturnik, sodelavec Števana Küharja … Spričo počasnosti naših sodišč nima smisla tožiti izdajatelja knjige, ker pisec tako ni dosegljiv� Enako velja za Mihaela Küharja, ki je končal v Ljubljani pred prvo svetovno vojno šest razredov gimnazije, ko – po »objektivni« knjigi – nismo imeli nikakih stikov s Slovenci onstran Mure� Bil je brat vélikega zapisovalca ljudskega izročila Števana iz Bratonec, ki mu je sam profesor Karel Štrekelj pomagal pri 39 Torej Tkalca� 72 zgodovina iz spomina_FIN.indd 72 24. 09. 2021 08:06:31 objavah v Časopisu za zgodovino in narodopisje v letih 1910–1914� Mihael je hranil Štrekljeva pisma in drugo gradivo, da sem ga mogel uporabiti v knjigi (Pomurska založba, 1988)� »Objektivni« madžarski zgodovinar pa piše na isti str� 66: »Kühar se je podobno udeležil beltinskih nemirov in ropanja� Pred pozivom na odgovornost je tudi on pobegnil in je bil dejavni udeleženec odcepitve ozemlja (Prekmurja, V� N�) …« Med zasedbo je bil dvakrat v zaporu! Nato Zsiga »prijazno« opisuje, kako so ti zločinci delovali kot prekmurski legionarji v Ljutomeru, kar je vse popisal že dr� Matija Slavič in objavil Vilko Novak 1935� Kaj naj rečeta na to Küharjeva še ži-veča hči arhitektka Irena Drevenšek in njegov sin?! In v tem tonu gre naprej v vsej knjigi, ker so nekaterim dovoljena vsa sredstva� Slovenski politiki pa bodo molčali še naprej in najbrž soglašali s poslanko DZ Marijo Pozsonec, da nikar ne pišimo o teh stvareh v časnikih, pustimo to zgodovinarjem – po receptu slovenske dnevne politike … � France Bevk je nekoč zapisal v pesmi: Lajajmo, lajajmo, dragi otroci … (ker ne smemo govoriti slovensko), mi pa morda recimo: Molčimo, molčimo, ponižni Slovenci – drugi naj nas črnijo, ker pravijo, da živimo v demokratični državi� Varuh človekovih pravic, kje si? Vestnik, Murska Sobota, let� 49, št� 29 (17� 7� 1997), 3� 73 zgodovina iz spomina_FIN.indd 73 24. 09. 2021 08:06:31 DR. ZSIGA NE PIŠE RESNICE! Vilko Novak Dr� Tibor Zsiga je v »Porabju« št� 22, dne 6� novembra 1997, v članku »Namesto popravkov« odgovóril Mariji Kozar Mukič na njeno oceno njegove knjige Od Prekmurja do Trianona v istem listu� Obenem pa odgovarja tudi meni, čeprav poudarja, da mi ne želi odgovoriti »iz več razlogov«� Zato naj mu kratko odgo-vorim na njegove trditve, saj sem o neresnicah (lažeh) in napakah njegovega dela nadrobno pisal v soboškem Vestniku od št� 31, dne 31� 7� 1997, do št� 38, dne 18� 9� 1997, v osmih nadaljevanjih� 1/ Zsiga v zadnjem članku ponovno trdi, da »so se prebivalci te pokrajine ob dogodkih, ki so sledili po prvi svetovni vojni, tudi sami imenovali »Vendi«� Pove naj, kje in kdaj, najbrž v Mikolovih brošurah, in če je kak nezaveden človek govóril madžarsko� 2/ Zsiga trdi, da mu v svojem prvem članku Obtožujem! očitam, »da se na njegova dela ne sklicujem«� Naj navede to neresnično poved! 3/ Namesto »znanstvenih argumentov … je … začel navajati argumente in /iz?/ vsakdanje politike«� Prosim dokaz! 4/ »Članek ne vsebuje dejstev, torej nimam o čem razpravljati,« – kakor da sem v svojem 89� letu nerazsoden, piše dalje� Grob sem bil res, ker so njegove trditve še bolj grobe in žaljive zame in za slovenstvo, čeprav nekateri tega nočejo razumeti /npr� po pisanju nekega članka v Népújságu Inštitut za narodnostna vprašanja, najvišji politiki v Sloveniji, kar sem tudi pričakoval od njih! V� N�/ Ta groba dejstva v mojem prvem članku so: 1� »Nepravična, nasilna pridružitev slovenskega Prekmurja Sloveniji in njega odcepitev od Madžarske«� 2� Ne navaja naslovov Slavičevih razprav, iz katerih črpa� 3� Da prekmurski Slovenci do 1918 niso imeli nobenih stikov z ostalimi Slovenci� 4� Da se prekmurščina bistveno razlikuje od slovenščine� 5� Da stalno meša madžarski imeni za Prekmurje in Medmurje� 6� Da so prekmurski Slovenci sebe imenovali vend� 7� Ob omembi prekmurskega slovstva je opustil celotno evangeličansko delo od 1715 dalje, ostalo pa prikazuje zelo pomanjkljivo� 8� Trdi, da so vsi Slovenci bili vendi itn� 74 zgodovina iz spomina_FIN.indd 74 24. 09. 2021 08:06:31 V navedenem spisu v Vestniku sem natanko navedel še druge grobosti, kot so »ropanje« Ivana Jeriča in Mihaela Küharja v Beltincih itn� Na vse te dokaze naj Zsiga odgovori� Pa bomo videli, kdo »ponareja zgodovino«� Neresno in neznanstveno je tudi izmikanje v zadnjem članku o njegovi uporabi imen za Prekmurje in Medmurje, kar smo mu že dokazali, le da resnice nočejo videti in priznati ne on ne njegovi lendavski pajdaši�40 Resnici na ljubo bi omenila le, da tudi v madžarščini objavljena »mnenja, pozitivne ocene« očitajo avtorju, da je »uporabljal večinoma le madžarske vire/zömmel csak magyar forrásokat használt« in tudi pri teh je »nedosleden/következetlen« (gl� Vasi Szemle 5/1997 in Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2/1997)� Marija Kozar Porabje, Monošter, 1997, let� 7, št� 23 (20� 11� 1997), 6� 40 Pajdaš je v SSKJ2 opredeljen kot: slabš� kdor s kom sodeluje, zlasti pri nepoštenih dejanjih� V prekmurščini pa pomeni tovariš, prijatelj (glej na www�fran�si)� 75 zgodovina iz spomina_FIN.indd 75 24. 09. 2021 08:06:31 DOŽIVETJA IN RAZOČARANJA Knjige so že napisane! Vilko Novak O knjigi T� Zsige in njeni kritiki z naše strani je bilo napisanega toliko čudnega in nerazumljivega, da bi bilo spet treba napisati dolg odgovor� Tako pravi inženir:41 Če dr� Novaku knjiga ni všeč, pa naj napiše novo in nato naj neka submešana (?) komisija ugotavlja, kdo ima in kdo nima prav� No, po taki logiki bi nobena oce-na nobene knjige ne bila dovoljena, ker bi inženirji in mogoče tudi drugi vedno terjali kar – novo knjigo … Prvič slišim in berem kaj takega in menim, da sem v dosedanjih člankih v Vestniku dovolj povedal, kaj ni prav in zakaj ni, čeprav bi bilo mogoče še kaj dodati� Nekaterim pa tudi ni jasno, kot kažejo pogovori v Népújságu� Nje je smela naša ostra kritika osup(n)iti – nas pa ne bi smela osup(n)iti, še manj prizadeti Zsigova izmišljotina, da se prekmurščina (ali prekmurski jezik, po njegovem kar »a Vendvidék … nyelve«) v »bistvenih vprašanjih razlikuje od slovenščine …«� Kaj, če bi kdo zapisal, da se lendavska vogrščina ali madžarščina »bistveno razlikuje od »magyar nyelv-a« ali madžarščine ali peštanske ali hortobágyske ali vsake druge madžarščine? Bi se le prijazno nasmehnili? In če bi še kdo napisal, da so se prekmurski Madžari imenovali še (!) v 19� stoletju »Vógrok« ali kar – hunok?! Ali mogyeri, ungeri? Bi smeli danes na Ma-džarskem kaj takega tiskati brez protesta, pa recimo bi kaj takega izdala Zveza Slovencev na Madžarskem?! 41 Predsednik sveta Pomurske madžarske narodnostne samoupravne skupnosti (PMNSS) József Balaskó� Novak se je odzval na njegove izjave v Vestnik, Murska Sobota, let� 49, št� 26 (26� 6� 1997), 3� V tej knjigi je objavljeno v poglavju pod naslovom PREMALO NACIONALISTIČNI PREDSEDNIK? Balaskó se je sicer predvsem branil očitkov o nacionalizmu, obenem pa ni hotel povzročati razdora znotraj manjšinske skupnosti in je zato izjavil, da naj se humanisti zmenijo, on pa se kot strojnik o tej temi ne bo opredelil� Tovrstno pogosto umetno generirano nasprotje med humanistiko in naravoslovno-tehničnimi vedami ni ustrezno� Ne nazadnje bi to pomenilo, da se ne-humanisti ne morejo na osnovi dejstev odločiti o splošnih družbenih vprašanjih� Na drugi strani pa je bila ta izjava do Novaka (nehote) podcenjujoča� 76 zgodovina iz spomina_FIN.indd 76 24. 09. 2021 08:06:31 Knjige o vsem tem42 so na naši slovenski strani že davno napisane: Abeczeda-rium Szlowe(n)szko … 1725; M� Sever piše 1747: Lüblénomi szlovenszkomi Národi … Števan Küzmič 1771: Nouvi Zákon … na sztári szlovenszki jezik obrnyeni (Zsiga teh imen in del ne pozna); Mikloš Küzmič … Okrogline szlovenszke … pa Jožef Košič, ki bi mogel Vogrom tóliko povedati, piše »od naše slovenščine …« itn� pa do Mikolove Domovine 1920� 1922 v Budapešti: novine za szlovenszki národ itn� In ta slovenščina, recimo v prekmurski obliki, je moja in nas vseh materinščina� In ko bi nam kdo mater opsoval, kako bi mu odgovorili? Najbrž ogorčeno� Lendavski neobčutljivi kritiki bi nam rekli, da smo grobi (»durva hangvételü«), ne tistemu nesramnežu, ki je psoval� Če kdo reče, da se moja materinščina razlikuje od slovenščine, je zame grob in vse podobno� In knjige premnoge in razprave so napisane o našem slovenskem narodu, o njegovem imenu in njegovi zgodovini� Vsi pravijo, da smo bili in smo Slovenci, Slovénje, in mi to verujemo, za tem stojimo� Če pa kdo, ki ne pozna teh knjig in razprav, zdaj trdi, da smo nekaj drugega – naj molčimo? Zakaj? Na vse izmišljoti-ne nepoznavalcev jezika, zgodovine, življenja ljudstva, njegovega prepričanja lepo ponižno môlči, ne bodi nekulturen, kot da živiš pred tridesetimi ali štiridesetimi leti; ne bodi balkanski, poslušaj modrost iz Lendave, ki še danes kljub vsemu trdi: » … sam se nagibam k temu, da (tu živeče Slovence, kot pravi prej, V� N�) jih imam za neke vrste prehod med zahodnim in južnim slovanstvom …«� Glej ga, učenjaka – kje je pa študiral slavistiko in zgodovino – v Pešti pri Melichu ali Kniezsi ali celo pri pokojnem lendavskem rojaku Hadrovicsu, ki bi se že dobro obregnil ob vse te ‘modrijaše’43? Samo za prehod nas ima in nikakor za prave Slovence! G� Kozma in koliko vas je še? Joj nam! Knjige so sicer napisane in razprave z opombami – te pa niso pomembne, pravijo v Népújságu –, ampak resnice zanje ni … Tudi mi najbrž nimamo prav, če vemo in trdimo, da Ivan Jerič in Mihael Kühar nista ropala in razbijala� Ne, prav so imeli v letih 1941 do 1945 preljubi okupatorji, ki so sestavljali lažne obtožnice, iz katerih prepisuje današnji zgodovinar in ne pove tega v opombah, ki ne navajajo naslova spisa, iz katerega zajemajo� Tak očitek je njim »smešen« in vsa naša občutljivost »nedostojno grob ton«� Glavni tajnik Madžarske akademije znanosti, univ� prof� dr� János Melich, mi je dejal v 42 O slovenskosti in ne »vendskosti« Prekmurja� 43 Prekmurska, ponavadi ironična beseda za modre ljudi, modrece, najdemo pa jo tudi v Pleteršnikovem slovarju (glej www�fran�si)� Ta celoten članek je napisan v izrazito ironičnem tonu, saj je le tako lahko odgovoril na vzvišen slog in nekritičen pogled do Zsigove knjige madžarskih polemikov� 77 zgodovina iz spomina_FIN.indd 77 24. 09. 2021 08:06:31 oktobru 1942, ko so me pregnali iz Sobote: »Novak, le ostanite dober Slovenec�« In je napisal nekaj del o Slovanih in Madžarih in je znal nekaj jezikov� Vestnik, Murska Sobota, let� 49, št� 48 (27� 11� 1997), 10� 78 zgodovina iz spomina_FIN.indd 78 24. 09. 2021 08:06:31 KRITIKA MADŽARSKE KNJIGE O PREKMURJU Vilko Novak O knjigi dr� Tiborja Zsige, o kateri smo v Vestniku podrobno kritično pisali, pišejo tudi na Madžarskem� Žal tamkajšnji zgodovinarji ne poznajo slovenskih virov in literature o teh vprašanjih� Zato npr� Péter Kalocsai v Vasi Szemle 1997, št� 5, pravi, da se avtor »natanko sklicuje na vire«, očita pa mu nedoslednosti v bibliografiji� Pravilno pa pripominja, da »se je pisatelj povečini naslanjal na madžarske arhivske vire« in da bi bilo »zavoljo značaja predmeta potrebno, da bi uporabil več tujih (slovenskih, hrvaških, srbskih, francoskih) arhivskih virov«� Zsiga pa tako rekoč ni uporabil niti enega slovenskega arhivskega vira in ga navaja kar takega, potvorjeno iz madžarskega arhiva iz časa okupacije! Še več, niti ne navaja pravilno vse slovenske literature o predmetu� Kritik mu očita, da avtor ne pove, kaj ga je pri tem oviralo, npr� neznanje jezika – saj slovenščine sploh ne razume� Drugi kritik iste knjige Gyula Pethő v Vasi honismereti és helytörténeti Közlemények, 1997, št� 2, str� 87–89, zmotno trdi, da take teme ni obdelal še nihče – mogoče delno drži pri Madžarih, toda obdelali so jo Slovenci� Zmotno je njegovo pisanje, da so konec 1918 z bojišča prihajajoči vojaki ropali v južnem delu Zalske županije� Najhuje pa je, da kritik meni, da avtor »zmerno« obravnava »vendsko = slovensko vprašanje« in da navaja »vse spise in razprave (!) o tem iz zadnjih dvesto let« – obema se niti ne sanja o tem, kaj je bilo npr� v slovenščini in tudi madžaršči-ni (npr� Endre Angyal) napisanega o tem� Ocenjevalec tudi obžaluje, da je pisatelj uporabljal v glavnem madžarske vire – pravzaprav literaturo� Tudi o pridružitvi Prekmurja k novi južnoslovanski državi kritik nima ustrezne predstave, ker meni, da so »iz Slovenije prišli politiki in agitatorji« – kdo, kdaj, kje? – in bili odločilni za to pridružitev� Tudi mu je neznano, da je jugoslovanska vojska zasedla Prekmurje 12� in 13� avgusta 1919 po nalogu pariške mirovne konference in da ta pokrajina v tem času nikakor ni pripadala Madžarski – in kdaj jih (!) je potem »ponovno zasedla južnoslovanska država«?! Tudi tisto o prisiljenem podpisovanju županov, da želijo k Jugoslaviji, naj si prebere dokumentirano pri Slaviču� Prav tako je »in-dijanarsko« prikazano stanje po osvoboditvi z umori, nasiljem, ter »velikanskim razburjenjem prebivalstva« zavoljo katekizmov� Kritik ponovno zapiše, da pisatelj poroča o vsem tem povečini na podlagi madžarskih virov� Prav tako je neresnica, 79 zgodovina iz spomina_FIN.indd 79 24. 09. 2021 08:06:31 da je »prebivalstvo – in ne le Vogri – enoglasno izjavilo, da želi pripadati Madžarski« – pred razmejitveno komisijo� V nasprotju z resnico je, da »se knjiga izogiba vsakršnemu čustvenemu iz-ražanju in strogo na podlagi dejstev« poroča o dogajanju� Kritik zopet pravilno ponavlja, da »bi mogel pisatelj več zajemati iz slovenskih in hrvaških virov« – ker pač čuti pristranskost Zsigovega poročanja� Očita mu tudi ponekod prezapleteno pisanje, prenagljeno, pretirano (!) pisanje, mnogo ponavljanja, povedi brez jasnega smisla, da zemljevid »Tótsága« ni dober in je označen z napačno letnico, površno in napačno so pisana imena evropskih politikov, tudi madžarskih, napake so tudi v seznamu oseb in krajev� Vidimo, da se iz kritike oglaša tudi sposoben in objektiven zgodovinar, ki pa žal ne pozna tudi slovenskih dognanj, sicer ne bi z nekritičnim vogrskim naciona-lizmom hvalil dela kot celote� Pravično oceno, tako z vogrske kot slovenske strani, v strokovnih časopisih pa še nujno pričakujemo! Razveseljivo je, da je sombotelski dnevnik Vas Népe, 23� decembra 1997, v celoti objavil v treh stolpcih članek podpisanega »Moje mnenje o neki časniški diskusiji« kot odgovor na članek G� Kozma v istem dnevniku, 28� junija 1997� V svojem odgovoru sem v glavnem pojasnil napačne trditve nekaterih lendavskih ocenjevalcev mojega članka »Obtožujem!« in zahteval imena tistih politikov v Ljubljani, ki ne vidijo v tem nikakršnega »vprašanja«� Vem, da tega odgovora ne bo, saj naši politiki ne znajo rešiti niti najnujnejših gospodarskih in socialnih te- žav, o čemer beremo in slišimo vsak dan� Opomnil sem na to, da je Zsiga docela zamolčal večji del evangeličanske in katoliške književnosti in da v zvezi s to knji- ževnostjo trdi neresnice� Poudaril sem, da uporablja nekritično krivične in lažnive obtožnice iz okupacijske dobe proti Ivanu Jeriču in Mihaelu Küharju� Poudaril pa sem tudi docela nepravilno avtorjevo navajanje virov in literature o predmetu, o katerem piše, kar ni jasno tudi njegovim madžarskim zagovornikom v Lendavi� Pošteno je, da je časnik v tujini objavil moj odgovor, nasprotno pa lendavski Népújság doslej ni objavil protesta otrok M� Küharja in sorodnikov I� Jeriča, ki so mu ga poslali, kar je omenjeno tudi v tem mojem članku� Vestnik, Murska Sobota, let� 50, št� 9, (26� 2�1998), 9� 80 zgodovina iz spomina_FIN.indd 80 24. 09. 2021 08:06:31 IZ SPOMINOV IN DOŽIVETIJ zgodovina iz spomina_FIN.indd 81 24. 09. 2021 08:06:31 zgodovina iz spomina_FIN.indd 82 24. 09. 2021 08:06:31 KDO JE BIL DR. MATIJA SLAVIČ? Vilko Novak V Prekmurju je vedno več šolanih ljudi, največ tehnikov, inženirjev vseh vrst in ekonomistov� Srečanje z njimi pa priča, da skoraj nič ne poznajo ne zgodovine ne kulturne preteklosti svoje dežele, naših starih pisateljev, ki so nam ohranili slovenstvo� Tako se tudi ne zavedajo pomena boja za ohranitev slovenstva v Prekmurju in za pridružitev Kraljevini44 Slovencev, Hrvatov in Srbov leta 1919� Ker bo 27� septembra t� l� (1997 op� ur�) v Križevcih pri Ljutomeru simpozij o dr� Matiji Slaviču, brez katerega bi mi danes ne bili v svobodni Sloveniji, začnimo z njim v Vestniku vrsto člankov o naših pomembnih ljudeh� Matija Slavič se je rodil 27� januarja 1877 v Bučečovcih pri Križevcih nad Ljutomerom� Tega priimka drugod v Sloveniji ne najdemo in verjetno so bili njegovi predniki – to dokazujeta tudi njegova temna polt in izrazita glava – priseljenci s hrvaškega Balkana kot Aleksiči, Skoki, Herici itn� Po osnovni šoli v Križevcih in Radgoni – tu se je srečal s Prekmurci in z madžarščino – je obiskoval klasično gimnazijo v Mariboru in po maturi 1897� leta prav tam študiral bogoslovje do leta 1901, toda bil zavoljo dobrih uspehov v študiju posvečen že leto prej� Kratek čas je bil kaplan v Hočah, nato so ga poslali študirat teologijo na Dunaj, kar je bilo namenjeno le najbolj nadarjenim� Vmes je bil nemški pridigar v Celju� Tu je bil na podlagi disertacije o nauku o Kristusovi osebi v Pavlovih pismih Efežanom in Kološanom, ki je bila pohvaljena in nagrajena, 1911� leta promoviran za doktorja teologije� Za visokošolskega profesorja se je habilitiral s spisom v latinščini Povzetek biblične arheologije (Maribor 1912)� Tako je postal najprej nadomestni, leta 1912 provizorni, 1916� pa pravi profesor za biblične znanosti stare zaveze na bogo-slovnem učilišču v Mariboru� Po ustanovitvi ljubljanske univerze je 1930� postal izredni, naslednje leto pa redni profesor stare zaveze na teološki fakulteti� Tu je delal do upokojitve (zavoljo oslabelega vida) leta 1951, nato pa še šest let predaval� Umrl je v Ljubljani 25� oktobra 1958, pokopali pa so ga v domačem kraju� Ali se bo zbralo na njegovo letošnjo obletnico smrtnega dneva ob njegovem grobu vsaj zastopstvo iz Prekmurja? 44 V nasprotju kot v prejšnjih člankih Novak navede državo SHS kot Kraljevino� 83 zgodovina iz spomina_FIN.indd 83 24. 09. 2021 08:06:31 Strokovno se je Slavič izpopolnjeval s potovanji po Egiptu in Palestini 1913� in 1927� leta� Po prvem potovanju je nastala knjiga V deželi faraonov (Maribor 1914), z drugega pa je objavil več člankov v Finžgarjevi reviji Mladika 1923–1927� Na bibličnem inštitutu v Rimu je študiral leta 1922� Na fakulteti je bil dekan v letih 1930–1931 in 1937–1938, na univerzi pa kar dvakrat rektor, kar priča o njegovem ugledu med tedanjimi rednimi profesorji (1932–1934 in 1939–1940), v najtežjih časih slovenske univerze, ki ji je mnogo pomagal prek svojega prijatelja in rojaka ministra dr� A� Korošca� V svoji stroki in celotni slovenski javnosti ter kulturi si je Matija Slavič pridobil neminljivo ime s svojim prevodom svetega pisma stare zaveze: petero Moj-zesovih knjig in Jozuetova knjiga (1939), po vojni pa preostale knjige brez malih prerokov in grških knjig, ki so jih prevedli drugi (Maribor, 1959–1961)� Že leta 1915 je pisal o načelih in metodi prevajanja sv� pisma� Toda za nas prekmurske in vse Slovence je Slavič gotovo še bolj zaslužen kot borec za osvoboditev Prekmurja� Narodna vlada za Slovenijo ga je 1919� leta poslala kot izvedenca (eksperta) za Prekmurje na mirovno konferenco v Parizu� Nihče tedaj ni bil bolj pripravljen na to s svojim poznavanjem Prekmurja, z zve-zami s prekmurskimi narodnimi duhovniki, s svojo izobrazbo, z znanjem jezikov, vztrajnostjo in gladkim vedenjem v diplomatski mednarodni družbi� Dokaz so njegovi neminljivi uspehi in njegovi spisi o njegovem prizadevanju za osvoboditev Prekmurja� Mnogo so mu pri tem pomagali: veržejski rojak dr� Franc Kovačič, izvedenec za slovensko Štajersko, dr� Karel Verstovšek in vodja slovenske delegacije prof� in minister dr� Ivan Žolger�45 Napisal je dve francoski brošuri z jedrnatimi podatki o življenju Prekmurja in upravičenosti njegove pripadnosti k preostalemu slovenstvu v isti državi� V njih je tudi uspešno izpodbijal neresnične trditve madžarskih izvedencev, ki so trdili, da npr� jezik prekmurskih Slovencev ni slovenščina, da nikoli niso imeli kulturnih in gospodarskih stikov s preostalimi Slovenci itn� Kot danes!46 Slavič je napisal tudi prvo slovensko knjigo Prekmurje (Ljubljana, 1921), v kateri na kratko seznanja z lego, zgodovino in načinom življenja »ogrskih« Slovencev ter z bojem za osvoboditev izpod ogrske oblasti na mirovni konferenci� Prav tako je leta 1923 bralce poljudno seznanjal s Prekmurjem v Finžgarjevem mesečniku Mladika� Boje za 45 V prvotni izdaji 2004 se je Novaku zatipkalo neustrezno madžarsko poimenovanje ministra (Žogler namesto Žolger), tovrstne hotene ali nehotene napake s strani sodelujočih madžarskih zgodovinarjev v svojih člankih pokritizira, zato smo ta zatipek popravili� 46 S klicajem izpostavljena ironizacija� 84 zgodovina iz spomina_FIN.indd 84 24. 09. 2021 08:06:31 severno mejo je opisal ob deseti obletnici osvoboditve v zborniku Slovenci 1918– 1928 (Ljubljana, 1928)� Najpomembnejši pa sta za nas dve Slavičevi razpravi, ki obsegata skupaj 80 strani v zborniku Slovenska krajina (uredil V� Novak, Beltinci 1935, samozaložba)� V prvi Narodnost in osvoboditev Prekmurcev izpodbija zaletavost nekaterih hrva- ških publicistov ok� leta 1925, ki so v nepoznavanju razglašali, da je Prekmurje hr-vaško, da govorijo tam starohrvaški dialekt itd� V nadaljnjem pa opisuje nesrečni, nepremišljeni vdor hrvaške vojske pod vodstvom kapetana Jurišiča v južno Prekmurje konec decembra 1918, ki nam je le škodoval in povzročil smrt več vojakov ter ujetništvo za druge� V drugi razpravi Prekmurske meje v diplomaciji opisuje potek mirovnih pogajanj v Parizu 1919, ko so Madžari z vso silo želeli obdržati Prekmurje in ozemlje, ki so jim ga odvzeli za Češkoslovaško, Romunijo in Jugoslavijo� Natančno opisuje prizadevanje slovenske delegacije in svoje delo, težave, s katerimi so pridobili tuje diplomate zmagovitih držav, da so šli z mejo čez Muro, ki so jo prvotno določili� Opisal je tudi delo razmejitvene komisije v letih 1920 in 1921, delo v okviru Društva narodov v Londonu v juliju 1922, kamor je moral tudi Slavič kot strokovnjak za Prekmurje; končno pa še postavljanje mejnikov med državama, kar je segalo v leto 1924� Slavičev spis je nenadomestljiv vir tako za poznavanje mirovnih prizadevanj kot za poznavanje Prekmurja v narodnostnem, gospodarskem in kulturnem pogledu� Od nas terja, kot vse njegovo delo, polno hvaležnost, kar naj se pokaže predvsem v tem, da bomo njegove spise, ki bodo kmalu objavljeni, spoznavali� Prav tako nas bo zbornik s predavanji na njegovem simpoziju vsestransko seznanil z njegovim življenjem in delom� Namesto sovjetskih vojakov pa postavimo v soboškem parku dostojen spomenik Matiji Slaviču in newyorškemu profesorju Johnsonu, ki je predlagal današnjo mejo z Madžarsko,47 k čemur nas je pozval dr� Slavič že leta 1935�48 Vestnik, Murska Sobota, let� 49, št� 39, (25� 9� 1997), 7� 47 Zanimiv pacifistični in domoljubni predlog Vilka Novaka še ni bil realiziran� 48 Celoten članek je posvečen predstavitvi Matije Slaviča, predvsem zaradi neupoštevanja njegovih del v Zsigovi knjigi� 85 zgodovina iz spomina_FIN.indd 85 24. 09. 2021 08:06:31 ŠE O DR. MATIJI SLAVIČU – Z MADŽARSKEGA VIDIKA Vilko Novak V spisu o Zsigovi knjigi smo govorili, kako pomanjkljivo piše o Slaviču in ga iz-rablja v svoje namene, ne da bi ga poznal v izvirniku� Naj sedaj še opomnimo na nepravilno pisavo njegovega imena v tej zloglasni knjigi, kar navaja tudi dr� J� Smej v svojem referatu v imenovanem zborniku, da Zsiga piše enkrat na str� 49 Slavičič, kar je mogoče prevzel iz vira, ki ga navaja� Drugič ne smemo pozabiti, da je o M� Slaviču zelo sovražno in krivično pisal že v času mirovne konference madžarski izvedenec za Prekmurje Sándor Mikola, petrovski rojak�49 Tako je ob izidu Slavičeve knjige Prekmurje 1921 napisal v svojem iredentističnem lističu Domovina, Meszecsne novine za szlovenski narod, 22� septembra 1921, num� 10, polštiri strani obsegajoč uvodnik, ki se začenja: »Tisti človek, ki je dvajset let spletkaril proti »vendstvu« (tj� Prekmurju, V� N�) in ki je imel zaslugo, da je Prekmurje prišlo pod kranjsko samodrštvo, Kleklov zaupni prijatelj, je sedaj napisal knjigo o »vendstvu«� Knjiga je spisana v »kranjskem slovenac« jeziku, zato jo bo bralo zelo malo prekmurskih ljudi� Menimo, da delamo v korist našega ljudstva, ko seznanjamo s knjigo, naj ljudstvo vidi množico pačenja, krivic in laži in malenkostno podle, hinavske in perfidne poti, s katerimi so delovali kranjski »osvoboditelji«� Znanstvena oblika knjige je le videz, ker zakriva resničnost, želi zavesti, na vsaki strani se trudi, da bi prekmursko (»vend«) ljudstvo prebarval s »kranjsko-slovenac« barvami� Ta njegova popačenka iz »slovenski, Slovenec« se stalno ponavlja� Imenuje ga – »velikega slovanskega sanjača«, ko se norčuje iz ideje o »koridorju med Jugoslavijo in Češkoslovaško«� Znanost zlorablja za to, da opravičuje svoje nizkotne roparske namene� »Dokazuje z vsako vrsto, da je prekmursko (»vend«) ljudstvo isto s »slovenac ljudstvom«� To popačenko je menda prvi uvedel v ma-džarščino iz tedanjega žargona, da v hrvaško-srbski obliki zaničljivo označuje Slovence� Z dolgo vrsto zaničljivih in smešečih besed mu očita, kako se bori proti izrazu »vend«, ki ga ljudstvo niti v besedi niti v pisanju nikoli ni uporabljalo� Slavič dosledno govori o prekmurskem jeziku, prekmurščini in knjižnem jeziku, česar 49 Gornji Petrovci na Goričkem� 86 zgodovina iz spomina_FIN.indd 86 24. 09. 2021 08:06:31 M� noče razumeti� Slavičevo prizadevanje, da bi pojasnil razmerje med obema, imenuje otročje� Slaviču se je nekoč v naglici zares zapisalo, da v vsem Prekmurju ni bilo več kot štirih duhovnikov, ki so razumeli knjižno slovenščino� Bila je še vrsta salezi-jancev, lazaristov in njihovih dijakov, ki so obiskovali slovenske šole� In nekatere redovnice� Razumeli pa so knjige in časopise, časnike v glavnem tudi mnogi drugi� M� si dovoljuje očitati Slaviču, kako je mogel kot univ� profesor zapisati toliko (za Mikolo pač) nasprotij, očita mu strast, zaslepljenost� Moti ga vse, kar piše Slavič o uporabi madžarskega črkopisa – Mikola ne pozna gajice v prekmurskih tiskih – in kar piše o madžarskem zatiranju ogrskih Slovencev� Pojma nima o razširjenosti in značaju mohorskih knjig in trdi, da v Prekmurju ni petdeset ljudi, ki bi vedeli, kaj so Mohorjeva družba in njene knjige� No, kar v naši družini jih je bralo deset, moj ded je imel samo v Beltincih pred sto leti sto petnajst naročnikov nanje� In Škafar-jeva statistika iz 1937� leta dokazuje, da je bilo od 1868� do osvoboditve v obeh de-kanijah 8847 naročnikov (221 tudi v monoštrski dekaniji), ki so dobili okoli 52 tisoč knjig! V letih, ko je M� to pisal, je bilo 1721 naročnikov� Kakor M� ne pozna vsebine mohorskih knjig, tako drzno trdi, da so te pod verskim videzom širile le politično propagando (Slovenske večernice, Zgodovina sveta in slovenskega naroda, pe-sniške zbirke, gospodarske knjige itd�) – da, plemenito jezikovno in narodnostno propagando, ki nas je pomagala rešiti! Sam se jim imam mnogo zahvaliti! Nikjer ne najdemo na navedeni str� 35 Slavičeve trditve, da Prekmurci nikoli nismo imeli lastnega slovstva� Tam govori celo B� Raič o »vilinski lepoti prekmurščine«� Noče priznati nikakega madžarskega pritiska ali celo zatiranja – ker pač ni živel med Slovenci … Slaviča zmerja v več odstavkih z začetkom: »Ta človek, ki …« in mu tudi očita, da hvali Kleklovo delo, ki je prav tako pod pretve-zo vere »ubiral kranjske strune … služil kranjskim ciljem … s ponarejanjem in potvarjanjem … tako umazan posel … � V nebo vpijoči primer kranjskega hi-navskega, lažnega obtoževanja … Kdor je to napisal ( Slavič), ta ni navaden tihota-pec, branjevka, žepar, marveč univerzitetni profesor, še več, posvečen duhovnik, ki se vsak dan spoveduje ( Od kod to ve luteran Mikola?). Kako si drzne z licemersko dušo prihajati pred Gospodov oltar?« Madžarom M� očita, da »so zagrešili nasproti prekmurskemu ljudstvu pač tedaj, ko so dovolili Kleklu list …« itn� Kot neresnico označuje Slavičevo pisanje o navdušenju Prekmurcev za Jugoslavijo na zborovanjih v Ljutomeru in Radgoni leta 1918, zaradi česar so jim sodili še med zadnjo zasedbo! Itn� Moji spoštovani lendavski kritiki naj preštejejo Mikolove zmerljivke, preteh-tajo njih težo in primerjajo moje »grdo pisanje« o Zsigovi knjigi – ki mu je eden od virov prav Mikolova knjižura iz leta 1928 v istem duhu, kjer Slaviča ponovno 87 zgodovina iz spomina_FIN.indd 87 24. 09. 2021 08:06:31 žigosa, manj z imenom kot navajanjem istih trditev kot v oceni njegove knjige v Domovini� Slavič je Mikolo v svojem spisu zmotno imenoval univ� prof� in član akademije znanosti� Prvo nikoli ni postal, drugo šele po svojih »zaslugah«, ko je ustvaril nov narod »Vendov«, kar pa Madžarski ni koristilo, čeprav nekateri to »teorijo« še danes pogrevajo� Slavič pa je s svojim stvarnim in mirnim poročanjem o položaju prekmurskih Slovencev pridobil ugled in uspeh sebi in še bolj vsem Slovencem� Vestnik, Murska Sobota, let� 49, št� 43, (23� 10� 1997), 9� 88 zgodovina iz spomina_FIN.indd 88 24. 09. 2021 08:06:31 KDO JE BIL MIHAEL KÜHAR? PREPUSTIMO VSE TO ZGODOVINARJEM! Vilko Novak – Halo, tu smo zgodovinarji, ki znamo oba potrebna jezika za raziskovanje slovensko-madžarskih stikov in razmerij, kajti čez desetletja takih zgodovinarjev po vsej verjetnosti ne bo! Torej poglejmo, kaj trdi in »ve« madžarska stran v osebi »zgodovinarja« T� Zsige v knjigi o Prekmurju in Trianonu – o nekem Mihályju50 Küharju� On, Zsiga, nikakor ne sramoti – skupaj z lendavsko kulturo – Slovencev, le laže – hote ali nehote, iz zgodovinarskega neznanja – o Slovencih, ki so se borili za odcepitev Prekmurja 1918–1919 od tedanje kraljevine Ogrske … Eden teh je bil Mihael Kühar, le petkrat počaščen v tem veledelu,51 ki se za pravilno pisanje imen in citiranje prav nič ne zmeni� Najbolj nazorno in »stvarno« na 66� strani: »Drugi odposlanec je bil Mihael Kühar (z Jeričem v Ljubljano k narodni vladi, V� N�)� Kühar se je podobno (kot Jerič, V� N�) udeležil novembrskih beltinskih nemirov, ropanja (trgovin, graščine, V� N� , gl� o Jeriču isto na isti strani, V� N�)� Pred pozivom na odgovornost je tudi on pobegnil, bil je dejaven udeleženec za odtrganje ozemlja (Prekmurja od Ogrske, kot legionar, V� N�)� Po ukinitvi naglega sodišča se je vrnil v Prekmurje (kdaj?)� Pomagal je v tujini organizirajočim se pri odtrgovanju (odcepitvi) Prekmurja« (kje? komu? V� N�)� Isto o pobegu v Ljutomer na 67� str�, na 68� str� je omenjen kot udeleženec posveta z generalom Maistrom v Ljutomeru na začetku maja 1919 in končno na 70� str�, da je »vstopil tudi M� Kühar« v »prekmursko prostovoljno legijo … ki je imela nalogo nekaj mesecev kasneje zasesti Prekmurje« (tu navaja vir: Kleklovi spisi p� 5 in V� Šiftar)� V Bratoncih 1893� leta rojeni Mihael Kühar, mlajši brat ljudsko izročilo zbira-jočega Števana (gl� Š� Kühar – V� Novak, Ljudsko izročilo Prekmurja, Pomurska za-ložba 1988), je že pred prvo svetovno vojno, ko po védenju g� Zsige ni bilo nikakih stikov Prekmurja s Slovenci onstran Mure, dokončal v Ljubljani, tedanji Avstriji, šest razredov gimnazije, kot tudi (pri Zsigi navedeni Mihael Erjavec z Bratonec 50 Novak tukaj uporabi madžarsko ime, čeprav v nasprotju s slovenskim pravopisom in izvornim Küharjevim poimenovanjem Mihael, da opozori na nedoslednost v Zsigovi knjigi in nespoštljivost do slovenskega jezika� 51 Posmehljiva opredelitev Zsigove knjige� 89 zgodovina iz spomina_FIN.indd 89 24. 09. 2021 08:06:31 in še drugi) postal železniški uradnik v Ljubljani, nato v Soboti, kjer ga je zajela zasedba 1941� Še isto leto je tožilstvo sprožilo kazenski postopek predvsem zoper Jožefa Klekla, obenem pa zoper Ivana Jeriča, Mihaela Küharja, M� Erjavca, Marka Godino in še pet drugih članov delegacije, ki je šla v Beograd� Te našteva M� Slavič v razpravi v mojem zborniku Slovenska krajina (Beltinci, 1935) – da, ta rdeče vezana knjiga (kak izziv za nepismene bike, kot rdeča krpa! 52 V� N�) je ležala povsod, od tožilca do preiskovalca sodnika in do vrhovnega sodišča v Győru� Obžalujem svojo nehoteno krivdo, da sem Slavičevi razpravi objavil – toda ves postopek zavoljo »žalitve veličanstva, zločina proti madžarski državi« itn�, ki je trajal od 1941 do 1944, razen konfinacije za Klekla in dvojnega prisilnega dela za Mihaela Küharja, skupno kar 309 dni v letih 1943 in 1944, ni prinesel hujše obsodbe, ker se je moral ustaviti zavoljo zastarelosti dejanj in pomanjkanja dokazov pri nekaterih� Toda madžarski zgodovinar je v knjigi, izdani 1996 v Lendavi z našim denarjem, »dognal« brez natančne navedbe vira, da je tudi M� Kühar iz Bratonec 1918 ropal v Beltincih, čeprav so tako zanj kot za z njim sodelujočega Ivana Jeriča priče že tedaj potrdile, da »sta mirila in odvračala ljudi od ropanja«� Toda o ljudeh, ki so delali za »krivično« odcepitev Prekmurja od Ogrske, je treba zapisati kar največ laži, umazanosti – kako grde besede uporabljam … –, ker to ni nikak napad na slovenstvo Prekmurja ne delovanje proti integriteti Republike Slovenije, ki bi ne smela po pravici dobiti tega svojega dela od imperialistične in potem fašistične države Madžarske! Kdo se bo opravičil za to sramotenje Küharjevima otrokoma, Ireni, dipl� inž� gradb�, in sinu ekonomistu, kdo se jima bo vsaj opravičil v imenu lendavske založ- be, ker avtor knjige ne ve, kaj dela, direktor založbe pa noče priznati nikake neresnice� Mogoče se bo opravičil g� Balaskó?! Bil sem Küharjev prijatelj, pomagal mi je zbirati zapuščino, ki se nanaša na bratovo delovanje (madžarski historik pripisuje to neobstoječemu beltinskemu župniku Jožefu (!) Küharju, v resnici Štefanu, ki z bratonskima ni bil niti v sorodu, zato kot njegov prijatelj ostro obsojam, kljub moralnim naukom lendavske gospode, tako pisarjenje »na pamet« ali iz fašistične zasedbene madžarske zaloge, ki ni znala niti brati niti pisati)� In njihovi zagovorniki danes v Lendavi nočejo priznati, da je to in vse podobno napad na slovenstvo, ne le v Prekmurju, marveč v vsej Republiki Sloveniji, kar vse naše poslance in ministre prav nič ne zadeva … Napad na žive ljudi, zdaj že pokojne, toda njihove žive otroke, Jeričeve nečake in nečakinje, pranečakinje in – na vse nas, njihove prijatelje in sodelavce! 52 Duhovita pripomba ponazori zavračanje slovenskega jezika s strani madžarskih oblasti� 90 zgodovina iz spomina_FIN.indd 90 24. 09. 2021 08:06:31 Gospodje in gospe v Lendavi, po zaslugi Števana in Mihaela Küharja so iz Ljubljane v tistih letih okoli leta 1910 – ko ni bilo med nami nikakih stikov! – po- šiljali v Prekmurje razne slovenske liste, ki so jih madžarske pošte vračale z napisi: »Ne sprejme, nazaj« in podobno� Dokler ni v dunajskem parlamentu slovenski poslanec dr� Janez Ev� Krek (da, tisti Krek od Majske deklaracije! V� N�) ostro zavpil na ogrskega notranjega ministra, kakšna svoboda je to itd� – toda bilo je že prepozno, svetovna vojna je to »demokracijo« izbrisala in prinesla novo, ki je prinesla svobodo tudi nam, vsaj do 1941� , ko smo začasno spet morali poslušati tuljenje volkov iz daljnih step� Čast in priznanje poštenjaku Mihaelu Küharju, ki sta ga popljuvala (o, kakšna grda beseda iz mojega stroja!! V� N�) madžarska zgodovina dvajsetega stoletja in Zavod za madžarsko kulturo v Lendavi, vzdrževan s slovenskim denarjem in podprt pri madžarski vladi, ki ne ve, kaj dela� 53 Vestnik, Murska Sobota, let� 49� št� 46 (13� 11� 1997)� 53 Na Novakove pripombe glede financiranja knjige so se potem sklicevali izdajatelji te knjige, vključno s slovenskim Ministrstvom za kulturo, češ da je bila knjiga izdana s pomočjo ustanov iz Republike Madžarske� Pri čemer pa niso upoštevali vsakodnevne podpore slovenske države do madžarske skupnosti in njihovih institucij, kar je sicer povsem ustrezno� Novaku bi morda lahko očitali nepotrebno oporekanje financiranja madžarske skupnosti� Toda Novak ni protestiral proti financiranju dejavnosti madžarske skupnosti v Sloveniji ali lendavskega manjšinskega kulturnega zavoda, ampak proti nenamenski porabi sredstev, tj� natisu znanstveno nekakovostne, površne in za medso-sedske odnose škodljive knjige, polne manipulativnih »vendskih« neresnic� 91 zgodovina iz spomina_FIN.indd 91 24. 09. 2021 08:06:31 KDO JE BIL IVAN JERIČ? Vilko Novak Madžarska knjiga o »krivičnem Trianonu« obremenjuje tudi Ivana Jeriča nič manj kot roparja židovskih trgovin in gradu v Beltincih v novembru 1918� O njem pravi na str� 40 v opombi o Jožefu Kleklu: »Med drugo svetovno vojno, po priključitvi Prekmurja Madžarski, so proti njemu (Kleklu) in njegovim tovarišem (Ivan Je-rič, Mihael Kühar …) madžarske oblasti sprožile proces zavoljo nespoštovanja madžarskega naroda in drugih zagrešenih zločinov� Toda glede na dolgo dobo, preteklo po zločinih (več kot dvajset let), so kazenski proces ukinili�« V knjigi T� Zsige (Lendava 1996) nastopa Jeričevo ime kar šestkrat� Ivan Jerič se je rodil v Dokležovju v kmečki in mlinarski družini leta 1891, mati je bila Zverova iz Beltinec� Med deveterimi otroki je bil tretji po vrsti; po-sestvo je prevzel starejši brat, zato je sam pomagal doma pri delu, delal je tudi pri gradnji železniške proge Sobota–Hodoš, v elektrarni v Lebringu v Avstriji in pri regulaciji Mure, zato je želel postati vodni mojster, za kar sta bila potrebna dva razreda srednje šole� Učiteljiščnik in sosed Štefan Poredoš mu je svetoval, naj se vpiše v lendavsko meščansko šolo, naj se uči doma in opravlja izpite� V enem letu je naredil izpit za oba razreda� Nato se je seznanil s Štefanom Küharjem iz sosednjih Bratonec, ki je po maturi 17 let doma bolehal za jetiko, zapisoval ljudske pesmi, pripovedke in pravljice� Ta je bil devet let starejši od njega� Nagovoril ga je, da je učenje nadaljeval, tako da je v naslednjem letu opravil še 3� in 4� razred meščanske šole, nato se je začel učiti latinščine in botanike, da bi se lahko vpisal v višjo gimnazijo� Toda leta 1913 so ga vpoklicali k vojakom v Sarajevo, kjer so ga sprejeli v vojaško telegrafsko šolo� Ko se je začela vojna, je moral najprej na srbsko, nato pa na soško fronto, kjer je bil komandir telegrafskega voda, ki je povezoval prve čete s štabom v ozadju� Dobil je tri odlikovanja za hrabrost, kar je moral med zasedbo pokazati Madžarom, ki so ga med drugim dolžili take neumnosti, da je 1917� leta prejel od srbske vlade na Krfu denar, da bi deloval za odcepitev Prekmurja od Madžarske … Še krave bi se temu smejale! Vmes se je učil in je v Monoštru opravil izpite za 5� in 6� gimnazijo� Na soškem bojišču je iskal stike z domačini, duhovniki in s kmeti� Obiskovali so se še po vojni� O položaju so ga obveščali Čehi v njegovem vodu, tako je zvedel za Wilsonovo in Masarykovo delovanje� 92 zgodovina iz spomina_FIN.indd 92 24. 09. 2021 08:06:31 Ko se je prve dni v novembru 1918 vrnil iz vojske, so ga klicali v Beltince, ker so nekateri napadli židovske trgovine in grad� Bil je še v uniformi, odločen, vešč vojaškega nastopa, zato je hitel napadenim na pomoč� Židovske trgovine so bile že razbite, rešil je le nekdanjo Weisovo, ki jo je lastnik pred tednom prodal škofjeloškemu Ostercu in njegovi ženi iz Radgone� Pomagal je spoditi roparje iz grofovskega marofa, nato pa so ga obvestili, da ga madžarska vojska išče in dolži, da je sodeloval z napadalci� Iskal ga je zloglasni učitelj V� Tkalec, zato se je umaknil v Ljutomer, kamor so grajski že čez dva dni poslali nekoga z vabilom, naj se vrne, ker je zmota pojasnjena� V zahvalo so mu poslali tudi »kalečko« vino� G� Zsiga pa mirno piše na str� 66, da se je Jerič »v Beltincih pridružil nemirom ter ropanju grofov Zichyjev (Se je zato grofica Zichy pozneje pogosto vozila k njemu v Turnišče na obiske?)� Pozneje je bil Jerič dekan v Turnišču (da je bil prej v Lendavi, kjer je branil jezikovne pravice Madžarov pred slovenskimi birokrati, in je zavoljo madžarskih nadlegovanj odšel v Turnišče – o tem ne vedo lendavski informatorji dr� Zsige ničesar!)� Pred klicanjem na odgovornost je pobegnil čez Muro v Ljutomer� Odtlej je deloval kot aktiven organizator odcepitve Prekmurja …« In tako naprej, neumnost za neumnostjo� Ne moreš dostojneje govoriti o delu, ki mu je vir bedasta obtožnica iz let 1941–45� Kje boste to preklicali in se opravičili Jeričevim sorodnikom, g� László Göncz?! Bomo vse to »prepustili zgodovinarjem« – ga� poslanka Pozsonec?! Saj ste si menda prebrali vse »zgodovinske resnice« v zadnjih številkah Vestnika?! Jeriča je J� Klekl priporočil ljubljanskemu škofu Jegliču, ki je ustanovil prvo slovensko gimnazijo v Št� Vidu pri Ljubljani, da ga je leta 1919 sprejel vanjo, kjer je kot prvi Prekmurec opravil še zadnja razreda z maturo� Jerič je bil narodno zelo zaveden, z doma, kjer so brali mohorske knjige, iz katerih je mati znala na pamet Gregorčičeve in Stritarjeve pesmi� Pomagal je Kü- harju zbirati ljudske pesmi, ki sta jih leta 1913 skupaj izdala (uredništvo Marijinega lista) v zbirčici Narodne pesmi vogrskih Slovencov� Zato se je z mnogimi drugimi rojaki samoumevno pridružil prekmurski osvobodilni legiji, ki so jo leta 1919 na pobudo generala Maistra ustanovili v Ljutomeru� Jerič je bil med njenimi voditelji, bil je tudi v stiku z dr� Matijo Slavičem, ki je v Parizu zastopal naše narodne pravice� Tako je 12� avgusta 1919 doživel osvoboditev� Po šentviški maturi se je prijavil v mariborsko bogoslovje in bil posvečen za duhovnika 1924� leta� Služboval je kot kaplan v Ljutomeru in Soboti, kjer je bil tudi urednik Novin, v katerih je zastopal koristi naših ljudi� Tam je postal leta 1927 tudi poslanec na listi Slovenske ljudske stranke in se boril za popolno gimnazijo v Soboti, za ustanovitev okrožnega sodišča in za pravice naših sezonskih delavcev� Po letu 1930 je postal župnik in dekan v Lendavi ter obema narodoma priznaval 93 zgodovina iz spomina_FIN.indd 93 24. 09. 2021 08:06:31 enake pravice� Čez pet let je prevzel turniško župnijo, dalje je opravljal tudi de-kansko službo in zaradi svojega lepega nastopa in govorjenja veljal za najuglednej- šega duhovnika� Odločno je nastopal po začetku madžarske zasedbe 1941, tako pred škofom kot pred civilno oblastjo, ki ga je ponovno obtožila takih smešnih laži, kot smo jih nekaj že navedli� Brata in dva druga duhovnika so Madžari zaprli zavoljo neumnosti tistega glavnega organizatorja OF, ki si je zapisoval imena in pogovore z vsemi, ki jih je obiskoval, da so jih pri njem našli� Po osvoboditvi so ga skušali odstraniti nekateri domači domišljavci, pa se jim je spretno izognil� Končno je postal duhovni pomočnik v Soboti ter župnik v Bakovcih, kjer je popolnoma oslepel umrl 21� dec� 1975� Ostal nam je vzor resničnega in pokončnega rodoljuba ter ljudskega duhovnika� Knjiga njegovih obširnih in zgodovinsko pomembnih spominov bo objavljena čez nekaj mesecev�54 Vestnik, Murska Sobota, let� 50, št� 9, (26� 2� 1998), 8� 54 Jeričeva knjiga Moji spomini je izšla leta 2000 predvsem po zaslugi Alojza Benkoviča, kasnejšega beltinskega župnika� Ob 100-letnici priključitve Prekmurja leta 2019 je izšel ponatis� 94 zgodovina iz spomina_FIN.indd 94 24. 09. 2021 08:06:31 POGOVOR zgodovina iz spomina_FIN.indd 95 24. 09. 2021 08:06:31 zgodovina iz spomina_FIN.indd 96 24. 09. 2021 08:06:31 RAZNARODOVANJE RODILO »SREČNE« SADOVE J. Votek Ob taki knjigi imam pravico zakričati in ji s polno odgovornostjo očitati nezanesljivost in neznanstvenost. Imajo tako rekoč vse inštitucije, ki so potrebne za delovanje nekega naroda ali narodnosti, in zagotovljen politični vpliv prek narodnostnega poslanca, ne bi pa rad jemal poguma na smrt obsojenim porabskim Slovencem. Profesor dr� Vilko Novak se je v prejšnji številki Vestnika z vso ostrino odzval na knjigo Od Pomurja do Trianona, ki jo je v madžarščini izdal Zavod za kulturo madžarske narodnosti Lendava� Kot pravi, ga je knjiga tako razburila, da se je moral odzvati tako osebno, kot se je, brez obvladovanja čustev� Glede na površin-skost in strokovno nedoslednost knjige drugače tudi ni mogel, je še dodal v našem pogovoru, v katerem skušamo osvetliti nekatera dejstva, še posebno tista, ki se dotikajo položaja Prekmurcev in slovenske narodnosti na Madžarskem� Očitno je, da vas je knjiga, o kateri govorimo, prizadela osebno in kot strokovnja-ka, ki ne pristaja na prilagajanje zgodovinskih dejstev potrebam dnevne politike ali posameznih skupin, ki jim je v interesu prozaično prirejanje dejstev za potrebe svoje uveljavitve. Novak: Ne vem, ali je imel Zavod takšen interes� Toda če ob prebiranju knjige upoštevam samo svoja raziskovalna dognanja in zanemarim vse drugo, potem na to površinsko in strokovno pomanjkljivo pisarijo ne morem pristati in se z njo strinjati� Kajti moje raziskovalno delo od študentskih let naprej je bilo usmerjeno v raziskovanje slovstva, potem jezika Prekmurja od dosegljivih časov, vsaj od 18� stoletja� Nato me je to privedlo do raziskovanja celotne ljudske kulture, ki sem jo razširil na vso Slovenijo, in še do raziskovanja knjig od 1715� leta naprej, o čemer ta prizadeta knjiga ničesar ne ve� Naše slovstvo se namreč ne začenja s katoli- škim Küzmičem� Protestantsko literaturo ta knjiga kar zanemari� Razloga za to ne poznam� Pri svojem raziskovanju sem trčil na dvoje plasti vprašanj� Prva prekmurska knjiga ni bila prevedena iz madžarščine, kot trdijo nekateri, ampak je bil to Lutrov Mali katekizem� Naprej sem zadel na kajkavsko plast in kajkavske vire, ki jih slovenska literarna zgodovina in jezikoslovje nista upoštevala� Prekmurje je delno, predvsem južno, s štirimi župnijami v celoti pripadalo zagrebški škofiji, 97 zgodovina iz spomina_FIN.indd 97 24. 09. 2021 08:06:32 ki je imela narodni jezik kajkavščino� Ta je sorodna in se ponekod pokriva z našo prekmurščino� O tem bo več povedanega v Martjanski pesmarici, ki sem jo uredil in napisal opombe� Ta knjiga prinaša besedila že iz šestnajstega stoletja, celo pos-vetne ljubezenske pesmi, v glavnem pa je to evangeličanska cerkvena pesmarica in delno katoliška� Iz vira kajkavskega slovstva, ki je zelo bogato, so zajemali naši prvi pisatelji: Temlin od leta 1715 naprej in Štefan Küzmič� Pomemben je še študij madžarskih virov o prekmurščini� Avgust Pavel, moj prijatelj, je napisal celo knjigo o glasoslovju cankovskega narečja, ki jo je izdala Madžarska akademija znanosti prav v letu mojega rojstva, leta 1909� To me je vodilo k poglabljanju v madžarsko zgodovinsko literaturo in v slovstveno zgodovino ter jezikoslovje in moj greh je, da sem tam doktoriral, česar mi tukaj niso priznali, s Štefanom Küzmičem, pre-vajalcem slovenske biblije� Madžarski kulturi sem priznaval najvišjo raven in jo spoštoval, sem pa proti vsakemu nacionalizmu, zlasti pa šovinizmu, ki smo ga bili deležni v najhujši obliki med okupacijo� V sporni knjigi je omenjen avtor, ki ga vi niste omenili? Novak: Da, gre za Sándorja Mikolo in njegovo brošuro ter še nekatere druge, iz katerih črpa Zsiga, avtor sporne knjige� Ob tem zanemarja, da je Mikola v času mirovnega sporazuma v Parizu zastopal madžarske koristi in Prekmurje prikazo-val kot sestavni del Madžarske� Toda med okupacijo so ga Madžari še bolj odrinili kot mene� Čeprav je bil prepričan, da bo imel pri Madžarih visoko ceno� Kljub vsemu ste do madžarske kulture ves čas, kot sami pravite, gojili pozitiven odnos in ste to v svojem pismu tudi poudarili. Novak: Do madžarske kulture sem imel in imam pozitiven odnos�55 Navsezadnje sem tudi veliko prevajal� Kljub vsemu sem kritično spremljal tudi pro-tislovenske pojave na Madžarskem, kot je bila Mikolova brošura iz leta 1926� O tej knjigi sem leta 1932 napisal ostro kritiko, saj sanjari o nekih keltskih izvirih prekmurščine in prekmurske narodnosti itd� Pisec te problematične knjige gradi na tem temelju ter ne upošteva nasprotnih virov in literature� Po drugi vojni se je odnos Madžarov do Slovencev aktualiziral predvsem skozi odnos do naše manjšine v Porabju. Novak: O Porabju sem pisal od leta 1930, ko me je po njem vodil Avgust Pavel� Ves čas sem ga spremljal ter opozarjal na premajhno zanimanje za našo manjšino na slovenski strani in nekritični odnos do madžarske strani, kar se tiče Porabja� Zato se mi zdi, da imam ob taki knjigi pravico zakričati in ji s polno odgovornostjo očitati nezanesljivost in neznanstvenost� Ne gre samo za površnost, 55 Ponovno poudarjanje osebnega pozitivnega odnosa do madžarske kulture in jezika, v katerih in s katerima je živel� 98 zgodovina iz spomina_FIN.indd 98 24. 09. 2021 08:06:32 kot bodo to morda skušali opravičevati nekateri� Če je avtor izjavil, da je zbiral vire po svojem okusu, je to absolutno neznanstveno� Tragedija je, da knjiga dela škodo� Na drugi strani pa imamo tudi madžarsko manjšino pri nas, ali je primerjava položaja ene in druge sploh mogoča? Novak: Ves ta čas po letu 1919, odkar so porabske vasi ostale na Madžarskem, je primerjava z Madžari v Prekmurju kočljiva� Porabski Slovenci so imeli svojo trdno narodno zavest, o čemer pričajo tudi drugi raziskovalci, npr� prof� dr� Tine Logar, ki je raziskoval narečja, in tudi drugi, ki so imeli teh stikov še več kot jaz� In kolikor sem občeval z župnikom Janošem Küharjem, so bili odločni in zavedni� Sledil pa sem postopnemu raznarodovanju, h kateremu so pripomogle tudi politične razmere (železna zavesa)� Po drugi vojni leta 1956 sem prvi prišel uradno na Madžarsko in v Porabje ter tam govoril slovensko v našem narečju, sodeloval sem namreč pri odprtju kulturnega doma Avgusta Pavla, ko sem predstavil delo Avgusta Pavla� Zato sem bil v domačem prekmurskem okolju napaden� Temu je sledila dveletna disciplinska preiskava, ki mi ni mogla dokazati nič slabega� Me je pa ovirala pri strokovnem napredovanju� Dejstvo je, da se slovenskega položaja v Porabju ne da primerjati z madžarskim v Sloveniji� V šolah v Porabju je bil en sam učbenik, in sicer nekakšna čitanka, in verouk, ki je bil v narečju� Zato se raznarodovanju ni bilo mogoče upirati� V nekaj desetletjih je raznarodovanje rodilo »srečne« sadove� Šlo je tako daleč, da je bilo ustanovljeno neko društvo Vendov, ki naj bi dokazovalo vendstvo porabskih Slovencev� Ali gre za strokovno javnost? Novak: Strokovna javnost ne govori o vendstvu� Včasih uporablja ta izraz, delno tudi pod politično prisilo� Zgodovinarji in jezikoslovci so uporabljali »hazai slovén«, ki bi ga lahko prevedel kot domači Slovenci� Ločevali so jih le od Slovencev, ki so živeli pod avstrijskim okriljem� Zadeve so bile zaostrene le v času obeh vojn� Tu je v ospredju omenjeni Mikolov konstrukt, da je lahko zagovarjal pripadnost Prekmurja madžarski državi in da ga kvalificira kot poseben narod, ki naj ne bi imel stikov s preostankom slovenskega naroda� Današnje stanje madžarske manjšine je povsem drugačno, saj ima tako rekoč vse inštitucije, ki so potrebne za delovanje nekega naroda ali narodnosti, in zagotovljen politični vpliv prek narodnostnega poslanca� To se v prispodobi povedano kričeče razlikuje, čeprav ne bi rad jemal poguma na smrt obsojenim porabskim Slovencem� Porabcem na najvišji ravni trobijo, da imajo vse pravice, a dodajmo, da na papirju, ne morejo pa jih uveljaviti� In tudi »naravne« možnosti uveljavljanja so omejene, npr� mešani zakoni, ki so pri raznarodovanju opravili svoje� Prav tako je nesmisel govoriti, da bi bilo s strani Madžarov iz Slovenije karkoli storjeno za izboljšanje položaja Slovencev v Porabju� To, kdaj so začeli opozarjati in recimo 99 zgodovina iz spomina_FIN.indd 99 24. 09. 