Dokumenti o Cerkvi med Prekmurci v škofijskem arhivu Sombotel 291 1.02 Pregledni znanstveni članek UDK: 94(497.4Prekmurje):930.25(439Sombotel) 930.25(439Sombotel):27-72(497.4Prekmurje) Simon Štihec mag. teologije, župnik župnije Dobrovnik, SI-9223 Dobrovnik 12 e-naslov: simon.stihec@gmail.com DOKUMENTI O CERKVI MED PREKMURCI V ŠKOFIJSKEM ARHIVU SOMBOTEL Konec prve svetovne vojne, razpad države Avstro-Ogrske in nastanek nove države, Kraljevine Srbov, Hrvatov in Slovencev, je prinesel mnoge posledice tudi za škofijo Sombotel. Kot celotna Madžarska in z njo njene škofije je tudi Sombotel izgubil velik del ozemlja. Od središča škofije sta bili ločeni dve deka- niji, Murska Sobota in Lendava, ki sta prišli pod novo jugoslovansko oblast. Na novo postavljena državna meja, v začetku še nedorečena, je v letu 1923 postala mednarodno priznana. Škofijo Sombotel je v tem času vodil grof Janos Mikes de Zabola (1876– 1945), član ugledne madžarske plemiške rodbine, ki je izvirala z območja dana- šnje Romunije. Za škofa je bil izbran zelo mlad in je vodil škofijo sv. Martina od leta 1911 do 1936. Takrat se je umaknil v pokoj in dobil naslov škofa Acmoniae. V času političnega prevrata se je zelo zavzemal, da bi bilo Prekmurje še naprej sestavni del škofije Sombotel. Ko je uvidel, da je Sveti sedež kot izvršeno dej- stvo sprejel nastanek nove jugoslovanske države in da bo novemu političnemu zemljevidu treba prilagoditi tudi cerkveno ureditev, je z obžalovanjem sprejel odločitev papeža Pija XI., vendar je od tedaj naprej moči posvetil organiziranju škofije in njenih ustanov v novem okviru. Še naprej je ohranjal stike z nekate- rimi prekmurskimi duhovniki, ki so ostali zunaj njegove škofije ter so pozneje prišli pod oblast lavantinskega škofa. Močno podporo je imel predvsem v so- boškem in lendavskem dekanu, Ivanu Slepcu in Florijanu Straussu. Dopisi, ki sta ju dekana pošiljala svojemu nekdanjemu cerkvenemu predstojniku, kažejo na razmere, ki so nastale v Prekmurju potem, ko je bilo ozemlje vključeno v jugoslovansko državo. Med svojimi sodelavci je škof Mikes vedno imel takšne, ki so znali prek- mursko in so mu bili v pomoč pri poslovanju s tem delom škofije. Med temi je imel posebno mesto dr. Franc Rogač (1880, Tišina–1961. Budimpešta), poznejši 292 Simon Štihec škof v kraju Pecs.1 Tu je službo pomožnega škofa nastopil junija 1948. Najprej je deloval na Tišini, v Sombotelu pa je opravljal različne službe: škofijski cere- moniar, arhivar, spiritual v bogoslovju, škofijski tajnik, ravnatelj škofijske pisar- ne, stolni kanonik, oficial cerkvenega sodišča in več drugih. Bil je med uradniki škofijske hranilnice, sodeloval je pri ustanovitvi škofijske tiskarne in knjigarne. Rogač je bil poznan po tem, da je v kuriji zastopal interese prekmurskih du- hovnikov, med katerimi je imel ugledno mesto. Zanj so očitno vedeli tudi v Ljubljani in so ga predlagali za cerkvenega upravitelja Prekmurja, dokler se ne bi razmere dokončno uredile. Dokumente, objavljene v nadaljevanju, hrani Škofijski arhiv v Sombotelu in so del škofijske ordinariatne pisarne. Nanašajo se na razmere v Prekmurju, ki so nastale po koncu vojne in v času iskanja nove cerkvene ureditve. Škof Mikes je upal, da bo škofija ostala nedotaknjena. Zavzemal se je, da bi se to uresničilo, vendar je kmalu spoznal, da bodo prevladali širši mednarodno-politični intere- si. V tem smislu je dobival dopise tako s strani dunajskega nuncija kot nato tudi s strani apostolskega nuncija v Budimpešti. Slednjič ga je z novimi razmerami in novimi pristojnostmi seznanil še lavantinski škof dr. Andrej Karlin. Ker je bila župnija Dobrovnik razdeljena z novo državno mejo, je bila za vasi, ki so ostale del sombotelske škofije, ustanovljena nova župnija.2 V sombotelskem škofijskem arhivu so dostopni vsi pomembnejši doku- menti, ki osvetljujejo dogajanje takratnega časa. Nekateri dokumenti prikazu- jejo stanje duha in težave, ki so se pojavile po priključitvi Prekmurja jugoslo- vanski državi. To je še posebej lepo prikazano v pismih, ki jih je pisal takratni soboški župnik János Szlepec sombotelskemu škofu. Večina teh dokumentov se nahaja v rokopisih, ki so zelo težko berljivi oziroma v posameznih delih ali pa v celoti neberljivi. Nekateri rokopisi so že natipkani. V zvezi s tem pa naletimo na težavo, saj se natipkani dokumenti ne ujemajo z originalnimi rokopisi (manj- kajo kakšne besede oziroma so nekatere stvari slovnično popravljene, dodane ali izpuščene). 1 Prim. Vilko Novak, Rogač Franc, v: SBL III. (ur. Alfonz Gspan), Ljubljana 1960–1971, str. 120. O Rogaču glej tudi: Rogač, Franc: https://www.slovenska-biografija.si/oseba/sbi512744/ (pridobljeno 2. 5. 2020). 2 Prvotno je v dobrovniško župnijo spadalo deset vasi: Dobrovnik, Jósecz, Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza, Szombatfa, Žit- kovci, Kamovci, Genterovci in Radmožanci. To nakazuje na uredbo kralja Štefana, ki je odredil, da naj deset naselij ustanovi svojo župnijo. Leta 1919 je bila čez ozemlje župnije potegnjena nova državna meja. Pet vasi je ostalo na madžarski strani (Jósecz, Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza in Szombatfa), zanje je takratni sombotelski škof dne 17. marca 1928 ustanovil novo ekspozituro s sedežem v Gáborjánházi. O tem priča tudi spominska plošča, ki se nahaja ob vhodu v župnijsko cerkev v Gábor- jánházi: »Az ősi lendvavásárhelyi plébániatemplom helyett, amelyet Trianon elszakított, épült ez a templom az elárvult öt község hívei számára, hogy benne az ép Magyarországért is feltörő imákat meghallgassa a magyarok Patronája.« V prevodu se to glasi: »Ta cerkev je bila zgrajena namesto starodavne dobrovniške (lendvavásárhelyi), od Trianona odtrgane župnijske cerkve za pet osirotelih vasi, da bi v njej Zaščitnica Madžarov uslišala tudi molitve, vzdihujoče za celotno Madžarsko.