Poštnina plaSana v gotovini.
Cfiiia — Ara 1*25 Din.
r r
Vérsztveni, poliiiesrai i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
| Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.
Márkisevei, Í926. juiius IS.
Bpoj 29. Szám.
Szmo Horvati ali Szlovénéi?
'Ze dugó sze csüje tü i tam gúcsati i píszati, od nikakse cepitvi Prekmurje od Szlovenije k HorvatsVoj Ed ni szo tolmacsili tö cepitev z-davcsnoga pog'.éda, ka szo — praj — Prekmurci ne-zadovoini z tisztim dávcsnim szisztemom kí je v navádi v Szloveniji, tö je z nekorektnim in nepravicsni obdácsenyom, záto sze vlecséjo na Hrvatski sztran, bole kak k Szloveniji. Drügi szo pa trdili, ka zavolo v Szloveniji vpelane ausztriszkega szisztéma uprave, kí je za Prek-murce nikaj napácsnoga, ár szó té vcseni doszta bőgsoj bívsoj vogrszkoj upravi, stera je escse i dnesz v celoti valána i vnelana v Horvatskoj, da bi [sze zavolo toga vlekli bole k Horvatskoj kak k Szloveniji. Nazádnye pa pridemo véndar do zagotoviti, ka szo té okolnoszti vsze vzrok, iundament za premislávanye tiszte idéje da bi sze Prekmurje z Med'ziniurjom i z Vara'zdinszkim okrajom v edno poszebno obiászt zvézalo, tóda tá miszel ne-pride z-szamoga národa, ki je poleg preobtcrcseriyá obklajen na na vsze sztráni, naj szamo do kaksega dohodka pridti more, da bremeni le'zé tá prinása, nego pride bole tő od tiszte sztráni, gde célo delo z-politicsne prisesztnoszti gledajo. Kelko misz-li zbüdíjo v nár#di Prekmurja té nazvésztajőcsi, 10 je szamo ne-du'zna 'zelja do szprernemba na-kelko i tak dugo, kak dugo more trpeti te nekonszlodérani sztan, ki pöleg neednáke dácse neprimerna obtercsenyá more nosziti, i pöleg nevajene uprave more národ krivice trpeti.
Mid národom szamim ni-kaksega gíbanya doszémao je né videti ali szpoznati, kelko-telko je pa na dnévnom rédi vszigdár rze od zaszédbe vremena, vendar sze pa bőde tő povéksávalo den od dnéva témbole, kak včkse bőde vegzéranye i ignoréranye Prekmurcov od szlovenszke up-prave, tőda bole od pretirani upravni urádnikov.
Na dnévnom rédi je bilő tő 'zeiénye med Prekmurszkim národom, tőda je bilo i je szamo ne-dú'zno 'zelériye v tisztom mislé-nyi, ka sze mogőcse zbőgsa szta-nóvszka prisesztnoszt, nikaj pa né drügoga. Je tü i tam prišlo
tüdi i do gramaticsne disktissije, trdivsi da je prekmurscsina bli'ze sztojécsa k med'zimurszkomi na-récsji, tő je pa oszvedocseno. Vendar tüdi i Prekmurscsina má szvoje napake, n. pr. r'zi právi prekmurec rzito, dokecs meli ne-právi 'žitna mela, nego r'zena mela. To je pomanklivoszt, stero sze odpiisztiti more te, gda je znáno, ka je Prekmurje jezero lét brez gramatike bilő. Neszmé sze nyerni pa za krivico vzéti, kak sze tő godi od sztráni sol-szke uprave naednok, ka sze naši vucsitelov-domacsinov vu soli nücana prekmurszka récs kak napáka na zapisznik vzeme. Raz-csisztiti bi sze moglo obprvim ka stera szlovenscsina má vecs právi, isztinszki szlovenszki récsi i záto bi mogli napomőcs hrvatsko ali szrbszko gramatiko vzéti, né pa tiszto csehszko, stera je za popolnitev szlovenszke gramatike szluzila, i zavolo steroga je vezdaj tá mednárodnosztna bitka — za Prekmurje.
Gde sze je zacsnola tá propaganda, naimre za odcepitev, je viditi z-toga boja szlovenszki i hrvatski novin. V Zagrebecskom „Obzor"-i potrdjava J. Mat oš i č, da je prekmurscsina bli'ze sztojécsa k hrvátscsini, ka szlovens-
csini, ár je prekmurscina ednáka z (kajkavskimi) Hrvati i tüdi kni-'zevni jezik je táksi kaksega szo nücali Hrváti za csasza Zrinszki-jak. Po „Obzori" bi nemüdoma potrébno bilő, — píse dale g. Matošič, — da sze Prekmurje od-trgne od Szlovenije i s^e narédi z-Prekmurja, Medjimurja i Vara'z-dinszke okrogline edno poszebno okro'zje. Persze prőti tomi pa pišejo vsze Ljubljanszke i Szlovenszke novine. Té je zadosztna propaganda med národom, gda sze obé pokrajini bojüjeta za edno krajino tak, ka csi hitro do ednáki zákonov neprídejo, za célo dr'závo valáni, sze 'zeiénye med národom do zahtéve razsüri, vleklo sze bőde rájsi k upravno i dávcsno bőgsoj pokrajini, — k Hrvatom.
