T * i R0HIT5CH-5AUERBRUNN r •• tr STB3ER ORSZilGOS GVOGVFURDO FURDO IDENY MAJU8 KOZEPETOL 8ZEPTEMBER VE6EIG ROHITSGH-SAUERBRUNN ORSZAGOS GYOGYFURDO stAjerorszAgban. 1801 ČTA STAJERORSZACj TULAJDONABAN ES KEZELESE ALATT. FURDO 1DENV MAjUS KOZEPETOL SZEPTEMBER VEGEIG. 1911. A fOrdoigazgatosAg kiadAsa, I14938 I. Tortenelmi adatok. A mostani stajer orszagos gy6gyfiirdonek „Rohitsch- Sauerbrunn“-nak aldasos forrasai mar tobb szaz čv 6ta isme- retesek, liabar maga a gyogyfiirdo csak szaz čs egynehdny ev elott alapittatott. Sem a romaiak, kiknek nyomai itt fenn- ATTEMS EMLŽK. maradtak, sem a kozepkorban e tajakra vandorolt szlav torzsek nem latszottak e forrasokat ismerni. Hogy ezen a videken gyčgyit6 forrasok vannak, arrbl legeloszbr 1572-ben egy Thurneisser nevii tudos orvos tesz emlit^st „Von mineralischen i* tind metallischen Wassern“ czimu muveben. Utana a hires Tabernaemontanus emlekezik meg 1581-ben megjelent „Wasser- schatz“ czimu k5nyveben egy savanyiiviz forrasrol, mely Reichenburghoz kozel fakad. A rohitschi forrasokrol hatarozottan azonban legeloszčr a becsi udvari orvos, Sorbait Pal ir 1679-ben „Praxis medica" czimu muveben, (Acidulae Roidschenses), majd a marburgi pliysicus GrUndel ad ki 1685-ben latinul es 1687-ben nčmettil egy Roitschocrene czimfl konyvet, melyben nagy reszletesseggel irja le a forrasokat, azok elemzeset, hatasukat, hasznalatuk modjat stb. Tole tudjuk azt, hogy a forrasok felfedezese tulajdonkdpen Zrinyi Miklosnak, a koltonek, akkor horvat bannak koszonheto, aki 1640 koriil itt vadaszvan, veletleniil bukkant azokra, s rnivel igen izlettek neki, azokat nem csak szomjanak csillapitasara hasznalta, hanem rendes italaul valasz- totta. Valasztasa pedig igen szerencsčs vala, mert e viz hasz- nalata kovetkezteben regi maj- es lepbajabol kigy6gyult. A nagy fčrfi csodas gyogyulasanak hire gyorsan elterjedt, s a legszelesebb korok figyelmet fordittatta e forrasok fele; igy vette azokat Sorbait is hasznalatba, s ert el veliik igen jo eredmenyeket. A veletlen felfedezestol eltekintve, nincs okunk e tortenet valosagaban ketelkedni, mert Grundel munkaja ez eset utan rovid idovel jelent meg, s adatait kiilbnben is magatdl Sorbaitol vette. Innen kezdve a forrasok hirneve hol emelkedett, hol szallott, a szerint, hogy valtozo tulajdonosaik hogy kezeltek azokat. E tulajdonosok voltak: a szt.-kereszti plebanos, majd valami Courty bard, kesobb Frank Ambro, Henčki Konrad, azutan a becsi gyogyszeresz kollegium, mely erre csaszari privilegiumot nyerven, igen sokat tett a forrasokert: azokat ujra foglalta, orvosi felugyelet ala helyezte, tisztan dugaszolta es szallittatta. (Az altaluk Nepomuk Szt. Janos tiszteletdre emelt szobor egy chronostichonnal (1732) ma is lathatb a Tempel-forras kozeleben). A 18. szazad vdgevel a forrasok ismet a kčrnyekbeli, ertelmetlen paraszt-birtokosok kezei koze keriilven, a rosz kezeles kovetkezteben fogyasztasuk apadt, hirnevuk veszendonek indult. Uj eletre dbredt azonban ez a lrirnčv s egyben kezdetet 5 veszi a fiirdo tulajdonkepeni tortenete is, a mult szazad elso evčben, a mikor a Stajer Rendek, felismerve orszaguk ezen kincsenek erteket, a forrasokat es kornyekiiket magukhoz valtottak. Innen kezdve a forrasok kezelese es a fiirdo fej- lesztese allandoan lepest tartott a kor igenyeivel. Kezdetben szereny meretekkel lialadt az epitkezes, ami azonban mar elegendo volt arra, hogy nagy es elokelo kozonseget vonzzon oda, igy 1810-ben es 1811-ben heteket toltott ott Janos foherceg, kinek emleket es nevet ma is fenntartja egy szep kis erdo es egy modern iij hotel; ugyancsak 1811-ben itt udult Bonaparte Lajos, a volt hollandiai kiraly. Ezen ido- tajban (1810) emeltetett a Tempel-forras ma is fennallo szčp kupolaja, majd Attems Ferdinand grof, volt tartomanyi mar- sallnak, — ki legtobbet tett e fejlodesert, — a bronz mell- szobra. Egy tovabbi fejlodesi periodus a mult szazad 40-es es 50-es eveire esik; az ekkor emelt palotaszerii epuletek egy- nemelyike mčg most is dicseri a Rendek bokezusegčt es diszere valnek barmely furdonek. Ebben az idoszakban eptilt a rčgi fiirddhaz, a Wiener Haus, a fedett setany stb. valamint az 1910-ben leegett nagy Kurhaus a gyonyorii gyogyteremmel, mely 1847-ben Ferdinand mikszAth t6loy. 6 csaszar čs kiraly jelenletčben nyittatott meg. A 60-as es 70-es evek foleg hygienikus berendezkedesekre fordittattak, tobb vizvezetčk letesult, a fiirdok bovittettek, csatornazas kesziilt stb. Fontos esemčny tortent az 1884. evben, ekkor foglalta- tott čs vetetett hasznalatba ugyanis a Styria-forras. Az igazi fejlodčs kora azonban a jelen szazad elso čveiben indult meg. 1902 ota egesz sora epiilt a fenyesebb es egyszerubb szalloknak; kiepult a vasut; lij, kitiino es bo vizvezetčk letesult; feleptilt a Kaiserbad, a legmodernebb physikotherapiai intezet; villamos- es gazvilagitas vezettetett be; uj, nagyszabasii toltohaz epfttetett; ujja alakfttattak a regi fiirdok, szensavas, e!eny-, nap- es legfiirdok letesiiltek; szep lij kapolna epult; gozmoso intezet kesziilt; a setanyok es sporthelyek megszaporittattak stb. Lcgnagyobb horderovel bir az osszes lijitasok kbzott a forrasok uj foglalasa es a paratlan ertekii Donati-forras felfedezese. Az 1910 aug. 17.-en leegett Kurhaus iijra felepult, a regi baz helyčn egy modern, oriasi gy6gypalota emelkedik. A vendčgek szama allando emelkedest mutat, az utobbi 15 ev alatt megkčfszerezodott; 1910-ben 4521 volt. Cd)(L2) II. Helyi viszonyok. Fekves, klima es geologiai viszonyok. Rohitscli-Sauerbrunn egy harmadkori lerakodasok altal kepezett dombvideken fekszik, melyet eszak felol egy nyu- gatrol keletre luizodo meszbol es dolomitbol allo liegylancz liatarol. A vidčk fenyponfja a Donati-hegy, mely a fiirdo felol meredek sziklafalakkal biro hegyes kupnak latszik. A dombvidek kozepčn felseges, surii to!gy- es btikk- erdok kozepette fekszik a ftirdotelep, a tenger szine felett 228 m. niagassagban, az eszaki szeless^g 46° 14' es a keleli hossziisag 33° 20' 4”-e alatt, eszak es kelet felol magas ANNA KiPOLNA. hegyek altal včdve. A nyari honapok kozep homersekc 16 - 9° C, a kozep legnyomas 740 mm. A lčgnedvesseg atlaga 80° 0 . Rohitscli-Sauerbrunnnak igen nagy elonye fekvesebdl kovetkezo, szeltol vcdett volta. Az esos idok eloszlasa teljesen normalis, tartos esozes ritka, amit a csapadekok liavi atlagabdl latunk. 