« Lendvavásárhely je bilo madžarsko poimenovanje naselja Dobrovnik v času Kraljevine Madžarske ter med leti 1941 in 1945, vendar se poimenovanje med domačini ni prijelo, uporabljala se je oblika Dobronak oz. slovensko Dobrovnik. Prim. Atilla Kovács, Dobronaki életképek a 20. század első feléből - Podobe iz življenja Dobrovnika v prvi polovici 20. stoletja. Lendava, str. 21. Dokumenti o Cerkvi med Prekmurci v škofijskem arhivu Sombotel 293 Velika večina dokumentov je vodena pod oznako SZEL AC, kar pomeni Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár Acta Cancellariae. Tej oznaki sta dodani še letnica nastanka dokumenta in njena številka. Nekateri dokumenti, pred- vsem pisma, ki spadajo v zapuščino škofa Mikesa, pa so vodeni samo pod ozna- ko SZEL AC brez letnice nastanka in številke. 1 PREDSTAVITEV POSAMEZNIH DOKUMENTOV Dokument št. 1: SZEL AC 1919/3991 Dopis dunajskega apostolskega nuncija Teodorja Valfrè di Bonzo sombotelskemu škofu Mikesu z dne 18. septembra 1919. V dopisu mu sporoča, da je od jugoslovan- ske delegacije prejel promemorijo s pobudo, da za župnije v Prekmurju imenuje generalnega vikarja. Predlagajo dr. Franca Rogača. NUNZIATURA APOSTOLICA Vienna, 18 settembre 1919 No. 18612 OGGETTO Illmo e Revmo Signore, Ho subito comunicato alla Santa Sede la lieta notizia che la S. V. Illma e Revma mi ha dato, del felice ritorno alla sua sede e dell´entusiastico giubilo con cui Clero e popolo lo hanno accolto. Unitamente con la S. V. ne porgo a DIO e alla VERGINE SANTISSIMA profondi ringraziamenti, e a lei sincere felicitazioni. Ieri questa Legazione del Regno dei Serbi, Croati e Sloveni mi ha conse- gnato il seguente Pro-Memoria: »Legazione del Regno dei Serbi, Croati e Sloveni. Pro memoria. Siccome lo Stato Jugoslavo ha occupato sulla case del trattato di pace il pa- ese Prekmurje, questo è di conseguenza separato dalla diocesi del Vescovo Con- te Mikes in Sombately. Per evitare una interruzione delle funzioni ecclesiastiche il Governo di Ljubljana prega che si disponga l´Opportuno affinchè il Vescovo Conte Mikes nomini a Vicario Generale in Prekmurje il sloveno Dr Rogac, che già una volta era addetto al suddetto Vescovo. Vienna, il 17 settembre 1919« Ove la S. V. non lo ritenga inopportuno, parmi sarebbe bene provvede- re quanto più sollecitamente possibile, a che non avvenga l´accennata inter- ruzione e ciò anche, sempre se la S. V. lo giudica conveniente, con la nomina a 294 Simon Štihec Vicario Generale temporaneo per la regione occupata nella persona del Revdo Dr Rogac. Profitto poi volentieri dell ´incontro per confermarmi della S. V. Illma e Revma dev.mo + Teodoro Arc. Di Trebisonda3 Nunzio Apostolico Per maggiore facilità di recapito voglia la S. V. pure mandare a questa Nun- ziatura il documento di nomina che V. S. prenderà; di qua si porterà a conosci- mento dell’interessato. Dokument št. 2: SZEL AC 1919/3300 Škof Mikeš imenuje Florijana Straussa in Jánosa Slepca za generalna vikarja za dele škofije, kjer sta delovala kot dekana že do tedaj. Službo sta opravljala do leta 1923. A szombathelyi püspöktől 3300/1919 Üdv és áldás az Olvasóknak! Gondoskodni akarván azon plebániák hiveinek lelki igényeiről, akik je- len körülmények közt a megszállás miatt velem, mint főpásztorral érintkezni nem tudnak, az alsólendvai esperesi kerületnek ugy magyar, mint vend nyelvü plébániáira nézve Strausz Flórián t.b. kanonok, alsólendvai esperesplébánost, a muraszombati és szt gotthárdi esperesi kerületek megszállott vagy megszállan- dó területére nézve Szlepecz János, muraszombati esperesplébánost a Codex J. C. 366. canonja alapján püspöki helynökké teljes joghatósággal kinevezem. Ha a szükség ugy kivánja, még oly ügyekben is intézkedhetnek, melyekhez a Codex speciale mandatumot ir elő, pl. a 2314. canon értelmében absolutio ab excommunicatione pro foro externo, amire a .megtéréseknél lehet szükség. – Jelen intézkedésem érvényes addig, mig azt vissza nem vonom, és azon esetre, ha a megszállás a jövőben még oly községekre is kiterjedne, melyek eddig me- gszállva nincsenek, vagy ha már megszállva vannak, valamely fentebb meg nem nevezett szomszédos esperesi kerületbe tartoznak: ezek a községek joghatóság szempontjából akár a muraszombati, akár az alsólendvai püspöki helynökség- hez csatlakozhatnak. 3 Nadškof Teodoro Valfrè di Bonzo (1854–1922) je bil apostolski nuncij na Dunaju od leta 1916 do konca leta 1919, ko je bil imeno- van za kardinala. Na Dunaj je bil poslan na izrecno željo papeža Benedikta XV. Službo je nastopil le kratek čas pred smrtjo cesarja Franca Jožefa (21. november 1916). Marca 1920 je bil imenovan in je do smrti ostal prefekt kongregacije za redovnike. Prim. D. Squicciarini, Nunzi apostolici a Vienna, Vaticano 1998, str. 247–249. Dokumenti o Cerkvi med Prekmurci v škofijskem arhivu Sombotel 295 Egyuttal értesitem a fennt kinevezett püspöki helynököket, hogy az apo- stoli Szentszék bizonyos sürgős esetekre a plébánosoknak is adott felmentési jo- got a házassági akadályok alól, melyet a megszállott, vagy megszállandó terüle- tekre nézve ezennel engedélyezek. Csatolom erre vonatkozó apostoli engedély másolatát. Isten áldását kérve működésükre vagyok. Szombathely, 1919. aug. 28 Krisztusban jóakaró főpásztoruk János s.k., püspök Dokument št. 3: SZEL AC 1919/5683 Madžarske oblasti so preganjale nekatere slovenske duhovnike. Obtoževale so jih jugoslovanske propagande. Policijska postaja v Monoštru (Szentgothárd) je dne 14. novembra 1919 obvestila škofijski ordinariat v Sombotelu, da duhovnika Géza Tüll in István Kocián hodita v Jugoslavijo in od tam prejemata obiske. S svo- jo besedo delujeta propaganda za priključitev k Jugoslaviji, čemur pa prebivalci nasprotujejo. Sicer pa za njuno protidržavno delovanje nimajo dokazov, a škofa prosijo, da ju premesti v drugo župnijo. M. Államrendőrkapitányság Szentgotthárd 1138/1919 szám. Bizalmas Méltóságos Gróf Mikes János Urnak, megyes püspök, Szombathely Szives tudomásvetel és esetleges intézkedés végett tiszteletteljesen közlöm Méltóságoddal a következőket: Bizalmas uton tudomásomra hozták, hogy Tüll Géza felsőszölnöki és Ko- cián István apátistvánfalvai plébánosok jugoszláv érzelmüek és hogy ez irany- ban agitálnak is a megszállott területen. Ez ügyben a nyomozati eljárást lefolytattattam, de az eljárás semmine- mü positiv adatot ellenük nem tudott felhozni, csak annyit, hogy nevezettek gyakran járnak át megszállott területre s hozzájuk viszont. Kocián m. é. december hoban Rábatótfaluban egy összejövetel alkalmával Hegedüs rábakethelyi jegyző elött is azon kijelentést tette, hoy ő nem magyar, nagyon szeretné, ha a jugoszlávokhoz szakadnának. 