. Pri tom boji szmo pa mi mérni pazitelje. Na edno léko opo-mínamo vsze té bojevnike : Od-sztranite vsze napáké, ár jesztejo na ednoj i na drűgoj sztráni, po-szíopajte z lüdmí kak je cslove-csanszko dú'znoszt, ne tálajte iü-di i národe po jezikaj, po kapu-ti, i po zmo'znoszti, ar szmo v ednoj Jugoszláviji, gde sze itak vszi tak moremo prevesiti s/rbo-hrvasesine, ka vezdaj ud nász zahtevate naj pozábimo mili nam nas Prekmurszki jezik, anonszko sztáro szlovenscsino, ki zaszebov veliko historijo má.
Zavarovanje dnevničarjev, kontraktuaini uradnikov in delavcev zaposlenih v državnih napravih in ustanovah
Ker je člen 290. fin zakona glede obveznega plačevanja zavarovalnine po zakonu o zavarovanju delavcev z dne 22. maja 1922 /.a osebe zaposlenih pri d-žavnih uradih in napravah po svoji redakciji nejasen, je predložil Osrednji urad za zavarovanje delavcev v Zagrabu ministru za socijalno politiko tozadevno predstavko, na kar je minister izdal z dopisom ministerstva za socijalno politiko od 11. junija 1926 broj 193 IV. sledeče avtentično interpelacijo.
1) Dnevničarji, honorarni in kontraktuaini uradniki, kakor tudi delavci zaposleni pri državnih uradih in ustanovah niso oproščeni obveznega zavarovanja po rakonu o zavarovanju delavcev, marveč s j oproščeni le od plačevanja prispevkov za to zavarovanje.
3) Ker gori navedene osebe niso torej oproščene obveznega zavarovanje, mora plačati država kot njihov delodajalec v smislu § 35. ZZD vse prispevke za njihovo zavarovanje.
2) Prispevki za delavsko zbornico in borzo dela se morajo pobirati na dosedanji način.
Z ozirom na gornji odlok in po sklepu predsedništva Osrednjega urada za zavarovanje delavcev se upostavlja glede zavarovanja gori navedenih oseb slanje, ki je veljalo pred 1. apr. 1926. Okrožni urad naproša vse prizadete državne urade in ustanove, da predlože z dnem 1. aprilom 1926 ponovne prijave ta vse zavarovanju zavezane osebe.
je vsze niogocse?!
C,lovek sze tak nalehci szmejé. csi posz'űhsa, gda se dvá kregata med szebov. Ravnotak nam je za s«:meh, gda vidimo v nasoj politiki takso za-osztányenoszt, ka niti t.scse i dnesz nevejo tő, ka je Prekmurje rávno tak edem tao Jugoszlavij.-, kak pa tiszta
Hrvatska ali Szlovenija, ki sze med-szebojno stritata za ono trétjo, komi da naj pripadne Prekmurje. Mi miszli-rno ka k tisztoj Jugoszláviji, k steroj po mérovnoj pogodbi vsze tri pripád-noti morejo. Csi sze pa scsé po poli-tiesni motivumaj ali pa z-hisztoricsno ■ ga pogléda kaj delati, tiszto bi pa velka škoda bila, da bi edna tö drűgo oszrá-motila, záto bi trbelo toj akciji nikakso imé dati. Nazádnye pa vszeedno nemo znali szmo Hrvati ali Szlovenci, Prekmurci ali részam — Preknorci, da tel-ko igrajo znami.
*
* *
V parlamenti szo nikakse poesit-nice, ali záto dvá odbora, delata, persze za masztne dnévnice. Kelko vcsioijo ali ka, tö je pa na drügi pa-pér valón. Nakrátci, dela tüdi takzváni zákonpriprávlajöcsi odbor. Té odbor je zádnyics na zákoni za zednácsenye dávkov delao, steri pride potom pred plénum parlamenta. Tomi bi sze cslo-vik veszelüo, szamo ka nász do veszel-já nepüszti te, gda !ze od té priprave ne csüjemo niká dobroga. Doszémao szo od katasztraliskoga csisztoga dohodka edno korono za edem dinar vzéli tüdi je tak té növi zákon oszno-váni, zdaj pa edem pameten poszlanec tak 'zelé, da sze naj kat csisztoga do-nosza korona ne na papérnaini nego v zlátoga dinara vrédnoszti preraesu-na. Dotégamao je vrédi, szamo nevémo kak szi té poszlánec tö predsztávla. Csi míszli ka bi dácse podlaga zláti dinár büo, i tö preracsűnano kat. csisztoga dohodka zláta korona na zláti dinár, té je vrédi, ali kak ednok na tiszio míszli, ka bi sze naj nigdas-nya zláta korona preracsunala na zláti dinár i toga zlátoga dinára deifésnya papirnatna vrédnoszt naj bi sze vzéía za kataszterszki csiszti donosz i ozá-koníla, ali escse zalosztnése — ka bi csisztoga kat. donosza edno korono preobrnoli na eden dinár i té toga donosza zláto vrédnoszt, te sze lüdjé neveszélte nego sze jöcste pr: sztvár-jenye nővoga zákona za ednácsenye dácse. Po našem bi tak bilő nemeszt-no, csi szmo (v S/.lovenij') mogli za edem dinár stiri korőne dati, ka bi nam pri dácsi, tiidi tak dali nazáj, tö je da bi ozákonili za stiri korone csisztoga kat. donosza eden dinár i toga zlálo vrédnoszt ozákonili kak fundament za dácso.
