Nataša Dmitrovič, Irena Ferlinc, Andreja Gorše, Aleksander Vališer, Helena Zupančič Družboslovje 9 Társadalomismeret 9 Učbenik za 9. razred dvojezične osnovne šole. Prilagojeni izobraževalni program z nižjim izobrazbenim standardom Tankönyv az általános iskolák 9. osztálya számára. Alkalmazott tantervű nevelési-oktatási program Nataša Dmitrovič, Irena Ferlinc, Andreja Gorše mag. Aleksander Vališer, Helena Zupančič DRUŽBOSLOVJE 9 TÁRSADALOMISMERET 9 Učbenik za 9. razred dvojezične osnovne šole Prilagojeni izobraževalni program z nižjim izobrazbenim standardom Tankönyv az általános iskola 9. osztálya számára Alkalmazott tantervű nevelési-oktatási program Strokovni recenzenti/Szakmai bírálók: mag. Milena Košak Babuder, mag. Pavla Karba, Vojko Kunaver, Igor, Lipovšek, Emilija Mrlak Uredili/Szerkesztők: mag. Darinka Ložar, Nina Kozinc Lektorirala/Nyelvi lektor: Alenka Kozinc Ilustrirala/Illusztráció: Alenka Vuk Fotografije/Fotók: iStock, www.wikipedia.org, www.sxc.hu, www.commons.wikimedia.org, www.photobucket.com Zemljevidi/ Térképek: Monde neuf d.o.o, commons.wikimedia.org Oblikovanje/Műszaki szerkesztő: Žiga Valetič Grafična priprava/Grafikai előkészítés: Art-design, d. o. o. Prevod v madžarski jezik/ Magyarra fordította: dr. Merényi Annamária Jezikovni pregled jezika v madžarskem jeziku/Magyar nyelvi lektor: dr. Merényi Annamária Izdal/Kiadta: Zavod RS za šolstvo Predstavnik/A kiadó képviseletében: dr. Vinko Logaj Urednica dvojezične izdaje / Szerkesztő: Andreja Nagode Spletna izdaja/ Online kiadás Ljubljana, 2023 Učbenik je dosegljiv na / A tankönyv az alábbi linken található: www.zrss.si/pdf/druzboslovje_9.pdf Publikacija je brezplačna. Učbenik je izdan s finančno podporo Ministrstva za vzgojo in izobraževanje. A kiadvány ingyenes. A tankönyv az Oktatási Minisztérium pénzügyi támogatásával jött létre. Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 147655427 ISBN 978-961-03-0776-1 (PDF) © Zavod RS za šolstvo, Ljubljana 2023 © A Szlovén Köztársaság Oktatási Intézete, Ljubljana, 2023. Družboslovje 9 Társadalomismeret 9 Učbenik za 9. razred dvojezične osnovne šole. Prilagojeni izobraževalni program z nižjim izobrazbenim standardom Tankönyv az általános iskolák 9. osztálya számára. Alkalmazott tantervű nevelési-oktatási program Nataša Dmitrovič Irena Ferlinc Andreja Gorše Aleksander Vališer Helena Zupančič 4 KAZALO UVOD ...............................................................................................................................................................................8 GEOGRAFIJA .................................................................................................................................................................10 1 ZEMLJA V VESOLJU ................................................................................................................................................12 1.1 OBLIKA ZEMLJE ...............................................................................................................................................................................................................................................12 1.2 NEBESNA TELESA V VESOLJU .....................................................................................................................................................................................................................14 1.3 VRTENJE ZEMLJE IN NJENE POSLEDICE ..................................................................................................................................................................................................20 1.3.1 VRTENJE ZEMLJE OKOLI SVOJE OSI ......................................................................................................................................................................................................20 1.3.2 POTOVANJE ZEMLJE OKOLI SONCA .....................................................................................................................................................................................................20 1.4 RAZMERJE MED KOPNIM IN MORJEM ....................................................................................................................................................................................................22 1.5 OCEANI IN NJIHOVA LEGA ..........................................................................................................................................................................................................................24 1.6 CELINE IN NJIHOVA LEGA ............................................................................................................................................................................................................................28 ZDAJ ZNAM ...............................................................................................................................................................................................................................................................30 2 AZIJA ..................................................................................................................................................................32 2.1 LEGA AZIJE ......................................................................................................................................................................................................................................................34 2.2 ZNAČILNOSTI AZIJE .....................................................................................................................................................................................................................................34 2.3 MONSUNSKO PODNEBJE ...........................................................................................................................................................................................................................36 2.4 IZBIRNE VSEBINE (Himalaja, Rastlinski pasovi, Kulturne rastline) ................................................................................................................................................38 ZDAJ ZNAM..............................................................................................................................................................................................................................................................42 3 AFRIKA ..................................................................................................................................................................44 3.1 LEGA AFRIKE .....................................................................................................................................................................................................................................................46 3.2 ZNAČILNOSTI AFRIKE .....................................................................................................................................................................................................................................46 3.3 REKA NIL .............................................................................................................................................................................................................................................................48 3.4 IZBIRNE VSEBINE (Gospodarstvo, Živalstvo, Prebivalstvo) ..............................................................................................................................................................50 ZDAJ ZNAM ..............................................................................................................................................................................................................................................................54 4 SEVERNA AMERIKA ................................................................................................................................................56 4.1 LEGA SEVERNE AMERIKE .............................................................................................................................................................................................................................58 4.2 ZNAČILNOSTI SEVERNE AMERIKE ..............................................................................................................................................................................................................60 4.3 ZDRUŽENE DRŽAVE AMERIKE .....................................................................................................................................................................................................................62 4.4 IZBIRNE VSEBINE (Prvotno prebivalstvo, Velemesta, NASA) ...........................................................................................................................................................64 ZDAJ ZNAM ..............................................................................................................................................................................................................................................................68 5 JUŽNA AMERIKA ....................................................................................................................................................72 5.1 LEGA JUŽNE AMERIKE ..................................................................................................................................................................................................................................74 5.2 ZNAČILNOSTI JUŽNE AMERIKE...................................................................................................................................................................................................................76 5.3 INKI .......................................................................................................................................................................................................................................................................78 5.4 IZBIRNE VSEBINE (Osvajanje, Reka Amazonka, Galapagos) ............................................................................................................................................................80 ZDAJ ZNAM ..............................................................................................................................................................................................................................................................84 6 AVSTRALIJA ............................................................................................................................................................88 6.1 LEGA AVSTRALIJE ...........................................................................................................................................................................................................................................90 6.2 ZNAČILNOSTI AVSTRALIJE ...........................................................................................................................................................................................................................90 6.3 KENGURU ..........................................................................................................................................................................................................................................................94 6.4 IZBIRNE VSEBINE (Aboridžini - avstralski domačini, Arteški vodnjak, Britanska kolonija) ...................................................................................................94 ZDAJ ZNAM ..............................................................................................................................................................................................................................................................98 7 ANTARKTIKA ........................................................................................................................................................100 7.1 LEGA ANTARTIKE .........................................................................................................................................................................................................................................102 7.2 ZNAČILNOSTI ANTARKTIKE .......................................................................................................................................................................................................................104 7.3 IZBIRNE VSEBINE (Odkrivanje Južnega tečaja, Svetovni sklad za naravo) ..............................................................................................................................106 ZDAJ ZNAM ...........................................................................................................................................................................................................................................................108 8 TOPLOTNI PASOVI ................................................................................................................................................112 8.1 VROČI PAS ......................................................................................................................................................................................................................................................114 8.2 SUBTROPSKI PAS ..........................................................................................................................................................................................................................................116 8.3 ZMERNO TOPLI PAS ....................................................................................................................................................................................................................................116 8.4 SUBPOLARNI PAS ........................................................................................................................................................................................................................................118 8.5 MRZLI PAS ......................................................................................................................................................................................................................................................120 ZDAJ ZNAM ...........................................................................................................................................................................................................................................................122 9 LJUDSTVA SVETA .................................................................................................................................................124 ZDAJ ZNAM ...........................................................................................................................................................................................................................................................126 10 JEZIKOVNE SKUPINE ............................................................................................................................................128 11 GOSTOTA POSELITVE ...........................................................................................................................................130 12 RODNOST IN SMRTNOST .....................................................................................................................................132 13 PROBLEMI SODOBNEGA SVETA ..........................................................................................................................134 13.1 IZBIRNE VSEBINE (Lakota, Naravne nesreče, Vojna) .....................................................................................................................................................................136 TARTALOMJEGYZÉK 5 BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................................9 FÖLDRAJZ ..................................................................................................................................................................11 1 A FÖLD A VILÁGEGYETEMBEN ...............................................................................................................................13 1.1 A FÖLD ALAKJA ..............................................................................................................................................................................................................................................13 1.2 AZ ÉGITESTEK A VILÁGŰRBEN ..................................................................................................................................................................................................................15 1.3 A FÖLD FORGÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI ...............................................................................................................................................................................21 1.3.1 A FÖLD FORGÁSA A SAJÁT TENGELYE KÖRÜL ................................................................................................................................................................................21 1.3.2 A FÖLD KERINGÉSE A NAP KÖRÜL .......................................................................................................................................................................................................21 1.4 A SZÁRAZFÖLD ÉS A TENGER KÖZTI KAPCSOLAT .............................................................................................................................................................................23 1.5 AZ ÓCEÁNOK ÉS FEKVÉSÜK .......................................................................................................................................................................................................................25 1.6 A FÖLDRÉSZEK ÉS FEKVÉSÜK ....................................................................................................................................................................................................................29 MOST MÁR TUDOM ................................................................................................................................................................................................................................................31 2 ÁZSIA ..................................................................................................................................................................33 2.1 ÁZSIA FEKVÉSE ..............................................................................................................................................................................................................................................35 2.2 ÁZSIA JELLEMZŐI ..........................................................................................................................................................................................................................................35 2.3 A MONSZUN ÉGHAJLAT ............................................................................................................................................................................................................................37 2.4 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK (Himalája, Növényzeti övezetek, Kultúrnövények) ..................................................................................................................39 MOST MÁR TUDOM ...............................................................................................................................................................................................................................................43 3 AFRIKA ..................................................................................................................................................................45 3.1 AFRIKA FEKVÉSE ..............................................................................................................................................................................................................................................47 3.2 AFRIKA JELLEMZŐI .........................................................................................................................................................................................................................................47 3.3 A NÍLUS FOLYÓ .................................................................................................................................................................................................................................................49 3.4 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK (Gazdaság, Állatvilág, Népesség) ...................................................................................................................................................51 MOST MÁR TUDOM ...............................................................................................................................................................................................................................................55 4 ÉSZAK-AMERIKA ...................................................................................................................................................57 4.1 ÉSZAK-AMERIKA FEKVÉSE ...........................................................................................................................................................................................................................59 4.2 ÉSZAK-AMERIKA JELLEMZŐI .......................................................................................................................................................................................................................61 4.3 AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ..........................................................................................................................................................................................................63 4.4 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK (Őslakosok, Metropoliszok, NASA) .................................................................................................................................................65 MOST MÁR TUDOM ...............................................................................................................................................................................................................................................69 5 DÉL-AMERIKA ........................................................................................................................................................73 5.1 DÉL-AMERIKA FEKVÉSE ..............................................................................................................................................................................................................................75 5.2 DÉL-AMERIKA JELLEMZŐI ............................................................................................................................................................................................................................77 5.3 AZ INKÁK ...........................................................................................................................................................................................................................................................79 5.4 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK (Hódítás, Amazonas folyó, Galápagos) ..........................................................................................................................................81 MOST MÁR TUDOM ...............................................................................................................................................................................................................................................85 6 AUSZTRÁLIA ...........................................................................................................................................................89 6.1 AUSZTRÁLIA FEKVÉSE .................................................................................................................................................................................................................................91 6.2 AUSZTRÁLIA JELLEMZŐI ...............................................................................................................................................................................................................................91 6.3 A KENGURU .....................................................................................................................................................................................................................................................95 6.4 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK (Aboriginálok – az ausztrál őslakosok, Artézi kutak, Brit gyarmat) ....................................................................................95 MOST MÁR TUDOM ..............................................................................................................................................................................................................................................99 7 ANTARKTIKA ........................................................................................................................................................101 7.1 AZ ANTARTIKA FEKVÉSE ..........................................................................................................................................................................................................................103 7.2 AZ ANTARKTIKA JELLEMZŐI .....................................................................................................................................................................................................................105 7.3 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK (A Déli-sark felfedezése, Természetvédelmi Világalap) .......................................................................................................107 MOST MÁR TUDOM ...........................................................................................................................................................................................................................................109 8 AZ ÉGHAJLATI ÖVEZETEK ...................................................................................................................................113 8.1 FORRÓ ÖVEZET ...........................................................................................................................................................................................................................................115 8.2 SZUBTRÓPUSI ÖVEZET ...............................................................................................................................................................................................................................117 8.3 MÉRSÉKELT MELEG ÖVEZET ...................................................................................................................................................................................................................117 8.4 SZUBPOLÁRIS ÖVEZET ............................................................................................................................................................................................................................119 8.5 HIDEG ÖVEZET ............................................................................................................................................................................................................................................121 MOST MÁR TUDOM ............................................................................................................................................................................................................................................123 9 A VILÁG NÉPEI .....................................................................................................................................................125 MOST MÁR TUDOM ............................................................................................................................................................................................................................................127 10 NYELVCSALÁDOK .................................................................................................................................................129 11 NÉPSŰRŰSÉG ........................................................................................................................................................131 12 A SZÜLETÉS ÉS AZ ELHALÁLOZÁS .....................................................................................................................133 13 A MODERN VILÁG PROBLÉMÁI ...........................................................................................................................135 13.1 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK (Éhezés, Természeti katasztrófák, Háborúk) ..........................................................................................................................137 6 ZGODOVINA ................................................................................................................................................................142 1 SLOVENCI V 1. SVETOVNI VOJNI ..........................................................................................................................144 1.1 SVET PRED IZBRUHOM 1. SVETOVNE VOJNE .....................................................................................................................................................................................144 1.2 VZROKI ZA 1. SVETOVNO VOJNO ..........................................................................................................................................................................................................146 1.3 POZICIJSKA VOJNA .....................................................................................................................................................................................................................................148 1.4 SLOVENCI V 1. SVETOVNI VOJNI .............................................................................................................................................................................................................152 1.5 SOŠKA FRONTA ............................................................................................................................................................................................................................................152 1.6 KONEC 1. SVETOVNE VOJNE ....................................................................................................................................................................................................................154 1.7 POSLEDICE VOJNE ......................................................................................................................................................................................................................................154 1.8 MIROVNA KONFERENCA V PARIZU .......................................................................................................................................................................................................156 1.9 NASTANEK KRALJEVINE SHS ...................................................................................................................................................................................................................158 1.9.1 BOJI ZA SEVERNO MEJO .........................................................................................................................................................................................................................160 1.9.2 DOLOČANJE ZAHODNE MEJE .............................................................................................................................................................................................................160 1.9.3 DOLOČANJE SEVEROVZHODNE MEJE .............................................................................................................................................................................................162 ZDAJ ZNAM ............................................................................................................................................................................................................................................................164 ČASOVNA PUŠČICA .............................................................................................................................................................................................................................................166 2 MED OBEMA VOJNAMA .......................................................................................................................................168 2.1 SVET PO 1. SVETOVNI VOJNI ....................................................................................................................................................................................................................168 2.2 GOSPODARSKA KRIZA ...............................................................................................................................................................................................................................172 2.3 VZPON FAŠIZMA IN NASTANEK TOTALITARNIH REŽIMOV .............................................................................................................................................................174 2.3.1 STALINIZEM ...............................................................................................................................................................................................................................................174 2.3.2 FAŠIZEM ......................................................................................................................................................................................................................................................176 2.3.3 NACIZEM .....................................................................................................................................................................................................................................................178 2.4 ŽIVLJENJE SLOVENCEV MED OBEMA VOJNAMA .............................................................................................................................................................................180 2.5 SLOVENSKA MANJŠINA V AVSTRIJI, ITALIJI IN NA MADŽARSKEM...............................................................................................................................................184 2.5.1 SLOVENCI V AVSTRIJI ..............................................................................................................................................................................................................................184 2.5.2 SLOVENCI V ITALIJI ..................................................................................................................................................................................................................................184 2.5.3 SLOVENCI NA MADŽARSKEM ..............................................................................................................................................................................................................186 ZDAJ ZNAM ............................................................................................................................................................................................................................................................186 ČASOVNA PUŠČICA ............................................................................................................................................................................................................................................188 3 2. SVETOVNA VOJNA ...........................................................................................................................................192 3.1 ZAČETEK 2. SVETOVNE VOJNE ................................................................................................................................................................................................................192 3.2 VOJNA ZAJAME VES SVET ........................................................................................................................................................................................................................196 3.3 OKUPIRANA EVROPA ..................................................................................................................................................................................................................................198 3.4 KONEC VOJNE ...............................................................................................................................................................................................................................................200 3.5 SLOVENCI MED 2. SVETOVNO VOJNO...................................................................................................................................................................................................204 ZDAJ ZNAM ............................................................................................................................................................................................................................................................208 ČASOVNA PUŠČICA ............................................................................................................................................................................................................................................210 4 SVET PO 2. SVETOVNI VOJNI ...............................................................................................................................212 4.1 SLOVENCI PO 2. SVETOVNI VOJNI .........................................................................................................................................................................................................214 4.2 SLOVENCI V DRUGI JUGOSLAVIJI ...........................................................................................................................................................................................................216 4.3 OSAMOSVAJANJE SLOVENIJE IN RAGLASITEV SAMOSTOJNOSTI ...............................................................................................................................................220 4.4 SAMOSTOJNA SLOVENIJA ........................................................................................................................................................................................................................222 4.5 DRŽAVNI SIMBOLI ........................................................................................................................................................................................................................................224 ZDAJ ZNAM ............................................................................................................................................................................................................................................................226 ČASOVNA PUŠČICA ............................................................................................................................................................................................................................................228 DRŽAVLJANSKA VZGOJA IN ETIKA .........................................................................................................................230 1 ŽIVLJENJE V SKUPNOSTI .....................................................................................................................................232 1.1 DRŽAVA, DRŽAVLJANSTVO, DEMOKRACIJA ......................................................................................................................................................................................244 ZDAJ ZNAM ..........................................................................................................................................................................................................................................................254 2 DRUŽINA ...............................................................................................................................................................256 2.1 NASILJE V DRUŽINI .......................................................................................................................................................................................................................................272 ZDAJ ZNAM ...........................................................................................................................................................................................................................................................276 3 VZORNIKI IN AVTORITETE ....................................................................................................................................280 ZDAJ ZNAM ...........................................................................................................................................................................................................................................................286 4 MEDIJI ................................................................................................................................................................288 ZDAJ ZNAM ...........................................................................................................................................................................................................................................................298 5 GENERACIJE IN KULTURE .....................................................................................................................................300 ZDAJ ZNAM ...........................................................................................................................................................................................................................................................306 6 POKLIC IN DELO ....................................................................................................................................................308 ZDAJ ZNAM ...........................................................................................................................................................................................................................................................318 7 DRUŽBA PRIHODNOSTI ........................................................................................................................................320 ZDAJ ZNAM ...........................................................................................................................................................................................................................................................336 8 IZBIRNE VSEBINE ..................................................................................................................................................340 (Odnosi med spoloma, Oblike odvisnosti, zasvojenosti, Izobraževanje, Medosebni odnosi v šoli, Nasilje med vrstniki, Prosti čas, Oblike družabnosti (bonton), Marginalne (obstranske) skupnost, Odnos do težko bolnih in oviranih v razvoju, Vere in verovanja, krščanstvo, Slovenija v združeni Evropi.) 7 TÖRTÉNELEM ..............................................................................................................................................................143 1 A SZLOVÉNEK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN .............................................................................................................145 1.1 A VILÁG AZ I. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE ELŐTT ................................................................................................................................................................................145 1.2 AZ I. VILÁGHÁBORÚ OKAI .......................................................................................................................................................................................................................147 1.3 A POZÍCIÓS HADVISELÉS .........................................................................................................................................................................................................................149 1.4 A SZLOVÉNEK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN .............................................................................................................................................................................................153 1.5 A FRONT AZ ISONZÓNÁL (A SOČÁNÁL) .............................................................................................................................................................................................153 1.6 A HÁBORÚ VÉGE .........................................................................................................................................................................................................................................155 1.7 A HÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYEI ...............................................................................................................................................................................................................155 1.8 A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIA ...............................................................................................................................................................................................................157 1.9 AZ SZHSZ KIRÁLYSÁG LÉTREJÖTTE ......................................................................................................................................................................................................159 1.9.1 HARC AZ ÉSZAKI HATÁRÉRT .................................................................................................................................................................................................................161 1.9.2 A NYUGATI HATÁR KIJELÖLÉSE ..........................................................................................................................................................................................................161 1.9.3 AZ ÉSZAKKELETI HATÁR KIJELÖLÉSE ................................................................................................................................................................................................163 MOST MÁR TUDOM .............................................................................................................................................................................................................................................165 IDŐSZALAG ............................................................................................................................................................................................................................................................167 2 A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT ...........................................................................................................................169 2.1 AZ ÉLET AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN .............................................................................................................................................................................................169 2.2 A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG .................................................................................................................................................................................................................173 2.3 A FAZSIZMUS KEZDETE ÉS A TOTALITÁRIÁNUS RENDSZEREK LÉTREHOZÁSA ......................................................................................................................175 2.3.1 SZTÁLINIZMUS ..........................................................................................................................................................................................................................................175 2.3.2 FASIZMUS ...................................................................................................................................................................................................................................................177 2.3.3 NÁCIZMUS .................................................................................................................................................................................................................................................179 2.4 A SZLOVÉNEK ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT .....................................................................................................................................................................181 2.5 A SZLOVÉN KISEBBSÉG AUSZTRIÁBAN, OLASZORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON .......................................................................................................185 2.5.1 A SZLOVÉNEK AUSZTRIÁBAN .............................................................................................................................................................................................................185 2.5.2 A SZLOVÉNEK OLASZORSZÁGBAN ....................................................................................................................................................................................................185 2.5.3 A SZLOVÉNEK MAGYARORSZÁGON .................................................................................................................................................................................................187 MOST MÁR TUDOM .............................................................................................................................................................................................................................................187 IDŐSZALAG ...........................................................................................................................................................................................................................................................189 3 A II. VILÁGHÁBORÚ .............................................................................................................................................193 3.1 A II. VILÁGHÁBORÚ KEZDETE .................................................................................................................................................................................................................193 3.2 A HÁBORÚ KITERJEDÉSE A VILÁG EGÉSZÉRE ...................................................................................................................................................................................197 3.3 A MEGSZÁLLT EURÓPA ..............................................................................................................................................................................................................................199 3.4 A HÁBORÚ VÉGE .........................................................................................................................................................................................................................................201 3.5 A SZLOVÉNOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT ..................................................................................................................................................................................205 MOST MÁR TUDOM ............................................................................................................................................................................................................................................209 IDŐSZALAG ...........................................................................................................................................................................................................................................................211 4 A VILÁG A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN ....................................................................................................................213 4.1 A SZLOVÉNEK A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN ...........................................................................................................................................................................................215 4.2 A SZLOVÉNEK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI JUGOSZLÁVIÁBAN .....................................................................................................................................217 4.3 SZLOVÉNIA ÖNÁLLÓSODÁSA ÉS A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT ........................................................................................................................................221 4.4 A FÜGGETLEN SZLOVÉNIA ......................................................................................................................................................................................................................223 4.5 ÁLLAMI JELKÉPEK ........................................................................................................................................................................................................................................225 MOST MÁR TUDOM .............................................................................................................................................................................................................................................227 IDŐSZALAG ...........................................................................................................................................................................................................................................................229 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉS ETIKA ..................................................................................................................231 1 AZ ÉLET A KÖZÖSSÉGBEN ..................................................................................................................................233 1.1 AZ ORSZÁG, AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS A DEMOKRÁCIA ............................................................................................................................................................245 MOST MÁR TUDOM ..........................................................................................................................................................................................................................................255 2 A CSALÁD ..............................................................................................................................................................257 2.1 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ...............................................................................................................................................................................................................273 MOST MÁR TUDOM ............................................................................................................................................................................................................................................277 3 PÉLDAKÉPEK ÉS TEKINTÉLYEK .............................................................................................................................281 MOST MÁR TUDOM ............................................................................................................................................................................................................................................287 4 A MÉDIA ................................................................................................................................................................289 MOST MÁR TUDOM ............................................................................................................................................................................................................................................299 5 GENERÁCIÓK ÉS KULTÚRÁK .................................................................................................................................301 MOST MÁR TUDOM ............................................................................................................................................................................................................................................307 6 FOGLALKOZÁS ÉS MUNKA ...................................................................................................................................309 MOST MÁR TUDOM ............................................................................................................................................................................................................................................319 7 A JÖVŐ TÁRSADALMA ..........................................................................................................................................321 MOST MÁR TUDOM ............................................................................................................................................................................................................................................337 8 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK ...............................................................................................................................341 (A nemek közötti kapcsolatok; A függőség formái és a függőség; Képzés, alkalmazás; Személyközi kapcsolatok az iskolában; Erőszak a társas kapcsolatokban; Szabadidő; A társasági élet szabályai (etikett); Marginális (kívül eső) csoportok, A súlyos betegekhez és fogyatékosokhoz való viszonyulás; Vallások, hitélet, kereszténység; Szlovénia az Egyesült Európában) 8 UVOD Dragi učenci! Pred vami je učbenik Družboslovje 9. Vsebine v njem so razdeljena na tri področja: geografijo, zgodovino in etiko. V geografskem delu se boste naučili najosnovnejših zakonitosti položaja in gibanja Zemlje v vesolju. Postopoma boste spoznavali svet: značilnosti celin, narodov in kultur. Zgodovinski del vam bo približal svetovno zgodovino in zgodovino slovenskega naroda. Pogledali bomo v čas od prve svetovne vojne do osamosvojitve Slovenije. Državljanska vzgoja in etika je novo področje v predmetu družboslovje. Vsebine so razdeljene na obvezne in izbirne. Obvezne vsebine govorijo o odnosih med ljudmi, državljanstvu, demokraciji in drugih rečeh v vsakdanjem življenju: življenje v skupnosti, vpliv medijev, kako pridemo do poklica … izbirne vsebine pa govorijo o sodobnih problemih v naši družbi. V učbeniku vas čakajo številne dejavnosti, s katerimi boste utrdili na novo pridobljeno znanje. Vsaka naloga ima natančna navodila. Upoštevajte jih. V učbeniku se boš srečal tudi z majhnimi sličicami. Naj vam pojasnimo, kaj pomenijo. Ta sličica označuje številne dejavnosti in naloge, ki vas čakajo v učbeniku. Z njimi boste sami prišli do mnogih odgovorov in rešitev. Včasih boste morali pobrskati po knjigah in internetu. Ta sličica je znak za slovarček. V njem so razloženi novi neznani pojmi. V rubriki ALI VEŠ, da ... smo pripravili razne zanimivosti, ki bodo širile vaše znanje. V učbenik ne vpisujte ničesar, da ga bodo lahko za vami uporabljali še drugi. Želimo vam uspešno delo, avtorji BEVEZETÉS 9 Kedves Tanulók! Előttetek fekszik a Társadalomismeret 9 című tankönyv. A tartalma az alábbi három témakört öleli fel: földrajz, történelem, etika. A földrajzi fejezetben elsajátítod a Föld helyzetének és mozgásának a legalapvetőbb törvényszerűségeit a Világegyetemben. Fokozatosan megismered a világot: a kontinensek, a nemzetek és a kultúrák jellegzetességeit. A történelmi fejezet közelebb visz a világ és Szlovénia, valamint a szlovén nép történelméhez. Ebben az első világháborútól a Szlovénia függetlenné válásáig tartó időszakot tekintjük át. Az ál ampolgári ismeretek és az etika új témakörök a Társadalomtudomány tantárgynál. Kötelező és választható témaköröket tartalmaznak. A kötelező témakörök az emberek közötti kapcsolatokról, az ál ampolgárságról, a demokráciáról és a mindennapi élet egyéb kérdéseiről szólnak: a közösségi életről, a média hatásáról, és arról, hogyan lehet megszerezni egy szakmát. A választható témák társadalmunk mai problémáit mutatják be. A tankönyvben számos olyan tevékenység vár benneteket, amely segít megszilárdítani az elsajátított tudást. Minden egyes feladatnál részletes utasítás szerepel. Kövessétek azokat! A tankönyvben sok különböző képecskével fogsz találkozni. Engedd meg, hogy elmagyarázzuk, mit jelentenek! Ez a képecske sokféle olyan tevékenységet és feladatot jelöl, amelyek a tankönyvben várnak rád. Segítségükkel önál óan fogsz eljutni sok válaszhoz és megoldáshoz. Néha majd böngészned kell különböző könyvekben és az interneten. Ez a kis kép a szótárt jelöli. Ebben az új szavak jelentését magyarázzuk el. A TUDOD-E, hogy… -rovatban sok érdekességet mutatunk, amel yel az ismereteidet bővíted. A tankönyvbe ne írjál semmit sem, hogy azt mások is használhassák! Sikeres munkát kívánunk nektek! A szerzők 10 GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ 11 1. ZEMLJA V VESOLJU 1. 12 1.1 OBLIKA ZEMLJE V razredu sestavite naše Kakšne oblike je po osončje. Uporabite tvojem mnenju Zemlja? svojo domišljijo. Pogovorite se o tem v razredu. Zemlja je eno od osmih velikih, skoraj okroglih teles, ki se gibljejo okoli Sonca. Ta telesa so planeti. Zemlja naj bi nastala pred več milijardami let. Danes jo obdaja plast plinov, ki jo imenujemo ozračje ali atmosfera. Zemljino površje so geografi razdelili na: ALI VEŠ, da … • severno poloblo, zemlja na tečajih ni popolna krogla, • južno poloblo, temveč je zaradi vrtenja malo • vzhodno poloblo, sploščena? • zahodno poloblo. Podobno, kot če bi žogo z obema rokama malo stisnili. Ugotovi, ali Slovenija leži na severni ali na južni polobli. Pomagaj si z zemljevidom ali atlasom. S-tečaj je točka na skrajnem severu, skozi katero gre zemeljska os. Začetni poldnevnik gre skozi kraj S Greenwich pri Londonu in je izhodišče za { merjenje zemljepisne dolžine. Ekvator je krožnica na zemeljski površini, ki deli Zemljo na severno in južno J poloblo. { J-tečaj je točka na skrajnem jugu, skozi katero gre zemeljska os. Z { V { Zemlja, S - in J - tečaj ZEMLJA V VESOLJU 1. A FÖLD A VILÁGEGYETEMBEN 13 1.1 A FÖLD ALAKJA Szemléltessétek az osztályban Milyen alakja van a Naprendszerünket! szerinted a Földnek? Használjátok a Beszélgessetek erről az képzelőerőtöket! osztályban! A Föld az egyike a Nap körül keringő nyolc nagy, szinte kerek testnek. Ezek a testek a bolygók. A Föld évmil árdokkal ezelőtt keletkezett. Ma a bolyót egy olyan gázréteg ve- szi körül, amelyet légkörnek vagy atmoszférának nevezünk. A földrajztudósok a Föld felszínét a TUDOD-E, hogy… következő módon osztották fel: a Föld a pólusok körül a saját forgása • északi félteke, miatt nem teljesen kerek, hanem kissé • déli félteke, lapos? • keleti félteke, Hasonló ahhoz, mintha a két kezünkkel • nyugati félteke. egy labdát kissé összenyomnánk. Határozd meg, hogy Szlovénia az északi vagy a déli féltekén fekszik-e! Vegyed segítségül a földgömböt vagy az atlaszt! Az Északi-sark a legtávolabbi pont északon, amelyen a Föld tengelye áthalad. É A kezdő hosszúsági kör a London { közelében fekvő Greenwichen halad át, ez a földrajzi hosszúságok mérésénél a ki ndulópont. D Az Egyenlítő egy körvonal a Föld { felszínén, amely a Földet északi és déli féltekére osztja. Ny { K { A Déli-sark a legtávolabbi pont délen, amelyen a Föld tengelye áthalad. Föld, É-i és D-i sark 14 Okoli zemlje so označili črto, ki jo imenujemo ekvator. Severno od ekvatorja je severna polobla. Južno od ekvatorja je južna polobla. Skrajni točki na severu in jugu površine so poimenovali severni in južni tečaj. Za pravilno štetje dni so določili tudi začetni poldnevnik. Kako naredimo zemljevid, si oglej na svetovnem spletu: Okoli sveta – ponazoritve: http://www.modrijan.si/gradivo/modrijan/egradiva/index.html 1.2 NEBESNA TELESA V VESOLJU Če pogledamo v jasno poletno nebo, vidimo na milijone zvezd. Te zvezde so podobne našemu Soncu. Tudi Sonce je zvezda. Vsaka zvezda ima svoje planete. Ena zvezda s svojimi planeti tvori eno osončje. V vesolju je veliko osončij. Ko gledamo v nebo z Zemlje, si težko predstavljamo, kako neskončno veliko je vesolje. OSONČJE – je sestavljeno iz sonca in planetov, ki krožijo okoli Sonca. ZEMLJA – je verjetno edini planet v našem Osončju, na katerem je življenje. Okoli našega Sonca kroži osem planetov po naslednjem vrstnem redu: • Merkur, Venera, Zemlja, Mars, Jupiter, Saturn, Uran, Neptun. Vesolje Naše osončje 15 A Föld körül egy vonal húzható, amelyet Egyenlítőnek nevezünk. Az Egyenlítőtől északra az északi félteke fekszik. Az Egyenlítőtől délre a déli félteke található. Az északon és a délen fekvő legszélsőbb pontokat Északi- és Déli-sarknak nevezték el. Ahhoz, hogy a napok múlását helyesen számolhassuk, meghatározták a kezdő hosszúsági kört. Nézd meg a világhálón, hogyan készíthetünk el egy térképet! A világ körül – il usztrációk: http://www.modrijan.si/gradivo/modrijan/egradiva/index.html 1.2 AZ ÉGITESTEK A VILÁGŰRBEN Ha a tiszta nyári égboltra tekintünk, akkor csil agok mil ióit látjuk. Ezek a csil agok hasonlóak a mi Napunkhoz. A Nap is egy csil ag. Minden csil agnak saját bolygói vannak. A csil ag és a hozzátartozó bolygók alkotják a Naprendszert. A világűrben nagyon sok Naprendszer van. A Földről a világűrbe tekintve nehéz elképzelni, milyen végtelenül nagy az univerzum. NAPRENDSZER – a Nap és a Nap körül keringő égitestek alkotják. FÖLD – valószínűleg az egyetlen olyan bolygó a Naprendszerben, amelyen élet kimutatható. A Nap körül keringő nyolc bolygó az alábbi sorrendben következik: • Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Világegyetem A Naprendszerünk 16 Planeti so sestavljeni iz kamnin, kovin in mešanic plinov. Med seboj se razlikujejo po temperaturi na površini. Okoli Sonca krožijo v isti smeri po navidezni poti v obliki elipse. Poleg tega se planeti še sami vrtijo. Planeti nimajo lastne svetlobe, zato odbijajo Sončevo svetlobo. Okoli Zemlje kroži naravni satelit, ki ga imenujemo Luna. Na nebu jo vidimo večinoma le ponoči, in to le toliko, kolikor jo osvetljuje Sonce. Kroženje Lune okoli Zemlje ALI VEŠ, da … je razdalja med Soncem in Zemljo 150 milijonov kilometrov? Če bi se tja peljali z avtomobilom, ki bi vozil s hitrostjo 100 km/h, bi potrebovali 171 let. Luna z Zemlje Komet (repatica) je majhno nebesno telo, ki je sestavljeno pretežno iz ledu. Skoraj vsa teža kometa je v jedru. Jedro je sestavljeno iz delcev kamenja in primesi, ki so med seboj povezani z ledom. Ko se komet približa Soncu, se led spremeni v plinast oblak. Na Zemlji ga vidimo kot svetel, dolg rep. Najbolj znan komet je Hal eyjev komet, ki se na nebu pojavi vsakih 76 let. Komet 17 A bolyók kőzetekből, fémekből és gázkeverékekből ál nak. A felületükön mért hőmérsékletük tekintetében különböznek egymástól. Ugyanabban az irányban, egy látszólag el ipszis alakú pályán keringenek a Nap körül. Mindemel ett a bolygók saját maguk is forognak. A bolygóknak nincsen saját fényük, a Nap fényét verik vissza. A Föld körül egy természetes műhold kering, amelyet Holdnak nevezünk. Az égbolton ezt leginkább éj el látjuk, és csupán annyit belőle, amennyire a Nap megvilágítja. A Hold keringése a Föld körül TUDOD-E, hogy… a Nap és a Föld közti távolság 150 mil ió km? Ha egy 100 km/órával haladó járművel tartanánk oda, akkor az út 171 évig tartana. A Hold a Földdel Az üstökös (repatica) egy pici, többnyire jégből ál ó égitest. Az üstökösnek szinte a teljes tömege a magjában van. A magja kőzettörmelékből és az azok közt lévő szennyeződésekből ál , amelyet jég tart össze. Amikor az üstökös közeledik a Naphoz, a jég gázfelhővé alakul. Mindezt a Földön fényes, hosszú csóvának látjuk. A legnevezetesebb üstökös a Hal ey-üstökös, amely 76 évente jelenik meg az égbolton. Komet Üstökös 18 Meteorit je kamnit ali kovinski del snovi, ki pade na zemeljsko površje iz vesolja. V povprečju je njegova hitrostjo do 70 km/s. Navadno ne naredi kraterjev in ne povzroči eksplozije, ker se njegova hitrost pri padanju močno zmanjša. Meteorit Meteor ali utrinek je svetla sled, ki jo vidimo, ALI VEŠ, da … ko meteorit vstopi v je zadnji večji Zemljino ozračje. Ob meteorit padel na tem doseže visoko Zemljo leta 1947? hitrost. Zaradi trenja se Padel je v Sibirijo za meteorjem vije svetla (Rusija). Težek je bil sled. Kadar meteorit ne 70 000 kg. Za njim se zgori do površja Zemlje, je vlekel 32 km dolg udari vanjo in nastane dim. Največji krater meteorski krater. V jasnih je bil globok 6 m. nočeh lahko vidimo od Meteor 50 do 100 utrinkov. KRATER – luknja v zemelji, ki jo povzroči meteor, ko pade na zemljo. Krater 19 A meteorit olyan ásványi vagy fémes anyagokból ál ó objektum, ami a világűrből a Föld felszínébe csapódik. Átlagos sebessége eléri a 70 km/s-ot. Átalában nem alakít ki krátereket, valamint nem okoz robbanásokat, mert esés közben a sebessége erősen csökken. Meteorit A meteor vagy hullócsillag egy olyan fényjelenség, TUDOD-E, hogy… amit akkor láthatunk, utolsó alkalommal amikor a meteorit belép a 1947-ben esett Föld légkörébe. Ekkor nagy meteorit a Földre? sebességre tesz szert. A Szibériában súrlódás miatt a meteorit (Oroszországban) zuhant le. A súlya mögött fénycsóva szál . 70 000 kg volt. 32 km Amikor a meteorit nem hosszú füstöt húzott ég el a Föld felszínéig, maga után. A akkor becsapódik, és legnagyobb kráter meteorkráter keletkezik. Meteor 6 méter mély volt. Tiszta éjszakákon 50−100 hullócsillagot is megfigyelhetünk. KRÁTER – a Földre leesett meteorit által okozott mélyedés a földfelszínen. Kráter 20 1.3 VRTENJE ZEMLJE IN NJENE POSLEDICE Koliko letnih časov imamo v Sloveniji? S sošolci se pogovori o menjavanju letnih časov in zapiši zanimive ugotovitve. 1.3.1 VRTENJE ZEMLJE OKOLI SVOJE OSI Zemlja je podobna ogromni vrtavki, ki se vrti okoli svoje osi. En obrat napravi v enem dnevu ali 24 urah. Vrti se od zahoda proti vzhodu. Glede na to, kako je Zemlja obrnjena, ločimo dan in noč. Kadar je Zemlja pod nami obrnjena proti Soncu, je nebo bleščeče. Takrat je dan. Kadar je Zemlja pod nami obrnjena stran od Sonca, postane nebo temno in je noč. Dan in noč se menjata. 1.3.2 POTOVANJE ZEMLJE OKOLI SONCA Poleg tega, da se Zemlja vrti okoli svoje osi, kroži tudi okoli Sonca. Potuje po navidezni tirnici, ki ji pravimo elipsa. Sonce je v sredini elipse, zato Zemlja ni vedno enako oddaljena od Sonca. Za eno pot okoli Sonca Zemlja potrebuje eno leto ali Katere letne čase točno 365 dni, 5 ur, 48 minut in 46 sekund. poznaš? V katerem Ko zemlja kroži okoli sonca, ni zmeraj postavljena naravnost, letnem času so v temveč je pozimi in poleti malo nagnjena postrani proti Soncu. Sloveniji dnevi Zato se spreminja dolžina dneva in zato imamo tudi letne čase. najdaljši in v katerem letnem času so najkrajši? V 8. razredu si slišal za polarni dan in polarno noč. Opiši, kaj je polarni dan in polarna noč. Kroženje Zemlje okoli Sonca 21 1.3 A FÖLD FORGÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Hány évszak van Szlovéniában? Beszélgessél az osztálytársaiddal az évszakok változásáról, majd írjad le az érdekesebb megál apításaidat! 1.3.1 A FÖLD FORGÁSA A SAJÁT TENGELYE KÖRÜL A Föld olyan, mint egy hatalmas búgócsiga: a saját tengelye körül forog. Egy teljes forgást egy nap, azaz 24 óra alatt végez el. Nyugatról kelet felé forog. A Föld tengely körüli forgása alapján különítjük el egymástól a nappalt és az éjszakát. Amikor az alattunk lévő Föld a Nap felé fordul, az ég fényes. Ekkor nappal van. Amikor az alattunk lévő Föld elfordul a Naptól, az ég elsötétedik, ezért éjszaka van. A nappal és az éjszaka egymást váltja. 1.3.2 A FÖLD KERINGÉSE A NAP KÖRÜL Amel ett, hogy a Föld forog a saját tengelye körül, a Nap körül is kering. Egy látszólag el ipszis alakú pályán halad. A Nap az el ipszis közepén helyezkedik el, ezért a Föld nem mindig ugyanakkora távolságra van a Naptól. A Föld a Nap körüli pályát egy év alatt, Melyik évszakokat teljesen pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc alatt ismered? Melyik teszi meg. évszakban a Amikor a Föld a Nap körül kering, nem teljesen egyenes a pályája, leghosszabbak, télen és nyáron kicsit megdől a Nap irányába. Ezért változik a és melyikben a nappalok hossza, és emiatt vannak évszakok is. legrövidebbek a nappalok Szlovéniában? Nyolcadik osztályban már hallottál a sarki nap és a sarki éjszaka fogalmairól. Írd le, mi a sarki nap és a sarki éjszaka! Kroženje Zemlje okoli Sonca A Föld keringése a Nap körül 22 1.4 RAZMERJE MED KOPNIM IN MORJEM Zemlja je iz vesolja videti kot velika modra krogla. Modra je zato, ker je na Zemlji veliko več morja kakor kopnega. To opazimo tudi na globusu. Globus s šestih različnih strani 23 1.4 A SZÁRAZFÖLD ÉS A TENGER KÖZTI KAPCSOLAT A Föld a világűrből egy nagy kék gömbnek látszik. Azért kék, mert a Földön több a tenger, mint a szárazföld. Ezt a földgömbön is megfigyelhetjük. A földgömb hat különböző irányból 24 Skoraj tri četrtine površine zavzema morje. Kopnega pa je le za četrtino. Vsa morja na Ze mlji so med seboj povezana. Na severni polobli je več kopnega kot morja. ¼ kopno ¼ kopno ¾ morje ¾ morje ¾ morje ¼ kopno ¾ morje ¼ kopno Prikaz razmerja med kopnim in morjem Celine in oceani 1.5 OCEANI IN NJIHOVA LEGA Vse svetovno morje je sestavljeno iz oceanov. Poznamo tri velike oceane: • Tihi ocean, ki mu rečemo tudi Pacifik, • Atlantski ocean ali Atlantik, • Indijski ocean; 25 A Föld felszínének nagyjából a háromnegyedét tenger borítja. A szárazföld így csak az egynegyedét teszi ki. A Földön valamennyi tenger összefügg egymással. Az északi fél tekén több a szárazföld, mint a tenger. ¼ kopno ¼ ¼ kopno száraz föld ¾ morje ¾ morje ¾ ten ¾ morje ¼ ¼kopno szára zföld ger ¾ tenger ¾ morje ¼ kopno A szárazföld és a tenger arányának a bemutatása A földrészek és az óceánok 1.5 AZ ÓCEÁNOK ÉS FEKVÉSÜK A világ összvízfelülete óceánokból ál . Három nagy óceánt ismerünk: • a Csendes-óceánt, • az Atlanti-óceánt, • az Indiai-óceánt. 26 ALI VEŠ, da … je v oceanih kar 97 odstotkov vse vode na svetu? – N NTSKI N N CIFIK TIHI OCEA PA TLAA OCEA INDIJSKI OCEA Oceani po velikosti V zvezek nariši razpredelnico. Vanjo razvrsti oceane po velikosti. Pomagaj si z zgornjo sliko. Ponovi, kaj si se naučil o oceanih. Koliko oceanov je na Zemlji? Kateri je največji in kateri najmanjši? Pokaži oceane na zemljevidu. Kateri ocean je ob obalah Zahodne Evrope? ATLANTSKI TIHI OCEAN OCEAN INDIJSKI TIHI OCEAN OCEAN Zemljevid oceanov 27 TUDOD-E, hogy… az óceánok az összes víz 97%-át teszik ki a világon? - - CSENDES-ÓCEÁN ATLANTI ÓCEÁN INDIAI ÓCEÁN Az óceánok nagyságuk szerint Rajzolj egy táblázatot a füzetedbe! Írd bele az óceánokat a nagyságuk szerint! Vegyed segítségül a fenti képet! Ismételd át, amit az óceánokról tanultál! Hány óceán van a Földön? Melyik a legnagyobb, és melyik a legkisebb! Mutasd meg az óceánokat a tér- képen! Melyik óceán húzódik Nyugat-Európa partjainál? ATLANTI-ÓCEÁN CSENDES-ÓCEÁN INDIAI-ÓCEÁN CSENDES-ÓCEÁN Térkép az óceánokról 28 1.6 CELINE IN NJIHOVA LEGA Na Zemlji je tudi kopno. Velike površine kopnega imenujemo celina ali kontinent. Na Zemlji je sedem celin ali kontinentov: • Evropa, • Azija, • Afrika, • Severna Amerika, • Južna Amerika, • Avstralija, • Antarktika. Celine po velikosti Ponovi, kar si se letos naučil o celinah. Koliko celin poznamo? Na kateri celini je Slovenija? Pokaži celine na zemljevidu. Več o razporeditvi celin in oceanov poišči na spletni strani: http://www.modrijan.si/gradivo/modrijan/egradiva/index.html EVROPA SEVERNA AMERIKA AZIJA AFRIKA JUŽNA AMERIKA AVSTRALIJA ANTARKTIKA Zemljevid celin 29 1.6 A FÖLDRÉSZEK ÉS FEKVÉSÜK A Földön szárazföld is található. A nagy összefüggő területeket földrészeknek vagy kontinenseknek nevezzük. A Földön hét földrész vagy kontinens található: • Európa, • Ázsia, • Afrika, • Észak-Amerika, • Dél-Amerika, • Ausztrália, • Antarktika. A kontinensek nagyságuk szerint Ismételd át, amit idén a földrészekről tanultál! Hány földrészt ismerünk? Melyik földrészen fekszik Szlovénia? Mutasd meg a földrészeket a térképen! Ha többet szeretnél megtudni a kontinensek és az óceánok elhelyezkedéséről, akkor keresd fel az alábbi oldalt: http://www.modrijan.si/gradivo/modrijan/egradiva/index.html! EURÓPA ÉSZAK-AMERIKA ÁZSIA AFRIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ANTARKTIKA Térkép a kontinensekről 30 ZDAJ ZNAM Zemlja je planet, ki kroži okoli Sonca. Iz vesolja je videti kot velika modra krogla. Na njej je veliko več morja kakor kopnega. Kopno je razdeljeno na celine ali kontinente. Imamo sedem različno velikih celin: Evropa, Azija, Afrika, Severna Amerika, Južna Amerika, Avstralija in Antarktika. Med celinami so velika morja in oceani. V oceanih je združeno veliko morij. Poznamo tri oceane: Tihi ocean ali Pacifik, Atlantski ocean ali Atlantik in Indijski ocean. Sonce je podobna zvezda kot tiste, ki jih vidimo na nebu. Sonce je zvezda zato, ker ima lastno svetlobo. Okoli Sonca krožijo planeti: Merkur, Venera, Zemlja, Mars, Jupiter, Saturn, Uran in Neptun. Planeti nimajo lastne svetlobe. Okoli Zemlje kroži naravni satelit Luna. Zemlja se vrti okoli svoje osi kakor vrtavka. En obrat napravi v 24 urah. Glede na to, kako je Zemlja obrnjena k Soncu, ima dan ali noč. Poleg tega, da se Zemlja vrti okoli svoje osi, kroži tudi okoli Sonca. Za eno pot okoli Sonca Zemlja potrebuje eno leto. Ker je Zemljina os nagnjena, imamo letne čase. 31 MOST MÁR TUDOM A Föld egy olyan bolygó, amely a Nap körül kering. A világűrből úgy néz ki, mint egy nagy kék gömb. Sokkal több tenger, mint szárazföld található rajta. A szárazföld földrészekre vagy kontinensekre oszlik. Hét különböző nagyobb földrész vagy kontinens található rajta: Európa, Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália és az Antarktika. A földrészek közt sok tenger és óceán fekszik. Az óceánokban sok tenger egyesül. Három óceánt ismerünk: a Csendes-óceánt, az Atlanti-óceánt és az Indiai-óceánt. A Nap egy olyan csillag, mint amilyenek az égbolton láthatók. A Nap is egy csil ag, mivel saját fénye van. A Nap körül bolygók keringenek: ezek a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. A bolygóknak nincsen saját fényük. A Föld körül egy természetes műhold kering: a Hold. A Föld a saját tengelye körül úgy forog, mint egy búgócsiga. Ahhoz, hogy egyszer megforduljon, 24 órára van szüksége. A Föld és Nap kölcsönös helyzetétől függ, hogy nappal vagy éjszaka van-e. Amel ett, hogy a Föld a saját tengelye körül forog, a Nap körül is kering. A Földnek egy évre van szüksége ahhoz, hogy a Napot megkerülje. Mivel a Föld tengelye ferde, évszakok alakultak ki. 2. AZIJA 32 AZIJA 2. ÁZSIA 33 AZIJA ÁZSIA Tihi ocean Csendes-óceán Indijski ocean Indiai-óceán Bangladeš Banglades Butan Bhután Južna Koreja Dél-Korea Indija India Indonezija Indonézia Japonska Japán Kitajska Kína Laos Laosz Mongolija Mongólia Nepal Nepál Vietnam Vietnám Arabsko morje Arab-tenger Arabski polotok Arab-félsziget Bengalski zaliv Bengáli-öböl Črno morje Fekete-tenger Puščava Gobi Góbi-sivatag Himalaja Himalája Kaspijsko jezero Kaszpi-tó Srednjesibirsko višavje Közép-szibériai-fennsík Lena Léna Marianski jarek Mariana-árok Mongolski altaj Mongol-Altaj Zahodnosibirsko nižavje Nyugat-szibériai-alföld Sueški prekop Szuezi-csatorna Tibetanska visoka planota Tibeti-fennsík Nova dežela Új-föld Ural Urál Rdeče morje Vörös-tenger Merilo 1 : 57.000.000 Méretarány: 1:57.000.000 depresija mélység nad 1.000.000 prebivalcev 1.000.000 lakos felett pod 1.000.000 prebivalcev 1.000.000 lakos alatt 34 2.1 LEGA AZIJE Azija je največja celina na svetu. Obsega skoraj tretjino vsega kopnega na Zemlji. V 8. razredu ste se Od Evrope je štirikrat večja. Skoraj v celoti je na učili o Evropi. Ali se severni polobli. še spomniš, kje teče Meja z Evropo poteka: meja med Evropo • po gorovju Ural, in Azijo? Ponovi. • po Kaspijskem jezeru, • čez Kavkaz in Črno morje, • skozi ožini Bospor in Dardanele. Na zahodu loči Azijo od Afrike Sueški prekop. Na vzhodu je meja med Azijo in Ameriko Beringov preliv in Tihi ocean. Indonezijsko otočje se kot kakšen most razteza med Azijo in Avstralijo. Azijo oblivajo Severno ledeno morje, Tihi ocean, Indijski ocean in Rdeče morje. Azija: Sueški prekop Azija: Indonezija 2.2 ZNAČILNOSTI AZIJE V knjižnici si izposodi več številk revije Planinski vestnik in poišči članke, ki govorijo o slovenskih odpravah v Himalajo. Azija je zelo velika celina, zato ima značilnosti, ki jih drugod ni. Včasih rečemo, da je Azija celina nasprotij. 35 2.1 ÁZSIA FEKVÉSE Ázsia a világ legnagyobb földrésze. A Föld szárazföldi részeinek szinte a harmadát teszi ki. Nyolcadik osztályban Négyszer nagyobb Európánál. Csaknem már tanultatok Eu- egészében az északi féltekén terül el. rópáról. Emlékszel-e rá, Az Európával érintkező határai a következő hol található az Európa területeken haladnak: és Ázsia közti határ? • az Urál-hegységnél, Ismételd át! • a Kaszpi-tónál, • a Kaukázuson és a Fekete-tengeren át, • a Boszporusz és a Dardanellák szorosain keresztül. Nyugaton Ázsiát Afrikától a Szuezi-csatorna választja el. Keleten Ázsia és Amerika határa a Bering-szoros és a Csendes-óceán. Az Indonéz szigetvilág egyfajta hídként húzódik Ázsia és Ausztrália között. Ázsiát az Északi-tenger, a Csendes- és az Indiai-óceán, valamint a Vörös-tenger veszi körül. Ázsia: a Szuezi-csatorna Ázsia: Indonézia 2.2 ÁZSIA JELLEMZŐI A könyvtárból kölcsönözd ki a Planinski vestnik folyóirat több számát, és keres- sél bennük olyan cikkeket, amelyek a szlovén Himalája-expedíciókról szólnak! Ázsia hatalmas földrész, ezért olyan jel egzetességekkel is rendelkezik, amelyekkel más kontinensek nem. Időnként az mondjuk, hogy Ázsia az el entétes jelenségek kontinense. 36 Azija tako ima: • najvišje gorovje na svetu (Himalaja), v morjih pa največje globine (tudi 10 kilometrov globoke), • velikanske puščave in obsežna območja rodovitne zemlje, • najbolj mrzle in zelo vroče kraje na svetu, • zelo revne in gospodarsko najbolj razvite in bogate države, • zelo suhe predele in take z veliko dežja, • območja, kjer je poseljenost ljudi zelo gosta, pa tudi predele, ki so skoraj nenaseljeni, • zelo velike in nekaj majhnih držav, • najvišjo točko na svetu (Mount Everest, 8848 m nad morjem). Mount Everest Kitajski zid 2.3 MONSUNSKO PODNEBJE Ves južni in jugovzhodni del Azije ter vzhodna Kitajska imajo monsunsko podnebje. Ime je dobilo ime po vetrovih – monsunih. Pozimi je hud mraz nad osrednjo in severno Azijo, nad južnim in vzhodnim morjem pa je precej bolj toplo. Zato prodira hladen zrak iz notranjosti proti morju. Tako nastane zimski monsun. Poletje je v notranjosti Azije vroče, nad morji pa hladnejše. Tako pihajo poleti vlažni vetrovi z morja proti kopnemu. Ker so polni vlage, oddajajo velike količine padavin v obliki dežja in hudih nalivov. Med obema monsunoma je čas »večne pomladi«. Na zemljevidu poišči najglobljo točko v morju – Marianski jarek – in preberi globino, ter poglej, s katero barvo je označena. Monsun 37 Ázsia rendelkezik: • a világ legmagasabb hegységével (Himalája), valamint a legmélyebb tengerekkel (10 kilométer mél yel is), • hatalmas sivatagokkal és nagyméretű termőföldekkel, • a világ leghidegebb és legmelegebb helyeivel, • egyrészt nagyon szegény, másrészt gazdasági szempontból a legfejlettebb és leggazdagabb országokkal, • nagyon száraz és nagyon csapadékos vidékekkel, • olyan területekkel, ahol hatalmas a népsűrűség, valamint olyanokkal is, amelyek szinte lakatlanok, • hatalmas nagy országokkal, és néhány nagyon kicsivel, • a legmagasabb csúccsal a világon (Mount Everest, 8848 m-rel a tengerszint felett). Mount Everest A kínai Nagyfal 2.3 A MONSZUN ÉGHAJLAT Dél- és Délkelet-Ázsia teljes területén, valamint Kelet-Kínában a monszun éghajlat a jel emző. A nevét a szelek – monszunok – után kapta. Ázsia középső és északi részén télen nagyon hideg, délen és a keleti tengervidéken azonban sokkal melegebb van. Ezért a hideg levegő a szárazföld felől behatol a tenger felé. Így jön létre a téli monszun. A nyár Ázsia belső részein forróbb, a tengerek felett hűvösebb. Így nyáron a nagyobb páratartalmú szelek a tenger felől a szárazföld irányába fújnak. Mivel azok nedveséggel teltek, ezért eső és heves felhőszakadások formájában nagy mennyiségű csapadékot bocsátanak ki. A két monszun-időszak közt található az „örök tavasz” időszaka. Keresd meg a térképen a tenger legmélyebb pontját, a Mariana-árkot, majd olvasd le a mélységét, végül pedig nézd meg, milyen színnel jelölték! Monsun Monszun 38 2.4 IZBIRNE VSEBINE V poglavju si izberi določeno temo in jo podrobneje predelaj. Podatke poišči v knjigah, enciklopedijah, učbenikih, na svetovnem spletu. Izdelaš lahko tudi plakat ali elektronsko prosojnico. HIMALAJA je 2400 km dolga gorska veriga z mnogimi osemtisočaki, na katere so se povzpele že številne odprave. 26 vrhov je visokih 6720 m ali več. Velikanski ledeniki, redek zrak in hitre spremembe vremena, divji viharji in plazovi zahtevajo zelo dobre priprave in izkušene alpiniste. Zato se je šele leta 1953 posrečilo dvema plezalcema osvojiti vrh sveta. Himalaja RASTLINSKI PASOVI Azija je zelo velika celina, zato ima različna podnebja. Ta so vplivala na nastanek rastlinskih pasov. Od severa proti jugu se vrstijo: tundre, tajge, stepe in puščave ter vlažni tropski gozd. Tundra Stepa Puščava v Azji 39 2.4 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK Válasszál ki a fejezetből egy témát, és azt részletesebben dolgozzad fel! Keressél adatokat könyvekben, enciklopédiákban, tankönyvekben vagy a világhálón! Készíthetsz plakátot vagy számítógépes prezentációt is. HIMALÁJA A Himalája egy 2400 km hosszú hegyláncolat, számos olyan 8000 méteres csúccsal, amelyeket már sok expedíció megmászott. 26 csúcsa van, amelyek 6720 méteresek vagy még annál is magasabbak. A hegymászóknak jól felkészültnek és tapasztaltnak kel lenniük a hatalmas gleccserek, a ritkás levegő, a gyorsan változó időjárás, a vad viharok és a lavinák miatt. Mindezek miatt csak 1953-ban sikerült meghódítania két szerencsés Himalája hegymászónak a világ legmagasabb pontját. NÖVÉNYZETI ÖVEZETEK Ázsia hatalmas földrész, így különböző éghajlatok vannak jelen. Ennek következtében eltérő növényzeti övezetek alakultak ki. Északról dél felé haladva a következők: a tundra, a tajga, a sztyeppe, a sivatagok, valamint a párás trópusi esőerdők. Tundra Sztyeppe Sivatag Ázsiában 40 KULTURNE RASTLINE Iz Azije izhaja vrsta kulturnih rastlin, ki jih človek goji za svojo prehrano ali kot surovino za nadaljnjo predelavo. Najpomembnejše kulturne rastline so: riž, čajevec, soja, gumijevec, bambus in začimbe (cimet, poper, ingver, muškatni orešek, nageljnove žbice in druge). Čajevec Začimbe Riževa polja Kavčuk ali gumijevec 41 KULTÚRNÖVÉNYEK Ázsiából olyan különböző kultúrnövények származnak, amelyeket az emberek a saját élelmezésükhöz vagy alapanyagként feldolgozásra termesztenek. A legfontosabb kultúrnövények a következők: a rizs, a teacserje, a szója, a gumi, a bambusz és a fűszerek (fahéj, bors, gyömbér, szerecsendió, szegfűszeg és egyebek). Teacserje Fűszerek Rizsföldek Kaucsuk vagy gumi 42 ZDAJ ZNAM Azija je največja celina na svetu. Pokriva skoraj tretjino vsega kopnega. Skoraj vsa je na severni polobli. Meja z Evropo poteka po gorovju Ural, po Kaspijskem jezeru, čez Kavkaz in Črno morje, skozi ožini Bospor in Dardanele. Azijo oblivajo Severno ledeno morje, Tihi ocean, Indijski ocean in Rdeče morje. V Aziji je najvišje gorovje na svetu – Himalaja. Tam je tudi najvišja gora na svetu Mount Everest. Azija ima zelo različno podnebje: od najbolj mrzlih krajev na severu do zelo vročih na jugu. Azija ima puščave in tudi zelo rodovitna območja. Nekatere države v Aziji so najbogatejše na svetu (Japonska, Kitajska, Južna Koreja), druge pa spadajo med najrevnejše države na svetu (Bangladeš, Nepal, Butan). Indija in Kitajska sta državi z največ prebivalstva na svetu. 43 MOST MÁR TUDOM Ázsia a világ legnagyobb földrésze. A szárazföld mintegy harmadát teszi ki. Csaknem egészében az északi féltekén terül el. Európával az Urál-hegységnél, a Kaszpi-tónál, a Kaukázuson és a Fekete- tengeren át, a Boszporusz és a Dardanel ák szorosain keresztül határos. Ázsiát az Északi-tenger, a Csendes- és az Indiai-óceán, valamint a Vörös- tenger veszik körül. Ázsiában található a világ legmagasabb hegysége – a Himalája. Ugyanott lelhető fel a világ legmagasabb csúcsa is: a Mount Everest. Ázsiában a leghidegebb északi vidékektől a legmelegebb déli tájakig nagyon változatos éghajlattípusok jellemzőek. Ázsiában sivatagok és nagyon termékeny földek is találhatóak. Ázsia egyes országai (Japán, Kína, Dél-Korea) a leggazdagabbak a világon, másikak viszont a világ legszegényebb országai közé tartoznak (Banglades, Nepál, Bhután). India és Kína a világ két legnagyobb népsűrűségű országa. 3. AFRIKA 44 AFRIKA 3. AFRIKA 45 AFRIKA AFRIKA Atlantski ocean Atlanti-óceán Indijski ocean Indiai-óceán Algerija Algéria Čad Csád Južnoafriška republika Dél-afrikai Köztársaság Egipt Egyiptom Kongo Kongó Libija Líbia Madagaskar Madagaszkár Maroko Marokkó Nigerija Nigéria Sudan Szudan Tunizija Tunézia Adenski zaliv Ádeni-öböl Atlas Atlasz-hegység Etiopsko višavje Etióp-magasföld Sredozemsko morje Földközi-tenger Gvinejski zaliv Guineai-öböl Kanarski otoki Kanári-szigetek Kilimandžaro Kilimandzsáró Kongovska kotlina Kongói medence Sahara Szahara Sahel Száhel Sueški prekop Szuezi-csatorna Nil Nílus Tanganjinško jezero Tanganyika-tó Viktorijino jezero Viktória-tó Rdeče morje Vörös-tenger Merilo 1 : 43.700.000 Méretarány: 1:43.700.000 depresija mélység nad 1.000.000 prebivalcev 1.000.000 lakos felett pod 1.000.000 prebivalcev 1.000.000 lakos alatt 46 3.1 LEGA AFRIKE Znan popotnik, Tomo Križnar, je precej časa preživel tudi v Afriki. Tam je navezal prijateljske vezi z ljudmi. Poišči katero od njegovih knjig ali pa si oglej film, ki govori o Darfurju. Afrika je druga največja celina na svetu. Kar trikrat je večja od Evrope. Pretežni del Afrike je v vročem pasu. Od Evrope jo loči Gibraltarski preliv in Sredozemsko morje. Od Azije jo loči Rdeče morje. Na zahodu Afriko obliva Atlantski ocean, na vzhodu pa Indijski ocean. Piramide 3.2 ZNAČILNOSTI AFRIKE Na zemljevidu z vrvico izmeri dolžino poti od Kopra do Bombaya v Indiji, enkrat skozi Sueški prekop, drugič okoli Afrike. Ali bi se strinjal s trditvijo, da je Sueški prekop močno skrajšal pot iz Evrope do Azije? Poskušaj to utemeljiti. Afrika je celina suhih puščav in tropskih deževnih gozdov. Podnebje in rastlinstvo se v Afriki spreminjata od ekvatorja proti severu in proti jugu. Tako ima: • različne rastlinske pasove (savane, stepe in puščave, sredozemsko rastlinstvo, tropski deževni gozd), • veliko vrst gojenih tropskih rastlin (kakavovec, kavovec, kavčukovec, datljevec, bananovec, kruhovec …), • Saharo, ki je največja, najbolj vroča in suha med vsemi vročimi puščavami na svetu, • bogato kulturno dediščino (piramide, mumije, sfinge …), • pester živalski svet (afriški slon, nilski konj, tigri, levi, žirafe, kamele, afriški piton, opice …), • veliko rudnega bogastva (zlato, diamanti, železova ruda, baker), • največ revnih ljudi. Revščino povečujejo še naravne nesreče (poplave, suše), vojne in padec cen različnih surovin. 47 3.1 AFRIKA FEKVÉSE Az ismert utazó, Tomo Križnar Afrikában is sok időt töltött el. Ott barátságo- kat kötött a helyi emberekkel. Keresd meg valamelyiket a könyvei közül, vagy nézd meg a Darfurról szóló filmjét! Afrika a második legnagyobb földrész a világon. Területe háromszor nagyobb, mint Európáé. Afrika nagy része a forró éghajlati övezetben található. Európától a Gibraltári-szoros és a Földközi-tenger választja el. Ázsiától a Vörös-tenger határolja el. Afrikát nyugaton az Atlanti-, keleten pedig az Indiai-óceán veszi körül. Piramisok 3.2 AFRIKA JELLEMZŐI Mérd meg a térképen egy madzag segítségével a Koperból az indiai Bom- baybe vezető út távolságát! Először a Szuezi-csatornán keresztül, aztán pedig Afrika megkerülésével. Egyetértesz azzal, hogy a Szuezi-csatorna nagymér- tékben lerövidítette az Európából Ázsiába vezető utat? Próbáld meg ezt bebizonyítani! Afrika a száraz sivatagok és a trópusi esőerdők kontinense. Afrikában az éghajlat és a növényzet az Egyenlítőtől északra és délre haladva változik. E szerint jel emzi(k): • a különféle növényzeti övezetek (szavannák, sztyeppék és sivatagok, mediterrán növényzet, trópusi esőerdők), • számos termesztett trópusi növényfaj (kakaó, kávé, kaucsuk, datolya, banán- és kenyérfa…), • a Szahara, amely a legnagyobb, a legforróbb és a legszárazabb a világ összes sivataga közül, • gazdag kulturális örökség (piramisok, múmiák, szfinxek…), • változatos vadon élő ál atvilág (afrikai elefánt, víziló, tigrisek, oroszlánok, zsiráfok, tevék, afrikai piton, majmok…), • gazdag ásványkincskészlet (arany, gyémánt, vasérc, réz), • a legtöbb szegény ember. A nincstelenséget a természeti csapások (árvizek, aszályok), a háborúk és különféle nyersanyagok árának az esése is súlyosbítja. 48 ALI VEŠ, da … Viktorijino jezero spada med največja jezera na svetu (tretje po velikosti)? ALI VEŠ, da … je Sahara največja puščava na svetu? Vanjo bi spravili 400 Slovenij. Sahara 3.3 REKA NIL Na zemljevidu Afrike poišči reko Nil. Nil je najdaljša reka na svetu. Dolga je 6671 kilometrov. Nil nastane, ko se zlijeta Beli in Modri Nil. Nato si utira pot skozi puščavo na sever proti Sredozemskemu morju. Nil je ena najpomembnejših rek v Afriki. S svojo vodo spreminja puščavo v rodovitno zemljo, saj namaka številna polja. Zato večina ljudi v Egiptu živi v ozkem rodovitnem pasu ob reki. Reka Nil Nil je bil vir življenja že za prebivalce v starem Egiptu v času faraonov. Stari Egipt je bil močna država v dolini Nila. Nil je vsako leto poplavil. Ko se je umaknil, je pustil na poljih plodno blato, v katerega so sejali in sadili. Pridelek je bil obilen. Tako je bil stari Egipt že več tisoč let pred našim štetjem močna država z visoko kulturo. Vladarju so rekli faraon. 49 TUDOD-E, hogy… a Viktória-tó a világ legna- gyobb tavai közé tartozik (nagy- ságát tekintve a harmadik)? TUDOD-E, hogy… a Szahara a legnagyobb siva- tag a világon? Szlovénia 400-szor férne el benne. Szahara 3.3 A NÍLUS FOLYÓ Mutasd meg a térképen a Nílus folyót! A Nílus a világ leghosszabb folyója. 6671 kilométer hosszú. A Nílus a Fehér- és a Kék-Nílusok egyesüléséből keletkezik. Ezt követően a folyó északi irányba, a sivatagon keresztül, a Földközi-tenger felé tör utat magának. A Nílus Afrika egyik legfontosabb folyója. A vizével a sivatagot termékeny földdé változtatja, mivel nagy területen árasztja el a földeket. Éppen ezért Egyiptomban a legtöbb ember a folyó mentén kialakult termékeny vidékeken él. A Nílus folyó Már az ókori Egyiptomban, a fáraók idejében is az ott élők számára az élet forrását jelentette a Nílus. Az ókori Egyiptom erős birodalom volt a Nílus völgyében. A Nílus minden évben kiöntött. Amikor apadt, a mezőkön termékeny iszapot hagyott maga után, amibe vetettek és ültettek. A termés bőséges volt. Éppen ezért az ókori Egyiptom már az időszámításunk kezdete előtti 1000 évvel is magas kultúrával rendelkező, erős birodalom volt. Az uralkodót fáraónak hívták. 50 3.4 IZBIRNE VSEBINE V tem poglavju si izberi določeno temo in jo podrobneje predelaj. Podatke poišči v knjigah, enciklopedijah, učbenikih, na svetovnem spletu. Izdelaš lahko tudi plakat ali elektronsko prosojnico. GOSPODARSTVO Večina Afričanov se preživlja z obdelovanjem polj. Zemlje marsikje ne orjejo, ampak jo prekopavajo z motikami. Pridelujejo razne vrste prosa, riž in gomolje. Vedno bolj pogosto gojijo plantažne rastline, kot so kakavovec, kavovec in kavčukovec. Imajo tudi nasade arašidov, bananovcev in Iskanje zlata ananasa. V vzhodni Afriki so velika polja bombaža, v sredozemske dežele pa izvažajo veliko pomaranč in zgodnje zelenjave. Delo na polju Kakavovec 51 3.4 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK Válasszál ki a fejezetből egy témát, és azt részletesebben dolgozzad fel! Keressél adatokat könyvekben, enciklopédiákban, tankönyvekben vagy a világhálón! Készíthetsz plakátot vagy számítógépes prezentációt is. GAZDASÁG A legtöbb afrikai a szántóföld megműveléséből él. A földet sok helyen nem szántják, hanem kapákkal lazítják. Különféle kölesfajtákat, rizst és gumókat termesztenek. Egyre gyakrabban létesítenek ültetvényeket, pl. kakaó-, kávé- és kaucsukbirtokot. Földimogyoró-, Aranyásás banán- és ananászültetvényekkel is rendelkeznek. Kelet-Afrikában nagy gyapotföldek terülnek el, a Földközi- tenger mentén található országok sok narancsot és korai érésű zöldségeket exportálnak. Munka a mezőn Kakaófa 52 ŽIVALSTVO Živalstvo se je prilagodilo podnebju in rastlinstvu. V vlažnem tropskem gozdu živijo raznovrstni ptiči, metulji, žabe in kače. Tu najdemo tudi različne vrste opic. Savana je domovina znanih afriških živali: levov, žiraf, zeber, antilop, slonov, nosorogov … V puščavah in stepah najdemo miši, kače, lisice, kamele … Levinja Nilski konj PREBIVALSTVO Afrika je redko naseljena celina. Gosteje so naseljena le namakalna območja ob Nilu, rudarska področja, obalni svet in okolica velikih mest. V severni Afriki prevladujejo Arabci, v srednji in južni Afriki pa žive številna temnopolta ljudstva. Belcev je v Afriki malo. Priselili so se v Južnoafriško republiko, ker je tam ugodnejše podnebje. V zahodni in južni Afriki živi nekaj priseljencev iz Azije. Masaji Nomadi 53 ÁLLATVILÁG Az ál atvilág alkalmazkodott az éghajlathoz és a növényzethez. A párás trópusi erdőben különféle madarak, lepkék, békák és kígyók élnek. Sokféle majomfaj is megtalálható arrafelé. A szavanna többféle nevezetes afrikai állatnak az otthona: az oroszlánoknak, a zsiráfoknak, a zebráknak, az antilopoknak, az elefántoknak, az orrszarvúknak… A sivatagokban és a sztyeppéken egereket, kígyókat, rókákat és tevéket… találhatunk. Oroszlán Víziló NÉPESSÉG Afrika ritkán lakott kontinens. Lakosai csak a Nílus menti árterületeken, a bányavidékeken, a tengerparton és a nagyobb városok környékén telepedtek meg. Míg Észak-Afrikában az arabok vannak többségben, addig Közép- és Dél-Afrikában számos színesbőrű népcsoport él. A fehér rassz kevésbé jel emző. Utóbbiak a Dél-afrikai Köztársaságban telepedtek le, mert ott kedvezőbb az éghajlat. Néhány Ázsiából érkező bevándorló Nyugat- és Dél-Afrikában él. Maszájok Nomádok 54 ZDAJ ZNAM Afrika je druga največja celina. Od Evrope jo loči Gibraltarski preliv in Sredozemsko morje. Od Azije pa jo loči Rdeče morje. Na zahodu obliva Afriko Atlantski ocean, na vzhodu pa Indijski ocean. Čez celino poteka ekvator. V Afriki je največja, najbolj suha in najbolj vroča puščava na svetu, Sahara. Afrika je zelo bogata z rudninami (zlato, diamanti, železova ruda, baker). Prav tako ima zelo pester živalski svet (sloni, levi, tigri, žirafe, opice, kače). Žal pa je Afrika tudi najrevnejša celina. Revščino povečujejo še vojne in bolezni. Na severu Afrike teče druga najdaljša reka na svetu, Nil. Ob njem je zelo rodovitna zemlja. Zato so se ob njen naselile že najstarejše civilizacije – stari Egipčani. Njihov vladar je bil faraon. 55 MOST MÁR TUDOM Afrika a második legnagyobb földrész. Európától a Gibraltári-szoros és a Földközi-tenger választja el. Ázsiától pedig a Vörös-tenger határolja el. Afrikát nyugaton az Atlanti-, keleten pedig az Indiai-óceán veszi körül. A kontinensen áthalad az Egyenlítő. Afrikában található a legnagyobb, legszárazabb és legforróbb sivatag a világon: a Szahara. Afrika rendkívül gazdag ásványkincsekben (arany, gyémánt, vasérc, réz). Nagyon változatos az állatvilága (elefántok, oroszlánok, tigrisek, zsiráfok, majmok, kígyók). Sajnos Afrika egyben a legszegényebb földrész. A szegénységet a háborúk és a betegségek is súlyosbítják. Észak-Afrikában hömpölyög a világ második legnagyobb folyója: a Nílus. A folyó mentén nagyon termékeny a talaj. Éppen ezért telepedtek meg mel ette a legrégebbi civilizációk – pl. az ókori Egyiptom. Az uralkodójukat fáraónak nevezték. 4. SEVERNA AMERIKA 56 SEVERNA AMERIKA 4. ÉSZAK-AMERIKA 57 SEVERNA AMERIKA ÉSZAK-AMERIKA Atlantski ocean Atlanti-óceán Antarktični ocean Jeges-tenger Tihi ocean Csendes-óceán Združene države Amerike Amerikai Egyesült Államok Kanada Kanada Aljaska Alaszka Aljaški zaliv Alaszkai-öböl Apalači Appalache-hegység Baffinov otok Baffin-öböl Beringovo morje Bering-tenger Beringov preliv Bering-szoros Grenlandija Grönland Hudsonov zaliv Hudson-öböl Labrador Labrador-félsziget Labradorsko morje Labrador-tenger Mehiški zaliv Mexikói-öböl Michigansko jezero Michigan-tó Veliki Antili Nagy-Antillák Velika kotlina Nagy-medence Ontarijsko jezero Ontario-tó Skalno gorovje Sziklás-hegység Viktorijin otok Viktória-sziget Merilo 1 : 48.000.000 Méretarány: 1:48.000.000 depresija mélység nad 1.000.000 prebivalcev 1.000.000 lakos felett pod 1.000.000 prebivalcev 1.000.000 lakos alatt 58 4.1 LEGA SEVERNE AMERIKE Ali morda veš, kdo so bili prvi prebivalci Severne Amerike? Kako se imenujejo? V knjižnici imajo gotovo kakšno knjigo o njih. Cela Severna Amerika leži na severni polobli. Večji del ozemlja je v severnem zmerno toplem pasu, manjši del ozemlja na seve ru pa v severnem hladnem pasu. Na severozahodu jo od Azije loči le Be ringov preliv. Od Evrope jo loči Atlantski ocean. Severno Ameriko oblivajo: Tihi ocean ali Pacifik, Atlantski ocean in Severno Ledeno morje. Reka Misisipi je najdaljša reka v Severni Ameriki. Dolga je 3730 km. Poišči jo na zemljevidu Severne Amerike. Ali veš, kateri slovenski plavalec je preplaval to reko? Nacionalni park v ZDA Na zemljevidu Severne Amerike poišči Mehiški zaliv. Aprila leta 2010 se je tam zgodila huda ekološka nesreča. Pozanimaj se, kaj se je zgodilo. 59 4.1 ÉSZAK-AMERIKA FEKVÉSE Tudod esetleg, hogy kik voltak Észak-Amerika első lakói? Hogyan nevezzük őket? A könyvtárban biztosan vannak valamilyen könyvek róluk. Észak-Amerika teljes terjedelmében az északi féltekén fekszik. Területének a legnagyobb része az északi mérsékelten meleg övezetben fekszik, az északi rész kisebb egysége azonban az északi hideg zónában található. Északnyugaton a Bering-szoros választja el Ázsiától. Európától az Atlanti-óceán határolja el. Észak-Amerikát a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és Északi-tenger veszi körül. A Mississippi folyó Észak-Amerika leghosszabb folyója. A hossza 3730 km. Keresd meg azt Észak- Amerika térképén! Tudod-e, melyik szlovén úszó úszta át ezt a folyót? Nemzeti park az USA-ban Keresd meg a Mexikói-öblöt Észak-Amerika térképén! 2010 áprilisában súlyos ökológiai katasztrófa zajlódott le ott. Informálódj, mi történt! 60 4.2 ZNAČILNOSTI SEVERNE AMERIKE Severno Ameriko oblivajo: Tihi ocean ali Pacifik, Atlantski ocean in Severno Ledeno morje. New York Niagarski slapovi ALI VEŠ, da … so leta 1867 ZDA kupile Aljasko od Rusov za malo več kot 7 milijonov ameriških dolarjev? Šele kasneje se je pokazalo, kako Na zemljevidu Severne Amerike ugodna kupčija je bila to za ZDA, saj je poišči, kje je meja med ZDA in Aljaska zelo bogata z rudami, predvsem z Kanado. zlatom. Tam so odkrili tudi velike zaloge nafte. V Severni Ameriki najdemo: • ZDA in Kanado, ki sta vodilni gospodarski sili na svetu, • veliko narodnih parkov (Yellowstone, Veliki kanjon …), • vsako leto veliko število močnih orkanov ali hurikanov, ki dosežejo hitrost nad 120 km/h in povzročajo veliko škode, • rezervate, v katerih živijo prvotni prebivalci – Indijanci, • Grenlandijo, ki je največji otok na svetu, • Niagarske slapove, ki padajo čez 60 metrov visok skalni prag. Ležijo na meji med Kanado in ZDA. 61 4.2 ÉSZAK-AMERIKA JELLEMZŐI Észak-Amerikát a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és az Északi-tenger veszi körül. New York Niagara-vízesés TUDOD-E, hogy… az USA Alaszkát 1867-ben kicsit több mint 7 mil ió dol árért vásárolta meg Oroszországtól? A későbbiekben derült Keresd meg Észak-Amerika csak fény arra, hogy mindez az USA térképén, hol húzódik a határ számára egy nagyon jó üzlet volt, ugyanis az USA és Kanada közt! Alaszka nagyon gazdag ércekben, különösen aranyban. Arrafelé nagy olajkészleteket is felfedeztek. Észak-Amerikában a következők találhatók: • az Egyesült Államok és Kanada, amelyek a világ vezető gazdasági hatalmai, • számos nemzeti park (Yellowstone, Grand Canyon...), • évente nagyszámú erős orkán vagy hurrikán, amelyek a 120 km/óra feletti sebes- séget is elérhetik, és sok kárt okoznak, • rezervátumok, amelyekben az őslakos indiánok laknak, • Grönland, a világ legnagyobb szigete, • a Niagara-vízesés, amely egy 60 méter magas sziklaküszöbről zuhan alá. Kanada és az Egyesült Államok határán található. 