MÖRSZKA KRAJINA Vépsztveni, politiesni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. IV. Évf. lárkisevci, I925. junius JBroj 23. Szám. koro pozabimo szkoro Qblásztne volítvi. Tüdi i v Prekmurji sze fze teiko gucsi od okro'zne oblászti, stera je pravzaprav szamo na papíri, vendar pa rávnotak ravnana, kak riase óbcsine po gerenta vőii. Ka sze je drzáva na okro'zje razdelila, v prakszi necsűtimo, nego je vtísz tiszti, kak je büo za csa-zsa de'zeine vláde, ki v reduce-ranom táli escse i dnesz obsztojí. Ergo je zádnyi csasz, da sze nam okro'zna obiászt v szvojoj celőti notripoka ze, kak je tő odrejeno po zatő prinesenom zákoni. Zákon, ki je zatö prineseni, je ?ze dugó vaiáni, toda 'ze sz-nanyega, ?ze da zasztári. Té zákon predpisüje hasznovite recsí za autonomno okro'zno obiászt, toda za nyé adminisztrácijo, stera ni-kak nemre bidti na skodo prebi-válsztva, teinvecs bole závor na adminisztrativni orgánov denésnyo razvüzdanoszt, z sterim bi sze nisternim zmekno zőb, kak dnesz sze tő rávnocs naszprőtno godi. 1 ka sze té zákon nemre vpelati je né kriv te prineseni zákon, nego politika. Vem natn znáno more bidti, ka sze dela tő za-volo priszilne vpeláve edne drű-ge politicsne atmosfére, za stero je zdaj tak nájlepsa prilika, i z slerim szi tak oni té prisesztnoszti fundament zgraditi scséjo. Ka nam je rávno tő piszati na pamet prišlo, nász je nato Piibičeviča nőva izjáva nadignola, ár kak minister návuka tüdi má técs k resorti notrasnyega ministra gda právi, ka okro'zno ob-lásztne volítvi bődo v jeszen zagvüsno obdr'záne. Pa zakaj tő rávno Pribičevič právi, gda on solszka dugoványa bi meo za-doszta dela vréd jemati. Vecs kak gvüsno, ka je zdaj ednők odkriti steo bidti i povedati, ka je on edini krivec tomi, ka sze okro'zne volitvi neobdrz'ijo, on szám. Csi bi nej tő steo povedati, te bi tő izjavo na ministra notrásnyí dugovány zavüpuo, v koga resort tő szlisi. Csi szmo ednők részan de-mokraticsne drzáve podaniki, te bi sze z lüdmi demokraticsno tüdi posztőpati moglo. Vendar je pa tó té mogöcse zagotoviti, gda sze národi dá tiszta predpravica, z-sterim szi szam ravna léko tiszta dugoványa, stere nyega kak tak-sega v-prvoj vrszti interesserajo, odbremenijo .ali obremenijo, ár je národ szam tiszti, ki dr'závo kak takso goridr zí. Tő pa rávno nem-remo pripoznati, nájbole pa né mi Prékmurci, ár mi pőieg toga, ka pri okro'znoj oblászti nemarno szvoji zasztőpnikov i tak récsi v szvojem interessi, rávnotak ji nem-remo meti pri okrajnoj oblászti, geto v osztali drügi krajínaj Slovenije koncsni okrajne zasztőpe májo i szo meli obcsinszke volítvi, tője odebráne 'zupáne, mí pa niti 'zupánov né kaksebinam vola bila, nego vszegamogőcse gerente, ki né v-ednom meszti tak posztőpajo, kaksemi posztő-panyi je niti za vrémeria komu-nisticsne diktature né büo vajen národ i stero previditi ali kém-prvlé prehititi — néga oblászti. I ka je tő tak, zahválimo léko vsze sztrankarszkoj politiki, kí za szvoj haszek nema previd-noszti iszmilüvanya nad národom, nego kak komanda sze glászi edna tiha zapoved: delaj, tocsi znoj, trpi i tiho bodi — pa plácsaj. Revizija lokomobilov. Kak szmo zádnyics nakrátci píszali odtoga, na prosnyo obrtne zadruge je ministersztvo soc. politike dovolilo, da sze redu-cérajo revizije lokomobilov, ki sze szamo za mlatídev nücajo, v kelko dopüsztí tő zákon. Nato ministerszko narédbo broj 43--IV. z dnéva 4. 5. 1925. je inšpektorat párni kotlov szledécse obvész-tilo obrtno zadrugo v M. Soboti: Revizija z vodnim pritiszkom sze bőde vszáko péto leto vršila, po mogőcsnoszti szküpno z notrás-nyov revizijov. Zavolo toga do mogli kotli odznotra tüdi sznaj'zni bidti. Nadale pa tak zvána zvünésnya revizija pri kőrjenom ali mrzlom kotli vszáko leto pri polovici vsze lokomobilov, ki szluzijo za pogon mlatiinic tak, ka na vszáki lokomobil vszáko drűgo leto pride zvünésnya revizija. Csi pa je v tisztom leti vodni pritiszk v sterom bi sze vršiti zvünésnya revizija mogla, sze za edno vzeme. Diplomáciai bonyadalmak