PoStnfna plačana v gotovini. Céna — Ara 1*25 Din. MÖRSZKA KRAJINA Vérsztveni, politcisni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. V. Évf. Márkisevci, lg26. november 21. Broj 47. Szám. Rejsmo nase Ppehmurje z-vérsztvene hríze. Nase zeiénye je tö, náj sze 'ze ednők konszolidéra nasega Prekmurja tak vérsztveni, kak po-liticsni sztan. Záto moremo nap-répüsztiti pri tom mislényi tő, ka vsze tiszto nezadovolsztvo, stero národ glaszno dá néednők na znánye merodájnim faktoram, re-parérati trbé. Persze, vszáki beteg sze szamo tak léko zvrácsi, csi známo betega vzrok i vreti-no. Ravnozáto je napácsno do-mislávanye, csi sze racsúna, ka szo Prekmurci z szamov dr'zá-vov nezadovolni i z denésnyov upravov. Csi mo tak venkrajívo sződili vretino bolezni, té zdravila za tő bolezen nenájdemo. Ki Prekmurje pozna, ki je z nye-ga vérsztvenim polo'zájom csisz-ti, té more odkrito povedati, ka je národ méren i lojálen, ka ga nadigne mogőcse na nedosztoj-na glaszna mislénya, tő je szád Ttyega 'zaiosztne bívoszti, na stero ga prisziljáva denésnya te'zka vérsztvena kriza. Bojna je vsze dr'záve v vérsztveno krizo prineszla. Nis-terne szo v dugé prišle i nyim vezdaj szlabo ide, nisterne szo sze obogatile pa nyim escse bo'zno ide, tam sze pojávla najbole brez-delnoszt, ár zavolo dobre valute szvojemi industrijskomi blági nemro odjemálcov nájdti. Tam pá fašizem, pá tam anarchia itd. vsze szo szád nezadovolsztva, 'zivlenszki te'zkőcs. Ergo né szamo prinasz, tüdi v drügi dr'závaj szo te'zkőcse, szamo ka szi v ednoj na tő, v drűgoj pa na tiszto formo pomágajo. Tő tüdi i mi dobro známo, záto niscse nemre trditi tő, ka bi nas Prek-murszki národ nelojalne míszli büo i escse bole z-polÍticsni vzrokov. Mogőcse tő dá miszliti pred tisztimi, kí nevéjo, ka je nas národ v te'zkoj vérsztvenoj krizi, na steroj bi sze pomágati trbelo i nalehci dalő. Dobro je znáno, ka po Tri-anszkoj pogodbi v kaksi kőt je sztisnyeni nas národ. Dobro je znáno tüdi tő. ka granicsni obra-csáj szamo pár meszecov mámo odpréti i to szamo prőti Ausztri-ji. Z-indusztriszkoga pogléda je potrébna tá pogodba z Ausztri-j jov, neszmémo pa pozábiti, ka z agrárnoga pogléda je pá té obra-csaj escse bole potrében z Vo-grszkov dr'závov, té, gda vszig- dár predocsmi moremo meti tő, ka je Prekmurje agrárni teritorij i vu nyé prevecs delavcov mámo nepriszkrbleni i dosztavecs zemliscsa prebivalci tam za ob-delávo kak v Ausztriji. Koncem konca sze léko likvidéra napácsna miszel od nelo-jálnoszti, csi sze likvidéra právi vzrok té miszli. kije vérsztvena kríza nasega Prékmurja. Likvidéra sze pa léko brez vszáki véksi bremene i sztroskov, potrébna je szamo dobra vola i sző-szedno prijátelsztvo z Vogrszkov dr'závov. Csi szo nasi léko szkle-nili z Ausztrijov tákso trgovszko i vérsztveno pogodbo, zakaj bi sze nebi szklenila tüdi i z vőgra-mi, gda szo tiszti hlápci Habs-burgszke politike bili, i szo kak rod szlovansztva bli'ze sztojécsi k nasoj dr'závi kak Austria. Nase zeiénye do likvidéra-nya vérsztvene krize je pa né szamo dotémao. 'Zelémo tó záto, ár szmo 'ze zavolo nyé doszta trpeli, ma'eriálno nanikoj idemo, stero nász tira v moralno prepá-danye. Né szamo za szam Prek-murszki národ je 'zeleti tő likvi-dácijo, ali gda tő 'zelémo, te tüdi i za dr'závo csinímo haszno-vitoszt. Poglednimo záto vezdaj 'ze te sistem. Kak nam je dobro znáno, korridor, ki bi vézao naso dr'závo i Cseszko prek vogrszke, je z mirovnov pogodbov né do-szégnyeni. Kelko pa znamenüje tá zvéza za obé prijatelszki dr-'závi, tő bi szamo té znali prera-csúnati, gda bi szád nyénászha-ja v'zivali. Dnesz mámo zvezo, prek Ausztrije jeszte tranzitni ob-racsáj, ali je predrági. Nase pridelke tü domá poceni, importno blágo pa podragsa, ergo vszigdár na naso škodo, ár je tá zvéza predúga i tüdi velike rekompenzá-cije 'zelé. Rávno za tiszto re-kompenzácijo, ali mogőcse za ménso, bi doszégnoli léko kra-csiso pőt, szkoroda tiszti korridor, ki je