An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race Published every Friday Nájvékse i nájbole raz- sürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi. Szhája vszáki pétek AMERICAN WINDISH VOICE “ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.” VOL. IV. LEJTNITECSÁJ. BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. DECEMBER 19, 1924. No. 51. Samuel Gompers, predszedník A. Federation of Labora je mrô Vu Texas drzséli je doszégnola szmrt toga héresnoga delavszkoga vezéra. — 44 lejt je bio predszedník American Federation of Labor Samuel Gompers, po cejlom szvejti imeniten i poznáni pred szetdník American Federation of Labor iména delavszke organizácije, je decembra 14-ga vgojduo ob 4. vöri mrou. Gompers je vu Mexiko tüdi hodo ino tam je nyemi grátalo bozsno, ár je tiszta klima mocsna bíla za nyega, kí je zse trno sztári i szlab cslovek bio. Gompers je escse 12 vör zsívo potisztom, kak je z-Mexike priso, 46 vör je drzsála pout zMexico Citiy-a do San Antonio, Tex., med sterim cajtom je Gompers vszigdár vu agoniji bio. Gda je trén vu San Antonio priso, steri je Gompersa pripelao, velkoga betezsníka doktorje szo té szledécse glásenyé dáli vö: — Gompers predszedníka sztán je nepremenlívi, ali szlabejsa klima dober nászlad má na betezsníka, kí de znábidti mirovno szpunyávao eto noucs. Ali konecsni obracsáj lehko vu vszákoj minuti notri sztoupi. Vgojdno ob 4.20. vöri je Samuel Gompers vu hoteli bodoucsoj betezsnoj hizsi mrou. Gompers je 75 lejt sztar bio. Novembra 29-ga je odpotüvao vu Mexico City z-El Paso, Tex. várasa, ka naj tao vzeme na Calles, Mexike nouvoga predszedníka ouszvetnom notriszpelávanyi. Amerikanszke delavszke organizácije pred szedníke ino nyegove szprevájajoucse je speciálni trén pelao vu Mexiko gláven város, gde szo ga z-velkov parádijov szpréjali. Gompersi i szprevájajoucsim szo poszebno okincsano meszto posztavili vu Narodnom Stádiumi ino decembra 2-ga szo Gompers-Day szvetíli vu Mexico City-ji. Szvetüvanye, gouvori szo prevecs obtrüdili sztároga delavszkoga vezéra, koga beteg sze je zse juniusa zacsno, gda je ednouk obetezsao od velkoga dela. Té je vu New Yorki vu Lenox Hill spitáli lezsao pár kédnov. Decembra 10-ga sze zacsno Gompersov beteg vu Mexiki, steroga naszledüvanye je nyegova mrtelnoszt bíla. Nyegovi doktorje szo konstatejrali, ka Mexico City várasa viszikg klima skoudi betezsníki ino szo ga na poszebnoni tréni odpelali vu San Antonio. Samuel Gompers sze je 1850-ga leta naroudo vu Angliji. Sztariske szo bilí Samuel i Sarah Root Gompers. Familia je némskoga zsidovszkoga ploda. Gompers je do 10 lejt sztaroszti vu Londoni hodo v-soulo, po solszki lejtaj szo ga sztariske k-ednomi sujsztri dáli za inasa. Ali Gompersi sze nej vídla tá mestríja ino gda je z-sztarisami 1863. leta vu Ameriko priso, vö sze je návcso cigáre szükati. Szkrben je bio ino je po deli vszáko minuto vucsenyi poszvéto. Vcsaszi je grátao dober gouvorník. Na cigárszki delavcov lejtnoj konvenciji sze je odloucso z-szvojimi gouvorami ino vu unioni je hitro doubo voditelszko csészt. Tisztoga hípa je zacsno zdrüzsenya delo med unioni. 1882-ga leta je nasztavo Federation of Labor, steromi je od zacsétka mao nepretrgnyeno bio predszedník. Vu prvi deszeti lejtaj je popolno- ma ksenki delao, brezi vszáke plácse. Med tém cajtom je z-onim zaszlüzskom drzsao gori szebé i familijo, ka je vu cigárfabriki delao. 1892-ga leta je od Federation of Labora 1000 dollárov plácse doubo na leto Gompers, ka naj vszáki szvoj cajt na organizácije poszvéti. Federation of Labor sze je medtém prevednoma povéksávao, kotrig racsun sze je na sztoujezere, potem na millione pozdigno ino Gompers je naszlejdnye eden nájzmozsnejsi delavszki voditel grátao na szvejti. Ali z-ednim moremo vözglasziti, ka je Gompersova politika bojidikaj bíla na delavsztvo gledoucs. Pod nyegovim voditelsztvom bodoucsi Federation of Labor je popolnoma kapitalizmusi obszlüzso vö ino je vszigdár kapitalisztom, delodávcom, bio na szlüzsbo, tak ka vu nyegovoj mrtelnoszti tej doszta vékso zgübo csütijo, kak pa szamou delavsztvo, amerikanszko delavsztvo sze escse lehko radüje na tom, ka sze odszlobodilo od ednoga odávca. Záto vszáke kapitaliske novine z-cejlimi sztráni parentálivajo Gompersa ino sze na tuzsni szkuzíjo na tej velkoj zgübi, ka Gompersa nega vecs. Kapitalisti ne zsalüjejo Gompersa kak csloveka, kak dobroga prijátela, nego kak delavszkoga voditela, kí je nyim vszigdár na szlüzsbo bio z-szvojim neszmernim táborom. Vszáko delavszko nezadovolnoszt, burkanye, strájk je dojpotro, ár sze je vözglíjao z-delodávci, kí szo ga podmítili. Delavszki voditelje, kí szo vörni, posteni i pravicsni za delav sztvo, tiszti szo nájvéksi neprijátelje kapitalistom, delodávcom i ravnajoucsoj oblászti, ár csi stoj kaj dobroga scsé vcsiniti za delavce, tiszto more vu nikaksem táli na skodo bid- ti delodávcom, ton sze szamou od szébe dá prerazmiti ino záto nemre bidti delavszki voditel lüben cslovek na protivinszkom párti. Ali Gompers je vu tom unikum, brezi párta sztojécsi bio, on je rávno tákse postenyé i prestímanye meo pred kapitalistami, delodávcami i pred vszákoga hípa predszedníkom Zdrüzseni Drzsél, kak káksi odloucseni, kapitaliz musi vören diplomata, ali miniszter, escse je doubo speciálne tréne od kapitalistov, od vláde, steri delavszki voditel pa tákse privilegiume vzsíva od delavsztva nájvéksi i vszigdársnyi neprijátelov, tiszti delavci nika dobroga nemrejo csakati od táksega nyuvoga voditela. Táksi je bio Gompers ino csi je ober nyegove mrtelnoszti te zsítka szpísz rávno sziguren, ali da je pa pravicsen ino je vrejden toga. Molítev za Fticsico (Preminoucsi keden szmo na szveklo dáli edno píszmo vu Sztári-kráj. Zdaj szmo pa doubili edno molítev, stera je — tak lehko právimo nadaljávanye tisztoga píszma, ár zs-nyé zdühávanye szhája k-nebeszkomi Ocsi, naj obvarje i k-právomi cíli pripela ono fticsico, na stero je tiszto píszmo zavüpano bilou.) Vszêj sztvári sztvoritel, nebeszki Ocsa ! Velka je tvoja môcs, velka miloscsa. Vszáko sztvár tí hránis, V pogübeli bránis, Vudné, vnocsi, pri Tebi mámo sztális. Proszim te, Goszpodne, vören Ocsa moj, Tí mi vodi ftico, na pôti dugoj. Da nyêj vihér-môrja, i drüga nevola, Na kvár bidti, skôditi, nede mogla. Pelaj jo oh Ocsa k-právomi cíli, Szrecsno naj priletí tá k-máloj hizsi. Vsze naj vö opíta: Kak je kaj moj ocsa ? ! Sztálen odgôvor zselêj moja düsa. Z-cintora sze tüdi naj neszpozábi, Tam szi naj pocsiné vu szvétom práhi. Gda bom jo pá vido, Tüdi jo bom píto: Kak je szpunila vrêjlo prosnyo mojo. PRIPRÁVLANYE NA SZVÉTO LETO Pápa je vöimenüvao legátuse na odpéranye Szvétoga Petra bazilike Z-Rima glászijo, ka je pápa zse vöimenüvao tiszte kardinálise, kí do pri Szvétoga Petra barilike januárszkom ouszvetnom odpéranyi kak legátuske szpunyávali szvojo csészt. Na priprávlanye Szvétoga Leta szo z-tém novejsi znameniti sztopáj napravili prouti dokoncsanyi. Na tou Szvéto Leto, stero od 1475 mao, ztroujim vöjemányom, vu vszákom pétdvajszetom leti z-velkov parádijov obszvetíjo, zdaj 3 ali 4 million lüdi csákajo vu Rim. Tou bi nouvi rekord sztvourilo, ár sze je escse szamo 1600-ga leta zgouidilo ednouk, ka je 3 million lüdi szprislo vküper vu te szvéti váras. Vatikán, talijanszka vláda ino szám Rim váras zvönréduo zravnanye doprinesávajo, ka naj sze poszkrbíjo za prípravno v-meszto szprávlanye te neszmerne vnozsine lüdsztva. Vatikán zouszedne hotele i hrame dá gorizídati ino kloustere pa drüge szpráviscsa püsz tí prejk pobozsnomi lüdsztvi. PRIVANDRAJOUCSI REGISZTRÁCIA Etaksega hípa, gda prve gyülejse, szedeliscse drzsíj Congresszus, právdenszkoga porácsanya nezracsunano vnozsino predlozsijo naprej právdedávszki goszpoudje. Onoga neszmernoga domovine bránitelszkoga právdenszkoga predláganya razprávlanye bi jezero lejt trpelo ino tak vu véksem táli nigdár ne príde pred razprávlanye: szkoncsajo zsnyi mi zse komiszije, ali je pa pokopa na vszeveke Congresszusa piszmárnice práj. Tou vnozsino predláganye je na edno dobro jedíno, ka naj vszáki právdedávec “pokázse” szvojim odebéravcom, nakelko na szrdci noszi domovine sors, kak oumorno vzeme szvoje pozványe. Od dosztine pouleg prílike predlozsenoga i právdenszkoga predláganya je pred sürsega krouga ocsivesznoszt prislo ednoga Louisiana drzséle poszlánca ono predláganye, ka naj szpíse vküper, regisztrejra Amerika eti zsivoucse tühince. Louisanszki poszlánec, te prefrigani domovinebránec sza mo z-szvojimi odebéravci lehko dá vörvati, ka je nikso povidno “nouvoszt” najso vö. Mí známo, ka je tou pítanye zse od lejt mao vu nakanejnyi bilou ino szam dela poszlov miniszter bi tüdi rad vu nikso formo notri vpelao regisztráci- jo. Na tom pítanyi sze lehko z-doszta násztajov csednüjemo, stükamo, dokécs sze europejszki országi drzsíjo k-vezdásnyoj vádvi, dokécs europejszki országi na regisztrejranye priszílijo vszákoga tühinca. Kí szo vu zádnyi lejtaj vu sztári kráj hodili, tiszti trno dobro znájo, ka szo vcsaszi po szvojem prihodi sze mogli zglásziti na policájsztvi ino prebívanya dovoljenye je trbelo prosziti. Od goszpon policája viszí, csi má stoj jus 30 dní vu ednom ali drügom országi prebívati. Szkousz toga neprijétnoga szekejranya more vszáki amerikanszki pörgar prídti vu Europe steromkoli országi. Ino stero Europa csiní z-“tühincami”, jeli nemre vcsiniti rávno tiszto Amerika ? Nájzsalosztnejse je vu tom deli tou, ka Europa — skoda — ne ponarejáva Ameriko ino tak szi Amerika tou míszli, ka ona more ponarejávati Europo. Zrecsjouv Amerika sze vszáko bozsníjo od Europe navcsíj. OPOMINANYE ! Zaosztányenim naprejplácsníkom Opomínamo tiszte nase postüvane naprejplácsníke, kí szo zaosztányeni z-naprejplácsilom na Am. Szlovencov Glász, naj szi escse vu etom leti ponouvijo, ár po nouvom leti vszákomi presztávimo novine, kí tou prosnyou ne szpuni. Opomínamo nájmre tiszte szlovenszke brate, kí vu táksi várasaj ali plézaj prebívajo, gde nemamo zavüpavníka, ka naj bodejo tak dobri notri poszlati koncsimár zaosztányenoszt, ár szi tou vszáki lehko premíszli, ka ksenki nikomi nemremo posílati novin i vszáki delavec jus má térgyati szvoj priszlüzseni nájem. Z-postenyom Am. Szlovencov Glásza reditelsztvo. KVOTA JE DOPUNYENA ZA JUGOSZLÁVIJO Odszeljeniski Komiszáriátus vu Zágrábi naznánja, ka je kvota za fiszkálno leto 1924-1925 za oszobe, kí sze po vorcani amerikanszke privandrajoucse