Ocene, zapiski, poročila - Reviews, Notes, Reports
vo, da se v Prekmurju, podobno kot na Gradiščanskem in v ostalih madžarskih perifernih predelih, odvija pojav jezikovne menjave (251, 255). Avtorji knjige za preobrnitev tega procesa ne vidijo veliko priložnosti, vendar v povzetku poudarjajo, da »obstaja možnost za upočasnitev jezikovne menjave in za bogatitev, izpopolnitev rabe madžarskega jezika« (251).
Osrednji poglavji dopolnjujejo opombe, citati analiziranih vprašalnikov, kazalo imen in kazalo pojmov, navzkrižne tabele (primerjava avstrijskih, prekmurskih in madžarskih podatkov) (141-176, 253-315). Temeljito izdajo zaključuje bibliografija, ki ji sledi povzetek v nemškem, slovenskem in angleškem jeziku (317-341, 343- 351).
Uporabna knjiga ponuja podroben opis odnosa številnih pojavov jezikovne rabe na Madžarskem in zunaj njenih meja. Ena pripomba (21) kljub vsemu zahteva natančnejše pojasnilo. Dejstvo, da so se razprave in polemike o večsre-diščnem madžarskem jeziku umirile, še ne pomeni, da je večina madžarskih jezikoslovcev sprejela omenjeno teorijo. Najbrž je govora o tem, da se je vse bolj ustalilo dejstvo: prisotnost madžarskega jezika se v nekaterih sosednjih državah uresničuje v tamkajšnji različici državnega jezika (247-248). Kljub natančnemu, realnemu raziskovalnemu slogu izdaje se čuti prizvok prodorne, dobronamerne izmenjave mnenj med jezikoslovci, ki želijo ohraniti jezik (242-243), in politiki, ki krojijo propagando jezikovnih zakonov (256).
Celovito gledano prikazuje izdaja, objavljena ob podpori programa Domus madžarske akademije znanosti, jezikovno stanje v letih 1996/97. Kljub temu še danes in tudi za v prihodnje predstavlja dragocen prikaz jezikovnega stanja v Avstriji in Sloveniji. Knjiga je vsekakor
doprinos ne le za strokovno literaturo in strokovnjake, temveč zagotovo tudi za širšo javnost, ki jo tematika zanima.
Zoltan Miklos Molnar
molnarz03@gmail.com
ELDIA Regionälis konferencia Becsben (2012. szeptember 25. Aula am Universitätscampus)
A Maribori Egyetem Bölcseszettudo-manyi Kara Magyar Nyelv es Irodalom Tanszekenek nyelveszeti kutatocsoport-ja - 2010 marciusa ota - partnerkent vesz reszt az ELDIA (European Language Diversity for All/Europai Nyelvi Diver-zitas Mindenkinek) cimü FP 7-es kuta-tasi projektben. A projekt koordinatora Anneli Sarhimaa, a Mainzi Egyetem tanszekvezeto egyetemi tanara.