* *
*
Kak je tö, ka je v Szobocskom okraji dovoljeno obdr'závati szenyá, veszelice, szpráviscsa i bo'zo szlii'zbo povszédik, tiidi i v, kontumancérani krájaj, v D. Lenda>vszkom okraji je pa escse i dnesz né dovoljeno. Ali sze je mogőcse D. Lendavszka szrezka uprava I szpozábila vödati tákso odredbo ? Drű-1 go szi nemremo predsztávlati kak tö, ár je '/,e vszeedno, csi z-tisztoga szré-za hidjé léko knam idejo na szenye, té naši bole szlobodno idejo tá v tiszti szréz na szenye, csi je tam eecse zavolo sarlacha kontum&cérano v nasem okraji pa né. CsüJne razlike med dvema szöszednima okrajoma, kí dájo mocsno szpominati na prvé^e razlike za vogrszkoga re'zima, gda szta sze tedva okraja Widi natelko razlocsávala v upravi.
Törhetlen hive volt Kossuth Lajosnak. Battyándon és vidékén egy nemzedéket nevelt fel, az ő tanítványai a debreceni a magyar alföldi magyarok mintájára nőttek férfiakká, asszonyokká és ha Béccsel szemben ellenzéki a magyar, akkor az a battyándi is — mindig.
Battyándon és vidéken sokan vannak a kik emlékeznek a régi elnyomatás idejére mikor sok minden nem volt szabad, de Savel János tanító ur mégis intette, a csüggedőket „fiaim, csak énekeljetek, nincs talán még elfelejtve a dal. melyre egykor tanítottalak", — rendületlenül.
Salzburgban lesz a kisebbségk őszi
konferenciája.
Mint ismeretes, a Népszövetségi Ligák Nenzetközi Uniója Londonban és a Wales tartományban levő Aberytswithben tartotta meg ez évi rendes közgyűlését. Kilenc napig tartott a tanácskozás. A gyűlésen kitűnt, hogy Anglia is orvosolni óhajtja a kisebbségek sorsát. Sir Willo-ughby-Dickinson élesen foglalt állást Mello Franco genfi nyilatkozatával szemben, Sir Valter Napier angol delegátus olyan perrendtartási javaslatot dolgozott ki, amely Magyary Géza egyetemi tanár ismert tervezetének lényegét is felöleli. Van Overbeke előadó olyan ideális javaslattal
állt elő, mely a nemzeti kisebbségek ügyét nem a népszövetség hanem kizárólag a hágai nemzetközi döntőbíróság hatáskörébe tartozónak jelöli meg.
A magyar delegáció elfogadta ezt a javaslatot, de azt a kérést is előterjesztette, hogy a Magya-ry-féle javaslatban foglaltakat csatolják utólag az angol javaslathoz. Ennek a két javaslatnak öszszeolvasztására albizottságot választottak, amely Bacher hollandiai ügyvédnő elnöklésével teljes harmóniába fogja hozni a a két javaslatot. Ennek letárgyalása a Salzburgban összeülő őszi ülésen fog bekövetkezni.
Tizenkét halálos ítélet
n •• íf *
esküvők
Az angorai törvényszék kedden hirdette ki az Ítéletet a Ke-
mal köztársasági elnök elleni összeesküvők bünpörében.
A törvényszék a pör fövád-lotjai közül tizenkét képviselőt és magasrangu katonatisztet halálra itélt; öt vádlottat deporáltak
a Kemal elleni össze-pörében,
és tizenkét vádlottat felmentettek.
bíróság ítélete Törökországban feltűnést keltett, bár számoltak azzal, hogy a összeesküvés főteUesei közül többeket halálra Ítélnek, ilyen súlyos Ítéletre nem számítottak
Közétették
a franci-angoi adósság-egyezmény szövegét.
A pénzügyminisztérium késő este közzétette az angol-francia adósságegyezmény szövegét. Az
összes adósság 633 millió font A törlesztési tervezet szerint az 1926 - 27. költségvetési évben 4
milliót, 1927—28-ban hat milliót, 1928—29. évben nyolc, azután kilenc, majd tiz milliót kell törleszteni. 1930-tól 1957-ig a törlesztés évi 12 és fél millió, 1957-től 1988-ig pedig évente 18 millió font a törlesztés.
A törlesztési részleteket félévenként kell fizetni, minden év szemptember és május 15-én.