za naso dr'závo naj-vugodnési, tranzitni obracsáj szkózi Hodos—Dávidháza. I na-kelko je tő vugpdno za dr'závo szamő i célo, telko i vecs vu-godnoszti bi v'zívao nas Prek-murszki národ, nas vérsztveni napredek bi zagvüsani büo, Prékmurje bi vérsztveno cvelo. Tő bi büo tüdi i dr'závi na haszek — indirektno. Drűgo 'zeiénye je pa deszét-kilometerszki granicsni obracsáj z vogrszkov táksi, kak je z Ausztrijov. Dobro známo, ka je Prekmurje k Vogrszkoj dr'závi pripadnolo i ka doszta vérsztveni, financsni, rodbinszki, szod-níszki itd. dugovány je nerešeno szamo zavolo pőtni te'zkőcs. Zemliscsa szo obmejni sztancsar-je tüdi vecs tam meli kak v Ausztriji, záto dnesz, gda szo zivlenyszke prilike tak te'zke, bi sze té zemliscsa obdelávati i pridelke domő szprávlati szamo tak léko olehkőtilo, csi je tá prilika dána z granicsnim obracsá-jom. Né pa je ménse vrédnoszti trétje pítanye: omogbcsenye de-lazmo'znoszti nasi polszki delavcov na vogrszkom. Kelko jih mámo z krühom nepriszkrbleni, szamo zavolo toga, ka szo né mogli idti na polszko delo na vogrszko, tó je 'zalosztno viditi. 1 csi sze delo zanyé v domácsoj dr'závi nenájde, je né málé vrédnoszti nyim delo v tühini poisz-kati, pri steroj priliki racsúnamo léko v prvoj vrszti na Vogrszko, kak na agrárno dr'závo. Tó szo tiszta szredsztva, kí z nikaksim obtercsenyom ne-hodijo, záto szo nalehci zvrslíve. Tő je v vugodnoszt drzáve, tő 'zelé nyé vérsztveni obsztoj, ali za nász Prekmurce deszétkrátno valá, ár csi tó nepríde kémhitré-je, na vérsztvene krize neszrécs-nom dőli nász niscse i nikaj nesztávi, hényamo szamo na nyé posztáji: namkojidénya. Záto naj pridejo merodajni faktorje do zaklücska, ka je tá pomöcs našemi Prékmurji i dr'závi szilno potrébna. Tő proszimo i 'zelémo mí vszi Prekmurci. Kivégeztek egy rablógyilkos detektívet. Szerdán hajnalban Betinje közelében kivégeztek Kiko Szrpaszoje hires rablógyilkost. Kiko 1913-ban meggyilkolt és ktrabolt Szkutariban egy korcsmárosnét, amiért tizenkét évi fegyházra Ítélték. Közben kitört a háború és Kiko valamilyen módon kiszabadult a fegyházból, de a magszállás idején ismét elitélték többrendbeli rablásért. Büntetését ezúttal sem töltötte ki, sőt a háború után sikerült állami szolgálatba jutnia, Centinjébe defektivnek nevezték ki. Ebben a minőségében követte el azt a büntettet, amelyért halálraitélték. 1924-ben egy rosz nő hírében álló kofaasszonyt kicsalt a város szélére, állatias merényletet követett el ellene, azután megölte és kirabolta. Másnap már elfogták Kiko Szpaszojét és noha végig hangoztatta ártatlanságát a bíróság a bizonyítékok alapján golyó általi haléira ítélte. Kiko hivégzése az első bírósági kivégzés Montenegróban az állam egyesülése óta. A kivégzésnél nagy tömeg volt jelen. Kiko cigarettázva nézett szembe a csendőrpuskákkal és felszólította a parancsnokot, hogy olyan vitézül öljék meg, amilyen vitézül ő ölné meg a csendőröket. Az első sortűz után még élet volt benne, mire még egyszer eldörgültek a puskák és Kiko holtan bukott az árokba. A közönség soraiban a kivégzett rablógyilkos detektív hozzátartozói hangosan tiltakoztak az ellen, hogy a csendörök kétszer edtak le sortüzet Ki-kora. A zúgolódó tömeget csak nagy-nehezen lehetett elcsendesíteni. Csak tizenegy minisztérium lesz. A minisztertanács elhatározta, hogy a tervezett 15 minisztérium helyett csak 11 lesz vagy is ez elnökséggel együtt tizenkettő, Több minisztérium össze lesz vonva. Dohány árverés. Beogradban 10 millió kilogramm 1924 évi termésű dohány kerül eladásra. Ha ezt eladták, akkor kerül a további évek termésére, hogy helyett adhassanak az idei termésnek. Lesz tehát füstölni való elég! A mi parlamentünk dolga. A parlamentben az ellenzék munkát követel. Most a közlekedés ügyet tárgyalják s ujabb hiteleket szavaztak meg. — A Pa-sics csoport a radikális klub ülésén meg akarja buktatni a kormányt. — A szlovén néppárt még nem lépett be a kormányba. Meggyilkoltak egy