Az ELDIA interdiszciplinaris ku-tatasi projekt celja a nyelvi diverzitas fenntartasa, tamogatasa. A hat europai orszag nyolc kutatointezetenek/oktatasi intezmenyenek szakembereiböl - alkal-mazott nyelveszek, szociolingvistak, jogaszok, statisztikusok - allo kutato-csoport tisztaban van azzal, hogy ez csak akkor lehetseges, ha az aktualis nyelvpolitikak, a nyelvi tervezes minden területe a beszelöközösseg együtt-müködesen alapul. A nyelvet/nyelvval-tozatot az aktiv, minel szelesebb körü nyelvhasznalat örzi meg elsosorban, a beszelok akarata, igenye, vagya az anyanyelven es az anyanyelvvel elesre. Mindez az adott tarsadalomtol is függ, az abban uralkodo jogszabalyozastol, az altalanos ertekrendtol, az együtt elo nepek sajat maguk es a masik iranti
— 103 —
Ocene, zapiski, poročila - Reviews, Notes, Reports
attitûdtartalmaitol. Fontos a projekt szamara, hogy az egyént - nyelvhasz-nalatbeli, a nyelvvalasztasra vonatkozo - dôntéseiben megbizhato, naprakész informaciok vezéreljék, és azt a nyelvet vagy nyelvvaltozatot hasznalhassa az élet kulônbôzô teruletein, amelyiket szeretné, amelyikben jobban otthon ér-zi magat. Ezért igyekszik minden érin-tettet bevonni a kutatasba, s az egyik legfontosabb feladata az eredmények visszajuttatasa a vizsgalt kôzôsségbe. Meggyôzôdése, hogy az eredmények a politikusokat és a dôntéshozokat is segitik majd, hiszen munkajukat - az europai nyelvi szintér gyors valtozasai miatt - csak a legfrissebb ismeretek és a legùjabb eszkôzôk tehetik igazan hatékonnya. A nyelvi és etnikai sok-szinûség Europa egyik legfontosabb jellemzôje, kulturalis ôrôkségének szerves része. Konkrét eredménye (tag dimenziokban hasznosithato végter-méke) az ùn. EuLaViBar (European Language Vitality Barometer/Euro-pai Nyelvi Vitalitasi Barométer) lesz, egy olyan eszkôz, amely mérni tudja az europai tôbbnyelvûség tesztelhetô, leiro és elôre megjosolhato modelljét, a tôbbnyelvûség helyzetét. Ezzel aktivan hozza kivan jarulni az europai nyelvi sokszinûség megtartasa politi-kajanak beteljesuléséhez (http://www. eldia-project.org).
A projekt 14 kisebbségi helyzetû nyelvet/nyelvvaltozatot kutat, vala-mennyi a finnugor nyelvcsalad tagja. Ez a kontextus két dolog miatt is fontos: egyrészt magaban foglalja a beszélô-kôzôsségek szinte minden lehetséges tipusat (autochton-allochton; az EU-mo-bilitas kôvetkeztében kialakult ùjkori migrans kôzôsségek; autochton és mig-
rans kôzôsség egyutt; nyelvi standard-dal rendelkezôk/a nyelvi standard vagy nagyon fiatal, vagy csak most van kiala-kuloban), masrészt igyekszik potolni, kitôlteni azt az ûrt, ami a legtôbb kis finnugor nyelv kutatasaban, a kutatasok széles kôrû terjesztésében a nemzetkô-zi kutatokôzôsségben keletkezett, elsô-sorban a bemutatasok és a publikâciok nyelvi elszigeteltsége kôvetkeztében. Az ELDIA a kôvetkezô nyelveket ku-tatja: a magyar nyelv Ausztriaban és Szlovéniaban, a kven és az északi szami Norvégiaban, a meânkieli Svédorszag-ban, a svédorszagi finn nyelv, a karjalai nyelv Finnorszagban és Oroszorszag-ban, az észt Finnorszagban és Német-orszagban, a vepsze Oroszorszagban, a voro és a seto Észtorszagban, valamint a seto Oroszorszagban.1 A nyelvek és beszélôkôzôsségeik nagyon szines pa-lettaja, a kontrasztiv elemzések lehetô-sége is biztositék arra, hogy a kutatas minden egyes pillanata - a viszonylag feszitett munkatempo mellett is - érde-kes és izgalmas kihivast jelent minden kutato szamara.
A maribori kutatocsoport ôt fôbôl all, harman a projekt teljes futamideje alatt, ketten pedig egy-egy munkaszakaszban dolgoznak a kilenc munkacsomagban (Work Packages) meghatarozott felada-tokon. A team senior nyelvésze Kollath Anna, fiatal kutatoi pedig Grof Annamaria, a Tanszék magyar nyelvi lektora, aki 2012 jùniusaban szerzett PhD-fo-kozatot az ELTE Nyelvészeti Doktori Iskolajaban, valamint Horvat Livija, magyar-szlovén szakos altalanos és kôzépiskolai tanar, a Tanszék volt hall-gatoja, a muravidéki magyar kôzôsség tagja. Gasparics Judit, magyar szakos kôzépiskolai tanar, az ELTE Nyelvé-
1 Az egyes nyelvekröl részletesen olvashatnak a projekt honlapjan (http://www.eldia-pro-ject.org), illetve lasd még Kollath 2012a.