62 4.3 ZDRUŽENE DRŽAVE AMERIKE ZDA pridelajo veliko bombaža. Po vsem svetu so se razširila njihova oblačila, zlasti hlače iz močnega bombažnega platna. Postala so vsakdanja modna oblačila. Kako se imenujejo hlače iz tega blaga? Združene države Amerike (ZDA) sestavlja 50 zveznih držav. Dve zvezni državi se ne “držita” sklenjenega ozemlja ZDA. To sta Aljaska na severu in Havaji v Tihem oceanu. Prestolnica in sedež vlade je v mestu Washington. Predsednik ZDA živi v Beli hiši. ALI VEŠ, da … v ZDA živi več kot 30 milijonov črncev, ki jim rečemo Afroameričani? Večinoma so potomci sužnjev, ki so jih v letih 1619 do 1808 prisilno pripeljali iz Afrike. Največ črncev je živelo na jugu, kjer so garali na plantažah sladkornega trsa, tobaka in bombaža. Kanada ZDA so največja gospodarska in politična sila na svetu. Gospodarstvo ZDA je močno zaradi naravnega in rudnega bogastva: velike zaloge vodne energije, nafte, plina, premoga, železove in drugih rud. V prejšnjem stoletju sta bili najpomembnejši železarska in jeklarska industrija, ki sta proizvajali surovine za industrijo motornih vozil in kmetijskih strojev. Tovarnarji so uvajali množično proizvodnjo. Po drugi svetovni vojni so se začele uveljavljati nove industrije, kot so kemična, prehrambna, letalska in vesoljska, elektrotehnična in računalniška industrija. Afroameričanka 63 4.3 AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Az USA nagyon sok pamutot termel. Ruházatuk, különösen egy erős pamutból készült nadrág, az egész világon elterjedt. Ez a mindennapi divatos öltözködés darabja lett. Hogyan nevezzük az ebből az anyagból készült nadrágokat? Az Amerikai Egyesült Ál amok (USA) 50 tagál amból ál . Két ál am nem „tapad” az Egyesült Ál amok területéhez. Nevezetesen északon Alaszka és a csendes-óceáni Hawai . A főváros és a kormány székhelye Washingtonban található. Az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban él. TUDOD-E, hogy… több mint 30 millió olyan fekete, általunk afroamerikainak mondott ember él az Egyesült Államokban, akik leginkább azoknak az rabszolgáknak a leszármazottjai, akiket 1619-től 1808-ig erőszakkal hurcoltak be Afrikából? A legtöbb fekete ember délen élt, ahol cukornád-, dohány- és gyapotültetvényeken Kanada dolgoztak. Az USA a világ legnagyobb gazdasági és politikai hatalma. Az USA gazdaságának az ereje a természeti és ásványkincsekben rejlik: nagy vízenergia-készletek, olaj, gáz, szén, vas és egyéb ércek. A múlt században a két legfontosabb iparág a vas- és acélgyártás volt, amely a gépjárművek és mezőgazdasági gépipar számára gyártott alapanyagokat. A gyárak bevezették a tömegtermelést. A második világháború után új iparágak kezdtek kialakulni, például a vegyipar, az élelmiszergyártás, a repülő- és űripar, valamint az elektro- és számítástechnikai iparág. Afroamerikai kislány 64 4.4 IZBIRNE VSEBINE V tem poglavju si izberi določeno temo in jo podrobneje predelaj. Podatke poišči v knjigah, enciklopedijah, učbenikih, na svetovnem spletu. Izdelaš lahko tudi plakat ali elektronsko prosojnico. PRVOTNI PREBIVALCI Pred prihodom Evropejcev je na ozemlju Severne Amerike živelo približno 1,5 milijona Indijancev. Pripadali so različnim plemenom. Kmalu so se priseljenci začeli naseljevati tudi na indijanskih ozemljih. Čeprav so se upirali in borili za svoja ozemlja, je bila do leta 1890 moč Indijancev zlomljena. Umakniti so se morali v rezervate. To so posebna ozemlja, kjer lahko Indijanci živijo po svojih načelih in izročilih. Tradicionalni indijanski šotori Indijanska hiša na jugu ZDA Indijanca v tradicionalni obleki 65 4.4 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK Válasszál ki a fejezetből egy témát, és azt részletesebben dolgozzad fel! Keressél adatokat könyvekben, enciklopédiákban, tankönyvekben vagy a világhálón! Készíthetsz plakátot vagy számítógépes prezentációt is. ŐSLAKOSOK Észak-Amerikában az európaiak érkezése előtt körülbelül 1,5 mil ió indián élt. Különböző törzsekhez tartoztak. Nem sokkal később a bevándorlók az indiánok területeire is elkezdtek betelepülni. Noha az indiánok lázadtak és harcoltak a földjeikért, 1890-re a hatalmuk megtört. Rezervátumokba kellett vonulniuk. Ezek olyan különleges területek, ahol az indiánok saját elveik és hagyományaik szerint élhetnek. Hagyományos indián sátrak Indiánok háza az USA déli részén Két indián hagyományos népviseletben 66 VELEMESTA Los Angeles (okrog 3,8 milijonov prebivalcev), Chicago (2,8 milijona prebivalcev) in New York (8,3 milijona prebivalcev) so med največjimi mesti na svetu. Pravimo jim velemesta. Chicago Utrip velemesta NASA ZDA imajo vrhunsko tehnologijo za raziskovanje vesolja. NASA (to je Državna uprava za aeronavtiko in vesolje) porabi letno veliko denarja za izdelavo vesoljskih ladij in satelitov. Neil Armstrong je bil prvi človek, ki je stopil na Lunino površino. To je bilo leta 1969. Model vesoljske postaje Nasin vesoljski center Kennedy 67 METROPOLISZOK Los Angeles (kb. 3,8 mil ió lakos), Chicago (2,8 mil ió lakos) és New York (8,3 mil ió lakos) a világ legnagyobb városai közé tartoznak. Metropoliszoknak nevezzük őket. Chicago Nyüzsgő nagyváros NASA Az űrkutatást tekintve az USA rendelkezik a legfejlettebb technológiával. A NASA (Nemzeti Repülési és Űrhivatal) minden évben sok pénzt fordít az űrhajók és műholdak építésére. Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett. Mindez 1969-ben történt. Űrállomásmodell A NASA Kennedy-űrközpontja 68 ZDAJ ZNAM Severna Amerika je v celoti na severni polobli. Na severozahodu jo od Azije loči le Beringov preliv. Od Evrope je bolj oddaljena, saj je vmes Atlantski ocean. Severno Ameriko oblivajo Tihi ocean ali Pacifik, Atlantski ocean in Severno ledeno morje. V Severni Ameriki sta samo dve državi: Združene države Amerike (ZDA) in Kanada. Obe sodita med gospodarsko najbolj bogate države na svetu. V Ameriki so najprej živeli prvotni prebivalci, ki jih imenujemo Indijanci. Priseljenci iz Evrope so jih premagali. Zato danes živijo predvsem v rezervatih. Danes v Severni Ameriki živijo ljudje iz celega sveta. V ZDA in Kanado še zmeraj priseljuje veliko ljudi, ki iščejo zase in za svoje družine boljše službe. V Severni Ameriki je veliko modernih velemest z veliko nebotičniki. ZDA so ena od vodilnih sil pri raziskovanju vesolja. Prvi človek, ki je stopil na Luno leta 1969, je bil Američan Niel Armstrong. ZDA so vodilna politična država na svetu. 69 MOST MÁR TUDOM Észak-Amerika teljes terjedelmében az északi féltekén fekszik. Északnyugaton a Bering-szoros választja el Ázsiától. Európától távolabbra fekszik, köztük található az Atlanti-óceán. Észak-Amerikát a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és az Északi-tenger veszi körül. Észak-Amerikában csak két ország található: az Amerikai Egyesült Ál amok (USA) és Kanada. Gazdaságukat tekintve mindkettő a világ leggazdagabb országai közé tartozik. Amerikában a kezdetekben az őslakosok éltek, akiket indiánoknak nevezünk. Az Európából érkező bevándorlók leigázták őket. Ezért manapság főleg rezervátumokban élnek. Ma Észak-Amerikát a világ minden tájáról érkezett emberek lakják. Sokan még mindig maguk és a családjuk miatt, a jobb munkalehetőségek miatt települnek az Egyesült Ál amokba és Kanadába. Észak-Amerikában számos metropolisz található nagy felhőkarcolókkal. Az USA az űrkutatásokat tekintve vezető hatalom. Az első ember, Neil Armstrong, aki 1969-ben a Holdon járt, amerikai volt. Az USA a világ vezető politikai hatalma. 70 71 5. JUŽNA AMERIKA 72 JUŽNA AMERIKA 5. DÉL-AMERIKA 73 JUŽNA AMERIKA DÉL-AMERIKA Atlantski ocean Atlanti-óceán Tihi ocean Csendes-óceán Argentina Argentína Bolivija Bolívia Brazilija Brazília Čile Chile Kolumbija Kolumbia Paragvaj Paraguay Amazonka Amazonas Amazonsko nižavje Amazonas-medence Andi Andok Brazilsko višavje Brazil-felföld Galapaški otoki Galápagos-szigetek Gvajansko višavje Guyanai-felföld Karibsko morje Karib-tenger Kordiljere Kordillerák Horn Horn-fok Panamski prekop Panama-csatorna Pampe Pampák Patagonija Patagónia Ognjena dežela Tűzföld Merilo 1 : 38.400.000 Méretarány: 1:38.400.000 depresija mélység nad 1.000.000 prebivalcev 1.000.000 lakos felett pod 1.000.000 prebivalcev 1.000.000 lakos alatt 74 5.1 LEGA JUŽNE AMERIKE Na zemljevidu Južne Amerike poišči ekvator in skrajno južno točko. Ugotovi, na kateri polobli leži večji del Južne Amerike? Panamski prekop Južno Ameriko prečka ekvator, vendar večina celine leži na južni polobli. Del kontinenta je v vročem pasu. Ostale pokrajine so v južnem zmernotoplem pasu. Južno Ameriko oblivajo Karibsko morje, Tihi ocean in Atlantski ocean. Meja med Severno in Južno Ameriko je Panamski prekop. Na jugu se celina konča z otočjem Ognjena zemlja in rtom Horn. Panamski prekop povezuje tudi Atlantski in Tihi ocean. 75 5.1 DÉL-AMERIKA FEKVÉSE Keresd meg Dél-Amerika térképén az Egyenlítőt és a legdélibb pontot! Határozd meg, melyik féltekén található Dél-Amerika legnagyobb része! Panama-csatorna Dél-Amerikát ugyan átszeli az Egyenlítő, a kontinens nagyobbik része azonban a déli féltekén fekszik. A földrész egy része a forró éghajlati zónában helyezkedik el. Az egyéb tartományok a déli mérsékelt övezetben találhatók. Dél-Amerikát a Karib-tenger, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán veszi körül. Az Észak- és Dél-Amerika közti határ a Panama-csatornánál húzódik. Délen a kontinens a Tűzföldnél és a Horn-foknál ér véget. A Panama-csatorna az Atlanti- óceánt és a Csendes-óceánt köti össze. 76 5.2 ZNAČILNOSTI JUŽNE AMERIKE Veliko sodobnih plesov prihaja iz Južne Amerike. Ali veš, kateri? V Južni Ameriki je najbolj razširjen jezik španščina. V Braziliji govorijo portugalsko. Ta dva jezika so pred 500 leti v Južno Ameriko prinesli osvajalci iz Španije in Portugalske. Južni Ameriki rečemo tudi Latinska Amerika. ALI VEŠ, da … je malarija bolezen vročih in vlažnih krajev? Pogosta je ob amazonskem deževnem gozdu. Odkar poznamo zdravilo kinin, jo lahko obvladujemo. Ognjena zemlja V Južni Ameriki najdemo: • Amazonsko nižavje, ki leži južno od ekvatorja. To je vroče, mokro območje, kjer raste največji tropski deževni gozd na svetu. Pravijo mu tudi pljuča sveta, • težko prehodno gorovje Ande z vrsto zasneženih vrhov, med katerimi so številni vulkani. Mnogi med njimi še delujejo, • piranje. To so ribe z zelo ostrimi zobmi, velike komaj 30 cm. Lovijo v jatah in od živali, ki zaide v njihovo jato, zelo hitro ne ostane dru gega kot kosti, • Rio de Janeiro, ki velja za eno največjih mest na svetu. Znan je po vsakoletnem pustnem karnevalu, ki traja 4 dni in noči. Zakaj Amazonskemu nižavju pravimo tudi pljuča sveta? O tem se pogovorite v razredu in odgovore zapišite v zvezek. 77 5.2 DÉL-AMERIKA JELLEMZŐI Számos modern tánc Dél-Amerikából származik. Tudod, melyikek? Dél-Amerikában a legszélesebb körben a spanyol nyelvet beszélik. Brazíliában portugálul beszélnek. Ezt a két nyelvet 500 évvel ezelőtt a spanyol és portugál hódítók hozták be Dél-Amerikába. Dél-Amerikát Latin-Amerikának is nevezik. TUDOD-E, hogy… a malária a forró és párás helyek betegsége? Az Amazonas esőerdőiben gyakori. Amióta ismerjük a kinint, azóta jobban lehet kezelni a betegséget. Tűzföld Dél-Amerikában a következők található(k): • az Amazonas-medence, amely az Egyenlítőtől délre fekszik. Ez egy olyan forró, csapadékos terület, ahol a világ legnagyobb trópusi esőerdeje nő. A világ tüdejének is neveznek. • a nehezen járható Andok-hegység számos hófödte csúccsal, amelyek között sok a még ma is aktívan működő vulkán. • a piranhák. Ezek nagyon éles fogú halak, a hosszuk közel 30 cm. Falkában vadásznak, és a közéjük kerülő ál atból nagyon gyorsan nem marad más, csak a csontok. • Rio de Janeiro, a világ egyik legnagyobb városa. Az évente megrendezett karneváljáról ismert, amely négy napon és éjszakán át tart. Miért nevezzük az Amazonas-medencét a világ tüdejének? Beszélgessetek erről az órán, és írjátok le a válaszokat a füzetbe! 78 Rio de Janeiro, Brazilija Revni predel mesta Caracas ALI VEŠ, da … je Južna Amerika domovina krompirja, fižola, koruze, paradižnika in paprike? Pred odkritjem te celine v Evropi nismo poznali teh poljščin. 5.3 INKI Na zemljevidu Južne Amerike poišči državo Peru. Andski predel države Peru je bil središče velikega inkovskega kraljestva, ki je cvetelo do 16. stoletja. Država se je raztezala ob pacifiški obali. Prestol nico Cuzco so postavili 3467 m visoko v Perujske Ande. Inki so bili odlični inženirji. Gradili so ceste in nama kalne jarke po težavnem goratem ozemlju. Bili so tudi znanstveniki, spretni rokodelci in kmetovalci. Znali so izkoristiti vsak košček plodne zemlje, tako da so naredili terase in jih namakali z vodo gor skih potokov. Velik del namakalnega in cestne ga omrežja je ohranjen in ga uporabljajo še da nes. Neverjet no lepo oblikovani zla ti kipci, ki so jih našli v inkovskih grobovih, pa pričajo, da so bili tudi spretni zlatarji. Kako dobri gradbeniki so bili, kažejo ostanki mesta Machu Picchu, ki je bilo terasa sto vklesano v gorsko pobočje 2000 m nad morjem. Stavbe, postavljene iz velikih kamnitih kvadrov, so pre živele številne potrese. 79 Rio de Janeiro, Brazília Caracas szegénynegyede TUDOD-E, hogy… a burgonya, a bab, a kukorica, a paradicsom és a paprika hazája Dél-Amerika? A kontinens felfedezése előtt Európában nem ismertük ezeket a növényeket. 5.3 AZ INKÁK Keresd meg Perut Dél-Amerika térképén! Peru andoki része volt az egészen a 16. századig a virágzó nagy inka királyság központja. Az ország a Csendes-óceán partja mentén húzódott. Fővárosát, Cuzcot 3467 méter magasan, a perui Andokban építették fel. Az inkák nagyszerű mérnökök voltak. Utakat és az öntözéshez csatornákat építettek a nehéz hegyvidéki területeken keresztül. Szintúgy tudósok, szakképzett kéz- és földművesek is voltak. Tisztában voltak vele, hogyan lehet teraszok építésével és a hegyi patakok vizének az öntözésével minden termőföldet kihasználni. A csatorna- és az úthálózat nagy része megmaradt, és még ma is használják azokat. Elképesztően gyönyörű aranyszobrocskákat találtak az inka sírokban, amelyek arról tanúskodnak, hogy ügyes ötvösök is voltak. Machu Pichu városának a maradványai, amelyet a tengerszint felett 2000 m magasságban, a hegyoldal lejtőin teraszosan vájtak ki, is mutatják, milyen ügyes építőmesterek voltak. A nagy kőtömbökből emelt épületek sok földrengést túléltek. 80 5.4 IZBIRNE VSEBINE V tem poglavju si izberi določeno temo in jo podrobneje predelaj. Podatke poišči v knjigah, enciklopedijah, učbenikih, na svetovnem spletu. Izdelaš lahko tudi plakat ali elektronsko prosojnico. OSVAJANJE Leta 1532 so Španci vdrli v inkovsko kraljestvo in si ga z nasiljem podredili. Kmalu za tem so Španci zavladali vsej Južni Ameriki, razen Braziliji, nad katero so imeli oblast Portugalci. Prvotne prebivalce so skoraj iztrebile nalezljive bolezni in krutost osvajalcev, ki so prisilili Indijance, da so v najslabših razmerah delali v rudnikih in na poljih. Današnji prebivalci so potomci Španci - konkvistadorji Indijancev, Evropejcev in Afričanov. Najpogostejši jezik je španščina. V Braziliji govorijo portugalsko. Mnogi Indijanci govorijo tudi svoje jezike. Bolivija Kmet v ponču 81 5.4 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK Válasszál ki a fejezetből egy témát, és azt részletesebben dolgozzad fel! Keressél adatokat könyvekben, enciklopédiákban, tankönyvekben vagy a világhálón! Készíthetsz plakátot vagy számítógépes prezentációt is. HÓDÍTÁS 1532-ben a spanyolok megszállták az inka királyságot, és erőszakkal leigázták azt. Nem sokkal ezután Dél-Amerika teljes területén a spanyolok uralkodtak, kivéve Brazíliában, amely felett a portugáloknak volt hatalmuk. Az őslakosokat szinte teljesen ki rtották a fertőző betegségek és a hódítók kegyetlensége, amely arra kényszerítette az indiánokat, hogy a legrosszabb körülmények közt működő bányákban és a földeken dolgozzanak. Spanyolok – hódítók (konkvisztádorok) A mai lakosok az indiánok, az európaiak és az afrikaiak leszármazottjai. A leggyakoribb nyelv a spanyol. Brazíliában portugálul beszélnek. Sok indián a saját anyanyelvét is használja. Bolívia Parasztember poncsóban 82 REKA AMAZONKA Amazonka je druga najdaljša reka na svetu. Po količini vode, ki teče po njeni strugi, pa najmogočnejša. Velik del njenega toka je ploven. V spodnjem toku je široka od 5 do 25 km. Slovenski plavalec Martin Strel se je leta 2007 izognil krokodilom, piranjam in drugim nevarnostim in v 66 dneh preplaval 5268 kilometrov Amazonke. Mesto ob Amazonki Iquitos Piranje GALAPAGOS Otočje Galapagos leži globoko v Tihem oceanu. Otoki so nastali zaradi vulkanskega delovanja. Ime pa so dobili po želvah velikankah, ki živijo na njih. Otočje je znano po nenavadnem živalskem svetu, predvsem po ptičih in plazilcih. Nekatere živalske vrste domujejo samo na teh otokih in jih drugje na Zemlji ni. H galapaškim posebnostim živalskih vrst prištevamo legvane (velike kuščarje), galapaške želve velikanke in vrsto drugih živali. Otok Galapagos Galapaška želva 83 AMAZONAS FOLYÓ Az Amazonas a második leghosszabb folyó a világon. A medrében folyó víz mennyisége szerint pedig a legerősebb. A folyam nagy része hajózható. Az alsó szakaszon 5–25 km szélességű. Martin Strel szlovén úszó 2007-ben 66 nap alatt, elkerülve a krokodilokat, a piranhákat és más veszélyeket, 5268 kilométert úszott le az Amazonason. Város az Amazonas menti Iquitosnál Piranha GALÁPAGOS A Galápagos-szigetcsoport a Csendes-óceán mélyén fekszik. A szigetek a vulkáni tevékenység következtében jöttek létre. A nevüket viszont a rajtuk élő óriásteknősökről kapták. A szigetcsoport a szokatlan állatvilágáról ismert, elsősorban a madarakról és a hül őkről. Néhány ál atfaj csak ezeken a szigeteken honos, a Föld más részein sehol sem fordul elő. A különleges galápagosi ál atok közé tartoznak a leguánok (a nagy testű gyíkok), a galápagosi óriásteknősök és számos más ál atfaj. Galápagos-sziget A galápagosi teknős 84 ZDAJ ZNAM Južno Ameriko prečka ekvator. Oblivajo jo Karibsko morje, Tihi ocean in Atlantski ocean. V Južni Ameriki je največji gozd na svetu - amazonski pragozd. Pravijo mu tudi pljuča sveta. Amazonski gozd je prostor za najbolj različne rastline in živali na svetu. V reki Amazonki plavajo tudi ribe piranje, ki so zelo nevarne. Blizu obale Tihega oceana se dviga gorovje Andi, ki je težko prehodno. V andskem delu države Peru je bilo središče velikega inkovskega kraljestva. Ustanovili so ga Indijanci pred prihodom belcev. Inki so imeli dobro razvit namakalni sistem, umetnost, znanost. Sloveli so po tem, da so bili dobri gradbeniki. Iz Južne Amerike prihajajo plesi, ki so danes popularni po vsem svetu: tango, salsa, rumba, čačača. 85 MOST MÁR TUDOM Dél-Amerikát átszeli az Egyenlítő. A Karib-tenger, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán veszi körül. Dél-Amerikában található a világ legnagyobb erdeje – az amazonasi őserdő. A világ tüdejének is nevezik. Az amazonasi őserdő a legkülönbözőbb fajtájú növények és ál atok élőhelye a világon. Az Amazonas folyóban nagyon veszélyes halak, a piranhák is megtelepednek. A Csendes-óceán partja közelében magasodik az Andok-hegység, amelyen nehéz átkelni. Peru állam andoki részén volt az inka királyság legnagyobb központja. Még a fehérek érkezése előtt az indiánok alapították. Az inkáknak jól fejlett öntözőrendszerük, művészetük és tudományuk volt. Híresek voltak arról, hogy jó építőmesterekkel rendelkeztek. Dél-Amerikából olyan táncok származnak, amelyek manapság az egész világon népszerűek: a tangó, a salsa, a rumba és a csacsacsa. 86 87 6. AVSTRALIJA 88 AVSTRALIJA 6. AUSZTRÁLIA 89 AVSTRALIJA AUSZTRÁLIA Tihi ocean Csendes-óceán Indijski ocean Indiai-óceán Koralno morje Korall-tenger Carpentariski zaliv Carpentaria-öböl Gibsonova puščava Gibson-sivatag Veliki avstralski zaliv Nagy-Ausztráliai-öböl Velika Viktorijina puščava Nagy-Viktória-sivatag Veliko razvodno gorovje Nagy-Vízválasztó-hegység Puščava Simpson Simpson-sivatag Puščava Tanami Tanami-sivatag Otok York York-sziget Merilo 1 : 61.500.000 Méretarány: 1:61.500.000 depresija mélység nad 1.000.000 prebivalcev 1.000.000 lakos felett pod 1.000.000 prebivalcev 1.000.000 lakos alatt 90 6.1 LEGA AVSTRALIJE Avstralci božič in novo leto praznujejo v času, ko je pri njih poletje. Kaj misliš, zakaj? Avstralija je najmanjša celina na svetu. Od Evrope je naj bolj oddaljena celina. Avstralija je država in celina. Leži južno od ekvatorja na južni polobli. Severni del celine sega v vroči, vlažni pas, skrajni južni del v zmerno topli pas. Notra njost celine je suha in vroča. Avstralijo oblivata Tihi ocean in Indijski ocean. 6.2 ZNAČILNOSTI AVSTRALIJE Rožnati kakadu živi po vsej avstralski celini in spa da med najbolj priljubljene papige, ki jih je lahko udomačiti. Hitro se uči oponašanja glasov in besed. Poišči njegovo sliko na svetovnem spletu, jo preriši v zvezek in pobarvaj. Avstralija je dežela velikih podnebnih razlik. Za podnebje v Avstraliji so značilne neusmiljene su še s hudimi požari ali pa uničujoče po plave. V Avstraliji je prebivalstvo narodnostno zelo mešano. ALI VEŠ, da … je v stavbi z nenavadno oblikovano streho v Sydneyu opera? Streha spominja na jadra, ki jih je razpel veter. Sydneyjska opera 91 6.1 AUSZTRÁLIA FEKVÉSE Az ausztrálok a karácsonyt és az újévet akkor ünneplik, amikor nyár van náluk. Mit gondolsz, miért? Ausztrália a világ legkisebb kontinense. Ez az Európától legtávolabb fekvő földrész. Ausztrália egy ország és egyben egy kontinens is. Az Egyenlítőtől délre, a déli féltekén fekszik. A kontinens északi része benyúlik a meleg, párás éghajlati övezetbe, szélső déli része a mérsékelten meleg zónában található. A belső területeken a száraz és meleg kontinentális éghajlat dominál. Ausztráliát a Csendes-óceán és az Indiai-óceán veszi körül. 6.2 AUSZTRÁLIA JELLEMZŐI A rózsaszín kakadu az egész ausztrál kontinensen él, és a legnépszerűbb papagájfajták közé tartozik, amelyeket könnyű háziasítani. Gyorsan megtanulja utánozni a hangokat és a szavakat. Keresd meg a képét a világhálón, rajzold át a füzetedbe, majd színezd ki! Ausztrália az egészen nagy éghajlati különbségek országa. Az ausztrál éghajlatot a súlyos tüzekkel járó könyörtelen szárazság, valamint a pusztító árvizek jel emzik. Ausztráliában a lakosság etnikailag meglehetősen vegyes. TUDOD-E, hogy… a Sydney-i Operaház egy szokatlan tetőszerkezetű épületben található? A tető a szél fújta vitorlákra emlékeztet. A Sydney-i Operaház 92 Avstralija: • velik del države ima vroče in suho pod nebje. Suše v notranjosti lahko trajajo leta in leta; • velik del prebivalstva ima angleške prednike. Ker pa je Avstralija večnacionalna država, govorijo njeni prebivalci tudi druge jezike, predvsem grščino in italijanščino. V Avstraliji živi tudi zelo veliko priseljencev iz drugih evropskih držav in iz Azije. Prvotne prebivalce Avstralije imenujemo Aboridžini. Danes so le še manjšina; • pokrajine ob vzhodni obali so gosteje naseljene. Podnebje je prijetnejše za bivanje, ker je več padavin; • ima naj bolj nenavadno živalstvo, ker je osamljena in oddaljena celina, brez povezave z ostalim kopnim (kenguru, koala, dingo, tasmanski vrag, vombat …). Nekate rih živalskih vrst ne najdemo nikjer drugje na sve tu; • je največja izvoznica volne na svetu. Spada tudi med glavne svetovne proizvajalke govejega mesa, sladkornega trsa in pšenice; • avstralska pokrajina je zelo raznolika. Tako ima vlažen, deže ven gozd, močvirja in puščavske predele. ALI VEŠ, da … ptič emu, ki živi samo v Avstraliji, spada med ptice tekače in ne more leteti? Ima dobro razvite noge in je hitrejši kot konj. Podoben je noju. Avstralska pokrajina Tasmanski vrag 93 Ausztrália: • az ország nagy részén forró és száraz éghajlat uralkodik. A szárazság a belső területeken éveken át eltarthat; • a lakosság nagy részének angol felmenői vannak. Ennek el enére Ausztrália multinacionális ország, lakói más nyelveket is beszélnek, mindenekelőtt görögül és olaszul. Ausztráliában nagyszámú más európai országokból és Ázsiából bevándorolt ember is él. Ausztrália őslakosait bennszülötteknek (aborigináloknak) nevezzük. Ők ma már kisebbségben élnek; • a keleti part menti tájak sűrűbben lakottak. Az éghajlat kel emesebb ott a tartózkodáshoz, mert több a csapadék; • szokatlan ál atvilággal rendelkezik, ugyanis egy magában ál ó és távoli földrész, amely nincs összeköttetésben a többi szárazfölddel (kenguru, koala, dingó, erszényes ördög, vombat…). Néhány ál atfaj sehol máshol a világon nem található meg; • a világ legnagyobb gyapjúexportőre. Mindemellett a legnagyobb marhahús-, cukornád- és búza-előál ítók közé tartozik; • az ausztrál vidék nagyon változatos. Trópusi esőerdők, mocsarak és sivatagos területek tagolják. TUDOD-E, hogy… az emu egy csak Ausztráliában honos madár? A futómadarakhoz tartozik, de nem tud repülni. Jól fejlett lábakkal rendelkezik, gyorsabb a lónál. A struccra hasonlít. Ausztrál vidék Az erszényes ördög 94 6.3 KENGURU Med kenguruji sta največja sivi in rdeči kenguru. Prvi je visok do dva metra in živi v redkih gozdovih. Drugi pa se drži travnatih pokrajin v notranjosti Avstralije. Kenguruji so večinoma nočne živali in rastlinojedi. Močne zadnje noge jim omogočajo dolge skoke, krepak rep pa jim služi kot krmilo. Kadar poči vajo, se nanj naslonijo. Kenguruji lahko premagajo ve like razdalje in dosežejo hitrost do 60 km/h, pri čemer delajo od 6 do 12 metrov dolge skoke. Rdeči kenguru 6.4 IZBIRNE VSEBINE V tem poglavju si izberi določeno temo in jo podrobneje predelaj. Podatke poišči v knjigah, enciklopedijah, učbenikih, na svetovnem spletu. Izdelaš lahko tudi plakat ali elektronsko prosojnico. ABORIDŽINI – AVSTRALSKI DOMAČINI Do prihoda Evropejcev so avstralski črnci živeli v popolnem sožitju z naravo. Ko je pričelo primanjkovati hrane, so se preselili na novo območje. Bili so prepričani, da zemlja ni nikogaršnja last, da je to dediščina, ki so jim jo zaupali njihovi predniki. Novi prišleki iz Evrope niso tako razmišljali in zato je kmalu Aboridžini prišlo do sporov. Po prihodu Evropejcev se je močno zmanjšalo število domačinov zaradi nalezljivih bolezni. Večinoma so živeli v najbolj odmaknjenih predelih dežele. Danes število prvotnih naseljencev zopet narašča. Čeprav so jim vrnili nekaj nekdanje zemlje, jih danes živi večina v revnih četrtih velikih mest. Glasbilo didgeridoo 95 6.3 A KENGURU A kenguruk közül a szürke és a vörös a legnagyobb méretű. Az előbbi legfeljebb két méter magas, és a ritkásabb erdőkben él. A másik az Ausztrália belsejében fekvő füves tájakhoz ragaszkodik. A kenguruk többnyire éjszakai ál atok és növényevők. Erős hátsó lábaikkal nagyokat képesek ugrani, egyensúlyozáshoz az erős farkukat használják, pihenéskor pedig arra dőlnek hátra. A kenguruk nagy távolságokat tudnak leküzdeni, sebességük elérheti a 60 km/órát, 6–12 méteres ugrásokat képesek végrehajtani. Vörös kengeru 6.4 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK Válasszál ki a fejezetből egy témát, és azt részletesebben dolgozzad fel! Keressél adatokat könyvekben, enciklopédiákban, tankönyvekben vagy a világhálón! Készíthetsz plakátot vagy számítógépes prezentációt is. ABORIGINÁLOK – AZ AUSZTRÁL ŐSLAKOSOK Az európaiak érkezéséig az ausztrál fekete emberek tökéletes összhangban éltek a természettel. Amikor kezdtek kifogyni az élelemből, új területre mentek tovább. Meg voltak győződve arról, hogy a föld senkinek sem a tulajdona, hanem egy olyan örökség, amelyet az őseik bíztak rájuk. Az Európából betelepedettek Aboriginálok azonban nem így gondolták, így hamar viták alakultak ki. Az európaiak érkezése után a fertőző betegségek következtében erősen lecsökkent a bennszülöttek száma. Többségük leginkább az ország távoli részein élt. Manapság az őslakosok száma ismét növekszik. Annak el enére, hogy visszaadtak nekik valamennyit az egykori földjeikből, napjainkban leginkább a nagyvárosok nyomornegyedeiben élnek. Didzseridu hangszer 96 ARTEŠKI VODNJAKI V Avstraliji je življenjskega pomena podtalnica, ki jo dvigujejo na površje s črpalkami na veter. Takim »izvirom«, kjer se voda zaradi ujetosti med dve nepropustni plasti sama dvigne na površje, rečemo arteški vodnjaki. Voda, ki jo tako načrpajo, je velikokrat topla in nekoliko slana in ni primerna za pijačo ljudem. Številnim čredam ovc in govedi pa omogoča preživetje. Arteški vodnjak Skica arteškega vodnjaka BRITANSKA KOLONIJA Ko je Velika Britanija izgubila ameriške kolonije, je morala dobiti drug kraj, kjer bi naselila kaznjence. Tako se je leta 1787 neki angleški kapetan odpravil na pot proti Avstraliji s približno 730 kaznjenci in 200 vojaki. Potovanje je trajalo 8 mesecev in se je končalo v velikem avstralskem zalivu, ki so mu dali ime Sydney. Sydney nekoč Sydney danes Ladja s kaznjenci 97 ARTÉZI KUTAK Ausztráliában a talajvíz, amelyet szélszivattyúkkal emelnek a felszínre, létfontosságú. Az ilyen „forrást”, ahol a víz két át nem eresztő réteg között található, amely aztán a felszínre emelkedik, artézi kútnak nevezzük. A víz, amit így pumpálnak ki, gyakran meleg és enyhén sós, így emberi fogyasztásra nem alkalmas. Viszont ez teszi lehetővé a nagyszámú birka- és szarvasmarhanyáj túlélését. Artézi szökőkút Egy artézi szökőkút vázlata BRIT GYARMAT Amikor Nagy-Britannia elveszítette az amerikai gyarmatait, más helyet kellett találniuk az elítéltek tartására. Éppen ezért 1787-ben kb. 730 elítélttel és 200 katonával egy angol kapitány útnak indult Ausztráliába. Az utazás nyolc hónapon át tartott, és végül a Nagy-Ausztráliai-öbölben kötöttek ki, amit Sydney-nek neveztek el. Sydney egykor Sydney manapság Hajó az elítéltekkel 98 ZDAJ ZNAM Avstralija je najmanjša celina in je od Evrope najbolj oddaljena. Avstralija je ena država in celina. Leži južno od ekvatorja, na južni polobli. Avstralijo oblivata Tihi in Indijski ocean. Notranjost celine je suha in vroča. Pokrajine ob vzhodni obali so bolj prijetne za bivanje. Zato so bolj gosto naseljene. Večina prebivalstva ima prednike iz Anglije. Pred prihodom Evropejcev so v Avstraliji živeli domačini Aboridžini. Živeli so v popolnem sožitju z naravo. Zanje je bila zemlja skupna last vseh. Novi naseljenci niso tako mislili. Grdo so ravnali z njimi in odrinili so jih v notranjost države. Veliko jih je umrlo tudi zaradi bolezni. Ker je Avstralija oddaljena in osamljena celina, ima zelo nenavadne živali. Kenguru, emu, koala, tasmanski vrag živijo samo v Avstraliji. Tam je tudi veliko vrst papagajev. Kenguru živi v notranjosti celine, je nočna žival. Premaga lahko velike razdalje. Avstralija je največja izvoznica volne na svetu. V Avstraliji gojijo velike črede ovac in govedi. Vodo zanje dobivajo iz arteških vodnjakov. 99 MOST MÁR TUDOM Ausztrália a legkisebb és egyben az Európától legtávolabbi kontinens. Ausztrália egy ország és egyben egy kontinens is. Az Egyenlítőtől délre, a déli féltekén fekszik, a Csendes- és az Indiai-óceán veszi körül. A kontinens belső része száraz és meleg. A keleti part menti tájakon kel emesebb tartózkodni. Ezért azok sűrűbben lakottak. A lakosság többségének Angliából származó ősei vannak. Az európaiak érkezése előtt Ausztráliában az őslakos aboriginálok éltek. Tökéletes harmóniában léteztek a természettel. Számukra a föld mindenki közös tulajdona volt. Az új telepesek azonban nem így gondolkodtak. Rosszul bántak velük, és az ország belsejébe száműzték őket. Sokan közülük betegségek következtében haltak meg. Mivel Ausztrália egy távoli és elszigetelt kontinens, nagyon szokatlan állatok élnek ott. Kizárólag Ausztráliában található meg a kenguru, az emu, a koala és az erszényes ördög. Számos papagájfaj is honos arrafelé. A kenguru a kontinens belsejében él, éjszakai ál at. Nagy távolságokat képes megtenni. Ausztrália a világ legjelentősebb gyapjú-exportőrje. Ausztrália nagy juh- és szarvasmarha-tenyészetekkel rendelkezik. A vizet számukra artézi kutakból nyerik. 7. ANTARKTIKA 100 ANTARKTIKA 7. ANTARKTIKA 101 ANTARKTIKA ANTARKTIKA Arktika Arktisz Antarktični ocean Jeges-tenger Atlantski ocean Atlanti-óceán Tihi ocean Csendes-óceán Indijski ocean Indiai-óceán Južni tečaj Déli-sark JUŽNI GEOMAGNETI TEČAJ DÉLI GEOMÁGNESES PÓLUS JUŽNI MAGNETI TEČAJ DÉLI MÁGNESES PÓLUS Merilo 1 : 39.500.000 3231 Méretarány: 1:39.500.000 3231 nadmorska višina tengerszint feletti magasság: 3231 3000 debelina ledu jégtakaró vastagsága: 3000 102 7.1 LEGA ANTARKTIKE Poišči posodo v obliki stožca in v njej zmrzni vodo. Led nato potopi v vodo. S sošolci razmisli, zakaj so ledene gore tako nevarne za ladje. Antarktika je med sedmimi celinami peta po velikosti. Antarktika je območje, ki ALI VEŠ, da … leži na celini in na otokih okoli južnega ledene gore nastanejo, kadar se od tečaja. Večino pokrajine prekriva debela obalnih ledenikov odlomijo velike plast ledu in snega. Obkrožajo jo Tihi, ledene grude? Morski tokovi nosijo Indijski in Atlantski ocean. le dene gore daleč na odprto morje. Za ladje so zelo nevarne, ker je večji Antarktika je celina, Arktika pa le del ledene gore zaradi teže skrit pod zmrznjeno morje okrog severnega mor jem. tečaja. Antarktična pokrajina. V knjižnici poišči knjigo našega alpinista Staneta Klemenca Ledene sanje in izvedel boš, kako se je še z drugimi alpinisti povzpel na najvišji vrh Antarktike in kako se je nekaj let kasneje sam odpravil na južni tečaj. Knjiga je opremljena z mnogimi prelepimi fotografijami. 103 7.1 AZ ANTARKTIKA FEKVÉSE Keressél egy kúp alakú edényt, és fagyasszál le benne vizet! Ezután azt merítsd a vízbe! Gondold át az osztálytársaiddal, miért olyan veszélyesek a jéghegyek a hajókra! Az Antarktika nagyságát tekintve a hét kontinens közül az ötödik. Az Antarktika az TUDOD-E, hogy… a terület, amely a kontinensen és a Déli-sark a jéghegyek akkor keletkeznek, körüli szigeteken fekszik. A táj nagy részét amikor a tengerparti gleccserek a vastag jég- és hóréteg borítja. A Csendes-, nagy jégtömbökről leválnak? A tengeri az Indiai- és az Atlanti-óceán veszi körül. áramlatok a jéghegyeket messze a nyílt tengerig viszik. Ezek nagyon Az Antarktika egy földrész, Arktisz pedig veszélyesek a hajókra, mert az elrejtett az Északi-sarkvidéket körülölelő, jéggel súlya miatt a jéghegy nagyobb része a borított terület. tenger alatt rejtőzik. Antarktična pokrajina. Antarktikai táj Keresd meg a könyvtárban a szlovén alpinista, Stane Klemenc Jégálmok című könyvét! Ebből megtudhatod, hogyan mászta meg más alpinistákkal együtt az Antarktika legmagasabb csúcsát, és miként indult el néhány évvel később önál óan a Déli-sark felfedezésére. A könyv sok gyönyörű fotót tartalmaz. 104 7.2 ZNAČILNOSTI ANTARKTIKE V 8. razredu si se pri geografiji učil, kakšne so podnebne razmere na skrajnem severu Evrope. Ponovite to snov. Antarktika je edina celina, ki jo vse leto prekrivata sneg in led. Antarktika je z ledom pokrita puščava. ALI VEŠ, da … Antarktika: je na južni tečaj človek • ima visoke gorske veri ge. Posamezni vrhovi, ki se prvič stopil šele leta dvigajo od tri do pet tisoč metri nad morjem, se 1911? Odpravo štirih skrivajo pod ledom, mož je vodil Norvežan • ima nekaj mesecev trajajočo temo (polarna noč), Roald Amundsen. • je domovina mnogih živali, ki živijo v morju in na ledu (kiti, pingvini, tjulnji, mnoge morske ptice). Pojdi na svetovni splet na stran You Tube in v njihov brskalnik odtipkaj Antarktika. Oglej si nekaj zanimivih filmov in lažje si boš predstavljal Antarktiko. Carski pingvin 105 7.2 AZ ANTARKTIKA JELLEMZŐI Nyolcadik osztályban földrajzórán már tanultál arról, milyen az éghajlat Európa távoli északi részén. Ismételjétek át a tananyagot! Az Antarktika az egyetlen kontinens, amelyet egész évben hó és jég fed. Az Antarktika egy jéggel borított sivatag. TUDOD-E, hogy… Antarktika: a Déli-sarkra az első • magas hegyláncolatokkal rendelkezik. Egyes csúcsok, ember 1911-ben lépett? amelyek háromtól ötezer méter tengerszint feletti A négy férfiből ál ó magasságot is elérnek, a jég alatt rejtőzködnek, különítményt a norvég • több hónapon át tartó sötétség van (sarki éjszaka), Roald Amundsen vezette. • számos tengerben és jégen élő ál atnak ad otthont (bálnák, pingvinek, fókák, sokféle tengeri madár). Keresd meg a világhálón a YouTube-ot, és írd be a böngészőbe az Antarktikát! Nézzél meg néhány érdekes filmet, így majd könnyebben el tudod képzelni az Antarktikát! Carski pingvin Császárpingvin 106 7.3 IZBIRNE VSEBINE V tem poglavju si izberi določeno temo in jo podrobneje predelaj. Podatke poišči v knjigah, enciklopedijah, učbenikih, na svetovnem spletu. Izdelaš lahko tudi plakat ali elektronsko prosojnico. ODKRIVANJE JUŽNEGA TEČAJA Norvežan Roald Amundsen je vodil prvo odpravo na južni tečaj. S štirimi spremljevalci in sedemnajstimi eskimskimi psi je prišel na cilj 14. decembra 1911. Kmalu za tem so začeli Antarktiko odkrivati tudi z letali. Danes pri raziskovanju Antarktike sodeluje več držav, ki so podpisale sporazum o izkoriščanju Antarktike v mirne namene. Postojanka Amundsen-Scott Norvežan Roald Amundsen WWF – Svetovni sklad za naravo se prizadeva za zaščito divjih živali in rastlin na njihovem življenjskem prostoru po vsem svetu. Zavzema se tudi za ekološki razvoj sveta in varovanje okolja. WWF je dosegel, da je od leta 1982 lov na kite prepovedan, saj je bil njihov obstoj že ogrožen. Znak WWF 107 7.3 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK Válasszál ki a fejezetből egy témát, és azt részletesebben dolgozzad fel! Keressél adatokat könyvekben, enciklopédiákban, tankönyvekben vagy a világhálón! Készíthetsz plakátot vagy számítógépes prezentációt is. A DÉLI-SARK FELFEDEZÉSE A norvég Roald Amundsen vezette az első expedíciót a Déli-sarkra. Négy társával és tizenhét eszkimó kutyával 1911. december 14-én érkezett célba. Nem sokkal később az Antarktikát repülővel is elkezdték felfedezni. Ma az Antarktika kutatásában több olyan ország is részt vesz, amely aláírta az Antarktika békés célokra történő felfedezéséről szóló megál apodást. Az Amundsen-Scott állomáshely A norvég Roald Amundsen WWF – Természetvédelmi Világalap A vadon élő ál atok és növények saját környezetükben történő védelmére törekszik szerte a világon. Elkötelezett továbbá a világ ökológiai fejlesztése és a környezetvédelem mel ett. A WWF elérte, hogy 1982-től tiltott a bálnavadászat, mivel ez a faj létét veszélyeztette. A WWF jele 108 Orka Tjulenj ZDAJ ZNAM Antarktika je območje, ki leži na celini in otokih okoli južnega tečaja. Večino pokrajine pokriva debela plast ledu in snega. Videti je kot ledena puščava. Antarktika je celina. Arktika pa le zmrznjeno morje na severnem tečaju. Na Antarktiki so visoke gorske verige. Na Antarktiki je pozimi polarna noč, ki traja nekaj mesecev. Tam živijo mnoge živali: kiti, pingvini, tjulnji in številne ptice. Na Antarktiko oziroma na južni tečaj je človek prišel prvič šele pred 100 leti. 109 Kardszárnyú delfin Fóka MOST MÁR TUDOM Az Antarktika egy olyan terület, amely a szárazföldön és a Déli-sark körüli szigeteken fekszik. A táj nagy részét vastag jég- és hóréteg borítja. Úgy néz ki, mint egy jeges sivatag. Az Antarktika egy földrész. Az Arktisz pedig az Északi-sarkvidéket körülölelő, jéggel borított tenger. Az Antarktikán magas hegyláncok találhatók. Az Antarktikán télen több hónapon át tart a sarki éjszaka. Sok ál at él ott: bálnák, pingvinek, fókák és sokféle madár. Az Antarktikára, il etve a Déli-sarkra csak 100 évvel ezelőtt érkezett először ember. 110 111 8. TOPLOTNI PASOVI 112 Sončni žarki različno svetijo na Zemljo in jo zato tudi različno ogrevajo. Padec sončnih žarkov na Zemljo Bolj ko sončni žarki svetijo navpično, bolj ogrevajo zemeljsko površino. Zaradi različnega kota, pod katerim padajo sončni žarki na Zemljo, ločimo pet toplotnih pasov: • vroči pas (ekvatorialno, savansko suho, polsuho podnebje), • subtropski pas (sredozemsko, subtropsko vlažno, suho, polsuho podnebje), • zmernotopli pas (celinsko, celinsko suho in polsuho, oceansko, zmernohladno podnebje), • subpolarni pas (subpolarno podnebje), • mrzli pas (polarno podnebje). Od ekvatorja proti severu in proti jugu si sledijo toplotni pasovi v enakem zaporedju. Dobro si oglej desno sliko. Toplotni pasovi TOPLOTNI PASOVI 8. AZ ÉGHAJLATI ÖVEZETEK 113 A napsugarak különböző módon világítják meg a Földet, és ezért másként melegítik fel azt. EK E V G A Y TO EN R LÍTŐ A napsugarak beesése a Földre Minél inkább függőlegesen éri a napsugár a Föld felszínét, annál jobban felmelegíti. Miután a Nap sugarai a Földet különböző szögben érik, öt éghajlati övezetet különítünk el: • forró éghajlati övezet (egyenlítői, szavannai száraz, félszáraz éghajlat), • szubtrópusi övezet (mediterrán, szubtrópusi nedves, száraz, félszáraz éghajlat), • mérsékelt övezet (kontinentális, szárazföldi száraz és félszáraz, óceáni, mérsékelten hideg éghajlat), • szubpoláris övezet (szubpoláris éghajlat), • hideg övezet (sarki éghajlat). Észak és dél felé ugyanabban a sorrendben következnek a hőmérsékleti övezetek. Nézd meg jól a jobbra található képet! Éghajlati övezetek 114 • vroči pas imenujemo tudi tropski pas, • za mrzli pas uporabljamo tudi ime polarni pas, • subtropski pas bi lahko prevedli v obtropski ali podtropski pas, • subpolarni pas lahko prevedemo v obpolarni pas. 8.1 VROČI PAS Vroči toplotni pas je ob ekvatorju. Celo leto ima visoke temperature. Letnih časov, kot jih poznamo mi, ALI VEŠ, da … nimajo. Letni časi se razlikujejo po količini padavin. bananovec sploh ni Bolj ko so kraji daleč od ekvatorja, manj je padavin. drevo, temveč do 5 V vročem pasu ločimo ekvatorialno, savansko suho in metrov visok šop med polsuho podnebje. seboj tesno povezanih listov? Tropski deževni gozd Bananovec Monsunski gozd 115 • A forró övezetet trópusinak is nevezzük, • a hideg övezetre a sarki elnevezést is használjuk, • a szubtrópusi övezet szubartikusként is megnevezhető, • a szubpoláris övezetre a boreális elnevezés is használható. 8.1 FORRÓ ÖVEZET A forró éghajlati övezet az Egyenlítőnél található. Egész évben magas a hőmérséklet. Az általunk ismert évszakok TUDOD-E, hogy… nem léteznek. Az évszakok a csapadék mennyisége a banánfa egyáltalán szerint változnak. Minél távolabb van az adott hely az nem fa, hanem egy akár Egyenlítőtől, annál kevesebb csapadék esik. A forró öt méter magasságot éghajlati övezetben elkülönítjük az egyenlítői, a szavannai is elérő, szorosan száraz és a félszáraz éghajlatokat. egymáshoz tapadó levelek közt termő fürt? Trópusi esőerdő Banánfürt Monszun erdő 116 8.2 SUBTROPSKI PAS Čim bolj so savane oddaljene od Na zemljevidu pokažite in ekvatorja, tem manj dežja dobijo. poimenujte večje puščave Savanam sledijo stepe ter puščave. na Zemlji. Opišite, kako se V subtropskem pasu ločimo človek prila gaja na življenje v sredozemsko, subtropsko vlažno in puščavi. suho podnebje. Stepa Oaza v puščavi 8.3 ZMERNO TOPLI PAS V 8. razredu ste pri geografiji govorili o Evropi. Ali se spomniš, kakšno podnebje ima Evropa? Za zmernotopli pas so značilne velike letne razlike v temperaturi. Poletja so vroča, zime mrzle. V notranjosti celin je manj padavin kot ob obalah. V zmernotoplem pasu ločimo celinsko, oceansko in zmernohladno podnebje. ALI VEŠ, da … morski tokovi vplivajo na podnebje? Zaradi hladnega Labradorskega toka so vzhodni predeli Amerike hladnejši. New York v ZDA in Neapelj v Evropi imata enako zemljepisno širino, vendar je povprečna letna temperatura v New Yorku za 5 stopinj Celzija nižja. 117 8.2 SZUBTRÓPUSI ÖVEZET Minél távolabb fekszenek a szavannák az Mutasd meg a térképen, majd Egyenlítőtől, annál kevesebb eső hull ott. nevezd meg a Föld nagyobb A szavannákat a sztyeppék és a sivatagok sivatagait! Írd le, hogyan követik. A szubtrópusi övezetben alkalmazkodik az ember a elkülönítjük a mediterrán, a szubtrópusi sivatagi életkörülményekhez! nedves és a száraz éghajlatokat. Sztyeppe Oázis a sivatagban 8.3 MÉRSÉKELT MELEG ÖVEZET 8. osztályban földrajzórán már beszéltetek Európáról. Emlékszel esetleg, milyen Európa éghajlata? A mérsékelt éghajlati övezetet nagy éves hőmérséklet-különbségek jel emzik. A nyár forró, a tél hideg. A szárazföld belsejében kevesebb csapadék esik, mint a part mentén. A mérsékelt övezetben elkülönítjük a kontinentális, az óceáni és a mérsékelt éghajlatokat. TUDOD-E, hogy… a tengeráramlatok befolyásolják az éghajlatot? A hideg Labrador-áramlatnak köszönhetően Amerika keleti részei hidegebbek. Az Egyesült Ál amokban New York és Európában Nápoly ugyanazon a szélességi körön fekszik, mégis New Yorkban az éves átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokkal alacsonyabb. 118 Štirje letni časi 8.4 SUBPOLARNI PAS Iz majhnih stiropornih kvadrov izdelaj model igluja. Za subpolarni pas so značilne dolge in mrzle zime ter kratka in hladna poletja. Tako podnebje imenujemo subpolarno podnebje. Tundra Vas, kjer živi ljudstvo Inuiti 119 A négy évszak 8.4 SZUBPOLÁRIS ÖVEZET Készítsd el egy kisebb hungarocell darabból egy jégkunyhó model jét! A szubpoláris övezetet hosszú hideg telek és rövid hűvös nyarak jel emzik. Ezt a klímát szubpoláris éghajlatnak nevezzük. Tundra Falu, ahol az eszkimók élnek 120 8.5 MRZLI PAS Ponovi iz 8. razreda, kakšno podnebje je na skrajnem severu Evrope. Na skrajnem severu in jugu Zemlje ter na najvišjih ALI VEŠ, da … gorovjih so najhladnejša območja na Zemlji. Za polarno podnebje so celo leto značilne nizke ima ledolomilec ojačan trup, temperature in snežni viharji. Pozimi traja noč kar posebno pa še prednji del – nekaj mesecev, poleti pa sonce sploh ne zaide. premec, s katerim lomi ledene plošče? Polarna lisica Polarni sij Ledena gora Ledolomilec - ladja S pomočjo literature in spletnih naslovov poišči, katere živali ali rastline so značilne za posamezen podnebni tip. Lahko delate v skupinah, v dvojicah ali posamezno. 121 8.5 HIDEG ÖVEZET Ismételd át a 8. osztályból, milyen az éghajlat Európa távoli északi részén! A Föld távoli északi és déli részei, il etve a TUDOD-E, hogy… legmagasabban fekvő hegyek a bolygó leghidegebb területei. A sarki éghajlatot egész a jégtörőnek megerősített évben alacsony hőmérséklet és hóviharok törzse van, főleg a hajóorrnál jel emzik. Télen az éjszaka néhány hónapon át tart, – ez valójában egy ék, amivel a nyáron pedig egyáltalán nem nyugszik le a nap. jégtáblákat töri? Sarki róka Sarki fény Jéghegy Jégtörő hajó Kutasd fel a szakirodalom vagy az internet segítségével, melyik ál atok vagy növények jel emzőek egy adott klímatípusra! Dolgozhattok csoportban, párban vagy egyénileg! 122 ZDAJ ZNAM Ločimo pet toplotnih pasov. Severno in južno od ekvatorja si sledijo po enakem vrstnem redu: vroči pas, subtropski pas, zmernotopli pas, subpolarni pas in mrzli pas. Vroči pas je ob ekvatorju. Vse leto ima visoke temperature (večno poletje). Letnih časov ni, imajo samo suha in deževna obdobja. Za subtropski pas je značilno malo dežja. Tam kjer so puščave, dežja skorajda ni. V zmernotoplem pasu so temperaturne razlike v enem letu velike. Zime so mrzle, poletja pa vroča. Menjavajo se štirje letni časi: pomlad, poletje, jesen in zima. Za subpolarni pas so značilne dolge zime in kratka in sveža poletja. Mrzli pas se razteza na skrajnem severu in skrajnem jugu Zemlje. Pozimi je nekaj mesecev noč (polarna noč), poleti pa je nekaj mesecev dan (polarni dan). 123 MOST MÁR TUDOM Öt éghajlati övezetet különítünk el. Az Egyenlítőtől északra és délre egymást ugyanabban a sorrendben követik: forró, szubtrópusi, mérsékelt égövi, szubpoláris és hideg övezet. A forró éghajlati övezet az Egyenlítőnél húzódik. Egész évben magas a hőmérséklet (örök nyár). Nincsenek évszakok, csak száraz és esős időszakok váltják egymást. A szubtrópusi övezetet kevés eső jel emzi. A sivatagi részeken szinte semennyi eső sincsen. A mérsékelt övezetben nagyok az évben belüli hőmérséklet- különbségek. A telek hidegek, a nyarak melegek. Négy évszak váltja egymást: a tavasz, a nyár, az ősz és a tél. A szubpoláris övezetet hosszú telek és rövid, hűvös nyarak jel emzik. A hideg éghajlati övezet a Föld északi és déli részén húzódik. Télen néhány hónapon át éjszaka van (sarki éjszaka), nyáron pedig valamennyi hónapon keresztül nappal (sarki nappal). 9. LJUDSTVA SVETA 124 Vsi ljudje, ki živijo na Zemlji, so enaki. Vendar govorijo različne jezike, verujejo v različne bogove in pripadajo različnim tradicijam in kulturam. V nekaterih državah ljudje živijo še zelo po starem, drugod pa je življenje precej bolj moderno. Velike razlike so tudi med življenjem v mestu in na podeželju. Tudi blaginja ni enakomerno razdeljena med vse ljudi. Nekateri ljudje so bogati, veliko ljudi pa je revnih. V sodobnem svetu je veliko revščine zlasti v velikih mestih. Poleg tega so revne cele države ali celo celine. Najrevnejša celina je Afrika. Ljudje se na zunaj razlikujejo tudi po barvi kože. Včasih so ljudi razvrščali v različne rase. Za nekatere rase so trdili, da so večvredne, druge rase pa naj bi bile manj vredne. To prepričanje se imenuje rasizem. Danes vemo, da med ljudmi, ki imajo različno polt, ni nobenih razlik. Zato je rasizem prepovedan. Pri zgodovini ste se učili o nacizmu. V razredu se pogovorite, kaj je povzročila RASIZEM njihova zamisel o manjvrednosti Judov. – prepričanje, da so ljudje določene barve polti manj vredni. Že 500 let se ljudje množično selijo na vse konce sveta in se med seboj poročajo. Zato danes na svetu živi pisana množica ljudi, ki se med seboj na zunaj razlikujejo, vendar pa skupaj živijo, delajo, se učijo, prijateljujejo, se zabavajo ali pogovarjajo po internetu. Tradicionalno življenje Razred Sodobno življenje LJUDSTVA SVETA 9. A VILÁG NÉPEI 125 A Földön élő valamennyi ember egyenlő. Ugyan más nyelven beszélnek, különböző istenekben hisznek, valamint eltérő hagyományokhoz és kultúrákhoz tartoznak. Egyes országokban az emberek nagyon régimódian élnek, máshol jóval modernebb az élet. Nagyok a különbségek a városi és falusi életforma közt is. A javak sem egyenletesen oszlanak el az emberek közt. Vannak, akik gazdagok, sokan viszont szegénységben élnek. A modern világban különösen a nagyvárosokban alakult ki nagy nyomor. Mindemellett egész országok vagy akár földrészek is nincstelenek. A legszegényebb kontinens Afrika. Az emberek külső megjelenésüket tekintve, bőrszínükben is különböznek egymástól. Időnként az embereket különböző fajokba sorolták. Azt tartották egyes rasszokról, hogy értékesebbek, míg más rasszok kevésbé azok. Ezt a meggyőződést rasszizmusnak nevezzük. Napjainkban tisztában vagyunk vele, hogy a különböző bőrszínű emberek közt nincsenek különbségek. Éppen ezért tilos a rasszizmus. A történelemórán tanultatok a nácizmusról. Beszéljétek meg az osztályban, mit okozott RASZIZMUS a zsidó emberek alsóbbrendűségéről – olyan meggyőződés, alkotott elképzelésük! amely szerint bizonyos bőrszínű emberek alacsonyabb rendűek. Már 500 éve tömegesen vándorolnak az emberek a világ minden szegletére, és házasodnak egymással. Éppen ezért manapság a világon emberek színes tömege él együtt, akik bár külsejükben különböznek, mégis együtt dolgoznak, tanulnak, barátkoznak, szórakoznak vagy beszélgetnek az interneten. Hagyományos élet Osztály Modern élet 126 ZDAJ ZNAM Vsi ljudje, ki živijo na Zemlji, so enaki. Govorijo pa različne jezike, verujejo v različne bogove in pripadajo različnim tradicijam in kulturam. Nekateri ljudje so bogati, zelo veliko ljudi pa je revnih. Poleg tega so revne cele države ali celo celine. Najrevnejša celina je Afrika. Ljudje se na zunaj razlikujejo tudi po barvi kože. Vendar se med seboj tudi poročajo. Zato je danes na svetu zelo pisana množica ljudi, ki se med seboj na zunaj razlikujejo, vendar pa skupaj živijo, ustvarjajo družine, delajo, se učijo, prijateljujejo, se zabavajo ali pogovarjajo po internetu. 127 MOST MÁR TUDOM A Földön élő valamennyi ember egyenlő. Ugyan más nyelven beszélnek, különböző istenekben hisznek, valamint eltérő hagyományokhoz és kultúrákhoz tartoznak. Néhány ember gazdag, azonban nagyon sokan szegények. Ráadásul egész országok vagy akár kontinensek is nincstelenek. A legszegényebb kontinens Afrika. Az emberek külső megjelenésüket tekintve, bőrszínükben is különböznek egymástól. Ennek el enére házasodnak egymással. Manapság éppen ezért a világon nagyon színes embertömeg létezik, akik külsejüket tekintve eltérőek egymástól, mégis együtt élnek, családot alapítanak, dolgoznak, tanulnak, barátkoznak, szórakoznak vagy csevegnek az interneten. 10. JEZIKOVNE SKUPINE 128 Danes ljudje po svetu govorijo več kot šest tisoč različnih jezikov. V zgodovini so nekateri jeziki nastali, drugi izginili. K temu so veliko pripomogla osvajanja novih ozemelj in preseljevanja ljudstev. S pomočjo računalnika V Evropi imamo tri velike skupine jezikov: izdelaj miselni • slovanski jeziki, vzorec jezikovnih • germanski jeziki, skupin. Pomagaj • romanski jeziki; si s svetovnim spletom in Znotraj ene skupine so si jeziki podobni, saj imajo isti izvor. atlasom. K slovanskim jezikom prištevamo tudi slovenščino. Podobno govorijo še Hrvati, Čehi, Srbi, Rusi in drugi slovanski narodi. V skupino germanskih jezikov prištevamo jezike, ki so ALI VEŠ, da … podobni nemščini (npr. angleščina, švedščina, danščina .. ). je kitajščina V skupini romanskih jezikov so jeziki, ki so podobni najbolj razširjeni italijanščini (npr. španščina, portugalščina, francoščina …). materni jezik? Poleg teh jezikov pa je v Evropi nekaj jezikov, ki ne spadajo Govori jo 1,3 v nobeno našteto skupino. To so finščina, madžarščina, miljarde ljudi ali laponščina in tudi albanščina in grščina. ena petina ljudi Kmalu potem, ko je Krištof Kolumb odkril Ameriko, so na svetu. Njihova Španci in Portugalci začeli osvajati ozemlje Srednje in Južne pisava ima Amerike. Tja so zanesli svoj jezik. V Severno Ameriko pa so se 40 000 znakov. začeli naseljevati Angleži in Francozi in uveljavili svoj jezik. Jezikovna karta sveta JEZIKOVNE SKUPINE 10. NYELVCSALÁDOK 129 Ma az emberek szerte a világon több mint hatezer különböző nyelvet beszélnek. A történelem során egyes nyelvek megjelentek, mások eltűntek. Ebben az új területek meghódítása és a népvándorlás is szerepet játszott. A számítógép segítségével készíts Európában három nagy nyelvcsalád létezik: gondolattérképet • szláv nyelvek, a nyelvcsaládokról! • germán nyelvek, Segítségedre lehet • újlatin nyelvek; a világháló vagy az atlasz. Egy nyelvcsaládon belül a nyelvek hasonlóak, mivel azonos az eredetük. A szlovént a szláv nyelvek közé soroljuk. Hasonlóképpen a horvátok, a csehek, a szerbek, az oroszok és a más szláv népek által beszélt nyelveket. TUDOD-E, hogy… A germán nyelvek csoportjához tartoznak azok a nyelvek, amelyek anyanyelvként a némettel mutatnak hasonlóságot (pl. angol, svéd, dán. .). a kínai a Az újlatin nyelvek családjába az olaszhoz hasonló nyelvek legelterjedtebb? 