právde racsunajo za privandrarce po kvoti, z-do tega mao vödánimi dovoljenyami je popolnoma vödopunyena ino ka sze prosnye táksi persoun za vödávanye odszeljeniski (odvandrajoucsi) poutni lisztov ne szprímlejo vecs. Prosnye doszeljencov zvön kvote sze szprímlejo tüdi dale. Doszeljenec zvön kvote po amerikanszkoj právdi je: a) doszeljenec, kí je nej poroucseno (ozsenyeno ali omouzseno) dejte nizse 18 lejt, ali zsena pörgara Zdrüzseni Drzsél, kí prebíva eti vu cajti, gda sze notrivlozsi prosnya; b) doszeljenec, kí je bio prvle právdenszko pripüscseni vu Zdrüzsene Drzséle ino kí sze vrné od zacsasznoga obiszka od tühinszkoga; c) doszeljenec, kí je bio rojen vu dominiumi Kanada, ali Newfoundland, vu republiki Mexicko, Kuba, Haiti, San Domingo, vu Kanálszkoj zoni ali vu kaksoj neodvísenoj drzséli Centrálne ali Juzsne Amerike, pa nyegova zsena ino neporoucseno dejte nizse 18 lejt; d) doszeljenec, kí je bio nájmre dvej leti nepretrgoma ino sztálno pred szvojov prosnyov za pripüszt vu Zdrüzsene Drzséle dühovnik kaksekoli vere, ali profeszor na kolegiumi, akadémiji, szemináriumi ali universiti, pa zselej prídti vu Zdrüzsene Drzséle, ka bi tü oprávlao szvojo oupravico; pa nyegova zsena ino neporoucseni otrouki; e) doszeljenec, kí je bona fide diják, sztar nájmenye 15 lejt, ino zselej prídti vu Zdrüzsene Drzséle z-jedínim nakanejnyom, ka studejra na káksoj pripoznanoj souli, kolegiumi, akadémiji, szemináriumi ali universiti, stero on speciálno oznácsi ino stero za dobro szpozna szekretár dela (Secretary of Labor), csi sze zavézse, ka bou naznánjalo szekretári dela závezek obiszka vszákoga doszeljenoga dijáka; ino csi tak vcsenyá násztava ne posíla rédno táksi nazvesztsávany, sze pretgne odobritev. Ouszvetno odpéranye Petőfi Restauranta Poprejkno poznánoga Petőfi Restauranta vezdásnyi nouvi lásznik, Járossy Ferenc je preminoucso szoboto dao drzsati prejkjemánya veszélnico, ob steroj príliki je telko lüdi prislo vküper, ka je szkoron sztejsz ka bíla vu Restauranti. Zvönréda zsmajna vogrszka jejsztvina je prisla na vöobszlüzsávanye, tak tüdi trno dobra pítvina, ober toga je pa Iván Dezsőja povidna banda igrala náj lepse noute, vsze je bilou tak lüsno i veszélo, ka szo nisterni gouszti pozábili na szpanyé i escse na vszáko szvojo nevolo, pa szo na drügi dén do poldnéva escse itak vküper bilí vu velkom veszélji ino véndar bi escse duzse tüdi tam osztali, csi bi zse nej opesali... Járossy Ferenca i nyuvo vrlo szlovenszko zseno hváli tiszta szkrblívoszt, ka szo gouszti vu vszákom táli tak trno zadovolni bilí z-podvorbov. Med vecsimi szmo szledécse iména meli príliko gorizamerkati: Mr. Czo- pot, Banko, Kolossa, Osászár, Gorcsan, Andrecs, Kocén, Pammer, Strommer, Kvocsák, Gál, Miholics, Tóth, Mikola, Kücsán, Papp, Gécsek, Zrinszky, Skríletz, Kumin, Leposa, Horváth, Feber, Segesdi, Zimmerman Miss. Bogár, Szever, Gombocz, Gorcsan, Sinko, Varga. Zvön tej postüvani gousztov je escse vnozsino bilou, sterim szmo nej mogouesi bilí iména gorizamerkati. Nazáj prihájajocsi poutnicke brezi zasztávke lehko notri prídejo Department of Labor-a ono zravnanye je preminoucsi keden sztoupilo vu valánoszt, po sterom z-tühinszkoga poglédnenya nazájprisévse prebiválválce, kí szo escse nej pörgarje, brezi vszákoga nadalnoga vizitejranya i brezi toga, ka bi ji na Ellis Islandi pelali, sze notri püsztíjo, csi gori pokázsejo pred odpotüvanyom vövzéto dovolejnye. Preminoucsi keden je na Aquitania hajouvi sészt táksi poutnikov prislo, kí szo glí nej pörgarje, ali da szo ovak amerikanszki prebiválci, ino szo pravico szproszili vö, prvle kak szo od etec odísli. Gda szo szvojo pravico goripokázali, privandrajoucse oblászti cseszt nícke szo ji vcsaszi dojpüsztili z-hajouva ino je vszáki lehko sou, kama je volon. Razsürjenye hajouvni konceszij Odszeljeniski Komiszáriátus vu Zágrábi naznánja razsürjenye konceszij (dovolejnye) za szledéese hajouvne drüzsbe: Cosulich, Societa Triesztinadi Navigazione za Kanado; Intemational Mercantüe Marine za Kanado, Canadian Pacific Railway and Steamship Co. za Zdrüzsene Drzséle; Navigazione Generale Italiana za Ausztrálijo; Hamburg America Line za Kanado, Kubo i Mexiko; Vesna za Juzsno Ameriko; Holland America Line za Kanado, Kubo i Mexiko; DOBER PENEZ SZE TÜDI NE ZGÜBIJ Bozsen penez sze ne zgübíj — pravi prílicsna rejcs. Vu Washingtoni vu Bejloj Hizsi szo csesztnícke preminoucsi keden vu szledécso formo presztavili tou prílicsno rejcs: “Coolidge-ov dime sze ne zgübíj”. Cejlo delo sze je pa etak godílo: Prezident je z-Racine, Visconsin drzséle od decembra 9-ga datejrano szledécse píszmo doubo, k-steromi drügoga razlozsenya nej trbej: “Lübléni Cal:— Blájzsene Koledne szvétke i Nouvo leto Vam zselém. Ví ne poznate mené, ali jasz szam sze pred odebéranyom tiszti dén za Vasim hrbtom sétao. Té szte vösztorili eden dime, stero szte nej vzéli na pamet. Gori szam ga vzeo, ár nej szam meo penez ino szam szi güzsino küpo na nyem. Zdaj pa mam zadoszta dime-ov, tak ga pa nazáj poslem. — Z-postüvanyom Eden Prijátel.” 1. sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ AMERICAN WINDISH VOICE Bell Telephone 2940 Száko piszmo poslite 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa. BZHÁJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. NAPREJPLÁCSATI CEJNA: Na edno leto . . . . . . . . . $2.00 Vogrszko domovino . . . $3.00 SUBSCRIPTION RATES: For one year . . . . . . . . . $2.00 For Hungary . . . . . . . . $3.00 “Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.” Gde je prosperitás, steroga je republikánszki párt notri obecsao národi pred odebéranyom ? Gde je tiszta obilno vlejávajoucsa povouden zláta, steroga kejp szo prikazsüvali pred nami, ino steroga fantázia je szprávila neszmerno vecsino za republikánszki párt ? Na new yorkszkoj börzi ? Jeli nej je vszeedno delavsztva neszmernoj vnozsini, ka steri gvinajo i steri zgübíjo na börzi ino spekulantov k-drznoj szrecsi-spili jeli má kákso brigo delajoucse lüdsztvo ? Tiszte velke fabrike, stere szo odebéranya peneze notriplácsale vu republikánszkoga párta gaszo, tou právijo, ka je falejsi grátao penez, tak pa kapitális vu drügeféle businessi iscse gseft ino bougsi interes, pa prej te nouvi businessje velke vnozsine lüdsztvi dájo krüh. Gde szo tej nouvi businessje ? Gde je tiszta vnozsina lüdsztva, stera je delo dobíla, gde je plácse pozdigávanye, delavsztva lehki penezje ? Trzsci sze sztarojo, ka bozsno ide baota, delavec niti z-ednim pennyjom ne szlüzsi vecs, nej sze szpremejnilo nika, szamo tou, ka sze Mr. Dawes píse zdaj Zdrüzseni Drzsél podprezident ino tiszti gentlemenje, stere je republikánszki párt poszádo notri vu dobre, maszne politicsne dzsáb-e, na stiri lejta sze lehko sztálno i gvüsno csütijo vu csészti. Z-prosperitásom valon drázsgyenye je szamo szleparíja bíla, voutomelovécsi odebéranszki trükk, steroga práznocsa sze zdaj pokázse vö, gda sze meszto prosperitása szamo na börzaj rédijo penezje ino szi kapitalisti vu vékse vrsáje szkládajo zlát, dokécs delavsztvo li nadale sztráda, brezi dela klantiva po streeti, ali pa za gládno plácso tezsko büja. Nega konca bína válovji ino znouva i znouva jeszte gucs od vmorsztva, od roupanya i od rázlocsni bínov vnozsine ino páli nevej cslovek, ka jeli sze naj szmejé, ali sze naj joucse na videjnyi oni réda regulaj, z-sterimi tou válovje bínov poménsávati probajo. Moremo csíszto previditi tou, ka vu Ameriki vecs pregrejsenya vcsiníjo, kak pa szvejta vu vszej drügi kulturni országaj vszenafküper, vu Chicagi je dvanájszetkrát vecs grejsnoga bína, kak vu cejloj Angliji, vu New Yorki vecs, kak vu cejloj Europi. Zakaj ? Vu nájprvom rédi záto, ár je amerikanszki velki várasov policásztvo brezi pára korruptno, za nikoj valon. Vu táksem országi, ka z-nájprosznejsega, lehko tak právimo, z-poprejkno znáni bínov szkrivnoszti rédi policájszt vo, kakda z-Taylorovoga vmorsztva ali z-Hall-Mills tozsbe, je bedásztvo od toga gucsati, ka od dnesz do ütre je mogoucse dojpretocsiti válovje bínov. Vu táksem országi, gde policájsztva mostvo velko vecsino na tou nücajo gori, ka naj kontrolejrajo: sto pijé , ino sto nej, ka sto nej, ka sto gde sztáne z-automobilom poudné ali vecsér, tam persze neszmerno prejdnyoszt dájo pozvánim grejsnikom, hüdobnyákom. Drüga falinga je amerikanszkoga právdensztva szisztem, steri sztoukrát bole olezsejsi krívca, kak pa tozsécse oblászti sztávo. Krívec jezero prílike má na tou, ka sze od kastiganya vöogne. Poprejkno poznáni, imenitni razbojnicke szo bilí i jesztejo, stere szo pétdeszétkrát posztavili pred birovíjo ino stere szo niti ednouk nej mogli oszouditi. Med táksimi násztaji tou moremo praviti, ka ne sztvoríjo krívci bínov válajo, nego oblászti nemogocsnoszti brezi talentnoszt ino právda ino cslovecsansztva nerazmeta krotkoszt zoucsi krívcami. Gde je právda táksa, ka za isztino prémium dá krívci, koga z-vszákov mocsjouv ino z-vszákov formulácijov bráni, tam sze direktno veszeliti trbej tomi, ka koncsimár neduzsnoga csloveka ne zapréjo notri, nej ka bi sze lehko od toga gucsalo, ka kak pretocsijo doli bínov kmicsno povouden. NAZNÁNYE Z-postenyom naznánye dam vszém szlovencom, ka szam sze odszelo z-413 W. Broad Streeta vu nouvo meszto pod 107 W. 4th STREET Phone 741 Kancelajszke vöre: ½-l do 3 popoldnévi od ½-7 do 9 vöre vecsér. ASHER G. RUCH M. D. PREKMURJE Szpíszao je Dr. M. Slavič (5) 6. Piszátelszko delo vu Prekmurji Kakda pri drügi Szlovencaj, szo tüdi prekmurszki oznanjevalci Lutherovoga návuka siríli nouvo vere z-píszanov recsjouv. Tak szo vödáli prekmurszki evangelicsanszki dühovniki Templin Ferenc: “Győrszki Katekizmus”, prevod z-vogrszkoga (vu Halli 1715), Szever Mihály: “Réd zvelicsansztva ” (vu Halli 1747), Bakos Mihály: “Nouvi Graduval, vu sterom sze vö zebráne, pobougsane, i zdaj vete nouvi réd posztávlene dühovne peszmi nahájajo szamomi Bougi na díko vö dáni. Stampani v Soproni. Vleti 1789”, ino “Krscsanszke peszmene knige”, pred 1791. letom, Terplán Sándor: “Knige zsoltárszke” (v-Kőszegi leta 1848, ino v Becsi, 1883), Szijártó István evang. vucsitel: Mrtvecsne peszmi, stere szo sztárim píszom vküp pobráne, pobougsane ino na haszek szlovenszkoga národa zdaj oprvics na szvetloszt dáne po S .S. P. S. v Szomboteli leta 1796, toga isztoga piszátela: “Molitvi, na sztári szlovenszki jezik obrayene ino na haszek szlovenszkoga národa vö dáne. Stampane v Soproni, (vu leti 1797.) Nájznamenitejsi prekmurszki evangelicsanszki piszátel pa je Küzmics István. Naroudo sze je 1723. leta vu Sztrükovci, prekmurszkoj vészi. Vö je dao “Vöre krsztsanszke krátki návuk” (vu Halli 1754). 