An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every Friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti gzlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. JULIUS 22, 1927.
No. 29.
BETHLEHEM VÁRASA 10-TA OBLEJTNICA
Juliusa 17-ga je bilou deszét lejt, ka je Bethlehem váras doubo szvoj charter na zdrüzsenye dvá bethlehema vküper i od tiszti mao je Bethlehem váras racsunani med trétjega razréda várasov. Tou 10 lejtno oblejtnico szo poszvétili zdajsnyi váraski csesztnícke, varaski service club-i, bívsi váraski csesztnícke i drüjgi gosztovje. Govori szo bilí drzsáni vu stero szo sze szpoumennli na kaksi haszek je zdrüzsenye do eti mao bilou etomi várasi. Archibald Johnston, kí je nájprvi Mayor bio etoga várasa je gouvor drzsao i vu tom je gucsao od Bethlehem várasa prísesztnoszti.
Zvön gouvorov je bilou szpejvanye, igranye. Med goszlari je tüdi bio Biró Zoltán dobro szpoznánoga Biró Ferencz vogrszkoga kejpara szin, kí je z-szvojimi goszlami velko povidnoszt doszégno. Dvá falata je igro na piáni ga je szprevájao David G. Samuels. Biró Zoltána gorsztoplejnye je tou zdaj szlejdnye bliou, ár za pár dní zse odíde vu sztárikráj v-Budapest, gde de sze nadale vcsio goszlaríje.
Policáje zbiti
doszta kosta
Stirje pijanci szo bojno zacsnoli z-policájom
Sergeant Michael “Gyp” Downey, bethlehemszki poli
cáj je malo bit bio i lehko bi
nevarno oranenye doubo, csi bi szlabejsi bio, ár je zdaj preminoucso nedelo gojdno, steo doliprijéti trí moske i edno zsenszko, steri szo velko lármo delali i szouszedje szo na policájsztvo glászili, naj policáje poslejo.
Sergeant Downey je bio poszláni na tou meszto vu Columbia street i tam je najso Mr. i Mrs. Wolgar, Stevanson Ariglo i Martin Zeiman-a, vszi dobro pijani i velko lármo szo delali. Stevensona je policáj doliprijao ino je zse steo vö na dveri idti zsnyim, gda szo sze ovi trijé na policája vrgli ino szo ga zácsali bidti. Downey sze je zdaj zacsno brániti ino je pomoucs proszo, stero je tüdi doubo ár szo trijé policáji kakti: Wiley, Fenton i Fleming szo nyemi na pomoucs prisli i te szo vsze stiri doli prijali i na policájsztvo odegnali. I escse tej stirje policáji szo meli zadoszta dela sztejmi pijánci je na policájsztvo szpra viti. Ariglo je velko rano doubo na glávi stero je nyemi policájszki vrácsitel Samuel Stoumen notri zavézo.
Na policájsztvi szo pokastigani bilí szkoron na dvejsztou dollárov i tüdi Downey örmsetri morejo za gvant plácsati, ár szo nyegov gvant med bitjom tak razcsejszali, ka je vecs nej za nosziti.
VU ARKANSASI JE 2 MILLIO AKEROV ZEMLÉ SZTALOU POD VODOUV
Vu Arkansas drzséli je vu tekáji juniuske povoudni blüzi 2 millio akerov rodne zemlé sztalou pod vodouv. Doszta pouva, navékse kukorco i krumpise je znicsila povouden. Prejslo je 20,000 rozséne máre,
9.000	konyov, 66,000 szviny i
521,000	peroutne sztvaríne.
Pojbje szo mosnyou vkradnoli
Pét pojbov, vszi bethlehemszki prebiválci, szo v-nedelo vu Central Parki bilí i tam szo edno mosnyou vkradnoli vu steroj je $6.00 bilou. Detektiv Weiss je pojbe doli prijao ino je sztém potvárjo, ka szo oni mosnyou vkradnoli. Duzse kak edno vöro je vzélo dokecs ka szo vöovadili i gda szo vöovadili, te szo tou pravli, ka szo pejneze med szebov razdelíli ino szo je potrosili. Vszákoga imé i átrejsz je detektive gori szpíszo i te szo je domou püsztili.
NAZNÁNYE!
Po etoj ponti naznányamo drüstvenim, fárnim i drüjgi násztav csesztníkam, ka csi májo kákse glászi za novine valon, naj nam tiszto do szrejdo vecséra glászijo z-recsjouv ali po telefoni. Pripeti sze vcsá szi, ka nam v-ocsí mecsejo nikáki, zakaj je nej píszano od etoga v-nasi novinaj? Da pa doszta táksi dogotkov jeszte, steri mi nemremo vcsaszi zvediti, csi nam ji niscse ne zglászi. Mí za nikseféle glásze, steri szlovene poprejkno dotíkajo, ne jemlémo pejnez, telko dobroute pa vszáki lehko vcsiní, csi oszobno gli nej, ali koncsimár po telefoni nász lehko opomené, ka naj té pa té glász v-novine príde. Vu prísesztnom naj nász niscse ne kriví, csi táksegg glásza nenájdejo v-nasi novinaj, od steroga nemamo znánya vu právom vrejmeni.
Reditelsztvo.
EXTRA PARK TRBEJ, ZALÜBLENIM MLADÉNCOM
Vu Europi je korzó, sétanye vu návadi, vu Ameriki pa automobilszka vozsnya namesz tüje tou návado, stera csi je glí nej natelko romanticsna, kak europszko sétaliscse, varaski korzóji, ali doszta bole sze priprávi k-amerikanszke mladézni privadjenoszti.
Europszke korzóje eti highway-i, pike-i namesztüjejo, meszto zalüblenoga sétánya sze vu Ameriki vöpelajo po ride-i. Ali prouti tomi vu najvecs várasaj nej szamo jákoszti, dobre návade nepozváni csőszje, nego policájsztvo tüdi szpuni szvoje branitelszka goridánya.
Vu Kansas City-i je pred varaski tanács prislo tou neprijétno delo i na zselejnye prebiválsztva nisteri vrsztov je varaski tanács prisziljeni bio edno zravnanye prineszti, ka na ocsiveszni mejsztaj, vu várasi i na césztaj naj zabránijo tou, ka bi mládi zalüblenci posztojávali na pouti i morálnoszt, jákoszt ospotávali zszvo jim znásanyom.