2021 08:06:32 primerjati svoj položaj s slovenskim in kako se je vlada na Madžarskem odzvala, bi bilo zanimivo videti� V teh nekaj desetih letih raznarodovanja, ki so obsodila porabske Slovence na smrt, kot sami pravite, so ostali tudi brez intelektualcev. Tu se jim je skušalo pomagati, ali ni bilo prepozno? Novak: Res je bilo kar nekaj študentov in prva diplomantka Kozarjeva� Toda tudi sami smo premalo storili za te študente, ki so se med študijem porazgubili� Resnica je tudi, da smo mi Slovenci premalo bojeviti v primerjavi z Madžari� Po povedanem sem za sodelovanje, toda po vsem tem, kar se dogaja in se je zgodilo, sem za reciprociteto� 56 Kaj pa radgonski kot, ali je bil kdaj predmet vašega zanimanja? Novak: Ne, posebej se s tem nisem ukvarjal, tam sem bil nekajkrat z dr� Tr-stenjakom, in sicer na Potrni v rojstni vasi Avgusta Pavla� Njihov položaj je bil nesporno hujši, saj jih uradno niti niso priznavali� Kljub nestrokovnosti in enostranskemu škodljivemu odslikavanju dejstev v sporni knjigi je treba nekaj povedati o »prisilni« priključitvi Prekmurja Sloveniji. Novak: Z madžarsko strokovno javnostjo sem imel intenzivne stike, recimo s Hadrovičem iz Lendave, ki še živi in ki ne odobrava te površnosti� Stike sem imel z literati, npr� Vörösem� To sodelovanje pa zahteva poznavanje materije, in, če hočete, kulture nekega naroda� Toda v knjigi, s katero imamo opravka, gre za površnost in nepoznavanje� To zaide v obtoževanje, da se recimo Prekmurci niso prištevali k Slovencem in so se z odporom priključili k državi Jugoslaviji� Res je, da posebnega navdušenja morda ni bilo, kar je razumljivo� Poznavanje Slovenije onkraj Mure je bilo preslabo� Rekel bom tako, dolnje Prekmurje je imelo osebne stike z osrednjo Slovenijo� Vsi, ki so se odločali za šo-lanje, so to počeli v Ljubljani, celo pred prvo vojno� Lahko bi jih naštel celo vrsto� Tudi Mohorjeve knjige niso bile nepomembne� Moj stari oče Jože Baša, kmet, kar poudarjam, je imel pred sto leti v beltinski župniji okrog 100 članov slovenske Mohorjeve družbe in vsak je dobil pet knjig� Te hiše so v tistih časih obiskovali orožniki� On je učil ljudi brati in jim je knjige »prevajal«, vzemiva »tudi«, to je po naše »tüdi« ipd� Knjige so segale v Porabje do župnije na Gornjem Seniku, kjer je bil Košič naš prvi zgodovinar� Ker je dolnje Prekmurje od Lendave do Beltinec do leta 1777 pripadalo zagrebški škofiji, je to vplivalo na naš položaj� Na drugi strani je bila – česar si skoraj ne upam reči, ker sem se jim menda zameril, toda ne vem s čim – evangeličanska stran – katoliški bogoslovci so bili povezani na način, ki sem 56 Pomembna misel predvsem za prihodnost – obe manjšini sta sestavni del pokrajine med Muro in Rabo, zato ju je treba ustrezno podpreti v obeh državah� 100 zgodovina iz spomina_FIN.indd 100 24. 09. 2021 08:06:32 ga omenil, s Slovenijo –, ki ni imela zaledja na slovenski strani v notranjosti, bilo je žal tako in za to jaz nisem kriv� Usmerjeni so bili v Sopron, kjer so imeli gimnazijo, in to je nanje vplivalo raznarodovalno� Tako se je uspešno končalo evangeličansko obdobje v vsem dobrem v 18� stoletju s Küzmičem in Bakušo konec 19� stoletja� Rezső Cipot, puconski evangeličanski duhovnik, je zapisal: »Skoro bode ono vre-me, da mo vsi v enon jeziki to je vogrsko slavili boga�« S tem časom je verjetno povezano spreminjanje priimkov iz prekmurskih v madžarske? Novak: O tem je neprijetno govoriti� Toda tako je bilo� V začetku tega stoletja prevzema iniciativo katoliška publicistika, ki se je začela s koledarjem 1904� To je vplivalo na osveščanje ljudi� V teh časopisih je bila uvedena gajica že v letih 1913 in 1919� Po mojem prepričanju je ravno pomanjkanje tega izobraževalnega zaledja, o katerem sva govorila, predvsem vplivalo na usmeritev evangeličanskih duhovnikov57 in morda na njihovo prizadetost ob priključitvi Prekmurja Sloveniji� Toda kljub vsemu to nima nobene povezave s prekmursko identiteto kot slovensko identiteto in te ne more nihče zanikati na nobeni ravni� Ob izobraževanju je pomembno tudi gospodarstvo. Novak: Gospodarske in trgovske vezi ( ven videg) Prekmurja naj bi po tej knjigi pred letom 1919 tekle izključno proti Madžarski, kar ne drži� Glavno trgo-vsko središče je bila Radgona, kamor so s konji vozili žito, zatem Ljutomer, čeprav ni bilo mosta, so pa bili brodovi�58 In če se povrnem h kulturi, je tragedija, da ni nikjer omenjen Štefan Küzmič, ki ima visoko mesto v mednarodni strokovni slavistični javnosti� To je paradoks in še enkrat ponavljam, gre za napad na evangeličane in Prekmurje kot celoto, kajti le gre za literaturo Slovencev in Prekmurcev, zame je to eno, ki se začenja z Miklošem Küzmičem59, in tudi tu je glavni poudarek na odvisnosti Mikloša Küzmiča od škofove dobrote, seveda gledano z očmi njihove »širokogrudnosti«� 57 Evangeličanski duhovniki so se v večji meri povezovali z madžarskim delom takratne Avstro-Ogrske, medtem ko se je katoliški del povezoval z avstrijskim delom monarhije� To je vplivalo tudi na različen odnos do priključitve in tudi slovenskega prekmurskega jezika� O manipulativnosti Zsigove knjige govori predvsem neupoštevanje prekmurske evangeliščanske knjižne tradicije pred 20� stoletjem, ki se je dobesedno identificirala in imenovala kot slovenska, ne vendska, kar izpostavlja Vilko Novak� 58 Opozorilo na navezanost tudi Porabja z Gornjo Radgono in Ljutomerom, torej s preostalim slovenskim delom Avstro-Ogrske� 59 V Zsigovi knjigi� 101 zgodovina iz spomina_FIN.indd 101 24. 09. 2021 08:06:32 Posredno to lahko poveževa s političnimi odnosi med Slovenijo in Madžarsko, ki so na videz najboljši, toda če se pojavijo take špranje, kot je položaj Slovencev na Madžarskem, in če dava to v mednarodni kontekst in primerjava s položajem Slovencev v Avstriji, potem so to že nevarne razpoke, ki jih nekdo zlorablja� Ena takih je tudi ta knjiga� Na tak način, kot je to storjeno s to knjigo, ne smemo pristajati, kajti še enkrat poudarjam, da gre za napad na slovenstvo� Gre za odnos do nekega pojava v določenem krogu, ki je za nas nevaren in ki potvarja naša zgodovinska dejstva� Tu ne gre za takšno ali drugačno razumevanje, ki naj bi bilo povezano z demokracijo� V tem času bi človek pričakoval, da bi se dejstva obravnavala kvečjemu strokovno bolj dosledno in strokovno pošteno�60 Ali lahko to ponazoriva še z Martjansko pesmarico, ki ste jo uredili ter o njej napisali strokovno študijo. Delovno gradivo je vezano in ga vidim na vaši knjižni polici. Novak: Ta pesmarica je začela nastajati in je po pisavi to mogoče ugotoviti že v 16� stoletju v evangeličanski skupnosti v Martjancih� Prve pesmi so pesmi cerkvenega leta od božiča, novega leta, preko vüzma do rusalov – rusalski ali ri-salski svetki, beseda izhaja iz latinske besede rozalija, ki je poganski praznik rož� Pesmarica ima globoke stike s kajkavskimi pesmaricami na ozemlju zagrebške škofije in po moji oceni še širše, kar kaže tudi jezik, saj se srečujemo s starimi oblikami govorjaše, pridojaše� Na Hrvaškem imamo Pavlinsko pesmarico, ki je bila izdana pred šestimi leti� Martjanska pesmarica je neverjetno obsežna� Nedeliška je nastala v Nedeliću in jo je našel pokojni profesor Maučec� Te pesmi imajo stik s slovensko knjigo 16� stoletja, saj v njej najdete Trubarjeve priredbe pesmi Ta stara velikonočna pjesen, Ta lejpo božično pjesen, Dalmatinov pasijon� Imen Trubarja in Dalmatina ni in ne morem dokazati, kako je to prišlo v Prekmurje� Prve pesmi pa so stare katoliške velikonočne� Nekatere pesmi so tudi prevedene iz madžarščine, kar je dokaz, da je to prekmurska pesmarica� In kar je pomembno, tudi tu so naši evangeličani umolknili, saj ni evangeličanskega prepisa� V roke so jo namreč dobili katoliški organisti� V času od 18� do 19� stoletja se pojavijo Pertočka pesmarica in Senička iz 1718� leta, ki sta obe dokaj obsežni� Vestnik, Murska Sobota, let� 49, št� 21, (22� 5� 1997), 8� 60 Novak izpostavi dejstvo, da se je po demokratizaciji na Madžarskem začela nestrokovno obujati trianonska bolečina in vendska teorija� To je poslabšalo položaj Porabcev, na kar opozarja že Marija Kozar Mukič v prvem odzivu na Zsigovo knjigo� 102 zgodovina iz spomina_FIN.indd 102 24. 09. 2021 08:06:32 »NISEM JEZIČEK NA TEHTNICI« Trianon je bolečina narodnosti S poslanko Marijo Pozsonec o asfaltu v bazi, Trianonu, ustavnih sporih in mejnem prehodu na Pincah J. Votek Danes ste lahko zadovoljni, saj sta bila v minulih dneh odprta dva mejna prehoda v Prosenjakovcih in na Kobilju, saj je s tem prišlo do uresničitve enega vaših načrtov. Kakšne zasluge si pripisujete in kaj je s prašno cesto do Prosenjakovec, za katero so bila zagotovljena sredstva, pa kljub vsemu ni bila asfaltirana? Pozsonec: Povedala bi, da to ni samo moja zasluga, čeprav sem veliko naredila, tako sem oštevala na Madžarskem njihove vladne organe pa tudi pri nas sem odprla prenekatera vrata, da je prišlo do uresničitve� Prepričana sem, da je pokrajina, predvsem Goričko, s tem dobila razvojno možnost� Ko sem na otvoritvi mejnega prehoda postavila vprašanje o asfaltu državnemu sekretarju Žaretu Preglju, mi je ta hudomušno odgovoril, da je v asfaltni bazi, zato sem ga opozorila, da ne bi želela postavljati naslednjega poslanskega vprašanja o asflatu v bazi� Sredstva za cesto so zagotovljena in upam, da bo lokalna skupnost asfaltiranje tudi izpeljala� Boj za ta sredstva je bil hud, kajti cesta od Martjanec naprej ni kategorizirana� V pripravi je zakon o kategorizacijah, s katerim pa ministrstvo ne hiti, saj bi s tem moralo prevzeti vzdrževanje kar nekaj tisoč kilometrov cest� Z mejnimi prehodi ste uspeli predvsem na območjih, kjer živi madžarska narodnost, koliko pa ste pri tem zagreti, ko gre za komunikacijo naše večine z matico v Porabju? Pozsonec: Ne bi se strinjala z besedami predsednika države, da je s tem kon- čano neko obdobje, saj je uresničeno le tisto, kar je bilo dogovorjeno in podpisano z meddržavnim sporazumom leta 1992, iz tega sporazuma pa še ni uresničen prehod v Domanjševcih� Dala pa bom še pobudo za prehod v Genterovcih� Vzporedno s tem sem ves čas podpirala odprtje mejnih prehodov na obmo- čju, kjer živi slovenska narodnost na Madžarskem� Sama sem prepričana, da je uspeh mogoč le, če narodnosti na tej in oni strani vzajemno podpirajo� Zato bom še naprej »gnjavila« vlado z mejnim prehodom v Markovcih in Domanjševacih� Kakšen je vaš pogled na položaj narodnosti v tem kontekstu? 103 zgodovina iz spomina_FIN.indd 103 24. 09. 2021 08:06:32 Pozsonec: Pridobljene narodnostne pravice nam je uspelo ohraniti� Veliko energije je bilo potrebne, da smo te pravice »vgradili«, čeprav je kolektivne pravice težko vnesti v zakone� Skrbijo me ustavni spori, ki se vrstijo� Ob tem je res, da zakonskih možnosti še ne izkoriščamo v vsakdanji praksi� Žal so pravice vredne toliko, kolikor jih lahko uresničimo, to pa je tudi odvisno od večinskega naroda, s katerim živimo� Pravice so nekaj vredne, če jih podpirajo tudi tu živeči Slovenci� Omenili ste ustavne spore, kakšno je vaše stališče do vložene ustavne presoje o dvojni volilni pravici? Pozsonec: Gre za pozitiven pristop do uresničevanja narodnostnih pravic� Ta je najmočnejša� Pravica pomeni priznavanje subjektivitete narodnosti, še posebno, če ji je dana možnost enakopravnega vključevanja v zakonodajno oblast, kjer lahko neposredno skrbi za zaščito svojih interesov� Sama se veliko gibljem po svetu in ta naša rešitev dobiva podporo v mednarodni politični in strokovni javnosti� Je pa res, da v takšni obliki kot pri nas ta pravica ni uresničena še nikjer� To je najbolj demokratična pravica, ki jo zagotavlja ustava narodnosti in ki jo imam za ustavno kategorijo s podlago v ustavi, zato ustavni spor ni utemeljen� Pri tej rešitvi pa gre nesporno za dobro voljo slovenskega naroda, ki nam je to pravico priznal� Glede na sedanje odnose med državama so morda realna pričakovanja, da doseže slovenska narodnost podobna zaščitna izhodišča, kot jih imate vi pri nas? Pozsonec: V stikih z madžarskimi oblastmi nenehno poudarjam, da pomeni boljši odnos do narodnosti tudi boljši odnos do narodnosti na drugi strani� Pomembno pa je tudi, da se je slovenska oblast začela zavedati, da ima narodnost na Madžarskem, saj jo je bilo treba na to v preteklosti opozarjati�61 Za slovensko manjšino je pričakovati boljše čase� Če ne na državni ravni, pa imajo na lokalni ravni nekatere zadeve bolje zastavljene, kot so pri nas, predvsem narodnostno lokalno samoupravo� Obstanek pa je predvsem odvisen, tako kot pri nas, od gospo-darskega razvoja in intelektualnega potenciala� Na lokalni ravni imate kljub vsemu zagotovljen določen vpliv. Na državni ravni ga dosegate, kot kaže pogled od daleč, predvsem po zaslugi provladne usmerjenosti in navsezadnje ste pomemben glas za vladajoče koalicije. Pozsonec: Določene rezultate sem dosegla v prejšnjem mandatu, ko v tistem glasovalnem stroju moj glas ni imel pomembnega vpliva� Naj vas spomnim na začetek gradnje kulturnega doma, zatem doma starejših občanov, rezultati so tudi na področju cestne infrastrukture� Sama se pri podpori Drnovšku nisem odločala za podporo LDS-u, ampak predvsem vladni ekipi, v katero sem imela določeno 61 Poslanka narodnostne skupnosti ima tukaj v bistvu enako stališče kot profesor Novak, etnolog� 104 zgodovina iz spomina_FIN.indd 104 24. 09. 2021 08:06:32 zaupanje in za katero sem bila prepričana, da lahko vodi državo�62 Sama nimam in ne morem imeti strankarskih pretenzij, kajti moja volilna baza je široka in mi ne dovoljuje strankarskega deklariranja� Na ravni lokalne samouprave ste bili vneta zagovornica t. i. narodnostne občine, ste še naprej pri tem stališču? Pozsonec: Sem pri stališču, naj občina nastane tam, kjer ljudje to želijo, saj gre za občutljiv problem, ki se ga ne da vsiljevati z dekreti, in so te povsem neodvisne od moje volje, sem pa zato, da tu prisluhnemo interesom ljudi na lokalni ravni� Sedaj je bila storjena velika napaka, ker pri določanju novih občin niso obveljale strokovne podlage in predlagane občine, ki so jih ljudje verificirali� Ob tem je še dejstvo, da se v manjših občinah, kjer je stopnja konsenza višja, denar tudi racio-nalneje troši� Kje vidite razlog, da v sedanjem predlogu reorganizacije nekaterih občin na mini-strstvu ni bila akceptirana nobena od pomurskih pobud, čeprav sta bila Dobrovnik in Grad med tistimi, ki jima je bilo to obljubljeno, in izpolnjujeta kriterije za ustanovitev? Pozsonec: Tole je predlog ministrstva in ni dokončen, saj bo predloge in oceno podala komisija za lokalno samoupravo, sama pa bom naredila vse, da bosta Dobrovnik in Hodoš dobila pozitivno oceno, saj ne gre za ustanavljanje občine po 13� in 13� a členu, ampak gre za občino s posebnim pomenom, ki jo zakon dovoljuje� Ob tem pa mora biti izražena ljudska volja� Svojčas ste bili aktivni kot podpredsednica svetovne madžarske organizacije, podobne svetovnemu slovenskemu kongresu, ste še aktivistka tega združenja? Pozsonec: Nisem bila podpredsednica, bila sem članica predsedstva, in to nisem več� Rečem lahko, da z nostalgijo mislim na to, in če bi še enkrat imela to možnost, bi jo sprejela� Gre za organizacijo s pozitivnimi cilji� Navsezadnje smo ustanovili tudi Duna TV� Spoznala sem tudi življenje Madžarov v diaspori po vsem svetu� Znotraj te organizacije kot tudi na Madžarskem je bilo potrebnega kar nekaj truda, da so nas s svojo specifiko majhnosti v primerjavi z večjimi manjšinami v drugih državah sploh začeli obravnavati kot pomurske ali slovenske Madžare, kajti v preteklosti in tudi še nedavno od tega so nas dajali v isti koš z jugoslovanskimi Madžari� Še po samostojnosti Slovenije so nas priključevali pod-ravskim Madžarom, torej hrvaškim Madžarom� 62 Manjšinska poslanca v Sloveniji sta povsem enakovredna člana slovenskega parlamenta, kar daje manjšinama še dodatno težo na državni ravni, česar Slovenci v sosednjih državah nimajo� Zgolj kot zanimivost dodajmo, da je Marijo Pozsonec v slovenski skupščini kot poslanec madžarske manjšine zamenjal (2008) v tej polemiki večkrat omenjeni László Göncz� 105 zgodovina iz spomina_FIN.indd 105 24. 09. 2021 08:06:32 Ne postavljam veleposlanika Do sedaj smo imeli veleposlanika na Madžarskem pripadnika narodnosti, ali pri- čakujete, da se bo tradicija nadaljevala, bolje rečeno, ali že imate kandidata, za katerega lobirate? Pozsonec: No, take moči ravno nimam� To, da je bil g� Hajós imenovan za veleposlanika na Madžarskem, je bila lepa gesta takratnega ministra Rupla in tudi izkazano spoštovanje narodnosti, da lahko naš predstavnik na Madžarskem zastopa celotno Slovenijo� V preteklosti ste se angažirali z zahtevo po znanju madžarskega jezika v zdra-vstvu, sedaj ste s poslanskim vprašanjem načeli problem sodnikov in znanja madžaršči-ne, ali s tem Slovencev z drugih območij ne postavljate v podrejen položaj, hkrati pa ugotavljate kadrovski deficit? Med pripadniki narodnosti je precej priseljencev, kjer se lahko postavi obratno vprašanje, namreč njihovo znanje slovenskega jezika? Pozsonec: Zahteva ni radikalna, saj gre za zakonsko osnovo, kjer je jasno, da sta na narodnostno mešanem območju oba jezika enakopravna� Zato je logična uporaba obeh jezikov, kajti kako sicer uresničiti jezikovno enakopravnost� Ne glede na vse, tega ne kaže obravnavati samo na akademski ravni, kajti na praktični ravni ljudi po vaseh je še kako aktualen� Za te ljudi je pomembno, da lahko komu-nicirajo v svojem jeziku� Pri sodstvu je podobno, čeprav je bilo v preteklosti to najbolj upoštevano, a se je v zadnjem obdobju močno spremenilo� Ne da ni dvojezičnih, ampak ni nobenih sodnikov, pravna država pa ne more delovati brez tretje veje oblasti� Zato moje zahteve niso radikalne, ampak dosledne, čeprav niso dosledno uresničene� Zaradi migracijskih tokov smo izpostavljeni močni asimilaciji� Kar se pa priseljencev tiče, mislim, da obvladajo slovenski jezik, če ne, pa je treba od njih to zahtevati� Kaj pa pomeni novela o sodni praksi? Pozsonec: To pomeni začasno omilitev pogojev za opravljanje te službe� Kaj pa osebni dokumenti in osebne izkaznice? Pozsonec: Osebna izkaznica naj bi bila v slovenščini in francoščini ali angleš- čini, in če to ne bo nikogar motilo, ga ne bi smela motiti niti madžarščina, in to na dvojezičnem območju� Upam, da smo že toliko tolerantni, da to ne bi smel biti problem� Ste narodnostni politik z najvišjo stopnjo legitimnosti. Pozsonec: To je res, toda nekateri naši ne mislijo tako, čeprav so volitve mar-sikaj postavile na svoje mesto� Zato sem hvaležna pripadnikom narodnosti, da so mi izkazali tako zaupanje� 106 zgodovina iz spomina_FIN.indd 106 24. 09. 2021 08:06:32 V začetku ste dobro delovali skupaj s samoupravno interesno skupnostjo narodnosti in lendavskimi narodnostnimi inštitucijami, zatem pa je prišlo do razkola, kje so razlogi? Pozsonec: Da, dokler sem bila predsednica sveta, potem pa so se stvari obr-nile, čeprav so volitve v tem času nekatere stvari postavile na svoje mesto� Za učinkovito delovanje sveta skupnosti bi po moji oceni predsednika morali voliti neposredno, vendar s pobudo nisem uspela� O ozemeljskih apetitih Znotraj kulturnega centra je prišlo do nekaterih zadev, kot je izid sporne knjige s potvarjanjem zgodovinskih dejstev. Hkrati je prišlo na državni ravni do podpisa tris-transkega sporazuma o sodelovanju, ki povzroča med Slovenci precej nelagodja, saj nekateri to povezujejo z ozemeljskimi apetiti tako Italijanov kot Madžarov, in je njihov strah glede na zgodovinsko izkušnjo upravičen. Od knjige ste se distancirali kot človek, ki nima nobenega vpliva na izdajo knjige, nikjer pa ni bilo zaslediti distance od njene vsebine, ali se potemtakem z njo strinjate? Pozsonec: Nesporno mora o tem svoje povedati stroka� Povedala sem, da je Trianon bolečina narodnosti, zato je kakršno koli pogrevanje občutljiva zadeva, če pa že, je potreben resen pristop� Zato bi bila potrebna pred izidom ali ob sprejemanju odločitve o izidu knjige strokovna recenzija� Sama tega, da se knjiga pripravlja, sploh nisem vedela� Ta afera in medijsko napenjanje nam gotovo ne koristita� Žal ni nobenega sodelovanja med mano in kulturnim centrom, to pa ni odvisno od mene� Sama delam za pripadnike narodnosti, zato je tudi denar, ki ga dobimo za kulturno dejavnost, last vseh pripadnikov ali v Kotu ali pa na Hodošu, ne pa ozke skupine, zato želim, da imajo vsi možnost delovanja za ohranjanje kulture narodnosti� Reagiram na izraz potvarjanje zgodovinskih dejstev� Prav tako nihče ne ocenjuje novega sporazuma kot ozemeljskih apetitov� Sporazum izraža gospodarski in prometni interes treh dežel� Da bi imela omenjena knjiga kakršen koli vpliv v tem smislu, pa je precenjevanje pomena te knjige� Kako potem ocenjujete odziv dr. Novaka na omenjeno knjigo? Pozsonec: Povedala sem že, da dr� Novaka izredno cenim, saj je veliko storil tudi za zbliževanje dveh kultur� Že leta 1932 je izdal pomembno madžarsko delo v slovenščini� Toda vprašanje, ki se mi odpira, je, ali je ta medijska polemika prime-ren način, da se zadeve razrešujejo� Da ne bom napak razumljena, s tem ne mislim, da bi morali resnico zamolčati� 107 zgodovina iz spomina_FIN.indd 107 24. 09. 2021 08:06:32 Normalno se mi zdi, da se zadeve pojasnijo, in ljudem je treba povedati, za kaj gre oziroma za kaj je šlo� Ne nazadnje bi nam to lahko rabilo, če bi seveda šlo za strokovno argumentiran pristop, za uveljavljanje narodnostnih pravic� Toda za to ne potrebujemo sporne knjige človeka z one strani meje� Vprašljiva je uporaba proračunskih sredstev na RTV, kaj pa delovanje medijev, tudi tu ste omenjali neugoden materialni položaj? Pozsonec: Časopis izhaja v okviru samostojnega zavoda, ki pa ni trobilo, kot se mi je očitalo, saj se jim v tem času po volitvah ni zdelo umestno, da bi me poprosili za pogovor� Kljub vsemu pa ga imam za soliden in avtonomen časopis� Pri radiu in televiziji je položaj nekoliko drugačen, saj naj bi delovala kot sa-mostojna programska enota, zaradi odnosa RTV-hiše, ki ne uresničuje zakonskih dolžnosti, ki so tudi namensko financirane iz proračuna in ne samo iz naročni-ne� Imamo pravico do polurnega dnevnega televizijskega programa, a nikogar ne moti, da to ni uresničeno� Če RTV ne bo spremenila svojega odnosa in ne bo začela izpolnjevati svojih zakonskih obveznosti ter ne bo uporabila namenskih sredstev za narodnost, ki jih dobiva že dve leti, bom začela z resno razpravo o upravičenosti do teh proračunskih sredstev� V tem trenutku je ponovno aktualna vinska klet, za katero ste nekoč iskali sredstva za polnilno linijo. Ali sedaj to občinsko podjetje nastaja in ali je deležno finančne podpore pri zagonu kot narodnostno podjetje, saj vemo, da je v veljavi poseben odlok, ki zagotavlja narodnostnim podjetnikom določena razvojna sredstva pod izredno ugo-dnimi pogoji? Pozsonec: Ne, za vinsko klet teh sredstev niso dobili, saj za sredstva iz tega sklada niso prosili� Sklad tvori 2,5 odstotka kupnine iz naslova lastninjenja za kre-pitev materialne podlage gospodarstva narodnosti� To je bil precej smeli predlog, ki je bil podprt� Nejevoljo povzroča soustanoviteljstvo narodnosti pri nekaterih javnih zavodih, postavlja se vprašanje, zakaj se tretirajo kot dvojezične ustanove tudi enote zunaj narodnostno mešanega območja. Pozsonec: Naš interes je bil, da imamo soustanovitelje na narodnostno mešanem območju, nikakor pa ne zunaj tega območja, in to tudi ne more biti problem� Nelogičnosti ne zahtevamo� Pince podpisal Kranjc Kaj pa sedanji preobrat pri avtocesti, ko je naenkrat spet aktualen mejni prehod Pince? Pozsonec: Mislim, da se vsaka država pri takih posegih obnaša racional-no� Madžarska je izkoristila podpisan sporazum o mejnem prehodu in stičišču 108 zgodovina iz spomina_FIN.indd 108 24. 09. 2021 08:06:32 avtocest s takratnim ministrom Kranjcem na Pincah, ki je tudi označen v vseh mednarodnih dokumentih� S tem so se Madžari izognili gradnji dodatnih 18 kilometrov avtoceste� Pri nas so bile Pince aktualne, dokler je bila v igri južna varianta, ko pa je bila aktualna severna varianta, smo podpirali Dolgo vas� Sedaj ko so Pince potrjene, pa je verjetno nesmisel, da delamo cesto čez Turnišče in Radmožance, in je racionalna revizija tega dela trase od Kroga do Pinc� Vestnik, Murska Sobota, let� 49, št� 35 (28� 8� 1997), 8� 109 zgodovina iz spomina_FIN.indd 109 24. 09. 2021 08:06:32 zgodovina iz spomina_FIN.indd 110 24. 09. 2021 08:06:32 ODMEVI NA KRITIKO zgodovina iz spomina_FIN.indd 111 24. 09. 2021 08:06:32 zgodovina iz spomina_FIN.indd 112 24. 09. 2021 08:06:32 SLOVENSTVA NIHČE NE NAPADA! László Göncz Spoštovani gospod profesor dr� Vilko Novak! Knjiga »Muravidéktől Trianonig« (Od Pomurja do Trianona – tako bi lahko prevedli naslov omenjene publikacije Tiborja Zsige) nikakor ne napada ne slovenstva v Prekmurju ne slovenskega naroda� Knjiga govori o nastanku slovensko-madžarske meje po I� svetovni vojni, torej o vprašanju, ki je dolgo veljalo za tabu temo v celotnem srednjeevropskem prostoru, tako v strokovnih krogih kakor tudi v vsakdanjem življenju� V času, ko nas ob izoblikovanju kakšne vrednote oz� segmenta v kontekstu sožitja narodov v določenem okolju prevzame posebno zadovoljstvo (predvsem še, ker lahko vsak narod ohrani značilnosti svoje lastne jezikovne in kulturne identitete, vendar še zmore dovolj moči za ustvarjanje multikulturnih vrednot), nas zelo preseneti tako razmišljanje in tendenciozno obtoževanje, kot smo ga zasledili v članku dr� Vilka Novaka v Vestniku, z dne 15� 5� 1997, pod naslovom OBTOŽUJEM! (Podnaslov: Napad na slovenstvo Prekmurja)� Članek nas dejansko črni v očeh slovenskega naroda, ne da bi bili za to krivi� Tovrstne »črne lise« pa je zelo težko izbrisati� Zato bi bilo mnogo bolje, če bi podobna občutljiva vprašanja pred »sodbo« samo temeljito pretehtali� Znanstvenik in intelektualec z bogatimi krščanskimi in kulturnimi vrednostmi, z odličnim poznavanjem zgodovine tega prostora in madžarskega jezika nikakor ne bi smel tako ostro in – po naši oceni – nepravično nastopiti v zvezi z omenjeno publikacijo� Kot strokovnjaku vam je prav gotovo jasno, da je zgodovina znanstvena disciplina, ki se ob novih dognanjih in spoznanjih nekoliko »spreminja«, se oblikuje – dobiva vedno bolj verodostojno podobo� Zato je med negovanjem te dejavnosti potreben stalen dialog, ki je seveda lahko zelo kritičen, nikakor pa ne sme biti pregrob, še manj pa žaljiv in zavajajoč� Gospod profesor, v vašem članku ste človeka, avtorja omenjene knjige, zazna-movali s takšnimi prispodobami, ki v nobenem primeru niso na mestu, še posebno ne v devetdesetih letih dvajsetega stoletja, ko naj bi demokratični procesi prispevali k temu, da se tudi razmišljanje vsakega posameznika usmeri v pozitivno smer� Zelo me preseneča, da vi kot ugledna osebnost in znanstvenik, ki v socialističnem režimu v nikakršnem smislu niste popustili takratni oblasti, danes napišete članek 113 zgodovina iz spomina_FIN.indd 113 24. 09. 2021 08:06:32 v slogu tako imenovanega vzhodnoevropskega realsocializma iz petdesetih let� Strinjal bi se z vami, če bi s konkretnimi dejstvi dokazali marsikatero pomanjkljivost omenjene knjige� Take, torej strokovne pomanjkljivosti ta publikacija vsekakor ima� Avtor je konkretno pri t� i� »vendskem vprašanju« velikokrat zelo površen, ni se dovolj pog-lobil v vsebino tega vprašanja, vendar pa to še ne pomeni, da prikazuje slovenstvo oz� slovenski narod (v Prekmurju in nasploh) v negativni luči� Ocenjuje le, kakšen je bil v določenem zgodovinskem obdobju po njegovi oceni pristop takratnega pomurskega življa (slovenskega in madžarskega) do nekaterih političnih vprašanj� Danes verjetno že ne more biti sporna trditev, da prav posebnega navdušenja nad priključitvijo k državi Srbov, Hrvatov in Slovencev v tistem obdobju ni bilo, kar je tudi v veliki meri razumljivo� Zato Slovenec v Prekmurju ni nič manj vreden kot Slovenec kjer koli drugje v Sloveniji oz� na svetu� Bile so pač drugačne okoliščine, ki jih danes že ni treba predstavljati v drugačni luči� V tem kontekstu je seveda mogoče zagrešiti tudi marsikatero napako tako pri trditvah kot pri hipotezah, vendar je pomembno poudariti, da avtor v knjigi le omenja, ne pa tudi govori o t� i� »vendskem vprašanju«� In v tem – torej v samem značaju in vsebini obravnavanja tega vprašanja – je velika razlika! Kljub temu se za morebitne napake v imenu založnika knjige opravičujemo� Izdajo te publikacije smo podprli predvsem zato, ker govori o vprašanju, o katerem je naše prebivalstvo dobilo v preteklosti le enostranske informacije� Znova poudarjam, podprli smo izdajo knjige zaradi obravnave nastanka t� i� »trianonske meje« na našem območju� O izvoru slovenstva Prekmurja pa govori ta knjiga le posredno� Ni razloga, da danes ne bi sprejeli dejstva, da je priključitev Prekmurja k južnoslovanski državi slovenska populacija tega območja doživljala drugače kot madžarska� Menimo, da imamo ob koncu 20� stoletja pravico spoznati tudi take poglede na to vprašanje, ki bi v preteklih desetletjih – nepravično – veljali za protidržavno propagando� Poudarjamo, da opis dogodkov z vidika madžarskega naroda (kamor sodimo v narodnem in kulturnem oziru tudi prekmurski Madžari) nikakor ni uperjen proti novi slovenski državi, še manj proti slovenskemu narodu� Dejstvo je namreč, da madžarskega življa Prekmurja v letih 1918–1920 nihče ni vprašal za mnenje� Postavljeni so bili pred dejstvo, da so jih odcepili od matičnega naroda� O tem je bilo treba molčati precej desetletij tako v našem primeru kakor tudi v podobnih primerih drugih narodnih manjšin (tudi slovenskih) v širšem geografskem prostoru� Teh vprašanj v današnjem kontekstu ne moremo predstaviti in predstavljati tako, da se o njihovih segmentih ne spregovori tudi v tonu in razpoloženju 114 zgodovina iz spomina_FIN.indd 114 24. 09. 2021 08:06:32 obravnavanega obdobja� O tem vprašanju lahko poveste vi veliko več kot mi, ki spadamo k mlajšim rodovom� Prav zaradi interesov oblasti ene ali druge strani ste doživeli marsikatero nevšečnost, zatiranje, zato nas preseneča, da v dandanašnjem času, v obdobju, ko demokratična javnost o morebitni novi spremembi meja in o dominaciji narodov že dolgo ne govori več (ker za to v novi Evropi tudi ni nobene potrebe), reagirate na predstavljene dogodke z »madžarske strani« (pri čemer je seveda navzoča tudi subjektiviteta avtorja) tako ostro, kakor da bi šlo za nepo-sreden napad na tukajšnje slovensko prebivalstvo oz�, kot pravite, »na integriteto slovenskega naroda in države«� Treba je poudariti, da madžarska narodna skupnost z vsemi svojimi pozitivnimi značilnostmi to državo bogati, hkrati pa posreduje tudi vse lepote in dobrote slovenske pokrajine in države tudi na druga območja Srednje Evrope� To počnemo s spoštovanjem do večinskega slovenskega naroda, čigar narodnostna politika temelji na pozitivni diskriminaciji do avtohtonih narodnih manjšin� Slovenski model predstavljamo največkrat kot vzor oz� primer za uspešno reševanje narodnostne politike in problematike� Sem pa sodi seveda tudi sprejemanje drugačnega razmišljanja, ki pa nikakor ni uperjeno proti nobenemu prebivalcu določenega območja, še najmanj pa proti porabskim Slovencem, s katerimi zelo tesno sodelujemo na najrazličnejših področjih� Asimilacija je žal navzoča tako pri njih kot pri nas, s tem da je položaj v Porabju v določenem smislu še bolj negotov� Prav zaradi tega tudi mi, Madžari v Sloveniji, našo matično državo velikokrat opozarjamo, naj približa raven narodnostne politike do porabskih Slovencev slovenskemu modelu� Nikakor pa se ne morem strinjati s hipotezo, da prav ta knjiga pospešuje raznarodovanje najmanjše slovenske narodne skupnosti� Vzroki za to so veliko globlji� Strinjamo pa se s tem, da na strokovni ravni skupaj razčistimo tista vprašanja, ki so v tej knjigi morebiti neustrezno ali pomanjkljivo obravnavana, kakor tudi vsa druga vprašanja, ki mečejo senco na sicer vzorno sožitje slovenske večine in madžarske manjšine v Pomurju�63 Glede odvračanja mladine in drugega prebivalstva od prebiranja te publikacije pa postavljam naslednje vprašanje: Ali so nekatere knjige Mohorjeve družbe 63 Zgodovinar in pisatelj ter pisec predgovora sporne knjige v bistvu prizna določene pomanjkljivosti v knjigi� Na žalost pa ne pritrdi, vsaj delno, Novaku in Kozarjevi glede nepotrebnega obujanja »vendskosti«� Razpravljanje o trianonskih krivicah, ki so se dogajale tudi Madžarom v Prekmurju, ne vključuje nujno tudi zanikanja slovenstva v Prekmurju� Kakor koli obračamo je »vendska teorija« in poimenovanje Slovencev v Prekmurju kot »Vendov« prav to – nepriznavanje slovenstva in pristajanje na nacionalistično asimilacijsko politiko� 115 zgodovina iz spomina_FIN.indd 115 24. 09. 2021 08:06:32 pred letom 1918, ki so bile s strani takratne oblasti podobno ovrednotene, kot ste vi ocenili knjigo Tiborja Zsige, slabo vplivale na narodno identiteto slovenskega naroda? Prav gotovo ne! Ne zgodi se nič slabega, če si lahko pri oblikovanju do-ločenih spoznanj pomagamo z različnimi gradivi� Le v obdobju enopartijskega sistema je veljalo, da je pravilno in sveto le tisto, kar potrdi in odobri centralni komite�64 Ti časi pa so, hvala bogu, že mimo� Vsaj upamo, da je tako! Vestnik, Murska Sobota, let� 49, št� 21 (22� 5� 1997), 3� 64 Bistvo demokracije je prav izražanje različnih mnenj, na avtoritarna ravnanja pa moramo reagirati odločneje� Takšen je tudi bil Novakov odgovor na zanikanje slovenskosti in slovenskega prekmurskega jezika v Prekmurju, kar je med vrsticami in tudi eksplicitno zapisano v Zsigovi knjigi� In do skoraj 90-letnega profesorja Novaka je ta zadnja poved nespoštljiva, saj je bil sam pogosto na nasprotni strani kot centralni komite (več preberete v Novakovem intervjuju v tej knjigi, prvič objavljenem v časopisu Vestnik)� 116 zgodovina iz spomina_FIN.indd 116 24. 09. 2021 08:06:32 KAJ JE SPROŽILA KNJIGA MURAVIDÉKTŐL TRIANONIG (OD POMURJA DO TRIANONA) Ali: madžarski »napad« na slovenstvo Prekmurja? Branko Žunec Upokojeni prof. dr. Vilko Novak: »Knjigo je treba umakniti iz prodaje, uvesti pravni postopek proti izdajatelju in sprožiti interpelacijo v državnem zboru!« – Direktor Zavoda za kulturo madžarske narodnosti Lendava: »Izdajo knjige smo podprli zaradi obravnave nastanka trianonske meje na našem območju, o izvoru slovenstva Prekmurja pa govori le posredno!« Del prekmurske intelektualne javnosti, predvsem pa predstavnike madžarske narodnosti, je v zadnjih dneh vznemirilo daljše besedilo uglednega etnologa, upokojenega profesorja Filozofske fakultete Univerze v Ljubljani dr. Vilka Novaka po rodu iz Beltincev, ki ga je pod zgovornim naslovom Obtožujem! in podnaslovom Napad na slovenstvo Prekmurja objavil v najnovejši, 20. številki tednika Vestnik, 15. maja. Vsebina, predvsem pa slog Novakovega odmeva, ki zadeva nedavni izid knjige ma-džarskega avtorja dr. Tiborja Zsiga pod naslovom Muravidéktől Trianonig ali Od Pomurja do Trianona pri Zavodu za kulturo madžarske narodnosti v Lendavi, spominja na sloviti J’accuse francoskega pisca Emila Zolaja v aferi Dreyfus ob prelomu stoletja. Je za učitelje, šolarje in laične bralce knjiga na »indeksu«? Neumorni, 88-letni preučevalec in raziskovalec zgodovine Prekmurja začne pismo z »obtožujem pred slovensko javnostjo in oblastjo, politično ter sodno«, omenjeni lendavski zavod ter direktorja Lászla Göncza, zaradi »izdaje in širjenja« te knjige� Tisk je podprlo madžarsko ministrstvo za kulturo in prosveto� Prof� Novak meni, da ta »knjižura lažnivo, pod znanstvenim videzom piše neresnico o dogodkih in dokumentih v zvezi z nastankom slovensko-madžarske državne meje, tako da pospešuje asimilacijo Slovencev na Madžarskem«� Pri tem se sklicuje na oceno, ki jo je o knjižnem delu Od Pomurja do Trianona v 8� številki časopisa Slovencev na Madžarskem Porabje 24� aprila priobčila Novakova diplomantka, porabska raziskovalka, kustosinja muzeja Savaria v Sombotelu v Železni županiji Marija Kozar� Ta priporoča branje knjige »samo strokovnjakom, ki jo bodo znali kritično brati«, nikakor pa ne »učiteljem, šolarjem in laičnim bralcem, ker bi jih 117 zgodovina iz spomina_FIN.indd 117 24. 09. 2021 08:06:32 samo zmedla«� Dr� Novak pribije, da jo je treba »umakniti iz prodaje in knjižnic ter uvesti pravni postopek proti izdajatelju ter njegovemu zastopniku«� Terja pojasnilo in opravičilo vodstva madžarske skupnosti in narodnostne poslanke Marije Pozsonec, saj naj bi denar za knjigo šel tudi iz slovenske blagajne� Od leta 1976 upokojeni redni profesor za etnologijo navaja študije in raziskave, s katerimi se je ukvarjal v dolgoletni znanstveni in raziskovalni karieri, predvsem pa opozarja na zbornik Slovenska krajina iz leta 1935, v katerem je bila objavljena ena ključnih razprav pod naslovom Prekmurske meje v diplomaciji Matije Slaviča� Razčlenjuje stike prekmurskih Slovencev z ostalimi Slovenci pred »osvoboditvijo leta 1919«, poudarja pomen Mohorjevih knjig, ki so prihajale iz Celovca med Prekmurce, in odločno zavrača Zsigovo trditev, »da se jezik prekmurskih Slovencev bistveno razlikuje od jezika (slovenščine!) preostalih Slovencev in da so le v sorodstvu s Slovenci onstran Mure – torej niso niti isti narod!« Prof� Novak pričakuje »interpelacijo o tej knjigi v državnem zboru« in »odlo- čen nastop« Inštituta za narodnostna vprašanja v Ljubljani, obeh univerz ter ob- činskega sveta v Lendavi in ostalih občin v Prekmurju� Dr� Zsigi »odreka doktorat iz zgodovine« in s Kozarjevo opozori na nedosledno rabo pojmov, ki jih uporablja avtor, denimo Medžimurje – Muraköz, Prekmurje – Murántúl, Pomurje – Muravidék, Slovenska krajina – Vendvidék, kar povzroča veliko pojmovno zmedo� Nič več tabu v srednjeevropskem prostoru? Na Novakov Obtožujem! se je prvi odzval direktor omenjenega zavoda László Göncz, 37-letni zgodovinar in pisatelj iz Lendave, ki je na univerzi v Pécsu sredi priprav doktorske disertacije o madžarski manjšini v Sloveniji� Göncz odločno zanika, da bi knjiga, ki »govori o nastanku slovensko-madžarske meje po prvi svetovni vojni, torej o vprašanju, ki je veliko časa veljalo za tabu temo v srednjeevropskem prostoru«, napadala slovenstvo v Prekmurju in slovenski narod� Göncz »poučuje« prof� Novaka, da »je zgodovina znanstvena disciplina, ki se ob novih dognanjih in spoznanjih nekoliko spreminja, oblikuje in dobiva vedno bolj verodostojno podobo« in da je zato »potreben stalen dialog, ki je lahko zelo kritičen, nikakor pa ne sme biti pregrob, še manj pa žaljiv in zavajajoč«� Zgodovinar prof� Göncz poudarja, da so na lendavskem zavodu »podprli izdajo knjige zaradi obravnave nastanka tako imenovane trianonske meje na našem območju« in da Zsigovo delo le omenja »vendsko vprašanje« ter »le posredno govori o izvoru slovenstva Prekmurja«� Trdi, da »danes verjetno že ne more biti sporna trditev, da v tistem obdobju ni bilo prav posebnega navdušenja nad priklju- čitvijo k državi Srbov, Hrvatov in Slovencev« in da zato »Slovenec v Prekmurju ni nič manj vreden kot Slovenec kjerkoli drugje v Sloveniji ali po svetu«� Zanj je 118 zgodovina iz spomina_FIN.indd 118 24. 09. 2021 08:06:32 nesporno dejstvo, »da madžarskega življa Prekmurja v letih 1918–1920 nihče ni vprašal za mnenje« oziroma »je bilo postavljeno pred dejstvo, da so ga odcepili od matičnega naroda� O tem dejstvu je bilo treba več desetletij molčati tako v našem primeru kot v podobnih primerih drugih narodnih manjšin (tudi slovenskih) v širšem geografskem prostoru«� Presenečen je nad Novakovo ostrino in dodaja, da madžarska narodna skupnost spoštuje večinski slovenski narod, »čigar narodnostna politika temelji na pozitivni diskriminaciji do avtohtonih narodnih manjšin« in da »slovenski model predstavljamo največkrat kot zgled za uspešno reševanje narodnostne problematike«� Svoj odgovor prof� Göncz sklene z vprašanjem: »Ali so nekatere knjige Mohorjeve družbe pred letom 1918, ki so bile od takratnih oblasti podobno ovrednotene, kot ste vi ocenili knjigo Tiborja Zsige, slabo vplivale na identiteto slovenskega naroda?« In odgovori: »Prav gotovo, da ne!« Večer, Maribor, let� 53, št� 115 (21� 5� 1997), 1/5� 119 zgodovina iz spomina_FIN.indd 119 24. 09. 2021 08:06:32 »VSAKA STRAN IMA SVOJE SPOMINE IN BOLEČINE!« Poslanka Marija Pozsonec o madžarskem delu Od Pomurja do Trianona Branko Žunec Narodnostna poslanka Pozsončeva obžaluje, da je upokojenega prof. dr. Vilka Novaka tako zelo prizadel izid knjige dr. Tiborja Zsige Muravidéktől Trianonig, saj izjemno ceni Novakovo življenjsko delo. Od leta 1994 se Zavod za kulturo madžarske narodnosti v Lendavi z njo ni posvetoval o nobeni zadevi. Tudi slovenski katoliški tednik Družina je v najnovejši, 21� številki povzel pismo upokojenega univerzitetnega profesorja dr� Vilka Novaka, ki se je v 20� številki tednika Vestnik, 15� maja, izredno ostro odzval na izid knjige Muravidéktől Trianonig (Od Pomurja do Trianona) madžarskega avtorja dr� Tiborja Zsiga� O tem smo včeraj poročali tudi v Večeru� Dr� Novak se med drugim zavzema, da je treba knjigo, ki obravnava nastanek trianonske meje v Prekmurju, »umakniti iz prodaje in knjižnic ter uvesti pravni postopek proti izdajatelju in njegovemu zastopniku«; to je Zavod za kulturo madžarske narodnosti v Lendavi oziroma njegov direktor, zgodovinar in pisatelj dr� László Göncz� Ker ugledni znanstvenik, po rodu iz Beltincev, med drugim pričakuje »interpelacijo o tej knjigi v državnem zboru« in ker terja pojasnilo in opravičilo vodstva madžarske skupnosti in narodnostne poslanke Marie Pozsonec, saj naj bi bil denar za knjigo tudi iz slovenske blagajne, nas je zanimal komentar poslanke Pozsončeve� Poslanka obžaluje, da je delo dr� Zsiga tako zelo prizadelo prof� Novaka, saj ga izredno ceni zaradi njegovega življenjskega dela in deleža, ki ga ima v približevanju madžarske in slovenske kulture� Pozsončeva poudarja: »Nisem sodelovala pri nastajanju knjige� Še več� Od leta 1994 se Zavod za kulturo madžarske narodnosti v Lendavi, na žalost, o nobeni zadevi ni posvetoval z mano� Zato se v slog in vsebino knjige ne bom poglabljala� Menim, da ima pri tako občutljivi temi vsaka stran svoj prav, svoje spomine in bolečine, zato ni prav, da o tem razpravljamo po časopisih� Sožitje, ki vlada med tukaj živečimi Slovenci in Madžari, je vrednota, ki jo moramo varovati, saj je Prekmurje vsem nam edini in dragi prostor, ki ga želimo ohraniti in prepustiti našim potomcem� Zrušiti vrednote je lahko, težje pa je znova zgraditi zaupanje med narodnostmi,« končuje razmišljanje o 120 zgodovina iz spomina_FIN.indd 120 24. 09. 2021 08:06:32 odmevu prof� dr� Novaka na knjigo Od Pomurja do Trianona madžarskega avtorja dr� Tiborja Zsiga narodnostna poslanka Marija Pozsonec� Večer, Maribor, let� 53, št� 116 (22� 5� 1997), 5� 121 zgodovina iz spomina_FIN.indd 121 24. 09. 2021 08:06:32 PREKMURCI SO SLOVENCI! Drago Kuhar Govoriti in pisati, celo izdajati knjige o tem, da Prekmurci niso čistokrvni Slovenci, ni samo zmotno, ampak je skrajno norčavo početje, ki se mu zagotovo lahko reče, da je noro, brez zdrave pameti in z mrtvim spominom, kajti vseh mogočih dokazov, da so Prekmurci pravi Slovenci že od vekomaj, je toliko, da se o njih lahko napiše kupe knjig� In navsezadnje je teh za nekaj knjižnih polic, samo v roke jih je treba vzeti in pred nami se bo razgrnila bogata slovenskost Prekmurca, pre-kmurstvo Slovencev med Muro in Rabo� Ne obremenjujmo se preveč z letnicami, imeni in naslovi, ampak se prepustimo živemu toku nepokvarjene kmečke pameti, in mimogrede se zapeljemo v čarobnost in darežljivost Prekmurca, Prekmurcev kot ljudstva� Stopimo med narod! Razna znanstvena premišljevanja in različni strokovni premisleki nedvoumno dokazujejo, da so Prekmurci po vseh kriterijih Slovenci� So res nekaj samo-svojega in čisto posebnega, kar se jim nikakor ne more šteti v slabo, ampak jih je prav prepoznavna drugačnost delala močne v življenju in jim je dala neomajno voljo za ustvarjalno ohranjanje in samozavedanje, zato je vsako prištevanje Prekmurcev k nekemu neslovenskemu narodu ali iskanje narodnostne identitete s povsem novim oziroma starim kletviškim, manjvrednostnim poimenovanjem ne samo škodljivo za sožitje ljudi, narodnostnih manjšin in narodov, ampak je zelo boleč šovinizem, kugasti nacionalizem, ki je lahko nalezljiv za genocidne politične populiste, nemarne karieriste� Naj omenimo samo prekmursko besedo, prekmurski jezik in knjige, napisane v njem, pa smo lahko še tako slepi, vendar ne moremo spregledati, da gre za slovenski jezik, da gre za slovensko knjigo� Če pa kdo tega noče videti, naj se vsaj javno ne oglaša, ker žali bit in bistvo tako prekmurstva kot celotnega slovenstva, saj odrekati nekomu njegovo vsestransko izrekljivo avtohtonost in avtonomnost ni zgolj neodpustljivi greh, ampak je grobo pljuvanje po narodovem obrazu� Prekmurci so navsezadnje dobili v roke prvo slovensko knjigo in prvi prevod biblije skorajda v istem trenutku kot drugi Slovenci ter so se trudili brano razumeti, kar seveda ni bilo lahko� Zato so vse blaženosti vredni osameli poskusi pisanja v prekmurščini kot narečju, ki se je zelo skrbno in strokovno premišljeno spre-minjalo v knjižni jezik, saj je ogromno vzrokov, da so se Prekmurci bili, če so se 122 zgodovina iz spomina_FIN.indd 122 24. 09. 2021 08:06:32 hoteli ohraniti kot Slovenci, prisiljeni izpovedovati, pripovedovati, zapisovati in učiti v svojem maternem jeziku, v prekmurščini� Prav s tem ustvarjalnim početjem so neizmerno veliko prispevali k bogatenju materinščine, slovenščine in k vsem Slovencem razumljivemu knjižnemu jeziku, za katerega je nedvoumno res, da se ga vsak narod mora učiti in da se v njem predvsem pisno izraža, čeravno ima tudi svojo govorno različico� Prvi veliki korak k celostnemu samozavedanju in k določljivi narodni zavesti so prispevali prekmurski – slovenski protestantski pisci, saj se je najbolj učinkovito dalo ubraniti tujinstva, zlasti madžaronstva, prav s knjižnim jezikom in knjigo, z ukom in s pridigo v njem� Madžaroni, žal tudi med Prekmurci, so bili, in kot se da videti, so še danes nesramno nasilni, saj so bili in so očitno še danes pripravljeni pohoditi vse, kar jim je v napoto za uresničitev njihovih ciljev, ki so vsaj v tem trenutku le redkokomu razumljivi, saj prinašajo grozno zlo� Slovensko-prekmursko književno delo so zelo uspešno nadaljevali katoliški pisci, saj so protestantski za hipec zaspali, čeprav so s slovstveno aktivnostjo nadaljevali in so se po nekaj letih spet postavili na krepostnejše noge� Tudi posvetnih knjig v prekmurščini kot knjižnem jeziku je nastajalo iz leta v leto več� Slovenski knjižni jezik postane za Prekmurce jezik za šolo, za dom in za cerkev! Madžarizacija je segla do korenin porabskim Slovencem, pa ja ne bo še švigala po Prekmurcih?! Vestnik, Murska Sobota, let� 49, št� 22 (29� 5� 1997), 3� 123 zgodovina iz spomina_FIN.indd 123 24. 09. 2021 08:06:32 OBŽALOVANJA VREDEN SPIS OB NEKEM NAPADU Lajos Bence Obtožujemo, razčetverimo, prepovemo! – takšne in temu podobne pripombe (z grožnjami) so ne tako dolgo nazaj odmevale v slovenskih medijih, v lokalnih in centralnih časopisih (Vestnik, Večer, Družina itd�) in v radiu, ki ima zmeraj apetit po senzacijah� Po Mariji Kozar in Vilku Novaku začeti plaz (Od Pomurja do Trianona� Porabje, 24� 4� 1997 in Obtožujem! Vestnik, 16� 5� 1997) in razburjanje na visoki stopnji je časovno sovpadalo z vrenjem političnega stanja, ki je v državi potekalo� Sovpadalo je s časom, ko je pridružitev k EU oziroma ratifikacija zakona čakala na odločitev ustavnega sodišča� Izbruh nenavadne arogance in glas obtožb ob knjigi Tiborja Zsige nas ni spomnil na Evropo, temveč na balkansko politično kulturo (nekulturo)� Ukini-tev knjige in prepoved iz prometa je madžarski inteligenci obudil javno stanje tridesetih let, ko so bili svobodni produkti svobodne misli obsojeni na smrt na grmadi� (Nekoga in nekatere še zmeraj zelo boli pravica druge strani�) Pri takem polemičnem vprašanju, kot je trianonski mirovni diktat – njegovo kritiko je že izrekla Proletarska Internacionala in posredno je »izoblikovala mnenje o njem« tudi balkanska vojna –, obstaja več pravic� Izmed strank, ki so bile poklicane na dejanje oz� na »vzklik« – slovenski parlament (Mária Pozsonec), ljubljanska in mariborska univerza, Pomurska samou-pravna skupnost madžarske narodnosti ter sveti prekmurskih občin in še nekateri –, so manjkali samo organi za notranje zadeve in slovenska vojska� Članki so v nas obudili obdobje po drugi svetovni vojni, obdobje »obračuna« z notranjim sovraž- nikom, ki je sodeloval z okupatorjem� Evidentni cilj tega članka je zamolčanje do zdaj neznane vsebine v zvezi s spremembo meje, ki je bila obravnavana kot tabu tema�Izmed navedenih obtožb je morda omembe vredno vprašanje terminologije� Madžarski raziskovalec je gotovo v negotovosti pred takšnimi, po Trianonu nas-talimi (narejenimi) pojmi, kot so Pomurje, Prekmurje, Medžimurje� Ti pojmi so lahko zavajajoči in še danes sugerirajo težnjo nasilne centralizacije (centralizem – Ljubljana)� Še za prekmurskega občana (z zdravo miselnostjo) s slovenskim po-reklom bi bilo žaljivo, če bi ga imenovali za človeka iz Pomurja� On namreč ne živi na strani čez Muro, temveč na tej strani� To vprašanje, ki je na videz preprosto, je 124 zgodovina iz spomina_FIN.indd 124 24. 09. 2021 08:06:32 lahko izvir nadaljnjih zapletov, takoj ko začnemo uveljavljati tudi vidike prekmurskega madžarstva� Tako bo na tem področju imela zgodovina še kaj storiti� To je zgolj vprašanje vidika, toda zato, da bi se izognili podobnih obtožb, je bistvenega pomena� Lahko bi služilo tako za temo znanstvene konference kakor tudi omi-nozno in »zimzeleno«, »vendsko« vprašanje� Skrb vzbujajoče stanje slovenskega zgodovinopisja osvetljuje tudi govorjenje z »visokega konja«, kar je razvidno pri stilu obeh avtorjev, kar nas spet spominja na »vojne čase«� V tem primeru na obdobje, imenovano »ne želimo si tujega, svojega ne damo«, kot da bi kdo imel namen z izrabo sredstev pisane besede storiti podobno� Strah avtorjev, po katerih bi knjiga Zsige (njegovo ime se je v več primerih posrečilo na Szigo) pripomogla k asimilaciji porabskih Slovencev, je neutemeljen� Kljub temu, ne glede na morebitne zaplete glede knjige, knjigo upam priporočati slehernemu treznemu bralcu, to pa zato, ker še čutim kanček upanja, da se bo po branju knjige bodoča inteligenca prekmurskih Madžarov zavedala, da njihovi predniki niso prišli v Prekmurje, na področje ob madžarski meji po drugi svetovni vojni, tudi ne z valom beguncev l� 1956, temveč po nepravični politični odločitvi� Če je bilo treba – upoštevajoč samoodločbo narodov – so se tudi borili za Prekmurje� Zato bi zamenjal v naslovu omenjen glagol »Obtožujem!« z glago-lom »Obžalujem«� Ker to bolj ustreza današnjemu političnemu stanju, to želi od nas naše evropejstvo in trezna razsodnost� Népújság, Lendava, let� 41, št� 21 (29� 5� 1997), 5� 125 zgodovina iz spomina_FIN.indd 125 24. 09. 2021 08:06:32 IZJAVA! * Kuratorij za založništvo pri Zavodu za kulturo madžarske narodnosti Člani Kuratorija za založništvo – ki deluje v okviru Zavoda za kulturo madžarske narodnosti – zaskrbljeno spremljajo članke in mnenja, ki so bili v preteklih dneh objavljeni v zvezi s knjigo Od Trianona do Prekmurja (ki jo je izdal Zavod) v slovenskih (z državnim značajem), verskih in regionalnih časopisih� Zaskrbljeni smo predvsem, ker objavljena mnenja niso usmerjena v vsebinska vprašanja v zvezi z oblikovanjem slovensko-madžarske mejne črte, temveč (z načinom zavajanja) si prizadevajo, da bi očrnili in osramotili prekmursko madžarstvo ter njegove organizacije in institucije� Avtorja knjige in založnika obtožujejo, da v knjigi nastopajo proti slovenski narodni in državni integriteti, čeprav iz nobene trditve v knjigi (z zgodovinskim značajem) ne moremo tega sklepati� To lahko razumejo na ta način le tisti, ki so si zaradi določenih vidikov zadali za cilj, da bi podpihovali konflikte� Hkrati je treba obsoditi taka mnenja, ker skušajo »informirati« tako bralno publiko kot javno mnenje (in posredno tudi o prekmurskem madžarstvu), ki madžarskega jezika ne razume, zato lahko oblikujejo mnenje o publikaciji le na podlagi tistega, kar dobijo preko mnenj drugih� Kuratorij za založništvo pri Zavodu za kulturo madžarske narodnosti izjavlja, da knjiga govori o nastajanju slovensko-madžarske trianonske meje� Zavestno se zavzema za madžarsko stališče, ne da bi želela s kakršnihkoli stališč zmerjati ali žaliti slovenski narod ali kogarkoli� Vsebina publikacije se z vidika terminologije in strokovnih stališč lahko nekoliko razlikuje od slovenskega zgodovinskega vidika, kar v demokratičnih skupnostih danes ne bi smelo pomeniti bogoskrunstva, toda to še ne pomeni žalitve narodnih čustev in pravic� Tovrstni »nesporazumi« morajo tvoriti predmet razprav zgodovinarjev, toda na noben način ne smejo za-vajati javnosti� Lendava, 1� junij 1997 Népújság, Lendava, let� 41, št� 22 (5� 6� 1997), 3� * Tudi v Delo, Ljubljana, let� 39, št� 134 (12� 6� 1997), 16� (Ugovori in pripombe� Izjava ob odmevih na oceno knjige)� 126 zgodovina iz spomina_FIN.indd 126 24. 09. 