a szófiai halálos Ítéletek ellen. A Sveta Nedelja székesegyház merénylőinek második halálraítélt csoportját hétfőn kellett volna kivégezni, azonban a halálos Ítélet miatt legújabban diplomáciai bonyadalom támadt. Az öt elitélt közül ugyanis négy francia állampolgár, akiknek kivégzése ellen Franciaország tiltakozni fog, mert az Ítéletet nem tartja jogosultnak. Két francia polgárt azon a cjmen Ítéltek halálra, hogy az összeesküvést az ö lakásukon határozták el. Különösen rejtélyes Nikolova asszony szerepe, akit szerelme juttatott a bitófa alá. Valamennyi elítélt kegyelmi kérvényt adott be, Nikolova asszony azonban kijelentette, hogy nem kér kegyelmet, mert szerelmesével, az ugyancsak halálra ítélt Percsemlieffel együtt akar ö is meghalni. Egyébként azt hiszik, hogy a diplomáciai bonyadalmak miatt mind az öt elitélt kegyelmet fog kapni. Nemzetközi konferencia készül a garancia-szerzödésröl. nagy érdeklődéssel várják, hogy milyen befolyást fog Hindenburg gyakorolni ebben a kérdésben a kormánynak állásfoglalására, mert ez az első politikai kérdés, amelynél az elnöknek, mint a hadsereg és a haditengerészet főparancsnokának jogi felfogása kifejezésre juthat. Berlinben általában az első benyomás igen kedvezőtlen. Kormány körökben az a vélemény, hogy a jegyzék veszélyezteti a biztonsági szerződést, de veszélyezteti németországnak a Népszövetségbe való belépésének sorsát is. Tárgyalások és módosítások nélkül semmiesetre sem fogják elfogadni a jegyzék követeléseit, amelyeket igazságtalannak tartanak. Chamberlain angol külügyminister vasárnap Párisba utazik, ahonnan Bri-and mini.sterelnökkel együtt Qenfbe folytatja útját. Genfben ugyanis nemzetközi konferencia készül a garanciaszerződés tárgyában. Berlini jelentés szerint a birodalmi elnök elnöklésével a német kormány pénteken tartott minisztertanácsot. A minisztertanácson általános megbeszélés volt a jegyzék tartalmáról, valamint az ügy további kezeléséről. Jól értesült politikai körökben ugy mondják, hogy a német kormány a leszerelési kérdésben a hozzá intézett kollektív jegyzékre tizennégy napon belül fog válaszolni. A Reuter-iroda egy közlése szerint politikai körök Je vsze mogöcse!? Po nisterni dr'závaj zacsnejo z-dávkami doli idti i tő tak na viden kép, da vszáki na pamet more vzéti. Tö sze pa godi té, gda prinasz bár financsni minister pripozna, ka je dácse sztopnya preszégnola szvojo viszokoszt, ali ka bi tő povedao, ka bi dácso po-püsztiti trbelo, od toga je né gúcsao. Vendar bi ednök ze tü bilő vrémen zatő, ka bi szi odtoga gúcsali léko. Ali sze dozádnyega moremo z-cécati, ka je bole gvüsno nasega gibanya nez-mo'znoszt? . . . * * * Momentánna fárba je glávna récs. Na ja, csi jesztejo lüdjé, ki pri máloj malenkoszti, mogöcse né krivici, szamo na fárbo preminyávajőcsi zahrbtno in-formácijo szo taki strofani bojdiszi disciplinárno ali kázenszko; jesztejo pa oni drügi kí szo nedosztojnoga dela krivci i zatő prijávljeni, té pa tá fárba zakrívle, nezgodi sze nyim nika, ka vecs, diplome dobijo. Miszlili szmo, ka szo sze krivice szamo za dőbe Bach a godile, vendar szmo sze pa zmőtili, ár dnesz tüdi zaman iscsemo pravico. Eden vucsitel, kí je kak dr'závni urádnik küpivao i ex-portirao méd na konkurenco trgővcov, za stero je tüdi naznanyeni büo, je nameszto strófa pohválno píszmo dőbo kak dober röjár. Ka bi sze pa z-drügim vucsitelom menye protektnim zgodilo ? 'Ze bi gde v Macedoníji büo premeszt-sen. Ja, sztálna dlaka nezakrije tak, kak k-potrébi sze priglihávajöcsa. * * , * Drzávna fabrika ki vrásztva dela prőti N^-szvinszkoj kügi, je rávno naszprőtno szlovenszkim kmetam küge bacile lifrala za lásztne nyega dráge pé-neze. Kak pride do toga nase kmetij-sztvo, ka rávno táksa institucija more tak prevecs škoditi né szamo tém kmetom okőli Ljubljane, nego sze hitro docsákamo léko toga, ka sze z-céle Jugoszlávije prepové export szviny v Ausztrijo z-sztráni Ausztrije. Sto pa té nam povrné vszem kmetom tő skodo, ki nasztáne zavolo pádanya cen pri