Magyar mint második nyelv Tanterv Kétnyelvű (szlovén–magyar) kétéves szakiskolai programok: 155 óra Kétnyelvű (szlovén–magyar) kétéves szakiskolai programok: 155 óra MAGYAR MINT MÁSODIK NYELV Tanterv Szerzők: Horvat Laura, Kétnyelvű Középiskola, Lendva Pisnjak Mária, SZK Oktatási Intézete Kiadták: Ministrstvo za izobraževanje, znanost in šport / SZK Oktatási, Tudományos és Sportiminisztériuma, Zavod RS za šolstvo / SZK Oktatási Intézete A minisztérium képviselője: dr. Simona Kustec Az intézet képviselője: dr. Vinko Logaj A tantervet a Szlovén Köztársaság Szakképzési Szaktanácsa a 183. ülésén, 2021. február 19-én hagyta jóvá. Online kiadás Ljubljana, 2022 Hozzáférés: http://eportal.mss.edus.si/msswww/programi2021/programi/index.htm ----------------------------------- Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 100103427 ISBN 978-961-03-0664-1 (Zavod RS za šolstvo, PDF) ----------------------------------- i TARTALOM 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA .................................................................................. 1 2. ÁLTALÁNOS CÉLOK ........................................................................................................ 2 3. CÉLOK ÉS TANÍTÁSI TARTALMAK ................................................................................. 3 3.1. A BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG ÉS A BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE .................. 3 3.2. AZ OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE ...................................................... 3 3.3. AZ ÍRÁSKÉSZÉG FEJLESZTÉSE .............................................................................. 3 3.4. NYELVI ÉS NYELVTANI ISMERETEK SZERZÉSE .................................................... 3 3.5. HELYESÍRÁS ............................................................................................................. 4 3.6. TÉMAKÖRÖK ............................................................................................................. 4 4. KÖVETELMÉNYEK ........................................................................................................... 5 4.1. AZ A1 SZINT LEÍRÁSA ............................................................................................... 5 4.2. AZ A2 SZINT LEÍRÁSA ............................................................................................... 6 4.3. MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK A KÉPZÉS BEFEJEZÉSEKOR ................................ 6 5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ............................................................................................ 8 6. A TUDÁS ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ................................................................. 9 7. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ................................................................................................10 ii 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA A magyar nyelvnek a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén külön státusza van. A magyar anyanyelvű diákoknak ez az ún. első nyelve, a szlovén anyanyelvű diákoknak pedig az ún. második nyelve. A nem magyar anyanyelvű diákok nem csak az iskolában, a tanítás folyamatában ismerkednek ezzel a nyelvvel, hiszen mindennapi életük szerves része a magyar kisebbség nyelvével, kultúrájával, magyar nyelvű médiájával való érintkezés. Magyarország közelsége, az egyre erősebb kereskedelmi, gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatok is indokolják e nyelv tanulását. A magyar nyelv a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén a szlovén mellett hivatalos nyelv. A lendvai kétnyelvű középiskola kétéves szakiskolai programjaiba elsősorban a kétnyelvű általános iskolát végzett tanulókat várják, de szlovén tannyelvű általános iskolát végzettek is beiratkozhatnak ezekre. Hogy az utóbbiak minél eredményesebbek legyenek a magyar nyelv tanulásában, és be tudjanak kapcsolódni a kétnyelvű oktatásba, számukra a magyar mint második nyelvet valamennyi évfolyamon külső differenciálással tanítjuk. Az egynyelvű általános iskolákból érkező diákokra vonatkozó célokat és követelményeket a tantervben dőlt betűs írással jelöltük. Az előzetes tudásuknak és képességeiknek megfelelően azonban a magasabb céloknak és követelményeknek is eleget tehetnek. A tantárgy keretében elsősorban kommunikáció központú nyelvoktatás folyik. A tantárgy célja, hogy a II. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2, il etve az A1 (kezdők) szintre. 1 2. ÁLTALÁNOS CÉLOK 1 . A diákok pozitív viszonyt alakítanak ki a magyar nyelv iránt. 2. A diákok elsajátítják a regionális köznyelvet. 3. A diákok elsajátítják a mindennapi élethez, a tanuláshoz és a szakmai életük végzéséhez szükséges nyelvi kommunikációs képességeket. 4. A diákok fejlesztik nyelvtanulási stratégiájukat. 2 3. CÉLOK ÉS TANÍTÁSI TARTALMAK 3.1. A BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG ÉS A BESZÉDKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE A diákok:  gyakorolják a tanár és társaik szóbeli megnyilvánulásainak megértését, valamint a velük folytatott interakciókban való részvételt az iskolai munkára, a gyakorlati munkájukra és a mindennapi tevékenységekre vonatkozóan (utasítás a munkához, folyamat vagy termék bemutatása…),  meghal gatnak/megnéznek egyszerű beszélgetéseket és más szövegeket, azokban megértik a fontos információkat,  bekapcsolódnak az iskolai és mindennapi témákról szóló beszélgetésbe,  rákérdeznek az üzenet, il . beszélgetés számukra érthetetlen részeire,  tudnak köszönni, be tudnak mutatkozni, valamit megköszönni, telefonbeszélgetést folytatni a mindennapi és szakmai életükre vonatkozóan,  megértenek egyszerűbb hivatalos értesítőket és reklámszövegeket,  megértik egyszerűbb szövegek lényegét, azokban megkeresik a fontos adatokat,  elmesélik élményeiket, leírnak tárgyat, terméket, munkafolyamatot,  megoldanak a hallott szöveghez kapcsolódó egyszerű szóbeli és írásbeli feladatokat. 3.2. AZ OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE A diákok:  egyszerű nem művészi szövegeket olvasnak számukra ismert témákban,  megértenek olyan mindennapi témákról szóló szövegeket, amelyek ismeretlen szavakat is tartalmaznak,  megértenek a szakmai életükkel kapcsolatos egyszerűbb szövegeket (utasítás a munkához, eljárás leírása),  tájékozódnak az olvasott szövegben, megértik a fontosabb információkat,  megoldanak olvasott szöveghez kapcsolódó egyszerű szóbeli és írásbeli feladatokat. 3.3. AZ ÍRÁSKÉSZÉG FEJLESZTÉSE A diákok:  képeslapot, magánlevelet írnak,  személyes adatokkal kitöltenek űrlapokat,  rövidebb mindennapi szövegeket (elbeszélés, leírás) alkotnak,  közéleti és hivatalos szövegeket írnak (kérvény, önéletrajz). 3.4. NYELVI ÉS NYELVTANI ISMERETEK SZERZÉSE A diákok: - megismerik a magyar ábécét, - megismerik és alkalmazzák a magánhangzó-harmóniát, - kifejeznek cselekvést, történést, és állapotot jelen és múlt időben kijelentő módban, - megneveznek élőlényeket, élettelen dolgokat és elvont fogalmakat egyes és többes 3 számban; használják a birtokos személyjeleket, - kifejezik a tárgyat (-t tárgyrag), - kifejezik a helyhatározót ( a Hol? kérdésre -ban/-ben, n/-on/-en/-ön ragos főnevekkel, az itt/ott határozószóval, a Hova? kérdésre -ba/-be, -ra/-re ragos főnevekkel), - megnevezik személyek és tárgyak egyszerű tulajdonságait (szín és nagyság), - kifejezik főnévvel megnevezett személyek és tárgyak számát, mennyiségét, - kifejezik az időhatározót számnevek és a -kor rag segítségével, valamint egyszerű időhatározószókkal (most, ma, holnap, tegnap), - megismerik és használják a személyes, birtokos és mutató névmásokat, - megkülönböztetik a határozott és a határozatlan névelő funkcióját. 3.5. HELYESÍRÁS A diákok:  megismerik a magyar helyesírás négy alapelvét (kiejtés szerinti, szóelemző, hagyományos, egyszerűsítő írásmód),  megismerik a kis és a nagy kezdőbetűk használatának szabályait (ünnep- és népnevek; földrajzi nevek (település, utca, ország), intézménynevek),  megismerik az egyszerű mondatot záró írásjelek (pont, felkiáltójel) használatának a szabályait, valamint a vessző használatát felsoroláskor,  gyakorolják a számok (százig) és a dátumok írását. 