296 Simon Štihec A lakosság nagyon ellenük van és náluk erősen tartja magát, miszerint a felhozott vádak velük szemben tényleg a valóságnak megfelelnek s kivánatos- nak tartják is őket más helyre való elmozditásra. Szentgotthárd, 1919. nov. 14 A kap. vezető hiv. táv. fogalmazó. Dokument št. 4: SZEL AC 1919/5683 Na gornji dopis je škof Mikes odgovoril dne 27. novembra 1919. Sporočil je, da bedi nad govoricami, vendarle ni dokazov o njunem protidržavnem delovanju. Zato ju ne more premestiti. Je kar nekaj duhovnikov, ki so zvesti državi. Prosi, da mu na diskreten način sporočijo, če kaj najdejo. Stvari bo nato na primeren način tudi uredil. Hkrati je prosil komandirja policijske postaje v Monoštru (Szentgothárd), da naj s takšnim početjem ne odvračajo duhovnikov, posebno še tistih, ki so zvesti. A SZOMBATHELYI PÜSPÖKTŐL ____ szám 19 Nagytek. M. Államredőrkapitányságnak, Szentgotthárd. 1138. sz. bizalmas megkeresésére értesitem a nt. Kapitányságot, hogy a szóban forgó két pap müködését én magam is állandóan figyelemmel kisérem és mivel ellenük semmi alapos panaszt nem hallottam, becses átiratuknak nem tudok különös fontosságot tulajdonitani. A jó ügy érdekében különösen fontosnak tartanám azt, hogy bántó megfigyelés és alaptalan vádaskodás által ne idegenitsük el magunktól azokat a nemzetiségi papokat, akik hüek a magyar állameszméhez. Ha aztán valami komoly alappal biró panasz merül fel és azt velem közölni méltóztatik bizalmas uton, meg fogom találni a orvosláshoz szükséges eszközöket. Kiváló tisztelettel Szombathely, 1919. nov. 27 szombathelyi püspök Dokumenti o Cerkvi med Prekmurci v škofijskem arhivu Sombotel 297 Dokument št. 5: SZEL AC, zapuščina škofa Janosa Mikesa. Pismo župnika Jánosa Slepca škofu.4 Soboški župnik János Slepec leta 1920 poroča sombotelskemu škofu, da je jugoslo- vanska vojska zasedla prostore katoliške šole. Na samem objektu šole so naredili zelo veliko škode: polomili so vsa okna, klopi pa so zažgali. S tem so povzročili zelo veliko škode tamkajšnji župnijski skupnosti. Zaradi zasedbe šole niso mogli začeti s poučevanjem otrok. Méltóságos Uram! Ép jó alkalmom lévén a levélküldésre röviden teszem jelentésemet: 1. A katonaság a kath iskolában befészkelte magát és mint mult évben ugy a zidén sem tanithatunk. Az ablaküvegeket betördelték, a padokat elégették. Kérem ezt az … tudomására adni, mint az evangelikusok csinálták püspökjük révén a … iskolánál. 2. Keresztury Vincének Vashidegkuton lehetetlen a helyzete propter ordi- nas populi. 3. A nagydolányi plébánia ellátása ügyében is lekkele már valamit tenni. 4. A mi árva vendvidékünk ügyében ugylátszik senki sem működik. Ke- gyeskedjék érdeklődni … a kormányzóval, mit szenvedtük H… legaázatosabb szolgája. Iskolaapácák akarnak letelepedni itt, nekem a letelepedésre engedélyt adni felhatalmazásom nincs. Különben ezt talám dr. Pável már szóba is hozta. Dokument št. 6: SZEL AC, zapuščina škofa Jánosa Mikesa. Pismo župnika Jánosa Slepca škofu z dne 19. aprila 1921. V njem župnik Slepec piše, da že dolgo ni dobil nobenega obvestila od škofa. Prav zaradi tega meni, da je škof pozabil na usodo vendskega ljudstva. Piše tudi, da je prepričan, da bodo sedaj nastopili odločilni dogodki. Zato prosi škofa, naj z gro- fom Sigreyijem vse storita v njihovo korist. Ob koncu pisma zapiše, da bi bil zelo vesel, če bi mu škof preko markovskega žu- pnika Karla Ficka namenil nekaj spodbudnih vrstic. Méltóságos Püspök Ur! Már oly rég nem kaptam semmi értesitést Méltóságodtól, hogy szinte azt gondolom, hogy elfelejtkeztek a vend nép sorsáról. Ha az előjelek nem csalnak most lesznek a döntő fordulatok. 4 Pismo ni datirano in tudi ni podpisano. V arhivu je mogoče zaslediti dokument SZEL AC 1920/4874, v katerem piše, da je takratni murskosoboški župnik János Szlepecz o tem dogodku poročal na škofijo v Sombotel. Dokument je zaradi rokopisa zelo težko berljiv, predvsem v drugem (sklepnem) delu. Zato navajamo Slepčevo pismo. 298 Simon Štihec Nagyon kérem Méltóságodat, hogy Sigrey gróffal egyetemben tegyenek meg mindent érdekünkben. Nagyon örülnék, ha Fickó Károly marokréti plébános közvetitésével egy pár vígasztaló sort tudnál hozzám juttatni. M. Szombat, 1921. ápr. 19. Szlepecz János Dokument št. 7: Članek v časopisu Slovenec, št. 81, dne 12. aprila 1921, str. 1–2 (povzetek članka v madžarskem jeziku) Članek z naslovom Habsburžanstvo v našem zunanjem ministrstvu govori o habsburških tendencah v jugoslovanskem zunanjem ministrstvu. Z odhodom kra- lja Karla iz Madžarske so se rešili nevarnosti, da bi madžarski kralj jugoslovanska ozemlja, ki so nekoč spadala pod krono sv. Štefana, odtrgal od Madžarske. Vendar pa kljub temu nevarnost še ni povsem mimo. Najhujše je namreč to, da imajo habsburški nazori svojo podporo tudi v zunanjem ministrstvu. Ob tem članek navaja nekaj primerov. Slovenec 1921 IV. 12 Habsburg tendenciák a mi külügyministeriumunkban Károlynak Magyarországból való elmenetével ezuttal megszabadultunk ama veszélytől, hogy a magyar király a mi jugoszláv vidékeinket, amelyek egykor szt István király koronája alá tartoztak, elszkítsa. Ez a veszély azonban még nem mult el tökéletesen. Legroszabb az, hogy a Habsburgofil eszméknek a mi külügyministeriumunkban van támasza ama nemtörődömséggel, amelyek a Habsburgok ügyét mozdítja elő. Ime