Az egyezményhez fűzött kísérőlevélben Caillaux megállapítja, hogy Franciaország fizetőképessége nagymértékben függ attól, hogy Németország miképen teljesiti jóvátételi köfelezettségét. Ha Németország nem fizet, Franciaország uj tárgyalásokat javasolhat.
Az egyezményhez Churchill is mellékelt kísérőlevelet, amelyben hangsúlyozza, hogy a törlesztésért kizárólag Franciaország felelős.
Az egyezmény szövege politikai körökben jó hatást tett és megerősítette a Briand-kormány helyzetét.
POLITIKA.
A parlament elnapolásával létesített szünet a legjobb alkalom arra, hogy a politikusok agitációs körutakat tegyenek, üdüljenek s pártokban változásokat avagy békétlenséget idézzenek elő. Egyébb dolguk nincsen. —JPar-lamenti bizottság ketlő dolgozik néha-néha Az egyik a korup-ciós vádak felülvizsgálásával, a másik az egészséges adótörvény előkészítésével foglalkozik, de munkájuk nehezen halad előre. — Radicspárt parlamenti klubja rnuli héten tsrtotta meg ülését Zagrebban, hol Radics István is résztvett. Ezen az ülésen a pártból kizárták Nikics Miklós erdő-ésbányaügyi minisztert. Nikiccsel v^gy öt képviselő vallott szolidaritást Nikics a kizárási határozat-
„Prékmurja znameniti ev. mő'zje."
Érdemes munkát végzett Lut-hár Ádám battyándi lelkész és Füszár János tótkereszturi nyug. tanitó midőn a fennti cím alatt vend nyelven kiadták 14 lelkész, 9 világi tudós és egy elemi tanitó — muravidéki, vend születésű magyar férfi életrajzi vázla tát az 1715. évtől 1914-ik évi időközből.
A névsor következő: Temlin Ferenc 1715, Szever Mihály 1747, Dr. Lutharics Péter Ágost 1708 -1751, Küzmics István 1723-1779, Szíjártó István 1765-1833, Bakos Mihály (1863),- Barla Mihály 1778-1824, Czipott György 1794—1833, Cipóit Rezső 1825
—	1883, Kardos János 1801-1875 Terplán Sándor 1816—1858, Lut-hár Pál 1839-1919, Nóvák Ferenc (vármegyei ügyész, egyhm. felügyelő) Gombocz Miklós 1726
—	1809, Fark-s Ádám 1728-1786 Gergár István Győr városi ügyész, két Szovják nevű kőszegi ügyvéd, Berke családból Berke Ferencz, Berke János, Berke Péter, Berke János, Berke Mihály van felemlítve, kik közül a nagy érdemű Berke János tótkereszturi lelkész és az országgyűlési képviselő, muraszombati ügyvéd Berke József működéséről — bizony itt volna az ideje — hogy közérdekből bővebben Írjanak és gyakrabban megemlékezzenek.
E sorok írója kicsinynek tartja magát a mély belátásu diplomata pap Berke Jánosról és az idealista nagy magyar országgyűlési képviselő Berke József muraszombati ügyvédről és járásunk népének jótevő barátjáról ismertetést bírálatot irni.
Azonban a battyándi iskola tanitó Sável (Sági) Jsnosról 1829
—	1914 mégis, egyebet is meg kell irnom, mint a mi a kis füzetben fel van róla jegyezve.
etor ; az a pár ezer dollár, a melyet e sorok megérnek, engem nem ingerel. Sőt, hogy bizonyságot tegyek róla mily önzéstelenül vettem kezembe a tollat, a naplóm vételárát ezennel felajánlom egy oly mii kiadásának a költségeire, amelyet tartalmának körösi szentelt vizszerii ártatlanságánál s túlságosan unalmas erkölcsösségénél fogva, egy nagy kiadó se akar kinyomatni.
Nem hiúságból, nem haszonvágyból : mulatságból irok. Nagy gyönyörűség, ha ez embernek nicsn egyéb dolga, mint naplót irni. Ha egész napokon át másolhattam a legunalmasabb aktákat egy forint ötven krajezá-rért, miért ne irnék mindennap néhány sort a magam örömére ? Ráérek. S papirra rögzintvén beiyomásaimak, szórakozást teszek félre magamnak aggkorom idejére. A fö azonban az, hogy hogy most is gyönyörködtet a dolog. Mindenekelőtt a jelennek élek; s jelenleg örömet találok benne : kinevet ni a világot, s nevetésemet eltenni télire a pergamen-papir segítségével . . . Car tel est mon plaisir.
De már Jjlmásodtam. Jó éjt. magyarok !
Szilveszter-ély. Különös ügyben mondtam ma birói Ítéletet. Ahogy végig hajtottak a nagy avanue-n, a „Brazília gyöngyé"-hez czimzett árucsarnok előtt nagy csoportosulást veszek észre. Valamit elloptak az üzlet-beo, s a rendőr épp abban a pillanatban tartóztatott le az utczán egy rongyos embert, amikor a kocsimból kiszállva. oda értem.
—	Nem igazság ! — kiáltoztak a körülöttük ácsorgók. — A szegénység nem bűn !
