PoStnina plačana v gotovini. r r Céna — Ara 1-26 Din. Yérsztveni, politicsni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. IV. Évf. Márkisevei, ig25. március 1. Broj 8. Szám. Prvi sztopáj z-tem tanacsüvanyem je vcsinyeni do szporázuma i prő'i lepsoj prisesztnoszti nase cérkvi, píse „Düsevni Liszt" v szvojern trét-jetn broji, gledőcs na konferenco voditelov evang. cerkvi z velikim županom i v zvezi Dijacskorni dómi od demokrátszke partáje kandidáta podeljene 5000 Din podpore. Telko je vzroka za szlávopopév ev. glaszila Zahválnoszti potrdjávanye gg velikomi z'upani i szrezkomi gla vári, csi je bila tö szlü'zbena i dr'závna pomócs, je od Düsev-noga liszta zarazmeto, i tö tém-bole, ár csi steri faktor vcsinij szvojo dú'znoszt, csirávno da z-našega csini — tő za nász, pri poznati i zahvaliti more:ne, za-hválnoszt sze pa rávno té dvá dosztája i je tak vrédi. Zakaj sze pa medtem doszegüje hvála edne privátm: i trétje osebe, ki v dr'závnom ravnanyi récsi nema, tö nevéino i kaze ni!:S drűgoga. Ká'ze né dr'závne, nego podporu privatne , v volitvaj vlogo igra-jőcse oszebe, stero pa z di'záv-no szlü'zbo szpunyávajőcsimi oszebami vküp'r méíati neszmé-mo. Ali za edno sztran edno, ali za drűgi sztran drűge, nikak pa né edne tetn diűgim na skodo, ali tak oglédi dr'záve. Né je pa szamo tő dalö fun-dament kritike pri rázni lüdé, nego i tüdi tiszto, ka gda tá za-hválnoszt sze tüdi edne oszebe privatne ticse te, gda sze píse od dr'závne podpore, csirávno ka je znáno, ka je podpora od edne politicsne part ije, tője szkőzi nyé prišla, nego záto, ár z oszebov sze pa vidi hvaliti delo partaje, kak politicsne organizácije — za prisesztnoszt. Tüdi je podloga kritike i dvomlivo tő, csi szporá-. zum i lepša prisesztnoszt z ednov málov podporov ev. náprave, ali szame vere pride i né z postii-va nyom usztave (alkotmánya), ki vesz národi, národnoszti i vadlüványam ednáke pravice zagotovi. Tő je vsze isztina, ali záto pmtí <ő piiszávo i radoszt „Düsevnoga liszta" zameriti nem-remo té, gda znati moremo prvié tő, ka je ev vadlüványe részan kelko-telko v ozádje bilö pori-nyeno. Ka je veliki 'zupán rávno ev. voditele pőzvao na íanacsü-vanye, ka je rávno ev. Diacski dom dőbo od dem. partáje podporo, szo vsze prilike i funda-ment za navdüsenoszt i zahvál-noszt, záto zaglédámo. Gda sze pa tő godi, moremo opomniti, ka je povszemszega artikuius né szlű'zo tiszti cíl, ste-romi je namenjeni büo, ali je pa rávno tisztoga szlű'zo Kak vze-merno. Popíszati to hladno iszti no i jo tak posztaviti pred lüdí, brez politicsne zahrbtnoszti téin-bole moremo ár je liszt v prvoj vrszti verszki, nevrédne né hvaliti, tak ali etak, te kritike nebőde. Tém-bole pa né té, gda sze zavolo táksega posztávi not^i szamo evangelicsanszka vera, csirávno je tá száma né zadoszten pogoj zaszporázum i lepso prisesztnoszt, tüdi med szamimi evangelicsanci né i tő záto. ár rávno té gosz-pődje szo erkli: „Evangelicsanci szo zdá pá bole potrdili szvojo madjaronsztvo té, gda szo vecsi-noma Radiča volili." A jugoszláv - magyar delegációk vezetőinek tárgyalása. Perics Ninko volt igazság-ugyminiszter, a magyarokkal tár »yaló jugoszláv delegáció veze tője hétfőn hosszasan tanácskozott Wodianer Artúr meghatalmazott miniszterrel, a magyar delegáció vezetőjével a napokban folytatandó tanácskozások anyagáról. A két delegáció vezetője kedden folytatja a tárgyalást. A jugoszláv delegáció két szekciója hétfőn délelőtt ülést tartott Tiz vallásfelekezetet ismer el az uj törvény. Az évek óta készülő törvényjavaslat, amély a felekezetek egymásközti és az államhoz valö viszonyát van hivatva rendezni, legutóbb a minisztertanács elé került és jóváhagyás után a nemzetgyűlés első ülései egyikén be fogják terjeszteni A törvény meg fogja szüntetni az ország különböző részein eddig érvényben volt felekezeti törvények hatályát, igy az 1867. évi osztrák magyar, az 1906. évi horvát-sziavón és az 1894. évi 32. magyar törvénycikket. A vallásszabadság és a felekezeti egyenjogúság rendezésén kivül a törvény intézkedik az egyházak vallási és vagyoni önkormányzatáról, továbbá szabályoza, hogy az állam mely ese- tekben és hogyan segédkezik a felekezetek bünügyi és fegyelmi Ítéleteinek végrehajtásánál. Ezután következnek a vallási funkcionáriusok kinevezésére, az állami szubvencióra, az egyházi jövedelmek ellenőrzésére, a