Eden mouder tanácsnik je na tou z-ednov propozícijov probao té neprijéten problem razlozsoti i etak je pravo: Trbej várasi eden táksi park nasztaviti, gde sze naj zalübleni pári nezmejsano, mirovno lehko vozijo, ár je vu polejtni mejszecaj policájov nej zadosz ta na tou, ka bi vszáko ceszto i park mogoucsi bilí notri obhoditi.
Ka csi je tanács szpréjao tou porácsanye, od toga sze ne szpomené glász.
KÉDNISKA KRÓNIKA
VU PREMINOUCSI KÉDNAJ JE NEJ BILOU
znameniti dogotkov vu politicsnom i vérsztvenom zsivlej nyi. Ne racsunamo kcoj nájzádnye ausztrianszke zmeslinge, odkéc je nej mogoucse csísz toga kejpa, veritni glászov dobiti, gda ete redí písemo, tou sze potom szkázse vö csíszto, gda réd znouva na meszto sztáne.
Szvejta intereszejranye je vu Genfi drzsána konferencia, stero szo tisztoga hípa z-velkim bobnyom glászili, je popolno zgüblena, ár niscse nika necsáka od nyé i niscso sze ne briga zsnyouv, i batrivno lehko povejmo, ka sze je tüho pokopáliscse zacsnolo. Za krátek cajt sze szkoncsa tá konferencia i prí toj príliki do sze lehko prestimávali nisteri národov delegátuske z-szvojov diplomaticsnov szpodobnosztjov.
Dvojüvajoucse je, ka bi tao vzévsi országje nalehci notri privolili vu tiszti velki fiasko, steri je tou takzváno razorozsenya konferencijo doszégno, nego razlozsenye do tüdi proszili. Z-recsjouv dönok bode záto eden presztor, gde delegátuske lehko vözbrüszijo csrbino i potisztom vsze bode odpüscseno i vsze pozábijo
ONO RAZLOZSENYE DE PERSZE VELKO
mujvanye szprevájalo i vszáki delegátus de meo telko pámeti, ka naj na drüjgi országov zasztoupnike povrnéjo podgovornoszt za neposzrecsenoszt. I csüdno, ka de vszáki isztino meo. Csi gli, ka je tisztoga hípa Collidge z-razorozsenya divatoskov i nászladnov prílicsnov recsjouv pozávao vküper tou konferencijo, sze je hitro vöszkázalo, ka vu isztini tao vzévsiva dvá zmozsniva národa — Anglia i Amerika — razorozsenya nakanejnye zselejta poguesati na konferenciji.
Anglia, stera od bojne mao, nájbole pa po waslhngtonszkoj konferenciji k-velkoj zmozsnoszti prisla, sze odkrito bojüje za mourszko szupremácijo, Amerika pa z-toga tüdi nescse püsztiti i rávno tákse zselejnye má na mourszko kralüvanye, kak Anglia.
DOMÁNYE POLITIKUSE TRNO MALO BRIGA
té konferencije szkoncsanye. Szamo one politikusa szvádi tá neposzrecsenoszt, ste ri szo probali politicsen kapitális szkovati z-toga. Predszed níkovoga campaign-a szkrivni vrsenícke, steri szo konferencijo za nájvékse rozsjé nakanili, zdaj zse vrejlo iscsejo tiszte methoduse, steri bi vu málom táli pomágali na tak pretrpécsem bítji i edno pout sze vrseníjo na tom tüdi, ka naj tou z-káksim manőverom dájo pozábiti z-lüdsztvom.
Nigdár ni eden prezident je nej doubo escse telko publikácije med vakácijov, kak Coolid ge dobí zdaj i té cejli pablikacionszki kampány nika drüjgo ne cíla, kak znouva kandidácijo. Na tou gledoucs sze vu politike comperniskom kühnyi doszta küha i nistere neprijétne lüdí za toga szvétoga cíla volo odvrzsejo. Zdaj zse szkoron gvüsno, ka Dawes podprezident nebode na onoj tiketi, na steroj do znábidti Coolidge-a kandidejrali.
VU DEMOKRÁTSKOM TÁBORI TÜDI VELKO
válovje mecse prezidentkandidácije pítanye i tak sze vídi, ka Smith governor csi duzse, vecs vernikov i vékse vüpanye má na kandidácijo. Persze kandidácia escse ne zna menüje tou, ka ga odeberéjo tüdi.
Smith sze z-táksimi neizmernimi protivníkami more zoucsi-vouzsi posztaviti, kak je Anti Saloon League, Ku Klux Klan i prouti katholicsan cov bigoten sereg, steri szo tak poednom, kak vküpno zadoszta mocsni protivnícke.
Preminoucsi keden szo vu politicsni krougaj doszta sepetali ob onoj príliki, ka je Smith governora goriobiszkao Moody, Texas drzséle governor, od steroga dogotka szo vödáli glasenyé, ka je pri toj príliki nej bilou rejcsi od politike. Nikáki pa potrdjávajo, ka szo velke znamenitoszti politicsna pogucsávanya drzsali na tom vküperprihájanyi, na kandidácijo gledoucs, z-sterim prikapcseno szi racsunajo na tou, ka McAdoo nazáj sztoupi. Moody bode demokrátskoga párta pod prezident-kandidát.
ORSZÁGA VÉRSZTVENO ZSIVLEJNYE
csrsztvo oznácsi tiszto vérsztveno bojüvanye, stero sze (Dale na 5-tom sztráni)
Trno prijaznívi bidti je je tüdi nej dobro
Philadelphia, Pa. — John Clark, kí je z-Trentona priso k-szvojoj zseni na glédanye je vu Abington Memorial spitáli z-notri vdárjenov glavouv i $29.00 pejnez je szirmaskejsi, ár je trno prijaznívi bio z-ednim motorisztom.
Clark je policájom pravo, ka je szvojo zseno priso glédat vu Philadelphijo, gda ga eden motoriszt gori sztavo ino ga je píto gde je nájblizsánya gazolin stácija. On je gori szeo k-motoriszti i vozsnya sze je sztém szkoncsala, ka je motoriszt Clarka na glavou vdaro, pejneze je od nyega vkraj vzéo i te ga je doli zmasína szüno.
