A tanuláshoz való viszonyulás és a tanulási motiváció Meghatározás és építőelemek Készült a Szlovén Köztársaság és az Európai Unió (Európai Szociális Alap) közös anyagi támogatásával. A tanuláshoz való viszonyulás és a tanulási motiváció A TANULÁSHOZ VALÓ VISZONYULÁS MEGHATÁROZÁSA A legtágabb értelemben a motivációt mint pszichológiai folyamatot határozzuk meg, amely ösztönzi és irányítja a viselkedésünket. (Petri és Govern, 2004; Kobal Grum, Musek, 2009). Különböző motivációs összetevők (fiziológiai folyamatok, szükségletek, célok, érzelmek, értékrend…) találkozása arra ösztönöz bennünket, hogy elkezdjük a tevékenységet és azt mindaddig többé-kevésbé tudatosan végezzük, míg el nem érjük a célt. Amikor a motivációs összetevők a tanulást ösztönzik, tanulási motivációről beszélünk. Ezek azok a lelki folyamatok, amelyek elindítják a tanulást, irányítják a folyamatot, meghatározzák annak intenzitását, időtartamát és minőségét. Rövidítések magyarázata: VTM – a tanuláshoz való viszonyulás (természetismeret és matematika) A TANULÁSI MOTIVÁCIÓ ÉPÍTŐELEMEI 1. építőelem: A tanuló képes összehangolni a tanítási célokat egyéni céljaival és bennük megtalálni a személyes értelmet. (VTM1) 1.1 a tanulási célok elérése érdekében folytatott törekvéseit személyes döntésként éli meg/értelmezi, amely egy vagy több motivációs tényező eredménye; 1.2 személyes céljait saját képességeihez és a cél elérése érdekében befektetett törekvéséhez igazítja; 1.3 a tanulásról és a tudásról való gondolkodásmódjával, ezekhez való viszonyulásával és viselkedésével is bizonyítja, hogy mindkettőt értékeli. 2. építőelem: A tanuló képes úgy irányítani az érzelmeit (kellemes és kellemetlen), a figyelmét és az akaratát, hogy ezek ösztönözzék céljai hatékony elérését. (VTM2) 2.1 jól kifejlett érzelmi öntudattal rendelkezik; 2.2 adott körülmények között képes munkakörnyezetét és a tanulás módját úgy szervezni, hogy a tanulás számára minél kellemesebb legyen; 2.3 negatív előjelű érzelmeit (félelem, harag, az akadályok és a sikertelenség okozta frusztráció, szégyenérzet…) képes úgy »balanszírozni«, hogy azok a konstruktív problémamegoldás és az akadályok legyőzése irányába vigyék; 2.4 képes követni figyelmének tanulás közbeni ingadozását és fenntartani a figyelmet; 2.5 akaratának aktivizálására és fenntartása érdekében különböző stratégiákat alkalmaz. 3. építőelem: A tanuló magáról úgy gondolkodik, hogy az az adott tanulási helyzetben lehetővé teszi számára a tanulási célok elérése felé irányulást (nem pedig az önmaga értékesség-érzésének a megvédését) (VTM3) 3.1 jól fejlett öntudattal rendelkezik az adott tanulási helyzetben való gondolkodásmódját illetően; 3.2 hiszi, hogy tanulási célját el tudja érni; 3.3 hiszi, hogy a kitűzött tanulási célok felé haladást legfőképpen jól megválasztott, minőségi tanulási döntései eredményezik. 4. építőelem: Uporaba socialne mreže za učinkovito učenje in vzpostavljanje oz. ohranjanje visoke ravni učne motivacije (ONM4) 4.1 képes másokkal jó kapcsolatot létrehozni és fenntartani; 4.2 képes konstruktív viszonyt kialakítani és fenntartani az elismert tekintélyekkel; 4.3 a csoportban igyekszik hatékonyan tenni a közös célokért. | 3 A tanuláshoz való viszonyulás és a tanulási motiváció AZ ÉPÍTŐELEM/AZ ÉPÍTŐELEM ÖSSZETEVŐINEK A LEÍRÁSA MIVEL BIZONYÍTJA EZT A TANULÓ? VTM1: A tanuló képes összehangolni a tanítási célokat egyéni céljaival és bennük megtalálni a személyes értelmet, amit azzal bizonyít, hogy: VTM1.1: A tanulási célok elérése a) A tanulási célokból le tudja vezetni a személyes célokat és azokat