szvinyáj, csirávno ka bi dobili odškodnino v prvoj vrszti prizadeti kmeti. Ali sze zavolo zanemárjenoszti té fabrícsni orgáaov brez strófa godi léko škoda tisztomi kmeti, ki je vzdr!zavitel céle dr'záve z-szvojim neobtrüdjenim delom? * * * Konyszki kontumac v ausztriji sze praj tak dugó ne razreši, dokecs Jugoslavija ne szklene trgővszke pogodbe 'znyőv. Ja kak pa te pridemo mi Prékmurci do toga, ki gda szmo na konjerejo notri vpelani, ka bi naso 'zivíno nebi mogli odati te i tá gda i gde je zanász to vugodno ? Ali bi sze tő delo nej dalő malo poszíliti tak, ka bi te dobro plácsane komissije vöposzlali sze pogájat i bi naj szklenoli tő za-'zeljeno pogodbo. Kak mo pa te dácso placsüvali, stera escse i zdaj nescse popüsztlívoszti pokázati ? * * * Kak szmo dobro informirani, szo v Med'zimurji 'ze bike tüdi tak licen-cirali, kaksega politicsnoga mislénya je büo lásztnik. Ja té 'ze tüdi v Mari-borszko obiászt szlihsijo I . . . POLITIKA. Pušič betegségéből felgyógyult, orvosai tanácsára állítólag külföldi fürdőbe szándékozik menni, ami azonban a radikalis párt határozottan cáfolja. Lukinič, a Thurn-Taxis afférból ismeretes (demokrata) igazságügyi miniszter hosszabb szabadságra távozott 8 helyetteséről a kormány egyúttal gondoskodott. Több mint valószínű, hogy hivatalába nem is tér többé vissza. Fent emiitett afférja miatt ellene bűnvádi feljelentés nyújtatott be. — Pribičevič féle demokrata pártban a bomlás komoly méreteket ölt. Mint már ismeretes, az egész párt azon az állásponton volt, hogy mint olyan beleolvad a radikális pártba, miután nem lát saját pártjában jövőt, azaz mert hatalmi törekvéseit nem tudja tizennégy képviselőjével megvalósítani, ezt azonban a radikálisták, kik magát Pribičevič politikáját nem helyeslik erőszakosságánál fogva, határozottan visszautasították. Mégis, hogy valamiképp ez megtörténhessek, azaz hogy hatalmi aspirációikhez utat nyerjenek, egyénként próbálják ezt elérni, hacsak burkolt szándékukat a radikálisták idejekorán nem veszik észre. Jól értesült körökből tudjuk", hogy Slovén demokraták vezére, Žerjav erdőügyi minister és Pivko képviselő is át akarnak csúszni a radikálistákhoz. — Krizman volt agr. reform ügyi minister is ezen az uton van, állítólag azért, mert az utóbbi kormányrekonstrukciónál öt kihagyták a tárcaadományozásoknál. — Dr. Nóvák Ivan č^koveci kir. közjegyző és ügyvéd, ki egész eddig Medjimurje demokrata, exponense volt s a mostani demokrata rezsim alatt mintegy teljhatalmú ufa Medjimurjének (Muraköz), már a-pártból ki is vált s átlépett a radiká-f listákhoz. Tehát lassan de biztossan. — Pašič—Radič tárgyalások, aj melyek Pašič személyes vezetésével folynak, ugylátszik Pribičevič erős befolyására megakadtak. Mint azutóbbi napok napilapjai irják, megegyezésre nincsen kilátás, habár Pašič a korona kívánságára tárgyalt személyesen Radič Pávléval. Mindezek a halasztgatá-sok azonban nem zárják ki a megegyezést a horvátokkal, melynek előbb-! utóbb be kell következnie, ha okos és megelégedett politikát akarnak folytatni. — Radič a fogházból mintegy kegyelmi kérvény alakú levelet irt a királynak, melyben eddigi tetteit saj-j nálja és bánja. — Mezőgazdasági hitelekről szóló törvényjavaslat a parlament elé terjesztetett, gazdák szempontjából avagy politika szempontjából lesz-e kielégítő, az más kérdés. - Magyarországon a legnagyobb zűrzavart csinált Beniczky volt belügyminiszter, — ki ma Habsburg párti, — egy vallomása a »Népszava" szerkesztőjének meggyilkolására vonatkozólag, melyben ugy vallott, hogy a gyilkosságba Horthy mint felbujtató szerepel. Természetes ez csak legitimista célt szolgál, s a valóságnak meg nem felelhet. Ezzel csak Ottót akarják trónra segíteni. — Németország ujabb jegyzéket kapott a nagy antanttól, melyben ujabb nehézségeket gördítenek gazdasági talpraállása elé. Nagyantant tiltakozott Bolgáriában elitélt négy francia fel-akasztatása ellen, mely azt meg is akadályozta. — Ausztria csatlakozását Németországhoz az antant államcsínynek nevezi s tiltakozik