8 Egeszsegugyi viszonyok. A diis parkoknak es erdoknek hala, a porfejlodes igen kicsiny, de kulonben is a fiirdo vizvezetekei lehetsegesse teszik az utak es terek kenyelmes tisztantartasat. Ot vizveze- tek van: a perneggi, az Alexander, a Janina, a Gobetz es a Wnfe-vezdek. Ezen utdbbinak forrasteriilete a fiirdo felett 360 m. magasan van a Wotsch-hegyseg deli lejtojen, egy to!gy es fenyo rengeteg kozepette, melyben suriin lathatok oriasi szelid gesztenyefak is. E rengetegben, melynek idyllikus csondjet csak a Lujza-patak mormolasa tori meg, sziklak melyen fakad a kristalytiszta viz, melyet a termeszet a fiirdo javara boseg- ben nyujt. Az ut e forrasokhoz kezdetben szelid emelkedessel, kisebb erdok es termekeny sz61oiiltetvenyek kozoit visz, majd a Lujza-patakon at es a Lonisenhof nevfi major mellett elhaladva egy sztik, regenyes hegyszakadekba jut; ennek menten, mar erosebb kapaszkodassal, de mindvegig elragadd szep uton vegul is feljutunk a forrasteriiiethez. Egesz sora ered itt a forrasoknak, melyek egyenkint a sziklaban felfogva egy kozos reservoirban egyesfttetnek, lionnan egy csaknem 4 km. hosszii fold alatti vezetek a flirdobe vezeti a vizet. E viz hofoka 8.4° C, tiszta, lidito es ugy a vegyi, mint a bakteriologiai vizsgalatok szerint teljesen kifogastalan, kitiino iv6vi'z. E vezetek vize a fiirdo minden čpiiletebe, ugy a hote- lekbe, mint a vendeglokbe čs kav^hazakba is be van vezetve, ugy, hogy nrindenutt kifogastalan ivbviz ali rendelkezesre. Ezenkiviil a furdoket is ez a viz latja el, es ez tžplalja az impozans szokokiitakat is. Gsatornazas es patakszabalyozas. Az egeszsegi viszonyok javitasahoz lenyegesen hozza- jarul a csatornazas čs az, hogy a fiirdot atszelo patak bebol- toztatott, s a fiirdo feletti es alatti folyasaban olyan szabalyo- zast nyert, mely az aradas veszelyet kizarja. 9 Vilagitas. A setanyok, iitak es terek, az ettermek, a szallodak folyosoi es lepcsoi gazzal vannak vilagftva, a lakoszobak pedig, csaknem valamennyien, villamos vilagitassal vannak eilatva. Rohitsch-Sauerbrunn fiirdon minden megtortent arra, hogy a termeszet altal nyujtott elonyoket a modern kultura vlv- nianyai is tamogassak, s fgy a furdon valo tartozkodast kenyel- messe es kelleinesse tegyek; ezert e hely nemcsak atmeneti, hanenr allando tartozkodasra is igen alkalinas. A fiird6hely onallo kozseg, nemet tannyelvu nepiskolaja is van. III. Kozlekedesi viszonyok. Utazas a fiirdobe. a) a Deli 1 /asut felol. Roliitscli-Sauerbrunn a »Rohitscher Lokalbalin" allo- masa; e helyierdekii vasut a Deli Vasiit becs—triesti fovo- nalatol Grobelno allomason agazik el, es a fiirdon keresztiil Rohitsch kozsegig vezet. Majus kozepetol augusztus vegeig a grobeino—rohitschi vonalon naponkint harom vonat kozlekedik oda es vissza, meg pedig iigy, hogy Grobelnorol d. e., d. u. es este indul egy-egy vonat Rohitsch-Sauerbrunnba. A delutani vonatok csat- lakoznak a Becs—Budapest—Trieszti nappali gyorsvonatokhoz. A fiirdo tarsaskocsija ininden vonat črkezesekor az allo- mason varakozik; egyebirant a palyaudvar az igazgatbsagi čpulettol 5 percnyi tavolsagra van. Poltschach allomasrol masfel orai kocsiut vezet rege- nyes szep videken at a fiirdore; a ki ezt az litat valasztja, annak czelszeru a kocsit az igazgatosagnal elore megrendelni. E vonalon kozelebbrol automobil jaratok fognak kozlekedni. b) A m. kir. allamvasutak felol. Krapina allomasrol, a Zagrab—Csaktornyai vasut Zabok— Krapinai szarnyvonalanak v^gžllomasarol, ket 6rai kocsiut vezet a fiirdobe. Kocsi az igazgatosagnal rendelendd. Posta- es tavirohivatal. Hivatalos orak: Majus 15.-tol junius 30.-ig es szept. 1 .-tol 30.-ig. ■ Hetkoznapon reggel 8—12-ig es d. u. 2—6-ig. Unnep- es vasdrnapon reggel 8—11‘30-ig es d. u. 5—6-ig. 11 Julius 1 .-tol augusztus 31.-ig. Hetkoznapon reggel 8—12-ig es d. u. 3—7-ig. Onnep- es vasarnapon reggel 8—11'30-ig es d. u. 5—6-ig. Tavirdaszolgalat junius 16-tol augusztus 31 -ig reggel 7-tol este 9 oraig. Unnep- čs vasarnapon delutan a kiildemenyek nem kez- besittetnek. A kozonseg — sajat erdekeben — keretik kuldemenyeit Rohitsch—Sauerbrunnba (es nem Rohitschra) czimeztetni, vala- mint lakasat (baz neve, szoba szama stb.) pontosan kitiin- tettetni Lakasvaltoztatas a poštahivatalnak bejelentendo. Rohitsch—Sauerbrunn valoszlnfileg meg ez evben be fog kapcsoltatni a Budapest—3ecs—Triest—Zagrabi telefon- halozatba. IV. R lakasviszonyok. Az orszagos tulajdont kepezo, s az igazgatosag kezelesc alatt allo 14 szalldban 600 szoba, osszesen 1100 aggyal ali a kozonseg rendelkezesere. Az osszes lakohazak lepcsoi es folyosoi gazzal vannak vilagttva, minden emeleten vizvezetek es watercloset van. A szobak legnagyobb resze villanyvilagt- tassal bir; a Wiener Haus, a Hotel Erzherzog Johann es a Kurhaus lifttel vannak ellatva. E szallokon kfvul nieg szamos maganvillaban is kap- hatok lakasok. A furdoigazgatosagnak kulOn szallasmesteri irodaja van, mely iigy az intžzeti, mint a maganlakasokat kozvetiti; ennel- fogva kčrdezoskodesek es megrendelesek kozvetlentil az igaz- gatosaghoz intezendok. Lakasmegrendelčseknel az igazgatosag keri az erkezes napjat es orajat pontosan megjelolni. Ha valaki megkesve erkezik, ugy a biztosttott lakas a megrendelo koltsegere fenn- tartatik, felteve, hogy a kesedelmet idejeben bejelentette. Ellenkezo esetben az igazgatosag jogositva van a lakast mas- nak adni ki. A megrendelt lakast, ha az nem vetetik igenybe, legalabb 8 napra meg kell fizetni, kivčve, ha a megrendeles legalabb 14 nappal a kittizott ido elott visszavonatik. Ha valaki nem rendelt elore lakast, a szallasmesteri irodaban akkor is kello tajčkoztatast es utbaigazitast nyer, ha az igaz¬ gatosag szalloiban mar nem lenne szoba. A vendčgek črde- keben van tehat megerkezesiikkor azonnal ide fordulni lakas vegett, es nem iilni fel olyan hireszteleseknek, hogy a filrdo tele van es lakas nem kaphato. A lakasarak a tartomanyi bizottsag allal vannak meg- allapitva, es napra szčlnak. A szobak fekvese, nagysaga čs berendezese szerint, araik naponkent 1 K 50 filler es 17 - i3 — korona kozott valtakoznak egy agy hasznalataval, beieertve a szolgalatot es a villanyvilagitast is. Azokban a hazakban, a melyekben nincsen viilanyvilagi'tas, egy gyertyaert 30 filler fizetendo. Egyszeri fut^s ara 60 filler. Minden tovabbi agyert 1.30 K szamittatik, a kiszol- galast is beieertve. A szamlakat hetenkint kell fizetni, es pedig szombaton d. e. 8—12-ig, vagy d. u. 3—5, az igazgatosag penztardnal. ONAZER HEIM 1-S FELJArAT A HOTEL ERZHERZOO JOHANNHOZ. v. Rohitsch-Sauerbrunn, mint gyogyhely. Rohitsch-Sauerbrunnt felseges videke, kitimo berende- zese, de legelso sorban paratlan gy6gyforrasai tobb, mint szazev 6ta vilagszerte ismeretesse tettek. E forrasok evenkint ezer es ezer betegnek nyiijtanak segitseget. Tžmogatja a forrasok j6 hatasat a gydgytenyezoknek mčg egesz sora: inhalatorium, vi'zgyogyintezet, szensavas ftirdok, elenyfurdok, villanyosfurdok čs villanyos fžnyfiirdok, sosfiirdok, fenyo- furdok, aczžlfiirddk, nap- es legfiirdok, massage, tejkura, diaete- tikus konyha, terrain kurak stb. E gyogytenyezok csak orvosi rendeletre hasznalhaiok, de az orvos tanacsat oz ivokara hasz- ndlatat illetoleg is mindenesetre ionacsos kiketni. A furdoideny majus 15.