Poltnlna plačana v gotovini	Céna — Ara l*25*DIn
MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politeisni i	Tp »l jr	TT Gazdasági, politikai és
kulturni tjédnik.	|V| U f\ /\V I 1 JT l\	kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.	Márkisevei, lg26. oktober 3.	Broj 40. Szám,
200 milijon
dinárov, tő je edna táksa suma v prősztoga zemelszkoga vand-rara 'zivlényi, stero bi tak nahitroma niti v racsun vzéti né büo mo-gőcsi. Ali ka esté taksa suma pri lé vládajőcsi, vesz národ dr'záve ravnajőesi, za stero nemajo oni 'zülnatni draszklavi rők, ne szo tocsili oni trűdavnoszti znoj i ne placsüjejo od té velike sume 'zoja (interes) nego szam i edini národ, kí za vsze, ka za té rav-najócse, vládajócse i za dr'závo potrébno jeszte, — trpeti more. Témvéksa je pa tá suma za cé-lo küpni národ té, gda z szvoji-mi bremenami i zalosztnimi nászhajami vecskrát i ponovno, ka vecs, na vecs sztráni obiscse.
Zádnye dní szmo esteli v ednom trgóvszkom líszti, ka je financ miniszter »vüponücavsi vugodno priliko devizno-trcővsz-ko sztánya dinára«, kűpo za 200 milijon dinárov vrédnoszti tü-hinszke devize, tő je tühinszke pénezne vrédnoszti, stero dá vü-pazen, ka bőde nasega dinára vrédnoszt za dugse vrémen zag-vüsena, ergo zavolo dinára vá-lanya sze trgovina nema bojati nikaj. Drügacsi povédano, z tem naküplenim tühinszkim pénezom sze na tühinszki borzaj nas pe-nez iscfee léko, csi bi ga szpá-danya nevarnoszt pretila i tő za trgővszki, kapitalisztov i bank vugodnoszt, z kmétski znojnatno pridelani dávkov — na kmeta skodo.
Goszpodje, doszémao bi dobro bilő, csi bi dinár vu szvo-joj vrédnoszti stabilen posztao. Tő pa szamo te i tak, csi bi sze tő nebi mehanicsno zgődilo i szamo na ednoga sztána vugodnoszt, dokecs 85%-ov vecsine zavolo toga trpeti more.
V ednom leti ednők i dve-sztó dinárov tő nebi doszta bilő za edno dr'závo. Vendar je pa doszta te, gda tak vnőgokrát sze zgodí tő, ka z naküpleni deviz na börzo lücsanyom dr'zijo v 'zítki bete'zne posztelé dinára vrédnoszt, kak vracsitelje z szmrtjov sze bojüvajócsega csloveka z drágimi injekcijami, gda nyerni v notrányoszti dr'záve itak nemrejo sztvoriti tiszte vrédnoszti, kak nyerni na zvünaj z velkimi zgübicski sztvarjajo tő. I gda tő na hrbet dávcsnikov csinijo, szo nezadovolsztva dén od dnéva
véksa. Dnesz tü dvésztő, deszét-krát tam dvesztő milijonov, ne-stetokrát pa ménse milijone, tő sze vsze pozna pri národa 'ze-paj v dácse formi, záto 'ze niti ne píta „kama ide te vnőgi pé-nez té velike dácse", fze dobro vidi i zná. Skoda je szamo tő i nepremíslenoszt tam, gda torijo
milijone, — za valute injekcijo, csi ga na tiszto rédno vrédnoszt, kí bi sze pokázala v notrányoszti dr'záve, escse dugo nemrejo szpraviti. Za vszáko paro je skoda, kí jo moremo indirektno trpeti i csűtiti.
Oh ti bőgi milijoni i escse bőgési národ 1
A csehszlovák kormány üdvözli a jugoszláv-magyar közeledés.
A csehszlovák kormány félhivatalosa, a Prager Presse cikket ir a kisantant genfi konferenciájáról.
— Ez a konferencija — ir-ja a lap — ujabb bizonyíték a mellett, hogy a kisantan élő szervezet olyan intézmény, mely a béke biztosítását szolgálja és alkalmas arra, hogy megteremtse a közeledést a szomszédállamok között.
A Prager Presse hangsúlyoz-
za, hogy Benes külügyminiszter Genfben igen barátságos szellemben tárgyalt Ramek osztrák kancelárral és üdvözli Magyarország és Jugoszlávia közeledését, mely barátsági szerződésre fog vezetni.
— A kisantant — irja a lap — nem ellenzi a két ország közeledését, ha Magyarország valóban őszintén óhatja a békét és becsületesen be akarja tartani kötelezettségeit.
Pusztító viharok és árviz Szlovéniában és Észak-Olaszországban.
A száva felső folyásáról a nagy esőzések következtében óriási' víztömegek kerültek le Szlovéniába, melyek elárasztották Ljubljana környékét is.
A viz elárasztotta a város alacsonyabban fekvő részeit és több házat bedöntött. Az áradással egyidejűleg kedden délután borzalmas vihar pusztított Ljubljana vidékén. A villám több házat felgyújtott.
Olaszországból érkező jelentések szerint Trieszt környékén szintén óriási felhőszakadás volt.
Triesztben egész uccasorok állanak viz alatt. A vasúti forgalom Olaszország belső vidékei felé teljesen megakadt, azonkívül a telefonforgalom is megszűnt, mert a vihar tönkretette a telefonhuzatokat.