néhány példa! A szlovének ama panaszára, hogy a kormány keveset törődött Karinthiával, a volt külügyminiszter dr. Vesnics azt felelte: »Ha nektek nem tetszik, menjetek ahová akartok« azaz vagy német Ausztriába vagy Itáliá- ba. Ugyanezt mondotta a bunjevácoknak, hogy ha nem tetszik nekik menjenek Magyarországra. Ha másvalaki így beszélt volna, azt mint hazaárulót elitélnék. Vesnics meg ezek után még államunkat képviseli Párizsban! A karinthiai szlovének házait gyujtogatják, vezetőiket gyilkolják, a mi kor- mányunk meg nem tesz semmit. El kellene zárni az Ausztriába való élelmiszer bevitelt, mig a dühöngő németek észbe nem kapnak és a szlovéneknek nem ha- gynának békét. A kiviteli kereskedők örömére pedig ezzel a kormány nem törődik. A prekmurjei plébános Klekl már egy éven tul van minden ok nélkük a magyar … zárva. Az ő kiszabadítására nem kellene a kormánynak egyebet tenni mint egy pár magyar mágnést, kik akadálytalanul járnak Prekmurjéban, lecsukni Dokumenti o Cerkvi med Prekmurci v škofijskem arhivu Sombotel 299 addig, amig Klekl ki nem szabadul. A kormány egy ilyáztatlan áldozattal nem törődik. Hogyan exponálják magukat akkor más Szlovének a mi hazánkért, ha látják, hogy a magyar kormány oly hatalmas, a mienk meg nem. Hisz … már minden szlovénnel, kinek valami utja van Magyarországba, megtörténhetik, hogy a magyarok bebörtönözik nemzeties érzülete miatt, amelyből a mi kor- mányunk vagy nem tudja, vagy nem akarja kiszabadítani. Az ily kormány ápolja a magyarságot és a habsburgi kérdést. A prekmurjei püspök Mikes most fogadta Szombathelyen Károly exkirályt palotájában. Sürgős szükség volna, hogy Pre- kmurje kivétessék Mikes püspök joghatóságából. A belgrádi nunciatura kész Prekmurje részére apostoli komisszárt rendelni; a külügyministeriumban pedig az ily csekélységgel nem törődnek. Dokument št. 8: SZEL AC, zapuščina škofa Jánosa Mikesa. Pismo župnika Karla Ficka škofu Mikesu z dne 17. aprila 1921 V imenu soboškega župnika je pismo napisal Karel Ficko, župnik v Markovcih, z namenom, da seznani škofa o tem, da soboški župnik Slepec ne bo več dolgo mogel prenašati pritiskov s strani jugoslovanske oblasti. Začenja izgubljati upanje. Zelo čaka madžarski časopis, v upanju, da bo v njem našel kaj spodbudnega, kakšno obljubo. Ta časopis mu dostavlja tedensko on sam, in s tem tvega, da ga ujamejo in ga kaznujejo: denarno ali pa celo z zaporom. Župnik Ficko prosi škofa, naj pomiri Slepca – predvsem naj mu napiše, ali obstaja kakšno upanje, da nastopi kakšna sprememba v zvezi z nastalimi razmerami. Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ur! Kegyes Főpásztorom! A muraszombati esperes úr nevében bátorkodom Méltóságodat felkeresni. Élőszóval alkalmi posta utján, mert irásban nem tanácsos, felkért engem, hogy ő a hatóságok nap nap után megismétlődő alkalmatlankodásaik, zaklatásaik már nem fogja birni sokáig; kezdi minden reményét vesziteni. Várva várja a magyar ujságot, amit én szállítok neki hetenkint gyalog posta utján; ha a postát elcsipik: 200 kor birság vagy 10 napi elzárást varnak a nyakába; talán lesz benne valami reménykellő közlemény; igéret, vigasztalás van elég, de eddig egyik sem ment teljesedésbe. Mozogni nem birunk, a határt átlépni veszedelmes, nem tanácsos jugoszláv részről, befelé pedig a vonatjárás már féléve szünetel. A hegyes vi- déken lakó nép soha sem volt barátja a felszabaditóknak, a rómaiak (?) szin- tén kijózanodtak már, hogy micsoda ostobaságot követtek el, amikor az átjövő katonaság lovait bokrétázták és csokolták. Nem kellenek – egy kevés, minden viszonnyal megalkuvó, köpönyegforgatás részét kivéve – senkinek, a köznépnek róluk alkotott véleménye ezzel záródik »ezek tönkretesznek bennünket«. 300 Simon Štihec Ezek után odaadó tisztelettel kéri Méltóságodat a mszombati pp. helynök esperes úr, kegyeskedjék – Marokrétre cimezve, én eljuttatom kezeihez – me- gnyugtatni, kitartásra erőt adni azzal, vajjon van-e egyáltalában remény, hogy a mostani állapotokban bekövetkezhetik-e valami változás. Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Úrnak Kr. hű fia Ficzkó Károly Marokrét, 1921. ápr. 17 Dokument št. 9. SZEL AC 1923/2913 Državni tajnik kardinal Gasparri je 30. septembra 1923 obvestil škofa Mikesa, da je Sveti sedež, po pritisku oblasti iz Beograda, za ozemlje sombotelske škofije, ki je po novem padlo pod jugoslovansko oblast, ustanovil apostolsko administra- turo. Za apostolskega administratorja je bil imenovan mariborski škof. Po mne- nju kardinala je Sveti sedež tako odločitev sprejel v korist vernikov. »Praedictum Gubernium postulavit a Sancta Sede ut fidelium dioecesis Sabariensis qui nunc subditi iugoslavi facti sunt, curam spiritualem alicqui praelato eiusdem nationis committeret.« DAL VATICANO, 30. Septembris 1923. SEGRETERIA DI STATO di Sua Santità No 22I49. DA CITARSI NELLA RISPOSTA Illme ac Rev. me Domine, Amplitudini Tuae apprime notum est quot opponantur a Gubernio Beo- gradensi difficultates quod spectat ad exercitium iurisdictionis episcopalis in tuae Dioecesis paroeciis quae intra limites territorii iugoslavi inveniuntur. Praedictum Gubernium postulavit a Sancta Sede ut fidelium dioecesis Sa- bariensis, qui nunc subditi iugoslavi facti sunt, curam spiritualem alicui praela- to eiusdem nationis committeret. Id autem Sancta Sedes, quantum possibile fuit, differre studuit. Verum at- tentis hodiernis rerum adiunctis, Sancta Sedes, ne animarum salus quid detri- menti capiat, neve difficultates novae veteribus aggerantur, praedictam provisi- onem non amplius pose differri autumat. Amplitudo Tua, igitur, pro eo quo erga Sanctam Sedem et religionis b o n u m fervet studio, aequo sane animo ferret ut praedictae portionis dioecesis Dokumenti o Cerkvi med Prekmurci v škofijskem arhivu Sombotel 301 Sabariensis administratio, a Summo Pontifice, iis perdurantibus rerum adiunc- tis, Lavantinae dioecesis committatur. Quae dum tecum communico occasionem libenter