2021 08:06:32 ZGODOVINA NAS MALO NAUČI J. M. Zanimiv članek dr� Vilka Novaka »Napad na slovenstvo v Prekmurju« (Družina št� 21) je po mojem mnenju izredno popestril Družino� Takih prispevkov si vsaj nekateri bralci želimo še več� Prispevek je usmerjen le na določen problem, odpira pa širše razsežnosti odnosov med t� i� zgodovinskim in drugim narodom ali, kot nam na teh prostorih večkrat rečejo, plemenom� Madžari kot državotvorni narod so se do svojih obrobnih ljudstev obnašali podobno kot še marsikdo, dokler jih to ni drago stalo� Nesprejemanje dejstva, da so bile druge narodnosti v obsežnem kraljestvu Svetega Štefana zelo številčne, jih je stalo porazov celo v času upravi- čenih uporov proti hegemoniji Habsburžanov, pa jih to na žalost ni dosti izučilo� Gre za zgodovinarske nostalgike, vendar je o teh škoda izgubljati besede, čeprav ni nikoli škoda ponoviti besede, ki mogoče trenutno naletijo na gluha ušesa: »Ne delaj drugim, kar ne želiš doživeti od drugih«� Kako nas zgodovina malo nauči� Podobni odzivi nasilnosti do drugih namesto samokritičnosti se čutijo v še nekaterih krajih, kjer se ljudje imajo za zelo pomembne, vendar si to dokazujejo s poniževanjem sosedov in si s tem le škodijo� Najbolj Madžare bolijo obrobni kraji� Nič posebnega! Pomislimo na Požun, ki mu nekateri naši nevedni televizijski prevajalci vztrajno pravijo Pressburg in ne vedo, da ga naši ljudje poznajo pod imenom Bratislava, in ki je bil kar nekaj časa prestolnica Madžarske� Arad, kraj, kjer so usmrtili junake madžarskih uporov, je v Romuniji, prav tako Cluj, ki ima tudi drugačno madžarsko ime in ki so ga ustanovili Sasi� Cluj je kulturno središče transilvanskih Madžarov� Transilvanija je po madžarsko Erdelj, mi pa ga poznamo pod imenom Sedmerograška, saj je bil dolga stoletja del skupne države� Seveda jih boli tudi Prekmurje, čeprav je to le majhen delček ozemlja, saj so ga morali po trianonski pogodbi prepustiti zmagovalcem� Madžarska politika je le primer napačne politike, ko so odnosi do drugih nespa-metni in polni sovraštva� V narodnostnih zadevah so bili katoličani in drugoverci – ki jih na Madžarskem ni malo – zmeraj enotni� Madžarom moramo priznati, da so imeli ustvarjalne moči in so se obdržali kot posebnost v indoevropski Evropi� Kjer imaš narodnostno prevlado, tam želiš uveljaviti narodnostno pravo, kjer pa je nimaš več, pride prav tudi zgodovina� Podobno je bilo na Češkem, kjer v rajnki Avstriji nismo o tej temi s Čehi nikdar našli skupnega jezika, saj smo mi 127 zgodovina iz spomina_FIN.indd 127 24. 09. 2021 08:06:32 zagovarjali narodnostne, oni pa zgodovinske meje, ker bi sicer izgubili Sudete� O naših vzhodnih sosedih tokrat nič� Vse je še preveč boleče� Vse je bilo skratka zelo kratkovidno in razpletlo se je ponavadi na poseben in nikdar za vse zadovoljiv način� Vsaj o madžarskih sosedih smo imeli dobro mnenje in hvala dr� Novaku za opozorilo, mogoče bo njegov poziv naletel na prava ušesa� Vsi smo še občutljivi, zakaj mešati po pogorišču, ki še tli� Madžarsko govoreči sodržavljani, ki vas glo-boko cenim, verjemite, vsi, čeprav smo morda v vaših očeh nekoliko manjši, smo občutljivi� Mi razumemo, da ni preprosto izgubiti dve tretjini ozemlja� Eni redkih v Evropi to razumemo� Ostane nam, da verjamemo v Človeka, to pa, za srečo nas in naših potomcev, preostane tudi vsem skupaj� Družina, Ljubljana, let� 46, št� 23 (8� 6� 1997), 28� 128 zgodovina iz spomina_FIN.indd 128 24. 09. 2021 08:06:32 ŠE O »NAPADU« Peter Božič Spoštovani gospod profesor Vilko Novak! V svojem obširnem članku z naslovom »Napad na slovensko Prekmurje« med drugim zapišete tudi poved: »Vodstvo madžarske narodnosti in skupnosti v Prekmurju – obenem s poslanko Marijo Pozsonec – pa pozivamo, da pojasni in skuša opravičiti – kar zares opravičiti se ne da! – izdajo te knjige v založbi Zavoda … z denarjem tudi iz slovenske državne blagajne!« Trditev, da je izdajo knjige Muravidéktől Trianonig avtorja Tiborja Zsige omogočil tudi denar iz slovenske državne blagajne, namreč ne drži� V seznamu za finančno pomoč na Ministrstvu za kulturo takega naslova ni in zanj ni bilo nobenega finančnega izdatka� Dokumentacija o tem je javna in vsakomur, tudi gospodu prof� Vilku Novaku, na vpogled� Ministrstvo za kulturo, Služba za stike z javnostjo, Družina, Ljubljana, let� 46, št� 23 (8� 6� 1997), 28� 129 zgodovina iz spomina_FIN.indd 129 24. 09. 2021 08:06:32 ODSTOPIL PRVI MOŽ MADŽAROV V SLOVENIJI Člani sveta odstopa Józsefa Balaska niso sprejeli – Trije vzroki za odstop I[van]. G[erenčer]. Lendava, 17� junija – Na sinočnji seji sveta Pomurske madžarske narodnostne samoupravne skupnosti je odstopil predsednik sveta József Balaskó� Člani sveta njegovega odstopa niso sprejeli, temveč bodo o njem odločali na petkovi izredni seji� Balaskó je danes povedal, da je o odstopu razmišljal že dlje časa� To, da je odstopno izjavo napisal sinoči in sejo sveta tudi zapustil, pa je bilo zaradi do skraj-nosti nestrpnega in spolitiziranega razpravljanja članov sveta o temah, ki so bile na dnevnem redu� Morda še najbolj zaradi razprave o knjigi madžarskega avtorja Tiborja Zsige z naslovom Od Prekmurja do Trianona, ki jo je izdal Zavod za kulturo madžarske narodnosti Lendava, spremno besedo zanjo pa je napisal direktor zavoda László Göncz� Dr� Vilko Novak je avtorju knjige in uvodničarju v javnosti očital potvarjanje zgodovinskih dejstev v zvezi z nastankom slovensko-madžarske meje in ju obtožil napada na slovenstvo Prekmurja� »Člani sveta so podprli javno izjavo izdajateljskega sveta knjige, osebno pa sem temu nasprotoval� Sicer pa sem se za odstop odločil iz drugih razlogov, ki neposredno vplivajo na uspešnost dela krovne narodnostne organizacije Madžarov v Prekmurju� Prvi je zagotovo neurejeno državno financiranje naše narodnostne organizacije, ki zagotavlja le denar za plače, ne pa tudi sredstev za dejavnost narodnostne skupnosti� Drugi vzrok je mačehovski odnos Madžarske do manjšine v Sloveniji� Matico skrbi predvsem položaj Madžarov, ki živijo v Romuniji, Ukra-jini, na Slovaškem in v ZRJ, nas, ki živimo v Sloveniji, pa je odrinila na stranski tir� Tretji vzrok je delo mešane slovensko-madžarske komisije za zaščito manjšin� Prepričan sem, da komisija skrbi bolj za interese ene ali druge države, ne pa za uresničitev interesov manjšine v Sloveniji in na Madžarskem,« je za Delo izjavil Balaskó� Moti ga tudi politizacija dela vodstva Pomurske madžarske narodnostne skupnosti ter ultimativno vedenje in aroganca posameznih članov sveta� »Zavzemal sem se za strpen in ustvarjalen dialog, pa so me skrajneži v svetu nenehno kritizirali� Poklicno zaposleni v narodnostni skupnosti so od mene zahtevali, naj zagotovim denar za njihove plače, nato pa so delali po svoje in tudi zgolj za lasten žep,« je dejal Balaskó� Delo, Ljubljana, let� 39, št� 139 (18� 6 1997), 2� 130 zgodovina iz spomina_FIN.indd 130 24. 09. 2021 08:06:32 JÓZSEF BALASKÓ SI JE PREMISLIL S strpno politiko želi prispevati k boljšemu položaju madžarske manjšine v Prekmurju Ivan Gerenčer Lendava, 21� junija – Jozsef Balaško, ki je pred dnevi nepreklicno odstopil s funkcije predsednika sveta Pomurske madžarske narodnostne interesne skupnosti, je na sinočnji izredni seji sveta, ki je potekala za zaprtimi vrati, umaknil odstopno izjavo in ostal prvi mož v Sloveniji živečih Madžarov� Zaupnico mu je izreklo devet članov sveta, štirje pa so bili proti� Jozsef Balaško, ki je v začetku minulega tedna kot poglavitne vzroke za odstop navedel neurejeno financiranje narodnostne skupnosti, slabo delo slovensko-ma-džarske komisije za varovanje manjšin, mačehovski odnos matice do madžarske manjšine v Sloveniji in neupravičeno kritiko nekaterih članov sveta, si je menda premislil, ker se bliža konec mandata in ker želi z vodenjem strpne politike poskr-beti za vsestransko izboljšanje položaja madžarske manjšine v Prekmurju� Balaško zanika, da je v sporu z direktorjem madžarskega narodnostnega zavoda za kulturo Lászlóm Gönczem, ki je izdal knjigo madžarskega avtorja Tiborja Zsige z naslovom Od Pomurja do Trianona� Dr� Vilko Novak avtorju knjige očita potvarjanje zgodovinskih dejstev o nastajanju slovensko-madžarske meje in zahteva Gönczovo odgovornost, saj je bil zastopnik izdajatelja in pisec uvodnika� Nedelo, Ljubljana, let� 3, št� 25 (22� 6� 1997), 2� 131 zgodovina iz spomina_FIN.indd 131 24. 09. 2021 08:06:32 Lendava: predsednik PMNSS med odstopom in zaupnico Spori pomurskih Madžarov na ustavnem sodišču Branko Žunec József Balaskó je s ponujenim odstopom želel opozoriti na težave pri financiranju madžarske narodnosti v občinah Lendava in Moravske Toplice, nezadovoljstvo z delom meddržavne komisije o zaščiti manjšin in na nesmiselnost napetosti med manjšino. Minuli petek zvečer je na za javnost zaprti izredni seji sveta Pomurske ma-džarske narodnostne samoupravne skupnosti (PMNSS) v Lendavi dobila epilog ponudba njenega predsednika Jószefa Balaska na redni seji v ponedeljek, 16� junija, da iz več razlogov odstopi s tega položaja� Izid glasovanja je pokazal, da ima Balaskó podporo devetih članov, štirje pa so bili proti� Svet sicer šteje 18 članov iz občin Lendava in Moravske Toplice� Po seji nam je predsednik sveta PMNSS pojasnil, da je z odstopom, ki ga je potem – tudi zaradi številnih klicev in prepričevanj volivcev in vplivnih politikov iz obeh občin, nekaterih poslancev ter vladnega Urada za narodnosti – umaknil, želel samo opozoriti na številne probleme te skupnosti, ki je menda sprožila tudi štiri spore na ustavnem sodišču� Smernice za delovanje tega organa je strnil v osem programskih točk in z njimi se je strinjala večina članov� Največje težave so pri financiranju dejavnosti madžarske narodnostne skupnosti, njenih zavodov in organizacij ter uveljavljanju narodnostnega šolstva� Veliko je nezadovoljstva z delom meddržavne, slovensko-madžarske mešane komisije o zaščiti narodnostnih skupnosti� Balaskó je povedal, da se že najmanj leto dni vrstijo, po njegovem, neupravičeni napadi nanj in nepotrebne nestrpnosti posameznih članov sveta� Na vprašanje, ali pri tem misli na domnevne konflikte med vodstvi madžarskih skupnosti v občinah Lendava in Moravske Toplice na Goričkem, je odvrnil, da ne gre za to, saj je njihov organ, svet PMNSS, pomurski, torej regijski, in da so njegov program podprli tako lendavski kot gorički Madžari� Predsednik Balaskó nam je zagotovil, da si je v času mandata, do konca je ostalo poldrugo leto, prizadeval vo-diti najvišji organ madžarske skupnosti strpno in v partnerskem odnosu do občin, kjer živi narodnost� Dodal je, da se bodo kot vsako leto tudi zdaj odzvali na vladno 132 zgodovina iz spomina_FIN.indd 132 24. 09. 2021 08:06:32 uredbo in razpis o merilih, pogojih in postopku za dodelitev sredstev za ustvarjanje gospodarske osnove za avtohtoni narodni skupnosti, ki je bila pred kratkim objavljena v uradnem listu� Poudaril je, da ni v sporu z direktorjem lendavskega Zavoda za kulturo madžarske narodnosti Lászlóm Gönczem, ki je izdal knjigo madžarskega avtorja dr. Tiborja Zsige pod naslovom Muravidéktől Trianonig ali Od Pomurja do Trianona� O tem smo v Večeru podrobneje poročali že konec maja� Po njegovem prepričanju je to pomembno knjižno delo, o katerem naj sodijo zgodovinarji, in ne politiki ali novinarji�65 Večer, Maribor, let� 53, št� 143 (23� 6� 1997), 5� 65 To je pomemben poudarek manjšinskega politika, vendar je v nasprotju z osnovno zamislijo širši javnosti namenjene knjige� Še posebej o nacionalnih vprašanjih je treba razpravljati zelo skrbno, z upoštevanjem nasprotne strani in drugih narodov, saj se je v preteklosti, tudi zelo bližnji, podpihovanje nacionalnega vprašanja pokazalo kot zelo usodno� 133 zgodovina iz spomina_FIN.indd 133 24. 09. 2021 08:06:32 PREMALO NACIONALISTIČNI PREDSEDNIK? 66 Balaskó ni odstopil A. P., S. E. Petkova izredna seja Sveta Pomurske madžarske narodnostne samoupravne skupnosti se je začela s prerekanjem, kdo naj sejo sploh vodi� Predsednik sveta je namreč na ponedeljkovi seji ponudil svoj odstop in protestno zapustil sejo, čemur naj bi med drugim botrovala prerekanja o knjigi Tiborja Zsige »Od Prekmurja do Trianona«� Člani sveta njegovega odstopa niso sprejeli, odločitev o odstopu pa prenesli na petkovo sejo� Ali lahko sejo vodi predsednik, ki je odstopil, njegovega odstopa pa svet še ni sprejel? Balaskó je članom sveta zagotavljal, da lahko, saj naj bi o tem povprašal komisijo za ustavna vprašanja� Brata Tomka sta želela videti dokaze in se z njegovo interpretacijo nista strinjala, zahtevala sta, naj sejo vodi podpredsednik� Člani sveta so vendarle dosegli dogovor: mediji morajo ostati pred sejnimi vrati� Proti takšni odločitvi sta bila Car in Vörös� Po sestanku Kot nam je povedal stari in novi predsednik sveta József Balaskó, pri glasova-nju o njegovi zaupnici (ob kateri so se odločali tudi o smernicah, s katerimi je Balaskó povezoval svoje nadaljnje delo) so člani z devetimi glasovi za in štirimi proti podprli njegov mandat� V smernicah je Balaskó poudaril strpno politiko, ki bi ljudi povezovala (upoštevajoč 11� in 64� člen ustave, Zakon o narodnih samoupravnih skupnostih in Zakon o lokalni samoupravi), partnerske odnose z občinami, hkrati pa poudaril, da so »občinski narodni sveti samostojne organizacije in nikakor ne želim in ne bom dovolil, da bi bil svet nadorganizacija in da bi bil diktatorski, temveč želim, da ti občinski sveti v skladu s svojimi statuti samostojno odločajo«� 66 Tovrstni časopisni naslovi, ki podžigajo nacionalna trenja, niso v duhu multikulturnega Prekmurja� Obenem tudi posredno obtožujejo izdajatelje Zsigove knjige nacionalizma, ki je načeloma zelo izključevalen, kar v splošni javnosti pomeni izrazito negativno oznako in dodatno spodbuja konfliktnost� 134 zgodovina iz spomina_FIN.indd 134 24. 09. 2021 08:06:32 Ob zavzemanju za kulturo, dvojezično šolstvo in gospodarstvo naj bi Svet vzpostavil »partnerske odnose z narodnostno poslanko v parlamentu«, sodeloval pri postavitvi operativnih temeljev za delo slovensko-madžarske mešane komisije in pomagal pri reševanju problematike financiranja madžarske skupnosti� Nedelo-vanje meddržavne komisije za zaščito manjšin, neurejeno financiranje zavodov iz državnega proračuna in ustavni spori naj bi bili namreč glavni razlog za ponujeni odstop� Od Prekmurja do Trianona Vendar pa je bila med povodi za Balaskóv odstop tudi razprava o knjigi Od Prekmurja do Trianona, ob kateri je prišlo do očitnega nesoglasja med Balaskóm in bolj »nacionalističnimi« člani sveta� Balaskó je na novinarski konferenci pojasnil tudi svoje stališče do knjige oziroma »konflikta« in razdora, ki naj bi ga povzročila med madžarsko manjšino: »Rad bi poudaril, da nisem bil, da nisem in upam, da niti ne bom v konfliktni situaciji z direktorjem Zavoda za madžarsko kulturo g� Gönczem, ki je izdajatelj te knjige� Moje osebno prepričanje pa je, naj se politika in stroka ne mešata� Moja pripomba je tudi, zakaj financirati – morda se motim – tuje avtorje iz tuje države, ko pa imajo dejansko vsi naši zavodi probleme s financiranjem naših dejavnosti� Morda pa ne poznam finančnega konstrukta� Če se motim, se opravičujem, tudi izdajatelju� Moje prepričanje pa ostaja, da če je treba izluščiti resnico, potem naj to nap-ravi stroka, nikakor pa ne politiki ali novinarji� Naj se stroka izreče� Očitali so mi, da imam probleme z narodno zavestjo, vendar moram reči, da teh problemov nimam in da so razlogi za moje stališče ti, ki sem jih omenil� Kot sem že nekajkrat dejal, knjige še nisem prebral, je ne bom in tudi, če bi jo prebral, je vprašanje, ali bi se do nje lahko kakorkoli strokovno opredelil� Naj stroka pove svoje� Če dr� Novaku ta knjiga ne ustreza, naj napiše novo in nato naj neka submešana komisija ugotavlja, kdo ima in kdo nima prav� Kot strojnik se na tem področju ne bom znal opredeliti�« Vestnik, Murska Sobota, let� 49, št� 26 (26� 6� 1997), 3� 135 zgodovina iz spomina_FIN.indd 135 24. 09. 2021 08:06:32 »INDEKSIRANA« MANJŠINA NA USTAVNEM SODIŠČU Zakaj je hotel odstopiti József Balaskó? Branko Žunec Madžarska skupnost v Sloveniji deli usodo ostalih proračunskih porabnikov – Iz Madžarske le forinti za gradnjo kulturnega doma – Pripomba na (ne)delo mešane meddržavne komisije – Občutek ogroženosti med goričkimi Madžari? – Vpliv vladne uredbe na gospodarsko moč manjšine� Poročali smo že, da je pred časom nameraval odstopiti predsednik sveta Pomurske madžarske narodnostne samoupravne skupnosti (PMNSS) József Balaskó� Na izredni seji sveta za zaprtimi vrati si je Balasko, znani lendavski podjetnik, ki ima lastno podjetje za inženiring in gostinstvo Baling, premislil� Za Večer je bil nekoliko pozneje pripravljen pojasniti domnevno ozadje nameravanega odstopa� Prvi vzrok za vaš odstop naj bi bilo neurejeno financiranje manjšine? »Program naše skupnosti iz proračuna financira slovenska država� Odkar velja nova organiziranost, naši programski predlogi niso bili upoštevani oziroma velja tudi za nas indeksacija� Lani smo predlagali 9 milijonov tolarjev in dobili 8,3 milijona, letos 16 milijonov tolarjev, vendar ni odziva iz vladnega Urada za narodnosti� Denar prihaja po dvanajstinah, iz tega pa je treba plačati dva zaposlena, telefonske stroške, odhode na posvetovanja in podobno� Država nam že dve leti dolguje poldrugi milijon tolarjev za stroške amortizacije za stavbo na Partizanski ulici 120 v Lendavi, v kateri je bil nekoč zdravstveni dom, stavba pa je naša last� Pri odkupu objekta, v katerem so narodnostne ustanove in uredništvi časopisa Népújság in radia, sta nam pomagali madžarska fondacija Il yés in nekdanja lendavska občina� Obnova stavbe še ni končana�« Kako je s finančno pomočjo madžarske države? »Te pomoči ni� Po meddržavnem sporazumu o sofinanciranju gradnje kulturnega doma v Lendavi je bilo pred časom nakazanih pet milijonov forintov� Razen pomoči iz sosednjih županij, Železne in Zalske, s katerimi vsako leto podpisu-jemo sporazume o sodelovanju in ki zagotavljajo financiranje madžarskih strokovnjakov za pomoč v naših vrtcih, šolah in kulturnih društvih ter skupinah, ne dobimo ničesar�« 136 zgodovina iz spomina_FIN.indd 136 24. 09. 2021 08:06:32 Drugi razlogi za vaš odstop naj bi bilo nedelo mešane meddržavne komisije? »Imam občutek, da je Madžarska delo te komisije izkoriščala za doseganje zunanjepolitičnih ciljev� Zapisnike s sej te komisije so uporabljali kot argument, ko so podpisovali sporazume o zaščiti manjšin z Romunijo in Slovaško, kjer je največ naših pripadnikov na tujem� Zdaj se seja komisije, ki jo na madžarski strani vodi politični državni sekretar dr. Tabajdi, na naši pa jo je do volitev vodil dr. Peter Vencelj, kar naprej prelaga� Najbrž zato, ker Madžarska ne potrebuje več prej omenjenega argumenta za Evropo�« Menda ste na Ustavnem sodišču RS sprožili več sporov. Kakšna je njihova vsebina? »Eden zadeva uporabo narodnostnih simbolov, nekaj so jih sprožili Lendav- čani v zvezi z izvajanjem dvojezičnega šolstva in izdajanjem dvojezičnih dokumentov in še bi lahko našteval� Vendar o tem ne želim podrobneje govoriti, saj se nam, ki poznamo razmere, določene zadeve zdijo smešne� Vsekakor pa bo letošnja jesen za nas zelo burna�« Med Madžari v Občini Moravske Toplice na Goričkem lahko večkrat slišimo očit-ke, da vodite »centralistično politiko«, kar naj bi pomenilo, da se največ ukvarjate z Madžari na območju Lendave, goričke pa zanemarjate. »Na območju Lendave, Dobrovnika in okoliških vasi živi največ pripadnikov narodnostne skupnosti, tu so tudi vsi zavodi in druge ustanove� Občutek ogro- ženosti Madžarov v moravski občini izhaja iz oddaljenosti in najbrž tudi zaradi dejstva, da narodnost ni imela bistvenega vpliva na odpiranje mejnega prehoda Prosenjakovci-Magyarszombatfa� Prehod naj bi odprli najkasneje letos jeseni� Naš svet je krovna organizacija in kot predsednik zagotavljam, da so zame enako pomembni problemi na Hodošu, v Lendavi ali kjer drugje� Poudarjam, da je ključno delo v občinskih narodnostnih svetih, ki so partnerji urada župana in občinskih svetov�« Kako na gospodarsko moč madžarske manjšine vpliva vladna uredba, ki omogoča dodeljevanje sredstev za ustvarjanje gospodarske osnove manjšine? »Naša narodnostna skupnost živi izključno na manj razvitem območju� Po zakonu o privatizaciji oziroma zakonu o kupnini prihaja denar iz kupnine, dobi-vamo 2,5 odstotka od prodaje družbene lastnine in denar lahko porabimo samo za vlaganja v določene programe in projekte, ki naj zagotovijo obstoj skupnosti na območju, kjer je doma�« Predsednik PMNSS Balaskó je ob koncu tudi kratko komentiral zelo nasprotujoče si odmeve na knjigo madžarskega avtorja dr� Tiborja Zsige Od Pomurja do Trianona� Ta naj bi bila prav tako eden od domnevnih povodov, da razmišlja o odstopu s funkcije� »Vedno ko se je politika vmešala v stroko, se je to zanjo 137 zgodovina iz spomina_FIN.indd 137 24. 09. 2021 08:06:32 slabo končalo, zato ponavljam, da se je od te knjige bolje distancirati� Naj se z njo ukvarjajo strokovnjaki�« Murska Sobota ni dvojezična? Prvi mož pomurskih Madžarov se še vedno ne more sprijazniti s tem, da Murska Sobota ni vključena v dvojezično območje� Trdi, da to ni zakonito in da je bilo zaradi tega že veliko konfliktov� Svet PMNSS kot krovna organizacija madžarske narodnostne skupnosti v Sloveniji šteje 18 članov, po trije so iz Ho-doša in Prosenjakovcev, 11 jih je iz Lendave, en član pa je predstavnik soboškega kulturnega društva Baráti Kör� Večer, Maribor, let� 53, št� 179 (5� 8� 1997), 5� 138 zgodovina iz spomina_FIN.indd 138 24. 09. 2021 08:06:32 »OBTOŽUJEM« ALI MNENJA O NEKI (ČASOPISNI) POLEMIKI Kozma Gábor Trdimo lahko, da so odnosi Madžarske in Slovenije ter hkrati tudi odnosi Železne županije in Prekmurja na vseh ravneh odlični� Tako je bilo že prej in je tudi sedaj, ko si obe državi prizadevata za vstop v Evropsko zvezo in v NATO� Posebno so se krepile vezi na kulturnem in znotraj tega na literarnem in umetniškem področju� Skupne razstave in publikacije so postale stalnica medseboj-nega sodelovanja� Kljub temu pa že nekaj tednov rahel oblaček zastira podobo, ki se je izoblikovala s skupnimi napori� Po mnenju nekaterih gre za strokovno polemiko, ki pa (po mnenju večine) »lahko dobi nezaželene politične dimenzije, če se ne bodo zadeve pravočasno razbistrile«� Gre za knjigo dr� Tiborja Zsige Prekmurski Trianon (Muravidéki Trianon), ki je izšla pred kratkim� O knjigi je bila objavljena nenavadno ostra kritika v osrednjih slovenskih časopisih, tako v Delu, Večeru in v Družini. Avtor teh kritik je dr� Vilko Novak, 87-letni zgodovinar, ki je dal svoji nadvse odzivni polemiki naslov Obtožujem! (Vádolom!). Napad na knjigo Tiborja Zsige o Trianonu Članek se začenja tako: »Obtožujem pred slovensko javnostjo in oblastjo, politič- no ter sodno, Zavod za kulturo madžarske narodnosti v Lendavi (za ozadje knjige odgovoren László Göncz, tiskano v Pécsu) zaradi izdaje in širjenja knjige: Tibor Zsiga, Muravidéktől Trianonig, Lendava 1996, 209 str�, tisk podprlo Madžarsko ministrstvo za kulturo in prosveto� – Naj nekdo zakriči! je nekoč zapisal pokojni profesor, filozof Janez Janžekovič� In to velja tudi danes posebej za to knjižuro, ki lažnivo, pod znanstvenim videzom piše neresnico o »dogodkih in dokumentih v zvezi z nastankom in določitvijo slovensko-madžarske državne meje«, in sicer tako, da »pospešuje asimilacijo Slovencev na Madžarskem«, kot je zapisala porabska Slovenka, etnologinja Marija Kozar v časopisu Slovencev na Madžarskem – Porabje, (24� aprila 1997, št� 24), po predstavitvi navedene knjige v začetku aprila v Sombotelu�« 139 zgodovina iz spomina_FIN.indd 139 24. 09. 2021 08:06:32 Toliko o citatu� Med posebej oblatene osebe spada László Göncz, pomurski pisatelj, član kritiziranega kuratorija, ki je knjigo izdal� Göncz je v časopisnem intervjuju v časniku Vas Népe (tednik Županije Vas, izhaja v Sombotelu, op� prev�), z dne 10� maja 1997, izjavil: »Prekmurski Slovenci še vedno z določeno zadržanostjo obravnavajo naše zadeve� Nekateri med njimi še vedno domnevajo, da nam gre za teritorialno revizijo� Očitno je, da to sploh ni realno� Poudarjam, da na splošno vsi Slovenci ne mislijo tako, temveč le nekateri, le tisti, ki so skrajnostno naravnani�« Tako o tem Göncz� Strahovi Vilka Novaka glede asimilacije Lajos Bence je glavni urednik lendavskega časopisa Népújság� V majski deveti številki v uvodniku z naslovom Žalovanje ob nekem napadu 67 piše naslednje: »Polemike, ki so izbruhnile v zvezi s publikacijo Zsige, nas spominjajo, zaradi nenavadne arogance in težkih obtožb, bolj na balkansko politično kulturo (nekulturo) kot pa na Evropo� Predlogi o uničenju knjige in o izločitvi iz prometa madžarski inteligenci prikličejo v spomin stanje v tridesetih letih, ko so bili izdelki svobodne miselnosti obsojeni na smrt na grmadi� O tako polemičnem vprašanju, kot je trianonski mirovni diktat (katerega kritiko je izrekla tudi že Proletarska Internacionala, posredno pa je o tem mnenje oblikovala tudi južnoslovanska vojna), obstaja več resnic� Strah avtorjev (med njimi dr� Vilka Novaka, op� urednika), po katerem naj bi knjiga Zsige pospeševala asimilacijo porabskih Slovencev, je brez osnove� Razlog, da upam knjigo priporočati vsem treznim bralcem, je v tem, ker še čutim rahlo upanje, in sicer, da bo mogoče po branju knjige madžarska inteligenca v Prekmurju odkrila, da njeni predniki niso prispeli na obmejna področja Prekmurja po drugi svetovni vojni niti ne z valom beguncev leta 1956, temveč so tu na podlagi nepravične politične odločitve … Zato bi glagol v naslovnici Obtožujem zamenjal z Obžalujem�« »Namesto obtožujem raje obžalujem …« Lajos Bence me je sprejel v sodobno urejenem uredništvu Népújsága. Pravi, da se pripravlja na nov uvodnik� »Na srečo mi o tem ni treba polemizirati,« je trpko pripomnil� Sprašujem ga kot člana kuratorija, ki je izdal knjigo Prekmurski Trianon. 67 Obširnejši zapis Lajosa Benceja o Novakovem odzivu je v tej knjigi je na str� 124 in 125 z naslovom Obžalovanja vreden spis ob nekem napadu. V tem članku Kozme Gaborja smo pustili izvirni zapis iz 1� izdaje� 140 zgodovina iz spomina_FIN.indd 140 24. 09. 2021 08:06:32 Kaj se je zgodilo v času po sombotelski predstavitvi, ko je izgledalo, da je soglasje med vsemi zainteresiranimi stranmi popolno? Z dejstvi se moramo soočiti, četudi so neprijetna� Knjiga Tiborja Zsige služi kot izgovor za napad na prekmurske Madžare� V odnosu med manjšino in večino je namreč nastal tak položaj, saj nekateri nenehno širijo govorice: »Ti nekaj hoče-jo�«68 To je zmota� Glede polemike: v bistvu gre le za en članek, vendar ga je objavil najpomembnejši slovenski časopis, nato pa so ga ponatisnili vsi pomembnejši časopisi� Napad (po mojem mnenju nepremišljen)69 gospoda zgodovinarja70 Vilka Novaka je vzbudil pozornost tudi v krogu prekmurskih Madžarov� Posebno ostro in odklonilno se je odzvala lokalna inteligenca� Vsi bi morali vedeti, da kritizirajo pozicijo, ki je smešna� Na primer, kot napako omenjajo, da knjiga napačno navaja opombe, da citira iz del, ki niti ne obstajajo� Kritizirajo celo tehniko citiranja� Menim, da kritiki knjige v resnici sploh niso prebrali� V tej knjigi ne najdemo ničesar, kar bi ogrožalo prijateljstvo med obema narodoma� Zadeva lahko skriva v sebi užaljenost in zlonamernost� V celoti gledano je najbolj boleče dejstvo, da je potemtakem vprašanje Trianona v Sloveniji še danes tabu tema� Vendar o tem je treba govoriti� To ni nostalgija, to je še kako aktualna tema� Prav nedavni dogodki to potrjujejo� Glejte, danes na spreminjanje meje nihče več ne misli� Ergo, tega ni izrekel nihče� Kako bi se kdorkoli sploh lahko spomnil na to, ko je asimilacija vedno močnejša, ko je glavna naloga vsaj v ohranjanju našega jezika in kulture� Zakaj bi bilo sploh narobe, če se želimo spominjati naših očetov in njihovih dejanj? Prepoved in odškodnina? V članku slovenskega zgodovinarja je govora tudi o morebitni retorziji, prepovedi knjige in odškodnini? To je smešno� Če to nekdo zares misli, potem ga zelo pomilujem� Tudi znanstveno življenje države bi zelo pomiloval, če bi presodili, da je napad upravičen� 68 Kot lahko bralec te knjige sam razbere, Vilko Novak ni nikogar obtoževal ozemeljskih teženj, ampak je samo opozarjal na krivice, ki so se godile Prekmurcem in Porabcem� Predvsem se je zavzel za slovenskost Prekmurja, opozoril je na neupoštevanje slovenskih prekmurskih knjig (predvsem zgodnjih evangeličanskih) in na navajanje neresnic o Ivanu Jeriču, Matiji Slaviču in drugih prekmurskih domoljubih v Zsigovi knjigi ter odločno zavrnil ponovno obujanje »vendskosti«� 69 Očitati uglednemu ostarelemu univerzitetnemu profesorju nepremišljenost je tudi žaljivo� 70 Vilko Novak je bil cenjen etnolog tako v Sloveniji kot tudi na Madžarskem, ironično poimenovanje kot zgodovinarja prav tako kaže na podcenjevalen odnos� 141 zgodovina iz spomina_FIN.indd 141 24. 09. 2021 08:06:32 Vendar upam, da vse to ni nič drugega kot opravljanje, ki ga nihče na višji politični ravni ne jemlje resno� Po informacijah v slovenskem vodstvu zares »zadeva ni zadeva«� Vprašanje pa je, ali bo ostalo tako, ker nekateri dejavniki želijo v zadevo vplesti parlament (po nekaterih vesteh se je to že zgodilo) z namenom, da bi knjiga somboteljske-ga pisatelja oziroma polemika, ki je izbruhnila ob tej priliki, postala predmet interpelacije� Strastna polemika o vendskem vprašanju Težka kritika je doletela tudi pisatelja Lászla Göncza� Nekoliko sem razočaran, ker je potemtakem Trianon v Sloveniji še vedno tabu tema, čeprav je znano, da so sklenjene mirovne pogodbe v bližini Pariza najbolj prizadele madžarstvo� To bo upravičeno bolelo vse do takrat, dokler bo živel le en samcat Madžar na zemlji� Bolečina pa je vendar dovoljena – razglablja pisatelj� Koliko je resnice v govoricah o prepovedi knjige, o povrnitvi stroškov izdaje, o morebitni izgubi Vaše službe? 71 Te govorice so brez osnove in neresnične� O tem ni bilo niti govora� Le Vilko Novak zahteva nekaj podobnega� Verjetno je premalo razmislil o pravilih igre v demokraciji� To je zelo čudno, ker je bil nasprotnik prejšnjega režima� Tudi to ne bi bilo narobe, če bi kritiziral knjigo, vendar uporablja metode, ki so vsaj nenavadne� Odgovorni dejavniki v Ljubljani vse to spremljajo s smehom, denimo predsednik slovenske pisateljske zveze oziroma vodstva zgodovinskega in manj- šinskega raziskovalnega inštituta� Zagotavljali so mi, da takšni grobi napadi nimajo več mesta v današnjem svetu� Slovenski časopisi so sicer korektno objavili moj odgovor Novaku� Razočarani smo lahko le, ker knjige niso analizirali, z njenimi postavkami pa niso polemizirali� Po drugi strani pa so pričeli z razpravami o tako imenovanem vendskem vprašanju� Na podlagi tega je avtor podajal ocene� Glede vendskega vprašanja je res mogoče najti v knjigi dr� Zsige nekaj ne dovolj 71 Namesto o vsebini in vsebinskih pripombah v odzivu na Zsigovo knjigo se osredotočajo na stilistični del Novakovega odziva, npr� na Novakove čustvene zahteve po odgovornosti za slabo opravljeno delo, vključno z interpelacijo� Novak niti ni imel vpliva na imenovanje ali razrešitev direktorja Zavoda, kar je tudi razvidno iz njegovih zapisov� Želel pa je seveda podkrepiti problematičnost »vendske teorije« v državnem smislu� Manipulativnost tovrstnih vprašanj, ki Novaku in vsaj delu, če ne celoti večinskega prebivalstva v Prekmurju, pripisujejo zapostavljanje madžarske manjšine, najbolje demantira kasnejša izvolitev direktorja Zavoda za poslanca v slovenski Državni zbor� Nihče ni nikogar kakor koli onemogočil pri delovanju na najvišji ravni v Republiki Sloveniji, sodelovanje z Republiko Madžarsko pa se je samo še okrepilo� 142 zgodovina iz spomina_FIN.indd 142 24. 09. 2021 08:06:32 natančnih pojmovanj, vendar daleč od tega, da bi kogarkoli žalil� Opisal je enostavno vzdušje v začetku dvajsetih let, ko je vendsko vprašanje razumljivo imelo drugačne poudarke� Na primer, tukaj živeče Slovence so označevali z imenom Vend� Ne bi načenjal vprašanja, s kom in na kaj se je ta ljudska skupina navezovala� Sam sem naklonjen misli, da jih razumem kot nekakšen prehod med Zahodnimi in Južnimi Slovani�72 Toda poudarjam, knjiga ne govori o tem, temveč o trianonski razmejitvi� »Avtor je bil pogosto nedosleden. « Povprašali smo Marijo Kozar, etnologinjo iz Sombotela, nanjo se je namreč skliceval dr� Vilko Novak v svoji publikaciji: »Lahko le potrdim to, kar sem napisala v Porabju, in sicer, da je po mojem mnenju že naslov knjige, Od Pomurja do Trianona, anahronističen, ker je poimenovanje »Pomurje« (Muravidék) nastalo po Trianonu (1920)� Šele potem so spadali kraji zunaj Prekmurja, in sicer Slovenske gorice in vzhodni del Murskega polja, torej področja na obeh straneh Mure, k tej regiji� Avtor Tibor Zsiga pa piše v svoji knjigi o področju med Muro in Rabo� To področje so Madžari pred trianonsko mirovno pogodbo imenovali Vendvidék oziroma Tótság� Avtor bi moral že v začetku razjasniti pojme, ki jih na žalost nedosledno uporablja: Medžimurje – Muraköz, Prekmurje – Murántúl, Pomurje – Muravidék, Slovenska krajina – Vendvidék� Prav tako je nedosleden v poimenovanju krajevnega prebivalstva: Vend, Slovenec, Vend (Slovenec), Slovenec (Vend)� Celo vse Slovence, ki so živeli v avstrijskem delu avstro-ogrske monarhije na Štajerskem, Kranjskem, Goriškem, v Istri, oziroma v Železni in Zalski županiji, poimenuje »Vendsko ljudstvo«� S tem le zavaja slovenske bralce iz Železne županije, kar pa pospešuje asimilacijo Slovencev na Madžarskem�« Trianonska nostalgija? Ali so se pojavili še kakšni očitki v zvezi s knjigo? Da, poudarila bi rada, da gre v teh primerih za izrazito strokovne očitke� Torej ne gre za politiko, kot to mnogi mislijo� Torej: namesto objektivnosti je čutiti negotovost avtorja� Enkrat trdi, da Slovenci med Muro in Rabo niso imeli nobenih vezi z drugimi Slovenci, drugič pa priznava, da je slovansko ljudstvo med Rabo in Muro enako Slovencem, ki žive na drugi strani Mure� Na splošno je mogoče tudi opaziti površnost avtorja� Problem, ki ga je avtor preučeval, je zelo 72 Tukaj eksplicitno pritrdijo, zagovarjajo vendsko teorijo, ki zanika slovenstvo v Prekmurju in je imela velike asimilacijske učinke, še posebej v Porabju� 143 zgodovina iz spomina_FIN.indd 143 24. 09. 2021 08:06:32 zapleten� Zahteva temeljitejše poznavanje in preučevanje arhivskega gradiva ter ustnega izročila� V uvodu najavljenega cilja, t� j� razčistiti polemična vprašanja na objektiven način, knjiga ni uresničila� Iz knjige veje »trianonska nostalgija«� Avtor je dokumente objavil »po lastnem izboru«, to je tudi priznal na predstavitvi v Szombathelyju� Pismo avtorju Znano mi je, da ste tudi Vi napisali pismo Tiborju Zsigi� Res je� Pisala sem, da je škoda, da se pri pisanju knjige ni oprl na delo Endreja Angyala� Tematika, ki jo je raziskoval, je izredno zapletena� Objektivnejši prikaz dogodkov in dokumentov bi uspel le v primeru, če bi objavo knjige priporočili slovenski in madžarski strokovni lektorji /recenzenti, op� ur�/� In v tem je bistvo: knjigo, ki zadeva obe strani, bi morali obe strani lektorirati� Avtor se sklicuje predvsem na madžarske vire� Nimam zadržkov do obravnavane tematike, temveč do obdelave, do metodologije izbora� V primeru tako zahtevne tematike ni najbolj posrečeno subjektivno izbirati dokumente� Torej, opirati bi se moral tudi na slovenske dokumente� Papers and documents73 Razume se, za mnenje smo povprašali tudi avtorja knjige dr. Tiborja Zsigo: »Več let sem opravljal temeljne raziskave o vprašanjih, povezanih s Triano-nom� Predvsem sta me zanimali prva svetovna vojna in sprememba mej po vojni� Poglobljeno tudi še ni obdelana kasnejša modifikacija slovensko-madžarske meje� To me je napotilo, da sem svoje delo zasnoval na delih, ki so vrednotena kot viri� Kot temeljni vir sem uporabil Papers and Documents v angleščini, ki je glavni vir za takratna dogajanja� Z namenom, da bi se izognil izkrivljanjem, sem uporabil, namesto kasnejših, podatke popisa prebivalstva iz leta 1910� Podatki popisa po vojni namreč že zrcalijo interese posameznih narodnih skupnosti�74 Vilko Novak in Marija Mukič o tem ne govorita, ko kritizirata in analizirata samovoljno izbrane vire� Moje delo zrcali dogodke, stare sedemdeset let� Vsi takratni viri omenjajo 73 Angleški viri, dokaz mednarodnosti in prestiža� 74 Tudi dr� Matija Slavič je uporabljal verodostojne podatke in na njihovi podlagi pripravil opis dejanskega stanja v takratnem Prekmurju, objavljen tudi v francoščini, takratnem diplomatskem jeziku� V slovenščini objavljeno v Matija Slavič, 1999 (1935): Naše Prekmurje: zbrane razprave in članki� 144 zgodovina iz spomina_FIN.indd 144 24. 09. 2021 08:06:33 dva naroda, Vende in Madžare�75 Na začetku leta 1919 je obstajalo tudi vendsko okrožje s sedežem v Beltincih�76 Še več, ustanovili so vendsko avtonomno krajino� Menim, da stanja, stara 77 let, ne smemo projicirati na sedanjost� Zato očitek, da rušim enovitost slovenskega ljudstva, ni resničen� Na članek gospoda Novaka zaradi nedostojno grobega tona ne želim odgovoriti� Vzel sem na znanje njegovo visoko starost in članek, ki ne vsebuje dejstev, temveč globoke žalitve� Svoje knjige nisem pisal z namenom, da bi komur koli kljuboval, šlo mi je le za resnico�« »Klofuta Wilsonovim načelom« »Znano mi je, da je vse do danes v slovenskih učbenikih zapisano tako: Prekmurje so 12� avgusta leta 1919 priključili k Sloveniji� Vendar do zdaj, razen mene, še nihče ni zapisal, da je ta dogodek terjal ogromno krvi in solz� To se je dogodilo, ne da bi vprašali tam živeče Madžare, in s klofutanjem načel Wilsona, ki je razgla- šal samoodločbo narodov� Mogoče je le redkim znano, da ZDA niso podpisale trianonske mirovne pogodbe in da na ta način niso priznale takrat spremenjene meje�«77 Vas Népe, Sombathely, 28� 6� 1997� 75 O tem na takšen način pišejo madžarski viri, ki so takrat že izvajali nacionalistično politiko� Toda slovenska prekmurska knjižna kultura z omenjenimi izrazi szloven idr� je bila leta 1919 stara že vsaj 200 let, tako v okviru katoliških kot evangeličanskih besedil� Etnološko-kulturnega vidika zagovorniki Zsigove knjige očitno ne upoštevajo� 76 Pri tem je zanimivo, da se je potem slovensko narodno gibanje najbolj razširilo prav v Beltincih� 77 Izrazito revizionistična trditev v smislu spreminjanja meja, ki vse trditve o dobrona-mernosti spodbije� 145 zgodovina iz spomina_FIN.indd 145 24. 09. 2021 08:06:33 NAMESTO POPRAVKOV Dr. Tibor Zsiga, avtor knjige Od Pomurja do Trianona V 8� številki pričujočega časopisa je Marija Kozar objavila članek o szombathelyski predstavitvi moje knjige z naslovom Od Pomurja do Trianona, v kateri opisujem odcepitev pokrajin Medžimurje in Pomurje od Madžarske, ki sta bili do konca 1� svetovne vojne sestavni del omenjene države� Glede na to, da je bil članek Marije Kozar objavljen v slovenskem jeziku, sam pa tega jezika ne poznam do te mere, da bi brez prevoda povsem razumel njegovo vsebino, sem ga lahko v madžarskem jeziku prebral šele po daljšem času� Po seznanitvi z vsebino članka Marije Kozar se je v meni porodilo vprašanje, o čem je pisala� Sam sem opisoval zgodovinske dogodke, ki sem jih tudi dokumentiral� Ona pa se je lotila etnoloških in jezikovnih analiz o Slovencih, o Vendih� Da avtorici članka ni povsem jasno, o čem sploh govori moja knjiga, lahko sklepam tudi po tem, da mi je skupaj s člankom v slovenskem jeziku, prevedenim v madžarski jezik, za katerega sem prosil in mi ga je z manjšo zamudo tudi pos-redovala, poslala tudi Etimološki slovar porabskih Slovencev, ki je bil objavljen v slovenskem in madžarskem jeziku� Torej spoštovana Marija Kozar, tematika moje knjige z naslovom Od Pomurja do Trianona nista ne etnografija ne jezikoslovje, kot menite Vi, temveč zgodovina� Da v nekaj povedih res omenjam slovensko narodnost, o kateri sem nekaj malega tudi napisal kot »vendsko«, kar je po Vašem mnenju žalitev, je posledica tega, da so se prebivalci te pokrajine ob dogodkih, ki so sledili prvi svetovni vojni, tudi sami imenovali »Vendi«� Tega ne moreta zanikati ali ovreči ne Vi ne Vaš nekdanji profesor Vilko Novak, pa kakorkoli si bosta za to prizadevala� Vsebina članka o predstavitvi knjige pa me je presenetila tudi, ker je bila Marija Kozar na predstavitvi knjige, o kateri je pisala� Sedela je v prvi vrsti� Poslušala * »Namesto popravkov« je odgovor Tiborja Zsige Mariji Kozar, ki je v slovenščini prva opozorila na knjigo in tako rekoč sprožila polemiko� Avtor ga je napisal šele potem, ko mu je bila kritika prevedena� Odgovor, ki je v originalu v madžarščini, je poslal tedniku Porabje z željo, da bi ga v prevodu posredovali slovenskim bralcem� Prevod neznanega prevajalca je uredništvo prejelo šele oktobra 1997 in ga objavilo v novembrski številki� Originala, pisanega v madžarščini, kljub iskanju v uredništvu nismo našli, po posredo-vanju M� Kozar pa nam ga je decembra 2003 poslal avtor sam� 146 zgodovina iz spomina_FIN.indd 146 24. 09. 2021 08:06:33 je uvodnik, slišala je tudi odobravajoče in soglašajoče diskusijske prispevke, pa kljub temu o tem ni spregovorila niti besede� Zakaj tega ni storila tam, ve le Ona, zato njeno kasnejše pisanje ne priča o etičnem obnašanju� Čeprav vsebuje članek o predstavitvi knjige veliko stvarnih napak, o katerih bom kasneje še pisal, pa si kljub temu nisem mislil, da se bom odločil za odgovor, v katerem bi spodbijal napisano� »Porabski Slovenci« (!) vendarle poznajo madžarski jezik in tudi berejo v njem napisana besedila� Menil sem, da lahko tisti, ki ga zanima resnica, knjigo prebere in se v njej zlahka prepriča o vsebinskih zmotah, ki jih navaja avtorica v članku� Toda svoje mnenje sem moral spremeniti, saj je Vilko Novak, sklicujoč se na članek Marije Kozar in omenjajoč lastno prizadetost – češ, da se na njegova dela ne sklicujem – pričel v svojih člankih žaliti založnika Lászla Göncza in mene osebno ter namesto znanstvenih argumentov v primerjavi z zgo-dovinskimi dejstvi, ki jih vsebuje knjiga, začel navajati argumente iz vsakdanje politike� Prispevke s tovrstno vsebino je poslal lokalnim in nacionalnim časopisom v Sloveniji in ti so jih tudi objavili� Na prispevek Vilka Novaka ne želim odgovoriti iz več razlogov. Članek ne vsebuje dejstev, torej nimam o čem razpravljati� Pa tudi zato ne, ker grem vedno mimo pristranskih in grobih izjav� Vsebino in slog njegovega članka pripisujem temu, da je star 89 let, na kar se sicer v članku ponosno sklicuje� Rad pa bi odgovoril na članek Marije Kozar o predstavitvi knjige, s katerim se je v slovenskem tisku začela »kampanja« proti moji knjigi� Glavna urednica tega časopisa mi je zagotovila, da bo moj odgovor, ki sem ga napisal v madžarskem jeziku, dala prevesti in ga v celoti objavila� Morda se v marsikom poraja tudi vprašanje, zakaj nisem prosil le za kratek popravek, kot je običajno pri neresničnih oziroma nepravilnih objavah� Zato ne, ker želim tokrat spregovoriti slovensko govorečim, o katerih ne vem zagotovo, ali so se lahko (oz� ali se bodo lahko) seznanili z vsebino knjige, ki je bila izdana v madžarskem jeziku, in z v istem jeziku objavljenimi mnenji o njej� Številne pozitivne ocene o knjigi so dokaz, da je mnenje, ki ga zastopata Vilko Novak in Marija Kozar, ostalo osamljeno� Po tem daljšem uvodu si pobliže oglejmo članek Marije Kozar o predstavitvi knjige. V avtoričinem članku je omenjenih le nekaj naslovov, ki sem jih pri svojem delu uporabil kot vir, nato pa je navedla ugotovitev, da je avtor pri rabi virov povr- šen� Ta izjava velja v zgodovinski literaturi o virih za zavestno zavajanje ali pa za visoko stopnjo neinformiranosti avtorja� 147 zgodovina iz spomina_FIN.indd 147 24. 09. 2021 08:06:33 Če velja prva domneva, nimam kaj dodati, saj priča sama zase� Če pa velja druga, naj povem, da sta mi pri pisanju knjige ob številnih drugih virih služila kot poglavitna angleška zbirka dokumentov »Papers and Documents …« in podatki ljudskega štetja na Madžarskem leta 1910, ki verjetno niso ponarejeni, saj se deset let pred narodnostnimi boji v kasnejših dvajsetih letih verjetno še niso pripravljali nanje� Tudi iz tega je razvidno, ali je bilo v Prekmurju tiste čase prisotno »vendsko vprašanje«� Da, bilo je� Zanikanje tega dejstva velja za ponarejanje zgodovine� Avtorica članka mi očita rabo besede Pomurje – Muravidék v naslovu, saj je po njenem mnenju to poimenovanje »… nastalo po Trianonu (1920)«� Tega ji ne bi bilo treba zapisati� V knjigi sem ob predstavitvi okoliščin navedel tudi čas nastanka pojma Pomurje, in sicer na 42� strani knjige� Avtorica članka bi jo torej morala bolj pozorno prebrati� Za informacijo bralcem tega članka, ki knjige niso brali (ali pa v madžarskem jeziku pisanega besedila ne razumejo), naj povem, da je pojem Pomurje nastal in bil prvič zapisan 20� oktobra 1918 v Murski Soboti� Kritika v članku je torej neutemeljena. Dogodki, povezani z nastankom meje, so se torej zvrstili od nastanka pojma Pomurje, torej od leta 1918, ne pa šele po Trianonu� Pomembnejši dogodki pa so bili sklenjeni leta 1923� V knjigi je vse to verodostojno dokumentirano� Članek vsebuje tudi nesmiselno trditev, da nimam raz- čiščenih zemljepisnih pojmov, kot so Medžimurje, Pomurje in Slovenska krajina� Tisti, ki se želi prepričati o napačni trditvi avtorice članka glede zemljepisnih imen Slovenska krajina in Pomurje, ju najde v knjigi na straneh 36, 38, razlago imena Medžimurje pa na 95� strani� Avtorica bi morala prebrati tudi te strani� Na kritiko je naletela tudi raba navedenih zemljepisnih imen Medžimurje – Muraköz, Pomurje – Muravidék, Slovenska krajina – Vendvidék v knjigi� Po mnenju avtorice članka sem jih uporabljal »… žal nedosledno …«� Ne vem, kdo mora obžalovati njihovo rabo, jaz ali ona� Bibliografska pravila so nedvoumna� Krajevna imena je treba zapisati vedno v obliki, kakršno so v danem obdobju tudi uradno uporabljali� Do konca prve svetovne vojne je torej potrebno ime kasnejšega glavnega mesta Slovenije pisati Laibach, v oklepaju pa je mogoče nakazati kasnejšo rabo imena, torej Ljubljana� Tudi v primeru Medžimurja in Pomurja, pa tudi drugih krajevnih imen, je prišlo do spremembe krajevnih imen kljub prejšnji nasilni vojaški okupaciji šele takrat, ko je začel v mednarodnem oziru veljati mirovni diktat, imenovan tudi Trianonska mirovna pogodba� To pa je bilo 26� julija 1921� V knjigi sem zapisal vsa zemljepisna imena tako, da ustrezajo omenjenim pravilom� Tistemu, ki bi se rad seznanil s pravilno rabo 148 zgodovina iz spomina_FIN.indd 148 24. 09. 2021 08:06:33 zemljepisnih imen, predlagam preučevanje te knjige� Za tistega, ki se loti pisanja o predstavitvi knjige, pa bi bilo prav, da bi se seznanil z uveljavljenimi pravili� Marija Kozar mi očita tudi to, da odseva iz knjige neka trianonska nostalgija� Tako čuti ona, ne jaz� Med Madžari je tako imenovana Trianonska mirovna pogodba, ki so jo Madžarski vsilile zmagovalne sile in s katero je država izgubila veliko svojega ozemlja, dobila zelo različne ocene in prilastke� Naši predniki, dedje in očetje, in tudi naš rod poznamo in se zavedamo do-ločil mirovne pogodbe in njenih posledic, toda nihče naj ne pričakuje od nas, da bomo o njej govorili z veseljem� Večkrat lahko slišimo in to tudi sprejemamo, da bodo v evropski integraciji odpravljene stare krivice� Članek o predstavitvi knjige me je spravil v nenavaden položaj� Moral sem se braniti in spodbijati napisane neresnice� Ne želim kritizirati, čeprav bi to lahko storil� Čutim, da lahko najdem razlago za sleherno neresnično trditev� Za eno pa je ne morem najti� In sicer za tisto, ko piše Marija Kozar: »Z vsem tem samo zmede bralce na Madžarskem in v Porabju� To pa pospešuje asimilacijo Slovencev na Madžarskem�« Kako je že s tem? Opis niza zgodovinskih dogodkov med letoma 1918 in 1923 bo zmedel Slovence na Madžarskem? Zakaj? S čim? 78 Na ta vprašanja nisem našel odgovora� Po vsem tem bi bil rad le očividec in poslušalec odziva, ki ga avtorica članka izzove s tem, ko imenuje prebivalce Števanovcev Slovenci na Madžarskem�79 78 Tukaj gre za povsem iztrgan citat, ki se v celoti glasi: »Za »vendsko ljudstvo« (vend népek) imenuje celo vse Slovence, ki so živeli v avstrijskem delu Avstro-Ogrske monarhije na Štajerskem, Kranjskem, v Gorici, Istri in Železni in Zalski županijah� Z vsem tem samo zmede bralce na Madžarskem in v Porabju� To pa pospešuje asimilacijo Slovencev na Madžarskem�« Avtor noče ali ne zmore razumeti, da je bila »vendska teorija« namenjena asimilaciji in je bila v Porabju zelo uspešna, v Prekmurju je njene učinke prekinila združitev s preostalim delom Slovenije� Kritika Marije Kozar je bila korektna, opozorila je na pomanjkljivosti, odziv Tiborja Zsige pa manipulativen in podcenjujoč, saj ga je podkrepil z izrazi in vprašanji, ki se sploh ne nanašajo na kritiko� Marija Kozar se je osredotočala na etnološko-jezikoslovni vidik� Govoriti o prekmur- ščini kot nekem posebnem jeziku nekega posebnega prehodnega ljudstva je bilo zelo neaktualno in neresnično že leta 1919, ko so se slovensko govoreči prebivalci Prekmurja odločili za južnoslovansko državno tvorbo, kar so potrdili na Mirovni konferenci v Parizu in na mnogih zborovanjih v Prekmurju, verjetno tudi zaradi tovrstne vzvišenosti nadrejenega madžarskega naroda� Predvsem pa je bila Zsigova knjiga, izdana 1996, namenjena sodobnemu porabskemu bralcu, ki ga omenjanje Slovencev kot »Vendov« lahko dejansko zelo zmede� 79 Zsiga želi izpostaviti, da bi se prebivalci Števanovcev v Porabju verjetno raje imenovali Vendi, kot je to zapisano v mnogih madžarskih besedilih� In leta 1997 bi bila to že 149 zgodovina iz spomina_FIN.indd 149 24. 09. 2021 08:06:33 Pripis Spoštovani bralci! Z veliko zamudo (a ne povsem po naši krivdi – pričujoče besedilo smo namreč dobili pred dvema tednoma) objavljamo odgovor – brez lektorskih posegov – dr. Tiborja Zsige na članek Marije Kozar v 8. številki časopisa. Kot urednica Porabja izjavljam, da ob pričujočem besedilu ne bi mogla biti povsem nepristranska, zato se tudi nisem lotila prevoda v slovenščino, saj sem imela pomisleke glede avtorjevih odzivov na prevod. Porabje, Monošter, let� 7, št� 22 (6� 11� 1997), 6� lahko resnična, čeprav špekulativna in manipulativna trditev, namenjena preštevanju manjšinske slovenske narodne skupnosti, ki primarno uporablja večinoma madžarski jezik� Asimilacijski učinki zapostavljanja slovensko govoreče manjšine, ki so bili spodbujani tudi s promoviranjem »vendstva« in nespodbujanjem slovenske kulture ter jezika, so namreč v 3� tisočletju že očitni: slovenskega jezika, pa naj bo to narečje ali knjižni jezik, je tako v javnem kot zasebnem govoru zelo malo� Kljub trudu šolskih in kulturnih ustanov, vključno z medijskim centrom� Situacija pri madžarski skupnosti v Sloveniji je, hvala Bogu, bistveno boljša, kar ne pomeni, da ne bi mogla biti še boljša� Nesporno pa je, da je slovenska kultura v Porabju ogrožena bistveno bolj kot madžarska v Sloveniji� 150 zgodovina iz spomina_FIN.indd 150 24. 09. 2021 08:06:33 IZJAVA IZVRŠNEGA ODBORA SLOVENSKEGA ETNOLOŠKEGA DRUŠTVA OB IZIDU KNJIGE TIBORJA ZSIGE MURAVIDÉKTOL TRIANONIG, LENDAVA 1997 Člani Slovenskega etnološkega društva se pridružujemo strokovnim in narodnostnim stališčem, ki jih v sestavku Napad na slovenstvo Prekmurja, objavljenem v Delu, 29� maja 1997 (priloga Književni listi, stran 16), poudarjata avtor sestavka, slovenski etnolog in univerzitetni profesor v pokoju, dr� Vilko Novak, in v sestavku navedena porabska Slovenka, kustodinja Marija Kozar� (podpisi članov izvršnega odbora SED) Glasnik Slovenskega etnološkega društva, Ljubljana, let� 37, št� 1 – 2, 96� 151 zgodovina iz spomina_FIN.indd 151 24. 09. 2021 08:06:33 zgodovina iz spomina_FIN.indd 152 24. 09. 2021 08:06:33 A SZLOVÉN MURAVIDÉK TÖRTÉNELMI EMLÉKEZETE Polémia Zsiga Tibor Muravidéktől Trianonig c. könyvéről. Második kiadás Bevezetés és jegyzetek (csak a szlovén változatban) HOTIMIR TIVADAR 2021 zgodovina iz spomina_FIN.indd 153 24. 09. 2021 08:06:33 zgodovina iz spomina_FIN.indd 154 24. 09. 