-tol szeptember vegčig tart, a legkedveltebb es legčlenkebb bonapok a julius es augusztus. A ki azonban nem elenk tarsaseletet, hanem inkabb pihenest keres, az elo- es utoidenyben megleli azt, anelkiil, hogy a fiirddi elet kenyelmžboI barmit is nelkiiloznie kellene, sot talan a termeszet tavaszi es oszi pompaja szebb a nyarinal is. Gyogydi'j. A gyogydij egy idenyre szemčlyenkint 14 korona, mely osszeget mindenki fizetni tartoziK, a ki a fiirdoben ot napnal tovabb tartozkodik; * szeptember 15.-tol kezdve az ujonnan erkezo vendegek csupan napi 40 fillert fizetnek. A gyogy- dijakbdl befolyo osszeg a zenekar, a setanyok, az olvasbterem, nyilvanos mulatsagok stb. czeljaira fordittatik. * 12 even aloli gyermekckčrt ez osszegnek a fele, cselčdekčrt 4 korona fizetendo. - 15 - A gyogydij fizetese alol fel vannak mentve: az orvosok es csaladtagjaik ; azok, akik a fiirdon hivatalbol tartozkodnak ; akiknek ott hazuk, vagy uzletuk van; a katonai gyogyintčzet lakoi čs akiknek a stajer tartomanyi valasztmany e dijaielengedi. A gyogyforrasok. A furdd gyogytenyezdi kdzott a legelso es Iegelokelobb helyet a gyogyforrasok foglaljak el, ezek a gyogyhely leg- dragabb kincsei, melyeknek evrol-evre terjedo jo hfret folytonos emelkedeset kbszdni. TEMPEL FORRAS. A forrasok a furdotelep centrumaban fakadnak. Eredesi helyuk az 1907 -1908. esztendokben teljesen feltaratott, mely alkalommal megallapftast nyert az, hogy inintegy 60 m. hosszu es 20 m. szeles teriileten 12 m. melysegben andesit-sziklak resein at egesz sora a minosčgileg hasonlo, de tomčnysčgre ktilonbčzo forrasoknak tdr elo; e forrasok barom csoportba sorozbatčk, melyeknek egy-egy kepviseloje a Donati-, a Styria- es a Tempel-forras. A ket utobbi mar regen ismeretes volt, mig a legertekesebb, a Donati-forras, az elott ismeretlentil 16 — 4s felhasznalatlanul veszett el a fold melyeben. A forrasok kuldn-kulon, a legujabb forrastechnika vfvmanyai szerint foglaltattak, oly modon, hogy azok minden kiilso szennyezo- des čs levego hozzajutasa ellen vedve vannak. Egyike a leg- erdekesebb es legtanulsagosabb dolgoknak bejarni azt a fbldalatti aknamenetet, amely e forrasok eredetet osszekoli, s amelyben azok magatartasat, amint rhytbmikus lokesekben tornek elo a sziklak melyčbol, megfigyelni lehet. Ez az akna ■n STYRIA FORRAS. a kozbnseg szamara is nyitva van. Erdekes az, hogy a for¬ rasok mellett van egy tiszta szensav fotras is. A'munkalatok alkalmaval a forrasok koriil gyonyoru aragonit kristalyok talaltattak, melyeknek egy gazdag gyfijte- nienye a fedett setanyon van kiallitva. A rohitschi savanyiivi'znek, illetve a Tempel-forrasnak elso vegyelemzeset Grundelnek (1685) koszonjtik, kčsobb 17 — clemeztek: Dieti (1771) Vest, Schrotter (1837) es legut6bbi evekben Buchner es Hutter Grazban, Ludmg Becsben. A jeles geologus Peters azt frja: „Steiermark Rohitsch- Sauerbrunnban egy olyan asvanyviz csoporttal btr, mely mint atmenet a tiszta natronforrasoktol a glaubersos forrasokhoz, egyetlen a maga nemeben". A harom forras: a Donati-, a Styria- čs a Tempel- forras a szensavas, magnesium tartalmii alkalikus-glaubersbs vizek csoportjaba tartozik, illetve mint ilyenek magukban veve DONATI FORRAS. alkotjak az asvanyvizeknek egy ggeszen kiilon, bnalld cso- portjat, melyen beliil sokban a Donati-forras a leggazdagabb, a Tempel-forras a legszegenyebb, mig a Styria-forras a ketto kbzott ali. E forrasok homerseke 10° C koriil van, bakleriologiailag (Prof. Praussnitz, Graz) kifogastalanok, kristalytisztak, uditok, a Donati- ^s Styria-forrasok kisse sos kesernyes tzuek, mfg a Tempel-forras fztelen. Mache tanar vizsgalatai szerint e forrasok radioaktiv emanatiokkal is bfrnak. 2 18 - Rčszletes analysisiik a kovetkezo: 1000 reszben van - 19 Hogy forrasainkat a hasonlo asvanyvizekkel szembetl mino hely illeti meg, arra nezve tajekoztatdst nyujtanak a kovetkezo osszehasonbto tablazatok. A sok dsszes mennyisege 1 literben Donati 11.34 Vichy (Grande Grille) 7.9 Marienbad (Ferdinandsbrunn) 10.20 Karlsbad (Sprudel) 6.3 Kissingen (Rakoczy) 9.0 Styria 9.0 Szensavas mdsz- čs niagnesium liydrocarbonat egyiitt 1 iilerben Forrds neve Borszčki fokut.3.5 Salvator-forras ..2.9 Wildungen (Helenenqueile) ... 2.5 Driburg.1.5 Mohai Agnes .1.5 ContrexeviIle.1.3 Lippspringe.0.6 Rohitschi Tempel.3.4 „ Styria .4.8 „ Donati .6.3 2 * — 20 — NyilvanvaIo ez osszeliasonlitasokbol, hogy a rohitschi forrasok, a sokban leggazdagabb forrasok kozott is az elso helyeken allanak, sot a Donati valamennyit felulmulja. Nyilvanvalo tovabba, hogy glaubcrso tekinteteben a Donati forrast csak a marienbadi es elsteri forrasok niuljak feliil, a tobbivel pedig kbrulbeliil egyenerteku, sdt pl. a karlsbadi Sprudelt a taraspi Luciusquellet feltil is mulja. Nyilvanvalo včgiil, hogy szensavas foldek tekinteteben messze felulmuljak nemcsak a glaubersbs, hasonlo forrasokat, hanem meg a legismertebb es legjelesebb foldes-sos vizeket is, ugy, hogy meg ezek kozott is a legelso helyen allanak. WALDQUELLG. Kets6gtelen tehat, hogy a rohitschi forrasok, s ezek kozott fokepen a Donati forras, az asvanyvizeknek egy egeszen onall6 csoportjat, egy teljesen kiilonleges typusat kepviselik, mely kčt asvanyvtz csoportnak jellemzd čs ertekes vegyi tulajdonsagait egyesiti magaban. Meg kell meg emlekezniink egy negyedik forrasrol, a Waldquellerdl, mely az elobbi forrasoktol tavolabb, a Janina- hegy aljaban, az erdo m61yčn čred. Osszetetelere nezve ha- sonlatos a tobbiekhez, de tomenysege joval kisebb, ezert gyogy- czelokra csak kivčtelesen hasznaltatik. Vegyelemzese a kovetkezo: Egy literben van Kensavas kalium.0'0345 „ natrium. 07255 Chlornafrium.0-0814 Jodnatrium.0-0001 Kettedszensavas natrium .... 0 93G8 „ niagnesium . . 0 - 8102 „ vas.0'0058 „ mesz.1 '5881 Phospliorsavas sok.nyomok Kovasavanhydrit.0'0214 Szabad szčnsav.1-8109 Osszcs szilard rčszek. 