nanciscor sensus exi- stimationis maximae erga Te meae profitendi, quibus maneo Tibi add. mus P. C. Gasparri Dokument št. 10: SZEL AC 1923/2193 Škof Mikes je v pismu z dne 7. oktobra 1923 izrazil svoje obžalovanje glede odloči- tve Svetega sedeža, vendar je na podlagi nastalih okoliščin to odločitev tudi sprejel. A SZOMBATHELYI PÜSPÖKTŐL …………….. szám. 1923. Eminentissine Domine Cardinalis! Die 6-a Octobris accepi Eminentiae Vestrae de die 30-a Septembris anni currentis sub numero 22149 datas ad me litteras. Maximo cordis mei dolore certior exinde factus sum suparandos a ma esse, et ad tempus, tot fideles almae dioecesi Sabariensi semper in quibuscunque temporum circumstantiis addic- tissimos; tot filios meos sacerdotes patri suo obedientissimos. Sed dolori patris filios maerentis simul affecetus solaminis se sociavit vi- dens ex epistola Eminentiae Vestrae supralaudata Sactam Sedem apostolicam semper sapientissime in rebus pro salute fidelium procedentem in hac quoque causa non aliud prosecutum fuisse, ac solum bonum animarum; et ideo huic dispositioni Sanctae Sedis, tamquam in hodiernis circumstantiis utili, quia et necessariae animo obedienti acquiescam. Cum tamen sic me paratum ad omnia quae Sanctae Sedi opportuna videntur, et exequenda et facienda promitto, hu- millime rogo Eminentiam Vestram, ut pro transferenda jurisdictione ad Re- verendissimum Ordinarium Lavacensem certam quandam diem, veluti termi- num a quo praefigere ad multas praecavendas incertitudines et ad exinde facile oriunda incommoda evitanda non dedignemini. Non tamen possum hac occasione praetermittere sensus amplissimos gra- titudinis Eminentiae Vestrae aperire experiens in hac causa tam insignem erga dioecesi nec nostram benevolentiam, tam prudentem et circumspectum mo- dum procedendi, quo usque dum possibile fuit, conanima regiminis beogra- densis saepe inania reddentes et saluti fidelium et integritati almae dioecesis Sabariensis consulere studuistis. Magnam in dolore meo consolationem attulit praecipue Eminentiae Vestrae praeclarum effatumm, dioecesim Sabariensem 302 Simon Štihec non disrumpi, sed tantum ad tempus … eius jugoslavicae ditioni subjectam administrationi Reverendissimi Ordinarii Lavacensis summitti. Sperans fore, ut alma dioecesis S. Martini precibus Patroni eius coelestis quamprimum iterum in unitatem pristinam redeat. Maneo Eminentiae Vestrae sacram purpuram… Servus addictissimus episcopus Sabariensis Dokument št. 11: SZEL AC 1923/2193 Apostolski nuncij na Madžarskem je 2. novembra 1923 škofu Mikesu posredoval dopis, v katerem ga je seznanil, da bo dismembratio stopila v veljavo 1. decembra istega leta. Tako bo apostolski administrator (mariborski škof) imel dovolj časa za prevzem administrature. NUNZIATURA APOSTOLICA UNGHERIA Budapest, die 2. Novembris 1923 No. 2718 Illustrissime ac Reverendissime Domine, De mandato Eminentissimi Domini Cardinalis a Secretis Status Sancti- tatis Suae notum facio Dominationi Tuas Ill.mae ac Rev.mae Sanctam Sedem auctoritatem dedisse Nuntio Apostolico Bellogradensem emanandi Decretum nominationis Episcopi Lavantini in Administratorem Apostolicum paroecia- rum tuae Dioecesis in territorio jugoslavico. Decretum ipsum vigorem habebit a die 1 Decembris h. a. ita ut Episcopus Lavantinus tempus habeat providendi de translatione administrationis supra dictae. Dum autem officium hoc absolvo, permanere gaudeo Dominationis Tuae Addictissimus + Laurentius Schioppa5 Arschiepiscopus Justiniapol. Nuntius Apostolicus Dokument št. 12: SZEL AC 1923/3824 Dopis mariborskega škofa in apostolskega administratorja sombotelskemu škofu Mikesu z dne 18. novembra 1923. Škof Andrej Karlin mu sporoča, da je bil imeno- van za apostolskega administratorja Prekmurja in da bo službo nastopil 1. decem- bra 1923. Imenovanje bo objavljeno tudi v škofijskem uradnem listu. 5 Nadškof mons. Lorenzo Schioppa je bil prvi apostolski nuncij v novoustanovljeni Republiki Madžarski. Službo nuncija je opravljal od 1920 do 1925, ko je odstopil. Dokumenti o Cerkvi med Prekmurci v škofijskem arhivu Sombotel 303 Pr. – ep. Ordinariatus Lavantinus Nr. 3824 Maribori, die 18. Nov. 1923 Reverendissimo Ordinariatui Episcopali Sabariensi Sabariae. Pr. – ep. Ordinariatus Lavantinus honori sibi ducit comiter significare, Apostolicum Nuntium Belgradi auctoritate et mandato Sedis Apostolicae per decretum de die 1. Nov. 1923 Nr. 1882 Reverendissimum Dominum Dr. Andre- am Karlin, Episcopum Lavantinum, pro ea parte dioecesis Sabariensis, quae in territorio sita est Regni Serviorum, Croatorum et Slovenorum, Administrato- rem Apostolicum ad nutum S. Sedis nominasse et constituisse cum omnibus iuribus, privilegiis et facultatibus, quae vi canorum huic muneri adnesca sunt, contrariis non obstantibus quibus libet. Posessio et exercitium Administrationis Apostolicae die 1. Decembris hu- ius anni effectum suum sortientur. De hac dispositione respectiva officia paro- chialia in folio officiali dioecesis Lavantinae certiora reddemtur. Velit Reverendissimus Ordinariatus hanc rem hanc rem notificatam habere. + Andreas, Epps. Dokument št. 13: SZEL AC 1923/1341 Konec leta 1923 se je zaključila preureditev sombotelske škofije. Nove meje so raz- polovile dekanije in tudi župnije. Verniki velikokrat niso upoštevali nove ureditve. Odtrgane vasi (podružnice) so se še naprej nagibale k prejšnjim župnijam – tako so krsti, poroke in pogrebi potekali na drugi strani nove meje. Glede tega med škofijo in novo oblastjo ni bilo nobenega dogovora. Na madžarskem ozemlju je več vasi (podružnic) ostalo brez župnij. Za ureditev teh razmer je bilo potrebno počakati na škofijsko sinodo, ki je uredila njihov položaj. 1341. 3. Méltóságos Herbst Géza alispán Urnak Szombathely Folyó évi 1600/923 sz. nagybecsü megkeresésére van szerencsém értesiteni Méltóságodat, hogy a szombathelyi egyházmegye plébániáiból a következő fi- liák vannal jugoszlávok által megszállt területen: Felsőszölnök plébániából: Kerkafő és Magasfok részben. 