asszonyt világos nappai. Hat fejszecsapással végeztek egy asszonnyal Goricán. Hat letartóztatás. Gorica határában, a puconci téglagyártól feljebb fekvő erdőcskében áll másodmagával egy viskó Sáv el Zsuzsa lakóháza. Tulajdonosnője alig 42 éves, s mint Ámor hősnő, szerelmi kalandjairól majd általánosan ismert volt, különösen puconci körzetben. Pár évvel ezelőtt esküdött örök hűséget egy stájer származású Roskar nevü egyénnek, kivel a házasság után el is költözött Stájerba. Roškar valami ügyből kifolyólag börtönre volt Ítélve, s büntetésének letöltése ideje alatt az asszony urának minden ingóságát eladta, visszaköltözött régi kuriajába, hol Baller Ferenc munkást véve magához azzal vadházasságban élt egész november 9-ig. Baller Ferenc, ki a közeli Vogler puconci téglagyárában földmunkát végzett, szokasa sze rint a kritikus napon is ebédelni hazament. A folyosón ajtón be tudott menni a házba, a lakásba azonban nem, az ajtó zárva volt. Nem sejtve semmit, sőt feltűnő semm volt Ballernak, hogy nem tud bemenni, mert hiszen hozzá volt szokva ahoz, ha az asszonynak valami házibarátja volt, neki hallgatás volt a helye, visszament a gyárba dolgozni. Este, munkáról hazatérve, azonban gyanús volt neki, hogy még most sem tud bemenni a lakásba, annál is inkább, mert szomszédjával, Csahuk Ivánnal egy kétszáz dinár ellopása miatt halálos haragban voltak, s mert Csa-hukot gyanúsították a pénz ellopásával, az állítólag fenyegetöd-zött, hogy megöli, az asszonyt. Ettől a gondolattol hajtva, Baller behatolt a lakásba, hol legnagyobb ijedelmére az asszonyt ágya mellett megölve találta, mellette a pyilkoló nagyfejszével. Baller rögtön jelentést tett a puconci csendörségnél, mely sietve kiszállt a helyszínére, egyben jelentését beküldte a járásbíróságnak, minek alapján 10-én dr. Vucsák és dr. Glancsnik orvosokkal a bíróság kiszállt az asszonyt felboncolni. Orvosi megállapítás szerint az asszonyt négy tompa ütés a fejtövön és két éles fejszevágás a halánték és állkapcson ölte meg. A csendőrség erélyes nyomozásának sincsen eddig pozitív eredménye. Letartoztatták inirit gyanúsokat Csahuk Ferenc és fiát Kálmánt, kikre mint szomszé- dokra esett a gyanú s nem tudtak adni semminemű felvilágosítást, habár a gyilkosság reggel hét és nyolc óra között történt is. A pénzel-tünésekor is éppúgy volt az ajtó ki és becsukva vissza mint most, ablakok bezárva, kulcs és ajtókilincs az asztalra téve, söt most meg a véres helyek is felmosva eltüntetve voltak. Letartoztatták morganatikus férjet is Ballert, aki nem "teljes normalitásánál vallatásánál zavarba jött. Szlavic Ferenc és fiát pedig mint gyanúsokat s mert házkutatásnál véres férfirnhára akadtak. Berglesz Mátyás pecsaroci lakost is letartoztattak, mert az asszonnyal viszonyt folytatott s ezért családja békéjét bontota meg, talán ezért akart szabadulni tőle. Mint •ddig tudjuk, mind a hatan a bíróság vizsgálati fogságában vannak. A nyomozás tovább folyik. Radics István Prekmurjéban. A két utolsó választáson v mindig a legtöbb szavazatott nyert radics-párt a már annyiszor kilátásba helyezett nyilvános politikai népgyülését végre e hó 14-én Radics Istváa személyes jelenlétével megtartotta M. Szobotában és D. Lendaván. Radics Istvánra, az érdekes és jelentős szerepet játszó politikusra Prekmurjéban mindenki kiváa-csi volt, azért a gyűlés óriási néptömegét el lehetett képzelni. Annál nagyobb volt azonban a csalatkozás a gyűlés napján, mikor a várt érdeklődés elmaradt, a nép nem özönlött be, abban a snámban, mint az elképzelhető volt. Ez pedig annak tulajdonitható, hogy már többször jelezték Radics megjelenését, de elmaradt, azt hiven ezúttal sem jelenik meg; másrészt pedig a nép kezd kiábrándulni a politikából, tekintve hogy a terhek csak nagyobbodnak, már kezd senkinek sem hinni. Viszont a pénzszűke is otthon marasztalja a népet, nincs kedve éhe-és húsz-harminc kilométereket sen (szamárnak) nevezte izgalmában, tehát a