4-2048 Javalatok. Rohitsch-Sauerbrunn forrasai, mint fenntebb mar kimu- tattuk, az alkalikus giaubersoi forrasok kozott elsorangu helyet foglalnak el, de egyben dus mesz-magnesium tartalmuknal fogva az u. n. fbldes vizek vegyi tulaldonsagaival is birnak. Ezen szerencses es az osszes asvanyvizek kozott egyediil aild dsszeteteliiknel fogva egyesitik magukban a glaubersos es a foldes vizek physiologiai es gyogyit6 hatasat. Ennek alapjan javalataikat a kovetkezokben allithatjuk fel. 1. A gyomor- es bellutzam kovetkezo betegsegei: idiilt gyomorhurut; a gyomor tulsagos savkčpzddese; a gyomornal< motorikus es elvalasztasi rendellenessegei; idult gyomorfekely; ugy a vekonybelnek, mint a vastag- belnek \:hronikus es subakut hurutjai; idult szekreke- dčs; aranyer. 2. A kovetkezo nuijbajok-. hurutos sargasag; epekovek; zsirmaj; a maj verbosege. 3. A Ičgzoszervck megbetegedesei koziil: idult hurutok, kiilonosen tultaplalt egyeneknčl, kiknel pangasi tune- tek vannak. 4. A vese es hugyutok kovetkezo betegsegei: idiilt vese- medence hurut; idiilt holyaghurut; prostata tultenges. 5. Koszveny es kiilonosen hugysavas dlathesis. 6. Elhizas — 22 — 7. Czukorbetegseg. 8. A verkeringesi szervek kovetkzo megbetegedčsei: ver- edeny elmeszesedes, szivneurosisok, valamint com- pensalt billenttyu hibak. E bajoknal akkor javalt a forrasok hasznalata, ha emesztesi zavarokkal jarnak egyiitt; a forrasoknak ezekre gyakorolt jo hatasa t. i. a sztv allapotara is a legjobb hatassal van. 9. Lep duzzanatok, malaria utan. Hogy mindezen betegsegeknel a tobbi gyogytenyezok- nek (furdok, elektrotherapia, mechanotherapia, inhalatorium stb.) egyike vagy masika a forrasok gy6gyito hatasat nagyon tamogathatja, ennelfogva alkalmazast is nyer, az magatol erte- lodik. E segfto gyogytenyezok kiilonben, (a melyekheztermesze- fesen meg a gyogyhely egeszseges klimajat is sorozni kell,) meg egy egesz sorat az egyeb betegsegben szenvedoknek vonzzak Rohitsch-Sauerbrunnba, i'gy pl. neurastheniasok, ver- szegenyek, labbadozok stb. is suriin keresnek es talalnak itt gyogyulast vagy javulast. A fiirdon valo tartozkodas, illetve a kura hasznalata nem ajanlatos: gumos, rakos vagy egyeb kachexiaban szenvedok- nek; olyanoknak, akiknek verzesekre okuk es hajlandosžguk van; ideges asthmaban szenvedoknek es augusztus vegžtol kezdve csuzosoknak. Fertozo betegek termeszetesen nem ve- tetnek fel. Kulonosen ki kell meg e helyen emelniink, hogy a for¬ rasoknak a hasznalata a nelktil, hogy az alkalmazasuk mod- jat ismero furdoorvosok valamelyikčnek tanacsa kikeretett volna, kockazatos, ^s esetleg veszelyes dolog, amtt a legjobb esetben a kura eredmenytelensegevel, de gyakran siilyos ko- vetkezmčnyekkel fizet meg a beteg. Furdok. Furdokkel a gyogyhely dusan el van latva. A kozon- seges, tisztasagi furdoket is az uszodat kivčve, mindennemu fiirdo csak a furdoorvosok va1amelyikčnek trasbeli rendelese alapjan szolgaltatik ki. — 23 — Styriabad I. E fiirdohazban a kozonseges kadfiirdokčn kiviil a kovet- kezo furdok kaphatčk: Asvdnyfiirddk (a regi aczelfiirdok) es az u. n. kevert fiirdok, melyek felig asvanyvizbol es felig edesvizbol allanak. E fiirdokhoz a Tempel-forras vize hasznaltatik fel. Soole-fiirdok, fenyo- es moor -fiirdok s ez ev 6ta eleny- ftirdok is. Ebben az epiilelben hat luxus-kabin van szčnsavas fiirdok szamara. Styriabad II. 16, kizardlag szensavas furdok czčljaira szolgald kabinnal. A szčnsavas fiirdok a modern gyogyaszatnak legkedveltebb es leghatasosabb t^nyez6i koze tartoznak; miota fiirdonkbe bevezettettek, javalataink is kibovultek, mert evrol-evre tobben keresnek itt sziv- čs veredčny megbetegedessel, idegbajokkal gyogyulast. E furdok berendezese tokeletes; niegfelelo keszii- lekek alkalmazasaval lehetseges ugy a szensav mennyisčget, tnint a homerseket pontosan szabalyozni; a kabinok minden kenyelemmel el vannak latva; a szemčlyzet jol iskolazott, s kiilonben is orvosi feliigyelet alatt ali. Kaiserbad. A modern kenyelemmel berendezett Kaiserbadban van¬ nak : a teljes hideg vizgyogyintčzet, villanyos fiirdok es feny- furdok, inhalatorium, holegfiirdok čs a mechanotherapia, vala- mint a napfiirdok. A Kaiserbad egy 56 m. hosszusagii, elegans uj epiilet a nagy gyogypark nyugati szelen, a triesti hegy labanal; a parkra nezo homlokzatat egy 38.7 m. hosszii es 2.2 m. mely csarnok foglalja el, honnan a varakozok niesčs kildtast člveznek, s a honnan az egyes lielyisegek nyilnak. Az epiilet kčt, teljesen symmetrikus szarnyaban van a ket egyforman berendezett vi'zgyogyterem, holgyek es urak reszere; mindkettoben kello szamu kad, felfiirdok es iilofiirdok szamara, medencze a folyo labfiirdoknek, zuhanykatedra, gozszekrčny, ketrekeszes vilIanyfurdo, villanyos fenyszekreny, tovabba kello — 25 — szamu nyugagy, bcg5ngyolčsek, massage, holčgfurdok, boro- gatasok, pihenes stb. reszere, termeszetesen megfelelo kenyelmes vetkezo es oltozo helyisegekkel. Egy kiilbn helyisčg szolgal a val- takozo aramu fiirdok es a galvanikus čs faradikus fiirdok szamara es kiilon helyisegekben vannak a belegzčsre szolgalo porlaszto kesztilekek. Az epulet kozepreszet egy nagy terem foglalja el, FŽRFI vfZ 0 Y 60 YTEREM. . inelyben 17 gyogygymnaslikara valo kesziilek ali (aktiv čs passiv mozgasok rčszere). Az epulet ket szarnyan (kapcso- latban a vfzgyčgy helyisegekkel) egy-egy lepcso visz a tetorc, bol ket — holgyeknek es uraknak — szolgalo napfurdo van berendezve, kenyelmes heveroagyakkal, kadakkal, zuhanyokkal. Az egesz epulet kozponti gozfiitessel bir, s termeszet- szeriileg kellokepen el van latva“hideg es meleg vtzcsapokkal, kifolyokkal, villanykapcsolokkal, waterclosetekkel stb. A gyogy- gynmastikara szolgalo gepeket villanymotor hajtja. A villany- aramot az egesz fiirdo czeljaira a Kaiserbad szomszedsagaban levo viilanyos kozpont szolgaltatja, viszont az aram fejlesztese gdzerovel tdrtenik, s ez a goz szolgal egyszersmint a koz¬ ponti fiitesre, valamint a furdokhoz szukseges melegviz elo- allttasara is. - 26 - Uszoda. A Kaiserbadtol nem messze, ugyancsak a triesti hegy labanal van az uszoda, melyet a mellette folyo hegyi patak vize taplal. USZODA. Leg- es napfurdok. A napfurdok, valamint a legfUrdok idegerosfto čs edzo hatasuknal fogva a modern fiirdogy6gyaszatban mindinkabb nagyobbodo tert foglalvan el, az igazgatosag szuksegesnek latta ezek celjaira egy kulon intezetet rendezni be. Ez intezet a katonai gyogyhaz čs a Hotel Sonne kozott 5000 □ m. terti- leten fekszik, el van latva tornaeszkozokkel, jatszo, tekezo helyekkel es alkalmat nyiijt rnindenfele testgyakorlatra. Itt egyben alkalom nyilik homok-furdoket is hasznalni, melyek