304 Simon Štihec Kercza plébániából: Örihodos / Kerczával egyesitett plébánia/ Alsójánosfa Domonkosfa Gerőháza Kapornak Kisszerdahely Szomorócz Az elszakitott részek lakossága az anyaország területén levő plébániába szokott átjönni hitbeli kötelességeinek teljesitésére. Erre vonatkozó – a plébános és elszakitott hivei, illetőleg a jugoszláv hatóságok között fennálló – semmiféle irásos megegyezésről nincs tudomásom. Szombathely, 1923. évi május hó 9.-én püspöki helynök Dokument št. 14. SZEL AC 1923/355 Madžarski statistični urad je dne 24. januarja 1924 na sombotelskega škofa Mike- sa naslovil vprašalnik o verskem in upravnem stanju sombotelske škofije za leto 1923. Škof je bil naprošen, da podatke v roku dveh tednov posreduje istemu uradu. V zadnjem delu vprašalnika je bilo potrebno navesti spremembe, ki so se zgodile od prejšnjega leta. Na podlagi teh podatkov iz vprašalnika lahko vidimo, kakšno je bilo versko in upravno stanje v škofiji konec leta 1923 (po Trianonu). M. kir. központi statisztikai hivatal. 300/elm. sz. Főtisztelendő Méltóságos gróf Mikes János Püspök úrnak Szombathely Hivatkozással a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. t.-cikkre, az 1923. évre vonatkozó egyházkormányzati és igazgatási ada- tokkal tudakoló A./ jegyü kérdőiv két példányát azzal a kéréssel van szerencsém megküldeni, hogy azokat kitöltve, az egyik példányt megőrzés céljából irattárba helyezni, a másikat pedig alulirt hivatalnak lehetőleg két hét leforgása alatt me- gküldeni sziveskedjék. Egyuttal van szerencsém tisztelettel kérni, hogy a kérdőiv utolsó pontjá- ban az előző évi adatokkal szemben mutatkozó lényegesebb eltérések okait me- gemliteni méltóztassék, hogy a hivatal ne legyen kénytelen az eltérések okáról külön átiratokban felvilágositást kérni. Dokumenti o Cerkvi med Prekmurci v škofijskem arhivu Sombotel 305 Van szerencsém egyben tisztelettel értesíteni, hogy alulirott hivatal a hi- téletre vonatkozó fontosabb és közérdekü adatokat a B./ mintáju kérdőivek felhasználásával az eddigi gyakorlatnak megfelelően ezentul is közvetlenül az egyes lelkészségektől fogja beszerezni. Ezzel kapcsolatban azonban alulirott hivatal hitéleti statisztikai nyilvántar- tásának kiegészitése, illetve helyesbitése végett tisztelettel felkérem, hogy a főha- tósága alá tartozó lelkészségek sorába a mult év folyamán beállott változásokat: t. i. uj lelkészségek keletkezését vagy régiek megszünését alulirott hivatallal mi- előbb közölni méltóztassék, hogy mielőtt alulirott hivatal az 1923. évre vonat- kozó B./ mintáju hitéleti kérdőiveket az egyes lelkészségeknek megküldené, a tényleges állapotnak megfelelőleg helyesbitett nyilvántartás már rendelkezésre állhasson. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem nyilvánitását. Budapest, 1924. évi január hó 24-én h. államtitkár igazgató A Kérdőiv a római katholikus, a görög katholikus és a görög keleti egyházmegyék részére 1923. évről 1. Az egyházmegye megnevezése Szombathelyi róm. kat. Egyházmegye 2. Az egyházmegyei főhatóság székhelye: Szombathely Csonka- Magyarország területén Az anyaországtól elszakadt területen A volt Horvát- Szlavon országok területén 3. Az egyházmegyében székelő káptalanok száma: 1 - - 4. A valóságos kanonokságok száma: 6 - - 5. A cimzetes kanonokok száma: 4 2 - 6. Az egyházmegyébe hány valóságos apátság tartozik? 3 - - 7. Az egyházmegye területén hány kiváltságos apátság van? 2 - - 8. Hány cimzetes apátság 1 2 - 306 Simon Štihec 9. Az egyházmegyébe hány valóságos prépostság van? 2 - - 10. Az egyházmegye területén hány kiváltságos prépostság van? - - - 11. Hány czimzetes prépostság? - - - 12. Az egyházmegye hány főesperességre oszlik? 3 2 1 13. Az egyházmegye hány esperesi kerületre oszlik? 15 5 egészben 3 részben 14. Az egyházmegyében hány anyaegyház van? 119 75 - 15. a/ Az affiliált községek/leányegyházak száma? 350 301 - 15. b/ A legalább 50 hivőt számláló, nem affiliált községek száma? 16. Mennyi volt a plébánosok száma az év végén? 92 45 - 17. Mennyi a helyettes lelkészeké? 23 29 18. Mennyi a káplánoké? 32 12 - 19. Lelkészi teendők ellátása nélkül az egyházmegye köréből a/ hányan foglalkoznak hitoktatással? 17 2 - b/ hányan egyéb tanitással? 6 - - c/ hányan az egyházmegyei kormányzat körül? 4 - - d/ hányan egyéb /itt megnevezendő/ munkakörben? 3 - - 20. Hány növendékpap volt az év végén az egyházmegyében? 46 Hány nyugalmazott pap volt az év végén az egyházmegyében? 9 5 - 21. Hány férfi-szerzetesrend müködik az egyházmegye területén? 5 1 - Összesen hány rendházzal? 7 1 - Összesen hány rendtaggal? 88 4 - 22. Hány női szerzetesrend volt az egyházmegye területén? 8 2 - Összesen hány rendházzal? 17 8 - Összesen hány rendtaggal? 242 56 - 23. Az egyházmegye kebelébe tartozó de az egyházmegye területén kivül élő egyházi személyek száma Dokumenti o Cerkvi med Prekmurci v škofijskem arhivu Sombotel 307 a/ vilagi papok 3 - - b/ szerzetesek - - - Kelt Szombathely 1924 évi február hó 6-án Dr. Szendy László Az előző évi adatokkal szemben mutatkozó lényegesebb eltérések mege- mlitése és indoklása 1/ A leányegyházakká visszafejlődött enyaegyházak névszerinti felsorolása és anak megemlítése, hogy mily anyaegyházba osztottak be: __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ 2/ Az anyaegyházakká fejlődött leányegyházak névszerinti felsorolása: __________________________________________________________ _________________ 3/ Egyéb változások és eltérések: ________________________________ ___________ * * * * * A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYE TRIANON UTÁN (Az egyházmegye adatai a Statisztikai Hivatalnak. SZEL AC 1924/355) Trianoni Magya- rország Elszakított terüle- tek Káptalanok száma 1 - Valóságos kanonokságok száma 6 - Címzetes kanonokságok száma 4 2 Valóságos apátságok száma 3 - Kiváltságos apátságok száma 2 - Címzetes apátságok száma 1 2 Prépostságok