Telepesek gyermekei nem járhatnak iskolába.
Zamostje-Hidvég (Dolnja-Len-davai fára) község mellett a volt Esterházy hercegi birtokra eddig egy csomóban harminchat telepes ház épült, természetesen mindegyik családokkal benépesítve. A telepesek tankötelesek gyermekei a már meglevő hidvegi iskolába lettek felvéve s számukra egy szlovén tanitó is lett alkalmazva. A hídvégi elöljáróság azonban sem a tanitót sem a gyermekeket nem engedte be az iskolába, ugy fogván fel a dolgot, hogy a telepesek az ő iskolájuk felállításához nem járultak hozzá. A közigazgatósá-
gi hatóság most ugy oldotta meg a kérdést, hogy a község biráját távirati uton elcsapta, helyére tette a szlovén tanitót gerentnek, s melléje a telepesek közül kijelölt hármat elöljárónak. Azonkívül oda rendelt még a hatóság hat csendőrt, akik állandóan örködnek ugy a tanítóra, mind az iskola működésének zavartalanságára.
Ennek az eseteknek bizonyára súlyos következményei lesznek s a legszomoruabbb a dologban az, hogy ilyetáT ártatlan iskolás gyermekek miatt történik. A dolgot minden esetre másképen kellett volna megoldani.
Je vsze mogőcse?!
Solszki vrtec (óvoda) sze prinasz v Prékmurji praj záto nedovoli, ár tő nema nikaksega razménya „tő je melo razménye szamo za magyarszke, gda szo magyari 'ze tü zacsnoli magyari-zácije sztopáj." — No evoga 1 Pa szo te té nasi do šovinizma szkrájni na-cionálni goszpődje escse né prišli do tiszte ideje, ka bi i dobro bilő, — ze z-szame nacionálne potrébe, — prekmurszko deco z vrteča zacsétkom szlovanizérati ? Vendar bi pa tő vcsi-noli, csi bi sze részam szamo záto slo. Szamo ka míszlimo, ka je tő szamo edna pretirana i naivna ek-szkuzia, ár po nasem mislényi v Zí-danom mőszti né trbé szlovenizérati, escse menye pa magyarizérati, známo pa dobro, ka tam jeszte otroški vrtec (óvoda). Vendar szo tam competentni faktorje tak previdni i humanitárni, da szo šteli csiniti dobrőto za tamosnye prebiválsztvo, náimre pa za z delom obteresene matere, ka z tem institutom odbremenijo nyé, deci pa dájo k nyiro mladoszti potrébno gojitev. Szamo szirmasko Prékmurje je odvr"zeno od vsze vugodnoszti, témbole pa matere i deca mála. Dobro bőde sta-tisztiko pelati v Prékmurji od po-neszrecsene decé vezdaj i poglédnoti statisztiko tiszto, gda szo deca escse v óvodi najsli zményo i vcsenyé te bödemo vidli csi szo tisztokrátne óvode részam szamo za „magyarizé-ranye« bilé.
* *
*
Tak szmo zvedli, — dobro in-formérano, — ka sze dela natom, da bi D. Lendavszko mescsanszko (polgári) sőlo v Beltince radi szpravili nisterna goszpoda. Mi od szvoje sztráni niká nemarno prőti Beltincsa-rom, za nász szo oni rávnotak pošteni lüdjé, kak D. Lendavcsarje. Szamo csi bi nam razlo'zili tő, ka zakaj je D. Lendava szrediscse okraja i vszé urádov, "te bi znali tüdi i tő povedati, zakaj je té namen, ka bi mescsanszko sőlo odvzéli odnyé . . . Alinacionál-no mascsüvanye z politicsnim szred-sztvom léko skodfije kulturi i dela skodo sztarisom?!
* ♦ *
Od dnesz v obracsáji sztojécsi vlákov zgübimo dvá prőti Ormo'zi, dvá pa prőti Hodosi. Pokázali szo nam, ka vecskrát tüdi léko ide vlák, — szamo csi szo volitve v vövidényi. Gda pc vőden vecs milijőnov nüca za podporo poplávlencom, szi na tak dráge volítvi niti miszliti neszmé nis-cse, záto vezdaj za edem csasz lüdjé tüdi peski léko odijo v oddaljeni dom, csi nesesejo csakati te kesznoidőcsj vlák. Na i záto escse i podignoti miszlijo voznino. Te je pa tő dinára stabilna vrédnoszt, ka sze menye vlákov dá i sze podigáva voznina. Tak mo részan léko falése cajte v'zfvali, csi dr'záva száma dén od dnéva dela drágocso, od dácse, do te nájménse szpice ?
\
M. Sobota, dne 29. IX. 1926.
g. ŠTEFANU KÜHAR
odgov. reditelju »Mörszke Krajine« v MARKIŠEVCIH.
V odgovor in v informacijo na članke Mörske Krajine z dne 29. 9. t. 1. Broj 39. »Ogenj v Črnelavci" Vam v prigibu pri-pošljemo prepis zapisnika odbor-niške seje s prošnjo, da ga blagovolite v celem priobčiti v Vašem c. tjedniku.
M. Sobota, dne 27. 9. 1926.
Za prostovoljno ogenjgasilno društvo v Murski Soboti
CVETKO LAJOŠ, poveljnik.
ZAPISNIK
z dne 27. septembra 1926. odbor-niške seje Prostovoljnega ogenjga-silnega društva v Murski Soboti.