az izzaszto ftirdok egy kedvelt nemet kepezik. Ez intezet szinten orvosi feliigyelet alatt ali. — 27 - Furdoarak. Reggel 6—Š-ig es d. u. 2—6-ig. D. e. S— 12-ig. I. Styriabad. Kozonseges fiirdo. Asvanyfiirdo. Kevert fiirdo. Soole fiirdo. „ „ gycrmekek reszere . Fenyo fiirdo. Szensavas fiirdo. Fčl szensavas fiirdo. „ „ d la Nanheim II. Kaiserbad. Vizprocedura napfiirdovel vagy begonygolčssel. Inhalatorium 3 szetnčlyig „ egyediil j j Villamos fiirdo vagy fenyfiirdo I Oy6gygymnastika \Z. Massage egesz test i g „ tobb fziilet I .3 „ reszleges Ilf. Uszoda. Egy fiirdčs kabinnal čs ruhaval 1 uszolecke fiirdojegygyel egyiitt IV. Leg- čs napfiirdo. Egy latogatds (fiirdoruhaval) A jegyeket a fiirdopenztaraknal leliet valtani. Jegy nelkiil belepni tilos. A rend kedvčert es azčit, hogy a vendčgek a hosszas varakozastbl meglegyenek kimelve, a furdok megrendelčsekor azok helye (a kabin szama) čs ideje pontosan megallapfftatik, termeszetesen iehetoleg a vendegek kivansaga ertelmdben. A kozonseg keretik e megallapftott idot pontosan be is tartani, mert aki elkčsve jon, a megjelolt kabinhoz valo jogat elveszti es meg kell varnia, aniig mas kabin urili. — 28 — Tej, savo, kefir es yoghurt. A Tempelquelle szomszčdsagaban egy orvosi feliigyelet alatt allo, kitimo tejcsarnok van, melyet egy appenzelli, tanult teigazda vezet. A tejtermekek kivalo josaga a fiirdonek egyik biiszkesege s azok itt nem csak, mint jo tapszerek, hanem, mint elsorangu gy6gytenyezok is szerepeinek. Diaetetikus konyha. Mint mas hasonld furdokon, ugy Rohitsch-Sauerbrunn- ban is, regebbcn minden fiirdovendeg termeszetesnek talalta, Iiogy „diaetat“ kell tartani. Az čvek folyaman kialakult egy bizonyos typikus fiirdodiaeta, mely levesre, tejre, feher husra, zold fozelekre es konnyu tesztara szoritkozott, s a melyet min- denki egyforman kovetett. Ha a kura utan egyik vagy masik beteg gyongebbes idegesebben keriiit haza, mint ahogy onnan eljott, azt a kura ,.eros ! ‘ voltanak tulajdonttottak, mely a szervezetet termeszetesen megviselte; meg volt tehat a haj- landdsag arra, hogy ebben a legyengiilesben kedvezo tunetet lassanak, nem tudva azt, hogy gyakran a hianyos, vagy nem czelszertt taplalkozas okozta ezt a „reaktiot“. Az ujabb tudo- manyos vizsgalatok azonban ezt a felfogast veglegesen meg- dontottek es megallapttottak, hogy a kovetendo diaeta nem atldl fiigg, hogy ki milyen asvanyvizet iszik, hanem, hogy kinek , mi a betegsege. A modern orvostudomanyban a diaeta elsorangu gyogytenyezove lett, mely a tobbiekkel: hidegviz - gyogymoddal, mechanotherapiaval, elektrolberapiaval teljesen egyenrangu, de az alkalmazasa talan meg nehezebb, mint ezeke. Ennek az uj tudomanyos allaspontnak a gyakorlati meg- valositasa teren a nagy nemetorszagi fiirdok: Wiesbaden, Hom- burg, Kissingen voltak az uttorok; az osztrak-magyar monar- chiaban — es ezt buszkesžggel hirdethetjUk — Rohitsch- Sauerbrunn volt az elso nyilvanos furdo, mely diaetetikus gyogyintčzetet rendezett be. Ebboi a czelbol a Hotel Erzherzog Johannban az igazgatosag 1908-ban szakember vezetese alatt megnyitotta sajat regiejeben a diaetetikus konyhat, zsindrmčr- tekul allitvan, hogy ott a legkitiinobb anyagb61, az orvosi eloirasok legpontosabb betartasaval, de azert izletesen fdzzenek. — 29 — A diatetikus konyha Noorden tanar szakvelemenyenek kikerese ufan es niegfelelve a forrasok fojavalatainak, egy- eldre haroni iranyban mfikodik; ds pedig 1. Diaetagyomor- es belbetegek reszere, 2. „ koszvenyesek, idegbetegek, szivbajosok reszere, 3. „ czukorbetegek, tovabba elhizottak reszere. E focsoportokon kivfil termeszetesen minden mas, az orvosok altal eloirt diaeta szamara is foznek. A dolog termeszeteben rejlik, hogy a diaefetikus konylia csak azoknak ali rendelkezesere, akik a furdoorvosok vala- melyike allal oda utasittatnak es ott elore jelentkeznek. A Hotel Erzlierzog Johann nem nyilvanos vendeglo, ahol kiki etlap szerint etkezhetik, hanem inkabb diaetetikus sanatorium, melyben a menu tekinteteben az orvosi utasitas a donto. Az elvet fenntartani es az eredmenyt biztositani csak igy leliet. Arni a dolog anyagi reszet illeti, egy hetre ervenyes kartyak allittatnak ki, melyek a konyhafonoknel valthatok es elore fizetendok. A kartyak vagy a teljes ellatasra, vagy csak az ebddre szolnak es masra at nem ruhazhatok. Kisdro sze- melyek u. n. normaldiataban reszesulnek, de szinten elore jelentendok be. Diaetetikus siitemenyeket a helybeli pdk keszit. Vendeglčk. A diaetetikus konyhan kivtil az intezet tobb kitiinoen vezetett, elegansabb ds egyszeriibb vendeglovel bir, ezek : a Kurhaus vendeglo, a Hotel Post, a Sonne, valamint a Donati forras kozcleben levo reggelizo pavillon. A fiirdo kavehaza minden tekintetben elsdrangu helyiseg. Az intezefen kivfil is szamos jo vendeglo van. Gyogyszertar. A fiirddliely centrumžban j61 berendezett gy6gyszerlar is van. - 30 - Furdoorvosok. A ftirdon val6 mukodesuk ideje szerinti sorban: 1. Hoisel Jozsef dr., a Ferencz J6zsef-rend lovagja, a katonai gyogyintčzet orvosa, egeszsegiigyi tanacsos. 2. Benczenczi Gaman Bela dr., egyetemi m. tanar, a m. k. allamvasutak orvosi tanacsadoja. 3. Simonitsch Jozsef dr., a lussingrandei teli gyogy- intezet tulajdonosa es vezetoje, a Styriabad vezetoje. 4. Treo Emil dr., kozsegi- es kororvos. 5. Negri Jeno dr., a Kaiserbad vezetoje. VI. R fiirdoi elet. Rohitsch-Sauerbrunn nemcsak vilagszerte isnieretesgyogy- hely, hanem kedvelt nyari tartozkodasi hely is. Sokan toltik itt csaladostul a nyarat, mert egyarant megtalaljak itt a pazarul szep videket es egy vilagfurdo minden kenyelmet es szorako- zasat, egy internationalis kozonseg kozepette. Zen e. A furdo zenekara naponta ketszer, reggel es delutan kčt-ket oran at hangversenyez. A zenepavillon a parkban a Kurhaus elott van. Rosz idoben a reggeli hangverseny a fedett sčtanyon, a delutani a Kursalonban tartatik .meg. E mindennapi nyilvanos hangversenyeken kivtil a Kursalonban gyakran vannak muveszestčlyek, hangversenyek is. E hang- KURSALON. - 32 — versenyek anna! is inkabb vonzzak a kozonseget, mert a Kursalon e celra csak jeles muveszeknek engedtetik at. Az egyes vendeglokben cziganyzenekarok es variete tarsasagok szoktak vendegszerepelni. Kursalon. OIyan napokon, amikor nincsen hangverseny, a Kursalon a kozonseg dijtalan rendelkezesere ali; ilyenkor a zongora hangjai mellett enekkel, tancczal, tarsalgassal szorakozik a tar- sasagnak kiilonosen fiatalabb resze, de gyonyorkodve szeni- leli e pezsgo eletet az idosebbje is. Ket hetenkent tanczestelyek tartatnak, Anna napjan es 6 felsege szuletese napjan pedig elite balok; mindez dijtalan. A zeneteremben egy kituno zongora ali, orankent 1 koronaert, rendelkez^sre. Tombola. Hetenkent egyszer-ketszer a n3gy parkban tombolajatek rendeztetik, gazdag nycremenyekkel. Az esetleges jovedelera helyi jotekonyczelokra fordittatik. KUKPARK. Jatek es šport. Tekezok szamara egy fedett, hosszu tekepalya es nehany orosz tekepalya ali keszen. Lavvn-tennis palya harom van, mind a harom a leg- kitunobb karban tartva. Jatszoszereket berelni lehet. A jegye- ket a tekepalyak es tennispa!yak hasznalatara az igazgatosagi irodaban kell valtani. Evenkent egy-ket tennisverseny tartatik, melyekre messze foldrol sereglenek a legkitunobb jatčkosok. A match feltetelei a maga idejeben nyilvanosan, a sajto utjan is, kozzetetetnek. PARK £S ZEN JZ PA VILLON. Altaldnos hatarozatok a lennispalyak hasznalatara. 