vallásoktatásra, a szakoktatásra és a házasságjog sza-bályosására irányuló rendelkezések. A törvény a következő felekezeteket ismeri el: görögkeleti, római kat-holikus, görög-katholikus, muzulmán, evangelikus (ágostai és helvét hitvallású), zsidó (szefárd és askenázi szertartású), ó-katholikus felekezet, továbbá evangeliumi testveriesülés, neno-nim vallásközösség és baptizmus. BI nem ismert felekezetek: a methodista, nazarenus és ádventista vallások. iíf.'l A kormány cáfolja a bolgár sajtó vádjait. Hivatalos kommüniké a bolgár emigránsok működéséről. , • , s •. i \ k i \ {i Je vsze mogöcse!? Né demokratizem, nego büro-kratizem je imé sistemi ki vláda szplos-no pri oasi oblásztaj. Zdá nemo gúcsali cd nase voszkése domovine, nego od bli'záoye, szószedne krajine, od Med'ii-murja. Kelko sze pa tícse tiszta, rávno tak jo léko priglihamo na naso krajino, toda na nase obiászti, né pri edooj priliki. Nas róják, ki sze je pred krátkim v Čakovec odszelo, je zaproszo obrtni liszt. Ár pa tam rávnotak.kak prioasz, láda dnesz sovinisticsno — demokrát-szka (bőgse poáédano bürokrátszka) obiászt, na cseli nyé z demokrátszkim exponentom, je nas domacsin te'zko priso do obrtnoga liszta, ár je „magyaron". (Ála Prekmurje I) No, i csi tá pretiranoszt 'ze jeszte, kak je pa te mogócse dönok tó, ka je obrtni liszt szamo tak büo mogócsi dobiti, gda je tő edna trétja oszeba, kak gláva demokrátszke partáje — protezérala, „kak zavűpnomi ná sze dovoli." Escse bole interessantno je pa, ka tó protekcijo je szam szlü'zbeni exponent demokrátszke partáje, politicsni poverjenik za Med'zi-murje i Čakovec, kakeden namesztnik velikoga 'zupána, priporócsao našemi domacsíni erkócs :• „Nemorem vam pomágati, ár szte primeni tak notri posztávleni kak madjaron, ki niti szlo-venszki nevéte gűcsati. Csi rávno vidim ka znáte sztovenszki, dönok pa tüdi má récs k tomi povedati politicsne organizácije voditel, brez tisztoga vam nem-rem daii. ldte k nyemi." ji Nas domacsin je részan k dotics-nomi voditeli ső, ki je v Čakovci fiskális i kr. notáros obednim, i na toga poszredüvanye obrtni liszt tüdi tálci dóbo. Dotégamao je vrédi. Pitati pa moremo, ali je tő részan k demokrát-szkoj dr'závi dosztojno ravnanye, ali posztópanye i rávno od tiszti politicsni exponentov, ki szebé za demokráte míszlijo? Tő je né demokrátia nego zamázani bürokratizem, grda korrupcija i neszná'zna trgovina Yt csisztócsov zákona, — kép szvoje dóbel Nigda je direktórium tüdi proszo mnenja od po-liticsnoga komisára . . . A külügyminisztérium sajtóirodája hétfőn a következő kommünikét adta ki: — Az utóbbi napokban bolgár részről ugy 8 bulgáriai, mint a külföldi sajtóban makacsul különböző híreket kolportálnak, amelyekben azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a bulgáriai belső zavargásokat és pártvillongáso- I kat, melyek a határ közelében játszódnak le. mi inszcenáljuk és azokat a mi területünkön készítették elő a hozzánk menekült bolgár földmivespártiak. Mindenekelőtt tudni kell, hogy ilyen ter-mészeiü események Bulgáriában az e^ész ország területén napironden vannak. A bolgár földmives-párti menekültek száma nálunk napról-napra emelkedik és az első hétszázzal szemben számuk most már kétezerre emelkedett, amiből arra lehet következtetni, hogy a párthare Bulgáriában nem csökken, sőt állandóan terjed. A mi államunk a nemzetközi jog szerint köteles befogadni ezeket a menekülteket, azonban lefegyverzi és a határról eltávólitja őket és a hatóságok a legszigorúbb utesitást kapták, hogy politikai működésüket kisérjék figyelemmel. Ezeknek a bulgáriai belső harcokban való részvételéről tehát szó sem lehet. Éppen ezért fel vagyunk hatalmazva annak a kijelentésére, hogy mindezek a bulgáriai és külföldi hirek a lázadásoknak a mi területünkön való szervezéséről koholtak és szemmelláthatóan tendenciózusak. Tő je ednók isztina, ka cs| szo v celoj Sloveniji 160%-ov vecs dácse póbrali notri, kak je tó v dr'závnom proracsúni (költségvetés) v beogradi predpiszano bilő, ka je tak té vdárec tüdi i Prekmurce doszégno. Zdá szmo radovédní, ka komi je tő v ha-szek bilő, da tak céle sume racsun Beograd viditi mor« i tá odide. Csi pe osztáne v Sloveniji, kelko dobi z toga Prekmurje i za kaksi cü?, (Ali je mogócse ka sze z-té sume placsüvala za csasza volitev „podpora" ta nisterne obcsine? Tüdi léko! Ka p* té