Navzoči : Dr. Ljudevit Šomen odvetnik, predsednik, Ljudevit Cvetko poveljnik, Alojzij Rituper pod-poveljnik, Neszményi Dénes, Viktor Štefančeč, Josip Jug, Josip Me-olic, Janez Nemec, Jožef Flisar, Mayer Štefan odborniki-
Predmet: zasližba člana Franceta Lajnšček in Franceta Čačino-vič, ter občinskega redara Mihaela Molnár glede požara dne 19. septembra t. 1. ob 3. uri zjutraj v Čr-nelavcih.
Redar Mihael Molnar izpove: Točno ob 3. uri zutraj dneva 19. septembra t. 1. ko sem bil v službi, sem opazil svetlost od zapada Murske Sobote in po tem čul sem tudi larmo. V dobrem mnenju, da je v neki bližanji občini ogenj, sem se takoj podal k hiši g. Lajnščeka, da njega kot gasilskega poročnika in njegovega zeta Čačinoviča opozorim na ogenj in je naprosim, da Čačinovič kot gasilski trombetar da potreben signal. Zbudil sem je ter sem povedal, nakar je gospa žena Lajnščeka šla na pod hiše ali nikaj ni je opazila, jaz in Čačinovič, ki je s seboj ".vzel trombetu, pa sva šla na cesto. Od parka grofa Sza-paryjevega in od gozda takozvanega „Facanoš"-a ter ker je bila velika megla takrat pa sva ni mogla ugotoviti kje je ogenj, svetlost je ni bila velika, Jtorej je bil Čačinovič mnenja, da če je bil ogenj, je zgorela le kaka oslica slame in je odi-Šel domov ne da bi dal signal. Jaz
sem ostal na cesti, ter ker sem znova slišal krič, sem se še enkrat podal k njima, znova sem je naprosil za signal a Lanjšček je podal, da ne more biti vekše nesreče, in da ni je vredno gorzburkati celo prebivalstvo torej ni je potrebno dati gasilcem potreben singnal in se je potemtakem signal ni dal in so gasilci od ognja torej ni znali ničesar. Jaz sem torej svojo dolžnost spolnil.
Molnár Mihály 1. r. red ár.
Poročnik Franc Lajnšček in trombetar Franc Čačinovič izpovede redara Molnara v polnem potrdita s opazko, da jih je opozoril po 3. uri in sicer ob 1/i4 uri. Branita pa se, da je ogenj bilo ne mogoče opaziti zaradi velikih drevesev parka grofa Szaparija, zaradi tega gozda v tBkozvanem Facanoši in zaradi takratne velike megle. — Omenita, ter se zazavata na načelstvu, da sta svojo dolžnost kot gasilca vedoma redno, pridno in pošteno spolnja-vala in da bodeta to storila tudi v bodočnosti.
Franc Čačinovič 1. r.
Franc Lanjšček 1. r.
Zasližba se konča ter se od-piisti redar Molnar.
Po skončanju zaslišbe se je
začela pod predsedsrdstvom predsednika Dr Ludovika Šdmen debata in je predsednik pozval poveljnika Ludovika Cvetko-ta, da poda on svoj poveljniški predlog . . . Poveljnik Cvetko stavi sledeči predlog :
Požar dne 19. septembra ob 3. uri zutraj t. 1. je izbruhnil, kakor nam« je na drugi dan prišlo naznanje v občini Črnelavci, oddaljeno od Murske Sobote le samo na 1 V« km,- Ogenj je bil strašen, ker je pogorela hiša g. Josipa Titana z gospodarskimi poslopji vred in je pogorela mlatilnica, mnogo silja in vse premičnine. Zagovor člana Lajn-scseka in Čačinoviča je neutemeljen, ker ako bi svojo dolžnost redno spolnila tudi takrat, bi morala predvsem takoj se podati v gasilski tö-rem in bi takoj videla kje je ogenj. Zaradi tega se morata kaznovati po pravilah našega društva.
Predlagam, da se ta predlog sprejme, se prečita pred vsemi člani in se po primerni poti cela stvar pojasni bratskemu društvu v Črne-iavcih.
Predsednik pusti predlog povelj ika na glasovanje.
Odbor jednoglasno sprejme cel predlog.
Pr. pr.
Dr Ljudevit Š0me« I. r. Cvetko Lajoš 1. r.
predsednik.	> poveljnik.
Prágában halálos szerencsétlenség ért jugoszláv repülő tiszteket.
Noviszádról e hó 22. én reggel öt repülőgép indult el hosszabb repülő útra, hogy meglátogassa a csehszlovák, lengyel és román repülőket. Az útirány Magyarországon át Pozsony, Prága, Varsó, Jassy és Bukarest városokon át vissza haza vezetett. — A gépek fél órás időközönként indultak a magyar rendelkezés szerint, s szerencséssen eljutottak mindnyájan Prágába. — Csütörtöki napot Prágában töltötték s innen pénteken reggel kellett tovább repülniök. Délelőtt fél tizkor, miután meg kapták áz időjárási jelentéseket, induláshoz készültek. Ugy volt, hogy egy cseh gép kisérni fogja őket. A meg-állapadáshoz képest a kisérő cseh gépnek kellett elsőnek felszálni, azután sorba a jugoszláv gépeknek. Ama jelzést az első jugoszláv gép rosszul értelmezte s felszállott, mikor vele
szemben felemelkedett a cseh gép is Ez utóbb észre vette ugyan a végzetes tévedést, de már segíteni a bajon nem tudott s a két gép nyolc méter magasban összeütközött s egymásba fúródva a földre zuhantak. A jugoszláv gép a cseh gép kapitányának, Košztoba Janinak fejét propeller-jével leélelte ; a jugoszláv gépvezető alezredese Jugovics Jován szörnyet balt, a főhadnagy pilóta Nyegován Jenő súlyosan sebesült meg, de a kórházba való szállítása közben ő is meghalt. — Egy orosz mechanikus ; s egy cseh őrmester súlyosan megsebesültek. A további repülést táviratilag beszüntették.