1,3 sorolhatók (pl. spanyol, portugál, francia. .). mil iárdan beszélik, Ezeken a nyelveken kívül léteznek Európában olyanok is, amelyek ami az emberek nem tartoznak a felsorolt csoportok egyikéhez sem. Ilyen a finn, a egyötödét jelenti a magyar, a lapp, az albán és a görög is. világban. Az írásuk Nem sokkal azután, hogy Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát, 40 000 karaktert a spanyolok és a portugálok megkezdték Közép- és Dél-Amerika tartalmaz. területeinek a meghódítását. Ott a saját nyelvüket honosították meg. Észak-Amerikában az angolok és a franciák kezdtek megtelepedni, és ott a saját nyelvüket terjesztették el. A világ nyelvi térképe 11. GOSTOTA POSELITVE 130 Gostota naselitve ljudi na Zemlji je zelo različna. Že pred davnimi časi so se ljudje naseljevali tam, kjer so lažje preživeli: v bližini je morala biti voda in zemlja za pridelovanje hrane ali pašniki za živino. Z začetkom industrializacije pa so se začela širiti in večati velika mesta, kjer so ljudje našli službe. Velika milijonska mesta so danes na vseh celinah. Kjer so slabe ali neugodne podnebne razmere, je poseljenost ljudi redka. Taki so predvsem hladni in puščavski predeli. Gostota naseljenosti Zemlje ALI VEŠ, da … je imela Slovenija 1. januarja 2010 2.046.976 prebivalcev? Od teh je bilo 1.014.107 moških in 1.032.869 žensk. Puščavski predeli so redko naseljeni GOSTOTA POSELITVE 11. NÉPSŰRŰSÉG 131 Az emberek népsűrűsége a Földön nagyon eltérő. Már az ókort megelőzően az emberek ott telepedtek le, ahol könnyebben túléltek: a közelben víznek és földnek kellett lennie az élelmiszer termeléséhez vagy az ál atok legeltetéséhez. Az iparosodás kezdetével azonban a nagyvárosok növekedni és terjeszkedni kezdtek, mert az emberek ott találtak munkát. Manapság valamennyi kontinensen mil iós népességű városok vannak. Ahol rosszak vagy kedvezőtlenek az éghajlati viszonyok, ott ritkán települtek meg emberek. Ezek elsősorban a hideg és a sivatagos területek. A Föld népsűrűsége TUDOD-E, hogy… 2010. január 1-jén Szlovénia lakossága 2 046 976 fő volt? Nemi összetételüket tekintve 1 014 107 férfi és 1 032 869 nő. A sivatagos területek ritkábban lakottak 12. RODNOST IN SMRTNOST 132 Št. rojstev/ 1000 prebivalcev STOPNJE RODNOSTI PO SVETU Zemljevid rodnosti Število prebivalcev na Zemlji hitro narašča. Vendar prebivalstvo ne narašča enakomerno na vseh celinah. Zdaj na Zemlji živi že sedem milijard ljudi. V Afriki je rodnost zelo visoka, podobno je tudi v Južni Ameriki. Vendar se tam število prebivalcev ne povečuje tako hitro, ker je tudi umrljivost velika. V marsikateri državi v Evropi bi se število prebivalstva zmanjševalo, če se tja ne bi priseljevali prebivalci iz gospodarsko manj razvitih držav, ki iščejo delo. Razliko med rojenimi in umrlimi imenujemo naravni prirastek. Prenaseljenost RODNOST IN SMRTNOST 12. A SZÜLETÉS ÉS AZ ELHALÁLOZÁS 133 Az 1000 főre jutó születések száma A VILÁG TERMÉKENYSÉGI RÁTÁJA A születések száma a térképen A Föld lakosainak a száma gyorsan növekszik. A népesség azonban nem egyenlő mértékben gyarapodik minden kontinensen. Jelenleg hétmil iárd ember él a Földön. Afrikában nagyon magas a születési arány, csakúgy, mint Dél-Amerikában. Ennek el enére ott a lakosságszám nem növekszik, mert a halálozási arány is magas. Európa jónéhány országában a népesség csökkenne, ha a gazdaságilag kevésbé fejlett országokból nem áramolnának be a munkát kereső bevándorlók. A születések és halálozások közötti különbséget természetes gyarapodásnak nevezzük. Túlnépesedés 13. PROBLEMI SODOBNEGA SVETA 134 Človek od svojega nastanka sooblikuje podobo Zemlje. Najprej je živel v skladu z naravo, nato pa jo je začel spreminjati. Prebivalstvo se je množilo in potrebovalo je vse več življenjskega prostora. Ljudje so vedno bolj izkoriščali surovine, krčili gozdove, posegali v urejevanje voda in intenzivno izrabljali tla. Vse to je porušilo ravnovesje v naravi. Človekova naloga v prihodnosti je, da postane varuh okolja. To pomeni, da okolje ohranja in ga čim manj uničuje. Znak UNICEF Znak UNESCO Onesnaževanje Da nes nobena država nima na svojem ozemlju vsega, kar potrebujejo njeni prebivalci in gospodarstvo. Zato se dr žave gospodarsko povezujejo in sodelujejo. K povezanosti dr žav veliko pripomorejo telekomunikacijske povezave (sporazume vanje na daljavo). Kljub povezanosti sveta pa obstajajo še ved no velike razlike med državami. Nekatere so gospo darsko razvite in njihovi prebivalci ne živijo v po manjkanju. Na drugi strani so države, kjer ljudje zaradi pomanjkanja hrane in slabih življenjskih razmer živijo krajši čas. Tudi z delom se težko preživljajo, saj navadno zaslužijo le za preživetje. V ta kih deželah velikokrat pride do nemirov in vojn. PROBLEMI SODOBNEGA SVETA 13. A MODERN VILÁG PROBLÉMÁI 135 Az ember a létezésétől kezdve formálta a Föld képét. Eleinte a természet rendje szerint élt, majd elkezdte azt megváltoztatni. A lakosság száma növekedett, és egyre több élettérre volt szükség. Az emberek mind inkább kiaknázták a nyersanyagokat, ki rtották az erdőket, beavatkoztak a vízgazdálkodásba, és erőteljesen használni kezdték a földet. Mindez felborította a természet egyensúlyát. Az ember jövőbeli feladata, hogy a környezet védelmezője legyen. Ez azt jelenti, hogy megőrzi, és a lehető legkevésbé pusztítja a környezetet. Znak UNICEF Az UNICEF jele Znak UNESCO Az UNESCO jele Környezetszennyezés Napjainkban egyetlen ország sem rendelkezik a saját területén mindennel, amire a lakosságnak és a gazdaságnak szüksége van. Ezért az államok gazdaságukat tekintve összekapcsolódnak és együttműködnek. Az országok integrálódását nagyban elősegítik a telekommunikációs kapcsolatok (távközlés). Annak el enére, hogy a világ összekapcsolódott, még mindig nagy különbségek vannak az egyes országok között. Némelyek gazdaságukat tekintve fejlettek, és lakóik nem élnek nélkülözésben. A másik oldalon viszont léteznek olyan országok, ahol az emberek az élelmiszerhiány és a rossz körülmények miatt rövidebb ideig élnek. A munkájukból nehezen tudnak megélni, hiszen általában csak a megélhetésükre valót keresik meg. Az ilyen országokban gyakran fordulnak elő zavargások és háborúk. 136 V 20. stoletju je imelo človeštvo dve kruti izkušnji s prvo in drugo UNICEF je organizacija v okviru svetovno vojno. Zato so za ohranitev OZN, ki je posvečena izključno miru in pomoč nerazvitim državam otrokom. Skrbi za njihovo ustanovili Organizacijo združenih preživetje, zaščito in izobrazbo. narodov – OZN. 13.1 IZBIRNE VSEBINE V tem poglavju si izberi določeno temo in jo podrobneje predelaj. Podatke poišči v knjigah, enciklopedijah, učbenikih, na svetovnem spletu. Izdelaš lahko tudi plakat ali elektronsko prosojnico. LAKOTA Lakota najbolj ogroža zdravje prebivalstva. Zaradi lakote in podhranjenosti umre več ljudi kot zaradi različnih bolezni: aidsa, malarije in tuberkuloze skupaj. Več kot 850 milijonov ljudi na svetu ve, kaj pomeni biti nenehno lačen. Med njimi je kar 400 milijonov otrok. Lačen otrok Humanitarna pomoč 137 A 20. században az emberiség számára az első és a második Az UNICEF az ENSZ-nek egy olyan világháború két szörnyű tapasztalat szervezete, amely kizárólag volt. Ezért hozták létre a béke a gyermekekre koncentrál. megőrzésére és az elmaradott Gondoskodik a túlélésükről, a országok megsegítésére az Egyesült védelemükről és az oktatásukról. Nemzetek Szervezetét – az ENSZ-et. 13.1 VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK Válasszál ki a fejezetből egy témát, és azt részletesebben dolgozzad fel! Keressél adatokat könyvekben, enciklopédiákban, tankönyvekben vagy a világhálón! Készíthetsz plakátot vagy számítógépes prezentációt is. ÉHEZÉS Az éhezés a legnagyobb veszély a népesség egészségét tekintve. Az éhezés és az alultápláltság több embert öl meg, mint együttesen a különböző betegségek – az AIDS, a malária és a tuberkulózis. A világon több mint 850 mil ió ember tudja, mit jelent az ál andó éhség. Köztük nagyjából 400 mil ió gyermek. Éhező gyermek Humanitarna pomoč Humanitárius segítség 138 NARAVNE NESREČE Naravne nesreče povzroča narava. Mednje štejemo poplave, potrese, izbruhe vulkanov, cunamije, plazove in požare. Povzročajo veliko materialne škode. Ogrožena pa so tudi človeška življenja. Izbruh vulkana Poplave Potres VOJNE Vojne nastanejo zaradi različnih interesov narodov ali posameznikov (držav, ver …). V vojnah umirajo ljudje, rušijo se hiše, vasi ali cela mesta. V vojnah trpijo predvsem tisti, ki niso vojaki. Za vojnami ostajajo trajne posledice. Vojna v Iraku 139 TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK A természeti katasztrófákat maga a természet okozza. Az árvizeket, a földrengéseket, továbbá a vulkánkitöréseket, a cunamikat, a lavinákat és a tüzeket tekintjük annak. Komoly anyagi kárt okoznak. Veszélyeztetik az emberi életeket is. Vulkánkitörés Árvíz Földrengés HÁBORÚK A háborúk a nemzetek és az egyének különböző érdekei miatt alakulnak ki (országok, vallások. .). A háborúkban embereket ölnek meg, házakat, falvakat vagy akár egész városokat rombolnak le. A háborúkban a legjobban a katonák szenvednek. A háborúk után annak következményei hosszú távon megmaradnak. Háború Irakban 140 141 142 ZGODOVINA TÖRTÉNELEM 143 1. SLOVENCI V PRVI SVETOVNI VOJNI 144 1.1 SVET PRED IZBRUHOM 1. SVETOVNE VOJNE Kako so ljudje živeli pred 1. svetovno vojno? Delno boš začutil, kako so živeli pred številnimi izumi, če boš na sobotni večer za eno uro izklopil telefon, ugasnil televizijo, računalnik in luč. Svetiš lahko s svečo, a tudi s svečo moraš biti varčen, ker so bile zelo drage. Svet se je na prehodu iz 19. v 20. stoletje zelo hitro spreminjal. Ljudje še niso poznali računalnikov, ne radia in televizije. Izumili pa so že telegraf in pozneje telefon. S tem so omogočili hitrejši prenos informacij. Tudi avtomobilov in cest je bilo malo. Začele so svetiti električne luči. Ni še bilo hladilnikov in drugih električnih aparatov. V trgovine so prišli prvi izdelki iz plastike. V znanosti in tehniki so bili potrjeni številni izumi. Odkrili so rentgenske žarke, povzročitelje tuberkuloze in kolere. Takrat je živel in deloval nemški fizik judovskega rodu Albert Einstein. Med meščanskimi hišami so zrasli prvi nebotičniki. ZDA so se gospodarsko hitro razvijale. Zato so se tja množično priseljevali ljudje iz Evrope. Vodilne države (Velika Britanija, Francija) so imele mnogo kolonij po svetu. Hotele so imeti vsak košček ozemlja. Nove evropske Ford T je bil prvi avto za množice sile (Nemčija, Avstro-Ogrska, Italija) in tudi Japonska so hotele del te »kolonialne pogače«. Nova ozemlja bi jim omogočala TELEGRAF – električna hiter gospodarski razvoj. Taka ravnanja so naprava za prenašanje peljala naravnost v vojaški spopad. dogovorjenih znakov na daljavo. Na spletni strani Muzeja Novejše zgodovine Slovenije http://www.muzej-nz.si/ najdeš veliko zanimivosti o življenju Slovencev od začetka 20. stoletja. SLOVENCI V PRVI SVETOVNI VOJNI 1. A SZLOVÉNEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN 145 1.1 A VILÁG AZ I. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE ELŐTT Hogyan éltek az emberek az első világháború előtt? Részben úgy tudod átérezni, milyen volt a sok találmány előtti élet, ha szombat este egy órára kikapcsolod a telefont, elzárod a tévét, a számítógépet és a világítást. Gyertyát is gyújthatsz, de takarékosnak kel lenned azokkal, mert nagyon drágák voltak. A világ a 19. és a 20. század fordulóján nagyon gyorsan megváltozott. Az emberek még nem ismerték a számítógépeket, sem a rádiót és a televíziót. Létezett azonban már a távíró, majd a későbbiekben a telefont is feltalálták. Ezzel lehetővé vált az információk gyorsabb átvitele. Kevés autó és út volt. Elektromos lámpákkal kezdtek világítani. Hűtőszekrény és egyéb elektromos készülék még nem létezett. Az első műanyag termékek ekkor kerültek a boltokba. A tudomány és a technológia területén számos találmány keletkezett. Felfedezték a röntgenkészüléket, valamint a tuberkulózis és a kolera kórokozóit. Abban az időben élt és alkotott egy zsidó származású német fizikus, Albert Einstein. A polgárházak közül kinőttek az első felhőkarcolók. Az USA gazdasága gyorsan fejlődött. Ezért európai bevándorlók tömegei érkeztek oda. A vezető országoknak (Egyesült Királyság, Franciaország) sok gyarmata volt szerte a világon. Minden talpalatnyi területet meg A Ford T-modell volt az első tömegeknek szánt autó akartak szerezni. Az új európai hatalmak (Németország, Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország) és Japán is igényt tartottak volna TÁVÍRÓ – előzetesen ebből a „gyarmati tortából” egy szeletre. Az új elfogadott jelek nagyobb területek lehetővé tették volna számukra a gyors távolságokba történő gazdasági fejlődést. Ezek a kiegyenlítő törekvések továbbítására alkalmas egyenes úton katonai konfliktushoz vezettek. elektromos eszköz. A Szlovéniai Újkori Történeti Múzeum honlapján sok érdekességet találsz a szlovének életéről a 20. század elejétől kezdve: http://www.muzej-nz.si/. 146 Zemljevid kolonij pred 1. svetovno vojno 1.2 VZROKI ZA 1. SVETOVNO VOJNO Nemčija se je ob koncu 19. stoletja začela gospodarsko in tudi vojaško vse bolj razvijati. Njena zaveznica je bila Avstro-Ogrska. Zahtevali sta ponovno delitev kolonij. Tako sta želeli pridobiti nove vire in ozemlja za razvoj svoje industrije. To ni bilo všeč Veliki Britaniji, ki je začela iskati zaveznice. Tako sta v Evropi nastala dva tabora držav – države antantnih sil in države centralnih sil. Te države so se kar naprej zapletale v različne spore. DRŽAVE ANTANTNIH SIL DRŽAVE CENTRALNIH SIL Velika Britanija Nemčija Francija Avstro-Ogrska Rusija (pristopila 1907) Italija (leta 1915 prestopila k antanti) 147 A GYARMATOK 1914-ben spanyol brit belga német olasz portugál holland francia dán független országok Az első világháború előtti gyarmatok térképe 1.2 AZ I. VILÁGHÁBORÚ OKAI A 19. század végén Németország gazdasági és katonai fejlesztésekbe kezdett. A szövetségese az Osztrák–Magyar Monarchia volt. Követelték a gyarmatok újrafelosztását. Új forrásokat és területeket kívántak szerezni az iparuk fejlesztéséhez. Ez nem tetszett Nagy-Britanniának, ezért szövetségeseket kezdett keresni. Így Európa két táborra szakadt – az antanthaltalmakra és a központi hatalmakra. Ezek az országok folyamatosan különféle vitákba kerültek egymással. AZ ANTANTHALTALMAK ORSZÁGAI A KÖZPONTI HATALMAK ORSZÁGAI Nagy-Britannia Németország Franciaország Osztrák–Magyar Monarchia Oroszország (1907-ben csatlakozott) Olaszország (1915-ben átállt az antanthoz) 148 Povod za prvo svetovno vojno je bil atentat na avstro- ogrskega prestolonaslednika Franca Ferdinanda in njegovo ženo. Zgodil se je v Sarajevu 28. junija 1914. ATENTAT – morilski napad na vodilno osebnost, navadno iz političnih vzrokov. Franc Ferdinand Zaradi atentata je Avstro-Ogrska Srbiji postavila več zahtev. Poleg ostalega je zahtevala tudi preiskavo uboja prestolonaslednika in opravičilo. Srbija zahtev ni v celoti sprejela. Zato je 28. julija 1914 Avstro-Ogrska Srbiji napovedala vojno. V enem tednu je bilo v vojno vključenih devet držav, kmalu pa večina evropskih držav. Leta 1917 so v vojno na stran antante stopile tudi Združene države Amerike. Nad vojno je bilo navdušenih veliko ljudi. Vsi so pričakovali kratko vojno in hitro zmago. Govorili so, da bo do božiča vojne že konec. 1.3 POZICIJSKA VOJNA 1. svetovna vojna je bila drugačna od prejšnjih vojn. Vanjo je bilo vključenih 28 držav. Vojna se je odvijala na ozemlju 14 držav. Bojevali so se v Evropi, Aziji in Afriki, na morju, na kopnem in v zraku. Bila je največja vojna do takrat v zgodovini človeštva in tudi žrtev je bilo več kot kdaj koli prej (17 milijonov). V štirih letih (1914–1918) je povzročila veliko gorja, tako vojakom na frontah kot civilnemu prebivalstvu. CIVILIST – kdor ne nosi uniforme, zlasti vojaške. Prva letala 149 Az első világháború kirobbanásának az oka a Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége el eni merénylet volt. Ez Szarajevóban 1914. június 28-án történt. MERÉNYLET – gyilkos támadás egy vezető személy el en, általában politikai indokokból. Ferenc Ferdinánd A merénylet miatt az Osztrák–Magyar Monarchia több igényt is támasztott Szerbiával szemben. Többek között követelte a trónörökös meggyilkolásával kapcsolatos nyomozást és a bocsánatkérést is. Szerbia nem fogadta el teljesen a követeléseket. Ezért 1914. július 28-án az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. Egy hét alatt kilenc ország csatlakozott a háborúhoz, hamarosan pedig az európai országok többsége. 1917-ben az Egyesült Ál amok is belépett az antantszövetségbe. Sokan lelkesedtek a háborúért. Mindenki rövid háborúra és gyors győzelemre számított. Azt mondták, karácsonyra vége lesz a háborúnak. 1.3 A POZÍCIÓS HADVISELÉS Az első világháború különbözött a korábbi csatáktól. 28 ország csatlakozott ahhoz. A háború 14 ország területén zajlott. Harcoltak Európában, Ázsiában és Afrikában, a tengeren, a földön és a levegőben. Addig ez volt az emberiség történetének a legnagyobb háborúja, és egyben minden eddiginél több áldozatot követelt (17 millió fő). A négy év alatt (1914–1918), ahogy a fronton a katonáknak, úgy a polgári lakosságnak is sok nyomorúságot okozott. CIVIL – aki nem visel egyenruhát, különösen katonait. Az első repülők 150 Za prvo svetovno vojno je značilno, da so zaradi tehnološkega razvoja v bitkah že uporabljali nove tehnologije. Prvič so uporabili letala, tanke, strojnice in strupene (kemične) bojne pline. Posledice uporabe bojnih plinov so bile tako strahotne, da jih niso uporabili več v nobeni vojni. Sama vojaška taktika pa je ostala enaka tisti iz 19. stoletja. Eden prvih tankov Maska za zaščito pred bojnimi plini Strelski jarki Brzostrelka Bojevanje je potekalo na dolgih frontah. To so neprekinjene in močno utrjene bojne črte. Kljub novemu orožju je bilo v tej vojni osvojenega malo ozemlja. Za nekaj deset metrov zemlje, ki je bila prepredena z jarki in bodečo žico, je padlo nekaj sto tisoč vojakov. Fronte so bile tako močno utrjene, da jih skoraj ni bilo mogoče prebiti. Vojni s takim načinom bojevanja (bojevanje na frontah v jarkih) rečemo pozicijska vojna. 151 Az első világháborúra jel emző volt, hogy a hadászati technológia gyors fejlődése miatt új technikai eszközöket használtak a csatákban. Először vetettek be repülőket, tankokat, géppuskákat és mérgező (vegyi) gázokat. A mérgező gázok bevetésének a következményei annyira ijesztőek voltak, hogy többé nem használták őket egyetlen háborúban sem. Maga a katonai taktika azonban ugyanaz maradt, mint a 19. században. Az első tankok egyike Gázálarc a mérgező gázok ellen Lövészárkok Géppuska A harcok hosszú frontvonalakon zajlottak. Ez egy folyamatos és nagy mértékben megerősített hadászati vonal volt. Az új fegyverek el enére is kevés területet foglaltak el ebben a háborúban. Néhány tíz méternyi terület elfoglalásáért, amelyeken lövészárkokat ástak ki és szögesdrótok húztak fel, több százezer katona esett el. A frontvonalakat annyira megerősítették, hogy szinte lehetetlen volt rajtuk áttörni. Az ilyen harcmódú háborúkat (a frontokon a lövészárokban vívott harcokat) pozíciós hadviselésnek nevezzük. 152 1.4 SLOVENCI V 1. SVETOVNI VOJNI 1. svetovna vojna je potekala tudi na slovenskem ozemlju in ni obšla Slovencev. Ker so bili državljani Avstro-Ogrske, so se je morali udeležiti. Tako so sledili bojnemu pozivu cesarja Franca Jožefa. V vojnih razmerah se je spremenilo tudi življenje ostalih ljudi. Povečal se je policijski nadzor, mnoge tovarne so izdelovale orožje ali pa hrano, obleko in obutev za vojake. Delavci so morali v njih delati kot vojaški obvezniki. V vojsko so bili vpoklicani vsi zdravi moški med 21. in 42. letom starosti. Mnoga dela doma, v tovarnah, pisarnah in trgovinah so zato prevzele ženske. 1.5 SOŠKA FRONTA V knjižnici ali po medmrežju se pozanimajte, v katerem slovenskem kraju je Muzej 1. svetovne vojne. FRONTA – območje, kjer se spopadata sovražni vojski. NEVTRALNA DRŽAVA – država, ki ne sodeluje z nobeno od držav, ki se vojskujejo. Soška fronta Italija je bila najprej nevtralna država in je v vojno vstopila šele 23. maja 1915, ko je Avstro-Ogrski napovedala vojno. Sklenila je sporazum z Veliko Britanijo, Francijo in Rusijo, ki so ji obljubile velik del slovenskega ozemlja (Primorsko, Notranjsko). Vojski obeh držav sta se razporedili ob 600 km dolgi frontni črti, ki je tekla od meje s Švico do Jadranskega morja. 153 1.4 A SZLOVÉNEK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN Az első világháború szlovén területen is zajlott, és nem kerülte el a szlovén embereket sem. Mivel az az Osztrák–Magyar Monarchia ál ampolgárai voltak, részt kel ett venniük abban. Így hát engedelmeskedtek Ferenc József császár háborús felhívásának. A háborús körülmények közt az otthon maradottak élete is megváltozott. Fokozódott a rendőrségi el enőrzés. Számos gyár a katonák számára fegyvereket vagy élelmiszert, ruhát és lábbelit állított elő. A munkásoknak azokban sorkatonaként kellett dolgozniuk. Minden egészséges, 21 és 42 év közötti férfit besoroztak a hadseregbe. Éppen ezért számos otthoni, gyári, irodai és eladói munkát a nők vettek át. 1.5 A FRONT AZ ISONZÓNÁL (A SOČÁNÁL) Nézd meg a könyvtárban vagy az interneten, melyik szlovén településen van az I. világháború múzeuma! FRONT – az a terület, ahol az el enséges seregek összecsapnak. SEMLEGES ORSZÁG – egy ország, amely egyetlen háborúban álló országgal sem Front az Isonzónál (a Sočánál) működik együtt. Olaszország eleinte semleges állam volt, és csak 1915. május 23-án lépett be a háborúba, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent neki. Megál apodást kötött az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és Oroszországgal, akik a szlovén terület nagy részét (Tengermel ék, Notranjska) megígérték nekik. A hadseregek mindkét országban – a svájci határtól az Adriai-tengerig – egy 600 km hosszú frontvonal mentén vonultak fel. 154 Največ vojakov je bilo razporejenih v dolini reke Soče in po visokogorju nad njo. Od tod tudi ime soška fronta. Dolga je bila 90 km. Tam so potekali najhujši boji. Italijanska vojska ni izkoristila prednosti, ki si jo je zagotovila v prvih bojih. Obe vojski sta se vkopali v strelske jarke. Soška fronta se je spremenila v pozicijsko vojno. Soških bitk je bilo kar dvanajst. V zadnji, ki jo imenujejo »čudež pri Kobaridu«, je avstrijska vojska s pomočjo Nemcev izvedla preboj bojne črte med Bovcem in Kobaridom. Italijane je potisnila globoko v notranjost. 28. oktobra 1917 je bilo soške fronte konec. Soška fronta je v zgodovino zapisana kot največji spopad v visokogorskem svetu do tedaj. Na obeh straneh je padlo prek milijon vojakov. Med njimi je bilo na tisoče slovenskih. Močno je trpelo civilno prebivalstvo. V začetku soške fronte sta obe vojskujoči se strani s tega ozemlja izselili ljudi (približno 80 000 Slovencev). Oditi so morali k sorodnikom ali v begunska taborišča. 1.6 KONEC VOJNE Kljub temu da so Nemci marca 1918 uspešno prebili zahodno fronto, je bilo očitno, da so bili nemški vojaki izčrpani in slabo oboroženi. V vojno so vstopile tudi ZDA. Toda julija 1918 so zavezniški in ameriški vojaki s pomočjo tankov prebili zahodno fronto in napredovali proti Nemčiji. Zlomile so se tudi države, ki so podpirale Nemčijo in Avstro- Ogrsko. Nemčija je oktobra zaprosila za premirje, ki ga je podpisala 11. novembra 1918. 1.7 POSLEDICE VOJNE V 1. svetovni vojni je umrlo 20 milijonov ljudi, veliko število ljudi je bilo ranjenih in invalidnih. Uporaba nevarnih bojnih plinov je za več desetletij uničila rodovitno zemljo. Zaradi obstreljevanja s topovi so bile izbrisane cele vasi. Na območjih vojnih viher je vojna povzročila opustošenje in množice brezdomcev. Pomanjkanju so se pridružile še nalezljive bolezni. Španska gripa je zahtevala še 21 milijonov žrtev. Evropsko gospodarstvo, ki je med V tistem času zdravstvo ni bilo tako napredno. vojno služilo le vojnim potrebam, je bilo pred zlomom. Prišlo je do pomanjkanja vseh vrst blaga. 155 A legtöbb katonát az Isonzó (Soča) folyó völgyében és a felette lévő magas hegyekben vezényelték. Innen ered az isonzói (sočai) front elnevezés. Mindez 90 km hosszúságú volt. Ott zajlottak a legsúlyosabb harcok. Az olasz hadsereg nem használta ki azokat az előnyöket, amelyeket az első összecsapásokban szerzett. Mindkét hadsereg árkokba ásott ál ásokból harcolt. Az isonzói (sočai) front állóháborúvá alakult. Tizenkét isonzói (sočai) csata volt. Az utolsóban, amit „kobaridi csodának” hívnak, az osztrák hadsereg a németek segítségével áttörte a Bovec és Kobarid közti harcvonalat. Az olaszokat mélyen az ország belseje felé tolták vissza. 1917. október 28-án értek véget az isonzói (sočai) küzdelmek. Az isonzói (sočai) frontot a történelem addigi legnagyobb veszteséggel járó konfliktusaként tartják számon. Mindkét oldalon több mint egymil ió katona esett el. Közülük több ezer szlovén volt. A polgári lakosság is sokat szenvedett. Az isonzói (sočai) front kezdetekor mindkét harcoló fél kiutasította az embereket erről a területről (körülbelül 80 000 szlovént). Rokonokhoz vagy menekülttáborokba kel ett menniük. 1.6 A HÁBORÚ VÉGE Annak el enére, hogy a németek 1918 márciusában sikeresen áttörték a nyugati frontot, nyilvánvaló volt, hogy a német katonák kimerültek és rosszul felfegyverzettek voltak. Az USA is bekapcsolódott a háborúba. Azonban 1918 júliusában a szövetségesek és az amerikai katonák tankjaik segítségével áttörték a nyugati frontot, és Németország felé haladtak. A Németországot és az Osztrák–Magyar Monarchiát támogató országok is szétestek. Októberben Németország fegyverszünetet kért, amelyet 1918. november 11-én alá is írt. 1.7 A HÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYEI Az első világháborúban 20 mil ióan haltak meg, nagyon sok ember megsérült és rokkant lett. A veszélyes mérgező gázok használata évtizedekre tönkretette a termőföldet. Az ágyútüzek miatt egész falvak semmisültek meg. A harcok a háborús övezetekben pusztítást és hajléktalanok tömegét okozták. A csökkenéshez a fertőző betegségek is hozzájárultak. A spanyolnátha újabb 21 mil ió áldozatot követelt. Az európai gazdaság, ami a V tistem času zdravstvo ni bilo tako napredno. harcok alatt csak a háborús szükségleteket szolgálta Az egészségügy akkoriban még nem volt ilyen ki, összeroppanás előtt volt. Minden árucikkből hiány fejlett. mutatkozott. 156 1.8 MIROVNA KONFERENCA V PARIZU Na svetovnem spletu, na spletni strani http://www.kobariski-muzej.si/ boš izvedel še veliko več o prvi svetovni vojni in soški fronti. Januarja 1919 se je v versajski palači pri Parizu začela mirovna konferenca. Udeležili so se je predstavniki dvaintridesetih držav. Glavne odločitve so sprejeli predsedniki treh držav: ZDA, Velike Britanije in Francije. Predsednik ZDA Woodrow Wilson je predlagal napreden program, od katerega so si mnogi narodi Evrope obetali boljšo prihodnost. Vsi narodi naj bi imeli pravico do samoodločbe. Velika Britanija in Francija sta hoteli Nemčijo čim bolj kaznovati in oslabiti. Woodrow Wilson MIROVNA KONFERENCA – sestanek držav, ki so nehale z vojno. PRAVICA DO SAMOODLOČBE NARODA – načelo, po katerem ima vsak narod pravico do lastne države. Tako je bila 28. junija 1918 podpisana mirovna pogodba, imenovana Varsajska pogodba. Nemčijo je zelo prizadela. Izgubila je veliko ozemlja, odvzete so ji bile vse kolonije. Naložili so ji odplačevanje visoke vojne odškodnine. Nemčija je bila spoznana za glavnega krivca 1. svetovne vojne. Ob podpisu versajske pogodbe so ustanovili Društvo narodov. Njegova naloga je bila varovati svetovni mir in preprečiti nove vojne. ALI VEŠ, da … je najbolj znana ženska vohunka Mata Hari? Med 1. svetovno vojno je bila dvojna vohunka. Vohunila je za Francijo in Nemčijo. Ko so Francozi to ugotovili, so jo zaprli in pozneje usmrtili. 157 1.8 A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIA A világhálón, a http://www.kobariski-muzej.si weboldalon sokkal többet megtudhatsz az első világháborúról és az isonzói (sočai) frontról. 1919 januárjában a Párizs mel etti a versailles-i palotában megkezdődött a békekonferencia. Harminckét ország képviselői vettek rajta részt. A legjelentősebb döntéseket három ország – az USA, az Egyesült Királyság és Franciaország – elnöke hozta meg. Woodrow Wilson, az USA elnöke egy olyan fejlesztési programot javasolt, amely sok európai népnek szebb jövőt ígért. Mindegyik nemzeteknek megvolt a joga az önrendelkezéshez. Nagy-Britannia és Franciaország minél inkább meg akarta Woodrow Wilson büntetni és gyengíteni Németországot. BÉKEKONFERENCIA – azon országok ülése, amelyek véget vetettek a háborúnak NEMZETI ÖNRENDELKEZÉS JOGA – az elv, amely szerint minden nemzetnek joga van saját ál ama felett rendelkeznie. Így 1918. június 28-án írták alá a versail es-i békeszerződést. Ez Németországot súlyosan érintette. Nagyon sok területet veszített, továbbá valamennyi gyarmatot elvettek tőle. Kötelezték a nagy háborús károk megfizetésére. Németországot tartották az I. világháború főbűnösének. A versail es-i békeszerződés aláírásakor megalapították a Nemzetek Szövetségét. Feladata a világbéke védelme és az újabb háborúk megelőzése volt. TUDOD-E, hogy… a leghíresebb női kém Mata Hari volt? Kettős kémként tevékenykedett az I. világháború alatt. Franciaországnak és Németországnak is dolgozott. Amikor a franciák ezt megtudták, bebörtönözték, majd kivégezték. 158 1.9 NASTANEK KRALJEVINE SHS Proti koncu 1. svetovne vojne je bilo vse bolj jasno, da bo država Avstro-Ogrska razpadla. Slovenci so se hoteli povezati z drugimi južnoslovanskimi narodi v novo državo. Odcepitev od Avstro-Ogrske so razglasili 29. oktobra 1918. Slovenci so se najprej povezali s Hrvati in Srbi iz Vojvodine. Skupaj z njimi so najprej ustanovili državo Slovencev, Hrvatov in Srbov – Država SHS. Zaradi hudih pritiskov Italijanov na zahodni meji in Avstrijcev na severni meji je bilo vodstvo Države SHS vse bolj za to, da se poveže s Kraljevino Srbijo. Ta je bila pomembna vojaška sila na Balkanu. Za združitev so se zavzemali tudi Srbi, ki bi s tem uresničili svojo željo po združitvi vseh Srbov v eni državi. To se je zgodilo 1. decembra 1918 v Beogradu. Tam je srbski princ Aleksander Karadžordžević razglasil združitev in nastanek nove države Kraljevine Srbov, Hrvatov in Slovencev – Kraljevine SHS. KRALJEVINA – država, ki ji vlada kralj. Aleksander Karadžordžević Čeprav so Slovenci veliko pričakovali od nove države, so se kmalu pokazale tudi slabše plati. Nova država ni bila sposobna obdržati celotnega slovenskega ozemlja. Deli slovenskega ozemlja so pripadli Avstriji in Italiji. S pomočjo učitelja preštejte, v koliko različnih državah so živeli Slovenci od začetka 1. svetovne vojne do leta 1920. V kateri državi so živeli najmanj časa? Izračunajte, koliko dni je obstajala Država SHS. 159 1.9 AZ SZHSZ KIRÁLYSÁG LÉTREJÖTTE Az I. világháború vége felé egyre világosabbá vált, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia szét fog esni. A szlovének más délszláv nemzetekkel egy új ál amban akartak egyesülni. 1918. október 29-én jelentették be az Osztrák–Magyar Monarchiából történő kiválásukat. A szlovének először a horvátokkal, majd a vajdasági szerbekkel kapcsolódtak össze. Velük együtt alapítottak azután egy országot: a Szlovének, Horvátok és Szerbek Ál amát – az SZHSZ Államot. A nyugati határon az olaszok, az északin pedig az osztrákok erős nyomása miatt az SZHSZ- országok vezetősége egyre inkább támogatta a csatlakozást a Szerb Királysághoz. Ez fontos katonai kényszer volt a Balkánon. A szerbek az egységesülést szorgalmazták, hogy azáltal megvalósítsák vágyukat: a valamennyi szerbet egyesítő országot. Mindez 1918. december 1-jén megtörtént Belgrádban. Aleksander Karadžordžević szerb herceg bejelentette az egyesülést és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság elnevezésű új államnak a megalakulását– az SZHSZ Királyságot. KIRÁLYSÁG – ország, amelyet a király vezet. Aleksander Karadžordžević Bár a szlovének sokat vártak az új ál amformától, hamar megmutatkozott, hogy még rosszabbul jártak. Az új ország nem tudta megtartani a teljes szlovén területet. A megosztott szlovén területek részben Ausztriához, részben Olaszországhoz tartoztak. A tanárotok segítségével számoljátok ki, hány különböző országban éltek a szlovének a világháború elejétől 1920-ig! Melyik országban éltek a legkevesebb ideig? Számoljátok ki, hány napig létezett az SZHSZ Ál am! 160 1.9.1 BOJI ZA SEVERNO MEJO Z razpadom Avstro-Ogrske je na njenem ozemlju nastalo več novih držav. Med njimi je bilo treba začrtati mejo. Tudi meja med novima državama Avstrijo in Državo SHS ni bila natančno določena. Zaradi različnih pogledov je prišlo med državama do spopadov. Na slovenskem Štajerskem je bil v začetku novembra 1918 za poveljnika imenovan general Rudolf Maister. Izvedel je mobilizacijo vojakov. Razorožili so nemško varnostno stražo (Schutzwehr) in zasedli Maribor in Radgono. Tako je bil ta del Štajerske priključen Sloveniji. General Rudolf Maister PLEBISCIT – ljudsko glasovanje na kakem ozemlju o priključitvi le-tega določeni državi. Mejo je bilo težje določiti na Koroškem. Po vseh bojih in mirovnih konferencah je prevladalo mnenje, da naj se o meji izrečejo ljudje na plebiscitu. Večji del Korošcev se je izrekel za Avstrijo. Tako je ta del Slovenije ostal v Avstriji. Rezultat plebiscita: 59% glasov za Avstrijo in 41% za Kraljevino SHS. Avstrijske oblasti so takoj začele z akcijami, s katerimi so želeli zatreti slovenski jezik in duh Slovencev. V slovenske vasi so nastavili nemške duhovnike. Zapirali so gostilne, v katerih so se zbirali Slovenci. 1.9.2 DOLOČANJE ZAHODNE MEJE Velik del slovenskega ozemlja je bil Italiji obljubljen že z Londonskim sporazumom 1915. Po končani 1. svetovni vojni so ga Italijani seveda zahtevali. Začeli so prodirati na slovensko ozemlje. Hoteli so zasesti celo Ljubljano, vendar so Italijane ustavili slovenski in srbski prostovoljci. Določanje zahodne meje je sicer potekalo na mirovni konferenci v Parizu. Ker so pogajanja zašla v slepo ulico, so določili, naj se Italija in Kraljevina SHS sami dogovorita. Po dolgotrajnih pogajanjih je bila leta 1920 v mestu Rapal o na severu Italije podpisana pogodba in določena meja. 161 1.9.1 HARC AZ ÉSZAKI HATÁRÉRT Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával, annak volt területén több új ország alakult ki. Ezek közt meg kel ett húzni a határt. Ilyen módon nem került pontosan kijelölésre a határ Ausztria és az SZHSZ Ál am között. A különböző elképzelések miatt konfliktusok alakultak ki az országok között. 1918 novemberének elején a Stájerország szlovéniai részén tartózkodó Rudolf Maister tábornokot nevezték ki parancsnokká, aki kitalálta a katonák újfajta mozgósítását. Lefegyverezték a német biztonsági őrséget (a Schutzwehrt), majd elfoglalták Maribort és Radgonát. Stájerországnak ezt a Rudolf Maister tábornok részét Szlovéniához csatolták. (ÜGYDÖNTŐ) NÉPSZAVAZÁS – népszavazás arról, hogy egy adott terület melyik országhoz tartozzon. Koroškóban nehezebb volt meghatározni a határt. A harci cselekmények és a békekonferencia után az volt az uralkodó vélemény, hogy a határról a lakosoknak (ügydöntő) népszavazáson kell dönteniük. A koroškóiak többsége Ausztria mel ett döntött. Így Szlovéniának ez a része Ausztriában maradt. A népszavazás eredménye: a szavazók 59%-a Ausztriára, 41%-a pedig az SZHSZ Királyságra voksolt. Az osztrák hatóságok azonnal akcióba fogtak, hogy elnyomják a szlovén nyelvet és szel emiséget. A szlovén falvakba német papokat neveztek ki. Bezárták azokat a vendéglátóhelyeket, ahol szlovének gyűltek össze. 1.9.2 A NYUGATI HATÁR KIJELÖLÉSE Szlovénia területének a nagy részét már az 1915-ös londoni egyezmény Olaszországnak ígérte. Az I. világháború befejezése után az olaszok természetesen követelték ezt. Még Ljubljanát is el akarták foglalni, de a szlovén és szerb önkéntesek megál ították őket. A nyugati határ meghatározására a párizsi békekonferencián került sor. Mivel a tárgyalások zsákutcába jutottak, úgy döntöttek, hogy Olaszországnak és az SZHSZ Királyságnak egymás közt kel megegyeznie. Hosszas tárgyalások után, 1920-ban az észak-olaszországi Rapallo városában írták alá a szerződést, és kijelölték a határt. 162 Z Rapalsko pogodbo je Italija dobila več ozemlja, kot ji je bilo obljubljeno. Velik del Primorske s Trstom in Gorico ter Notranjska so pripadli Italiji. Pokrajina, kjer je ostalo okoli 300 000 Slovencev, je dobila ime Julijska krajina. ALI VEŠ, da … je Italija z Rapalsko pogodbo dobila tudi hrvaške otoke, Cres, Lošinj, Lastovo in Palagružo, ter mesti Reka in Zadar? Rapalski mejnik 1.9.3 DOLOČANJE SEVEROVZHODNE MEJE Na severovzhodnem delu je Država SHS dobila Prekmurje. Tako se je Prekmurje po skoraj 1000 letih ponovno priključilo Sloveniji. Le Slovenci v Porabju so ostali na Madžarskem. Slovenci tako po 1. svetovni vojni niso več živeli skupaj. Razdeljeni so bili med štiri države: Kraljevino SHS, Kraljevino Italijo, Avstrijo in Madžarsko. Slovenci v Kraljevini Jugoslaviji in zunaj njenih meja 163 A rapal oi egyezménnyel Olaszország nagyobb területet szerzett annál, mint amennyit ígértek nekik. Primorska nagy részét Trieszttel, Goriziával és Belső-Krajnával együtt Olaszországhoz csatolták. Ezt a tartományt, ahol körülbelül 300 000 szlovén maradt, Venezia Guliának (Julijska krajinának) nevezték el. TUDOD-E, hogy… Olaszország a rapal oi szerződéssel megszerezte a horvát szigeteket is: Crest, Lošinjt, Lastovot és Palagružát, valamint Rijeka és Zadar városokat? Rapalloi határkő 1.9.3 AZ ÉSZAKKELETI HATÁR KIJELÖLÉSE Az északkeleti részen az SZHSZ Ál am megkapta a Muravidéket. A Muravidék közel 1000 év után ismét egyesült Szlovéniával. A rábavidéki szlovének azonban továbbra is Magyarországon maradtak. Az I. világháború után a szlovének többé már nem éltek egy ál amalakulatban. Négy ország osztozkodott rajtuk: az SZHSZ Királyság, az Olasz Királyság, Ausztria és Magyarország. Szlovének a Jugoszláv Királyságban és annak határain kívül 164 ZDAJ ZNAM Prva svetovna vojna je potekala od leta 1914 do leta 1918. Spopadle so se sile antante (Francija, Rusija, Velika Britanija, od leta 1915 dalje pa tudi Italija) in centralne sile (Avstro-Ogrska, Nemčija). Povod za prvo svetovno vojno je bil atentat na avstro-ogrskega prestolonaslednika Franca Ferdinanda in njegovo ženo v Sarajevu 28. junija 1914. V prvo svetovno vojno je bilo vključenih 28 držav. Bojevali so se v Evropi, Aziji in Afriki, na morju, na kopnem in v zraku. Bila je največja vojna do tedaj v zgodovini človeštva. Tudi žrtev je bilo več kot kdaj koli prej (dvajset milijonov). Prvič so uporabili letala, tanke, strojnice in strupene bojne (kemične) pline. Soška fronta je bila del bojišča, ki je v prvi svetovni vojni med italijansko in avstro-ogrsko vojsko potekalo od Rombona do Tržaškega zaliva. Dolga je bila nad 90 km. Fronta je bila prizorišče največjega spopada na gorskem območju v celotni zgodovini človeštva in največji spopad na Slovenskem sploh. 28. junija 1918 je bila podpisana Versajska mirovna pogodba. Nemčija je bila spoznana za glavnega krivca prve svetovne vojne. Izgubila je veliko ozemlja, odvzete so ji bile vse kolonije. Naložili so ji odplačevanje visoke vojne odškodnine. Avstro-Ogrska država je razpadla na veliko novih držav. 165 MOST MÁR TUDOM Az első világháború 1914 és 1918 között zajlott. Az antant erők (Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia, továbbá 1915-től Olaszország) és a központi hatalmak (Osztrák–Magyar Monarchia, Németország) harcoltak egymással. Az első világháború kiváltó oka az osztrák-magyar koronaherceg, Ferenc Ferdinánd és felesége el en 1914. június 28-án Szarajevóban elkövetett merénylet volt. Az első világháborúhoz 28 ország csatlakozott. A háború 14 ország területén zajlott. Harcoltak Európában, Ázsiában és Afrikában, a tengeren, a földön és a levegőben. Ez volt a legnagyobb háború az emberiség addigi történetében. Több áldozattal járt, mint bármelyik korábban (húsz- millió). Először használtak repülőgépeket, tankokat, géppuskákat és mérgező (kémiai) gázokat. Az isonzói (sočai) front egy olyan csatatér része volt, amely az első világháborúban az olasz és az osztrák–magyar hadseregek közt Rombontól a Trieszti-öbölig húzódott. Több mint 90 km hosszan tartott. A front az emberiség legnagyobb hegyvidéki katonai összecsapásának volt a helyszíne, és egyben a legnagyobb katonai konfliktus is Szlovénia területén. 1918. június 28-án írták alá a versailles-i békeszerződést. Németországot mondták ki az első világháború főbűnösének. Sok területet vesztett, és valamennyi gyarmatát elvették tőle. Utasították, hogy háborús jóvátételként magas összeget fizessen ki. Az Osztrák–Magyar Monarchia sok új országgá bomlott fel. 166 ČASOVNA PUŠČICA ZAČETEK PRVE SVETOVNE VOJNE 1914 VSTOP ITALIJE V VOJNO 1915 NAJVEČJA POMORSKA BITKA PRVE SVETOVNE VOJNE 1916 RUSKA REVOLUCIJA KONEC SOŠKE FRONTE 1917 KONEC PRVE SVETOVNE VOJNE 1918 Rudolf Maister 167 IDŐSZALAG AZ ELSŐ 1914 VILÁGHÁBORÚ KEZDETE OLASZORSZÁG BELÉPÉSE A HÁBORÚBA 1915 AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ LEGNAGYOBB TENGERI CSATÁJA 1916 OROSZ FORRADALOM AZ ISONZÓI (SOČAI) FRONT 1917 AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGE 1918 Rudolf Maister 2. MED OBEMA VOJNAMA 168 2.1 SVET PO PRVI SVETOVNI VOJNI V prejšnjem poglavju si oglej sliko prvega avtomobila, narejenega na tekočem traku. Primerjaj ga s sodobnimi avtomobili. Ob koncu prve svetovne vojne so razpadla štiri cesarstva: rusko, nemško, avstro- ogrsko in turško. Nastale so nove države, ki jih imenujemo nasledstvene države. V večini so bile večnacionalne države. To so bile: Finska, baltske države, Avstrija, Madžarska, Kraljevina SHS in Češkoslovaška. Podpisovanje Versajske pogodbe Po koncu vojne z Nemčijo so vojskujoče se države podpisale mirovno pogodbo, imenovano Versajska pogodba. Podpisale so jo 28. junija 1918. Nemčijo so spoznali za glavnega krivca za prvo svetovno vojno. MIROVNA POGODBA – sporazum, soglasje o obveznostih med vojskujočimi stranmi. Tudi Slovenci smo se leta 1918 vključili v novo državo – Kraljevino SHS. MED OBEMA VOJNAMA 2. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 169 2.1 AZ ÉLET AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN Nézd meg az előző fejezetben az első futószalagon készült autó képét! Hasonlítsd össze a modern autókkal! Az első világháború végén négy császárság omlott össze: az orosz, a német, az osztrák–magyar és a török. Új országok alakultak ki, amelyeket utódállamoknak nevezünk. A legtöbb soknemzetiségű ország volt. Ezek az alábbiak voltak: Finnország, a balti ál amok, Ausztria, Magyarország, az SZHSZ Királyság és Csehszlovákia. A versailles-i békeszerződés aláírása A Németországgal vívott háború befejezése után a hadban ál ó ál amok békeszerződést írtak alá, amelyet versailles-i szerződésnek nevezünk. 1918. június 28-án látták el a kézjegyükkel. Németországot mondták ki az első világháború főbűnösének. BÉKESZERZŐDÉS – olyan megál apodás a hadviselő felek között, amely rögzíti a kötelezettségeiket. 1918-ban a szlovének is csatlakoztak egy új ál amhoz – az SZHSZ Királysághoz. 170 V razredu se pogovorite, kako so živeli nekoč, ko ni bilo televizije in interneta. V času miru je znanost hitro napredovala. Vrstila so se nova odkritja. V medicini so odkrili zdravilo penicilin, ki je pomagal zatreti nalezljive bolezni. Veliko je bilo odkritij na področju kemije. Tako so odkrili kavčuk, vitamin C, najlon, umetna gnojila in škropiva. Najbolj pa so svet začela spreminjati tehnična odkritja. Izpopolnila so se letala. Kmalu so preleteli Atlantik brez postanka. Vse več ljudi je lahko kupilo avto. Za širjenje novic in zabavo je bil takrat najbolj pomemben radio. Ali si že slišal za režiserja in igralca Charlieja Chaplina? Oglej si kak njegov film. Bodi pozoren na to, kako so ljudje v filmu oblečeni in s kakšnimi avtomobili so se vozili. Alexander Fleming je odkril penicilin V vzponu je bila tudi filmska industrija. Nemi filmi, kjer je bil kralj komedij Charlie Chaplin, so se spremenili v zvočne. Razcvetel se je risani film, ki ga je oživil Walt Disney. Za mlade je ustvaril še danes znane like, kot so Miki miška, pes Pluton in racman Jaka. Zelo se je spremenila umetnost. Nove smeri so nastajale v likovni umetnost (Pablo Picasso), arhitekturi in glasbi. Spremenila se je tudi vloga žensk. V mnogih državah so dobile volilno pravico, začele so se zaposlovati. V gospodinjstvih so pričeli uporabljati nove tehnične pridobitve. Charlie Chaplin 171 Beszélgessetek az órán arról, hogyan éltek az emberek egykor, amikor még nem volt televízió és internet! Békeidőben a tudomány gyorsan fejlődött. Új találmányok születtek. Az orvostudományban felfedezték a penicil int, amely segített a fertőző betegségek visszaszorításában. Sok vívmány született a kémia területén. Így alkották meg a gumit, a C-vitamint, a nejlont, a műtrágyákat és a permetszereket. A világot azonban leginkább a technikai felfedezések kezdték megváltoztatni. A repülőgépek fejlődtek. Nem sokkal később már megál ás nélkül keresztülrepülték az Atlanti-óceánt. Egyre több ember tudott autót venni. Abban az időben a rádió volt a legfontosabb eszköz a hírek terjesztésére és a szórakoztatásra. Hal ottál már a rendező és színész Charlie Chaplinről? Nézd meg néhány filmjét! Figyeld meg, hogyan vannak az emberek a filmben felöltözve, és azt, milyen autókkal közlekednek! Alexander Fleming fedezte fel a penicillint A filmipar is felfelé ívelt. A némafilmek, amelyekben Charlie Chaplin volt a komédiák királya, hangossá váltak. Virágzott a Walt Disney által új áélesztett rajzfilm. A fiatalok számára máig híres karaktereket alkotott: pl. a Miki egér, a Plútó kutya és a Donald kacsa. Nagyon megváltozott a művészet. Új irányzatok alakultak ki a képzőművészetben (Pablo Picasso), az építészetben és a zenében. Átalakult a nők szerepe is. Sok országban választójogot kaptak, és elkezdték alkalmazni őket. A háztartásokban új műszaki berendezéseket kezdtek el használni. Charlie Chaplin 172 2.2 GOSPODARSKA KRIZA Visoki stroški za vojno so bili vzrok, da je imela večina evropskih držav po koncu vojne resne denarne težave. Gospodarstva so prej delala za vojsko in so se težko hitro prilagodila novim razmeram v času miru. Povečala sta se brezposelnost in inflacija. V ZDA je bil položaj boljši, saj so zaslužile s prodajo orožja, hrane in posojanjem denarja. Pomagale so zahodnoevropskim državam, kjer se je že leta 1924 začel hiter gospodarski razvoj. Razdeljevanje hrane v gospodarski krizi Prebivalstvu v razvitih zahodnih državah Evrope in ZDA je denar dajal občutek, da si lahko po več letih vojnega trpljenja privoščijo brezskrbno življenje. Proizvodnja različnih izdelkov je močno narasla. Telefoni, radi , avtomobili in gospodinjski aparati so postajali v ZDA vse cenejši. Razmahnilo se je tudi oglaševanje. Začela so se »zlata 20. leta«. Vendar vsi ljudje niso živeli v blagostanju. Mnogi so še naprej živeli v revščini. Zaradi prepovedi točenja alkohola (prohibicija) je v ZDA cvetela nelegalna prodaja pijač. S prodajo so se ukvarjale mafijske združbe. Veliko ljudi je hotelo na hitro obogateti. Povsem običajni ljudje so se zadolževali in množično kupovali delnice na ameriških borzah. 173 2.2 A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG A háború magas költsége volt az oka annak, hogy a harcok befejezése után a legtöbb európai országnak komoly pénzügyi nehézségei lettek. A gazdaság korábban a hadseregnek termelt, és nagyon nehéz volt gyorsan alkalmazkodnia a békeidőben kialakult új körülményekhez. Nőtt a munkanélküliség és az infláció. Az Egyesült Ál amokban jobb volt a helyzet, mivel pénzhez jutott a fegyverek és az élelmiszerek eladásával, valamint a kölcsönökkel. Segítették a nyugat-európai országokat, amelyekben már 1924-től rohamosan megindult a gazdasági fejlődés. Élelmiszerosztás a gazdasági válság alatt A pénz Európa fejlett nyugati országai és az USA lakosságában azt az érzést keltette, hogy a háborúban elszenvedett évek után gondtalan életet engedhetnek meg maguknak. Jelentősen növekedett a különféle termékek előál ítása. Az USA-ban a telefonok, a rádiók, az autók és a háztartási gépek egyre olcsóbbak lettek. A reklámok is felpörögtek. Megkezdődtek az „arany 20-as évek” . Ennek el enére nem mindenki élt jómódban. Sokan továbbra is szegények maradtak. Mivel tilos az alkoholos italok forgalmazása (szesztilalom), az Egyesült Ál amokban virágzott az il egális szeszkereskedés. Az eladást maffiacsoportok bonyolították le. Sokan szerettek volna gyorsan meggazdagodni. Egészen hétköznapi emberek tömegesen vettek fel kölcsönt, és vásároltak részvényeket az amerikai tőzsdéken. 174 24. oktobra 1929 je prišlo do zloma borze v New Yorku. Ta INDUSTRIJA – gospodarska dan so poimenovali »črni petek«. dejavnost, ki z uporabo strojev Cene vrednostnih papirjev so in v večjih količinah predeluje močno padle in veliko ljudi je surovine in iz njih izdeluje izgubilo vse svoje premoženje. izdelke. Številne banke, borze in podjetja so doživeli polom in prenehali delovati. MULTINACIONALKA Ker države med seboj sodelujejo, – podjetje, se je kriza razširila v Evropo in ki ima podružnice v mnogih nato po celem svetu. Trideset državah. milijonov ljudi je ostalo brez dela. Če so delo imeli, so delali za nizke plače. Pojavila se je revščina BORZA – ustanova, kjer se in lakota, porasel je tudi kriminal. trguje z vrednostnimi papirji, Kriza je trajala do leta 1933. kot so na primer delnice in obveznice. 2.3 VZPON FAŠIZMA IN NASTANEK TOTALITARNIH DRŽAV 2.3.1 STALINIZEM Še med 1. svetovno vojno je prišlo v Rusiji do revolucije. To je bilo leta 1917. Odstranili so carja Nikolaja II. in razglasili prvo socialistično državo na svetu. Vodja upora je bil Vladimir Iljič Uljanov - Lenin. Država se je pozneje preimenovala v Sovjetsko zvezo. Lenin je kmalu umrl. V boju za njegovo nasledstvo in oblast je zmagal Josip Visarionovič - Stalin. Josip Stalin in Vladimir Lenin 175 1929. október 24-én tőzsdei összeomlás következett be New IPAR – gépek használatával Yorkban. Ezt a napot „fekete végzett gazdasági tevékenység, pénteknek” nevezzük. Az amely során nagyobb értékpapírok ára nagyot zuhant, mennyiségben dolgoznak fel és nagyon sok ember elveszítette nyersanyagokat, majd gyártanak minden vagyonát. Sok bank, belőlük termékeket. tőzsde és cég becsődölt, és nem tudtak tevékenykedni. Mivel az országok közt MULTINACIONÁLIS – olyan cég, együttműködés volt, a válság amelynek sok országban vannak átterjedt Európára, majd szerte vállalatai. a világon. Harmincmillió ember maradt munka nélkül. Ha volt is állásuk, akkor alacsony bérekért dolgoztak. Szegénység TŐZSDE – olyan intézmény, és éhínség alakult ki, valamint a ahol értékpapírokkal, például bűnözés is nőtt. A válság 1933-ig részvényekkel és kötvényekkel tartott. kereskednek. 2.3 A FASIZMUS KEZDETE ÉS A TOTALITÁRIÁNUS RENDSZEREK LÉTREHOZÁSA 2.3.1 SZTÁLINIZMUS Az I. világháború alatt még forradalom is volt Oroszországban. Ez 1917-ben történt. II. Miklós cárt eltávolították, és kikiáltották az első szocialista ál amot a világban. A felkelés vezetője Vlagyimir Iljics Uljanov Lenin volt. Az ál amot később Szovjetuniónak nevezték el. Lenin nem sokkal ezután meghalt. Az utódlási harcból Joszif Visszarionovics Sztálin került ki győztesen. Joszif Sztálin és Vladimir Iljics Lenin 176 TOTALITARNA DRŽAVA – vodstvo take države nasilno podredi celotno družbo in življenje ljudi svojim ciljem. Sovjetsko zvezo je preoblikoval v totalitarno državo. Da bi nadzoroval celotno državo in ljudi, je uporabljal posebno krute metode. Zasebna lastnina ni bila dovoljena. Tajna policija je prisluškovala, odpirala pisma in zasliševala ljudi. Mnoge so obsodili na smrt ali jih izgnali v taborišča v Sibirijo. Tak nasilen način nadzora ljudi v Sovjetski zvezi imenujemo stalinizem. 2.3.2 FAŠIZEM Ali je v tvojem kraju spomenik žrtvam fašizma? Pozanimaj se, kaj se je zgodilo. V času med obema vojnama so ljudje v mnogih državah izgubili zaupanje v svoje demokratično izvoljene vlade. Podprli so posamezne voditelje, ki so uvedli nasilen sistem vladanja - fašizem. V Italiji je Benito Mussolini leta 1919 ustanovil fašistično stranko (Črne srajce). Kot duce (voditelj) se je povzpel na čelo države in jo vodil kot diktator. Mussolini je odpravil demokracijo in prepovedal vse stranke, razen svoje fašistične. Tajna policija je odstranjevala nasprotnike. Časopisi in radio so bili prisiljeni hvaliti fašizem. Nadzorovali so tudi šolstvo in rojstvo otrok. Država je družine ob rojstvu otrok denarno nagradila, visoko pa obdavčila samske ljudi. Benito Mussolini DIKTATOR – voditelj, ki ima popolno oblast v državi. 177 TOTALITÁRIUS ÁLLAM – az ilyen ál am vezetése erőszakkal maga alá veti az egész társadalmat, és az emberek életét a saját céljaihoz igazítja. A Szovjetunió totalitárius ál ammá alakult át. Ahhoz, hogy az egész országot és az embereket kontrol álni tudják, különösen kegyetlen módszereket alkalmaztak. A magántulajdont nem engedélyezték. A titkos rendőrség megfigyelte és lehal gatta az embereket, a leveleiket felbontotta. Sokakat halálra ítéltek vagy szibériai táborokba deportáltak. Ezt az erőszakos el enőrzési módot a Szovjetunióban sztálinizmusnak nevezzük. 2.3.2 FASIZMUS Van a fasizmus áldozatainak emlékműve a lakóhelyeden? Tájékozódjál, mi történt ott! A két háború közötti időszakban az emberek sok országban elvesztették a demokratikusan választott kormányokba vetett bizalmukat. Egyes olyan vezetőket támogattak, akik tekintélyuralmi rendszert vezettek be – a fasizmust. Benito Mussolini 1919-ben alakította meg Olaszországban a fasiszta pártot (feketeingesek). Duceként (vezetőként) ál t az ál am élére, és diktátorként vezette azt. Mussolini felszámolta a demokráciát, és saját fasiszta pártját kivéve minden pártszervezetet betiltott. A titkosrendőrség eltávolította az el enfeleit. Az újságoknak és a rádiónak a fasizmust kellett éltetniük. Az oktatást és a gyermekek születését is felügyelték. Az ál am a családokat a gyermekek Benito Mussolini születésekor nagy összeggel megjutalmazta, az egyedülál ó emberekre pedig magas adót szabott ki. DIKTÁTOR – olyan vezető, aki teljes jogkörrel rendelkezik az országban. 