—	Mi az ? — kérdeztem.
Exelienza — magyarázta a rendőr — a tolvaj csak ez a rongyos ember lehet. Megmotoztam s egy árva millreis sincsen nála. Csak neki lehetett szüksége rá, hogy lopjon.
—	Nem igazság ! — ismételték az ácsorgó portugálok. — A szegénység nem bűn !
—	Barátaim ! — szóltam — elv-ben ennek a derék rendőrnek van ig.'i-za. A szegénység mindig gyanús ; sőt. bogv többet mondjak : a szegénység idült bűnös állapot. A rendőr tehát csak kötelességét teljesitette, ha a gyanús és okvetlenül bűnös embert elfogta. Mégis, kedvemért, szabadon fogja öt bocsátani, annyival inkább, mert : ha ez a rongyos ember volna a tolvaj, a lopott tárgy nála volna.
—	Ez mindenesetre enyhitö körülmény — szólt a rendőr, aki fogatom láttára nagy tisztelettel fogadta szavaimat.
—	Viszont a rongyos embert is meg kell dorgálnom folytattam. — ön, rongyos ember, elmulasztotta megfogadni a nagy Guizot tanácsát, mely igy szól : Enrichissez vouus I Rongyos ember, javuljon meg, mert ha ez egyszer ki ;s mászott a csávából, majd meglátja, előbb-utóbb horogra fog kerülni ! Most menjen haza és ne vétkezzék többet I
Kecskeméthy Győző naplója.
Pardon, uraim, ez a háború ; mindenek harcza mindennek ellen I Lettek volna önök az ügyesebbek ! Csiptek volna nyakon stb. ! De viszont a szerencse nem tesz elbizakodottá. Elismerem, hogy merényem sikerében több része volt a jósorsnak, mint a személyes érdemnek. Elismerem, hogy nem vagyok e zseniális úttörő, akinek honfitársaim gondolnak ; csak a véletlen kegyelt jobban, mint másokat, akik velem egy nyomon jártak. Ismétlem, nem hiúságból irom e naplót, s nem akarom elhitetni senkivel, amit magam sem hiszek, hogy t. i. túlszárnyaltam volna magát a nagy Barnatót.
Haszonvágy se vezet. Bizonyára találkoznék amerikai kiadó, sőt talán magyar is, aki tekintélyes összeget fizetne e naplóm kiadásának jógáért; az olyan en vue szemilyiségnek, amilyen én vagyok, az irói értéke mindig nagyobb, mint egy éhenkórász szamáré. De csekélységekkel nem törődik a pra-
tal szembehelyezkedett, nem akarja tudomássu! venni. Viszont, a radics-párt követelésével szemben, a radikálisok nem akarják Niki-eset a kormányból kizárni, tekintettel, hogy a megegyezés körül Nikicsnek sok érdeme van. — Radikálisok, az ellenzék állítása szerint, Nincsics külügyminisztert áldozzák fel, kinek — állítólag — legnagyobb része van a radikálisok közti egyenetlenségben. — Radics István, a klubülés után Blédbe ment a királyhoz kihallgatásra, honnan üdülésre Krk szigetre utazott. — Radics—radikális kormány fenmaradását csak Radics István mellőzésével segítheti elő a horvát parasztpárt. — New Yorkban a földalatti villamos vasút személyzete sztrájkba lépett, mely veszélyesen tovább terjed. — Budapesten ismét bombamerényletet követtek el Persian Gyuia újságíró ellen, ki a frankpör gyanúsítottjai ellen terhelő adatokat közölt, de nagyobb baj nem történt. — Franciaországban sem rózsásabb a politikai helyzet, mint minálunk. Ott ismét a frank esése csinál •folyton kormányválságot. — Marokkói békeszerződést aláírták.
Glászi—Hirek.
—	Növi gerent. Nameszto doszedásnyoga gerenta v Cson-tala Jánosa v Pertocsi je za gerenta imenüvani Parti György krcsmár.
—	Premesztitev. G. Fábián Viktor carinik v 4. szküpini II. kat. je z D. Lendave premeszt-sen k carinarnici II. vršite v Csakovci.
—	Vszáki dén descs v čelom Prékmurji, tü i tam z drob-nésov ali debelésov tocsőv, na nikoj szprávia ali gorisztojécso ali po'zeto szilje. Krumpisje ze né szamo po doláj tüdi i 'ze po brezni nyívaj gnílijo, kukorca 'zuta gracsüje od szamoga vnő-goga de'zd'zovja.
—	Nasi delavcov je, z dr'záv-noga iinánya z Belja, okoli 600 domó prišlo, ki szo zavolo pop-!áv tam brez dala pősztali.
—	Lecsapot a villám egy csoport ember közé. A mult heti nagy égi háború alkalmával Dolnja Lendaván egy csoport munkás hazafelé igyekezett s lecsapott közéjük a villám, de oly szerencsésen, hogy senkinek sémi baja sem történt.