Noviszádon nagy a részvét a szerencsétlen tisztek iránt, mert népszerűek voltak a noviszádi társaságban. A főhadnagy a nemrég lefolyt versenyben harmadik dijat nyert, neki
özvegye maradt hátra. Az alezredes nőtlen volt.
A szerencsétlenül járt katonatisztek holttestét haza fogják szállítani s itthon fogják eltemetni az őket megillető, de szomorú katonai gyász pompával.
Nagy katasztrófa Amerikában.
Amerikában mint sok minden féle, ugy a katasztrófák is óriásán méretnek. Most is egy olyan rettentő viharról irnak az amerikai újságok, a milyen hála Istennek, igen ritkán fordul elő. — Egy óriási ciklon s az ezt követő árvíz pusztította el Florida félsziget egy jó részét a rajta levő virágzó városokkal s földi gyönyörűségekkel együtt.
A ciklon egy elképzelhetetlen erejű forgószél, mely többnyire a tenger közelségében szokott keletkezni, s rengeteg víztömegeket vet a száraz földre, úgynevezett szökő árt okoz s ez aztán mindent elsöpör, ami útjában akad.
Florida félsziget az Atlanti Óceán és a Mexikói öböl közé nyúlik a tengerbe. A félsziget belseje maga m .csaras, de a part vidékén sok szép város épült. A legszebb volt Miami városa, hol az Amerikai miliárdosok-nak voltak szebbnél szebb kéjlakóik, villáik, palotáik minden elképzelhető kényelemmel és szépeséggel ellátva. Ez egy éjszaka, egy szombat estétől kezdve, vasárnap virradóra megsemmisült. Elöször jött az óriási szélvész azután a tenger árja, melyet vagy 15 kilométernyire dobott a ciklon, ösz-szeomlott minden, tönkre ment minden. A tenger part mellett vagy 250 hajó pusztult el. Eddig vagy kétezer halottról, hat-hét ezer sebesültekről s vagy 30 ezer hajléktalanról beszélnek; persze a számok nem hitelesek, mert hihetőleg tulalacsonyak.
Elpusztult még Nevoolsans, Mobile, Palm-Bache s még több szép város s a viz még hétfőn este is két méter magas volt a városok utcáin. Élve maradottak mondják, hogy maga a forgó szél kilenc óra hosszáig pusztított. Azután a ciklon az ország belseje felé fordult s két szomszédos tar? tományban az összes gabona termést megsemmisítette s óriási kárt okogolt a Bahama szigeteken is,
A rettentő csapás egész Ameri-kábae óriási ijedelmet okozott annyival is inkább, mert kezdetben e vidék-
első kaland.
(Svéd elbeszélés.)
Irta: L. 0.
(3. Folytatás) '
—	Minek a bolondja hát ?
Mit tudom én ? Kérdezze meg páter Pomponacciót, az mindent tud.
A barát az utóbbi szavakat udvarias közeledésnek vette a festő részéről s ravasz hunyorgással mondá :
—	Az én kitűnő fiatal barátom túlbecsüli olvasottságomat, a svédekre vonatkozólag azonban teljes bizonyossággal kijelenthetem, hogy rendkívül magas termetű, szép férfias emberek s a jó adag erotikus bajiammal vannak megáldva. A régi germánok, a kikhez ők is tartoznak, Tacitus leírása szerint szőke fürtü, magas termetű férfiak. Azt irja róluk, hogy hevesen és hűségesen szeretnek. Amant vehe-manter et fideliter.
—	Flaminia szóttlanul hallgatta s tekintetét az ablakon keresztül a sánczokon jártatta, melyek bástyái fö-
lött rózsaszínű nyári felhőcskék úszkáltak a levegőben. A zene és a hőség hatása folytán ugy járt a vér az ereiben, mint a láva. Virrasztásoktól és csalódásoktól összezsugorodott szemhéjai lecsukódtak, de barna szeme keresztültetszett rajtuk, mint a lámpafény a tejüvegen.
—	Maestro — mondá fáradtan és türelmetlenül egszen el vagyok bódulva zenéjétől. Melódiái egész este ugy fognak a fülemben csengeni, jnipt az aranyfüggők Haza kell menem, hogy kinyugodjam magamat. Isten önnel kedves maestro.
Fehér csipkefátyolát fejére s vállaira borította s fehér fél-álarczát az arczára tolta.
—	Jó estét uram — mondá megváltozott, kihivó büszke hangon. Aztán kisuhant a szobából. A kanonok mozdulatlan maradt a helyén, s önkéntelenül is számolta a lépcsőről fpl-hangzó lépéseit. Megtörtént máskor, hogy az utczán visszafordult s a gly-ciniákon keresztül nézegetett fehér csipkekendőjével, de ma anélkül távozott, bogy visszatekintett volna.