BRIDGEPORT, CONN.
BLISZK JE SCSUKNO VU TÖREM
Vu Bridgeporti je velka grmlenca i bliszkanye bilou juliusa 16-ga vecsér ½ 7. vöri, stero blíszkanye je rávno vu cio doubilo Szvétoga Krízsa cérkvi törem, steroga je mocsno szkváríla tá neszrecsa, csrepnyeni pokriv je doli odneszla i lejsz sze je pa vuzsgo. Na szrecso szo ognyogaszilci rávno szouszidje té cérkvi, steri szo vcsaszi gori bejzsali v-törem, gda je blíszk notri scsukno ino ogen szo naednouk pogászili. Kvára je blüzi 1000 dollárov.
Refowich-ove gvantne baote velko lejtno vöodávanye
Vu Bethlehemi nega csloveka, steri nej bi pozno Refowich-a gvantno baoto na kükli trétjega i New streeta, gde vu vszákom vrejmeni dobro sztojécsi, z-dobroga stofa, lejpe moude gvante lehko küjpi i ka je várasa nájvéksa gvantna baota, tou je vszákomi znáno i rávno zatoga volo jeszte velko prebéranye.
Zdaj je eti dobra prílika! Topli dnévi szo keszno notri prisli i tak je vnougo pristelano lejtosnyo blágo nedoteknyeno osztalo, za steroga volo je baote voditelsztvo dokoncsalo, ka escse od rédne cejne nizse odá vsze tou blágo. Tej gvanti szo sztáksega stofa naprávleni, ka sze vu leti gdakoli lehko noszijo. Szlameni kolaposje vu velkom prebéranyi za pou cejne.
Tou vöodajo zse jezero i jezero lüjdi csáka, ka naj szi
moski i pojbinszki gvant zdaj za trno nisziko cejno lehko notri szprávijo, tou je pa znáno, ka pri Refowich-i dobroga kvaliteta gvante dobí küpiti.
Refowich-a je vrejdno podpérati, ár on tüdi vszákoga dobroga cíla násztavo, cerkví, drüstva, kaksegakoli vadlüványa ali ploda, od szvoje sztráni vszigdár nájbole podpéra. Refowich-a pri toj odaji tüdi té cslovecsiprijátelszki cio pela, ka naj zdaj vu etom vrejmeni, gda delo tak bozsno ide i delavci szlabo szlüzsijo, naj zdaj fál k-coj prídejo k-dobromi gvanti.
Pétdeszét lejt zse jeszte, ka Refowich szvoje küpce vszigdár rédno vöobszlüzsáva i tou je zadoszta szvedocsansztvo na tou, ka sze vszáki cslovek lehko z-zavüpnosztjov obrné k-Refowich-i gda je nyemi na gvant potrejbno.
MOCSNO ORANYENI POD TRUCKOM
Printon Hock, 38 lejt sztar cslovek, kí prebíva pod 826 Eaton Avenue v-Betblebem, je mocsno oranyeni bio na Second i Prospect avenue okouli pou szédme vöre v-pondejlek gojdno, gda je z-velkoga Arbogast & Bastian Co. trucka doli szpadno i zádnyo kolou je ponyem prejk slo. Herbert Trump, je bio drájver i Hoch sze je navadno vszáko gojdno pelo na tom trucki na szvoje delo k-Davies-Strauss-Stauffer Co. na Lehigh street.
Do eti mao je tou escse nej znati, kak je cslovek mogo pod kolou prídti, ár je naprej pri drájveri szedo, po sterom je vö sztoupo na running board i za edno megnyene potisztom je zse pod kolon bio. Vcsaszi szo ga notri odneszli k-Dr. S. E. Rauch-i stero je szamo pou blaka vkraj od meszta gde sze je tá neszrecsa zgodíla i tam szo vcsaszi kejp vzéli na X-Ray masíni. Cslovek sze je trno domou proszo naj ga k-nyegovoj zseni püsztíjo, ali gda je kejp tou kázao, ka vszáko rebro má potrejto na právom kráji, plücsa zmozsdjene i plecse razbito, szo ga vcsaszi vu St. Lukes spitao poszlali na spitálszkom ambulanci.
Piknik vu Elizabeth, N. J.
Prvo Newarszko Vogrszki Szlovencov Mosko i Zsenszko Betezsne Pom. Drüstvo, prva vejka vu Elizabeth, N. J. VELKI PIKNIK obdrzsí 1927 Juliusa 24-ga, v-nedelo na Fei-
ling Pétera meszti, na Magnolia Ave. i Szédmom Streeti, na steroga vsze domácse i daléjsnye szlovene sz-postüvanyom pozové Prireditelsztvo.
Igrala de Radics Dezsőva poprejkno poznána banda: Zacsétek ob 11-toj vöri predpoudnévom.
Kí bi rad veszélo tá szpunyávao edno Nedelo, tiszti naj príde na té piknik, prireditelsztvo sze poszkrbí, ka naj sze vszáki veszélo csüti. Bode zsmajna jejsztvina i fájna hlad na pítvina.
Kelko kinézarov jeszte ?
Prebiválsztva povnozsávanye vu Khini je ménse, kak vu Ameriki
Zavolo mrtelnoszti neszmerne vnozsine je kinézka drzséla, stere prebiválcov racsun je doszta véksi od 400 millionov, vu zádnyi lejtaj odzaja prisla od Amerike na prebiválsztva povnozsávanye gledoucs. Tá pravica sze vu po kinézkom governmenti vödánoj statisztiki pokázse vö. Csüdno, ka dokecs vu 1741-om je Kinézije prebiválsztva szamo za 25 millionov bilou vecs od Zdrüzseni Drzsél prebiválsztva zdaj snyega racsuna, tecsasz potom vu naszledüvajoucsi 50 lejtaj sze je nyuvi prebiválcov racsun na dvakrat telko pozdigno i 15 na vszáko 1000 sze je povnozsávao vszáko leto. Vu 1835-om leti je doszégno 400,000,000, od tiszti mao sze je pa szamo za 38,370,000 pozdigno prebiválcov racsun. Té cilou nisziki primejrni racsun sze bole mrtelnoszti povéksávanyi, kak pa rojsztva niszikomi racsuni lehko razlozsi.