—	Pusztító jégvihar a Bánátban. A mult heti péntekről szombatra virradó éjszaka hatalmas jégvihar pusztított a Bánát-
ban. A vihar Bótos, Szenthubert, Hajfeld, Crnabara községek határán vonult végig. A jégverés óriási károkat okozott a félig learatott földeken, ahol a már kévékbe kötőit buzakalászokat is teljesen tönkretette.
— Nagy árviz Baranyában, Bácskában és a Dráva mentén. Az állandó esőzés folytán az országnak majdnem minden részében árviz veszélye fenyeget. A Duna és a Dráva már több helyen ki is öntött. Osijek és Apatin között felhőszakadás volt, minek következtében a Dráva áttörte a védőgátat s több községet elöntött. A beljei állami birtok területén 200 m hosszában törte át a gátat s az egész birtokot elárasztotta. A királyi vadászkastélyt teljesen elmosta. Az ár oly nagy volt, hogy a gát mellett levő erdő fáit gyökerestől kicsavarta s az egész erdőt elvitte.
—	Elhagyta a családját. Turnigéén a 25 sz. alatt lakott Fehér Iván gazdálkodo. Ezelőtt vagy három héttel Fehér szó nélkül eltávozott hazulról s azóta családja semmit sem halott felőle. — Attól lehet tartani, hogy talán valami kárt tett magában, mert többször is emlegetett e féléket, hogy t. i. az ember akkor halhat meg, mikor maga akarja. Lefciá, azonban, hogy valahol munkát vállalt, mert állítólag van munkás igazolványa. Hátra hagyott családja azonban aggódik érte.—
—	Mely magyar lapok jöhetnek be Jugoszláviába ? A postaügyi minisztérium legújabban a következő lapokat engedi be Magyarorszából : Újság, Népszava, A Mai Nap, Orvosi Hetilap, az Érdekes Újság, Ma Este, Esti Kuiir, Tolnai Világlapja, Színházi Élet, Az Ojság, Mult és Jövő, Egyenlőség, Sport hirlap és a Világ. — A Világot azonban a rendelet kiadása óta Budapesten betiltották.
—	Egy angol ágyúnaszád tiz óran át bombázott egy kinai kikötöt. Wu-Csau kikötőjét egy angol ágyúnaszád tiz órán keresztül bombázta, mert meg akarta akadályozni kikötését. Retorzióképpen Kanton katonai parancsnoka elfoglalással fenyegette meg az angol követséget.
—	Halálozás. F. hó 4 én szívszélhűdés következtében hirtelen meghalt Büchler Adolf, dolnja-lendavai magánzó, a gen-terovci-i gőzmalom volt tulajdonosa. A temetése f. hó 6-án délután 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett.
—	Vilámcsapás Szrednya Bisztricén. Mult vasárnap villám csapott le Dominko István házába. A háziasszony épen vak férjével üldögélt a szobában a ká'yha mellett. A villám csak az asszonyt érte és egyik oldalán megégette. Sérülése eléggé súlyos, de nem halálos. A szerencsétlen aszszonynak azonnal orvosi segélyt nyújtottak. — Murska So-botában is lecsapott a villám egy távirda oszlopba és egy porcelán izolátort ütött szét. A porcelán töredékek nekirepültek egy ablaknak és az üvegtáblákat betörték.
—	Halálos autószerencsétlenség Beogradban. Pénteken este halálos autószerencsétlenség történt Beogradban. A szerencsétlenség áldozata Pesics Petár tábornok fivére, Pesics Szvetolik pénzügyminiszteri inspektor. Pesics Szvetolik a pénzügyminisztériumot elhagyva a London-kávéház előtt a kiráyi palota felé igyekezett A London-kávéháznál az úttestre lépett és alig tett néhány lépést, amikor észrevette, hogy egy autó teijes sebességgel közeledik feléje. Rögtön megállt az úttest közepén. Ebben a pillanatban a soffőr egy pillanatra elengedte az autó kormányát, mire megtörtént a szerencsétlenség. Az autó néhány méterig magával nuzta a szerencsétlen embert, aki kórházba szállítása után rövid idő múlva meghalt. A rendőrség a soffőrt letartéztatta*
—	A rossz fiukból lesznek a nagy emberek. Ezt dr. Jones, a belfasti tudományos akadémia egyik vezetőtagja állapította meg a minap egy előadásban. A legkülömbözőbb életrajzokkal igazolta, hogy a legtöbb nagy embert gyerekkorában „rosz gyereknek" tartották A tüdős profeszor ezt természetesnek is találja. Kifejtette, hogy a nagy emberek már gyerekkorukban is előre sejtetik jövendőbeli nagyságukat. önálló véleményük van, szabadságvágyok, tettvágyók és nem tisztelik a tekintélyt. Ezzel tökéletesen ki is merítik a „rosz gyermek" szokott fogalmának minden kritiréumát. A tanár szerint az önállóságra törekvő, erős egyéniséget eláruló gyermek, aki összeütközésbe kerül az iskolai és családi figyelemmel, nem nevezhető rossz gyermeknek. Rossz gyerekek azok, lakik szelídek, szófogadók, de alattomosak, hazugok és gyávák és félnek a büntetéstől. Ezekből soha nem lesznek nagy emberek !
cTport-
HAZENA.