bőde, da gda sze páver prebüdí z-toga szna i bode tő vsze prevido? . . műkedvelő előadások. A turniščei ifjúság f. hó 20-án műkedvelő alöadást tartott, mely ugy erkölcsi, mint anyagi tekintetben jól sikerült. Két kis-darabot adtak elő; egyet serdül-tebb leányok, egyet pedig legények, mindkettő jó betanulással és elég ügyességgel hozták a deszkákra. — Hogy mily örömet szereztek a közönségnek mutatja az, hogy az egy napos kettős előadás mindkét esetben igen szép számú hallgatóság előtt folyt le. — Ugy az ének számok, — mint a darab betanításán Györkös postamester fáradozott, s igy a főérdem az övé; ám azért a sikerért a szereplők mindnyája dicséretet érdemel. Egy körülményt azonban nem hagyhatunk ez alkalommal figyelmen kívül s ehhez fűzött megjegyzésünket részben mint jó akaratú biráiatot vegye figyelembe nemcsak a turniščei, hanem általában minden műkedvelő elöadótársulal prekmurjében, mely a közönség nemes szórakoztatá-| sát tűzte, ki céljánl. — Ugyanis amit nyújtanak a publikumnak, azt az ő anyanyelven tegyék. Ettől ne térjenek el senki kedvéért sem jóbbra sem balra egy pontnyit sem Higyjék el, hogy, ha a falu nyelvén szólnak a közönséghez, a hatás sokkal közvet lenebb, az összbenyomás sokkal kedvesebb lesz. — Mert hiszen az ily előadások nem hivatalosak, ezeknek a célja a szórakoztatás, tehát arra kell törekedni föltétlenül, hogy a hallgatóság mindent megértsen. — Ha a darab szövege más nyelven van irva, ugy azt át kell írni a hazai nyelvre. Ez nem okoz nehézséget. Végre is ezt a halálra itélt prekmurjei nyelvet kultiváljuk mi magunk, mert hiszen más úgyse! — Már pedig minden népnek kötelessége a saját anyanyelvét mint egyetlen féltett kincsét megőrizni, mert ha ezt nem teszi, de söt egy más nyelvet, — ha épen rokon nyelv is az —, enged magára erőszakolni, akkor nincs helye itt a világon, nem érdemli meg hogy éljen. — Ne szolgai-askodjunk tehát, hanem fölemelt fővel szóljunk és daloljnnk ' a saját nyelvünkön. — Az evangéliumot is ezen a nyelven halljuk még eddig, s akarjuk hallani továbbra is. Nagyon szép ez a prekmurjei szlovén nyelv igy tisztán, hagyjuk meg tehát eredeti mivoltában, mi pedig ne kérjünk kölcsön más szajkóktői nyelvet. Végre is, z i yen kulturális előadások kinek vannak adressái-va, a hazai közönségnek, vagy talán másnak? Ha nekünk, hazaiaknak, akkor ismétetlen kérjük még egyszer az előadásokat, legyenek szívesek hozzánk oly nyelven s olyan dialektusban szólni, ahogy mi a legszívesebben beszélünk idehaza. — Akkor szeretettel megértjük egymást máskor is! Ezt megemlíteni még akkor is szükségesnek látjuk, ha a .Jutro" cimü lap a salovcei tanítót meg is támadta emialt. A spanyolok u; offenzívát kezdenek Abd el Krim ellen. Primo de Rivere tábornok Marokkóba utazott. Primo de Rivera tábornok, a direktórium elnöke Marokkóba utazót*, ahol pár nap t fog i ölteni Ez idő alatt a diktator végre akarja hajtani a büntető expedíciót Abd El Krim a marokkói fölkelők vezére ellen, aki a spanyol csapatokat Marokkó északi határáig szorította. A spanyol hadseregek vezérkara a lapok szerint, uj haditervet dolgozott ki a felkelők leverésére, melynek alapján a katonaság, a hadihajók és a repülőgépek segit ségével erőteljes offenzívát indít Abd El Krim ellen. Primo de Rivera az offenzíva megkezdése után nyomban visz-szatér Spanyolországba, mert attól fél, hogy távollétében a szabadelvű ellenzék kísérletet tesz a direktórium megbuktatására. Rászi rászi rozmaring. (Národna popévka.) Rászi, rászi rozmaring Ti rozmaring zeiéni. Csi bos enkiát potrgani, Nebodes vees zeleni, Moj rozmaring sze dojszühsí Je drügo farbo dőbo Moj 1 uhí sze pa vésze í, Je diügo lubo dőbo. Li íűbi jo, Ii iübi jo Nebos jo dugó lűbo. Vé pride 'ze en krátek csasz Kaj bodes jo zapűszto. Választási apróságok! Miért szavaztak a g . . házi ma-g/arok Radicsra? Ezt igy indokolta meg a odavalósi polgár: „Radicsra azért szavaztunk, m.rt a jugoszláv nagyurak ötet becsukták. Már pedig akit azok becsukatnak, az bizonyára böcsiiletes embör." Turniscsén és Ganicsán a radikális jelölt közkivanátra magyarul is tartott programmbeszédet. — Mikor ennek okát tudakoltuk, a közönség igy válaszolt: Ebből legalább értettünk valamit, a többiből semmitsem. Zinovjev a Kaukázusba akarja száműzni Csicserint Zinovjev, a kommunista internacionálé elnöke és Csicserin külügyi népbiztos között