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Szlovenszkoga Drűstva dvá csesztnika odgovor proszita
Szlovenszkoga Drüstva predszekretár szo vu novinpíszanya mánijo szpadnoli i vszáki keden májo nikse nevolno brécsanye vu onom papéri, kama je glí pripravno tiszto piszárjanye. Známo, ka tiszto ne pisejo té segavi goszpoud, nego nyuv veren bodi-reditel, ár mí mámo szrecso poznati nyuvo zmantráno piszalo. Ali zdaj nihájmo tou i povrnimo sze na dugoványe.
Mí szmo zse szveklo, po razmetom vöszpíszali vu prvejsi ártikulusaj od tej goszpoudov, ka ‘‘Ka sze zgája vu szlovenszkom drüstvi”. V-tom je od toga bio gucs, ka szlov. drüstva nisteri prejdnyi csesztnícke vu vrejlom prijátelsztvi sztojíjo z-L. P. Kardoshom, od vszákoga drüstvenoga dogotka nye ga verno informejrajo, z-sterim szamo li májo príliko prvejsega predszekretára blatiti, nasoj stamparíji pa na skodo bidti, ár szo vu Szlobodnoj Ricski táksa dela bilé szpíszane z-hüdim nakanejnyom od drüstveni dogotkov, stero szo niti kotrige nej znale, szamo csesztnícke i persze L. P. Kardosh. Rávno taksa lárma je bíla pouleg edne mrtelnoszti vöplácsanya, pouleg steroga je Ricska doszta blejála, ali tiszto mi po návadi ne vzememo vu znánye, potom szo pa na csesztníski gyülejs dáli pozvati Korpicsa, kak prvejsega predszekretára, gde je Korpics József razlozso mrtelnoszti summe rázlocsek, te szo vszi tou pravli tam, ka isztino má, rejszan je tak bilou. Mrtelnoszt je pravicsno bíla vöplácsana.
Ali zdaj tou tüdi nihájmo, hodimo dale.
“Szlobodne Reicsi” vu nájzadnyoj numeri med vecsim szledécse dáta píszati Adam Kercsmar i Frank Leposa:
“... Goszpon szmileni reditel jeli sze je nyim tiszto noucs nej tou szenyalo, ka szo vidli vu Szlovenszkoga Drüstva offici touvajje? Stero sze je szledi vözvedlo, ka szo Drüstveni touvajja bilí Drüstva prejdnyi csesztnícke, stero szo escse do eti mao nej pred kotrige posztavili, ka ka szo zdajsnyi csesztnícke vö szlovenszkoga Drüstva fkradnoli ali znorili.”
Tak je píszano vu Szlobodnoj Reicsi, koga tou briga, naj vecskrát precsté, ár mí zaisztino nemremo prerazmiti, ka kakse razmejnye tou má? Mí szmo píszali, ka szo zdajsnyi csesztnícke tüdi napravili zmeslinge, stere nescsemo vu novinaj glasüvati, nego na gyülejsi je naprejdámo; píszali szmo, ka pri drüstveni stamparszki potrejbcsin cejne dávanyi predszekretár z-L. P. Kardoshom vküper spilajo, ka od drüstva popolne informácije dobí L. P. Kardosh za szvoje novine, stero sze nedosztája novin itd., itd. Ali ka scséta tejva goszpouda na tou gledoucs, ka prej naj mi pred kotrige posztávimo, ka ka szo
zdajsnyi csesztnícke vö z-szlovenszkoga drústva vkradnoli ali znorili? Tém goszpoudom sze je od toga szenyati moglo, ali pa táksi beteg májo, za steroga volo sze zaman obrácsajo k-nam, ár ji mí z-tisztoga nemremo vözvrácsiti, nego csi ji zsaloudec bilí, naj Purgo vzemejo notri. Mí szmo od toga dönok nej píszali, tou vszáki zná, sto csté nase novine, ka bi zdajsnyi csesztnícke kradnoli ali norili, na tákse szmo niti cílanya nej meli, nego szamo od falinge jeszte gucs, z-recsjouv od tisztoga, stero szmo píszali. Ár drüjgoga delo szamo tiszti má pravico kritizejrati, steri je csíszti od vszáke falinge, rávno tak nemre eden táksi cslovek szodec bidti ober drüjgoga, steri je zavolo krádnyenoszti stiri mejszece vu Eastoni zaprejti bio ino bi on meo pravico na drüjge touvaje i svindlare krícsati.
Kakda szmo zse prvle szpíszali, ka sze táksa dela nindri na szvejti ne razlázsajo vu novinaj, nego na gyülejsaj, ár je tou drüstva znotrejsnye dugoványe, ali od té szloboscsine nász niscse nema jusa zabrániti, ka na nász zlücsano blato nebi szmeli doli zcsisztiti z-szébe. Mí sze vüpamo, ka kotrige nász szpravicsajo vu nasem obhodejnyi gda mí escse doszta bole popolno razlozsimo i naprejdámo nase dokáze, naj sze zacsnejo rédni mejszecsni gyülejsi v-jeszén. Mí bomo za nase csinejnye odgovárjali, ali dotícsni goszpoudje naj tüdi na szébe vzemejo vszáko podgovornoszt, csi sze natelko krepíjo zdaj. Ali mí sze bojímo, ka goszpon predszekretár vu szvoji nágli csémeraj vesaszi dojzahválijo z-csészti, ka naj sze vöognejo z-neprijétne sztáve, kakda szo zse ednouk vcsínoli, szamo ka sze je niscse nej vlejko za tou szlüzsbo, kak oni, vu steroj sze lekar jáko dobro csütijo, ár szo szi kancelajo tüdi povéksati dáli, stera je doszegamao dobra bíla, ali vu prísesztnom de prej premála! Nevejmo, ka vu kaksem táli znájo tou razlozsiti, csi do ji kotrige naprejjemále, stere oni iza “brbrase”, “laulase” imenüjejo vu z-office vöposzláni kártaj, ka naj na gyülejsi odpérajo szvoje “papole.”