korrupció letűnését semmikép sem jellemezte. A gyűlés mintegy hatszáz ember előtt kevés érdeklődés melett folyt le, s amikor ezt a jelen volt jelentékeny számú klerikális csoport észrevette, állandó közbekiáltásokkal zavarta a gyűlés rendjét. Ez természetes a gyűlés szervezőinek rovására írandó, mert egy ily vezető politikust, mint Radics, ily előkészületien gyűlésre engedni nem volna szabad. Az ily, fiaskónak beállítható,' gyűlés nemcsak Radics szemlyére, de annál inkább a párt tekintélyére van kihatással, ami jó az ellenfélnek. — AD. Lendavai népgyűlés, bár óvatosabban volt megszervezve, sem érte el azt az eredményt, amilyenre számítottak. Ez talán inkább a későre kitolt idő rovására irandó. gyalogolni. Radics István kíséretével dr. Per-nár képviselő és belügyi államtitkárral, Kelemina és Tiszai Prekmurjei képviselőkkel és dr. Krnyevics képviselővel vasárnap 11 órakor érkezett meg M. Szobotába, A gyűlés a »gesztenyésben« folyt le szabad ég alatt, melyet Cvetko ügyvédi irnok vezette. Radics, mint első szónok, halk beszé-diiségére semmiesetre sem volt kedve-1 ző a szabad ég alatti terep, hatását roatani még az erős szél is elősegítette. Beszélt a nagy pazarlásokról, korrupcióról, a megegyezés politikájáról stb, mint az mar ily gyűlések alkalmából szokás. Dr. Pernar elmondotta hogyan üldözték őket és híveit, elzáratták, kitoloncoltatták, s igy üldözik a népet magát is, aminek ezután meg . kell szűnnie stb. Annál feltűnőbb volt azonban, hogy dr. Pernar a glavárra i támadt, egy klerikális agitátort pedig letartoztatott, Radics pedig ugyanezen agitátor közbeszolására azt „magarec" A magyar parlament. Itt az ellenzék szóvá tette a román-magyar perszonál unióról terjedő híreket. Bethlen István miniszterelnök e híreket megcáfolta s kijelentette, hogy ilyirá- nyu működést illetékes helyről nem folytat most senkivel sem. Merénylet Mussolini ellen. Október hó utolsó vasárnapján Mussolini olasz miniszterelnök és diktátor Bologna városában volt. hol részt vett egy sport palota felavatásán^-Az ünnepélyen tartott beszédében a fasista ügyet magasztalta s az ünnepély után a pályaudvarra hajtatott. Előbb mint oda ért volna, egy 16 éves, Zamboni nevü fiatal ember merényletet követett el ellene. Zamboni ugyanis a kordont áttörte s revolverből többször rálőtt Mussolinire. Egy golyó a miniszterelnök mellén függő Mauritius rend keresztjét érte, azt megroncsolta, de az elnök sértetlen maradt. A tömeg fölböszült, s a merénylőt részben ugy verte agyon, rész- első kaland. (Svéd elbeszélés.) Irta: L. 0. (Folytatás) Axel-Gusztáv dus feketehajú leányokat pillantott meg, akik olvadozva beszélgettek lovagjaikkal, ahol még szabad tér volt, mely fűvel és fákkal volt tele, ott ezernyi pzer szentjánosbogár tündöklött. Flaminia többet fölfogott hófehér kezébe, hol ugy csillogtak, mint a zöld likőr csöppjei. — Ezek lucciolák — mondá behízelgő hangon. — Gyerekkoromban függőnek szerettem volna őket viselni. Amerre csak mentek, a szük ut-czák tele voltak fülkékkel, ivezetekkel, kiugró házakkal. Majd egyszerre kis terekre értek, hol a templomportálék fölött a kőből faragott antik Madonna-képek elvesztették a Mater dolo-rosa komor kifejezését s szelid fenséggé olvadtak föl a holdfényben. Igy értek el a San-Martino dóm hoz, s figydmesen szemügyre vették a főbejárat fölött áló szobor-csopor-tozatot. A jámbor szent éppen megállította rövid sörényű, elhízott lovát, s éppen nekikészült, hogy a köpönyegét kettévágja s a felél annak a koldusnak adja, akivel esti lovaglása alkalmával találkozott. Az ősi eredetiség, mely a később énekesnővé Jett nápolyi utczai csavargóleánynysl veleszületett, lassan ként előszivárgett a holdfényes bolyongás közben, e magas termetű, ügyetlen modorú, de gyermetek kék szemű északi óriás ol-lalán. Axel-Gusztáv érezte, hogy az életöröm vé-gigszáguld az erein s rrban meghalt. Ez a mostani neg\ lik merénylet Mussolini fasiszta h vei között egész olasz országban óriási felháborodást keltett. A fasiszták felbőszültek a szocialisták és a kommunisták ellen, az ellenzéki lapokat betiltották s ugy kétezer embert letartóztattak. Mivel pedig az előző merényletek szálai Franciaországba vezetnek, tehát a franciák ellen is nagy a felháborodás. Igy a határ mentén több helyen, de főleg Ventimigliár.