1. Jatszo ido reggel 7 oratčl este 8-ig, illetve a sotetseg bealltaig. Reggel 7-tol d. u. 4-ig a dijak mersekeltek. 2. Jegyeket meghatarozott črakra es jatszoterre mar egy nappal elobb lehet valtani. Elojegyzčsek jegyvaltas nelkul nem črvenyesek. 3. Ha a kijelolt draban esik az eso, a jegyet mas ora- ban lehet felhasznalni, de csak reggel 7-tol d. u. 4-ig; hogy mely oraban, azt az igazgatdsagnal hatarozzak meg. 4. A labdaszedoket a jatekosok kulon dijazzak. 5. A jatszok rakettekrol es labdakrdl maguk gondos- kodnak, de ilyeneket az igazgatosag berbe is ad. 3 — 34 — Jdtekrend. 1. A palyakra kizarolag csak tennisczipovel szabacl lepni. 2. A jatszo orak az oratitessel kezdodnek ds vegzodnek. 3. A jatekosok felelosok a haloknak es oszlopoknak ininden rongalasaert. 4. A jatekszabalyoknak durva megsdrtese, vagy ennek a jatekrendnek ismetelt megszegese a palyahoz valo jog elvesztesevel jar, anelkul, hogy karpotlas nyujtatnek ezert. 5. A jatek kezdeten a jegyet a szolganak meg kell mutatni. Dijak a palyak haszndlatara: Reggel 7 oratol d. u. 4 oraig, orankent .... —.80 K D. u. 4 oratol este 8 6raig, orankent. 1.20 K Berosszeg: 1 tuczat labda drankent. 1.— K 1 raket ,, .—.60 K Olvasoterem es kolcsonkonyvtar. Az Agramer Hausban levo olvasoteremben igen nagy- szamu bel- es kulfoldi napi- es hetilap ali rendelkezesre. A kolcsonkonyvtar a fedett setany egyik uzletdben (Triestinerin) van es dusan tel van szerelve magyar, nemet, franczia, olasz, angol es szlav szerzok muveivel. nj i VII. Rz asvanyviz szetkiildese. A rohitschi asvanyvizekkel mar a 17. szazadban keres- kedtek; azdta a szetkuldott viz mennyisege, nemi ingado- zastol eltekintve, folyton novekedik; ez a novekedes kulonosen az utobbi evekben oltolt nagyobb aranyokat. Igy pl. mig 1896-ban meg csak 947.068 palack kerult forgalomba, addig '.1909-ben mar 2,478.779 palack kuldetett szejjel. A iiasznalatos palackok 1.5, 1, 0.7, 0.5 es 0.3 liter urtartalmuak. Minden palaczk, mely az orsz. gyogyfiirdo forra- sait tartalmazza, vedjegyiil a stajer orszagczimert viseli, es ezenkivul a forras nevet. Tovabba minden palaczk Tempel- forras feher kupakkal, Styria-forras zold kupakkal es Donati forras sarga kupakkal bir, amelybe a stajer czimer a parduccza! es a herczegi kalappal van belepreselve; a korirata pedig: „Steierm. landsch. Rohilscher Sauerbrunn". A dugčk hosszii •oldalara e szavak vannak beegetve: „St. landsch. Rohitscher". Az 1889-ben keszult toltoakna fele 1903—1904-ben ^piilt a toltohaz; berendezeseivel, viliamos erovel hajtott gepeivel valosagos mintaszerti intezet, me!y a furdo egyik legerdekesebb latvanyossagat kepezi. A toltohazat a palya- mdvarral szarnyvasut koti ossze. 3 * VIII. R videk. Minden fiirdon a kura sikerenek egyik fontos tenyezoje az, hogy a videk szep Iegyen, parkokban es erdokben gazdag,. valtozatos, a szemet gyonyorkodteto, a kedelyt felvidlto, a sziikseges setakra bosegesen alkalmat nyujto. E feltžtelnek Rohitsch-Sauerbrunn, a maga bajos hegyvidekevel a lcgtel- jesebb mertekben felel meg; mosoIygo retek, surfl biikk es tolgyerdokkel koszoruzolt, szep kilatassal kecsegteto lankas hegyek, idyllikus volgyek veszik minden oldalrdl korul a furdot es csabitjak setakra, kirandulasokra az embert. Meg kell itt emlttenunk azt is, hogy a furdo sok kilometerre ferjedo seta- utjai josagukrol čs szepsegukrol messze foldon hiresek. Mindjart a Tempel-forrastol tobb kituno setaut vezet a Ferdinand-hegyre, melyet Attems Ferdinand grof bronz mell- szobra diszft. Itt van, az erdo surrijeben a furdo kapolnaja is. A hegy csucsan levo gloriettebol szep kilatas nyilik a ftirdore. A kuttol eszaki iranyban a Jankomir -parkba kanya- rog az lit. A fedett setanytol indul ki egy ut, mely a „Gasthaus zur Wienerhohe“ mellett a Wienerhohe nevti hegyre visz,. honnan pompas kilatas nyilik. A Janina-hegy aljaban, a tennispalyak mellett elhaladva, egy idyllikus tavacska erintesevel čs egy kis fenyvesen at a Jackelwirth cimu vendeglohoz eriink. E magaban is regenye- sen fekvo vendeglo terasszarol a Donati-hegy mint oriasi pyramis latszik. Meses kilatast elvezhetni a 15 percznyi sžtaval elerheto Villa Bellevue nevfi uj čs modern vendeglobol, melynek magas kilato tornya is van. A Tempel-forrastol keleti iranyban a gr6f Palffy-ut surfl biikkerdon at a Janina -hegyre vezet, melyen kžt gloriettbol — 37 — •elvezhetni a paratlan kilatast. Eszakon fekszik a magas Wotsch, szolokoszoruzta elohegyeivel, a Pleschivetz-hegyhat; keleten a hattdrben a Macel-hegyseg, a Kaprina-hegyek es a zagrabi Medvehegy; ezen iranyban latni Maria-Taborska tempiomat egy magas hegy csucsan, a „Wunschkapellet“, a kosteli romokat, Kis-Tabor kastelyt (Matyas kiraly egykori vadasz- kastelya) es nehany horvatorszagi kasielyt. D^len, labainknal latjuk a Hi. Kreuz plebania templomot, a koriilotte levo hazakkal, valamivel odabb a hatarpatakot, a Sottlat, s ezen tu!, mar a magyar birodalom teruleten fekvo horvat majorokat. FEDETT SŽTANY. HI. Kreuz felett egy hegyteton emelkedik egy masik tempiom a HI. Dreifaltigkeit, s tovabb ugyancsak egy masik hegyteton szintčn egy nyajas tempiom, a St.-Emma plebania. E videkre jellemzo a sok tempiom. Tavolabb deli iranyban megpillantjuk Windischlandsberg varanak ket tornyat, a sussenheimi romokat, a Veternik-hegyet es a Bacher-hegyseget. Delkelet fele a tekintet a geirachi, cillii es ttifferi liegyeken at a krajnai Kumbergig dr. Nyugati iranyban a Sann volgyenek dombjai mosolyognak, behintve hazakkal, templomokkal, rmg a lato- ihatart a sulzbachi alpesek hoboritotta csiicsai zarjak be. — 38 — Aki keves faradsaggal akar sziikebb, de csinos kilatast' elvezni, az 10 percznyi setaval, a Kaiserbad mellett kiindulva.. felerkezik a Triestinerkogelra. Egyike a legszebb kirandulasoknak a vizvezetčki forra- sok felkeresese, amelyrol mar fenntebb szollunk. A perneggi plateau ugyancsak remek kilatast nyujt. Igen kedves setaja a kozonsegnek a ,,Wunschkapelle u (Maria Tersische), tovabba a Louisenhof, egy baratsagos major, kozvetlen a Wotsch aljaban, valamint St.