Na gyülejsi sze nájdemo! Eto pout pa zaisztino szkoncsamo píszanye od nase sztráni. Goszpon predszekretára pa proszimo, naj li nadale dájo píszati ártikuluse z-szvojim podpíszkom vu Szlobodnoj Ricski, ár sze tiszti trno paszajo vu tiszti papér i naj li batrivno dájo vöszpíszati vsze tiszto, stero zselejo, kakda szo zse prvle zamerkali, ka prej oni trno doszta znájo od nász píszati, csi scséjo. Li hajdi! Známo, ka vidvá z-L. P. Kardoshom dobro razmita k-lazslívomi sinfanyi i ogrizávanyi. Csi nemate zadoszta energije kcoj. pozsenite gori edno pár “csemérni” vecs, szamo pazite, ka bi páli doli szpadnoli z-sztouca, kak gze je zsnyimi zse zgoudilo ednouk vu Szlov. Halli !
PÁLI SZE PRIBLIZSÁVA ODEBÉRANYE
Szlovenszkoga ploda amerikanszki pörgarov zse doszta jeszte vu Bethlehemi, steri brezi rázlocska na vrejdnoszt gledoucs, vszi májo ono lejpo pravico, ka pri odebéranyi lehko voutajo na tisztoga kandidáta, steri je po nyuvom stímanyi nájbole vrejden na tou. Pörgarom voutati je nej szamo pravica, nego duzsnoszt tüdi, steri pörgar té duzsnoszti nescse navájati, tiszti je nej vrejden té pravice i niti nej je dober pörgar etoga szlobodnoga demokraticsnoga országa.
Tou je trno lepou, gda mí tühinci lehko popolne pravice pörgarje posztánemo vu Zdrüzseni Drzsélaj, szamo ka je tou nej lepou, ka mí szloveni tou szvéto duzsnoszt ne stímamo zadoszta po vrejdnoszti, ár doszta táksi pörgarov jeszte, steri ne voutajo, gda na tou prilika jeszte. Tou je tüdi velka falinga, prinasz, ka szkoron med vszákim tühinszkim národom, steri vu véksem racsuni zsivéjo vu várasi, jesztejo kandidátje na rázlocsne veske csészti i tüdi szo odebráni, rávno szamo mí szloveni nemamo táksi szvoji  kandidátov. Ka moremo csiniti táksega hípa? Voutati na tiszte tühinszke národnoszti kandidáte, steri nájblizse sztojíjo k-nam szlovenam, ka do vu szvojoj csészti nász zagovárjali i vu potrejbcsini nam na szlüzsbo sztáli.
Veszéli szmo tomi glászi, ka vu 5-om wardi na Aldermanszko csészt szo vogrszki cslovek,
Mr. Anton Wolst sztoupili gori, vu sterom wardi doszta szlovenov zsivé. Mr. Wolst májo velko poznánsztvo med szlovenami, kí szo zse 21 lejt med nami szpunyávali kak Real Estate kaneclaje voditel i Notary Public. Mr. Wolst szo trno pripravni na tou csészt, ár právde dobro razmijo i vecs jezikov gucsíjo. Vszáki pörgar, kí na Wolsta dá voutom, tiszti dobro vcsiní. Szlovenci, na odebéranyi voutajte na Mr. Anton Wolst-a, Alderman-kandidáta vu 5-om Wardi!
‘‘MISS DENVER”
Miss Elva Roy, kí je odebrána kak ‘Miss Denver 1927’ kí de Denver drzsélo namesztüvala vu Atlantic City-ji vu etom leti na lepote borejnyi.
ZA KONSTÁBLERA
JAMES E. KEADY
Bode kandidát na jeszénszkom predodebéranyi
Trno malo szlovenov jeszte, steri bi nej poznali James E. Keady-ja, zdajsnyega porcije kollektora i rávno zatoga volo, szo nyegovi prijátelje nyega
na tou nadignoli, ka naj bode kandidát za konstáblera vu trétjem wardi.
James E. Keady je zse eti v-Bethlehemi prejk 12 lejt, dobroga znásanya mládi cslovek i pár lejt zse vszigdár on pobéra zaosztányene porcije, ali do eti mao je escse nikomi nikse nevoule nej szpravo i zsmécso pri kollektanyi, nego kak nájbole je mogoucsi bio, na pomoucs je bio porcijeplacsiüvajoucsim.
Vu trétjem wardi prebívajoucsi dobravolnoszt sze pokázse zoucsi nyemi, csi nyega nominérajo tou csészt, stero on scsé na szébe vzéti. Naj vszáki dobro pázi na regisztrérenye dnéva, steri bodejo szeptembra 1, 6 i 17 i potisztom za pár dní pa bode predodebéranye, gda sze kandidáti vöodeberéjo.
Keleher Szkvájer za nazáj odebéranye.
J. D. Keleher, pétoga warda zdajsnyi skvájer je z-nouva kandidát za tou csészt i na szeptembra predodebéranyi scsé nominéranye dobiti. Pétoga warda prebiválci nájbole znájo, kak sze zsnyim zadovolni, vecs kak gvüsno, ka ga nominérajo. automobilszke neszrecse, pri steri je nej vszigdár masína drájver krív.
VU CHICAGI JE NEJ  DOBRO PESKI HODITI
Nej szamo autodrájverom trbej notri zdrzsati regule, nego peski hodécsim tüdi. — Na 100 dollárov pokastigajo tiszte, ste ri regule ne zdrzsíjo notri
Z-Ghicago, Ill. glászijo: — Velkoga racsuna automobilszke neszrecse szo na tou priszillile vu Chicagi policájsztvo, ka naj ne kastigajo szamo autodrájvere za prelomlenye vozsnyé regulov, nego tiszte peski hodécse tüdi, steri té regule prelomijo, stere je varaski tanács nej dávno vu zsítek prineszo.
Vu Chicagi tüdi szignálszki lapmaske kázsejo, ka gda je szlobodno prejk pouti idti, kak rávno vu vszákom véksem várasi.
Gda automobilov prouti ed-
nomi kráji pelanye sztáne, rávno te more sztánoti pejska hodba tüdi. Sto prouti tomi zravnanyi pregrejsi, policáji ga ravno tak májo oblászt dojprijati, kak tiszte, steri automobil pelajo. Prouti toj reguli pregresüvajoucse na 100 dollárov pejnezne kastlge obszoudi-
jo.