ál a?, olasz és francia őrség fegyveresen össze ütközött. Még németek ellen is erőszakosan léptek fel az olasz fasisták. Szóval mindenki gyanús most, aki nem tart velük s ez az ellenszenv még Amerikában és Afrikában is fellépett, ahol csak fasisták állanak szemben a más érzelmű polgárokkal. A fasisták most azt követelik, hogy az eddigi merénylőket és gyanúsokat azonnal végezzék ki, hogy a fasis-mus még jobban megerősödjék. Ezzel a merénylettel kapcsolatban Spanyolország Katalonia tartományában is forradalmat szitott egy Marria nevü spanyol ezredes kihez 28 olasz is csatlakozott azzal a tervvel, hogy előbb a spanyol diktatúrát törik meg s azután pedig az olaszt. A terv kitudódott s egyeseket részint Francia országban, részint Olasz országban letartóztattak. Ujabban erről a spanyol mozgalomról nem sokat tudunk, mert a spanyolok sem külföldi lapot nem engednek be, sem a kiszolgála-tot kifelé nem engedik meg. A spanyol összeesküvők nagy része Marria ezredessel most Francia országban Perpignan városban vannak, de Francia ország nem fogje őket kiadni. A spanyol határ mentén roppant sok munitiót találtak, amit forradalmárok hagytak bátra. — Így tehát ez a forradalom nem sikerült. Most ujabban Nizában letartóztattak egy Garibaldi nevü olasz ezredest, ki valaha Mussolini ellenfele volt. Azonban kisült róla, hogy tulajdonképen csak olasz kém volt, s jó pénzért minden fasiszta ellenes mozgalmat ki kémlelt, s azután a fasis-táknak besúgott mindent. Igy a spa- Glászi—Hir eh. — Ogen. 12-ga t. m. je pogorela vérsztvena hramba kmeta Malacsics Stevana v Bokrecsi. Skoda je pri de-nésnyi vküpi r stprávlcni pridelkaj preci velika. — Okrádjeni trgovec. V nocsi od 11-ga na 13-ti november t. 1. szo neznáni csinitelje vözvágali okno trgovine Skerlák Vilmosa v Mostjanci i szo odneszli odtam zvün dvé tröbi plátna vsze manufakturno blágo, doszta špecerijskega i krátkoga blá^a v vrédnoszti 30 000 Din. Csinitele, ki szo 'zandárom !ze szkoroda znáni, iscsejo. — Tolvajija V Kolossá János kmeta hi!zo v Polani je 9. nov. neznáni tővaj notri vdrö, i je tam v omári na-hajajőesi 6.250 Din. gotovesine k-sze-bi vzéo, omár nazáj zakleno i odisao z pénezi. V té námen je aretérani Né-meta szin z-Polane, ki je oszumnyeni da bi on vcsino. — Bojnszki invalidi U. S. A., nyiho-ve zene i deca pod 18 lét sztaro3zti, ki májo pravico zvün kvote sze preszeliti v Ameriko, nyim je dovoljena zni!zana vo'znya na hajővaj. — Argentinszki konzulat v Zágrebi naznánya, da sze szluzba v tom kon-zuláti zvrsáva v zimszkom csaszi dnév-no od 9 — 12 ino od 14 16 vöre, po szobotaj pa szamo od 9—12 vöre. — »Vodnikova Družba« Kdor želi pristopiti kot član Vodnikovi družbi, naj se javi pri poverjeniku Antonu Novak v Murski Soboti. Članarina znaša tudi za prihodnje leto le dvajset dinarjev. Vsak član prejme za prihodnje leto 4 knjige in sicer Veliko pratiko (koledar), ter eno ali dve leposlovni in eno ali dve poučni knjigi, ki stanejo sicer v trgovini najmanj 50 Dinarjev. Segajte po dobrih knjigah ! — Nájdeni bugyeláris. Ed-na g^szpá v. M. Szoboti je naj-sla edem máli bugyeláris ali — brez pénez. Vecs kak gvüsno je bugyeláris kaksega dijáka; csidi je naj sze oglaszi v Prekmurski Tiskarni v M, Szoboti. — Goszpodinszke sole — kak szmo tö zádnyics písza'i — v Püconci nebőde tő zimo, ár nyol mozgalmat is szírvezte, arról od dvé potüvajőcsi taksi vucsi-tudott és részt vett benne s azután: telic je vszáka zadr'zána v drügorn elárulta Mussolininek, hogy igy Fran- kráji. Te goszpodinszki tecsáj ciaország ellen működhessen, rnivel sze bőde prisesztno drügO zimo