2021 08:06:33 TARTALOM Oto Luthar: Emlékek könyve � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 157 Marija Kozar Mukič: A Murántúl és a szlovén Rábavidék kutatója Vilko Novak (1909–2003) � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 159 Vilko Novak: Miért jelent meg ez a könyv � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 162 RECENZIÓK ÉS ISMERTETÉSEK� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 165 Marija Kozar: Könyv a szlovén-magyar határról, Muravidéktől Trianonig� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 167 Pethő Gyula: Trianon árnya � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �169 Kalocsai Péter: Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig� Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 1996, 210 old� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 173 Vilko Novak: Visszhangok a könyvre� Vádolom! Támadás a muravidéki szlovénság ellen! � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 177 Vilko Novak: MURAVIDÉKTŐL TRIANONIG � � � � � � � � � � � � � � � � � � 182 Vilko Novak: Miről vitatkozzunk az újságokban?! A helytelen állítások ilyen mennyiségénél ne érezze magát megbántva az ember és ne válaszoljon élesen, kíméletlenül?! � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �201 Vilko Novak: Ki fosztogatott 1918 novemberében Beltinciben? � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �203 Vilko Novak: Dr� Zsiga nem ír igazat! � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 206 Vilko Novak: Élmények és csalódások� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �208 ÉLMÉNYEK ÉS CSALÓDÁSOK� A KÖNYVEKET MÁR MEGÍRTÁK! � � � � � � � � � � � � � � � � � �210 Vilko Novak: A Muravidékről szóló magyar könyv kritikája � � � � � � � � � � � � � �210 Vilko Novak: Emlékek és élmények� Ki volt dr� Matija Slavič?� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 215 Vilko Novak: Emlékek és élmények� Dr� Matija Slavičról ismét – magyar nézőpontból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 Vilko Novak: Ki volt Mihael Kühar? Hagyjunk mindent a történészekre! � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 221 Vilko Novak: Ki volt Ivan Jerič?� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �224 INTERJÚ � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 227 J. Votek: A nemzetietlenítés meghozta »boldog« gyümölcsét � � � � � � � � � � � � � �229 zgodovina iz spomina_FIN.indd 155 24. 09. 2021 08:06:33 J. Votek: »Nem vagyok a mérleg nyelve�« Trianon a nemzetiségek fájdalma� Pozsonec Mária országgyűlési képviselővel az aszfaltburkolatról, Trianonról, az alkotmányos vitákról és a pincei határátkelőhelyről � � � � � � � � � � � � � � � �236 Göncz László: A kritika visszhangjai� A szlovénságot senki sem támadja! � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �249 Branko Žunec: Mit indított el a Muravidéktől Trianonig című könyv avagy: magyar »támadás« a muravidéki szlovénság ellen ? � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 252 Branko Žunec: »Mindegyik félnek megvannak a maga emlékei és fájdalmai!« Pozsonec Mária képviselőasszony a Muravidéktől Trianonig című magyar könyvről � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 252 Drago Kuhar: A muravidékiek szlovénok! � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �256 Lajos Bence: Sajnálkozó írás egy támadás kapcsán Az MNMI Könykiadási Kuratóriuma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256 Nyilatkozat� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 258 J. M. : Keveset tanulunk a történelemből � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �259 Peter Božič: A »támadásról« ismét � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 261 I[van]. G[erenčer]. : A szlovéniai magyarok első embere lemondott� Balaskó József lemondását nem fogadták el a tanács tagjai� Lemondásának három oka van � � � � � � � � � � � � � � � � � �262 Ivan Gerenčer: Balaskó József meggondolta magát� Türelmi politikával szeretne hozzájárulni a Muravidéken élő magyar kisebbség jobb helyzetéhez � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �264 Branko Žunec: Lendva: a MMÖNK elnöke a lemondás és a bizalom megszavazása között� A muravidéki magyarok vitái az alkotmánybíróságon � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �265 A. P. , S. E. : Túl kevéssé nacionalista elnök? Balaskó nem mondott le � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �267 Branko Žunec: »Indexen« a kisebbség az alkotmánybíróságon� Miért akart lemondani Balaskó József ? � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �269 Kozma Gábor: »Obtožujem!«, avagy vélemények egy (sajtó) vitáról � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 272 Dr. ZsigaTibor , a »Muravidéktől Trianonig« cimű könyv szerzője: Helyreigazítás helyett � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �278 156 zgodovina iz spomina_FIN.indd 156 24. 09. 2021 08:06:33 EMLÉKEK KÖNYVE Hét évvel azután, hogy Vilko Novak befejezte »VÁDOLOM! Támadás a muravidéki szlovénség ellen« című cikkét, és alig öt évvel azután, hogy megírta bevezetőjét a kötethez, amelyben megjelennek a témával kapcsolatos írások, útjára bocsátjuk ezt a könyvet, mely már kézirat formájában történeti dokumentumnak számított� A szerző halálával, mely néhány hónappal az előkészületek, fordítások és szerkesztés előtt következett be, valóban azzá is lett� A dokumentum értékét növeli Novak írásainak magyar, kritikusai reagálásának szlovén fordítása� A könyv kiadásával megemlékezünk az írás megjelenésének hetedik, és a szerző halálá- nak első évfordulójáról� Meggyőződésünk, hogy e könyv nemcsak a polémia jobb megértését szolgálja, hanem általa megismerhető lesz a Murántúl dinamikus tör-ténete abban a korban, amely eldöntötte, hogy a szlovéneket az országnak ebben a részében végül felfedezik és megismerik-e, illetve a többi szlovén tájegységhez kapcsolódhat� Ezzel a történeti emlékeket utolérte az emlékek könyvének sorsa� A kötet előkészítésénél a rá jellemző gondossággal és szorgalommal Helena Ložar Podlogar működött közre� Munkáját hálásan köszönöm� Oto Luthar 157 zgodovina iz spomina_FIN.indd 157 24. 09. 2021 08:06:33 zgodovina iz spomina_FIN.indd 158 24. 09. 2021 08:06:33 A MURÁNTÚL ÉS A SZLOVÉN RÁBAVIDÉK KUTATÓJA VILKO NOVAK (1909–2003) »Ha azt mondjuk Murántúl és annak Magyarországra átnyúló része, a szlovén Rábavidék, Vilko Novak neve jut eszünkbe« – mondta búcsúbeszédében 2003� október 13-án dr� Jožef Smej püspök úr� Írásaiban a kevésbé ismert Murántúlt (és a szlovén Rábavidéket) szerette volna közelebbről megismertetni a Szlovénia más vidékein lakókkal� Ezzel kapcsolatos munkássága nemcsak néprajzi és nyelvészeti, hanem a nemzeti identitást erősítő jellegű is volt� Dr� Vilko Novak néprajzkutató, filológus és műfordító 1909� december 28-án született a murántúli Beltinciben� A bogojinai elemi iskola befejezése után Muraszombatban és Ljubljanában járt gimnáziumba� Ljubljanában a szláv tanszéken szerezte diplomáját 1933-ban� Mariborban, Muraszombatban, Kranjban és Ljubljanában volt középiskolai tanár 1948-ig� Közben 1944-ben Budapesten doktorált irodalomtörténetből (Küzmics István bibliafordító)� Amikor 1944-ben megalapították a ljubljanai bölcsészkaron a néprajzi tanszéket, beiratkozott és 1946-ban diplomát szerzett� Néprajzból 1948-ban doktorált (A muravidék népi táplálkozá- sa�), majd a tanszék tanársegédje lett� 1955-ben docenssé, 1957-ben a tanszék vezetőjévé nevezték ki� Előadásait nyugdíjba vonulása után is megtartotta (1975-1978), s a posztgraduális képzésben 1985-ig részt vett� Publikálni 1924-ban kezdett� Munkáinak bibliográfiájából (ld� Kolesar s filozofske, 2000, 21-73) most csak azokat emelnénk ki, melyek a Murántúlról és a szlovén Rábavidékről szólnak� Szlavistaként szer-kesztette a Slovenska krajina (1935) című kötetet, a murántúli irodalom válogatását két kiadásban (Izbor prekmurskega slovstva 1936, 1976), illetve számos tanulmányt írt a murántúli írók munkáiról és azok nyelvezetéről� A Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia (SAZU) felkérésére összeállította a történeti murántúli irodalmi nyelv szótárát (Slovar stare knjižne prekmurščine), amely még megjelenésre vár� Az adat-gyűj-tésnél az 1970-es években közreműködtek a Ljubljanában tanuló rábavidéki szlovén egyetemisták is (Kozár Mária, Mukics Ferenc és Doncsecz Ibolya)� Néprajzkutatóként Vilko Novak írt egy könyvet a táplálkozásról (Ljudska prehrana v Prekmurju, 1947), illetve tanulmányokat közölt a fazekasságról, építkezésről, szőlőművelésről, szokásokról és a népi kultúra jellegzetességeiről a Murán-túlon és a szlovén Rábavidéken� 159 zgodovina iz spomina_FIN.indd 159 24. 09. 2021 08:06:33 Több idegen nyelv mellett a magyart is kiválóan beszélte� Csaknem kétszáz publikációja közül több magyar nyelven jelent meg� Ezekben a szlovén és a magyar népi kultúra kölcsönhatásait, összefüggéseit tárta fel� Szlovén folyóiratokban számot adott a magyar néprajzi kutatásokról, magyar folyóiratokban pedig a szlovén néprajz eredményeiről (pl� Alapvető művek a délszláv népek néprajzi szakirodalmában� Index Ethnographicus 1/2, 1956, 143-142; Hegyi pásztorkodás Szlovéniában� Műveltség és hagyomány I-II� 1980, 97-110)� Néprajzi tanulmányai mellett jelentős irodalomtörténeti, történeti és filoló- giai kutatásokat is végzett� Írt verseket, novellákat, s néhány jelentős műfordítása is megjelent (Illés Endrétől, Il yés Gyulától, Füst Milántól)� Legsikeresebb fordítása Madách műve, Az ember tragédiája (Tine Debeljak-kal közösen) ami Szeli István irodalomtörténész szerint az összes Madách-fordí- tás közül a legjobb� A trianoni békeszerződés után megnőtt a szlovének és a magyarok (elsősorban politikusok) érdeklődése a Mura és a Rába között elterülő vidék, a »murán-túli« és a »rábai« szlovének iránt� A szlovéniai szerzők írásaikban az ősszláv és szlovén elemeket keresik a vidék lakóinak népi kultúrájában� Egyes magyar kutatók pedig szeretnék bebizonyítani, hogy nem szlovén nemzetiségűek, anyanyelvük nem szlovén (hanem pl� kelták)� A Mura és a Rába között élők nyelvéről és származásáról az 1930-as évektől legtöbbet Vilko Novak írt� Már 1931-ben megállapította: »Az itteni települések, az egész vidék lakói a népnév ősi kifejezésével ‘Sloven, Slovenje’ nevezik meg önmagukat, akárcsak az olaszországi Venezia tartományban lakó szlovének�« Számos írásában foglalkozott az ún� »vend kérdéssel«, melynek fő képviselő- je Mikola Sándor murántúli származású fizikus és matematikus volt� Mikola és a szlovák származású Melich János francia, német és magyar brosúrákban pró- bálták bebizonyítani, hogy a Mura és a Rába között egy különleges nép él, a »vendek«, akik a kelták leszármazottai� (Mikola 1920 novembere és 1922 novembere között egy »Domovina« (Haza) című havilapot jelentetett meg Budapesten a »vendeknek«, melynek alcímében viszont azt írta, hogy ez »havi lap a szlovén nép számára«�) A második világháború idején a Mura és a Rába közötti vidéket Magyarországhoz csatolták, s ekkor újból előkerült az ú� n� »vend kérdés«� Ismét kiadták Mikola Sándor brosúráját (A vend kérdés)� Amikor Vilko Novak 1942-ben az »Élet« című budapesti katolikus lapban egy rövid cikket írt a Murántúl szlovén emlékeiről, először internálásra ítélték, majd »csak áthelyezték« a vajdasági Zentára, ahol állandó rendőrségi felügyelet alatt állt� 160 zgodovina iz spomina_FIN.indd 160 24. 09. 2021 08:06:33 A Válogatás a muravidéki irodalomból (Izbor prekmurskega slovstva, 1976) című könyvében Vilko Novak leírta, hogy Kardos János (1801-1875) evangélikus lelkész az evangélikus kisebbség fennmaradásának lehetőségét a katolikus szlovén kisebbségen belül abban látta, hogy támogatnia kell a dualizmus korának magyarosítási törekvéseit� Ekkor kezdett elterjedni az a nézet, hogy a Rába és a Mura között »vend-szlovének« élnek, akiknek »ősi szlovén« nyelve nem azonos a krajnai szlovének nyelvével� A Kardos Jánost követő evangélikus lelkészek és híveik a 19� század végén meg voltak győződve arról, hogy evangélikus vallásukat csak akkor gyakorolhatják tovább, ha a magyarok kívánságára »vendek, vend-szlovének« lesznek vagy asszimilálódnak� Az 1989� évi rendszerváltás óta Magyarországon ismét többször használják nyílvánosan is a »vend« kifejezést� Nemcsak a sajtóban, hanem »tudományos« tanulmányokban, könyvekben is� Ezért Vilko Novak 1991-ben írt néhány cikket a szentgotthárdi »Porabje« című szlovén újságba a rábavidéki szlovének különböző elnevezéséről a történelem folyamán� Visszaemlékezett a vidéken tett látogatásaira is, az akkori idők nehéz körülményeire, melyek nagy hatással voltak a rábavidéki szlovének életére és identitástudatára� Vilko Novak 1992-ben Pro cultura Hungarica elismerést kapott a szlovén-magyar kapcsolatok sok éves ápolásáért� A Magyar Néprajzi Társaság dr� Vilko Novaknak – 90� születésnapja alkalmából – a Pro ethnographia minoritatum emlékérmet adományozta� A kitüntetéssel a magyar néprajztudománnyal való több évtizedes kapcsolatát, a szlovén és a magyar népi kultúra összefüggéseit vizsgáló eredményes tevékenységét ismerte el� A kitüntetést a Magyar Néprajzi Társaság nevében tanítványai, Hirnök Munda Katalin, Hirnök József és Mukics-né Kozár Mária adták át 1999� július 7-én a szlovéniai Jezersko üdülőhelyen� Vilko Novak a murántúli és rábavidéki szlovének három generációjának professzora és mentora volt� Az előadásokon mindig szigorú professzor a murántúli és rábavidéki szlovénekkel való találkozáskor mindig elérzékenyült és szellemes volt� Nyelvjárásban és magyarul beszélgetett velük� A rábavidéki szlovénekkel kapcsolatban leírt első mondatai közül (1931) az egyik ma is aktuális: »Meg leszek elégedve, ha néhány szlovén megismeri a szlovénségnek ezt az eldugott sarkát, mivel sokszor tapasztaltam már, hogy a rábavidéki szlovénekről még nem is hallottak… Van még időnk, csak el ne fogyjon!« Kozár Mária 161 zgodovina iz spomina_FIN.indd 161 24. 09. 2021 08:06:33 MIÉRT JELENT MEG EZ A KÖNYV Dr� Oto Luthar történész és egyben a ZRC SAZU igazgatója jogos kívánságára a könyvben a muraszombati Vestnik 1997� évi nyolc számában (31-38� szám) megjelent cikkeim utánnyomása található, amelyekben Zsiga Tibor Muravidéktől Trianonig című könyvének (a lendvai Magyar Művelődési Intézet adta ki 1996-ban) a tudományos mércének nem megfelelő írására mutatok rá� A könyv bemutatásával 1997 áprilisában Szombathelyen a szerző saját tudományos éretlenségét, és ezzel látszólag »tudományos és objektív« írásának ér-vénytelenségét bizonyította� Erről többet a Vádolom! című cikkemben, melyet itt közreadok, mert akkor a szlovén újságok zöme nem akarta megjelentetni� Cikkem érthetően éles és indulatos hangnemű volt, úgy ahogy egy olyan magyar cikk lenne, amely egy hasonló, a muravidéki magyarokról írt szlovén könyvet ítélne el� A lendvai magyar újság megpróbálta kigúnyolni az erélyes követeléseket és a könyv bírálatát a szlovén közvéleményben� Meg nem nevezett szlovén »politikusok« nyilatkozataira hivatkozik, miszerint a dolog nem érdemel ilyen figyelmet, kivált pedig nem bírálatot� Ismételten felhívom a Népújságot, nevezze meg ezeket a politikusokat, vagy miket is, hogy a szlovén történelemismeretükkel és »igazságosságukkal«, mely egy idegen firkásznak megenged mindent, nekünk pedig nem engedi elítélni a szlovén nemzet megszégyenítését, és engedélyezi bárki tudománytalan írását, a történelembe kerüljenek� Bárhogy is ordítson dr� Göncz, hogy senki sem szégyeníti meg a szlovéneket! A könyvben megjelentetésre kerül egy-egy cikk Ivan Jeričről és Miška (= Mihael) Küharról is, akiket a magyar firkász betörések sorozatával vádol, valamint egy cikk dr. Matija Slavičról is, amelyben őt Mikola Sándor szégyeníti meg – annak példájaként, hogy miként írtak embereinkről a »Vogrinok« (magyarok) és hogyan háborognak az igazságot bemutatni pró- báló írásaink felett� Jerič hozzátartozói és Kühar érintett utódai a lendvai kiadótól követelték a hazug állítások megcáfolását a Népújságban, de ez az ígéretek ellené- re nem történt meg� Nem félünk az igazságtól, mert a mi oldalunkon áll� Gyűlöl-jük viszont az olyan hazugságokat, amilyeneket ez a könyv tartalmaz és terjeszt� Legyen segédeszköz azon utódainknak, akik talán harcolnak majd nemzetük igazságáért, az igazságtalanságok ellen, melyekkel teli van ez a könyv� Legyen ez intelem a magyaroknak is, hogy történelmet nem így kell írni� Egész Európában köztudott, hogy a szlovéniai magyar kisebbségnek biztosítva vannak jogai, s ennek ellenére egy tudatlan személy bátorkodik arra, hogy a lendvai »művelődési« 162 zgodovina iz spomina_FIN.indd 162 24. 09. 2021 08:06:33 intézet és a budapesti minisztérium védnöksége alatt ilyen történelmi hazugságokat terjesszen� Politikusaink szégyenére, akik nem mernek szólni! 1999� október 28-án Vilko Novak 163 zgodovina iz spomina_FIN.indd 163 24. 09. 2021 08:06:33 zgodovina iz spomina_FIN.indd 164 24. 09. 2021 08:06:33 RECENZIÓK ÉS ISMERTETÉSEK zgodovina iz spomina_FIN.indd 165 24. 09. 2021 08:06:33 zgodovina iz spomina_FIN.indd 166 24. 09. 2021 08:06:33 KÖNYV A SZLOVÉN-MAGYAR HATÁRRÓL MURAVIDÉKTŐL TRIANONIG* Marija Kozar Április elején Szombathelyen Göncz László bemutatta a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet legújabb kiadványát (Muravidéktől Trianonig)� A szombathelyi szerző Zsiga Tibor könyve a szlovén-magyar államhatár létrejötté- vel kapcsolatos eseményeket és dokumentumokat dolgozza fel� Dr� Zsiga össze-dolgozta a magyar és szlovén kutatások eredményeit (elsősorban Kővágó László, A magyarországi délszlávok 1918–1919-ben. Bp. 1964. Vanek Šiftar, Prekmurje (1918– 1920), ČZN 1/1989, Mikola Sándor: A vendség múltja és jelene. b. 1�) és kiegészítette azokat néhány kézirattal (elsősorban: Strausz Antal – Strausz Flórián, Alsólendva története� Szombathelyi Érseki Levéltár, Matija Slavič, Slovenska krajina� In: Klekl iratok Vas megyei Levéltár) valamint levéltári adatokkal (Vas megyei Levéltár, Országos Levéltár Budapest, Hadtörténeti Levéltár Budapest)� Már maga a cím is anakronisztikus, hiszen a »Pomurje – Muravidék« elnevezés Trianon (1920) után keletkezett� Azóta ez a régió a Muravidéken kívül még Slovenske gorice keleti részét és a Mursko poljét foglalja magában, tehát a Mura folyó mindkét oldalán elterülő területet� A szerző pedig könyvében a Mura és a Rába közötti területről beszél, amelyet a magyarok a trianoni békeszerződés előtt Vend-vidéknek, Tótságnak neveztek� 1920 után pedig szlovén elnevezést kapott a Muravidék � A szerzőnek már a könyv legelején tisztáznia kellett volna a fogalmakat, amelyeket – sajnos következetlenül – használ� Medžimurje – Muraköz, Prekmurje – Murántúl, Pomurje – Muravidék, Slovenska krajina – Vendvidék� Ugyan- úgy következetlenül használja a terület lakosainak elnevezését is: egyszer »vend«, majd »szlovén«, vagy »vend (szlovén)«, »szlovén (vend)«� Sőt »vend népek«-nek nevezi az összes szlovént, akik az Osztrák-Magyar Monarchia osztrák területén éltek, Stájer, Krajna, Gorica, Isztra és Vas és Zala megyékben� Mindezzel csak összezavarja az olvasókat Magyarországon és Rábavidéken� Így a magyarországi szlovénok asszimilációját gyorsítja fel� * A bevezetőben közöljük Kozár Mária kritikáját, aki elsőként hívta fel a szlovén közvé- lemény figyelmét a könyv tévedéseire, és ezzel több hónapig tartó polémiát indított el� Két magyarországi recenzens ismertetését is közzé teszük� 167 zgodovina iz spomina_FIN.indd 167 24. 09. 2021 08:06:33 A szerző úgy válogatott a dokumentumok között, hogy az eseményeket a magyar állam érdeke szempontjából világítja meg� Bemutatja azokat a személyeket is, akik a szlovén-magyar határ meghatározásánál fontos szerepet játszottak� Szlovén félről: Matija Slavič és Jožef Klekl, magyar részről pedig Obál Béla és Mikola Sándor (mindannyian a Muravidékről származnak)� A könyv célja az események objektív értékelése lenne� De objektivitás helyett a szerző bizonytalanságát lehet érezni� Egyszer azt állítja, hogy a szlovénoknak a Mura és a Rába között nem volt semmilyen kapcsolatuk a többi szlovénnal, hogy nyelvük »[…] bár sok rokonságot mutat a környező szlovénokével, horvátokéval, mégis lényeges kérdésekben eltér tőle«� Máskor viszont elismeri, hogy a Mura és a Rába között élő lakosság szláv nemzet, és hogy rokonságban vannak a Mura túloldalán élő szlovénokkal� Írja, hogy a magyarok ugyan szimpatizáltak a Mura és a Rába között élő szlovénokkal, de be kell vallani, hogy igyekeztek megakadályozni a Mura és a Rába között élő lakosság szorosabb kapcsolatát a többi szlovénnal� Általában érezhető a szerző felületessége� A probléma, amellyel foglalkozik nagyon bonyolult és alaposabb ismereteket követel, a nyomtatott, szóbeli, és le-véltári anyagok tanulmányozását� A könyv – az előszóban kitűzött célt, hogy objektíven tisztázza a vitás kérdéseket – nem érte el� Belőle »trianoni nosztalgia« tükröződik� A szerző »saját ízlése szerint« válogatott a dokumentumok között, ahogy ezt a könyv bemutatóján, Szombathelyen be is vallotta� Ezért a könyvet csak szakembereknek ajánljuk, akik azt kritikusan tudják olvasni� Semmiképpen sem javasoljuk – ahogy ez az előszóban szerepel – pedagógusoknak, diákoknak és laikus olvasóknak, mert őket ez a könyv csak megzavarná� Porabje, 7. éf. 8. szám, (1997. április 24.), 2. 168 zgodovina iz spomina_FIN.indd 168 24. 09. 2021 08:06:33 TRIANON ÁRNYA Pethő Gyula Hazánk és megyénk múltjának voltak olyan időszakai, amelyekkel – részben a történelem változásai, részben politikai-diplomáciai okok miatt vagy talán csak óvatosságból – az elmúlt évtizedekben alig-alig mertünk foglalkozni� Ilyen volt az I� világháborút lezáró, területi kérdésekkel terhes békekötés, az elcsatolt ré- szeken élő népesség összetétele, sorsa, szándékainak, elképzeléseinek vizsgálata� Dr� Zsiga Tibor munkája – Muravidéktől Trianonig – az 1918 és 1922 közöti időszakot tárgyalja� Olyan témát, amelyet eddig még senki sem dolgozott fel� Résztanulmányokban, egy-két kötet néhány fejezetében ebből az időszakból is találhatunk a Muravidékről, Muraközről – Vas és Zala megyék déli területeiről – igen fontos adalékokat, de teljességre törekvő, indulatoktól és előítéletektől mentes összegzést nem� A történelmi Vas megye volt muraszombati járása lakosságának nagyobb része a vend – mai meghatározással szlovén – nyelvet beszéli� Hasonló a helyzet a szomszédos Zala megye déli járásaiban, de ott a szlovének mellett horvátok is élnek� A kötet röviden bemutatja az I� világháború végének bonyolult és bizonytalan viszonyait� A katonai összeomlás, a nemzetközi politikai-hatalmi helyzet előre vetítette a történelmi Magyarország megszűnését, szétdarabolását� 1918� október 28-án Horvátország kikiáltotta a Magyarországtól való elszakadást, s majd létrejött a szerbek, horvátok, szlovének állama� Ez a tény sejtetni engedte: az egyébként nyilvánvaló igények mellett a szlávok által is lakott más területek megszerzésének szándékát� A Padova melletti fegyverszüneti egyezményt kö- vette 1918 novemberében az ún� »belgrádi katonai egyezmény« Magyarországra vonatkozó aláírása� Ez az egyezmény jelölte ki a déli határszakaszra érvényes demarkációs vonalat is� Megyénkre – és Zala megyére – vonatkoztatva ez azonos volt a háború előtti magyar-horvát államhatárral� Az új délszláv állam arra törekedett, hogy a Muravidéket (Prekmurje) és a Dráva-Mura közötti területet, a Muraközt (Medimurje), amely Magyarország része volt, fennhatósága alá vonja� A hadszínterekről hazatérő, ill� kóborló horvát és szerb fegyveresekből szabadcsapatok alakultak, amelyek betörtek Zala megye déli járásaiba, ahol fosztogattak, megfélemlítették a lakosságot, s népbí- ráskodás ürügyén önkényeskedtek� A magyar fegyveres erők kiverték ezeket a 169 zgodovina iz spomina_FIN.indd 169 24. 09. 2021 08:06:33 »zöld-káder«-nek is nevezett osztagokat, s keményen felléptek a rendbontókkal szemben� A statáriális eljárások nyomán történő kivégzések – sajnos – gyűlöletté fajuló revansra indították az ismételt megszállásra készülő délszláv alakulatokat� A továbbiakban a szerző mértéktartó módon foglalkozik a vend-szlovén kérdéssel� A vitában nem kívánt állást foglalni, csupán ismerteti az utóbbi két évszázad erre vonatkozó írásait, tanulmányait� Az már más dolog, hogy – sajnos – zömmel csak magyar forrásokat használt� 1918 novemberében és decemberében a vasi délvidék élénk röplap- és szócsatáktól volt hangos� Az egyébként nem kezdeményező vasi vendek/szlovének helyett – de nevükben! – a Szlovéniából érkezett politikusok, agitátorok voltak a hangadók a terület megszállása és az új államhoz való csatolása érdekében� 1918� december 28-án meg is szállták Mura-szombatot, de magyar csapatok – nem kis mértékben a helyi magyar és szlovén lakosság együttes segítségével – 1919� január 3-án visszafoglalták� Erről »muraszombati csata« néven emlékeznek meg a források� Részletesen ismerteti a könyv a Muravidékre, Muraközre vonatkozó és széleskörű jogokat biztosító autonómia-terveket is� Áttekintést nyújt a Tanácsköz-társaság alatti viszonyokról, a Tkálecz Vilmos által létrehozott ún� Mura-Köz-társaságról is� E vidékek 1919-1920-ban a fegyverszüneti egyezmény szerint még Magyarországhoz tartoztak, bár a délszláv állam ismét megszállta a területüket� A demarkációs vonalon túli bevonulást az ott élők »kérésével«, védelmük biztosításával indokolták, noha kifejezetten területszerzésre irányult� Jól érzékelteti ezt a vonatkozó fejezet címe is: »A muravidékiek nélkül, de a nevükben�« A minél nagyobb terület bekebelezése érdekében még egy meglehetősen átlátszó – sőt otromba – cseltől sem riadt vissza a muraszombati kormánybiztos� Szlovén nyelvű nyilatkozat aláírását igényelte a községi bíróktól, amelyekben ők maguk »kérték« volna településeik Jugoszláviához történő csatolását� A bírók – mivel többségük nem tudott szlovénül – először ösztönösen, a fordítás után tudatosan tagadták meg az aláírást� A jugoszláv megszállást követően magyar részről voltak erőszakos akciók, amelyek ismételten alkalmat adtak a megtorlásra� Atrocitások, gyilkosságok, bebörtönzések sajnos napirenden voltak� Itt is megjegyzem: ezekről jobbára csak magyar források alapján tájékoztat a szerző� Sajátosan alakult az elcsatolt vend-szlovén lakosság vallási élete is� A vend nyelvű katekizmusok szlovénra való kicserélése óriási felháborodást váltott ki a lakosság részéről, s egészen a belgrádi parlamentig eljutott a tiltakozás hulláma� A trianoni békeszerződést követően többször is kérte a magyar fél a vitatott területek lakói számára a népszavazás engedélyezését� Erre nem került sor� A 170 zgodovina iz spomina_FIN.indd 170 24. 09. 2021 08:06:33 határok pontos kijelölése a Nagykövetek Tanácsa által létrehozott határmeg- állapító bizottság feladata lett� Különleges események, Magyarország melletti szimpátia tüntetések kísérték a bizottság útját� A lakosság – s nem csak a magyarok – egyértelműen kinyilvánították, hogy Magyarországhoz kívánnak tartozni� A szerző jól érzékelteti: bár a népszavazást nem engedélyezték, a spontán felvonulások, tüntetések fölértek a Magyarország melletti népszavazással� Annyi haszna azonban mégis lett a »határjárásnak«, hogy a túlzó jugoszláv te-rületi igényeket (pl� Szentgotthárd, Őriszentpéter térsége, stb�) visszaszorította� A Muravidékről és a Muraközből így is 29 színmagyar vagy magyar többségű község került jugoszláv fennhatóság alá� A kötet mindenfajta érzelmi megközelítést mellőz, s szigorúan a tényekhez ragaszkodva tekinti át a két említett földrajzi egység 1918 és 1922 közötti sorsfordító időszakát� Igen gazdag – sőt, kurióziumnak is tekinthető – forrá- sanyagokat nézett át és használt fel a szerző, bár a szlovén és horvát forrásokból többet meríthetett volna� (Ezt egy-két konkrét esetben jeleztem is�) Kár, hogy a könyv stílusa nem egységes� Sietős, elnagyolt s néhol körülményes és túl bonyolult a fogalmazás� Sok az ismétlés is� Pl� a 34-35�, 42-42�, 47�, 125-129� oldalakon� Értelemzavaró mondatok is találhatók a szövegben� Vannak újszerű, ám meghökkentő megállapításai is� 56� p�: szerinte a muraszombati csata hiúsította meg az� ún� szláv korridor létrejöttét� Elképzelhető� A 36-37� oldalon közölt térkép Tótsági járás… nem jó! Éppen a hivatkozott járás maradt le a másolatról, s nem 1836-ból való mint a szövegben írta, hanem 1835-ből� Olyan név (és dátum)-el- írások is találhatók a szövegben, amelyeket csak figyelmetlenség okozhatott, de hibának számítanak� Pl� 22� p�: Badoglio és nem Badogio; 61� p�: Berinkey és nem Berenkey (többször is!); 65� p�: nem Lehár Ferenc, hanem Lehár Antal� E tévesen használt névalakok a mutatóban is így szerepelnek! 73�p�: Clémenceau nem francia elnök volt …stb� Mindezek csak jelzések, nincs mód a részletes elemzésre� Előnyére szolgált volna, ha a jegyzetek után a felhasznált irodalom jegyzékét is áttekinthetné az olvasó� Mindent összevetve: az itt felsorolt (kiemelt) problémák ellenére tiszteletre méltó, mértéktartó munka, amely nélkülözhetetlen mind a tárgyalt területen élők, mind a kutatók számára� Témaválasztása inspiráló, bátor cselekedetnek tekinthető� Mellékletei, az említett térképtől eltekintve nagyon jól segítik a mondanivaló megértését, az abban való eligazodást� Különösen hasznos a dokumentumok közreadása, s az összefoglaló szlovén, horvát, német és angol nyelvű közlése� Igen hasznos a bőséges, (ám hibáktól sem mentes) név- és helynévmutató, amely megnevezése ellenére tárgymutató is� A Göncz László által írt, s gondolatgazdag El ő szó megállapításai még inkább megerősítik a kötet 171 zgodovina iz spomina_FIN.indd 171 24. 09. 2021 08:06:33 megjelentetésének fontosságát, példázva a kisebbségi magyarság és az anyanemzet eredményes összefogását� Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, Szombathely, 2� szám, 1997, 87–89� 172 zgodovina iz spomina_FIN.indd 172 24. 09. 2021 08:06:33 ZSIGA TIBOR: MURAVIDÉKTŐL TRIANONIG. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 1996. 210 old. Kalocsai Péter Dr� Zsiga Tibor e könyvében a magyar-szlovén határ kialakulásának, Vas és Zala megyék egy része (Muravidék) I� világháború utáni elcsatolásának történetét dolgozta fel� A trianoni béke, az elcsatolások még napjainkban is olyan téma, amely vélt és valós sérelmek alapján élénk visszhangot vált ki határainkon belül és azon túl, az utód-, illetve a szomszédos államokban� Zsiga Tibor tényekre épülő, előíté- letektől, érzelem- és indulatkeltéstől mentes könyve is felkorbácsolta a kedélyeket Szlovéniában� A Muravidék elcsatolásának történetét a nemzetközi és magyarországi hát-térnek, az I� világháború befejezésének, a központi hatalmak vereségének, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának vázolásával kezdi a szerző� A részben a Monarchia romjain alakuló új délszláv állam arra törekedett, hogy Vas és Zala megyék többségükben délszláv lakosságú területeit is megszerezze� A mű részletesen mutatja be e területek horvát, majd szlovén megszállását, amelyek nem jártak tartós sikerrel; az 1919� január 3-i muraszombati csatát, amelynek révén a magyarok visszafoglalták a térséget; az autonómia-terveket; e területnek előbb a trianoni békéig, majd az 1922-ig tartó történetét; a magyarok többszöri, siker-telen törekvését arra, hogy a Muravidék hovatartozásáról népszavazás döntsön� A Muravidék elcsatolásával 29 magyar, illetve magyar többségű község került a délszláv államhoz� Zsiga Tibor kutatásával úttörő munkát végzett, hisz a magyar-szlovén határ I� világháború utáni kialakulását, s a szóban forgó térség elcsatolásának történe-tét ez ideig senki sem dolgozta fel� A szerző művében nagyrészt magyarországi forrásokra (levéltári dokumentumok, sajtó, visszaemlékezések) támaszkodott� A téma jellege miatt szükségesnek tartottam volna több külföldi (szlovén, horvát, szerb, francia) levéltári forrás felhasználását� A könyvből nem derül ki, hogy a források hozzáférhetetlensége, megsemmisülése gátolta-e ezt, esetleg nyelvi vagy anyagi akadályai voltak a kutatás külföldi levéltárakra való kiterjesztésének� Több külföldi forrás felhasználása, a hazaiakkal történő egybevetése alaposabb feltárást eredményezhetett volna� 173 zgodovina iz spomina_FIN.indd 173 24. 09. 2021 08:06:33 A szerző könyvében pontosan hivatkozik a felhasznált forrásokra� A szerkesztett könyvek bibliográfiai leírásában következetlenséget tapasztaltam: a szerkesztőt néhol feltünteti (pl� Ki a jövőnek vet magot … főszerk� Rácz János), az esetek többségében (pl� Vasvármegye, Magyar Történelmi kronológia stb�) viszont nem� Szükségesnek tartom a napilapok cikkeire való hivatkozás esetén is megadni a címet, s ha megállapítható, akkor a szerzőt is� Ez e műben elmaradt (pl�17-es, 170-es jegyzet stb�)� Jogszabályra, törvényre való hivatkozás esetén is elengedhe-tetlen a lelőhely megnevezése (pl� 114� jegyzet)� A monográfia szerkesztése, felépítése jó, logikus� Képek, térképek, dokumen-tummásolatok teszik színesebbé, könnyebben feldolgozhatóvá a téma feldolgozá- sát� Kár hogy néhány hiba csökkentheti a mű értékét� A térképek esetében pl� a 37� oldalon lévőről éppen a tárgyalt »Tótsági járás« hiányzik� E térkép megjelené- séről a 36� és 37� oldalon ellentmondóak az adatok: 1836 (a helyes dátum), illetve 1835� Szerencsésebb lett volna névmutatót, amely tárgymutató is, külön személy-név és külön földrajzi névmutatóként elkészíteni� A földrajzi nevek mutatózása következetlen� Ljubljanára vonatkozó információt találhatunk e név és Laibach alatt is� (Célszerűbb lett volna Laibachoz utalást írni: lásd Ljubljana!) Maribor (Marburg), Muraszombat (Murska Sobota) esetében pedig egy helyre gyűjtötték össze a vonatkozó oldalszámokat� Figyelmetlenségből adódhatott néhány elírás: pl� Badogio, helyesen Badoglio, Berenkey-kormány (Berinkey), Pap-Vám-béri Elemérné (Papp-Váry Elemérné)� Ezeket a hibákat a könyv körültekintő lektorálása is kiküszöbölhette volna� A könyvet szlovén, horvát, német és angol nyelvű összefoglaló zárja� Az esztétikus és ötletes borító Meszelics László munkája� Vasi Szemle, Szombathely, 5. szám, 1997 174 zgodovina iz spomina_FIN.indd 174 24. 09. 2021 08:06:33 VISSZHANGOK A KÖNYVRE zgodovina iz spomina_FIN.indd 175 24. 09. 2021 08:06:33 zgodovina iz spomina_FIN.indd 176 24. 09. 2021 08:06:33 VÁDOLOM! TÁMADÁS A MURAVIDÉKI SZLOVÉNSÁGRA!* Vilko Novak Vádolom a szlovén közvélemény, a politikai valamint bírói hatalom előtt a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet Lendván, Zsiga Tibor Muravidékt ő l Trianonig, (Felelős kiadó Göncz László, nyomtatták Pécsett) Lendva 1996� 209 oldal, könyvének kiadásáért és annak terjesztéséért� A kiadványt a magyar Művelődés- ügyi és Közoktatási Minisztérium támogatta� – Valaki kiáltson fel! – írta valamikor az elhunyt professzor, a filozófus Janez Janžekovič� Ez ma is érvényes külö- nösen erre az irományra, amely hamisan, tudományos álca alatt ír valótlanságokat »eseményekről és dokumentumokról a szlovén–magyar államhatár létrejöttével kapcsolatban« – olyan módon, hogy »felgyorsítja a magyarországi szlovénok asz-szimilációját«, ahogy a Rábavidéki szlovén néprajzkutató Marija Kozar írja a magyarországi szlovénok lapjában – Porabje, Szentgotthárd, 1997� április 24, 8� szám, a fenti könyv bemutatója után »április elején Szombathelyen«� Egykori tanítványom a Ljubljanai Egyetemen, aki nálam védte meg diploma-munkáját, több könyvben is elismert kutatója a Rábavidéki életnek és kultúrának, a Vas megyei, szombathelyi Savaria Múzeum tudományos munkatársa, nagyon nyugodtan és tárgyilagosan nyilatkozik erről a könyvről és a következőképpen fejezi be beszámolóját: »Ezért a könyvet csak szakembereknek ajánljuk, (aláhúzta K� M�), akik kritikusan tudják olvasni� Semmiképpen sem javasoljuk – ahogy ez az előszóban szerepel – pedagógusoknak, diákoknak és laikus olvasóknak, mert őket ez a könyv csak megzavarná�« Az utolsó mondatot, alulírott, háromszor aláhúzom és megváltoztatom, valamint kiegészítem azzal a határozott követeléssel, hogy a könyvet ki kell vonni a forgalomból és eltávolítani a könyvtárakból, valamint jogi eljárást indítani a kiadó és annak képviselője ellen! A magyar nemzetiség és közösség vezetőségét Muravidéken – Pozsonec Mária képviselőasszonnyal együtt * Az írás Vilko Novak első felháborodott reakciója a könyvvel kapcsolatban� Hazája és szükebb pátriája történelmének és kultúrájának kitűnő ismerője egész életét szülőföld-je, a Murántúl kutatásának szentelte� Maga is átélte népe sorsfordulóit� Annyira felhá- borodott, hogy azonnal ki kellett öntenie a lelkét� És mi történt: a kritikájában leírt néhány erősebb kifejezésre reagált mindenki� Egyetlen, a tartalmat érintő érv sincs ezekben az írásokban� 177 zgodovina iz spomina_FIN.indd 177 24. 09. 2021 08:06:33 – pedig felkérjük, hogy indokolja meg és kísérelje meg megmagyarázni – de erre valójában mentséget találni nem lehet!! – ennek a könyvnek a kiadását az Intézet kiadásában … és a szlovén állampénztárból is származó pénzeszközökkel! Ami még rosszabb, hogy a magyar kormány is támogatta ennek az irredenta könyvnek a kiadását, amely bizonyítja »a szlovén Muravidéknek Szlovéniához való igazságtalan, erőszakos csatolását és annak elszakadását Magyarországtól!« Nem szívesen indoklom, 89 éves koromban, néhány értesületlen személy előtt, a jogomat a nyilvános és a legélesebb ítélethez: nyugdíjas, kinevezett, az utóbbi években a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának érdemes professzoraként, 1930 óta többet írtam a magyarokról mint az összes szlovén együttvéve; magyar nyelvről könyveket fordítottam és már 1940-ben a magyar PEN Klubból elismerést kaptam Madách Ember tragédiájának, az első magyar könyv nagyszerű műfordításáért szlovénra, amely nálunk ötven éven keresztül el- érhetetlen volt a Nemzeti Egyetemi Könyvtárban (NUK)� Az elmúlt években a magyar Művelődési Minisztériumtól a Pro cultura hungarica [Magyar Kultúráért ford�] elismerést kaptam; a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt műkö- dő Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja vagyok, stb� A legnagyobb elismeréssel írtam a magyar kultúráról, különösen az irodalomról és már egyetemi hallgatóként 1932-ben értékeltem Mikola brosúráját, amelyet a könyv szerzője, Zsiga forrásként használ hazug, tudományos alapokat nélkülöző propagandájá- hoz a szlovénok és Muravidék felszabadítása ellen� Matija Slavič Prekmurske meje v diplomaciji (Muravidéki határok a diplomáciában) című értekezését – amelyet Zsiga szintén idéz, bár eltitkolja a szerzőt és a forrást – magánkiadásban adtam ki 1935-ben, tanársegédként Mariborban a Slovenska krajina (Szlovénvidék) gyűjteményes kötetben, amely miatt a magyar megszálló hatalmak 1941-ben, rögtön a bevonulás után elbeszélgetésre hívtak be azzal, hogy Magyarország ellen írtam� Dr� Zsiga elődje, a sobotai (muraszombati) Bálint Béla tanár, a magyar megszállás alatt diákjaival lefordíttatta írásaimat és azokat változtatásokkal megjelentette sa-ját, Muravidékről szóló kutatásként magyar kiadványokban, a magyar megszállás hasznára� Mivel 1942-ben a budapesti katolikus lapban, az Életben rövid cikket jelentettem meg Muravidék szlovén jellegéről – az egyetlen nyilvános fellépés volt a megszálló ellen legális kiadványban! – a magyar hatalmasok, Sobotában (Muraszombatban) munkatáborra ítéltek, amely elől a néhai kančevci plébános Franc Faflik mentett meg, aki nem volt szlovén és áthelyeztek Sentába, a Vajdaságba, ahol állandó rendőri felügyelet alatt álltam� Mostanában, amikor mindkét állam legmagasabb képviselői arról beszél-getnek, hogy mennyire rendben van minden a kisebbségeket tekintve stb�, a lendvai magyar közösség kiadja azt a könyvet, amely azt állítja 1996-ban, hogy a 178 zgodovina iz spomina_FIN.indd 178 24. 09. 2021 08:06:33 muravidéki szlovénoknak az 1919-es évi felszabadulásig (nem az 1918-asig, ahogy jó néhányan írják!) nem volt semmilyen kapcsolatuk más szlovénokkal, az akkor Ausztriában élőkkel� Már 1935-ben rövid összefoglalót készítettem az említett Kulturni stiki do osvobojenja [Kulturális kapcsolatok a felszabadulásig] kötetben (40–45 oldal) a muravidéki protestáns íróktól, Mihael Severtől 1747 és Števan Küzmičtől 1771 kezdve, akik Dalmatintól vettek át szavakat és hangsúlyozták a »Krajnaiak« rokonságát az »alsó Stájerokkal« – ma tudjuk, hogy a Martjanska pesmarica énekeskönyvben a 16� század végén és a 17� század elején Dalmatin és Trubar énekeit alakították át muravidéki nyelvjárásba!! A 18� századtól ismert, hogy Ožbalt Gutsman karintiai író és a stájer Ivan Žiga Popovič, olvasták Küzmičet; Kopitar 1808-09-es nyelvtankönyvének cí- mében a nyugat-magyarországi szlovénokat a szlovén nemzet részeként jelölte; kapcsolattartók voltak még Vraz, Čop, Kozler, Raič, Trstenjak és sokan mások; a »magyar« szlovénokról írt még Škrabec nyelvész, aki csak »pomurjei« szlovénoknak nevezte őket, stb� Arról, hogy miként érkeztek a Mohor könyvek Celovecből ezrével a 19� és 20� században a muravidéki szlovénokhoz, már többen írtak, Slavič is művében, amelyet Zsiga megemlít és amelynek jelentőségét alábecsüli – bár ő nem tud szlovénul és nem tudta mindazt maga elolvasni, ezért nincs joga írni ezekről a dolgokról, mivel tévesen »saját ízlése« szerint tünteti fel azokat, ahogy teljességében szakszerűtlenül kijelentette a szombathelyi könyvbemutatón (M� Kozar)� Ami még rosszabb! Zsiga azt állítja, hogy a muravidéki szlovénok nyelve lé- nyegesen különbözik a többi szlovén nyelvétől (a szlovén nyelvtől!) és hogy azok csak »rokonságban áll(nak) a Mura másik oldalán élő szlovénekkel« – tehát nem ugyanaz a nemzet! Ez pedig nyílt támadás a szlovén nemzeti és állami integritás, egység ellen, amelyet 70 évvel ezelőtt a renegát S� Mikola és követői engedtek meg maguknak az 1941–1945-ös megszállás alatt, amikor a sobotai (muraszombati) szócsőben a teljes címlapon keresztül támadták a budapesti folyóiratban megjelent, a szlovénság érdekében írt cikkemet� Ezekre a »tudományos« állításokra már 1935-ben M� Slavič megadta a választ a gyűjteményes kötetemben� És ezt fizette a szlovén kormány a szlovén állampolgárok pénzéből, ezt adták ki Lendván, 1996-ban a Szlovén Köztársaságban� Ezért a könyvről interpellációt várok a Szlovén Köztársaság Országgyűlésén, a ljubljanai Nemzetiségi Kérdések Intézetének (Inštitut za narodnostna vprašan-ja) és a Maribori és a Ljubljanai Egyetemnek a határozott fellépését, a lendvai községi tanács és más muravidéki községek fellépését és döntését, hogy minden-korra megakadályozzák az ilyen jellegű, a muravidéki szlovénság, a nemzetünknek 179 zgodovina iz spomina_FIN.indd 179 24. 09. 2021 08:06:33 valódi múltja ellen irányuló támadásokat, azt a káros jelenséget, amely a Magyar Köztársaságban élő szlovénok elnemzetietlenedését felgyorsítja!! Könyvet vagy hosszú értekezést kellene írnom, hogy legalábbis nagyjából megcáfoljam és kijavítsam azokat a hibákat, amelyeket ennek a teljes egészében tudományos alapokat nélkülöző könyvnek a firkásza elkövetett! Kétségbe vonom a történelemtudományi doktorátusának a minőségét, Zsiga Úr, én aki a »legmagasabb elismeréssel« (hivatalosan: summa cum laude) doktoráltam a Pázmány Pé- ter Tudományegyetemen Budapesten, az akkori legjobb magyar történész Szekfű Gyula elnöksége alatt! El kell ezt mondanom, mert az Előszóban Göncz (Göncz László igazgató) dicséri a szerzőt, hogy milyen objektíven ír, stb� Önnek pedig legelőször szlovén népiskolába kellene járnia, hogy megtanulja azt a nyelvet, amelyben megtalálja azt az anyagot, amelyet pillanatnyilag semmibe vesz� Slavič »leg jelentősebb ilyen tárgyú munkájaként« említi a »Hatalomváltás Mariborban« (Sprememba oblasti v Mariboru) művet, nem árulja azonban el, hol és mikor jelent az meg� Sem a szlovén Életrajzi lexikon, sem magam, aki őt és munkáját nagyon jól ismertem, nem tudunk ilyen munkájáról� Az ön elődje, Bálint legalább lefordíttatta diákjaival azokat a valóban jelentősebb írásokat ezekről a dolgokról, amelyeket kiadtam, és melyeket a szlovén Életrajzi lexikon sem ismer: Narodnost in osvoboditev Prekmurcev [A muravidékiek nemzetisége és felszabadulása] a Slovenska krajina [Szlovén vidék] gyűjteményben, szerkesztő Vilko Novak, Beltinci 1935, magánkiadás (!), 46 – 82� oldal, valamint: Prekmurske meje v diplomaciji [A muravidéki határok a diplomáciában], ugyanabban a gyűjteményben, 83 – 107� oldal – kérem, számolja meg hány oldal van abban és hasonlítsa össze azzal, amit ön ír, Zsiga Úr, a háborús eseményekről 1918� decemberében, majd azzal, amit dr� M� Slavič ír a gyűjteményes kötetemben, ahonnan Önnek valaki lefordította a szöveget, amelyet csak rejtve, a 14, 35, 37, 43 lábjegyzetekben tüntet fel és még a … »Vas megyei Levéltár Szombathely Klekl iratok, (így az eredetiben, választójelek nélkül) Matija Slavič cikke – cím nélkül! – Slovenska Krajna (így! krajina helyett) 4� p� (mit jelent ez?!) (fordítás)…« alatt� Uram, fogalma sincsen a tudományos munkákból való idézésről, ilyen hiányosan nem idézünk, egyes! Vanek Šiftar cikkét is idézi, amely a »Časopis za zgodovino in narodopisje 1/1989 … 37–38 p� jelent meg – mit jelent az 1 szám?! Hol szerepel az évfolyam?! És a folyóirat megjelené- sének helye?! Elég az ilyen tudósból, aki hazudik, amikor azt állítja, hogy a muravidéki szlovénok önmagukat vendnek nevezték (36), aki állandóan összekeveri a Muravidéket a Muraközzel amelyet a könyv egyik része tárgya l ; összekeveri különösen az 1919-ről szóló részben a Muraközt a Muravidékkel, nem tud egy szót sem a muravidéki evangélikus irodalomról 1715-től, és bizonyítékok nélkül állítja, hogy 180 zgodovina iz spomina_FIN.indd 180 24. 09. 2021 08:06:33 a Muravidéket megszállták (a Párizsi Békekonferencia Legfőbb Tanácsa utasítása alapján, Uram!) és azután Szlovéniához csatolták a lakosság kívánsága ellenére – melyikének? Aki nem olvasta el Slavičnál, hogy a nemzetközi határmegállapító bizottság ellen a lutheránus lelkészek által felbiztatottak tüntettek néhány faluban stb� Számára »vend« Szlovénia egész lakossága stb� Mindenki, aki a Muravidék felszabadulásáért tevékenykedett 1919� előtt, számára a magyarság ellensége – a könyv olyan jellegű, mintha a magyar megszállás alatt 1941–1945 között íródott volna!! Hasonlítsák csak össze az akkori iratokkal és a fő eszmei forrással Mikola brosúrájával 1928-ból (ezt a szerző nem tudja!), amely besározza az egész szlovénságot� Ismételten vádolok és felhívást teszek, hogy hivatalosan állítsunk össze minden igazságtalan, elítélésre való állítást a könyvben! Ljubljana, 1997� május 3� Vestnik, Murska Sobota, 49 éf�, 20� szám, (1997� május 15), 3 A szöveg megjelent további megjelenési helye: Porabje, Monošter, 7 éf, (1997� május 5)� Družina, Ljubljana, 46 éf, 21� szám (1997� május 25)� Delo, Ljubljana, 39 éf, 122� szám (1997� május 29), 16 (Književni listi)� 181 zgodovina iz spomina_FIN.indd 181 24. 09. 2021 08:06:33 MURAVIDÉKTŐL TRIANONIG* Vilko Novak Elveszti szabadságát az, ki másokét elveszi! Anton Aškerc, Petőfi emlékműve előtt� Dr� Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig� Lendva 1996� Magyar Nemzetiségi Mű- velődési Intézet� Megjelent a magyar honfoglalás 1100� évfordulóján� A kiadásért felel: Göncz László igazgató� A kiadvány a magyar Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium anyagi támogatásával készült� 210� o� ISBN 963 85641 13� A címben szereplő első főnevet szó szerint: Murska krajina-nak kellene fordí- tani, amely azonban kétértelmű és valójában a mai Muravidéket jelenti� Azonban semmiképpen sem Pomurjének, ahogy a kiadó Göncz László javasolja a sobotai (muraszombati) Vestnik újságban (1997� május 22� 3� oldal) a »Vádolom!« (Ob-tožujem!) című cikkemre adott válaszában hiszen Pomurje (Murántúl) csak az utóbbi évtizedekben jelenti Prekmurjével (Muravidékkel) együtt Prlekija-nak (Slovenske gorice) egy részét, amely nem e könyv tárgya� A másik név a címben, a szlovénok számára kevésbé ismert Trianon Párizs mellett� A könyv borítólapján ugyan újszerűen rajzolt a név, bár alig olvashatóan, kígyóként tekereg a címlapon, emlékeztetve az államhatárok térképen való jelö- lésére� Számomra szimbolikus jelentésű, ahogy burkoltan, ravasz módon közvetített a könyv tartalma is, amelyet az utolsó nyomtatott oldalon három nyelven is feltüntetnek: » … a szerző … hiteles dokumentumokra támaszkodva mutatja be azt a fegyveres harcot is vállaló küzdelmet, amelyet az érdekelt lakósság többsé- ge (Muravidék a békekötés után 1918-ban, az előző mondatból, V� N�) folytatott saját önrendelkezésért, ahogy kialakultak az új államhatárok« (209� oldal)� Ennek a mondatnak a jelentését a könyv tartalmáról szóló, itt következő értekezés fogja megvilágítani� A kiadó képviselője az Előszóban a »békediktátum« igazságosságának kérdé- ses voltáról beszél, amely az első világháború után a »történelmi« Magyarországtól * Könyvünkben a Vestnik c� újságból csak nyolc folytatást fordítottunk le� A többi a Zgodovinski časopis folyóiratban és a Stopinje évkönyvben megjelent cikkek rövidí- tett változata� 182 zgodovina iz spomina_FIN.indd 182 24. 09. 2021 08:06:33 elvont jelentős, többnyire nem-magyar lakosú területeket� Ezekkel a »kimutat-hatóan igazságtalan határ-megállapításokkal« az érintett kisebbségek állítólag nem foglalkozhattak az utóbbi időkig, amikor is megteszi ezt ez a mű szakszerű történelmi értékeléssel »rendkívüli pontossággal«, objektívan, ezért az Előszóban a művet nemcsak történészeknek, hanem pedagógusoknak, diákoknak és laikus érdeklődőknek is ajánlja� A munka csupán »az igazság, az objektivitás tényét szolgálja« és »nem irányul senki ellen sem«� Bár nem értünk egyet az utolsó mondat-tal, hogy »köszönettel tartozunk (az írónak) a muravidéki magyar és nem magyar lakosság nevében« – legfeljebb a saját nevünkben azért, mert fény derült egyfajta törekvésre a határ innenső és túlsó oldalán, amelyet figyelemmel kell kísérni, hiszen Magyarországon olyan jelszavakat tartalmazó írások tűnnek fel, hogy: Mindent vissza, amit az igazságtalan Trianon elvett� És azért, mert tapasztalhattuk né- hány »tudós« felületességét és szakszerűtlenségét, akik a történelemtudományok »haladását« szolgálják� Miért ilyen ez a könyv éppen most? A szlovén dr� Matija Slavič írt részletesen az 1918 és 1924 közötti eseményekről, amikor a határkijelölő bizottság aláírta a határmegállapító okmányt a Magyarország és Jugoszlávia közötti határról� Tette ezt a párizsi békekonferencián való részvétele alapján, Muravidék szakértőjeként a jugoszláv delegációban, hivatalos okiratok, szemtanúk vallomása és akkori újságok alapján� Elsősorban két tanulmányában: a Narodnost in osvoboditev Prekmurcev [A muravidékiek nemzetisége és felszabadulása] címűben, a Slovenska Krajina [Szlovén vidék] kötetben (szerkesztő Vilko Novak, Beltinci 1935, 46–82) és a Prekmurske meje v diplomaciji [Muravidéki határok a diplomáciában] c� értekezésben, ugyanott, a 83–107 oldalon� Ugyancsak ő írt már előbb is a Muravidékről a Mladika újságban 1924-ben (szerk� F� S� Finžgar), még részletesebben pedig a teljes maribori politikai-igazgatási területről, amelyet akkor szerb kifejezéssel »oblast«-nak neveztek, a Prevrat v mariborski oblasti írásában, a jubileumi emlékkönyvben: Slovenci v desetletju 1918–1928 [Szlovénok az 1918 és 1928 közötti évtizedben] (Leon Társasága, Ljubljana, 1928, 215–269)� Ennek az írásnak a címét a tárgyalt magyar könyv szerzőjének rosszul fordították le a következőképpen: »Hatalomváltás Mariborban« (=Sprememba oblasti v Mariboru, Zsiga 41) és a M� Slavičra vonatkozó lábjegyzetben ezt az írást »Legjelentősebb ilyen tárgyú munkája«-ként nevezi – ennek ellenére sehol sem tünteti fel, mert hiszen nem látta azt; nem tünteti fel az előbb említett értekezések címeit sem, mert azokat másodkézből ismeri, a sobotai (muraszombati) gimnázium diákjainak rossz fordításából a magyar megszállás alatt� Nem ismeri Slavič életét és munkáit: hogy a Ljubljanai Egyetem rektora volt és a teológiai fakultás professzora és nem »bibliakutató«, ahogy a lábjegyzetben szerepel, de ő fordította le majdnem a teljes Ószövetséget héber nyelvről� 183 zgodovina iz spomina_FIN.indd 183 24. 09. 2021 08:06:33 Zsiga történészként így elsőként a 14-es lábjegyzetben a 175� oldalon dokumentálja M� Slavič bemutatását: »Vas megyei levéltár (a továbbiakban: Vam� L�) Szombathely Klekl iratok, Matija Slavič cikke (nem cikk, hanem tanulmány – melyik?) Slovenska Krajna 4� p� (fordítás) (a továbbiakban Slavič cikke)«� Így, a kötelező választójelek nélkül� P= pagina = fordítás oldala és anélkül hogy feltüntetné, mikor idéz az első és mikor a második említett értekezésből� Zs� informátorai azt sem tudják, hogy M� Slavič írta az első könyvet a Muravidékről : Prekmurje� Ljubljana 1921, 111 oldal� Minden cím, ahogy a francia, angol és magyar művek címei is 1935-ig Muravidékről és a békekonferencia munkájáról (Cree, Chervin stb�) szerepelnek a Slovenska krajina-ra vonatkozó Bibliográfiámban az említett gyűjteményes kötetben 1935, 116–133� Slavič idéz Jože Godina cikkéből is az 1918 –1919-as eseményekről, rendelkezésünkre áll Ivan Jerič vallomása is kéziratban: Moji spomini [Emlékeim] (283 oldal), amely hamarosan megjelenik� A magyar félnek Muravidék »elszakadásáról« és felszabadulásáról az általános magyar munkákon kívül, amelyeket Zsiga T� feltüntet, még van egy, minden kritikát nélkülöző, tendenciózus és irredenta brosúrája Mikola Sándortól: A vendség múltja és jelene, Budapest (1928), 46 oldal, amelyet a Časopis za zgodovino in narodopisje [Történelmi és néprajzi folyóirat], 27, Maribor, 1932, 57� folyóiratban értékeltem� Gornji Petrovciból származó honfitársunk (szül� 1871� + Nagykanizsán 1945�, lásd Slovenski biografski leksikon [Szlovén életrajzi lexikon] II, 123� oldal), matematika és fizika szakos középiskolai tanár, később a Budapesti Evangélikus Gimnázium igazgatója, muravidéki nyelvjárásban és részben magyarul adta ki az irredenta havilapját a »szlovén nép számára« (!) 