- 104 --Slavia Centralis 2/2012
Ocene, zapiski, poročila - Reviews, Notes, Reports
szeti Doktori Iskolajanak doktorandusz hallgatoja a terepmunkaban vett reszt egy even keresztül (doktori disszerta-ciojat a Muravidek magyar nyelveröl es nyelvhasznalatarol irja). 2012 januarja ota Kercmar Furja Zuzana (magyar-nemet szakos altalanos es közepiskolai tanar, a Tanszek volt hallgatoja, a mu-ravideki magyar közösseg tagja) is segit a projektmunka finiseben. Mind a Böl-cseszettudomanyi Kar, mind a Maribori Egyetem figyelemmel kiseri, ertekeli es tamogatja munkankat.
A maribori kutatocsoport feladata az (volt), hogy elkeszitse A magyar nyelv Szloveniäban (Hungarian in Slovenia) rimü esetspecifikus beszamolot (SCR) - hozzajarulva ezzel a nyelvi vitalitas barometerenek kidolgozasahoz -, s megallapitsa a vizsgalt nyelvvaltozat vitalitasat. Ehhez kisebbsegi es többsegi adatközlöktöl gyüjtöttünk anyagot ker-döives es (egyeni es csoportos) interjus modszerrel. A tanulmany 294 kisebbsegi es 195 többsegi kerdöiv es 16 interju adataibol szarmazo korpusz elemzese alapjan keszült el 2012 augusztusara. A projekt disszeminaciojanak egyik leg-fontosabb szegmenset a regionalis kon-ferenciak jelentik, hiszen itt talalkozhat elöször mind a szakma, mind pedig a szelesebb közönseg, maga a kutatott közösseg a projektben született eredme-nyekkel. Elsökent az un. „deli csoport" allt ki a (szakmai) közönseg ele 2012. szeptember 25-en, a Becsi Egyetem aulajaban. A regionalis konferenciat a becsi ELDIA-team szervezte (Johanna Laakso, Hajnalka Berenyi-Kiss, Angelika Parfuss).2
A konferenciat Prof. Susanne Weigelin-Schwiedrzik, a Becsi Egyetem kutatassal megbizott rektorhelyettese nyitotta meg, majd prof. Anneli
Sarhimaa kôszôntôtte a megjelenteket, rôviden bemutatva a projektet. A meg-nyito beszédek utan harom esettanulmany bemutatasa kôvetkezett: a sort a hazigazdak, Prof. Johanna Laakso és Hajnalka Berényi-Kiss A magyar nyel-vûek Ausztriâban cimû - magyar, német és angol nyelvû - elôadasa nyitotta meg, ezt a maribori team esettanulmanya kô-vette, s a sort Dr. Kristiina Praakli zarta Az észt migrâns kôzôsség Németorszâg-ban cimû, észt és német nyelvû elôada-saval. A regionalis konferenciat kôtetlen eszmecsere zarta, allofogadassal, ahol kavé és sutemény mellett folytatodott a beszélgetés az eloadasokban elhangzott kérdésekrôl.
Prof. Kollath Anna és dr. Grof Annamaria A magyar nyelvûek Szlovéni-âban cimû - magyar, német és angol nyelvû - prezentaciojuk elsô részében a szlovéniai magyar beszélôkôzôsséget mutatta be: a legalapvetobb statisztikai adatok felvazolasa utan a muravidéki kétnyelvûségrôl adtak képet a multikul-turalis térség kontextusaban. Ezt kôvet-te az aktualis jogi és politikai helyzet ismertetése, majd pedig a muravidéki két(tan)nyelvû oktatas rôvid bemutatasa. A masodik részben a szlovéniai korpusz szociolingvisztaikai elemzésé-bôl kaphattak részleteket a jelenlévôk: szo esett az ônbevallason alapulo nyelvi készségszintekrôl, a szintérspecifikus nyelvhasznalat tendenciairol. Osszefog-lalasként az esettanulmany legfonto-sabb tanulsagainak megfogalmazasara kerult sor.