Francia ország az antifasistákat s az obdrzao. — Vendar sze pa bő-olasz emigránsokat megtűri. Arra is de obrdr'zao pletarszki tecsáj (ko-I számítottak a fasiszták, hogy ily formán Spanyolország az ő pártjukra fog állani Prinrn di Riverával. A fa-, sista nagytanács most elhatározta, hogy a halálos büntetéseket siettetni 1 fogja, s a fasista ellenes e'emeket Olaszországból késlelhetetlenül ki I fogjék utasítani cssaládjukkal együtt. Hogy ez minden fönnakadás nélkül történják, Mussolini átvette a belügyi tárca vezetését s igy szabadkezet nyert mindenben. sáríóno tanfolyam) v Püconci to zimo. — Sokoisko društvo v M. Soboti uprizori v sredo dne 24. novembra 1926 šaioigro z godbo in petjem „Cigani". Vsem prijateljem poštene zabave priporočamo obisk. FIZESSEN ELŐ a „Mőrszka Krajinára" — Megsebesült csempész. F. hó 12 én Trtíkova község magyar határán több egyénből álló csempésztársaság akart átkelni, mely a finánc felszóliitására nem akart megállani. Finánc szolgálati fegyverét vette hasznaiéiba, a társaság közé lött s a csempészek egyikét Barbér Györgyöt Sülincéről fején találta a golyó. Barbért súlyos sérülésével kórházba szállították s sebészi beavatkozás alá vetették. Nyomozás megindult. — A Salovcei önk. tűzoltó egyesület ezúton fejezi ki őszinte köszönetét a Petrovcei és Kr-plivnikei önk. tűzoltó társegyesületeknek, a f hó 7-én felszerélésük javára rendezett táncmulatság alkalmával testületileg történt megjelenésükért - nemkülömben az összes nemes szivü felülfizetőknek (kiknek névsorát helyszűke miatt nem közölhetjük) különös-sen az ezek között levő egy rongyos kabátban és papucsban megjent helybeli gazdának ki a felülfizetések legnagyobb összegét adta — és úgyszintén mindazoknak kik a muiatság fényét, anyagi és erkölcsi sikerét bármiképpen is elősegíteni szivessek voltak. — Egy millió liter vilhsky. Furcsa, hogy épen most, mikor Amerikában az alkoholtilalom meg fog szűnni, a rendőrség Koab városa mellett titkos szeszfözött fedezett fel és elkobozott egy millió liter snapszot, melynek értéke hatmillió dollár. Eddig ez volt a legnagyobb titkos szesz főző, mióta a szesztilalom fennáll. — Az osztály sorsjáték jövedelme. Az osztály sorsjáték idei jövedelme előre láthatólag negyven millió dinár lesz. — Az igazgatóság tagjai a mult évben egy millió háromszázezer dinár tantiemet kaptak. — Uj arany mezők. Svéd ország egy kis városában arany és réz mezőkre akadtak, mely oly meglepő nagyságban adja e két ércet, hogy most mindenfelöl özönlenek oda az arany őrök. A kicsi Skelleftea nevü városkából már is egyszerre nagy város készül lenni a nagy letelepedés folylán. — A beográdi magyar hősök sírjai. A beográdi magyarok halottak napján feldíszítették az elesett magyar hösök sírjait. Hódy András magyar követ vezetésével kivonultak a temetőbe s elhatározták, hogy a sirokat ezután gondozni fogják. — Az eltűnt dinárok. Mindenszentek napján nagyobb társaság ült együtt Turniáőén a felső korcsmában. Este fizetésre kerülvén a sor, Zadravecz István cipész mester észrevette, hogy 6230 dinárral terhelt pénztárcája nincs meg. Azonnal a pénz kereséséhez fogtak, de bizony a pénzes tárca csak nem került elő. Majd csendőrt hivattak s a keresés már most erélyesebben indult meg. Közben valahogy a tárca az egyik asztal alól előkerült s a társaság már most gyanút fogott, hogy a pénz egy Ste-fanecz István nevü volt turniščei, de jelenleg Steirben élő egyénnél lehetett, aki több ízben is járt ki a szobából. A tárczából a fele pénz hiányzott s Stefanecz egyenlőre az ügyről tudni semmit sem akart. Bevitték tehát a csendőrségre s a pénzt tovább ke- resték s végre éjfél tájban, az udvaron a csatorna alatt találták meg a ház sarkánál a földre téve. Igy a pénz száz dinár híjával megkerült. Stefánecz később az őrsön kivallotta, hogy a tárcát ő találta a padlón, tehát nincs kizárva, hogy Zadravecz ugy veszítette el a pénzt s igy csak a megtalálás körül van hiba. Stefa-necet