1920–1922 között� Brosúrájával 1938� december 1-én ajándékozott meg budapesti lakásában, dedikációként azt írta: »igaz barátsággal Mikola«� Amikor később elmagyaráztam neki a prekmurjei nyelvjárás viszonyát a szlovén nyelvhez, amelyben negyven felett van a nyelvjárá- sok száma, ezt megértően fogadta – ő, aki füzetében és cikkeiben azt állapította meg, hogy a prekmurjei nyelv »a szlovén nyelvvel még rokonságban is áll«, és amelynek hanggazdagságáról a nyelvjárásokban fogalma sem volt� Érkezéskor a bemutatkozás után izgatottan üdvözölt »Ön adta ki azt a könyvet?« – önözött tisztelettudó prekmurjei szokás szerint; arra a gyűjteményre gondolt, amely Slavič értekezéseit tartalmazta, amelyeket jól ismert és amelyben nagyon negatívan értékelik őt� Az 1941-es megszállás alatt kollégaként, magyar szokás szerint te-geztük egymást� Őt teljesen kiszorították a prekmurjei dolgokról való döntésből, hiszen azt javasolta, hogy kezdetben a sobotai (muraszombati) gimnáziumban – irodalmi szlovén nyelven tanítsunk, hiszen másfajta oktatást nem tud elképzelni� 184 zgodovina iz spomina_FIN.indd 184 24. 09. 2021 08:06:33 Az ő elnöksége alatt 1941-ben az érettségin irodalmi szlovén nyelven feleltek az érettségizők� Az itt tárgyalt könyv szerzője minden kritika nélkül veszi át Mikola állítá- sait, részletesebben beszél törekvéseiről a békekonferenciával kapcsolatban a 102� oldalon� A magyaroknak van egy objektívebb munkája is Prekmurjéről az 1918–1919 évekről, amelyet Zs� T� ugyan feltüntet, de nem veszi át valóságra való törekvéseit: Kővágó László: A magyarországi délszlávok 1918–1919-ben, Budapest 1964, amelyet a Naši razgledi folyóiratban értékeltem� A legnagyobb tévedés könyvében az az állítás, hogy a gaj írást a Novine hetilapban vezették be 1919-ben a bolsevikok – valójában már J� Klekl 1913-ban azt használta minden katolikus publikációban, miközben néhány könyvben már így írt Agustič I� 1876-ban a Prirodopis-ben [Természetrajz] és Prijatel lapjában, Klekl az imakönyvben 1910-ben, stb� Kővágó szerb népiskolát végzett és tanár-képzőt, ezért használhatott szlovén írásokat és mivel Jugoszláviában élt (Magyarországra való távozásáig a Kominform alatt), józanabbul tekintett mindezekre a kérdésekre� Az említett munkával doktorált Budapesten� Miért volt szükség új könyvre a Muravidék elszakadásáról és annak a szerbek, horvátok és szlovénok új államához való csatolásáról? A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Kiadó Bizottsága Lendván első kritikáink kapcsán kijelentette: »a könyvet csak azok értelmezhetik (negatívan, V� N�), akik bármilyen okból nem tudják elfogadni a történelmi tényeket és céljuk konfliktus hangulat teremtése« (KL, Porabje, 1997� április 19�, Družina) Ki akar »konfliktushangulatot teremteni«? Én biztosan nem� A könyv nemcsak a »szlovén–magyar trianoni vonal meghatározásáról« beszél, hanem, mint már első beszámolómban világosan megírtam, hogy mit állít Zsiga, a szerző Muravidék nyelvéről: »bár sok rokonságot mutat a környező szlovénokével, horvátokéval, mégis lényeges kérdésekben eltér tőle«; és hogy »rokonságban áll a Mura másik oldalán élő szlovénekkel« – tehát nem ugyanaz a nemzet –; azt hogy a muravidéki szlovénoknak 1919-ig nem volt semmilyen kapcsolatuk a Mura másik partján élő szlovénokkal; hogy a prekmurjei szlovénok magukat »vend«-nek nevezték; hogy a tévesen bemutatott muravidéki irodalmi alkotásokból teljes egészében kimaradt az evangélikusok munkája; hogy a jugoszlávok 1919-ben a lakosság kívánsága ellenére foglalták el a Muravidéket � Ezekről a dolgokról részletesen beszélünk a következőkben� Az utolsó mondatban pedig a Kiadó Bizottság azt kívánja, hogy az »ilyen jellegű félreértések« a történészek vitatárgyát kell hogy képezzék, de semmiképpen a nyilvánosság félrevezetését�« 185 zgodovina iz spomina_FIN.indd 185 24. 09. 2021 08:06:33 A szerző és a lendvai intézet képviselője a könyvet áprilisban mutatta be Szombathelyen, nyilvánosan – tehát jogunkban áll, hogy mint bármely más könyvről, arról nyilvánosan beszéljünk� A könyvet Lendva és környéke magyar lakossága között terjesztik és tartalmát, különösen azt, hogy milyen igazságtalanul szakadtak el Magyarországtól, és az összes hazugságot és tévedést, amelyek szerepelnek benn a szlovénokról – konkrét személyekről és muravidékiekről valamint mindannyiukról az iskolák tanulóival ismertetik, stb� Ők pedig azt szeretnék, hogy »történészek« írjanak a könyvről újságokban (szakmai folyóiratokban), amelyet senki sem olvasna el a magyarok közül és a szlovénok közül is kevesen� Nem vezetünk félre senkit, ha azt állítom, hogy a könyv akarva vagy akaratlanul – szakszerűtlensége miatt – félrevezeti mind a szlovénokat, mind a magyarokat� A könyv tizennyolc fejezetet tartalmaz, a »dokumentumok« jegyzékét és a jegyzeteket� A mi példányunkban hiányzik a 146� oldal� Véleményünk szerint a könyv címével és a tényekkel összhangban, amelyek főleg a tárgyát képezik, nem tartoznak ide a muraközi események (hrv� Meðimurje, szlovénul Medmurje, 95 –99 és elvétve), amelyek az előszó állítása ellenére nincsenek kapcsolatban a Muravidékkel � A könyv a Vereség és összeomlás c. fejezettel kezdődik, amely a maga módján ismerteti a jugoszláv politikai törekvéseket az első világháború végén (pl� nem ismeri a szlovén részvételt 1918� december 1-én, Belgrádban) valamint a magyarországi helyzetet� A beltinci »erőszakossággal« és rablásokkal kapcsolatban 1918� novemberében megemlíti Jože Klekl halálra ítélését is a katonai (statáriális) bíróság előtt és szabadon bocsátását, valamint a nem bizonyított részvételét a ljutomeri 1918� november 3-i tömeggyűlésen� Mikola 1928-as brosúráján kívül megkérdőjelezzük az író másik forrását: a muravidéki 1941–1945 közötti magyar megszállás éveiből származó dokumentumokat, amelyeket a szerző nem tüntet fel külön-külön, hanem »Vas megyei Le-véltár […] Szombathely Klekl iratok« alatt (ugyanígy legelőször a 14� lábjegyzetben� Ez alatt a cím alatt olyan egymástól különböző iratok találhatók, mint Klekl Védőbeszédje (Zagovor), magyar nyelven: »A vas és zalamegyei szlovénvidék fontosabb eseményei 1914� aug� 20-tól 1941� április 25-ig«, a Klekl, Ivan Jerič és Mihael Kühar elleni vádirat, valamint a győri járási bíróság felmentő ítélete 14205� szám alatt, amelyet a szerző a 32� lábjegyzetben feltüntet a 176� oldalon, nem mondja el azonban miről szól� Ezek a »dokumentumok« a megszállás éveiből teljesen megbízhatatlanok, sőt nem szavahihetők, miként ezt be is mutatjuk, a szerző azonban minden kritika nélkül elfogadja azokat igazként és hitelesként� Ebben a fejezetben említi, hogy a statáriális bíróság a Muraközben (Medmurjében) történt rablások miatt 1918 novemberében 20 személyt ítélt halálra, – » vannak olyan adatok is, amelyek a kivégzettek számát 37 főre teszik« (21� oldal)� 186 zgodovina iz spomina_FIN.indd 186 24. 09. 2021 08:06:34 Ivan Jerič ezekről a napokról átélőként az emlékirataiban (Moji spomini), a 49� oldalon így ír: »Felsőlakosban (Gornji Lakoš) csatlakozott hozzá (Vilmos Tká- lechoz), Király Vilmos a lendvai nemzetőrökkel együtt, és így mentek el Medžimurjébe, ahol még rosszabb volt a helyzet, mint Muravidéken � Tkalec és Király a magyar fegyveresekkel együtt Medžimurjében lelőttek és felakasztottak 280 fiatal medžimurjeit, ezzel a számmal dicsekedett Király, amikor még Lendván plébános volt� A magyar hivatalos körökben is elismerték a meggyilkoltak számát� A magyarok maguk is meglepődtek a meggyilkoltak ilyen magas számán, ezért Tkalec-nek és Királynak el kellett hagyniuk Medžimurjét�« Ebben a fejezetben ír a szerző arról is, anélkül hogy előtte megemlítené: »A Belatincon erőszakosságokat elkövetőket elfogásuk után Alsólendvára (Lendava) szállították� Itt ítélkezett felettük a statáriális bíróság� – Több személyt halálra ítéltek, köztük Klekl József akkor nyugalmazott lelkészt is� Alsólendva (Lendava) elöljárósága és néhány köztiszteletben álló személy közbenjárására Klekl Józsefet szabadon engedték� – Klekl Józsefnek a Belatincon (Beltinci) elkövetett erőszakosságok mellett felrótták azt is, hogy 1918� november 3-án Luttenbergben (Ljutomerben) a szlovén ünnepélyen több személlyel együtt részt vett� Azt követően jugoszláv érdekek – a délszlávok önálló államba való egyesítése – mellett agitált (21)�« A 14-es lábjegyzetben forrásként tünteti fel a Vas megyei Levéltárban található »Klekl iratokat«� Már Slavič is tudta, hogy Kleklet »megvádolták« azzal, hogy az ő vétke, hogy a muravidékiek 1918� november 3-án részt vettek a jugoszláv tömeggyűlésen� Klekl legközelebbi munkatársa I� Jerič, a következőkről tanúskodik (i� m�, 53� oldal): »Klekl sok résztvevőt küldött a gyűlés-re és egy határozatot, amelyben a muravidéki szlovénok nevében követeli Muravidék Jugoszláviához való csatolását és felkéri a szlovén kormányt, hogy küldjön észak-muravidéki határszakértőt a békekonferenciára� A rezolúciót a gyűlésen a Črenšovciból való Cigan Jožef olvasta fel (Novine, 1938� augusztus 7�) – Néhány résztvevőt a magyar fegyveresek súlyosan bántalmaztak� A » Megszállás kezdete« fejezetben részletesen kifejti Muraköz sorsát, bővebben beszél erről, mint a Muravidékről ; mellékesen megemlíti, hogy a »megszállók« december 25-én keltek át a Murán, ez a résztvevő Jožef Godina vallomása szerint egy nappal előbb történt (M� Slavič, Slovenska Krajina, 61)� Összekeveri a szerb megszállást a horváttal és megszakítja a beszámolót egy új fejezettel: Vendvidék, Muravidék (36–46), amelynek más formában – bevezető fejezetként kellett volna szerepelnie, arról a tájról és népről, amelyről a könyv szól� A »vendvidék« magyar kifejezés volt a mai Muravidékre, ahogy a szlovénokat Magyarországon csak általában »vendnek, tsz� vendeknek« nevezték (főnév és melléknév)� A másik név Muravidék, a szerző szerint, nem fedi ugyanazt a területet, bár mindkét elnevezést 187 zgodovina iz spomina_FIN.indd 187 24. 09. 2021 08:06:34 sok esetben ugyanannak a területnek az elnevezésére használják� Az író nem is próbálja megmagyarázni a »vend« elnevezést és nem foglal róla állást, hiszen hozzáteszi – mindennemű forrás feltüntetése nélkül – azt a lehetetlen megjegyzést, hogy: »A délszláv népek (nem nemzetek! V� N�) csoportjába tartozó vend népek az első világháború befejezéséig, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig, az osztrák fennhatóság alatt álló Steier, Krajna, Görz, Istria tartományokban és Vas, Zala megyék délnyugati megyéiben éltek� E területen való megjelenésüket a VI� századra teszik« (36� oldal)� Egyetlen egy szóval sem említi Zsiga, hogy ők szlovénok (németül és hasonlóképpen más nyelveken is� V� N�) Az általa minden szlovén »vendnek« nevezése, összhangban van a »Meyers Konservations–Lexikon« cikkével, amelyet már Franc Ivanocy megjelentetett nyolcadik osztályosként a Vas megyei Közlöny 1878� március 17-i, 11-es számában, hogy bebizonyítsa a Magyarország déli részén élő népének a felsorolt osztrák vidékekhez való tartozását� A muravidék i szlovénokat rokonaikkal a következő módon kapcsolja össze: »a magyarországi vendek csendesen élték életüket az ország délnyugati felében, szinte elkülönülve az osztrák területen élő steier testvéreiktől�« A muravidéki határra »és főbb jellegzetességeire« vonatkozóan forrásként a Vas megyéről szóló monográfiát adja meg »Vasvármegye« reprintben 1989-ből, anélkül hogy feltüntetné a kiadás évét 1898-at és nem ismeri a Zala megyéről szóló hasonló munkát ugyanabban a könyvben – hogy ne is említsünk számos magyar írást, amelyek bemutatják Muravidéket (Belosics, Gönczi, Košič stb�)� A Muravidék határainak leírása után a könyv szerzője »tudja«, hogy »Az e területen élő lakosság önmagát »vend«-nek és a XX� században »szlovén«nek egyaránt nevezte«� Pontosabb időbehatárolás nélkül folytatja, hogy őket a szomszédos magyarok »tót«-nak nevezték (mint általánosan a szlávokat, különösen a szlovákokat V� N�) és »bömhéczek«-nek (szlovén boméc, bojnéc – a bogme szó- ból, V� N�)� Egyáltalán nem kísérli meg megjelölni a viszonyukat a szlovén nemzethez� Csak a »kulturális fejlődésük« bemutatásának elején ír le egy kétértelmű mondatot: »Nyelve (=Muravidéknek, V� N�), bár sok rokonságot mutat a környező szlovénekével, horvátokéval (!), mégis lényeges kérdésekben (?) eltér tőle, ami megértési nehézséget okozott« (39)� Ezért papjaiknak »horvát és szlovén nyelvű könyveket vendre (muravidéki nyelvjárásra) kellett fordítani« … Semmit sem tud az evangélikus (lutheránus) muravidéki könyvekről 1715-től, amelyek német ki-adások alapján készültek, (az első: Luther: Mali katechismus [Kis katekizmus] … V� N�) és Štefan Küzmičé Nouvi zakon iz grščine [Az Újszövetség görög nyelvről] művéről� 1747� Mihál Sever így írt: Lüblenomi slovenskomi národi … [A szeretett szlovén nemzetnek…], Štefan Küzmič pedig 1771-ben Slovenskoga… pisma… 188 zgodovina iz spomina_FIN.indd 188 24. 09. 2021 08:06:34 [Szlovén levelek] és »med našim Slovenskim národom« [Szlovén nemzetünk kö- zött], stb�, de senki sem írt semmit a »vendekről«� A muravidéki szlovénok szlovénul soha sem nevezték magukat »vendnek«, erről tanúskodik irodalmuk is� Így csak akkor nevezték magukat, ha magyarul beszéltek, tehát a kevésbé öntudatosak, az iskolák, hivatalok befolyása alatt� Már a 19� században Franc Ivanocy a magyar, szombathelyi újságokban, a Vasvármegyében és a Szombathelyi Újságban cikkeket írt, amelyekben bizonyította az in-dokolatlanságát a »vend« elnevezésnek a magyar nyelvben és követelte a »szlovén« használatát – erről részletesen szóltunk a Rómában, 1984-ben tartott Ivanocy szimpózium emlékkönyvében� Az, hogy Muravidék (a szerzőnél »Vendvidék« 38) gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot »kizárólag Magyarországgal« folytatott 1919 előtt, nem igaz, mert még a mi időnkben is élt a hagyomány arról, hogyan szállították, pl� a gabonát Radgonába és onnan pedig a különböző eszközöket vissza� Ugyanígy kereskedelmet folytattak Ljutomerrel is és valamennyit Grazcal� Ha nem is volt semmilyen híd a Murán, voltak kompok és hajóval mentek, így nem utaztak csak Radgonán keresztül »kerülővel« a szlovénokhoz a stájer és krajna tartományba� Ezeket a rendszeres régi kapcsolatokat nemcsak az évente történő zarándokutak igazolják a Sv� Trojicához (Szentháromság) a Slovenska goricák-ba, Ptujska vagy Črno gorá-ra, Sladka gorára, Sv� Jožef templomához Celjé- ben, ahova lelki gyakorlatokra is jártak, amit J� Klekl is említ különböző helyeken� Látogatták a ljubljanai gimnáziumot is (pl� Mihael Kühar, Mihael Erjavec, Štefan Vereš, a lázáriánusok Čontala, Jožef Godina Srednja Bistricából)� Ugyanígy fejlettek voltak a kulturális kapcsolatok is� Már szlovén protestáns írók könyvei is érkeztek a Muravidékre és említették is őket a muravidéki írók, merítettek munkájukból, pl� Mihael Sever 1747, utána Štefan Küzmič� A Martjanska pesmaricában [M� énekeskönyv] átvették a 17� században Trubar, Dalmatin és Klinč verseit is� Minden nyelvtörténész és nyelvész a 18� és 19� században a muravidéki nyelvjárást a szlovén nyelv szerves részének tekintette és a muravidéki írókat a szlovén irodalom részeként … (lásd� V� Novak, Kulturni stiki do osvobojenja [Kulturális kapcsolatok a felszabadulásig], Slovenska Krajina, 1935� 40–45� ua�, Izbor prekmurskega slovstva [Válogatás a muravidéki irodalomból], 1976)� »A magyarországi szlovénokat« meglátogatta és írt is róluk Peter Kozler 1849-től és jelölte őket a szlovén terület első térképén� Az Egyesült Szlovéniába (Zedinjena Slovenija) tartozónak vélte őket Oroslaf Caf és Matija Majar� Részletesen írt róluk Božidar Raič 1863-tól; Anton Trstenjak pedig ismét beutazta az összes muravidé- ki falvat Szentgotthárdig és több cikkben írt a muravidéki szlovénok szokásairól és az irodalmukról� Ezután pedig nyelvészek és irodalomtörténészek hosszú sora 189 zgodovina iz spomina_FIN.indd 189 24. 09. 2021 08:06:34 következik, akik összefoglaló munkáikban írtak a muravidéki írókról és a »magyar szlovénok« nyelvéről� Amikor 1903-ban Mariborban megalapították a Történeti Társaságot (Zgodovinsko društvo), programjába bevették a magyarországi szlovénok történelmének és a néprajzának kutatását is� A legismertebb munka erről a területről Štefan Kühar, a Narodno blago vogrskih Slovencov [A magyar szlovénok néphagyománya] (1910–1914), amelyet az akkori ismert szlovén nyelvész, K� Štrekelj szerkesztett és látott el jegyzetekkel, aki a Slovenske narodne pesm i [Szlovén népdalok] gyűjteményében Kühar muravidéki énekeinek leírását is megjelentette� Többet erről a könyvről Š� Kühar, Ljudsko izročilo Prekmurja [Muravidék néphagyománya] (Pomurska založba 1988) könyvében, és Jožef Košič, akit a magyar könyv nem említ, kéziratában Starine železnih ino salajskih Slovenov [Vasi és za-lai szlovénok régiségei], amelyet a Časopisben, J� Gruden jelentetett meg� Košič amúgy is fontos személy volt az egymás közötti kapcsolatok kialakításában, hiszen a könyvében a Zobrisan Sloven i Slovenka med Mürov i Rábov [A művelt szlovén férfi és nő a Mura és Rába között] (1848 körül) részleteket dolgozott fel Slomšek nevelő jellegű művéből a Blaže ino Nežica v nedeljski soli [Blaže és Nežica a vasárnapi iskolában] (1842)� Erről már annyit írtak, hogy az, aki a muravidéki irodalomra gyakorolt magyar befolyásról ír, amelynek során egyetlen írót említ, sok hibával és az állandó »vend« jelzővel (hétszer a 39� oldalon), mindezt ismernie kellene, mielőtt ítélkezne ezekről a kérdésekről� A magyar szerzők, elsősorban a publicisták, akik egyáltalán nem ismerik sem a muravidéki, sem a szlovén kiadványokat, azon a véleményen vannak, hogy a szlovén könyvekben hemzseg valamilyen számukra nem világos »szláv érzület«, amelyet azután »néhány pap« terjeszt Muravidék Magyarországtól való elszakadásának eszközeként� Ez a megjelölés, amely egyben ítélkezés is, ez ismétlődik minden kulturális munkatársunk említésénél, kezdve Ivanócyval és J� Klekllel� Számunkra nagyon furcsán, sőt nevetségesen hangzanak azok a frázisok, amelyekkel nem is tudjuk mit akart a magyar író: »A szláv nézetek önálló törekvését elfogadta […] Ezt követően minden idejét és lehetőségét a szláv mozgalom szolgálatába állította […] A törekvések pénzügyi alapjának megteremtésére Črenšovciban hitelszövetkezetet alapított� – Az első világháború után Muravidéken, a szláv törekvések meghatározó személye volt« stb� Így és ehhez hasonlóan … Aki az akkori kiadványokat olvassa, alig talál egy-egy szót erről az itt túlcsorduló »szlávságról«� A muravidéki szlovénok közé érkező Mohor könyvek említésénél, kiemeli azok befolyását a »délszláv népekhez való tartozás ébredésé«-re, felsorol – hibás keresztnévvel, amit később többször is ismétel – »néhány katolikus papot« akik a Mohor kiadványokban a »szláv nemzeti érzület« képviselői voltak, amit a »magyar 190 zgodovina iz spomina_FIN.indd 190 24. 09. 2021 08:06:34 közigazgatási szervek és egyházi vezetők« akartak akadályoztatni� Az ő véleménye szerint, aki semmit sem tud a 19� századi irodalomról, ismét fellendült a muravidé- ki (»vend nyelvű«) irodalom� A J� Kleklről szóló terjedelmes lábjegyzet ismételten annak »szláv törekvéseiről, nézeteiről« beszél, hiszen a szerző – régi magyar szokás szerint – nem tesz különbséget a szlovén és a szláv között, amelyben néhányan pánszláv ellenük irányuló fenyegetést látnak� A szerző elismeri, hogy akadályozták a »más szláv népekkel a kapcsolat szo-rosabbra fűzését«� A májusi nyilatkozat említésénél bemutatja a maribori nemzeti tanácsot, és annak muravidéki képviselőjét dr� Matija Slavičot� Több »cikke« mellett (címek nélkül) említi »legjelentősebb ilyen tárgyú munkáját« a Sprememba oblasti v Mariboru (Hatalomváltás Mariborban) címűt, anélkül hogy feltüntetne bármit annak megjelenéséről� És maga sem használja a könyvében – miért? Említi »a szláv eszmét támogató« katolikus lelkészeket, akik segítettek neki »a majdani szlovén államhoz való kapcsolás« – ra való törekvésekben – ismét téves keresztne-vekkel (Baša István, Iván helyett, Kühár József, István helyett�) Az író nem említi Slavič két fő értekezését ezekről a kérdésekről: Narodnost in osvoboditev Prekmurcev [A muravidékiek nemzetisége és felszabadulása] valamint Prekmurske meje v diplomaciji [A muravidéki határok a diplomáciában], mindkettő a Slovenska Krajina c. gyűjteményben található (szerk� V� Novak, Beltinci 1935, magánkiadás, 46–107 oldal), a 14, 35, 37, 43 lábjegyzetben ugyan felsorolja azokat, rejtve: Vas megyei Levéltár Szombathely Klekl iratok, Matija Slavič cikke Slovenska Krajna (!) 4� (fordítás)« – így választójelek nélkül� Rendelkezésére állt valamilyen kéziratos fordítás a megszállás idejéről és saját hasznára fordította; nem részletezi azonban, ami kedvezőtlen a magyar, Muravidéket illető bánásmódban és az ő helyzetükre nézve� Ebben a fejezetben a szerző terjedelmesen beszél a magyarosító »Muravidéki (»vendvidéki«) Magyar Közművelődési Egyesület« 1918� október 20-i gyűléséről Muraszombatban, ahol a rendezők manifesztálták Muravidék magyarságát, amelyet megvétóztak a »Szlovénok vagyunk és Jugoszláviáért!« felkiáltások� Említi a muravidékiek nagyszámú részvételét Klekl indítványozására a ljutomeri nagygyű- lésen 1918� november 3-án, amit a szerző »törvényesnek«-nek nevez, és szól a nyi-latkozatról »a Mura két partján élő szlovének egyesítésére«� Bizonyítékok nélkül említi Klekl jelenlétét, különösen kifogásolható az a kijelentés, hogy »a párhuzamosan folyó zavargásokban maga Klekl is részt vett Belatincon« (43), amihez hozzáteszi még a 66� oldalon, hogy Ivan Jerič és Mihael Kühar (a néphagyományokat gyűjtő Števan testvére) – későbbi ljutomeri legionáriusok – »csatlakoztak Belatincon a zavargásokhoz és … a Zichy grófok kifosztásához«, ezután a Murán túlra 191 zgodovina iz spomina_FIN.indd 191 24. 09. 2021 08:06:34 szöktek� Az állítás mindkét személy súlyos rágalmazása, hiszen ők csillapították az embereket, akik megtámadták a várat és a beltinci zsidó boltokat� Terjedelmes leírás található a magyar kor mány demok ratikus törekvéseiről ebben az időben: dr� Obál Béla evangélikus teológust nevezték ki kormánybiz-tosnak – vitatható az a megállapítás, hogy »a vendek (szlovénok) lakta terület […�] jó ismerője« –, aki tanulmányozta a muravidéki viszonyokat és ott nemzeti autonómiát szervezett� A szerző bővebben vizsgálja azokat a magyar fél részéről történő kísérlete-ket, amelyek során Muravidéket megnyernék a saját autonómia-javaslatukhoz, valamint azt a tervet, amelyet szlovén részről id� Jožef Klekl állított össze, talán együttműködésben unokaöcsével, ifj� Jožef Klekl nagydolányi (Veliki Dolenci) plébánossal, aki abban az időben a Novine hetilap szerkesztője is volt, amiről mindenki, aki arról az időről ír elfeledkezik és írásait id� Jožef Kleklnek tulajdonítja� A szlovén oldalon nem volt más írás erről az »autonómia-tervről«, terjedelmesen szól róla, azonban Ivan Jerič a még kiadatlan emlékirataiban� Ő írta át ennek a tervnek a szövegét az 1919� február 2-i Novinéból� Magyarul ez a terv a muraszombati magyar lapban a Muraszombat és vidékében jelent meg, amelyben megjelent a bogojinai és črenšovci plébános nyilatkozata is, hogy ebben a formában nem ismerik a tervet és ezért nem értenek azzal egyet� A tárgyalt könyv szerzője is ezt a tervet (59� oldal) a négy plébánosnak tulajdonítja, akiket ismételten helytelenül nevez meg, sőt Čačičot Csáricsnak� Amit a szerző megszakított a harmadik fejezetben (29) a horvát katonai egységek Muravidékre való érkezésével, részletesen folytatja »A muraszombati csata« (47� old�) fejezetben� Felcseréli Muraközt (Medmurjét) és a Muravidéket valamint a mindkét vidéken végbemenő eseményeket 1918� december végén� Főleg Jožef Godina (Ferdo bátyja, későbbi lázáriánus, az USA-ban Miha Krek titkára) jelentésére támaszkodik Slavič nyomán az említett könyvben 1935� Ennek a jelentésnek az összehasonlítása az író magyar forrásaival túlságosan terjedelmes lenne� A Markišavci (Márkusháza) vasútállomás említése mellett, amely nem létezett (helyesen: Puconci), kérdéses a magyar érzületű muravidéki honfitársak együtt-működése a magyar hadsereggel Jurišič horvát csapataira való támadáskor� »A muravidékiek nélkül, de nevükben« fejezettel kezdődnek a könyvnek azon fejezetei, amelyek a Muravidékért vívott diplomáciai harcot tárgyalják� A »muravidékiek« kifejezés itt nem jelenti csak az akkori terület, a mai Muravidék szlovén lakosait, hanem, és elsősorban a magyarokat is, akik ebben a könyvben még ma is sértettnek érzik magukat, hogy akaratuk ellenére a szerbek, horvátok és szlovénok államához csatolták őket� A szerző hozzáteszi, hogy »ezek a magyar és nemzetkö- zi események (a szocialistákból és kommunistákból álló kormányalakítás, a Párizsi 192 zgodovina iz spomina_FIN.indd 192 24. 09. 2021 08:06:34 békekonferencia kezdete, amelyen az utódországok előterjesztették a területi kö- veteléseiket Magyarország felé, V� N�) voltak meghatározó hatással a murakö- zi történésekre� Sajátos események zajlottak le Muravidéken, a szomszédos volt Steier és Krajna osztrák tartományokban« (63)� Jelentést tesz a háromnapos »Mura Köztársaságról« 1919� májusában, ismételi a már tárgyalt négy »szlovén pap« autonómia-tervezetét – ismét hibás nevekkel – akik futárt küldtek Ljubljanába a Nemzeti kormányhoz saját terveik ismertetésére, valamint, hogy megtudják annak Muravidékkel kapcsolatos terveit� Itt részletesebben bemutatja a két küldöttet, minden forrás említése nélkül; a legrosszabb fényben tünteti őket fel: Jerič állítólag 1918 novemberében »csatlakozott Belatincon a zavargásokhoz, a Zichy grófok kifosztásához, később esperes volt Bántornyán� A felelőségrevonás elől a Murán túlra, Luttenbergbe (Ljutomerbe) szökött� Ettől kezdve Muravidék elszakításának aktív szervezője lett� Ké- sőbb […] – Strausz Flórián plébános helyébe, miután magyar érzelműség miatt kénytelen volt elhagyni Alsólendvát, Jeričet nevezték ki« (66)� Ennek az állításnak a forrása csakis a vádirat lehet: »a magyar hatóságok (a megszállás éveiben 1941– 1945, V� N�) ellene (Klekl ellen) és társai ellen (Ivan Jerič, Mihael Kühar) felség-sértés, a magyar nemzet megbecsülése elleni és más bűncselekmények elkövetése miatt eljárást indítottak� Azonban a cselekmények óta eltelt hosszú időre való tekintettel – több mint húsz évre – a büntető eljárást megszüntették« (40)� A 32-es lábjegyzetben található a forrásmunka: Vas megyei levéltár Szombathely� Klekl iratok 14205 sz� határozat� – Jerič is és Kühar is csillapították a Beltinciben fosztogató embereket és védték a grófi szállást (Marof) a kirablás elől, amiért a várbeliek külön köszönetet mondtak Jeričnek és felkérték térjen vissza Ljutomerből, ahova elmenekült a magyar katonaság elől, amelyet Vilmos Tkalec vezetett� A magyarok úgy vélték, hogy a Beltinciben és más falvakban végbemenő fosztogatások nemzeti felkelést jelentenek, amelyet éppen Jerič vezet, aki erről részletesebben szól emlékirataiban� Arról is, miként védte a lendvai magyarok nemzeti jogait, amikor ott volt plébános� Elődjéről Strauszról is beszél, akinek az emlékiratait Zsiga forrásként tünteti fel a lendvai események leírásakor� Strausznak nem kellett elhagynia Lendvát, hanem lemondott a plébániáról, miután tíz évig akadályok nélkül dolgozott szombathelyi püspöki helynökként� Jerič erről így ír: »Elődöm F� S� arisztokrata volt� Gazdag családból származott� Saját dolgainak kitűnő gazdája volt, de hanyag lelkipásztor� Hittant nem tanított, évente csak egyszer prédikált, újévkor� Az anyakönyvbe húszéves Lendvai szolgálata alatt csak néhány adatot vezetett be� A templomot és gazdasági épületeket nem újította fel� –Tulajdonában volt az esernyőgyár legtöbb részvénye és a lendvai hitelszövetkezeté� Hogy milyen 193 zgodovina iz spomina_FIN.indd 193 24. 09. 2021 08:06:34 fösvény volt, abból is látszik, hogy adósa voltam egy összeggel tizenkét napig és erre a 12 napra kamatot kellett fizetnem« (157–158)� Mihael Kühár Bratonciból, Štefan néphagyományokat gyűjtő bátyja, Ljubljanában az első világháború alatt a gimnázium hat osztályát fejezte be� Ő is csillapította a beltinci fosztogatókat� Zsiga »tudja« hogy ő is elmenekült és »a terület elszakításának tevékeny résztvevője volt« (66) és hogy Ljubljanában Jerič-csel felkeresték »Berjét […] a ljubljanai tartományi gyűlés elnökét, majd a tartományi kormány több tagját« valamint idézőjelben hozzáteszi, hogy tájékoztatták őket az ott élő »szlovénekről« – mintha azok, nem azok lettek volna� Ahogy Zsiga, Brejcet hibásan írja, úgy használja a szlovén nevek egész sorát hibásan – a már említett négy lelkipásztoron kívül – Blazsicz (Blažič, 48), Ozmez (Ozmec, 67), a szerb Portič (Protiæ, 67), Mulček (Mulaček, 77), Žogler (Žolger, 74) kétszer Litorg (Ritlop, 88), Lajnsič (Lanjšič, 88), Bodižar (Božidar, 88), az osztrák Kamiker (Kamniker, 114), Kühár a magyar megszállás alatt kétszer néhány hónapig börtönben volt a Klekl és társai elleni vádirat kapcsán, végül ugyanazzal az ítélettel felmentették� Zsiga ebben a fejezetben ugyanarról beszél, amiről részletesebben M� Slavič a Prekmurske meje v diplomaciji című értekezésében, in: Slovenska Krajina (1935), 83–107, csak Slavič pontosabban részletezi a magyar emlékiratokat a békekonferenciáról és visszautasítja követelésüket, hogy Muravidék Magyarország része maradjon� A következő fejezet a: Muravidék megszállása (75–80)� A Muravidék mielőbbi megszállására, amely a Békekonferencia Legfőbb Tanácsának végérvényes hatá- rozata alapján 1919� augusztus 1-én megtörtént, amit a szerző ebben a fejezetben nem említ, Zsiga terjedelmesen kitér és mentségként hozza fel arra azt a »kaoti-kus állapotot«, amely 1919� augusztus 1-e után alakult ki Magyarországon� Közben egy bekezdésben Muravidéket háromszor »Muraköznek« nevezi hibásan, egyszer pedig helyesen »Muravidéknek«, amit a következő oldalon megismétel, azzal, hogy »a katonai hatóságok hivatalosan bejelentették Muraköz (ez Medmurje, V� N�) megszállását és a nevét Prekmurjére (Muravidékre) változtatták« (77)� Valójában ezt az elnevezést már a békekonferencián használták, elsősorban a francia okiratokban (»le Prëkmourjé«) és szlovén brosúrákban is� A szerző to-vábbra is »külső katonai behatásról« beszél, amely Prekmurjét sújtotta, arról, hogy a »megszállás esetében gondolni sem le-hetett magyar katonai fellépésre« (79); hogy a honvédelmi miniszté-riumból értesítették a budapesti antant megbízot-takat és »afelől érdek-lődtek, jogos-e Muravidék megszállása«, stb� – a Párizsi Legfőbb Tanács, már 1919� augusztus 2-án, a magyar kormánynak tett világos értesítése ellenére, a magyarok nem maradtak csak a »tiltakozásnál« a jugoszláv 194 zgodovina iz spomina_FIN.indd 194 24. 09. 2021 08:06:34 megszállás ellen, hanem 1919� november 29-én Rédics felől »félszázad-nyi magyar határőr« könnyelműen megtámadta a jugoszláv legénységet Lendván és négy ember halálát okozta és több lendvai lakos börtönbe zárását� A szerzőnek ez, és néhány későbbi kisebb támadás Lendva környékén alkalmat nyújtott külön fejezet megnyitásához: Az alsólendvai »ütközet« címmel, öt oldalon keresztül, külön térképpel� (81–86)� A következő fejezetben – » A megszállás után« (87–94) – felteszi a kérdést, hogy a különböző érintett felek, miként értelmezték jogilag Muravidék »megszállását«� Helyesnek tűnik számára a SzHSz államának központi kormányának értelmezése, »hogy azt, a békekonferencia a terület közrendjének biztosítására, az ott élő szláv (vend) lakosság biztonsága érdekében engedélyezte� Ter mészetesen a szlovén (vend) lakosság veszélyeztetettsége nem állt fenn, csak indok volt és az engedélyezés feltételeként szerepelt« (87)� Ezzel kapcsolatban a hágai konferencia 1907� évi rendelkezését említi� Hangsúlyozza, hogy a megszállásra való felhatal-mazást a »jugoszláv föderatív állam« és nem »valamelyik közeli szövetségi tartomány, Szlovénia illetve Horvátország« kapta� A szerző szerint mindkét »részről egyaránt erős törekvés jelentkezett a területükhöz csatolásért« (87)� Honnan származik Zsigának az az állítása, hogy a »Klekl-Slavič csoport az autonómiáért küzdött� Önállóak akartak maradni a szlovén tartományon belül« (88) és hogy »ennek követelésére küldöttség utazott a belgrádi kormányhoz«, hogy a belügyminiszter egyetértett követelésükkel és »ennek megfelelő utasítást adott ki a ljubljanai tartományi kormány felé«? M� Slavič, akit Zsiga is a küldöttség tagjaként tüntet fel, írja, hogy a küldöttség Belgrádba ment, »mivel onnan nem érkezett válasz a tiltakozásra Muravidék horvát és szlovén részre való felosztása ellen« (Slovenska Krajina, 80)� »Erre az akkori belügyminiszter […] elrendelte egész Muravidék egységes szlovén közigazgatását�« Panaszkodik, hogy elbocsá- tották a magyar hivatalnokokat – de mit kerestek a magyarok nálunk 1941-ben? Furcsa és nem világos az az állítása, hogy az iskolákban »a fő változást a vend helyett a szlovén nyelv oktatása jelentette (90)� Hol és mikor oktatták az iskolá- ban a muravidéki nyelvjárást, vagy tanítottak nyelvjárásban, nem árulja el, nagyon érdekel bennünket, honnan vette ezt az adatot? Erre építi következő kijelentését is: »Ezzel kezdetét vette a vend lakosság szlovénba való olvasztása�« Külön figyelmet szentelt a szerző a vallási viszonyoknak, amelynél viszont megbocsáthatatlanul felcserélt dolgokat, amikor 10 »református« (kálvinista) egyházközösséget nevez meg és egyetlenegy evangélikust sem� Nagyon hiányos hely-zetismeretről és részrehajlásról tanúskodik az az állítás, hogy »A magyar irányítás alatt álló vallásos lakosság szláv befolyásolására két szervezet is létrejött« (91)� 195 zgodovina iz spomina_FIN.indd 195 24. 09. 2021 08:06:34 Ezek az »orel« (sas) és a »sokol« (sólyom) voltak, amelyeket a maga módján megjelöl és szintén »tudja« hogy »Vallási berkekben egyik sem lett népszerű�« Zsiga csodálkozik, hogy a kisiparosoknak és a kereskedőknek a felirataikat szlovénra kellett cserélniük és hogy szlovén utcaneveket vezettek be� Hangsú- lyozza, hogy a magyar fél, helyesen, ideiglenesnek tekintette a megszállást, és hogy a nemzetközi szerződések értelmében magyar közigazgatást kellett volna fenntartani ezen a területen� Ezután hosszasan kifejti, hogyan »szervezték újra« a közigazgatást a szomszédos magyar területeken� Név szerint tünteti fel azokat a magyar hivatalnokokat, akik Muravidéken maradtak és őket a Területvédő Liga anyagilag támogatta� Felsorolja a jugoszláv katonaság visszaéléseit is a határmenti lakosság ellen és elismeri, hogy »a kezdeti időszakban magyar részről voltak átlö- vések« (94)� Ebben a fejezetben is egyszer a »Muraközben« megnevezést (Medmurje) használja a »Muravidéken« helyett� Nem foglalkozunk a »Muraközért« fejezettel, hanem az azt követő » A trianoni békeszerződés« cíművel (100–106)� Részletesen megtudjuk, hogy a Legfelsőbb Tanács a békekonferencia nevében 1920� január 15-én a magyar delegációnak átnyújtotta a békefeltételeket, amelyekre annak következő nap válaszol-nia kellett� Teljes egészében visszautasította azt, és a területi kérdésekre népszavazást javasolt, amelyet az érintett országok – köztük a SZHSZ – nem fogadott el� A magyarok tizenöt napot kaptak a válaszok részletes kidolgozására� A választ a kormány elfogadta és azt 1920� február 12-én átnyújtották a békekonferenciának� Lényeges történelmi és gazdasági indokokat sorolt fel Muravidék és Muraköz Magyarországhoz való tartozásának indokaként, mindenekelőtt pedig népszavazást követelt� A szerző részletesen ismerteti a válaszhoz csatolt »két részletes melléklet« tartalmát, amelyet Melich János a szláv nyelvészet budapesti professzora és Mikola Sándor írt alá, muravidéki honfitárs, matematika és fizika szakos kö- zépiskolai tanár, a magyar delegáció Muravidék -szakértője a békekonferencián� Az első brosúra elnevezése Zsiga szerint »A vend kérdés«, Slavič (i� m� 88) pedig a francia címét tünteti fel: Quelques remarques sur la brochure intitulée: La question du Prekmurje étudiée et présentée par M� Slavič� Par I� Melich et S� Mikola� Budapest – 1919 (80, 15� oldal)� Zsiga azt állítja, hogy »a tanulmány tudományos válasz volt a Slavič által összeállított … írásos állításokra« (102)� A köny-vecske semmiképpen sem tudományos, mert a muravidéki nyelvjárásnak – szerintük vendnek – a szlovén nyelvhez való viszonyáról beszélnek, amelyet rosszul ismernek� Nem tudják, hogy a szlovén nyelvben több mint negyven a nyelvjárások száma, amelyek az irodalmi nyelvtől többé-kevésbé eltérnek, némelyik sokkal jobban mint a muravidéki nyelvjárás� Ezért azt állítják, hogy az különbözik a »szlovén nyelvtől« úgy, miként a francia nyelv az olasztól� Nem akarták azt sem elismerni, 196 zgodovina iz spomina_FIN.indd 196 24. 09. 2021 08:06:34 hogy Muravidék lakosai csak Sloven, Slovenje, Slovenec, Slovenci – nek nevezi magukat� Még kevésbé tudományos, amit Mikola konstruált a muravidéki szlovénok kelta mivoltáról, hivatkozva az orosz szlavistára Šachmatovra, hogy onnan származnak a muravidéki ö, ü, hangok, amelyeket a szlovén nyelv nem ismer – de még mennyire, már a szomszéd Prlekija lakosai is ü hangzókat használnak� Tele vannak valótlansággal és pontatlansággal a könyvnek egyéb állításai is� Mindezekről a kérdésekről már írt M� Slavič is az idézett értekezésben� Említi a másik könyvecskét » A vendek emlékiratá«-t (Spomenica vendov), amelyet benyújtottak a békekonferenciának és Zs� nem tünteti fel annak francia címét, hanem naivan hozzáteszi, hogy »aláírói nem ismertek, ami érthető, hisz az aláíró méltán számíthatott retorzióra« (102–103)� Világos, hogy azt maga Mikola írta és azért nem írta alá, hogy megőrizze azt a látszatot, hogy az Muravidéken készült� Tartalma megegyezik az előbb tárgyalt francia brosúrával, különösen Mikola 1928-as brosúrájával� A Muravidék bemutatása után három, a békekonferenciához intézett követelést ad meg: 1� Küldjön pártatlan bizottságot, amely tanulmányozná a vidéket és annak népét, 2� Rendeljen el népszavazást, semleges állam ellenőrzése alatt, 3� Adjon a vidék képviselőinek alkalmat arra, hogy álláspontjukat szóban és részletesen kifejthessék, mielőtt véglegesen döntenek sorsukról� A szerző azt állítja, hogy »a kényszerítettek« a Magyarországgal való békeszerződést 1920� június 4-én aláírták a versailles-i Kis-Trianon palotában, Slavič pedig, hogy a Nagy-Trianonban (i� m� 92), miközben a hivatalos franciaországi, a versailles-i palotáról szóló bemutatókönyv azt írja, hogy azt a két palotát összekötő folyosón írták alá� A kísérőlevél hatásai c. fejezetben (107–116) publicisztikai stílusban beszél ar-ról a reményről, amelyet Magyarországon ébresztett a francia elnök Millerand Kísérőlevele (franciául Lettre d’ Envoi – Zsiga Letternek írja, 104) a békefeltéte-lekhez, amely a határmegállapító bizottságnak engedélyezte »a határ korrigálását, ha találna valamilyen néprajzi, gazdasági vagy más nehézséget a trianoni határral« (Slavič, n� d� 93)� A nagyon behatárolt lehetőségek ellenére, amelyeket ez a levél felvetett bizonyos határok megváltoztatására, nagy propagandába kezdtek, amely »nem kívánt atrocitásokhoz is vezetett« (Zsiga 108) a kercai határőrségnek a szo-moróci határőrségre való támadásakor, amely több, a támadókhoz csatlakozó férfi letartóztatását vonta maga után, a tárgyalt könyvben azonban teljes oldalt foglal el a »hősök« felsorolása� A következő oldalakon a szerző bemutatja a muravidéki fegyveres őrség elleni támadásokat, külföldi lapokból beszámolókat közöl – köz-tük a »Corix« tekintélyes francia lapból, amely valószínűleg a La Croix – a »kis 197 zgodovina iz spomina_FIN.indd 197 24. 09. 2021 08:06:34 vend népről«, amely szabadságot akar, az amerikai »vendekről« és a Magyarország és Franciaország közötti titkos tárgyalásokról, a rapallói-szerződésről, stb� A fejezet központi tárgya pedig »minden ésszerű és jogi érv ellenére« törvénybeiktatni a békeszerződést a magyar parlamentben 1920� november 15-én azzal a bevezetővel, hogy»Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenete folytán előállott« […] »a nemzetgyűlés ellentétes álláspontját a jövő nemzedéke előtt is jól felismerhetően kifejezte« (113)� Valószínűleg ez a könyv létrejöttének egyik oka� A magyar békeszerződés törvénybe iktatásának következménye lett volna Muravidéken első helyen a »mažaronstvo« kifejezés bevezetése, amely jelölné azokat is »akik elismerték Küzmics Miklósnak, az első vend katekizmus fordítójának munkásságát« (114) – sajnos az első műfordító már Franc Temlin volt 1715-ben, de Zsiga semmit sem tud a protestáns írókról 1715-től 1780-ig, ahogy arról sem, hogy mindazok, akik méltányoljuk a teljes muravidéki irodalmat M� Küzmič-csel együtt, semmikor sem voltunk megjelölve »mažaronstvo« kifejezéssel� A rosszul informált író a»Prekmurski Glasnyk« újságnevet használja ismeretlen forrás után (114), a Kamiker nevet Kamniker helyett háromszor is ugyanazon az oldalon� A szociáldemokraták vezetőjét Krištonnak nevezi (115, 116) Kristan helyett és Kühar pártja számára vallási (115, 116) gazdasági helyett (Vérstvena stranka – verska)� A határmegállapítás előkészületei fejezetből (117–124) megtudunk, részlete sen mindent a magyar előkészületekről és a határmegállapító bizottsággal való együtt-működésről, mindamellett, amit Slavič pontosan leír (n� d� 92–107)� Ugyancsak ő ír a következő fejezet tartalmát képező muravidéki »népszavazásról« (125–135)� Itt azt olvashatjuk, hogy a »Novine« naponta tudósított a betörésekről, lopásokról – de csak hetilap volt� A föld betelepülőknek való felosztásán kívül Lendva környékén, ír a lendvai lakosok letartóztatásairól, megfenyítéséről� Ivan Hribar a központi kormány helytar-tója Andrejjá vált és érthetetlen módon »később Alsólendva közigazgatási vezetője« lett (128)� Andrej Karlin nem volt már trieszti püspök, amikor augusztusban meghívást kapott a lendvai ünnepségre, hanem maribori� A határmegállapító bizottság útjának leírásakor 1921 szeptemberében Muravidéken (kétszer) feltünteti azoknak a magyar lányoknak a nevét, akik a magyar delegáció gépkocsijába virágot dobtak … A goričkói falvakban Magyarországért tüntettek, mire a hatóságok nagyobb számban zártak be személyeket, köztük evangélikus lelkipásztorokat, tanítókat, akik a tüntetéseket előkészítették� 198 zgodovina iz spomina_FIN.indd 198 24. 09. 2021 08:06:34 A könyv központi kérdése a következő fejezet címe: Az igazság, vagy a hatalom jegyében? Érthető, hogy a magyarok megrázó valóság előtt találták magukat� Nem tudatosították eléggé, hogy államként a háborúban a legyőzöttek oldalán voltak és hogy államukban ennyi és ennyi millió nem magyar élt, részben minden nemzetiségi jog nélkül, magyarosításra ítélve� Hiszen ezt még az utolsó megszál-lás alatt elismerték� A szerző ebben a fejezetben a franciák magyarországi politikájában történő változásokat hibáztatja, amely többek között nem hagyta jóvá a magyar fél javaslatát, hogy Franciaország bérbe vegye 90 évre a vasutjait� Mind-végig harcoltak a »kísérőlevél« olyan értelmezéséért, amely jóváhagyná minden követelésüket� A szerző állítása: »Így Prekmurje (Muravidék) kérdésében nem az igazság szempontjai, hanem a pillanatnyi hatalmi érdekek kapták a főszerepet�« (137)� Megfeledkezik a hosszú tárgyalásokról a békekonferencián, amelyeken megmérettettek az egyik és másik fél indokai is, és ennek alapján határozták meg a határokat, amelyek Muravidék lakosságának nagyobb részét annak az államnak ítélték, ahova az, nemzeti jellege szerint tartozik� A szlovén lakosság kijelentéseiről a határmegállapító bizottság előtt jobb hallgatni, hiszen elég ideig tartott azok átnevelése az egységes »állami« nemzet tagjaivá, és a szlovén kultúrával való kapcsolatok megakadályozása, amelyből el-sősorban Muravidék déli része valamennyire kevésbé részesült� A szerző próbálja bebizonyítani, hogy csak a katolikus papság egy része volt »szláv« öntudatú és munkálkodott az egységes szlovén nemzettel való egyesítésért� Így a papságot és laikus munkatársait is, próbálja a legkevésbé kedvező színben bemutatni, az 19411945 megszállás idejéből származó ítéletekkel, amikor bennünket sem kér-dezett meg senki, hogy német és magyar uralmat akarunk-e, ahogy a Rábavidéki szlovénokat sem kérdezték, vajon a magyar államban akarnak-e maradni� A mi igazságunk és jogunk, a szlovénságunk volt évszázadokon keresztül, nyelvben, érzésben, gondolkodásban, a népi kultúra minden megnyilvánulásában és íróink munkáiban� Minden utánunk jövő nemzedék, akik már elidegenedésre voltak ítél-ve, ma pedig élik a saját természeti jogon kapott életüket� Epilógusunk a következő kérdés: hogyan lehetséges – az egyéb téves nemzetiségbeli megjelölésen kívül – hogy a könyv szlovén összefoglalójában ismételten leírásra kerül: »Muravidéken elsősorban vendek éltek (szlovénok)« (181), – »Muravidék és annak vend lakossága« (182)� Ugyanezt a kifejezést találjuk a horvát, né- met (»wendischer«) és angol (»Vends«) összefoglalóban is� Sehol sincsen azonban a könyvben egy világos mondat arról, vajon miért törekedett minden öntudatos muravidéki művelt ember, a többi szlovénnal való egyesítésre és hogy ez ugyanúgy jogukban állt, mint ahogy a muravidéki magyaroknak is megvoltak a maguk jogai, akikért ez a könyv íródott� 199 zgodovina iz spomina_FIN.indd 199 24. 09. 2021 08:06:34 Vestnik, Murska Sobota, 49� éf�, 31�-38� szám, 8 folytatásban közölve (1997� július 31� – 1997� szeptember 18�) A Vestnik ben megjelent nyolc fejezet összefoglalása a következő helyeken jelent meg: Zgodovinski časopis, Ljubljana, 51� éf�, 1997, 3� szám, 428–430� Zsiga Tibor, Muravidékt ő l Trianonig, Lendava: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet�, 1996, 209� Stopinje 1998� Pomursko pastoralno področje, Murska Sobota, 42–46� Prekmurje in trianonski mir v madžarski luči (Vilko Novak)� 200 zgodovina iz spomina_FIN.indd 200 24. 09. 2021 08:06:34 MIRŐL VITATKOZZUNK AZ ÚJSÁGOKBAN?! A helytelen ál ítások ilyen mennyiségénél ne érezze magát megbántva az ember és ne válaszoljon élesen, kíméletlenül?! Vilko Novak Pozsonec Mária országgyűlési képviselő asszony a Večer újságnak azt nyilatkozta (116� sz� 1997� május 22�), hogy sajnálja, hogy Zsiga Tibor magyar könyve a Magyarország és Muravidék közötti államhatár létrejöttéről és meghatározásáról az alulírottat »annyira megbántotta«� Örülök a nyilatkozatának, hogy a könyv létrejöttében nem vett részt, amiből láthatjuk, hogy Lendván (Muravidéken ?) a magyar vezetőség körében legalább két csoport van – és ez a könyv azért is veszélyes, mert Magyarországon is vannak csoportok, akik az igazságtalan trianoni határról írnak Mindent vissza! jelszóval� A képviselő asszony szerint »mindegyik félnek megvan a maga igaza … – ezért nem helyes, hogy erről az újságokban vitatkozunk…« Továbbá a szavaiból az következik, hogy ezzel »lerombolnánk (a békés együttlét) a bizalom értékeit a nemzetek között«� Felteszem a kérdést, hogy Zsiga Tibor könyve nem rombolja-e a békés együttélést, valótlan kijelentéseivel: a szlovén nyelv lényegesen különbözik a muravidékitől, a lakosság magát »vendnek« nevezte, Jerič későbbi esperes és a vasúti tisztviselő, M� Kühar részt vettek a Zichy vár fosztogatásában Beltinciben 1918-ban – igen, próbálták az embereket eltéríteni ettől, és csillapították azokat – és hogy ezért a magyar hatóságok elől Ljutomerbe szöktek� Ezeken kívül még valótlanságok hosszú sora szerepel a könyvben, és Slavič két értekezését, amelyeket 1935-ben magánkiadásban adtam ki, magyar érdeki szempontokból használja fel, a forrás feltüntetése nélkül, stb� Mindezekre a kérdésekre hamarosan sort ke-rítünk (a Delo napilap Književni listi mellékletében, folyóiratokban, a muravidéki Stopinjében)� Mindez, milyen igazságtalan volt a magyar falvak elszakítása (ki kérdezte meg a Rábavidéki szlovénokat?); milyen ravaszul csatolták Muravidéket Szlové- niához, stb� Olvassák csak a magyar iskolások és mások is, a mi válaszainkat pedig természetesen nem olvashatják – ez az a politikai frázis: hagyjuk ezt a történé- szeknek … tehát a pókhálónak, amely besző mindent� A helytelen állítások ilyen mennyiségénél ne érezze magát megbántva az ember, és ne válaszoljon élesen, 201 zgodovina iz spomina_FIN.indd 201 24. 09. 2021 08:06:34 tapintatlanul? Nem válaszolhattam az 1914 – 1945 közötti években és 1956-ban, most talán már szabad, bár a Delo még nem talált helyet a cikkemnek� Večer, Maribor, 53� éf� 118� szám, (1997� május 24�), 4� 202 zgodovina iz spomina_FIN.indd 202 24. 09. 2021 08:06:34 KI FOSZTOGATOTT 1918 NOVEMBERÉBEN BELTINCIBEN? Vilko Novak A Vádolom! Támadás a muravidéki szlovénság ellen című cikkemre, amelyet kegye-sen csak néhány szlovén újságban jelentettek meg, azonnal mindenhol válaszoltak, először a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet képviselője, ezután pedig az Intézet Kiadó Bizottsága� Néhány kifogásomra és vádamra (amelyeket még több fog követni!) nem válaszoltak ténylegesen, hanem csak néhány általános megjegyzéssel: […] tehát a kiadvány mindenképpen tartalmaz szakmai hiányosságokat […]« – tőlem »konkrét tényeket« várnak el – azonban nem válaszolnak arra a megjegyzésemre, hogy a könyv a »vendekről« beszél Stájer, Krajna tartományban stb� – és egy szóval sem árulja el, hogy ők szlovénok� Sőt azt állítja, hogy a muravidéki szlovénok 1919 előtt nem álltak semmilyen kapcsolatban a többi szlovénnal és hogy nyelvük lényegesen különbözik a »többi« szlovén nyelvétől� A szószaporítás vastag ködfelhője mögé rejti a legsúlyosabb vádat, hogy milyen durván írt a magyar szerzőről� Kérdezem, vajon milyen kedvesek és barátsá- gosak lennének ők, ha hunoknak neveznék őket magyar helyett és olyan ostobaságokat írnának róluk, mint amilyeneket Zs� T� ír rólunk� A Kiadó Bizottság azt is megengedte magának, hogy azt mondja: »félrevezető módon a muravidéki magyarság, valamint annak szervezetei és intézetei befeketítésére« törekszünk� Ezt nekem, aki többek között magyar könyveket ajándékoztam Lendván (állítólag az iskolának), a Petőfi Sándor Magyar Klubnak Ljubljanában és az itteni Bölcsé- szettudományi Karon a magyar lektorátusnak, nem róhatja fel, mert amúgy sem írtam soha a muravidéki magyarok ellen� Mindenki hangsúlyozza, hogy »a könyv a trianoni határ szlovén-magyar szakaszának alakulásával« foglalkozik, ami rossz pedig elszórva szerepel benne a muravidéki és a többi szlovénról, amiről már a cikkben beszéltünk és szólunk róla még, az pedig számukra csak: »Terminológiai és szakmai (!) jellegű szempontok tekintetében a kiadvány tartalma valamennyire (!) eltérhet (aláhúzta V� N�) a szlovén történelemszemlélettől (mit ért ez alatt a kifejezés alatt? V� N�)�« Állítom, hogy Zs� T� könyve a Muravidéktől Trianonig, amely éppen akkor jelent meg, amikor Magyarországon könyvek sokasága lát napvilágot, amelyek a trianoni békekötés igazságtalanságát bizonygatják Magyarországra nézve (pl� 203 zgodovina iz spomina_FIN.indd 203 24. 09. 