komoly konfliktus keletkezett. Csicserin a francia nagykövetnek megígérte, hogy a komnmnista propagandát beszüntetik Franciaorszagban és gyarmatain, hogy ezáltal normális viszonyt létesítsenek Franciaország és a szovjet között. Zinovjev kijelentette, hogy sietetni fo^ja Csicserin számüze tését a Kaukázusba. Ebért elnök vakbélgyuladás-ban megbetegedett. Ebért birodalmi elnök vakbél-gyuladásban megbetegedett s operációnak kénytelen magát alávetni. A birodalmi elnök helyete-sitését alkottnányszerüen dr. Lut-' her veszi át. _ Törökország nem mond le Moszulról. Az angorai nemzetgyűlés legutolsó ülésén a külügyminiszter, beszámolt a moszuli kérdés állá-; sáról és kifejtette, hogy Törők-ország ezt a tartományt semmi szín alatt és semmilyen formában j nem engedi az anyaországtői el-1 szakítani. Izmed basa közvetlenül, azután konstantinápoiyból Arigorába utazott, inert ő ismeri legjobban ezt a problémát és a lausannei béketárgyalásokon ő képviselte Törökország álláspontját a tnoszuli kérdésben. 61 á s z i ~ H i r e h. — Püconszka mladina je v lepom vremeni obszlü'závala nadomesztek gösztiívanya, sterol sze je pri tak doszti mladézni tél fasenek né moglo zgoditi. Bőr,i ki nyim je za té poszei senkanil 6üo, szo bár te'zko. ali dönok privlekli do z-rendelüvanoga cila i szo ga na licitáciji 26.-ga ob ednoj vöri preči drago, mla-dézni v haszek ődali. Lüdi na tő priliko je doszta p-islo tak, ka je krcsma Kühár Lajosa nabito pu-na bila. — »Murska sramot i,« tak zo-véjo nász naši drági bratje tam prék More. Preininőcse tjéd'ie je eden moj priátel v Onnos hodo i csüo eto zgovárjanye med dvö- ; cr Elbeszélés. Irta : B. J. I. Hatalmas zivatar tört ki a főváros felett. Villám villámra gyúlt, a zápor széles barázdákban zuhogott a csattogó fellegekből, öreg Duna felborzalt hullm-sörényét rázta, mocskos víztorony csapkodták a partok kövét. — Ereszd le a függönyt Bélám. Félek. — Mitől édes kis bohóm? — Oly szörnyű ez a dörgés. Egész testemben reszketek tőle. Csak most ne tört volna ki a vihar. — Miért? — Nem tudom. — Babonás vagy, Ada? — Egy kicsikét, de nagyon kicsikét. Ne neves ki érte, most ne. — Hát holnap' megtehetem ? — Akkor nem bánom. A férfi édesen mosolyogva ült mellé a pamlagra és szőke fürtös fejét gyöngéden vonta a vállára. Csendes, suttogó hangon csevegtek, mintha két madár csicseregne puha fészke szélén. Nem hoztam magammal semmit. — Kell-e egyéb nekem, rajtad kívül I Oh I édes, édes Ada, ha szivembe láthatnál, én nagyon boldog vagyok. — Még most is ugy reszketek. Kertünkből egy rózsát szakítottam le. Elhoztam neked. Sokszor visszanéztem a házra ; mindig kis szobámat láttam, meg téged s lassan jöttem. — Min gondolkoztál? — Nem tudom, gondolkvztam-e ; lelkem valami vágytól remegett; néha megálltam, még vissza is mentem egy kicsit. — De nagyon kicsit, ugy-e? — Egyszer igen sokat; talán husz lépés is volt. -- Husz . . . lé . . . pés ? — Bizony I ... De megint kinevetsz! Bohóságokat beszélek, — ugy-e ? — Nem, édes Ada; értem én azt a husz lépést nagyon. — Mond, Bélám, mi a bűn ? < — Lopni, csalni, rabolni, — Több bün nincs ? — Da hát miért kérdi ezt az én kis Adám ? — Eszembe jutott. — Más oka nincs? A piros, égő arc felsimult a férfi arcához s nem felelt semmit. Az ablak függönyén át beszűrődött a meleg napfény s a falon arany csíkok rezegtek. Kinyitották az ablakot s egymás mellé könyökölve nézték a szőke Du- nát, mely ismét csendesen hömpölygöti ágyában. A parton sétálók raja nyüzsgött fel s alá ; a tarka hullámzó képre egy széles, ragyogó szivárvány hintette fényét: mint valami pompás szalag borult keresztül a vén Gellért ormán és üde fénnyel vonta be az öreg hegj méltailan koronáját. — Az a mi életünk képe — szólt Béla a szivárványra mutatva, — Nem lesz több zivatar ? Ugj érted ? — Ugy. Vagy ha lesz is, kisüt szivárvány utána. Egy férfi kivált a sétálók tömegéből s színházi látcsövén erős kíváncsisággal szemlélgette az ablakot. Aztái közelebb-közelebb jött, mintha önkényt telenül vezetné valami. — Erős a fény, szólt Ada halkat és elhúzódott az ablakból. 1 1. márciusa 1925. MŐRSZKA KRAJÍNA - MURAVIDÉK 3. sztrán. ma bratoma: „Kam greš Josip? v-Mursko sramotu," odgovori ov. Gda szmo sze prék More pelaii, pá eresé: „Takoj smo v-Murski sramoti14. Našega csioveka obráz krv polejé i osztro nazá vu'zgé, esi je bar né z-Szoboie bio: „Pazta na jezike, da nedta domó z-szebom neszla szramoto. Csi je tő Murska sramota, tő szte vi prineszli eszi, ár je tű prvle né bilő szramote"! — Dijaško podporno društvo v Wuiski Soboti se najtoplejše zahvahljuje vsem plemenitim darovalcem, ki so se odzvali prošnji dijakov nabiralcev ter bilo tudi z najmanjšim prispevkom pripomogli društvu do sredstvo, da bo moglo tudi nadalje vršiti svojo plemenito nalogo v korist ubogim učencem tukajšnje realne gimnazije. Darovali so sledeči kraji te-le vsote (v dinarjih): Andrejci 116-26, Bakovci 120, Beltinci 125, Dolnja Bistrica 13, Gornja Bistrica 25, Bodonci 105, Bo-gojina 1.64-50, Bratonci 42 50, Bukov-nica 33, CerneJavci 83, Črenšovci 163, Dobrovnik 85-75, Dokležovje 23'75, Domanjševci 16 75, Fokovci 80 25, Fikšiinci 126-75 Gančani 1175, Gorica 54 50, Gradišče 78 50, Ivanci 22*25, Ižakovci 26-50, Kančevci 16 75, Kobilje 115, Križevci 150, Krog 111-50, Kupšinci 224, Dolnja Lendava 100, Lipa 85-50, Lipovci 12 50, Martinje 100, Martjajici 46 50, Melinci 66.25, Mlajtinci 77'50, Moravci 30, Nedelica 125, Nemšavci 16, Noršinci 46, Od-ranci 146, Pečarovci 70, Pertoča 30, Petanjci 66-50, Gornji Petrovci 200, Polana 35, Predanovci 81 75, Pucinci 129*50, Pužavci 154, Gcrnja-Radgona 390, Radmožanci 80, Rakičan 12575, Renkovci 135, Sebeborci 150, Sodi-šinci 12-25, Sotina 115-50, Srdica 117, Strehovci 47"50, Strukovci 78, Sata-hovci 88-75, Tešanovci 10, Tišina 86,, Tropovci 65-75, Turnišče 1-10, Vidonci 119, Vučja-Gomila 21-50- Odbor, j — Na gvüsnom meszti je zdá ednők znáni tövaj Gombóc Alojz z Pertoča. V austriji je priso naimre na gyalino zavolo. tatvine, za sfero je dob i 15 meszecov zápora i zda szidi v Gráci. Kak odszluzi tö vrémen tam, ga !ze csáka za nyega priprávlena celica v M. Soboti pri szodniji. Tüdi zavolo tatvine. — Vttrádjqni bicikli. Pri pri iki nikse vesztiice v Cankovi, je Leopold Gomboc z Krajne szvoj bicikli v gan-gi doj naléko, za kratko vremen nje-rni je szamo mrzlo meszto násao Csinitel je neznáni. — Jovo Čarugo szo obeszili. Znáno-ga voditela „rablobande", ki je v Slavoniji teiko vmoro" t tatvin narédo, je z szvojim pajdásom vréd Prpičom v Oszijek i na dvorisesi szodnije feb. 27 ob 7. vöri v gojdno ebesen. Pomilos-csénye sze je ne poszrecsilo. — Halálozás. Február hó 28-án elhunyt Trautmann Aladár virágzó életének 20-ik évében. Az elhunytban Trautman Sándor M. Sobotai kereskedő és családja fiukat gyászolják. Az elhunyt hült tetemeit március hó 1-én d. u. 3 órakor az szülei házból izr. szertartás szerint örök nyugalomra helyeztetni. Béke poraira! — Tüzek. Szecsko István goricai gazda tulajdonát képező čekečkavaszi birtokán elraktározott szalmája ismeretlen okból kigyuladt s elégett. A kár 5000 Din. teszen ki. - Skaper József dolicsi lakós kis házikója az elirult vasárnap kigyuladt s minden benne lévüvel együtt elégett A kár 30000 Din. Mindkét ügyben a nyomozás megindult. — Akiktol óvakodjunk. Weindorfer Ferenc nevű krogi illetőségű kocsis, ismert tolvaj, szolgálatadójától, Siftár Ferenc Polana, hol szolgálatban volt, ellopot több ruhadarabot savval meglógott. Körözik. — Gombóc Alajos, pertocsai ismert gonosztevőt a Gráci börtömben őrzik, hol lopás miatt 15 hónapot kapott Mihelyst ott büntetését kitölti, átadják a M. Sobotai jbi-róságnák, hol szintén ily ügyben alig várják a fogda falai. — Egyházi hir. A maribori püspök a velika polanai uj plébánia vezetésére ideiglenesen Rantasa, eddigi turniscsai segédlelkészt helyezte ki káplánnak és hitoktatónak. Az ő helyére pedig Ivan Oblak segédlelkész jön Turniscsére. Tenyészmen szemle. A lovak fe-deztetési idejének közeledtével a rendes évi tenyészmén szemle D. Lenda-ván mult hó 9-én, M. Sobotában1 pedig 10-én mindig 9 órai kezdettel tartatott meg. Szemlére felhajtott: D. Lendavai járásban összesen 25 drb. (egy pedig nem ielent meg), ezekből; fedeztetésre alkalmasnak találtatott 18. ezek. közt 4 uj, nem vált be 7 drb.,' 1 drb. pedig nem lett elő állítva. M. Sobotai járásban előállíttatott össze-' stn 23 drb. mén, alkalmasnak találtatott 18, (ezek közt 1 ui) nem alkalmas 5 drb. - Mint látszik D. Lendavai járás nagyobb súlyt fektet a lótenyésztésre mint a M. Sobotai. látszik abból, hogy területileg kisebb a M. Sobotai-tól s mégis két-három drbbal nagyobb a mén létszáma. Külömben is a bizottság az ottani anyaggal jobban meg volt elégedve, mintha M. Sobo-taival. Itt jegyezzük meg azt is, hogy a bizottság kijelentésé szerint a jövőben nem fogadd el szemlére olyan mént, melynek szarmazási igazolványa * r '• .JM& .', V" ' ' i-t 'tó-"» II 11. - ■ '' . - '., ' Hol fehér hattyúk eveznek az orrot boszantgíitö tavon : hol savanykás képű csehek rikantják avas kintor-náiukat; hol nyalka bakák ültetgetik ördög moteljára kicsípett babájukat ; hol „végeladást" ordít két csomag gyufájára a kócos gyerek, (de leendő1 házi ur) hol a pereces inasok verseny-1 ben sivítanak füíhasgató trobitájukon ; i hol termetes, puha husu szakácsnők j izzadva lihegve kapkodják a labdát;! hova a főváros vasárnapodként kiönti tarka népét: egy szóval a városliget-1 ben nyaraltak Béláék. Félreeső helyen, lombos hársak-; tói elfedve ált a nyárilak : az önfeledt: boldogság mámora, kicsinyke tanyája, j Eszti néni (Istenfélő, kegyes vén 1 aszony) vezete a háztartást, Jani segit- j sédével, a kit minden vasárnap temp- J lomba küldözgetett. „Ha én nem szabadulhatok legalább te menj el Jani". Es Jani el is ment sz'vesen, de mikor haza jött, mindig erősen kerülgette az öreg asszonyt, mert Janiból keményen dőlt az ital szaga. — Ki prédikált Jani ? — A káplán. — Hisz az elmúlt vasárnap is az papolt. — Az öreg gyanúsan pillantott Janira. — Vagyis nem a káplán, a pap prédikált, néném asszony, — Mi volt a textus ? — A textus, a textus ? azt bizony szépségesen elfeledtem. Ilyen az én sütni való eszem. Ada szeretett kisétálgatni a liget árnyas fái közé, (folyt, köv.) (fedeztetési jegy hátlapján történő hi-| vatalos ellesi igazolással (nem lesz ! meg a gazdájánál; tehát ménesgazdák a jövőben erre figyelemmel legyenek. — Gyümöícsfacsenieték kedvezményes áron. A járási főnökség átirata értelmében a maribori szölőszeti felügyelőség a M. Sobotai járás (de a D. Lendavai részére is (részére nagyobb mennyiségű alma és körtefa csemetet ad államsegélyes olcsóbb árban, kb. 15 Din. drbkénti árban, helyt M. Sobotában. Kik a csemetékre igényt tartanak, azok mielőbb jegyeztessék magukat elő a község birónál, hogy le ne késsenek. — Tenyeszbh Ovesz—Zab » » » Kukorica 190 > > Prosző—Köles > » > Hajdina > 270 > > Szenö—Széna » > > Graj—Bab csres. » » » zmésan—vegyes bab » » Krumpli » » » Len. sz.—Lenmag » » » Det. sz.—Lóherm. » BENKO: febr. 22. i i iöi -475 -400 —'400 -265 -335 -'8-10 -80 -400 -330 -150 -700 3200 1 k«. III. 8- t 8" ■O 6- •41 Bikőv.i Bika Telice ? Üsző Krave | £ Tehén Teoci Borjú Sz vinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmöcsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. Pénezi — 1 Doilár . . . . 100 Kor. Budapest . 100 Kor. Becs . 1 Kor. Praga } . 1 lira . . , „t> . Zürichben 100 Din II- I. príma 9-- 10- 10-50 9 - 10-10-50 " 8-- 12-- 13-— 14- 16-, 30 — 38 — 30- .... 30--3. D. Szíobőd. Pénz. :■< ' .. .. 60-75 0*085 L= 0.0885 — » '1-86 » 2-525. t 8 35 sfrk a „rí Üzleti értesítés. A n. é. közönséget tisztelettel értesítem, hogy Kemény vezetése alatt i lévő Benkó József M. Sobota 232. tulajdonát képező szálló, vendéglőt megvettem s azt máttól kezdve pontos és szolid kiszolgálás mellett, személyesen fogom vezetni a n. é. közönség teljes megelégedésére. Kérem szíves pártfogásukat. M. Sobota, 1. márc. 1925. BÁC LAJOS hotelir — szállodás. iuj Vszlem tisztim mojim prijátelom, znancom i gosztom, od ki szam zavolo velke zaposzlenoszti pri priliki odhőda z M. Sobote v Čakovec, oszebno né mogo szlobőd viéti, tém potom ercsém topeo Bog z vami. /J i o:. s« en Búcsúszó. Mindazon jóakaróimnak, barátaimnak és vendégeimnek, kiktől M. Sobotából Cakovecre való elköltözésem alkalmából elfoglaltságom miatt személyesen nem búcsúzhattam ej, ezúton mondok szivélves Isten hoz-zadot. Čakovec, 1. márc. 1925. LEGENSTEIN GÉZA kavarnár — kávés. Z-hája vszáko redelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 2>t Din. Céna ar.onc za U cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklámé 1 — mali ogas/i 0*70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt. Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: Rókopiszi, kl i.ze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo : Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina MÁRK1SEVC1 br. 20. posta .vUKSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broi U980. ;— i —: Postatakarék számla száma 1^980. M. Krajina szerkesztőség kiadóhivatal Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön In Dinar, küllőidre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár cm.-ként: szövegközi és nyilttér 1 50, rendes 1-—, apróh rcétés 0-7ü' Din és az illeték. Többszörinél enyetíméuy. GAZDÁLKODÁS. A mezei pockok és egerek, valamint az ellenök való védekezés. VI. Védekezés a pockok és egerek ellen. A;.védekezés első sorban abból áll,, hogyané irtsuk és ne üldözzük azokat az állatokat, a melyek az egerek és pockok ellenségei. Feltétlenül kímélendők a vércse, egerész öly«r, velamenyi kisebb bagoly, a sün, a cickány s a meoyétke; hol a vadászat Jelentéktelen, vagy hol nagy az egértömeg, ott kimélondők az őrgébics (bábaszarka), a vetési és fekete varjú, a nádi és mezei ölyv, továbbá a nyest, nyuszt és görény, valamint a róka. A kímélésen kivül, gondoskodni kell fészkelő tanyákról (sűrű bokros helyekről), valamint a nyílt mezőn pihenő helyekről (földbe vert karók és póznák) is. Az itt futólag megemlített különböző állatok az egér rohamos szaporodását minden esetre késleltetik, sőt jneg is akadályozzák, de mindazonáltal gyakori eset az, hogy nagy egérjárás Ajsetén az embernek magának is kell beavatkoznia, hogy e csapásnak minél elébb végét vesse. . t • Lássuk már most, hogy e tekintetben mit lehet tenni. a) Az egerek agyonveretése szántáskor. Tudjuk, hogy az egér rendesen nem fészkel és nem is tanyázik mélyen, ugy, hogy 4 és 5 hüvelyknyi mélységben járó eke majdnem valamenyi egeret kifordít, ilyenkor nincs egyébb hátra minthogy egy munkás a kifordított egeret azonnal agyonüsse, a fészekben lévő fiakat agyontiporja. Gazdáink érthetetlen módon idegenkednek etiöl az eljárástól, pedig ez semmivel sem drágább, de annál biztosabb a több eljárásnál. Hol kevés az egér, ott a szántó ember is vágezhet velők, egér-Járás esetén, azonban tanácsos, hogy ay eke után a szántón kivül még más máükás is járjon. Ez utóbbi esetben a szántás drágul, de ne feledjük, hogy a mérgek alkalmazásához szintén mttekaerő szükséges, a mely sokkal többe kerül ós amely — mint látni fogjuk — soha sem adhat olyan jó eredményt, mint a most szóban levő. b) Egérirtás hengerezéssal és tüskés boronával. Tudjuk már, hogy az egerek a föld alatt, közel annak a felszínéhez tartózkódnak s azért tehát sokan nagy sikert remélnek attól is, ha az egerektől meglepett területet igen nehéz kő- vagy vashengerrel megjáratják, hogy igy a henger alá kerülő pockok a földben elpusztíthassanak. Ámde a pocok, egér teste igen hajlékony és igy a felette elhaladó henger rövid ideig tartó nehezedése nem igen tehet nagy kárt benne. Sok helyen a hengereirést azzal egészítik ki, hogy utána vagy mélyre fogó vas, vagy tüskés boronával járatják meg a területet, hogy igy a borona alá kerülő állat széttépessék. Az igaz hogy egy két egér elpusztulhat igy is. de nagy kár nem esik bennök. c) Kiöntés és elárasztás. Az előbbi csak kis helyen pl. kertben sikeres vagy a hol csak kevés egér van, nagy gyakorlatban csak mint elárasztás jöhet figyelembe olyan helyen, a hol a viz bevezetése könnyű s a hol azt a gazdálkodási ág megengedi. A pockok egy része elpusztul, de legnagyobb része száraz, dombos helyre húzódik, a hol azután könnyebben és gyorsabban ietható. Némely helyen a kiöntéshez trágyalevet használnak. d) Küüstölés. Német- és Franciaországban könnyű vaskályhákat szerkesztenek, a melyekben kénből és posztódarabokból vagy kőszénből, fojtó kéngözös füstöt gerjesztenek s azt fuj-tatók segélyével a pockok járatába szorítják. — Ilyen kályhát szerkezteit a francia Gayot és a német Jülich, mely azonban csak kötött talajnál alkalmazható. A füst, ha a járatok egymással összeköttetésben vannak, 15 lépésnyi távolba is elterjed. Természetes, hogy a közbeeső lyukakat be kell tömni, nehogy azokon át a fiist kitóduljon. Ezen eljárás értéke csekély, nagy területen nagyon is lassú a vele való munka, azután ha a befuvott füst árt is a pocoknak, az csak ritkán pusztul el tőle, inkább csak elkábul, s ha a föld elnyelte a kéngőzt, csakhamar magához tér. Ez utóbbi oknál fogva Németországban (kivált Hesszen és Badenben) az egérfüstölést nem is veszik komoly módszernek. e) Egérfogó árkok. Ha az egér csak foltonként mutatkozik, vagy hol arról van szó, hogy az egércsapás tovaterjedését, vagy az egerek elszéle-dését (pl. kazlak vagy boglyák alól) megakadályozzuk, ott jó szolgálatot tehetnek az egérfogó árkok. Ezeknél kívánatos, hogy a megvédendő terület felé eső árokfal meredek, ha lehet függélyes és mindenekfelett sima legyen, hogy az árokba hullott egér rajta arrofelé föl ne mászhassék. Az ilyen árkot tehát csak kötött talajban lehet alkalmazni és mélysége és szélessége 30—50 cent. között váltakozhatik. Az ilyen egérfogó árkokat azzal is lehet tökéletesíteni, hogy azok fenekére meredek és sima falu bögréket vagy köcsögöket ásatunk le, hogy igy az árok alján futkosó, menekülni akaró egér ezekben megfogódjék. Természetes, hogy az ilyen bögre-alkalmazás csak kis }e-rületen hajtható végre, nagyobbb hosz-szuságu árkoknál bögrék helyett azzal kell segíteni, hogy az árok aljára egy deciméter vastag, de hegyes karóval több helyen — körülbelül 5 — 6 ölnyi távolságban — lyukakat furunk olyan formán, hogy az egymás mellett szoro- san lévő lyukak az árkot egész szélességben zárják e! és ez által az egérnek további menekülését lehetetlenné tegyék. Az Igy felszerelt árokból az oda hullott egerek azután reggelenként, ha j lehet még késő este, vagy már éjjel is összegyüjtendők és megölendők, Végül gondoskodni kell, hogy az árok fala, kivált eső után megigazíttassák és mindig meredek és sima legyen. f) Egérfogók. E/ek alkalmazásá-lól is csak kis helyen lehet szó, vagy ott a hol a terület felszántásának némi akadálya van. Ez egy egyszerűen esztergályozott facső, melynek csak egyik nyílása annyira tág, hogy a pocok azon a fogóba behatolhasson, mig a másik annyira szűk, hogy azon át a fogóba került pocok ki ne szalbadulhasson. A fogókészülék itt a rugóba végződő drót végén lógó karikából áll, a mely épen olyan nagy, mint a milyen a facső átmérője. A fogó felszerelése ugy történik, hogy a fogó karikát a cső felső részén levő bevágásban lenyomjuk és azt az ezen bevágás mellett (de a cső oldalán levö( másik bevágás' n át ugy kötjük le, hogy a rugót szorító zsineg a cső belsejét éppen két részre ossza. Minthogy az ugy elhelyezett egérfogót sokszor eső éri, hogy a fogó karikája galvanizált felülete dacára meg ne rozsdásodjék, célszerű azt s a rugót elhelyezés előtt néha jól megolajozni. Az igy fölszerelt egérfogót azu-; tán az egérlyukak bejáróiba kell illesz-! teni olyan formán, hogy a kötőszál elrágása után a rugót a föld fel ne tartói-tassa. Ez oknál fogva, de inkább azért is, hogy a fogó a bejáratot jól elzárhassa, szükségas, hogy egyik-másik j kivált tág egérlyukaknál aunak egyik oldaláról a földet egy keveset eltávolítsuk és a fogót csak azután állítsuk be. Minden esetre szükséges, hogy irtandó tnrületen első ízben valamennyi egérlyuk szereltessék fel egérfogóval, ha ez nem történnék s az egerésző gyermek csak egynéhány lyukat látna el egérfogóval, akkor biztosra vehető, hogy az egér nem a fogóba fog menni, hanem kibontja a csak egyszerűen be tömött kijárót s azon szabadul ki Azt, hogy a munkás nagy területen egyszerre csak néhány lyukat szereljen fel, vagy fogóit csak ott állítsa fel, a hol véletlenül egeret látott, megengedni nem szabad. (folyt, köv.) 0 I EJ íj és lúdtoll, savanyúvíz olcsó 1 | j] U árban állandóan kapható SCHÖNTAG ADOLFNÁL Murska Sobota (Fliszár-fele vendéglő). Naznánye. Sto niica „jósovo" flanco za szaditi 2 leti sztaro prvovrszte, naj sze zglászi pri JAUK KÁROLY posestniki Skakovci, p. Cankova. K oddaji je : eden v dobrom sztáni bodőcsi 6 HP MÁV lokomobi! ; edna completna gáterzaga na edno 'zago; edno, za pogon mlina, vodno kolő z 'zelezno-zobcatnov predsztávov eden 5 m dúgi 6 cm kuszti transmission z lé'zicsami (csapágy) i trijé konis zobcatne kolé pri M1KOLA LAJOS mlinari v Bodonci. Vecs sze léko zvé pri: KOŽIC IVAN masinsloszari v M. SOBOTI, Lendav-szka ceszta. je eden KINO aparat z filmom za edno predavanye pri, MENCINGER STEVAN mehaniki v Murs ki Soboti egy hordózható MOZI felszerelés egy játékra való filmmel. LEPO POSESTVO obstoječe iz njiv, travnikov, gozdov in goric v izmeri čez 30 oralov, vse ležeče okoli hiše, s konji, kravami, svinjami ter drugim inventarjem vred prodam za 550.000 D. Stanko Cvetko Koračlce poŠta Sv. Tomaž pri Ormožu. Na prodajo! V MURSKI SOBOTI 4 hiže, 2 travnika, 3 njive. V NORŠINCI :—: 3 nnjive, eden log :—: V MARIBORU 2 hiži v kateri se iehko napravi trgovina. Informacije izdaja Dr. Š0MEN LAJOŠ advokat Murskoj Soboti, Prekmurje.