V nedeljo dne 18 t. m. igra naša hazena družina prijateljsko tekmo v Mariboru proti S. D. Rapidu,
*
Vasárnap játszik hosszú szünet után hazenánk első csapata Mariborban az ottani S. D- Rapid első csapatával.
NOGOMET.
Po dolgotrajni pauzi se zopet posreči tukajšnji športni publiki uživati eno res lepo in inte-resantno nogometno tekmo. Odločil se je S. K. Mura ba povabi enih najboljših nogometnih moštev v Szloveniji komb. Moštvo S. D. Rapida iz Maribora, katero moštvo je davno porazil prvo moštvo tukaj dobro poznanega S. K- Merkurja z rezultatom 8:1, kateri je pa nas v zadnji prvenstveni tekmi porazil s gooldife-rencom 14:0. Mura si postavi najmočnejšo moštvo, da se častno odveže. Tekma se vrši v nedeljo dne 25 t. m. ob 2 uri popoldne.
V Rapidu igra dobro poznani professionalist Pepo Winter-halter.
Hosszú szünet után ismét egy nagy élvezetben lesz része a helybeli sportkedvelő közönségnek. Sikerül a jövő vasárnapra e hó 25 -ére lekötni Slovenija egyik legjobb csapatát a maribori Ra-pidot. Mura uj, erős felállításban vesz részt a küzdelemben és igy a mérkőzés nagyon érdekfeszitőnek Ígérkezik.
Rapid pár nappal ezelőtt a maribori S. K. Merkúrt 8:1 arányban biztosan verte, aki viszont bennünket rakott el gyászos 14:0-ás eredménnyel.
Bövebbett a jövő. számunkban.
mmmmai
Vinszki lagvi
od 300 do 500 litrov malo nü-cani sze po ceni oddajo pri : ŠIFTAR LAJOSI v Polani pošta Puconci.
Hirdessen a
Morszha Krajiná-ban
Z-háia vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i posziano 1'50 Din rekláme I'— mali oglaszi 0*70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rókopfszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze | Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posflajo:	küldendők:
Reditelsztvo i oprúvnistvo Mőrszka Krajina i M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Kostni csekovni racsun broj' 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasár-ap Előfizetési ín negyedévre belföldön |S Dinár, külföldre 18, Amerikábo 20 Din. Hirdetési ár □ cin ként: szövegközt cs nyilttér 150, rendes 1'—, apr*h rdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény,
KÖZGAZDASÁG.
Juliusi illetékterminusok.
Julius hónapban a következő illetékek befizetése esedékes :
Julius 31-én be kell fizetniök a kocsmárosoknak és italméröknek az év második felére esedékes italmérési illetéket, továbbá a julius hónapra esedékes számlabélyeg illetéket.
A részvénytársaságok és nyilvános számadásra kötelezett egyébb vállalatok kötelesek az illeték törvény 37. tétele szerint a január 1-től juuins 30-ig nyitott folyószámlák utáni 10, illetve 20 dináros illetéket legkésőbb julius 15-ig befizetni. Az illetek lero-vási módja a következő : az uj folyószámla tulajdonosokról két példányban jegyzék készítendő. Ha a számlatulajdonos részvénytársaság, az illeték 10 dinár, ha magános, 20 din, amely bélyegekben, a kimutatás első példányán rovandó le. Az u. n. belsőszámlák (költségszámla tisztviselők előlegszámlája stb.) nem esik illeték alá. Azok, akik olyan intézményekkel (Narodna Banka, vasút, pošta stb.) állnak folyószámlái összeköttetésben, amelyek folyószámlái illetek alól mentesek, kötelesek az egész 20 dinárt megfizetni.
Azok, akik illetékegyenérték fizetésére kötelesek (községek, egyházak, ipari, kereskedelmi és bank részvénytársaságok az ingatlanaik után) 15-ig kötelesek az illetékegyenértéket a harmadik negyedre befizetni.
A terminusok elmulasztása két-háromszoros, sőt ötvenszeres bírságot von maga után.
Csehország, uj agrárvámokat hozott be, mely igy a mi gazdasági terményeinkre súlyos következményekkel jár mert evvel elveszítettünk egy jelentékeny piacot. A vámok oly magasak, hogy a mi terményeink sehogy sem lehetnek versenyképesek ezen vámok megfizetése mellett. Azért is hozták, hogy a cseh gazdát biztosítsák a konkurencia ellen. Pedig az ipari állam jobban, mint füldmives. S vájjon a mi földmives állatnunk tett valamit föld mivelésünk érdekében ? A vámok következők: buza 1 q után 30 —60 cseh korona, árpa 34—44, zabra 36—48, tengerire 22—32, lisztre 70—100, ökrök után darabonként 360-460, tehén és bika után 240—300, borjú után 40 — 50, sertés után 10 kg. súlyig 10 és fél-15, 20 kg-ig 84-120 hizott sertés után 101—220, zsir után pedig kg-ként 150—360 cseh koroná a beviteli vám. Ha számitásha vesszük már most, hogy egy cseh korona egy Din.