/
A búcsúzás általános lett. Pasquale oly vidáman tipegett el botjával, mint az iskolásgyerek, aki szabadságot kap, hogy a San Qiustuban vecsernyére orgonáljon magának s pár hívőnek. Pomponaccio hirtelen rokonszenvet érzett Alessandro iránt, karon fogta s azt ajánjotta, hogy sétáljanak el együtt egy közeli korcsmába. Oae-tano legtovább húzta a búcsúzást, nehogy elárulja, miszerint egy hirhedt játékbarlangba igyekszik.
—	Gaetano — mondá neki a kanonok, mikor az énekes a kilincs után nyúlt, hogy rendes savanyu, szenvtelen méltóságával távozzék — tudjon ki felőle mindent, hiszen áte-Iemben lakik vele. Tudjon ki felőle mindent.
—	Alessandro néha meg is szokott jelenni nála . . .
—	Tudom, szakitá félbe a kanonok türelmetlenül. Majd arról beszéljen, amit m^g nem tudok. Kémleljen ki mindent, meghálálom a fáradságát.
A fehér-ruhás énekes vállat vont, de sima arczán egy izom sem . látszott
meg. Nem volt előtte ostobább valami a szerelmi intrigáknál, de menthetőnek találta a dolgot, ha pénzt hozott. Per hér selyem ruhájában oly mereven haladt végig a napos, csöndes utczán,
mind egy holdkóros.
*
A Hotel l'Universben a svéd király a kíséretével csakugyan megszállt. A háznak a griffmadaras lépcsőtől jobb eső felét a hágai gróf foglalta el. A másik fele a falkensteini grófra várakozik, mondá a vendéglős, egy sovány. sárga talián, aki egy herczeg udvariasságával lisérté végig termein az északi monarchát s a kihalgató-te-remben most vált el a királytól nagy hajlongások közt.
Alors mon augnste cousin et moi, nous partageons l'univers — mondá Qusztáv király nevetve, s útitársaihoz fordult, kik vörös és fekete ruháikban egy csoporttá verődve, kLssé hátrább álltak tőle.
51 semmi biztos hir nem volt kapha-i, miután minden összekötetés meg-takadt. A segitő akció egész Ameri-ában megindult s az Egyesült államok lé sz hajóhadát Floridához küldötte egitségre.
Berlinből és Párisból azt irják a ipok, hogy az ottani observatoriumok-an csillagvizsgáló intézetekben a nap ürül óriási foltokat vettek észre, mely »ltok a napkörül most uralkodó dele-s viharok áramlataiból fejlődtek vol-a, s ezeknek lett volna hatásuk a íldre is. Söt azt következtetik, hogy ten káros folyamai még Európában érezhető lesz, mert a napfolt k :aporodása még növekedik és csak 928-ban fejeződnek be. Tehát a tudóik szeriül várható tengerrengések kö-ítkéztében, amit ezek a magnetikus; harok okoznak, még Európa is n^gy eszedelemben foroghat.
ilászi—H i p e h.
Párgovorénye.
Stevan : Znás Miska, meni sze od ga Csernelavszkoga ognya escse i Iá szenya, pa mi je zméraj na pásti kak je tö, ka szo M, Szobotski zoltaske né sli gaszit.
Miska: Ja vem szo pa zatö né ízi krivi, csi je niscse alármo né dao.
Stevan: Znam znam, ali dönok tak. Znás ka gda 'ze na edem máli icsáj v Predanovci fizolti alarmérajo na tő pri Brezovszki i Lemerszki tü-gibanye jestfe, pa je niti ognya né 6, nego szamo je ed-.m grilske adno, te znás ka bi té k ognyi bole
i\i idti na pomöcs, 1 Miska: Né szo ga vidli.
Stevan: Csüli szo pa krics. Te a meni trbé tebé viditi, csi csüjem oj glász v bli'zini, znam ka szi tü. rezovcsarje szo tüdi né vidli ognya, a szo dönok vcsaszi krédi bijí, csi-Ivno ka je s?amo od grüsek krádje rá btio gucs.
Miska 1 Z káksimi grüskatiji sze tí tö spotáris Stevan? Vé® eflnök psedno tüdi léko gucsís. Stevan: Tó je isztina i pé nor-láranye. Te pa ti t§ escse nevés? Miska ; N§,
Stevan: No gde pa te ti hodis. - V Predanovci je ednoga prestima-oga kmeta szin ednoga drügoga kme* pruske kradnq, pfi sterom ga je té fabo za grlice. Oda je té tővaj pra-: „csi nepüsztite, té szmeknem« i za pomöcs 4om4c^i krjgsao, szi ipjlo t$ oskodüvani, tü de zaméne llabo slo, nazádnye mo bit, i je ikricsao: „ogen na stero je pribé-ala vküper céNa vész, pa fizolti szo li alármo pijali. Tö szo csüli Bre-ivszki i Lemerszki fizolti, pa szo !ze ídi alarmérani bili. Tak je tő poisz-bilö, i sze jesz nescsem spot^riti íjfoga,
Miska; No vezdaj znam tő delo. szi je csedno zmiszlo, ovak bi na-Inye dobro bit büo kak sznop. Léje pa tüdi od té fizoltov, ka szo nahitroma sli na pomöcs, csiráv-i, ka je né ogen büo. yszeedno sze pozna disciplina pri nyi. Stev.: Na vídis záto sze csemerim. Miska : Tak sze popravici gsemeris.