érdekében folytatott törekvéseit világosan meg tudja fogalmazni. személyes döntésként éli meg/ b) A tanulási helyzetekben kutatással, gondolkodással reagál… értelmezi, amely egy vagy több c) Az elmélyült tanulás tanulási stratégiáit alkalmazza, amelyek motivációs tényező* eredménye. magasabb taxonómiai szintű tudás megszerzéséhez vezetnek. d) Felelősséget vállal saját tanulása eredményességét illetően (pl. sikereit és sikertelenségét saját tanulása minőségének és mennyiségének tudja be, akadályokba ütközve segítséget keres, kritikus visszajelzést keres/kér és azt figyelembe veszi, objektív módon értékeli saját eredményeit…) . e) Önállóan szabályozza tanulását *MOTIVÁCIÓS TÉNYEZŐK a) Olyan tanulási körülmények, amelyek számára újak, váratlanok, vagy amelyekben a saját meglévő tudásával/értésével nem tud megfelelően működni, felkeltik benne a kíváncsiságot, a rácsodálkozást ill. kognitív konfliktust. b) A tanulási célok elérésében meglátja a személyes növekedés és fejlődés lehetőségét (pl.. az óvodáskorú gyermek esetében a »nagynak lenni«-érzés iránti vágy, észtrevehető haladás a célhoz vezető úton, a saját életcélok megvalósítása stb.). c) A tanulási szituáció egyes elemeit összekapcsolja saját élettapasztalataival és ezekre érzelmileg reagál. d) Ismeri saját érdeklődési területeit és a tanítási célokban képes felismerni/meglátni saját érdekei fejlődési lehetőségeit. e) Saját karrierjének képét (többé-kevésbé) már kialakította és a tanítási célok elérésében felismeri azokat a szakaszos célokat, amelyek a karrierépítés útján helyezkednek el. f) A tanulási célokban képes felismerni azok hasznosíthatóságát az életben. g) A tanulási célok elérése iránti vágya a természet és a társadalom irányában tanúsított felelősségteljes viszonyulásából ered (gondoskodás a fenntarthatóságról, a társadalom/közösség javáról, a világpolgár-létről) VTM1.2: Személyes céljait a) Képes reálisan megitélni/értékelni a saját tudását, erős és saját képességeihez és a cél gyenge területeit. elérése érdekében befektetett b) Konkrét, reálisan megvalósítható tanulási célokat állít fel törekvéséhez igazítja. magának. (pl. az ún. SMART kritériumok alapján). VTM1.3: A tanulásról a) Kifejezi azt a meggyőződését, hogy a tudás és a tanulás számára és a tudásról való érték. gondolkodásmódjával, ezekhez b) Ezt a viselkedésével is bizonyítja. való viszonyulásával és viselkedésével is bizonyítja, hogy mindkettőt értékeli. VTM2: A tanuló képes úgy irányítani az érzelmeit (kellemes és kellemetlen), a figyelmét és az akaratát, hogy ezek ösztönözzék céljai hatékony elérését, amit azzal bizonyít, hogy: VTM2.1: Jól kifejlett érzelmi a) Képes átérezni (szavakkal leírni) azokat a testi változásokat, öntudattal rendelkezik. amelyek az érzések megélését kísérik konkrét helyzetekben. b) Képes megérteni saját érzéseit: szavakba foglalni, összekapcsolni saját szükségleteivel a konkrét helyzetben és saját gondolkodásmódjával ezekben a szituációkban (pl. tud válaszolni a következő kérdésekre: mit érzel, mi dühített fel/ijesztett meg…, mire lenne szükséged az adott helyzetben stb.) c) Képes elfogadni az érzéseit (legfőképpen a kellemetlen érzéseket) mint egy természetes jelen állapotot az állandóan változó elmében (pl. megérti, hogy ebben a pillanatban mérges a barátjára, de ez a düh valószínűleg el fog múlni; amikor kellemetlen érzelmeket él át, önmagát ne értékelje negatívan – együttérző legyen önmagával szemben...) 