-Florian, bova a ceroveci szakadekokon at regenyes ut vezet, a Cerovec hegy~ teto es Rodein. Gyalog lVa ora, kocsin egy fel ora es vasuton 15 perc alatt eriink el Rohitsch kozsegbe, hol erdekes latvanyossagul szolgalnak Cillei Ulrik egykori varanak fennmaradt romjai. Rohitsch kozvetlen a magyar-horvat hataron fekszik; a hatart kepezo patakon tul van a strazai iiveghuta. Windischlandsberg vara tavolabbi (3 ora), de erdekes kirandulo hely. Kocsin 1 ’/ 2 ora, vasuton 1 / 2 ora alatt jutni el St.-Mareirr biicsiihelyre, magas hegyen fekvo kalvariajaval; kozel ehez van Erlachstein kastely, remek park kozepette. Egy orai seta visz Kostreinitz kozsegbe, hol egyfelol a Lengyelorszagbol idehozott, nevezetes kegykep, a censtochaui Maria, a fekete Madonna bir erdekkel, masfelol a szep park, melyben szamos asvanyvfz forras van. A magas Wotsch (978 m), mely a kornyek Iegmagasabb hegye, nem nyujt ugyan olyan nagyszerii kilatast, mint a- Donati, a megmaszasa is faradtsagosabb, de a termeszet- kedvelonek nagyon sok elvezetet nyujt. Kostreinitzen tul a St.-Leonhard volgybol kozelitheto meg leginkabb, 3 ora alatt. Egy kis, regi varrommal ekesitett elohegy utan a regenyes St,-Nicolai volgybe eriink, hol a botanikus gazdag zsakmanyt talal : Lamium orvala, Orchideak, alpesi novenyek, Irisek, Loni- cerak talalhatok itt nagy mennyisegben. Innen mersžkelten meredek hagon, javor čs koriserdokon at a hegy eldre jutunk s ott kb. 10 percnyire a focsucs elott egy, az erdobol kima- gaslo sziklarbl eszak, kelet es nyugat fele felseges kilatast elvezhettlnk. E helyrol kb. 1 ora alatt Poltschackon szallhatunk; — 39 — le s onnan vonaton, vagy kocsin terhetiink vissza a furdobe. A legerdekesebb es legkedveltebb kirandulasok koze tartozik a Donati hegy megmaszasa. A furdorol 1V 2 ora alatt Rohitschon keresztul kocsival a hegy labahoz hajtatunk, hon- nan 2 orai kenyelmes, hatalmasbiikk, tolgy es gesztenye-erdokon keresztul vezeto seta a kozepso 883 m. magas csucsra vezet. E csucson a romaiak idejeben a napistennek szentelt templom allott, a kozepkorban pedig egy Szt. Donat tiszteletere emelt kapolna, melyet 1740-ben a villam szetrombolt. Most a ka- polna helyen menedekhaz van. A kilatas, melyet innen člvez- hetunk, valoban paratlan a maga nemčben. Eszak fele: egy dombtengeren tul a nagy pettaui mezo, Pulsgau, Freistein, Kranichsfeld, Sz.-Nicolai, Ebensfeld, Thur- nisch-kastelyokkaI, a Drava partjan Marburg es Pettau varo- sok; tovabb Gutenhaag, Felso-Radkersburg, a gleichenbergi hegyek, Riegersburg sziklavara, a wildoni hegy, a Graz mel- letti Schbckel; meg tavolabb a Hochschvvab hegylanc, a semmeringi Stuhlegg, a Schneeberg es elmosodva a koszegi hegyek. Eszakkelet fele: Friedau, Polstrau, Grossontag es sza- mos sz61ohegyen tul Csaktornya, Alsčlendva, a dunantuli dombvidčk, melyen tul megcsillamlik a Balaton. Kelet fele: alattunk a Macel hatarhegyseg, azontul Va- rasd-Teplitz, Varasd tornyai, az Ivančiča es a krapinai hegy. Delkelet fele: a viragzd Zagoria szamtalan falujaval es templomaval, a hatalmas zagrabi Medvehegy, a kostelji, a kaisersburgi es konigsbergi romok, a ranni stksag a Szavaval es ezen tul a tavol messzesegben a Kulpa- es Glina menti hegyek. Del fele: Rohitsch kozseg, Kis-Tabor kastely, St.-Ema, Windisch-Landsberg, a Veternik hegy, a vviselli Szt. hegy, a Bacher-hegyseg, a reichenburgi erdos hegyek es messze tavol az Uskok hegyseg. Delnyugat fele: erdok kozott Rohitsch-Sanerbrun, HI.- Kreuz. St.-Marein, Erlachstein, Sussenheim ^s Montpreis, a reichenecki romok es a hatterben a krajnai Kumberg. Nyugat fele : a hegy labanal Maria Loretto es St. Florian — 40 templomok, tovabb a Plesivetz es a Wotsch, Kostreinitz vi- deke, Sjiissenberg, a rdgi karthauzi klastrom, Saiz, Cilli varos es Felso-Cilli romjai, meg tovabb a csillogo Sann menten egesz sora a falvaknak es kastelyoknak; a lathatar szdlen a hatalmas sulzbachi alpesek, harom fo csuccsal es vegul a karinthiai Ursulahegy. Eszaknyugat fele: a hatalmas Bacher-hegyseg, szamos faluval ds templommal es a hegy aljaban levo Windisch- Feistritz varoska. A Donati kirandulas mindenki elott felejthetetlen lesz, aki megtette. Meleg felso ruhara es vezetore sziikseg van. Meg tavolabbi kirandulasok: Krapina-Teplitz fiirdo Horvatorszagban, kitiino meleg forrasaival, hova a rohitschi allomasrol automobilkozlekedes is vezet; Pettau es Marburg varosok, Gonobitz t s Weitenstein, a romokban hevero karthauzi klastrom Saiz, a radoboji ken- banyak, Neuhaus fiirdo; Cilli varos, az 6 pompas Sannfur- doivel es a szomszedos ismert furdok: Tiiffer, Romerbad, Topolschitz. Hordarok es kiildoncok dijszabalyzata Rohitsch-Sauerbrunnban. A) Egyes utakert K a) egy ut a fiirdointezet teruleten. —.20 b) egy ut „ „ „ kivul a rayon szeleig —.40 c) podgyaszvitel 25 k.-ig az intezet teruleten . . . —.40 d) „ 25 „ „ „ „ kivul a rayon szeleig. —.50 e) podgyasz szallitasa a palyaudvarba, vagy onnan be 25 k.-ig. —.50 25—50 k.-ig. —.80 50—100 k.-ig. L— minden tovabbi 25 k.. —.20 f) podgyasz szallitasa a kocsirol a szobaba vagy vissza egy darabert. —.20 4 darabig. —.60 4 darabon feliil. 1.— — 41 B) ido szerint, teher nelkiil a) az elso orara. —.80 b) minden tovabbi ora .. —,40 Kivonai a hordarok szolgalati szabdlyzataboI. 11. §. A hordar a tarifa szerinti dijnal tobbet semmi- fele cimen sem kovetelhet. 12. §. Minden panasszal keretik az igazgatosaghoz fordulni. 13. §. Elvesztett podgyaszokerf, valamint minden karert, mely a megbizot a hordar hibajabol eri, a liordar- vallalat egesz 40 koronaig terjedheto karpotlast nyujt. Berkocsik fuvardija (podgyasszal vagy anelkul): Ketfogatu Egvfogatu K ' K Poltschach allomasra v. vissza 4 szemelyig . 10.— —.— Krapina varos v. vissza .... •.14.— 8.— Krapina-Teplitz fiirdo oda.16.— 10.— „ „ ,, ,, es vissza .... 20.— 14.— Donati hegy Va na P d- 12 oraig.10.— 7.— „ „ eg^sz nap.16.— 12,— Windisch-Landsberg V 2 nap.12.— 8.— „ „ egesz nap.16.— 10.— Cilli oda.. 16.— 10.— „ oda es vissza.20.— 14.— Pettau oda.20.— 14.— „ oda es vissza .24.— 16.— Rohitsch. 6.— 3.— St.-Marein. 8,— 4,— Pregrada.12.— 8.