ellene. Ugylátszik egyelőre az ügy függőben marad, de nem szűnik meg. — Franciák marokkói harca nagy áldozatok árán álló harccá fejlődött. Uccai harcok Berlinben . . . BERLIN. Berlin egyik külvárosában vasárnap véres uccai harc volt. A thegethofi frontharcosok egyesülete ünnepélyt rendezett s ugyanakkor tartotta díszfelvonulását az ottani lövészegyesület is. A kommunisták a fölvonuló lövészeket kövekel és üvegekkel dobálták meg s a menetet kisérő kerékpárosokat ledobták kerékpárjukról. Nagyszabású verekedés támadt, előkerültek a kések és gumibotok. A rendőrség is beleavatkozott a verekedésbe és a mikor már többszázan vettek részt az uccai harcban, a rendőrök sortüzet adtak. A verekedőket csak nagynehezen sikerült föltüzött szuronyokkal szétkergetni, A kommunistáknak egy halottjuk. van. A rendőrség, a lövész egyesület és a kommunisták között is nagyon sok a súlyos sebesült. Blászi—H ir eh. — Vpokojitev. G. Nóvák Anton szodníski nadofícial pri kr. okr. szod-niji v M. Soboti, opravník »Mörszke Krajine«, je od višje oblásztí za sztálno vpokojen. V zvézi sztem je za í^marlívo delo obednim pohválo dőbo. — Obeszo sze je. Dnéva 4.-ga junija sze je obeszo v Predanovci 50 let sztár vért Szecsko Károly. Vzrok nyega djányi je szkoro do szlepnoszti szlab pogléd, stero mantro je ze né mogao prenosziti. — Szezona biciklinov. Na zapelivoszt lépoga vrémena, toda pőti, sze je zacsnola szezona kradjenyá biciklinov. T. m. 11-ga popödnévi szo vkradnoli v M. Soboti bicikli ednoga Radkers-burgera, v krcsmi Dobraja z krcsme pri Báci pa v nocsi z ganga bicikli g. Báca. Neznání csinitelje sze zaszle-düjejo. — Növi gerent. Nameszto Jauka v Gornji Črnci je za gerenta Šnurer imenüvan. — „Kolodvorszka ulica" v M. Soboti, toda szmrdiivi kanal sze vendar pop-rávla, »csi rávno né na urgenco Mörszka Krajine« kak pise »Jutro,« bodi' povedano nyé porocsilec. Mi si.e pa veszelimo da sze li poprávla . . . — Polszke misi sze v nisterni mesz-táj ponávlajo, zato 'ze zdaj bojdimo previdni, dokecs sze prevecs nerazsürijo. — Koszídev po trávnikaj sze je szplosno zacséla, toda v povprecsno sze szkoncsáva. Vendar pa csi de'zd'za escse du'ze neböde, sze korenyé po-szühsí i otave neböde. Szühsava sze prigliháva k szühocsi leta 1908. — Sprejemni izpit za 1. razred drž. realne gimnazije v M. Soboti se bodo pričeli v poletnem roku v torek, dne 30. junija t. 1., ob 10. uri predpoldne Zahteva se: iz krščanskega nauka toliko znanja, kolikor se ga mora pridobiti v prvih štirih letih ljudske šole; iz slovenščine spretnost v čitanju in pisanju, početni nauki iz oblikoslovja, poznavanje pravopisnih pravil, razčlenitev prosto razširjenega stavka ; iz računstva izvežbanost v štirih osnovnih računskih načinih s celimi števili. Izpita iz krščanskega nauka se oprosti, kdor ima v izpričevalu red dobro ali prav dobro. Za sprejemni izpit se naj prijavijo učenci v spremstvu svojih starišev v ponedeljek 29. junija od 10—12. ure, ali pa v torek 30. junija od 8—10. ure v ravnateljevi pisarni. Predložiti morajo rojstni list in obisko-valno izpričevalo za sprejem v srednjo solo. Starost učencev sme biti samo od 10—13 let, dovršenih do konca leta 1925. Ponavljanje sprejemnega izpita v istem letu na isti ali drugi srednji šoli ni dovoljeno. RAVNATELSTVO. HALLO! GOSPE! Prišli szo Pariški in Bečki klobuki v trgovino A. Király M. Sobota. — LOVCI ! Podružnica Slovenskega lovskega društva v M. Soboti dobavlja svojim članom prvovrstno municijo. Člani, ki žele po ceni si nabaviti dobro streljivo, naj sporoče za letošnjo sezono potrebno količino najdalje do 15. julija t. I. gospodu inž. firžicu v M. Soboti osebno ali z dopisnico. Navedejo naj številko nabojev z brezdimnim ali navadnim smodnikom, kaliber in vrsto šiber. — Nyugdíjazás. Nóvák Anton kir. jbiróság iroda főtisztjét, lapunk -kiadó hivatalának vezetőjét saját kérelmére nyugdíjazták. — Kazánvizsgálat. Cséplőgéptulajdonosok kérelmére a ministerium kazán vizsgálatot illetőleg könnyítéseket redelt el. Iparfelügyelőség leirata szerint kazán nyomatás minden ötödik évben fog megejtetni, amikor is a lehetőséghez képest egyúttal belső revízió is tartatik, mely célból a kazánnak belül tisztának kell lenni. Külső revizió minden második évben fog megejtetni. — Felvételi vizsgák a M. Sobotai reálgimnáziumban. Állami reálgimnázium első osztályába a nyári felvételi vizsgák junius 30.