178 Tudi Primorska in Notranjska sta bili v fašistični Italiji. Fašisti so preganjali Slovence. Prepovedali so slovenske šole in slovenščino v uradih, šolah in cerkvah. Podobni fašistični sistemi so bili še v drugih državah: na Poljskem, Madžarskem, Kitajskem, v Romuniji, Bolgariji, Španiji in Jugoslaviji, ki je nastala iz Kraljevine SHS. Leta 1929 se je v Jugoslaviji začelo obdobje kraljeve diktature. V Španiji je po državljanski vojni prišel na oblast general Franco. Kot diktator je vladal do leta 1975. Franca sta podprli fašistična Italija in Nemčija. 2.3.3 NACIZEM Nemčija je bila v 1. svetovni vojni poražena. Zato je morala sprejeti ponižujoče pogoje. Spoznana je bila za glavnega krivca vojne, omejili so ji število vojakov, prepovedali težko oborožitev. Šibka vlada ni znala rešiti gospodarske krize, revščine in brezposelnosti. Razlike med bogatimi in revnimi so bile vse večje. Zato je vedno več privržencev dobivala Nacionalna delavska stranka. Za svojega Hitlerjeva mladina. Pogosto so že zelo mladi v vodjo – führerja je izbrala Adolfa Hitlerja. roke vzeli orožje in šli v boje Ko je postal predsednik, je razvil nemško obliko fašizma, ki se je imenoval nacizem. Za svoj simbol so si nacisti izbrali kljukasti križ ali GESTAPO – svastiko. Hitlerju so pomagali gestapo in enote nemška tajna SS. Temeljno načelo nacizma je bilo sovraštvo policija. do Judov (antisemitizem). Poveličevali so le čistokrvne Nemce, ki so jih imeli za izbrano arijsko raso (svetlolasi ljudje, bele polti, modrih oči). ENOTE SS – Zelo pomembna je bila vzgoja mladine. Jude in nemške vojaške nasprotnike nacizma so zapirali v koncentracijska varnostne enote. taborišča, ki so postala taborišča smrti. 179 A Tengermel ék és Notranjska is a fasiszta Olaszország területén volt. A fasiszták üldözték a szlovéneket. Bezárták a szlovén iskolákat, és megtiltották a szlovén nyelv használatát a hivatalokban, az iskolákban és a templomokban. Hasonló fasiszta rendszerek más országokban is léteztek: Lengyelországban, Magyarországon, Kínában, Romániában, Bulgáriában, Spanyolországban és Jugoszláviában, amely az SZHSZ Királyságból keletkezett. 1929-ben Jugoszláviában a királyi diktatúra időszaka kezdődött el. Spanyolországban a polgárháború után Franco tábornok került hatalomra. Diktátorként uralkodott 1975-ig. Francot a fasiszta Olaszország és Németország támogatta. 2.3.3 NÁCIZMUS Németország vereséget szenvedett az I. világháborúban. Emiatt megalázó feltételeket kellett elfogadnia. A háború főbűnösének mondták ki, korlátozták a katonaság létszámát, betiltották a nehézfegyvereket. A gyenge kormánynak nem sikerült megoldania a gazdasági válságot, a szegénységet és a munkanélküliséget. A gazdagok és a szegények közötti különbségek Hitler ifjai. Gyakran már a nagyon fiatalok is mind nagyobbak lettek. Éppen ezért egyre fegyvert fogtak, és csatába indultak több követője akadt a Nemzetiszocialista Munkáspártnak. Vezetőjüknek (Führernek) Adolf Hitlert választották meg. GESTAPO – Amikor elnök lett, kialakította a fasizmus német német formáját, amit ő nácizmusnak nevezett el. A nácik titkosrendőrség. saját szimbólumuknak a horogkeresztet, más szóval a szvasztikát választották. Hitlert a Gestapo és az SS egységei segítették. A nácizmus alapelve a zsidók SS-SZERVEZET – elleni gyűlölet volt (antiszemitizmus). A tisztavérű német katonai németeket dicsőítették, akiket a kiválasztott árja védelmi egység. fajnak tartottak (szőke emberek, fehér bőr, kék szem). Nagyon fontos volt az ifjúság nevelése. A zsidókat és a nácizmus el enzőit koncentrációs táborokba zárták, amelyek valójában haláltáborokká váltak. 180 2.4 ŽIVLJENJE SLOVENCEV MED OBEMA VOJNAMA Dobra polovica Slovencev je bila v tem času kmečkega stanu. Njihovo življenje se v novi državi ni kaj prida spremenilo. Delali so ves dan, mehanizacije ni bilo. Veliko kmetov zaradi pomanjkanja zemlje in gospodarske krize ni moglo preživljati svojih družin in odplačevati dolgov. Kmečko prebivalstvo si je zato zaslužek poiskalo v industrijskih središčih ali pa so se izselili. Delavci so med obema vojnama živeli v zelo slabih razmerah. Med vojno jim je delavska zakonodaja omogočila ustanovitev borze dela. Dobili so delavske zbornice, uvedli osemurni delavnik, zdravstveno in bolniško zavarovanje. Zaposlilo se je veliko žensk. Po končani obvezni osnovni šoli so delo poiskali tudi številni otroci. MEZDA – plačilo za delo, plača. Na internetu poglej, kateri je bil prvi slovenski film. Kdaj so ga posneli? Delavska družina Prehrana delavskih in kmečkih družin je bila preprosta. Največkrat so jedli kruh, žgance, močnik, fižol, zelje, repo. Meso so jedli samo ob nedeljah in praznikih. Zaradi slabih ekonomskih razmer, nizkih mezd in odpuščanja delavcev so pogosto stavkali. Življenje premožnejših meščanov se je zelo razlikovalo od življenja preprostih ljudi. Premožni so bili predvsem uradniki, trgovci, zdravniki in tovarnarji. Hodili so na koncerte, gledališke predstave in družabne prireditve in se modno oblačili. Takrat je bil zelo popularen šport. V tem času je bila zgrajena planiška skakalnica (1934). Telovadec Leon Štukelj je na olimpijskih igrah v Parizu prejel prvo zlato medaljo za Jugoslavijo. 181 2.4 A SZLOVÉNEK ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Akkoriban nagyjából a szlovének fele paraszti származású volt. Semmit sem változott az életük az új országban. Egész nap dolgoztak, nem volt gépesítés. Sok gazda a földhiány és a gazdasági válság miatt nem tudta eltartani a saját családját, és visszafizetni az adósságokat. A paraszti lakosság a nagyobb ipari központokban keresett megélhetést, esetleg kivándorolt. A munkások a két háború között nagyon rossz körülmények között éltek. A háború alatt a munkajogi szabályok lehetővé tették részükre a munkaközvetítő irodák felál ítását. Szakmai kamarát kaptak, bevezették a nyolcórás munkaidőt, az egészség- és betegbiztosítást. Nagyon sok nőt is alkalmaztak. Sok gyermek is a kötelező általános iskola elvégzése után munkát keresett. MUNKABÉR – amit a munkáért fizetnek, fizetés. Nézzél utána az interneten, melyik volt az első szlovén film! Mikor vették fel? Munkáscsalád A munkás- és parasztcsaládok étrendje egyszerű volt. Legtöbbször kenyeret, zabkását, tejbegrízt, babot, káposztát és fehérrépát ettek. Húst csak vasárnap és ünnepnapokon fogyasztottak. A rossz gazdasági körülmények, az alacsony bérek és az elbocsátások miatt gyakran sztrájkoltak. A gazdagabb polgárok létformája nagyban különbözött az egyszerű emberek életétől. A gazdagok főként hivatalnokok, kereskedők, orvosok és gyártulajdonosok voltak. Koncertekre, színházi előadásokra és társasági eseményekre jártak, divatosan öltözködtek. Akkoriban nagyon népszerű volt a sport. Ebben az időben építették meg a planicai síugrósáncot is (1934). A tornász Leon Štukelj megszerezte Jugoszlávia első aranyérmét a párizsi olimpián. 182 ALI VEŠ, da … so leta 1924 prvič neposredno po radiu prenašali olimpijske igre v Parizu; da so na olimpijskih igrah v Amsterdamu leta 1928 smele prvič tekmovati v atletiki tudi ženske? Leon Štukelj V času med dvema vojnama se je veliko spremenilo tudi na kulturnem, umetniškem in gradbenem področju. Leta 1919 je bila v Ljubljani ustanovljena prva slovenska univerza. Zgrajen je bil Nebotičnik (takrat najvišja stavba na Balkanu), blagovnica Nama, hotel Slon … Posnet je bil prvi slovenski celovečerni film V kraljestvu Zlatoroga. V evropskem filmu se je uveljavila slovenska igralka Ita Rina (Ida Kravanja, ki se je rodila v Divači). Ljubljanski nebotičnik Oton Župančič z družino V tem času so veliko ustvarjali in objavljali pesniki in pisatelji (Oton Župančič, Srečko Kosovel, Prežihov Voranc …), ter slikarji in glasbeniki. Leta 1918 je bila ustanovljena Narodna galerija. Prvič se je oglasil Radio Ljubljana. Začel se je razvijati tudi turizem. Tujci so se v letoviških krajih zadrževali tudi po več tednov. Posnetek iz filma V kraljestvu Zlatoroga 183 TUDOD-E, hogy… 1924-ben közvetítették először rádión keresztül az olimpiát, mégpedig Párizsból, és azt, hogy nők először az atlétikai számokban 1928-ban, az amszterdami játékokon indulhattak? Leon Štukelj A két háború közötti időszakban sok minden megváltozott a kultúra, a művészetek és az építőipar területén. 1919-ben Ljubljanában megalapították az első szlovén egyetemet. Megépült a Felhőkarcoló (akkor a Balkán legmagasabb épülete), a Nama áruház és a Hotel Slon… Elkészült az első V kraljestvu Zlatoroga című szlovén játékfilm. Egy európai filmben feltűnt Ita Rina szlovén színésznő (aki Ida Kravanja néven Divačában született). A ljubljanai felhőkarcoló Oton Župančič a családjával Ebben az időben a költők és az írók (Oton Župančič, Srečko Kosovel, Prežihov Voranc…) nagyon sokat alkottak és publikáltak, szintúgy a festők és a zenészek. 1918-ban megalapították a Nemzeti Galériát. A rádió is ekkor szólalt meg először Ljubljanában. Megkezdődött a turizmus fejlesztése. A külföldiek akár több héten át is az üdülővárosokban Jelenet az V kraljestvu Zlatoroga című filmből tartózkodtak. 184 2.5 SLOVENSKA MANJŠINA V AVSTRIJI, ITALIJI IN NA MADŽARSKEM 2.5.1 SLOVENCI V AVSTRIJI Avstrijci so takoj po plebiscitu začeli s ponemčevanjem prebivalstva. S tem so kršili dane obljube. Nemščina je postala uradni jezik na Koroškem in Štajerskem. Slovenska imena so ponemčili. Ukinjali so slovenske šole. V vaseh so zaposlovali nemške učitelje in duhovnike. Od ubobožanih slovenskih kmetov so poceni kupovali zemljo. Ko je po letu 1938 Hitler priključil Avstrijo Nemčiji, se je položaj Slovencev še poslabšal. Razpustili so vsa slovenska društva, šole in časopise. Slovenske družine so začeli razseljevati, na njihovo zemljo pa naseljevati nemške družine. ALI VEŠ, da … je še leta 1880 na današnjem avstrijskem Koroškem živelo 100 000 Slovencev? Po 1. svetovni vojni jih je bilo le še 66 000. Leta 2001 pa jih je bilo le še 12 500. 2.5.2 SLOVENCI V ITALIJI Slovencem v Julijski krajini se je godilo še slabše. Italijanske oblasti so na Slovence gledale kot na manjvreden narod. Po prihodu Mussolinija na oblast se je pritisk na Slovence še povečal. S požigom Narodnega doma v Trstu se je začelo dolgo obdobje fašističnega nasilja nad njimi. Slovenci so ohranjali slovensko besedo in običaje na skrivaj v kulturnih društvih. Takšno ravnanje Italijanov je rodilo tudi upor. Tajna organizacija TIGR Požig slovenskega Narodnega doma v Trstu (Trst – Istra – Gorica – Reka) je izvajala oborožene akcije. Fašisti so slovenske upornike večkrat odkrili, jih na hitro obsodili na smrt ali zapor. Fašistično nasilje ni zlomilo delovanja Slovencev. 185 2.5 A SZLOVÉN KISEBBSÉG AUSZTRIÁBAN, OLASZORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 2.5.1 A SZLOVÉNEK AUSZTRIÁBAN Közvetlenül a népszavazás után az osztrákok megkezdték a lakosság elnémetesítését. Ezzel megsértették a korábban tett ígéreteket. Karintiában és Stájerországban a német lett a hivatalos nyelv. A szlovén neveket németesítették. A szlovén iskolákat megszüntették. A falvakban német tanítókat és papokat alkalmaztak. Olcsón megvették a szegény szlovén gazdáktól a földet. Amikor Hitler 1938 után Ausztriát Németországhoz csatolta, a szlovének helyzete még rosszabbá vált. Minden szlovén társaságot, iskolát és újságot megszüntettek. A szlovén családokat elkezdték kitelepíteni, és a földjeikre német családokat költöztettek. TUDOD-E, hogy… 1880-ban még 100 000 szlovén élt a mai ausztriai Karintiában? Az I. világháború után 66 ezren maradtak, 2001-ben pedig már csak 12 500-an voltak? 2.5.2 A SZLOVÉNEK OLASZORSZÁGBAN Venezia Guliában (Julianska krajinában) a szlovének helyzete még rosszabb volt. Az olasz hatóságok a szlovéneket alacsonyabb rendű nemzetnek tekintették. Mussolini hatalomra kerülésekor a szlovénekre nehezedő nyomás megnövekedett. A trieszti Narodni dom (Szlovén Nemzeti Ház) felgyújtásával az el enük irányuló fasiszta erőszak hosszú időszaka kezdődött el. A szlovének kulturális társaságokban titokban megőrizték a szlovén nyelvet és szokásokat. Az olaszok effajta hozzáál ása lázadást eredményezett. Egy titkos szervezet: a TIGR A trieszti Narodni dom (Szlovén Nemzeti Ház) (Trieszt–Isztria–Gorica–Rijeka) fegyveres hadműveleteket felgyújtása hajtott végre. A fasiszták a szlovén lázadókat többször is megtalálták, és gyorsan halálra vagy börtönbüntetésre ítélték őket. A fasiszta erőszak nem törte meg a szlovének tevékenységét. 186 2.5.3 SLOVENCI NA MADŽARSKEM Tudi madžarska oblast Slovencev kot naroda ni priznala. Razglasili so jih za Vende. Ukinili so vse slovenske šole in društva. Kljub temu je slovenska govorica v Porabju še vedno živa. ZDAJ ZNAM Ob koncu prve svetovne vojne so razpadla štiri cesarstva – imperiji: ruski, nemški, avstro-ogrski in turški. Nastale so nove, tako imenovane nasledstvene države. Slovenci smo se po razpadu Avstro-Ogrske vključili v Kraljevino SHS (Srbov, Hrvatov in Slovencev). Podpisana je bila mirovna pogodba – Versajska pogodba. Svet po končani 1. svetovni vojni se je zelo spremenil zaradi novih odkritij v znanosti in tehničnih novostih. Avto postane dostopen vse več ljudem, radio vstopi v domove ljudi in v vzponu je filmska industrija. Prebivalstvu v razvitih zahodnih državah Evrope in ZDA je denar dajal občutek, da si po več letih vojnega trpljenja lahko privoščijo brezskrbno življenje. Proizvodnja različnih izdelkov je močno narasla. Po obdobju blaginje je nastala gospodarska kriza. Začele so se delavske stavke. Številna podjetja so propadla, 30 milijonov ljudi je ostalo brez dela. V različnih državah (Nemčija, Italija, Rusija) so se pojavili totalitarni režimi: nacizem, fašizem, stalinizem. V tistem času je bila več kot polovica Slovencev kmečkega stanu. Njihovo življenje se ni veliko spremenilo. Zaradi pomanjkanja zemlje so se začeli seliti v mesta, kjer so postali delavci. Njihovo življenje je bilo skromno. Boljše so živeli premožnejši meščani. Zelo popularen je postal šport. V tem času je nastal prvi slovenski film V kraljestvu Zlatoroga. Slovenci smo dobili prvo univerzo (v Ljubljani), ustvarjali so pesniki in pisatelji (Oton Župančič, Srečko Kosovel, Prežihov Voranc …). Slovenci v Avstriji, Italiji in na Madžarskem so bili pod velikim pritiskom oblasti (izvajalo se je potujčevanje, ukinjali so slovenske šole, slovenska društva …). 187 2.5.3 A SZLOVÉNOK MAGYARORSZÁGON A magyar hatóságok sem ismerték el nemzetként a szlovéneket. Vendeknek nyilvánították őket. Minden szlovén iskolát és társaságot felszámoltak. Ennek el enére a szlovén nyelv még mindig él a Rábavidéken. MOST MÁR TUDOM Az első világháború végén négy császárság – birodalom omlott össze: az orosz, a német, az osztrák–magyar és a török. Új országok alakultak ki, amelyeket utódállamoknak nevezünk. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után a szlovének az SZHSZ Királysághoz (szerbek, horvátok és szlovének) csatlakoztak. Aláírták a békeszerződést – a versailles-i szerződést. A világ nagyon megváltozott az I. világháború után az új tudományos és technikai felfedezéseknek köszönhetően. Az autó egyre több ember számára vált elérhetővé, a rádió bekerült az emberek otthonába, a filmipar pedig felfelé ívelt. Az évekig tartó háborús szenvedés után Európa fejlett nyugati országaiban és az USA-ban a pénz a lakosságban azt az érzést keltette, hogy gondtalan életet engedhetnek meg maguknak. A különféle termékek gyártása jelentősen megnőtt. A jóléti időszak után azonban gazdasági válság alakult ki. Megkezdődtek a munkássztrájkok. Sok vál alkozás csődbe ment, 30 mil ió ember veszítette el az ál ását. Egyes országokban (Németország, Olaszország, Oroszország) totalitárius rendszerek alakultak ki: nácizmus, fasizmus, sztálinizmus. Akkoriban a szlovének több mint fele paraszti származású volt. Az ő életük nem sokat változott. A földterületek csökkenése miatt elköltöztek a városokba, ahol munkások lettek. Az életük szegényes volt. A gazdagabb városiak jobban éltek. A sport nagyon népszerűvé vált. Ekkor készült az első szlovén film az V kraljestvu Zlatoroga címmel. Mi, szlovének az első egyetemmel (Ljubljanában) gazdagodtunk, a költők és az írók (Oton Župančič, Srečko Kosovel, Prežihov Voranc…) alkottak. A hatóságok részéről az ausztriai, olaszországi és magyarországi szlovénekre nagy nyomás nehezedett (nemzeti jogaik megfosztására törekedtek, megszüntették a szlovén iskolákat és a szlovén társaságokat…). 188 ČASOVNA PUŠČICA USTANOVITEV DRUŠTVA 1920 NARODOV RAPALSKA POGODBA 1925 PREIMENOVANJE V KRALJEVINO JUGOSLAVIJE GOSPODARSKA 1930 KRIZA VZPON HITLERJA IN NJEGOVE STRANKE 1935 PRIKLJUČITEV AVSTRIJE K NEMČIJI 1939 ZAČETEK 2. SVETOVNE VOJNE Leon Štukelj 189 IDŐSZALAG A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉNEK A 1920 MEGALAPÍTÁSA RAPALLOI SZERZŐDÉS AZ SZHSZ 1925 KIRÁLYSÁG ÁTNEVEZÉSE JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁGGÁ GAZDASÁGI 1930 VÁLSÁG HITLER ÉS PÁRTJÁNAK A FELEMELKEDÉSE 1935 AUSZTRIA NÉMETORSZÁGHOZ TÖRTÉNŐ CSATOLÁSA 1939 A II. VILÁGHÁBORÚ KEZDETE Leon Štukelj 190 191 3. DRUGA SVETOVNA VOJNA 192 3.1 KAKO SE JE ZAČELA DRUGA SVETOVNA VOJNA Ogledate si lahko filme, ki opisujejo 2. svetovno vojno: Ne joči, Peter, Dolina miru, Sutjeska, Desant na Drvar. Lahko pa prebereš tudi knjigo: Dnevnik Ane Frank. 20. stoletje imenujemo tudi stoletje vojn. Najstrašnejša med vsemi je bila 2. svetovna vojna. Vojna je zajela skoraj ves svet. Boji so potekali v 40 državah, vanjo pa je bilo vpletenih kar 61 držav. Tank in letalo, ki sta bila v prvi svetovni vojni novost, sta bila v drugi vojni najučinkovitejši orožji. EMIGRIRATI – izseliti REŽIM – nasilen način se v tujino, zlasti iz vodenja države. političnih vzrokov. Svet si nove vojne ni želel in se nanjo tudi ni pripravljal. Toda, po koncu 1. svetovne vojne so razmerja med državami določili zmagovalci. Društvo narodov in mirovna pogodba iz Pariza nista mogla zagotoviti miru. Nemčija, Italija in Japonska so stopile iz Društva narodov. Vse tri države so zagovarjale osvajalno politiko: večvrednost svojega naroda in kulture, napadalno politiko in osvajanje novih ozemelj. Zato so se začele pripravljati na vojno. Takoj, ko je Hitler podpisal s Stalinom sporazum o nenapadanju, je 1. septembra 1939 napadel Poljsko. Začela se je 2. svetovna vojna. Poljska vlada je že po enem tednu emigrirala v London. Nemčija in Sovjetska zveza pa sta si Poljsko razdelili. V obeh zasedenih delih so uvedli krut režim. Francija in Velika Britanija sta 3. septembra napovedali Nemčiji vojno. Okupacija Poljske DRUGA SVETOVNA VOJNA 3. A II. VILÁGHÁBORÚ 193 3.1 A II. VILÁGHÁBORÚ KEZDETE Nézzetek meg néhány a második világháborút ábrázoló filmet: Ne joči, Peter; Dolina miru; Sutjeska; Desant na Drvar! Elolvashatod az alábbi a könyvet is: Anne Frank naplója. A 20. századot a háborúk évszázadának is nevezzük. Valamennyi háború közül a I . világháború volt a legfélelmetesebb. A háború szinte az egész világra kiterjedt. A harcok 40 országban zajlottak, 61 ország vett részt benne. Az első világháborúban újdonságnak számító tank és repülőgép volt a második világháborúban a leghatékonyabb fegyver. EMIGRÁNSOK – REZSIM – erőszakos módja külföldre vándorolnak, az ország vezetésének. főleg politikai okokból. A világ nem akart újabb háborút, és nem is készült rá. Azonban az I. világháború után az országok közötti kapcsolatokat a győztesek határozták meg. A Nemzetek Szövetsége és a párizsi békeszerződés nem tudta garantálni a békét. Németország, Olaszország és Japán kilépett a Nemzetek Szövetségéből. Mindhárom ország hódító politikát hirdetett: a saját nemzete és kultúrája felsőbbrendűségét, a megszál ó politikát, valamint az új területek meghódítását. Ezzel elkezdtek felkészülni a háborúra. Hitler rögtön azután, hogy Sztálinnal aláírta a megnemtámadási megállapodást, 1939. szeptember 1-jén lerohanta Lengyelországot. Elkezdődött a II. világháború. Már egy héttel a történtek után a lengyel kormány Londonba emigrált. Németország és Szovjetunió felosztotta Lengyelországot. Mindkét megszállt területen kegyetlen rezsimet vezettek be. Franciaország és Nagy- Britannia szeptember 3-án hadat üzent Németországnak. Lengyelország elfoglalása 194 Hkrati sta se začeli pripravljati na spopad. Preden so nemške enote začele napad na Francijo, so zasedle še Dansko in Norveško. Hitlerju se je Francija zdela najbolj nevarna, zato se je na napad nanjo dobro pripravil. Nemški tanki in motorizirane enote so zelo hitro prebili francosko obrambno črto in zasedli velik del notranjosti. V vojno je stopila tudi Italija. Napadla je Francijo in si prilastila del njenega ozemlja. Nemška vojska je bila uspešna tudi zaradi nove vojaške taktike, imenovane »bliskovita vojna«. Taktika je slonela na presenečenju. Napadi so se začeli z bombardiranjem iz zraka, nato pa je sledil napad tankov in motorizirane pehote. Zaradi hitrosti in moči je nemška vojska popolnoma strla nasprotnike. RADAR – naprava za določanje razdalje in smeri kakega predmeta s pomočjo oddajanja in sprejemanja odbitih radijskih valov. Bliskovita vojna z vdori tankov BLISKOVITA VOJNA – vojna, v kateri hoče napadalec z veliko hitrostjo in močjo napada doseči zmago. Od močnejših držav je Nemčiji stala nasproti le Velika Britanija. Hitler se je zavedal težav, zato je Britancem ponudil premirje. Ti premirja niso sprejeli. Hitler jih je hotel pokoriti s silovitimi letalskimi napadi. Nemško letalstvo je uničilo cela mesta in pomembne vojaške objekte. Vendar je Britancem uspelo zdržati nemški pritisk s pomočjo novega izuma – radarja in dešifriranja nemških vojnih sporočil. ALI VEŠ, da … je na Kitajskem 2. svetovna vojna trajala 8 let? Začela se je leta 1937, ko je Japonska vdrla na Kitajsko in jo okupirala. Okupatorji so se do 1945 grobo znašali nad navadnimi ljudmi. V vojni na Kitajskem je umrlo od 10 do 15 milijonov ljudi. 195 Ezzel egy időben elkezdtek felkészülni az összecsapásokra. Mielőtt a német csapatok támadást indítottak volna Franciaország el en, Dániát és Norvégiát is elfoglalták. Hitler számára Franciaország tűnt a legveszélyesebbnek, ezért jól előkészült a támadásra. A német harckocsik és motorizált egységek nagyon gyorsan áttörték a francia védelmi vonalat, és a belső terület nagy részét elfoglalták. Olaszország is belépett a háborúba. Megtámadta Franciaországot, majd kisajátította a területének egy részét. A német hadsereg az új hadászati taktika miatt, amit „villámháborúnak” nevezünk, volt sikeres. A stratégia a meglepetésen alapult. A támadásokat légi bombázással kezdték, majd tankok és motoros roham következett. A német hadsereg gyorsasága és ereje miatt teljesen megsemmisítette az ellenfeleit. RADAR – a távolság és valamilyen tárgy irányának a meghatározására rádióhullámok kibocsájtásával és felfogásával működő készülék. Villámháború tankbetörésekkel VILLÁMHÁBORÚ – olyan háború, amelyben a támadó nagy sebességgel és a támadóerővel éri el a győzelmet. A legerősebb országok közül egyedül Nagy-Britannia volt Németország el en. Hitler tisztában volt ezekkel a nehézségekkel, ezért fegyverszünetet ajánlott a briteknek. Azonban ők ezt nem fogadták el. Hitler heves légicsapásokkal akarta őket leigázni. A német légierő egész városokat és fontos katonai létesítményeket pusztított el. A briteknek azonban egy új találmány – a radar – és a német hadüzenetek megfejtése segítségével sikerült el enál niuk a német nyomásnak. TUDOD-E, hogy… a II. világháború 8 évig tartott Kínában? 1937-ben kezdődött, amikor Japán megszál ta Kínát, majd elfoglalta azt. 1945-ig a megszál ók kegyetlenül kitöltötték a dühüket a hétköznapi embereken. A kínai háborúban 10–15 mil ió ember halt meg. 196 3.2 VOJNA ZAJAME VES SVET Nemčija je zahtevala novo delitev sveta. Pridružili sta se ji tudi Italija in Japonska, zato so v Berlinu podpisali trojni pakt. Trojni pakt imenujemo tudi: os Berlin-Rim-Tokio. Pristopile naj bi tudi države, ki so trem podpisnicam priznale pravico do nove delitve sveta. Kmalu so ga podpisale še nekatere druge države (Madžarska, Romunija, Slovaška, Bolgarija). Pristopila je tudi Jugoslavija, vendar so v državi izbruhnile demonstracije. Pristop so kasneje preklicali. Posledica preklica je bil Hitlerjev napad na Jugoslavijo. Napad se je začel 6. aprila 1941 z bombardiranjem Beograda. Jugoslovanska vojska je bila poražena v enajstih dneh. Kralj in vlada sta državo zapustila. Demonstracije v Beogradu Pearl Harbor Po zasedbi Balkana je Hitler prelomil sporazum o nenapadanju s Sovjetsko zvezo. Kljub sporazumu je Sovjetsko zvezo napadel. Nemška vojska je hitro napredovala po vsej 3000 kilometrov dolgi sovjetski meji. Do decembra 1941 so Nemci zasedli velik del ozemlja. Toda huda zima je nemške vojake razredčila in ustavila. Nemcem zato ni uspelo poraziti Sovjetske zveze. Večkrat so še poskušali z ofenzivami na Sovjetsko zvezo, vendar so bili vedno poraženi. Japonce so opogumili nemški uspehi in napadli so ameriško oporišče v Tihem oceanu (Pearl Harbor). Med napadom so uničili večino ameriškega ladjevja in letalstva. Zaradi napada so ZDA stopile v vojno. Japonska je v nekaj mesecih zasedla še nekaj azijskih držav. Vojna je tako zajela skoraj ves svet. Bojevali so se tudi v kolonijah v Afriki. 197 3.2 A HÁBORÚ KITERJEDÉSE A VILÁG EGÉSZÉRE Németország a világ újrafelosztását követelte. Olaszország és Japán is csatlakozott hozzájuk, ezért Berlinben egy hármas egyezményt írtak alá. Ezt a háromoldalú egyezményt Berlin–Róma–Tokió paktumnak is nevezzük. Azok az országok csatlakoztak, amelyek elismerték a három aláíró jogát a világ újbóli felosztásához. Nem sokkal később több más ország (Magyarország, Románia, Szlovákia, Bulgária) is aláírta azt. Jugoszlávia is csatlakozott, azonban tüntetések robbantak ki az országban. A társulásukat ezért később visszavonták. A visszalépés következtében Hitler megtámadta Jugoszláviát. A támadás 1941. április 6-án, Belgrád bombázásával kezdődött. A jugoszláv hadsereget tizenegy nap alatt legyőzték. A király és a kormány elhagyta az országot. Tüntetések Belgrádban Pearl Harbor A Balkán megszál ása után Hitler felbontotta a Szovjetunióval kötött megnemtámadási egyezményt. A megál apodás el enére megtámadta a Szovjetuniót. Ezt követően a német hadsereg gyorsan előrenyomult a 3 000 kilométer hosszú szovjet határ egészén. 1941 decemberéig a németek a terület nagy részét elfoglalták. Azonban a kemény tél a német katonákat megtizedelte és megál ította. A németeknek tehát nem sikerült legyőzniük a Szovjetuniót. Még több alkalommal próbálkoztak a Szovjetunió el eni offenzívával, de mindig vereséget szenvedtek. A japánokat felbátorították a német sikerek, és megtámadták a csendes-óceáni amerikai bázist (Pearl Harbor). A támadás során az amerikai flotta és légierő nagy része megsemmisült. A támadás miatt az USA belépett a háborúba. Japán néhány hónap alatt más ázsiai országokat is elfoglalt. A háború így szinte az egész világra kiterjedt. Afrikában a gyarmatokon is harcoltak. 198 3.3 OKUPIRANA EVROPA Ali si že slišal za delovna taborišča? O njih lahko veliko izveš tudi od svojih staršev in sorodnikov. Pomagaj si z internetom. Značilnost 2. svetovne vojne je bila tudi, da so bili v njej prizadeti tudi civilisti. Zato tako vojno imenujemo totalna vojna. V vseh v vojno vpletenih državah so uvedli vojno gospodarstvo, ki je bilo namenjeno preskrbi vojakov. Veliko tovarn je pričelo izdelovati orožje. Mnoge prisilne delavce so odpeljali na delo v delovna taborišča v Nemčijo. »Delo osvobaja« je bilo napisano nad vhodom v enega od Judovska deklica Ana Frank je v svojem dnevniku opisovala delovnih taborišč življenje Judov pod nacizmom V 2. svetovni vojni je bila pomembna propaganda. Nacistična Nemčija je že pred izbruhom vojne Nemce razglasila za večvredno raso. Načrtno so kršili državljanske pravice Judov. Judje so najprej množično izgubljali delo in odvzeto jim je bilo premoženje. Nato so na začetku vojne Jude iz vseh okupiranih držav preseljevali na vzhod nemške države. Zapirali so jih v geta. Leta 1942 so nacisti sprejeli načrt za genocid nad Judi. Pošiljati so jih začeli v delovna ali koncentracijska taborišča. Jetniki so bili Judje in pripadniki drugih narodov. Taboriščniki so živeli v barakah, vladala je lakota in pogoste so bile bolezni. Mučili in poniževali so jih na najbolj krute načine. Vsak dan so jih odgnali na prisilno delo. Veliko Judov so usmrtili v plinskih celicah. Genocidu nad Judi rečemo holokavst. Med letoma 1933 in 1945 so Nemci ubili približno 6 milijonov Judov. 199 3.3 A MEGSZÁLLT EURÓPA Hal ottál már a munkatáborokról? Sok mindent megtudhatsz azokról a szüleidtől és a rokonaidtól. Vegyed segítségül az internetet! A II. világháborúnak is jel emzője volt, hogy a civileket is érintette. Éppen ezért az ilyen hadviselést totális háborúnak nevezzük. Valamennyi, a harcokban résztvevő országban bevezették a hadigazdaságot, amely a csapatok el átását szolgálta. Sok gyár fegyverek előál ításával kezdett foglalkozni. Rengeteg kényszermunkást németországi munkatáborokba vittek. „A munka szabaddá tesz” – ez volt a felirat a munkatáborok Anne Frank zsidó kislány naplójában a zsidók nácizmus alatti egyikének a bejárata felett életét örökítette meg A propaganda fontos szerepet játszott a II. világháborúban. A náci Németország már a háború kitörése előtt a németeket felsőbbrendű fajnak nyilvánította. Szándékosan megsértették a zsidók állampolgári jogait. Eleinte a zsidók tömegesen veszítették el az ál ásukat, és megfosztották őket az ingatlanjaiktól. Aztán a háború kezdetekor a zsidókat az összes megszál t országból Kelet- Németországba szál ították. Gettóba zárták őket. 1942-ben a nácik tervet fogadtak el a zsidók ki rtásáról. Elkezdték őket munka- vagy koncentrációs táborokba küldeni. A foglyok zsidók és más nemzetek tagjai voltak. A táborlakók barakkokban éltek, éhínség uralkodott, és a betegségek is gyakoriak voltak. A legkegyetlenebb módokon kínozták és alázták meg őket. Mindennap kényszermunkára terelték őket. Sok zsidót gázkamrákban végeztek ki. A zsidók népirtását holokausztnak nevezzük. 1933 és 1945 között a németek mintegy 6 mil ió zsidó embert öltek meg. 200 PROPAGANDA – načrtno razširjanje političnih idej z namenom, da se uresničijo. GETO – posebna mesta, obdana z žicami in zidovi, kjer so Judje živeli v velikem pomanjkanju. V okupiranih deželah so Nemci ustanovili okupacijsko oblast. Tako so lahko izkoriščali naravna bogastva in ljudi, ki so morali delati zanje. S tem se je krepila nemška država. V okupiranih deželah se je razvilo odporniško gibanje. Najbolj razširjeno odporniško gibanje je bilo na Poljskem, v Jugoslaviji, Franciji in Grčiji. V vseh državah je del prebivalcev sodeloval z okupatorjem. Po osvoboditvi so jim sodili na sodnih procesih in večina je bila obsojena na smrt. 3.4 KONEC VOJNE Septembra 1943 je kapitulirala Italija. Italijanski vojaki so se vračali domov, njihova vojska je razpadla. Mussolini je z nemško pomočjo pobegnil. Do konca vojne je vodil severni del Italije, ki ga je okupirala Nemčija. Zavezništva med Nemčijo, Italijo in Japonsko je bilo konec. Nemčija in Japonska sta ostali sami. Da bi zavezniki oslabili Nemčijo, KAPITULACIJA – vdaja. so se začeli pripravljati na vojaško operacijo v Franciji. Pripravili so na tisoče letal, ladij, tankov, padalskih enot in okoli 3 milijone vojakov. Vojaška operacija se je imenovala invazija na Normandijo ali dan D. To je bila največja pomorska in kopenska vojna operacija v zgodovini. Da bi nemška moč popustila, so zavezniška letala nenehno bombardirala nemška mesta. Invazija v Normandiji 201 PROPAGANDA – a politikai eszmék szisztematikus terjesztése annak érdekében, hogy az emberek azokat igaznak gondolják. GETTÓ – olyan drótokkal és falakkal körülvett, a zsidók számára kijelölt hely, ahol súlyos nélkülözések közepette éltek. Az elfoglalt területeken a németek megszál ó hatalmat hoztak létre. Így ki tudták használni a természeti erőforrásokat és az embereket, akiknek dolgozniuk kel ett nekik. Ez megerősítette a német államot. A megszál t területeken ellenállási mozgalom alakult ki. Kiterjedtebb szembehelyezkedés Lengyelországban, Jugoszláviában, Franciaországban és Görögországban szerveződött. Minden országban a lakosság egy része együttműködött a megszál ókkal. A felszabadulás után perbe fogták és bíróság elé ál ították őket, a legtöbbjüket pedig halálra ítélték. 3.4 A HÁBORÚ VÉGE 1943 szeptemberében Olaszország kapitulált. Az olasz katonák hazatértek, a hadseregük szétesett. Mussolini német segítséggel megszökött. A háború végéig ő vezette Olaszország északi részét, amit azután Németország foglalt el. A szövetség Németország, Olaszország és Japán között megszűnt. Németország és Japán magukra maradtak. Németország meggyengítése KAPITULÁCIÓ – fegyverletétel. érdekében a szövetségesek megkezdték Franciaországban a katonai műveletre való felkészülést. Több ezer repülőt, hajókat, tankokat, ejtőernyős egységeket és körülbelül 3 millió katonát vetettek be. A katonai műveletet normandiai partraszállásnak vagy D-napnak nevezzük. Ez volt a történelem legnagyobb tengeri és szárazföldi háborús hadművelete. A német haderő meggyengült, a szövetséges repülőgépek folyamatosan bombázták a német A normandiai partraszállás városokat. 202 Po osvoboditvi Francije, Belgije, Luksemburga in Nizozemske se je zavezniška vojska usmerila proti Nemčiji in glavnemu mestu Nemčije Berlinu. Z vzhoda so proti Nemčiji napredovale sovjetske enote. Angleški, ameriški in sovjetski vojaki so se 25. aprila 1945 srečali na Labi. Berlin je branilo okoli 300 000 nemških vojakov. Sovjetske enote so ga osvobodile prve dni maja 1945. Hitler in njegova žena sta zadnji dan aprila naredila samomor. Kapitulacija Nemčije je začela veljati 9. maja. Vojna v Evropi je bila končana. Japonci se niso hoteli vdati. Uporabljali so kamikaze. Napadali so ameriške ladje in jih veliko uničili. Američani so vedeli, da bi potrebovali vsaj še leto dni, da bi uničili Japonsko. Zato so se odločili za drugačno rešitev. 6. avgusta 1945 so odvrgli prvo atomsko bombo nad Hirošimo in čez dva dni še nad Nagasaki. Japonska je kapitulirala in japonski cesar je objavil predajo. S tem dejanjem je končal 2. svetovno vojno. KAMIKAZE – piloti samomorilci, ki so se z letali zaleteli v nasprotnika, največkrat ladje. ALI VEŠ, da … je atomska bomba z zemljo zravnala Hirošimo? 70 000 ljudi je umrlo takoj, 30 000 v naslednjih mesecih, 200 000 ljudi pa zaradi rakavih obolenj v naslednjih letih. Svet podobne katastrofe še ni doživel. Tipična gobasta eksplozija atomske bombe 2. svetovna vojna je trajala šest let. Zahtevala je približno 60 milijonov mrtvih, med njim od 20 do 30 milijonov civilistov. Največ ljudi je umrlo zaradi nacističnih zločinov. 20 milijonov otrok je ostalo brez staršev, zaprtih je bilo 45 milijonov ljudi. Vojna škoda je bila ocenjena v milijardah dolarjev. Zgornje številke o žrtvah govorijo, kako strašna je vojna. Pogovorite se o tem v razredu. Za primerjavo povejmo, da v Sloveniji živi 2 milijona ljudi. 203 Franciaország, Belgium, Luxemburg és Hol andia felszabadítása után a szövetséges hadsereg Németország és a német főváros, Berlin felé indult. Keletről a szovjet csapatok is Németország irányába tartottak. 1945. április 25-én a brit, az amerikai és a szovjet csapatok az Elbánál találkoztak. Berlint körülbelül 300 000 német katona védte, amelyet a szovjet csapatok 1945 májusának első napjaiban felszabadítottak. Hitler és felesége április utolsó napján öngyilkosságot követett el. Németország kapitulációja május 9-én lépett érvénybe. A háború Európában véget ért. A japánok nem akarták feladni. Kamikázékat használtak. Megtámadták az amerikai hajókat, és sokat megsemmisítettek közülük. Az amerikaiak tudták, még legalább egy évbe telik, hogy elpusztítsák Japánt. Ezért más megoldás mel ett döntöttek. 1945. augusztus 6-án ledobták az első atombombát Hirosimára, majd két nappal később Nagaszaki felett. Japán kapitulált, a japán császár pedig bejelentette, hogy megadták magukat. Ezzel a közleményével véget ért a II. világháború. KAMIKÁZÉ – öngyilkosságot elkövető pilóták, akik repülővel az ellenségnek, leggyakrabban a hadihajóknak ütköztek. TUDOD-E, hogy… az atombomba kiegyenesítette Hirosima felszínét? 70 000 ember halt meg azonnal, 30 000 a következő hónapokban, 200 000 pedig ember rákbetegség miatt az elkövetkező években. A világ hasonló katasztrófát még nem élt át Egy tipikus, gombaformájú atombomba felrobbanása A II. világháború hat évig tartott. Körülbelül 60 millió halottat követelt, ebből 20–30 mil ió civil volt. A legtöbb ember a nácik bűneinek a következtében halt meg. 20 mil ió gyermek maradt szülők nélkül, 45 mil ió embert zártak börtönbe. A háborús károkat dol ármilliárdokra becsülték. A fenti számok az áldozatokról elmondják, milyen szörnyű a háború. Beszélgessetek erről az osztályban! Összehasonlításként tudatosítsuk, hogy Szlovéniában 2 mil ió ember él! 204 3.5 SLOVENCI MED DRUGO SVETOVNO VOJNO Ponovite: V katero državo smo bili Slovenci vključeni ob začetku 2. svetovne vojne? V skoraj vsakem večjem slovenskem mestu je tudi muzej, ki prikazuje čas med 1941 – 1945 ali pa imate v bližini partizanski spomenik – obišči ga. Po napadu na Kraljevino Jugoslavijo so slovensko ozemlje zasedle nemška, italijanska in madžarska vojska. 27. aprila 1941 so v Ljubljani ustanovili Osvobodilno fronto – OF. OF je začela z osvobodilnim gibanjem. Prevzela je vodenje oboroženega odpora na Slovenskem. Julija 1941 je bila blizu Ljubljane ustanovljena prva partizanska četa. Sledile so ji številne druge. Partizani so se v bitkah spopadali z okupatorjem, rušili so proge, mostove, prekinjali električne in telefonske zveze. Po takih akcijah so se umaknili v gozdove. Po delih so osvobajali Slovenijo. Italijanska in nemška vojska sta na partizanske akcije odgovarjali z nasiljem nad civilnim prebivalstvom. Požigali sta vasi, posamezne domačije, streljali talce, preganjali in mučili svojce partizanov. Veliko civislistov so odpeljali v taborišča. Čeprav so sovražniki hoteli partizansko gibanje uničiti, je število partizanov tako v Jugoslaviji kot tudi v Sloveniji naraščalo. Njihov vrhovni vodja je bil Josip Broz – Tito. Partizani Josip Broz Tito 205 3.5 A SZLOVÉNOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Ismételjétek át, melyik országokban éltek a szlovénok a II. világháború kezdetekor! Szinte minden nagyobb szlovén városban van olyan múzeum vagy partizán emlékmű, amely bemutatja az 1941–1945 közötti az időket – látogasd meg! A Jugoszláv Királyság el eni támadás után a szlovén területeket a német, az olasz és a magyar hadsereg szál ta meg. 1941. április 27-én Ljubljanában megalapították a Felszabadítási Frontot – az FF-et. Az FF kezdte a felszabadító mozgalmat. Átvette a fegyveres el enál ás vezetését Szlovéniában. 1941 júliusában Ljubljana mel ett megalakult az első partizánszázad. Őket sok másik követte. A partizánok harcokban ál tak a megszál ókkal, lerombolták a vezetékeket, a hidakat, megszakították az áram- és telefon-összeköttetéseket. Az ilyen akciók után visszavonultak az erdőbe. Részben felszabadították Szlovéniát. A partizán akciókra az olasz és a német hadsereg a polgári lakosság el eni erőszakkal válaszolt. Felgyújtották a falvakat, a tanyákat, a túszokat lelőtték, továbbá üldözték és megkínozták a partizánok rokonait. Sok civilt táborokba hurcoltak. Annak el enére, hogy az el enség meg akarta semmisíteni a partizánmozgalmat, tagjaik száma úgy Jugoszláviában, mint Szlovéniában nőtt. Legfőbb vezetőjük Josip Broz Tito volt. Josip Broz Tito Partizánok Josip Broz Tito 206 Partizansko vojsko so leta 1943 priznali tudi zavezniki. Začeli so jim pošiljati orožje, medicinski material in vojaške svetovalce. Na osvobojenih ozemljih so delovale prve šole, bolnice, sodišča. Partizani so prirejali kulturne prireditve. Na svetovnem spletu na Wikipediji si lahko ogledaš vojno partizansko bolnico Franja: http://sl.wikipedia.org/wiki/Slovenska_vojna_ partizanska_bolnica_Franja Mnenja o partizanskem boju v Sloveniji so bila različna. Nasprotniki partizanske vojske in OF so se združevali v vaške straže. Imenovali so se prostovoljna protikomunistična milica. Iz prostovoljne milice so pozneje nastale enote domobrancev, ki so pomagale okupatorju. Slovence naj bi branili pred komunizmom. Od Nemcev so dobivali orožje in plačilo. Po koncu vojne so se domobranci skupaj z nemškimi enotami umaknili na Koroško. Zavezniki pa so jih vrnili v Jugoslavijo. Po zaslišanju so nekatere izpustili ali poslali na prisilno delo, večino pa brez rednega sojenja usmrtili (Kočevski Rog). V prvih dneh maja 1945 so partizanske enote osvobodile Slovenijo. Cilji, ki jih je postavila OF, so bili doseženi. Partizanska vojska je osvobodila vse slovensko ozemlje. 5. maja 1945 so v osvobojeni Ajdovščini imenovali slovensko vlado, katere predsednik je bil Boris Kidrič. Na spletni strani http://www.muzej-nz.si/ boš izvedel še veliko več o drugi svetovni vojni. Imenovanje prve slovenske vlade, Ajdovščina 1945 207 A partizán hadsereget 1943-ban a szövetségesek is elismerték. Elkezdtek fegyvereket, egészségügyi felszereléseket és katonai tanácsadókat küldeni nekik. A felszabadított területeken megkezdték az első iskolák, kórházak és bíróságok működtetését. A partizánok kulturális rendezvényeket szerveztek. A világhálón, a Wikipédián megnézheted a háborús Franja Partizánkórházat: http://sl.wikipedia.org/wiki/Slovenska_vojna_ partizanska_bolnica_Franja. A szlovéniai partizánharcokról megoszlottak a vélemények. A partizán hadsereg és az FF el enzői az ún. faluőrségekben egyesültek. Önkéntes kommunistael enes polgárőröknek nevezték magukat. Az önkéntesekből később katonai egységek alakultak, akik segítették a megszál ókat. Ál ítólag meg kel ett védeni a szlovéneket a kommunizmustól. A németektől fegyvereket és fizetést kaptak. A háború befejezése után a honvédség és a német csapatok Koroškóba vonultak vissza. A szövetségesek visszavitték őket Jugoszláviába. A kihal gatás után néhányukat szabadon engedtek vagy kényszermunkára küldték, legtöbbjüket azonban rendes tárgyalás nélkül kivégezték (Kočevski Rog). 1945 májusának első napjaiban a partizánegységek felszabadították Szlovéniát. A célokat, amelyeket az FF kitűzött, elérték. A partizánsereg valamennyi szlovén területet felszabadított. 1945. május 5-én a felszabadult Ajdovščinában kinevezték a szlovén kormányt, amelynek az elnöke Boris Kidrič lett. A http://www.muzej-nz.si/ című weboldalon még sok mindent megtudhatsz a második világháborúról. Az első szlovén kormány kinevezése; Ajdovščina, 1945. 208 ZDAJ ZNAM Nemčija, Italija in Japonska so podpisale trojni pakt (os Berlin-Rim-Tokio). Vojna se je začela 1939, ko so nemške čete vdrle na Poljsko. Nemška vojska je napadla še Kraljevino Jugoslavijo, Grčijo in Sovjetsko zvezo. Vojna je postala svetovna z japonskim napadom na Pearl Harbor. Propad Nemčije je bil zapečaten z dnevom D (invazija v Normandiji). V Evropi se je vojna uradno končala 9. maja s predajo Nemčije. Leta 1945 so Američani odvrgli atomsko bombo nad Hirošimo in nad Nagasakijem. Tako se je druga svetovna vojna končala 2. septembra 1945, ko se je vdala še Japonska. V začetku vojne so Jude iz vseh okupiranih držav preseljevali v vzhodni del nemške države in jih zapirali v geta. Nato so jih začeli pošiljati v koncentracijska taborišča, kjer so zelo trdo delali. Taboriščniki so živeli v barakah, vladala je lakota in pogoste so bile bolezni. Mučili in poniževali so jih na najbolj krute načine. Vsak dan so jih odgnali na prisilno delo. Veliko so jih usmrtili v plinskih celicah. Načrtnemu ubijanju Judov rečemo holokavst. V koncentracijskih taboriščih je bilo tudi veliko Slovencev. Po napadu na Kraljevino Jugoslavijo so slovensko ozemlje zasedle nemška, italijanska in madžarska vojska. 27. aprila 1941 so v Ljubljani ustanovili Osvobodilno fronto – OF, ki je začela z osvobodilnim gibanjem. OF je prevzela vodenje oboroženega odpora na Slovenskem. 2. svetovna vojna je bil najobsežnejši in najdražji oboroženi spopad v zgodovini sveta, ki je vključeval večino svetovnih držav. Odvijal se je hkrati po celem svetu. 2. svetovna vojna je zahteval približno 60 milijonov človeških življenj. 209 MOST MÁR TUDOM Németország, Olaszország és Japán aláírta a háromhatalmi egyezményt (másként: a Berlin–Róma–Tokió paktumot). A háború 1939-ben kezdődött, amikor a német csapatok betörtek Lengyelországba. A német hadsereg ezen kívül még megtámadta a Jugoszláv Királyságot, Görögországot és a Szovjetuniót. A háború a Pearl Harbor el eni japán támadással az egész világra kiterjedt. Németország összeomlását a D-nappal (a normandiai partraszál ással) pecsételték meg. Európában a háború hivatalosan május 9-én ért véget, amikor Németország megadta magát. 1945-ben az amerikaiak atombombát dobtak Hirosimára és Nagaszakira. Így a második világháború 1945. szeptember 2-án, amikor Japán megadta magát, ért véget. A háború kezdetén a zsidókat az összes megszál t országból Németország keleti részébe szál ították, és gettóba zárták őket. Aztán elkezdték a deportálásukat koncentrációs táborokba, ahol nagyon keményen dolgoztak. A táborlakók barakkokban laktak, éhínség uralkodott, és gyakoriak voltak a betegségek. A legkegyetlenebb módokon megkínozták és megalázták őket. Mindennap kényszermunkára hajtották őket. Sokakat gázkamrákban végeztek ki. A zsidók szándékos meggyilkolását holokausztnak nevezzük. A koncentrációs táborokban sok szlovén ember is volt. A Jugoszláv Királyság el eni támadás után a szlovén területeket a német, az olasz és a magyar hadsereg szál ta meg. 1941. április 27-én Ljubljanában megalapították a Felszabadítási Frontot – az FF-et, amely elindította a felszabadító mozgalmat. Az FF vette át a fegyveres ellenállás vezetését Szlovéniában. A II. világháború a történelem legkiterjedtebb és legköltségesebb fegyveres konfliktusa volt, amely a világ legtöbb országát érintette. Egyidőben zajlott az egész világon. A II. világháború mintegy 60 mil ió ember életét követelte. 210 ČASOVNA PUŠČICA ZAČETEK DRUGE SVETOVNE VOJNE 1940 NEMČIJA NAPADE SOVJETSKO ZVEZO 1941 NAPAD NA PEARL HARBOUR OSVOBAJANJE 1942 SLOVENSKEGA OZEMLJA PREDAJA ITALIJE 1943 IZKRCANJE V NORMANDIJI 1944 KONEC DRUGE SVETOVNE VOJNE 1945 Okupacija Poljske 211 IDŐSZALAG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ 1940 KEZDETE NÉMETORSZÁG MEGTÁMADJA A SZOVJETUNIÓT 1941 TÁMADÁS PEARL HARBOUR ELLEN 1942 A SZLOVÉN TERÜLET FELSZABADULÁSA OLASZORSZÁG 1943 KAPITULÁLÁSA PARTRASZÁLLÁS NORMANDIÁNÁL 1944 A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGE 1945 Lengyelország elfoglalása 4. SVET PO 2. SVETOVNI VOJNI 212 Leta 1945 je bila ustanovljena Organizacija združenih narodov – OZN. Ustanovili so jo zato, da se svetovna vojna ne bi več ponovila. Članice te organizacije so skoraj vse države sveta. Cilji OZN so: • ohranjanje mednarodnega miru in varnosti, • razvijanje prijateljskih odnosov med narodi, • sodelovanje in razreševanje mednarodnih problemov, • spoštovanje in zavzemanje za človekove pravice; Slovenija je postala članica OZN leta 1992. Zahodnoevropske države in ZDA so po koncu druge svetovne vojne ustanovile vojaško zvezo NATO (organizacija severnoatlantskega sporazuma). Osnovni cilj zveze NATO je varovanje svobode in varnosti vseh članic s političnimi in vojaškimi sredstvi. Slovenija je postala članica zveze NATO leta 2004. Pristanek na Luni Svet po 2. svetovni vojni se je razdelil na dva bloka: vzhodni in zahodni blok. V vzhodnem bloku so bil združene socialistične države; v zahodnem bloku pa so bile povezane kapitalistične države. Med obema blokoma so vladali napetosti in nasprotovanja. To obdobje imenujemo hladna vojna. Oba bloka sta tekmovala med seboj v oborožitvi, znanosti in širjenju svojega vpliva. Do pravega vojaškega spopada med njima ni prišlo. Hladne vojne je bilo konec leta 1989, ko je razpadel vzhodni blok. ALI VEŠ, da … so mejo med vzhodnim in zahodnim blokom imenovali železna zavesa? SVET PO 2. SVETOVNI VOJNI 4. A VILÁG A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 213 1945-ben megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete – az ENSZ. Azzal a cél al ál ították fel, hogy többé ne legyen világháború. Szinte valamennyi ország tagja ennek a szervezetnek. Az ENSZ céljai a következők: • a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, • baráti kapcsolatok kialakítása a nemzetek között, • együttműködés és megoldás a nemzetközi problémák esetében, • az emberi jogok tiszteletben tartása, és elkötelezettség amellett; Szlovénia 1992-ben lett az ENSZ tagja. A nyugat-európai országok és az USA a világháború végét követően létrehozták a NATO Katonai Szövetséget (Észak-atlanti Szerződés Szervezete). A NATO alapvető célja, hogy politikai és katonai eszközökkel minden tagja számára biztosítsa a szabadságot és a biztonságos védelmet. Szlovénia 2004-ben lett a NATO szövetségének a tagja. Holdraszállás A II. világháború után a világ két blokkra oszlott: a keletire és a nyugatira. A keleti blokkban egyesültek a szocialista ál amok; a nyugatiban pedig a kapitalista országok kötöttek szövetséget. A két blokk közt feszültség és el enségeskedés uralkodott. Ezt az időszakot hidegháborúnak nevezzük. A két blokk versenyzett egymással a fegyverkezésben, a tudományban és a befolyásuk terjesztésében. Mindez közöttük valódi katonai konfliktusig nem jutott el. A hidegháború 1989-ben ért véget, amikor a keleti blokk összeomlott. TUDOD-E, hogy… a keleti és nyugat blokk közt húzódó határt vasfüggönynek nevezték? 214 4.1 SLOVENCI PO 2. SVETOVNI VOJNI V 2. svetovni vojni je umrlo 89 000 Slovencev. Zato so Slovenci z navdušenjem sprejeli novico o koncu vojne. Žal jih je čakala porušena domovina. Naselja so bila porušena in hudo poškodovana. Nekatera slovenska mesta so zavezniki bombardirali (Jesenice, Maribor). Ljudem je primanjkovalo osnovnih potrebščin. Prva naloga povojnih oblasti je bila obnova. Obnova je zaradi pomanjkanja denarja potekala predvsem s prostovoljnim delom in z mladinskimi delovnimi akcijami. Najprej so začeli obnavljati in graditi ceste in železnice. Gradili so elektrarne in obnavljali industrijske obrate, rudnike, šole in bolnišnice. Mehanizacije je bilo malo, zato sta bili najpomembnejši orodji kramp in lopata. PODRŽAVITI – osebno lastnino (tovarne) spremeniti v državno lastnino. Na prvih volitvah 11. novembra 1945 je Porušeni most na Ptuju povsod po Jugoslaviji zmagala Ljudska fronta Jugoslavije. Na vrh svoje liste je postavila Josipa Broza - Tita. Na podlagi teh volilnih izidov je bila 29. novembra 1945 razglašena Federativna ljudska republika Jugoslavija – FLRJ. Oblasti so v Jugoslaviji uvedle socializem. Zamenjale so okupatorski denar in partizanske denarne bone za dinarje. Potem so podržavile gospodarstvo in izvedle agrarno reformo. Agrarna reforma je omogočila mnogim kmetom, da so dobili zemljo v trajno last. Obnova domovine 215 4.1 A SZLOVÉNEK A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN A II. világháborúban 89 000 szlovén halt meg. Ezért a szlovének lelkesen fogadták a hírt a háború befejezéséről. Sajnos egy tönkretett szülőföld várta őket. A településeket lerombolták, azok súlyosan megrongálódtak. Néhány szlovén várost (Jesenice, Maribor) lebombáztak a szövetségesek. Az emberek hiányt szenvedtek az alapvető szükségletekben. A háború után az első feladat az újjáépítés volt. A rekonstrukció a pénzhiány miatt főként önkéntes alapon és a fiatalok társadalmi munkaakcióival történt. Először az utakat és a vasútvonalakat kezdték el felújítani és megépíteni. Erőműveket, ipari üzemeket, bányákat, iskolákat és kórházakat is felhúztak. Kevés volt a gépesítés, éppen ezért a csákány és a lapát voltak a legfontosabb szerszámok. ÁLLAMOSÍTÁS – a magántulajdon (gyárak) állami tulajdonba vétele. Az első választásokon, 1945. november A lerombolt híd Ptujban 11-én egész Jugoszláviában a Jugoszláv Népfront győzedelmeskedett. A lista elején Josip Broz Tito ál t. Ezeknek a választási eredményeknek az alapján 1945. november 29-én kihirdették a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot – JSZN-t. A hatóságok Jugoszláviában bevezették a szocializmust. Lecserélték a megszál ók pénzét, a partizán pénzutalványokat a dinárra. Ezután ál amosították a gazdaságot, és végrehajtották az agrárreformot. Ez az agrárreform sok gazdálkodó számára lehetővé tette, hogy a földet végleges tulajdonukba vegyék. A haza újjáépítése 216 AGRARNA REFORMA – odvzem zemlje in gozdov veleposestnikom. Življenje v prvih povojnih letih je bilo težko. Stanovanja so bila skromna, hrano in druge potrebščine je bilo mogoče dobiti s posebnimi kartami – nakaznicami. Življenjske in delovne razmere so se za večino Slovencev začele izboljševati v šestdesetih letih. Jugoslovanski denar dinar 4.2 SLOVENCI V DRUGI JUGOSLAVIJI Jugoslavija je bila razdeljena na šest republik. Slovenija je postala ena izmed jugoslovanskih republik. Vendar pa so bili Slovenci nad centralizacijo države zelo razočarani. Slovenija je bila gospodarsko najbolj razvita republika. Zato je morala veliko prispevati k obnovi drugih krajev Jugoslavije. Tito si je namreč prizadeval, da bi bile vse republike v razvoju čim bolj izenačene. CENTRALIZACIJA – Uvedeno je bilo samoupravljanje. Delavci in drugi zaposleni so glavne odločitve v podjetjih in ustanovah sami upravljali tovarne. Zasebni lastniki o razvoju države tovarn in podjetij niso bili zaželeni. Zato so bile slabo razvite se sprejmejo v servisne dejavnosti. Po celi državi so delovale šole, v katere so glavnem mestu. bili vključeni vsi otroci. Vsi učenci so bili vključeni v pionirsko organizacijo. 217 MEZŐGAZDASÁGI REFORM – a földek és az erdők elkobzása a tulajdonosaiktól. Az élet a háború utáni első években nehéz volt. A lakások szegényesek voltak, az ételeket és egyéb szükségleteket személyi igazolvánnyal – jegyekkel lehetett beszerezni. A hatvanas években a szlovének többségének javulni kezdtek az élet- és munkakörülményei. A jugoszláv pénz: a dinár 4.2 A SZLOVÉNEK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI JUGOSZLÁVIÁBAN Jugoszláviát hat köztársaságra osztották. Szlovénia egyike lett a jugoszláv köztársaságoknak. A szlovének azonban nagyon csalódottak voltak az ál am központosítása miatt. Szlovénia volt gazdasági szempontból a legfejlettebb köztársaság. Éppen ezért sokkal kel ett hozzájárulnia Jugoszlávia más KÖZPONTOSÍTÁS– részeinek a helyreál ításához. Tito leginkább arra törekedett, az állam hogy mindegyik köztársaság a lehető legegyenlőbb legyen. fejlődésével Bevezették az önigazgatást. A munkások és az alkalmazottak a kapcsolatos cégekben és az intézményekben maguk irányították a gyárakat. legjelentősebb A magántulajdonú gyárak és cégek nem voltak kívánatosak. döntések a Éppen ezért gyengén fejlődtek a szolgáltatási tevékenységek. fővárosban Az egész országban működtek iskolák, amelyekbe valamennyi történnek. gyermek járt. Minden diák részt vett az úttörőmozgalomban. 