1755. leta sze je odszelo vu somogyszko zsupánijo, gde je bio vu Surdi dühovnik od 1755. do szvoje szmrti 1779. leta, Nyegovo glávno delo je obrácsanye szv. píszma nouve záveze z-grcskoga z-iménom: “Nouvi Zákon ali Testamentom Goszpodna nasega Jezus Krisztusa zdaj oprvics z-Grcskoga na sztári szlovenszki jezik obrnyeni po Stevan Küzmicsi Surdanszkom Farari (V Halli Szakszonszkoj leta 1771.) Küzmicsov Nouvi Zákon sze je na nouvi nastampao: “Vu Pozsoni”, 1817; “V Kőszegi, 1. 1848”, z-dodánim Terplánovim prevodom pszalmov; (zsoltár) nazádnye je obá prevoda vödála 1. 1883. británszka biblicsna drüzsba vu Becsi. Med katholicsanszkimi piszáteli zavzeme prvo meszto Küzmics Miklos, rojeni 1. 1737. v Dolnji Szlávecsi (Alsócsalógány), mrou je 1. 1804. kak dühovnik pri szv. Benedeki. Vö je dao szledécsa dela: A B C za Szlovencze na Vogerszkom, okrog 1780 leta Szlovenszki silabikar z-steroga sze decza steti more navcsiti, z-nikimi rejcsniczami navküpe pod prespan stampanya dáni. V-Soproni 1780. Szvéti Evange liomi pouleg kalendarioma réda Rimszkoga na vsze Nedelne i Szvétesnye dní z-Obcsinszkoga szvétoga Píszma... na szlovenszki jezik obrnyeni po V. P. Goszpoudi Kuzmics Miklosi, plebánusi i Vice Esperesti. Z-dopüscsenyem Poglavárztva 1780. Drügo vödávauye je vöprislo “v Szombothelyi vu leti 1804.” Kesznejsi stampi: 1821, 1841 itd. Krátka summa velikoga Katekizmusa z-szpitávanyem i odgovárjanyem mladoszti na návuk vu caszarszki i králeszki drzsávaj. (Vecs vödávany pri rázlocsni kníg vödávnikaj.) — Sztároga i nouvoga testamentoma szvéte historie krátka summa. Na sztári szlovenszki jezik obrnyena po V. P. Goszpoudi Küzmics Miklosi szvétoga Benedeka Fare dühovnika ino Okroglíne Szlovenszke Vice-Ösperessi. Kniga je doszégnola vecs ponovni stampov, kakti: “Körmendini, na sztroski Udvary Ferencza”; Sze nájde v-Radgoni pri Weinzigner J. A.” itd. Kniga molitvena, v-steroj sze nahájajo rázlocsne ponízne molitvi z-dvojim pridávekom, na haszek szlovenszkoga národa na szvetloszt dána. (Prvo vödánye med 1780-1790. leti.) Nájbole prilübléne molitvene knige prekmurszki Szlovencov, stere szo doszégnole vnozsino vödávany; predélane szo vöprisle 1904. leta pri Semlitsch Ferenci v Radgonji. Nazádnye ji je prirédo Szakovics József, plevános vu Törniscsi; vö szo prisle 1910. leta zse z-iménom: “Molitvena kniga”. Poprávlena sztára szlovenszka “Kniga Molitvena”. 1914-ga leta je zse vöprisla z-szlovenszkim pravpíszanyom z-szledécsim napíszom na povej sztráni: “Molitvena Knjiga. Popravljena stera slovenska “Knjiga Molitvena.” Z dovoljenjom višešnje Cerkvene Oblasti. Štrti natis. Na svetlo dana in najde se: v Radgoni pri Semlitsch Ferenca vdovi. leta 1914.” Küzmics Miklos je dao trdno podlago prekmuszkim Szlovencom za národno zsivlejnye, národno solsztvo ino národno piszmeno delanja. Bio je vu málom tou, kaj je bio. Anton Martin Slomšek vu velkom koroskim (karinthia) ino stajerszkim Szlovencom. Vu glínom postüvanyi kadda Slomšek pri Szlovencaj poprejkno je oszto Küzmics Miklos pri prekmurszkom lüdsztvi. Tou nam potrdi prek- murszki neznáni zgodovinár, kí právi, ka je prvi szombotelszki püspek Szilly János navdüsávao Küzmics Miklosa k-táksemi deli “videvsi, da Küzmics Miklosi plebánusi ino Esperesi pri szv. Benedeki bogolübnoszt z-csela szija, zperszih pa domorodsztvo dija. ‘ ‘ Nyegovo znamenitoszt pa opíse z-lejpimi recsámi: “Dokécskoli sze bo nad Szlovenszkom nébo plavílo, vnetoga plebánusa bo vszáko dobro szerce szlavilo Szlovenszko lüdzstvo ga má vedno v-dobrem szpomíni i ga szkoron bi djao, kak szvétca v postenyi drzsí.” Med nadalnimi katholicsanszkimi piszáteli je omeniti rávno opomínajoucsi neznáni zgodovinár, kí nam je zapüszto vu rokopíszi z-trétjega ali strtoga deszetine leta 19. sztou leta “Starine železnih in zalajskih Slovencov”, stero je na ocsivesznoszt prineszo ino razlozso dr. Gruden vu Novinaj za zgodovo ino národa szpíszanye 1914. leta, 93. sztrán. Dale je vödao Kosics József, plebános vu Zgornyem Sziniki (rojeni 1788 v-Beltinci, mrou je 1867): “Kratki návuk vogrskega jezika” (v-Grádci 1833); po szvojoj vszebini trno intereszántni, “Zabiszani Szloven i Szlovenka med Mürov i Rábov” v-Kermedíni, 1845. pa tüdi “Zgodbe vogerskega kraljsztva” 1848. leta. Za evangelicsance je vödao Barla Mihály cerkvene knige z-iménom: “Krsztsanszke nove peszmene knige.” V-Kevago-Ersi (?). Proszincza 4-toga dnéva 1821.” Vu predgouvori právi Barla, ka je v-tej peszmeni knigaj csisztejsi szlovenszki jezik kak pa vu prvejsi: “V-tom prvom Graduvali sze je doszta zmenkanya nahájalo, i nistere neszpodobne recsí; niti tá Szlovenscsina je nej bíla práva, nego vu vnogom tali na tühi jezik zaobrnyena: stero vszáki lehko na pamet vzeme.” Prestímani vödávnik evangelicsanszkoga katekizmusa (1837) ino molitveni kníg (1851) pa je Kardos János, evangelicsanszki dühovnik na Hodosi. Nájnovejse vödávanye táksi molitveni knig vu prvom táli z-iménom: “Krsztsanszke czerkvene peszmi. Vödáne szpráviscsam evangelicsanszkim. Ino sze nájde v-Muraszombati pri Balkányi Ernő knigovezári” (brez letnice) ino vu drügom táli z-iménom: “Pobozsne molítvi za poszebno csészt bozso Vödáne odebránim vere evangelionszke ” má escse vezdaj vu drügom táli predgouvor z-podpíszom: “Na Hodosi ivánscseka 24oga dnéva 1851. leta. Kardos János, evang. dühovnik.” Po vzglédi Küzmics Miklosa je szkrbio cejli réd prekmurszki katholicsanszki dühov nikov vu piszátelszkom poglédi za szvoje lüdsztvo. Szpíszali ino predelávali szo rázlocsne molitvene knige, katekizmuse, szvejta piszemszke zgodbe, pa tüdi szplosne vcsenyá knige. Knigo je vu zádnyem vrszti szpíszao tüdi Murkovics vucsitel, kí je priso z-Stajerszkoga vu prekmurje, gde je mrou med szvetszkov bojnov kak vucsitel pörgarszke soule vu Dolnjoj Lendavi. Vu tou formo je delao tüdi Borovnyák József, plebános na Cankovi pri Radgoni, kí je vödao cejli réd táksi kníg v-Radgoni pri knigári I. Weinzinger, stampani pri “Leykami% v-Grádci. Vu novejsem cajti szo dühovniki prerédjávali verszke vcsenyá knige po vogrszkom vorcani. Evangeliomi Küzmics Miklosa pa szo osztali do denésnyega dnéva preci neszpremenjeni. Zádnyikrát szo bilí vödávi 1906. leta z-iménom: “Szvéti Evangeliomi za nedele ino szvétke cejloga leta. Z nisterami molítvami. Z dobrovoljenvom cirkvenoga poglavársztva. Izdao je Semlisch Ferenc v-Radgoni 1906.” Od zacsétka 20-ga sztouleta naprej je zácso siriti publiciszticsno piszátelsztvo dr. Ivanóczy Ferenc kanonok (mrou je 1913), kí je nasztavo z-szvojim kaplánom Klekl Józsefom sztarejsim ino kaplánom od Szv. Jürija, Basa Ivánom, “Kalendar najsvetejšega Srca Jezušovoga”. Iszti Klekl je nasztavo kak kaplán vu Csrenszovci “Marijin List. Nevtepeno poprijeta Devica Marija.” Ivanóczy je vödávao szamo krátek cajt Kalendár. Nadaljáva pa nyegovo delo Klekl zse z-18. letni tekájom Kalendára i 17. letni tekájom Marijinoga Liszta. Zvön toga je te Klekl kak plebános v-pokoji vu Csrenszovci nasztavo kédnik “Novine”, stere ji vödáva ino vecsinoma tüdi szám píse zse oszmo leto. (Pár lejt je vödávao prekmurszki rodjenik Augustich Imre v-Budapesti liszt- z-iménom: “Prijátel” znanoszt razserjüvajoucse meszecsne novine. Budapest 1875-1879. Poodgovoren reditel Augustich Imre. Vu vogrszkom dühi ino vogrszki píszane novine “Muraszombat és Vidéke’ (Murska Sobota i okolica) szo mele od zacsétka (od 1885. leta) szlovenszko obrácsanye. Velike národopíszne vrejdnoszti je “Národno blágo vogrszki szlovencov” ártikulus, steroga je objávio vu “Novinaj za zgodovino bio národa szpíszanye” vu 1910-1914. lejtaj, zse mrtelen mládi piszátel bogoszlovec Kühár Stevan z-Bratonec pri Beltinci. Nezgotovleno je osztalo vu rokopíszi nouvo obrácsanye nedelszki evangeliomov 1919. leta mrtelnoga bogoszlávca Kühár Rudolfa z-Izsekovec. Vu rokopíszi je véndar nindri v-Budapesti zavrzseno, stero szo Vougri nej scseli dati na szveklo. Poszebno pazlívoszt pa je zbüdo z-szvojim znanosztvenim jezícsnim ino lüdsztva vucsenískim delom prekmurszki rodjeník dr. Pavel Augustin, gimnáziumski profeszor vu Szomboteli, nájbougsi vucseník szláviszta dr. Asbóth Oskára na budapestinszkom universiti. Nyegova vu szlovenszkom jezíki píszana dela szo escse vu rokopíszi (kézirat). Vö je pa prisla zse nyegova vu vogrszkom jeziki píszana, od szlávisztov jáko prípoznana dialektoloska monográfija: “A vashidegkuti szlovén nyelvjárás hangtana” tou je Glásza dialektus szlovenszkoga narejcsja okouli Cankove, (piszátelovoga rojsztnoga krája). (Dale szledi) Dr. Thomas P. Culhane OUCSNI SPECIALISTA Ocsí vizitejra. Ocsále dobro zglíja. 127 W. 4th STREET, BETHLEHEM, PA. Victrole — Piane Mí vam dámo trmínus, z-sterim te zadovolni. Prídte rano i odeberite szi vase za BOZSICS. KOEHLER MUSIC HOUSE 26 E. 3rd St. Bethlehem, Pa. SZTÁBLANO POSZOJILO prvo ali drügo vu vszáksem vrejmeni dámo GRÜNTALÁSZNOSZT Mí küpimo ali odámo Grüntalásznoszt FEKETE & SON 2319-21 West Chicago Avenue, pouleg Western Avenue Chicago, Ill. Telephone Seley 6050 Vu preminoucsi 20 lejtaj szmo nase dugoványe pri Küpuvanyi Sztáblenoga poszojila, Grüntalásznoszti, vu zvönnejsnye országe peneze i sifkárte posílanye znájvéksov zadovolscsinov szpunili vszákomi. Vszákomi onomi, steri scsé szvojo rodbino z-Prekmurja, zBánáta, z-Bácske, z-Szlavonie ali z-Vogrszkoga eszi szpraviti, mí szprávimo vsze potrejbne píszma za tou potrejbcsino brezi vsze sztroskov. PENEZPOSILANYE Mí dolláre posílamo vu Prekmurje, Bánát, Bácska, Szlavonio i na Vogrszko. Gvüsenoszti-Kiste Mí z-árende dávamo Ogvüsanoszti kiste za $3.00 i vise na leto Dományi za dományega, podpérajte nase novine! AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ 3. sztrán Palinka za Koledne Szvétke Preblizsáva sze leta nájvéksiszvétek: za pár dní de tü Bozsics. Navdüsena vrejdnoszt prehíti toga velkoga szvétka poklon, vszáki sze gori priprávi, ka naj po vrejdnoszti pozdrávla Lübézni rodjenyá oblejtnico. Nigdasnyi, dobri cajtov koledne szvétke sze vrsení nazáj obajati vszáki dom ino ka mo zavíjali-tajíli, tiszti takzváni “nigdasnyi dobri cájtov” Kolednoga szvétka nevtajena potrejbcsina je bíla pítvina. Na Koledne szvétke szo nej szamo doszta jeli, nego doszta szo pilíj tüdi ponízni szvetécsi ino naj