4 | VTM2.2:Adott körülmények a) Kialakított olyan hatékony tanulási stílust, amelyet kellemesnek között képes munkakörnyezetét és érdekesnek él meg. Amikor lehetséges, ezen a módon tanul. és a tanulás módját úgy b) A munkakörnyezetét úgy alakítja ki, hogy abban jól érzi magát. szervezni, hogy a tanulás számára minél kellemesebb legyen. c) Az előmenetelére/eredményeire büszke, és a maga módján »megünnepli« a sikereit. VTM2.3: Negatív előjelű a) A kellemetlen érzéseket hasznosnak veszi, saját magának szánt érzelmeit (félelem, harag, az üzenetként kezeli: »Gondoskodj magadról!« akadályok és a sikertelenség b) Megérti, mi váltotta ki benne a negatív érzéseket és mire van okozta frusztráció, szüksége az adott pillanatban. szégyenérzet…) képes úgy »balanszírozni«, hogy azok a c) Képes visszafogni az impulzív reakciót:Időt szán magára és konstruktív problémamegoldás megkeresi azt a helyet, ahol képes olyan mértékben lenyugodni, és az akadályok legyőzése hogy ismét át tudja venni a viselkedése feletti irányítást. irányába vigyék. d) Saját kellemetlen érzéseit úgy fejezi ki, hogy ne bántson meg másokat. e) Az energiát, amelyet a negatív érzelmek váltanak ki, a helyzetet kíváltó probléma konstruktív (hosszútávú) megoldásába fekteti (nem pedig olyan tevékenységekbe, amelyek rövidtávon mentesítik a feszültségek alól, vagy a helyzetből való megfutamodást jelentik). VTM2.4: Képes követni a tanulás a) Képes elvonatkoztatni a zavaró ingerektől. közbeni figyelemingadozásokat b) Amint azt tapasztalja, hogy a figyelme elkalandozik, és fenntartani a figyelmet. visszairányítja arra a tevékenységre, amely biztosítja számára a kitűzött célok elérését. c) Tisztában van az agyában zajló történésekkel, ami lehetővé teszi számára, hogy az adott pillanaban meg tudja állapitani a figyelemzavar okait. d) Olyan stratégiákat alkalmaz, amelyek segítik tanulás közben a figyelem fenntartásában (pl. a munkakörnyezet kialakítása - a zavaró tényezők kiiktatása, a figyelmet ösztönző/segítő tanulási stratégia kiválasztása). e) Képes felismerni, hogy fáradt és megszervezni a pihenést. VTM2.5: Az akarat aktivizálása a) Képes elkezdeni a tevékenységet és abban kitartani, míg el nem és fenntartása érdekében éri a célját az akadályok ellenére is. különböző stratégiákat alkalmaz. b) A tanulási kedv fenntartásának különböző stratégiáit ismeri és ezeket alkalmazza. VTM3: A tanuló magáról úgy gondolkodik, hogy az az adott tanulási helyzetben lehetővé teszi számára a tanulási célok elérése felé irányulást (nem pedig az önmaga értékesség-érzésének a megvédését), amit azzal bizonyít, hogy: VTM3.1: Jól fejlett öntudattal a) A konkrét helyzetben képes tudatosan gondolkodni saját rendelkezik az adott magáról, a körülményekről és tanulási célokról (pl. a »képes tanulási helyzetben való vagyok rá« érzése), gondolkodásmódját illetően. b) Ismeri saját erős és gyenge területeit (előzetes tudás, tanulási stílus, kognitív képességek stb.) c) Ismeri saját álláspontját és értékrendjét, amelyeket a saját kulturális környezetéből vett át. | 5 A tanuláshoz való viszonyulás és a tanulási motiváció VTM3.2: Hiszi, hogy tanulási a) Eltökélten kezd a munkához. célját el tudja érni. b) Hatékony tanulási stratégiákat alkalmaz és azokat az egyes tanulási célok specifikumaihoz igazítja. c) Rugalmasan kezeli a saját tanulását (pl. ha azt állapítja meg, hogy a kijelölt út nem vezet el a célhoz, másikat keres). d) Ha akadályba ütközik vagy ideiglenes sikertelenség esetén is kitart. VTM3.3: Hiszi, hogy a kitűzött a) Hiszi, hogy szorgalommal és a megfelelő tanulási módszerrel és tanulási célok felé haladást gondolkodásmóddal haladást tud elérni. legfőképpen a jól megválasztott, b) Sikerét/sikertelenségét