-án d. e. 10 órakor kezdődnek. Vizsga anyaga lapunk szlovén részében található. Felvételi vizsgára jelentkező tanulók szülőik kíséretében jelenjenek meg JiétföP, azaz juni 29-én d. e. Í 0 12 Óra, vagy kedden juní ^ 30.-án d. e. 8—10 óra közt az igazgatóság irodájában. Fel kell mutatni a keresztlevelet és középiskola látogatására jogosító bizonyítványt. — Csak 1925 év végéig betöltött 10-13 éves tanulok vétenek fel. Felvételi vizsga megújítása ugyanazon évben és iskolában avagy más intézetnél nincsen megengedve IGAZGATÓSÁG. — Uj gerent. Jauk M'hály Gornji Črncei eddigi gerentje helyett a főispán Šnurer Alajost nevezte ki gereotnek ugyanott. — Mennyi a rokkant adó? Tudott dolog, hogy a rokkant adót 100°/o-al emelték az idei tizenkettedekről szóló törvénnyel. Miután a törvény érvénye A galagonyabokor. Elbeszélés. — Irta : B. J. II. Dúsai Zsigmondné szent, haraggal, nemes büszkességgel hagyta el a kastélyt. Nem átkozott körül senkit; a »bájdus uri dáma« mellett is elment egy hang nélkül. A cselédség levett kalappal állta meg hintaját, szép sorjában kezett csókoltak neki; némelyik elfordult, hogy valamit törölgessen le két szeméről, kérges tenyerével. Az a barna fürtü nyúlánk gyermek lányka leült mellé s a hintó elrobogott. Innen kezdődik a Zsigmond ur podagrája. A nép szentül hiszi, hogy a pohost megfogta az átok. III. A tornácon hűvös szél csapott át. Kitekintettek. Egy komor, mocskos felhő hömpölygött a hegyek felöl. Lassú, méltóságos tempóval úszott, azután elmordult. — Urak, csak mulassanak ; nekem be kell mennem. Ez a veszett köszvény újra gyötör. És Zsigmond ur nyögve, jajgatva elbicegett. A szobájából kiáradó petróleumillat nemsokára jelezte, hogy valamelyik markos cseléd keményen dolgozik a Zsigmond ur lábaszárán. Egy erős légáramlat összecsörrentette az üres üvegeket. A mocskos felhő gyomra megvillant és utána hatalmasat dörrent. — Menjünk be, urak, az ebédlőbe, mondá a deli hölgy. És harsány hangon osztogatta parancsait a cselé deknek, hogy az asztalról hordjanak be mindent. Pár pillanat múlva étel, ital, társaság. cigány és deli hölgy az öblös étteremben termett. — Húzzátok, fiuk I — kiáltott a cigányokra. Azután poharat kapott és özszeütötte a többiével. — Nem parancsol egy szivarkát, nagysád? Ezt Hajki báró kérdezé. — Ide vele : Mikor nyalkán fogai közé csippentette a szivart, világgyülölő jegyző ezt súgta a csendbiztosnak, ki a földi igazságért egy ütet taplót sem adna. — Be isteni egy asszony, spec-tabilis. — Isteni — súgta vissza a csendbiztos. — Nincs több ilyen asszony a világon, spectabilis — Suviksz hozzá minden asszony mondá a csendbiztos. — Hogy áll a szájában a szivar, nézze spectabilis. — Két hétig szívesen lennék érte juhászkutya. Hát jegyző ur ? — Én is. Ha ezt jegyzőné asszony hallaná, kinek hat éhes poronty sivalkodik a nyakán, tudom nem köszönaé meg a juhász kutyasági állomásra vágyakozó jegyző ur. Az ég haragja e közben kitört. Istenigazában ömlött a zápor; cikkcakkos villámok hasogatták a komor égboltott; zengett, csattogott, nagyokat reccsent. Zsigmond ur jajveszékelt ; az öblös étterem szilaj kacagástól harsogott. A cigány húzta. Ferke, Micij táncra perdültek, a deli hölgy kézről-f kézre járt, a jegyző tapsolt, a kántor ivott, a csendbiztos bokáját verte össze az asztal alatt — Gazsi bátyánk pedig most tápászkodott fel a galagonyabokor tövéből. Nagyon el volt gyöngülve a jó öreg. — — Esik, szakad, dörög. Vájjon mikor kerekedhetett ez a csinos kis zápor, hogy észre nem vettem. Külön-1 ben hozzá vagyok szokva emberül. Sokat megmozsdatott már az ég téged vén Gazsi! Nohát oda se a bajnak, öreg. április 1-én kezdődik, csak ettől az időtől számítva kellene a kivetést eszközölni, mégis mert adókivetésnél a naptári év a számos, azért 1925. év jan. 1-tél mutatjuk ki a Hivatalos lap előírását a rokkant adóra vonatkozólag, azaz az egyenes adó alapja szerint mennyi vethető ki. Megjegyezzük, hogy egyenes adónak tudatik be ennél a kivetésnél az állami pótlék is (500%, 30°/o-os állami pótlék). Tehát az állami egyenes adó és állami pótlékok uián összesen bezárólag 20 dinárig az 1925. egész évre 3 50 Din a rokkant adó, 50 Din.