bi bilou kajstécs za naszledüvanya po toj neszmernoj jejsztvini-pítvini, z-tém szo razlozsili ino z-tém szo mentüvali vrli szvetécsi, ka je “szamo ednouk Bozsics vu ednom leti.” Tou isztinoszt je prevido med vecsimi na príliko drzsélszki prohibicinszki komiszár tüdi, kí je zdaj dao vö pred ocsivesztnoszt szvoj bozsicsni manifesztum. Vu tom manifesztumi na tou opomína na szvetüvanye priprávlajoucse lüdsztvo te duzsnoszt znajoucsi szühi-komiszár, ka vnozsino prevecs bozsne pítvine scséjo poszojszili lüdsztvi na sinyek povesziti ob príliki Koled ni szvétkov, rázlocsni szkrivni pítvine trzsci. Naprejdá goszpon glávni komiszár, ka po sztálnom nyegovom znányi szo zse vnozsino palinke szpravili vu Ameriko bootleggerje ino ka je med touv palinkov nej szamo véksi tao zbozsnija, nego direktno je vmorszki csemér. “Bozsicsne palinke” vu lejpi glazsaj, z-lüsnimi vignettami prídejo vu odajo, ali tiszto je vsze, vsze hamisija. Kakoli naj právi flasko, kakstécs naj tak vövídi, csi bi “bonded”, sztáro portejko vszebüvao, — nevörimo nyemi. Gyálni bootleggerje szo hamisüvali palinko, flaske, notrizezsgánoga iména zátike, cifraszte vignette ino tiszto malo cedalo, stera razdrázsgyeno ovádi, ka flaska vszebina “sztou proofov” alkohola szkríva vu szebi. Nájvisisi prohibicionszki komiszár je po táksem csinejnyi odkrito vözglászo, ka on nemre valánoszt szpraviti právdenszkoj moucsi, ka nemre zasztaviti vmorszke palinke odávanye, — szamo jedíno trosüvajoucsi szvetécsi. Nigdár sze je escse szramotnejse glásenye od právde nej zglászilo, kak toga szühoga-komiszára proklamácia. Zdrüzseni Drzsél vláda, kak právde doprinesávci nemajo zmozsnoszti na tou, ka bi pörgare obcsüvali od táksega alkoholnoga csemára. Zdrüzseni Drzsél vláda ino právdedávansztvo nemre zagvüsati szvojega lüdsztva prouti táksemi vmorsztvi. Zavézniski gláven szühi-komiszár notri vadlüje, ka krotki, neduzsni lüdi jezere lehko preprávijo za eden dén brez düsnevejszti bootleggerje. Na Bozsicsni szvéti dén sze zglászi ono pítanye: kak je melo jus ednoga országa právdedávansztvo tákso právdo prineszti, stere od doprinesávanya, notrivadlüvajoucs je nej szpodobna sze szkrbeti ? Kak more prineszti trejzen ország, trejzno právdedávansztvo tákso právdo, stera odkrito príliko podelí brez düsnevejsztnim hüdobnyákom, penezlacsnim zsivánom na tou, ka lehko brezi kastiganya preprávijo szvoji blízsnyi zsítek? Právdepostüvajoucsi, posteni pörgarje opravicseno lehko térgyajo od vláde, ka naj szprávi valánoszt z-popolnov szigurnosztjov práv di. Ali csi je pa neszpodobna na tou, — kakda je tüdi neszpodobna, — té jo naj poprávi, premeníj tak, ka de tiszta lehko notri zdrzsána ino doprinesávana. Michael Palásthy 827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA. Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca. Z-ÁRENDE SZE DOBI na strtom streeti hram pod 406. numerov. Glászte sze pri Randall peki, 406 E. 4th Street, Bethlehem, Pa. Pojbom ino Deklinam POLL-PARROT CIPELE ZA BOZSICS Tej szo vsze z-Ledra, vszáki pár, k-tém priszpodobne nindri nenájdete, steri bi tak dugo drzsali kak tej. Tej szamí za szébe gucsíjo. Pojbinszki Zsuti ali Csarni Cipelje — Méhki poplatjo zgumij petámi. velikoszti 9 do 12, $3.25; 12½ do 2 $3.50; 2½ do 5½, $4.00 Deklinszki Cipelje — 8½ do 11½ $4.00; 12 do 2 $4.50; 2½ do 7 $5.00. Pojbinszki Szoldacski Cipelje — z-méhki poplatami 12½ do 2 $3.75; 2½ do 5½ $4.00. Deklinszki Szoldacski Cipelje — M—i3 aeshrdleut Deklinszki Star Value Cipeli — velikoszti od 8½ do 11½ $2.75 12 do 2, $3.25; 2½ do 7, $3.75 (Eden teblet za píszanye papére z-vszákim párom) PRÁVI COMFY SLIPPERSZJE ZA DÁR Garantérani szo, ka do sze dobro noszili. POGLEDNITE, CSI MÁJO ZELÉNI STEMPLIN Za Moske po . . . . . . $1.75, $2.00, $2.25, $2.50 i $2.95 Za Zsenszke po . . . . . . . . . . $1.75, $2.00 $2.25, i $2.50 Za Deco po . . . . . . . . . . . . . $1.35, $1.50, $1.75 i $1.85 Mí tüdi mámo falejse méhke papucse Za Zsenszke i Deco za . . . . . . . . . . . . . . . $1.00 i $1.25 MARELE ZA DÁR Za Moske i Zsenszke — Prelejpe Vrejdnoszti $1.50 $2.00 $2.50 $2.95 i $3.50 DEGNAN’S THIRD & TAYLOR STS. BETHLEHEM, PA. POLITICSEN BOJ ZA VOLO MUNSÁJN BIZNISZA Vu Jersey City-ji je nezavüpani zavézniski právde ník tüdi JEBSEY CITY, dec. 16. — W. G. Winne zavézniski kroglínki právdeník je dnesz vu Washington odpotüvao, ka naj szvoje “ razburkanye” razlozsi pred Mrs. Mabel Willebrandt drzsélszkoga právdeníka namesztníkom, zakaj je nyemi prepovejdala preiszkávanye vu munsájnovom skandáli. Winne je med odeberanyom Edge szenátora katmpány-manager bio. Zdaj je Edge i drügi republikanszki vezérje szo tüdi na nyegovo sztrán sztoupili ino sze csemeríjo za toga volo, ka szo ga za nezavüpnoga zglászili vö. Z-tém zoucsi Wilson, AntiSaloon League eden voditel potrdjáva, ka je Winne pravdeník vu 13 prílikaj püszto bejzsati bootleggere. Tej lüdni goszpoudje zdaj stükanye med szebomcmfwype vu Wasbingtoni nadaljávajo stükanye med szebom. GLÁSZI Z-VOGRSZKOGA ORSZÁGA NOUVO PRÁVDENSZKO PORÁCSANYE BUDAPEST. — Gróf Klebelsberg kulturminiszter je gotovo napravo nouvo právdenszko porácsanye, vu sterom tou scsé vödoprineszti, ka naj vu vszáksem várasi i vu vszákoj véksoj vészi, gde jesztejo solé i deca szamo sészt lejt hodi vu soulo, ka naj po etomtoga 8 lejt bode tou solszko vrejmen za deco. Bole povejdjeno; kulturminiszter z-tém tou scsé doszégnoti, ka naj deca meszto zdajsnyi sészt lejt oszen lejt hodi vu soulo i naj dugse vrejmen má za vcsenyé. Tou de za sziromasko deco trno dobro, steri sztarisje nemajo táksi módos, ka bi deco lehko vu pörgarszke solé ali vu gimnázium poszlali, táksa deca sze zdaj poetomtoga — csi tá právda vu zsítek príde — dönok príliko mejla vecs navcsiti. VELKI KATHOLICSANSZKI GYÜLEJS BUDAPEST. — Okt. 12-ga i 13-ga je vu Budapesti velki katholicsanszki gyülejs bio. Prevecs doszta katholicsansziki krsztseníkov je tao vzélo na onom gyülejsi. Szombathelysz ki püspek Gróf Mikes János szo tüdi tam bilí i velki gouvor szo drzsali. Katholicsance szo na tou nadigávali, naj májo bougse vküper drzsánye, ár vszáko drügo vadlüványe bole vküper drzsí kak katholicsanszkoga vadlüványa národ. Tou je zdaj zse 16-ti velki orszacski katholicsanszki gyülejs bio. Pavlics Anna. Opomínanye vu sztárom kráji cstejoucsim Szpostenyom goriopominémo vsze one vu sztárom kráji cstejoucse sterim je zse na novine naprej placsilo doli priteklo, naj sze poszkrbíjo za tou, naj je nyigovi prijátelje ali dobrocsinitelje eti vu ameriki plácsajo vu rédnom vrejmeni, ár szmo ovak ti ednim novine prisziljeni presztaviti, sterim je zse naprej placsilo doli priteklo. Tak proszimo, naj szi cstejoucsi tou vu znánye vzemejo ino naj nam tou prosnyou szpunijo. z-postenyom Amerikanszki Szlovencov Glász Reditelsztvo. Copyright 1924 Hart Schaffner & Marx Te sztári spájsz sze ne priglija k-nasim Bozsicsnim Holsztikom Jeszte szeden isztinszki pripovejszti, sterimi je tüdi tá kak imenüvana “Te holsztik, steroga je moja zsena meni küpila za Bozsics”. Liki tou sze ne vzeme na tákse holsztike, steri szo vu dobroj právoj baoti küpleni. Eti mí známo csloveka gusztus - známo, ka je lejpo i dobro za mosko nosnyo. Ví szte lehko zagvüsani, ka prinasz dobíte vsze to nájlepse, kak vu moucsi tak vu kvalitéti, csi küpite holsztike ali gvant za moske ali pojbe. — Odprejto po vecseráj do Bozsícsa — Refowich’s KOLAPOSA GVANTAR OBLEJKAR DARÜVANYE NA DUDÁS MIHÁLYA POKÁPANYE Mró je Nov. 25-ga Kardos Peter . . . . . . . . . . $1.00 Kovács Lajos . . . . . . . . . . 1.00 Moskovits József . . . . . . . 1.00 Domján Mary . . . . . . . . . .25 Doncsecz Julia . . . . . . . . . .25 Nemes Anna . . . . . . . . . . . .20 N. N. . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 N. N. . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 Haraszin József . . . . . . . . . .50 Semenek János . . . . . . . . . .25 Hassay Mihály . . . . . . . . . .25 Ojek Alex . . . . . . . . . . . . . 1.00 Farkas Károly . . . . . . . . . . .50 Eilo Lajos . . . . . . . . . . . . . .50 Botdizsár István . . . . . . . . .10 Zrinszky József . . . . . . . . .50 Toth János . . . . . . . . . . . . 1.00 Slaanes Ferencz . . . . . . . . .25 Mike Merklin . . . . . . . . . . .50 Imre Peslen . . . . . . . . . . . .25 Zimmerman Ernő . . . . . . 1.00 Toth József . . . . . . . . . . . 1.00 Pörs Frank . . . . . . . . . . . .50 Vszevküper . . . . . . . . . . $12.15 Kollekto je Francis Liptak, New Yorkszki patikár PODPÉRAJTE tiszte store steri glasüjejo v-nasi novinaj Szpravite Vasoj Familiji TE NOUVI Columbia Fonográf Szamo stiri dní jeszte esasza naj szi preberéte tiszto, stero ví scséte VCSINTE ZDAJ ! Te nouvi Columbia glasznejse i csisztejse igra, kak sterikoli drügi. Vsziáki masin je garantérani. Cejna je $75.00 i vise. Doli te ga placsüvali, kak vam nájlezsej szpádne. Gda te brezi dela ali te betezsni te vam nede trbelo placsüvati. $5.00 dojplácsate i na Bozsics te zse vas fonográf vu doumi meli. KSENKI LEHKO SZPROBATE NAS FONOGRÁF VU VASEM DOUMI Phillips Music Shop 14 East 3rd Street Odprejto po vecseráj 4 sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ Szühe právde “Blagoszlovi” vu Pittsburghi Vu Pittsburghi je szmrtnyák zdaj príneszo na szvekloucso glásenyé od 92. mrtelnoszti, stero sze je vu etom leti od csemérne pítvine pripetilo. Vu Pittsburghi sze je preminoucsi keden ne jedíni dén dvouje ocsévmorsztvo zgoudilo. Vu oboujem pripetjej je szin bujo ocso, ka naj szvojo mater obráni od palinke bejsznoga ocso bantüvanya. Blüzi Pittsburgha vu Heidelbergi je eden constable nazlük palinke iszkanye notri priso vu eden hram ino ár je tam palinke nej najso, z-revolvov sze je protio ino je od hizsne vertinye 42 dollára, od nyénoga sztancsara pa 120 dollárov vözcsalivo. W. Wofford T. Duncan metodiski episzkopáliski dühovnik, Allegheny County Dühovnikov Uniona predszedník, je pred Uniojom vu naprejdánom gouvori odkrito z-korupcijov potvárjao cejle megyővszke csesztníke, ka tiszti nedoprinesávajo korektno szühe právde zravnanye ino rávno z-tém je krivio megyőviszko szodnistvo tüdi. Eden prestímani cslovek je odkrito vöpovedo pred pár dnévi tou, ka vö z-valánosati trbej szpraviti tákso právdo, stero niscse ne vzeme za oumorno ino jo niscse ne drzsí za krivico prelomiti. Isztinoszt je tou, ka pítvine prepovejdanya právde vu Pittsburgh krajíni tüdi rávno tákse neszmerne sztáve zroküjejo, kak vszepovszédi indri vu etom országi: svindlaríje, vmorsztva, ppdmítanye, priszilnoszti, ráne mrtelnoszti szo na dnévnom rédi tam tüdi. Vsze tou bi pa nej szamo trbelo gori opomínati, nej szamo bi trbelo krívce naglasüvati, nego na szlejdnye bi oumorno trbelo kcoj prijéti k-tomi, ka naj sze za cslovecsi zsítek, za imánye, za postenyé i za rédnoszt zse ednouk nikaj zgodí tüdi: vu tákso formo trbej pomágati na tom, ka naj sze tiszte právde, stere szo vu vezdasnyem doubi nej prípravne, presztávijo vu ono formo, ka naj sze lüdjé vu zagvüsanoszti csütijo, koncsimár od prohibicionszke sztráni. Tak, kak vezdaj delajo, zaman trosijo vnozsino penez, plácsane peneze tak vu Pittsburghi, kak gdekoli indri za právd doprinesávanye. Potrejbno Vam Je SPARHET, KÁHLE, VINSZKO PRESO, VINSZKI LAGEV ali na drügo POHISTVO. Csi vam je na tou potrejbno, te szamo prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni zmojim blágom. Cena je primeni nájrednejsa, stero poszvedocsijo tiszti küpci, kí szo zse primeni küpili edno ali drügo potrejbcsino. SAMUEL MILLER 317 E. 3RD STREET BETHLEHEM, PA. Odprejto po vecseráj AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi. SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno. ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo. KISS EMIL Bankhizsa 133 Second Ave New York. Tou Je Tiszto Meszto, Gde Jasz Doli Szkaldém Moje Nájbougse Blágo! Szakse Fárbe Zsidano Plátno Zsidane Szrakice za Moske Z-Csipkatne Férange Prté na Posztelo Vszefelé Decinszki Gvant. Kaputje, Rokajice, Zsidane Strunfe, Tople Strunfe, Oube itd. —BAOTA JE ODPREJTA PO VECSERÁJ— LIPICHOVA Gvantoga Blága Baota M. LIPICH LÁSZNIK 801-803 E. FOURTH ST. Nej ka bi zamüdili knam prídti, gda te kaj küpüvali vaso potrejbcsino za Bozsics “Plácsano szo doubili” Pod tém titulusom je píszao. L. P. Kardosh “Szlobodne Reicsi” reditel vu szvoji dec. 12-ga 47 numeri novinaj, med vecsim tüdi od méne odszpodi podpíszanoga. Nescsem sze jasz szprálvlati z-táksim cslovekom, kak szi tí; ex vouznik, kí szi vu Eastoni stiri meszece za krádjenoszti volo bio zaprejti, ali za cstejoucsi volo morem naprej prineszti, naj je záto tvoje mujvanye nej tak lejpo, kak sze pa tí csísztis i mujvas. Zaisztino szamo te vzemem vsze tiszto szomaríjo na szébe, ka szi píszo, csi tí meni na ete odszpodi goridána pítanya pravicsen odgouvor dás: Obprvim: Poszvedocsi tí ex rob meni notri, ka gda, gde i kelko szam jasz ali pa odnász sterikoli doubo od Gubits Gábora plácsano za tiszto, ka szmo mí nyim meszto dáli za nyuvo odgovornoszt notri djáni glász. Öbdrügim: Naprej posztavití ex rob meni tiszto zsenszko, steroj szam jasz pravo, ka szmo mí za tou plácsano doubili. Obtrétjim: Daj na szveklo i pred szlovenszko lüdsztvo, ka zakaj szi bio zaprejti stiri meszece. Ali je tiszto nikomi nej potrejbno znati ? Tí szamo na drügoga neduzsnoga csloveka znás plamén gnati, kak na méne, kí szam szvoj dug posteno szpuno, steroga bom escse nisterne lejta na szvoji plécsaj noszo ino pod nyem gécso. Csi bi jasz touvaj bio, te bi jasz vu vouzo priso tak kak tí, p.... Petek ! Touvaje vu vouzo poslejo i tí bi mené szpravo vu vouzo nájprvle, szamo ka szi nej bio mogoucsi. Doszta szi tí drko i edno pár drügi, ka naj jasz vu vouzo prídem i tí dobro znás, ka szo vam tam pravili: stero je tou: ka té cslovek Bond má za szébe polozseni i té Bond tou právi, ka je on za vszáki cent drüstveni penez odgovoren i tüdi je more prejk szpuniti, stero szam tüdi vcsíno szpostenyom. Obstrtim: Kak eden táksi cslovek kak szi tí more vszigdár na drügom jezditi i vszigdár drügim totuvaje píszati, stero szi zse jezerókrát szpíszo, míszlis ka ti tou stoj za oumorno vzeme ? Obpétim: Poszvedocsi tí meni notri, sterim szirotícam, dovicam ali betezsníkom szam jasz peneze vkraj vkradno. Tí míszlis kak tí, gda szi za nej vcsinyeno delo peneze priszebi zadrzsao i gda te je zsenszka nazáj proszila, te szi nyej pravo, ka szi tí sztroske meo. Zsenszke imé je Szever Trejza. Ka pa Bartakovics Károlya petko szi zse dao nazáj ? i escse vnozsino táksi jesz te, kí nevüpajo praviti, ár sze bojíjo, ka bos odnyi píszo i je szram vöovaditi, ka szi je tak nabikszo. Nadale, csi sze ti tak vídi tí p.... Petek, prídi knam i jasz ti pokázsem tiszto-szvedocsansztvo, stero szam doubo z- Eastonszke birovíje, kak szi zaprejti bio i kak dugo szi szlüzso vu VOUZI. I nej szamo tí, nego sto koli tiszto scsé viditi, tiszti naj szamo príde vu nase reditelsztvo i mí nyemi pokázsemo, csi stoj dvojüje vu tom, ka bi tou nej tak bilou. Stero pa telko pomejni, ka szi tí TOUVAJ ! i nej jasz. Tajiti, tou tí dobro znás„ stero sze je tam vöpokázalo, ka szi vu tvojem papéri vsze zatájo tiszti gucs, steroga szi gucsao od toga dela, za steroga volo szo te Gubits pred szlovenszki národ razpresztrli. Ali csákaj malo vrejmena i sztáksega escse vecs kostas. Csi tak, ka Gubits pri szvojoj rejcsi osztánejo, oni szo meni pravli, ka oni zdaj pred szvétkami nikaj nescsejo dranfati tvojo dobro volou, ár tak scséjo naj dobre voule bodes, ali po szvét kaj, te zse pá dobís edno porcijo, ali pa repetéranye. Korpics József. ELGIN VÖRE OBOJE MÁJO LEPOTO i TRPÉCSNOSZT Gda vöro küpüjete, bojdte zagvüsani ka szi Elgin vöro preberéte. Té namesztüjejo tou nájbougso vörarsztvo, navküpno vu lepoti i vrejmen vszigdár sztáno drzsíjo. Jeszte vecsféle moude zsenszki vör na rokou i rávno tak moske vöre stere sze vszákoj personi na glíno dopádnejo. Cejna je od $15. vise M. FINKELSTEIN VÖRAR i OPTIKÁR 319-½ E. THIRD ST. BETHLEHEM, PA. Gda te BOZSICSEN DÁR küpivali poglednite notri vu dobro poznáno CIPELNO BAOTO Paul Alexy Küpite lehko dobre Slippersze, z-Gumija Csrejvle, Cipele i Ártiksze. (Zgornye tople Csrejvle). PAUL ALEXY 209 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA. E P. WILBUR TRUST CO. FOURTH STREET and BROADWAY Vejka od Glávnoga Banka 606 W. Broad Street Tou je Nájváksi Bank vu Bethlehemi 3% interesa plácsa na sparavnoszt polozseni penezaj Gucsímo tüdi tühinszke jezike (Pítajte za Mr. Bartosa) Jeli Szte Ví Dôbili Christmas Club Csek? Decembra 3-ga je pá “Plácse Dén” (“Pay Day”) bio, Zdrügov recsjouv tou telko pomejni, ka vszi tiszti, ki szo vu Bozsicsen Klub szlísili ino szvoje peneze notri v-bank dávali, szo zdaj doubili szvoj csek od tiszte sume, steri szo notri polozsili i inte- res od prisparani penez. Jeli szte Ví bilí med tejmi szrecsnimi ? Jeli je Vase imé bilou vu nasi knigaj ? Zacsnite prísesztnoga leta Klub zdaj. Vas csek, steroga Ví dobíte okouli prísesztnoga Bozsícsa de morebidti máli ali velki. Tou vse odtogza sztojí, kak te pascslívo sparali. Ví lehko velkoga naprávite, csi te zse zdaj zacsnoli sparati. Ví zsmetno delate za vase peneze. Naj Vas penez za vász tüdi tesko dela. — Zdrüzsite sze k-steromikoli razrédi, sze vam dopádne i ví nalehki szkousz prídete do prísesztnoga Bozsicso. RAZRÉDI SZO: 10c, 25c, 50c, $1.00, $2.00, i $5.00. Z-toga. szi lehko zvolite kelko scséte na keden na sparavnoszt polozsiti k-prísesztnomi Bozsicsi Bethlehem National Bank Prejk od Market House—Kükeo Trétji i Adams Sts. Odprejto v-Szoboto po vecseráj od 7 do 9 vöre. Nas Christmas Savings Club Eden prílicsen plám za peneze sparanye Za Bozsics ali kaksokoli potrejbcsino Razréd 25. Sazréd 25. Kotrige plácsajo na keden 25c pédeszét kednouv, one dobíjo . . . . $12.50 Razréd 50. Razréd 50. Kotrige plácsajo na keden 50c pédeszét kednouv, one dobíjo . . . . $25.00 Razréd 100. Razréd 100. Kotrige plácsajo na keden $1.00 pédeszét kednouv, one dobíjo . . . . $50.00 Razréd 200. Razréd 200. Kotrige plácsajo na keden $2.00 pédeszét kednouv, one dobíjo . . . $100.00 Razréd 500 Razréd 500. Kotrige plácsajo na keden $5.00 pédeszét kednouv, one dobíjo . . . $250.00 Razréd 1000. Razréd 1000. Kotrige plácsajo na keden $10.00 pédeszét kednouv, one dobíjo . . . $500.00 Gosztonyi Savings Trust Co. Third and Pierce Streets BETHLEHEM, S. S., PA. AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ 5 sztrán JOSEPH KORPICS 705-707 EAST FOURTH STREET Kűpite Vase Bozsicsne Dáre Dnesz Známo, ka szi vszáki pogucsáva prvle kak küpüvat ide. Kama bi sou küpüvat. Gde bi doubo dobro BLÁGO ? Za tou sze vam nikaj nej trbej sztarati, nego zráven prídte, prídte k-nám, prinász dobíte to náj bougse blágo za Bozsicsne dáre porédnoj cejni. Vszefelé Zsidano Plátno Na prebéranye Sztolnyecke Nájbougse Posztelne Prté Zsebni Roubcseki na prebéranye Zsidane Oube vszefelé fárbe Zsidane Strumfe, Moske i Zsenszke Vulnatne Strumfe Szrakice, Rokajice i Férange Brszacse i Olsztike Nájbougse Stampano blágo za vösívanye, itd. JOSEPH KORPICS 705-707 E. FOURTH ST. BETHLEHEM, PA. Bozsics sze Priblizsáva Nájlepse blágo ví szamo pri PALI BÁCSIJI lehko küpite za rédno cejno i ví tou szamí tüdi znáte, csi szte zse primeni küpüvali. Lejpo blágo szmo zdaj doubili za Bozsicsne Szvétke. Küpite lehko Nájbougse i Nájfalejse. Pali Bácsi (NATHAN KROOPE) 401 E. THIRD STREET BETHLEHEM, PA. Velka Speciálna Odaja ZDAJ K-BOZSICSI pri A. VILLAMI 100 FERRY STREET, NEWARK, N. J. Píscsanci i Kokousi . . . . . . . . 23 i 38c fünt Govenszko meszou . . . . . . . . . . . . . . 20c fünt Fersey pork . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18c fünt Friske sonke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19c fünt Prídte ino sze ogvüsajte vu nasem dobrom blági i rédnoj cejni. GDA TE VU NEWARKI HODILI NEPOZÁBTE MENÉ GORIPOISZKATI POZDBAVLEJNYE OD JOSEPH KARBA COR. JACKSON I LAFAYETTE STREETS NEWARK, N. J. Brezi domovine csloveka kálvária Sziromaski delavci nemajo domovine. Tou ne právimo szamo mí, nego kapitalisti tüdi, nájmre na Vogrszkom je vszigdár trno privadjena tá rejcs: “hazátlan bitang”, z-sterov titulejrajo sziromaske delavce, kí drügoga jusa nemajo, kak szamo goszpodo, kapitalizmus i nyigovo domovino szlüzsiti. Brezi domovine “bitangi” szo dobri tecsász, dokécs szo delodávci mogoucsi zsnyí vöpocecati telovno moucs, krv ino vu bojni rozsjé préjati i krv prelejávati za kapitalisko prilozsnoszt pa za nyigovo domovino, csi je pa nyim na tou vecs nej potrejbno, te szi lehko vzemejo v-rouke vandrarszki bot pa turbo i naj klantivajo po szvejti ino morejo odhájati vu tiszti ország, gde sze troustajo, ka nájdejo szvoje zsivlejnye. Ino gda tou csiníjo, ka klantivajo po szvejti za szvoj vszákdenésnyi krüh, dobíjo k-tomi edno titulo: “brezi domovine bitang”. Brezi domovine szmo mí vszi, kí szmo vöponücani vu vszákom táli, kí szmo porobleni áldovje kralüvajoucsega kapitalizmusa. Z-recsjouv brezi domovine lüdjé vandrajo po szvejti, stere szamo tecsász trpí kralüvajoucsa oblászt vu ednom ali vu drügom meszti, dokécs je mogoucse vöszprejsati nyigovoga zsítka moucs, dokécs profit zná pouvati zsnyigovoga britkoga dela. Kapitaliska oblászt je tou zbrodila vö, ka po prisztojnoszti ino rojsztva meszti zravna, ka komi gde je “Domovina”. Tak pa po iméni Domovino dájo vszákomi delavci i sziromaskomi nevolnyáki, kí szi vandraszki bot vzeme v-rokou, ka naj szi krük poiscse nindri. Tákse domovine-darüvanye je za tou dobro, ka csi gyér odnemore eden sziromaski delavec, te naj bode edno officiálno meszto, kama lehko deportejrajo vöponücanoga nevolnyáka, csi na príliko táksi delavec vu Ameriko zavdári. Amerika je od zádnyi deszeti lejt mao zse tüdi szamo kapitalistov privilegizejrana Domovina grátala. Csi bi sze Washington ino Lincoln od szmrti prebüdila, ka je grátalo z-etoga lejpoga neszmernoga országa od tiszti mao, kak szta premínola z-etoga szvejta. Pred 13 meszeci sze je opouto na Amerike “zvelicsano zemlou” eden E. A. Morris delavec z-nisternoga vzhodnoga országa, znábidti rávno z-Ruszoszkoga országa. Vküper szi je prisparo za potüvanye sztros ke, szpravo szi je nikak poutne pravice, vízume ino je priso vu “szloboscsine” Domovino, vu Ameriko blájzsensztvo, zsivlejnye, krüh iszkat. Priso je ino sze tam zadrgno na Zdihávanya Zátoni, na Ellis Islandi, na onoj zsalosztnoj stáciji, gde lüdsztva millionov znicseni sors joucse krváve szkuzé prouti neszmilenomi szrdci “szlobodnoga” országa. Ino Morris, te vandrarszki cslovek je nej mogo pridti na “zvelicsano zemlou.” Gori szo ga zadrzsali na Ellis Islandi ino za niksega zroka volo — prisztranno je, ka zakaj — szo ga na deportejranye oszoudili. Deportejrati ga ! Pelali szo Morrisa vu Europo, pelali szo ga vu Ázsijo, pelali szo ga vu Ausztrálijo ino pelali szo ga vu vsze kráje, gde hajouvne stácije, brouda ino idejnya-prihoda mejszta jesztejo na szvejti, ali niti edna drzséla je nej scséla notri vzéti toga deportánsa, ár je nej znao poszvedocsiti, ka gde sze je naroudo. — Sziromák Morris delavec, niti on szam je nej znao, ka gde je zagledno obprvim szuncsno szvekloucso, ár je na szvojo proletárszko bívoszt rávno tak, ali escse bole nej meo Domovine, kak tiszti nyegovi tiváriske, kí tou dönok znájo, ka szo sze nindri naroudili. Ino “Brezi Domovine Cslovek” je oszto na Ellis Islandi. Oblászti szo nej znale, ka bi naj csiníle zsnyim. Nej je bilou zemlé, stera bi za szvojega scséla pripoznati, nej je bilou kancelaje, stera bi prisztojnoszt scsela dati, vej je szamo od ednoga sziromaskoga nevolnyáka bíla rejcs, od steroga sze je Amerika scséla resiti. No, vej naj bi od edne vandraszke hercegojce, od ednoga králeszkoga fotiva, ali od odnoga reakcionárszkoga vmorca bíla rejcs, bogme vecs meszta bi sze najslo, ali ár je Amerika nej pripoznala szovjetsko vládo, officiálno je tá nej mogla odpelati Morrisa. Na szlejdnye sze je vöodszloubodo Morris. Prisziljeni szo bilí ga notri püsztiti vu Ameriko, ár je nej bilou országa, kama bi ga deportejrali. Zdaj je Morris eti ino szi lehko premisláva na szloboscsini ino na cslovecsanszkoj dobrotivnoszti, stera kapitaliski szisztem karakterizejra, znamenüje. Lehko szi premisláva ino csi prerazmi sztávo, more vönájti, ka je tou pravica na etom szvej ti, ka dokécs eden trno-trno máli tao lüdsztva vu szvojoj lásztnoszti drzsí tiszto domovino, ország, zemlou kincse, dobrouto i blájzsensztvo ino vsze-vsze, ka je natura ino kultura za vszákoga csloveka glíno vözmejrila i oszoudila, — dokécs neszmerno velka vecsina, stera trpí, pouva, büja ino dönok nema nika, nema domovine i nema vszákdenésnyega krüha ino je poednom vszáki nevolnyák vödjáni tomi, ka ga lehko szaksi kapitalist i nyegov szlüzsbeník brszne i tászüne, kama sze nyemi vídi. Proufi toj neszmernoj, vu nébo krícsécsoj nepravicsnoszti sze mí szamí delavci moremo bojüvati, nász drügi niscse nezagovárja, nej oblászt, nej popevje, nej vucsitelje ino cilou niscse-niscse, kí vu kapitaliskoj szlüzsbi sztojí ! Prinasz sze dobí küpiti vszefelé zselezno blágo, dobra skér, za hrame zselezna potrejbcsina, vszefelé fárba, za automobile tále i tüdi Sport blágo. Odprejto po vecseráj Nájbole primejrna Cejna ! Dobro vöobszlüzsávanye dobíte od szlovenca PÉTER FRÁSZ-a Nolan--Concilio HARDWARE COMPANY 232 E. 3rd Street, Beth., Pa. Telephone 3094 PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj ! ZA ODAJO Vu Szt.-Gothárdi, Arany János utcza, No. 9. imajoucsi HRAM odam, jesztejo 4 hizse, künya, 2 spaiza, pod cejlov hrambov peovnica i drügo vérsztveno poszlopje (hramba) Cejna 1700 dollárov. Za vékse razlozsenye naj sze obrné oszeb no ali píszmeno NOVÁK JÓZSEF-i 9702 Stien-way Cleveland Ohio. KORINE Nájlepse korine za gosztüvanye, ali za kaksi koli drügi poszeo szamo prinasz lehko dobíte za to nájnizsiso cejno i vu nájkratsisem vrejmeni. Prídte notri, gda de vam na korine potrejbcsina. T. M. HOGAN KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa. Telephone 1879-R Mí trzsimo vsze moude i velkoszti AUNT POLLY i STYLISH STOUT CIPELE i jedíno szamo prinasz lehko dobíte té CIPELE. M. E. Kreidler i Szinovje NÁJPOSTENEJSA OBÜTELI BAOTA 17 East Third Street BETHLEHEM, PA. Vszáki cslovek lehko dobí lejpi kejp, csi szi vküper prispara tákse tiketi, stere dobí pri Csáli Löwy-ji, gda Cipele küpi. Csáli Löwy je zdaj nej dávno napravo eden kontrakt z-ednim chicagoszkim fabrikan tom za pét jezero kejpov i z-tej vszáki küpüvajoucsi dobí szvoj kejp, kí vküper na dejva szvoje tiketi, stere dobí pri cipelov küpivali. Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin ! P A Z K A ! P A Z K A ! Vszi tiszti, steri prehladjenoszt, reuma, plécsnebolezni ledevgyé, roké, nogébolezni, kasla, obíszt; zsalodcnom betegi ali vu kaksem drügom betegi trpíjo, naj sze zvüpaznosztjov obrnéjo k-meni Diana Vrácsne Toplice JOSEPH HORVÁTH 809 E. 4th Street Bethlehem, Pa. (So. Side). Telephone : 2174 Znizsane cejne na vszej cipelaj Zdaj jeszte prílika za vszákoga Szlovenca, naj szebi CIPELE po znizsenoj cejni lehko küpi prinasz. Dobri, mocsni i lejpi CIPELI jesztejo zdaj na ODAJO po trno ZNIZSENOJ CEJNI, záto pa naj ni eden tou dobro príliko nenihá vö. Zdaj sze popascsite. Joseph Gécsek 410 E. FOURTH STREET BETHLEHEM, PA. BLÁJZSENE BOZSICSNE SZVÉTKE ZSELÉM VSZÉM PO- STÜVANIM SZLOVENCOM ! L. Simon. Po etoj pouti povém zahválnoszt vszém szlovencom, za nyigovo podpéranye. Jasz míszlim, ka szte primeni dobro bilí vöobszlüzseni vu vszákom táli. Zselém vam vszedobro vu nouvom leti. Vüpavsi, ka mo sze pá vidli. SIMON’S 8 EAST THIRD STREET, BETHLEHEM, PA. 6 sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ SPILA COLEMAN & SONS Zdaj máte príliko k-bozsícsi vasoj deci fál spilo küpiti Vsze naso spilno skér na odajo püsztímo na polojno cejne. 323 -25-27 EAST THIRD STREET BETHLEHEM, PA SPILA PRVLE KAK BI DÁRE KÜPIVALI ZA Bozsicsne Szvétke poglednite moje szkladáliscse, v-sterom nájdete na prebéranye vszefelé zsebne, vekerce i sztenszke VÖRE Zláte, szrebrne prsztanke, ringline, na nokou i drüge zsenszke i moske lanceke.—Za moje blágo garanteram Ocsí vizitejranye od ednoga z-sztároga krája vcsenoga OPTIKÁRA bode vcsinyeno L. POLLÁK VÖRAR i ZLATÁR 7 W. FOURTH ST. BETHLEHEM, PA. NEWARK, N. J. Szlov. Ev. Gmajne gyülejs Newarkszka Szlovenszka Evangelicsanszka Gmajne je preminoucsi keden decembra 12-ga obdrzsávala szvoj réden lejtni gyülejs, na sterom gyülejsi szo tüdi navékse vsze gmajnszke kotrige navzoucsi bilé. Zrinszki Imre ravniteo szo gyülejs oudprli ino szo proszili gmajnszke kotrige, naj vszáka kotriga pazlívo poszlühne cejloga leta vértivanye od notrijemánya i vödávanya, stero je lejpi nászhaj bio. Nadale je gyülejs gmajnszko delo odprávlao, stero je tüdi vsze vu lejpom rédi bilou odprávleno. Potem je na csesztníkov odebéranye réd priso i na 1925 leto szo eti csesztnícke odebráni: Szedník: Zrinszki Imre; podszedník: Anton Sinkécz; notáros: Felkár István; Penezník: Düh Ferencz; kollektorje: Zakocs Ferencz i Zrinszki István; racsunepoglédajoucsi: Sinkécz Sándor i Bejek Vendel. Csesztníkovo odebénanye je vu lejpom méri i rédi konec doszégnolo, potem szo Zrinszki Imre szedník zahválili vszém kotrigam na dobrom oponásanyi ino szo gyülejs záprli. PRINASZ JESZTEJO NA PREBÉRANYE Nájlepsi Bozsicsni Dári STRUNFE zsidene i pamutne MARÉLE, (dezsévnice) SWEATERJE ROKAJICE ZSIDENI VÉSZTI ROBCSEKI vu kastülaj KAPUTJE za DECO OBLEJCSI za DECO OBLEJCSI STOFATNI OBLEJCSI PLÁTNENI VSZE ZA ZNIZSENO CEJNO GOODMAN’S 16-18 EAST THIRD STREET BETHLEHEM, PA. Na meszto poprávlanye Preminoucsi keden szmo píszali od Newarkszke Szlov. Ev. Gmajne bála, steri sze je tak lepou poszrecso, ali med delavcami szo dvej iméni vö oszta- le i kak nam glászijo, tejvi dvej kötrigi szta sze nájvecs trüdíle na tom báli. Tejvi dvej kotrigi szta: Klepecz Antal i Sinkécz Ferencz, nyedva szta za pítvino tiketi odávala. Pocsics István, zavüp. ZA STOR valon meszto je za vödati pod numerov 731 E. 4th Street Bethlehem, Pa. Zglászite sze vu Amerikanszki Szlovencov Glász stamparíji. 