—	Porota v Maribori je obsződila 5 Prekmurcov med nyimi 4 cigáne, ka szo v Halbenraini pri trgövci Pei-šleri po zimi noti i vdrli i odneszli za 53 jezero. Din vrédnoszti ráznoga blága od 18 mészecov do .'> i pö létnoga zápora. — Tóth László z Pince, ki je szvojo 'zeno razmeszáro i tak bujo, je tüdi pred poroto priso, ali zavolo nedokoncsane preiszkáve sze je nedokoncsala szódba, pride pred jeszénszko pori to.
—	Ogen. V nedelo gojdno ob 4 vöri 19-ga szept. je pogorela vérsztve-na hramba Rituper trgovca v Noršin-ci. Preiszkáva za csinitelom tebsé.
—	K konci elektrike. V M. Szoboti sze ie mudila t. m. komiszija za raz-lasztítev i rázna vredítev potrébno za elektricsni drogőv vposztávlanye. Ali té szamo v M. Szoboti, indri szo sze escse né zbudili, razmi po vesz-nicaj.
—	Pod mlatiini masin je prisao i njemi je nogö zlomo Kolenko Jánosi z D. Bistrici.
—	Pá je buosa bila poszvetsena pri Nedeli (G. Petrovci) v krcsmi, gde szo »szvéto bucsu« tak obhájali, ka szo z latami sli eden na drügoga i sze preči nabili medszebov.
—	Sokolska tombola v Murski Soboti. Dne 19, 9. t. 1. dobili so glavne dobitke: Singerjev šivalni stroj, kmet Janez Nemeth iz Polane, Puchov bicikelj, Koloman Bačič, sin sobnega slikarja ▼ M. Soboti, železen plug z kolcami, posestnik Ščancar Iz Raki-gana, črno salonsko obleko godec Baranya iz Černelavec, 80 kg. bele mele delavec Kožic Franc iz M. Sobot. dočim sta se z zadnjim glavnim dobitkom — 1 klafter trdih drv —-delila gdč, Jlufcka Hartman In ljudsko-šolski učenec Bednjak oba iz Murske Sobote.
—- Négyes szülés. Franciaországban Eplnat városa mellett egy faluban egy anyának négyes iker gyermeke szütetett, két fiu és két leány. Ennek a n§nek három gyermeke már van.
—- Egy uj iskola. Nedelica község uj iskoláját f. hó 27-én délntán adták rendeltetésének, mjkor is Szakovics József turniscsei plébános szép beszéd keretében az iskolát felavatta. A nedelicaiak ezt a$ iskolát a volt jegyzi lakból alakították át s rendezték be két tantermes, két tanerős iskolának, « a nyilvános működési engedélyt a miniszter még az 1868 évi XXXVIII magyar iskola törvény alapján megadta. Az iskola egyelőre egy tanítóval megkézdte hivatását.
—	Uj orgona. Velika fpjaaa késség temploma részre orgonát szerzett fte 74 ezer din. költségen. Az orgona Velka és Mala Palina községek áldozatkészségét dicséri.
—	Drágább lesz a vasúti tartfa. A közlekedésügyi miniszter elhatározta, hogy a vasúti tarifákat oktober elsejétől fogva felemeli.
—	Ne sieáink a szürettel. A. sok nyári eső késleltette fejlődésében a szőlött Azonkivül más betegségek is fordultak elő. Tehát ami még megma-
radt, azzal ne siessünk, hanem várjuk legalább oktober közepéig, mig jol beérik a szőlő, hogy értékesebb borunk legyen.
—	A világ legnagyobb vizirepiilö'gépe. Franciaországban most próbálják ki a világ legnagyobb vizirepülőgépét Egy fiatal mérnök 3 évig építtette. Súlya 12 tonna, 30 láb hosszú, meg-terhelva 17 és fél tonna. Öt motorja van, mindegyik 450 lóerejü. Negyven felszerelt katona, négyezer kilogram bomba és a szükséges élelmi szerr féle rajta. Ugy irják, hogy a próbák jól folynak.
—	A leghosgzab földalatti vasút. A napokban nyitották meg Londonban a világ leghosszab földalatti vasutvonalát, mely két külvárost köt össze. Kiépítése ötmillió font sterlingbe került. (Egy font 275 d.)
—	Elsülyedt egy hajó. Indiában el-sülyedt egy angol személyszállittó gőzös vihar következtében. Kétszáz utasközül csak huszonhat menekült meg, a többi — sok asszony és gyermek, — a tengerbe fúltak.
—	Négyezer esztendős csontváz. Szeged mellett az úgynevezett Ballagi tóban egy csontvázat találtak mélyen a föld alatt. Oldalt feküdt, összezsugorodott lábakkal. A temetkezési módból megállapítható, hogy már négyezer év óta van a föld alatt. Találtak itt már több régiséget is, de az eddig talált csontvázak közül egysem volt több ezerötszáz évesnél,
—	Boxolo verseny Amerikában. Ilyen is csak Amerikában lehet a képtelenségek hazájában. A boxolómérközés Filadelfiában folyt le Detnpsey és Tunney között. Dempsey már világ bajnok volt, nagy 1Q4 kilós, bika erös ember. Tmnney uj alak, most tünt fel. a mérkőzés hajnaltól este tiz óráig tartott s százötvenezer ember nézte meg. A bevétel két millió dollár volt. A világ minden tájáról vagy 300 újság iró volt jelen, kik az eredményről 92 táviró vonalon egy millió szóval tudósítottak. A boxolók tízszer csaptak össze, s miután Tunney ellen felének Dempseynek arcát majdnem össze törte a szemét alig hogy ki nem verte, a bíró beszüntette a mérkőzést és megállapította, hogy Tunney pontozással gyözött. A mérkőzést Amerika előkelőségei s nagy munkás tömeg nézték meg. Természetesen rögtönzött fogadó irodákban óriási fogadásokat kötöttek és Tuneya nagy összegeket nyertek,
■WO_UJJI...ilJI........