218 Titovi pionirji Cankarjev dom v Ljubljani V 60. letih se je življenje v Sloveniji močno spremenilo. Dvigovati se je začel standard in razvijati turizem. Odprle so se meje in prvič po vojni je bilo mogoče kupiti devize. Tudi pozneje v 70. in 80. se je standard izboljševal. Žal njegov dvig ni bil povezan z uspešnim gospodarjenjem, pač pa s posojili, ki jih je Jugoslavija najemala v tujini. Takrat sta bila zgrajena Klinični center in Cankarjev dom. Na novo so zgradili ali obnovili številne šole. Veliko denarja so s samoprispevki zbrali ljudje sami. ALI VEŠ, da … je bilo takrat tudi zlato obdobje slovenske popevke. Takrat so nastale še danes popularne pesmi: Zemlja pleše, Orion, Poletna noč, Maček v žaklju, Mala terasa in Mini maxi ... Te popevke lahko poslušaš na spletu (You Tube). Maja 1980 je v ljubljanskem Kliničnem centru umrl Josip Broz - Tito. Njegovi nasledniki niso bili kos razmeram. Vrednost dinarja se je znižala. Vlada je uvedla omejitve vožnje z avtomobili in nato še uporabe električne energije. Primanjkovati je začelo nekaterih izdelkov. Manjkalo je zlasti kave, južnega sadja in pralnih praškov. Jugoslovani niso volili enega predsednika, temveč so imeli predsedstvo. Jugoslovanske republike se niso znale dogovoriti o sodelovanju in vedno več je bilo mednacionalnih in medrepubliških sporov. 219 A Tito-úttörők A Cankerjev dóm Ljubljanában Az 1960-as években az élet Szlovéniában erőteljesen megváltozott. Az életszínvonal emelkedni kezdett, fejlesztették a turizmust. Megnyíltak a határok, és a háború óta először lehetett devizát vásárolni. Később, az 1970-es és az 1980-as években az életszínvonal javult. Sajnos a felemelkedés nem a sikeres gazdasággal függött össze, hanem azokkal a hitelekkel, amelyeket Jugoszlávia külföldön vett fel. Ekkor épült fel a Klinikai Központ és a Cankarjev dóm. Számos iskolát újonnan építettek vagy felújítottak. Sok pénzt az emberek maguk gyűjtöttek össze takarékoskodással. TUDOD-E, hogy… ez volt a szlovén dalok aranykora is? Az akkor szerzett dalok a mai napig is népszerűek: a Zemlja pleše, az Orion, a Poletna noč, a Maček v žaklju, a Mala terasa és a Mini maxi. . Ezeket a dalokat meghal gathatod online (YouTube). Josip Broz Tito 1980 májusában a ljubljanai klinikai központban meghalt. Az utódai nem voltak urai a kialakult helyzetnek. A dinár leértékelődött. A kormány korlátozásokat vezetett be az autó-, majd az áramhasználattal kapcsolatban. Néhány termékből hiány kezdett kikialakulni. Különösen a kávéból, a déli gyümölcsökből és a mosóporokból. A jugoszlávok nem egy elnököt, hanem elnökséget választottak. A jugoszláv köztársaságok nem tudtak megegyezni az együttműködésben, és egyre több lett a nemzetközi és a köztársaságok közötti konfliktus. 220 V 80. letih se je v Sloveniji razvila močna civilna družba. Zahtevala je, da se v Sloveniji uvede demokracija. CIVILNA DRUŽBA – posamezniki in skupine, ki se zavzemajo za spremembe v politiki in družbi. 4.3 OSAMOSVAJANJE SLOVENIJE IN RAZGLASITEV SAMOSTOJNOSTI Na osamosvajanje in uvajanje demokracije v Sloveniji je vplival tudi propad socializma v vzhodnih državah in razpad Sovjetske zveze. V Sloveniji je bila takrat še vedno vodilna stranka Zveza komunistov. Ustanavljale pa so se nove stranke, ki so se povezale v Demokratično opozicijo Slovenije – DEMOS. Aprila 1990 je DEMOS zmagal na volitvah s 55 odstotki glasov. To so bile prve demokratične in večstrankarske volitve po 2. svetovni vojni v Sloveniji. Na voliščih so volili predsednika, predsedstvo in poslance republike Slovenije. Razmere med narodi v Jugoslaviji so se močno zaostrile. Slovenski politiki so spoznali, da države ne bo mogoče rešiti s pogajanji. Odločili so se, da izvedejo plebiscit o osamosvojitvi Slovenije. 23. decembra 1990 leta se je večina Slovencev (88,2%) odločila za samostojno in neodvisno državo. Osamosvojitvi Slovenije so v Beogradu nasprotovali. Proti so bili tudi v tujini, tako v Evropi kot v Ameriki. Kljub tem nasprotovanjem je slovenski parlament 25. junija 1991 uradno razglasil neodvisnost Slovenije. Slovenija je prevzela nadzor nad carinarnicami in mejnimi prehodi ter kontrolo letenja nad svojim ozemljem. Slovenija se je osamosvojila 25. junija 1991 PLEBISCIT – ljudsko glasovanje o priključitvi državi ali odcepitvi od nje. 221 Az 1980-as években Szlovéniában erős civil társadalom alakult ki, amely azt követelte, hogy Szlovéniában vezessék be a demokráciát. CIVILSZERVEZET – egyének és csoportok, amelyek a politikában és a társadalomban támogatják a változásokat. 4.3 SZLOVÉNIA ÖNÁLLÓSODÁSA ÉS A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT Szlovéniában az önál ósodást és a demokrácia bevezetését elősegítette a keleti országokban a szocializmus bukása, valamint a Szovjetunió összeomlása. Szlovéniát ekkor még mindig a Kommunista Szövetséget vezető párt irányította. Azonban olyan új pártok alakultak, amelyek kapcsolódtak a szlovén demokratikus el enzékhez – a DEMOS. 1990 áprilisában a DEMOS a szavazatok 55 százalékával megnyerte a választást. Ezek voltak az első demokratikus és többpárti választások Szlovéniában a második világháború után. A voksoláson megválasztották a Szlovén Köztársaság elnökét, elnökségét és az országgyűlési képviselőket. A nemzetek közötti konfliktusok Jugoszláviában élesen felerősödtek. A szlovén politikusok felismerték, hogy tárgyalásos úton nem lehet megalapítani az országot. Elhatározták, hogy népszavazást tartanak Szlovénia függetlenségéről. 1990. december 23-án a szlovének többsége (88,2%) a független és szuverén ál am mel ett döntött. Belgrádban ellenezték Szlovénia függetlenné válását. Külföldön – úgy Európában, mint Amerikában – is el ene voltak. A tiltakozások el enére a szlovén parlament 1991. június 25-én hivatalosan kihirdette Szlovénia függetlenségét. Szlovénia átvette a vámhivatalok és határátkelőhelyek ellenőrzését, valamint a légiforgalom irányítását a területe felett. Szlovénia 1991. június 25-én nyerte el a függetlenségét (ÜGYDÖNTŐ) NÉPSZAVAZÁS – népszavazás az ál amhoz való csatlakozásról, vagy az attól való elszakadásról. 222 4.4 SAMOSTOJNA SLOVENIJA Slovenski parlament je 25. junija 1991 uradno razglasil neodvisnost Slovenije. Zgodaj zjutraj 27. junija 1991 so se začele na več krajih Slovenije vojaške akcije JLA – Jugoslovanske ljudske armade. Slovensko predsedstvo je ukazalo obrambo in začela se je vojna za samostojno Slovenijo. Trajala je deset dni. Vojaki JLA so zasedli mejne prehode. Ponekod v Sloveniji je prišlo do hujših spopadov. Letala so bombardirala brniško letališče in televizijske oddajnike. Slovenija je začela obveščati mednarodno javnost o dogodkih in pridobivati mednarodno naklonjenost. Spopadi so se nadaljevali do začetka julija. Na spletni strani You Tube vpiši »Osamosvojitev Slovenije« in videl boš kar nekaj posnetkov, ki so bili narejeni med vojno za Slovenijo leta 1991. Po sklenitvi Brionske deklaracije so se vojaki začeli vračati v vojašnice. Sredi julija so jugoslovansko predsedstvo in slovenski predstavnik v njem Janez Drnovšek sklenili, da se JLA v treh mesecih umakne iz Slovenije. Vojna za Slovenijo Slovenija si je začela prizadevati za mednarodno priznanje. Evropska skupnost in večina držav EU jo je priznala 15. januarja 1992. Po gospodarski krizi 1993 se je Slovenija opomogla in okrepila gospodarsko sodelovanje z Zahodom. Slovenija je od leta 2004 članica Evropske unije (EU). Leta 2007 je stopila v schengensko območje. To pomeni, da na mejah s članicami EU ni več mejne kontrole. Nacionalno valuto tolar je leta 2007 zamenjal evro. Slovenija je v prvi polovici leta 2008 uspešno predsedovala EU. 223 4.4 A FÜGGETLEN SZLOVÉNIA A szlovén parlament 1991. június 25-én hivatalosan kikiáltotta Szlovénia függetlenségét. 1991. június 27-én kora reggel Szlovénia több pontján a Jugoszláv Néphadsereg megkezdte a JN katonai hadműveleteket. A szlovén elnökség elrendelte a védekezést, és megkezdődött a háború a független Szlovéniáért. Ez tíz napig tartott. A JN katonái elfoglalták a határmenti területeket. Szlovénia egyes részein komoly összecsapások voltak. Repülőgépek bombázták a brniki repülőteret és a televíziós adótornyokat. Szlovénia elkezdte tájékoztatni a nemzetközi közvéleményt az eseményekről, és elnyerte a nemzetközi szimpátiát. Az összecsapások július elejéig folytatódtak. Írd be a „Szlovénia függetlensége” kifejezést a YouTube-on, és jó néhány olyan felvételt fogsz látni, amely a szlovén háború alatt, 1991-ben készült. A Brioni-nyilatkozat után a katonák elkezdtek visszatérni a laktanyákba. Július közepén a jugoszláv vezetés és a szlovén képviselők nevében Janez Drnovšek azt a határozatot hozták, hogy a JN három hónap múlva kivonul Szlovéniából. Harc Szlovéniáért Szlovénia elkezdett arra törekedni, hogy a nemzetközi szinten elismerjék. Az Európai Közösség és az uniós országok többsége 1992. január 15-én elismerte. Az 1993-as gazdasági válság után Szlovénia fel endült, és megerősítette gazdasági együttműködését a Nyugattal. Szlovénia 2004 óta az Európai Unió (EU) tagja. 2007-ben csatlakozott schengeni övezethez. Ez azt jelenti, hogy nincs többé határel enőrzés az EU-tagokkal érintkező határokon. A nemzeti valutát, a tolárt 2007-ben váltotta fel az euró. Szlovénia 2008 első felében sikeresen töltötte be az elnökséget az EU-ban. 224 1. maja 2004 se je Slovenija pridružila EU Slovenski tolar 4.5 DRŽAVNI SIMBOLI Zastava Slovenije je belo-modro-rdeča in ima grb Slovenije. Razmerje med širino in dolžino zastave je ena proti dve. Barve zastave gredo po vrstnem redu: bela, modra, rdeča. Vsaka barva po širini zavzema tretjino prostora zastave. Grb je v levem gornjem delu zastave, tako da sega z eno polovico v belo polje, z drugo pa v modro. Slovenska zastava Grb Slovenije ima obliko ščita. V sredini ščita je na modri podlagi lik Triglava v beli barvi. Pod njim sta dve valoviti modri črti, ki ponazarjata morje in reke. Nad njim pa so v obliki navzdol obrnjenega trikotnika razporejene tri zlate šesterokrake zvezde. Ščit je ob stranicah rdeče obrobljen. Grb se oblikuje po določenem geometrijskem in barvnem pravilu. Slovenski grb Za himno smo si Slovenci izbrali sedmo kitico Zdravljice, ki jo je napisal France Prešern. Melodijo zanjo je napisal skladatelj Stanko Premrl. 225 2004. május 1-jén Szlovénia csatlakozott az EU-hoz A szlovén tolár 4.5 ÁLLAMI JELKÉPEK Szlovénia zászlaja fehér-kék-piros és rajta van Szlovénia címere. A zászló szélessége és hossza közötti arány egy a kettőhöz. A zászló színei a következő sorrendben következnek: fehér, kék, piros. Mindegyik szín szélességben a zászlótér egyharmadát foglalja el. A címer a zászló bal felső sarkában található, így egyik felével a fehér, a másikkal a kék részbe nyúlik be. Szlovén zászló Szlovénia címere pajzs alakú. A pajzs közepén kék alapon a Triglav hegy fehér alakja található. Az alatta elhelyezkedő két hul ámvonal a tengert és a folyókat szemlélti. Felette pedig a csúcsára ál ított háromszögben három aranyszínű hatágú csil ag került. A pajzs a szélein pirossal szegélyezett. A címer alakját bizonyos geometriai és színszabályok szerint alakították ki. Szlovén címer A himnuszhoz a szlovének France Prešeren Áldomásának a hetedik szakaszát választották. A dallamot Stanko Premrl zeneszerző komponálta. 226 ZDAJ ZNAM Leta 1945 je bila ustanovna konferenca Organizacije združenih narodov – OZN. Osnovni cilj zveze NATO je varovati svobodo in varnost vseh članic s političnimi in vojaškimi sredstvi. Po 2. svetovni vojni je bila Slovenija vključena v socialistično Jugoslavijo. Vodil jo je Josip Broz - Tito. Prva naloga oblasti po končani drugi svetovni vojni je bila obnova domovine. Zaradi pomanjkanja denarja je potekala predvsem s prostovoljnim delom in z mladinskimi delovnimi akcijami. Najprej so začeli obnavljati in graditi ceste in železnice. Gradili so elektrarne in obnavljali industrijske obrate, rudnike, šole in bolnišnice. Uvedli so samoupravljanje tovarn. Zasebna lastnina tovarn ni bila dovoljena. Toda Slovenci so bili nad Jugoslavijo razočarani. Z drugimi narodi Jugoslavije se niso mogli več sporazumeti o skupnem življenju v državi. Hoteli so se osamosvojiti in ustanoviti svojo državo. Na plebiscitu o osamosvojitvi Slovenije (23. decembra 1990) se je večina Slovencev (88,2 %) odločila za samostojno in neodvisno državo. Slovenski parlament je 25. junija 1991 uradno razglasil neodvisnost Slovenije. Prišlo je do 10-dnevne vojne, ki se je za Slovenijo dobro končala. Državni simboli Republike Slovenije so zastava, grb in himna. Slovenija je od leta 2004 članica Evropske unije in pakta NATO. Leta 2007 je prevzela evro. Slovenija je leta 2007 stopila v schengensko območje. 227 MOST MÁR TUDOM 1945-ben volt az Egyesült Nemzetek Szervezete – az ENSZ – alakuló konferenciája. A NATO alapvető célja valamennyi tagállam szabadságának és biztonságának a védelmezése politikai és katonai eszközökkel. A II. világháború után Szlovénia a szocialista Jugoszláviához tartozott, amit Josip Broz Tito vezetett. A hatóságok első feladata a második világháború után a haza helyreállítása volt. A pénzhiány miatt ez főként önkéntes alapon és a fiatalok társadalmi munkaakcióival történt. Először az utakat és vasutakat kezdték felújítani és megépíteni. Erőműveket húztak fel, valamint ipari üzemeket, bányákat, iskolákat és kórházakat újítottak fel. Bevezették a gyárak önigazgatását. A gyárak magántulajdonlása nem volt megengedett. Azonban a szlovének csalódtak Jugoszláviában. Jugoszlávia más nemzeteivel már nem tudtak megegyezni az országban való együttélésről. Függetlenedni szerettek volna, és saját államot akartak alapítani. A Szlovénia függetlenségéről tartott népszavazáson (1990. december 23-án) a szlovének többsége (88,2%) a független ál am mel ett döntött. 1991. június 25-én a szlovén parlament hivatalosan is kikiáltotta Szlovénia függetlenségét. Egy 10 napos háború következett, ami jól végződött Szlovénia számára. A Szlovén Köztársaság nemzeti szimbólumai a zászló, a címer és a himnusz. Szlovénia 2004 óta tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak. 2007-ben bevezette az eurót. Szlovénia 2007-ben lépett be a schengeni övezetbe. 228 ČASOVNA PUŠČICA POVOJNA OBNOVA SLOVENIJE 1950 PRVI ČLOVEK NA MOUNT EVERESTU 1960 SFRJ 1970 PRVI ČLOVEK NA LUNI 1980 FILM VOJNA ZVEZD PADEC 1990 BERLINSKEGA ZIDU 2000 OSAMOSVOJITEV SLOVENIJE 2008 PRIDRUŽITEV SLOVENIJE EU IN NATO Pristanek na Luni 229 IDŐSZALAG SZLOVÉNIA HÁBORÚ UTÁNI ÚJJÁÉPÍTÉSE 1950 AZ ELSŐ EMBER A MOUNT EVERESTEN 1960 JSZFK 1970 AZ ELSŐ EMBER A HOLDON 1980 A CSILLAGOK HÁBORÚJA CÍMŰ FILM 1990 A BERLINI FAL LEDÖNTÉSE SZLOVÉNIA 2000 FÜGGETLENSÉGE 2008 SZLOVÉNIA CSATLAKOZÁSA AZ EU-HOZ ÉS A NATO-HOZ Holdraszállás DRžAVLJANSKA VZGOJA IN ETIKA 230 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉS ETIKA 231 1. ŽIVLJENJE V SKUPNOSTI 232 Človek je družbeno bitje. To pomeni, da živi v skupnostih. Poznamo različne skupnosti: družina, generacija, soseščina, razred oziroma sloj, naselje, regija, narod, športna društva, politične organizacije itd. V skupnosti človek zadovolji svoje potrebe in uspešno opravi mnogo nalog, ki jih drugače ne bi mogel, saj mu pomagajo ostali člani skupnosti. Večina ljudi raje živi skupaj z ostalimi, saj se radi družijo med seboj. V skupnosti se lahko združujemo trajno ali začasno. Ena najpomembnejših skupnosti je družina. Kadar je skupnost zelo velika, jo imenujemo družba (na primer: slovenska družba, italijanska družba …). SKUPNOST – ožja ali širša človeška skupina, ki povezuje zelo različne ljudi (na primer: družina, sodelavci, narod, država). Skupnosti so lahko: • prvotne ali primarne (družina, vrstniki .. ), • drugotne ali sekundarne (podjetja, politične organizacije .. ), • velike ali majhne, • ožje (družina) ali širše (narod), • formalne (imajo določene predpise – športna ekipa, šolska skupnost, občina …), • neformalne (vrstniške skupine …). Družina je naša prva skupnost Gasilci PRIMARNA SKUPNOST – v njej je praviloma manjše število članov/članic, ki imajo neposredni medsebojni odnos. Odnosi so tesni in sproščeni. To so družina, vrstniška skupina ali prijatelji. SEKUNDARNA SKUPNOST – odnosi med člani so bolj uradni, nesproščeni. ŽIVLJENJE V SKUPNOSTI 1. AZ ÉLET A KÖZÖSSÉGBEN 233 Az ember társas lény. Ez azt jelenti, hogy közösségekben él. Különféle közösségeket ismerünk: család, generáció, szomszédság, osztály vagy réteg, régió, nemzet, sportegyesületek, politikai szervezetek stb. A közösségben az ember kielégíti a saját szükségleteit, és sok olyan feladatot is sikeresen teljesít, amit egyébként mások nélkül nem tudna, mivel mindabban a közösség tagjai segítenek neki. Az emberek többsége szívesebben él másokkal, mivel szeretnek egymással vegyülni. A közösségekben ál andóan vagy ideiglenesen lehet összekapcsolódni. Az egyik legfontosabb közösség a család. Ha egy közösség nagyon nagy, akkor társadalomnak hívjuk (például: a szlovén társadalom, az olasz társadalom…). KÖZÖSSÉG – szűkebb vagy tágabb emberi csoport, amely nagyon különböző módon köti össze az embereket (például: család, munkatársak, nemzet, ál am). A közösség lehet: • eredeti vagy elsődleges (család, társak. .), • másodlagos vagy szekunder (cégek, politikai szervezetek. .), • kicsi vagy nagy, • szűkebb (családi) vagy tágabb (nemzeti), • formális (bizonyos előírások szabályozzák – sportcsapat, iskolaközösség, önkormányzat…), • nonformális (kortársi csoportok. .). A család az elsődleges közösségünk Tűzoltók ELSŐDLEGES KÖZÖSSÉG – általában kisebb számú tagja van, akik közvetlen kapcsolatban ál nak egymással. A kapcsolatok szorosak és kötetlenek. Ezek a család, a kortársi csoport vagy a barátok. MÁSODLAGOS KÖZÖSSÉG – a tagok közötti kapcsolatok formálisabbak, lazábbak. 234 Mnogi preživljajo svoj prosti čas v klubih, združenjih, društvih in zvezah. Poišči nekaj takih skupin na internetu, prepiši jih v zvezek. Določi njihov namen in kdo se lahko vanje vključi. V nekatere skupine se vključujemo tudi neprostovoljno. To so na primer zapori. Razmisli, zakaj. Ključnega pomena za dobro počutje vseh članov določene skupine je medsebojna komunikacija in upoštevanje pravil, ki veljajo v določeni skupini. Ena izmed osnovnih skupin je tudi RAZRED – razredna skupnost. Razred je skupnost posameznikov. Združeni so zato, ker imajo skupni cilj. Tudi razred je družbena skupina Večkrat pa se ljudje združujemo v skupnosti, ki so samo začasne – na primer v bolnišnici ali na nogometni tekmi. Teh ljudi ne poznamo, vendar pa smo po sili razmer ali zaradi skupnega interesa na istem kraju. Bolnišnica - včasih se združujemo v skupine po sili razmer 235 Sokan a szabadidejüket klubokban, egyesületekben, társaságokban vagy egyletekben töltik. Keressél néhány ilyen csoportot az interneten, és másold be őket a füzetbe! Határozd meg a céljaikat, és azt is, kik vehetnek részt benne! Egyes csoportokhoz nem önszántunkból csatlakozunk. Ilyenek pl. a börtönök. Gondold át, miért! Egy adott csoport minden tagjának a jóléte szempontjából döntő fontosságú az egymás közti kommunikáció és az adott csoportra vonatkozó szabályok betartása. Az alapcsoportok egyike az OSZTÁLY – az osztályközösség. Az osztály magánszemélyek közössége. Azért alkotnak egységet, mert közös céljaik vannak. Az osztály is egy társadalmi csoport Sokszor azonban mi, emberek olyan közösségekhez is társulunk, amelyek csak ideiglenesek – pl. a kórházban vagy egy focimeccsen. Ezeket az embereket nem ismerjük, de a helyzetből vagy a közös érdekből adódóan egy helyen vagyunk. Bolnišnica - včasih se združujemo v skupine po sili razmer Kórház – időnként kényszerből csatlakozunk egy közösséghez 236 Razmisli, katera pravila veljajo na primer za bolnišnico ali opero. Poišči še nekaj primerov začasnih skupnosti in opiši, kakšna pravila veljajo tam. V različnih skupnostih imajo ljudje različne vloge. Lahko imajo tudi več vlog. Lep primer je družina, kjer si ti svojemu očetu sin ali hči, mlajši sestri si sestra ali brat, babici pa vnuk oziroma vnukinja. Tako ima na primer zdravnik v bolnišnici, kjer zdravi, vlogo zdravnika, v trgovini, kjer kupuje, pa ima vlogo kupca. Kakšne vloge imaš ti v odnosu z drugimi? Naredi seznam vlog in ga predstavi v razredu. Primerjaj ga z ostalimi. 237 Gondold át, milyen szabályok vonatkoznak például egy kórházra vagy egy operaházra! Keressél néhány további példát az ideiglenes közösségekre, és írjad le az ott alkalmazandó szabályokat! Az embereknek más és más szerepük van a különböző közösségekben. Többféle szerepünk is lehet. Szép példa erre a család, ahol az édesapádnak a fia vagy a lánya, a húgodnak a nővére vagy bátyja, il etve a nagymama unokája vagy. Például az orvos abban a kórházban, ahol kezel, orvos, a boltban pedig, ahol vásárol, a vevő szerepét tölti be. Milyen szerepet töltesz be a másokkal való kapcsolatodban? Készíts egy listát a szerepekről, és azt mutasd be az osztályban! Hasonlítsd össze azt a többiekével! 238 Razmisli, kakšne vloge ima, na primer, petdesetletna Marica. Živi na Dolenjskem. Je poročena, ima dve hčerki in tri vnuke. Dela v restavraciji in je članica pevskega zbora. Razmisli, kakšne vloge ima tvoja mama ali oče. V družbi ne more vsak delati, kar hoče. Zato je vsaka skupnost uvedla določena pravila. Brez pravil in dogovorov bi bilo skupno življenje ljudi nemogoče. Zamisli si, da ni prometnih znakov in predpisov. Vsak bi vozil po svoje, prihajalo bi do zmede in trčenj. Brez pravil bi vladala zmeda Prav tako vsaka vloga prinaša svoje odgovornosti. Na primer starši morajo skrbeti za svojo družino, jo varovati in vzgajati. Otroci se morajo učiti in ubogati starše. Pilot mora varno voziti potnike in pek mora zjutraj speči kruh za ljudi. Kdor ima pomembnejšo vlogo (direktor, ravnatelj, trener …), ima večjo odgovornost in tudi posledice so večje, če svoje vloge ne opravljajo dobro. 239 Gondold át, milyen szerepei vannak például az ötvenéves Maricának! Dolenjskón él. Házas, két lánya és három unokája van. Egy étteremben dolgozik, és tagja egy kórusnak. Gondold át, milyen szerepei vannak édesanyádnak vagy az édesapádnak! A társadalomban nem mindenki teheti azt, amit akar. Ezért minden közösség bevezetett bizonyos szabályokat. Szabályok és megál apodások nélkül lehetetlen lenne az emberek közös élete. Képzeld el, ha nem lennének közlekedési táblák és előírások! Mindenki a saját kedve szerint vezetne, így zűrzavar és karambolok alakulnának ki. Szabályok nélkül zűrzavar alakulna ki Ezenkívül minden szerephez felelősség járul. Például a szülőknek gondoskodniuk kell a családról, hogy megvédjék és óvják azt. A gyermekeknek tanulniuk kel , és engedelmeskedniük kell a szüleiknek. A pilótának biztonságosan kell elszál ítania az utasokat, a péknek pedig reggel kenyeret kell sütnie az embereknek. Akinek fontosabb pozíciója van (igazgató, intézményvezető, edző…), annak nagyobb a felelőssége, és jelentősebbek a következményei annak, ha nem látják el jól a szerepüket. 240 Napiši tri dolžnosti učenca. Izberi si sliko spodaj Razmisli, kako vpliva na in opiši, kakšne bi bile tvojo okolico, če ti ne posledice, če oseba opravljaš odgovorno na sliki ne bi opravila svoje dolžnosti. Kakšne so svojih dolžnosti. posledice? Policist Smetar Kirurg Pilot Pomebno je, da ljudje na različnih področjih med seboj dobro sodelujejo. Za dobro in usklajeno delovanje določene skupine je poleg pravil pomemben tudi pogovor. Če se pogovarjamo, se bolje med seboj razumemo in sodelujemo. Svoje informacije moramo povedati jasno in razumljivo, saj v nasprotnem primeru lahko pride do konfliktov ali sporov. Seveda pa je zelo pomembno, da tudi sami poslušamo druge in jih poskušamo razumeti. 241 Írjad le három tanulói Válassz a lenti kötelezettségedet! képek közül, és írd Gondold át, hogyan hat le, mik lennének a a környezetedre, ha nem következmények, végzed el felelősségteljesen a ha az egyik személy kötelességeidet! Mik lennének a képen nem tenné a következmények? meg a kötelességeit! Rendőr Kukás Sebész Pilóta Fontos, hogy az emberek jól működjenek együtt a különböző területeken. A szabályok mellett a megbeszélés is fontos egy csoport jó és összehangolt működéséhez. Ha beszélgetünk, jobban megértjük egymást, és jól együttműködünk. Az információinkat világosan és érthetően kell elmondanunk, ellenkező esetben konfliktusok vagy viták adódhatnak. Természetesen nagyon fontos, hogy meghallgassunk másokat, és próbáljuk megérteni őket. 242 »Ime mi je Primož. Star sem 13 let in hodim v 6. razred. Že peto leto treniram nogomet. Ker sem se ga naveličal, si želim poskusiti kaj drugega. Oče je zelo proti in hoče, da s treningi nadaljujem. Kaj naj naredim?« Odigrajte prizor in se pogovorite o njem. Razmislite o Primoževem konfliktu z očetom. Kako ga je mogoče rešiti? Vrednost medsebojnega sodelovanja in usklajenosti pride do izraza v primeru naravnih nesreč. Takrat je pomembno, da vsi priskočijo na pomoč – od posameznikov, krajevne skupnosti, občine do države. Ob večjih katastrofah pa priskočijo na pomoč tudi druge države. To imenujemo solidarnost. SOLIDARNOST – pripravljenost nekoga, da drugemu priskoči na pomoč. Ob nesrečah si pomagamo Na internetu ali v časopisu poišči primer naravne nesreče v Sloveniji. Preberi ga in ugotovi, kdo je žrtvam pomagal in na kakšen način. Državljani Republike Slovenije smo že večkrat pokazali, da znamo pomagati v nesrečah. Vendar si ne pomagamo samo ob nesrečah, temveč se podpiramo tudi ob drugih priložnostih, kot so tekmovanja. Spodbujamo športnike in druge tekmovalce, ki s svojimi uspehi širijo ime Slovenije po svetu. REPUBLIKA – ena od oblik vladavine. Državljani sami odločajo o tem, kdo bo imel v državi oblast. Sami izvolijo svojega voditelja – predsednika. DRŽAVLJAN – pripadnik določene države. 243 „A nevem Primož. 13 éves vagyok, 6. osztályba járok. Ötödik éve járok futbal edzésekre. Mivel elegem lett belőle, ki akarok próbálni valami mást. Apám nagyon el enzi, és azt akarja, folytassam az edzéseket. Mit kel ene csinálom?” Játsszátok el a jelenetet, és beszéljetek róla! Gondoljátok át Primožnak a konfliktusát az apjával! Hogyan lehet azt megoldani? Természeti katasztrófák esetén a kölcsönös együttműködés és a koordináció fontossága kerül előtérbe. Olyankor lényeges, hogy mindenhonnan érkezzen segítség – az egyénektől, a helyiektől, a közösségektől, az önkormányzatoktól és az ál amtól. Nagyobb katasztrófák esetén más országok is segítenek. Ezt hívjuk szolidaritásnak. SZOLIDARITÁS – készenlét arra, hogy valaki másoknak segítséget nyújtson. A katasztrófáknál segítenek Keressél példát egy szlovéniai természeti katasztrófáról az interneten vagy egy újságban! Olvasd el és tudjad meg, ki és milyen módon segítette az áldozatokat! Mi, a Szlovén Köztársaság polgárai többször is megmutattuk, hogy tudunk segíteni a szerencsétlenségek esetében. Azonban nem csak balesetkor karoljuk fel egymást, hanem egyéb alkalmakkor is, például a versenyeken is támogatást nyújtunk. Bátorítjuk azokat a sportolókat és más versenyzőket, akik sikereikkel világszerte terjesztik Szlovénia jóhírét. KÖZTÁRSASÁG – az államformák egyike. Az állampolgárok maguk döntenek arról, ki fog hatalommal rendelkezni az országban. Maguk választják meg a vezetőjüket – az elnököt. POLGÁR – egy adott ország tagja. 244 ALI VEŠ, da … v tednu solidarnosti, ki poteka vsako leto od 1. do 7. novembra, na vseh poslovnih enotah Pošte prodajajo doplačilne znamke, na vseh železniških in avtobusnih postajah pa doplačilne vozovnice? Nakup doplačilnih znamk in vozovnic je obvezen. Zbran denar namenijo pomoči ljudem ob naravnih in drugih večjih nesrečah ter takojšnji pomoči posameznikom in družinam. Primož Kozmus je poskrbel za slovenski vrhunec na olimpijskih igrah v Pekingu 1.1 DRŽAVA, DRŽAVLJANSTVO, DEMOKRACIJA Pri zgodovini si se učil o demokratičnih in tudi nedemokratičnih družbenih ureditvah. Obnovi svoje znanje in naredi primerjavo s slovensko državno ureditvijo. Predstavi svoje ugotovitve s plakatom. Država je večje ozemlje, na katerem prebiva ljudstvo, ki ga vodi in usmerja neka oblast. Državo vodi organizirana skupina ljudi, ki jo imenujemo državna oblast. To so predsednik države, vlada in njeni ministri, državni zbor ali parlament, sodišča ... V demokratični državi ljudstvo izbere svojo oblast in ta oblast za svoje delo odgovarja ljudstvu. DRUŽBENA UREDITEV – sprejeta pravila, ki nam povedo, kako naj si ljudje organiziramo skupno življenje, kdo sprejema pomembne odločitve in na kakšen način se izvajajo, kako rešujemo medsebojne spore in podobno. DRŽAVNA OBLAST – organizirana skupina ljudi, ki vodi državo. To je moč, da vodimo državo in določamo pravila. 245 TUDOD-E, hogy… a november 1-től 7-ig tartó szolidaritási héten felárral árusítják valamennyi postahivatalban a bélyegeket, a vasúton és a buszpályaudvarokon pedig a jegyeket? Kötelező felárral megvásárolni a bélyegeket és a jegyeket. A befolyt pénzt természeti és egyéb jelentős katasztrófák esetében az emberek megsegítésére fordítják, il etve azonnali támogatást nyújtanak az egyéneknek és a családoknak. Primož Kozmus megszerezte az első helyet az olimpiai játékokon Pekingben 1.1 AZ ORSZÁG, AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS A DEMOKRÁCIA Történelem tantárgynál már tanultál a demokratikus, és ugyanígy a nem demokratikus társadalmi berendezkedésekről. Frissítsd fel a tudásodat, és végezd el az összehasonlítást a szlovén ál amrendszerrel! Mutasd be az eredményeidet plakáton! Az ország egy nagyobb terület, amelyben az emberek élnek, és azt a hatóság vezeti és irányítja. Az országot emberek szervezett csoport irányítja, amelyet állami kormányzatnak nevezünk. Ennek tagja az ál amelnök, a kormány és a miniszterei, az Országgyűlés vagy más szóval a Parlament, továbbá a bíróságok. . A demokratikus ál amban a nép választja meg a hatalmat, a kormány pedig felelősséggel tartozik a munkájával az embereknek. TÁRSADALMI REND – elfogadott szabályok, amelyek előírják, hogyan kell az embereknek a közös életet szervezniük, ki hozza a fontos döntéseket, és azok miként valósulnak meg, valamint azt is, hogyan oldjuk meg az egymás közti kölcsönös vitákat és az egyéb dolgokat. ÁLLAMI HATÓSÁG – az országot irányító emberek szervezett csoportja. Pontosabban az ország irányításának és a szabályok felállításának a hatalma. 246 DEMOKRATIČNA DRŽAVA – država z več strankami in parlamentom, ki varuje pravice vseh državljanov. DEMOKRACIJA – družbena ureditev, ki omogoča, da vsi njeni predstavniki sodelujejo pri odločanju o pomembnih vprašanjih. Oblast ima ljudstvo. LJUDSTVO – veliko število ljudi, ki živijo v isti državi in so na različne načine med seboj povezani. V državi živijo državljani in tudi ostali prebivalci, ki niso državljani. Državljani so člani družbe določene države. Državljanstvo dobimo z rojstvom v določeni državi, po starših oziroma zanj zaprosimo državne organe. Na primer, če sta starša Italijana, dobi otrok italijansko državljanstvo, če pa je na primer otrok najden v Grčiji, dobi grško državljanstvo. V 8. razredu ste se pri DRŽAVNI ORGANI – slovenskem jeziku učili, posamezniki ali skupine ljudi, kako opisati državo. Na ki izvajajo državno oblast. To podoben način opiši so predsednik države, vlada in njeni državo Slovenijo. ministri, parlament, upravni organi, sodišča. Z državljanstvom pridobimo poseben položaj v določeni državi. Zato moramo spoštovati njena pravila. Prav tako pa ima država določene pravice in dolžnosti do državljanov. Vsako državo prepoznamo po njenih državnih simbolih: • zastavi, • grbu • in himni. Opiši slovensko zastavo in grb. Razloži, kaj predstavlja slovenski grb. Pomagaj si z razlago in slikami o državnih simbolih v zgodovinskem delu učbenika. Razišči, kakšen grb ima tvoja občina in kaj grb predstavlja. 247 DEMOKRATIKUS ÁLLAM – több párttal és parlamenttel rendelkező ország, amely védelmezi valamennyi ál ampolgár jogait. DEMOKRÁCIA – társadalmi rend, amely lehetővé teszi, hogy mindenki képviselője útján részt vegyen a fontos kérdések eldöntésében. A hatalom a népé. NÉP – nagyszámú ember, akik ugyanabban az országban élnek, és különböző módokon állnak kapcsolatban egymással. Az országban ál ampolgárok és olyan lakosok is élnek, akiknek nincsen ál ampolgársága. A polgárok tagjai egy adott ország közösségének. Az ál ampolgárságot egy adott országban születéssel, szüleink után kapjuk meg, vagy kérvényezhetjük azt az ál ami szerveknél. Például, ha a szülők olaszok, akkor a gyermek olasz ál ampolgárságot kap, amennyiben a gyermek Görögországban jön világra, akkor görög ál ampolgárságot szerez. Szlovén nyelvnél 8. ÁLLAMI HATÓSÁGOK – osztályban már tanultatok egyének vagy csoportok arról, hogyan lehet leírni közössége, akik az ál amot egy országot. Hasonló irányító testületet alkotják. Az ország módon jel emezzétek a köztársasági elnöke, a kormány szlovén ál amot! és miniszterei, a parlament, a közigazgatási szervek és a bíróságok. Az ál ampolgárság különleges jogokat biztosít számunkra az adott országban. A szabályokat viszont tiszteletben kell tartanunk. Éppen így az ál amnak is vannak bizonyos jogai és kötelezettségei az ál ampolgárok felé. Minden országot a nemzeti jelképei alapján ismerünk fel: • zászlók, • címerek • és himnuszok. Jel emezd a szlovén zászlót és címert! Magyarázd el, mit ábrázol a szlovén címer! Vegyed segítségül a tankönyv történelmi részéből az ál amszimbólumokról szóló magyarázatot és képeket! Vizsgáld meg, milyen címere van a településednek, és mit ábrázol az! 248 Predstavljaj si, da si zmagal na olimpijskih igrah. Katero pesem ti vrtijo? Kdo jo je napisal? Napiši njeno besedilo v zvezek. Pri slovenščini boš izvedel, da je to likovna pesem. Bodi radoveden, zakaj. Slovenija je svobodna in demokratična država od leta 1991. Država ureja skupne zadeve državljanov in sprejema zakone, ki veljajo na vsem državnem ozemlju. Skrbi za razvoj gospodarstva, šolstva, zdravstva, znanosti in kulture, varuje jezik in ozemlje. V njej državljani na volitvah izbirajo svoje predstavnike (90 poslancev) in predsednika države. Poslanci so organizirani v posebno politično telo – državni zbor ali parlament, kjer sprejemajo zakone, ki določajo pravice in obveznosti državljanov. VOLITVE – izražanje svoje odločitve o kandidatu. Polnoletni državljani (volivci) izvolijo svoje predstavnike. Volitve so tajne. DRŽAVNI ZBOR – sestavljajo predstavniki slovenskega ljudstva. Sprejema zakone. Rečemo mu tudi parlament. Vhod v slovenski parlament 249 Képzeld el, hogy megnyerted az olimpiát! Melyik dalt játsszák el neked? Ki írta azt? Írd le a szövegét a füzetbe! Szlovén órán majd megtanulod, hogy ez egy műdal. Derítsd ki, miért! Szlovénia 1991 óta szabad és demokratikus ország. Az ál am szabályozza az ál ampolgárok közös ügyeit, és az ország egész területén érvényes törvényeket hoz. Gondoskodik a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a tudomány és a kultúra fejlesztéséről, védi a nyelvet és a területi egységet. Az ál ampolgárok a képviselőiket (90 küldöttet) és az elnököt a választásokon szavazzák meg. A képviselők külön politikai testületbe szerveződnek – ez az Országgyűlés vagy Parlament, ahol olyan törvényeket fogadnak el, amelyek rögzítik az ál ampolgárok jogait és kötelezettségeit. VÁLASZTÁSOK – a jelölttel kapcsolatos döntés kifejezése. A felnőtt ál ampolgárok (választók) megválasztják a képviselőiket. A választás titkos. ORSZÁGGYŰLÉS – a szlovén nép képviselőiből áll fel. Törvényeket hoz. Parlamentnek is nevezzük. Vhod v slovenski parlament A szlovén parlament bejárata 250 Na televiziji je pogosto omenjan predsednik vlade. Kdo je sedanji predsednik vlade RS? Katere ministre poznaš? Za katero področje so odgovorni? Če bo naloga pretežka, jih poišči na internetu. Notranjost slovenskega parlamenta Vlada Republike Slovenije je najvišji organ oblasti. Vlada odloča o skupnih zadevah. Pri tem mora spoštovati zakone in predpise in jih izvrševati. Usmerja in usklajuje delovanje države. Vlado sestavljajo predsednik vlade in ministri. Zagotovo veš, kdo je sedanji predsednik države. Poizvedi, katere so njegove naloge. Njegovo sliko prilepi v zvezek in ga predstavi z miselnim vzorcem. Predsednik Republike Slovenije predstavlja našo državo. Je poveljnik obrambnih sil, razglaša zakone, odloča o pomilostitvah, imenuje nekatere državne funkcionarje … Izvoljen je za pet let. Sodišča rešujejo spore med državljani in ukrepajo proti tistim, ki kršijo zakone. S sodišči so povezani odvetniki, notarji in policisti. Republika Slovenija ima enoten sodni sistem. Sestavljajo ga splošna in specializirana sodišča za posamezna področja. Najvišje sodišče v državi je Vrhovno sodišče Republike Slovenije. Milan Kučan, prvi predsednik RS Poizvedi, na kakšen način so povezani s sodišči policisti. V razredu se pogovorite o tem. Povabite na obisk policista. 251 A tévében gyakran emlegetik a miniszterelnököt. Ki az SZK jelenlegi miniszterelnöke? Melyik minisztereket ismered? Melyik területért felelősek? Ha túl nehéz feladat, akkor keresd A szlovén parlament belülről meg őket az interneten! A Szlovén Köztársaság kormánya a legfelsőbb hatalmi szerv. A közös ügyekben a kormány dönt. Ennek során meg kell felelnie a törvényeknek, és be kell tartania az előírásokat. Irányítja és koordinálja az ország működését. A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből ál . Biztosan tudod, ki az ország jelenlegi köztársasági elnöke. Találd ki, mik a feladatai! Ragaszd be a képét a füzetbe, és mutasd be őt gondolatábrával! A Szlovén Köztársaság elnöke képviseli hazánkat. Ő a honvédség parancsnoka, kihirdeti a törvényeket, dönt a kegyelmi kérvényekről, és kinevez bizonyos kormánytisztviselőket… Öt évre választják meg. A bíróságok rendezik az ál ampolgárok közötti vitákat, és intézkednek azok el en, akik megszegik a törvényeket. A bírósággal az ügyvédek, a közjegyzők és a rendőrök is kapcsolatban vannak. A Szlovén Köztársaság egységes igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkezik. Felál ították az általános és az Milan Kučan, prvi predsednik RS egyes területekre szakosodott bíróságokat. Az ország Milan Kučan, az SZK első legmagasabb szintű bírósága a Szlovén Köztársaság köztársasági elnöke Legfelsőbb Bírósága. Derítsd ki, hogyan kapcsolódik a rendőrség a bíróságokhoz! Beszéljetek erről az osztályban! Hívjatok meg egy rendőrt! 252 Za zaščito pred nepravilnim delovanjem države proti državljanom pa skrbi varuh človekovih pravic. Naloga varuha človekovih pravic je preiskovanje nezakonitega ali nepravilnega dela državnih organov (vlaga ustavne pritožbe državljanov, pregleduje razmere v zaporih .. ). Po poizvedbah in preiskavi izdela poročila o svojih ugotovitvah. Z njimi obvešča javnost in državni zbor. Poišči Konvencijo o človekovih pravicah in preberi, katere so osnovne človekove pravice. Vsak narod govori svoj materni jezik, ima svoje običaje in navade. V Sloveniji je materni in uradni jezik slovenščina. Poleg Slovencev pa v Sloveniji živijo tudi drugi narodi – Italijani, Madžari, Romi ... Tudi oni imajo pravico do svojega jezika. Zaradi lažjega sporazumevanja in sodelovanja z drugimi narodi je pomembno tudi učenje tujih jezikov. Za uspešno in mirno življenje med narodi je pomembna strpnost in razumevanje drugačnosti. Igrajte se igro, Kako se počutim, če … • sem drugačne vere kot večina sošolcev, • sem druge narodnosti, • slabo slišim, • jecljam. Dvojezični napis Spomni se snovi za 7. razred pri družboslovju, ko ste govorili o slovenskih narodnostnih manjšinah v sosednjih državah, o zdomcih in izseljencih. 253 Az emberi jogok biztosa (ombudsman) garantálja az ál ampolgárok védelmét az ország jogszerűtlen működése esetén. Az ombudsman feladata a törvénytelen vagy nem megfelelő munkavégzés kivizsgálása az ál ami szervek esetében (beterjeszti az ál ampolgárok alkotmányjogi panaszait, áttekinti a börtönök helyzetét. .). A megkeresések és a vizsgálatok után a megál apításairól jelentéseket készít. Azokról tájékoztatja a közvéleményt és az Országgyűlést. Keresd meg és olvasd el az Emberi Jogok Egyezményét, amely összefoglalja az alapvető emberi jogokat! Minden nemzet a maga anyanyelvét beszéli, megvannak a maga szokásai és hagyományai. Szlovéniában az anyanyelv és a hivatalos nyelv a szlovén. A szlovéneken kívül más nemzetek – olaszok, magyarok, romák. . – is élnek Szlovéniában. Nekik is joguk van a saját nyelvükhöz. A más nemzetekkel való kommunikáció és az együttműködés megkönnyítése végett is fontos az idegen nyelvek tanulása. A nemzetek közötti sikeres és békés élethez fontos a tolerancia és a különbözőségek megértése. Játsszatok egy jelenetet! Hogyan érezném magam, ha… • más val ásom lenne, mint a legtöbb osztálytársamnak, • más nemzetiségű lennék, • nem hallanék jól, • dadognék? Kétnyelvű felirat Elevenítsd fel a Társadalomismeret tantárgy 7. osztályos anyagából azt, amikor a szomszédos országokban élő szlovén nemzeti kisebbségekről, a bevándorolt munkásokról és a kivándorlókról beszélgettetek! 254 ZDAJ ZNAM Človek je družbeno bitje, kar pomeni, da živi v skupinah – skupnostih (družina, generacija, soseščina, razred oziroma sloj, naselje, regija, narod, športna društva, politične organizacije …). To mu omogoča, da zadovolji svoje potrebe in uspešno opravi mnogo nalog, ki jih drugače ne bi mogel, saj ima pomoč ostalih članov skupnosti. Skupnosti so lahko primarne (družina, vrstniki) ali sekundarne (društva, podjetja .. ), ožja ali širša, formalne ali neformalne. Ključnega pomena za dobro počutje vseh članov določene skupine je medsebojna komunikacija in upoštevanje pravil, ki veljajo znotraj določene skupnosti. Znotraj vsake skupnosti opravlja vsak član svojo vlogo. Za dobro in usklajeno delovanje določene skupnosti je poleg pravil pomemben tudi pogovor. S tem dosežemo boljše medsebojno razumevanje in sodelovanje članov v skupini. Slovenci živimo v svoji državi – Sloveniji. Vsak narod govori svoj materni jezik, ima svoje običaje in navade. V Sloveniji je materni in uradni jezik slovenščina. Poleg Slovencev v Sloveniji živijo tudi drugi narodi, ki imajo tudi pravico do svojega jezika. Slovenija je svobodna in demokratična država od leta 1991. Država ureja skupne zadeve državljanov in sprejema zakone, ki veljajo na vsem državnem ozemlju. Skrbi za razvoj gospodarstva, šolstva, zdravstva, znanosti in kulture, varuje jezik in ozemlje. V njej državljani na volitvah izbirajo svoje predstavnike (90 poslancev) in predsednika države. Poslanci so organizirani v posebno politično telo – državni zbor, kjer sprejemajo zakone, ki določajo pravice in obveznosti državljanov. Vlada Republike Slovenije je najvišji organ oblasti. Na čelu države je predsednik. Sodišča rešujejo spore med državljani in ukrepajo proti tistim, ki kršijo zakone. Za zaščito pred nepravilnim delovanjem države proti državljanom pa skrbi varuh človekovih pravic. 255 MOST MÁR TUDOM Az ember társas lény, ami azt jelenti, hogy csoportokban – közösségekben él (család, generáció, szomszédság, osztály, népesség, régió, nemzet, sportegyesületek, politikai szervezetek…). Ez lehetővé teszi számára, hogy kielégítse az igényeit, és sikeresen elvégezzen olyan feladatokat, amelyeket egyébként nem tudott volna megcsinálni a közösség többi tagjának a segítsége nélkül. A közösségek lehetnek elsődlegesek (család, társak) vagy másodlagosak (egyesületek, cégek .. ), szűkebbek vagy tágabbak, formálisak vagy nonformálisak. Kulcsfontosságú egy adott csoport minden tagjának a jóléte szempontjából az egymás közti kommunikáció, és azoknak a szabályoknak a betartása, amelyek a közösségen belül érvényesek. Az egyes közösségeken belül minden tag betölti a saját szerepét. Egy adott közösség jó és harmonikus működéséhez a szabályokon túl a beszélgetés is fontos. Ez lehetővé teszi számunkra az egymás közti jobb megértést és az együttműködést a csoport tagjai közt. Mi, szlovének a saját országunkban – Szlovéniában – élünk. Minden nemzet az anyanyelvét beszéli, megvannak a maga szokásai és hagyományai. Szlovéniában az anyanyelv és a hivatalos nyelv a szlovén. A szlovéneken kívül más nemzetek is élnek Szlovéniában, akiknek úgyszintén joguk van a saját nyelvükhöz. Szlovénia 1991 óta szabad és demokratikus ország. Egy ország szabályozza az állampolgárok közös ügyeit, és olyan törvényeket alkot, amelyek mindenkire érvényesek az ország területén. Gondoskodik a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a tudomány és a kultúra fejlesztéséről, védi a nyelvet és a területi egységet. A polgárok a választásokon szavazzák meg képviselőiket (90 küldöttet) és a köztársasági elnököt. A képviselők egy speciális politikai testületbe szerveződnek – ez az Országgyűlés, ahol olyan törvényeket hoznak, amelyek előírják az állampolgárok jogait és kötelezettségeit. A kormány a Szlovén Köztársaság legmagasabb hatósága. Az állam élén a köztársasági elnök áll. A bíróságok rendezik az állampolgárok közötti vitákat, és fellépnek azokkal szemben, akik megsértik a törvényeket. Az ombudsman az állam törvényes működésére fordít figyelmet, valamint gondoskodik az ál ampolgárok jogainak a biztosításáról. 2. DRUŽINA 256 Od doma prinesi fotografijo svoje družine in pripoveduj o njej. Človeštvo se ohranja in nadaljuje z rojevanjem otrok – potomcev, ki se rodijo moškemu in ženski. S tem moški in ženska postaneta starša. Za svoje otroke skrbita in jih negujeta, dokler se ne osamosvojijo. Taki skupnosti pravimo DRUŽINA. Ker pa vsi pari ne morejo imeti svojih lastnih otrok, lahko otroke posvojijo. DRUŽINA je skupina posameznikov, povezanih s krvnimi vezmi oziroma posvojitvami. Je osnovna celica družbe. Ali veš, kaj je družinsko drevo? S pomočjo interneta pridobi ustrezne informacije. Oblikuj družinsko drevo za svojo družino in ga predstavi sošolcem. Vse družine pa niso enake. Najbolj pogosta in običajna je družina, v kateri so oče, mati in otroci. Imenujemo jo JEDRNA DRUŽINA. Če z otroci živi le eden izmed staršev, je to enostarševska družina. Imamo pa tudi družine, kjer poleg staršev in otrok živijo v istem gospodinjstvu še drugi sorodniki – babice, dedki, stare tete in strici ter ostali sorodniki. Tej družini rečemo razširjena družina. Jedrna družina Enostarševska družina DRUŽINA 2. A CSALÁD 257 Hozzál magaddal otthonról egy fotót a családodról, és mesélj róluk! Az emberiség a gyermekek születésével, a férfiaktól és nőktől született utódoktól marad fenn és él tovább. Ezzel a férfi és a nő szülőkké válnak. Gondoskodnak a saját gyermekeikről, és addig nevelik őket, amíg azok önál óvá nem válnak. Az ilyen közösségeket CSALÁDnak nevezzük. Mivel nem minden pár képes arra, hogy saját gyermekük legyen, ők örökbe fogadhatnak gyermekeket. A CSALÁD olyan személyek csoportja, akiket vérségi kötelék vagy az örökbefogadás köt össze. Ez a társadalom alapsejtje. Tudod-e, mi az a családfa? Szerezd be az internet segítségével a megfelelő információkat! Tervezd meg a családod családfáját, és mutasd be azt az osztálytársaidnak! Azonban nem mindegyik család egyforma. A leggyakoribb és legáltalánosabb az a család, amelyben az apa, az anya és a gyermekek élnek. Ezt ALAPCSALÁDNAK nevezzük. Ha csak az egyik szülő él a gyermekekkel, az az egyszülős család. Léteznek azonban olyan családok is, ahol a háztartásban a szülőkön és a gyermekeken kívül más rokonok is élnek – nagymamák, nagyapák, nagynénik és nagybácsik, il etve más rokonok. Ezt tágabb családnak nevezzük. Alapcsalád Egyszülős család 258 Premisli, kaj je pomembno za družino. Kakšni odnosi naj bi vladali v njej? Kakšno družino bi si želel ti ustvariti? Razširjena družina Kako pa družina nastane? Iz otroka najprej zraste mladostnik, ki odraste v odraslega človeka. In ker smo ljudje čuteča bitja, si človek želi ljubiti in biti ljubljen. Poišče si partnerja, ki mu ustreza, in sčasoma se iz te potrebe rodi želja, da bi imela otroke. Tako se moški in ženska poročita oziroma skleneta zakonsko zvezo pred predstavnikom države – matičarjem. Ko se jima rodijo otroci, nastane družina. Vendar pa ni nujno, da se par poroči. Lahko živi skupaj in ima otroke tudi brez poroke. Vendar ima iste obveznosti in pravice, kot jih imajo poročeni pari. Taki zvezi rečemo zunajzakonska skupnost. Tudi to je družina. Poišči v prospektih različne slike in iz njih sestavi podobo svoje bodoče družine. Zraven dopiši lastnosti, za katere bi želel, da jih ima tvoja družina. Včasih pa zakonci ne ostanejo skupaj in se zaradi različnih razlogov ločijo oziroma razvežejo. Temi postopku pravimo ločitev. »… Moji starši so se ločili in oče se je odselil v svoje stanovanje. Mama velikokrat joka in tudi jaz velikokrat jokam brez razloga. Sprašujem se, ali sem jaz kriv za to. Zelo pogrešam očeta. Z njim sva skupaj hodila na hokejske tekme in lovila ribe. Pravzaprav sploh ne vem, zakaj sta se ločila …«. Preberi zgornje besedilo. Kako na otroka vpliva razveza staršev? Predstavljaj si, da so se ločili tvoji starši. Kako bi se počutil? Na kakšen način se bi tvoje življenje spremenilo? Napiši spis na to temo. 259 Gondold át, mi a fontos a családnak! Milyen kapcsolatoknak kel uralkodniuk benne? Milyen családot szeretnél alapítani? Tágabb család Hogyan jön létre egy család? A gyermekből először serdülő válik, aki felcseperedve felnőtt ember lesz. Mivel mi, emberek érző lények vagyunk, szeretni akarunk, és igényünk van arra, hogy szeressenek bennünket. Az ember keresi a hozzáil ő partnert, és végül ebből a szándékból születik meg az a vágy, hogy gyermeket vál aljon. Így a férfi és a nő összeházasodik, az ál am képviselője – az anyakönyvvezető előtt törvényes házasságot köt. Amikor megszületnek a gyermekeik, családdá válnak. Azonban nem szükséges, hogy egy pár összeházasodjon. Házasság nélkül is lehet együtt élni és gyermekeket vál alni. Nekik azonban ugyanolyan kötelezettségeik és jogaik vannak, mint a házaspároknak. Az ilyen együttélési formát élettársi kapcsolatnak nevezzük. Ez is egy család. Keressél különböző fotókat a prospektusokban, és alkossad meg belőlük a jövőbeli családod képét! Ezután írd le azokat a jel emzőket, amelyekkel szeretnéd, hogy a családod rendelkezzen! Időnként előfordul, hogy a házastársak különböző okok miatt nem maradnak együtt vagy különválnak. Ezt a folyamatot válásnak nevezzük. „…A szüleim elváltak, és apám saját lakásba költözött. Anya sokat sír, és én is gyakran pityergek mindenféle ok nélkül. Azt kérdezem magamtól, vajon én vagyok-e a hibás mindezért. Nagyon hiányzik az apám. Közösen jártunk vele jégkorongmeccsekre és horgászni. Tulajdonképpen nem is tudom, miért szakítottak…” Olvasd el a fenti szöveget! Hogyan érinti a gyermeket a szülők válása? Képzeld el, hogy a szüleid elváltak! Hogyan éreznéd magad? Milyen módon változna meg az életed? Írjál fogalmazást a témáról! 260 Po razvezi ali smrti enega od partnerjev si lahko drugi poišče novega partnerja. Ta lahko pripelje s sabo svoje otroke ali pa se jima rodijo novi. Tako se stara družina preuredi v novo vrsto družine, ki jo imenujemo preurejena ali reorganizirana družina. Oglej si odlomke iz filmov Sreča na vrvici in Moje pesmi, moje sanje. Ugotovi, kakšne vrsti družini sta prikazani in kakšni odnosi so vladali v njih. Zakaj? Skozi čas so se družine spreminjale. Prve družine so živele v plemenskih skupnostih, kjer je več družin živelo skupaj, z njimi pa ostali sorodniki. Skupaj so hodili na lov, obdelovali zemljo in praznovali. Pomagali so vsi člani, od otrok do starih ljudi. Bili so zelo povezani med seboj, saj posameznik ne bi preživel v težkih življenjskih pogojih. Otrok je bilo veliko, vendar pa jih je tudi zaradi pomanjkanja hrane in bolezni veliko umrlo. Reorganizirana družina Take družine danes še vedno obstajajo v revnih državah. Revna družina Družina na počitnicah Danes imajo starši v bogatejših državah vedno manj otrok. Običajno sta oba starša zaposlena, otrokom pa ni potrebno več pomagati pri prehranjevanju družine, saj starši dovolj zaslužijo za lagodno življenje. 261 Válás vagy az egyik házastárs halála után a másik fél új partnert találhat, aki magával hozhatja a gyermekeit, vagy nekik közös gyermekeik születnek. Ekkor a régi család egy új típusú családba rendeződik át, amelyet újjáalakult vagy mozaikcsaládnak nevezünk. Nézzél meg részleteket a Boldogság egy húron és a Dalaim, álmaim című filmekből! Derítsd ki, milyen típusú családokat mutatnak be, és milyen kapcsolatok dominálnak azokban! Miért? Az idők során a családok megváltoztak. Az első családok törzsi közösségekben éltek, ahol több család élt együtt, és más rokonok is tartoztak hozzájuk. Együtt jártak vadászni, művelték a földet, és közösen ünnepeltek. Valamennyi családtag, a gyermekektől az idősekig segített ebben. Nagyon erős kapcsolatok alakultak ki közöttük, mivel az egyén nem tudott volna a nehéz életkörülmények között egyedül túlélni. Nagyon sok gyermek azonban az Újjáalakult család élelmiszerhiány és a betegségek miatt meghalt. Ilyen családok manapság is léteznek a szegény országokban. Szegény család A család nyaral Napjainkban a gazdagabb országokban élő szülőknek egyre kevesebb gyermekük születik. Általában mindkét szülő alkalmazásban ál , a gyerekeknek pedig már nem szükséges hozzájárulniuk a család fenntartásához, mivel a szülők eleget keresnek a kényelmes élet biztosításához. 262 Primerjaj življenje premožne družine in življenje revne družine. S sošolci se razdelite v dve skupini. Ena naj poišče na primer podatke o tem, kako živi revna afriška družina, druga pa, kako živi bogata ameriška družina. Napišite na plakat svoje ugotovitve in jih primerjajte. Vendar pa tudi posamezna družina ne ostaja vse življenje enaka. Doletijo jo različne spremembe. Otroci odraščajo, se šolajo in na koncu odidejo ter si osnujejo svoje družine, starši pa se postarajo. Tako gre vsaka družina skozi različna obdobja: 2. OBDOBJE 1. OBDOBJE Rodijo se otroci, ki gredo Partnerja že živita skupaj, skozi predšolsko in šolsko vendar še nimata otrok. dobo. 3. OBDOBJE 4. OBDOBJE Družina se začne Partnerja ostaneta spet zmanjševati zaradi sama, ker so si otroci ustvarili postopnega odhoda že svoje lastne družine. odraslih otrok. 263 Hasonlítsd össze egy gazdag család életét egy szegényével! Oszoljatok az osztálytársakkal két csoportra! Az egyik gyűjtsön adatokat arról, hogyan él egy szegény afrikai család, a másik pedig arról, miként egy gazdag amerikai család! Jegyezzétek fel a megál apításaitokat egy plakátra, és hasonlítsátok össze azokat! Azonban egyetlen család sem marad változatlan a fennállása során. Különböző válto- zások hatnak rá. A gyermekek felnőnek, iskolába járnak, végül pedig elhagyják a csa- ládjukat, sajátot alapítanak, a szülők pedig egyre idősebbek lesznek. Így minden család különböző időszakokon megy keresztül: 2. IDŐSZAK 1. IDŐSZAK Gyermekek születnek, A partnerek már együtt aki óvodába és iskolába élnek, de még nincsen mennek. gyermekük. 3. IDŐSZAK 4. IDŐSZAK A felnőtt gyermekek A partnerek ismét maguk fokozatos távozása miatti maradnak, mert a gyermekek zsugorodik a család. saját családot alapítottak. 264 Družina ima mnoge naloge. Prva in najpomembnejša je ta, da starša skrbita za otroke, jih varujeta pred nevarnostmi in jim zagotavljata hrano, oblačila in bivališče. Svojim otrokom zadovoljujeta potrebo po varnosti, pripadnosti, ljubezni in jim zagotavljata zdrav telesni in duševni razvoj. Da lahko vse to nudita svojim otrokom, morata biti starša zreli, zdravi, odgovorni in ljubeči odrasli osebi, ki sta sposobni svoje otroke vzgajati in preživljati. Anja je rodila otroka, ko je bila stara 16 let. Premisli, kakšne posledice prinese to njeno dejanje, in jih napiši. Pogovorite se o tem. Pri naravoslovju ste se učili o preprečevanju nosečnosti. Kaj bi svetoval Ani, da do te situacije ne bi prišlo? Nosečnica Med družinskimi člani se razvijejo različni odnosi. Oče in mati imata drugačen odnos med sabo, kot pa ga imata do svojih otrok. Tudi odnosi med otroki samimi so drugačni kot do staršev. Premisli, kakšni odnosi vladajo v tvoji družini. Si zadovoljen z njimi ali pa bi jih rad spremenil? Pripoveduj, kako? Izberi sošolca in z njim zaigraj dogodek v družini, ki bi ga rad spremenil. Nato skupaj s sošolci najdite rešitev in jo še enkrat zaigrajte. Predlagane vsebine: • pripoveduješ o preživetem dnevu, a te oče ne posluša, • želiš si preurediti sobo na svoj način, vendar se starša ne strinjata, • zmeraj, ko se prepiraš z mamo, te udari … 265 A családnak számos feladata van. Az első és legfontosabb, hogy a szülők gondoskodjanak a gyermekekről, megóvják őket a veszélyektől, élelemmel, ruházattal és lakhatással lássák el őket. Elégítsék ki gyermekeiknek a biztonság, az összetartozás és a szeretet iránti igényét, valamint gondoskodjanak az egészséges testi-lelki fejlődésükről. Ahhoz, hogy a szülők mindezt képesek legyenek megteremteni a gyermeküknek, érettnek, egészségesnek, felelősségteljesnek és szeretetre képes felnőttnek kell lenniük, akik alkalmasak a gyermekeik felnevelésére és eltartására. Anja korán, amikor 16 éves volt gyermeket szült. Gondold át, milyen következményekkel járt ez a cselekedet, és írd le ezeket! Beszélgessetek erről! Természettudománynál már tanultatok a megelőzésről. Mit tanácsolnál Anjának, hogy ne kerüljön ebbe a helyzetbe? Állapotos nő A családtagok között különböző kapcsolatok alakulnak ki. Az apa és az anya egymás közti viszonya más, mint amilyen a gyermekeikkel. A gyermekek közötti kapcsolatok is különbözőek a szüleikétől. Gondold át, milyenek a családodban uralkodó kapcsolatok! Elégedett vagy-e velük, vagy meg szeretnéd-e változtatni azokat? Mondjad el, hogyan! Válasszad ki az egyik osztálytársadat, és játsszál el vele egy olyan családi eseményt, amelyet szeretnél megváltoztatni! Ezután találjátok meg az osztálytársaiddal közösen a megoldást, és játsszátok el azt újra! Javasolt témák: • az eltelt napról mesélsz, édesapád azonban nem figyel rád, • szeretnéd a szobát a magad tervei szerint felújítani, de a szülők nem egyeznek bele, • valahányszor veszekedsz az anyukáddal, ő megüt téged. . 266 Med družinskimi člani je treba gojiti spoštovanje, ljubezen in zaupanje. Vse težave naj bi reševali na miren način in s pogovorom. Spremembam, ki pridejo v družino, se je treba prilagoditi. Kakšne odnose imajo v družini, je zelo pomembno še posebej za otroke, saj se lahko zgodi, da bodo pozneje v svoji družini ustvarjali enake. KAKO BI DOPOLNIL NASLEDNJI SEZNAM? OČE: MAMA: SESTRA: • te brani pred pajki, • te objame, ko si • ti sitnari, • se ravsa s tabo, žalosten, • ti predstavi svojo • se jezi nate, ko ne • te kliče h kosilu, prijateljico, delaš nalog, • ve, kdaj si ga polomil, • skupaj gledata filme, • te brani pred sestro, • posreduje med vama • se skrivata, • … z očetom, • … • … V družini imajo vsi družinski člani svojo vlogo. Oče in mati služita denar, opravljata različna dela, ki so potrebna, in ščitita svojo družino, otroci pa po svojih močeh pomagajo, ubogajo starše in se učijo. En teden pozorno opazuj delitev dela v vaši družini. Zapiši si, kakšno delo opravlja oče, mati in kakšno otroci. Razmisli, kako bi delo bolj enakomerno razdelil med družinske člane. ALI VEŠ, da … morajo v mnogih revnih državah otroci pod prisilo delati po 12 ur ali več na dan? Zato so zelo slabo plačani, vendar s tem denarjem velikokrat preživljajo svoje družine. Prisilno delo otrok 267 A családtagok között a tiszteletet, a szeretetet és a bizalmat kell táplálni. Minden problémát békés úton és beszélgetéssel kell megoldani. Azokhoz a változásokhoz, amelyek érintik a családot, igazodni kel . Nagyon fontos, milyen viszonyok uralkodnak a családban, különösen a gyermekek esetében, mivel megtörténhet, hogy a későbbiekben ők is ugyanazt a mintát követik a családjukban. HOGYAN PÓTOLNÁD KI AZ ALÁBBI LISTÁT? APA: ANYA: LÁNYTESTVÉR: • megvéd a pókoktól, • átölel, ha szomorú • bosszant, • veszekszik veled, vagy, • bemutatja neked a • megharagszik rád, • ebédhez hív, barátnőjét, amikor nem csinálod • tudja, amikor • közösen néztek egy meg a feladatodat, elrontottál valamit, filmet, • megvéd a nővéredtől, • közvetít közted és apa • bújócskáztok, • … közt, • … • … A családban minden családtagnak megvan a saját szerepe. Az apa és az anya pénzt keresnek, elvégzik a különféle szükséges munkákat, védelmezik a családjukat, a gyermekek pedig a legjobb tudásuk szerint segítenek és engedelmeskednek a szüleiknek, valamint tanulnak. Egy hétig gondosan figyeld meg a munkamegosztást a családodban! Írd le, milyen munkát végez az apa, az anya, és melyeket a gyermekek! Gondold át, hogyan lehetne elosztani egyenletesebben a munkát a családtagok között! TUDOD-E, hogy… sok szegény országban a gyermekeket arra kényszerítik, hogy napi 12 órát vagy annál többet dolgozzanak? Nagyon rosszul fizetik meg őket, és ezt a pénzt általában a családjuk megélhetésére fordítják. Gyermekkényszermunka 268 O delitvi dela v družinah se pogovorite pri pouku. Lahko navedeš tudi svoje predloge. O njih se pogovori doma s starši. Včasih je veljalo, da je delo razdeljeno na moško in žensko. Moški naj bi prinašal v družino dohodek in bil gospodar, ženska pa naj bi bila doma, skrbela za otroke in gospodinjstvo. Taka miselnost je prisotna v mnogih družinah še danes. Tako ženska prevzame poleg svoje službe še vse delo doma. Zato ji zmanjka časa za sprostitev in zabavo, kar pa je krivično do nje. V družini naj bi veljala enakopravnost. To pomeni, da vsi sodelujejo pri odločitvah. Vendar pa so starši starejši, zrelejši, preživljajo družino in opravijo večino dela v družini. Zato starša odločata o večini zadev in otroci jim morajo zaupati in jih ubogati. Otroci naj bi opravljali naloge, ki jih zmorejo. Zahteva staršev, da otrok odnese smeti ali pomije posodo, še ni izkoriščanje. Včasih pa se zgodi, da odrasli kršijo pravice otrok. Otrokove pravice so zapisane v Deklaraciji in konvenciji o otrokovih pravicah. Kršitve otrokovih pravic se kaznujejo. Glavne pravice otrok so: • da imajo vsi otroci, ne glede na spol, raso, starost, jezik, vero ali drugo prepričanje pravico odraščati na zdrav, normalen način, svobodno in dostojanstveno, • da ima vsak otrok ime in državljanstvo, • da živi v zdravih okoliščinah, ima kakovostno hrano, prebivališče, zdravstveno nego in zaščito, • da živi v ljubezni in razumevanju, • da se igra in brezplačno šola, • da ima pravico do zasebnosti, • da se ga varuje pred okrutnostjo in izkoriščanjem … Na internetu poiščite Deklaracijo in konvencijo o otrokovih pravicah. Preberite jo. Pogovorite se o njej. Prepišite jo na plakat in jo obesite na vidno mesto v razredu. 269 Beszélgessetek az osztályban a családok munkamegosztásáról! Javaslatokat is tehettek. Beszélgessetek erről otthon a szülőkkel! Régebben az volt a szokás, hogy felosztották a munkát a férfiak és a nők között. A férfi biztosította a családi jövedelmet, és ő volt az úr, az asszonynak pedig otthon kel ett lennie, és gondoskodnia kel ett a gyermekekről és a háztartásról. Ez a gondolkodásmód számos családban ma is jelen van. Így a nő a munkája mel ett minden otthoni feladatot elvégez. Ezért hiányzik neki a pihenésre és szórakozásra szánt idő, ami igazságtalan vele szemben. A családban az egyenlőség elvének kell érvényesülnie. Ez azt jelenti, hogy mindenki részt vesz a döntésekben. A szülők azonban idősebbek, érettebbek, eltartják a családot, és a munka nagy részét ők végzik el a családban. Ezért a szülők döntenek a legtöbb dologról, a gyermekeknek pedig bízniuk kell bennük, és engedelmeskedniük kell nekik. A gyermekeknek kötelességük elvégezni azokat a feladatokat, amelyekre képesek. Ha a szülőknek az a kérése, hogy a gyermek vigye ki a szemetet vagy mosogasson el, az még nem kizsákmányolás. Néha azonban előfordul, hogy a felnőttek megsértik a gyermekek jogait. A gyermekek jogait a Gyermekek Jogairól Szóló Nyilatkozat és Egyezmény írja le. A gyermekek jogainak a megsértését büntetik. A gyermekek fő jogai a következők: • minden gyermeknek nemre, fajra, korra, nyelvre, val ásra vagy egyéb meggyőződésre való tekintet nélkül joga van egészségesen, normális módon, szabadon és méltósággal felnőni, • joga van ahhoz, hogy neve és nemzetisége legyen, • egészséges körülmények között élni, minőségi élelemhez és lakhatáshoz jutni, egészségügyi el átásban és védelemben részesülni, • szeretetben és megértésben élni, • játszani és ingyenes oktatáshoz jutni, • joga van a magánélethez, • joga van ahhoz, hogy megvédjék őt a kegyetlenségtől és a kizsákmányolástól… Keressed meg az interneten a Gyermekek Jogairól Szóló Nyilatkozat és Egyezmény szövegét! Olvasd el azt! Beszélgessetek róla! Másold ki egy poszterre, és akaszd fel azt egy jól látható helyre az osztályteremben! 270 Preberi spodnje besedilo in razmisli, ali oče ravna prav. Če ne, povejte, katero pravico krši. Razmisli še o tem, katere DOLŽNOSTI poleg pravic imate otroci. »…Imam velik problem. Pišem dnevnik in zadnjič sem očeta zasačila, kako je brskal po mojih stvareh in ga bral. Ko sem mu rekla, da so to moje zasebne stvari, je rekel, da ima to pravico. Ali je res?« Kjer živi več ljudi, je normalno, da prihaja do problemov in konfliktov, saj smo različni med seboj. Vendar pa se je potrebno naučiti, kako probleme reševati mirno in civilizirano. Pri tem so nam v pomoč različne knjige, starejši, strokovnjaki in šola. Zaigrajte naslednje prizore, se o njih pogovorite in najdite rešitve (knjige, internet, mladinske revije …): • jezen si, ker ti brat ne posodi novega MP3, • mama se jezi, ker ne odneseš smeti, • imaš mlajšo sestro, ki ti jemlje šolske potrebščine, • sošolka je povedala vsem tvojo skrivnost, da si zaljubljena … Na papir napišite še svoje težave, ki jih imate. List dajte v vrečko in naključno izbirajte. Preberite jo in skupaj poiščite rešitev. Mladostniška zaskrbljenost 271 Olvasd el az alábbi szöveget, és gondold át, az apa helyesen cselekszik-e. Ha nem, mondjátok el, melyik jogot sérti meg! Gondold át, hogy a gyermekeknek a jogokon kívül mik a KÖTELESSÉGEI! „Van egy nagy problémám. . Naplót írok, és legutóbb azon kaptam az apámat, hogy böngészi a cuccaimat, és olvassa azt. Amikor azt mondtam neki, hogy ezek az én személyes dolgaim, azt állította, hogy neki joga van ehhez. Igaz ez?” Ahol több ember él, ott normális, hogy problémák és konfliktusok merülnek fel, mivel különbözőek vagyunk egymástól. Szükséges azonban megtanulni a problémák békés és civilizált megoldását. Ebben különféle könyvek, az idősebbek, a szakértők és az iskola lehetnek a segítségünkre. Játsszátok el a következő jeleneteket, beszélgessetek azokról, és keressetek megoldásokat! (könyvek, internet, ifjúsági magazinok…): • haragszol, mert a testvéred nem adja kölcsön az új MP3-lejátszóját, • anya mérges, mert nem viszed ki a szemetet, • van egy húgod, aki elveszi tőled a tanszereidet, • az osztálytársad mindenkinek elmondta a titkod, hogy szerelmes vagy… Írjátok le egy papírra a problémáitokat! Tegyétek a lapokat egy zacskóba, és véletlenszerűen válasszatok közülük! Olvassátok el, és találjátok meg együtt a megoldást! Mladostniška zaskrbljenost Kamaszkori szorongás 272 2.1 NASILJE V DRUŽINI V nekaterih družinah pa soglasij ne rešujejo mirno, temveč z nasiljem. Najbolj pogosto trpijo ženske in otroci. Do težav pride zaradi razlik v značaju staršev, ker imata vsak svoje interese ali pa zaradi bolezni. Velik povzročitelj nasilja v družini je alkohol. Tudi brezposelnost enega od staršev lahko povzroči hude težave. Hud problem je spolno nasilje starejših nad otroki. Tudi odtujenost med družinskimi člani je zelo pogosta. Preprosto se družinski člani med seboj ne družijo, si ne zaupajo in se ne pogovarjajo dovolj. V številnih primerih se take družine na zunaj kažejo kot srečne in normalne, za zidovi hiše pa se dogajajo hude stvari. Težave se razkrijejo šele, ko eden izmed družinskih članov ne zdrži več stiske in poišče pomoč. Pove ali učiteljici, prijatelju, sosedu, kliče na telefon za pogovor v stiski ali kako drugače pokaže svojo stisko (vedenjske in čustvene težave v šoli, jemanje droge …). In šele potem lahko primerno postopamo ter težavo rešimo. Nujno je, da otrok o nasilju spregovori odrasli osebi, ki ji zaupa. Nasilje je potrebno prijaviti odgovornim službam. ALI VEŠ, da … Če imaš sošolca, ki je žalosten, in slutiš, veliko spolnih zlorab pri otrocih da ima probleme, se skušaj pogovoriti z sploh ne odkrijejo, ker zlorabljeni njim. Skupaj poiščita pomoč! otroci zaradi občutkov sramu in krivde nočejo govoriti o tem? Premisli, katere pravice kratijo otroku, ki ga spolno zlorabljajo. Na medmrežju poiščite naslove in telefonske številke organizacij, ki pomagajo otrokom v stiski. Prepišite jih v zvezek. Največje žrtve nasilja so otroci 273 2.1 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK Egyes családokban azonban a konfliktusokat nem békés úton, hanem erőszakkal oldják meg. Leggyakrabban a nők és a gyermekek szenvednek ettől. A problémák a szülők jel embeli különbségeiből fakadnak, esetleg azért, mert mások az érdekeik, vagy egy betegség miatt. A családon belüli erőszak egyik fő okozója az alkohol. Az egyik szülő munkanélkülisége is súlyos nehézségeket okozhat. Komoly probléma az idősek és gyermekek el eni szexuális erőszak. A családtagok közötti elidegenedés is nagyon gyakori. A családtagok egyszerűen nem tartják a kapcsolatot egymással, nem bíznak egymásban, és nem beszélgetnek eleget. Számos esetben kívülről nézve úgy látszik, hogy a családok boldogok és normálisak, miközben pedig a négy fal közt súlyos dolgok történnek. A problémák akkor derülnek ki, amikor az egyik családtag már nem bírja a nyomást, és segítségért folyamodik. Ha bajban vagy, mondjad el, vagy hívjad fel telefonon a tanárodat, a barátodat vagy a szomszédodat, esetleg más módon jelezd a szorongásaidat (iskolai magatartási és érzelmi problémák, droghaszálat. .)! Csak így tudunk megfelelően cselekedni, illetve megoldani a problémát. Nagyon fontos, hogy a gyermek az erőszakról beszámoljon egy olyan felnőttnek, akiben megbízik. Az erőszakot jelenteni kel a felelős szolgálatoknak! TUDOD-E, hogy… Ha van olyan osztálytársad, aki szomorú, sok gyermekek el en elkövetett és arra gyanakszol, hogy problémái szexuális erőszak nem derül ki, vannak, próbáljál meg beszélni vele! mert a bántalmazott gyermekek a Segítsetek együtt! szégyenérzet és a bűntudat miatt nem hajlandók beszélni arról? Gondold át, milyen jogai sérülnek annak a gyermeknek, akit szexuálisan bántalmaznak! Keressétek meg az interneten azoknak a szervezeteknek a címeit és telefonszámait, amelyek segítenek a gyermekeknek a szorult helyzetben! Másoljátok be azokat a füzetbe! Az erőszak legnagyobb áldozatai a gyermekek 274 Kljub temu, da ima družina pravico do zasebnosti, je del skupnosti, v kateri živi. Ne more preživeti sama. Ljudje potrebujemo ostale ljudi za druženje in pomoč. Predstavljajte si, kako bi bilo, če ne bi imeli blizu zdravnika, trgovine, elektrarne, pošte … Zato si družina pomaga z različnimi ustanovami, podjetji, lokali, servisi in organizacijami. Obiščite vrtec, zdravstveni dom, pošto ali katero izmed ustanov po svoji izbiri. Ugotovite, kakšno pomoč nudijo v teh ustanovah. Napiši spis, npr. »Če ne bi bilo bolnišnic …« Naštej, s katerimi organizacijami in podjetji si družina pomaga pri varstvu otrok, hranjenju, zdravljenju in zabavi. Nariši miselni vzorec z zgornjimi področji in jih dopolni. Preriši ga v zvezek. 275 Annak el enére, hogy a családnak joga van a magánélethez, része annak a közösségnek, amelyben él. Magában nem tud elboldogulni. Az embereknek szükségünk van mások társaságára és segítségére. Képzeld el, milyen lenne, ha nem lenne a közeledben orvos, bolt, erőmű, posta…! Ilyen módon a családot különféle intézmények, cégek, szórakozóhelyek, szolgáltatók és szervezetek segítik. Látogassál el egy óvodába, egészségügyi központba, postára vagy valamelyik általad kiválasztott intézménybe! Találjátok ki, milyen segítséget nyújtanak ezekben az intézményekben. Írj egy fogalmazást, pl.: „Ha nem lennének kórházak. .” Sorold fel, mely szervezetek és cégek segítik a családot a gyermekfelügyeletnél, az étkeztetésnél, az egészségügyi ellátásnál és a kikapcsolódásnál! Készítsél egy gondolatábrát a fenti területekről, és egészítsd ki azt! Rajzold át a füzetbe! 276 ZDAJ ZNAM Družina je osnovna celica družbe. Najbolj pogosta in običajna je družina, v kateri so oče, mati in otroci. Imenujemo jo JEDRNA DRUŽINA. Če z otroki živi le eden izmed staršev, je to enostarševska družina. Imamo pa tudi razširjene družine, kjer poleg staršev in otrok živijo v istem gospodinjstvu še drugi sorodniki – babice, dedki, stare tete in strici ter ostali sorodniki. Poznamo pa še preurejeno ali reorganizirano družino, do katere lahko pride po razvezi ali smrti partnerjev. Moški in ženska lahko skleneta zakonsko zvezo. Vendar pa ni nujno, da se par poroči, lahko živi tudi v zunajzakonski skupnosti. Ko se jima rodijo otroci, nastane družina. Starši morajo biti zrele, zdrave, odgovorne in ljubeče odrasle osebe, ki so sposobni svoje otroke vzgajati in preživljati. Zagotavljali naj bi jim varnost, pripadnost, ljubezen ter pogoje za zdrav telesni in duševni razvoj. Posamezna družina ne ostaja vse življenje enaka. Doletijo jo različne spremembe. Otroci odraščajo, se šolajo in na koncu odidejo ter si osnujejo svoje družine, starši pa se postarajo. V družini naj bi veljala enakopravnost – da vsi enako odločajo in pripomorejo po svojih zmožnostih k blaginji v družini. Včasih pa se zgodi, da odrasli kršijo pravice otrok. Otrokove pravice so zapisane v Deklaraciji in konvenciji o otrokovih pravicah. Njihove kršitve je potrebno kaznovali. V nekaterih družinah pa nesoglasij ne rešujejo mirno, temveč z nasiljem. Najbolj pogosto trpijo ženske in otroci. Velik povzročitelj nasilja v družini je alkohol. Hud problem je spolno nasilje starejših nad otroki. Nujno je, da otrok o nasilju spregovori odrasli osebi, ki ji zaupa. Nasilje je potrebno prijaviti odgovornim službam. 277 MOST MÁR TUDOM A család a társadalom alapsejtje. A leggyakoribb és legszokványosabb az a család, amelyben az apa, az anya és a gyermekek élnek. Ezt ALAPCSALÁDNAK nevezzük. Ha a gyermek csak az egyik szülővel él, az az egyszülős család. Léteznek azonban olyan kiterjedtebb családok is, ahol a szülőkön és a gyermekeken kívül ugyanabban a háztartásban még más rokonok is élnek – nagymamák, nagyapák, nagynénik és nagybácsik, il etve más rokonok. Ismerünk azonban mozaik- vagy újjáalakult családokat, amelyek válás vagy az egyik házastárs halála után alakulnak ki. Egy férfi és egy nő törvényes házasságot köthet. Azonban nem szükséges, hogy egy pár összeházasodjon, élettársi kapcsolatban is élhetnek. Amikor a gyermekek megszületnek, létrejön a család. A szülőknek éretteknek, egészségeseknek és felelősségteljesnek kell lenniük, továbbá olyan szerető felnőtteknek, akik képesek felnevelni és eltartani a gyermekeiket. Biztonságot kell nyújtaniuk számukra, és meg kell teremteniük az összetartozást, a szeretetet, valamint az egészséges testi és szellemi fejlődéshez szükséges feltételeket. Azonban egyetlen család sem marad ugyanaz a fennállása során. Különböző változtatások hatnak arra. A gyermekek felnőnek, iskolába járnak, végül pedig elhagyják a családjukat és sajátot alapítanak, a szülők pedig egyre idősebbek lesznek. A családban az egyenlőség elvének kell érvényesülnie – mindenki egyformán döntsön és járuljon hozzá a saját lehetőségei szerint a család jólétéhez. Néha azonban előfordul, hogy a felnőttek megsértik a gyermekek jogait. A gyermekek jogait a Gyermekek Jogairól Szóló Nyilatkozat és Egyezmény foglalja magában. A jogsértések büntetőjogi felelősséget vonnak maguk után. Egyes családokban azonban a nézeteltéréseket nem békés úton, hanem erőszakkal oldják meg. Leggyakrabban a nők és a gyermekek szenvednek. A családon belüli erőszak fő okozója az alkohol. Komoly probléma az idősek és a gyermekek elleni szexuális erőszak. Fontos, hogy a gyermek beszéljen az erőszakról egy olyan felnőttnek, akiben megbízik. Az erőszakot jelenteni kell a felelős szolgálatoknak! 278 279 3. VZORNIKI IN AVTORITETE 280 Povej, komu bi bil rad podoben. Zakaj? Ljudje se razlikujemo med seboj po videzu, starosti, spolu, izobrazbi, veri, interesih … Vendar pa so nam nekateri ljudje bolj všeč kakor drugi. Takim osebam, ki so nam zelo všeč, pravimo vzorniki. O njih premišljujemo in jim skušamo biti podobni. To so lahko glasbeniki, filmski igralci, športniki, politiki, televizijski napovedovalci, lahko pa je tvoj vzornik tudi tvoj stric, sosed, učitelj ali vrstnik. Filmska igralca Brad Pitt in Angelina Jolie Nekdanji predsednik dr. Janez Drnovšek »Vsi ljudje se rodijo svobodni in imajo enako dostojanstvo in enake pravice. Obdarjeni so z razumom in vestjo in bi morali ravnati drug z drugim kakor bratje.« (1. člen Splošne deklaracije človekovih pravic) Slovenska veslača Iztok Čop in Luka Špik Naštej, katere lastnosti mora imeti tvoj prijatelj. Ali je lahko vsak tvoj prijatelj? Utemelji. Razmisli, ali je lahko tvoj prijatelj tudi tvoj vzornik? VZORNIKI IN AVTORITETE 3. PÉLDAKÉPEK ÉS TEKINTÉLYEK 281 Mondd el, kihez szeretnél hasonlítani! Miért? Az emberek különböznek egymástól korban, nemben, végzettségben, val ásban és érdeklődésükben. . Egyes embereket azonban jobban szeretünk, mint másokat. Az olyan embereket, akiket nagyon kedvelünk, példaképnek nevezzük. Gondolkodunk róluk, és igyekszünk hozzájuk hasonlóak lenni. Zenészek, filmszínészek, sportolók, politikusok, televíziós műsorvezetők lehetnek, de példaképed lehet a nagybátyád, a szomszédod, a tanárod vagy egy társad is. Brad Pitt és Angelina Jolie filmszínészek Dr. Janez Drnovšek korábbi köztársasági elnök „Minden emberi lény szabadnak születik, valamint egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.” (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1. cikkely) Iztok Čop és Luka Špik szlovén evezősök Sorold fel, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a barátodnak! Mindenki a barátod lehet? Indokold meg! Gondold át, lehet-e a barátod egyben a példaképed is! 282 Vsak ima pravico do svobodne izbire lastne podobe, življenjskega sloga, vzornikov ali prijateljev. To je zapisano tudi v Splošni deklaraciji človekovih pravic. Vzornik nam predstavlja določene vrednote – lepoto, bogastvo, moč, modrost, pogum … Vsak si izbere vzornike s takimi lastnostmi, ki so po njegovem mnenju vredni posnemanja in občudovanja. Zato na stene lepimo slike ali plakate svojih vzornikov, njihove pesmi in misli. Tako nastajajo različne vrstniške skupine, kjer se družijo mladi, ki imajo podobne vzornike. Od doma prinesi slike, glasbene CD-je ali film, na katerem je tvoj vzornik. Predstavi svojega vzornika sošolcem, kakor si se naučil že pri slovenskem jeziku v 8. razredu pri opisu znanih oseb. Lahko ga predstaviš tudi s plakatom. Razmisli in povej, zakaj si izbral prav tega vzornika. Slab vzornik Slab vzornik Od naših vzornikov se lahko veliko naučimo. Mnogo slavnih oseb veliko prispeva za dobrodelne namene in pomaga drugim, ki so pomoči potrebni. Prav tako lahko tudi mi pomagamo drugim. Na primer: nesti stari sosedi smeti v zabojnik ali razložiti sošolcu učno snov, ki jo ne razume, pomagati slepemu čez cesto, lahko pa se vključimo v gasilsko društvo ali v organizacijo Rdečega križa … Razmisli, kako si pomagamo med sabo in na katere načine bi si še lahko. Kako se počutiš, ko pomagaš drugim? Da ti bo lažje, naredi kartončke, na katerih so napisane oblike pomoči drugim. Vsak dan izpolni eno nalogo. 283 Mindenkinek joga van szabadon megválasztani a saját egyéniségét, életmódját, példaképeit vagy barátait. Miként azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is rögzítették. A példakép bizonyos értékeket képvisel – szépséget, gazdagságot, hatalmat, bölcsességet vagy bátorságot. . Mindenki olyan tulajdonságokkal rendelkező példaképeket választ, aki véleménye szerint utánzásra és csodálatra érdemes. Ezért ragasztjuk ki a példaképeink fotóit vagy plakátjait, dalaikat és gondolataikat a falakra. Így alakulnak ki a különböző kortársi csoportok, ahol olyan fiatalok gyülekeznek, akiknek hasonló példaképeik vannak. Hozzál magaddal olyan képeket, zenei CD-ket vagy filmeket otthonról, amelyeken a példaképed szerepel! Mutasd be a példaképedet az osztálytársaidnak úgy, ahogyan már megtanultad 8. osztályban szlovén nyelvnél a híres emberek leírásakor! Plakát segítségével is bemutatod őt. Gondold át és mondd el, miért ezt a példaképet választottad! Negatív példakép Negatív példakép A példaképeinktől sokat tanulhatunk. Számos híres ember sok jótékonysági tevékenységet végez, és segít más rászorulókon. Éppen így mi magunk is tudunk segíteni másokon. Például: vigyed le az idős szomszéd szemetét a kukába; vagy magyarázd el a tananyagot egy olyan osztálytársadnak, aki azt nem érti; segítsél egy vak embernek az utca túloldalára való átjutásban! Ezen felül csatlakozni tudunk a tűzoltósághoz vagy a Vöröskereszt elnevezésű szervezethez… Gondold át, hogyan segíthetjük egymást, és milyen más módon lehetne még! Mit érzel, amikor másokon segítesz? Hogy könnyebb dolgod legyen, készíts kártyákat, amelyekre felírod a segítségnyújtás egyes formáit! Mindennap teljesítsél egy feladatot! 284 Z medsebojno pomočjo nam bo vsem lažje Tudi starejši so veseli obiska mladih Oglej si zgornji fotografiji. Ali so ti osebe na njih všeč? Zakaj? 285 A kölcsönös segítségnyújtással mindannyiunknak könnyebb Az idősek is szívesen látják a fiatalokat lesz Nézd meg a fenti fotókat! Tetszenek neked ezek az emberek? Miért? 286 ZDAJ ZNAM Ljudje se razlikujemo med seboj po videzu, starosti, spolu, izobrazbi, veri, interesih … Nekateri ljudje so nam bolj všeč kakor drugi. Takim osebam, ki so nam zelo všeč, pravimo vzorniki. Vzornik nam predstavlja določene vrednote (lepoto, bogastvo, moč, modrost, znanje, pogum …), ki jih občudujemo in si jih želimo pridobiti. O vzornikih premišljujemo in jim poskušamo biti podobni. Vzorniki so lahko glasbeniki, filmski igralci, športniki, politiki, televizijski napovedovalci ali pa sorodniki, sosedje, učitelji in vrstniki. Med mladimi nastajajo različne vrstniške skupine, ki imajo podobne vzornike. Od naših vzornikov se lahko veliko naučimo. Mnogo slavnih oseb veliko prispeva za dobrodelne namene in pomaga drugim, ki so pomoči potrebni. Prav tako lahko tudi mi pomagamo drugim. Od vzornikov pa lahko dobimo tudi slaba sporočila. To so negativni vzorniki. Vsak ima pravico do svobodne izbire lastne podobe, življenjskega sloga, vzornikov ali prijateljev, kar je zapisano tudi v Splošni deklaraciji človekovih pravic. 287 MOST MÁR TUDOM Az emberek külsejükben, korukban, nemükben, képzettségükben, vallásukban, érdeklődésükben különböznek egymástól. Egyes embereket jobban szeretünk, mint másokat. Az olyan személyeket, akiket nagyon kedvelünk, példaképeknek nevezzük. Az általuk képviselt értékek hatnak ránk (szépség, gazdagság, hatalom, bölcsesség, tudás, bátorság…), csodálatot váltanak ki belőlünk, és meg szeretnénk szerezni azokat. A példaképekről gondolkodunk, és igyekszünk hozzájuk hasonlóak lenni. A példaképek lehetnek zenészek, filmszínészek, sportolók, politikusok, televíziós műsorvezetők, ugyanígy a rokonok, a szomszédok, a tanárok vagy a társak. A fiatalok körében különböző kortársi csoportok alakulnak ki, akiknek hasonlóak a példaképeik. Sokat tanulhatunk a példaképeinktől. Számos híres ember sok jótékonysági tevékenységet végez, és segít más rászorulókon. Mi is tudunk segíteni másokon. A példaképektől káros üzeneteket is kaphatunk. Ők a negatív példaképek. Mindenkinek joga van szabadon megválasztani a saját egyéniségét, életmódját, példaképeit vagy barátait, miként ez az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is szerepel. 4. MEDIJI 288 Danes se skoraj na vsakem koraku srečujemo z mediji. To je razvidno tudi iz Petrovega vsakdanjika: Ob pol sedmih se je vključila radio budilka. Peter je takoj prepoznal glas Saše Lendero. V kuhinji je naletel na očeta, ki je bral Delo, zraven pa je po radiu poslušal prvi program. Ko so se začela poročila, je oče nehal brati. Po poročilih so predvajali še oglase. Na poti v šolo se je Peter ustavil pri kiosku s časopisi in revijami, vendar si je samo ogledal naslovne strani. Na avtobusu bi mu zaradi gneče skoraj padel na tla MP3. V šoli se je malo dolgočasil, zanimiv pa se mu je zdel dokumentarni film o reki Soči. Vsekakor je bil bolj zanimiv kakor brskanje po internetu v računalnici. Ko je potem sedel doma ob glasbenem stolpu, sta si z Majo pošiljala SMS-sporočila o tem, da bi šla v kino gledat film, o katerem je Peter bral v reviji. Ko mu je sestra povedala, da bo na televiziji nova nadaljevanka, si je premislil. Prebral je elektronsko pošto in sedel pred televizor. MEDIJI – so sredstva, ki nam posredujejo pisana ali govorna sporočila. Omogočajo prenašanje govornih sporočil, glasbe in slik, ali pa nam pripravljajo, zbirajo, oddajajo in ustvarjajo informacije. MEDIJI 4. A MÉDIA 289 Ma szinte mindenhol találkozunk a médiával. Ez kitűnik Peter mindennapi életéből is: Fél hétkor megszólalt az ébresztőóra. Peter azonnal felismerte Saša Lendero hangját. A konyhában belefutott az apjába, aki a Delo című napilapot olvasta, mel ette pedig a rádióban az egyes csatornát hal gatta. Amikor a hírek elkezdődtek, az apa abbahagyta az olvasást. A hírek után reklámokat sugároztak. Peter iskolába menet megál t az újságos pavilonnál, de csak a címlapokat nézte meg. Az autóbuszon a nagy tömeg miatt majdnem a földre ejtette az MP3-lejátszóját. Egy kicsit unatkozott az iskolában, de érdekesnek találta a Soča folyóról szóló dokumentumfilmet. Ez minden bizonnyal érdekfeszítőbb volt, mint a számítógépen vagy interneten való böngészés. Amikor otthon a Hifi torony mel ett ült, Majával SMS-eket küldtek egymásnak arról, hogy elmennének megnézni a moziba azt a filmet, amiről Peter olvasott egy magazinban. Azt mondta a nővére neki, hogy egy új sorozat lesz a televízióban, így meggondolta magát. Elolvasta az elektronikus levelezését, majd leült a tévé elé. MÉDIA – azok az eszközök, amelyek írásos vagy szóbeli üzeneteket közvetítenek nekünk. Lehetővé teszik számunkra a hangüzenetek, a zene és a képek továbbítását, valamint az információk előkészítését, gyűjtését, eljuttatását és előál ítását. 290 Opiši, s katerimi mediji si obdan ti. Povej, kateri medij bi najlažje pogrešal in katerega najtežje. Živimo v okolju, polnem sporočil. Tudi če se nič ne pogovarjamo, dobivamo doma, v šoli, na ulici, v službi veliko informacij in sporočil. Dobivamo jih po televiziji, radiu, časopisih, računalniku … Skoraj vse pa izvemo tudi, če uporabljamo internet. Po internetu lahko sprejemamo in pošiljamo elektronsko pošto ali pišemo in beremo vedno bolj priljubljene bloge. BLOG ALI SPLETNIK je spletni dnevnik. Rečemo mu tudi e-dnevnik; to je spletna stran, ki prikazuje besedila, slike in druge elemente, ki jih njihovi avtorji sproti dodajajo. Značilnost spletnikov je enostavna uporaba, kar omogoča, da jih ustvarjajo tudi uporabniki brez velikega računalniškega znanja. Pri uporabi interneta moramo biti zelo pazljivi, da ne uporabljamo niti posredujemo svojih osebnih podatkov, ker jih lahko kdo zlorabi. Preveri, ali kateri od tvojih prijateljev, priljubljenih glasbenikov, politikov ali športnikov piše blog. Poišči ga na internetu in ga preglej. Pripoveduj, kaj vse najdeš v njem. Poišči primer zlorabe, ki se je nekomu zgodil pri uporabi interneta. Dolga stoletja so ljudje prav s pogovorom (in celo s pripovedovanjem ljudskih pesmi in zgodb) širili novice. Da bi se informacije širile v nespremenjeni obliki in da bi si jih laže zapomnili, so jih ljudje začeli zapisovati najprej na glinaste plošče, na papirus, pergament in nato na papir. Seveda pa so takšne informacije lahko uporabljali le pismeni ljudje. Javno obveščanje pa se je začelo v 16. stoletju z Gutenbergovim tiskarskim strojem. Tisku je sledil izum radia, telefona, telegrafa, kinematografa, televizije, satelita … Zdaj si brez teh izumov preprosto ne znamo predstavljati življenja. Pomembne novice, razna aktualna sporočila ali informacije pridejo v javnost vedno bolj hitro, za to poskrbijo mediji. 291 Ismertesd, milyen médiák vesznek körül! Mondd el, melyik médiát lenne a legegyszerűbb, és melyiket a legnehezebb elhagyni! Üzenetekkel teli környezetben élünk. Ha nem is beszélgetünk semmiről, otthon, az iskolában, az utcán, a munkahelyen sok információval és üzenettel találkozunk. A televízióból, a rádióból, az újságokból és a számítógép segítségével jutunk ezekhez… Szinte mindent megtalálunk akkor is, ha az internetet használjuk. A világhálón fogadhatunk és küldhetünk e-maileket, vagy írhatjuk és elolvashatjuk az egyre népszerűbb blogokat. A BLOG VAGY WEBOLDAL egy internetes napló. E-naplónak is nevezzük; ez egy olyan szövegeket, képeket és egyéb elemeket megjelenítő oldal, amelyeket a szerzői folyamatosan adnak hozzá. A blogok jel emzője az egyszerű alkalmazás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók még jelentősebb számítógépes ismeretek nélkül is létrehozzák azt. Internetezéskor nagyon ügyelnünk kell arra, hogy ne használjuk, és ugyanígy ne adjuk meg a személyes adatainkat, mert valaki visszaélhet velük. Nézd meg, hogy valaki a barátaid, a kedvenc zenészeid, a politikusok vagy a sportolók közül ír-e blogot! Keresd meg azt az interneten, és nézzél utána! Mondd el, mi mindent találsz ott! Keressél egy példát olyan visszaélésre, amely valakivel internethasználat közben történt! Évszázadokon keresztül az emberek szóban (teljes egészében népdalokkal és történetekkel) terjesztették az információkat. Az információk változatlan formában történő terjesztése és a könnyebb megjegyezhetőség érdekében az emberek először agyagtáblákra kezdtek írni, aztán papiruszra, pergamenre, majd később papírra. Természetesen az ilyenfajta információkat csak az írástudó emberek tudták felhasználni. A nyilvános információátadás a 16. században, Gutenberg nyomdájával kezdődött. A nyomtatást követte a rádió, a telefon, a távíró, a mozi, a televízió és a műhold feltalálása. . Manapság egyszerűen nem tudjuk elképzelni az életet e találmányok nélkül. A fontos hírek, az egyéb aktuális üzenetek vagy információk a médiának köszönhetően egyre gyorsabban kerülnek napvilágra. 292 Stari telefon Televizija iz leta 1952 Telegraf Eden prvih kinoprojektorjev Premisli, s katerim medijem pridejo informacije najhitreje do nas. Mediji so sestavni del našega življenja. Vplivajo na naše življenje in ga usmerjajo. Omogočajo nam, da smo s sliko, besedo in zvokom hitro in aktualno obveščeni o vsem, kar se dogaja po svetu. Sposobnost branja in pisanja v današnjem času ne zadostuje več. S pojavom elektronskih medijev imajo ljudje možnost, da se bolj učinkovito in hitreje povezujejo ter si izmenjujejo informacije. 293 Régi telefon Televíziókészülék 1952-ből Távíró Az egyik első mozivetítőgép Gondolkozz azon, melyik média segítségével jutnak el hozzánk a leggyorsabban az információk! A média életünk szerves része. Befolyásolja és irányítja az életünket. Lehetővé teszi számunkra, hogy mindenről, ami a világban történik, képek, szavak és hangok segítségével gyorsan naprakészek legyünk. Manapság már nem elegendő az olvasás és írás képessége. Az elektronikus média megjelenésével az embereknek lehetőségük van arra, hogy hatékonyabban, gyorsabban kapcsolódjanak egymáshoz, és így cseréljenek információkat. 294 Pri naravoslovju se boste letos učili o vrstah zasvojenosti. Ena izmed njih je zasvojenost z mediji. Več o tej temi preberi v učbeniku Naravoslovje 9. Elektronski množični mediji (televizija, internet, video, radio) in tudi tiskani množični mediji (časopis, revije, knjige, plakati) vplivajo na naše razmišljanje in ravnanje. Zato moramo vsi razvijati nove veščine, da bi postali tudi mi sporočevalci in ustvarjalci medijskih vsebin. Mediji nam skušajo predstaviti, kaj je prav in kaj narobe, kaj je slabo in nekoristno. Tako lahko tisti, ki informacijo ponuja in želi, da jo sprejme čim večje število ljudi, medije tudi zlorabi. Zato je pomembno, da se o resničnosti informacij določenega medija pozanimamo in prepričamo še pri drugih virih. Predvsem v času pred volitvami želi vsaka stranka ali kandidat predstaviti svoje načrte in prepričati volivce, da bodo na volitvah izbrali ravno njih. Kaj meniš, jim to uspeva? Kaj menijo o tem tvoji starši? Povprašaj jih. Pri šolskem časopisu zbirajo prispevke o zanimivih dogodkih. Zgodba, ki bo najboljša, bo nagrajena. Napiši svojo zgodbo in se poteguj za glavno nagrado. Postavi se v vlogo radijskega novinarja. Spremljaš razburljivo nogometno tekmo. Naredi kratek intervju z glavnim strelcem po koncu tekme. Prej si pripravi vprašanja. Mediji nam ne posredujejo samo novic, raznih znanj in mnenj, poskrbijo tudi za zabavo in razvedrilo. Za medije pa so pomembni tudi oglasi ali reklame, ki jim prinašajo velike dobičke. Velikokrat kupimo izdelke zaradi zanimivega in privlačnega oglasa, čeprav kasneje ugotovimo, da jih sploh ne potrebujemo. Potem se čutimo prevarane, predvsem kadar za nakup porabimo veliko denarja in z izdelkom nismo zadovoljni. Zato je pomembno pred nakupom dobro premisliti. 295 Természettudománynál ebben az évben megismeritek a függőségek típusait. Az egyik ezek közül a médiafüggőség. Erről a témáról bővebben olvashatsz a Természettudomány 9 című tankönyvben. Az elektronikus tömegtájékoztatás (televízió, internet, videó, rádió), valamint a nyomtatott formájú tömegkommunikációs eszközök (újságok, folyóiratok, könyvek, plakátok) is befolyásolják a gondolkodásunkat és az egyéniségünket. Éppen ezért mindannyiunknak új készségeket kel fejlesztenünk ahhoz, hogy mi magunk is kommunikátorok és a média tartalmainak az alkotói legyünk. A média megpróbálja megmutatni nekünk, mi a helyes és a helytelen, mi a rossz és a haszontalan. Előfordulhat olyan média, amely információt szolgáltatva azt akarja elérni, hogy minél több ember fogadja el a káros tartalmakat. Ezért fontos, hogy tájékozódjunk egy adott médium információinak a valóságtartalmáról, és más forrásokból is informálódjunk. Főleg a választások előtti időszakban minden párt vagy jelölt be szeretné mutatni a terveit, és meg akarják győzni a választókat, hogy a voksoláson rájuk szavazzanak. Mit gondolsz, ezt megtehetik? Hogyan vélekednek erről a szüleid? Kérdezd meg őket! Az iskolaújságban cikkeket gyűjtenek érdekes eseményekről. Az legjobb történetet díjazni fogják. Írd meg a történeted, és versenyezzél a fődíjért! Képzeld magad egy rádiós újságíró szerepében! Egy izgalmas labdarúgó-mérkőzést közvetítesz. Készíts egy rövid interjút a gólkirál yal a meccs után! Alkossál először kérdéseket! A média nemcsak hírekkel, különféle ismeretekkel és véleményekkel lát el bennünket, hanem gondoskodik a kikapcsolódásról és a szórakozásról is. A média számára azonban a hirdetések vagy reklámok is fontosak, amiből nagy haszonra tesznek szert. Számos alkalommal vásárolunk termékeket az érdekes és vonzó hirdetés miatt, noha később belátjuk, nincs is szükségünk azokra. Ilyenkor becsapva érezzük magunkat, főleg amikor sok pénzt költünk a vásárlásra, és nem vagyunk elégedettek a termékkel. Ezért fontos vásárlás előtt jól át kell gondolni mindent. 296 V reviji in časopisu si oglej in preberi nekaj oglasov. Pomisli: • koliko ti o izdelku pove posamezen oglas, • ali ste že kdaj zaradi oglasa kupili izdelek, • ali vas je kdaj izdelek, ki ste ga kupili zaradi oglasa, razočaral; zakaj, • naštej nekaj oglasov, ob katerih si izvedel tudi kaj zanimivega. Mediji nam pričarajo svet v našo neposredno bližino. Omogočajo nam, da pozabimo na sedanjost, da pozabimo, kdo smo. Oseba z ekrana nas ne priganja k učenju in ne krega, ker morda pred ekranom jemo ali sedimo z umazanimi čevlji, ker nismo napisali domače naloge ali pospravili svoje sobe. Se rad oblačiš po modi? Povej, kje dobiš ideje, kaj je moderno in kaj ne. Se morda zgleduješ po slavnih glasbenikih in glasbenicah? Novinarji imajo veliko informacij. Odločajo, kaj bomo brali v časopisih in kako nam bodo informacijo predstavili: ali nas bodo samo informirali; ali nas bodo obveščali o dogodkih in ljudeh tako, da bodo spoštovali pravico do zasebnosti; ali pa jim bo šlo samo za čim večji zaslužek. Nekateri strokovnjaki menijo, da mediji zelo vplivajo na ljudi. Če gledamo veliko filmov, prispevkov z nasilnimi vsebinami, to zagotovo ne vpliva dobro na nas. V učbeniku pri slovenščini v 8. razredu si se naučil, kako brati in uporabljati TV-spored. Oglej si najnovejši TV-spored in izberi tri primerne in tri neprimerne vsebine zate. Svojo izbiro utemelji. Za novinarsko poročanje je pomembno, da je točno, resnično in da spoštuje pravico do zasebnosti. Pripoveduj, katere oddaje rad gledaš. Katere oddaje so v pogovorih s sošolci zdaj najpopularnejše. 297 Nézzél meg és olvassál el néhány reklámot egy magazinban vagy egy újságban! Gondold át: • mennyit árul el egy reklám a termékről! • vásároltatok-e már meg terméket a hirdetés miatt! • csalódtatok-e már egy reklám miatt vásárolt termékben! Miért? • Soroljál fel néhány olyan hirdetést, amelyeknél valami érdekeset is elsajátítottál! A média egy világot varázsol a közvetlen közelünkbe. Lehetővé teszi számunkra, hogy elfelejtsük a jelent, és megfeledkezzünk arról, kik vagyunk. A képernyőn látható személy nem kényszerít bennünket tanulásra, és nem veszekszik, amiért a képernyő előtt eszünk vagy piszkos cipőben ülünk ott, nem írtunk házi feladatot, és nem tettünk rendet a szobáinkban. Szeretsz divatosan öltözködni? Mondd el, honnan merítesz ötleteket ahhoz, mi az, ami felkapott, és mi az, ami nem! Lehetséges, hogy a híres zenészek inspirálnak? Az újságírók rengeteg információval rendelkeznek. Ők döntik el, mit olvasunk az újságokban, és azt is, hogyan tálalják az információkat: csak informálnak-e bennünket, vagy azt, hogy a magánélethez való jogot tiszteletben tartva tájékoztatnak-e minket az eseményekről és a személyekről; esetleg csak arra törekszenek, hogy minél több pénzt keressenek. Egyes szakemberek úgy vélik, a média nagy hatással van az emberekre. Ha sok erőszakos tartalmú filmet nézünk, az nem igazán érint jól minket. A Szlovén nyelv című tankönyvből a 8. osztályban megtanultad, hogyan kell olvasni és használni a tévéműsort. Nézzed meg a legfrissebb tévéműsort, és válasszál ki három számodra megfelelő és három nem megfelelő tartalmat! Indokold meg a választásodat! Az újságírói tudósításoknál fontos, hogy azok pontosak és valósághűek legyenek, valamint tartsák tiszteletben az igazságosságot és a magánélethez való jogot. Mondjad el, melyik műsorokat nézed szívesen! Továbbá azt, melyik most legnépszerűbb műsorokról beszélgettek az osztálytársakkal! 298 ZDAJ ZNAM Živimo v okolju, polnem sporočil. Tudi če se nič ne pogovarjamo, dobivamo doma, v šoli, na ulici, v službi veliko informacij. Dobivamo jih po televiziji, radiu, časopisih, internetu … Dolga stoletja so ljudje le s pogovorom širili novice. Da bi si jih laže zapomnili, so jih ljudje začeli zapisovati. Javno obveščanje pa se je začelo z Gutenbergovim tiskarskim strojem. Tisku je sledil izum radia, telefona, telegrafa, kinematografa, televizije, satelita … Zdaj si brez teh izumov preprosto ne znamo predstavljati življenja. Pomembne novice, razna aktualna sporočila ali informacije pridejo in morajo priti v javnost kar se da hitro in za to poskrbijo mediji. Mediji so sestavni del našega življenja. Vplivajo na naše življenje in ga usmerjajo. Omogočajo nam, da smo hitro in aktualno obveščeni s sliko, besedo in zvokom o vsem, kar se dogaja po svetu. Zato je pomembno, da znamo medije tudi uporabljati in pravilno vrednotiti njihova sporočila. Elektronski množični mediji (televizija, računalniške igre, internet, video, radio) in tudi tiskani množični mediji (časopis, revije, knjige, plakati) vplivajo na naše razmišljanje in ravnanje. Ne posredujejo nam samo novic, raznih znanj in mnenj, poskrbijo tudi za zabavo in razvedrilo. Medijem pa so pomembni tudi oglasi, ki jim prinašajo velike dobičke. Mediji pa lahko tudi škodujejo in širijo napačno mnenje, ali pa s svojimi vsebinami spodbujajo k neprimernemu vedenju. 299 MOST MÁR TUDOM Üzenetekkel teli környezetben élünk. Ha nem is beszélgetünk semmiről, otthon, az iskolában, az utcán, a munkahelyen sok információval és üzenettel találkozunk. A televízióból, a rádióból, az újságokból és az internet segítségével jutunk hozzá ezekhez… Évszázadokon keresztül az emberek csak beszélgetés útján terjesztették az információkat. Hogy könnyebben emlékezzenek, elkezdték leírni azokat. A nyilvános információátadás azonban Gutenberg nyomdájával kezdődött el. A könyvnyomtatást követte a rádió, a telefon, a távíró, a mozi, a televízió és a műhold feltalálása… Manapság nehezen tudnánk elképzelni az életünket ezek a találmányok nélkül. Fontos hírek, különféle aktuális üzenetek vagy információk áramlanak, és minél előbb nyilvánosságra kell hozni őket, amiről a média gondoskodik is. A média az életünk szerves része. Befolyásolja az életünket, és irányítja is azt. Lehetővé teszi számunkra, hogy kép, szó és hang segítségével mindenről, ami a világban történik, gyorsan és naprakészen tájékozódjunk. Ezért fontos, hogy tudjuk használni a médiát, és megfelelően értékeljük az üzeneteit. Az elektronikus tömegkommunikációs eszközök (televízió, számítógépes játékok, internet, videó, rádió), valamint a nyomtatott tömegtájékoztatás (újság, folyóirat, könyv, plakát) befolyásolják a gondolkodásunkat és cselekedeteinket. Nemcsak hírekkel, különféle ismeretekkel és véleményekkel látnak el bennünket, hanem gondoskodnak a kikapcsolódásról és a szórakozásról is. A médiának fontosak a hirdetések, amelyekből nagy haszonra tesznek szert. A média azonban árthat is, tévhiteket terjeszthet, vagy a tartalmaival nem megfelelő viselkedésre ösztönözhet. 5. GENERACIJE IN KULTURE 300 Oglej si sošolce v svojem razredu. Vsi ste približno enako stari, zanimajo vas podobne stvari, podobno se obnašate in opravljate podobne naloge v družbi (na primer, vsi hodite v šolo). To je tvoja generacija. Ko govoriš o sebi in vrstnikih, običajno rečeš MI. To velja tudi za druge otroke, ki ne hodijo s tabo v isti razred, so pa približni enako stari. Mlajša generacija Srednja generacija Starejša generacija Po navadi generacije razdelimo na mlajšo, srednjo in starejšo. Mlajša generacija so otroci in mladostniki. Ti se še učijo. Srednja generacija so starši in njihovi vrstniki, ki hodijo v službe. Starejša generacija pa so upokojenci, kot npr. tvoji stari starši. Vsaka izmed generacij ima svoje naloge. Meje med njimi niso strogo določene. Večkrat med generacijami nastanejo spori. V slovarju tujk poišči pojem »generacija« in v zvezek prepiši pomen. Poišči fotografije različnih generacij in jih nalepi v zvezek, zraven pa dopiši naloge, ki jih opravlja vsaka generacija. Naredi plakat »Življenje od rojstva do smrti« in opiši vloge posameznih generacij. Generacije pa lahko poleg starosti določimo tudi glede na to, kdaj je živela in katere zgodovinske dogodke je doživela ( zgodovinski vidik). Tako poznamo predvojno generacijo, generacijo po osamosvojitvi Slovenije, šolske generacije … Vsaka generacija je drugačna in zaradi različnih izkušenj različno razmišlja. Ljudje iste generacije so hodili v iste vrste šol, občudovali iste športnike, igralce in pevce, poslušali podobno glasbo in nosili iste vrste oblačila. Doživeli pa so tudi iste zgodovinske dogodke in družbene spremembe. Vse to jih je oblikovalo in je vplivalo na njihovo vedenje ter vrednote. Vendar pa nisi vedno pripadnik iste generacije. Z odraščanjem se tvoje naloge spremenijo in s tem tudi pravice ter dolžnosti. GENERACIJE IN KULTURE 5. GENERÁCIÓK ÉS KULTÚRÁK 301 Vessél egy pil antást az osztálytársaidra! Körülbelül egyidősek vagytok, hasonló dolgok iránt érdeklődtök, hasonlóan viselkedtek, és ugyanolyan feladatokat végeztek el a társadalomban (például mindannyian iskolába jártok). Ez a te generációd. Amikor magadról és társaidról beszélsz, akkor általában MI-t mondasz. Ez érvényes más gyermekekre is, akik nem járnak veled egy osztályba, de nagyjából egyidősek veled. A fiatal nemzedék A középső nemzedék Az idősebb nemzedék A generációkat általában fiatal, középső és idősebb nemzedékekre osztjuk. A fiatal generációba a gyermekek és a serdülők tartoznak. Még tanulnak. A középső generációt a szülők és ő kortársaik jelentik, akik munkába járnak. Az idősebb generáció pedig a nyugdíjasok, mint pl. a nagyszüleid. Minden generációnak megvannak a saját feladatai. A köztük lévő határvonalak nincsenek szigorúan meghatározva. Többször alakulnak ki konfliktusok a generációk közt. Keresd meg a generáció kifejezést az Idegen szavak szótárában, és írjad le a jelentését a füzetbe! Keressél fotókat a különböző generációkról, és ragaszd be azokat a füzetbe, majd írjad mel éjük az egyes generációk által végzett feladatokat! Készítsél plakátot „Az élet a születéstől a halálig” címmel, majd írjad le az egyes generációk szerepeit! A generációkat az életkoron kívül az is meghatározhatja, mikor éltek, és milyen történelmi eseményeket tapasztaltak meg együtt (történelmi aspektus). Ilyen módon tudunk a háború előtti generációról, a Szlovénia függetlenné válása utáni generációról és az iskolai nemzedékekről… Minden generáció más, és tagjai a különböző tapasztalatok miatt másként gondolkodnak. Az egy generációba tartozó emberek ugyanabba a típusú iskolába jártak, ugyanazokat a sportolókat, színészeket és énekeseket csodálták, hasonló zenét hal gattak, és ugyanolyan stílusú ruhát viseltek. Ugyanazokat a történelmi eseményeket és társadalmi változásokat élték át. Mindez alakította őket, és befolyásolta a viselkedésüket és az értékrendjüket. Az ember azonban nem marad örökre ugyanannak a generációnak a tagja. A felnőtté válással megváltoznak a feladatai, és ezáltal a jogai és a kötelességei is. 302 Razmisli, Pri slovenskem jeziku si se v katere preteklih letih naučil opisati osebe, obrede si že dogodke … Vprašaj svoje starše, doživel. Kaj v kateri generaciji sta živela in kaj se je spremenilo, ali je njih zanimalo, ko so bili mladi. Ugotovi, kaj so po njih ljudje kakšne razlike so med njima in tabo. Če od tebe pričakovali? imate kakšne fotografije, si jih skupaj oglejte. Običajno prehode iz ene v drugo generacijo zaznamujejo različni obredi (rojstvo, krst, prvi šolski dan, birma, matura, vozniški izpit, zaposlitev, poroka …). Na primer starost 18 let zaznamuje prehod v odraslo dobo. Takrat si moraš pridobiti državljanske dokumente (potni list, osebna izkaznica …) in se ravnati po zakonih. Pridobiš si določene pravice, a tudi dolžnosti. (npr. lahko sam potuješ po tujini, če zagrešiš kaznivo dejanje, ti sodijo). Oglej si levo sliko in ugotovi, za katero slovesnost gre. Pripoveduj, kaj drugi ljudje pričakujejo od oseb na sliki. Poroka Vozniški izpit Ob polnoletnosti si pridobiš pravice in dolžnosti Osebni dokumenti 303 Gondold Szlovén nyelvnél az évek során át, milyen megtanultad leírni az embereket, rítusokat az eseményeket… Kérdezd meg a tapasztál szüleidet, melyik generációban éltek, már meg! Mi és mi iránt érdeklődtek fiatalkorukban! változott meg Találd ki, mi a különbség köztük és közted! eközben, Ha van néhány fotód, nézzétek meg együtt illetve ezek során őket! mit vártak el tőled az emberek? Az egyik nemzedékből a másikba való átmenetet általában különböző rituálék (születés, keresztelés, első iskolai nap, bérmálás, érettségi, járművezetői vizsga, munkavállalás, házasság…) jelzik. Például a 18. életév a felnőttkorba való átmenetet jelzi. Ilyenkor személyi okmányokat (útlevél, személyi igazolvány. .) kapsz, amik megfelelnek a jogszabályoknak. Bizonyos jogokat, de kötelességeket is szerzel (pl. önál óan utazhatsz külföldre, azonban ha bűncselekményt követsz el, akkor elítélnek). Nézd meg a bal oldali képet, és találd ki, milyen szertartás történik! Meséld el, mit várnak el mások a képen látható Házasság személyektől! Jogosítvány Amikor eléred a nagykorúságot, jogokat és kötelességeket szerzel. Személyi igazolvány 304 Ugotovi, kateri zaposlitev obred ti valeta omogoči vozniški izpit mlajša generacija vstop v določeno 3. rojstni dan generacijo. prvi šolski dan srednja generacija Poveži pravilne poroka odgovore in jih upokojitev starejša generacija prepiši v zvezek. rojstvo drugega otroka S prehodom v srednjo generacijo človek odraste. Takrat pridobi samostojnost in svobodo odločanja, vendar pa mora postati tudi odgovoren. Zaposli se, poišče svoje stanovanje in partnerja in si osnuje svojo družino. Spomni se poglavja o družini, ko smo govorili o razširjeni družini. V taki družini živijo skupaj vse tri generacije – mlajša, srednja in starejša. Kot veš, ima vsaka generacija svoje vrednote in prepričanja, pa tudi težave, tako da med njimi prihaja tudi do sporov ali konfliktov. To je normalno. Pomembno pa je, da konflikte rešujemo nenasilno. Oglejte si film Poletje v školjki 1. Določite odlomek, kjer se pojavi konflikt med generacijami. Razmislite, zakaj. Kako ga rešijo? Kako ti rešuješ konflikte z drugimi generacijami? Pripoveduj o tem. Vsaka generacija bogati drugo generacijo s svojimi izkušnjami. Zato je pomembno, da so med seboj povezane. S tem si krepimo in razvijamo tudi zaupanje in sočutje do soljudi. Povezujemo se lahko v krogu svoje družine ali pa s sosedi, znanci, vaščani ... Skupaj lahko preživljamo prosti čas, prosimo za pomoč in nasvete starejše ali pa sami nudimo starejšim ali mlajšim pomoč. Povezovanje med generacijami je zelo pomembno 305 Találd ki, melyik alkalmazás aktus teszi bankett lehetővé a jogosítvány fiatal generáció belépést egy adott 3. születésnap generációba! első nap az iskolában középgeneráció Kösd össze házasság a megfelelő nyugdíjazás idősebb generáció válaszokat, és írd le egy második gyermek azokat a füzetbe! születése A középgenerációba való átmenettel az ember felnő. Ekkor az ember elnyeri a függetlenséget és a döntési szabadságot, azonban felelősséget is kel vállalnia. Alkalmazzák, megszerzi a saját lakását, partnert talál és családot alapít. Emlékezzél vissza a családról szóló fejezetekre, amikor a tágabb családról beszéltünk! Az ilyen tágabb családban mindhárom generáció – a fiatal, a középső és az idősebb – együtt él. Mint tudod, minden generációnak megvannak a saját értékei, elképzelései és problémái, így konfliktusok is keletkezhetnek közöttük. Ez normális. Fontos azonban, hogy a konfliktusokat erőszakmentesen oldjuk meg. Nézzétek meg a Poletje v školjki 1. című filmet! Határozzátok meg azt a részletet, ahol a generációk közötti konfliktusok előfordulnak! Gondoljátok át, miért! Hogyan oldják meg azt? Hogyan oldod meg te a konfliktusokat a többi generációval? Meséljél róla! Minden generáció gazdagítja a másik nemzedéket a saját tapasztalataival. Ezért fontos, hogy egymással összetartsanak. Ezzel erősítjük magunkat, valamint fejlesztjük a bizalmat és az együttérzést embertársaink iránt. Csatlakozunk a saját családunkhoz vagy a szomszédokhoz, az ismerősökhöz, a falusiakhoz. . Együtt tölthetjük a szabadidőt, segítséget és tanácsot kérhetünk az idősebbektől, vagy felajánlhatjuk a segítségünket az A generációk közötti kapcsolat nagyon fontos időseknek vagy a fiataloknak. 