3.6. TÉMAKÖRÖK  Bemutatkozás ( név, életkor, nemzetiség, foglalkozás)  Család ( a család és az otthon bemutatása)  Iskola ( egyszerű leírás, a diákok élete, iskolai tevékenységek)  Ünnepek (állami, családi és egyházi)  Mindennapi tevékenységeink (orvosnál, ügyintézés a postán, a bankban)  Időjárás és öltözködés ( évszakok, divat)  Vásárlás ( élelmiszer- és ruhavásárlás, vásárlási szokások)  Étkezés ( ételek, italok)  Szabadidő (szabadidős tevékenységek)  Forgalom és utazás ( jegyvásárlás, közlekedési eszközök)  Szakma és munka (a szakma alapvető szókincse) 4 4. KÖVETELMÉNYEK A II. évfolyam végén várható teljesítmény megfelel a Közös Európai Referenciakeret A2, il etve a kezdőknél az A1 szintjének. 4.1. AZ A1 SZINT LEÍRÁSA SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Beszédértés Olvasásértés Beszélgetés Összefüggő Írás beszéd A diák megért Megérti az Tud egyszerűen Egyszerű Meg tud írni ismerős ismerős kommunikálni, szószerkezetek- rövid, szavakat és neveket, ha kel és egyszerű nagyon alapvető szavakat és beszélgetőtársa mondatokkal le üzenetet, pl. fordulatokat, nagyon hajlandó egyes tudja írni, hol él, képeslapot. amelyek a egyszerű dolgokat mit csinál, és be Személyes személyére, mondatokat, lassabban tudja mutatni a adataival ki tud családjára vagy pl. feliratokon, elismételni vagy közvetlen tölteni a közvetlen posztereken. másképpen környezetében űrlapokat. környezetében megfogalmazni. élő előforduló Fel tud tenni és személyeket. konkrét meg tud dolgokra válaszolni vonatkoznak, egyszerű feltéve, hogy kérdéseket, lassan és amelyek a világosan közvetlen beszélnek. szükségletekre vagy nagyon ismerős témákra vonatkoznak. Stratégiák: Stratégiák: A diák az ismeretlen szavak A diák nagyon szegényes szókinccsel rendelkezik. jelentését meg tudja keresni Egy-egy szóval vagy szószerkezettel reagál, és csak (elektronikus) szótárban. Az a számára fontos nyelvi aktusokra koncentrál. Ha egyszerű mondatok értését nem találja a megfelelő szót vagy szószerkezetet, igenléssel/tagadással vagy a nem nyelvi jelekkel helyettesíti azt. Kívánsága, kérdés megismétlésével fejezi ki, akarata esetében közvetlenül rámutat arra, mit illetve egyes szavakkal vagy szeretne. Leíráskor csak felsorol néhány szószerkezetekkel. tulajdonságot és cselekvést. 5 4.2. AZ A2 SZINT LEÍRÁSA SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Beszédértés Olvasásértés Beszélgetés Összefüggő Írás beszéd A diák megérti El tud olvasni rövid, Tud kommunikálni Több Meg tud írni a gyakran nagyon egyszerű alapvető szószerkezettel rövid, egyszerű használt szövegeket helyzetekben, és mondattal feljegyzéseket szavakat és (például rövid amelyek egyszerű egyszerű módon és üzeneteket, kifejezéseket, hirdetés, és közvetlen le tudja írni pl. a amelyek a amelyek prospektus, menü információcserét családját, más közvetlen közvetlenül vagy menetrend). igényelnek embereket, a szükségleteire hozzá Megtalál bennük ismerős lakóhelyét, vonatkoznak. kapcsolódnak konkrét témákkal és tanulmányait, Meg tud írni (pl. személyes információkat. tevékenységek- tevékenységeit nagyon adatok, család, Megért egyszerű, a kel kapcsolatban. az iskolában és egyszerű vásárlás, társai által írt Boldogul nagyon otthon. magánlevelet. szűkebb magánleveleket. rövid társasági környezet, beszélgetés során munka, is, még ha nem is tevékenység). ért eleget ahhoz, Megérti hogy fenntartsa a egyszerű és párbeszédet. világos hirdetések és üzenetek lényegét. Stratégiák: Stratégiák: A diák az ismeretlen szavak jelentését A diák értelmesen, artikuláltan beszél, és olvashatóan ír. meg tudja keresni (elektronikus) Szókincse szegényes. Szószerkezettel vagy rövid szótárban. Az egyszerű mondatok egyszerű mondatokkal reagál. Minta alapján tud egy értését kérdésekre adott rövid bekezdésnyi szöveget alkotni, amelyben bemutatja válaszokkal bizonyítja. A szöveg önmagát, eseményt, tárgyat vagy cselekvést. Ha nem olvasásakor/hal gatásakor/megtekinté- találja a megfelelő szót vagy szószerkezetet, más szóval, sekor érzékeli a szövegkörnyezetet, gyakrabban nem nyelvi jelekkel helyettesíti azt. A felidézi a témáról tanultakat, felfogja a beszélgetésbe csak külön felszólításra kapcsolódik be. nyelvi és nem nyelvi (kép, hang, testbeszéd) üzenetet. 