J^PORT.
HAZENA.
POZOR1
Ob vsakem vremenu se vrši v nedeljo dne 3. oktobra 1.1. prva mednarodna hazena tekma v M. Soboti
S. K Adria Trst prvak Italije
proti
S. K. Mura prvak marib. obl.
Točno ob 3 uri popoldne na igrišču S. K. Mure.
Első nemzetközi hazena mérkőzés Murska Sobotában.
Vasárnap, e hó 3-án mérkőzik Olaszország bajnokcsapata
S. K. ADRIA Trieste S. K MURA csapatával
A mérkőzés kezdete d. u. 3. órakor, bármilyen időben.
MURSKI SOBOTI
iimhibmi1hiii
V NEDELJO. 3. oktobra
■	popoldne ob 3. zvečer ob 8 url |
[novo !
■	svjetlo j
I Drama u 7 činova. j
U glavnoj ulozi: MARION DAVIES.
IDAS NEUE LICHT. § IbihiihhiiJ
5 VSTOPNINA: Gornje lože 2
112 Din., spodnje lo2e 10 Din., S in II. prostor 5 Dinarjev, s	Lastnik kina
L GUSTAV D I T T R I C H. |
iiiHummiHi
Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Apu.
LJUBLJANA okt. 2.
Pšenica—Buza Din. 265— 'Zito—Rozs » 215— Ovesz—Zab » 155 -r Kukorica	> 168—
Prosző—Köles » 200— Hajdina	» 255—
Szenö-Széna » 75-90 Qraj—Bab csres.» 140—250 zmésan—vegyes bab 100 — Krumpli	> 90—
Len. sz.—Lenmag » 370—380 Det. sz.—Lóherm. > 2100'2500
BENKO: okt. 2.
Bikőv. Telice Krave Teoci
1 kg.
HI. II. I. prima Bika 1 6-- 7 - 8 - 8 25 ®Üsző h 5 — 6 — 7 — 7-50 Š Tehén [o 1-50 3 — 5-- 6 —
Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
7-— 8-50 14'— 15-— 22 — 30 — 30— -• 25'— 1.—
Péneasi — Pénz.
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 lira . . . .
= D.
Zürichben 100 Din
56-52 10.— 7-98 1-675 2-11
9.1425 sfrk.
> >
»
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Cena anonc za □ cjn: med textom i izjave i poszlano 1'50 Din rekláme 1'— mali oglaszi 0*70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökoptszi, ki sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze j Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posflajo:	'	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina ; M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
MÁRKISEVCI br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;—| —': Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0*70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény,
GAZDÁLKODÁS.
Dermedés, Szarvasbetegség. Latinul: Tetanus.
Németül: Starrkrampf. Irta: Nemes állatorvos M. Sobotán.
(Folytatás.)
A dertnedés heve innen ered. Hogy milyen rettenetes veszélyesen erősek e dermedés toxinok, megemlítem, hogy 500 kgr. sulyu nehéz lovat 1 köbcentiméternyi (kb. 20 csepp) méreggel meg lehet ölni. Egy 15 grammos egér megöléséhez 0-000.000.1 kcm. elég. Egy fél cseppel tehát 250000 egeret lehet elpusztítani. 1 kcm.-nyi mennyiséggel 10.000.000, tízmillió 15 grammos egereket másvilágra küldhetünk.
Az egészséges lovak bélsarában is van tetanusbacillus. Nem tudom eléggé csodálni a kuruzslók lelkiismeretlenségét, a büszke és biztos tanácsadást, a tudományának (melynek belsőleg; ő maga sem hisz) fitogtatá-sát, recept írást, gyógyszer adást, sőt műtői beavatkozását, nem törődve azzal, hogy áltudományával elölheti a hiszékeny és gyenge Ítélőképességű gazda állatját; akarattal megkárosítja a felebarátját. Nem egyszer láttam falun a kuruzslókat,fezeket a lelketlen és jellemtelen svindlereket, akik tudatlanságukban minden lelkiismereti furdalás nélkül ajánlottak a kaszával megvágott emberek, állatok sebére (vérzés elállítás céljából) a sebnek bekötését lótrágyávál, pókkálóval, a pókháló szinténlállandóan poros szokott lenni és ezért veszélyes.