-ig 11 Din. a rok. adó, IOO Din.-ig összegezett adó után 21 Din a rok. adó, 200 Dinárig 42 Din, 300-ig 65, 500-ig 109, 700-ig 152, 100-ig 219, 1500-ig 331, 2000 ig 455, 300 0-ig 735, 4000-ig 1050, 5000-ig 1400, 7000-ig 2083, 10.000-ig 3150, s ennél nagyobb adó után mindig 35°/0-kal több a rokkant adó összegé. Felakasztotta magát. Szecsko Károly Predanoci 50 év körüli gazdálkodó f. hő 4-én felakasztotta magát. Még mielőtt hozzátartozói észrevették volna, már halott volt. Tettének oka nagymérvű rövidlátás, melyet már nem tudott elviselni. BÉCSI és PÁRISI kalapujdonságok megérkeztek 1 A. Király M. Sobota. — Vadászok figyelmébe 1 Slovén vadászegyesület értesiti tagjait, hogy a közelgő vadászati idényre garantált lőport, töltényt és Serétet biztosított tagjai részére. Amennyiben átvételre többen jelentkeznek, az egyesület meg flgja rendelni. Jelentkezéseket Hržič erdöfelügyelő fogadd el (glavársztvo épületben). — Tilos az éjjeli pékmunka A nern-htöőzi munkaügyi konferencia hosszas ita után elfogadta 75 szóval 25 ellenében azt a konvenciót, amely a pék-műhelyekben az éjjeli munkát eltiltja. munkaadóknak is tilos az éjjeli munka. — Az iloki slovákok áttértek a baptista hitre. Az iloki szlovákok, akik eddig evangelikus vallásúak voltak, mind áttértek a baptista hitre. Vasárnap tartották meg az ilokiak a baptista keresztelőt nagy néptömeg előtt. Az áttérők derékig bementek a Dunába, ahol egy baptista lelkész bemártotta ejiiket a vizbe, mialatt a parton a baptista hivők ájtatos énekeket énekeltek. Okot erre az egyház tagjai és a lelkész tözti állandó horzsalkodás adott. Ezen egy kicsit gondolkodni kellene az illetékes köröknek . . . — Horthy István balesete. Súlyos baleset érte hétfőn Horthy István lovassági tábornokot, a kormányzó fivérét. A hatvanhat éves tábornok egy fiatal csikóval Qyömrő pusztán sétalovaglást tett, amikor a ló megvadult és lovasát edobva rátiport. Horthy István köny-«yebb agyrázkódást szenvedett. Kama mo pa te sli 2-ga i kama 9-ga au-guszta t. 1. ? ? ? — Egyházi hirek. A marburgi püspök Hanko József m. sobotai káplánt Ljutomerbe. — Winter Qyörgy beltin-cet káplán Murska Sobotába. — Hermán F. dobrovniki káplánt pedig Bel-tincére helyezte át. — A velika polanai uj plébánia lelkészi ügyeinek ellátására Rantasa József volt turniščei káplán neveztetett ki administrátorrá. Hová megyünk f év augusztus 2-án és 9-én ? ? — Képkiállítás, f. évi juniás 13—14 a Sokol mulatság alkalmából Murska Sobotában a 68. számú házban a boldogult Eberl Alaziusz Stájer művészeti egylet volt tagjának a sajátkezüleg festett és rajzolt képeiből mükiállitás rendeztetik. Lesznek abban igen szép aqua-rellek,olajfestményekéstökéletes kivitelű szabadkézrajzok tetemes mennyiségben láthatók. A belépti dij személyenként 5 dinár, azonban a helybeli összes tanintézeteinek tanulói tanár uraik vezetése mellett díjmentesen megtekinthetik a kiállítást. A fent nevezett boldogult-nak árvái ezennel a nagyérdemű közönségnek becses pártfogását kérik. Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. NOVISAD: junius. 13. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 480 'Zito—Rozs » Ovesz—Zab » Kukorica Prosző- Köles » Hajdina > Szenő—Széna » Graj—Bab csres. » zmésan—vegyes bab Krumpli > Len. sz. — Lenmag » Det. sz.— Lóherm. > BENKO: junius. 13. 