száma 2 - Főesperességek száma 3 2 Esperesi kerületek száma 12 5 egészben 3 részben 308 Simon Štihec Anyaegyházak száma 119 75 Leányegyházak száma 350 301 Plébánosok száma 92 45 Helyettes lelkészek száma 23 29 Káplánok száma 32 12 Lelkészi teendő nélkül hitoktató egyéb tanító egyházmegyei kormányzatban egyéb (árvaházi nevelők) 17 6 4 3 2 - - - Növendékpapok száma Nyugalmazott papok száma 46 91 - 5 Férfi szerzetesrendek száma Férfi szerzetes rendházak száma Rendtagok száma 5 7 88 1 1 4 Női szerzetesrendek száma Női szerzetes rendházak száma Rendtagok száma 8 17 242 2 8 56 Dokument št. 15. SZEL AC, zapuščina škofa Jánosa Mikesa. Pismo župnika Jánosa Slepca škofu Mikesu z dne 27. oktobra 1924 V pismu župnik Slepec opisuje svojo bolečino, da mora še vedno ostati v Murski Soboti. Prepričan je bil, da po degradaciji službe generalnega vikarja ne bo ostal v Murski Soboti niti pet minut. Zato škofa sprašuje, ali obstaja kakšna možnost, da se reši od tam. V pismu poudari, da so se zoper njega načrtno uprli tako cerkvena kakor tudi državna oblast. Izpostavi, da je glede razdelitve ozemlja on pri vsem najmanj kriv. Délvasmegyei Takarékpénztár Részvénytársaság Muraszombatban Muraszombat, 1924. X.hó 27n Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ur! Innen onnan egy éve, hogy a szombathelyi egyházmegyétől in erőszakosan elszakítottak, mellyel az én ittlétem még keserübb lett. Én azt vártam, hogy pü- spöki helynökségem degradálása után egy percig sem fogok tovább itt maradni ádáz ellenségeim gyalázkodásai közepette, hanem ama országban, melynek esz- meiért 5 éven át szenvedtem, kapok egy kis zugot, ahol kipihenhetem magam. A vendvidék territoriális mai helyzetének talán én vagyok legkevésbé oka és mé- gis nekem kell legtöbbet szenvednem. Alkalmazkodjak? Megtagadjam elveimet, Dokumenti o Cerkvi med Prekmurci v škofijskem arhivu Sombotel 309 érzéseimet? Nem volnék e akkor megvetendő egyén? Hisz minden szó, munka legcsekélyebb félrelépés bűn volna. Nem vázalom üldöztetésemet a sajtóban, meghurcoltatásomat a biróságnál, érzékeny büntetéseket, melyeket kellett fize- tnem, az uj főpásztor brutalitását velem szemben, melyről – hiszem – dr. Rogács kanonok ur jelentést tett – csak azon csodálkozom, hogy az Isten kegyelme még életben tart. Reményeink végleg szétfoszlottak, e vidék sorsa beláthatatlan idő- kre meg van pecsételve; az én további ittléttem az öngyilkossággal határos. Mély alázattal kérem azért Méltóságodat, kegyeskedjék engem értesíteni van e lehetősége annak, hogy én innen kiszabaduljak és mily állást szánt nekem, különben vagyis csak sirhalmomra ültethetik az elismerés virágait. Most már koncetrikusan fog össze ellenem az állami és egyházi hatóság. A kegyuri fajárandóságot megszüntették, … elvették, de adtak heyébe két káplánt, kiket nekem kell élelmeznem stb. A magyar egyház jog történelem fejlődesét nem ismerik nem is akarják ismerni; a visita a patrometus velük semmi. Csak arra várnak, hogy a jugoszláv concordatumban területileg is oda legyünk csa- tolva és akkor leszegényitve szolgáikka tehessenek. Tőlünk nem kérdez senki semmit, Klekl és társa őrjöng az ő ideologiájába. Nincs, ki velünk törődnék, érdekünkben szót emelne. Kegyes válaszát várva maradtam Méltóságodnak legalázatosabb szolgája: Szlepecz Dokument št. 16. SZEL AC, zapuščina škofa Jánosa Mikesa. Pismo Jánosa Slepca škofu Mikesu z dne 11. novembra 1926 V pismu Slepec poudari, da se je njegovo preganjanje s strani države nekoliko umirilo; sedaj bolj nanj pritiska cerkvena oblast. Nič, kar naredi, ni dobro. Tudi to, da se je odpovedal službi dekana, ni bilo dobro. V pismu tudi poudari, da je iz nekaterih virov seznanjen, da bo odstranjen iz župnije. Ob tem se mu postavlja vprašanje, kaj bo storil s svojo ostarelo materjo. V pismu tudi piše, da je v nemilost cerkvenih oblasti padel tudi dolnjelendavski župnik. Ob tem je prepričan, da je tako in bo ostalo tako do konca, saj bodo duhovnike, ki so ostali tukaj, preganjali tako dolgo, dokler bodo pri njih odkrili kanček madžarske pripadnosti. V pismu spregovori tudi o dogajanju s cerkvenim premoženjem. Prepričan je, da bo slej ko prej prišlo do sekularizacije cerkvenega premoženja. Méltóságos Uram! gr. Szápáry László Ó Nagyméltóságának kegyes megbizásából tiszte- lettel értesítem, hogy a kérdéses Máriaszobor az összes alapzati kövekkel 310 Simon Štihec Méltóságoddal megbeszélt feltétele mellett a muraszombati Szápáry grófi család kriptájában rendelkezésre áll. Nem tudom azonban, hogy a mostani nehéz elszállítási és költséges vám- kezelési viszonyok mellett oportunus volna e az egész ügyletet lebonyolítani? Kedvező változásra pedig seholsem mutatkozik biztató remény. Velem szemben a világi hatóság alábbhagyott az üldözéssel, ámbár állandóan rendőri felügyelet mellett kisérik házamat, de annál nagyobb düh- hel tör ellenem az egyházi hatóság. Az én előterjesztéseimbe mindig beleka- paskodnak, ha irok nekik az baj, ha nem irok, az is baj. Az esperességről már lemondtam, az is baj. Recseg, ropog alattam minden, egyes elejtett nyilatoza- tokból arról is értesültem, hogy plébániámtól is eltávolitanak egyházkormány- zati szempontból. Róma messze van, ki tudja annak döntését kivárni, jogorvo- slat kivárásába belepusztul az ember. Magamról könnyen határoznék, de itt van mellettem öreg édesanyám, mit csináljak azzal? – Az alsólendvai Nagyságos Ur is már velem eszi a kegyvesztettség keserü kenyerét. Igy van és lesz ez mindvé- gig, az összes ittmaradott papságon végig fognak suhintani vasvesszővel, mig egy szikrányit is fel tudnak fedezni az ő magyar érzésükből. A plébániajavadalmak alapjait most döngetik. Először szorgalmazzák a patronatusi váltságot, azután a váltságföldekre elviselhetetlen adókat rónak. Szápáry uradalomban már a puszta földeket bocsátják áruba, a tőbbi nagy bir- tok is hasonló helyzetben van. A nagybirtok liguidálása után természetszerüleg fog bekövetkezni az egyházi vagyon