512 E. 4th St. Bethlehem, Pa. Mojim dobrim priátelom vu Bethlehemi i okrolini naznánye dam, ka zse szamo pár dní jeszte do Bozsicsa PRI GOODENOUGHI JESZTEJO FÁJNE PLAYER PIANE “WURLITZER” kostajo szamo $475 meszto $550 Toga kvalitéta instrument je popunoma garantérani. Bougse je zse nej mogoucse napraviti kak szo té Málo csüdivanye Lehko prisparate $75 Nas cio je tou, ka naj vu vszáksem doumi jeszte igrouta i zatoga volo je nasa cejna trno niszika, naj vszáki má príliko szebi té lejpi instrument notri szpraviti. Zdaj szmo doubili eden waggon “Wurlitzer” Player Piáne. Pri tom küpivali sze nam je poszrecsilo tak fál küpiti, ka zdaj lehko vszákomi $75 prisparamo. Tou je trpécse blágo i vu familiji vszáki veszélje nájde vu tej Piánaj. Odprejto po Vecseráj Phone 812 Té “Wurlitzer” Piáne szo nej velke i nej zsmetne, za steroga volo sze gde koli lehko notri denejo. Sztrüne szo vsze ocelne májo 88 nout z 7 1—3 oktávom. Nájnovejse lepote, lepou zgotovlene, na lehkom deli i szamé sze noute shrdl deli i noute sze szamé gori i doli szücsejo. Dugo vrejmena je vzelou, dokécs, ka szo tákso lepoto vönajsli i zbrodili liki zdaj szo zse krédi za odávanye. Lehki Terminusje Lejpo sumo vam notri szpoznamo za vas sztári piano. Kraszen Dár Tou je zaisztino kraszen dár, ár vözadovoli vszákoga vu familiji sztároga tak kak mládoga. Igroute Lübézen Prinasz vszigdár lehko dobíte nájlepse falate za goszlaríjo Igrouta je veszélnoszt vu hrámi csi familia tak scsé lehko Plése domá brezi toga ka bi kama trbelo vö idti. Vszáki dén sze lehko tak dobro csüti kak na BOZSICS. Veszélnoszt vu Zsítki Navdüscnye, kultura, gosztsenyé. Ali dobro sze szamo te csüti cslovek, csi má tákso lejpo piáno kak je “WURLITZER” pri steroj sze zaisztino lehko veszelí vu doumi 534 Main Street GOODENOUGH PIANO CO. Bethlehem, Pa. AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ 7 sztrán ZNANOSZTNI GLÁSZI Pocsívanye Sztarinszko pravico znamenüje biblia z-tém, gda právi, ka je po sztvorjenyi Goszpodne na szédmi dén pocsívao ino jeposzvéto tisztoga. Natura vu szvojem vszákdenésnyem obracsáji tüdi zrendelüje dnévno pocsinek, gda prihája noucs ino obtrüdano tejlo sze na pocsinek zselej. Vrácsitelszka znanoszt je konstatejrala, ka cslovecsi orgáni duplisko delo oprávlajo. Edno vudné oprávlajo, drügo pa vnocsi. Med szpanyom pouva tiszti materiál, steroga vudné, med prebüdjenosztjov potrosi. Záto more prebüdjenoszt, gíbanye, delavnoszt primerjena bidti zoucsi szpanyom. Kí malo szpíj, nemre zadoszta materiála pobrati za vudné. Kí dosz ta szpíj, tiszti prejkmére vísesnyoszt poberé ino ta vísesnyoszt je tüdi lehko nevarna na orgáne. Csi je doszta zsnyé, ocseméri zsívce, Mányoszt rávno tak lehko na nikoj dene cslo veka, kak prejk mére delo. Szpanyé je prvo, nájznamenitejse, nájbole naturálno pocsívanye. Ali nature tou dobrotivno, vrácsno moucs tüdi lehko na nikoj dene z-nepremíslenosztjov. Kí szi z-zsmetnov jejsztvinov napuni szvoj zsaloudec glí pred dojléganyom, tou nyemi na nemogocsno dene pocsívanye. Prejk mére napunyeni zsaloudec vu negibno lezsécsem tejli nemre cérati, ár sze zsaloudec vküper potégne, ino vö sze vtégne med delom i csi sze cslovek ne gíble, zsaloudci trno velko premocsüvanye trbej oprávlati vu céranyi. Tou prejk mére premocsüvanje natelko vöobtrüdi krvi tekáj, szrcé, ka táksi cslovek vgojdno tou pravi:: Bole szam trüden, kak gda szam dojlégao. Escse hüsejse obhodi tiszti, kí z-alkoholnov támnosztjov lézse doli, tiszti je pa popolnoma vküper szpotrejti do gojdne. Med vecsérjov i dojléganyom sze gíbati trbej malo ino csi szmo rávno lehko hráno meli vecsérjo, nancs te je nej szlobodno prvle kak szamo za edno vöro dojlézsti. Obráz, roké, lampe dobro trbej vözaprati. Kí je szlab, tiszti naj vu poszteli sapijé edno salico toploga teja, ali nej ruszoszki tej, nego citronovo zsupo ali kamilla tej, ár tiszti trüdno tejlo gori szegreje ino szpanyé de doszta bole lezsejse potem. Szpanyá hizse okno naj cejlo noucs odprejto bode. Nasega zsítka velki tao szpunyávamo vu poszteli ino csi dober lüft poszopémo vu szébe med szpanyom, tou trno pokrejpi nase orgáne. Nej sze trbej bojati od mrazi, szamo sze dobro trbej odejvati ino té mrzeo lüft szamo haszni, meszto toga, ka bi skoudo. Szpanyé je nájznamemtejse pocsívanye, ali prebüdjenoszt tüdi má szvoje pocsüvajoucse vöre. Tü escse vecskrát krivíjo lüdjé, ár nevejo, kak trbej csedno pocsívati. Isztinszkoga, csednoga pocsívanya prvo, glávno goridánye je, ka pocsivanye naj pokrepsáva, zséra, otávla tejlo i düso. Tiszto cajta krácsenye, stero zsivcov szisztem napádne, je nevarno. Tákse je vu prvom rédi alkoholna pítvina, potem kártanye itd. Tiszto eden cajt drásgyi, nadigáva csloveka ino tisz to navidejnye dobro szpádne, ali potisztom je vszebole znicsávajoucsi nászlad. Tejlo sze vküp szpotere, düsa sze obtrüdi ino dokécs bi pocsívanye na tou valon bilou, ka naj na novejse delo pokrejpi csloveka, tákse razveszeljávanye escse bole vöobtrüdi, kak pa delo. Gda nam li szamo vrejmen dopüsztí, ogíbati sze trbej vu pocsinka cajti od zaprejte hrambe. Vö na szlobodno ! Tam tüdi lehko csté, pogucsáva ino kelko zdrávja poszopéjo vu szébe plücsa med tém cajtom. Kak dobro szpádne ocsám zelénoszt ! Vszáka na szlobodni szpunyena vöra za eden dén podugsa csloveka zsítek. Pocsívanya doub vszákomi oupravica zmejri vö. Kí telovno delo szkoncsáva, tisztomi je vu prvom rédi na düsevno razveszeljávanye potrejbno, na dobre knige. Kí pa düsevno delo oprávla, tisztomi telovno delo prineszé otávlanye. Na zsítka pouti je nej szloboudno brezi vszáke nepremíslenoszti klantivati, ár trno zlejka vu grabo szpádne cslovek. Ali kí razmeto, csedno zsivé szvoj zsítek, tiszti ne haszni jedíno szamomi szebi, nego szvojim blízsnyim tüdi pokázse, kak trbej zsiveti. Gyémánt Vszáki zná, ka je gyémánt nájlepsi i nájdragsi med drágocsnimi kaményami. Gyémánt je nájcsisztejsi minerál, szkopalina, nej premejs, kak szkopaline nájvéksi tao ino nyegov materiál je csíszti karbónium. Vu kamenom vougelji tüdi jeszte doszta z-karbonuma, tak pa gyémánt tüdi, kak vougelje, zgoríj, csi ga vu ogen vrzsemo ali ga ober mocsnoga ognya drzsímo. Szamo ka gyémánt ne povrzse za szebom pepéla, nego z-szivkasztim pleménom goríj ino pomali lejne kak vodena kaplica, csi jo na zserjávo zselezo püsztímo. Vu kristálaj sze pouva gyémánt i nájmre vu Braziliji vu kockasztoj formi, Vzhodnoj-Indiji i Juzsnoj Afriki doszta küklov formo má gyémántszki kristál. Gyémánt je na nájvékse brezi fárbe i vodécsiszti, ali jeszte erdécsi, zeléni i csaren gyémánt tüdi. Poprejkno sze vu drouvni zrnaj pouva, steri sürína sze od eden millimetra do sészt centimetra preminyáva. Gyémánt szo poznali zse indasnyi cajtaj zsivoucsi lüdjé tüdi. Te szo za adamsz — za neobládnoga — imenüvali gyémánt, ár szo tou miszlili od nyéga, ka na nákvali nej szamo nájmocsnejse hamrove vdárce preláda, nego escse hamer ino nákvalo tüdi razcseszne. Vu od grcski ino rimlánszki znancov na nász osztányeni szpiszávaj lehko cstémo od gyémánta, tém vise znanoszten Pliniusz je zse rázlocske napravo med isztinszkim ino hamisnim gyémántom tüdi. Tou píse, ka právi gyémánt sze vu lampaj za mrzlejsega vídi, kak pa z-glazsojne valon hamisno cifrasztvo. Z-toga sze tou tüdi vídi, ka szo zse vu sztarinszkom cajti tüdi pohamisüvali drügo kaménye ino szo brezi vrejdnoszti glazsojne odávali meszto právoga drágoga káménya. Gyémánta nájsztarejsa domovina je vu Indiji, na kroglíni Indus i Gangesz tekoucse vodé. Tam szo nájsztarejse gyémántszke bajce. Indianszki gyémánt sze vu Zemlé z-indasnyega vrszta szhájajoucsoj kamenoj zemlej pouva, te kamene vrsáje szo pa nigda trno dávno vihérje i povoudni z-Himalája bregouv vneszli na zdajisnye meszto. Nájbole héresni gyémánti, steri europejszki králov koroune i ravnitelszke palice okincsávajo, szo vsze z-indianszki bajc prisli vö. Gyémánta drügo imenitno pouvanya meszto je Juzsne Amerike vu Brazilija drzséli. Vu Braziliji négerszki delavci z-tekoucse vodé kaménya prebérajo vö gyémánt. Nájvékse “gyémántszke poula” szo vu Juzsnoj Afriki, steri bajcarsztvo szo 1867-ga leta zacsnoli. Nistere gyémántszke bajce szo rázlocsne velikoszti. Jeszte táksa, stera je 13 metrov, stera 60 metrov globoka ino sürína 200—760 sztopájov. Bridgeport, Conn, i Krajína ZAVÜPAVNIK: TKÁLECZ ISTVÁN 92 Pine Street Bridgeport, Conn. KOLETÁR JÓZSEF PENEZEPOSILAJOCSA, SIFKÁRTE, NOTÁROSKA INO SZEKOLÁCIJE KANCELAJA 401 HANCOCK AVE. BRIDGEPORT, CONN. Vsze ete zloucs prisztájajoucse zavüpnoszti rédno i düsnovejsztno dokoncsa. Vu sztárom kráji bodoucsi dugovány sze obrnte kmeni z-cejlov zavüpnosztjouv LESKO JÁNOS i SZIN szta vu cejloj Connecticut drzséli i Bridgeport várasi jedíni Vogrszki Pogrobnik i Balzsamérar, kí nájfalej i za nájfalejso cejno zgotovimo pokopáliscse z-nasimi lásztnimi automobilami. Átresz : JOHN LESKO i SZIN 328 Hancock Ave. Bridgeport, Conn. Tel. Barnum 125 Mí Vö z-Trzstva Idemo CEJNO SZMO NA POLOJNO DOJ PÜSZTILI KÁHLE, stere szo kostale $79.00 zdaj szamo $55.00 POHISTVO zdaj na polojno cejne lehko küpite. MATTROCJE z-fájnszke vune $18.00, zdaj $12.95 Zdaj máte prüiko szebi fál küpiti vaso potrejbcsino. Feldman Bratovje 332 HANCOCK AVE., BRIDGEPORT, CONN. Blájzsene Bozsícsne Szvétke Zselém Vszém Szlovencom M. SMILOWITZ J. WEINTRAUB PEROUTNE ZSIVÁZNI TRZSEC 311 PINE STREET, BRIDGEPORT, CONN. Primeni dobíte zsivoucso zsivázen küpiti, píscsance, kokousi i goszí. Primeni dobíte posteno i rédno vöobszlüzsávanye. Zselém Vszém Szlovencom Blájzsene Bozsícsne Szvétke CHARLES MELLITZ Hungaria za Pipo Dohán —Szi Lehko Zapovejte— Vu 5 i 10 füntov Paklinaj, 50 centov eden fünt. Edno Vogrszko pipo k-coj dobíte k-vszákomi zrendelüvanyi. Vu Bridgeporti po füntaj tüdi dobíte küpiti té dohán. Plácsate ga, gda ga dobíte. Z-sztároga krája pipe tüdi dobíte küpiti prinasz. Atresz: HUNGARIA PIPE & TOBACCO MFG. 186 Pine Street Bridgeport, Conn. Tel: Noble 1030 West End Cash Meat Market JOHN KUCSERA LÁSZNIK Nájbougse meszou, kolbásze po domácsem naprávlene, spék, krvaice primeni dobíte 425 HANCOCK AVE. Bridgeport, Conn. Vszefelé Gotovi Gvanti, ZGORNYIKAPUTJE, PLÁTNO I CIPELI sze za nájfalejso cejno dobí pri S. KLEIN-i DRY GOODS STORE 347 PINE STREET, BRIDGEPORT, CONN. Küpite vaso Bozsícsno potrejbcsino zse zdaj, naj sze ognete velke sztejszke ZEMLOU DOBIJO NAZÁJ PRISÉVSI RUSZI Z-Moszkve glászijo, ka je szovjetska vláda 400,000 akerov rodovitne zemlé nakanila ob Volgi ino vu szevernom Kaukázusi na tou, ka z-Amerike i Kanade nazáj prisévse rusze naj naszeli na nyej. Nazáj privandrajoucse naszeljeníke de podpérala vláda, ka naj sze z-vörtivanyom oblájzsajo JOS. ZADRAVECZ Perôtne Zsivázni Trzsec 465 SPRUCE STREET BRIDGEPORT, CONN. SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti. Plácsajte naprej na nase novine! 