Rávno na tákse zravnanye je nej szamo vu Chicagi potrejbno, nego vu vszákom véksem várasi, ár tak bi znábidti lehko ponízisali vedno pozdigávajoucsega percenta racsun
STRAND
(Pred étim ‘‘Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKI PROGRAM Zdaj v Szoboto JUL. 23-ga
Te
‘Vöodszlobodjeni  Nouri’
Amerike nájbole heresen künstlar
LEON ERROL
Spila gláven tao vu toj spili
Tüdi v-Szoboto bode spilano
“Brez Klücsa Hram”
NOUVE
SZPROTOLEJSNYE MOUDE SZO ETI

Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomouos bodemo, csi zdaj k-nam prídate eipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od
toga vász zse zdaj ogvüsamo.

Prinasz dobite vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons

17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
LEJPE KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko preberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vszáko príliko
SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR
331 South New Street Bethlehem, Pa. Telephone 3209
NA WHITE STAR LINE
“MAJESTIC”
iména gőzősi, steri je szvejta
NÁJVÉKSI HAJOUV
do sli na glédanye vu Vogrszki ország
1927 Szeptembra 3-ga
Bethlehemszke szlovenszke evang. gmajne poprejkno postüvani dühovnik,
Dr. Stiegler S. Ernő
Tou príliko gori scsé ponücati hajouvna kompanía na tou, ka naj edno szlovenszko csuporszko potüvanye naprávi, na sterom do Dr. Stiegler S. Ernő dühovnik z-szrdcá sztáli na szlüzsbo z-tanácsi i preszvetloscsenyom domou potüvajoucsim szlovenom.
Szeptember i oktober je nájbole prijétno vrejmen za potüvanye.
Edne tá i nazáj potüvajocse 3-ga klásza KABIN sifkárte cejna, tá i nazáj do Budapesta zselezniska kárta notrizracsunavsa $204. — Vszáki poutnik, mouzs i zsena z-poszebnimi dvej poszteli, lehko vu zouszednom KABINI potüje. Kabinje szo z-2 i 4 posztelami, kak stoj zselej.
V-dotíkanye sze lehko sztoupi z-Dr. Stiegler S. Ernő dühovnikom na szledécsi adresz: 621 E. 4th Street, Bethlehem, Pa., sto namejni tao vzéti vu tom prijétnom csuporszkom potüvanyi.
NEJ TRBEJ NOTRI ZGLÁSZITI
Grízte! Szmejte Sze! Kihajte! Nasi Zobjé Ne Szpádnejo Vö!
Mí vám tak fájne zobé naprávimo, ka szte tákse escse nigdár nej vidli — Tákse zobé, na stere te gizdávi da te sze szmejáli.
BREZBOLEZNI
ZOBÉSZKÜBNE
Z-‘‘Vital Vetrom” Ksenki z-drüjgim delom
ODPREJTO VUDNÉ I VNOCSI
Dr. GOULD
S. N. Cor. 4th and New Sts. Bethlehem Pa.
1 do 20 zobouv szkübnemo brezbolezni Csi va mmí bolecsíno szprávimo — Ví neplácsajte!
Z-GOTOVI PENEZI ALI PORGA
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
3. sztran
PERTH AMBOY, N.  J.
Naznánye postüvanim cstejoucsim !
Perth Amboy, N. J. i okroglíne postüvanini szlovenom po etoj pouti naznányamo, ka szo “Amerikanszki Szlovencov Glásza” zavüpnistvo John Kardos bilí prijaznívi prejk vzéti, kí májo oblászt nase novine i vu vszákom táli zasztoupati: naprejplacsila i glasüvanya gorivzéti, za stero oni dájo vszákomi odpíszek, kvitingo. Proszimo postüvane szlovene, naj nasemi nouvomi zavüpniki bodejo na pomoucs i csi sze namejrijo kaksi koli dogotki vu Perth Amboyi, steri bi szlovene intereszejrali, naj sze poslejo notri vu nase reditelszt vo i mí tiszte glászi vszigdár z-dobroute denemo notri vu nase novine brezi vszákoga placsila.
Z-postüvanyom:
“Am. Szlovencov Glász”-a
reditelsztvo:
Postüvanya Znamejnye
Szkrblívo Prebráni i rédno posztávleni Krízs
je postüvanya znamejnye z-sterim szte duzsni pokojnim. Vszefelé fájno i prousztno zdelano kaménye jeszte prinasz z-steri sze vam na lehci poszrecsi vö odebrati
Lehigh Valley Marble and Granite Works
H. A. HARWICK, laszt.
136 Graham Place, (pouleg Broadway i Broadhead Ave) Bethlehem, Pa.
Zdaj szi lehko küpite na LEHKO DOLIPLACSÜVANYE
Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál .
L. MILLER 723 E. 4th STREET BETHLEHEM, PA
Pítvino szo najsli pri “szühoj” szekretárci
Anti-saloon lige szlüzsbenica vodou predga i dober sör pijé
Miami, Okla., jul. 12. — Tak sze vídi, ka pomali-pomali sze tiszti tüdi privádijo zabrán jeno pijacso vzsívati, sterim bi po pravici pregányati trbelo tiszto.
Federálna oblászt je dnesz posztávila pred szodníjo Mrs. Dorothy Johnson zsenszko, lokálne anti-saloon lige 23 lejt sztaro szekretárco, záto, ár jo je vu preminoucsi dnévaj eden policáj zavolo neprisztojnoga znásanya gori sztavo i na policájsztvo odpelao, gde szo vu nyénoj roucsnoj táski eden glazs palinke najsli.
Med sterim vrejmenom je tá dáma na policiji bíla, domá szo hizsno ziszkávanye drzsali. Tou ziszkávanye sze je z-szenzácionszkim nászhajom szkoncsalo. Vu Mrs. Johnsona peovnici szo vecs kvartov palinke i 60 flaskov právoga 6 percentnoga söra najsli policáji.
Anti-saloon lige szekretárca je vu tou formo predgala vodou i alkohol píla. Dober
spájsz. Vu tom paszli je szoud escse nej vöpovjedani.
Lehko szmo gvüsni, ka ja ona nej jedína szüka apostolkinya, stera vecs alkolne pítvine szpijé, kak nájbole pítvino lübévsi cslovek. Znábidti, ka je bootleggerca tüdi, z-munsájnom trzsi. Ja pri tej “szühi” je vsze mogoucse.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
B. KAPLAN
PERUTNE ZSIVÁZNI TRZSTVO 331 E. Mechanic Street, Bethlehem, Pa.