a dolnja lendavai járás bírósághoz kisérték a jpénzzel együtt, amit ott már Zadravecz vissza kapott, de a bünügynek még Jazért lesz folytatása már most hivatalból. SPORT HAZENA. A. S. K. Primőrje, Ljubljana s S. K. Mura. Od zadnje tekme z hazeno S. K. ADRIA, prvaka Italije, pri kateri so naše hazenašice pokazale prvovrstno igro, nismo imeli prilike videti naš team pri resnejši igri. Muri se je posrečilo pridobiti za gostovanje eno najboljših slovenski družin, simpatično sedmorico Akademskoga S. K. Primőrje, ki razpolaga z izredno vigra-ranim teanom, kateremu je nedavno podlegel S. K. Maribor in ATENA, Ljubljana. Zadnja tekma, ki je bila odigrana kot otvoritvena tekmn v začetku pomlada, je ostala po lepi igri neodločena 7:7. Obe družini sta dosegla lepe uspehe, radi tega bodo skušale obe družini doseči kolikor mogoče ugodnejši rezultat. Nedeljska tekma, ki se odigra popoldne ob Vi 3 uri na igrišču Mure nam obeta napeto in ogorčeno borbo, ki bo v sportnem oziru sigurno ena najlepših v letošnji sezoni. Veliko presenečenje bo zbudilo prvi nastop v barvah S. K. Mure gdč. Cimpermanove državne reprezentativne igralke in najboljše vra-tarice Jugoslavije. Tekma bo nudila obilo užitka ter prosimo naše športne prijatelje, da se h tekmi pol-noštevilno udeleži. Vasárnap e hó 21.-én vendégszerepel nálunk az "Akadémiai S. K. Primőrje, Ljubljana szimpatikus haze-nacsapata. A kora tavasszal lejátszott mérkőzés a két csapat között eldön-tetlenül végződött. Azóta mindkét csapat nagyott fejlődött. Az akadémisták az ősz folyamán különösen 2 szép győzelemmel dicsekedhetnek, elverték S. K. Maribort és a ljubljanai Atenát. Mura leányai ezzel szemben sorozatos győzelmeket arattak, köztük ne is említsünk mást, mint a szlovén és az olasz bajnokcsapat feletti reális győzelmet. A mérközés nagyon érdekfeszitőnek és izgalmasnak ígérkezik, mivel mindkét csapat a legjóbb tudását viszi a játékba. Élvezetes játékban is lesz részük a sportkedvelök táborának mivel először lép fel Mura színeiben Cimperman Marica válogatott játékos és Jugoszlávia legjobb kapusa, ki eddig minden alkalommal játszót az ország színeiben. A mérkőzés d. u. fél 3-kor veszi kezdetét. StfrJn 4 M0RSZKA KRAJINA - MURAVÉPIK 21. novembra 1926. Z-héja vszáko ng Din.sr. külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár ,_, vili ként: s*/i)vegközt és nyilttér I rendes 1 —, apmli rdetés 0-70 Din és az illsték-Többszörinéí engedmény. öAZDÁLKODÁS A burgonya téli elrak-tározása. A raktárt is legnagyobb gonddal kivki kell tisztítani, meg kell szárítani és le kell hűteni, mielőtt burgonyát viszünk bele. Ha pincében rakjuk el a burgonyát, 'iAkor mindenekelőtt alapos nagytakarítást végezzünk benne és alkpos szellőztetésről gon doskodjunk. A mi gazdaságainkban raktározásra szolgáló pincék néha kissé nyirkossak és többnyine csak i^en'fogyatékosan, mérsékelten szel-löztethetők. Nyirkos pince burgonya raktározására egyáltalán nem alkalmas. 'A megfelelő szellőztetés kedveért a pince légvégén is nagy ablakot vagy még jobban ajtót kell törni, vagy szellőztető kéményt kell építeni. Minél szárazabb és minél hidegebb a raktározd helyiség, annál jobb, csak épen 0°-nál alacsonyabb ne legyen a hőmérséklete. A burgonyát ne rakjuk le közvetlenül a földrp. hanem inkább lécéire, amelyeknek éle le van gömbölyítve. Az éles léc is sérülést gyomnövénye, melynek kipusztítása nagyon rehéz, mert gyökérzete mélyen megy le a talajba. A zsurlónak többféle fajtája van és noha általában a nedves talajt szeretik, van olyan is, amelyik a szárazabb talajakon is tenyészik. Ez az oka, hogy a kipuszti-tás módjai is különfélék. Ajánlatos a talaj meszezése és nitrogénnel való trágyázása, a nedves részeknek pedig a-lecsapolása. Jó hatást tapasztaltak a legeltetéssel is, mert a taposást (tiprást) nem állj a Legelőn a csordával való kosarazás is pusztítja. A burgonya ne ölnyi vastag, hanem csák 20—25 cm vastag rétegekbén heverjen