A szlovéniai esettanulmany, amely-nek teljes angol nyelvû szôvege 2012 decemberétôl elérhetô lesz a bécsi egyetem Phaidra archivumaban (http:// phaidra.univie.ac.at/o:80726), ramuta-tott: a szlovéniai magyarok pozitivan
2 Ezùton is köszönjük a bécsi csapatnak a kivâlôan sikerült rendezvényt.
— 105 —
Ocene, zapiski, poročila - Reviews, Notes, Reports
viszonyulnak a tôbbnyelvûséghez. Tôbbnyelvûséguk alapja a funkcionalis szlovén-magyar kétnyelvûség, amely kiegészul a szomszédos horvat (és a szerb) nyelv viszonylag magas szintû tudasaval. A nyelvi diverzitas a német nyelv kôzepes szintû és az angol nyelv joval gyengébb szintû ismeretével va-lik teljessé. Mind a muravidéki, mind a migrans magyar kôzôsség tôbb nyelv-ben és tôbb kultùraban él. A magyar nyelvet foként a csaladon belul, illetve a maganszféraban hasznaljak Emellett azonban - a tôrvények eloirasainak nem megfelelo mértékben ugyan - hasznaljak a nyilvanos szintereken is, ennek megvalosulasa a tôbbségi kôzôsség, a hivatali alkalmazottak kétnyelvûségé-tol, kisebbségi nyelvi kompetenciaitol fugg elsosorban.
Az Alkotmany a Muravidék nemze-tiségileg vegyesen lakott teruletén élo autochton magyar kôzôsségnek kulôn jogokat biztosit. A muravidéki magya-rok altalaban sok mindent tudnak ezek-rol, ismerik a tôrvénykezés alapjait, de tisztaban vannak az elmélet és a gya-korlat kôzôtt meglévo szakadékkal is. A magyar nyelv szinterei szûkuléséért sajat magukat is okoljak. A muravidéki oshonos és a nagyvarosokban élo migrans magyar kôzôsség jogvédelme nem azonos szintû, ezzel szinte minden adat-kôzlo tisztaban van.
A kétnyelvû oktatasban a magyar nyelv megmaradasanak egyetlen lehe-toségét latjak. Tudjak, hogy a szlovén mellett - a németen kivul - az angol nyelvre is szukséguk van europaisaguk kialakitasaban, ezért egyik fo tôrek-vésuknek nyelvi tôbbszinûséguk ilyen iranyû gazdagitasat tekintik.
A tôbbségi kôzôsség tud ugyan a magyar nyelv és a magyar kultûra létezésérol, de nem ismeri kello mértékben sem a nyelvet, sem a kultûrat (adatkôzloink nem csak a kétnyelvû teruletrol valok). Véleményének alaki-tasaban sok a bizonytalansag, és nagy szerepet jatszanak a negativ értékitéle-tek is. Szlovén adatkôzloink szamara a magyar nyelv elsosorban a szomszédos orszag nyelve, tôbbnyelvûséguknek, tôbbkultûrâjûsaguknak ez nem része.
Megallapitasaink azt bizonyitjâk, hogy a szlovéniai magyarok nyelvi helyzete rendkivul ôsszetett, és jocs-ka6n tartalmaz ellentmoondasokat is. A tôbbnyelvûség és a tôbbkultûrâjûsâg azonban meghatarozoan fontos szerepû mind a 6300 fos muravidéki autochton, mind pedig az 1032 fot szamlalo, Szlo-vénia nagyobb varosaiban élo migrans magyar kôzôsség életében. Lételemuk, életformajuk is egyben.
Kollath Anna
Filozofska fakulteta Univerze v Mariboru, anna.kollath@um.si
106	Shavna Centra