Postüvani Szlovenci szo prinasz vszigdár z-odloucsenov prijaznívosztjov obszlüzsávani. Na tou velko pazko obrnémo, naj vszáki bode zadovolen.
Nájlepsi píscsanci, kokousi i vszeféle peroutne sztvaríne mámo na prebéranye. Na zselejnye je zarejzsemo i z-csísztimo tüdi.
Velko prebéranye! —	Primejrne cejne!
HOLLYWOODSKI SANTA CLAUS
Pred nisternimi lejtami szo doszta gucsali od ednoga píszma, stero je edno dejte poszlalo k-edni new yorski dnévni novin rediteli i od onoga odgovora, steroga je reditel dao vu novinaj. Dejte je tou proszilo vu píszmi, naj bode tak dober reditel bácsi nyemi odgovor dati, csi jeszte Santa Claus, ali ga pa nega. Reditel bácsi je potom odkrito potrous tao dejte, ka — jeszte.
Na lübléni i lepou szpíszani odgovor je od tiszti mao zse med amerikanszkoga piszátelsztva dzsündzs djáni.
Vu tou formo je edna mláda deklina nej dávno píszmo poszlála k-ednomi hollywoodskomi film-mágnási, vu sterom ga je opítala, csi jeszte káksa prílika na tou, ka bi ona pri filmi szlüzsbo mogla dobiti.
Dotícsen goszpoud je pred velkov ocsivesznosztjov dao od gouvor na pítanye, vu edni mozi theáterszki novinaj. Té tanács je dao goszpodicsini, ka naj — osztáne domá.
Odgouvor je grbionszki, ali vu vszáko formo pravicsne argumentume vszebüje, tou píszmo je vrejdno bilou na szvekloucso prineszti, naj sze opoutijo zsnyega vsze tiszte dekle, stere szo ogvüsane od toga, ka vu amerikanszkom mozifilmov glávnom várasi glí na nyé csákajo.
“Vecs kak 18,000 moskov, zsenszek i decé iscse nepreszta-
noma szlüzsbo vu mozi studijaj” — právi med vecsim ono píszmo. Statiszticsni pridatki tou kázsejo, ka od tej poprejkno 700 i nistero lüjdi dobí szlüzsbo dnévno.
Rávno tak tou tüdi pokázsejo statiszticsni pridátki, ka je poprejkna kédniska plácsa 20—25 dollárov.
“Csi bogásztvo iscsete — právi píszmo — bougse vcsiníte, csi szvoje pejneze na horse race-i na ednoga táksega outsidera polozsite, steri znábidti 50 plácsa k-ednomi. Csi szi imenitoszt iscsete, bougse vcsiníte, csi dojszkocsite z-Brookklyn Bridge-a.”
Sto dojszkocsi z-Brooklyn Bridgea-a, tiszti vecs prílike má na tou, ka naj mozi star bode zsnyega, kak tiszti, sto za toga cíla volo odíde vu Hollywood.
Tiszte dekline, stere szi diko, velko imé i pejneze scséjo szpraviti, naj neidejo vcsaszi vu Hollywood, nego bougse vcsiníjo, csi té sztanovitne recsí vu znánye vzemejo.
Ka csiníjo z-raztrganimi bankami ?
Sztáre, “nej za nüc”, raztrgane pejneze poetom toga za fájnoga kvalitéta píszanya papéra rédjenye ponücajo gori,
právi Kincsnice nájzádnye glásenyé.
K-Kincsnici nazáj prisévsi, raz trgani i zamázani papérni pejnezi dnévno stiri fünte zadenejo vö. Doszegamao szo tou vnozsino pejnez vküper szemleli i vu toj formi püsztili v-odajo, brezi toga, ka bi szi miszlili na zcsísztsenye tisztoga. Ino ár táksa massza jáko fájne lenove i pamocsne niti i szvilo vszebüje, csi té szemlete banke rédno z-csísztijo, te sze tiszto lehko goriponüca za rédjenye nájfinejsega píszanya papéra. Po toj pouti tüdi priblizsno 50,000 dollárov prispara government.
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE
plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
JOHN KOUSZ
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R-1
Moskoga Gvanta Velka Vöodaja Sze Zdaj
Zacsne Pri Refowich-i

Hart, Schaffner i Marx, pa drügi dobri Gvanti za trno znizsano cejno prídejo na odajo.
$
13
.75
$
13
.75
$
21
.75
$
26
.75
Vsze
Szlameni Kolaposje
za trno znizsano cejno
POJBINSZKI GVANTOV Znizsane Cejne.
Eto je nasa velka VÖODAJA na stero je jezero i jezero lüjdi  csakalo
Zdaj príde nasa szlejdnya velka vöodaja, stera naszledüje naso návado, ka vszigdár vu tisztom szezoni vöodámo za steroga je bilou küpleno. Ví znáte ka tou pomejnL. . . Velki pejnez prisparavnoszt, Velko odebéranye, vnozsino Národa ! ALI... toplo vrejmen je trno keszno prislo i zatoga volo pri etoj odaji escse szkoron vsze nase lejtosno blágo vu szkladárnici mámo, za steroga volo eto zdaj véksa odaja bode od vszej nasi prvejsi. . . Vékse prebéranye, bougsi kvalitét, véksa vrejdnoszt! I cejli szezon szi lehko haszek vzemete kelko na gvanti prisparate. Nájvecs toga gvanta pa lehko cejlo leto noszite.
Odprejto v-Pétek, Szoboto i Pondejlek po vecseráj tüdi
FREELAND Overall . . . . . 98c
$2.00 bejle
Broadcloth Szrakice $1.29
Eto je nasa velka VÖODAJA na stero je jezero i jezero lüjdi csakalo
“Vszigdár Zavüpni”
Refowich’s
“Nájvéksega obracsája baota vu Bethlehemi.”