2021 08:06:34 Raffay Ernő, Magyar tragédia� Trianon 75 éve, Budapest 1995), ellenségesen és igazságtalanul szól mindenkiről, aki a szlovén oldalon munkálkodni mert »Muravidék elszakadásáért (leválásáért)« a jámbor »szentistváni koronától«, ahol mindannyian boldogan »békében« éltünk� Erről részletesen legközelebb� Egy példát idézek a rágalmazásra – finoman szólva, hogy nehogy megint durva legyek … – és felteszem a kérdést a lendvai igazságosoknak, hogyan visel-kednének ők és válaszolnának, ha valaki megvádolná – mindennemű írásos vagy szóbeli bizonyíték feltüntetése nélkül – az apjukat, testvérüket, nagybátyjukat vagy barátjukat, hogy az, 1918-ban boltokat fosztogatott Lendván, vagy Beltinciben a várat vagy egyebet� A könyv 66� oldalán azt írja: »Jerič Ivan, aki részt vett az első világháborúban a közös hadsereg tagjaként� Az összeomlás után, 1918 novemberében csatlakozott Belatincon a zavargásokhoz, a Zichy grófok kifosztásához, később esperes volt Bántornyán (előtte még Lendván, V� N�)� A felelősségrevonás elől a Murán túlra, Luttenbergbe (Ljutomerbe) szökött� Ettől kezdve Muravidék elszakításának […] aktív szervezője lett� (a könyv szerzője és más magyarok »tör-ténelemszemlélete« szerint, V� N�) […] a szláv mozgalomban (magy� »pánszláv« madárijesztő minden szláv mozgalomra) kifejtett tevékenysége elismeréseként »Szent-Száva-rend«-del tüntették ki (azt, hogy milyen fokozattal, nem árulja el, V� N�)� Klekl Józseffel együtt a skupščina (országgyűlés) tagja lett�« Mindennemű forrás feltüntetése nélkül, a könyvben írtak alapján, arra kö- vetkeztetek, hogy ezt a »felfedezést« az Ivan Jerič elleni, a muravidéki 1941–1945 közötti magyar megszállás alatt készült vádiratból vette át� Jerič maga is szól erről a kéziratban maradt emlékirataiban, amelyek hamarosan kiadásra kerülnek és mi idősebbek ismerjük ezt a történetet a tanúvallomá- sokból: 1918� november 4-én, amikor az isonzói frontról hazatért, a beltinci polgármester tőle kért segítséget, mert zsidó boltokat törtek-zúztak� Amikor békítgette az embereket Peter Osterc boltja előtt, valaki baltával megfenyegette azért, hogy a zsidókat védi� Amikor megnyugtatta az embereket, azok szétszéledtek� A következő nap, amikor Beltincibe ment a vásárra a várbéli személyzet a (Zichy) grófi szálláson a segítségét kérte, mert néhány személy elhajtotta a jószágukat� Egy személyt a nevén is megnevez� Jerič segítségükre sietett, hogy elkergessék a fosztogatókat� Tkalec Vilmos, akkori magyar tiszt, a történéseket »nemzeti felkelésnek« vélte, amelyet Jerič »vezet«! Jeričet értesítették, így elment Ljutomerbe� Két nap múlva értesítést kapott a várbeliektől, hogy tévedés történt és köszönettel tartoznak neki, saját termésű bort is küldtek neki a slovenska goricai kaléci szőlőjükből� A beltinci várat – Jerič írásbeli tanúvallomása alapján – ugyanaznap a vá- sárosok betörése előtt a beltinci származású Smej mentette meg, aki szintén a 204 zgodovina iz spomina_FIN.indd 204 24. 09. 2021 08:06:34 harctérről tért haza� Ki ad elégtételt Jerič unkaöccseinek és unokahúgainak és ne-künk, még élő barátainak és munkatársainak?! Kultúrmunkás volt, Števan Kühar munkatársa … A bíróságaink lassúsága miatt nincs értelme a kiadót perelni, mert a szerző amúgy sem elérhető� Ugyanez érvényes Mihael Küharra is, aki az első világháború alatt Ljubljanában fejezte be a gimnázium hat osztályát, amikor – az »objektív« könyv szerint – nem volt kapcsolatunk a Mura túloldalán élő szlovénokkal� A néphagyományokat gyűjtő, Bratonciból származó, híres Števan testvére volt, akinek Karel Štrekelj professzor úr maga segített a Časopis za zgodovino in narodopisje kiadványban való megjelentetésben az 1910–1914-es években� Mihael megőrizte Štrekelj leveleit és egyéb anyagokat, így azokat felhasználhattam a könyvben (Pomurska založba 1988)� Az objektív magyar történész pedig ugyancsak a 66� oldalon azt írja: »Kühar hasonlóan részt vett az 1918� novemberi belatinci zavargásokban, a fosztogatásban� A felelősségrevonás elől ő is elmenekült, a terület elszakításának tevékeny résztvevője volt (Muravidék, V� N�) […]« A megszállás alatt kétszer bör-tönben volt! Ezután Zs� »barátságosan« leírja, miként dolgoztak ezek a gonosz-tevők muravidéki légionáriusként, minderről már írt dr� Matija Slavič és kiadta Vilko Novak 1935-ben� Mit szóljon ehhez Kühár még élő lánya Irena Drevenšek építészmérnök asszony és a fia?! Ilyen hangnemben íródott a könyv többi része is, mert egyesek minden eszközt megengedhetnek maguknak� A szlovén politikusok pedig továbbra is hallgatni fognak és valószínűleg egyetértenek Pozsonec Mária országgyűlési képviselőasszonnyal, hogy ne írjunk erről újságokban, hagyjuk ezt a történészeknek – a szlovén napi politika receptje szerint … France Bevk írta egyik versében: Ugassunk, ugassunk drága gyermekeim […] (mert nem beszélhetünk szlovénul), mi pedig azt mondhatjuk: Hallgassunk, hallgassunk, alázatos szlové- nok – mások hadd feketítsenek be minket, hiszen azt mondják demokratikus államban élünk� Emberi jogok biztosa, hol vagy? Vestnik, Murska Sobota, 49� éf� 29� szám, (1997, julius 17), 3 205 zgodovina iz spomina_FIN.indd 205 24. 09. 2021 08:06:34 DR. ZSIGA NEM ÍR IGAZAT! Vilko Novak Dr� Zsiga Tibor a Porabje újság 22� számában, 1997� november 6-án, a »Javítások helyett« című cikkében válaszolt a Mária Kozar Mukič által, a Muravidékől Trianonig című könyvéről írt értékelésre, amely ugyanabban a lapban jelent meg� Egyben válaszol nekem is, bár hangsúlyozza, hogy nekem nem kíván válaszolni »több okból«� Ezért röviden reagálok állításaira, hiszen a művében található valótlansá- gokról és hibákról részletesen írtam a muraszombati Vestnik újságban 1997� július 31-től, a 31� számtól kezdve a 38� számig 1997� augusztus 18-ig, nyolc alkalommal� 1/ Zsiga a legutóbbi cikkében ismételten azt állítja, hogy »az e területen élő lakosság az első világháborút követő események után önmagát vendnek nevezte«� Mondja meg hol és mikor, valószínűleg Mikola brosúrájában, és hogy beszélt-e magyarul, valamilyen kevésbé öntudatos ember� 2/ Zsiga azt állítja, hogy az első cikkemben a »Vádolom! « címűben felró- vom neki azt, hogy »nem hivatkozik a művei(m)re«� Idézze ezt a valótlan mondatot!! 3/ »Tudományos argumentumok helyett a mindennapi politikával érvel« Kérem a bizonyítékot!! 4/ »A cikk nem tartalmaz tényeket, tehát nincs miről értekeznem« – folytatja� Mintha 89 évesen nem lenne meg a józan ítélőképességem, – durva voltam, az igaz, mert állításai még durvábbak és sértőek számomra és a szlovénok számára, bár néhányan ezt nem akarják megérteni (pl� egy cikk megírása után a Népújságban, a Nemzetiségi Kérdések Intézete (Inštitut za narodnostna vprašanja), és a legmagasabb politikusaink Szlovéniában – amire számítottam is! (V� N�) Ezek a durva tények, amelyekről az első cikkemben szólok, a következők: 1) »a szlovén Muravidék Szlovéniához való igazságtalan, erőszakos csatolása és annak elszakítása Magyarországtól!«; 2) nem tünteti fel Slavič értekezéseinek a címét, amelyekből merít; 3) hogy a muravidéki szlovénoknak 1918-ig nem volt kapcsolatuk a többi szlovénnal; 4) hogy a muravidéki nyelv lényegesen különbözik a szlovéntól; 5) hogy állandóan összekeveri Muravidék és Muraköz magyar elnevezését; 206 zgodovina iz spomina_FIN.indd 206 24. 09. 2021 08:06:34 6) hogy a muravidéki szlovénok önmagukat vendnek nevezték; 7) a muravidéki irodalom említésénél a teljes evangélikus irodalmat kihagyta 1715-től, a többit pedig rendkívül hiányosan mutatja be; 8) állítása, hogy az összes szlovén vend volt, stb� Az említett írásban a Vestnikben pontosan idéztem még a többi durvaságot is, így Ivan Jerič és Mihael Kühar »fosztogatását« Beltinciben� Ezekre a konkrétumokra válaszoljon Zsiga! És láthatjuk, hogyan »alakítja át a történelmet«� Komolytalan és tudománytalan a kibúvója a legutóbbi cikkében Muravidék és Muraköz nevéről, amit már bizonyítottunk, de az igazságot nem akarja látni és bevallani sem ő, sem pedig lendvai barátai� Az igazság kedvéért megemlíteném, hogy a magyar nyelven megjelent »vé- lemények, pozitív értékelések« a szerzőnek felróják, hogy »zömmel csak magyar forrásokat használt« és hogy ezeknél is »következetlen« (lásd� Vasi Szemle 1997 5 és Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 1997/2)� Marija Kozar Porabje, Szentgotthárd, 7� éf� 23� szám, (1997� november 20), 6� 207 zgodovina iz spomina_FIN.indd 207 24. 09. 2021 08:06:34 ÉLMÉNYEK ÉS CSALÓDÁSOK. A KÖNYVEKET MÁR MEGÍRTÁK! Vilko Novak T� Zsiga könyvéről és annak általam írt kritikájáról annyi furcsa és érthetetlen dolgot írtak, hogy ismét hosszú válaszra lenne szükség� A mérnök szerint: ha dr� Novaknak a könyv nem tetszik, írjon másikat és azután valamilyen »szubvegyes« bizottság (?) derítse ki, kinek van igaza és kinek nincs� Nos, ilyen logika szerint semmilyen könyvrecenzió sem lenne megengedett, mert a mérnökök és való- színűleg mások is, mindig új könyvet követelnének … Először hallok és olvasok ilyesmiről, és az a véleményem, hogy eddigi cikkeimben a Vestnikben eleget szóltam arról, mi helytelen és miért, bár lehet hogy lenne még hozzátenni való� Némelyeknek már ez sem volt világos, erre utalnak a Népújságban szereplő beszélgetések� Őket éles kritikánk megdöbbenthette – bennünket azonban nem képeszthet el, még kevésbé bánthat meg Zsiga kitalációja, hogy a muravidéki nyelv (az ő véleménye szerint a »Vendvidék … nyelve«) »lényeges kérdésekben eltér a szlovéntól…«� Mi lenne, ha valaki azt írná, hogy a lendvai magyar nyelv »lényeges kérdésekben eltér« a »magyar nyelvtől«, vagy hogy a magyar nyelv a pestitől vagy a hortobágyitól vagy bármely máshol beszélt magyar nyelvtől? Csak kedvesen elmosolyodnának? Vagy ha valaki azt írná, hogy a muravidéki magyarokat a 19� században még »ugornak« vagy »hunoknak« nevezték?! Vagy mogyerinak, ungerinak? Lehetne-e ilyesmit kinyomtatni Magyarországon tiltakozás nélkül, vagy például kiadna-e ilyesmit a Magyarországi Szlovénok Szövetsége (Zveza Slovencev na Madžarskem)?! Könyvek minderről, a szlovén oldalon már régen napvilágot láttak: az Abecze-darium Szlowenszko 1725-ben; M� Sever 1747-ben A szeretett szlovén nemzetnek írt, Štefan Küzmič munkája pedig 1771-ben az Újszövetség … ószlovén nyelvre fordítva (Zsiga ezeket a neveket és műveket nem ismeri)� Mikloš Küzmič a Szlovén vi-lágról [Okrogline szlovenszke], Jožef Košič pedig, aki a magyaroknak annyi min-denről mesélhetett, a »mi szlovén nyelvünkről« ír, stb� egészen Mikola 1920-as, 1922-es budapesti Domovina [Szülőföld] című újságáig a szlovén nemzetnek� Ez a szlovén nyelv muravidéki nyelvjárásban, a magam és mindannyiunk anyanyelve� És ha valaki az édesanyjukat szidná, hogyan felelnének neki? Valószínűleg 208 zgodovina iz spomina_FIN.indd 208 24. 09. 2021 08:06:34 megbotránkozva és az érzéketlen lendvai kritikusok nekünk mondhatják, hogy »durva hangvételben« szólunk, nem pedig annak a szégyentelennek, aki rólunk mond rosszat� Ha valaki azt mondja nekem, hogy az anyanyelvem eltér a szlovén nyelvtől, az számomra durva és az előbbihez hasonlítható� Sok-sok könyvet és értekezést írtak már szlovén nemzetünkről, nevéről és történelméről� Mindannyian azt mondják, hogy Slovenci, Slovénje vagyunk, és mi ebben hiszünk, kiállunk emellett� Ha valaki, aki ezeket a könyveket és értekezéseket nem ismeri, most azt állítja, hogy valami mások lennénk – hallgassunk? Mi- ért? Nyelvünk, történelmünk, népünk életének és meggyőződésének nem ismerő- je kitalációjára hallgassunk csak, ne legyél kulturálatlan, mintha harminc-negyven évvel ezelőtt éltél volna; ne légy balkáni, hallgasd a lendvai bölcsességet, amely még ma is mindenek ellenére azt állítja, hogy »… jómagam hajlok arra, hogy egyfajta átmenetnek tartsam (az itt élő szlovénokat, akikről beszél, V� N�) a nyugati és a déli szlávság között…«� Nézd, a tudóst – hol hallgatta a szlavisztikát és a törté- nelmet – Pesten Melichnél vagy Kniezsánál vagy az elhunyt lendvai honfitársnál Hadrovicsnál, aki ha élne, már alaposan ráförmedt volna ezekre a bölcsekre? Csak egy átmenetnek tart minket és semmiképpen sem valódi szlovénnak? Jaj nekünk! A könyveket és a lábjegyzetekkel is ellátott tanulmányokat ugyan megírták – de ezek nem fontosak, mondják a Népújságban – igazság számukra nem létezik … Valószínűleg nekünk sincs igazunk, ha tudjuk és állítjuk, hogy Ivan Jerič és Mihael Kühar nem fosztogattak és törtek-zúztak� Nem, igazuk volt a kedves megszállóknak 1941 – 1945-ig, akik hazug vádiratokat szerkesztettek, amelyekből a mai történész is meríthet és ezt nem közli a lábjegyzetben, nem tünteti fel az iratok címét, amelyekből merít – ez a szemrehányás számukra valóban »nevetséges« és minden érzékenységünk »… durva hangvétel«� A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, dr� Melich János egyetemi professzor, 1942 októberében azt mondta nekem, amikor elűztek Muraszombatból: »Novak, csak maradjon jó szlovén�« És írt néhány munkát a szlávokról és a magyarokról, és beszélt néhány nyelven� Vestnik, Murska Sobota, 49� éf, 48� szám, (1997� november 27�), 10� 209 zgodovina iz spomina_FIN.indd 209 24. 09. 2021 08:06:34 A MURAVIDÉKRŐL SZÓLÓ MAGYAR KÖNYV KRITIKÁJA Vilko Novak Dr� Zsiga könyvéről, amelyről részletesen kritikusan írtunk, Magyarországon is írnak� Sajnos az ottani történészek nem ismerik a szlovén forrásokat és az ezekről a kérdésekről szóló irodalmat� Ezért például Kalocsai Péter a Vasi Szemle 1997� évi 5� számában azt írja, hogy a szerző »pontosan hivatkozik a forrásokra«, viszont következetlenséget ró fel neki a bibliográfiai leírásban� Helyesen állapítja meg, hogy »a szerző … nagyrészt magyarországi levéltári forrásokra támaszkodott« és hogy »a téma jellege miatt szükséges lett volna több külföldi (szlovén, horvát, szerb, francia) levéltári forrás felhasználása�« Zsiga, úgymond, nem használt fel egyetlenegy szlovén levéltári forrást sem, és csak úgy, átalakítva, a megszállás idejéből való magyar levéltári anyagból idéz! Mi több: a teljes szlovén anyagot fel sem tünteti helyesen� A kritikus kifogásolja, hogy a szerző nem árulja el mi ennek az oka, mi akadályozta meg ebben, pl� a nyelv nem tudása – hiszen szlovénul egyáltalán nem ért� Ugyanannak a könyvnek a másik recenzense Pethő Gyula a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közleményekben, 1997� 2� sz�, 87 – 89 oldal, helytelenül azt állítja, hogy ezt a témát még senki sem dolgozta fel – lehet, hogy részint így van a magyaroknál, de feldolgozták a szlovénok� Helytelen az az állítása is, hogy 1918 végén a harctérről hazaérkező katonák fosztogattak Zala megye déli részén� A legrosz-szabb viszont az, hogy a kritikusnak az a véleménye, hogy a szerző »mértéktartó módon foglalkozik a vend-szlovén kérdéssel« és »ismerteti az utóbbi két évszázad erre vonatkozó írásait, tanulmányait(!)« – egyik sem gondol arra, hogy mit írtak erről szlovén nyelven és magyar nyelven is (pl� Angyal Endre)� A recenzens sajnálja, hogy a szerző főleg magyar forrásokat használt – tulajdonképpen irodalmat� Muravidék csatlakozásáról az új délszláv államhoz sincs a kritikusnak fogalma, mert azt állítja, hogy »a Szlovéniából érkezett politikusok és agitátorok« – ki, mikor, hol? – voltak döntőek a hozzácsatolásnál� Ismeretlen számára az is, hogy a jugoszláv hadsereg 1919� augusztus 12–13 -án a párizsi békekonferencia utasítása szerint szállta meg Muravidéket, és hogy ez a terület semmiképpen sem tartozott Magyarországhoz – és akkor mikor »szállta meg ismét a délszláv állam«?! 210 zgodovina iz spomina_FIN.indd 210 24. 09. 2021 08:06:34 A községbírók kényszerű aláírattatásáról, hogy Jugoszláviához akarnak tartozni, olvassa el mit ír erről dokumentálva Slavič� Ugyanúgy »indián« módon kerül bemutatásra a felszabadulás utáni helyzet a gyilkosságokkal, erőszakosságokkal valamint »a lakosság felháborodásával« a katekizmusok miatt� A kritikus ismét leírja, hogy a szerző jobbára csak magyar források alapján tájékoztat ezekről� Ugyanúgy valótlanság az, hogy a »lakosság – s nemcsak a magyarok – egyértelműen kinyilvánították, hogy Magyarországhoz kívánnak csatlakozni« – a határmegállapító bizottság előtt� Az igazsággal ellentétes, hogy »a kötet mindenfajta érzelmi megközelítést mellőz, s szigorúan a tényekhez ragaszkodva« tájékoztat a történtekről� A kritikus ismét helyesen megismételi, hogy »a szerző szlovén és horvát forrásokból többet meríthetett volna« – mivel érzi Zsiga tájékoztatásának részrehajló voltát� Felrója neki a néhol túl körülményes, sietős, elnagyolt (!) fogalmazást, a sok ismétlést, a világos jelentés nélküli mondatokat, hogy a »Tótság« térképe nem jó, és helytelen évszámmal jelölt, a felületesen és hibásan írt európai politikusok nevét, a magyarokét is, és a név- és helységnév mutatóban található hibákat is� Látjuk, hogy a kritikusból megszólal a tehetséges és objektív történész, aki azonban nem ismeri a szlovén történéseket, különben magyar nacionalizmussal nem dicsérné a művet mint egészt� Igazságos értékelést mindenképpen várunk még a szakmai lapokban magyar vagy szlovén részről! Örömteli, hogy a szombathelyi Vas Népe 1997� december 23-án teljes egé- szében, három hasábban közölte » Véleményem egy sajtóvitáról« című cikkemet, vá- laszként Kozma G� cikkére, ami ugyanabban a napilapban jelent meg 1997� június 28-án� Válaszomban rávilágítottam néhány lendvai értékelő helytelen állítására a » Vádolom! « c� cikkemről, és kértem azoknak a ljubljani politikusoknak a nevét, akik nem látnak ebben »ügyet«� Tudom, hogy válasz erre nem lesz, hiszen politikusaink sürgősebb jellegű gazdasági és szociális gondokat sem tudnak megoldani, amiről mindennap olvasunk és hallunk� Megjegyeztem, hogy Zsiga elhallgatta az evangélikus és katolikus irodalom legnagyobb részét, és azt is, hogy valótlanságokat állít erről az irodalomról� Hangsúlyoztam, hogy kritikátlan, igazságtalan és hazug vádakat hoz fel a megszállás idejéből Ivan Jerič és Mihael Kühar ellen� Hangsú- lyoztam a szerző teljesen helytelen forrás idézését és az irodalom felhasználását arról a tárgyról, amelyről ír, ami nem világos a lendvai védelmezőinek� Tiszteletre méltó, hogy a magyar újság megjelentette válaszomat, ezzel ellentétben viszont a lendvai újság nem közölte M� Kühar gyermekeinek és Ivan Jerič rokonainak tiltakozó levelét, amelyet elküldtek nekik, de ezt a tényt említettem fenti cikkemben is� Vestnik, Murska Sobota, 50� éf� 9� szám (1998� február 26�), 9� 211 zgodovina iz spomina_FIN.indd 211 24. 09. 2021 08:06:34 zgodovina iz spomina_FIN.indd 212 24. 09. 2021 08:06:34 EMLÉKEK ÉS ÉLMÉNYEK zgodovina iz spomina_FIN.indd 213 24. 09. 2021 08:06:34 zgodovina iz spomina_FIN.indd 214 24. 09. 2021 08:06:34 EMLÉKEK ÉS ÉLMÉNYEK. KI VOLT DR. MATIJA SLAVIČ? Vilko Novak Muravidéken egyre több az iskolát végzettek száma, legtöbben közülük techniku-sok, mérnökök és közgazdászok� A velük való találkozás azonban arról tanúskodik, hogy szinte egyáltalán nem ismerik sem a történelmet, sem hazájuk kulturális múltját, régi íróinkat, akik megőrizték számunkra szlovénságunkat� Ezért nincsenek tudatában a szlovénság fennmaradásáért vívott harcnak sem és a Szlovén-, Horvát és Szerb Királyságához való csatlakozásnak 1919-ben� Az idén szeptember 27-én lesz Ljutomer mellett Križevciben egy szimpózium dr� Matija Slavičról, aki nélkül nem lennénk most a szabad Szlovéniában, ezért vele kezdjük a jelentős személyiségeinkről szóló cikksorozatot a Vestnikben� Matija Slavič 1877� január 27-én született Bučečovciban, a Ljutomer melletti Križevci közelében� Ezt a vezetéknevet sehol sem találjuk Szlovéniában, előd-jei valószínűleg – ezt bizonyítja sötét színű bőre és karakterisztikus fejformája – a horvát Balkánról vándoroltak be, mint az Aleksiček, Skokok, Hericok, stb� A križevci és radgonai általános iskola elvégzése után – az utóbbiban találkozott a muravidékiekkel és a magyar nyelvvel – klasszikus gimnáziumba járt Mariborban, és az érettségi után 1897-ben ugyanott hallgatott teológiát 1901-ig, de a tanulmányaiban elért sikerei miatt már egy évvel azelőtt felszentelték pappá� Rövid ideig volt káplán Hočében, azután pedig a teológiára küldték Bécsbe, ez csak a tehetségesebbek érdemelték ki� Közben németül prédikált Celjében, ahol Krisztus tanításairól, Pál apostol az Efezusbeliekhez és a Kolossébeliekhez írott levelei-ben témájú disszertációja alapján, amely dicséretet és jutalmat kapott, 1911-ben a teológia doktorává avatták� Az egyetemi professzori cím elérésére latin nyelvű tanulmánnyal pályázott: A Biblia-régészet összefoglalása ( Povzetek biblične arheologije, Maribor 1912)� Így először ideiglenes, 1912-ben megbízott, majd 1916-ban a bibliai ószövetség tudományainak a kinevezett professzorává vált Mariborban a teológián� A Ljubljanai Egyetem megalapítása után, 1920-ban először megbí- zott professzorként dolgozott, a következő évben pedig az ószövetség kinevezett professzora lett a teológia fakultáson� Itt dolgozott 1951-ig nyugdíjazásáig, (meg-romlott látása miatt), ezután hat évig még előadott� Ljubljanában hunyt el 1958� 215 zgodovina iz spomina_FIN.indd 215 24. 09. 2021 08:06:34 október 25-én, de szülőhelyén temették el� Vajon halála napjának évfordulóján összegyűlik-e legalább egy képviselő csoport a Muravidékről ? Szakmailag Egyiptomban és Palesztinában való utazásai alatt képezte magát 1913-ban és 1927-ben� Első útja után jelent meg A fáraók földjén című könyve ( V deželi faraonov, Maribor 1914), a másodikról több cikket jelentetett meg Finžgar folyóiratában a Mladikában, 1923–1927 között� A Római Bibliai Intézetben tanult 1922-ben� A fakultáson dékán volt 1930–1931 és 1937–1938 között, az egyetemen pedig kétszer is rektor, 1932–1934 és 1939–1940 között, ami bizonyítja tekintélyét az egyetem akkori kinevezett professzorai között, az egyetem legnehezebb idő- szakában, amelynek sokat segített, barátja és honfitársa, dr� A� Korošec miniszter közbenjárásával� Szakmájában és az egész szlovén kulturális közvélemény előtt Matija Slavič halhatatlanságot szerzett a szentírás ótestamentumának: a mózesi öt könyvnek és Józsue-könyvének műfordításával (1939), a háború után pedig a többi könyvet is lefordította, a kisebb apostolok könyvei és a görög könyvek nélkül, amelyeket mások fordítottak le (Maribor, 1959–61)� Már 1915-ben írt a szentírás fordításának elveiről és módszereiről� Számunkra, muravidékiek és szlovénok számára Slavič, kétségkívül a Muravidék felszabadításának harcosaként szerzett sok érdemet� A Nemzeti Kormány 1919-ben Muravidék szakértőjeként (expertus) küldte a párizsi békekonferenciá- ra� Erre a feladatra senki sem volt jobban felkészülve, a nemzetközi diplomáciai körökben, mint ő, a Muravidékről való ismeretek tudása, a muravidéki nemzeti papokkal való kapcsolata, iskolai végzettsége, nyelvtudása, kitartása és kellemes modora miatt � Ennek elévülhetetlen bizonyítéka sikere és a Muravidék felszabadulására való törekvéseiről szóló írásai� Sokat segítettek ebben veržeji honfitársa dr� Franc Kovačič, a szlovén Stájerország szakértője dr� Karel Verstovšek és a szlovén delegáció vezetője a professzor és miniszter dr� Ivan Žolger� Két brosúrát írt francia nyelven Muravidék életéről; konkrét adatokkal és hangsúlyozva a szlovénsághoz való tartozását, ugyanabban az országban� Ebben sikeresen elhárította a magyar szakértők valótlan állításait, hogy pl� a muravidéki szlovénok nyelve nem szlovén nyelv, és hogy nem volt semmilyen kulturális és gazdasági kapcsolatuk a többi szlovénnal, stb� Úgy, mint ma! Slavič írta meg az első szlovén könyvet Prekmurje (Muravidék ) címmel (Ljubljana, 1921), amelyben röviden bemutatja a »magyar« szlovénok elhelyezkedését, történelmét és életmód-ját valamint a magyar fennhatóság alól való felszabadulásért folytatott harcot a békekonferencián� 1923-ban népszerűen mutatja be Muravidéket Finžgar havilapjában a Mladiká ban� Az északi határokért való harcról a felszabadulás tizedik 216 zgodovina iz spomina_FIN.indd 216 24. 09. 2021 08:06:34 évfordulóján megjelent A szlovénok 1918–1928 között ( Slovenci 1918–1928, Ljubljana, 1928) című gyűjteményes kötetben írt� Számunkra legfontosabb Slavič két értekezése, amelyek összesen 80 oldalt tesznek ki a Slovenska krajina gyűjteményes kötetben (szerk� Vilko Novak, Beltinci 1935, magánkiadás)� Az elsőben Narodnost in osvoboditev Prekmurcev [A muravidékiek nemzetisége és felszabadulása] címmel kivédi néhány horvát publicista túlkapásait 1925 körül, akik tájékozatlanságukban azt hirdették, hogy Muravidék horvát, hogy ott ó-horvát dialektusban beszélnek stb� A következőkben pedig a horvát katonaság szerencsétlen, meggondolatlan betöréséről ír, Jurišič kapitány vezetése alatt dél-Muravidékre 1918 decemberében, amely csak kárt okozott ne-künk és katonák halálát és fogságba esését eredményezte� A másik értekezésben Prekmurske meje v diplomaciji [Muravidéki határok a diplomáciában] címmel leírja az 1919-i párizsi békekonferencián történteket, amikor a magyarok minden erővel próbálták Muravidéket valamint azokat a területeket megtartani, amelyeket elcsa-toltak tőlük Csehszlovákiához, Romániához és Jugoszláviához� Pontosan leírja a szlovén küldöttség törekvéseit és saját munkáját, a nehézségeket, hogyan sikerült a győztes országok diplomatáit meggyőzni arról, hogy a határt az előzőleg kijelölt, Mura folyón túlra helyezzék� Beszámol a határmegállapító bizottság munkájáról is az 1920–1921-es években, a Nemzetek Szövetsége keretében Londonban, 1922 júliusában, ahol Muravidék szakértőjeként Slavič is részt vett; és végül a határok kijelöléséről az államok között, amely 1924-re fejeződött be� Slavič írása pótol-hatatlan forrás a békekötésről és Muravidékről, nemzeti, gazdasági és kulturális szempontból� Megköveteli tőlünk, mint egyéb munkái is, a teljes hálát, amely elsősorban abban mutatkozzon meg, hogy írásait, amelyek hamarosan megjelennek, ismerjük meg� Ugyanígy a róla szóló szimpózium előadásait magába foglaló gyűjteményes kötet is sokoldalúan bemutatja életét és munkáját� A szovjet katonák emlékműve helyett állítsunk emlékművet a muraszombati parkban Matija Slavičnak és lehetne még a New York-i professzornak Johnsonnak is, aki javasolta a mai határokat Magyarországgal, és minderre már 1935-ben felhívta a figyelmünket dr� Slavič� Vestnik, Murska Sobota, 49� éf� 39� szám, (1997� szept� 25�) 7� 217 zgodovina iz spomina_FIN.indd 217 24. 09. 2021 08:06:34 EMLÉKEK ÉS ÉLMÉNYEK. DR. MATIJA SLAVIČRÓL ISMÉT – MAGYAR NÉZŐPONTBÓL Vilko Novak Zsiga könyvéről szóló írásunkban beszéltünk arról, milyen hiányosan ír Slavičról, akit saját céljaira használ fel, anélkül hogy ismerné az eredeti dokumentumokat� Megemlíthetjük még nevének helytelen írásmódját is ebben a rosszhírű könyvben, amit idéz dr� J� Smej is referátumában az említett gyűjteményes kötetben, azt hogy Zsiga a 49� oldalon egyszer Slavičičot ír, amit talán az ő általa felhasznált forrásmunkából vett át� Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy M� Slavičról nagyon ellenségesen és igazságtalanul írt a békekonferencia időszakában Mikola Sándor, a magyar Muravidék-szakértő� Így Slavič könyvének megjelenésekor ( Prekmurje 1921), irredenta lapjában a Domovina, Meszecsne novine za slovenski narod [Szülőföld, A szlovén nemzet havilapja] c� kiadványban a következőket írta 1921� szeptember 22-én, a 10� szám, három és fél oldalas bevezetőjében: »Az az ember, aki húsz éven keresztül a »vendség« ellen (Muravidékről van szó, V� N�) fondorkodott és kinek az érdeme, hogy Muravidék krajnai önrendelkezés alá került, Klekl bizalmas barátja, megírta könyvét a »vendekről«� A könyv »krajnai slovenac« nyelven íródott ezért nagyon kevés muravidéki fogja elolvasni� Az a véleményünk, hogy népünk javára dolgo-zunk, amikor bemutatjuk ezt a könyvet, lássa a nép a torzítások, igazságtalanságok és hazugságok bőségét és az enyhén alantas, képmutató és hűtlen utat, amelyen a krajnai »felszabadítók« dolgoztak�« A könyv tudományos formája csak látszat, mert elrejti a valóságot, félrevezet-ni akar, minden egyes oldalon igyekszik, hogy a muravidéki (»vend«) népet átfesse »krajnai-slovenac« színekkel� Ez a »slovenski, Slovenec« szavakból képzett kifejezés állandóan ismétlődik� »Nagy szlovén álmodozónak« nevezi, amikor csúfot űz a »Jugoszláv és Csehország közötti korridorról«� A tudományosság csak arra szolgál, hogy megalapozza alantas rabló szándékait� »Minden sorral igazolja, hogy a muravidéki (»vend«) nemzet ugyanaz, mint a »slovenac nép«� Ezt a szót Mikola valószínűleg elsőként vezette be a magyar nyelvbe az akkori zsargonból, hogy a horvátszerb-szerű szóalakkal lenézően jelölje a szlovénokat� Lekicsinylő, gúnyos szavak hosszú sorával rója fel Slavičnak, miként harcol az a »vend« kifejezés ellen, amelyet a nép sem szóban, sem írásban nem használt soha� Slavič következetesen 218 zgodovina iz spomina_FIN.indd 218 24. 09. 2021 08:06:34 muravidéki nyelvről és irodalmi nyelvről beszél, amelyet Mikola Sándor nem akar megérteni� Slavič törekvéseit, a kettő közötti viszony magyarázatára, gyerekesnek nevezi� Slavič valamikor sebtében valóban leírta, hogy egész Muravidéken nem volt több mint négy lelkipásztor, akik az irodalmi nyelvet értették� Szaleziánusok, lazaristák és tanítványaik sora volt még, akik szlovén iskolákba jártak� És néhány apáca� Értették a könyveket, az újságokat és újságírókat sokan mások is� Mikola megengedi magának, hogy szemére hányja Slavičnak, hogyan írhatott le egyetemi professzorként annyi (Mikola számára) ellentmondást, felrója neki szenvedélyét, elvakultságát� Zavarja minden, amit Slavič a magyar betűvetés használatáról – Mikola nem ismeri a gaj ábécét a muravidéki nyomtatványokban – és a magyarok elnyomásáról ír a magyar szlovénokat illetően� Fogalma sincs a Mohor könyvek elterjedtségéről és azok jellegéről, és azt állítja, hogy Muravidéken nincs ötven ember, aki tudná mi az a Mohor Társaság és annak kiadványai� Nos, csak a mi családunkban tízen olvasták ezeket, nagyapámnak csak Beltinciben, száz évvel ezelőtt, száztizenöt előfizetője volt a könyvekre� Škafar 1937-es statisztikája bizonyítja, hogy 1868-tól a felszabadulásig, mindkét esperességben 8847 megrendelő- je volt (221 a szentgotthárdi esperességben is), akik összesen körülbelül 52 ezer könyvet kaptak! Azokban az években, amikor Mikola ezt írta 1721 megrendelő volt� Ahhoz képest, hogy Mikolának nincs fogalma a Mohor könyvek tartalmáról, olyan merészen állítja, hogy ezek vallásos álca alatt politikai propagandát ter-jesztettek ( Slovenske večernice [Szlovén vecsernyék], Zgodovina sveta in slovenskega naroda [Világtörténelem és a szlovén nemzet történelme], verses kötetek, gazdasági könyvek stb�) – igen, nemes nyelvi és nemzeti propagandát, amely segített megmentésünkben! Magam sokat köszönhetek nekik! Sehol sem találjuk a 35� oldalon idézett Slavič állítását, hogy a muravidékieknek nem volt saját irodalmuk� Még B� Raič is a »muravidéki nyelv tündéri szépsé- géről beszél«� Nem akar elismerni semminemű magyar nyomást vagy elnyomást – mert hát nem a szlovénok között élt … Slavičot szidja több bekezdésben, a következő bevezető szavakkal: »Ez az ember, aki […]«, azt is felrója neki, hogy Klekl munkáját dicséri, aki éppen úgy a vallási álca alatt »krajnai húrokon pendült […] krajnai célokért munkálkodott […] meghamisításával és […] ilyen piszkos munkát […] Égbekiáltó példája a krajnai képmutató, hazug vádolásnak […] Aki ezt írta (Slavič) nem egyszerű csempész, kofa, zsebtolvaj, hanem egyetemi professzor, mi több, felszentelt pap, aki mindennap gyón (honnan tudja ezt a lutheránus Mikola?)� Hogy mer 219 zgodovina iz spomina_FIN.indd 219 24. 09. 2021 08:06:34 (Slavič) képmutató lélekkel az Úr oltára elé járulni?« A magyaroknak Mikola felrója, hogy »a muravidéki nép ellen jártak el, amikor Klekl lapját engedélyezték …« stb� Valótlannak állítja be Slavič írását a muravidékiek lelkesedéséről Jugoszlá- viáért a ljutomeri és radgonai tömeggyűlésen 1918-ban, amiért ítélkeztek felettük már a legutóbbi megszállás alatt! stb� A tisztelt lendvai kritikusok számolják csak össze Mikola szitkait, méret-tessék meg azok súlyát és hasonlítsák azt össze az én »durva írásommal« Zsiga könyvéről, akinek egyik fő forrása, éppen Mikola irománya 1928-ból, ugyanabban a szellemben, amelyben Slavičot ismételten megbélyegzi, kevésbé névvel, mint ugyanazoknak az állításoknak az idézetével, amelyek a Slavič könyvéről írt érté- kelésben szerepeltek a Domovinában� Slavič írásában tévesen, Mikolát egyetemi professzornak nevezte és a tudományos akadémia tagjának� Az első sohasem lett, a második pedig csak a háborús »érdemei« után, amikor új » vend« nemzetet te-remtett, ami Magyarországnak ugyan nem használt, bár némelyek ezt az »elméletet« még ma is felmelegítik� Slavič pedig tárgyilagos és nyugodt beszámolójával a muravidéki szlovénok helyzetéről sikereket ért el és tekintélyt szerzett magának, de még inkább minden szlovénnak� Vestnik, Murska Sobota, 49� éf� 43� szám, (1997� október 23�), 9� 220 zgodovina iz spomina_FIN.indd 220 24. 09. 2021 08:06:34 KI VOLT MIHAEL KÜHAR? HAGYJUNK MINDENT A TÖRTÉNÉSZEKRE! Vilko Novak – Halló, történészek vagyunk, akik beszéljük a szlovén-magyar kapcsolatok és viszonyok kutatásához, szükséges mindkét nyelvet, tíz év múlva ilyen történészek valószínűleg már nem lesznek! Vizsgáljuk meg, mit tud a magyar fél Zsiga T� »történész« személyében a Muravidékről és Trianonról szóló könyvben – egy bizonyos Kühar Mihályról� Zsiga semmiképpen sem gyalázza – a lendvai kultúrával együtt – a szlovénokat, csak valótlant állít – akarva, vagy akaratlanul, történelmi tudatlansága miatt – a szlovénokról, akik Muravidék elszakadásáért harcoltak az akkori magyar királyságtól 1918–1919 között … Egyikük Mihael Kühar volt, akit ötször tisztelnek meg ebben a nagy műben, amely a nevek helyesírására és a forrásmunkák feltüntetésére nem sokat ad� Legszemléletesebben és »tárgyilagosan« a 66� oldalon: »A másik futár Kühár Mihály volt (Jeričcsel a nemzeti kormányhoz Ljubljanába, V� N�)� Kühár (Jeričhez) hasonlóan részt vett az 1918� novemberi belatinci zavargásokban, a fosztogatásban (boltok, urasági birtok, V� N� lásd Jeričről ugyanez ugyanazon az oldalon, V� N�)� A felelősségrevonás elől ő is elmenekült, a terület elszakításának tevékeny résztvevője volt (Muravidéknek Magyarországtól, légionárusként, V� N�)� A statárium megszüntetésével visszatért Muravidékre (mikor?)� Segítséget nyújtott a külföldön szervezkedőknek (mikor? kinek?) Muravidék elszakításában« (elszakadásában)� Ugyanígy szól a Ljutomerbe való menekülésről a 67� oldalon, a 68� oldalon pedig a Maister tábornokkal való ljutomeri tanácskozás résztvevőjeként említi, 1919� május elején, és végül a 70� oldalon: »Belépett Kühár Mihály is« a »muravidéki önkéntes légióba« … amelynek »szerepe jutott pár hónappal később Muravidék megszállásában�« (feltünteti a forrást: Klekl iratok 5 p� és Vanek Šiftar)� 1893-ban Bratonciban született Mihael Kühar a néphagyományokat gyűjtő Štefan öccse (lásd Š� Kühar – Vilko Novak, Ljudsko izročilo Prekmurja [Muravidék néphagyományai], Pomurska založba 1988)� Már az első világháború előtt, amikor Zsiga úr tudomása szerint Muravidéknek nem volt semmilyen kapcsolata a Mura túloldalán élő szlovénokkal, befejezte Ljubljanában, az akkori Ausztriában, a gimnázium hat osztályát, (ahogy a Zsiga által említett Mihael Erjavec Bratonciból és mások is), ezután vasúti tisztviselő lett Ljubljanában, majd Sobotában, ahol a 221 zgodovina iz spomina_FIN.indd 221 24. 09. 2021 08:06:34 megszállás 1941-ben érte utol� Ugyanabban az évben, az ügyészség büntető eljárást indított elsősorban Jožef Klekl ellen, ugyanakkor Ivan erič, Mihael Kühar, M� Erjavec, Marko Godina és a Belgrádba tartó delegáció további öt tagja ellen, felsorolja őket M� Slavič a Slovenska krajina gyűjteményes kötetemben megjelent értekezésében (Beltinci, 1935) – igen, ez a vörösbe kötött könyv (micsoda kihívás az írástudatlan bikáknak, vörös rongyként! V� N�) feküdt mindenhol, az ügyészségtől és vizsgálóbírótól kezdve a legfelsőbb bíróságig Győrben� Sajnálom akaratlan bű- nömet, hogy Slavič két értekezését megjelentettem – bár az egész eljárást »felség-sértés, a magyar nemzet megbecsülése elleni és más bűncselekmények« miatt stb�, amely 1941-től 1944-ig, Klekl bezárásán és Mihael Kühar kétszeres kényszermun-káján kívül, összesen 309 napig tartott, 1943 és 1944-ben nem követte súlyosabb ítélet, mert azt a történtek elévülése miatt, valamint bizonyítékok hiányában le kellett zárni … De a magyar történész ebben a könyvében, amelyet 1996-ban adtak ki Lendván a mi pénzünkből, »megállapította« a források pontosabb feltüntetése nélkül, hogy a bratonci M� Kühar is, 1918-ban fosztogatott Beltinciben, bár róla és a vele együttműködő Ivan Jeričről is már az akkori tanúk bizonyították, hogy »csillapí- tották az embereket és elvonták azokat a fosztogatástól«� De azokról, akik Muravidék Magyarországtól való »igazságtalan« elszakításáért dolgoztak, minél több hazugságot, piszkot kell írni – micsoda rút szavakat használok … – hiszen ez nem jelent támadást a muravidéki szlovénságra, sem pedig a Szlovén Köztársaság integritása elleni tevékenységet, amely igazság szerint nem kaphatta volna meg ezt a területet az imperialista és a később fasiszta Magyarországtól! Ki kér bocsánatot a rágalmazásért Kühár gyermekeitől, az építőmérnök Iré- nától és a közgazdász fiától, ki kér majd legalább elnézést a lendvai kiadó nevében, mert a könyv szerzője nem tudja mit csinál, a kiadó igazgatója pedig nem akar bevallani semminemű valótlanságot� Talán Balaskó úr?! Kühar barátja voltam, segített bátyja hagyatékának gyűjtésében (a magyar történész ezt a nem létező beltinci plébánosnak Jožef (!) Küharnak tudja be, aki valójában Štefan, és a bra-tonciakkal nem volt rokonságban sem, ezért barátjaként mélységesen elítélem, a lendvai urak erkölcsi tanúsága ellenére, ezt a fajta »kútfőből való« vagy a fasiszta, olvasni-írni nem tudók által készített, megszállásbeli magyar forrásokból merítő irományt)� Ma Lendván védelmezőik nem akarják bevallani, hogy ez és az ehhez hasonlók támadást jelentenek a szlovénságra, nemcsak Muravidéken, hanem az egész Szlovén Köztársaságban, amely képviselőinket és minisztereinket egyáltalán nem érinti … Támadás az élőkre, ma már holtakra, de élő gyermekeikre, Jerič unkaöccseire és unokahúgaira, ükunokahúgaira – barátaikra, munkatársaikra és valamennyiünkre! 222 zgodovina iz spomina_FIN.indd 222 24. 09. 2021 08:06:34 Lendvai urak és hölgyek, Števan és Mihael Kühar jóvoltából, Ljubljanából azokban az években, 1910 körül – amikor köztünk nem létezett semmilyen kapcsolat?! – Muravidékre különböző szlovén lapokat küldtek, amelyeket a magyar posta »Nem veszi át, vissza« és hasonló feliratokkal küldött vissza� Amíg a bécsi országgyűlésen a szlovén képviselő dr� Janez Ev� Krek (igen, az a Krek a Májusi nyilatkozatnál! V� N�) élesen rá nem förmedt a magyar belügyminiszter-re, micsoda szabadság ez stb� – de már túl késő volt, a világháború ezt a »demokráci- át« eltörölte és újat hozott, amely elhozta a szabadságot számunkra is, legalábbis 1941-ig, amikor ideiglenesen ismét hallgatnunk kellett a farkasok üvöltését a távoli sztyeppékről� Tisztelet és elismerés a becsületes Mihael Küharnak, akit leköpött (oh, micsoda csúnya szó az írógépemből!! V� N�) a 20� századi magyar történelem és a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, amelyet szlovén pénzből tarta-nak fenn és támogatja a magyar kormány, amely nem tudja mit csinál� Vestnik, Murska Sobota, 49� éf�, 46� szám, (1997� november 13�) 223 zgodovina iz spomina_FIN.indd 223 24. 09. 2021 08:06:34 KI VOLT IVAN JERIČ? Vilko Novak A magyar könyv »az igazságtalan Trianonról« nem kisebb dologgal vádolja Ivan Jeričet, mint a beltinci zsidó boltok és az urasági birtok fosztogatásával 1918 novemberében� A 40� oldalon a Jožef Kleklről szóló lábjegyzetben így szól róla: »A második világháború alatt Muravidék Magyarországhoz csatolása után vele és társaival szemben (Ivan Jerič, Kühár Mihály …) a magyar hatóságok felségsértés, a magyar nemzet megbecsülése elleni és más bűncselekmények elkövetése miatt eljárást indítottak� Azonban a cselekmények óta eltelt hosszú időre – több mint húsz évre – való tekintettel a büntető eljárást megszüntették�« Zsiga T� könyvében (Lendva, 1996) Jerič neve hatszor kerül említésre� Ivan Jerič Dokležovjében született, paraszt és molnár családban 1891-ben, anyja neve Zver, ő Beltinciből származott� Kilenc gyermek közül a harmadik volt a sorban; a földet bátyja vette át, ezért ő a ház körüli munkákban segített, de a Sobota-Hódos vasútvonal építésénél is dolgozott, és Ausztriában a lebringi vil-lanyerőműben, valamint a Mura folyó szabályozásánál� Vízügyi mester szeretett volna lenni, amihez a középiskola két osztályára volt szükség� Szomszédja, Štefan Poredoš, tanítóképzős hallgató azt tanácsolta neki, iratkozzon be a lendvai polgári iskolába, otthon készüljön fel és tegye le a vizsgákat� Egy éven belül tette le mindkét osztály vizsgáit� Ezután ismerkedett meg Števan Küharral a szomszédos Bratonciból, aki az érettségi után 17 éven keresztül otthon betegeskedett tüdőbaja miatt és népdalokat, elbeszéléseket, meséket gyűjtött� Kilenc évvel volt idősebb nála� Rábeszélte, hogy folytassa a tanulást, így a következő évben elvégezte a polgári iskola 3� és 4� osztá- lyát is, majd latinul kezdett tanulni, de növénytant is tanult, hogy beiratkozhasson a gimnázium felsőbb osztályaiba� 1913-ban behívták katonának Szarajevóba, ahol a katonai távközlő iskolába vették fel� Amikor kitört a háború, először a szerb, majd az isonzói frontra kellett mennie, ahol a távközlő szakasz parancsnoka lett, amely a csapatokat a háttérben levő vezérkarral kötötte össze� Három kitüntetést kapott bátorságáért, amelyeket a megszállás alatt be kellett mutatnia a magyaroknak, akik olyan ostobasággal vádolták, hogy 1917-ben a szerb kormánytól Korfun pénzt kapott azért, hogy közreműködjön Muravidék Magyarországtól való elszakításában� Még a tehenek is nevetnének! Közben tanult és Szentgotthárdon a 224 zgodovina iz spomina_FIN.indd 224 24. 09. 2021 08:06:35 gimnázium 5� és 6� osztályát is befejezte� Az isonzói fronton kereste a kapcsolatot a helyiekkel, a lelkészekkel és a parasztokkal� A háború után is felkeresték egymást� A helyzetről a szakaszában levő csehek értesítették, így szerzett tudomást Wilson és Masaryk tevékenységéről� Amikor 1918 november első napjaiban hazatért a harcmezőről, Beltincibe hívták, mert egyesek rátámadtak a zsidó boltokra és a várra� Még egyenruhában volt, határozott, katonás fellépésű, ezért a megtámadottak segítségére sietett� A zsidó boltokat már összetörték, csak az egykori Weisét sikerült megmentenie, aki egy héttel azelőtt eladta boltját a Škofja Loka-i Ostercnak és radgonai feleségének� Segített a fosztogatókat elkergetni a grófi birtokról, azután pedig értesí- tették, hogy a magyar katonaság keresi és azzal vádolja, hogy együttműködött a támadókkal� A rosszhírű tanító V� Tkalec kereste� Ezért visszavonult Ljutomerbe, ahova a várbeliek két nap múlva érte küldtek valakit, azzal hogy hívja vissza, mert tisztázták a tévedést� Köszönetük jeléül »kaleci« bort küldtek neki� Zsiga úr pedig nyugodtan ír arról a 66� oldalon, hogy Jerič »csatlakozott Belatincon a zavargásokhoz, a Zichy grófok kifosztásához (azért látogatta később gyakorta Bántornyán Zichy grófnő?), később esperes volt Bántornyán (arról, hogy azelőtt Lendván volt, ahol a magyarok nyelvi jogait védte a szlovén bürokraták előtt, és a magyar támadások miatt ment Bántornyába – erről Zsiga lendvai informátorai semmit sem tudnak!) A felelősségrevonás elől a Murán túlra, Luttenbergbe (Ljutomerbe) szökött� Ettől kezdve Muravidék elszakításának aktív szervezője lett …« És így tovább, butaság butaságra halmozva� Nem lehet illemtudóan beszélni egy olyan munkáról, amelynek forrása az együgyű vádirat az 1941–45-ös évekből� Hol fogja ezt visszavonni és hogyan fog bocsánatot kérni Jerič rokonaitól, Göncz László Úr?! »Hagyjuk ezt a történészekre« – Pozsonec országgyűlési képviselő asszony?! Valószínűleg elolvasták »a történelmi igazságokat« a Vestnik utolsó számaiban?! Jeričet J� Klekl ajánlotta be Jeglič ljubljanai érseknek, aki az első szlovén gimnáziumot alapította Št� Vidben Ljubljana mellett, így felvették 1919-ben, ahol az utolsó két osztályt is befejezte és érettségi vizsgát tett – első muravidékiként ! Jerič fejlett nemzeti öntudata még otthonról származott, ahol a Mohor könyveket olvasták, amelyekből édesanyja Gregorčič és Stritar énekeit fejből tudta� Jerič segített Küharnak a népdalgyűjtésben és 1913-ban közösen kiadták azokat (a Marija Lap szerkesztősége) a Magyar szlovénok népdalai című gyűjteményben� Azután magától értetődően csatlakozott, sok muravidéki honfitársával együtt, a muravidéki felszabadító légióhoz, amelyet Maister tábornok kezdeményezésére 1919-ben alapítottak meg Ljutomerben� Jerič a vezetői közé tartozott és kapcsolatban állt dr� Matija Slavičcsal is, aki Párizsban képviselte nemzeti jogainkat� Így élte meg 1919� augusztus 12-én a felszabadulást� 225 zgodovina iz spomina_FIN.indd 225 24. 09. 2021 08:06:35 A šentvidi érettségi után a maribori teológiára jelentkezett és 1924-ben szentelték fel pappá� Káplánként dolgozott Ljutomerben és Muraszombatban, ahol a Novine szerkesztője is volt, amelyben képviselte embereink érdekvédelmét� Ott vált 1927-ben a Szlovén Néppárt listáján képviselővé, és harcolt az önálló gimná- zium létrehozataláért Muraszombatban, a kerületi bíróság megalapításáért és a béresek jogaiért� 1930 után plébános és esperes lett Lendván és mindkét nemzet egyelő jogait hirdette� Öt év múlva átvette a bántornyai plébániát, továbbra is végezte esperesi munkáját és a legtekintélyesebb lelkipásztor volt jó fellépése és beszédkészsége miatt� Kiválóan lépett fel a magyar megszállás kezdete után 1941-ben is, az érsek előtt és a polgári hatóságok előtt is, amelyek ismét megvádolták olyan nevetséges hazugságokkal, mint amilyeneket már felsoroltunk� Az öccsét és két lelkipásztort a magyarok bezárták az OF (Felszabadító Front) fő szervezője meggondolatlansága miatt, aki leírta mindazok nevét, akiket felkeresett, és a be-szélgetéseket is, amelyeket megtaláltak nála� A felszabadulás után néhány helyi meggondolatlan alak el akarta távolítani, de ügyesen kitért előlük� Végül lelkipásztor segéd volt Muraszombatban és plébános Bakovciban, ahol teljesen megvakult� 1975� december 21-én hunyt el� Példakép maradt számunkra, igaz és gerinces ember, aki szerette a hazáját és a nép igazi lelkipásztora volt� A történelmileg fontos emlékiratait tartalmazó terjedelmes könyv néhány hónapon belül jelenik meg� Vestnik, Murska Sobota, 50� éf�, 9� szám, (1998� február 26�), 8 226 zgodovina iz spomina_FIN.indd 226 24. 09. 2021 08:06:35 INTERJÚ zgodovina iz spomina_FIN.indd 227 24. 09. 2021 08:06:35 zgodovina iz spomina_FIN.indd 228 24. 09. 2021 08:06:35 A NEMZETIETLENÍTÉS MEGHOZTA »BOLDOG« GYÜMÖLCSÉT J. Votek Ilyen könyvnél jogom van felkiáltani és teljes felelősséggel megbízhatatlanságot és tudománytalanságot felróni Minden intézményük megvan, amely szükséges egy nemzet vagy nemzetiség műkö- déséhez, és biztosított számukra a politikai befolyás is nemzetiségi parlamenti képviselőjükön keresztül, nem szeretném azonban a halálraítélt Rábavidéki szlovénok kedvét szegni Dr� Vilko Novak professzor úr a Vestnik előző számában élesen nyilatkozott a Muravidéktől Trianonig című könyvről, amelyet magyar nyelven a Magyar Mű- velődési Intézet adott ki Lendván� Azt mondja, a könyv annyira felzaklatta, hogy kénytelen volt így, ennyire személyes hangon reagálni, anélkül, hogy érzésein ural-kodott volna� A könyv felületessége és szakmai következetlensége miatt máshogy nem is tudott, tette még hozzá beszélgetésünk folyamán, amelyben megkísérlünk megvilágítani néhány tényt, különösen a muravidéki szlovénok és a magyarorszá- gi szlovénok helyzetét illetően� Nyilvánvaló, hogy Önt a szóban forgó könyv, személyesen és szakemberként is érintette, aki nyilvánvalóan nem ért egyet a történelmi tények napi politikához vagy egyes csoportok szükségleteihez való igazításával, amelyeknek érdekük a tények mindennapos alakítása saját érvényesülésük érdekében. Novak: Nem tudom, volt-e ilyen érdeke az Intézetnek� De ha a könyv olvasá- sakor figyelembe veszem saját kutatási eredményeimet és minden mást elhanya-golok, akkor ezt a felületes és szakmailag hiányos irományt nem tudom elfogadni és nem tudok vele egyetérteni� Hiszen kutatómunkám, egyetemi tanulmányaim-tól kezdve, az irodalomkutatásra irányult, majd Muravidék nyelvének kutatására az elérhető időszaktól, legalább a 18� századtól kezdve� Majd a teljes népi kultúra kutatása felé vettem az irányt, amelyet egész Szlovéniára kiterjesztettem és az 1715-től megjelent könyvekre, amelyekről a szóban forgó könyv semmit sem tud, hiszen irodalmunk nem a katolikus Küzmičcsel kezdődik, a protestáns irodalmat pedig elhanyagolja, bár nem tudom miért� Kutatómunkám során két pólusú kérdésekkel találtam magam szemben� Az első muravidéki könyvet nem magyarról fordították, ahogy néhányan állítják, 229 zgodovina iz spomina_FIN.indd 229 24. 09. 2021 08:06:35 hanem az Luther Kis katekizmusa volt� Először a kaj horvát nyelvjárás rétegére bukkantam és a kaj horvát forrásokra, amelyeket a szlovén irodalomtörténet és nyelvészet nem vett figyelembe� Muravidék részben, elsősorban déli része, négy plébániával, a zágrábi püspökség alá tartozott, amelynek nemzeti nyelve a kaj horvát nyelvjárás volt, amely rokonságban áll, és néhol egybeesik a mi muravidéki nyelvjárásunkkal� Erről többet szólunk majd az énekeskönyvben [ Martjanska pesmarica], amelynek a szerkesztője és a kísérőszöveg szerzője voltam� Ez a könyv már a 16� századból való szövegeket tartalmaz, sőt világi szerelmes éneke-ket is, de elsősorban evangélikus egyházi énekeskönyv és csak részben katolikus� A kaj horvát irodalmi forrásokból, amely rendkívül gazdag, íróink is merítettek� Temlin 1715-től és Štefan Küzmič� Fontos a muravidéki nyelvjárásról szóló magyar források tanulmányozása is� Pável Ágoston barátom könyvet írt a cankovai nyelvjárás hangtanáról, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia adott ki, már születésem évében 1909-ben� Ez vezetett engem is a magyar történelmi irodalom-ban, az irodalomtörténetben és a nyelvészetben való elmélyüléshez� Az én bűnöm az, hogy ott doktoráltam Števan Küzmičből, a szlovén bibliafordítóból, és ezt itt nem ismerték el� A magyar kultúrát nagyra értékeltem, és tisztelem, ellene vagyok azonban mindenfajta nacionalizmusnak, különösen a sovinizmusnak, amelynek a legsúlyosabb formájában részesültünk a megszállás alatt� A vitatott könyvben ugye van egy szerző, akit nem említett? Novak: Igen, Mikola Sándorról van szó, és a brosúrájáról, illetve egyebekről, amiből Zsiga, a vitatott könyv szerzője merít� Elhanyagolja ugyanakkor, hogy Mikola a párizsi békekonferencia idején a magyar érdekeket képviselte és Muravidé- ket Magyarország részeként mutatta be� A megszállás alatt őt a magyarok még jobban eltaszították maguktól, mint engem� Bár bizonyos volt benne, hogy a magyaroknál jó érdemeket szerzett� Ennek ellenére a magyar kultúrához, ahogy ön mondja, pozitív viszonyt alakított ki, és ezt levelében is hangsúlyozza. Novak: A magyar kultúra iránt pozitív volt és most is ilyen a viszonyom� Végül is sokat fordítottam� Ennek ellenére kritikusan követtem az ellentmondó jelenségeket Magyarországon, mint amilyen Mikola brosúrája volt 1926-ban� Erről a könyvről 1932-ben írtam éles kritikát, hiszen a muravidéki nyelvjárás valamiféle kelta eredetéről álmodozik, stb� A problematikus könyv szerzője erre alapoz, nem veszi figyelembe az ellenkező forrásokat és irodalmat� A második világháború után a magyarok viszonya a szlovénokhoz, elsősorban a Rábavidéki nemzetiségi kisebbségünkhöz való viszonyon keresztül realizálódott. Novak: A Rábavidékről (Porabje) 1930 óta írok, amikor Pável Ágoston elve-zetett oda és végig követtem őt, és felhívtam figyelmét a túl csekély érdeklődésre 230 zgodovina iz spomina_FIN.indd 230 24. 09. 2021 08:06:35 a nemzetiségünk iránt a szlovénok részéről és a kritikátlan viszonyra a magyar fél iránt a Rábavidékkel kapcsolatban� Azért úgy hiszem, hogy jogom van felszó- lalni ilyen könyv ellen és minden felelősséggel felróni a megbízhatatlanságát és tudománytalanságát� Nemcsak felületességről van szó, ahogy esetleg néhányan majd mentségül felhozzák� Ha a szerző azt jelentette ki, hogy saját ízlése szerint válogatta a forrásokat, akkor abszolút tudománytalan is� A tragédia az, hogy a könyv kárt okoz� Másrészt él nálunk magyar nemzetiség, lehetséges-e az egyik és a másik nemzetiség helyzetének összehasonlítása? Novak: 1919-től kezdve, amióta a Rábavidéki falvak Magyarországon maradtak, kényes az összehasonlítás a Muravidéken élő magyarokkal� A Rába-vidéki szlovénoknak határozott volt a nemzeti öntudata, ahogy más kutatók, például dr� Tine Logar kutatásai is bizonyítják, aki a nyelvjárásokat vizsgálta, és mások is akiknek még több kapcsolatuk volt, mint nekem� Amennyire János Kühar plébánostól tudom, határozottak voltak és öntudatosak� Követtem azonban a fokozatos elnemzetietlenítést, amely a politikai viszonyok (vasfüggöny) miatt is bekövetkezett� A második világháború után 1956-ban mentem először hivatalosan Magyarországra és a Rábavidékre és ott szlovénul beszéltem, nyelvjárásunkban, közremű- ködtem ugyanis az Pável Ágoston Művelődési Ház megnyitásán, Pável Ágoston munkájának bemutatásával� Ezért az otthoni muravidéki környezetben támadások értek� Ezt egy kétéves fegyelmi vizsgálat követte, amelynek során semmi rosszat nem tudtak rám bizonyítani, de ez akadályozott szakmai előléptetésemben� Tény, hogy a szlovén helyzetet Rábavidéken nem lehet összehasonlítani a magyarokéval Muravidéken � A Rábavidéki iskolákban egyetlenegy tankönyvük volt, valamiféle olvasókönyv és hittan, amelyet nyelvjárásban írtak� Ezért az elnemzetietlenítésnek nem lehetett útját állni� Néhány évtized alatt ez meghozta »boldog« gyümölcsét� Oly messzire ment, hogy egy »vend« társaságot is alapítottak, amely a Rábavidéki szlovénok »vendségét« akarja bizonyítani� Szakmai közvéleményről van szó? Novak: A szakmai közvélemény nem beszél vendekről� Néha használja ezt a kifejezést, részben polit ik ai nyomás alat t is� A történészek és a nyelvészek a »hazai szlovén« kifejezést használták� Csak az Ausztriában élő szlovénoktól különböztették meg őket� A dolgok ki- élesedtek a két háború között� Itt előtérben Mikolának az említett terve áll, hogy pártfogolhatta Muravidék magyar államhoz való tartozását, és külön nemzetként minősíti az ott élőket, akiknek nem lett volna kapcsolata a szlovén nemzet többi részével� 231 zgodovina iz spomina_FIN.indd 231 24. 