egymáson. Magas helyiségben egyniásfölött több polcot készítünk, úgyhogy vékony rétegekben' lielyézhessük el. Raktározás közben a burgonyát isVnételten megvizsgáljuk. Mihelyst sé-rih, penészes vagy rothadásnak induló guriót veszünk észre, azonnal távolitsuk el. Úgyszintén a raktározó helyiség hŐ'tnérsékjetét Is figyelemmel kísérjük. Mindent el kellett követnünk, tíógya ^mérséklet se 0° alá ne sü-lyedjen, se 8<> C nál lényegesen magasabbra ne szálljon. Hogy célunkat nlílyen utőn-módbn érjük el, az a helyszíni körillrtiényektől függ. A hőmérséklet Vtegtöbb ésetbeh ügyesen vég&tt szellőztetéssel kielégítő rtió-dön szabályózhaté. Még pedig szeles, izáraz, hüs időben miodent becsukunk, de mltíelyst megint hűsebbre fordul az idő, ntinden ajtót és ab-likót áronnal kinyitunk. Néha a nagyobb mennyiségű burgonyái nem zárt hélyiségben, ha-riéto szabad ég alatt, földbe ásott gödörben vágy pitreében verttieljük éi. Ebben az esetben szintén mindent elkövetünk, hogy a felsorolt szabá-lyökat áhnyira bét'áftsiik, amennyire áz egyáltalán lehetséges. Ha mást nem tehetünk, legalább arra gondoltunk, h'Ogy esŐviz vagy olvadó hólé be ke szivároghasson. »A Munka« Békarokkás rét följavitása. A zsurló (melyet vidékénkint máskép hivnak), a rétek és legelők kártékony MURSKI SOBOTI IIHBHIHMIiaMHI V NEDELJO 21. novembra popoldne ob 3. zvečer ob 8 uri STORANJ | i ŠUTN1ES 1 Filmski roman u| s 6 činova = U glavnoj ulozi: 1 Xénia Desni = klllHHIHIIH| S VSTOPNINA : Gornje lože Z m 12 Din., spodnje lože 10 Din., | I In II. prostor 5 Dinarjev. Lastnik kina STAV D I T T R I C H. Illl lili Illl C H. i maj Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba baranya. Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik baranya. velika mnnlsp nagy-kavarna IllEOllL kávéház Terjessze és olvasa a Trrztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. LJUBLJANA nov. 20. Pšenica—Buza Din. 290—305 •Zito—Rozs Ovesz—Zab Kukorica Proszö—Köles Hajdina Szenö —Széna 215— 155— 168— 225— 255— 75—90 Qraj—Bab csres. » 250—300 zmésan—vegyes bab 100— Krumpli » 100-150 Len. sz. - Lenmag » 370—380 Det. sz.—Lóhertn. » 2100*2500 BENKO: nov. 20. 1 kg. III. II. I. prima Bikóv.t Bika ) 7 - 8-— 8 50 91— Telice i £Üsző 3 7-— 8"- 8 509 ■— Krave j S Tehén {« 3 — —' - 7-— Teoci Borjú J"" Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. . Zmőcsaj—Vaj , . • Spé—Szalona . . • Belice—Tojás 1 drb. . 10-— 11 50 14— 1550 22 — 28-— 30— 25-— 1.25 Pénezi — 1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . . 1 lira .... Zürichben 100 Din Pénz = D. o6i0 = » 9.079 = » 795 : » 1 60 = » 2-39 9.1425 sfrk. Hamburg- Amer ikai vonal Utasok szállítása a legmodernebb gőzhajókkal: Hamburgból az Északamerikai Egyesült államokba Hamburgból—Kubába Hamburgból - Mexicóba Hamburgból - Argentiniába Hamburgból—Braziliába Hamburgból—Uruguayba. mindennemű útbaigazítást azonnal és díjtalanul ad Vezérügynökség S. H. 5. részére J. G. Draskovic, Zagreb, „B 2" cesta br. 3.,'' úgyszintén a flokok: Beograd, Balkanska u. 25 , Ljubljana, Ko-, lodvorska u. 30., nemkűlönbon Sušak, Split, TTletkovič, Gruž, Makarska, Cetlnje, Veliki Bečkerek, Panče»o, Osljek, Sombor, Subo-tlca, Novi Sad, Bltolj és Dolnja Lendaván. Óddá sze hi'za; v M. Szoboti posztávlena leta 1922., moderna, z vszémi za málo familijo potrébnimi lokáli. Mesetarje sze hono-rérajo. Zvé sze : PREKMURSKA T1SKARNÁBAN megtudható feUéteíeT mellett M. Sobotában egy 1922-ben épült csinos, kisebb család részére minden mellékhelyiségei berendezett ház eladó. — Közvetítők dijaztatnak. K odaji je v Murski Soboti lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spájz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. —■ Pozvediti pri Eladó Murszka Szobntában szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél Murska Sobota. magyar ill J naptárok megérkeztek I I L i I. HAHN könyvkereskedésébe ■ = murska sobota. _■__H Kili ■■MHIIIOÜII UBHIIHIIHIIMI B