4.3. MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK A KÉPZÉS BEFEJEZÉSEKOR A képzés befejezésekor a diák:  megérti a tanítás részeként elhangzó utasításokat és alapvető interakciókat , 6  be tud mutatkozni (utónév, családnév, életkor, lakóhely, az iskola neve),  használja az alapvető udvariassági formákat (köszön/elköszön, megköszön valamit),  be tudja mutatni egy napját (megnevezi az otthon és az iskolában/műhelyben végzett tevékenységeket),  részt vesz egyszerű, számára ismert témáról szóló beszélgetésben,  rá tud kérdezni alapvető információkra (adott személyről, helyről, szakmáról),  megérti egyszerű szövegek (plakát, hirdetés, elbeszélés…) alapvető információit,  megnevezi a közvetlen környezetében levő tárgyakat, azok számát, színét és nagyságát. 7 5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A magyar mint második nyelvi órákon elsősorban a négy készségterület (beszédértési készség, beszédkészség, íráskészség, olvasásértés) fejlesztése folyik. Mivel a kétéves szakiskolai programokban tanuló diákok leginkább munkavégzésre készülnek, a mindennapi beszédszituációk mellett a szakmájukkal, munkájukkal kapcsolatos beszédhelyzetekre készítjük fel őket. A tanár a szövegválasztások során mindig tartsa szem előtt a program jellegét. A tanárnak gondosan meg kell terveznie munkáját, az eredményes megvalósításhoz pedig nagyon sok gyűjtőmunkára (megfelelő szövegek gyűjtése, adott esetben alkotása) lesz szüksége. Az órán olyan légkört kell teremtenie, amelyben a diákok szívesen megnyilatkoznak akkor is, ha hibásan vagy szegényes szókinccsel beszélnek. Az órákon a leggyakoribb tevékenység a beszélgetés (közös, párban vagy csoportban) legyen. A magyar nyelv tanulásának legfőbb célja, hogy a diákok képessé váljanak a tanult nyelvi szerkezeteket valós élethelyzetekben alkalmazni céljaik, gondolataik és érzelmeik közlésére. Mivel a nem anyanyelven való megnyilvánulás a diákok egy részének gondot okozhat, a tanárnak folyamatosan ösztönöznie és motiválnia kell őket annak ellenére, hogy közléseikben hibákat követnek el. Rendkívül fontos, hogy a tanár ezeket csak a közlést követően javítsa. A nyelvi kommunikációban a beszédértésnek is legalább olyan nagy szerepe van, mint magának a beszédnek. A diákokat már a nyelvtanulás kezdetétől arra kell szoktatni, hogy a szövegkörnyezet és egyes kulcsszavak értése elegendő támpontot nyújthat a szöveg lényegének megértéséhez. Az olvasásértési készséget fejlesztő feladatok a diákokat felkészítik a mindennapi és szakmai életük egyszerűbb (módosított vagy autentikus) szövegeinek az olvasására és értésére. A diákok ezen tevékenységeknél egy- és kétnyelvű szótárakat, különböző képanyagot és más taneszközöket használhatnak. Az íráskészség fejlesztése során a diákok kezdetben szószerkezeteket, mondatokat, majd rövidebb szövegeket alkotnak (a fokozatosság elve!). Ezeknél a tevékenységeknél egy- és kétnyelvű szótárakat és más taneszközöket is használhatnak. 8 6. A TUDÁS ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A tudás ellenőrzése és értékelése lehet szóbeli és írásbeli. A tanár a tanév elején a diákokkal ismerteti az értékelés formáit, módjait és kritériumait. A tanítási-tanulási folyamat során formatív módon követi a diákok haladását, és minőségi visszajelzésekkel segíti őket abban. A tanár az ellenőrzés során megállapítja az értékeléskor mért célok megvalósulásának a szintjét. Az ellenőrzés mind a négy készségterületre kiterjedhet, beleértve a szókincs és az alapvető grammatikai tudás mérését is. 9 7. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A kétéves szakiskolai programban a magyar mint második nyelvet egyetemi végzettségű magyar nyelv és irodalom szakos vagy magyar nyelv mint idegen nyelv szakos tanár taníthatja. 10