86 p, értékű, akkor könnyen megérthetjük, hogy miért keil elveszítenünk ezt a piacot, hacsak áruinkat nem akarjuk elvesztegetni. Ha kormányunk nem gondoskodik hamarjában orvoslatról, ugy gazdasági pangás Jugoszláviában teljes lesz.
A jugoszláv magyar kereskedelmi szerzüdést parafálták. A gazdasági tárgyalások teljes megegyezéssel végződtek. A kereskedelmi szerződést három évre kötötték meg A szerződés magában foglalja a határforga-lomra és a kettősbirtokosok jogviszonyainak szadályozására vonatkozó egyezményt, valamint az állategészségügyi szerződést. — Valamennyi kérdésben teljes megegyezés jött létre és a szerződést már parafálták, a végleges aláírás azonban később történik meg. — Nincsics külügyminiszter bucsu-kihailgatásun foga-Ma a magyar delegáció vezetőjét,
tüdi z za trgovino pripravnim lokálom ino z sztanüványszkov hi'zov, pri vélkoj ceszti, pő vöre od M. Szobote sze zavolo szta-roszti as-árende dá< Vecs sze zvé pri: FRANC DÓMJÁN Vescsica p M. Szobota.
M í i ri s ke k nj ige
? Trgovske knjige Pergament papir
Creppapir Pisemski in kancelarskš papir se dobi na veliko in na malo
í. HAH N
Murska Sobota.
Vsáki praznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA Mnnlif NAGY KAVARNA IllKUllL KÁVÉHÁZ
Tr'ztvo. Kereskedelem.
Biág© — Áru,
LJUBLJANA: julius 17.
100	kg.	Pšenica—Buza Din. 310-350
»	»	'Zito—Rozs > 200—
»	»	Ovesz—Zab » 170p-v£
»	»	Kukorica
»	»	Prosző—Köles > 200 —
»	»	Hajdina	» 255 —
>	»	Szenö—Széna » 50 - 80
»	»	űraj—Bab csres. » i^O —
»	»	zmésan—vegyes bah 150—
»	»	Krumpli	i 60 —
»	»	Len.sz.—Lenmag » —' —
»	>	Det.sz.—I.óherm. » 2100-2500
őzike, két hónapos, nőstény, emberekhez szokott eladó. Bővebbet : SZECSKO Markisavci.
S z r n a, szamica, dvá mészeca sztara, k csloveki vajena, ki sze escse nemre szpüsztiti sz«: lővci odá. Vecs : S^ecsko MarkiŠ3vci |
Ne sa j fiát!j a ass időt
se a fáradságot és győződjön meg személyesen, hogy a legszebb Párisi és Bécsi kalapmodelok és kalapuidonsá-gok legjutányosabb árban csak A. KIRÁLY divatáru kereskeésébe kaphatók. Szalma kalapok backfischok résére 50 120 Din.-ig, szalma kaiapok hölgyek részére 75—175 Din.-ig. Szalmakal.i-pok gyermekek részére 40 —65 Din.-ig. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Mindenemü ka'ap alakitások ugy mint formáztatás, átvarás és festés a legpontosabbnn és a legolcsób árban készítetik. Ugyan itt nagy *á-, laszték női és gyermek harisnyákban, kötények, blúzok pipere czikkek miniagy I itt 1 - i
denemü kötött áruban. Állandóan nagy választék megtekinthető, minden vétel -
kényszer nélkül. Szolid árak !	Pontos kiszolgálás !
A. KIRÁLY
trgovina s kloHuki, perilom in krMkim blagom MURSKA SOBOTA (fór tér Berger-féle tiéz )
BENKO: julius 17.
1 kg.	III.	II. I.
Bika I	6	7— 8-
?Üsző (3	5	6 — 7
S Tehén ||	1 50	3 - 5"
r,	o.T
Bikőv. Telice Krave
Teoci Borjtj i Szvinyé— Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmöcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Péiiezi
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 lira ....
8-25 12 22 —
príma
- 8-25 8-.— 6 — 9-50 13 50 30-— 30--25"-0.75
Pénz
= D 56 50 = , 0.078 = » 8 — = » 1-67 = » 225 Zürichben 100 Din 9 14 sfrk.
--j-
Megérkeztek
a legújabb őszi és téli
divatlapok!
kaphatók
I. HAHN
papit kereskedésében M. Sobota.
MjaffiwesMBiHsasar.srea .•^jmt^^^^íúM.iáJt^tma^w.^i^	rjv-js- MUJtmw*ww a.-, te
SUPERFOSF&T
HSSULHH

sztáíno v szkfadiscsi pri
eimer
trgovca z sztavbemm in kuriiníni rnate-rijaiom kaktüdr z mešanim blagom
| Lendavska cesta v MURSKI SOBOTI.

--
I1 JÖ /
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kiihnya, spajz i mala klet, velki ogntd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri
Murszka Szobntába i
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. Érdeklődni lehet
trgovci C Z I P O T H V i K T O R kereskedőnél
Murska Sobota.
II ^^^F —* Ml M W1IWW »BITin—rifTr