09. 2021 08:06:35 A mai magyar nemzetiség helyzete teljesen más, hiszen minden intézmé- nyük megvan, amely szükséges egy nemzet vagy nemzetiség működéséhez, és biztosított számukra a politikai befolyás is a nemzetiségi parlamenti képviselőn keresztül, és ez szembetűnően különbözik a halálraítélt Rábavidéki szlovénoké- tól, akiknek nem szeretném a kedvét szegni� A Rábavidékieknek a legmagasabb szinteken azt hangoztatják, hogy megvan minden joguk, de tegyük hozzá, hogy csak papíron, és azokat sem tudják érvényesíteni� A »természetes« érvényesülési lehetőségeik is behatároltak, pl� a vegyes törvények, amelyek elvégezték a magukét az nemzetietlenítésben� Éppúgy nincs értelme azt mondani, hogy a szlovéniai magyarok bármit is tettek volna a Rábavidéki szlovénok helyzetének javításáért� Azt, hogy mikor kezdtek el figyelni rájuk és mikor kezdték hasonlítani saját helyzetüket a szlovénokéhoz és erre hogyan reagált a magyar kormány, érdekes lenne megvizsgálni� Ez alatt a néhány évtizedes nemzetietlenítés alatt, amely a Rábavidéki szlovénokat halálra ítélte, ahogy ön mondja, értelmiség nélkül maradtak. Itt próbáltak segíteni nekik, de vajon nincs-e túl késő? Novak: Valóban volt néhány egyetemi hallgató, és elsőként Marija Kozar szerezte meg diplomáját� De mi magunk is túl keveset tettünk ezekért az egyetemi hallgatókért, akik a tanulmányaik során eltünedeztek� Az is igaz, hogy mi szlovénok kevésbé vagyunk harcias természetűek a magyarokkal összehasonlítva� Az elmondottak után az együttműködés mellett vagyok, de mindazok után, ami történik és történt csak a kölcsönösség elve alapján� A Regedei háromszög (Radgonski kot) is képezte-e érdeklődésének tárgyát valamikor? Novak: Nem, ezzel különösebben nem foglalkoztam, jártam ott néhányszor dr� Trstenjakkal, Potrnán, Pável Ágoston szülőfalujában� Az ő helyzetük kétségkí- vül rosszabb volt, hiszen hivatalosan nem ismerték el őket� A vitatott könyv szakmai hiányosságának és benne a tények egyoldalú káros áb-rázolásának ellenére, szükséges lenne néhány dologról szólni Muravidék »kényszerű« csatlakozásáról Szlovéniához. Novak: A magyar szakmai közvéleménnyel intenzív kapcsolataim voltak, pl� a lendvai Hadrovicscsal, aki már nem él, és aki nem értett egyet ilyen felületességgel� Kapcsolataim voltak irodalmárokkal is, például Veres Péterrel� Az ilyen jellegű együttműködés pedig anyagismeretet követel meg, ha úgy tetszik, egy nemzet kultúrájának ismeretét� De a könyvben, amellyel foglalkozunk, felületességről van szó és tájékozatlanságról� 232 zgodovina iz spomina_FIN.indd 232 24. 09. 2021 08:06:35 Ez átmegy vádaskodásba, hogy például a muravidékiek nem tartották magukat szlovénnak, és ellenérzéssel csatlakoztak Jugoszláviához� Igaz, nagy lelkesedés talán nem volt, ami érthető� Szlovéniát a Mura túloldalán rosszul ismerték� Úgy mondom, alsó-Muravidéknek közvetlen kapcsolatai voltak Szlovénia központi részével� Mindazok, akik továbbtanulás mellett döntöttek, azt Ljubljanában folytatták, még az első világhá- ború előtt is� Felsorolhatnám őket� A Mohor könyvek sem voltak jelentéktelenek� Nagyapámnak, Jožef Baša parasztembernek, hangsúlyozom, száz évvel ezelőtt a beltinci egyházközösségben működő szlovén Mohor Társaságnak körülbelül 100 tagjával volt kapcsolata és mindannyiuk öt könyvet kapott� Ezeket a házakat abban az időben fegyveresek keresték fel� Tanította az embereket olvasni és »fordított«, vegyük például a »tudi« [is] szót, amely nálunk »tüdi« stb� A könyvek Rábavidékre is elkerültek, egészen Felsőszölnökig, ahol Košič volt az első történé- szünk� Mivel Dolnje Prekmurje (Alsó-Muravidék ) Lendvától Beltinciig 1777-ig a zágrábi püspökséghez tartozott, ez befolyásolta helyzetünket� A másik oldalon volt – amelyről szinte nem merek szólni, mert megharagudtak rám emiatt, bár nem tudom miért – az evangélikus oldal� Katolikus lelkészeik Szlovéniával olyan módon álltak összeköttetésben, amiről beszéltem, amelynek nem volt háttere a szlovén oldalon, a belsőbb területeken sajnos így volt és ezért nem én vagyok a hibás� Sopronnal volt kapcsolatuk, ahol gimnáziumuk volt és ez rájuk elnemzetle-nítően hatott� Az evangélikus korszak így fejeződött be sikeresen, a 18� században Küzmičcsel és Bakosával a 19� század végén� Cipot Rezső, puconci evangélikus lelkész, azt írta: »Nemsokára eljön az idő, hogy mindannyian ugyanazon a nyelven, magyarul fogjuk dicsőíteni az Istent�« Ezzel az idővel van összefüggésben a vezetéknevek változtatása is muravidékiről magyarra? Novak: Erről nem kellemes beszélni� Igen, így volt� A század elején a katolikus publicisztika veszi át a kezdeményezést, amely az 1904-es kalendáriummal kezdődött� Ez befolyásolta az emberek értesültségét� Ezekben az újságokban ve-zetik be a gaj-ábécét már 1913-ban és 1919-ben� Meggyőződésem szerint éppen a művelt háttér hiánya, amelyről beszéltünk, hatott elsősorban az evangélikus lelké- szek irányultságára és talán sértettségükre is Muravidék Szlovéniához való csatlakozásakor� Mindezek ellenére nincs kapcsolata a muravidéki identitástudattal, a szlovén identitástudattal, és ezt semmilyen szinten nem tagadhatják� A művelődés mellett fontos még a gazdaság is. Novak: Muravidék gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai e könyv szerint 1919 előtt kizárólagosan Magyarország felé irányultak, de ez nem igaz� A fő 233 zgodovina iz spomina_FIN.indd 233 24. 09. 2021 08:06:35 kereskedelmi központ Radgona volt, ahova lovakkal szállították a gabonát, utána Ljutomer, bár nem volt híd, voltak azonban kompok� Ha visszakanyarodunk a kultúrához, tragédia, hogy sehol sem említi Štefan Küzmičet, akinek kiemelkedő helye van a nemzetközi szakmai szlavisztikai köz-véleményben� Ez paradox és még egyszer ismétlem, az evangélikusokés Muravidék mint egész elleni támadásról van szó, hiszen mégiscsak a szlovénok és muravidékiek irodalmáról van szó, ez számomra egy, amely (nála) Mikloš Küzmičcsel kezdődik és itt is a fő hangsúlyt Mikloš Küzmičnek a magyar püspök jóságától való függőségére helyezi, természetesen az ő »nagylelkű« szemszögéből� Közvetetten összeköthetjük ezt a Szlovénia és Magyarország közötti politikai viszonyokkal is, amelyek látszatra a legjobbak, de ha valamilyen hasadék keletkezik, mint a szlovénok helyzete Magyarországon, és ha ezt nemzetközi vi-szonylatokba helyezzük és hasonlítjuk a szlovénok helyzetével Ausztriában, akkor már veszélyes résekről van szó, amelyeket néhányan kihasználnak, köztük van ez a könyv is� Oly módon, ahogy ezt ezzel a könyvvel tették, nem érthetünk egyet, még egyszer hangsúlyozom, hogy a szlovénság elleni támadásról szól� Egy jelenséghez való viszonyról van szó egy bizonyos körben, amely számunkra veszélyes és amely elferdíti a történelmi tényeket� Itt nem ilyen, vagy olyan értelmezésről van szó, amely a demokráciával összefüggne� Most az ember elvárná, hogy a tényeket inkább tudományosan, következetesen és szakmailag tisztességesen dolgozzák fel� Beszélhetünk-e a Martjanci énekeskönyvről, amelynek Ön végezte a szerkesztését valamint tanulmányt írt hozzá. A munka kész, látom az ön könyvespolcán. Novak: Az énekeskönyv keletkezésének kezdeteit a 16� századra tehetjük – amire az írásmódból lehet következtetni – a Martjanci evangélikus egyházközös-ségben� Az első énekek az egyházi év karácsonyi, újévi, húsvéti énekei, a pünkös-dig� Az énekeskönyvnek szoros kapcsolata van a kaj-énekeskönyvekkel a zágrábi püspökség területén és értékelésem szerint még távolabb is, amelyre a nyelv is utal, hiszen a govorjaše, pridojaše régi szóalakokkal találkozunk� Horvátországban létezik a Pavlini énekeskönyv, amelyet hat évvel ezelőtt adtak ki� A Martjanci énekeskönyv hihetetlenül terjedelmes� A Nedeliška énekeskönyv Nedeliščében keletkezett és az elhunyt M� Maučec professzor találta meg� Ezek az énekek kapcsolatban állnak a 16� századi könyvvel, hiszen megtalálhatók benne a Trubar által átdolgozott énekek Ta stara velikonočna pesem [Egy régi húsvéti ének], Ta lejpa božična pejsen [Egy szép karácsonyi ének], Dalmatin passiója� Trubar és Dalmatin neve nincs feltüntetve és nem tudom bizonyítani, hogyan kerültek a Muravidékre � Az első énekek régi katolikus húsvéti énekek� Néhány éneket pedig magyarról fordítottak, ami bizonyítja, hogy ez muravidéki énekeskönyv� És ami fontos, az evangélikusaink itt is elhallgattak, hiszen nincs evangélikus változat� Katolikus 234 zgodovina iz spomina_FIN.indd 234 24. 09. 2021 08:06:35 kántorok kapták kézbe� A 18� századtól a 19� századig a Pertočka énekeskönyv és a Senička énekeskönyv 1718-ból jelennek meg, mindkettő elég terjedelmes� Vestnik, Murska Sobota, 49� éf� 21� szám, (1997� május 22), 8� 235 zgodovina iz spomina_FIN.indd 235 24. 09. 2021 08:06:35 »NEM VAGYOK A MÉRLEG NYELVE.« Trianon a nemzetiségek fájdalma. Pozsonec Mária országgyűlési képviselővel az aszfaltburkolatról, Trianonról, az alkotmányos vitákról és a pincei határátkelőhelyről J. Votek Most elégedett lehet, hiszen az elmúlt napokban nyitottak meg két átkelőhelyet Prosen-jakovciban és Kobiljében és ezzel megvalósult egyik terve. Milyen érdemeket tulajdonít magának és mi a helyzet azzal a poros úttal, amely Prosenjakovciba vezet, amelyre biztosították ugyan a pénzügyi fedezetet, de azt mégsem aszfaltozták? Pozsonec: El kell mondanom, hogy ez nemcsak az én érdemem, bár sokat tettem, még a magyar kormányszerveket is kritizáltam, de nálunk is sok kaput nyitottam meg, hogy megvalósulhasson� Biztos vagyok benne, hogy így ez a terü- let, elsősorban Goričko lehetőséget kapott a fejlődésre� Amikor a határátkelőhely megnyitásakor feltettem a kérdést Žare Pregelj államtitkárnak az aszfaltozásról, ő erre tréfásan azt válaszolta, hogy az aszfalt az aszfaltkeverőben van, ezért figyel-meztettem, hogy nem szeretném a következő képviselői kérdést az aszfaltburko-latnak szentelni� A beruházási eszközök biztosítottak az útra és remélem, hogy a helyi közösség az aszfaltozást is megvalósítja� A harc ezekért a pénzügyi eszközö- kért kemény volt, hiszen Martjancitól az út nem minősített � Előkészületben van a törvény az út kijelöléséről és minősítéséről, amellyel azonban a minisztérium nem siet, hiszen azzal vállalnia kellene több kilométeres útszakasz karbantartását� A határátkelőkkel elsősorban azokon a területeken ért el sikereket, ahol a magyar nemzetiség él, mennyire elkötelezett, amikor a többségi nemzet Rábavidékkel való kommunikációjáról van szó? Pozsonec: Nem értenék egyet az elnök úr szavaival, hogy ezzel lezárult egy időszak, hiszen az került megvalósításra, amiről megállapodás történt és amit az államközi egyezményben, 1992-ben aláírtak, ebből az egyezményből viszont még nem valósult meg az átkelőhely megnyitása Domanjševciben és javaslatot teszek még a Genterovci átkelőhelyre is� Párhuzamosan ezzel, végig támogattam a határátkelőhelyek megnyitását azon a területen, ahol a szlovén kisebbség él Magyarországon� Bizonyos vagyok benne, hogy csak akkor lehetséges a siker, ha a nemzetiségek ezen és a másik 236 zgodovina iz spomina_FIN.indd 236 24. 09. 2021 08:06:35 oldalon is kölcsönösen támogatják azt� Ezért továbbra is »gyötröm« a kormányt a Markovci és Domanjševci határátkelőhellyel� Hogyan tekint a nemzetiségek helyzetére ebben az összefüggésben? Pozsonec: Az elért nemzetiségi jogokat sikerült megőriznünk� Sok energiára volt szükség, hogy ezeket a jogokat »beépítettük«, bár a kol-lektív jogokat nehéz beleszőni a törvényekbe� Aggasztanak az egymást követő alkotmányviták� Igaz, hogy a törvény nyújtotta lehetőségeket még nem használjuk ki a mindennapos gyakorlatban� Sajnos a jogok annyit érnek, amennyit belőlük megvalósítunk, ez pedig a többségi nemzettől is függ, amellyel együtt élünk� A jogok akkor érnek valamit, ha azokat az itt élő szlovénok is támogatják� Említette az alkotmányos vitákat, milyen az ön álláspontja a kettős választási jogról, amelyet alkotmányos elbírálásra nyújtottak be? Pozsonec:: A nemzetiségi jogok megvalósításához való pozitív hozzáállásról van szó és ez a legfontosabb jog� A nemzetiségek alanyi jogainak elismerését is jelenti, különösen, ha adott az egyenjogú bekapcsolódás a törvényhozó hatalomba, ahol azok közvetlenül képviselhetik érdekeik védelmét� Jómagam sokat utazom és tapasztalom, az effajta megoldást a nemzetközi politikában és a szakmai közvé- leményben is támogatják� Igaz az is, hogy ilyen formában, mint nálunk, ez a jog még sehol sem valósult meg� Ez a legdemokratikusabb jog, amelyet az alkotmány a nemzetiségnek biztosít, és alkotmányos kategóriának tartom alkotmányos ala-pokkal, ezért az alkotmányos vitát nem érzem megalapozottnak� Ennél a megoldásnál kétségkívül a szlovén nemzet jóindulatáról van szó, amely elismerte ezt a jogunkat� A jelenlegi viszonyokat tekintve a két állam között, reálisak-e a várakozások, hogy a szlovén nemzetiséget hasonlóan védjék, mint ahogyan mi az itt élő nemzetiségeket? Pozsonec: A magyar állammal való kapcsolatok során állandóan hangsúlyozom, hogy a nemzetiségekhez való jobb viszony a másik oldalon élő nemzetiséghez való jobb viszonyt is jelent� Fontos az is, hogy a szlovén állam tudatosítja, hogy nemzetisége van Magyarországon, hiszen a múltban erre figyelmeztetni kellett� A szlovén kisebbségre jobb idők várnak� Ha nem állami szinten, de helyi szinten kidolgozottabb néhány dolguk, mint nálunk, elsősorban a nemzetiségi helyi önkormányzat� A többi dolog pedig úgy, mint nálunk, függ a gazdasági fejlődéstől és a jelenlegi értelmiség lehetőségeitől� Helyi szinten mindezek ellenére bizonyos befolyása biztosítva van. Állami szinten ez úgy néz ki, hogy elsősorban a kormánypártiságával éri el, és végül is fontos szavazati voksot jelent a hatalmon levő koalíciónak. Pozsonec: Bizonyos eredményeket az előző mandátumom alatt értem el, akkor abban a szavazati gépezetben a voksomnak nem volt jelentősebb befolyása� 237 zgodovina iz spomina_FIN.indd 237 24. 09. 2021 08:06:35 Emlékeztetném a művelődési ház építésének kezdeteire, majd az öregek otthonára, eredményeket értünk el az út infrastruktúra megteremtésében is� Magam, Drnovšek támogatásakor, nem az LDS támogatása mellett döntöttem, hanem elsősorban a kormány mellett, amelyben bíztam és biztos voltam, hogy vezetheti az államot� Nem volt, és nem is lehet párt-elkötelezettségem, hiszen a szavazóbá- zisom széleskörű és nem engedi meg a pártjellegű megnyilvánulásokat� A helyi önigazgatás szintjén heves védője volt az un. nemzetiségi körzetnek, még mindig ez az álláspontja? Pozsonec: Az a véleményem, hogy egy közigazgatási egység maradjon ott, ahol az emberek akarják, hiszen kényes kérdésről van szó, amelyet nem lehet dekrétumokkal erőltetni, és ezek teljesen függetlenek az én akaratomtól, de azért vagyok, hogy meghallgassuk az emberek törekvéseit helyi szinten� Nagy hiba tör-tént, mert az új körzetek meghatározásakor nem érvényesültek a szakmai szempontok és a javasolt körzetek amelyeket az emberek hitelesítettek� Tény az is, hogy a kisebb községekben, ahol a közös megértés szintje magasabb, a pénzt is ésszerűbben osztják el � Miben látja az okot, hogy néhány község átszervezéséről szóló jelenlegi javaslat-ban, a minisztériumban nem vették figyelembe semelyik muravidéki kezdeményezést sem, bár Dobrovnik és Grad állítólag azok között van, akiknek ezt megígérték, és meg is felelnek a községalapítás feltételeinek? Pozsonec: Ez a minisztérium javaslata, amely nem végleges, hiszen a javas-latokat és az értékelést a helyi önkormányzat bizottsága adja meg, magam pedig megteszek mindent, hogy Dobrovnik és Hódos pozitív értékelést kapjon, hiszen nem a 13� és 13� a) cikk szerinti község létrehozásról van szó, hanem olyan község-ről, amelynek külön jelentősége van, és amelyet a törvény jóváhagy� Ennél pedig a nép akaratának kifejezésre kell jutnia� Valamik or a Magyarok Világszervezetének alelnökeként aktívan dolgozott, ez hasonló a Szlovén Világkongresszushoz (Svetovni slovenski kongres), még aktivistája ennek a szervezetnek? Pozsonec: Nem voltam alelnök, hanem az elnökség tagja, és már nem vagyok az� Elmondhatom, hogy nosztalgiával gondolok erre, és ha még adódna alkalom, újra elfogadnám a megbízást� Olyan szervezetről van szó, amelynek pozitívak a céljai� Végül is, létrehoztuk a Duna Televíziót� Megismertem a magyarok életét is a diaszpórákban, az egész világon� Ezen a szervezeten belül, mint ahogy Magyarországon is, elég sok fára-dozásra volt szükség, hogy bennünket a specifikus kicsiségünk miatt, a nagyobb nemzetiségekkel összehasonlítva a többi országban, egyáltalán muravidéki vagy szlovéniai magyarokként kezdjenek kezelni, hiszem a múltban és még nemrégen 238 zgodovina iz spomina_FIN.indd 238 24. 09. 2021 08:06:35 is a jugoszláviai magyarokkal egy kosárba helyeztek minket� Még Szlovénia önál-lóvá válása után is a Dráva-menti magyarokhoz, tehát a horvátországi magyarokhoz soroltak bennünket� Nem nevezem ki a nagykövetet Eddig a magyarországi nagykövetünk nemzetiségi származású volt, számít-e arra, hogy a hagyomány folytatódjon, jobban mondva, van-e jelöltje, akiért lobbizik? Pozsonec: Nos, ez nem az én hatásköröm� Az, hogy Hajós urat nevezték ki magyarországi nagykövetnek, szép gesztusa volt az akkori miniszternek, Rupel-nek, és a nemzetiségek iránt kimutatott tisztelet jele, hogy ő képviseli Szlovéniát Magyarországon� A múltban elkötelezte magát a magyar nyelv tudása érdekében az egészségügyben, a képviselői felszólalásában érintette a bírók gondjait és a magyar nyelv tudásának kérdését. Vajon ezzel a más területekről származó szlovénokat nem helyezi-e alárendelt helyzetbe, ugyanakkor pedig személyzeti hiányról beszél? A nemzetiségek képviselői között sok az itt letelepedett is, így feltehetik az ellenkező kérdést is, a szlovén nyelv tudásáról. Pozsonec: A követelmény nem erőszakolt jellegű, hiszen törvényben is meg-fogalmazott, amelyből világosan kitűnik, hogy a nemzetiségi területen mindkét nyelv egyenjogú� Ezért logikus mindkét nyelv használata, hiszen másképpen hogyan lehetne megvalósítani a nyelvi egyenjogúságot� Ezért nemcsak akadémiai szinten kellene foglalkozni a dologgal, hiszen a gyakorlatban a falvakban még nagyon is aktuális a kérdés� Ezeknek az embereknek fontos, hogy saját nyelvükön kommunikálhatnak� A bíróságnál hasonló a helyzet, bár a múltban ez került előtérbe, de az utóbbi időszakban a helyzet erősen változott� Nemhogy nincs kétnyelvű, de semmilyen bíró sincs, jogállam pedig nem működhet a hatalom harmadik ága nélkül� Ezért követeléseim nem radikálisak, hanem következetesek, de sajnos következetesen nem megvalósítottak� A migrációs folyamat miatt erős asszimilációnak vagyunk kitéve� Ami az itt letelepedetteket illeti, úgy gondolom, hogy beszélnek szlovénul, ha pedig nem, ezt meg kell követelni tőlük� Mit jelent a bírósági gyakorlatról szóló törvénymódosítás? Pozsonec: Ez ideiglenesen a feltételek enyhítését jelenti, amelyek ennek a munkakörnek a betöltéséhez szükségesek� Mi a helyzet a személyi okmányokkal, és a személyi igazolvánnyal? 239 zgodovina iz spomina_FIN.indd 239 24. 09. 2021 08:06:35 Pozsonec: A személyi igazolvány szlovénul és franciául lenne, vagy angolul, és ha ez senkit sem zavar, nem zavarná a magyar nyelv sem, főleg a kétnyelvű te-rületen� Remélem, hogy vagyunk annyira toleránsak, hogy ez ne jelentsen gondot� Ön nemzetiségi politikus a legitimitás legmagasabb fokával. Pozsonec: Ez igaz, de nem mindenki gondolja így, bár a szavazások sok mindent a helyükre tettek� Ezért hálás vagyok a nemzetiségieknek, hogy kimutatták bizalmukat� Kezdetben jól funkcionáltak együtt az önigazgatási nemzetiségi érdekképviseleti csoporttal és a lendvai nemzetiségi intézményekkel, majd elszakadásra került sor, mi ennek az oka? Pozsonec: Valóban így volt, amíg a tanács elnöke voltam, majd megváltoztak a dolgok, bár a választások, ebben az időszakban helyre tettek néhány dolgot� A községi tanács eredményes működése érdekében, véleményem szerint, az elnököt közvetlenül kellene választani, bár ezzel az indítvánnyal nem értem el sikert� A területi étvágyról A művelődési központon belül néhány olyan dologra került sor, mint a történelmi tényeket átalakító vitás könyv megjelenése. Ugyanakkor állami szinten háromoldalú egyezményt írtak alá, amely a szlovénok között meglehetősen kényelmetlen érzést okozott, hiszen vannak, akik ezt, az olaszok valamint a magyarok területi étvágyá- val hozzák összefüggésbe és félelmük a történelmi tapasztalatokat figyelembe véve megalapozott. A könyvtől távol tartotta magát mint, akinek nincs semmilyen befolyása a könyv kiadására, sehol sem lehetett azonban fellelni, hogy annak tartalmától is távol tartotta volna magát, vajon egyetért-e azzal? Pozsonec: Erről, kétségkívül, a szakmának kell véleményt nyilvánítania� Mondtam, hogy Trianon a nemzetiségek fájdalma, ezért annak bárminemű felemlegetése kényes ügy, ha pedig már így van, komoly hozzáállásra van szükség� Ezért a könyv megjelenése előtt, vagy a könyv megjelenéséről való döntés elfogadásakor szakmai recenzióra lett volna szükség� Jómagam, azt hogy ez a könyv előkészületben van, egyáltalán nem tudtam� Ez a nézeteltérés és a médiákban való feszegetése nekünk nem használ� Sajnos nincs semmilyen együttműködés köztem és a művelődési központ között, és ez nem tőlem függ� Magam a nemzetiséghez tartozókért dolgozom, ezért az a pénz is, amelyet a kulturális tevékenységre kapunk, mindannyiunk tulajdona, Kótban vagy Hódoson, nem pedig szűk köröké, ezért azt kívánom, hogy mindenkinek legyen lehetősége a nemzetiség kultúrájá- nak megőrzéséért folytatott tevékenységre� Reagálok a történelmi tények átalakí- tása kifejezésre� 240 zgodovina iz spomina_FIN.indd 240 24. 09. 2021 08:06:35 Senki sem értékeli az új egyezményt területi étvágyként� Az egyezmény a há- rom állam gazdasági és közlekedési érdekeit fejezi ki� Az, hogy az említett könyvnek bármilyen befolyása lenne ebben az értelemben, az a könyv jelentőségének túlbecsülése� Hogyan értékeli akkor dr. Novak reakcióját a könyvre? Pozsonec: Elmondtam már, hogy dr� Novakot nagyon tisztelem, hiszen sokat tett a két kultúra közeledéséért� Már 1932-ben egy jelentős magyar művet adott ki szlovénul� Bár felmerül bennem a kérdés, hogy vajon ez a médiákban megjelenő polémia megfelelő módja-e annak, hogy a dolgokat megoldják� Hogy félre ne értsenek, ezzel nem arra gondolok, hogy a valóságot el kellene elhallgatni� Normálisnak tartom, hogy az ügyet tisztázzák, és az embereknek szükséges meg-mondani, hogy miről van szó, illetve miről volt szó� Nem utolsósorban hasznát vehetnénk a valódi szakmai érveknek, amelyek közrejátszanak a nemzetiségi jogok érvényesülésénél� Bár ehhez nincs szükségünk a határ túloldalán élő személy vitatott könyvére� Kérdéses az állami költségvetésből származó eszközök felhasználása is az RTV-n, ami a médiák működését illeti, itt is kedvezőtlen anyagi helyzetről beszélt? Pozsonec: Az újság egy önálló intézmény keretein belül jelenik meg, amely azonban nem szócső, ahogy azt felrótták nekem, hiszen abban a szavazások utáni időszakban nem tartották szükségesnek, hogy felkérjenek beszélgetésre� Ennek ellenére szolid és önálló újságnak tartom� A rádiónál és a televíziónál a helyzet valamennyire eltérő, hiszen önálló prog-ramegységként kellene működniük, ez az RTV-ház hozzáállása miatt van, amely nem valósítja meg törvénybeli kötelességeit, amelyet rendeltetésszerűen finanszíroznak a költségvetésből és nem csak az előfizetési díjakból� Jogunk van napi félórás televíziós programra, de senkit sem zavar, hogy ez nem valósult meg� Ha az RTV nem változtatja meg a hozzáállását, és nem kezdi el megvalósítani tör-vénybeli kötelességeit, valamint nem rendeltetésszerűen használja fel a pénzügyi eszközöket, amelyet már két éve folyósítanak a nemzetiség érdekében, komoly értekezésbe fogok kezdeni a költségvetésbeli eszközökhöz való jogosultság érdekében � Jelenleg ismét aktuális a pincészet ügye, amelyhez valamikor pénzügyi fo ráso at keresett a palackozásra . Vajon ez a községi vállalat kialakulóban van-e, és részesedik-e nemzetiségi vállalatként pénzügyi támogatásban az indításnál, hiszen ismert, hogy hatályos egy külön rendelet, amely a nemzetiségi vállalkozóknak különösen kedvező feltételekkel biztosít bizonyos fejlesztési eszközöket. Pozsonec: Nem, a pincészethez nem kaptunk ilyen támogatást, hiszen nem is kérvényeztünk ebből az alapból� Az alap a vételár 2,5 százaléka, privatizáció 241 zgodovina iz spomina_FIN.indd 241 24. 09. 2021 08:06:35 címén, a nemzetiségi gazdaság anyagi alapjának erősítését szolgálja� Ez elég me-rész javaslat volt, amelyet támogattak� Nemtetszést okoz néhány közintézmény esetében a nem zetiségek részesedése az alapításban. Felmerül a kérdés, miért számítanak kétnyelvű intézménynek a nemzetiségi területeken kívül található intézmények is. Pozsonec: A mi érdekünkben az állt, hogy a nemzetiségi területen vegyenek részt az alapításban, semmiképpen sem ezen a területen kívül, és ez nem is jelenthet gondot� Logikátlanságot nem követelünk� Pincét aláírta Kranjc És a mostani fordulat az autópályával kapcsolatban, amikor egyszerre ismét aktu- álissá vált a határátkelőhely Pincénél? Pozsonec : Úgy gondolom, hogy minden állam racionálisan gondolkodik az ilyen jellegű beavatkozásoknál� Magyarország kihasználta a határátkelőhelyről és az autópályák találkozásáról, Kranjc akkori miniszterrel aláírt egyezményt Pincé- ben, amelyet minden nemzetközi dokumentumban említenek� Ezzel a magyarok kiker ülték plusz 18 kilométeres autópálya kiépítését� Nálunk Pince volt aktuális addig, amíg a déli variáció volt a terv, amikor pedig az északi változat vált aktuálissá, támogattuk Hosszúfalut (Dolga vas)� Most pedig, amikor ismét megerősítették Pincét, valószínűleg értelmetlen, hogy Turniščén és Radmožancén keresztül épít-sünk utat, és racionális a felülvizsgálata az útszakasz e részének Krogtól Pincéig� Vestnik, Murska Sobota, 49� éf� 35� szám (1997� augusztus 28�), 8� 242 zgodovina iz spomina_FIN.indd 242 24. 09. 2021 08:06:35 A KRITIKA VISSZHANGJAI zgodovina iz spomina_FIN.indd 243 24. 09. 2021 08:06:35 zgodovina iz spomina_FIN.indd 244 24. 09. 2021 08:06:35 A SZLOVÉNSÁGOT SENKI SEM TÁMADJA! László Göncz Tisztelt dr� Vilko Novak Professzor Úr! A »Muravidéktől Trianonig« (Od Pomurja do Trianona – ahogy Zsiga Tibor említett publikációjának címét fordíthatnánk) című könyv semmiképpen sem tá- madja sem a muravidéki szlovénságot, sem a szlovén nemzetet� A könyv a szlovén-magyar határvonal kialakulásáról szól az első világháború után, tehát arról a kérdésről, amely hosszú ideig tabu témának számított a közép-európai térségben, valamint szakmai körökben és a mindennapi életben is� Ebben az időben, amikor az ugyanabban a térségben élő nemzetek közötti jó együttélés olyan értéket jelent, amely külön megelégedésünkre szolgál (mindenekelőtt azért is, mert minden nemzet megőrizheti nyelvi és kulturális identitásának jellegzetességeit, ugyanakkor elegendő az ereje a multikulturális értékek megteremtéséhez is), nagyon meglep bennünket az a gondolkodásmód és a tendenció- zus vádló hang, amellyel dr� Vilko Novak cikkében találkoztunk a Vestnik újság 1997� május 15i számában, Vádolom! Támadás a muravidéki szlovénság ellen címmel� A cikk ténylegesen befeketít minket a szlovén nemzet előtt, bár nem vagyunk hibásak� Az ilyen »fekete foltokat« pedig nehéz eltüntetni� Ezért lenne lényegesen jobb, ha a hasonló érzékeny kérdéseket, az »ítélet« előtt alaposabban átgondolnák� Egy tudományos kutatónak és értelmiséginek, gazdag keresztény és kulturális értékekkel, a térség történelmének és a magyar nyelv kiváló ismeretével semmiképpen sem szabadna ilyen élesen – értékelésünk szerint – igazságtalanul fellépnie az említett publikációval kapcsolatban� Szakértőként bizonyára világos önnek is, hogy a történelem, tudományos diszciplína, amely az új felfedezések és megismerések után valamennyire »megváltozik«, átalakul és mindinkább hiteles alakot önt� Ezért szükséges egy állandó dialógus, amely lehet nagyon kritikus, semmiképpen sem lehet azonban túl durva, még kevésbé bántó és megtévesztő� Professzor úr! Cikkében a könyv szerzőjét olyan hasonlatokkal illette, amelyek semmilyen esetben sem helyénvalóak, különösen a huszadik század kilenc-venes éveiben, amikor a demokratikus folyamatok hozzájárulnának ahhoz, hogy mindenki gondolkodásmódja pozitív irányvonalat öltsön� Nagyon meglep, hogy ön, aki a szocialista rezsim alatt semmilyen értelemben sem hajlott meg az ak kori hatalom előtt, tekintélyes személyként és tudósként ma 245 zgodovina iz spomina_FIN.indd 245 24. 09. 2021 08:06:35 az ötvenes évekbeli, úgynevezett kelet-európai reálszocializmus stílusában ír cikket� Egyetértenék önnel, ha konkrét tényekkel bizonyítaná az említett könyvben fellelhető hiányosságokat� Mivel ebben a publikációban ténylegesen találhatók szakmai hiányosságok� A szerző például konkrétan a »vend kérdésben« többször nagyon felületes, nem elegendően merült el ennek a kérdésnek a tartalmában, de ez még nem jelenti azt, hogy a szlovénságot, vagy a szlovén nemzetet (Muravidéken és egyáltalán) negatív színben tünteti fel� Csupán azt értékeli, hogy egy bizonyos történelmi időszakban, megítélése szerint, milyen volt az akkori muravidéki lakosok (szlové- nok és magyarok) hozzáállása némely politikai kérdéshez� Ma valószínűleg már nem lehet vitás az az állítás, hogy abban az időszakban nem volt nagyobb a lelkesedés a Szerb-Horvát-Szlovén Államhoz való csatlakozás iránt, ami nagyrészt ér thető is� Ezér t a prek murjei szlovén ember semmivel sem kevesebb, mint a szlovénok bárhol máshol Szlovéniában� Mások voltak a körülmények, amelyeket ma már nem kell más fényben feltüntetni� Ebben a kontextusban természetesen hibát is követhetünk el, ugyanúgy az állításoknál, mint a hipotéziseknél, de fontos hangsúlyozni, hogy a szerző a könyvében csak megemlíti, de nem beszél az ún� »vend kérdésről« És ebben »tehát éppen kérdés természetében és annak tartalmi megvitatásában« nagy a különbség! Ennek ellenére az esetleges hibákért a könyvben a kiadó bizottság nevében elnézést kérünk, de a publikáció kiadását elsősorban azért támogattuk, mert olyan kérdéssel foglalkozik, amelyről a lakosságunk a múltban csak egyoldalú informá- ciókat kapott� Még egyszer hangsúlyozom, támogattuk a könyv kiadását a terü- letünkön húzódó ún� »trianoni határ« keletkezésének tárgyalása miatt� A könyv a muravidéki szlovénság eredetéről csak közvetetten szól� Nincs ok arra, hogy ma ne fogadjuk el azt a tényt, hogy Muravidék hozzácsatolását a jugoszláv államhoz a szlovén lakosság másként élte meg, mint a magyar� Az a véleményünk, hogy a huszadik század végén jogunk van ebből a nézőpontból is megismerni a kérdést, amely az elmúlt évtizedekben »igazságtalanul« államellenes propagandának minősült volna� Hangsúlyozzuk, hogy a tör-ténteknek a magyar nemzet nézőpontjából való leírása (amelyhez mi, muravidéki magyarok nemzeti és kulturális szempontból tartozunk) semmiképpen sem irá- nyul a szlovén állam ellen, még kevésbé pedig a szlovén nemzet ellen� Tény, hogy a muravidéki magyaroknak a véleményét azokban az években 1918 és 1920 között senki sem kérdezte meg� Kész tény elé állították őket azzal, hogy elszakították az anyanemzettől� Erről a tényről több évtizedig hallgatni kellett, úgy a mi esetünkben, mint hasonlóan más kisebbségek (pl� a szlovénok) esetében is más földrajzi térségekben� 246 zgodovina iz spomina_FIN.indd 246 24. 09. 2021 08:06:35 Ezeket a kérdéseket a mai kontextusban nem képzelhetjük el, és nem mu-tathatjuk be úgy, hogy részleteiről nem szólnánk a tárgyalt korszak tónusában és hangulatának megfelelően� Ezekről a kérdésekről ön többet mondhatna, mint mi, akik a fiatalabb korosztályhoz tartozunk� Éppen a hatalom egyik vagy másik oldalának érdekei miatt, ön is sok kellemetlenségen ment keresztül és elnyomást ért meg� Ezért lep meg bennünket, hogy ma, ebben a korszakban, amikor a demokratikus közvélemény a határok esetleges megváltoztatásáról és a nemzetek domináns szerepéről már régen nem beszél, mert az új Európában erre nincs szükség – a »magyar szempontból« bemutatott események ről (amelynél természetesen jelen van a szerző szubjektivitása is) annyira éles hangvételben szól, mintha az itteni szlovénságra, vagy az ön szavaival: »a szlovén nemzet és állam integritására« való közvetlen támadásról lenne szó� Szükséges hangsúlyozni, hogy a magyar nemzeti közösség minden pozitív jellegzetességével gazdagítja ezt az államot, ugyanakkor közvetíti a szlovén táj és ország szépségét Közép Európa más térségeibe is� Ezt a szlovén többségi nemzet iránti tisztelettel tesszük, amelynek nemzetiségi politikája a pozitív diszkrimináción alapul az őshonos nemzetiségi kisebbségek iránt� A szlovén modellt mintaként, illetve legtöbbször a nemzetiségi probléma sikeres kezelésének modelljeként mutatjuk be� Ide tartozik természetesen a másfajta gondolkodás elfogadása is, amely semmilyen esetben sem irányul egy meghatározott területen élő lakosság ellen, még kevésbé pedig a Rábavidéki szlovénok ellen, akikkel szorosan együttműködünk különböző területeken� Az asszimiláció sajnos létezik náluk is és nálunk is, bár a Rábavidéken a helyzet bizonyos értelemben még bizonytalan-abb� Éppen ezért, mi, Szlovéniában élő magyarok is többször figyelmeztetjük az anyaálla-munkat, hogy közelítse nemzetiségi politikáját a Rábavidéki szlovénokkal kapcsolatban a szlovén modellhez� Semmiképpen sem tudok egyetérteni azzal a hipotézissel, hogy éppen ez a könyv gyorsítja fel a legkisebb szlovén nemzetiségi közösség elnemzetietlenedését � Az okok sokkal mélyebbek� Egyetértünk azzal, hogy szakmai szinten tisztázzunk néhány kérdést, amelyeket ebben a könyvben nem megfelelően vagy hiányosan tárgyaltak, ugyanúgy más kérdéseket is, amelyek árnyékot vetnek a szlovén többségi nemzetnek és a magyar kisebbségnek, amúgy mintapéldájú együttélésére Muravidéken� A fiatalságnak és a lakosságnak a könyv olvasásától való eltántorításával kapcsolatban, a következő kérdést teszem fel: Vajon a Mohor Társaság könyvei 1918 előtt, amelyeket az akkori szlovén hatalom hasonlóképpen értékelt, mint ahogy ön tette Zsiga Tibor könyvével, rossz hatással voltak-e a szlovén nemzet identitástudatára? Biztos, hogy nem! Nem történik semmi rossz, ha néhány felismerés kialakításánál különböző anyagokkal ismerkedünk meg � Csak az egypártrendszerben 247 zgodovina iz spomina_FIN.indd 247 24. 09. 2021 08:06:35 volt érvényes, hogy csak az a helyes és a szent, amit a központi bizottság jóváhagy és megerősít� Ezek az idők pedig hálaistennek már elmúltak� Legalábbis reméljük, hogy így van! Vestnik, Murska Sobota, 49� évf� 21� szám, (1997� május 22�), 3� 248 zgodovina iz spomina_FIN.indd 248 24. 09. 2021 08:06:35 MIT INDÍTOTT EL A MURAVIDÉKTŐL TRIANONIG CÍMŰ KÖNYV AVAGY: MAGYAR »TÁMADÁS« A MURAVIDÉKI SZLOVÉNSÁG ELLEN ? Branko Žunec Dr. Vilko Novak nyugdíjas professzor szerint: »a könyvet ki kell vonni a forgalomból és eltávolítani a könyvtárakból, valamint jogi eljárást kell indítani a kiadó és annak képviselője ellen, és interpellációt indítani az Országgyűlésben!« – A lendvai Magyar Művelődési Intézet igazgatója: »A könyv kiadását támogattuk a területünkön húzódó trianoni határ keletkezésének tárgyalása miatt, a könyv a szlovénság eredetéről csak közvetetten ír!« A muravidéki értelmiségi közvélemény egy részét, elsősorban a magyar nemzetiség képviselőit, az elmúlt napokban felizgatta a Beltinciből származó ismert néprajzkutató, a Bölcsészettudományi Kar nyugdíjas professzorának dr. Vilko Nováknak a terjedelmes írása, amely »Obtožujem!« Vádolom! Támadás a prekmurjei szlovénság ellen címmel jelent meg a Vestnik legutóbbi, 20. számában, május 15-én. Novak észrevételeinek tartalma és elsősorban stílusa dr. Zsiga Tibor könyvéről, amely a lendvai Magyar Művelődé- si Intézet kiadásában jelent meg nemrégen Muravidéktől Trianonig címmel, emlé- keztet Emil Zola francia író ismert írására a J’accuse-ra a Dreyfus-ügy kapcsán a századfordulón� Indexen van-e a könyv a pedagógusok, iskolások és laikus olvasók számára? A fáradhatatlan, 88 éves muravidéki történész a levelét a következőképpen kezdi »Vádolom a szlovén közvélemény, a politikai valamint bírói hatalom előtt«, az említett lendvai intézményt és Göncz László igazgatót a könyv »kiadásáért és terjesztéséért«� A kiadást a magyar Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium támogatta� Novak professzor véleménye, hogy »az iromány hamisan«, tudomá- nyos álca alatt ír valótlanságokat »események ről és dokumentumok ról a szlovén– magyar államhatár létrejöttével kapcsolatban«– olyan módon, hogy »felgyorsítja a magyarországi szlovénok asszimilációját«� Ezzel kapcsolatban hivatkozik arra az értékelésre is, amely a Muravidékt ő l Trianonig című könyvről a magyarorszá- gi szlovénok lapjában, a Porabje 8� számában, április 24-én jelent meg� Szerzője 249 zgodovina iz spomina_FIN.indd 249 24. 09. 2021 08:06:35 Maria Kozar, aki Novak professzornál védte meg diplomáját, rábavidéki kutató, a Vas megyei Savaria Múzeum tudományos munkatársa� A könyvet »csak szakembereknek« ajánlja, »akik kritikusan tudják olvasni«, semmiképpen sem javasolja »pedagógusoknak, diákoknak és laikus olvasóknak, mert őket ez a könyv csak megzavarná�« Dr� Novak hozzáteszi, hogy a könyvet »ki kell vonni a forgalomból és eltávolítani a könyvtárakból, valamint jogi eljárást indítani a kiadó és annak képviselője ellen�« Magyarázatot és mentséget kér a könyvre a magyar közös-ség vezetőségétől, és Pozsonec Mária nemzetiségi képviselő asszonytól, hiszen a könyvkiadásra szánt pénz a szlovén állampénztárból is származik� Az 1976 óta nyugdíjas néprajzszakos egyetemi tanár tanulmányokból és kutatásokból idéz, amelyekkel hosszú tudományos és kutatói pályáján foglalkozott� Mindenekelőtt pedig felhívja a figyelmünket az 1935-ben megjelent Slovenska krajin a gyűjteményes kötetre, amelyben Matija Slavič kulcsfontosságú értekezése jelent meg Prekmurske meje v diplomaciji címen [Muravidéki határok a diplomá- ciában]� Elemzi a muravidéki szlovénok kapcsolatait a többi szlovénnal »az 1919-es felszabadulás« előtti időszakban, hangsúlyozza a Mohor könyvek jelentőségét, amelyek Celovecból érkeztek a prek mur jeiek hez és határozottan elutasítja Zsiga állítását, hogy a »muravidéki szlovénok nyelve lényegesen különbözik a többi szlovén nyelvétől (a szlovén nyelvtől!) és hogy azok csak »rokonságban állna) a Mura másik oldalán élő szlovénekkel« – tehát nem ugyanaz a nemzet!« Novak professzor inte pellációt vár az Országgyűlésben erről a könyvről, a ljubljanai Nemzetiségi Kérdések Intézetének (Inštitut za narodnostna vprašanja) mindkét egyetemnek, és a lendvai községi tanács valamint a többi más muravidéki község »határozott fellépését«� »Kétségbe vonja« Dr� Zsiga történelemtudományi doktorátusának a minő- ségét és Marija Kozarral együtt figyelmezteti a szerzőt néhány fogalom következetlen használatára, pl� Medžimurje-Muraköz, Prekmurje-Murántúl, Pomurje-Muravidék, Slovenska krajina-Vendvidék, amelyek jelentős fogalomzavart okoznak� Semmi sem tabu a közép-európai térségben? Novak Obtožujem című cikkére először az említett intézet igazgatója Göncz László, a 37 éves lendvai történész és író válaszolt, aki a pécsi egyetemen most írja doktori disszertációját, amely a Szlovéniában élő magyar kisebbségről szól� Göncz határozottan tagadja, hogy a könyv, amely »a szlovén-magyar határszakasz k ialakulásáról szól az első világháború után, arról a kérdésről, amely hosszú ideig tabu témának számított a közép-európai térségben« támadná a szlovénságot Prek mur jében és a szlovén nem zetet� G öncz »k iok t at ja« Novak professzort, hogy 250 zgodovina iz spomina_FIN.indd 250 24. 09. 2021 08:06:35 »a történelem tudományos diszciplína, amely az új felfedezések és megismeré- sek után valamennyire megváltozik, átalakul és mindinkább hiteles alakot önt« és ezért »szükséges egy állandó dialógus, amely lehet nagyon kritikus, semmiképpen sem lehet azonban túl durva, még kevésbé bántó és megtévesztő«� A történelemtanár Göncz hangsúlyozza, hogy a lendvai intézetben »támogatták a könyv kiadását a területünkön húzódó trianoni határ keletkezésének tárgyalása miatt« és hogy Zsiga munkája csak megemlíti a »vend-kérdést« valamint »csak közvetetten szól a muravidéki szlovénság eredetéről«� Állítja, hogy »ma valószínűleg már nem lehet vitás az az állítás, hogy abban az időszakban nem volt nagyobb a lelkesedés a Szerb-Horvát-Szlovén Állam iránt« és hogy ezért »a muravidéki szlovén ember semmivel sem kevesebb, mint a szlovénok bárhol máshol Szlovéniában vagy a világon«� Számára kétségtelen az a tény »hogy a muravidéki magyaroknak a véleményét, azokban az években, 1918 és 1920 között, senki sem kérdezte meg« azaz » kész tények elé állították őket, azzal, hogy elszakították az anyanemzettől� Erről a tényről több évtizedig hallgatni kellett úgy a mi esetünkben, mint hasonlóan más kisebbségek (a szlovénok esetében is) más földrajzi térségben�« Meglepi Novak éles hangvétele és hozzáteszi, hogy a magyar nemzetiségi közösség tiszteletben tartja a többségi nemzetet, »amelynek nemzetiségi politikája a pozitív diszkrimináción alapul az őshonos nemzetiségi kisebbségek iránt« és hogy »a szlovén modellt legtöbbször a nemzetiségi probléma sikeres kezelésének modelljeként mutatjuk be«� Válaszát Göncz azzal a kérdéssel fejezi be, hogy »Vajon a Mohor Társaság könyvei 1918 előtt, amelyeket az ak kori szlovén hatalom hasonlóképpen értékelt, mint ahogy ön tette Zsiga Tibor könyvével, rossz hatással voltak-e a szlovén nemzet identitás-tudatára?« Válasza: »Biztos, hogy nem!«� Večer, Maribor, 53� éf�, 115� szám, (1997� május 21�), 1/5� 251 zgodovina iz spomina_FIN.indd 251 24. 09. 2021 08:06:35 »MINDEGYIK FÉLNEK MEGVANNAK A MAGA EMLÉKEI ÉS A FÁJDALMAI!« Pozsonec Mária képviselőasszony a Muravidéktől Trianonig című magyar műről Branko Žunec Pozsonec nem z etiségi országgyű ési k épviselő assszony sajnálja, hogy a nyugdíjas dr. Vilko Novak professzort annyira megbántotta dr. Zsiga Tibor könyvének megjelené- se, a Muravidéktől Trianonig, hiszen rendkívűl tiszteli Novak életművét. A Lendván működő Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet 1994 óta semmilyen ügyről nem tanácskozott vele. A szlovén katolikus hetilap a Družina (Család), a legutóbbi, 21� számában kö- zölte dr� Vilko Novak nyugdíjas egyetemi professzor levelének lényegét, amelyben a Vestnik hetilap, május 15-én megjelent 20� számában, rendkívül élesen reflektál a magyar szerző Dr� Zsiga Tibor Muravidéktől Trianonig című könyvének megjelenésére� Erről tegnap hírt adtunk a Ve č erben is� Dr� Novak többek között állást foglal amellett, hogy a könyvet, amely a muravidéki trianoni határ létrejöttével foglalkozik »ki kell vonni a forgalomból és eltávolítani a könyvtárakból, valamint jogi eljárást indítani a kiadó és annak képviselője ellen«; ez a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendván illetve annak igazgatója, a történész és író dr� Göncz László� A tekintélyes tudós, aki Beltinciből származik, többek között »a könyvről interpellációt« vár »az Országgyűlésben«, magyarázatot és mentséget a könyvre a magyar közösség vezetőségétől és Pozsonec Mária nemzetiségi képviselőasszonytól hiszen a könyvkiadásra szánt pénz a szlovén állampénztárból is származik, ezért érdekelt minket Pozsonec Mária véleménye� A képviselőasszony sajnálatát fejezte ki, hogy dr� Zsiga munkája dr� Vilko Novak professzort annyira megbántotta, hiszen rendkívűl tiszteli életművét és munkásságát a magyar és a szlovén kultúra közeledésében� Pozsonec hangsúlyozza: »Nem vettem részt a könyv ki-adásában� Sőt� 1994 óta, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendván, sajnos, semmilyen ügyben sem tanácskozott velem� Ezért a könyv stílusába és annak tartalmába nem szólhatok bele� Az a véleményem, hogy ilyen kényes té- mánál mindegyik félnek megvan a maga igaza, megvannak a maga emlékei és fájdalmai, ezért nem helyes, hogy erről az újságokban vitatkozunk� Az a békés 252 zgodovina iz spomina_FIN.indd 252 24. 09. 2021 08:06:35 együttlét, amely az itt élő szlovénok és magyarok között fennáll, érték, amelyet őriznünk kell, hiszen a Muravidék mindannyiunk számára az egyetlen és kedves terület, amelyet szeretnénk megőrizni és utódainknak átadni� Lerombolni könnyű az értékeket, nehezebb azonban újra építeni a bizalmat a nemzetek között«, zárja gondolatait Pozsonec Mária országgyűlési képviselő asszony dr� Novak professzor észrevételeiről a Muravidéktől Trianonig című könyvről� Večer, Maribor, 53� éf� 116� szám, (1997� május 22�), 5� 253 zgodovina iz spomina_FIN.indd 253 24. 09. 2021 08:06:35 A MURAVIDÉKIEK SZLOVÉNOK! Drago Kuhar Beszélni és írni arról, sőt könyvet kiadni, hogy a muravidékiek nem szlovénok, nemcsak téves, hanem szélsőségesen meggondolatlan kezdeményezés, amiről nyugodtan azt is mondhatnánk, hogy oktondi és esztelen, hiszen réges-régóta léteznek mindennemű lehetséges bizonyítékok arról, hogy a muravidékiek szlovénok� A rendelkezésre álló anyag mennyisége akkora, hogy egész sor könyvet lehetne írni erről a témáról� Végül is, a már létező könyvek is jó néhány könyves-polcot betöltenének, csak kézbe kell venni őket és elénk tárul a muravidéki ember gazdag szlovén múltja, a Mura és Rába folyó közti szlovénok muravidéki volta� Ne terheljük magunkat nagyon az évszámokkal, nevekkel, címekkel, hanem engedjük át magunkat a romlatlan paraszti gondolkodásmódnak, és mellékesen ismerked-jünk meg a muravidéki ember és a nép varázsával és bőkezűségével� Menjünk el a Muravidékre ! Különböző tudományos elmélkedések és szakmai érvek kétségkívül bizonyít-ják, hogy a muravidékiek mindenképpen szlovénok� Valóban egyediek és teljesen különlegesek, amit semmiképpen sem róhatunk fel nekik, de éppen ez a felismerhető különbözőségük erősítette meg őket az életben és adott rendíthetetlen ked-vet az alkotáshoz, és öntudathoz� Ezért a muravidékiek mindennemű besorolása a nem szlovén nemzethez vagy a nemzeti identitás meghatározása teljesen új vagy régi, becsmérlő, alacsonyabbrendűséget sugalló elnevezésekkel, nemcsak káros hatású az emberek együttélésére, a nemzetiségi kisebbségekre és a nemzetekre, hanem egyben fájó sovinizmus is, pestises nacionalizmus, amely megfertőzheti a genocid, politikai népszerűséget hajhászókat, a nemtörődöm karrieristákat� Szóljunk a muravidéki beszédről, a muravidéki nyelvről és a könyvekről, amelyek ezen a nyelven íródtak, és bármilyen elvakultak is vagyunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy szlovén nyelvről van szó és szlovén könyvekről� Ha pedig valaki ezt nem akarja belátni, legalább nyilvánosan ne hangoztassa azt, mert sérti úgy a muravidékiek, mint a szlovénság létét és lényegét� Hiszen annak minden-oldalú, kimondható őshonosságát megkérdőjelezni, nemcsak megbocsáthatatlan bűn, hanem a nemzet durva arcul ütése is� Végül is a muravidékiek majdnem ugyanakkor kapták az első szlovén könyvet és a bibliafordítást, mint a többi szlovén� Igyekeztek a leírtakat megérteni, ami nem volt könnyű� Ezért is áldott 254 zgodovina iz spomina_FIN.indd 254 24. 09. 2021 08:06:35 minden magányos írásbeli kísérlet a muravidéki nyelvjárásban, amely lassan, gondosan és szakszerűen változott át irodalmi nyelvvé� Rengeteg oka van annak, hogy a muravidékiek, ha szlovénokként akartak fennmaradni, kénytelenek voltak szólni, mesélni, írni és tanulni az anyanyelvükön, a muravidéki nyelvjárásban, és éppen ezzel az alkotótevékenységükkel mérhetetlenül sokban járultak hozzá az anyanyelv, a szlovén nyelv, és a minden szlovén számára érthető irodalmi nyelv gazdagításához� Amelyre kétség kívül érvényes, hogy minden nemzetnek el kell sajátítania azt, és hogy irodalmi nyelven elsősorban írásban fejezi ki magát, bár létezik annak a szóbeli változata is� Az első nagyobb lépést a teljes öntudatra ébredéshez és a nemzeti identitás kifejezésére a muravidéki – szlovén protestáns írók tették meg, hiszen leghatáso-sabban védekezhettek a külföldi hatások, elsősorban a »madžaron« befolyás ellen, éppen az irodalmi nyelvvel és könyvekkel, tanítással és prédikálással� »Madžaro-nok« sajnos a muravidékiek között is voltak, és ahogy látszik, még ma is szégyentelenül erőszakosak, hiszen készek voltak és ma is azok, hogy keresztülgázoljanak mindenen, ami céljaik megvalósításának útjában áll� Ez most csak néhányunknak érthető, akik már tudjuk, hogy mennyi rossz következhet ezután� A szlovén – muravidéki irodalmi munkát sikeresen folytatták a katolikus írók, hiszen a protestánsok elhallgattak egy időre, bár az irodalmi alkotómunkát később folytatták és néhány év után újrakezdték� Világi témájú könyv muravidéki nyelvjárásban és irodalmi nyelven is évről évre egyre több keletkezett� A szlovén irodalmi nyelv a muravidékiek számára az iskolai, otthoni és az egyházi nyelvvé vált! A magyarosítás a Rábavidéki szlovénok gyökeréig ért, nehogy még a muravidékieket is érintse! Vestnik, Murska Sobota, 49� éf�, 22� szám, (1997� május 29�), 3� 255 zgodovina iz spomina_FIN.indd 255 24. 09. 2021 08:06:35 SAJNÁLKOZÓ ÍRÁS EGY TÁMADÁS KAPCSÁN Lajos Bence Megvádoljuk, felnégyeljük, bevonjuk! – ilyen és ehhez hasonló fenyegető megjegyzésekkel visszhangzott nem is olyan régen a szlovén média, a lokális és a központi lapok (Vestnik, Večer, Družina stb�), a mindig szenzációéhes rádió� A Marija Kozar és Vilko Novak által elindított lavina (Od Pomurja do Trianona, Porabje, 1997� IV� 24� és Obtožujem! Vestnik, 1997� V� 16�) és a nagyfokú felháborodás az országban zajló, amúgy is megbolydult (forrongó!) politikai helyzet időszakára esett� Akkora, amikor az Unióhoz való csatlakozás, illetve a törvény ratifikálása az alkotmánybírósági döntésre várt� A Zsiga Tibor könyve nyomán kirobbanó szokatlan arrogancia és vádaskodó hang nem Európát, hanem sokkal inkább a balkáni politikai kultúrát (kulturá- latlanságot!) juttatta eszünkbe� A könyv megsemmisítése, forgalomból való kivonása pedig a harmincas évek közállapotait idézte fel a magyar értelmiségben, amikor a szabad gondolat szabad termékei máglyahalálra voltak ítélve� (Valakinek és valakiknek ebben az országba még mindig nagyon fájhat a másik fél igazsága�) Az olyan vitás kérdésekben, mint a trianoni békediktátum – melynek kritikáját a Proletár Internacionalizmus is kimondta már, s közvetve a délszláv háború is »véleményt formált felőle« – pedig egy csomó igazság létezik� A cselekvésre felszólított, vagy inkább »felkiáltott« felek – a szlovén országy-gyűlés (Pozsonec Mária), a Ljubljanai és a Maribori Egyetem, a MMNÖK, valamint a lendvai községi tanács, a muravidéki községi tanácsok és még valakik – közül csupán a belügyi szervek és a szlovén hadsereg hiányzott� A második világháború utáni, az okkupátorral konspiráló belső ellenséggel való »leszámo-lás« időszakát juttatta eszünkbe a cikk, melynek nyilvánvaló célja az volt, hogy a tabutémaként kezelt határmeghúzás eddig ismeretlen és feledés homályában lévő tartalmait elfeledje� Hogy a palackból kiszabadult szellemet a palackba visszagyömöszölje� Ami a felhozott vádak közül esetleg említést érdemelne, az a terminológia kérdése� Egy magyarországi kutató nyilvánvalóan értetlenül áll az olyan, Trianont követő időszakban keletkezett (csinált) fogalmakkal mint a Pomurje, Prekmurje, Medžimurje� Mert félrevezetőek lehetnek, s az erőszakos központosítás (Ljubljana-centrizmus) törekvéseit sugallják ma is� Egy egészséges lelkületű szlovén 256 zgodovina iz spomina_FIN.indd 256 24. 09. 