A friss sebeket hagyjuk vérezni — kivéve, ha ezek lettek sebezve — azután minden mosogatás nélkül szabályszerűen a legtisztább gyolccsal kössük be, hogy piszok, por a sebbe ne juthasson. A szúrt sebekből azonnal távolitsuk el a szilánkot, tüskét, tűt, szeget, stb. és vérzés után azonnal kössük be. Ha nem vérzik a seb, azonnal orvoshoz kell menni. A legkisebb sebet is kezelni kell akár bo-kázástól, megnyilalástól, szegbevágástól ered.	»
A betegséget arról lehet felismerni, hogy az ember vagy állat a többé kevésbé megdermedt lábait, végtagjait nem tudja kellően behajlítani. A mozgás elveszti rugékonysá-gát. A megdermedt szájat ftem lehet kinVitani. a fej kinyújtva feszezen tar-tatik. A harmadik szemhéj a görcsroham alatt félig a szemgolyóra csúszik, mert a szemgolyót a szemizmok a szemüregbe húzzák. A farok izmai is megmerevednek, ezért a farok felemelve, néha féloldalra húzva alig végez mozgásokat. A lábak terpesztett állásban vannak, a has felhúzódik, a nyak és mellkas izmai feszesek, mint
a strychin mérgezésnél. Mivel az öntudat zavarva nincsen, az állatok rendkívül izgatottak, félelem lepi őket. A legkisebb zajra összerezzengk akár a veszettségnél. A halál az első tünetektől számított 3 10 napon következik be. 10 napon tul tartó betegség gyakran gyógyul: de a mozgás feszessége csak 1—2 hónap mnltán gyógyul. A mérgezett elhalt idegsejtek lassan regenerálódnak.
(Folyt, köv.)
-■■rsssT"
šivalni stroj
„SINGER" in kredenca iz trdega lesa. Odda se eventuelno
tudi na obroke. Naslov v PREKMURSKI TISKARNI.
Ne sajnálja az időt
Hamburg-Amei ikai vonal '
Utasok szállítása a legmodernebb gőzhajókkal: Hamburgból az Északamerikai Egyesült államokba Hamburgból - Kubába Hamburgból -Mexicóba Hamburgból Argentiniába Hamburgból—Braziliába Hamburgból— Uruguayba. TTlIndennemii útbaigazítást azonnal és díjtalanul ad Vezérügynökség S. H. S. részére
J. 6. Draskovic, Zagreb,
„B 2" cesta br. 3., úgyszintén a flokok: Beograd, Balkanska u. 25 , Ljubljana, Kolodvorska u. 30., nemkűlönbon Sušak, Split, "metkovlč, Gruž, Makarska, Cetlnje, Veliki Bečkerek, Pančevo, Osljek, Sombor, Subo-tlca, Novi Sad, Bltolj és Dolnja Lendaván.
vetögép
POHL gyártmányú, 11 soros, könnyű, teljesen jókarban mérsékelt áron eladó Kühárnál, Mar-kiševci.
se a fáradságot és győződjön meg személyesen, hogy a legszebb Párisi és Bécsi kalapmodelok és kalapujdonsá-gok legjutányosabb árban csak A. KIRÁLY divatáru kereskedésébe kaphatók. Szalma kalapok backfischok résére 50 120 Din.-ig, szalma kalapok hölgyek részére 75—175 Din.-ig. Szalmakalapok gyermekek részére 40—65 Din.-ig. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Mindennemű kalap alakitások ugy mint formáztatás, átvarás és festés a legpontosabban és a legolcsóbb árban készíttetik. Ugyan itt nagy választék női és gyermek harisnyákban, kötények, blúzok pipere czikkek mindennemű kötöttáruban. Állandóan nagy választék megtekinthető, minden vétel-
kényszer nélkül. Szolid árak I	Pontos kiszolgálás !
a. király
trgovina s klobuki, perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA (fő tér Berger-féle ház.)
Óddá sze hi'za
v M. Szoboti posztávlena leta 1922., moderna, z vszémi za málo familijo potrébnimi lokáli. Mesetarje sze hono-rérajq. Zvé sze : prekmurska tiskarnában megtudható feltételek mellett M. Sobotában egy 1922-ben épült csinos, kisebb család részére minden mellékhelyiségei berendezett ház eladó. — Közvetítők dijaztatnak; i
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA
VELIKA MnnlSr NAGY-
KA VARNA lllEDIIl KÁVÉHÁZ

oooooaooooooooooo ooooooooo
Hajueča trpačfca huča u S. H. S.
javlja da je izašao bogato ilustro-vani cijenik sa preko 1500 slika.
Isti se šalje svakome na cij. zahtjev BADAVA. U tom katalogu nači čete sve produkte, koji su Vam potrebni. Tu imade: odijela na dame, gospodu i djecu, rublja, svakovrstne manufakture, kratke robe, čarapa, cipeia, sa-gova, zastora, kučnih i kuhinjskih poUebština, galanteriije, parfumerije itd. itd. Razgledanjem cijenika čete se osvje-dočiti o nedokučivo niskim cijenama.
Mnogo hiljada kupaca iz cijele države naručuju robu kod trgovačke otpremne kuče.
KASTNER i OEHLER,
zagreb illca 4.
Jer tamo i sa malo novaca nabavljuju rrvorazrednu robu.
oooooooooooooooooooooooooo
Egy jó karban levő
motorbicikli
jutányos áron eladó, ugyanott férfi vagy női bicikli kölcsön kapható, órákra vagy egész napra.
PCI IC AH műszaki üzlete . r L,iO/AI\ Berger-ház (főtér)
mrska Sobota.
Vljudno naznanjam vsem p. n. interesentom, da bom imel že za prihodnjo šolsko leto v zalogi
šolske tiskovine in knjige
za gimnazijo in vse osnovne šole v Prekmurju. — Gg. profesorjem, učiteljem in trgovcem s knjigami priznavam 10°/o-ni popust pri večjem naročilu.	Priporočam se
I. HAHN
trgovina s papirjem in knjigami v MURSKI SOBOTI.

K o daj i je
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spajz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota.