An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every Friday
AMERICAN WINDISH VOICE
Nájvékse i nájbole rasürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
"ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.”
VOL. IV. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. JANUÁR 4, 1924.
No. 1.
BETHLEHEMSZKI GLÁSZI
Varaski szlüzsbenicke do szpremenyeni
Kak je gláseno vu nisterni szlüzsbaj velka premenyenoszt bode
Zdaj, ka szo na nouvo odebráni váraski csesztnicke szvoje szlüzsbo prejk vzéli , vu szvoji szlüzsbaj, nisterne csészti szpremenyene bodo, ár je tou zsc návadno tak bilou, stero zdaj tüdi nemre vö osztáti.
Zdaj ka med váraskimi tanácsnikami nega niksega szvajüvanya ino sze pri szvojem doli dobro vküper razmijo, szo tak napravili szvoje dugoványe, kakti tanácsnicke Reussner, Loos i Kline, ka te edne váraske csesztnike szpremenijo i med sterim szo zse szkóncsali, eti bodejo vö z-csészti djáni: Dr. S. E. Rauch, váraski vrácsitel, Walter Strousburg, váraski zidin inspcktor; J. E. Brader, zdrávja csesztnik; Charles B. Knerr, od váraske vodé prejdjen csesztnik; i J. A. Burkhardt prejdjen cslovek od váraski szméti.
Tüdi tou sze je zse zravnalo, ka sze váraski policájszki prejdnyik William H. Halteman z-csésti dene, ali kak je vu váraskoj právdi naprej szpíszano i tüdi tou, ka on velko pomoucs má od váraskoga polgármestra Yeakle-na csákáti, tou bode nájzsmetnejse delo, toga csesztnika szlüzsbe djáti.
Charles W. Finady, váraski
assessor, je tüdi med tejmi, steri do mogli z-cseszti idti, ali ka sze je glíjanye naprávilo medtem, ka on vecs tak nescse nazáj na tou csészt odebráni bidti, tak on znankar escse osztáne vu toj csészti do prísesztnoga odebéranya, More bidti, escse vu vecs szlüzsbaj tak bôde, ka sze váraski szlüzsbénicke z-csészti denejo, ali tiszto je zse vecs nej tak znamenitno kak vu tej odzgoraj imenüvani csésztaj.
Za delegáta je odebráni
Johu J. McNamara, Quinn soule direktor, je na zádnyem solszkom gyülejsi bio odebráni za delegáta na ono konvencije, stera bode obdrzsána príseszten Julins vu Washingtoni. Na toj konvenciji vsze szamo od vcsenyá bode naprej dávano, ár zdaj vu príszesztnom solszkom leti vsze scséjo nacsi vcsenyé notri vtálati i za toga volo je bila zse edna drzsélszka konvencija zdaj vu preminoucsem vrejmeni vu Philadelphiji, gde je Mr. McNamara soulszki dirrektor za delegáta bio odebráni.
Delavci pri mosztej szo doli djáni zdela
Od bregá do bregá cnosztá delo sze je z-zimszkim vrejmenom tüdi zmenkalo, ár szo zdaj té preminonese dni, vecs kak 100 delavcov doli zdela djáli, za toga volo, ár zse vrejmen ne szlüzsi za delo. Vu deli escse osztáne kaksi 50 lüdi, steri do cejlo zimou delali, naj naszkrbi májo zgotovleno delo i pa naj na lecsüjejo k-szprotolejtnyemi zacsétki potrejbsino. Zdaj je escse nej znáno, kak i gde sze na szprotolejtje delo uájprvle zacsne.
Slot masíne vküp  poberéjo
Mayor James M. Yeakle je vu preminoucsem vöoznano, ka bethlehemszki policmanje vszigdár| pázijo na tákse, steri májo té tak imenüvanye slot masine i steri je májo, tiszte naprej posztávijo pred birovijo. Mayor Yeakle je tou zglászo, ár je opomínanye prislo od Eastonszkoga prejdnyega birouva Stewart-a, ka sze potomtoga vszi tej masíni za gembleríjo, csi kendi dobí na spili ali ko kakoli drügo. Mayor je pravo, ka sze vcsaszi vzemejo policáji vu tákse mejszta, gde na tou gori prídejo, ka tákse masíne vu deli májo.
Vszáki naj pázi na szvoje peneze, gda ide vu Market
Jeszte zse doszta tozsbe pred policájami, ka zdaj zse ednoga hípa vu Marketi trno doszta zsenszek od szvoji penezni mosnyéo príde, stero, sze je zdaj preminoucso szoboto zgou dilo z-Mrs. J. H. Shuman-ov 1627 Riegel Street Hellertown, stera je med küpüvanyom szamo ednouk na pamet vzéla, ka je nyéna mosnya preminoula zsnyéni rouk vu steroj je bilou $15 i edna driiga szenszka, je tüdi zgübíla $25, ali ona je imé nej scsela ovaditi policájom, ár jo je szram bilou.
 Kak je gláseno vu Times novinaj, ka bi prej tou niksi “foreign” pojgye mogli vcsiniti, ár sze tou zse zdaj vszáko szoboto kaj naprej dá vu tom krádjenyi, stero tüdi malo bozsno szvedocsi na notriprísance, ár sze zdaj zse pá na té notriprisanszke pojbe drzsí, ka bi prej tou tej mogli vcsiniti. Nej je znáno, ka, ka jeszte isztina, ali ka bozsno imé naprávi tou csinejnye na notriprísance tou je ednouk sztálno.
Vogrszko Union  Zmejnyaliscse
V-Pondejlek, Januára 1-ga je Vogrszka Union Zmejnyaliska drüzsba spilala pred vnozsino lüdsztvom z-velkov zadovolnosztjov “Golem” titulusa prelejpo szpejvno spilo vu Quinn School-i. Do eti mao szo vszigdár vu Vogrszkom Halli spilali vogrszki zmejnyar je, ali zdaj szo doubili za té cio Quinn School-a presztoren i prijéten Auditorium, gde zmej nyarje lezsej i bougse naprej dájo spilo, tak tüdi za publikum je doszta bole prílicsno tou meszto.
“Golema” spilanye sze szaksemi nazoucsi bodoucsemi trno povídlo, ár vej je tou zse zadoszta na tou, ka szo vszi nad zpoznáni i prilübléni zmej nyarje spilali, steri szo doszta poukanya doubli i vecskrát szo mogli ponouviti nisterne peszmi i plesze.
Za eden meszec, Februára 4-ga pá prídejo v-Bethlehem, pri steroj príliki do escse eden doszta lepsi falat spilali: “Az Obsitos”. Nasim szlovencom zse naprej porácsamo tou zmejnybo, naj jo poglédnejo, szaksi de sze veszélo csüto.
Postinszke zsakle szo vkradnoli
Trijé zsakli szo minouli na Central zselezniskoj stáciji
Tou, ka szo postinszki touvajje vu deli bilí, sze je zvedlo zdaj preminoucsi pétek vecsér ob pou oszmoj vöri, gda je George Belsner, New Jerséy Zseleznepouti vaggonov inspektor dvá postinszkiva zsakla najso pouleg zselezne pouti bodoucsen” New Street” mouszti On je zsakle prejk dao Charles Rohland i Norman Himmelwright policájom, tej szo pa zsakle odneszli na policájszko stácijo, od sterec je vu szlüzsbi bodoucsi Ryan örmester vcsasiz naznánye dao Harry W Thatcher postamestri, kí je vcsaszi poszlo William Wagnera, prednyega csesztnika od píszem i on je té postne zsakle vcsaszi nazáj odpelo na posto. Na zsaklaj sze je vidlo ka szo znozsom bilí odrejzani, ali nej je bilou nikse vrejdnoszti notri tak szo pa te zsakle tam nyáli pri zselezpoj pouti. Vszebina tej zsaklov je bila blágo, stero je bilou poszláno od RollerSmith Kompanije, addreszérano je bilou na Litho Fone Co., Inc. Crentona Avenue New York. Tüdi Bethlehem Steel Kompanije plámi szo bilí notri steri szo adreszejrani bilí na J. H. Myers, Steeltonszke fabrike superintendenta. I tüdi od Bethlehem Fabricators, Inc. je bilou nikse blágo poszláno. vu New York.
Te drügi zsakeo je bio nájdjeni pri Monocacy potouki nej dalecs vkraj od toga prvoga zsakla. Vu nyem je bio cuker. Té zsakeo je bio odneseni na Central zseleznepouti ctácijo ino je prejk dáni bio Supt Wagneri.
Tej zsakli szo bilí vkrádjeni te, gda szo je vö odpelali na stácijo vecsér vcsaszi po sésztoj vöri. Touvajje szo zagvüsno miszlili, ka peneze nájdejo, ali gda szo tou nej najsli, tak szo zsakle povrgli vu meszti, gde szo je najsli. Kak právijo, ka bi tej zsakli doli z-trucka bilí vkrádjeni na Central stáciji.
Na posti szo vcsaszi vsze goripoiszkali, kelko je bilou odpelano i pá kelko je sztálno biloi odposzláno, za sterim szo na tou gori prisli, ka szo vszevküper trjjé zsakli premínoli, ali te trétji zsakeo szo escse do eti mao nej mogoucsi bilí nájd ti.
Postinszki inspektorje szo vcsaszi sli za tém szlejdom ino zdaj scséjo touvajje vöpoiszkati, stero sze tüdi vüpajo, ka sze nyim poszrecsi vönájdti, ka sto je té zsakle vsztrán szpravo.
Naznánye cstejoucsim!
Szpostenyom mámo naznánye dati, vszém nasim naprejplácsnikom vu Bethlehemi, ka szmo na Amerikanszki Szlovencov Glász novine naprejplacsilo pobérati nouvoga zavüpavnika zavüpali, po iméni Bölecz András-a. Záto gorioproszimo naj szprímlejo nasi cstejoucsi nasega nouvoga zavüpavníka z-bratovcsinszke lübéznoszti i naj nyim na pomoucs bodejo vu nyigovom deli.
Am. Szlov. Glász reditelsztvo.
VU NOUVOM LETI
Pá sze je obrnolo ednouk vrejmena kolou : nouvo leto sze je poklonilo na szvejt. Ali cslovecsansztvo sztáre míszli, poznáne zsaloszti, trplejnya prineszé szebov vu Nouvo Leto tüdi, ár kakstécs kalendárnoga vrejmen racsunanye, vsze, ka k-nevouli privézse delavno lüdsztvo : je sztáro osztalo. Sablonov lanc privézse escse dnesz tüdi lüdsztva millione k-sztárim tradicijam, porocsilam, vu steri réd szlísi tou tüdi, ka táksega hípa szo “Blájzseno Nouvo Leto” meli návado zseleti lüdjé eden drügomi. Jeli blájzsénsztvo naszledüje na nájgroznejse neblájzsensztvo ? Jeli sze obrné vrejmena idejnye ino sze vu nepremejnyenoj sztávi pobüdí eden nouvi zsítek ? Ne ! Dokécs vezdásnya zepnyenoszt pomali mele doj lüdsztva million zsítek, dokécs je nisterim neszmerni kincs, millionam pa szamo brez dna szükesína tál — nemre bidti blájzsensztvo pa nouvi zsítek na etom szvejti.
Blájzseno Nouvo Leto szkríva v-utrobi zsmécsavno Vrejmen za potézsene millione, ali tou blájzsensztvo sze szamo etoga szkvarjenoga szvejta na porüsaj lehko zbüdí vu isztini na zsítek. Moremo szi szamí zozídati eden Nouvi Szvejt, ka v-tisztom te naj rejszán cslo vecse blájzsensztvo láda. Te mo meli mí blájzseno nouvo leto !
Steri bougse zná odávati
Dvá baotosa steriva szta glíno blágo odávala, ár szta obá grájzleráj mela i te eden je notri jemánye meo na keden 8,000 dollárov te drügi pa 600 dollárov. Kak je te zdaj tou bilou. Jeli je národ dvá baotosa nej mogoucsi bio gori drzsati, ali kak sze tou zgoudilo, ka je národ vsze szamo toga ednoga podpéro ? Na tou je odgouvoro eden csesztnik, steri je dobro szpoznáni z-trzstvom i on je na tou pítanye ete odgouvor dao.
“Tá prva baota je bíla lej-pa csíszta. Lejpo vöszklajeno blágo je lüdsztvo k-szebi vabilo. Blágo je vsze tak szklajeno bilou, ka je na lehki bilou viditi i pá k-tomi je escse tou pomoglo, ka je te prvi baotos szvojo baoto glasúvo vu vszákoj príliki. Vu toj drúgoj baoti je tou nikaj nej bilou i záto je ta zaosztányenoszt.”
Zse sze je tou tüdi zgoudilo, ka kakkoli je jejsztvina potrej-bna, ali ona sze záto száma itak nemre odati csi nyéni baotos za tou ne gléda, ka naj bi sze blágo pred küpüvajoucsimi dálo szpoznati i tou je nacsi nej mogoucse kak pa szamo tak, csi glászi vnovinaj. Dobro glusenyé, csi je podpérano od dobroga vöobszlüzsávanya, kvaliteta, zadovolscsine, prijaznivoszti i od trzstvenoga znánya vszefelé prílike kak sze naj blágo zmeszta szprávi gde je vküper szklajeno, te sze lehko trousta ka trzstvo dobro pout nájde.
VOGRSZKI ORSZÁG SZPUNI MIROVNOGA KONTRAKTUSA ZRAVNANYE
Bethlen grof miniszterszki predszednik je gori priso na tou, ka je nej dobro neprijátelszko znásanye z-tühinszkimi országami, gda je nájmre prisziljeni za nyuvo podpéranye
Z- Párisa glászijo : Vogrszkoga poszojila predpravke sors, stero je liga tanács na nájzádnyem razprávlanyi potrdo, vu szlejdnyem szkoncsanyi escse itak od dobrodjánya komiszije zravnanya viszí. Ali poszojila predpravke tak dugo távlecsécse historije eden znameniti vrszt sze je zápro doli z-touv prílikov je grof Bethlen István miniszterszki predszednik za ozorjeno vido cajt, ka naj sze za amerikanszke stampe vjávle od sztáliscsa Vogrszkoga országa i poszojila predpravke ino od vogrszke vláde i vogrszkoga národa mirovne nágibnoszti.
Nemrem povrzsti Párisa — je zacsno gucsati Bethlen — brezi toga, ka bi nej povedo, kak oumorno cenim tiszta previdejnya, stera szo sze od Vogrszkoga országa na podplate posztávlanya glászila. Velki sztopáj je pomejnolo prouti na meszto posztávlanyi Szrejdnye Europe dobrobodoucsnoszti, ka szmo zse lige tanácsa na razprávlanyi vu dvojem znamenitom dokomenti popolno mogli zglíjati. Lige penezni poszlov komiszije z-nisternimi porácsanyi zoucsi szmo mogli z-gorobdrzsányom zsiveti, ali tou gorobdrzsánye je potrejbno bilou i nikak ne pomejni tou, tak da bi sze Vogrszki ország scseo vöognoti od vu trianonsz kom mirovnom kontraktusi naprej szpíszane duzsnoszti.
—	Lige kotrige szo na telko za zsmécsavno oszoudili nas vérsztveni sztan, ka, po nyuvom prévidejnyi, tou escse ednoga ménsega zvönejsnyega poszojila pridobitev tüdi na nemogocsno dene za nász brezi kontrolejranya nasega penez noga vörtivanya. Ka na kelko posteno scsémo zadoszta vcsi niti mirovnoga kontnikbusa duzsnosztam, tou nájbole ocsiveszno té faktum poszvedocsi ka glí nasega bozsnoga vérsztvenöga sztána escse izdak szpunyávamo na racsun dobro djánye kamenoga vogeljavozs nyou.
Po vogelja vozsnyi  vö plácsana suma pouleg vszáko vezdásnye penezne vérsztvene zsmécsave tüdi doszégne 2 milliona angolszki fontov. Po táksoj doubi sze vrsnímo od szloboditi od dugov, csi glí ráv no teda isztinszko szmo prisziljeni na importejranye kamenoga vogelja i za kürjenye drv. V-tou je persze nej' racsunano notri bojszki materiál i negíbajoucse vrejdnoszti tiszta neszmerna vnozsina i vrejdnoszt, stero szmo na odtrgnye ni krajínaj dáli prejk na ra csun dobrodjána.
—	Ali mámo toustanye tüdi ka gda de dobro djánya komi szia z-nasim poszlom oprávla la, tákse zglíjanye lehko do-szégnemo, po sterom Vogrszki ország nej szamo k-zvönejsnye mi poszojili lehko príde, nego rávno té z-popolnim szrdcom i düsov sze lehko notri vrzse vu nameszto posztávlenya delo Po táksoj pouti, z-számnim goriáldüvanyom, z-vödrzsé csim delom i z-zvönejsnyov pomocejouv Vogrszki ország escse kak szam szebé goridrzsécsa drzsélszka vküpnoszt lehko
prevrzsene szvoje meszto med europejszkimi. Ali tou persze szamo trejzne pámeti i vküpnoga razmejnya z-prílikami je mogoucse doszégnoti.
— Zoucsi z-tém na meszto posztávlenya delo de na Vogrszkom országi trno pomali i trno zsmetno slo, ali csi národa düso scséjo szemleti v-tom, te jo nemogoucse tou delo i áldova gotovnoszt, z-sterov jedíno lehko resíj Vogrszki ország escse izdak nevarno vérsztveno katasztrofo.
Kak Christian Science Monitor-a glászitel píse, je vrejdno zamerkati, ka grof Bethlen sze je vu tom szézoni trno doszta dotíkao prijátelszko z-Dr. Benesom, cseh-szlovacskim zvönejsnyim miniszterom, kí sze je vezdaj tüdi v-Párisi zdrzsávo. Med tema dvema politikusoma je trno vrejlo prijátelsztvo posztanolo. Tou oszobno, dobro prijátelsztvo tü trno za prijétno znamejnye zgédnejo.
Mouzs, steri ne mára ka je zseno vmoro
Eden Madej imenüvani delavec je záto zseno sztrejlo, ár ga je zvodila. — Zsalüje, ka je nej mogocsi bio szkoncsati sztisztim, kí je nyemi blájzseni zsítek prevrgo.
Frank Madej je masiniszter bio vu Bridgeport, Conn. Ali on je, nej szamo masiniszter bio, nego tüdi mouzs. I kak moüzs, lübo je szvojo, zseno. Ali nyegva zsena ona je szamo naglasüvala, ka nyega lübi. Po táksem sze te zgájajo tragédie i tak je pouszto junák tüdi Madej, csi gli ka je on sztrejlo szvojo zseno.
Zsenszka je odszkocsila zednim cslovekom od hizse, ali mouzs je tou zvedo, ka szta nyidva, vu new jerseyszkom Passaici. Za nyima je sou, prvle je velko nevolo delo pri szvojoj zseni, stero szo je z-tém szkoncsalo, ka je mouzs zseno dojsztrejlo.
—	Ne zsalüjem, ka szam vcsíno — pravo je mouzs na policájsztvi — nego veszelim sze tomi, ka je mrtva. Zvodila me je. Zapelala me je. Za nyou_szam delo. Vu vszem szam nyej povouli hodo. Ali nyej je drügoga moskoga trbelo. Zdaj naj me vrdejva zvoditi, gda je zse mrla.
Te je pa etak zacsno :
—	Szamo tou zsalüjem, ka szam toga moskoga nej mogoucsi bio nájdti, steri je mojo zseno odpelo zdoumi. Záto ka csi bi pred méne priso, zsnyim bi tüdi szkoncso. Táksi moski je drügoga nej vrejden, kak pa edno revolvinszko kruglo. Ali té revolvinszki sztrláj naj zavádi. Vu szrdcé naj njemi ide. Ka naj vecs nigdár ne dobí volou na drügo zsenszko i naj ne pozselej szvojega blízsnvega zseno.
Madej je escse tou pravo, ka stiri decé má, ali od onoga vrejmena mao kak sze je zsenszka zalübila vu toga tühinszkoga mozsá, je szvojo deco tü-    di zapüsztíla.
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
Bell Telephone 2940	Száko piszmo poslite
512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
SZHAJA VSZAKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager.
NAPREJPLÁCSATI CEJNA:
Na edno leto . . . . . . . . . $2.00
Vogrszko domovino . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . $2.00
For Hungary . . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
“Lübézna akcia”
stero szta zacsnola Marcinkó József plevánus vu Passaici, N. J. i Berkó Géza, Amerikai Magyar Népszave glávni reditel, sze je zse vu zacsétki szkázala, ka je tou nej drügo, kak biznisz. Ali zdaj sze je pa cilou vöpokázalo, ka szta tejva dvá povidniva goszpouda z-té “lübézni dárov” akcije edno biznisko akcijo napravila. Sészttreszeti vagonov pakov szo szposzlali vküper amerikanszki vougri i szlovenci szvojim blízsnyim vu sztárom kráji, za stero akcijo je Amerikai Magyar Népszava duge meszece velke rekláme delala, naj li vecs pakov príde vküper, ka de tém véksi nyuv profit. Za szaksi pak do trészeti füntov je $1.50, ober trészeti füntov pa $3.00 je trbelo plácsati szaksemi posílajoucsemi, kak za zseleznisko foringo od Bremena do Budapesta, ár je hajouv do Bremena ksenki odpelao, vtou sumo je bila racsunana tüdi zagvüsenoszt szaksega paka. Cejla suma je v-dolláraj vözneszla, stero szo plácsali amerikanszki delavci $42,900 dollárov. Ali zvöntoga szta tejva fticsa domá znouvics velke sume pobérala od oni, sterim szo paki bilí poszláni, od ednoga paka szta od 5,000 do 8,000 koron térgyala z-onim zrokom, ka je prej pakov foringa szamo do Bremena bíla plácsana. I mogo je szaksi plácsati, csi je scséo v-roke dobiti pake. Ali tou je escse nej vsze, kak opomínamo, vszevküper je 36 vagonov “lübézni pakov” bilou odposzláno vu sztári kráj, steri privouz szta nájmre Berkó Dávid Géza i Marcinkó plevánus szprevájala escse z-dvema csloveka szploj do Budapesta i dönok sze je ta velka, nemogocsna csüda zgodíla, ka sze je sészt vagonov z-lübéznimi pakami “zgübilo.”
Nega csloveka, steri bi znao razlozsiti, ka tou pomejni, kak sze je moglo zgübiti sészt vagonov pakov ? Ali sto blízsnye pozna tejva dvá vrliva goszpouda, nájmre Berkó Dávid Gézo, steri je na szaksi doub prijéten, gde szi lehko zsebko napuni, tisztim szi nej trbej doszta glavou trejti, ka kama szo lejnoli tej paki. Ka zdaj povejs na tou drági cstejoucsi, tákse ruzsno delo vcsiní eden plevánus i eden reditel, steri sze vszigdár za pravicsnoga, postenoga, dobrotivnoga glászi ? ! Berkó D. Géza je eden táksi gyálen cslovek, steromi, je postenyé i pravica szamo vu nyegove renegátszke, za szaksi biznisz prijétne novine na glaszni píszao, ali tiszto zdrzsati, szpuniti je drügo pítanye. Penez má dobro szago, odkéckoli príde, Berkó je pa na tou trno prípraven, ka sze tá vlecsé, gde je z-ovszom napunyena turba.
Nálezsno csákamo na tou, z-kém ta sze tejva ftícska zdaj vözgovárjala, dugo szta na tihoma, gvüsno szi zsmetno brodita na tom, kak sze naj mujvata pred zavodjenim, znorjenim delavsztvom. Zádnyo pout je Marcinkó plevános na segavi odvrgo nazáj amerikanszki vougrov ono zselejnye, ka naj odkrito pred nyí prinésze obracsunanye od prvejse “lübézne akcije”, na tou je szamo telko odgovora, ka je on nikomi nej duzsen obracsunati, ár je szaksi v-rouke doubo poszláni pak. Ali zdaj nacsi sztojí sztáva. Sészt vagonov pakov sze je “zgübilo”, domá szo pa znouva mogli plácsati- za vozsnyou. Tou pa nede mogoucse tak na gladki odpraviti, ár csi tou kmicsno delo Marcinko i Berkó ne zcsísztita, amerikanszki vogrszki i szlovenszki delavci, steri szo kvárni v-tom ruzsnom bizniszi, do znali szvojo duzsnoszt. Nam naj táksi lüdjé potem ne predgajo od postenyá, lübéznoszti i pravice. Nász vecs nede bloudila Amerikai Magyar Népszava, stera je nájnovejse od vogrszke grofovszke, delavsztvo potézsajoucse vláde dobíla velke sume szubvencio, ka naj tak píse kak je nyim prijétno, naj tak mejszi vogrszko delavsztvo, ka ji oni lezsej vöponücajo. Troustamo sze, ka príde tiszto vrejmen, gda de delavsztvo previdlo opomínajoucsi goszpoudov gyálno zvodjávanye z-tejmi novinami i számradno je vkraj lücsíjo od szébe.
Velko sumo penez
je véndar dobíla Amerikai Magyar Népszava od vogrszke vláde, ka je tak na nágli i prevecs premeníla opout. Tou nász nika ne szászne, vej je ona zse dosztakrát tákse vcsiníla, Zakaj bi pa zdaj nej naprávila, gda je za tou plácsana bila. Tiszte lüdí, politikuse, stere je escse szamo pred pár meszeci dícsila, hválila, — zdaj ji do zémle bláti i vu táksa dela i politikuse sze vmesáva, k-sterim je do eti mao niti ednouk nej znála bozsne rejcsi píszati. Z-toga sze zdaj szveklo pokázse, ka je Berkó Dávid nej zaman hodo lajnsz ko leto dvakrat na Vogrszki ország, gde je v-rauke szégao z-tisztimi politikusami, steri zdaj escse v-rokáj májo cüg-
le, ali ka bode teda, csi nyim naszkori vöszpádnejo z-rouk ? Berkó D. Gézo tou tüdi ne prineszé v-meslingo : dícso, hválo de on escse ednouk tiszte tüdi, stere dnesz tak trno bláti, ospotáva; vidli szmo zse mí cigána za bago plészati, tüdi poznamo zse, sto je Berkó D. Géza i ka je Amerikai Magyar Népszava. Penez, te Vszamogoucsi, ta Zmozsnoszt vsze naprávi. Za penez je nikák szpodoben bujti szvojega prijátela i tak tüdi v-pajdástvo sztoupiti z-szvojim nájhüsim protivnikom i kak nam dogotki dosztakrát poszvedocsijo, tou je vezdaj nej trno rejtko pripetjé, med té sze racsuna tüdi Berkó D. Géza z-szvojimi novinami, Amerikai Magyar Népszavov.
PRIVANDRANYE PO DOPUNYENOJ KVOTI
Steri országov lejtna kvota sze je zae dopunila i sto lehko príde notri ober kvote ?
Meszecsne kvote maximum 20 percentov zneszé vö„ cejloga leta kvote tisztim tühinszkim privandrajoucsim, steri sze püsztíjo vu Zdrüzsene Drzséle. Novembra meszeca sze je doszta országov cejloga leta kvota popolno dopunila i z-tém sze je privandranye z-prilozsni országov na eto szlüzsbeno leto gzkoncsalo. Tou pomejni ka z-tiszti országov do 1924 juliusa 1-ga je nikseféle privan dranye nej dopüscseno.
Naszledüvajoucsi országov lejtne kvote szo escse nej dopu nyene i escse do trpele pár meszecov : Ausztría, Csehoszlo vákia, Dánia, Eszthonia, Finme, Francuski ország, Némski ország, Vogrszki ország, Iceland, Norvégia, Svédszki ország, Jugoszlávia. Od Privandrajousce Kancelaje vödáni szkáz nazvejszti, ka sze vogrsz ka kvota decembra escse nej dopunila i escse vu etom nouvom leti tüdi lehko prídejo pri vandrajoucsi z-Vogrszkoga országa.
Po razmejnyi privandrajoucse právde po dopunyenoj kvoti znisteri országov jedino szamo vu naszledüvajoucso kategorijo szlísajoucsi tühinci sze püsztíjo notri :
1.	Vládni csesztnicke, nyuva familija, szprevájajoucsi, drzsi na i szlüzsbenicke ;
2.	Tühinci, steri szo brezi pretrganyi prejk Zdrüzseni Drzsél ;
3.	Vu Zdrüzsene Drzséle právdenszko notripüscseni tühinci, steri szledi Zdrüzseni Drzsél z-edinoga krája vu drügi kráj potüjejo, szkousz szouszedni tühinszki országov;
4.	Tühinci, steri Zdrüzsene Drzséle kak turisti, ali zavolo docsaszni trzstveni, ali pa zprijétni cílov poglédnejo. Tákse glédanye nemre bidti dugseod seszti meszecov i táksi tühinci, stere med táhsimi násztaji nájdejo naszeljene vu Zdrü zseni Drzsélaj, steri sészt meszecsni glédanya terminus scsé jo podugsati, szo vödjáni deportejranya nevarnoszti;
5.	Tühinci, steri szo pred notripüscsenyom vu Zdrüzsene Drzséle pét lejt nepretgnyeno prebívali vu Kanadi, Newfoundlandi, Kuba Republiki, Mexico Republiki, vu szrejdnyi i Poudnésnyi amerikanszki országaj, ali vu szouszedni Islandaj;
 6. Od oszennájszet lejt sztaroszti mlájsi tühinci, steri szo Zdrüzseni Drzsél pörgarov deca;
7. Zdocsasznoga z-vönejsnyega glédanya nazájprihájajoucsi tühinci. Tou zravnanye sze nájmre vu pazko porácsa vszém onim privandrajoucsim, steri escse nemajo popolnoga pörgarszkoga jusa i zselejo na krátko glédanye idti vu sztáro domovino. “Docsaszno zvönejs nye glédanye”, kak tou tá právda zravna, sze tak razmi, ka je prisztojni vu sterom zvönejsnyem országi (brezi toga, ka bi od eti bodoucsega sztancsarsztva doli povedo) od sészt meszecov nej dugsega vrejmena ouzdalecs. Od sészt meszecov duzse ouzdalecs osztánovsi tühincov szi racsunajo, ka szo doli povedali z-sztancsar-
sztva vu Zdrüzseni Drzsélaj. Tak csi prisztojni tühinec od etec odhájanya vu seszti meszecaj nazáj príde vu Zdrüzsene Drzséle, sze notri püsztí escse té tüdi, csi za nyegvo národnoszt kvota zse je dopunila; na szvedousztvo tákse ouzdalecs bodoucsnoszti je nej potrejbno na nikseféle zouszedno szvedocsüvanye, ár privandrajoucse oblászti májo gori szpíszane szaksega odhájajoucsega tühinca imé. Ali kre drügoga tála pa tiszti tühinci, steri szo od sészt meszecov dugse vrejpmen bilí ouzdalecs od Zdrüzseni Drzsél, sze püsztíjo, gda z-docsaisznoga zvönejsnye-ga glédanya nazáj prídejo, csi szveklo znájo vöpokázati, ka ob príliki odpotüvànya z-Drüzseni Drzsél szo nakanili nazáj prídti i za toga volo je nyuvo zvönejsnye glédanye vu isztini szamo doesaszno bilou. Tá odloucsenoszt jedíno szamoga nazáj prisévsega privandrajou csega dosztája. Csi zseno, deco ali drüge blízsnye pripela szebov, mogoucse tiszte do deportejrali, csi sze je kvota dopunila;
8. Tühinci, steri szo pozváni zmejnyarje (szinészke), küncslarje, szpejvci, sterogastécs vadlüványa popevje, vszevucseliski profeszorje, ino pripoznano z-düsevnov oupravicov ládajoucsi tühinci, k-sterim szlísajoucse racsunajo privandrajoucse oblászti: vrácsitele,
kémikuse, pozváne inzsene, fiskálise, arkitektore i priszpodobne;
9. Tühinci, steri szo kak hizsna drzsína zaposzlávani. Z-toga cíla jedíno szamo tiszte racsunajo za drzsúno, steri szo rejszan vu szlüzsbi bilí, csi vu Zdrüzseni Drzsélaj ali vu zvönejsnyi országaj, vu szprevájanyi potüvajoucse persoune vu hisznom poszli, ali tiszte persoune vu hizsnom poszli, k-sterim potüjejo vu Zdrüzseni Drzsélaj i steri z-toga cíla prídejo, ka naj tou szlüzsbo dale szpunyávajo.
Vu zádnye trí kategorije szlísajoucsi sze dönok vu kvoto racsunajo do tecsász, dokécs sze je tiszta nej dopunila, ali csi sze kvota dopuni, záto sze dönok notri püsztíjo. Vu drüge kategorije szlísajoucsi szo gori od kvote.
Vszi drügi, tühinci, steri szo vu tej punktaj nej notri vzéti, privandrajoucsa právda zravna, csi sze ober meszecsne ali lejtne kvote za notripüscsejnye proszijo, ji nazáj poslejo.
Stirje vouznicke szo odszkocsili z-Atlanta voze
Gerald Chapman steri je pétdvajszti lejt vouze doubo za million dollárov postne touvajjije je tüdi med odszkocsenimi
Pod spitálom szo tunnel napravili. Csesztnicke sze csüdivajo kama szo telko zemlé na sztrán szpravili.
Prevuoga vouznikov je zse odszkocsilo z-vouz, ali tak szenzácionszko escse dönok nej, kak szo zdaj stirje vouzniki odszkocsili z-Atlanta, Georgia drzséle orszacske vouze, med sterimi je tüdi Gerald Chapman, kí je za postne tou-
vajjije na velko vouzo oszojeni bio. Odszkocsenye je szploj brezi párno, ár szo tej vouzniki pétdeszét-fuszof dugi tunnel szkopali, steri je szkousz sou edne oszen fuszof kuszte kamene sztené i odnet vö na szloboscsino.
Med tejmi stírami je nájbole nevaren bio George Anderson, steri je tüdi 25 lejt vouze doubo ár je on gláva bio tisztim tuvajom, steri szo vu New Yorki edno million dollárov vrejdnoszti poste vkradnoli za stero je Chapman tüdi bio zaprejti.
Eden zselezne pouti delavec je trí moske vido, kak szo gori na train sli pred tisztim vecsérom kak szo na gojdno na pamet vzéli tej stiraj voznikov odszkocsenye.
Zvön Andersona je bio Hiram Lepper, 50 lejt sztar z-Baltimore, steri je bio oszojeni 1914 na 15 lejt vouze; Ludwig Schmith, eden nemski marinar, ki je oszojeni bio v-Rochesteri, N. Y. na 10 lejt za poste krádjenoszti, i Frank Haynes, steri je oszeni bio v-Chattanooga, Tenn., na 18 meszecov.
Tunnel je nájdjeni bio pod spitálami i doj vnyega je lehko sou cslovek na lehki, ár je sürki bio i dugi na pétdeszét ali vecs fuszov, steri sze je zvöna szkoncso.
Vouznim csesztnikom sze szamo tou csüdo vídi, kak szo mogoucsi bilí telko zemlé tam szkriti, ka je tou niscse nej na pamet vzéo.
Zdaj szo najsli edno málo lopato i eden bajcarszki posvejt vuzsgánoga pred onov lüknyov, gde szo decski vöodísli.
VELKO
dobroto vcsiníte, drági szlovenci, csi sze v-storaj szpomenéte, ka szte vu nasi novinaj csteli glasüvanye.
E. O’REILLY’S
Nasa zimszka vöodaja
na
Moski i Pojbinszki Gvantaj
E. O’Reillyova návadna odaja na Moski i Pojbinszki Gvanta-Zgornyikaputaj i na vsze potrejbcsini sze zdaj zacsne. — Vszáki Bethlehemszki cslovek zná, ka je táksa odaja pri E. O’Reilly-i vszigdár na haszek bila küpüvajoucsim.
Vszáki Gvant i Zgornyikaput vu toj baoti — kak moski tak pojbov sze more z-csisztiti, gde szi küpüvajoucsi lehko prisparajo od $5 do $15 na vszákom pári.
MOSKI GVANTI I ZGORNYIKAPUTJE SZO BILI $20 do $60
ZDAJ SZE ODAJO ZA
$
14
.75
do
$
46
.75
Na vszákom Pojbinszkom Gvanti i Zgomyemkaputi je puscseno ⅓ tao cejne.
Vszi Sweaterje — Sáli— z-birkecsov bundov podmetani kaputje, i vsze moska potrejbcsina sze odá za nisziko cejno
The E. O’Reilly Co.
THIRD AND NEW STREETS, BETHLEHEM, PA.
NAJBOLE POSTENOGA BLÁGA BAOTA
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
3. sztrán
ZAVÉZNISKO PROHIBICIJE PRÁVDO NOTRI DRZSÁNYE
Tühinci, steri szo nej pörgarje i prelomijo szüho Szlüzsba sze vu edne roké vküper potégne právdo deportejrani bodo
Orszacska szüha právda sze more posteno notri zdrzsati, tou je bilou szkoncsano na onoj konferenciji, stero szo Pennsyl vania pörgarov poszlanicke meli zdaj té preminoucse dní vu Harrisburgi. Ta konferencija je od one konferencije vözrászla, stera je pred nisternimi kédnami bíla vu Was hingtoni i na onoj konferenciji je szkoncsano bilou, ka de vszáke drzséle ravniteo za tém glédao, ka naj sze vu nyegvoi drzséli edna konferencija vküper pozové, na steroj konferenciji sze more pogucsati, kak sze véksi nászhaj doszégne pri szühoj právdi notri zdrzsányi.
 Zvöntoga na toj konferenciji je bilou szkoncsano, ka sze pred drzsélszke poszlánce notri dá edno porácsanye, vu sterom do oproseni na tou, ka naj vu právdodávcov hizsi za tou voutajo, ka naj sze prohi bicija notri zdrzsí, tüdi tou, ka naj sze prohibicije notri zdrzsánye szpelávanye vu edne
mocsne roké polozsi i naj sznmo eden eslovek bode odgovoren, tüdi tou, ka naj sze táksi tühinszki notriprisanci vö zZdrüzseni Drzsél deportejrajo, stero szübo právdo prelomijo.
Tej delegátje szo sze zavézali, ka do oni na pomoucs drzsélszkim csesztnikom naj sze právda notri zdrzsí, tao vzemejo na szodniji kak dvanásztnyecke, po krajínaj do gyülejse drzsali z-sterimi do národ na tou vugíbali naj prohibicianszko právda notri zdrzsána bode i tüdi na pomoucs do csesztnikom vu nyigovom deli, steri delajo za szübo právdo.
 Tüdi edna prosnye je bíla za dobro vzéta, stero poslejo k-novine reditelom, vu sterom do je proszili naj vcsiníja národ vu tom dühi, ka je alkobol neszmerna douba, stera lüdsztvo doli márja i naj národi právdo tolmacsijo, itd. Tou je bilou szkoncsano na toj konferenciji.
Vu znánye onim steri namejnijo koga vu Ameriko szpraviti
Zdrüzseni Drzsél pod zvönejsnyi poszlov minisztersztvo szlísajoucse Visa Office prejdnyik, Mr. Daugbten, z-naszledüvajoucsimi potrejbnimi infomiácijami szlüzsi za tiszte, steri szvoje blízsnye ali poznánce scséjo vöszpraviti z-Europe vu Zdrüzsene Drzséle.
“Vu zvönejsnyi országaj sztanüvajoucsi konzulátuske májo goridáno, ka od tiszti lüdi, steri szo za vizum dáli notri prosnyou, naj ne térgyajo od nyuvi vu Ameriki zsivoucsi blízsnyi pörgarszkoga papéra originálno ali vu veritno potrdjenom duplikáti notripokázanye. Eden Affidavit, steri vszebüje amerikanszkoga blízsl nyega od pörgarizejranya dátum i meszto, nadale pörgarszkoga papéra numero, sze more za veritno szpoznati od amerikanszkoga konzulátusa.” “Z-tém prikapcseno je prípravno goripozvati pazko na tou, ka po razmejnyi od 1922 szeptembra 22-ga vödáne práv de tiszta zsensaka, stera je od tiszti mao, kak je tá právda vu valánye sztoupila k-amierikanszkomi pörgari sin k-mouzsi, ali stere mouzs je od tiszti mao pörgar grátao, ne posztáne za pörgara, csi je mouzs gli amerikanszki pörgar. Tákse zsenszke vu tákso formo jedíno kak tühinci lehko prídejo vu Zdrüzsene Drzséle ino szo duzsne szpuniti vizuma naprejpíszanyi i privandrajoucse právde térgyanyi. Amerikanszki konzuli májo popolnoga jusa zavüpanoszt po nyuvom previdejnyi dati vizum, gda szo preglednoli tühinca dokumente.”
“Csi rávno, ka 1921-ga leta májusa 19-ga vu valánye prisévsa pri vandrajoucsa szigurna právda ne zravna amerikan szki pörgarov zsene ober kvo te notripüscenye, Zdrüzseni Drzsél zvönejsnyi poszlov minisztersztvo je naznánye dalou, ka vu onom pripetjej, csi bi Zdrüzseni Drzsél vu sterikoli privandrajoucsi broud, ober prisztojne kvote prisla táksa zsenszka, stera bi vu opomínajoucso kategorijo szlísajoucsa zsenszka za szébe nej mogla poutnoga líszta szpraviti od zvönejsnye oblászti, pod stero slísi, Zdrüzseni Drzsél zvönejsnyi poszlov minisztersztvo nyej nemre na pomoucs bidti, ár sze tou amerikanszke vláde
z-vádbov ne priglíja, ka bi poszredüvanye szpunyávala med sterogakoli országa pörga rami i podlozsenci i med onimi vladársztvami, sterim szo prsz tojni duzsni vörni bidti.
Prejkmoucsi zakőrjeni sparhet
Vpondelek vecsér okouli péte vöre je álárm bio poszláni z-44 ognyaalárm baksze na stero szo ognyobránci z-velkov szí lov vö sli, ali dela szo nej meli, ár je szamo eden sparhet mocsno zahicani bio i od tisztoga sze je lejsz zácso kaditi. Kvára je niksega nej bilou.
Mogoucse je na eden cajt cejlo lüdsztvo za norce napraviti ino mogoucse je do vekivecsni hípov lüdsztva eden tao zvodjávati, ali nemre do vekivecsni hípov cejlo lüdsztvo za norce drzsati.
ABRAHAM LINCOLN.
DIANA
VOGRSZKI MOZI 811 EAST 4th STREET
SPILANYE SZAKSI DÉN
Ti nájbougsi i nájnovejsi kejpi prídejo na notripokázanye.
Spilanye sze zacsne vszáki dén VECSÉR OB 7. vöri. V-Szoboto popoud. ob 2. vöri
v Szrejdo i v Szoboto
Ti nájnovejsi NADALJÁVANSZKI (SERIAL) kejpi bodejo notri pokázani.
CHICAGO, ILL.
 Naznánye dam vszém szlovenszkim zsenszkam, ka bi jasz trno rada bíla, csi bi szlovenszke zsenszke mené goripoiszkale, za stero bi niti ednoj nej zsao bilou. Jasz delam zsenszke midere, kakti: Corsette, stere naprávim nájbougse za zsenszke, pa nájbole, za tákse zsenszke stere krizsecz ali hrbet bolí. Nej je potrejbno kmeni prídti, nego telefonejrajte i jasz prídem kvasemi doumi, gde vam lehko mero vzemem kak velkoga de vam trbelo. Zovite gori vgojdno pred 9 vörov ali pa vecsér po 6 vöri na eto numero: Lavndale 9638 Mrs A. H. Beauchamp 4148 W. 22nd Street Chicago, Ill. Za delo garantéram.
Pozovémo
VSZÁKOGA MOSKOGA I ZSENSZKO, NAJ TAO VZEME VU NÁJVÉKSEM I NÁJCSÜDNEJSEM
CIPELOV
stero sze je escse vu etom várasi nej zgoudilo. Sztou i sztou párov cipelov, nájbougsega kvalitéta, kak za moske tak za zsenszke, na cejno nej gledoucs bodejo odáni, szamo záto, ka naj januárszko blágo gorijemánye polezsejsimo. Vszáki pár cipelov sze znasega rédnoga szkladársztva (magazína) vövzeme, stero zagvüsi te nájbougsi kvalitét i te nájnovejsi divat — coj dámo
TO NÁJBOUGSO VREJDNOSZT!
STERO SZTE DO ETI MAO VIDLI VU PORTEJKI
Vöodaja sze zacsne v-Pétek
Cejli i Polojnszki Cipeli
VÖODÁVANSZKA CEJNA
ZSENSZKAM
Tej cipelje szo zaisztino te nájbougse vrejdnoszti, steri szo gda szvejta ponüjani bilí. Vu vszákoj velikoszti, vu njbougsem vöposztávlenyi i vu nájnovejsem divati. Vszáki pár je nouv i nepozábte, ka je pri Silberman Bros. vszigdár vrejdno küpiti, za kaksokoli cejno.
.85
Vrejdni szo $10.00
Cejli i Polojnszki Cipeli
VÖODÁVANSZKA CEJNA
ZA MOSKE
Moski ! Zdaj je prílika tü, ka naj szi eden pár lejpi cipelov küpite. Nájprednyejsi kvalitét ponüjamo na odajo ino vász zagvüsamo, ka od 3—5 dollárov prisparate pri Silberman Bros.-aj.
$
3
.85
Vrejdni szo $8.50
MÉHKE PAPUCSE
ZSENSZKAM Vszigdár szo hasznovitni ednoj táksoj zsenszki stera lübi dományo mirovnoszt. Poglednite tou blágo.
Odávanszka cejna
95c
vrejdni szo $2.00
MÉHKE PAPUCSE
MOSKOM Dobri, topli, fájni papucsje. Zakaj bi pa te zdaj nej küpili eden pár, gda lehko peneze prisparate.
Odávanszka cejna
$1.15
vrejdni szo $2.25
Silberman Bros.
201-203 EAST THIRD ST.	BETHLEHEM (S.S.), PA
Nasega nászhaja szkrivnoszt je — Dobre cipele dati za nisziko cejno
4 sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
SPARAJTE VSZÁKI KEDEN K-BOZSICSI ! Edno gvüsno sumo vkraj denete vu nas
Christmas Club
razréd, na príscsztno leto k-bozsícsnim szvétkom vam lejpo sumo vküper prineszé.
Steri 10 centov plácsa na keden tiszti dobí $5.00 Steri 25 centov plácsa na keden tiszti dòbí $12.50 Steri 50 centov plácsa na keden tiszti dobí      $25.00
Steri $1.00 plácsa na keden tiszti dobí . . . . $50.00
Steri $2.00 plácsa na keden tiszti dobí . . .   $100.00   Steri $2.50 plácsa na keden tiszti dobí . . . $250.00 Steri $10.00 plácsa na keden tiszti dobí . . $500.00
coj sze da 3% interes, csi sze vszáki keden zrédoma notri placsüje.
Bojdte prvi med tejmi i teda te k-prísesztnoga leta bozsícsnim szvétkom bole veszéli.
Bethlehem National Bank
3rd & Adams Streets
Bethlehem, Pa.
EDEN DÁR VSZÁKOMI
Ví lehko küpite vsze dáre, stere te potrebüvali na príseszten bozsics, csi sze ví zdrüzsite k-nasemi bozsicsnomi klubi, steri sze zdaj odpré.
Odpré sze prísesztni Pondejlek
Tak je — i escse vam osztáne za sparavnoszt tüdi. Szamo malo vszáki keden — naj ne zaosztánete. Prídte notri knam ino nász opítajte naj vam lehko raztolmacsimo vsze.
Peoples Trust Company
Odprejto		4th and
v-Szoboto	New Sts.
po Vecseráj	Bethlehem,
E. P. WILBUR TRUST CO.
FOURTH STREET and BROADWAY
Vejka od Glávnoga Banka 606 W. Broad Street
Tou je Nájvéksi Bank vu Bethlehemi
3% interesa plácsa na sparavnoszt polozseni penezaj
Gucsímo tüdi tühinszke jezike (Pítajte za Mr. Bartosa ali pa Mr. Gasda.)
PASCSITE SZE
csi scséte za szvojo rodbino ali prijátele pravice i  sifkárte poszlati, naj vu nouvoj kvoti vöprídejo, ár po toj kvoti doszta menye lüdi püsztijo v-Ameriko.
Prídte vu nas Bank i mí vam dámo vsze preszvetloscsenyé stero vam je potrejbno k-tomi deli.
Sifkárte odávamo na vsze linije i pravico vam tüdi szprávimo.
NA INTERES POLOZSENI PENEZ PLÁCSAMO 3% INTERESA.
MI MÁMO PENEZE NOTRIPOLOZSENE od
PENNSYLVANIA DRZSÉL VLÁDE NORTHAMPTON VÁRMEGYŐV VLÁDE CITY OF BETH. — VARASKE VLÁDE CITY OF BETH. — SOLSZKE VLÁDE
Gosztonyi Savings & Trust Co.
Third and Pierce Streets
BETHLEHEM, S. S., PA.
TOLDI
VERSUSKO PRIPOVEDÁVANYE V.  S ZPEJV
Szpát je slo zse tam prêk trsztne drnye szunce, présztrivse erdécsi pláscs na nébe líce, nôcs je pa môcs vzéla, hitro naprêvdrla, i nébo, zemlô je z-podvezom pokríla.
I vö ga obíjla z-mrtvecsnimi cvekmi, z-lêpi lescsécsi zvêzd vnôgimi jezérmi, med hyé lêpi mêszec za voja pozvála, i nyemi na glavô z-szrebra vênec djála.
Miklos je pa na tak neznano pôt sztôpo i glöbse, globse sze vu trsztni lôg vtôpo; ali kak da bi ga z-vôzsom sto privézao,
Od materé sze je vtrgnoti nemogao,
Nazájgléda, nazáj; hêj, ka valá nyemi ? niti bozse sztvári nevídi zdaj nindri, i döhk nazájgléda, pa sze nazájvrné, ino szlobôd jemát hiti od materé.
I kak nazájidoucs, z-csaszoma mandiga, na ’dnom mészti sze prepádne pod nyim draga, vücse gnézdô je tam rávno bilô pod nyim, vu sterom dvá scsénca cvílita z-prevednim,
Miklosi je mílo, kaj nyidva poklácsi, i gládi tiva dvá bôhara, tolécsi, kak ovcsárszki pojbár, gda nadájati dá, scséncsece bundasov gláditi segô má.
Nebi ji na szvoj kvár gláditi trbélo, ár je trtsztje za nyim preci zasümélo,
blízsa sze nyí mati, ino trôbi, da vsze.
vrzse zse na pojba huj ! i mecseta sze.
Na zádnyg nogé sze oprávi vucsíca, ino mêri skramble vu Toldia líca, z-krvávimi zobmí prôti nyemi lôszka, i vu mrácsnoj nôcsi iszkre püsztsa z-gôbca.
Toldi sze pa bisztro obrácsa sze i tá, ino gôszte vdárce peszníc ji zsrêti dá, vlêva sze krv na nôsz, gôbec divjácsini, bücsajo sze velke ocsí od bolezni.
Jezik jí zse mészta nebi meo vu gôbci, tak ga vküpzoszejka, szkrvávi z-kanzobci, kak tecséjo bêsznim pszom krváve szline : niscse je nêvido hüse divjácsine.
Miklos sze naszlêdnye borenya navoli, ino tak zdaj zse i vu nôg pomôcs zvoli, i liki gdare bík z-rogmí déla csüdo, kumesz lücsí z-brszom vucsíco, kak grüdo.
Dalecs vkraj vu trsztje szpádne divjácsina, i nyega velki tél de pod nyôv sztrtina ino kak z-velkim vdárcom na tla szpádne, grozno nyekne ona, gda na zemlô dünkne.
A’, nini ! kak da bi sze vrág szpravo vu nyô, ednôk sze kobacne, szkocsi pá na nogô, grozno sztrôbi z-britkov besznôcsov, csemérom, i na nôvi boj sze priprávla z-vihérom.
Skramble zdaj Miklosi vu plécsa potíszne, kôlena z-zádnyimi tacami vküpsztíszne, gôbec proti glávi na dvá pednyá odpré ; fundaj jo bôg ! fundaj vsze etakse csrvé !
Vzsívajte Szvétke — Z-Csísztim Videjnyom
Kak te sze ví csütili, ka do drügi vszi okouli  bozsícsnoga drejva sztá li i pri sztouli szedeli, steri do napunyeni z-vsze dobroutov ino do     sze veszelíli, ví te pa z-    szlabim videjnyom i gláva devász bolejla ? Jelte ka te zsalosztni ! Prídte knam ka vam ocsí z-vizitejramo i vam dámo tákse ocsále stere do sze vam glìjale, csi je potrejbno.
Mí szamí briíszimo glazsojne THOMAS P. CULHANE O. D.
OPTIKÁR
107 West Fourth Street Bethlehem, Pa. (So. Side)
JESZTEJO
táksi politikuse, csesztnicke trzsci, steri ne glédajo z-prijaznívimi ocsámi nász privandrajoucse, — tou mí dobro známo. Tákise lüdí mí tüdi ne vídimo radi okouli nász. Ali jestejo tüdi táksi, steri postü-
jejo, lübijo, privandrajoucse lüdsztvo, — tou szo nasi prijátelje. Táksi szo tiszti trzsci, storosje, steri nász podpérajo, gda vu tühinski novináj glászijo, záto nam je duzsnoszt tiszte tüdi podpérati. Prvle, kak te sli küpüvat, poglednite, glasüvanye vu nasi novinaj !
Zavűpavnicke
“ Amerikánszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szposte nyom naznánye dá cstejocsim, ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je szamo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj, nám notri posle vu Reditelsztvo.
Opominamo nase szlovence. naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin im: “Amerikánszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin; tüdi nemrete csakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo, stero mi niti naznánye nedòbimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo plácsano sumo vu réd zememo, ki do meli tákse odpiszke pokázati, steri szo od Amerikánszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi.
Amerikánszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména:
Bethlehem, Pa.
Bölecz András
Pittsburgh, Pa.
Markos István Simon István 940 Vista St.
Newark, N. J.
Erbert István 15 Wall St.
Allentown, Pa.
Péter Farkas 514 N. Jordan St.
New Brunswick, N. J. Louis Koszár 199 Hamilton St.
Palmerton, Pa.
Doncsecz Jozsef
Elizabeth, N. J.
Gombotz Ferencz
Cleveland, Ohio.
Joe. Schnedetz
9807 Kennedy Ave.
Bridgeport, Conn.
Tkálecz István 92 Pine Street
Steelton, Pa.
Kamplin József 583 4th Street
Perth Amboy, N. J.
Lebar Iván
Akron, Ohio.
Jos. Kalamár
Chicago, Ill.
Mike Novák 1913 W. 13th Street
NÁJBOGSE MESZTO
gde
Papére i vsze solszko potrejbcsino vasoj deci lehko küpite.
Vszefelé papére i drügo blágo na velkom prebérânyi nájnizsisa cejna na solszkom blági.
Prinasz sze dobíjo vszefelé fárbe papérje za okincsenye.
Lehigh Stationary
Company, Inc
14 West Fourth Street Bethlehem, Pa. (So. Side)
Szedenájszet jezér dollárov je mála plácsa na leto
New York drzséle governor Smith je vu tej preminoucsi dnévaj edno píszmo doubo od Daniel F. Cohalana od New York drzséle birouva, vu sterom píszmi je birouv z-szvoje csészti doli zahválo.
Cohalan, má velko szpoznánye vsze nakráje ino tüdi vu politicsnom deli vszigdár szvoj tao vövzeme i tak zdaj decembra 31-ga je od szvoje szlüzsbe odsztoupo zatoga volo, ár kak je governori píszao, tá plácsa je za nyega mála stero on zaszlüzsi. Nyegova plácsa na no leto je $17,500
Vu szvojem píszmi escse eto právi: “Jasz szam priszil jeni tou vcsinniti, ár szam jasz nikak nej mogoucsi mojo velko familijo z-tém szlüzsom gori hrániti, stero dobim za birouvszko delo.”
Cohalan je escse tüdi tou pravo, ka je tá plácsa, stero New York drzsále birouvje dobíjo, zse pred pétdeszetimi lejtami bíla vönaprávlena i zdaj je itak tak, stero je pa znáno, ka je pred pédeszetimi lejtami nej táksa drágocsa bíla kak zdaj jeszte.
KORINE
Nájlepse korine za gosztüvanyé, ali za kaksi koli drügi poszeo szamo prinasz lehko dobite za to nájnizsiso cejno i vu nájkratsisem vrejmeni. Prídte notri, gda de vam na korine potrejbcsina.
T. M. HOGAN
KORINAR
331 South New Street Bethlehem, Pa.
Telephone 1879-R
SZTÁBLANO POSZOJILO
prvo ali drügo vu vszáksem vrejmeni dámo
GRÜNTALÁSZNOSZT
Mí küpimo ali odámo Grüntalásznoszt
FEKETE & SON
2319-21 West Chicago Avenue,	pouleg Western Avenue
Telephone Seley 6050
Vu preminoucsi 20 lejtaj szmo nase dugoványe pri Küpüvanyi Sztáblenoga poszojila, Grüntalásznoszti, vu zvönnejsnye országe peneze i sifkárte posílanye znájvéksov zadovolscsinov szpunili vszákomi.
Vszákomi onomi, steri scsé szvojo rodbino z-Prekmurja, z-Bánáta, z-Bácske, z-Szlavonie ali z-Vogrszkoga eszi szpraviti, mí szprávimo vsze potrejbne píszma za tou potrejbcsino brezi vsze sztroskov.
PENEZPOSILANYE
Mí dolláre posílamo vu Prekmurje, Bánát, Bácska, Szlavonio i na Vogrszko.
Gvüsenoszti-Kiste
Mí z-árende dávamo Ogvüsanoszti kiste za $3.00 i vise na leto
BETHLEHEMI HIRADÓ
BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS
Eredeti óházai cikkek, hirek, humorok stb.  Hétről-hétre érdekes tartalommal jelenik megl.
Előfizetési ár egész évre csekély $1.50 512 E. 4th STREET BETHLEHEM, PA.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
678
TELEPHONE
678
ZELKOV TAXI
Vnocsi ali vudné vszigdár je vu szlüzsbi komistécs i kamakoli.
V-KOROUNAJ
ali
V-DOLLÁRAJ
nájhitrej i nájbole rédno, brezi szaksega dojpotégnenya plácsamo vö penezeposílanye tam prejk.
Za vlozsbe 4 percentov interesa plácsamo.
Sifkárte odávamo na szakse linije.
KISS EMIL
BANKOSZKAHIZSA 133 Second Ave. New York
Jedini zasztopnik Vogrszke Trzatvene Banke vu Pesti.
Jedini zasztopnik Vog. Kr Áll. Zseleznice Kárte-Kancelája.
Phone 1813
J. L. Agrest & Co.
Real Estate i Insurance 521 East Third Street BETHLEHEM, PA.
Csi scséte hram ali zemlo küpiti ali odati gori poiscsite mené i jasz vam dám tanács. Kak lehko nájbokse küpite ali odáte Za ogeny zagvüsanoszti.
BELL PHONE 1839-W
VÖR POPRÁVLANYE SPECIALISZT
DAVID SPILBERG
VÖRAR i ZLATÁR
407 EAST THIRD ST. BETHLEHEM, PA.
J. Louis Bolich
Pogrobnik i Balzsamérar
10 E. 4th Street	 733 E. 4th Street
Phone 803	Phone 1161
Primeni dobíte vszigdár nájhitrejse vöobszlüzsávanye
Gda te vu potrejbcsini szemo pridte kmeni i zadovolni te zmojim vöobszlüzsávanyom.
NÁJDITE SZE ZVASIMI SZPOZNÁNCI VU
NEW MERCHANTS HOTELI
BETHLEHEM, PA.
(4th & New Streets, South Side.) Nájboukse vöobszlüzsávanye. — Primejrna cejna W. E. HOCH, Lásztník.
Vu potrejbnom vrejmemi eden ton vogelja million dnévov i noucsi odvrné — Nase vogelje je za obrambo prouti mrazi.
Ví escse pomlite kaksa nevola je bíla za vogelje lajnszko zimou, — jeli de kaj bougse vn etom leti tou ni eden nevej. Zakaj bi szi vzéli nepotrejbno pripetjé ? Edno pár tonov NASEGA VOGELJA vu vasoj zemenici vász obráni od mraza i od nevarnoszti vu zími, ino vam hram priátelszko naprávi. Eden ton od NASEGA VOGELJA je vecs vrejdno kak pa millon füntov vrásztva.
BETHLEHEM COAL CO.
Third & Monroe Street — Phone 882
Nase Zdrávje
Naj bode hodba na pomoucs
Pred pár dnévami je na ocsi vesznoszt bilou dáno, ka je vu Zdrüzseni Drzsélaj, vu doszta soláj med vcsenyé tüdi notri vzéto tou, ka solárje morejo na dén dvakrat hoditi edno zagvüsano vrejmen.
To je zaisztino tao potrejbno, csi gli ka doszta ne pomore, ali telko je bougse, ka sze cslovecse tejlo malo vtégne i csi soule ton dobro i rédno notri zdrzsíjo tak je tou zse eden sztopáj k-zdrávji, stero je rávno telko vrejdno, kak pa stero koli drügo vcsenyé.
Kak je znáno, autamobilje szo eti i tüdi osztánejo, ár szo trno doszta dobrote vosínoli szvejti. Ali edno falingo záto dönok má. Od onoga mao, kak szo motorje naprej prísli, hodba je vecs nej za telko prestímana, kak pred etim. Doszta lüdi szi zse tekszi vzeme, csi szamo na pár sztou sztopájov trbej idti.
I tou je doszta betegom zacsétek, ár sze krv nemre tak obracsati v-cslovecsem tejli csi szedij, kak pa csi ide, ár szi cslovek ne zdiháva tak globoko i nászhaj je tou, ka sze krv ne csíszti tak, kak pa csi bi cslovek sou. Krv nancs csíszto nemre delati, csi nema zadoszta gíbanya.
Eden velki zrok, steroga lehko szpísemo na motore je tou, ka doszta tücsni lüdi vídimo. Szkém vecs motorov bode, z-tém menye hodécsi lüdi, szamo nej dávno je bilou gláseno od ednoga automobil fabrike, ka na vszáki dén od oszen do deszét jezér outomobilov vödájo gotovi. Csi de tou tak slo, za pét ali sészt lejt de vszáka familija vu ameriki mejla motor za sterimi vszig dár vecs i vecs vrácsitelov de la dobí.
Na tou szmo lehko gizdávi gda de vszáka familija mejla motor, stero je nej vecs kak pravica, naj sze szaksi cslovek radüje szvojmi zsítki. Vsze naj je mogocse szkousz doipri neszti i naj sze szaksi cslovek dobro csüti i tüdi telko bi mo go szaksi delavec zaszlüzsiti ka bi szi tou príliko lehko szpravo za szvoj nücz.
Ali, szpoumenmo sze z-edne rejcsi, stera nam tou pravi, ka sze za vszáko csinejnye racsun proszi. Tak te zdaj tüdi tou moremo vu míszli meti ka mí nemremo dobro moucs i zsile
meti, csi sze vozimo i nescsemo hoditi.
Ár nega bougsega mujstranya kak pa hodba i plavanye. Hoditi nász nikaj ne kosta i csi scsémo plavati, tou sze tüdi nájde vu nisterni mejsztaj.
Gda hodimo, te na tou tüdi moremo miszliti, ka csi szmo glí trüdni, hodba doszta vecs dobrouto vcsiní, kak pa csi szi trüdni dojszédemo ino sze vecs zmeszta ne gyenemo. Cslovecse tejlo je szamo teda zdravo, csi sze zodaszta gíble i vu vszefelé formo kak vu hodejnyi, tak vu plavanyi.
Kak blájzseno bi bilou, csi bi vu vszákoj souli tou hodbo notri szpravili med to drügo vcsenyé. Ár bi hodba rávno tak mogla bidti vu vcsenyé vere, kak pa szakse drügo vcsenyé, z-sterim bi sze doszta lehko pamoglo za decinszko zdráv
je.
Csi bi mládo lüdsztvo, nájmre solszka deca pojgye i dekline szebi tou mogli za dobroto szpoznati, ka bi vecs krát vönej po grünti i po logáj hodili, nasa mladézen bi doszta bole zdravejsa bíla kak pa zdaj, ka sze vszigdár med zidínami zdrzsáva.
Vönej pod csísztim zrákom zdrzsávanye je vszigdár doszta bole zdravejse, kak pa po sztre hov prebívati.
JOSEPH CZOPOTH
szlovenszki storos
4th & Polk Street kükeo BETHLEHEM, PA
Primeni dobíte nájbougse Goszecse Pérje i k-coj valon Plátno.
Szákesféle szpoudjen Gvant, kak za velke tak za deco. — Lejpi stofatni Gvanti i Kaputje za deco, na nájrédnejso cejno. — Azsurozás tüdi delamo na szvoji masínaj.
Jedini trzsci Aunt Polly i divatni Stout Obüteli za Zsenszke. — Nega tak velke ali tak mále nouge, ka bi mí nej mogoucsi bilí Obüteo dati.
Velikoszt: 2½ do 12 numere sürki i vouszki.
M. E. Kreidler i Szinovje
NÁJPOSTENEJSA OBÜTELI BAOTA 17 East Third Street BETHLEHEM, PA.
Bridgeport, Conn. i Krajína
Zavüpavnik: Tkálecz István
92 Pine Street,	Bridgeport, Conn.
DOKTORSZKI RECEPT
SZEBI dajte vu DUKA apoteki napraviti
Vu DUKA patiki sze vrásztvo, od ednoga pri vrásztvi rédjenyi obsztaranoga 30 lejtnoga zevcsenoga vu BUDAPESTI EGZÁJMENOGA, diplomejranoga VOGRSZKOGA patikára szkrblívov znanosztjov vküper rédi. OD TOGA BOUESEGA PORÁCSANYA NEJ TRBEJ ! Szvojo patiko szamo pod mojim IMÉNOM, jeli vídite ? vise moje baote na IMÉNETÁBLI A. DUKA imé i OBRAMBNOZNAMEJNYE. TRÉSZETI LEJT szam zse vu patikárszkom deli, kelko szam sze zse od vrásztva i od betegov VU TEJ TREJ DESZETI LEJT návcso i szpozno, tou tisztim na szlüzsbo püsztim, steri sze VU KÁKSOJKOLI NEVOULI, ZVÜPAVNOSZTJOV kmeni obrnéjo.
Kak jedíni v-BUDAPESTI egzájmeni diplomejrani patikár vu etoj drzséli, na 30 lejtno mojo szlüzsbo sze zazávam, proszim vsze szlovence za podpéranye. Pazite na imé.
A. DUKA 301 Hancock Ave. Cor. Spruce St.
Hancock Ave. i Spruce St. na kükli Bridgeport, Conn.
Primeni dobite küpiti vszigdár dobro i frisko meszou
OSLAI ISTVÁN
SZLOVENSZKI MESZAR
208 Spruce Street, Bridgeport, Conn.
Telephone Barnum 5113
Vu mojoj groszerszkoj baoti dobite vszigdár dobro i rédno vöobszlüzsávanye.
KORÉN JÓZSEF 181 Spruce Street, Bridgeport, Conn.
Allentovnszke porcije szo povéksane
Zdaj je naznánye bilou dáno, ka je na prísesztno leto büdzset vönaprávleni na $855,000 z-sterov sumov do várasko vértivanye pelali, stero znamenüje, ka je porcija podignyena na 10 millsov i tou je zdaj na
szakso jezero dollárov dvá dollára vecs porc kak pa lanjszko leto na vrejdnoszti. Váraski tanács je tüdi szkoncso, ka policájom 100 dollárov vecs plácse dá na leto i tüdi vszém plácsanim ognyogaszilcom, rávno tak, tüdi drügi delavcom, steri májo meszecsno plácso. Oni delavci, steri na dnéva májo plácso tej tüdi dobíjo pobougsano szvojo plácso.
156
Okouli je glédao, — nikoga je nej vido na tej poznáni potáj, szamo nazáj szpomínanye je opoutilo naprej tiszti trucaszti obráz, steri je moucsi z-mocsjouv popadno mládoga nárocsa toplíno, stera je na tou sztvorjena, ka naj zsivé i zsítek dá. Mozgouve nyemi popádne preminoucsote kejp; mladénec szpozábivsi od szébe, escse bole zamísleni je sou dale. naj sze navádi ednevolnoszti na tam szpoumenom meszti i vu tákso formo obláda náturnoszt, stera je ládala nad nyim. Opojno pozáblenye ga je dalecs zapelalo i náglo je pobegno, tiszto je prejk obíno ino na míli právi : — Boug moj, dáj mi moucs, ár vídis, kaksi nevolnyák szam.
Tej glászi szo gori zbüdili Bösko, stera je komaj na dvá klaftra szedejla vu gouscsini, — náglo gori szkocsi, zaglédne Egerszegija, k-nyemi bezsí, na rame ga vzeme ino ga do gréde pela.
—	Gizdávi moski ! — právi dekla, — véksa oblászt szlabejsega posle na tvojo obrambo !
—	Tü me vídite vu popolnoj nevouli, hlád bi me doj potpíhno, liki povejnyeno líszt.
—	Naszlonite sze na méne. — Böske prejk obínavsi mladénca ledevgyé.
—	Premiszlite sze na méne. — Právi Böske
—	Premislite szi, ka nevadne ocsi do potvárjale !
—	Ka sze jasz brigam z-lüdmí ?
—	Moski je na zsenszko podporo prisziljeni.
—	Gizdávo sztvorjenye, — escse itak sze mantrá, ka naj sze na moucs pomore.
—	Podam sze, od méne bole gizdávo dejte, — ercsé mladénec, — moja szlaboszt je grátala meni moucs, — vöpovém, ka te lübim, — li me szmej vö, ka naj obládnoszt popolna bode.
153
moja hcsí, csi te Boug za vrejdnoga drzsí na blájzsensztvo.
—	Szkrivno rejcs mi právite lübléni papa, — proszim vász, razlozsite meni tüdi.
—	Vadlüjmo eden drügomi vsze, moje dejte. Jeli más szkrovnoszt, stero szi materi nej vadlüvala ?
—	Nej szo me pítali : nej szam mogla vadlüvati ! ... Pa csi bi me gli pítali, polojno szkrovnoszti ki szamo ovádila.
—	Spilala szi sze z-ognyom . . .
—	Perouti szam szi pozsgála, lübléni papa, i nevém, jeli mi odpüsztí Boug.
—	Csi bos zavérala szvojo gízdávoszt.
—	Papa ! — právi ponizno dekla — za dosztino doszta trpim; ali zsenszka nema jusa na blájzsensztvo, csi sze szploj ponízi. — Pri tej recsáj je znouva küsnola ocsi rokou ino vu szvojo hizso je scsela odbejzsati. Ocsa jo zadrzso za rokou ino znouva je k-nyénim vüsztam potiszno szvojo rokou, stero je ona naturno küsnola.
—	Moja hcsí, nyegovi vüszt meszta sze teknes zdaj, — znam, ka je tou bilou nyegovo vadlüvanye.
—	Edno rejcs mi trbej escse papa, — brezi tiszte rejcsi szi ráj neblájzsensztvo odeberém.
NAJRAZMIMO EDEN DRÜGOGA
Cejloga megyőva glászitelszki kováos je kovao glász od Böskinoga k-mouzsi idejnya. Zse szam pravo, ka je pred zsenidvov niti eden neprijátel nej bio tüho, jezik, te lacsen meszeni falájcsek, je neszmileno szekao, ka naj rano naprávi ino kvára veszélje
6 sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
“Z-Trzstvenim” nakanejnyom sze szprávla bívsi Némski trounaörocsník vu szilézijszkoj számnoszti
Nemskoga trounaörocsníka, bole povejdano bívsega nemskoga trounaörocspíka je nej mogoucse vtolti. Nej je on zamán Hohenzollern, on sze li vszigdár itak vu tom vüpa, ka prvle ali szledi dönok restaurálnivajo nemsko monarchio. I na tou monarchio voditelsztvo de zagvüsno pá té mocsnoga nakanejnya	“szilizijanszki
szamnik posztávleni.
Násztaj je zdaj tou, ka je
Oelsi kasteo, gde zdaj bívsi némski trounaörocsník prebiva — z-ántántszkim znúnyem ino notriprivoljenyom — trno zsívoga zsítka szrdína. Bívsi trounaörocsník je trzsec grátao. Nájmre tou sze scse pokázati zsnyega, i on tou scsé naj szvejt tou vörje. Trzsec. Vu tej preminoucsi dnévaj szo nyemi notri szpelávali dvá telefona vu kasteo, stero je zatoga volo bole csüdno, ár je kastela notriszprávlenye i zvönszko goriszprávlenye trno na drügi cio naprávleno, kak pa ka bi dvá telefona potrejbcsina bíla za trzstveno dugoványe.
Gousztovje prídejo
Za “Unser Willy”-ja ga imenüjejo vu okroglíni prebívajoucsi prousztni lüdje i tak
sze vídi, ka ga lübijo, ár on zná, kak szi more zsnyimi djáti. Vu tom lüdsztvi szo monarchistne csütnoszti globoko korenyé doubile i csi sze je zgoudilo zsnyimi krivicsno vöobszlüzsávanye z- vérsztvenoga sztrána vu preminoucsem — naj szi szamo zmíszlimo na Gerhardt Hauptman “Weber” imenüvani falat, steroga junácke szo ete kráj ino prebiválci — vu steri tradicije i monarhije lübéznoszt doszta bole vrejlo postenyé má, kak pa ka bi z-bojnov ali pa z-republikov mogoucse bilou tou zsnyi szpraviti.
Vu oelskom kasteli jesztejo na gouszti gousztovje. Sztári generáliske, bívsi vojsztva officérje, kí zdaj etoga hípa v-civili hodijo, trno na gouszti gori poiscsejo “ Nyihove Velicsansztva nájsztarejsega sziná”, csi je gli videjnye tou, ka z-trzstvenim dugoványom krátijo szvoje vrejmen — ár ji doszta med nyimi prisziljeno bilou vu kákse trzstvo zacsnoti — faktum je tou, ka szi od prvejsega sztáliscsa nazáj goriposztávlanye premislávajo.
VU JEZIKI ZSIVÉ NÁROD
Tiszti cslovek, steri postüje szvoje národnoszt, szvoji ocsákov indasnye návade, peszmi i vsze, vsze, ka je pred nyim postüvanya vrejdno, - duzsnoszt nyemi je nájbole postüvati szvoj Materni Jezik! Mí Szlovenci szmo tüdi eden máli národ, kí moremo vsze tou postüvati. Ino csi tou nescsemo zatajiti, podpérajmo, cstimo po szvojem jezíki piszane stampe, steri csuvajo, gori drzsíjo nase národnoszti bívoszt. Mí Szlovenci bár nemamo drüge stampe po nasem jeziki eti vu Ameriki, szamo edne novine, stere táksi cil szlüzsijo i té novine, stere moremo podpérati szo
AMERIKANSZKI
SZLOVENCOV GLÁSZ
SZMEJSNO CSTENYÉ
Nouvi burdos
Nej dávno je priso eden “greenhorn” v-Bethlehem kednoj familiji ino eden poudné, gda je gori sztano, sze vertinya csemeraszto krejgala zsnyim:
—	Jeli nej te je szram, ka szi komaj pár kédnov v-Ameriki, pa zse szakso noucs vöosztanyüjes i szamo vgojdno ob 4—5. vöri lézses vu posztelo. . .
—	Tomi sze szamo veszeliti morete — odgovorí zeléni — dönok vam ne trgam cejlo noucs posztelíno.
Csi s e kalauz zmejsa
Z-New Yorka je sou noucsni cug prouti Chicagi. Eden poutnik etak právi kalauzi.
—	Csáli, csi v-Buffalo prídemo, boj tak dober zgoni me gori. Tam doli scsém idti.
Zaszpí. Gda sze je prebüdo, zse je vu Chicagi bio. Csemeraszto gléda vö na okno ino sze krejga na kalauza:
—	Neszrécsen cslovek, ka szi vcsíno zmenov ? Meszto Buffaloja zdaj naj eti doj idem ? Zakaj szi me nej zgono ? Grozno, kak je neprijétno tou meni !
Kalauz nyemi etak právi:
Odpüszti mi Miszter. Isztina, ka szam krívec, ali tebi
escse nika ne skoudi tou. Nego tiszti drügi Miszter, steroga sam meszto tébe v-Buffaloji doj poszlo. . . Tiszti me zdaj gvüsno neszmemo preklinya.
Ka je nouvoga domá ?
Vu indasnyem szvejti, gda je escse nej bilou telefona, nej zseleznice, pa nej telegráma, je trno zsmetno bilou dotíkanye, nazvescsávanye. Edne bogatejse familije szin sze je dalecs vu várasi vcsio i na eden dén ga je pogledno sztári kocsis, dományo jejsztvino je pripelao goszpodícsi.
bácsi ? ”— ga píta mládénec.
“Ka je nouvoga domá, János .. “ Nega nika poszebnoga novoga domá, szamo tou, ka je Bodri pesz zgino”.
“Sziromák vrli moj pesz, pa ka nyemi je bilou ?”
“Ja, doszta je gyo z-tiszti stiri konyov”.
“Te je pa zginolo nasi stiri konyov ?”
“Tak bogme ! Trno szo sze zmantrali vu vodé vozsnyi.”
“Z-kaksov vodé vozsnyov ?”
“Vej pa gda je kasteo doli zgoro !”
“Te je pa nas kasteo tüdi doli zgoro ?”
“Zgoro bogme! Vuzsgali szo ga z-fáklami !”
“Z-kaksimi fáklami ?”
“Gda je sziroute goszpé pokopáliscse bilou.”
“Grozno, te szo pa moja mama mrli ?”
“Mrli bogme, bozsi zslak ji vdaro, gda szo goszpodicsina odszkocsili z-zongoramestrom.”
Pravica je — pravica
Eden kmet z-Petrouvec je touzso szvojega szváka. Na szobocskoj birovíji je gvino tozsbou, na stero je nyegov szvák appelálivao. Okrouzsna szodnija vu Marburgi je na meszti nyála szoud. Po vöglásenyi szouda sztári kmet právi:  te ví appelálivali — ercsé birouv — vej szte pa gvinali tozsbo.
— Tak je, vej szam pa gvino, ali jasz tou scsém, ka naj pri belgrádszkoj králeszkoj Kuriji tüdi vídijo, ka jasz mam isztino. . .
154
je rejszan zadoszta slátalo. Szőllősyca sze nájbole za volo doszta gucsa sztarala ; ár sze je sztári nej vjávlao, ino brezi práve temelnitoszti je obsztojécse tajio, ka bi zavézsnisztvo zse bilou zvézano.
Po poudrügoga meszeca trplejnyi szo dopüsztili doktorje, ka nej Egerszegi gori sztáne z-posztele. Sziromák mládénec je komaj mogo vu drügo hizso sztoupiti brezi pomáganya, ino sztáromi Gerstneri na ramaj vu poszteli lezsévsi právi:
—	Nej je vrejden nilüvanya cslovek, ka nyegove düse lüscsinye je tak krko ?
—	Prijátel, ne csednüvajte sze, — csi jasz szvo-
jo vöro számradno k-sztejni vszécsém, nevém kelko vörarov jo naprávi, znouva csi deszét nouvi potácsov nedene notri. Bojdte potrplívi, potácske vam ne falíjo, szamo ka malo cigütaszto hodijo. Za eden keden vász dam prejk odpelati na moje zsené prebiváliscse, tam vu velkom ogradcseki sa friskom lüfti k-moucsi prídete.
Sztarec je po právom ocsinszkom meo szkrb za mladénca, za eden keden ga je Vu noszécsem sztouci dao prejk odneszti k-Aladárovim, ino vu ogradcsek odpérajoucso hizso szo ga namésztili, ka naj escse popolne moucsi lejtnoga hípa otávlajoucsi lüft hitrej nazáj szprávi zmenkano moucs. Irma je nej znála ocsévno zravnanye, ovak bi pázila, ka kelkokrát je Böske návado mejla prejk prídti na popoudnésnye vöre, naj ne vzeme na pamet, ka te drági betezsnik tü. Pazlíva szneja bi sze nezgovorno szramotíla, csi bi mladénci ta nevcsákana nájdjenoszt nevolo, Böski pa neprijétnoszt pozroküvalo i escse bi tou vörvala, ka sze dobra vola prisziljenoszti vmenyáva.
Na drügi dén popoudnévi je doktor pogledno betezisnika ino ga proszo, ka naj edno vöro prvle, kak
155
szunce dojzájde, na friskejsi lüft ide vö, csi nyemi rávno na zsmécsavo szpádne. Fertao vöre gíbanye ga je eden keden naprej pomoglo zse tak prevecs toga nepotrplívoga. Egerszegi je komaj csako, ka naj príde vöoznamejnyeno vrejmen, zsivlejnya lüst na düsevoj boleznoszti sze tüdi obládati priprávlao, ár sze je z-opravice vékse razveszeljávanye troustao.
Irma je z-Böskov pod ednov akácijov szedejla, - - mouzs nyej je domá nej bio, — nyidvi szta sze pogucsávale. Irma je vcsászi gori szkocsila, zdalejsnyi korinszki gréd je odebráne bétva prineszla, ino trpécsoj dekli je z-sálnov volouv ponávlala, ka ednok vu kloustrovom ogradeseki kak szo sze vcsíle edna od drüge, ka stere korine ka pomejnijo po ednom ino csi rázlocsne bétva denejo vküper, kak je mogoucse eden gouvor vödopuniti. Nazáj szpomínanya szlatki kejpi szo moucs vzéli na Böski, ino Irma je mozsá scséla z-ednim gouvorom szásznoti, z-korin je nabrála vö: Zamüdo szi: csemerna szam; priso szi: odpüsztim ti !
— Jeli de razmo ?
Vu okno nyemi denem, — právi Irma, Z-ednim küsom odpüscséjnye proszévsi za krátko odhájanye, ino vu gouscsini je odísla prouti onomi kráji, steri prouti zidíne vougli pela, naszprotno z-onim tálom, steroga je Egerszegi bio zdaj prebiválec.
Od doktora goridána minuta je prisla. Egerszegi na boti podpérajoucs je sztoupo vö v-ogradcsek. Ne velki sze je zdejno, vu szrdci je nyemi krv csrsztvejse bíla, — ár je zsivoucsi lüft za edno mislejnye obhodo. Pazlívo je sztápao na fájno popejszkanoj pouti, ino korin csrsztva fárba sze je rátavno zaszmejála, — i te veszéli zsítek je nadigávajoucs meo nászlad na nyegove zsívce.
Pittsburgh, Pa. i Krajína
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	N. S. Pittsburgh, Pa.
SZLOVENCI!
Podpérajte tiszte baotose, steri nász szlovene podpérajo. Tou szo tiszti, steri vu szlovenszki novinaj glasüjejo. Tou szo tiszti stori, stere nam nej potrejbno zouszedno porácsati, ár vu Pittsburghi zsivoucsi nasi bratje szamí dobro znájo, ka vu tej glasüvajoucsi storaj za rédno cejno dobro blágo dobijo i szaksega szlovena prijaznívo vöobszlüzsávajo.
SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti. Plácsajte naprej na nase novine!
Vi dobite primeni kü piti vszákse féle nájbokse Cigáre i Cigaretline, steri szo sztoga nájboksega dohána naprávleni. Jasz trzsim to nájprednyejse blágo, naprebéranye vu vszáksem iméni.
Tüdi vu toj nájlepsoj posztávi decinszko spilo dobite primeni küpiti.
FRANK EMBERSITS 923 Chestnut Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. MALLIN, Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. BITTSBURGH. PA.
Zimszka Püscsena Cejna
pri PATZ-i
Nase blágo vu Moski i Pojbinszki Gvantaj je pri cejni trno znizseno naj sze hitro vkraj odá.
Zdaj je vrejmen naj sze poszkrbíte za zimszko potrejbcsino
Speciálnoszti!
Moskom za delo mocsne lacse.......................$1.85
Moski Píszani—Csarni Zgornyikaputje $16.85
Pojbom z-dvojimi lacsami Gvanti..............$18.85
Pojbinszki fájnszki Zgornyikaputje..........—$8.85
Moski z-vune Union Gvanti...........$1.85
Joseph Patz
MOSKOV I POJBOV BAOTA
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
F. N. HOFFSTOT. Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik	H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
PEOPLE MEAT MARKET
JOSEPH FELKÁR, Lásztnik.
Szlovenci, ki szi scsé dobro frisko meszou küpiti. on sze naj obrné vu mojo mesznico, gde sze dobi szákse féle frisko meszou za rédno cejno.
849-851 E. Ohio St., N. S. Pittsburgh, Pa.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobite tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik
834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi naj bole postenejse vö obszlüzsenye
JOSEPH  A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.