2021 08:06:35 nemzetiségű muravidéki polgár számára is sértő lenne, ha őt murántúlinak neveznék� Ő ugyanis nem a Murán túli részen lakik, hanem azon innenin� Ez a látszó- lag egyszerű kérdés további bonyodalmak forrásává válik, mihelyt a muravidéki magyarság szempontjait érvényesíteni kezdjük� Így e téren lesz még mit elvégezni a történelemtudománynak� Szemléleti kérdés csupán, de a hasonló vádaskodá- sok elkerülése végett igen fontos szereppel bír� Akár egy tudományos értekezlet témájául is szolgálhatna, akárcsak az ominózus és örökzöldnek számító »vend« kérdésben� A szlovén történelemtudomány aggasztó helyzetére világít rá az a fajta »magas lóról« való beszéd is, amely mindkét szerző stílusában tapasztalható, mely ismét a »háborús időket« juttatja eszünkbe� Nevezetesen a »másét nem kívánjuk, a sajátunkat nem adjuk« – időszakot, mintha valakinek is szándéka lett volna az írott szó eszközeit kihasználva hasonlóra folyamodni� A szerzők félelme, mely szerint a Rábavidéki szlovének asszimilációját segítené elő Zsiga (akinek a neve legtöbb esetben Szigára sikeredett) könyve, a légből kapott állítással egyenlő� Hogy ettől függetlenül, esetleges bonyolultsága ellenére is merem ajánlani minden józan olvasónak, az azért van, mert még érzek csöppnyi reményt arra, hogy elolvasván a könyvet a leendő muravidéki magyar értelmiségi talán rádöbben arra, hogy ősei nem a második világháború utáni, sőt nem is az 56-os menekültáradattal kerültek a Mura vidékére, a magyar határ menti területre, hanem egy igazságtalan politikai döntés folytán� Ha kellett – a népek önrendelkezési elvét is tiszteletben tartva – harcoltak is érte� Ezért a címként szereplő »Obtožujem« (megvádolom) igét én az »Obžalujem«-mel (sajnálom) cserélném fel� Mert in-kább ez illik a mai politikai szituációhoz, ezt kívánja tőlünk európaiságunk, józan ítélőképességünk� Népújság, Lendva, 41� éf� 21 szám, (1997� május 29), 5� 257 zgodovina iz spomina_FIN.indd 257 24. 09. 2021 08:06:35 NYILATKOZAT* Az MNMI Könykiadási Kuratóriuma A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretében működő Könyvkiadási Kuratórium tagjai aggodalommal figyelik azokat a szlovéniai, országos jellegű, vallási és regionális sajtóban megjelent írásokat, véleménynyilvánításokat, amelyek az intézetünk által kiadott Muravidékt ő l Trianonig című könyvvel kapcsola-tosan az elmúlt napokban világot láttak� Aggodalmunkat mindenekelőtt az váltja ki, hogy a közzétett vélemények nem a könyv tartalmát képező, a szlovén-magyar határszakasz alakulásával foglalkozó tartalmi kérdésekre irányulnak, hanem – félrevezető módon és szándékkal – a muravidéki magyarság, valamint annak szervezetei és intézetei befeketítésére, lejáratására törekednek� Azzal vádolják a könyv szerzőjét (dr� Zsiga Tibort) és a kiadót, hogy a kiadványban a szlovén nemzeti és állami integritás ellen lépnek fel, holott a történelmi jellegű könyv egyetlen állításból sem lehet ilyen következtetést levonni� Ezt csupán azok értelmezhetik így, akik valamilyen szempontból a konfliktus-szítást tűzték ki célul� Ugyanakkor elítélendő a véleménynyilvánítás azért is, mert egy olyan olvasóközönséget, közvéleményt próbál meg »tájékoztatni«, amely a magyar nyelvet nem érti, így csak annak alapján formálhat véleményt e kiadványról – s közvetve a muravidéki magyarságról -, amit mások véleményformálása nyomán készen kap� A MNMI Könyvkiadási Kuratóriuma kijelenti, hogy a könyv a muravidéki magyarságot mindenképpen negatívul érintő trianoni határ szlovén-magyar szakaszának alakulásáról szól, a magyar nézőpont tudatos vállalásával, anélkül, hogy a szlovén nemzetet, vagy bárki mást bármilyen szempontból is megalázna vagy sértene� Terminológiai és szakmai jellegű szempontok tekintetében a kiadvány tartalma valamennyire eltérhet a szlovén történelemszemlélettől – ami egy demokratikus közegben aligha jelenthet ma már szentségtörést -, azonban az még korántsem számíthat bárki nemzeti érzelmei, jogai megsértésének� Az ilyen jellegű »félreértések« a történészek vitatárgyát kell, hogy képezzék, de semmiképpen a nyilvánosság félrevezetését� Lendva, 1997� június 1� Népújság, Lendva, 41� éf�, 22� szám, (1997� június 5), 3� * A Delo-ban is, Ljubljana, 39�éf�, 134�szám (1997� június 6), 16�(Ugovori in pripombe� Izjava ob odmevih na oceno knjige)� 258 zgodovina iz spomina_FIN.indd 258 24. 09. 2021 08:06:35 KEVESET TANULUNK A TÖRTÉNELEMBŐL J. M. Dr� Vilko Novak érdekes cikke »Támadás a muravidéki szlovénság ellen « címen (Družina, 21� szám) véleményem szerint rendkívül színessé tette a folyóiratot� Ilyen cikket sok olvasó szívesen látna minél magasabb számban� Az írás ugyan, csak egy konkrét problémával foglalkozik, ugyanakkor az ún� történelmi és egyéb nemzetek; és ahogy bennünket ebben a térségben többször hívnak, a törzsek közötti viszony szélesebb körű témáját nyitja meg� A magyar, mint államalapító nemzet, a perifériákon élő népeivel hasonlóan viselkedett, ahogy azt többen is tették, amíg ezért drágán meg nem fizetett� Annak a ténynek az el nem fogadása, hogy a Szent István-i terjedelmes királyságban más nemzetek is nagyobb számban éltek, több vereségbe került, már a Habsburg hegemónia ellen kitört, indokolt felkelések során is, de sajnos ebből nem tanultak� Történelmi nosztalgiázókról van szó, de erre kár pazarolni a szót� De soha sem kár megismételni, azokat a szavakat, amelyek pillanatnyilag lehet, hogy süket fülekre találnak: »Ne tedd azt másokkal, amit magadnak nem kívánsz�« Milyen keveset tanulunk a történelemből! Hasonló, erőszakos hozzáállást másokhoz, önkritika helyett, másutt is lehet érezni� Ott, ahol az emberek önmagukat rendkívül fontosnak tartják, de ezt szomszédaik megalázásával fejezik ki, ezzel önmaguknak is kárt okoznak� A magyaroknak legjobban a határvidéki helyek fájnak� Semmi különös! Gondoljunk csak Pozsonyra, amelyet néhány tájékozatlan televíziós fordító kitartóan Pressburgnak hív és nem tudja, hogy a mieink azt Bratislava néven ismerik, és hosszabb ideig Magyarország országgyűlési székhelye volt� Arad városa, ahol a magyar felkelések hőseit végezték ki, Romániában van, ugyanígy Cluj (Kolozsvár, a ford�) is, amelynek más a magyar neve és a szászok alapították� Cluj az erdélyi magyarok kulturális központja� Transzilvánia, magyarul Erdély, mi pedig Sedmerograška név alatt ismerjük, hiszen évszázadokon keresztül a közös állam része volt� Természetesen fájlalják Muravidéket is, bár ez csak kicsinyke része annak a területnek, amelyet a trianoni szerződés szerint, a győzőknek kellett átadniuk� A magyar politika a rossz politikának csak az egyik példája, amikor a másokhoz való viszony meggondolatlan és tele van ellenszenvvel� A nemzetiségi dolgokban a ka-tolikusok és a más vallásúak – amelyekből Magyarországon nincs kevés – mindig 259 zgodovina iz spomina_FIN.indd 259 24. 09. 2021 08:06:35 egységesek voltak� A magyaroknak, elismerhetjük, hogy az alkotóerejük kiváló volt, és különlegességként maradtak fenn a főleg indoeurópai Európában� Ahol nemzetiségi többség létezik, ott azok jogát kívánják megvalósítani, ahol pedig már nincs egy nemzet többségben, ott jól jön a történelem� Hasonló volt Csehországban, ahol a néhai Ausztriában, erről a témáról soha sem találtuk meg a közös nyelvet a csehekkel, hiszen mi védtük a nemzetiségi, ők pedig a történelmi határokat, különben elvesztették volna a Szudétákat� Keleti szomszédainkról ez- úttal inkább nem szólunk� Mindez még túl fájó� Mindez, röviden szólva, nagyon rövidlátó dolog volt és általában különös és semmiképpen sem kielégítő módon végződött� Legalább a magyar szomszédainkról volt jó a véleményünk� Köszö- net dr� Novak professzor úrnak is a figyelmeztetésért, talán felhívását meghall-ják� Még érzékenyek vagyunk mindannyian� Miért kell szítani a tűzet, ha még parázslik? A magyarul beszélő állampolgáraink, akiket mélyen tisztelek, higgyék el, hogy mi, bár lehet hogy az önök szemében kisebbek, de érzékenyek vagyunk� Megértjük, hogy nem könnyű a területük kétharmadát elveszíteni� Szokatlan ez Európában, mi megértjük� Az marad csak, hogy higgyünk az Emberben, ez pedig szerencsénkre és utódaink szerencséjére, mindannyiunknak megmarad� Družina [Család], Ljubljana, 46� éf� 23� szám, (1997� június 8�), 28� 260 zgodovina iz spomina_FIN.indd 260 24. 09. 2021 08:06:35 A »TÁMADÁSRÓL« ISMÉT Peter Božič Tisztelt Vilko Novak Professzor Úr! A Támadás a muravidéki szlovénság ellen című terjedelmes cikkében többek között a következő mondat is szerepel: »A magyar nemzetiség és közösség vezetőségét Muravidéken – Pozsonec Mária képviselőasszonnyal együtt – pedig felkérjük, hogy indokolja meg és kísé- relje meg megmagyarázni – de erre valójában mentséget találni nem lehet! – ennek a könyvnek a kiadását az Intézet kiadásában … és a szlovén állampénztárból is származó pénzeszközökkel!« Állítása, hogy Zsiga Tibor Muravidékt ő l Trianonig című könyvének kiadását a szlovén állampénztárból származó pénzeszközökkel valósították meg, nem felel meg a valóságnak� A Kulturális Minisztériumtól pénzügyi támogatásban részesülők jegyzékén ugyanis nem szerepel ez a cím, így nem részesülhetett pénzügyi támogatásban� Az erről szóló dokumentáció nyilvános, és abba mindenki, Vilko Novak professzor úr is betekintést kaphat� Kulturális Minisztérium, Tájékoztatási Hivatal Družina, Ljubljana, 46� évf� 23� szám (1997� június 8�), 28� 261 zgodovina iz spomina_FIN.indd 261 24. 09. 2021 08:06:35 A SZLOVÉNIAI MAGYAROK ELSŐ EMBERE LEMONDOTT Balaskó József lemondását nem fogadták el a tanács tagjai. Lemondásának három oka van I[van]. G[erenčer]. Lendva, június 17� – A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácsának tegnap esti ülésén a tanács elnöke, Balaskó József, benyújtotta lemondását, amelyet a tanács tagjai nem fogadtak el� Arról a pénteki rendkívüli ülésen hoznak majd döntést� Balaskó ma elmondta, hogy a lemondását már hosszabb ideje fontolgatta� Az, hogy a lemondási nyilatkozatot tegnap este írta meg, és a tanács ülését el is hagyta, a tagok végletekig türelmetlen és politizálgató vitáinak köszönhető a napirenden szereplő témákról� Leginkább talán a magyar szerző Zsiga Tibor Muravidéktől Trianonig című könyvéről szóló viták miatt, amelyet a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet adott ki Lendván, az előszót pedig Göncz László írta� Dr� Vilko Novak a könyv szerzőjének és az előszó írójának nyilvánosan felrótta a történelmi tények megváltoztatását a szlovén-magyar határ létrejöttével kapcsolatban és a muravidéki szlovénság elleni támadással vádolta őket� »A tanács tagjai támogatták a kiadói bizottság nyilatkozatát, én viszont ezt elleneztem� Több ok is késztetett a lemondásra, amelyek befolyásolják a magyarok nemzetiségi szervezetének sikeres munkáját Muravidéken � Az első ok mindenképpen a nemzetiségi szervezetünknek nyújtott rendezetlen állami támogatás, amely ugyan biztosítja a béreket, de nem elegendő a nemzetiségi közösség tevékenységének fenntartására� A másik ok, Magyarország mostoha viszonya a szlovéniai kisebbséghez� Az anyaországot elsősorban a Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában és a Szerbiában élő magyarok helyzete aggasztja� Bennünket, akik Szlovéniában élünk, mellékvágányra helyezett� A harmadik ok a szlovén-magyar vegyes bizottság munkája a nemzetiségek védelmében� Biztos vagyok abban, hogy a bizottság az egyik vagy a másik ország érdekeit nézi, nem pedig a Szlovéniában illetve Magyarországon élő nemzetiségek érdekeinek megvalósítását« – nyilatkozta a Delonak Balaskó József� Zavarja a Közösség vezetőségének politizálása is, valamint egyes tagok provokatív viselkedése illetve arroganciája� »A türelmes és 262 zgodovina iz spomina_FIN.indd 262 24. 09. 2021 08:06:35 alkotó párbeszéd mellett foglaltam állást, de a tanács szélsőséges tagjai állandóan kritizáltak� A nemzetiségi közösségben az alkalmazottak követelték tőlem, hogy biztosítsam a fizetésüket, majd saját belátásuk szerint dolgoztak, csak saját hasz-nukra« – nyilatkozta Balaskó� Delo, Ljubljana, 39� éf� 139� szám, (1997� június 18), 2� 263 zgodovina iz spomina_FIN.indd 263 24. 09. 2021 08:06:35 BALASKÓ JÓZSEF MEGGONDOLTA MAGÁT Türelmi politikával szeretne hozzájárulni a Muravidéken élő magyar kisebbség jobb helyzetéhez Ivan Gerenčer Lendva, 1997� június 21� – Balaskó József, aki néhány nappal ezelőtt lemondott elnöki tisztségéről a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség Tanácsában, a tanács tegnap esti rendkívüli ülésén, amely zárt ajtók mögött zajlott, visszavonta lemondási nyilatkozatát és a Szlovéniában élő magyarok első embere maradt� Bizalmat szavazott neki a tanács kilenc tagja, négyen pedig ellene voksoltak� Balaskó József, aki a múlt hét elején lemondásának fő okaként a nemzetiségi közösség rendezetlen finanszírozási helyzetét, a szlovénmagyar kisebbségi védelmi bizottság nem kielégítő munkáját és az anyaország mostoha hozáállását, valamint a tanács néhány tagjának megalapozatlan kritikáját jelölte meg, talán azért gondolta meg magát, mert mandátuma vége felé közeledik és türelmi politikájá- val szeretne hozzájárulni a muravidéki magyar kisebbség helyzetének egyértelmű javulásához� Balaskó tagadja, hogy a Magyar Nemzetiségi Intézet igazgatójával, Göncz Lászlóval vitában állnának, mivel kiadták Zsiga Tibor magyar szerző könyvét Muravidéktől Trianonig címmel� Dr� Vilko Novak a könyv szerzőjének a történelmi tények meghamisítását rója fel a szlovén – magyar határ létrejöttével kapcsolatban és Göncz László felelősségre vonását kéri, hiszen ő a kiadó képviselője és a bevezető írója� Nedelo, Ljubljana, 3� éf� 25� szám, (1997� június 22�), 2� 264 zgodovina iz spomina_FIN.indd 264 24. 09. 2021 08:06:35 LENDVA: A MMÖNK ELNÖKE A LEMONDÁS ÉS A BIZALOM MEGSZAVAZÁSA KÖZÖTT. A MURAVIDÉKI MAGYAROK VITÁI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON Branko Žunec Balaskó József felkínált lemondásával szerette volna felhívni a figyelmet a magyar nemzetiség finanszírozásának nehézségeire Lendva, Moravske Toplice községekben, az elégedetlenségre a kisebbségek védelméről tárgyaló államközi bizottság munká- jával kapcsolatban és a nemzetiségi körökben uralkodó feszültség értelmetlenségére. Múlt péntek este a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK), zárt, rendkívüli ülésén, Balaskó József elnök javaslata, amelyet a jú- nius 16-i, hétfői ülésen tett, hogy több okból is lemond tisztségéről, elérkezett az epilógusához� A szavazás eredménye alapján Balaskó kilenc tag támogatását élvezte, négyen ellene szavaztak� A tanácsnak amúgy 18 tagja van Lendván és Moravske Toplicében� Az ülés után a MMÖNK tanácsának elnöke elmagyarázta, hogy lemondá- sával, amelyet később visszavont – a választók és mindkét kerület több befolyásos politikusa, néhány parlamenti képviselő valamint a kormány Nemzetiségi Hivatalából kapott telefonok és rábeszélések miatt is – csupán a figyelmet akarta felhívni a közösség számos problémájára, ezekkel kapcsolatban, állítólag, az alkotmányos bíróságon is indított négy pert� A szervezet tevékenységének irányvonalait nyolc programpontba sűrítette és azzal a tagok többsége egyetértett� A legnagyobb nehézségek a nemzetiségi közösség, annak intézményei és szervezetei finanszí- rozásában rejlenek, valamint a nemzetiségi oktatás érvényesülésében� Nagy elé- gedetlenség kíséri a nemzetiségi közösségek védelmével foglalkozó nemzetközi Szlovén-Magyar Vegyesbizottság munkáját� Balaskó elmondta, hogy már legalább egy éve egymást követik, a szerinte megalapozatlan támadások ellene, valamint észrevehető a tanács néhány tagjának szükségtelen türelmetlensége� A kér-désre, hogy vajon az állítólagos konfliktusokat érti-e ezen, Lendva és a goričkói Moravske Toplice községek magyar közösségének vezetői között, azt válaszolta, hogy nem erről van szó� A MMÖNK tanácsa muravidéki, tehát regionális programját támogatták a lendvai és a goričkói magyarok is� Balaskó elnök kijelentette, hogy mandátuma idején, a fennmaradó egy és fél év maradt, törekedik a magyar 265 zgodovina iz spomina_FIN.indd 265 24. 09. 2021 08:06:35 nemzetiségi közösség legmagasabb szervezetét türelmesen vezetni, partneri kapcsolatban a nemzeti községekkel� Hozzátette, hogy úgy, mint minden évben, idén is pályázni fognak kormányrendeletben leírt pályázatra az őshonos nemzetisé- gi közösségek által felhasználható eszközök elosztásáról, amely nemrégen jelent meg a Hivatalos Közlönyben� Hangsúlyozta, hogy nem áll vitában a Magyar Nemzetiségi Intézet igazgatójával, Göncz Lászlóval, aki a magyar szerző dr� Zsiga Tibor Muravidékt ő l Trianonig című könyvét kiadta� Erről a Večerben már részletesebben szóltunk május végén� Meggyőződése szerint ez komoly könyv, amelyről történészek ítéljenek, ne pedig politikusok vagy újságírók� Večer, Maribor, 53� éf� 143� szám, (1997� június 23�), 5� 266 zgodovina iz spomina_FIN.indd 266 24. 09. 2021 08:06:35 TÚL KEVÉSSÉ NACIONALISTA ELNÖK? Balaskó nem mondott le A. P., S. E. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának pénteki rendkívüli ülése, azzal a veszekedéssel kezdődött, hogy ki vezesse az ülést� A tanács elnöke ugyanis a hétfői ülésen felkínálta lemondását, amelyhez többek között a Zsiga Tibor Muravidékt ő l Trianonig című könyvével kapcsolatos egyet nem értések is hozzájárultak� A tanács tagjai elnökük lemondását nem fogadták el, a lemondásról való döntést elhalasztották a pénteki ülésig� Vezetheti-e az ülést az elnök, aki lemondott, de lemondását a tanács még nem fogadta el? Balaskó biztosította a tanács tag jait, hogy vezetheti, hiszen ezt megérdeklődte az alkotmányos kérdésekkel foglalkozó bizottságnál� A Tomka fi-vérek bizonyítékot szerettek volna és interpretációjával nem értettek egyet, azt követelték, hogy az ülést az alelnök vezesse� A tanács tagjai végül is megegyezésre jutottak: a médiákat kizárták az ülésről� Ez ellen volt Cár és Vörös� A tanácskozás után Ahogy a tanács régi és egyben új elnöke, Balaskó József elmondta, a bizalom megszavazásakor (amellyel kapcsolatban meghatározták az irányelveket is, amelyekkel Balaskó összefüggésbe helyezte jövőbeli munkáját) a tagok kilenc szavazattal és négy ellenszavazattal támogatták� Az irányelvekkel kapcsolatban Balaskó hangsúlyozta a türelmi politika elvét, amely az embereket egymással összefűzné, (tekintetbe véve az Alkotmány 11� és 64� cikkét, a nemzetiségi önkormányzati közösségekről szóló törvényt és a helyi önkormányzatról szóló törvényt) és szólt a kerületek közötti partneri kapcsolat fontosságáról is� Ugyanakkor kiemelte, hogy »a községi nemzetiségi tanácsok ön- álló szervezetek és semmiképpen sem kívánom, és nem engedhetem meg, hogy a tanács felsőbbrendű szervezet legyen, vagy diktátori jellegű, hanem azt kívánom, hogy ezek a községi tanácsok, összhangban szabályzataikkal, önállóan hozzanak döntéseket«� A kultúra, a kétnyelvű oktatás terén és gazdasági téren a tanács partneri kapcsolatokat építene ki a nemzetiségi parlamenti képviselővel »közreműköd-ne a Szlovén-Magyar Vegyesbizottság munkájához szükséges operatív alapok 267 zgodovina iz spomina_FIN.indd 267 24. 09. 2021 08:06:35 megteremtésénél és segítene a magyar közösség finanszírozásával kapcsolatos problémák megoldásánál�« Az államközi kisebbségvédelmi bizottság nem haté- kony munkája, az intézmények rendezetlen finanszírozása az állami költségvetés-ből és az alkotmányos viták a felkínált lemondás fő okai� Muravidéktől Trianonig Balaskó lemondásának egyik mozgatórugója a Muravidéktől Trianonig című könyv is, amellyel kapcsolatban kifejezett ellentmondásra került sor Balaskó és a tanács »nacionalista« tagjai között� Balaskó a sajtóértekezleten megmagyaráz-ta saját hozzáállását is a könyvhöz, illetve a »konfliktushoz« és a széthúzáshoz, amelyet az a magyar kisebbség köreiben okozott� »Szeretném hangsúlyozni, hogy nem voltam, nem vagyok és remélem, hogy nem leszek konfliktushelyzetben a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatójával, Göncz Lászlóval, aki a könyv kiadója� Személyes meggyőződésem, hogy a politikának és a szakmának nem szabad keverednie� Amit hozzátennék – lehet, hogy tévedek – miért kell vajon anyagilag támogatni külföldi szerzőt, amikor minden intézményünknek tényleges anyagi gondjai vannak tevékenységeik finanszírozásánál� Lehetséges, hogy nem ismerem a pénzügyi struktúrát? Ha tévednék, elnézést kérek, a kiadótól is� A meggyőződésem viszont az marad, hogy ha az igazságot kell kihámozni, tegye azt a szakma, de semmiképpen sem a politikusok vagy az újságírók� A szakma mondja meg a véleményét� Felrótták nekem, hogy gondjaim vannak a nemzetiségi identitástudattal, de kijelenthetem, hogy nincsenek ilyen gondjaim, és hogy álláspontomra a magyarázatok az említett tények� Ahogy már többször is mondtam, a könyvet nem olvastam, nem is fogom elolvasni, és ha el is olvasnám, kérdés, tudnék-e kialakítani megfelelő szakmai hozzáállást� A szakma mondja el a véleményét� Ha dr� Novaknak nem felel meg a könyv, írjon újat és azután, valamilyen vegyes bizottság határozza meg, kinek van igaza és kinek nincsen� Mérnökként ezen a téren nem tudok állást foglalni�« Vestnik, Murska Sobota, 49� éf� 26� szám, (1997� június 26�), 3� 268 zgodovina iz spomina_FIN.indd 268 24. 09. 2021 08:06:36 »INDEXEN« A KISEBBSÉG AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON. Miért akart lemondani Balaskó József ? Branko Žunec A magyar közösség Szlovéniában osztozik a költségvetés felhasználóinak sorsán – Magyarországról csak néhány forint a kultúrház építésére – Megjegyzések az államközi vegyes bizottság munkájáról – A veszélyeztetettség érzése a goričkói magyarok között? – A kormányrendelet befolyása a kisebbség gazdasági helyzetére Közöltük, hogy korábban a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke Balaskó József lemondását tervezte� A rendkívüli ülésen, zárt ajtók mögött Balaskó, az ismert lendvai vállalkozó, akinek saját vendéglátói cége van, a Baling, meggondolta magát� A Večer számára, kicsit késve, magyarázta meg tervezett lemondásának hátterét� Lemondásának fő oka a kisebbségek rendezetlen anyagi támogatása volt? »Közösségünk programját a szlovén állam finanszírozza a költségvetésből� Amióta érvényben van az új szervezeti felépítés, a programjavaslatainkat nem vették tekintetbe, illetve érvényes ránk az index� Tavaly 9 millió tollárt javasoltunk és 8,3 milliót kaptunk, idén 16 millió tollárt, de nem kaptunk választ a kormány Nemzetiségi Hivatalából� A pénz tizenkét részletben érkezik, ebből kell fizetnünk két alkalmazottat, a telefonköltségeket, a tanácskozásokon való részvételt és hasonlóakat� Az állam már két éve tartozik egy és fél millió tollárral, az amortizációs költségekkel, arra az épületre, amely hajdanán az orvosi rendelő volt Lendván, a Partizanska utca 12� szám alatt� Az épület pedig a mi tulajdonunkban van� Annak az objektumnak a megvásárlásakor, amelyben a nemzetiségi intézmények vannak, a Népújság és a rádió szerkesztősége, a magyar Il yés Alapítvány segített és az egykori lendvai község� Az épület felújítását még nem fejezték be�« Mi a helyzet a magyar állam pénzügyi segítségével? »Ilyen támogatás nem létezik� A nemzetközi egyezmény alapján a lendvai kultúrház felépítésének finanszírozására, korábban öt millió forintot utaltak át� A szomszédos megyék, Zala és Vas megye részéről nyújtott támogatáson kívül, amelyekkel minden évben együttműködési megállapodást ír unk alá, és egyben 269 zgodovina iz spomina_FIN.indd 269 24. 09. 2021 08:06:36 biztosítják azok nak a magyar szakembereknek az anyagi támogatását, akik segí- tenek óvodáinkban, iskoláinkban és kulturális egyesületeinkben és csoportjaink-ban, nem kapunk semmit�« Lemondásának másik oka az államközi vegyes bizottság nem elég hatékony munkája lenne? »Az az érzésem, hogy Magyarország ennek a bizottságnak a munkáját kül-politikai céljai elérésére használja fel� Az ülések jegyzőkönyveit használták fel érvként, amikor a romániai és szlovákiai kisebbségek védelméről írták alá az egyezményeket, ahol a legnagyobb számban élnek magyarok külföldön� Most a bizottság ülésének összehívását, amelyet a magyar félről a politikai államtitkár Dr� Tabajdi Csaba vezet, a mi oldalunkon pedig a választásokig dr� Peter Vencelj vezette, egyre halogatják� Valószínűleg azért, mert Magyarországnak nincs már szüksége az említett érvekre az Európai Uniós csatlakozáshoz�« Állítólag a Szlovén Köztársaság Alkotmánybíróságán több pert indítottak. Melyek ezek? »Az egyik a nemzetiségi szimbólumok használatával kapcsolatos, néhányat a lendvaiak indítottak a kétnyelvű oktatás megvalósításával és a kétnyelvű okmá- nyok kiadásával kapcsolatban és még sorolhatnám� De erről nem kívánok részletesebben beszélni, hiszen számunkra, akik ismerjük a körülményeket, felesleges-nek tűnnek� Az idei ősz nagyon viharos lesz számunkra� A magyarok között Moravske Toplice községben és Goričkón többször hallunk olyan vádakat, hogy »központosított« politikát vezet, és hogy legtöbbet a Lendva terü- letén élő magyarokkal foglalkozik, a goričkóiakat pedig elhanyagolja. »Lendva, Dobronak és a környező falvak területén él a nemzetiségi közösség legtöbb tagja, itt vannak az intézmények és más létesítmények� A Moravske Toplice körzetében élő magyarok veszélyeztetettség érzése a távolságból ered és való- színűleg abból, hogy a nemzetiségnek nem volt különösebb befolyása a Prosenjakovci – Magyarszombatfa átkelőhely megnyitására� Az átkelőhelyet legkésőbb idén ősszel nyitnák meg� A tanács elnökeként biztosíthatom, hogy számomra ugyanolyan fontosak a gondok Hódoson, mint Lendván, vagy máshol� Hangsúlyozom, hogy a kulcsfeladat a községi nemzetiségi tanácsokban való munka, amelyek a polgármesteri hivatal és kerületi tanácsok partnerei is� Hogyan befolyásolja a nemzetiség gazdasági helyzetét, az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi különböző eszközök kiutalását a kisebbségek gazdaságának megalapozására? »Nemzetiségi közösségünk kizárólag gazdaságilag kevésbé fejlett területen él� A privatizációról szóló törvény szerint, illetve a vételárról szóló törvény szerint a pénz a vételárból ered, és a társadalmi tulajdon eladásából származó vételár 2,5 270 zgodovina iz spomina_FIN.indd 270 24. 09. 2021 08:06:36 százalékát kapjuk meg és a pénzt csak meghatározott programokba és projektek-be fektethetjük be, amelyek biztosítják a közösség fennmaradását azon a területen, ahol az otthona van� A MMÖNK elnöke, Balaskó József a beszélgetés végén röviden kommentálta az ellentétes véleményeket a magyar szerző dr� Zsiga Tibor Muravidéktől Trianonig című könyvéről, ez a könyv ugyanúgy az egyik oka lett volna a tisztsé- géről való lemondásnak� »Mindig amikor a politika beavatkozott a szakmába, az rosszul végződött, azért ismétlem, hogy jobb távol tartani magunkat a könyvtől� Foglalkozzanak vele a szakértők�« Muraszombat nem kétnyelvű? A muravidéki magyarok első embere még mindig nem tudja elfogadni, hogy Muraszombat nem tartozik a kétnyelvű területek közé� Azt állítja, ez nem tör-vényes, és hogy emiatt már számos konfliktus keletkezett� Az MMÖNK Ta-nácsának mint a Szlovéniá-ban élő magyar nemzetiségi közösség csúcsszerve-zetének 18 tag ja van; hárman-hárman Hodosról és Pártosfalváról, tizenegyen Lendváról, egy tag pedig a Baráti Kör muraszombati művelődési egyesületet képviseli� Večer, Maribor, 53� éf� 179� szám (1997� augusztus 5�), 5� 271 zgodovina iz spomina_FIN.indd 271 24. 09. 2021 08:06:36 »OBTOŽUJEM!«, AVAGY VÉLEMÉNYEK EGY (SAJTÓ)VITÁRÓL Kozma Gábor Magyarország és Szlovénia, ezen belül is Vas megye és a Muravidék kapcsolatai minden téren kiválónak mondhatók, igaz volt ez korábban is és most is, amikor a két állam az Európai Unióba, illetve a NATO közösségébe igyekszik� Kivált-képp a kulturális, s ezen belül is az irodalmi, képzőművészeti együt tműködés erősödött … Rendszeressé vált ak például a kölcsönös k iállít ások, publikációk� Néhány hete mégis aprócska árnyék vetül a közösen formált képre� Egyesek szerint szakmai vitáról van szó� Amely azonban, ez többek véleménye, »nem-kívánatos politikai dimenziókat kaphat, ha idejében nem varródik el«� Amiről szó van, az dr� Zsiga Tibor nemrégen megjelent könyve, a Muravidéki Trianon. A könyv kapcsán meglepően éles hangú publikáció látott napvilágot több központi szlovén lapban, így a Delo-ban, Vestnik-ben, a Večer-ben és a Druži-ná-ban� Szerzője dr� Vilko Novak 87 éves történész, aki nagy port felvert publikációjának, az Obtožujem! (Vádolom! ) címet adta� Támadás Zsiga Tibor trianoni könyve ellen Az írás így indul: »Megvádolom a szlovén közvélemény, illetve a kormány és a hatalmi szervek előtt politikailag és jogilag a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet (Göncz László adta ki Zsiga Tibor könyvét), mert e könyvet kiadták, illetve terjesztik� »Valaki kiáltson fel!« – ezt egykor már Janez Janzekovič filozó- fus is leírta, és ez fokozatosan érvényes ezen iromány esetében� Mely hazug, a tudományos tények leple alatt igazságtalanságokról ír� Azokról az eseményekről, amelyek a szlovén – magyar határmeghúzással, határkialakítással kapcsolatosak� Ez (a könyv) a Magyarországon élő szlovének asszimilációját segíti elő� Ahogy a rábavidéki szlovén etnológus, Marija Kozar írja a Magyarországon megjelenő szlovén újságban, a Porabje-ben� (1997� április 24-i számban)�« Eddig az idézet� A különösen megbírált személyek közé tartozik Göncz László muravidéki író, a vitatott könyvet kiadó kuratórium tagja� Aki a Vas Népe 1997� május 10-i számában egy vele készült interjúban kijelentette: »A muravidéki szlovénség még mindig egyfajta tartózkodással kezeli dol-gainkat� Egyesek közülük azt a képtelenséget feltételezik, hogy területi revízióra 272 zgodovina iz spomina_FIN.indd 272 24. 09. 2021 08:06:36 készülünk� Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ennek nincs realitása� Itt hangsú- lyoznám, hogy nem általában a szlovének gondolkodnak így, hanem közülük né- hányan� Azok, akik szélsőségesen fogalmaznak« – így Göncz� Vilko Novak beolvadási félelmei Bence Lajos a lendvai Népújság főszerkesztője� A lap május 29-i számában, a Sajnálkozó írás egy támadás kapcsán című vezércikkében azt írja: »A Zsiga Tibor könyve kapcsán kirobbant szokatlan arrogancia és vádaskodó hang nem Euró- pát, hanem sokkal inkább a balkáni politikai kultúrát (kulturálatlanságot) juttatta eszünkbe� A könyv megsemmisítése, forgalomból való kivonása pedig a harmincas évek közállapotait idézte fel a magyar értelmiségben, amikor a szabad gondolat szabad termékei máglyahalálra voltak ítélve� Az olyan vitás kérdésekben, mint a trianoni békediktátum – melynek kritikáját a proletár internacionalizmus is kimondta már, s közvetve a délszláv háború is »véleményt formált felőle« – pedig egy csomó igazság létezik� A szerzők (köztük dr� Vilko Novak – a szerk� megj�) félelme, mely szerint a Rábavidéki szlovének asszimilációját segítené elő Zsiga, légből kapott állítás� Hogy a könyvet merem ajánlani minden józan olvasónak, az azért van, mert még érzek csöppnyi reményt arra, hogy elolvasván a könyvet a leendő muravidéki magyar értelmiségi talán rádöbben arra, hogy ősei nem a második világháború utáni, sőt nem is az 56-os menekültáradattal kerültek a Mura vidékére, a magyar határ menti területre, hanem egy igazságtalan politikai döntés folytán … Ezért a címként szereplő »Obtožujem« (Vádolom) igét én az »Obžalujem«-mel (Sajná- lom) cserélném fel� »Vádolom helyett inkább sajnálom …« Bence Lajos a Népújság korszerű szerkesztőségében fogad� Mint mondja, holnapi vezércikkére készül� »Szerencsére abban nem kell vitatkoznom« – jegyzi meg fanyarul� Mint a Muravidéki Trianon című könyvet kiadó kuratórium tagját kérdezem� Mi történt azóta, hogy a könyv szombathelyi bemutatóján teljesnek látszott az egyetértés minden érdekelt fél között? A tényekkel szembe kell nézni, ha azok kellemetlenek is� Zsiga Tibor könyve ürügy volt arra, hogy támadást intézzenek a muravidéki magyarok ellen� Ugyanis a kisebbség és a többség viszonyában olyan helyzet állt be, hogy néhányan egyre terjesztik: »ezek valamit akarnak�« Ez kérem tévhit� Ami a polémiát illeti: lé- nyegében egyetlenegy cikkről van szó, de ezt aztán minden fontosabb szlovén lap leközölte� Persze a központi lapokban megjelent, Vilko Novak történész úr 273 zgodovina iz spomina_FIN.indd 273 24. 09. 2021 08:06:36 által jegyzett, véleményem szerint át nem gondolt támadás figyelmet keltett a muravidéki magyarság körében is� Különösen a helyi értelmiség reagált hevesen és elutasítón� Hiszen azt mindenkinek látnia kell, hogy olyan pozíciót bírálnak, amely nevetséges� Például, azt hozzák fel a könyv hibájául, hogy rosszul használja a lábjegyzeteit� Meg hogy olyan helyről idéz, amely nem is létezik� Mi több, még az idézés technikáját is felemlegetik� Úgy vélem, hogy igazából el sem olvasták a könyvet azok, akik bírálnak� Hiszen ebben a könyvben semmi olyan nincs, ami a két nép barátságát veszélyeztetné� A dolgok mögött sértődöttség, rosszindulat is meghúzódhat� A legfájóbb az egészben, hogy ezek szerint Trianon kérdése Szlovéniában ma is tabu téma� Pedig erről beszélni kell� Ez nem nosztalgia, ez nagyon is élő dolog� Éppen a történtek bizonyítják mindezt� Nézze, határmódosításra ma már senki nem gondol� Ergo: ki sem mondta senki� De hát ez hogyan is juthatna itt bárkinek az eszébe, amikor egyre erősebb a beolvadás� Amikor az a legfőbb feladat, hogy megmaradjon legalább a nyelvünk, kultúránk� És miért lenne baj az, hogy apáinkra, tetteikre szeretnénk emlékezni? Könyvbezúzás, kártérítés? A szlovén történész cikkében esetleges retorziókról – könyvbezúzás, kártérítés – is szó esik. Ez nevetséges� Ha ezt tényleg komolyan gondolja valaki, akkor nagyon tudom sajnálni� Nagyon tudnám sajnálni ennek az országnak a tudományos életét is, ha a támadásnak hitelt adna� Remélem azonban, hogy ez az egész nem más, mint pletyka, és magasabb politikai szinten senki sem gondolja komolyan� Hírek szerint a szlovén felsővezetésben valóban »nem ügy az ügy«� Kérdés, így marad-e, mert néhányan a parlamenthez kívánnak fordulni (más információk szerint ez már meg is történt)� Azon szándékkal, hogy interpelláció tárgyát képezze a szombathelyi szerző könyve, illetve az ennek kapcsán kirobbant polémia� Szenvedélyes vita a vend kérdésről Kemény bírálat érte Göncz László írót is� »Egy kicsit csalódtam, mert a demokratikus Szlovéniában eszerint Trianon még mindig tabutéma� Pedig tudvalevő, hogy a Párizs környéki békék legjobban a magyarságot érintették� Ez addig, amíg egy magyar is él a földön, jogosan fáj� Fájlalni meg, ugye szabad« – fejtegeti az író� Azon szóbeszédek, hogy »könyvbezúzás, a kiadás költségeinek visszafizetése, esetleg az ön állásvesztése« – mennyire helytállóak? 274 zgodovina iz spomina_FIN.indd 274 24. 09. 2021 08:06:36 Semennyire� Erről szó sem volt� Egyedül Vilko Novak követel hasonlókat� Valószínűleg kevésbé gondolta át a demokrácia játékszabályait� Ami azért furcsa, mert ő az előző rezsimnek az ellenzéke volt… Az sem lenne gond, ha a könyvet bírálná, de olyan módszereket használ, melyek legalábbis különösek� Ljubljanában mindezen nevetnek a felelős helyeken � Mondjuk a Szlovén írószövetség elnöke, vagy a szlovén történelmi, illetve kisebbségi kutatóintézet vezetői� Biztosítottak arról, hogy a hasonlóan durva hangvételű támadásoknak nincs helyük a mai világban� A szlovén lapok egyébként korrektül lehozták Novaknak írt válaszlevelemet� A csalódás abban rejlik, hogy magát a könyvet nem elemezték, tételeit nem vitatták� Ellenben egy másik, az úgynevezett vend kérdésre tértek rá� Ennek révén mondta ki a szerző ítéleteit� A vend kérdést illetően dr� Zsiga könyvében valóban akad néhány nem eléggé precíz megfogalmazás� De messze attól a szándéktól, hogy bárkit is megbántson� egyszerűen leírja a húszas évek eleji hangulatot, amelyben értelemszerűen más hangsúlyokat kapott a vend kérdés� Például vendnek nevezték az itt élő szlovéneket� Abba nem mennék bele, hogy ez a népcsoport kihez és mihez kötődik, jó- magam hajlok arra, hogy egyfajta átmenetnek tartsam a nyugati és a déli szlávság között … De a könyv hangsúlyozom nem erről, hanem a trianoni határmeghú- zásról szól� »A szerző gyakorta következetlen volt« Megkérdeztük Kozár Mária szombathelyi néprajzkutatót, akire publikációjá- ban dr� Vilko Novak hivatkozott� Azt tudom megerősíteni, amit a Porabje-ben is leírtam� Vagyis szerintem már maga a könyv címe – Muravidéktől Trianonig – is anakronisztikus, hiszen a »Pomurje – Muravidék« elnevezés Trianon után (1920) keletkezett� Azóta tartozik ehhez a régióhoz a Murántúlon kívül a Slovenske gorice és Mursko polje keleti része is – tehát a Mura mindkét oldalán lévő területek� A szerző, Zsiga Tibor viszont a Mura és a Rába közötti területről beszél könyvében, melyet a magyarok a trianoni békeszerződés előtt Vendvidéknek, Tótságnak neveztek� A szerzőnek már az elején tisztáznia kellett volna azokat a fogalmakat, melyeket sokszor – sajnos következetlenül – használ: Medzimurje – Muraköz, Prekmurje – Murántúl, Pomurje – Muravidék, Slovenska krajina – Vendvidék� Szintén következetlenül használja a vidék lakosságának elnevezését: vend, szlovén, vend (szlovén), szlovén (vend)� Sőt »vend népeknek« nevezi az összes szlovént, akik az Osztrák-Magyar Monarchia ausztriai részében éltek Stájerországban, Krajnában, Goriziában, Isztriában, illetve Vas és Zala megyében� Ezzel 275 zgodovina iz spomina_FIN.indd 275 24. 09. 2021 08:06:36 csak összezavarja a magyarországi és a Vas megyei szlovén olvasókat, ami felgyorsítja a magyarországi szlovének asszimilációját� Trianoni nosztalgia? Egyéb kifogás is felmerült a könyvvel kapcsolatban? Igen, és itt szeretném hangsúlyozni, hogy kimondottan szakmai kifogásokról van szó� Nem pedig politikaiakról, amint azt néhányan tévesen hiszik� Vagyis: objektivitás helyett a szerző bizonytalansága érződik� Egyszer azt állítja, hogy a Mura és a Rába között élő szlovéneknek nem volt semmi kapcsolatuk a többi szlovénnel, máskor pedig elismeri, hogy a Mura és Rába között élő szláv nép a Mura másik partján élő szlovénekkel rokon� Általánosságban is jellemző a szerző felületessége� Az általa boncolgatott probléma nagyon bonyolult: a nyomtatott, a levéltári források és a szájhagyomány alaposabb ismeretét, tanulmányozását követeli meg� A könyv az előszóban jelzett célját – objektív módon tisztázni a vitás kérdé- seket – tehát nem érte el� A könyvből »trianoni nosztalgia« árad� A szerző a dokumentumokat »saját válogatásában« teszi közzé, ahogyan ezt a szombathelyi könyvbemutatón be is ismerte� Levél a szerzőnek Tudtommal ön írt egy levelet Zsiga Tibornak. Valóban� Azt írtam, kár, hogy Angyal Endre munkájára nem támaszkodott könyvének megírásakor� A téma, amelyet kutatott, rendkívül bonyolult� Az esemé- nyek és a dokumentumok megközelítően objektív bemutatása csak úgy sikerülhetett volna, ha publikálását szlovén és magyar szaklektorok egyaránt ajánlják� És itt a lényeg: egy ilyen, mind a két felet érintő kötetet mindkét féllel lektoráltatni kellett volna� A szerző elsősorban magyar forrásokra hivatkozik� Nem a téma ellen van kifogásom tehát, hanem annak a feldolgozási, válogatási módszerei ellen� Egy ilyen fajsúlyos téma esetében nem szerencsés szubjektíven megválogatni a dokumentumokat� Más, tehát szlovén forrásokra is támaszkodnia kellett volna… Papers and Documents Természetesen megkérdeztük a szerzőt, dr. Zsiga Tibort is. Több évig tartó mély alapkutatásokat végeztem a trianoni kérdéskörrel kapcsolatban� Elsősorban az első világháború, s az azt követően kialakult határmódosu-lások érdekelnek� Nincs feldolgozva kellő mélységben a korabeli magyar – szlovén határmódosítás sem� Ez indított arra, hogy forrásértékű munkákra támaszkodjak� 276 zgodovina iz spomina_FIN.indd 276 24. 09. 2021 08:06:36 Így az alapvetésnek számító, angol nyelvű Papers and Documents-re, amely az akkori események fő tára� Hogy elkerüljem a torzításokat, ezért az 1910-es népszámlálási adatokat használtam a későbbiek helyett� Mert a háború utáni adatok már az egyes népcso-portok érdekeit tükrözték� Vilko Novak és Kozár Mária, amikor bírál, erről nem szól önkényesen válogató forráskritikai elemzésében� Másodszor, a munkám hét évtizeddel ezelőtt történteket tükrözi� Akkor két nemzetiséget említ minden for rás, a vendet és a magyart� 1919 elején például volt egy Vend nevű járás is� Belatincz szék hellyel� Mi több, vend autonóm területet is létrehoztak� Úgy gondolom, hogy a 77 évvel ezelőtti állapotokat nem szabad kivetíteni a mára� Ezért az a vád, hogy megbontottam a szlovén nép egységét – nem valós� Novak úr cikkére, annak méltatlanul durva hangneme miatt sem kívánok reagálni� Magas életkorának tulajdonítom a tényeket nem tartalmazó, ellenben mélységesen sértő írását� Én a könyvemet nem írtam senki ellen, csak az igazságért� »A wilsoni elvek arculcsapása« Úgy tudom, hogy mind ez ideig a szlovén tankönyvekben az szerepel: a Muravidéket 1919� augusztus 12-én Szlovéniához csatolták� De azt eddig rajtam kívül senki sem írta le, hogy mindez rengeteg vérrel és könnyel történt� Mégpedig az ott élő magyarság megkérdezése nélkül, és a wilsoni elv – amely a népek, nemzetek önrendelkezését hirdette – arculcsapásával� Talán kevesen tudják azt is, hogy az Egyesült Államok a trianoni békeszerződést nem írták alá, így a határok akkori megváltoztatását nem ismerte el� V as Nép e, Szombathely, 1997� június 28� 277 zgodovina iz spomina_FIN.indd 277 24. 09. 2021 08:06:36 HELYREIGAZÍTÁS HELYETT* Dr� Zsiga Tibor, a »Muravidéktől Trianonig« cimű könyv szerzője E lap hasábjain, a 8� számban könyvismertetés jelent meg Kozár Mária tollából az év tavaszán Szombathelyen rendezett könyvbemutatómról, amelyben az első vi-lágháború végéig Magyarországhoz tartozó Muraköz és Muravidéknek nevezett területek elcsatolásáról írtam » Muravidéktől Trianonig« címmel� Tekintettel, hogy Kozár Mária írása szlovén nyelven jelent meg és a szlovén nyelvet nem ismerem olyan mértékben, hogy az ismertető tartalmát megismer-hessem, csak nagy késéssel tudtam meg annak a tartalmát� Kozár Mária írását megismerve az a kérdés merült fel bennem, miről írt ő? Én történelmi eseményeket írtam meg és dokumentáltam� Ő pedig néprajzi, nyelvi elemzésekbe kezdett a szlovénekről, a vendekről� Hogy a könyvismertetés írója még azt sem tudja milyen tárgyban írtam a könyvemet, világosan kiderül szá- momra abból is, hogy némi késéssel elküldte kérésemre a szlovén nyelvű cikkét, annak magyar fordítását� Mellékelte hozzá »A magyarországi szlovének néprajzi szótárá«-t, amely szlovén és magyar nyelven jelent meg� Tehát kedves Kozár Má- ria, a »Muravidéktől Trianonig« című könyvem nem néprajzi, se nem nyelvészeti tárgyú, mint ahogy Ön hiszi, hanem történelmi� Hogy pár mondatban előfordul benne az Ön által sérelmezett »vend« nemzetiség említése és minimális ismereteket közlök e tárgyban ennek csak az az oka, hogy az első világháborút követő eseményekben az adott területen lévők »vend«-nek nevezték önmagukat� Ezt sem Ön, sem Vilkó Novák – egykori tanára – nem tudja letagadni, sem semmissé tenni, bármennyire is akarják� Aztán azért is meglepett a könyvismertető tartalma, mert Kozár Mária ott volt a könyvbemutatón, az első sorban ült� Végighallgatta az ismertetést, az egyet- értő, helyeslő hozzászólásokat, de egy szót sem szólt� * A »Helyreigazítás helyett« című írás Zsiga Tibor válasza Kozár Máriának, aki szlovén nyelven elsőként hívta fel a figyelmet a könyvre, és ezzel tulajdonképpen egy vitát in-dított el� Zsiga Tibor azután írta meg cikkét, miután Kozár Mária írását lefordították számára� Válaszát magyar nyelven küldte el a Porabje című újságnak azzal a kéréssel, hogy lefordítva ismertessék meg a szlovén olvasókkal� Az ismeretlen fordítótól a szlovén szöveget a szerkesztőség csak 1997 októberében kapta meg és a novemberi számban közölte le� A magyar nyelven írt eredeti cikket a szerkesztőségben nem találtuk meg� Kozár Mária: Hogy miért nem, azt nem tudom, ezt csak ő tudhatja, de nem vall etikus magatartásra a későbbi írása� 278 zgodovina iz spomina_FIN.indd 278 24. 09. 2021 08:06:36 Bár az ismertető sok tárgyi tévedést tartalmazott, amelyekre a későbbiekben kitérek, mégsem gondoltam arra, hogy könnyen cáfolható választ írjak rá� Hisz a »rábavidéki szlovének« (!) tudnak és olvasnak magyarul� Akit az igazság érdekel elolvashatja a könyvet, így könnyen meggyőződhet az ismertetésben foglalt ferdítésekről, tárgyi tévedésekről� Azonban ezt a véleményemet meg kellett változ-tatni, mert Dr� Vilkó Novák Kozár Mária cikkére hivatkozva a könyvben szereplő történelmi tényekkel szemben, tudományos érvek helyett napi politikai érveket, a saját sértődöttségét emlegetve – hogy az Ő munkájára nem történt hivatkozás – Göncz László kiadó és személyem sértegetésébe kezdett� Mindezt az írását el-juttatta a szlovéniai helyi és országos lapokhoz, ahol leközölték azokat� Én Vilkó Novák cikkére nem kívánok reagálni több okból. Tényeket nem tartalmaz így nincs mivel vitáznom� Továbbá azért sem, mert a személyeskedő, durva kijelentéseket nem hallom meg� Az írását betudom annak, hogy 89 éves, amire cikkében büszkén hivatkozik� De kívánok válaszolni Kozár Mária »ismertetőjére«, amely elindította a »kampányt« a szlovén nyelvű sajtóban� E lap főszerkesztője előzetesen arról biztosított, hogy írásomat, amelyet magyar nyelven írtam, szlovénre fordítja és teljes terjedelemben közzéteszi� Talán az is magyarázatra szorul részemről, miért nem csak egy rövid »helyreigazítást« kértem, amint az a valótlan közléseknél szokás? Azért nem, mert ezuton a szlovén nyelvűekhez kívánok szólni, akik nem biztos, hogy megismerték (megismerhe-tik) a magyar nyelven megjelent könyvet és az azzal kapcsolatos magyar nyelvű véleményeket� A többoldalú vélemények azt tükrözik, hogy Vilkó Novák és Kozár Mária magukra maradtak sajátos véleményükkel� Mindezek után vegyük szemügyre Kozár Mária könyvismertetőjét. Az ismertető csupán kiemeléseket közölt azokból a forrásművekből, amelyeket felhasználtam, majd a későbbiekben azt a következtetést vonta le, hogy a »szerző felületes«� Ez a kijelentés vagy tudatos ferdítésen, vagy írója nagyfokú tájékozatlanságáról tanuskodik a történelem forrásirodalmában� Ha az első feltételezés áll fenn, nincs mit mondanom, mert az önmagáért beszél� De ha a második feltevés igaz, akkor a figyelmébe ajánlom, hogy munkám jelentős forrásanyagát képezi sok egyéb mellett: a »Papers and Dokuments…« angol nyelvű iratgyűjtemény, valamint Magyarország 1910� évi népszámlálás adatai, amely nem lehet hamisított� Hiszen tíz évvel korábban még nem készülhettek a huszas évek nemzetiségi összecsapásaira� Ezekből is meglátható, hogy volt-e Muravidéken az akkori időben »vend-kérdés«? Igenis volt� Ennek tagadása történelemhamisítás� 279 zgodovina iz spomina_FIN.indd 279 24. 09. 2021 08:06:36 A könyvismertető kifogásolja, hogy a könyv címébe »Pomurje Muravidék« kifejezés bekerült, mert szerinte ez a fogalom »… Trianon után (1920) keletkezett�« Ez az állítás minden alapot nélkülöz� A könyvemben a körülmények ismertetésével, napra pontos dátummal írom a »Muravidék« fogalom keletkezését� Ez a 42� lapon található, csakhát az ismertetés írójának el kellett volna olvasni a könyvet kellő figyelemmel� A cikk olvasójának a tájékoztatására pedig leírom, akik nem olvasták (vagy nem tudják olvasni a magyar nyelvű szöveget) a »Muravidék« fogalom 1918� október 20 -án Muraszombaton került először megfogalmazásra és írásbafoglalásra� Tehát az ismertető kritikája nem megalapozott. A »Muravidék« fogalmának megalkotásától – 1918-tól – kezdődtek a határmegállapitási események és nem Trianonban� A főbb eseményei pedig 1923-ban fejeződtek be� Mindez hitelt érdemlően dokumentálásra került a könyvben� Azt a képtelen állítást is tartalmazza a könyvismertető, hogy nem tisztáztam olyan földrajzi fogalmakat, mint Muraköz, Muravidék, Vendvidék� Aki az ismertető téves állításáról meg akar győződni a »Vendvidék« és »Muravidék« meghatározást megtalálhatja a könyvben a 36-38� lapokon, »Muraköz«-ét pedig a 95� lapon� Ezt is el kellett volna olvasnia az ismertető írójának� Ugyancsak kritika érte az előbbiekben elhangzott földrajzi neveket: »Medzimurje-Muraköz«, Prekmurje-Muravidék«, Slovenska Krajina-Vendvidék« használatát� Az ismertető szerzője szerint ezeket »… -sajnos következetlenül – …« alkalmaztam� Nem tudom kinek kell használatuk miatt sajnálkozni, az ismertető írójának, vagy nekem? Egyértelmű bibliográfiai a szabály� A helyneve-ket pedig úgy kell írni, ahogy az adott időszakban hivatalosan használták� Az első világháború végéig a későbbi Szlovénia fővárosát »Laibach«-nak kell írni, de záró- jelben utalni lehet a későbbi névhasználatra »Ljubljaná«-ra� »Muraköz«, »Muravidék« és más helynevek vonatkozásában bár az erőszakos katonai megszállásuk korábban megtörtént, de a névváltozás akkor következett be, amikor a »rianoni békeszerződés«-nek nevezett diktátum nemzetközileg is érvényessé vált� Ez az időpont pedig 1921� július 26-i volt� Én e szabályoknak megfelelően alkalmaztam a könyvben minden földrajzi név leírását� Aki törekszik a helyes alkalmazás megismerésére ennek utána nézhet a könyvben� Aki viszont arra vállalkozik, hogy könyvismertetőt ír, annak javára válna, ha ezt a szabályt is ismerné� Ugyancsak szememre veti Kozár Mária, hogy »… A könyvből »trianoni nosztalgia« árad�« Ez az Ő érzése, nem az enyém� A magyarság körében sokféle értékelést és jelzőt 280 zgodovina iz spomina_FIN.indd 280 24. 09. 2021 08:06:36 kapott a Magyarországra a győztesek által ránk kényszerített, megcsonkító, ugy-nevezett »trianoni békeszerződés«� Elődeink – nagyapáink, apáink – és a mi nemzedékünk is tudomásul vette, tudomásul veszi a »békeszerződést« és következményeit, de azt senki se várja tő- lünk, hogy örömmel beszéljünk róla� Azt is mondjuk és elfogadjuk: az európai integrációban a régi sérelmek orvoslást nyernek� A könyvismertetés furcsa szerepbe kényszerített� Védekeznem, cáfolnom kellett a felhozott valótlanságokat� Nem kívánok viszont kritikával élni, bár te-hetném� Úgy érzem megtaláltam minden valótlan felvetés okát� Egyre viszont nem� Mégpedig arra, amikor Kozár Mária azt írta: »Ezzel (a könyvvel) csak ösz-szezavarja a magyarországi és a Vas megyei szlovén olvasókat, ami felgyorsítja a magyarországi szlovének asszimilációját�« Hogy is van ez? 1918-tól 1923-ig tartó történelmi eseménysor leírása megzavarja a »magyarországi szlovéneket«? Miért? Mivel? Ezekre a kérdésekre nem találom meg a választ� Ezután már csak szem- és fültanuja szeretnék lenni annak a reakciónak, amikor az ismertetés írója az apátistvánfalviakat »magyarországi szlovének«-nek nevezi� Utóírat Tisztelt olvasó! Nagy késéssel (de nem önhibánkból, a szöveget ugyanis két héttel ezelőtt kaptuk meg) megjelentetjük dr. Zsiga Tibor – lektorálatlan – válaszát Marija Kozar lapunk 8. számában megjelent cikkére. A Porabje szerkesztőjeként kijelentem, hogy a jelen szö- veg iránt nem tudnék teljesen elfogulatlan lenni. A szöveg szlovén nyelvű fordítását a szerző reakcióitól tartva ezért nem is tudtam vállalni. Porabje, Szentgotthárd, 7� éf� 22� szám, (1997� november 6�), 6� 281 zgodovina iz spomina_FIN.indd 281 24. 09. 2021 08:06:36 JARU Zgodovina iz spomina (2004), polemika o knjigi Tiborja Zsige, M ki sta jo začela Marija Kozar in Vilko Novak, je neusahljiv EK zgodovinski vir o javnem dogajanju s preloma tisočletja v R postsocialističnem in demokratično prebujenem prostoru med Muro in Rabo. Nov naslov Zgodovinski spomin slovenskega A P Prekmurja smo izbrali zaradi Vilka Novaka, ki je s svojimi EG deli in spomini bil zgodovina Prekmurja, vsebina in način SK razpravljanja različnih avtorjev pa je spomin in tudi opomin N ZGODOVINSKI SPOMIN večkulturnemu Prekmurju. S polemiko ob izdaji sporne EV SLOVENSKEGA PREKMURJA knjige o trianonski meji v Prekmurju je želel Novak opozoriti na prelahkotno razpravljanje o vendstvu in na zanikanje, LO Druga izdaja polemike o knjigi Tiborja Zsige tudi zaničevanje slovenstva in slovenske prekmurske kulture. Muravidéktől Trianonig Posebej ga je skrbelo za Porabce in njihovo slovensko IN SM kulturo. Njegov prvi odziv kot živega pričevalca krutega časa A SZLOVÉN MURAVIDÉK v prvi polovici 20. stoletja je bil zato zelo čustven, kasneje PO je polemiziral bolj vsebinsko. Té osebne prizadetosti in I S TÖRTÉNELMI EMLÉKEZETE vsebinskih poudarkov vélikega prekmurskega profesorja pa SK Polémia Zsiga Tibor Muravidéktől Trianonig dosti polemikov ni zmoglo razumeti, tega niso mogli dojeti IN című könyvéről niti slovenski državni vrhovi – zaradi nepoznavanja zapletene V kulturne situacije v Prekmurju in odmaknjenosti Prekmurja O od središča Slovenije. DO dr. Hotimir Tivadar GZ http://zalozba.zrc-sazu.si €19 OVITEK zgodovina iz spomina_20.indd 1 29. 09. 2021 08:31:08