olyan tényezőknek tudja be, amelyekre minőségi tanulási döntései hatni tud (pl. a tanulás mennyisége és minősége). eredményezik. c) Magabiztosan kezd a nehezebb tanulási kihívásokhoz, és kész kockáztatni azt, hogy hibázik. d) Tanulás közben aktivan keresi és használja a különböző információforrásokat és segítséget. e) A hibákban és az átmeneti sikertelenségben a tanulásnak és a képességei megerősítésének a lehetőségét látja. f) Kitart készségei fejlesztésében, a tudása és egyéb ismétlődő tanulási folyamatok megszilárdításában, hiszen így figyelemmel tudja kísérni saját haladását a kitűzött célok tekintetében. g) Saját tudásáról és tanulási módszereiről visszajelzéseket keres és azokat figyelembe is veszi. h) Önkritikus. A sikertelenség arra ösztönzi, hogy megvizsgálja az okokat, változtasson tanulási módszerein, több erőfeszítést fektessen bele. i) Amennyiben szükséges, segítséget keres és azt konstruktív módon felhasználja ( a megértés elmélyítése érdekében, amely a későbbi önállóságához vezet a célok elérésénél). VTM4: A tanuló a szociális hálót a hatékony tanulás érdekében használja, valamint a magas szintű tanulási motiváció kialakitására és megtartására törekszik, amit azzal bizonyít, hogy: VTM4.1: Képes másokkal jó a) Másokkal szemben (különösen a mássággal szemben) kapcsolatokat létrehozni és tisztelettudó. fenntartani. b) Képes elfogadni a segítséget és másokon segíteni. c) Mások gondjaira együttérzéssel reagál. d) Saját kívánságait és szükségleteit konstruktív módon érvényesíti (pl. problémamegoldás). e) Képes elutasítani mások elvárásait, ha azok számára elfogadhatatlanok. f) Képes kialakítani baráti viszonyokat. VTM4.2: Képes konstruktív a) A tanárra mint a támogatás és a segítség forrására tekint. viszonyt kialakítani és b) Követi a tanári irányítást, de közben megőrzi autonómiáját (pl. fenntartani az elismert követi az utasításokat, mert úgy ítéli meg, hogy azok észszerűek). tekintélyekkel. c) Gondolkodásában és tevékenységében is függetlenségre törekszik (kezdeményez, véleményt mond, kritikusan szemlél stb.). VTM4.3: A csoportban igyekszik a) Felelőségteljesen kezdi és végzi el a feladatait. hatékonyan tenni a közös b) Másokkal közreműködik: meghallgat, javasol, megvizsgál és célokért. közös megoldásokat keres c) A csoportban jó kapcsolatokat ápol és gondoskodik az összes csapattag jólétéről. 6 | NA-MA POTI sorozat ISSN 2820-4182 A sorozat szerkesztője: Jerneja Bone A tanuláshoz való viszonyulás és a tanulási motiváció Meghatározás és építőelemek A kiadvány eredeti címe: Odnos do učenja in učna motivacija; Opredelitev in gradniki Szerzők: mag. Cvetka Bizjak in mag. Andreja Bačnik, Mojca Buzeti, Marjeta Capl, Vesna Mozetič Černe, ddr. Melita Hajdinjak, Janja Hrastnik, dr. Janja Majer Kovačič, mag. Nada Nedeljko, Mirjam Pirc, Sara Predovnik, mag. Sonja Rajh, Martina Rajšp, Dominika Rotovnik, Tina Stanič, Karmen Usar Magyar nyelvre fordította: Tóth Elizabeta Magyar nyelvi lektor: Jankay Éva Tervezés: Simon Kajtna Grafikai szerkesztés: ABO grafika, d. o. o., képviseli: Igor Kogelnik Kiadta: Zavod RS za šolstvo A kiadót képviseli: dr. Vinko Logaj Online kiadás Ljubljana, 2022 A kiadvány ingyenes. A kiadvány elérhetősége: www.zrss.si/pdf/Odnos_do_ucenja_gradniki_MAD.pdf Készült a Szlovén Köztársaság és az Európai Unió (Európai Szociális Alap) közös anyagi támogatásával. A kiadvány a 2016 és 2022 között megvalósult NA-MA POTI projekt keretében jött létre, amelynek a vezetője Jerneja Bone volt. Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 127198211 ISBN 978-961-03-0748-8 (PDF)