306 ZDAJ ZNAM Generacije razdelimo na mlajšo, srednjo in starejšo. Mlajša generacija so otroci in mladostniki. Srednja generacija so starši in njihovi vrstniki, ki hodijo v službe. Starejša generacija pa so upokojenci, kot npr. tvoji stari starši. Vsaka izmed generacij ima svoje naloge. Meje med njimi niso strogo določene. Večkrat med generacijami nastanejo spori. To je normalno. Pomembno pa je, da spore rešujemo nenasilno. Vsaka generacija je drugačna in ima zaradi različnih izkušenj različno miselnost. Običajno prehode iz ene v drugo generacijo zaznamujejo različni obredi (rojstvo, krst, prvi šolski dan, birma, matura, vozniški izpit, zaposlitev, poroka .. ). S prehodom v srednjo generacijo, z odraslostjo, pridobimo samostojnost in svobodo odločanja, vendar pa moramo postati tudi odgovorni. Vsaka generacija bogati drugo generacijo s svojimi izkušnjami. Zato je pomembno, da so med seboj povezane. S tem si krepimo in razvijamo tudi zaupanje in sočutje do soljudi. 307 MOST MÁR TUDOM A generációkat fiatal, középső és idősebb nemzedékekre osztjuk fel. A fiatal generációt a gyermekek és a serdülők jelentik. A középgenerációba a szülők és a kortársaik tartoznak, akik munkába járnak. Az idősebb generáció tagja pedig a nyugdíjasok, mint pl. a te nagyszüleid. Minden generációnak megvan a maga feladata. A köztük lévő határok nem túl szigorúak. A nemzedékek között gyakran keletkeznek konfliktusok. Ez normális. Fontos azonban, hogy a vitákat erőszakmentesen oldjuk meg. Minden generáció más, és az eltérő tapasztalatok miatt más mentalitással rendelkezik. Általában az egyik generációból a másikba való átmenetet különböző rituálék jel emzik (születés, keresztelés, első tanítási nap, bérmálás, érettségi, járművezetői vizsga, munkavállalás, házasság. .). A középgenerációba való átmenettel, a felnőtté válással függetlenek leszünk, és döntési szabadságunk lesz, azonban felelősségteljessé is kel válnunk. Minden generáció a saját tapasztalatával gazdagítja a következő nemzedéket. Ezért fontos, hogy egymással összetartsanak. Ezzel erősödünk, valamint fejlődik az embertársak iránti bizalmunk és az együttérzésünk is. 6. POKLIC IN DELO 308 Potrebuješ tri listke. Na vsak listek zapiši en poklic. Vse listke poberite oziroma zberite v košaro. Nato vsak izmed vas potegne tri listke iz košare. Za vsak poklic nato napiši, kaj ti je pri tem poklicu všeč in kaj ne, zakaj bi ga opravljal in zakaj ne. Najbrž je vsak izmed vas izbral drug poklic. Vendar pa imajo vsi poklici, naj bodo še tako različni, nekaj skupnega. Za poklic so se vsi morali posebej izobraziti in izučiti. Določen poklic lahko torej opravljajo ljudje, ki so za to usposobljeni. Pravica do dela je temeljna človekova pravica. Pravila izobraževanja (trajanje, vsebine, veščine .. ) po navadi predpiše država. Podobno je predpisana tudi izobrazba za delovna mesta. Vsak poklic zahteva določena znanja, spretnosti in ravnanja. Tako vsak ne more biti glasbenik ali slikar. Poklici, kot na primer vojak, gasilec, policist, pilot . .. zahtevajo veliko znanja o tem, kako med opravljanjem poklica poskrbeti za lastno varnost. Včasih so poklice delili na tipično ženske (npr. prodajalka, učiteljica, snažilka …) in tipično moške (npr. avtomehanik, šofer, politik …). Danes pa vemo, da so moški in ženske enakopravni ter opravljajo poklice, ki so jih sposobni opravljati. Šofer avtobusa Čistilec Poklici se lahko ločijo glede na dolžino šolanja. Zdravnik ali veterinar lahko postane nekdo, ki je po srednji šoli opravil še šest let fakultete in dve leti specializacije. Za frizerja in avtomehanika zadošča že uspešno opravljena triletna srednja šola in praksa. Pozanimaj se, za katere poklice se je možno izobraziti v tvojem kraju ali v njegovi bližini. POKLIC IN DELO 6. FOGLALKOZÁS ÉS MUNKA 309 Három cédulára lesz szükséged. Írjál mindegyik cédulára egy szakmát! Szedjétek össze valamennyi cédulát, vagy rakjátok őket egy kosárba! Mindenki húzzon aztán három cédulát a kosárból. Írd le mindegyik szakmához, mi tetszik benne, és azt, mi nem, továbbá miért űznéd azt, és miért nem! Valószínűleg mindegyikőtök más szakmát választott. Mindazonáltal minden szakmában az eltérések el enére is vannak hasonlóságok. Egy szakma elsajátításához mindenkinek speciális oktatásban és képzésben kell részesülnie. Egy szakmát azok a személyek gyakorolhatnak, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek. A munkához való jog alapvető emberi jog. Az oktatás szabályait (időtartam, tartalom, készségek. .) általában az állam írja elő. Hasonlóképpen a munkakörhöz kapcsolódó képzettség is meghatározásra kerül. Minden szakma bizonyos ismereteket, készségeket és magatartást igényel. Így nem lehet mindenki zenész vagy festő. Az olyan szakmákhoz, mint a katona, tűzoltó, rendőr, pilóta… sok olyan ismeret szükséges, amely arról szól, hogyan kell munka közben ügyelni a saját biztonságukra. Időnként előfordult, hogy bizonyos szakmákat jel emzően nőiesnek (pl. eladó, tanár, takarító) vagy tipikusan férfiasnak (pl. autószerelő, sofőr, politikus) tartottak. Ma már azonban tudjuk, hogy a férfiak és a nők egyenrangúak, és azt a szakmát űzik, amelyre képesek. Buszvezető Takarító A foglalkozások az iskolai végzettség időtartama szerint megkülönböztethetők. Az lehet orvos vagy ál atorvos, aki a középiskola után egy hatéves egyetemet, majd egy kétéves specializációt végez el. A fodrásznak és az autószerelőnek elég egy három évnyi középiskolai végzettség és gyakorlat. Derítsd ki, milyen szakmákat lehet elsajátítani a környéken és a közelben! 310 Kateri poklic zanima tebe? Katero delo bi najraje opravljal/a? Kam boš moral/a v šolo? Koliko časa boš še moral/a hoditi v šolo, da boš dosegel/la zaželeni poklic? Veterinar Frizer Nekatere poklice poznamo že zelo dolgo. Zanje pravimo, da so tradicionalni (kmet, kamnosek, državni uradnik …). Moderni poklici pa so tisti, ki jih še pred nekaj desetletji ni bilo (računalniški programer, inštruktor v fitnesu …). Kmet Inštruktor v fitnesu 311 Milyen szakma érdekel téged? Milyen munkát szeretnél végezni? Hová mész majd tovább iskolába? Meddig kell még iskolába járnod, hogy megszerezd a vágyott szakmát? Állatorvos Fodrász Néhány szakmát már nagyon régóta ismerünk. Azt mondhatjuk, hogy vannak hagyományos szakmák (gazda, kőfaragó, köztisztviselő…). A modern szakmák azok, amelyek korábban, néhány évtizede még nem léteztek (számítógép-programozó, fitneszoktató). Parasztember Fitneszoktató 312 Delavci se lahko vključijo tudi v sindikate, ki se v njihovem imenu z delodajalci pogajajo o plačah, zdravstvenem in pokojninskem zavarovanju, o reševanju nesporazumov, podpori za brezposelne. Želje delavcev in delodajalcev se pogosto razlikujejo. S sošolcem zaigrajta naslednji prizor. Postavi se v vlogo predstavnika sindikata, ki se pride k direktorju dogovarjati za višje plače zaposlenih. Nato vlogi zamenjata. Opiši, kako si se počutil kot predstavnik sindikata? Kako pa kot direktor? Največji nesporazumi med delavci in delodajalci nastanejo zaradi plač ali delovnih razmer. Če se zaposleni nikakor ne morejo dogovoriti z delodajalcem, imajo pravico, da stavkajo. Naštej še nekaj poklicev, ki opravljajo storitve. Narediš lahko preglednico, tako da na eni strani vpišeš poklic, na drugi strani pa storitve, ki jih ta oseba opravlja. S plačilom za opravljanje poklica služimo denar ali dobrine za preživljanje (hrana, oblačila, zdravila .. ). Med dobrine ne štejemo le izdelkov. Ko zdravnik pregleda bolnika in mu svetuje zdravljenje, je to za bolnika dobrina. Prav tako, če nam mehanik popravi avto, je njegovo delo dobrina za lastnika avta. Zdravnikovo in mehanikovo delo sta posebni vrsti dobrin – pravimo jima storitev. Danes se mnogo ljudi preživlja tako, da za druge ljudi opravljajo storitve. Zdravnik pregleduje bolnika, avtomehanik popravlja avto 313 A munkavállalók olyan szakszervezetekhez is csatlakozhatnak, amelyek a nevükben tárgyalnak a munkáltatókkal a fizetésekről, az egészség- és nyugdíjbiztosításról, a konfliktusok megoldásáról és a munkanélküliek támogatásáról. A munkavállalók és a munkaadók elvárásai gyakran különböznek egymástól. Játszd el egy osztálytársaddal a következő jelenetet! Képzeld magad egy szakszervezeti képviselő szerepébe, amely az igazgatóhoz fordul, hogy a munkavállalói magasabb fizetéséről tárgyaljon! Ezután cseréljétek meg a szerepeket! Számolj be róla, hogyan érezted magadat szakszervezeti képviselőként? Utána arról, hogyan igazgatóként! A legnagyobb nézeteltérések a munkavál alók és a munkaadók között a bérekkel, valamint a munkaidőkerettel kapcsolatosak. Amennyiben a munkavállaló semmilyen módon nem tud megál apodni a munkáltatóval, akkor jogában áll sztrájkolni. Soroljál fel még néhány szolgáltatást nyújtó szakmát! Készíthetsz egy táblázatot: az egyik oldalon adjad meg az adott szakmát, a másikon pedig a foglalkozást űző személy által nyújtott szolgáltatásokat! A szakmánk művelésével pénzt vagy javakat kapunk a megélhetéshez (élelmiszer, ruhák, gyógyszerek. .). A javak nem csupán árucikkek lehetnek. Amikor az orvos megvizsgálja a beteget, és azt tanácsolja neki, hogy kezeljék, az szolgáltatás a betegnek. Éppen így, amikor egy szerelő megjavítja az autónkat, a munkája szolgáltatás az autótulajdonosnak. Az orvosi és a szerelési munkák speciális árufajták – ezeket szolgáltatásoknak nevezzük. Ma sokan abból élnek meg, hogy más embereknek szolgáltatásokat nyújtanak. Az orvos megvizsgálja a beteget, az autószerelő megjavítja az autót 314 Nihče sam ne izdela vseh izdelkov, ki jih potrebuje za življenje, niti ne opravi vseh potrebnih storitev. Dobrine med seboj izmenjujemo. Če izdelke in storitve prodajamo, postanejo za kupce blago, ki ga lahko kupijo z denarjem. Ko prodajalci s prodajo svojega blaga dobijo denar, kupijo dobrine, ki jih potrebujejo za svoje življenje, a jih sami ne izdelujejo ali pridelujejo. Cvetličarka v službi prodaja rože, pozneje nakupuje hrano Ni nujno, da ob menjavi – prodaji ali nakupu – uporabljamo pravi papirnati denar in kovance. Vse pogosteje uporabljamo druga plačilna sredstva, kot sta ček ali kreditna kartica. Ljudje imajo denar v bankah na svojih bančnih računih. Ko kupijo kak izdelek, izročijo prodajalcu ček ali plačilno kartico. Tako naročijo banki, naj z njihovega računa prenese na račun prodajalca znesek na računu. PLAČILNO SREDSTVO – denar ali dokument (ček ali kreditna kartica), s katero je mogoče v v trgovini plačati ali v banki in na bankomatu dvigniti denar. Pogosto ni dovolj zaposlitev za vse, ki bi se želeli zaposliti. Mnogi mladi po končanem šolanju zato težko najdejo zaposlitev. Še bolj velja to za mlade, ki ne končajo nobene šole. V dnevnem časopisu ali na internetu poišči nekaj oglasov za prosta delovna mesta. Ugotovi, kakšna znanja in izobrazbo zahtevajo. 315 Senki nem ál ítja elő maga az élethez szükséges összes terméket, és ugyanígy nem végez el minden nélkülözhetetlen szolgáltatást. Árukat cserélünk egymás közt. Ha a termékeket és a szolgáltatásokat eladjuk, akkor azok az ügyfelek számára árukká válnak, amelyeket pénzért tudnak megvásárolni. Az eladók értékesítik a fennmaradáshoz szükséges javakat, az árucikkek forgalmazása után pedig pénzt kapnak, maguk azonban nem gyártják vagy termelik meg azokat. Egy virágárus a munkahelyén virágot árul, később élelmiszert vásárol Adásvételnél – eladásnál vagy vásárlásnál – nem szükséges valódi papírpénzt és érméket használni. Egyre gyakrabban használunk más fizetőeszközöket, például csekket vagy hitelkártyát. Az emberek pénze a bankokban a bankszámlájukon van. Amikor megvásárolnak egy terméket, odaadják a csekket vagy a bankkártyát az eladónak. Ezzel arra utasítják a bankot, hogy a számlájukról egy összeget utaljon át az eladó számlájára. FIZETŐESZKÖZÖK – pénz vagy dokumentum (csekk vagy hitelkártya), amel yel az üzletben fizetni, valamint a bankban és a bankautomatából pénzt lehet felvenni. Sokszor nincs elég munkahely mindenki számára, aki szeretne elhelyezkedni. Sok fiatal az iskolai végzettség megszerzése után nehezen talál munkát. Ez még inkább igaz azokra a fiatalokra, akik egyetlen iskolát sem fejeztek be. Keressél néhány ingyenes munkahirdetést a napilapban vagy az interneten! Tudjad meg, milyen tudásra és végzettségre van szükség! 316 Včasih pa se zgodi, da tudi nekateri zaposleni izgubijo zaposlitev in postanejo brezposelni, ker njihovo podjetje pri prodaji izdelkov ali storitev ni bilo uspešno. V dobi računalnikov pa veliko delavcev izgubi službo, ker njihovo delo prevzamejo stroji. Ljudje izgubljajo zaposlitev tudi zato, ker celotne panoge postanejo zastarele, propadajo in ustvarjajo izgubo (na primer rudarstvo, železarstvo, tekstilna industrija …). PANOGA – dejavnost, V Sloveniji je včasih ki ima nekatere skupne delovalo kar nekaj lastnosti (obdeluje premogovnikov. Sedaj enake surovine, izdeluje je večina že zaprtih. S pomočjo podobne izdelke). interneta ugotovi, kateri premogovniki so še odprti. Vsi brezposelni so v težkem položaju, saj mnogim primanjkuje denarja, da bi preživljali sebe in svoje družine. Brezposelnim pomaga vlada naše države. Pomaga tudi podjetjem, ki so pripravljeni zaposliti nove delavce. Brezposelnim dajejo veliko pomoč tudi Zavodi za zaposlovanje: • obveščajo jih o prostih delovnih mestih, • učijo jih, kako iskati zaposlitev, • dajejo jim denarno pomoč za preživljanje, • omogočajo jim brezplačno izobraževanje za nov poklic, • dajejo denar delodajalcem, da bi jih zaposlili … Obišči spletno stran Zavoda za zaposlovanje. Napiši, kaj vse najdeš na tej spletni strani. 317 Néha azonban előfordul, hogy egyes alkalmazottak elveszítik állásukat, és munkanélkülivé válnak, mert a vál alkozásuk nem volt elég sikeres a termékek vagy szolgáltatások értékesítésében. A számítógépek korában sok dolgozót azért bocsátanak el, mert munkájukat a gépek veszik át. Az emberek ál ása amiatt is megszűnhet, mert egész iparágak elavulnak, csődbe mennek és veszteséget termelnek (pl. bányászat, vas- és acélipar, textilipar. .). IPAR – olyan Egykor Szlovéniában tevékenység, amiben jónéhányan dolgoztak van néhány közös szénbányákban. Mára jellemző (ugyanazokat az ezeknek a többsége már alapanyagokat használják, bezárt. Derítsd fel az internet hasonló termékeket segítségével, melyik szénbányák gyártanak). vannak még mindig nyitva! Minden munkanélküli nehéz helyzetben van, mivel sokuknak nincs pénzük a saját és családjuk megélhetéséhez. Hazánk kormánya segíti a munkanélkülieket. A cégeknek is támogatást nyújt, ha hajlandók új munkavállalókat felvenni. A Munkaügyi Szolgálat is nagy segítséget nyújt a munkanélkülieknek: • tájékoztatja őket a szabad munkahelyekről, • megtanítja nekik, hogyan keressenek ál ást, • pénzügyi támogatást nyújt a megélhetéshez, • ingyenes oktatás biztosít számukra egy új szakma elsajátításához, • pénzt ad a munkaadóknak, hogy alkalmazzák őket… Látogasd meg a Munkaügyi Szolgálat honlapját! Írd le, mit találtál ezen a weboldalon! 318 ZDAJ ZNAM Vsak ima pravico do dela. Za poklic, ki ga želi opravljati, se mora izobraziti ali izučiti. Pravila izobraževanja (trajanje, vsebine, veščine .. ) po navadi predpiše država. Podobno je tudi izobrazba predpisana za nekatera delovna mesta. Vsak poklic zahteva določena znanja, spretnosti in ravnanja. Včasih so poklice delili na tipično ženske (npr. prodajalka, učiteljica, snažilka …) in tipično moške (npr. avtomehanik, šofer, politik …). Danes pa vemo, da so moški in ženske enakopravni ter opravljajo poklice, ki so jih sposobni opravljati. Izobraževanje za posamezne poklice poteka različno dolgo. Poznamo tradicionalne poklice (kmet, kamnosek, državni uradnik …) in moderne poklice (računalniški programer, inštruktor v fitnesu …). Delavci se lahko vključijo tudi v sindikate, ki se v njihovem imenu z delodajalci pogajajo o plačah, zdravstvenem in pokojninskem zavarovanju, o reševanju nesporazumov, podpori za brezposelne. Želje delavcev in delodajalcev se pogosto razlikujejo. Če se zaposleni nikakor ne morejo dogovoriti z delodajalcem, imajo pravico, da stavkajo. S plačilom za opravljanje poklica služimo denar ali dobrine za preživljanje. Med dobrine ne štejemo le izdelkov (hrana, oblačila, zdravila …), ampak tudi storitve (obisk frizerja, popravilo avta …). Nihče sam ne izdela vseh izdelkov, ki jih potrebuje za življenje, niti ne opravi vseh potrebnih storitev. Dobrine med seboj izmenjujemo. Če izdelke in storitve prodajamo, postanejo za kupce blago, ki ga lahko kupijo z denarjem ali drugimi plačilnimi sredstvi. Včasih pa se zgodi, da tudi nekateri zaposleni izgubijo zaposlitev in postanejo brezposelni, ker njihovo podjetje pri prodaji izdelkov ali storitev ni bilo uspešno. Vsi brezposelni so v težkem položaju, saj mnogim primanjkuje sredstev, da bi preživljali sebe in svoje družine. Brezposelnim pomaga vlada naše države (Zavodi za zaposlovanje …). Pomaga tudi podjetjem, ki so pripravljena zaposliti nove delavce. 319 MOST MÁR TUDOM Mindenkinek joga van a munkához. Ahhoz a szakmához, amit valaki űzni szeretne, tanulnia vagy képeznie kell magát. Az oktatás szabályait (időtartam, tartalom, készségek. .) általában az állam írja elő. Hasonlóképpen egyes ál ásokhoz meghatározzák a képzettséget. Minden szakma bizonyos ismereteket, készségeket és magatartást igényel. Néhány szakmát jel emzően nőiesnek (pl. eladó, tanár, takarító…) vagy tipikusan férfiasnak (pl. autószerelő, sofőr, politikus) soroltak be. Manapság mindazonáltal tudjuk, hogy a férfiak és a nők egyenrangúak, és azt a szakmát űzik, amelynek a teljesítésére képesek. Az egyes szakmák képzése eltérő ideig tart. Ismerünk hagyományos (gazda, kőfaragó, köztisztviselő) és modern szakmákat (számítógép-programozó, fitneszoktató). A dolgozók csatlakozhatnak a szakszervezetekhez, amelyek a bérekről, az egészségügyi és nyugdíjbiztosításról, a konfliktusok megoldásáról, a munkanélküliek támogatásáról tárgyalnak. A munkavállalók és a munkaadók elvárásai gyakran különböznek egymástól. Ha a munkavál alók semmilyen módon nem tudnak megegyezni a munkáltatóval, akkor megil eti őket a jog, hogy sztrájkoljanak. A szakmánk művelésével pénzt vagy javakat keresünk a megélhetéshez. A javak közé nemcsak a termékek (élelmiszer, ruházat, gyógyszerek…), hanem a szolgáltatások is (fodrász, autójavítás) tartoznak. Senki nem állítja elő maga az élethez szükséges összes terméket, és ugyanúgy nem végez el minden szükséges szolgáltatást. Árukat cserélünk egymás közt. Ha a termékeket és a szolgáltatásokat eladjuk, akkor azok árukká válnak az ügyfelek számára, amelyeket pénzért vagy más fizetőeszköz segítségével meg tudnak vásárolni. Néha azonban megtörténik, hogy egyes alkalmazottak elvesztik állásukat, és munkanélkülivé válnak, mert a cégük a termékek vagy szolgáltatások értékesítésekor nem volt sikeres. Valamennyi munkanélküli nehéz helyzetben van, mivel sokuknak nincsen forrása ahhoz, hogy eltartsák magukat és a családjukat. A munkanélkülieket országunkban a kormány segíti (Foglalkoztatási Irodák…). Olyan cégeknek is segítenek, akik készek arra, hogy új munkavállalókat alkalmazzanak. 7. DRUŽBA PRIHODNOSTI 320 Na televiziji, internetu ali časopisu si oglej ali preberi prispevek ali članek o okolju. Pripoveduj, o čem govori prispevek. Kaj nam sporoča? Človeštvo je že dolgo časa prebivalec našega planeta. Večino svoje zgodovine svojega okolja ni preveč spreminjalo. Pred davnimi časi ljudi še ni bilo veliko, niti niso bili dovolj razviti, da bi ga lahko spremenili. Nabirali in lovili so hrano ter postavljali in gradili svoja bivališča iz naravnih materialov. Kasneje so se začeli ukvarjati s poljedelstvom in živinorejo, zato so morali požigati in sekati gozdove. Včasih je človek bolj živel v sožitju z naravo Odpadki grozijo, da bodo zasuli planet Največje spremembe v okolju so se pojavile z nastankom industrije. Človek je zadnjih dvesto let bolj spremenil in uničil svoje okolje, kakor v vsej človeški zgodovini doslej. Ljudje so se zelo namnožili in so potrebovali vedno več hrane, bivališč in predmetov za osebno rabo. Hkrati pa so nastajali tudi ogromni kupi odpadkov, ki vedno bolj obremenjujejo planet. Živimo v obdobju, ko se dogajajo mnoge spremembe na različnih področjih: • tehnološkem, • ekonomskem, • družbenem; TEHNOLOŠKO PODROČJE – področje tehnike in tehnologije. EKONOMSKO PODROČJE – področje gospodarstva. DRUŽBENO PODROČJE – področje ljudi in odnosov med njimi. DRUŽBA PRIHODNOSTI 7. A JÖVŐ TÁRSADALMA 321 Nézzél meg vagy olvassál el egy cikket a környezetvédelemről a tévében, az interneten vagy az újságban! Mondjad el, miről szól a cikk! Mit üzen nekünk? Az emberiség már régóta a bolygónk lakója. Története nagy részében nem alakította át túlságosan a saját környezetét. Régen az emberek nem voltak sokan, és nem is voltak elég fejlettek ahhoz, hogy megváltoztassák azt. Élelmiszert gyűjtögettek és vadásztak, természetes anyagokból készítették és építették meg a lakhelyüket. Később mezőgazdasággal és ál attenyésztéssel foglalkoztak, amihez az erdőket fel kel ett égetniük, és ki kel ett vágniuk a fákat. Egykor az ember jobban harmóniában élt a természettel Fenyegető, hogy a hulladék elárasztja a bolygót A legnagyobb környezeti változások az ipar megjelenésével következtek be. Az ember az utolsó kétszáz évben jobban megváltoztatta és tönkretette a környezetét, mint az emberiség történetében addig. Az emberek nagyon megsokasodtak, és egyre több élelmiszerre, lakóhelyre és személyes használati tárgyra volt szükségük. Ennek következtében hatalmas hul adékhalmok is keletkeztek, amelyek egyre jobban terhelik a bolygónkat. Olyan időket élünk, amikor különböző területeken számos változás megy végbe: • technológiai, • gazdasági, • szociális. TECHNOLÓGIAI TERÜLET – a technika és a technológia területe. GAZDASÁGI TERÜLET – a gazdaság területe. SZOCIÁLIS TERÜLET – az emberek és a köztük lévő kapcsolatok területe. 322 Te spremembe imajo pozitivne in negativne posledice za življenje. Tudi vsak izmed nas prispeva k spreminjanju svojega okolja in je hkrati tudi zanj odgovoren. Z miselnim vzorcem predstavi nekaj primerov pozitivnih in negativnih sprememb na tehnološkem, ekonomskem in družbenem področju. Včasih je bilo pranje perila naporno opravilo Danes je preprosto opravilo Vprašaj stare starše, kako so oni živeli, ko so bili mladi ali otroci. Na kakšen način se jim je življenje spremenilo? Lahko jih posnameš in predvajaš posnetek v razredu. Pogovorite se o njem. Če imaš fotografije, jih prinesi v šolo in naredite skupno razredno razstavo »Življenje nekoč in danes«. Škofja Loka v Valvasorjevih časih (leta 1689) Škofja Loka danes 323 Ezek az átalakulások pozitív és negatív következményekkel járnak az életre nézve. Mindannyian hozzájárulunk a környezet megváltoztatásához, és egyben felelősek is vagyunk azért. Mutassál be néhány gondolattal pozitív és negatív példákat a technológia, a gazdaság és a társadalom változásaira! Egykor a ruhák mosása fárasztó művelet volt Ma ez könnyű művelet Kérdezd meg a nagyszülőket, hogyan éltek fiatal- vagy gyermekkorukban! Továbbá azt is, hogyan változott meg az életük! Rögzítheted ezt, és lejátszhatod a felvételt az órán. Beszélgessetek erről! Ha vannak fényképeid, hozzad be az iskolába, és csináljatok egy közös osztálykiál ítást az „Élet egykor és most” címmel! Škofja Loka Valvasor idejében (1689-ben) Škofja Loka napjainkban 324 Oglej si fotografiji Škofje Loke na prejšnji strani in ju primerjaj. Naštej razlike, ki jih opaziš. Poišči še fotografijo svojega kraja nekoč in jo primerjaj z današnjim videzom. Največji problemi sodobnega časa so povezani s pomanjkanjem virov energije in odpadki. Zelo se je povečala proizvodnja avtomobilov, raznih gospodinjskih in ostalih izdelkov. Za njihovo izdelavo pa potrebujemo energijo in surovine. Na žalost industrija za seboj pušča ogromno embalaže, ki se kopiči in onesnažuje ozračje, vodo in tla. Posledica tega so: • kisli dež, • širjenje bolezni, • topla greda, • viharji in poplave, • pomanjkanje pitne vode, • suše in požari, • nerodovitna zemlja, • zgodnejša pomlad, • izginjajoče živali in rastline, • dvig morske gladine … • topljenje ledenikov, Vse to ogroža in ruši naravno ravnovesje in vsa živa bitja. ALI VEŠ, da … vsak dan grozi izumrtje 150 rastlinam in živalim? Posledice tornada v ZDA Ledenik Upsala v Argentini leta 1928 in leta 2004 S pomočjo interneta poišči nekaj živali, ki so izumrle zaradi posledic onesnaževanja okolja. 325 Tekintsd meg a fotókat Škofja Lokáról az előző oldalon, és hasonlítsd össze őket! Készítsél listát az észlelt különbségekről! Keressél egy korábbi fotót a lakhelyedről, és hasonlítsd össze a mai látképpel! A modern idők legnagyobb problémája az energiaforrások hiányával és a pazarlással kapcsolatos. Nagyon jelentősen megnőtt az autók, a különféle háztartási cikkek és más termékek gyártása. Elkészítésükhöz energiára és nyersanyagokra van szükségünk, és ez hatalmas mennyiségű csomagolóanyagot hagy maga után, amely felhalmozódik, és ezzel szennyezi a légkört, a vizet és a talajt. Ennek a következményei: • a savas eső, • a betegség terjedése, • az üvegházhatás, • a viharok és árvizek, • az ivóvíz hiánya, • az aszályok és tüzek, • a terméketlen föld, • a korábban érkező tavasz, • a veszélyeztetett ál atok és növények, • a tengerszint emelkedése… • az olvadó gleccserek, Mindez veszélyezteti, továbbá tönkreteszi a természetes egyensúlyt és valamennyi élőlényt. TUDOD-E, hogy… naponta 150 növény- és ál atfajt fenyeget a kihalás veszélye? A tornádó következményei az Egyesült Államokban Az Uppsala gleccser Argentínában 1928-ban és 2004-ben Találj az internet segítségével néhány olyan ál atot, amely a környezetszennyezés következtében kihalt! 326 Pri naravoslovju se učite tudi o skrbi za zdravje – zdravo okolje. Obnovi svoje znanje. Poleg uničevanja okolja pa se uničujemo tudi sami – z medsebojnimi spopadi, drogami, alkoholizmom, uživanjem nezdrave hrane … Ljudje so zmeraj bolj odtujeni drug od drugega in osamljeni. Želijo imeti zmeraj več materialnih stvari, kar pa vodi v pretirano nakupovanje in lahko tudi v zadolženost. Prenajedanje vodi v debelost in bolezen Drogiranje Velik problem je tudi prenaseljenost. Na zemlji živi že sedem milijard ljudi in ta številka strmo narašča iz leto v leto. Vse to povečuje problem odpadkov in porabo naravnih virov. Žal je bogastvo med ljudmi neenakomerno porazdeljeno. Tako nekje ljudje stradajo, drugje pa hrano mečejo stran. Že dolgo časa so v svetu prisotni ljudje in gibanja, ki človeštvu kažejo in ga opozarjajo na posledice njegovega neodgovornega ravnanja z naravo (Greenpeace .. ). Veliko ljudi že uporablja naravi bolj prijazne energetske vire, prideluje hrano na naraven način, zmanjšuje onesnaževanje vode, zemlje in zraka. Preberi članek na naslednji strani in ga komentiraj. Na internetu poišči nadaljevanje zgodbe. Povej, kako je urejeno zbiranje odpadkov v tvojem kraju. Kaj lahko storiš sam? 327 Természettudománynál tanultatok az egészségről – az egészséges környezetről. Frissítsd fel a tudásodat! A környezet tönkretétele mel ett önmagunkat is pusztítjuk – egymás közti konfliktusokkal, drogokkal, alkoholizmussal, egészségtelen ételek fogyasztásával… Az emberek egyre inkább elidegenednek egymástól, és magányosak. Egyre több anyagi javat akarnak, ami eltúlzott vásárlásokhoz és eladósodáshoz is vezethet. A túlevés elhízáshoz és betegségekhez vezet Drogozás Nagy probléma a túlnépesedés is. A Földön már hétmil iárd ember él, és ez a szám évről évre meredeken növekszik. Mindez növeli a hul adékok kezelésének és a természetes erőforrások felhasználásának a problémáját. Sajnos a javak egyenlőtlenül oszlanak el az emberek között. Ezért valahol az emberek éheznek, máshol pedig ételt dobnak ki. Már régóta jelen vannak a világban olyan emberek és mozgalmak, amelyek megmutatják és figyelmeztetik az emberiséget a természettel való felelőtlen bánásmód következményeire (Greenpeace. .). Sok ember már most is környezetbarátabb energiaforrásokat használ, természetes körülmények közt ál ítja elő az élelmiszert, csökkenti a víz-, a talaj- és a levegőszennyezést. Olvasd el a következő oldalon a cikket, és kommentáld azt! Keresd meg az interneten a történet folytatását! Mondjad el, hogyan történik a hul adékgyűjtés a te településeden! Mit tehetsz te magad? 328 Neapelj - mesto smeti (Neapelj, 22. 05. 2007, 17,45 | Reuters / D.L.) Prebivalcem Neaplja grozijo epidemije. Na ulicah so tone smeti, odlagališča so polna, mafija pa ovira iskanje rešitve. Neapelj z okolico se dobesedno utaplja v smeteh. Smetnjaki so polni, na tone vreč z različnimi odpadki leži po ulicah, smetarji pa jih ne odstranjujejo, saj so stara odlaga- lišča polna, novih pa ni. »To je sramota za mesto. Smradu se ne da več prenašati. Če bo šlo tako naprej, bomo vsi umrli,« se je jezila prebivalka mesta Capua v bližini Neaplja. Na neapeljskih ulicah je bilo odvrženih kar 3000 ton odpadkov, preden so se od- govorne službe zganile in vsaj majhen del smeti odpeljale na smetišče. A najhuje šele prihaja – zadnje odlagališče je že do vrha polno, v nekaj dneh ga bodo zaprli, lokacije za novo še nimajo. Kriza, ki se vleče že kar nekaj časa, je zdaj dosegla vrhunec. Rešitve ni videti. Slabo vodenje mesta, pod mizo sklenjene politične kupčije in vmešavanje lokalne mafije camorra so vzrok, da je stanje takšno, kakšno je. Okoljevarstveniki trdijo, da mafija služi z nelegalnimi zažigalnicami nevarnih od- padkov, letno naj bi se jim na račune nateklo kar 22 milijard evrov. Gradnjo novih, legalnih odlagališč, zavirajo. Domačini se bojijo izbruha epidemij, zato zažigajo kupe smeti. Na opozorila, da ob tem nastajajo strupeni plini, se ne zmenijo. »Zadnjič sem videla deklico, ki je šla tu mimo. Zaradi neznosnega smradu je začela bruhati,« je stanje, ki že meji na katastrofo, opisovala neka prebivalka Neaplja. Rešitev iščejo že vse od leta 1994, ko je vlada zaradi kopičenja odpadkov na več območjih juga države razglasila izredne razmere. (vir: http://24ur.com/novice/svet/neapelj-mesto-smeti.html) 329 Nápoly – a szemét városa (Nápoly, 2007. 05. 17., 17.45 | Reuters / D.L.) Nápoly lakosságát járványok fenyegetik. Rengeteg szemét van az utcákon, a szemétlerakóhelyek megtelnek, a maffia pedig akadá- lyozza, hogy megoldást találjanak. Nápoly és környéke szó szerint belefullad a szemétbe. A szemetesek megteltek, sok tonna különféle hulladékokkal teli zacskó hever az ut- cákon, a szemétszállítók azonban nem távolítják el őket, mivel a régi hulladéklerakók tele van- nak, de nincsenek újak. „Ez szégyen a városnak. A bűzt már nem lehet elviselni. Ha ez így megy tovább, mindannyian meghalunk” – dühöngött a Nápoly melletti Capua város egyik lakója. Nápoly utcáin jó 3000 tonna hulladékot dobtak el, mielőtt a felelős szervek megmozdul- tak volna, és a szemétnek legalább egy kis részét elszállították volna a szeméttelepre. A legrosszabb pedig még hátra van – az utolsó szemétlerakó már zsúfolásig megtelt, néhány napon belül bezárják, és még nincs meg az új hely. Az egy ideje húzódó válság mostanra tetőzött. A megoldás nem látszik. A fennálló ál- lapotnak a gyenge városi vezetés, az asztal alatti politikai alkuk megkötése és a helyi maffia, a Camorra beavatkozása az oka. A környezetvédők azt állítják, a maffia profitál a veszélyes hulladékok illegális elége- téséből, amiből évi 22 milliárd euró is befolyik a számlájukra. Az új legális hulladékle- rakók építését gátolják. A helyiek járványok kitörésétől tartanak, ezért a szeméthalmokat elégetik. A mérgező gázok termeléséről szóló figyelmeztetésekkel nem törődnek. „Utoljára egy lányt lát- tam, aki a közelbe jött. Az elviselhetetlen bűz miatt hányni kezdett. A helyzet a ka- tasztrófa szélén áll” – írta egy nápolyi lakos. 1994 óta keresik a megoldást, amikor a hulladék felhalmozódása miatt a kormány rend- kívüli állapotot hirdetett ki délen. (forrás: http://24ur.com/novice/svet/neapelj-mesto-smeti.html) 330 ALI VEŠ, da … je Greenpeace mednarodna okoljevarstvena organizacija? Cilji organizacije so predvsem preprečevanje uporabe jedrskega orožja in kitolova. Organizacija ima svoje pisarne v 40 državah po celem svetu, tudi v Greenpeace je zaradi svojega delovanja pogosto nezaželen Sloveniji. Da lahko človeštvo napreduje in se karkoli spremeni v naši družbi, so potrebni pogovori in dogovori. Pogovor je ena najmočnejših in najbolj prepričljivih oblik sporazumevanja. Nekateri povedo svoje mnenje na način, ki ne dopušča ugovarjanja, drugi svojemu sogovorniku ne pustijo do besede, nekateri pa se pogovoru najraje izognejo in v sebi zadržijo svoje misli in čustva. Ljudje pa se sporazumevamo kdaj tudi brez besed, saj je lahko naše obnašanje večkrat bolj zgovorno od besed. Se ti je že kdaj zgodilo, da si želel nekaj povedati, pa ti sogovornik ni pustil do besede? Si mogoče tudi sam tak, da preveč govoriš in drugim ne pustiš do besede? Predlagaj, kako bi lahko razrešila vajin problem. Pomembno je, da smo razumljivi pri posredovanju informacij in mnenja in da preverimo, ali nas je sogovornik razumel. Za pogovor moramo izbrati pravi trenutek in prave besede. Zagotovo se ne pogovarjamo enako s prijatelji, starši ali pa z učitelji. Kako poteka pogovor, je odvisno tudi od tega, koliko sogovorniku zaupamo. Igro »tihi telefon« zagotovo poznaš. Preizkusite jo v razredu. Če zadnji sošolec na glas pove drugačno besedo, kot jo je povedal prvi, skušajte odkriti, kje je prišlo do napake. Zelo zapleten je lahko pogovor in obnašanje že med pripadniki iste kulture. Med pripadniki različnih kultur pa je lahko pogovor še bolj zapleten. 331 TUDOD-E, hogy… a Greenpeace egy nemzetközi környezetvédelmi szervezet? A szervezet célja elsősorban az atomenergia és a fegyverek felhasználásának, valamint a bálnavadászatnak a megakadályozása. A szervezetnek szerte a világon 40 A Greenpeace a tevékenysége miatt gyakran nemkívánatos országban vannak irodái, köztük Szlovéniában is. Ahhoz, hogy az emberiség fejlődjön, és bármi is megváltozzon a társadalmunkban, beszélgetésekre és megál apodásokra van szükség. A beszélgetés a kommunikáció egyik legerősebb és legmeggyőzőbb formája. Egyesek úgy fejezik ki véleményüket, hogy nem tűrnek el entmondást, mások csak mondják a magukét, és nem hagyják szóhoz jutni a beszélgetőpartnert, néhányan pedig inkább kerülik a beszélgetést, így megtartják a gondolataikat és az érzelmeiket maguknak. Az emberek azonban néha szavak nélkül is kommunikálnak, mert a viselkedésünk sokszor beszédesebb lehet a szavaiknál. Előfordult már veled, hogy mondani akartál valamit, de a beszélgetőpartnered nem engedett szóhoz jutni? Esetleg te magad is túl sokat beszélsz, és nem engedsz másokat szóhoz jutni? Tegyél javaslatot, hogyan tudnád megoldani a problémátokat! Fontos, hogy érthetőek legyünk az információ átadásakor és a véleménynyilvánításban, és el enőrizzük, hogy megértett-e minket a beszélgetőpartner. A beszélgetéshez ki kell választanunk a megfelelő pil anatot és szavakat. Természetesen nem ugyanúgy beszélünk a barátokkal, a szülőkkel vagy a tanárokkal. A beszélgetés menete attól is függ, mennyire bízunk meg a beszélgetőpartnerünkben. Biztosan ismered a „néma telefon” játékot. Próbáld ki az órán! Ha az utolsó osztálytársunk más szót mond, mint az első, próbáljátok megtudni, hol történt a hiba! Az azonos kultúrából származók közötti beszélgetés és viselkedés nagyon bonyolult lehet. A különböző kultúrákból származók közti beszélgetés még komplikáltabb tud lenni. 332 Preberi spodnje zanimivosti in jih primerjaj s slovenskimi navadami. Navedi primere, kaj je v Sloveniji znak neprimernega vedenja. ALI VEŠ, da … če si v Uzbekistanu v javnosti kdo obriše nos, je to skrajno nekulturno in vredno zgražanja ljudi; je v muslimanskem delu Indije vredno zgražanja, če bomo prijeli hrano z levo roko. Leva roka je namreč tista, s katero si na stranišču brišemo zadnjico, medtem ko je desna tista, s katero se hranimo; je v Burmi in na Kitajskem povsem sprejemljivo, če za mizo, potem ko se naješ, rigneš. Tako poveš, da je bila hrana dobra; medtem ko v naši kulturi med pogovorom navadno gledamo sogovorniku v oči, je v Egiptu to dovoljeno le moškim; je dvignjen kazalec npr. v Angliji znak neprimernega vedenja, v srednji Evropi pomeni »imam idejo«, pri Romih pa je znak prisege. S pogovorom je mogoče marsikaj rešiti 333 Olvasd el a következő érdekességeket, és hasonlítsd össze őket a szlovén szokásokkal! Mondjál példákat, hogy Szlovéniában mi a kulturálatlan viselkedés jele! TUDOD-E, hogy… Üzbegisztánban ha valaki nyilvánosan törli az orrát, az rendkívül kulturálatlan, és azzal kiváltja az emberek felháborodását? India muszlim részén undorító, ha bal kezünkkel vesszük el az ételt? A bal kéz az, amivel a vécén töröljük ki a fenekünket, a jobbal pedig étkezünk; Burmában és Kínában teljesen elfogadott, ha étkezés után, az asztalnál ülve böfögsz? Ezzel azt fejezd ki, hogy az étel jó volt; Egyiptomban általában csak a férfiak számára megengedett, hogy a másik szemébe nézzenek beszélgetés közben, miközben a mi kultúránkban mindenkinek? Angliában a mutatóujj felemelése a nem megfelelő viselkedés jele, Közép- Európában viszont azt jelenti, hogy „van egy ötletem”, a rómaiaknál pedig az eskütétel szimbóluma? Beszélgetéssel sok mindent meg lehet oldani 334 Velikokrat pa pride v naših pogovorih tudi do nesporazumov – konfiktov. Do tega prihaja zaradi različnih interesov, želja ali zaradi nedogovorjenih pravil. Če jih znamo razrešiti, se lahko iz tega marsikaj naučimo. Silijo nas, da neustrezne stvari spremenimo in da se tako razvijamo. Zaradi njih lahko nastajajo nove ideje in dogovori. Tako se ljudje podobnih razmišljanj in idej združujejo v različne skupine, ki lahko naredijo veliko dobrega zase in za družbo (na primer: Društvo proti mučenju živali, Zveza potrošnikov, Društvo bolnikov z rakom, Lokalna akcijska skupina za preprečevanje zasvojenosti – LAS .. ). Za nemoteno igro so potrebna že vnaprej dogovorjena pravila igre Razmislite, kako bi lahko izboljšali delo na Klovni, preoblečeni v zdravnike, hodijo po otroških oddelkih in šoli in v okolici šole. pomagajo bolnikom Da v življenju ne bi prihajalo do konfliktov, so postavljena določena pravila (npr. nogometna pravila, pravila v prometu, hišni red …). Določena pravila veljajo tudi v šoli. Z njimi naj bi se strinjali vsi in jih tudi upoštevali, da bi delo na šoli potekalo čim bolj nemoteno. Razmislite, katera pravila veljajo v vašem razredu. Pogovorite se, če bi jih lahko izboljšali. Pravila naj bodo taka, da se z njimi vsi strinjajo. Dogovorjena pravila napišite na plakat in jih obesite na vidno mesto. Pogovorite se tudi, kaj storiti v primeru kršenja teh pravil. 335 Sokszor azonban a beszélgetéseinkben félreértések – konfliktusok keletkeznek. Ezek a különböző érdekek, vágyak vagy a rendezetlen szabályok miatt jönnek létre. Amennyiben tudjuk, hogyan oldjuk meg őket, akkor sokat tanulhatunk belőle. Amikor bizonyos dolgokra rákényszerítenek bennünket, akkor változunk, és ezáltal fejlődünk. Ennek következtében új ötletek és megál apodások jöhetnek létre. Így a hasonló gondolatokkal és elképzelésekkel rendelkező emberek különböző csoportokba ál nak össze, amelyekkel képesek maguknak és a társadalom számára sokféle hasznos dolgot tenni (például: Társaság az Ál atkínzás El en, Fogyasztói Egyesület, Rákbetegek Egyesülete, Helyi Akciócsoport a Függőség Megelőzésére. .). A zavartalan játékhoz előre meg kell egyezni a szabályokat illetően Gondoljátok át, hogyan lehetne Orvosnak öltözött bohócok járják a gyermekosztályokat, és javítani a munkát segítenek a betegeknek iskolában és az iskola környékén! Az életben előforduló konfliktusok elkerülése érdekében meghatározott szabályokat ál ítanak fel (pl. futbal szabályok, közlekedési szabályok, házirend. .). Bizonyos szabályok az iskolában is érvényesek. Azzal mindenkinek egyet kell értenie és figyelembe vennie, hogy az iskolában a munkának a lehető legnagyobb mértékben zavartalanul kell folynia. Gondoljátok át, milyen szabályok vonatkoznak az osztályotokra! Beszéljétek meg, hogyan lehetne azokon javítani! A szabályoknak olyanoknak kell lenniük, hogy mindenki egyetértsen azokkal. Írd fel egy plakátra a megbeszélt szabályokat, és ragaszd ki azt egy jól látható helyre! Beszéljétek meg azt is, mi a teendő e szabályok megsértése esetén! 336 ZDAJ ZNAM Največje spremembe v okolju so se pojavile z nastankom industrije. Človek je zadnjih dvesto let bolj spremenil in uničil svoje okolje kot v vsej človeški zgodovini doslej. Ljudje so se zelo namnožili in so potrebovali vedno več hrane, bivališč in predmetov za osebno rabo. Hkrati so nastali tudi ogromni kupi odpadkov, ki vedno bolj obremenjujejo naš planet. Živimo v obdobju mnogih sprememb na različnih področjih: tehnološkem, ekonomskem in družbenem. Te spremembe imajo pozitivne in negativne posledice za življenje. Tudi vsak izmed nas prispeva k spreminjanju svojega okolja in je hkrati tudi zanj odgovoren. Največji problemi sodobnega časa so povezani s pomanjkanjem virov energije in odpadki. Posledica onesnaževanja našega planeta tega so: kisli dež, topla greda, pomanjkanje pitne vode, nerodovitna zemlja, izginjajoče živali in rastline, topljenje ledenikov, širjenje bolezni … Vse to ogroža in ruši naravno ravnovesje in vsa živa bitja. Poleg uničevanja okolja pa se uničujemo tudi sami – z medsebojnimi spopadi, drogami, alkoholizmom, uživanjem nezdrave hrane … Velik problem je tudi prenaseljenost ljudi. V svetu so prisotni ljudje in gibanja, ki človeštvu kažejo in ga opozarjajo na posledice neodgovornega ravnanja s naravo (Greenpeace .. ). Veliko ljudi že uporablja naravi bolj prijazne energetske vire, prideluje hrano na naraven način, zmanjšujejo onesnaževanje vode, zemlje in zraka. Da lahko človeštvo napreduje in se karkoli spremeni v naši družbi, so potrebni pogovori in dogovori. Pogovor je ena najmočnejših in najbolj prepričljivih oblik sporazumevanja. Pomembno je, da smo v posredovanju informacij in mnenj razumljivi in da preverimo, če nas je sogovornik razumel. Za pogovor moramo izbrati pravi trenutek in prave besede. Velikokrat pa pride v naših pogovorih tudi do nesporazumov. Do tega prihaja zaradi različnih interesov, želja ali zaradi nedogovorjenih pravil. Da pa v življenju ne bi prihajalo do nesporazumov, so postavljena določena pravila (npr. nogometna pravila, pravila v prometu, hišni red …). 337 MOST MÁR TUDOM A legnagyobb környezeti változások az ipar megjelenésével következtek be. Az ember az elmúlt kétszáz évben többet változtatott és pusztított a környezetén, mint az emberiség történetében addig. Az emberek nagyon megsokasodtak, és egyre több élelmiszerre, lakóhelyre és személyes használati tárgyra volt szükségük. Ennek következtében hatalmas hulladékhalmok is keletkeztek, amelyek egyre jobban terhelik a bolygónkat. A különböző – technológiai, gazdasági és társadalmi – területeken a sokféle változás időszakát éljük. Ezek a változások pozitív és negatív következményekkel járnak az élet egészére nézve. Mindannyian hozzájárulunk a környezetünk megváltoztatásához, és egyben felelősek is vagyunk azért. A modern idők legnagyobb problémája a természeti erőforrások hiányával és a hulladékkal kapcsolatos. Bolygónk szennyezésének a következményei a következők: savas eső, üvegházhatás, ivóvízhiány, terméketlen talaj, veszélyeztetett állatok és növények, olvadó gleccserek, terjedő betegségek… Mindez veszélyezteti, továbbá tönkreteszi a természetes egyensúlyt és minden élőlényt. A környezet tönkretétele mellett önmagunkat is pusztítjuk – az egymással folytatott konfliktusokkal, a drogokkal, az alkoholizmussal, az egészségtelen ételek fogyasztásával… A túlzsúfoltság is komoly probléma. Vannak olyan emberek és mozgalmak a világon, amelyek megmutatják és emlékeztetik az emberiséget a természettel való felelőtlen bánásmód következményeire (Greenpeace. .). Sok ember már környezetbarátabb energiaforrásokat használ, természetes úton ál ítja elő az élelmet, csökkenti a víz-, a talaj- és a levegőszennyezést. Ahhoz, hogy az emberiség fejlődjön, és bármit megváltoztasson a társadalmunkban, tárgyalások és megállapodások szükségesek. A beszélgetés az egyik legerősebb és leginkább meggyőző kommunikációs forma. Fontos, hogy az információk átadásakor és a véleménynyilvánítás során érthetőek legyünk, és ellenőrizzük, hogy a beszélgetőpartner megértett-e bennünket. A beszélgetéshez a megfelelő pil anatot és szavakat kell megválasztanunk. Beszélgetéseinkben azonban gyakran előfordulnak félreértések. Ezek a különböző érdekek, vágyak vagy a rendezetlen szabályok miatt jönnek létre. Az életben előforduló félreértések elkerülése érdekében azonban bizonyos szabályokat állítanak fel (pl. futballszabályok, közlekedési szabályok, házirend. .). 338 339 8. IZBIRNE VSEBINE 340 Poleg obveznih vsebin se lahko glede na to, kaj vas zanima, odločate tudi med naslednjimi izbirnimi vsebinami: • Odnosi med spoloma • Oblike odvisnosti, zasvojenosti • Izobraževanje/zaposlitev • Medosebni odnosi v šoli • Nasilje (med vrstniki) • Prosti čas • Oblike družabnosti (bonton) • Marginalne (obstranske) skupine • Odnos do težko bolnih in oviranih v razvoju (duševno in telesno zdravje) • Vere in verovanja, krščanstvo • Slovenija v združeni Evropi V pomoč pri obravnavi navedenih vsebin so vam lahko prikazi na naslednjih straneh, ki jih prerišete v zvezek ali na plakat in jih ustrezno dopolnite (besedilo, slike). Pri dopolnjevanju si lahko pomagate z različnimi viri (knjižnica, internet, obiski raznih ustanov). Plakate predstavite na šolskem hodniku. Lahko pa v razredu glasujete za teme, ki so vam najbolj zanimive, in posamezne vsebine izvedete kot naravoslovni dan ali projekt in temu namenite več časa. OD O N D O N S O I S M I E M D SPO S L PO OM L A OM DISKRIMINACIJA – POLOŽAJ zapostavljanje. ŽENSK IN MOŠKIH PRI NAS POLOŽAJ ŽENSK IN MOŠKIH V DRUGIH MOŽNOST KULTURAH ZMANJŠANJA DISKRIMINACIJE DELITEV DELA MED SPOLOMA ŽENSKA OPRAVILA MOŠKA OPRAVILA IZBIRNE VSEBINE 8. VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK 341 A kötelező témák mel ett az érdeklődésetektől függően a következő témakörök közül választhattok: • A nemek közötti kapcsolatok • A függőség formái, a függőség • Az oktatás/foglalkoztatás • Az interperszonális kapcsolatok az iskolában • Erőszak (a társak között) • Szabadidő • A társasági élet szabályai (etikett) • Marginális (kívül eső) csoportok • A súlyos betegekhez és fogyatékosokhoz való viszonyulás (a lelki és testi egészség) • Val ások, hitélet, kereszténység • Szlovénia az Egyesült Európában A fent említett témák tárgyalásához segítségetekre lehetnek a következő oldalakon szereplő áttekintések, amelyeket rajzoljatok le a füzetbe vagy egy poszterre, és megfelelően egészítsétek ki szövegekkel, képekkel! A kiegészítéshez különböző forrásokat (könyvtár, internet, egyes intézmények látogatása) vehettek segítségül. Mutassátok be a plakátokat az iskola folyosóján! Az órán megszavazhatjátok a számotokra legérdekesebb témákat, amelyeket arra több időt szánva, a tudományos napon vagy projektként valósíthattok meg. A NEME A N K KÖ K K Z Ö TI K T AP A C P S C O S L O AT A O T K O DISZKRIMINÁCIÓ – A NŐK ÉS hátrányos A FÉRFIAK megkülönböztetés. HELYZETE NÁLUNK A NŐK ÉS A FÉRFIAK HELYZETE MÁS A NEMEK KÖZTI KULTÚRÁKBAN DISZKRIMINÁCIÓ CSÖKKENTÉSÉNEK MUNKAMEGOSZTÁS A LEHETŐSÉGE NŐI FELADATOK FÉRFI FELADATOK 342 DEFINICIJA TV, INTERNET KAJENJE VRSTE • opis • opis • posledice • posledice • pomoč • pomoč ALKOHOL DROGE HRANA • opis • vrste • opis • posledice • opis • posledice • pomoč • posledice • pomoč • pomoč IZ I OB Z R OB AŽE Ž VA V NJE A , Z , AP A O P S O L S I L T I E T V E BREZPOSELNOST POMANJKLJIVOSTI MOŽNOST PREDNOSTI ZAPOSLITVE NAČINI / VRSTE POT DO IZOBRAZBE IZOBRAZBE NAČINI POVEČANJA IZOBRAZBE 343 DEFINÍCIÓ TV, INTERNET • leírás • következmények DOHÁNYZÁS TÍPUSAI • segítség • leírás • következmények • segítség ÉLELEM DROGOK ALKOHOL • leírás • típusok • következmények • leírás • leírás • segítség • következmények • következmények • segítség • segítség KÉ K PZ P É Z S É , S AL , K AL ALM AL A M ZÁS Á MUNKANÉLKÜLISÉG HÁTRÁNYOK FOGLALKOZTATÁSI ELŐNYÖK LEHETŐSÉGEK OKTATÁSI A KÉPZETTSÉGHEZ MÓDOK/TÍPUSOK VEZETŐ ÚT A KÉPZETTSÉGI SZINT NÖVELÉSÉNEK A MÓDJAI 344 ME M DS D E S BO B J O NI J O NI D O NO D S NO I S V I Š V OL Š I OL PROBLEMI SPORAZUMEVANJE V RAZREDU REŠEVANJE ČUSTVA ŠOLSKA PRAVILA NAS N IL AS JE J M E E M D VR V S R T S N T IK N I IK VRSTE POMOČ NASILNEŽ ŽRTEV UKREPI V ŠOLI 345 SZ S EM Z É EM LY L K Y Ö K Z Ö I K Z AP A C P S C O S L O AT A O T K O K AZ IS I K S O K L O ÁB Á A B N A PROBLÉMÁK AZ MEGEGYEZÉS OSZTÁLYBAN MEGOLDÁS ÉRZELMEK ISKOLAI SZABÁLYOK ERŐ R S Ő Z S AK A T A Á K A T R Á S R A S S A KAP A C P S C O S L O AT A O T K O B K A B N A SEGÍTSÉG FAJTÁI ERŐSZAK SZANKCIÓK ÁLDOZAT AZ ISKOLÁBAN 346 NEORGANIZIRAN ORGANIZIRAN PRO P ST RO I ST ČAS A + PREDNOSTI + PREDNOSTI - SLABOSTI - SLABOSTI DEJAVNOSTI KAJ JE TO? BON B T ON ON T – ON OB – L OB I L KE I D KE R D U R Ž U AB A N B O N S O T S I T PODROČJA OBNAŠANJE ZA VOLANOM PRI JEDI OBNAŠANJE V JAVNOSTI PRI POGOVORU OBNAŠANJE V POSLOVNI BONTON NARAVI OBNAŠANJE NA SPLETU BESEDE BONTONA 347 SZERVEZETLEN SZERVEZETT SZ S AB A A B D A I D D I Ő D + ELŐNYÖK + ELŐNYÖK - HÁTRÁNYOK - HÁTRÁNYOK TEVÉKENYSÉGEK MI AZ? IL I L L EM L S EM Z S AB A Á B L Á Y L O Y K – A T O Á K – A T R Á S R A S S A Á S G Á I ÉLE L T E SZABÁL AB Y ÁL AI Y TERÜLETEK VISELKEDÉS A VOLÁNNÁL ÉTKEZÉSNÉL VISELKEDÉS NYILVÁNOS HELYEKEN BESZÉLGETÉSBEN VISELKEDÉS A ÜZLETI TERMÉSZETBEN MEGBESZÉLÉSEKEN VISELKEDÉS A VILÁGHÁLÓN ILLEMSZAVAK 348 MAR MA G R INA IN L A N L E N ( E O ( B O S B T S R T AN A S N K S E K S E K S U K P U IN P E IN ) E POMOČ VRSTE SKUPIN DEFINICIJA MARGINALNI SKUPINI OPIS REŠITEV PROBLEMA KAJ JE NORMALNO / NENORMALNO? ODN O O DN S O I S DO I T DO E T ŽK Ž O K BO B L O N L IH N IN O IN V O IR V AN A IH N V RAZVO V J O U J OSEBE S POSEBNIMI AIDS POTREBAMI OPIS BOLEZNI DEFINICIJA ODNOS DRUŽBE OPIS PREDSODKI REŠITVE USTANOVE nepravilno pravilno vedenje vedenje 349 MA M R A G R IN I Á N L Á I L S I ( S KÍ ( V KÍ Ü V L Ü E L S E Ő S C Ő S C OP S OR OP T OR OK T ) SEGÍTSÉG A A CSOPORTOK DEFINÍCIÓ MARGINÁLIS TÍPUSAI CSOPORTOKNAK LEÍRÁS A PROBLÉMA MEGOLDÁSA MI A NORMÁLIS/ NEM NORMÁLIS? A SÚ A S L Ú Y L O Y S B O E S B T E E T G E EKH K EZ É H S A EZ É FO F G O Y G A Y T A É T KOS K O OS K O H K O H Z O VAL V Ó AL VIS V Z IS O Z NY O U NY L U ÁS Á SAJÁTOS IGÉNYŰ AIDS SZEMÉLYEK A BETEGSÉG LEÍRÁSA DEFINÍCIÓ TÁRSADALMI LEÍRÁS VISZONYULÁS MEGOLDÁSOK INTÉZMÉNYEK ELŐÍTÉLETEK helytelen helyes viselkedés viselkedés 350 VE V RE, VE , V RO R V O A V N A J N A J , KRŠ , KR Č Š AN A S N T S VO V USTAVA IN VERA VRSTE RELIGIJ VPLIV KRŠČANSTVA NA NAŠO DRUŽBO VRSTE RELIGIJ KRŠČANSKI OBIČAJI NA SLOVENSKEM RELIGIJA – vera, verovanje USTAVA – temeljni zakon države SLOVENIJA V ZDRUŽENI EVROPI POLOŽAJ VRSTE SLOVENIJE V EU POVEZOVANJA VZROK NASTANKA EU UGODNOSTI EU SIMBOLI EU 351 VA V L A L L ÁS Á O S K O , H , I H T I É T LE L T E , T K , E K RES E Z S TÉ T NY N S Y É S G É AZ ALKOTMÁNY ÉS A VALLÁS A VALLÁSOK TÍPUSAI A KERESZTÉNYSÉG HATÁSA A TÁRSADALMUNKRA A VALLÁSOK TÍPUSAI A KERESZTÉNY SZOKÁSOK SZLOVÉNIÁBAN VALLÁS – hit, hitélet ALKOTMÁNY – az állam alaptörvénye SZLOVÉNIA AZ EGYESÜLT EURÓPÁBAN SZLOVÉNIA A KAPCSOLATOK HELYZETE AZ TÍPUSAI EGYESÜLT EURÓPÁBAN OK AZ EU LÉTREHOZÁSA AZ EU ELŐNYEI AZ EU JELKÉPEI et 9 Družboslovje 9 Társadalomismer