saecularizációja. Az általános romhalmaz felett most már hiába sirnak ama politikus papok, akik az egyház és vallás köpönyegét felhasználva minket eme siralmas helyzetbe beletaszitottak. Szobor ügyében Méltóságod rendelkezéseit várva maradtam Krisztusban változatlanul szerető fia Szlepecz János Murska Sobota, 1926. nov. 11. Dokument št. 17. SZEL AC, zapuščina škofa Jánosa Mikesa. Dopis škofu glede ustanovitve župnije Gáborjánháza Po priključitvi župnije Dobrovnik Jugoslaviji so vasi Bödeháza, Gáborjánháza, Szentistvánlak, Szijártóháza in Zalaszombatfa ostale brez cerkve in župnika. To stanje je z vidika verskega življenja v prihodnosti nemogoče. Zato se je pojavila že- lja po ustanovitvi nove župnije v Gáborjánházi. V pričujočem dopisu je določeno, kaj vse se bo podarilo župniji in za vzdrževanje župnika. A HERCZEG ESTERHÁZY HITBIZOMÁNY JOGTANÁCSOSA Budapest, 1932. január 21. Dokumenti o Cerkvi med Prekmurci v škofijskem arhivu Sombotel 311 915-9/1932. Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ur! A lendvavásárhelyi Jugoszláviához csatolt plébánia elvesztésével Bödehá- za, Gáborjánháza, Szentistvánlak, Szijártóháza és Zalaszombatfa községek templom és plébános nélkül maradtak. A jelen állapot további fenntartása a hitélet szempontjából mindinkább tarthatatlan lesz. Ő Főméltósága Gáborjánházán plébánia felállitását előmozditandó, haj- landó a gáborjánházai plébániának uradalmi területből 10 kat. hold szántó és 4 kat. hold rétet kiadni és ezen kivül a plébános járandóságára évi 20 m3 fát adni. Templom, vagy plébánia épitéséhez felajánlja a rédicsi lebontandó 8. lel- tári számu cselédlakás anyagát és a templom épitéséhez szükséges faanyagot. Ezzel szemben kivánja, hogy az egyházi célokat szogáló pótadó alól mint uj kegyur mentesitve legyen. Kérem Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Urat, kegyeskedjék ezt az ügyet tárgyalás alá venni és a felállitandó gáborjánházi plébánia ügyét canonica visitatio formájában tisztázni, amelyet azután én Főméltóságu Herceg Ur jóvá- hagyása alá terjesztenék. Fogadja Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ur kiváló tiszteletem nyil- vánitását, mellyel vagyok készséges hive: VIRI IN LITERATURA Arhivski viri Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár, Szily János u. 2, 9700 Szombathely, Madžarska Zapuščina škofa Mikesa Literatura Bakó, Balázs, Mikes János. A Szombathelyi egyházmegye püspöke, GlobeEdit 2018, str. 185–190. Kovács, Attila, Dobronaki életképek a 20. század első feléből - Podobe iz življenja Dobrov- nika v prvi polovici 20. stoletja., MNMI-ZKMN Lendava, Pokrajinski muzej Murska Sobota, Lendava 2011. Vilko Novak, Rogač Franc, v: SBL III. , SAZU, Ljubljana 1960–1971, str. 120 Squicciarini, Donato, Nunzi apostolici a Vienna, Libreria Editrice Vaticana, Vaticano, 1998, Zelko, Ivan, Cerkvena pripadnost Prekmurja v zgodovini, v: Ivanocyjev simpozij v Rimu (ur. Vilko Novak), Slovenska bogoslovna akademija, Rim,1985, str. 25–30. Zelko, Ivan, Zgodovina Prekmurja. Izbrane razprave in članki, Pomurska založba, Murska Sobota, 1996. 312 Simon Štihec Zelko Ivan, Zgodovinski pregled cerkvene uprave v Prekmurju, v: Zbornik ob 750-letnici mariborske škofije (ur. Anton Ožinger), Mariborski škofijski ordinariat, Maribor, 1978, str. 103–119. POVZETEK Prekmurje je pokrajina s posebno zgodovinsko in kulturno tradicijo. Sto- letja je bila zaradi madžarske oblasti politično in gospodarsko odmaknjena od vseh pomembnejših dogajanj v matični domovini. To je privedlo do tega, da so se Prekmurci začeli upirati madžarski nadvladi in razmišljati o boljši priho- dnosti. Uresničitev teh sanj so doživeli leta 1919 in tako začeli novo življenje, ne samo na političnem in gospodarskem, ampak tudi na cerkvenem področju. Cerkveno je tako Prekmurje pripadlo takratni mariborski (lavantinski) škofiji. Ta odločitev pa je pri mnogih takratnih duhovnikih, ki so bili bolj madžarsko usmerjeni, povzročila zelo velike težave. Naposled je nova državna meja in cerkvena ureditev globoko posegla v življenje nekaterih obmejnih župnij in jih zaznamovala. Ena izmed takih župnij je Dobrovnik, saj jo je nova državna meja razdelila na dvoje. Del razprave so dokumenti iz škofijskega arhiva v Sombotelu, ki govorijo o pestrem dogajanju na cerkvenem področju in odno- su, ki so ga imeli duhovniki v Prekmurju do svojega cerkvenega predstojnika v Sombotelu. KLJUČNE BESEDE: Prekmurje, priključitev k Jugoslaviji, škofija Sombotel, prva svetovna vojna, škof János Mikes (1876–1945) Summary DOCUMENTS ABOUT THE CHURCH AMONG PREKMURIANS IN THE DIOCESAN ARCHIVES OF SZOMBATHELY Prekmurje is a region with a special historical and cultural tradition. For centuries it was politically and economically distant from all more significant events in its motherland because it belonged under Hungarian authority. The latter led to the moment when the people of Prekmurje started defying the Hun- garian rule and thinking about a better future. The realisation of these dreams came in 1919 and thus began a new life, not only in the political and economic spheres but also the Church. Regarding church organisation, Prekmurje was added to the then Diocese of Maribor (Lavant). This decision caused grave dif- ficulties for many priests who were more pro-Hungarian in their beliefs. Finally, the new state border and church organisation became deeply carved into the life of certain border parishes and changed them. One of these parishes was Do- brovnik, which was cut in two by the new state border. One part of this article Dokumenti o Cerkvi med Prekmurci v škofijskem arhivu Sombotel 313 are documents kept in the Diocesan archives in Szombathely, which testify to the lively events in terms of the Church and the attitude of priests in Prekmurje towards their church superior in Szombathely. KEYWORDS: Prekmurje, annexation to Yugoslavia, Diocese of Szombathely, First World War, Bishop János Mikes (1876–1945)