— A vasuti allomasrol a ftirdobe v. vissza . . . 2.60 —.— Fuggelek. Hazirend a fiirdokben. 1. A fiirdok orvosi feliigyelet alatt allanak. 2. Valamelyik fiirdoorvos irasbeli rendelvenye nelkiil ftirdok vagy egyeb procedurak nem kaphatok. A furdorendelveny a jegy valtasakor a fiirdopenztarosnak bemutatandd. Ko- zonseges furdokhoz orvosi rendelveny nem sziikseges. 3. A furdok reggel 6 oratol d. u. 6 oraig vannak nyitva, de deli 12—2-ig sziinet van. 4. A furdojegy egy orai tartozkodasra jogosit az intezet illeto helyisegeben. Tovabbi tartozkodasnal uj jegy valtando. A jegyeket a szemelyzet elott fel kell mutatni. Elore meg- rendelt fiirdoket, ha azok azelott valo napon nem rendel- tetnek vissza, meg kell fizetni. 5. Minden furdovendegnek joga van megmelegitett fiirdo- ruhat kovetelni. 6. A vendegeknek nem szabad a vizcsapokhoz es villamos- kesziilekekhez nyulni. 7. A furdokben nem szabad dohanyozni. 8. A fiirddszemelyzet koteles udvariasan es szerenyen visel- kedni. 9. Talalt targyakat keretik a penztarnal leadni. Penzert es ertektargyakert az igazgatosag csak akkor vallal felelos- seget, ha azok a penztarnal orizetre letčtetnek. 10. Esetleges panaszokkal tessek az igazgatosaghoz vagy a vezeto orvoshoz fordulni. Bejelentes. A politikai hatosagok rendelkezese ertelmeben minden vendeg koteles a lakasaddja altal kiszolgaltatando bejelento- lapot pontosan kitolteni es olvashatoan alairni. Irodalom. Tabernaemontanus Jacobus Theodorus „Neuw Wasserschatz“ Frankfurt a. h. MDLXXXI. Dr. Paul de Sorbait „Praxis medica" Wien 1679. Dr. Griindel Benedikt „Roitschocrene“ Wien 1685. „ „ .,Roitschocrene“ nemet nyelven Graz 1687. Becsi gyogyszeresz gremium okmanyai 1721—1782. Dieti Franz. Analysis. Graz 1803. Dr. Macher Mathias, „Physikalisch-medizinische Beschreibung der Sauerbrunnen". Graz 1823. Katanchich Matyas Peter P. Budapest 1826—27. Dr. Sock „Die Kursaison am standischen Rohitscher-Sauer- brunnen im Jahre 1837“. Frohlich Ernst Hilarius „Die Sauerbrunnen bei Rohitsch" 1838. » v v n » » 1856. Schrotter A. Professor der Chemie und Physik in Graz. „Die Darstellung der physikalischen und chemischen Verhaltnisse der Mineralquellen zu Rohitsch" Medir. Jahrbucher des k. k. osterr. Staates XXXIII. kotet. Dr. Puff Rudolf, „Erinnerungen an Sauerbrunn nachst Rohitsch" 1853. Jager Gustav, „Der Donatiberg" 1867. Schiller M. J. „Der Kurort Rohitsch-Rauerbrunn" Graz 1877. Prof. Dr. Glax Gyula. „Rohitsch-Sauerbrunn wahrend der Saison 1875“. Prof. Dr. GIax Gyula. „Uber die Wirkung von Trinkkuren mitbesonderer Beruchsrchtigung des Kurortes Rohitsch- Sauerbrunn". „Rohitsch-Sauerbrunn wahrend der Saison 1876“. „0ber den Einfluss methodischen Trinkens heissen Wassersauf den Verlaufdes Diabetes mellitus" 1877. „Uber Indicationen und Contraindicationen der Kur- gebranches in Rohitsch-Sauerbrunn" 1879. Dr. Eltz Viktor „Die Indicationen fur den gebrauch des Kur in Rohitsch-Sauerbrunn“. Wien 1891. 44 — Hoernes R. Professor. „Die Anlage des Fiillschachtes" 1891. Dr. Stransky M. „Rohitsch-Sauerbrunn mit besonderer Beriich- sichtigungder Styriaquelle“. Medizinische Blatter 1902. A fiirdoigazgatosag ismerteto f iizetei 1904,1906,1907,1909,1911. Prof. Bottler. „Vergleichende graphische Darstellung der Rohitscher und Karlsbader Queilen“. Halle a. d. Saale 1901. Dr. Itzkovitz L. „Indicationen und Diat der Mineralwasser- kuren mit Rohitscher Styriaquelle“. 1907. Prof. Dr. E. Ludwig. „Uber die Styriaquelle. 1907. Dr. Hoisel J6zsef. „Der landschaftliche Kurort Rohitsch-Sauer- brunn in Steiermark". Wien 1875. 5. kiadas 1904. „Rohitsch-Sauerbrunn. Ein offenes Wort an seine Anwalte“. 1880. „Welche Kranke finden ihre Genesung in Rohitsch- Sauerbrunn“. Budapest 1881. „Memoiren iiber Rohitsch-Sauerbrunn". 1881. „Der Styriabrunnen als Heilmittel und die neueren Kureinrichtungen in Rohitsch-Sauerbrunn“. 1886. „Kefyrund Kefyrkuren in Rohitsch-Sauerbrunn". 1888. „Die Diat bei Verdausungsleinden mit besonderer Beriichsichtigung der Kurmethode in Rohitsch- Sauerbrunn“. 1895. „Rohitsch-Sauerbrunn, dessen geschichtliche Entwick- lung und eine vergleichende Studie mit Karlsbad“. 1893. „Uber das Wesen und Therapie der harnsaueren Diathese und Gicht. Mit Darlegung von Heilerfolgen durch den Styriabrunnen“. 1896. „Rohitsch-Sauerbrunn. Darlegung seiner Heilmittel 1 '. 1897. „Die Rohitscher Sauerlinge als diatetischer und medi- zinisch wertvolles Mineralwasser“. 1900. „Rohitsch-Sauerbrunn als Kraukenkurort“. 1903. „Gallensteinkrankheit und deren Behandlung in Rohitsch-Sauerbrunn“. 1905. ,.Die Mineralquellen von Rohitsch-Sauerbrunn“. 1907. Dr. Dreger 1. „Geologische Berbachtungen anlasstich der Neufassung der Heilquellen von Rohitsch-Sauerbrunn und Neuhaus“. Verhandlingen der k. k. geolog. Reichs anstalt. Wien 1908. Prof. Dr. Koranyi Frigyes. „Mehrfache klinische Beobachtungen mit Rohitscher Tempel-und Styriaquelle“. 1909. Prof. Dr. Noorden K. „Diatvorschriften fiir den Kurort Rohitsch-Sauerbrunn". 1909. — 45 — Dr. Gaman Bela egyetemi m. tanar. „A szensavas glaubersos asvanyvizek hatasa a gyomor mukodesere". Orvosi Hetilap 1895. „Ober die Wirkune der kohlensaueren, glaubersalz- haltigen Mineralvvasser auf die Thatigkeit des Magens“. Pester mediz. chirurg. Presse 1895. „Rohitsch-Sauerbrunn orsz. gyogyfurdo Stajerorszag- ban“. Budapest. Eggenberger kiadasa 1896. „Rohitsch-Sauerbrunn stajer orsz. gy6gyftird6“. Buda¬ pest, Dobrowsky es Franke kiadasa 1904. „Rohitsch-Sauerbrunn stajer orsz. gyogyfurdo“. Buda¬ pest. Eggenberger kiadasa 1909. „A rohitschi Donati forras“. 1910. TARTALOM. Oldal I. Tortenelmi adatok.3 J.I Helyi viszonyok .7 Fekves, klima es geologiai viszonyok 7 Egeszsegiigyi viszonyok.8 Csatornazas es patakszabalyozas.8 Vilagitžs . . 9 JII. Kozlekeddsi viszonyok.10 Ulazas a fiirdobe .10 Posta- es tavirohivatal.10 JV. A lakdsviszonyok. 12 V. Rohitsch-Sauerbrunn, mint gyogyhely.14 Gyogydij .14 A gyogyforrasok.15 Javalatok . . 21 Fiirdok .22 Styriabad I.23 Styriabad II. 23 Kaiserbad. .23 Uszoda. . . ... 26 Leg- es napfiirdok.26 Furdoarak.27 Tej, savo, kefir es yoghurt..28 Diaetetikus konylia.28 Vendeglok.29 Gyogyszertar.29 Fiirdoorvosok.30 'VI. Fiirdoi dlet .31 Žene.31 Kursalon.32 Tombola.32 Jalek es šport.33 Olvasoterem es kolcsonkonyvtar.34 VII. Az asvanyviz szetkiildese .35 VIII. A videk .36 Hordarok es kiildonczok člijszabalyzata F^ohitsch-Sauer- brunnban.40 Fiiggelek.42 Irodalom .43 NARODNA IN UNIVERZITETNA KNJIŽNICA NYOMATOTT GAMAN J. OROK. KONYVSAJTOJAN, KOLOZSVART Kolozsvdr, Gaman Janos CrOkose k5nyvnyomdaja