1 Bikőv. Telice Krave Teoci t 7- to o. o a -^53 kg-Bika §Üszö S Tehén Borjú Szvinyé—Sertés Mászt l-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. III. 7- Pénezi 1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 lira . . . . Pénz - D. 5682 0.0818 . = » 8-20 . . = » 1-72 . . . = » 2-293 Zürichben 100 Din — 8 85 sfrk Vszáki práznik, nedelo i szobo-to popoldan vrtni koncert. Igra ci-ganszka godba BARANJA. Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton délutánonként kerti koncert. Játszik BARANJA. Gostilna —Türk — vendéglős MURSKA SOBOTA Egy vagy hét szobás lakást keresek, konyhával együtt. Bővebbet: PREKMURSKA T1SKARNÁBAN Cxportna klavnica Denko Jo'zefa z M. Sobote v Kri'zevci (Prekmurje) pokrita z „SALONITOM." Pokrivajte Vase hi'ze z „SALONITOM" ki je nájbőgsi materiái vezdásnyega vrémena pri pokrívanyi sztrehe. Lehki, trpécsi je, obramba je najhűsim nezgodam, ognyavaren je, szploh nenüca nikaksega popravila, záto te nájcenése pokrivalo za sítrehe. Záto sze za té pokriv nájvéksa garancija dá. V szkladiscsi je, gde sze tüdi vsza potrébne informácije dájo: Pph ifi flSIcn^r trgovina z mešanim blágom V'CH Ili VJClO|Jqi in sztavbenim materijalom MURSKA SOBOTA VOZNI RED Ormož — Murska-Sobota - Hodoš. M 7032 II-III M 7034 II-III 5.30 5.44 6.00 6.22 6.34 JM 8.46 9.06 9.23 9.44 9.48 13,31 14,10 10,25 10,56 11,27 11,46 13,20 13,34 13,50 14,12 14,24 6.43; 14,33 6.5614,46 7.05|14,55 P 7012 II-III P 7014 Il-IIi 10.35 10.48 10.59 11.13 11.31 11.34 13,31 14,10 11,55 12.12 12,29 12,43 17.42 17.55 18.06 18.20 18,38 18,41 19,46 20,20 19,10 19,27 19,44 19,58 POSTAJE odh. Ormož 15, 17 prih. Pavlovci p. Ivanjkovci . . Žerovinci . . . Ljutomer trg . Ljutomer 17 prih. prih. odh. X prih odh. Gornja Radgona . . Radgona (Radkersb Ljutomer 17 . . . Veržej........ Beltinci....... Murska Sobota Pucinci p..... prih. Moštjanci- Vaneča p G. Lendava-Mačkovc Stanjovci p. . . . Petrovci-Križevci p Šalovci p..... Hodoš ...... prih. A odh. P 7011 II-III odh. odh. prih. t odh. prih. A odh. 8.01 7.46 7 38 7.24 7.04 7.00 6.04 5.45 6.38 6.22 6.05 5.50 M 7031 II-III 8.53 8.41 8.28 8.17 7.55 7.45 7.30 7.20 P 7013 II-III TW 15.45 15,31 15,17 14,57 14, 5j 10,16 9,50 14,28 14,12 13,55 13,40 M 7033 II-III 20^5 20,05 19,52 19,27 19,05 19,00 16.39 15,44 18,26 18,05 17.34 17,05 16.35 16,23 16,10 15,59 15,45 15,35 15,20 15,10 Z-hája vszáko nedelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popúszt. Rökopíszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posflajo: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal i M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár Q cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték. Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. Az állatok csontlágyulása. falka számra szoktak elhullani az állatok csontlágyulásban, s ha nálunk kervésbé, de külföldön is nagy pusztítást vitt véghez e betegeség, a mely ugy jön létre, hogy a takarmányul felhasznált növényekben nem lévén elegendő foszforsavas mész, az állati szervezet elő szedi a csontokban már lerakódott foszforsavas meszet, hogy azt táplálására használja, s ennek következtében a csontok ellágyulnak, megbetegednek, mely körülmény az egész szervezet megbetegedését és elpusztulását vonja maga után. .Védekeznek az állatok ezen betegsége ellen az által, hogy iszapolt krétát, vagy mesterséges foszforsavas meszet etetnek velük, s ha ez az eljárás némileg csökkenti is a megbetegedések számát, mégis teljesen nem pótolhatja a takarmányokból esetleg hiányzó foszforsavas meszet. Nem pedig azért, mert a por alakjában feletetett foszforsavas mésznek csak egy igen csekély részét- képesek az állatok megemészteni. Elienben a takarmányban levő foszforsav sokkalta könyebben emészthető és igy az állatok annak nagy részét kihasználják. Éppen azért ujabb időben igen nagy súlyt helyeznek arra, hogy a rétek és legelők fü terméseinek foszforsav és mésztartalmát műtrágyákkal emeljék, mert azt tapasztalták, hogy a foszforsavas mészben gazdag talajon olyan takarmány terem a melynek foszforsav és mész tartalma nagy Ez irányban Németorszásban végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a