96 zaszmejano Zentai, ali zdaj zse sze menye csüdiva na Fánnykinom csinejnyi, vidoucse Kalmárojce krotko neznanoszt. — Ino tí szi nej právla od toga nam nika, Mari ? — Fánnykov szve sze szvajüvale za toga volo, ali nej szam scsela sztáro mamo vu csémere szpraviti. Zentai je gorisztano. — Te pa rejszan moreva szamiva nazáj idti, Mari ? — píta, voucsi metajoucs poglédnovsi dekli v-ocsí. — Vsze dobro zselém Fánnyki, — je odgovoríla ona szkoron z-radosztjov. Elemér je na pamet vzévse zsaloszen i pobiti bio, ino vidlo sze na nyegovi lícaj, ka nevörje Márikinoga vkraj vlecsenynya zroke, ino saploj drügo potvornoszt má od toga, ka kaj vézse deklo eszi. — Vej na jészen, moji lübléni goszpoudje, — je právla Kalmárojca, — csi bom jasz bole ládala z-szebom; zdaj szam trno szlaba. — Ino do tecsász sze naj nenájdemo ? — píta na zsaloszni Zentai, kí je neprerazmeto vlecsécsnoszt csüto k-Máriki. — Véndar Fánny eszi príde ednouk poleti, — je odgouvoríla dvojécs dekla, szamo ka naj povej kaj. Elemér szi je tou zamerkao vu premislávanyi, ka szi Mari doszta prilicsnejse zgovárja, kak Fánny, ino toga zrok je tüdi vcsaszi vönájti mejno. Trno doszta szi more zgovárjati z-nikákim, od koga sze prílicsno zamerkanye navcsí. Ino tou mislejnye je nyemi britkoszt pozrokü- valo... 93 tou obecsanye ? Jasz szam tou miszlo, csi bár vász ne poznam, ka szte szvoje obecsanye meli návado zdrzsati. Dekla je vidoucs vu zmeslingo prisla na te recsí. — Tak je, — právi na tühoma, z-negvüsnim glászom, — té szam tou právla, ino vrejdna szam, csi potem toga sze nete vüpali vu mojoj rejcsi. — Ali na tom sze lehko pomága. Hodite, hodite z-nami. Verbőczy je csemeraszto gíbanye napravo, vidlo sze na nyem, ka ga szvádi tou cejlo delo. — Fánny sze trno trousta na vas prihod, moje dejte, — je povedo kcoj szvojega bratánca k-recsámi Zentai, na stero sze Mari z-dvojüvajoucsim zaszmejanyom zglédnola na nyega. — Fánny je zdaj trno blájzsena ino sze ne briga doszta z-mojim prihodom, — je právla zaszmejano. — Zagvüsam vász, ka... Verbőczy je vido, ka je Mari veszelejsa grátala ino szploj mirovna, nevarnoszt pa na nyou gledoucs je nej vido, ino tou prerecsüvanye je nyemi tüdi na zsmécsavo bilou, sze k-Kalmári obrno. — Osztanite z-Bogom, — je pravo, na lehki sze prignovsi. — Nescsem vász dale mejsati, vej vász vütro gori obiscsem. — Za isztino niksega zravnanya nemajo milosztiven goszpoud ? píta ponízno sztári jáger, komi szo Zentajovi na zsmécsavo bilí. — Nika, moj dober sztári, — je odgouvoro zaszmejano mládi grof, ino je povrgo hizso, eden biszter pogléd je escse vrgo na Máriko. Kalmár ga je vöszprevájao. 8. sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ Glász z-Pittsburgha, Pa. Preminoucso nedelo kakti Dec. 14-ga je bio Prvoga Szlov. Bratovcsine Pomágajoucsega Drüstva 2-ga fióka vu Pittsburglii réden meszecsen gyülejs. Tou je bio vu etom leti szlejdjen gyülejs i tüdi na tom szo bilí csesztnícke odebráni na 1925 leto. Novák Louis szedník szo oudprli gyülejs z-lejpimi recsámi szo pozdrávlali vsze navzoucsi kotrige, ino szo vsze dela vréd posztavili, po sterom sze je zacsnolo csesztníkov odebéranye. Kak návadno, náj- prvle szo szedníka imenüvali na stero csészt je dugi csasz nej mogoucse bilou dobiti csloveka, ár sze je vszáki vkraj odpovedávao. Szkoron je zse tak vövidlo, ka nede mogoucse csesztníke odebrati na prísesztno leto. Ali kak sze je poszrecsilo na tou odgovomo csészt Horváth Ferenc kotrigo za szedníka odebrati, te je zse vsze vrédi bilou, szamo zacsétek je trno tezski bio. Na 1925 leto szo poiméni za csesztníke odebráni : Szedník: Horváth Ferenc; podszedník: Bunderla István; penezník: Felkár József; szekretár: Felkár Sándor; notáros: Szukics György; pazník: Horváth Imre; racsunepoglédajoucsi: Markos István, Szukics István i Bertalanics József; hízsnik Törk György; betezsnepoglédajoucsi: Gubics József, Filip József, pri zsenszkaj: Bunderla Mary; dveripazitel: Skaper Lőrincz. Hizsnipoglavárje na drügom gyülejsi bodo odebérani, januára meszeca. NORTH SIDE HARDWARE CO. Prinász sze dobi száksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparhetje, Lampaske i száka potrejbcsina za Automobile. 855—857 East Ohio Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Bell Phone 2508 Cedar. Prelejpi Bozsicsni Dári GYÉMÁNTI VÖRE ZLÁTO BLÁGO Vsze tou szi lehko primeni küpite za primejrno cejno CHARLES FEHRENBACH ZLATÁR i OPTIKÁR 859 E. Ohio St. N. S. Pittsburgh, Pa. (pouleg Chestnut streeta) Telephone Cedar 8131-R NOVY’S CAFÉ & RESTAURANT Cor. Madison and Peralto Sts. Pittsburgh, Pa. Postüvani Szlovenci ! Sztavite sze pri John-i na kükli, ár tam dobíte nájbougso jejsztvino ino pítvino. Vszáki szlovenec bode z-nájlepsim postenyom vöobszlüzseni John J. Chapman, lásznik. REJTKA SPECIALNOSZT OD TREJFÉLE KAPUTOV DEKLINSZKI ZIMSZKI KAPUTJE Matere, dönok pa prídete notri i poglednite ví szamé té PRELEJPE FÁLOCSE, stere mí mámo za dekline. Tou szo tej lejpi Zimszki Kaputje. $6.85 Med tejmi jesztejo GOR DO $12.50 kaputje od 3 do 16 lejt sztaroszti. Zsamatni, Kockazti, Bolivia, sztoplim matriálom podmetani. Vnougi jesztejo z-prémov okincseni i dobro podmetani ! $9.85 Med tejmi jesztejo GOR DO $15.00 kaputje od 2 do 16 lejt sztaroszti. Prelejpi Kockaszti, Polaires, Suedenes i prémaszti okincsenimi golejrami ! Zevszim szo toplopodmetani ! $14.85 Med tejmi jesztejo GOR DO $25.00 vu velikoszti od 7 do 14 lejt sztaroszti. Tej szo lejpi kaputje z-prémov okincseni i toplo podmetani ! NOUVE MOUDE JESZÉNSZKI OBLEJCSI ZA DEKLINE ZA $2.95 gori do $15.00 SMITHFIELD ST. OPPOSITE POST OFFICE. Pittsburgh, Pa. i Krajína Zavüpavnik: Markos István 940 Vista Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Vi dobite primeni küpiti vszákse féle nájbokse Cigáre i Cigaretline, steri szo sztoga nájboksega dohána naprávleni. Jasz trzsim to nájprednyejse blágo, naprebéranye vu vszáksem iméni. Tüdi vu toj nájlepsoj posztávi decinszko spilo dobite primeni küpiti. FRANK EMBERSITS 923 Chestnut Street N. S. Pittsburgh, Pa. Joseph Hotel JOSEPH GOJTAN 817 Chesnut Street N. S. Pittsburgh, Pa. Primeni dobíte vszigdár vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino i tüdi za vödati hizse. Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim. VELKO dobroto vcsiníte, drági szlovenci, csi sze v-storaj szpomenéte, ka szte vu nasi novinaj csteli glasüvanye. II. OTTÓ VOGRSZKI KRAO Lekar sze je vogrszki národ nej návcso szkoron prejk 500 lejt od Habsburgszki kralouv potézsene politike, nej sze je szpoutilo na lasztivnom kvári, znouva bi Habsburga kralá trbelo. No vej je bár isztina, ka nej národi, nego szamo nisternim voditelom. Vogrszki národ je zse meo príliko duge sztotine lejta konstatejrati, kaksa je Habsbrgszka dobrotivnoszt. Vogrszki grofevje na truc scséjo Ottó kralícsa, 12 lejt sztaroga pojbeca poszaditi na vogrszki troünos. Z-recsjouv národa sinyek bi radi znouva vu járen pognali, ko bi zmozsnoszt páli nyigova bíla. 94 — Z-tejmi goszpodami ne püsztite szvoje vnüke na pout vzéti, — je velio szkoron zapovejdajoucs Verbőczy, med sterim je na konya szeo ino potem je odhájao. Kalmár je száseno glédao za nyim. Csi rávno je neposzküseni i prouszen bio, dönok szo ga na csüdivanye zazsigale te recsí, escse bole glász, steri je tak zapovejdajoucsi bio, kakda zoucsi zsnyím escse nigdár, ino grofa cejlo znásanye, kí je do eti mao brezi zroka escse nigdár nej obiszkao nyega vu jágerszkom prebiváliscsi. Medtém notri v-hizsi szo Zentaijovi, olejsano na Verbőczy-a odhájanyi, dale razprávlali Márike idejnya ali osztánenya pítanye. Sztári Kalmár je za prisztájajoucse drzsao szvojim gousztom nikaj podeliti, eden glazs dobroga vína je prineszo gori z-peovnice, stero je pred dosztimi lejtami vu senk doubo, ino tiszto je na szto djao, dokécs sze Márika po kupice pascsila. — Szlobodno mi ponüditi goszpoude ? — píta Kalmár. Dobro nam szpádne vu etoj vrocsíni po potüvanyi, — je odgouvoro Zentai. No. goszpodicsina — zacsne Elemér nazáj prisévsoj Máriki praviti. — Pripravte sze frisko na pout. — Nemrem vcsiniti. Bojim sze od glávnoga várasa. Vszi szo sze szmejáli. — Ino kaksi zrok máte na bojaznoszt, moje dejte, píta Zentai, — csi szte z-nami i prinasz ? — Niti jasz száma nevém. Jedíno edno poznam, kí je v-Budapesti zrászla gori, tiszta je tak unszimpaticsna meni, ka... 95 — Sto je tou ? — Pintér Lujza. Mokrainszkoga notárosa hcsí, z-sterov szam od Fánnyke odhájanya mao nancs nej vküper prisla. Zentai, kí je pozno lepote-borenya zgodbo, je poumlo na Lujze imé, je na csrsztvi pítao : — Tiszta je, jelibár, stera, je z-Fánnykov vküpno tao vzéla vu lepote-borejnyi ? Mari je száseno poglédnola na Kalmárove, kí szo z-nájvéksim csüdivanyom pazili na tou zgucsávanye, ino je na tühoma odgovoríla. — Tiszta, Pintér Lujza ! — Znali szte ví od borenya ? — píta Elemér. — Szamo gda je Fánny gvinala nájem. — Ka právis, Mari ! — je szkrícsao sztári Kalmár. — Fánny je lepote-nájem gvinala ! Gda ? Kakda ? Mí szmo od toga nancs nej znali nika ! — Nika, — je právla kcoj zdihávajoucs Kalmárojca. — Vszigdár je szkrívala pred nami. -— Z-recsjouv prvle szte nej meli znánya od toga ? — píta Zentai od Márike. — Nigdár je nej naznanila meni nika. Nej je bíla med nama vüpazen. Bole je lübila od méne Lujzo, — je právla dekla z-náturnov sztanovitnosztjov. Sztára Kálmárojca je vszebole z-véksim csüdivanyom poszlühsala tou zgucsávanye. — Ka je tou lepote-borejnye ! — píta, niti nej je szoumlila, ka od koj jeszte gucs. Mari je hitro povejdala sztrtke. — Ino tou je velka szramota, jelibár ? — píta sztára zsenszka. — Bogme je nikak nej csedno delo, — odgovorí Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. M A L L IN , Vörarszko bauto. 729 E. Ohio Street, N. S. BITTSBURGH, PA. GDA DE VAM POTREJBCSINA NA POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z cejnov HARRY KRUPP 843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. Phone Cedar: 5752-W BOZSICSNI DÁRI Nega bougsega meszta za DÁRE küpiti Moskkom ali Pojbom, kak pa eti. — Prevnougo blága na prebéranye. Cejna je trno niszika, stero vszáki lehko plácsa. EDNO PÁR NASEGA BLÁGA Zsebni Roubcseki Szrakice Holsztiki Mufflerszje Gvanti Zgornyikaputje Strunfe Darivitna Blága Sweaterje Rokajice Kolaposje Sapke I DOSZTA DRÜGOGA BLÁGA. Joseph Patz “MOSKOV i POJBOV BAOTA” 829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. F. N. HOFFSTOT. Szednik GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik T. W. FRIEND, Podszednik H. J. G. BREKER, Podpeneznik Penezna Vrejdnoszt $200.000.00 Cejlo Imánye $350,000.00 NATIONAL BANK OF AMERICA 709-711 East Ohio Street Pittsburgh, Pa. Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi PEOPLE MEAT MARKET JOSEPH FELKÁR, Lásztnik. Szlovenci, ki szi scsé dobro frisko meszou küpiti, on sze naj obrné vu mojo mesznico, gde sze dobi szákse féle frisko meszou za rédno cejno. 849-851 E. Ohio St., N. S. Pittsburgh, Pa. Telefon Cedar 9529 Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno. Horvatski i Szlovenszki Hotel Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA. Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenye JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik. 711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.