szuperfoszfáttal megtrágyázott rétről lekerülő széna foszforsavas mész tartalma 60—30°/o-al emelkedett az előző évi szénához viszonyítva. A rétek műtrágyázása tehát nem csupán a széna menyiségét fokozza, hanem minőségére is rendkívül kedvező befolyással van egyrészt azért, mert a mütrágyázott réteken az értékesebb lóhere és lucernafélék elszaporodnak, másrészt azért, mert az ilyen rétekről nyert széna ásványi anyagokban gazdagabb lesz, az abból táplálkozó állatok tehát egészségesebbekké, gyorsabban fejlődőkké válnak. költségvetési év, illetne a mult adóév egyenesadóbevétele felülmúlja számszerűleg az előző évi egyenesadóbevételt. Állami egyenesadó címén (a forgalmi adó nélkül), az állami pótadókkal (az 500 százalékos és 30 százalékos uj pótadó nélkül) és a rokkantadóval együtt behajtottak az országban az 1924—25. költségvetési év alatt 859 millió 614 ezer 562.85 dinár (az 1924. adóévben 798 millió 839 ezer 47.87 dinárt), mig a költségvetési előirányzat ezekben az adókban csak 669 millió 352 ezer 157 dinár volt. A realizált egyenesadóbevételel tehát több mint százkilencven millióval haladja meg az előirányzatot. Ebben bent van a mi 160%-a' beszedett többlet is. A forgalmiadó (a rendkívüli állami pótadó nélkül) az 1924- 25. költségvetési évben 659 millió 505 ezer 572.53 dinárt jövedelmezett, míg az előirányzat 700 millió dinár volt. Szembetűnő az egyenesadó bevétel előretörése az állami jövedelmek sorában. Az 1921—22. költségvetési évben az egyenesdó a teljes költségvetési jövedelemnek csak hét százalékát 1922—23 ban nyolc, 1923—24 ben 13.89°/0-át, as 1924—25. évben pedig a költségvetési jövedelemnek 14.60°/o-át teszi az egyenesadó. Egyes jelentések szerint a nagy meleg káros hatással van a most fejlődésben levő gabonaára és attól tartanak, hogy a forróság még néhány napig tart, az Unió gabonatermése elpusztul, ami katasztrófális lehet az j egész világ lisztellátására. Prodom posestvo, 20 oralov z le|DO hišo, vse v nšjboljšem redu — gozd, sadonosnik, nyive — ter nekaj inventarja blizu trga MURECK v F r a t a h, pošta Marija Snežna. marija laušnik. KÖZGAZDASÁG. Az elmúlt költségvetési év statisztikája. Most tették közzé az elmúlt költségvetési esztendő adójövedelmi statisztikáját. Ebben a statisztikában feltűnő emelkedést mutatnak az állami egyenesadóbevételek. Az 1924 — 25. Rosz szérum következőié nye. Az idei sertések orbánc ellen" beottására, mint minden haladó gazda, a szlovén gazdák is vállalkoztak. Elővigyázatosságnak ez a helyes volta azonban ezúttal egy a szérumgyár felületessége folytán borzasztó szerencsétlenséggel végződött. Križevcei szérumgyár ugyanis vigyázatlanságból orbánc elleni kultura helyett sertésvész kultorát küldött az egyes állatorvosoknak, kik azt jó hiszemülieg fel is használták, azonban a gazdák kárára, mert sertéseik egytöl-egyik elhullottak s ezzel milliókra menő kárt okoztak nekik A gazdasági egyesület intervenciójára megvan igérve a kormánytól, hogy a gazdákat kártalanítani fogja. De mégis közgazdasági szempontból az ily elő-vigyázatlanság elég szomorú, s okozóit meg kellene alaposan büntetni. Veszedelemben az amerikai gabonatermés. A tegutóbbi nápok-ban szinte példátlan hőség pusztított Közép- és Északamerikában. A fon-ő-ságnak eddig ötven emberélet esett áldozatul. A legtöbb helyütt a hőség 38 fok árnyékban, Mexikóban és Virginiában a meleg a 43—45 fokot is elérte. A meteorológiai feljegyzések alapján megállapították, hogy negyven év óta nem tapasztaltak ilyen meleget. A hidegről olyan hirtelen fordult az idő melegre, hogy Chikágőban két ember a hidektől, később pedig kettő a forróságtól pusztult. el. A newyorki kereskedők elhatározták, hogy hőség miatt junius hő 6^-ikán zárva tartják űz'eteiket. V Medjimurju ednoga dobroga obracsája ze 30 lét obsztojécsa trgovina z mésanim blágom, z krcsmenov koncessijov i z trogovinov z jajci sze pod vugodnimi placsilnimi pogoji ODDÁ, ali z árende dá za-volo odszeljenoszti 'Ze-leznicskasztanica! Vecs sze zvé v opravnistvi liszta.