BETHLEHEMSZKA NÁJVÉKSA GVANTA BAOTA
4 sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
GROVELAND PARK

Nájlepsa, velka i nájbole ideálna krajína za naszeljenye na Szevernom kráji Long Islanda
Na kraszno lejpom lezsáji, jáko zdrav lüft, lekteriski poszvejt, vodé vod
cementane ceszté i vszáka prijétnoszt
Bridgeportszkim Szlovencom toplo porácsamo Long Islanda toga nájlepsega krája zemliscsa
Ne sajnálivajte trüda i vzemite szi telko csasza, ka naj poglédnete tô meszto ka sze ogvüsate
Tekája leta 1926 je bilou zacsnyeno delo vu Groveland Parki. Zse vu prvom polejtji sze je pokázalo velko naprejidejnye. Zdelani szo bilí plámi vodévod, elektricsne poszvejte i moucsi; naprávleno je bilou zse tüdi nikaj cesztéo.
Letosz pa bode tou delo dokoncsano do szeptembra. Groveland Parka lasztnicke mocsno delajo na tom, ka naj sze tá krajína razvíje i vréd posztávi.
Vecsina Bridgeportcsarov pozna Long Island i tüdi znájo, ka sze vecs jezér lüjdi namenyáva vö odszeliti z-prejkmere napunyenoga New Yorka ino szi scséjo na Long Islandi posztaviti szvoj dom. Vnogi pa táksi jesztejo, kí szo nancs nej vidli nájlepsi krajin na szevernom obrezsjzsji Long Islanda.
Záto vász pa pozávamo, ka bi poglednoli Groveland Park, kí má kraszen polozsáj, nej dalecs od zgodovinszkoga i cvetécsega meszta Port Jefferson, steri je 100 do 150 fuszov vise mourja, krízsajo ga lejpe ceszté za automobile ino je blüzi obrejzsje z-csísztov morszkov vodouv i bejlim pejszkom. Gnoveland Park je pouleg Long Island zseleznice ino je zse tüdi zdelani plám za nouvo zseleznepouti stácijo na tom grünti.
Zdaj szo zse krédi za edno velko ostaríjo delati. Tou sze zdaj vu prísesztni kédnaj zse zacsnejo delati. Na toj krajíni je dober csíszti lüft, zdrava klima; vszáki sze má príliko koupati vu csísztoj morsz-
koj vodej, voziti sze z-ládjov, loviti ribe ino sze veszeliti na drüjgi vodeni sportov.
Bridgeporszki szlovenom sze tüdi dá prílika, ka tou meszto po nedelaj lehko poglédnejo, ali prvle moremo nasega zavüpnika tá poszlati naj szi od toga pogucsíjo i tou míszlimo, ka príseszten keden zse nikák tá príde, naj tou pout krédi priprávi.
Csi máte nakanejnye küpiti lot na tom meszti, hodite znami na nasi sztroskaj. Poglednite szi Groveland Park i gvüsni szmo, ka polübite tou krajíno i vcsaszi te scseli na toj krajíni meti szvoj dom.
Long Islanda prebiválsztvo je szkoron eden trétji tao cejloga New Yorka. Tou je malo komi znáno.
Long Island je rávno prípravno meszto za na klácseni New York.
Lüdjé, kí szo nej radi med gousztimi zidínami vu velkom vá-
rasi, glédajo na Long Island, steri je nájprijéten i nájlepsi presztor za nyigov nouvi dom.
KA ZSELEJTE?
Zdravo zrácsino; vecs presztora; lepso i bole prípravno okroglino.
VSZE TOU VÁM PONÜJA GROVELAND PARK.
Radi máte mourje; scséte sze koupati vu morszkoj voudi; stera je csíszta ino nej nevarna nej za vász, nej za vaso deco.
KRASZNO OBREJZSJE V-GROVELAND PARKI VÁSZ SZÁSZNE.
Scséte meti lejpo ceszto za automobil, da te sze pelali v New York ?
GROVELAND PARK JE MÁ!
Scséte meti dobro zseleznisko zvézo.
GROVELAND PARK DE MEO I ZSELEZNEPOUTI STÁCIJO TAM NA MESZTI.
Scséte meti dobro vretinszko vodou i elektricsni poszvejt ?
GROVE LAND PARK VÁM TOU PODELIJ BREZI VASI SZTROSKOV.
Scséte meti ogvüsano lasztnisko pravico od zemlé?
VSZE LASZTNISKE PRAVICE GROVELAND PARKA SZO OGVÜSANE.
Scséte küpiti zemlöu za niszi ko cejno?
GROVELAND PARKA ZEMLÉ CEJNA JE NISZIKA ZA ONE, KI ZDAJ KÜPIJO.
CEJNA EDNOGA LOTA OD $115.00 VISE.
Groveland Park má tákso lejpo lezsécse meszto ino sze tak lepou razpresztéra, ka nasi küpci dobíjo vsze ka szi zselejo.
 Gda prídete na tou zemlou, poglédnete vsze ino sze ogvüsate, ka je nase potrdjávanye isztinszko. Vidli te, ka je Groveland Park rávno táksi kraj, kaksega szte ví zseleli.
Tak vcsaszi kak Long Island zseleznepout na elektriko bode vpelana, stero sze vu krátkom vrej meni zse zgodí, vozsnya vu New York bode szkrátsena na pou vöre.
Csi scséte kaj vecs znati po drouvnoma od té zemlé, pelajte sze znami, prídte vu naso kancelajo, písite píszmo, ali pa telefonejrajte i mí vam dámo vsze preszvetloscsenyé.
GROVELAND PARK CORPORATION
1775 BROADWAY, NEW YORK, CITY
Telephone: Circle 6041
Zavüpnik: A. Tivadar, 223 Spruce St, Bridgeport, Conn.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
KÉDNISKA KRÓNIKA
(Dale od 1-gu sztrána)
vu olijovoj indusztriji vedno mocsnejse prikazsüje. Standard Oil Company nescse poszlühnoti profeszionisztov ono opomínanye, ka naj sparajo z-olijom, ár do eti mao poznáne i odprejte gotovine szamo do trno limitálivanoga csasza dojdejo.
Bockefellerova prilozsnoszt po mesterszkoj pouti preszégnyeno produkcijo sztvorí, na stero valon zezávanyom olija i gazolina cejno ponizsávajo. Vu isztini pa je nej preszégnyena produkcia zrok tomi cejne ponízsanyi, nego tiszti nej notri vadlüvani cio, ka naj indenpendent olijove kompaníje z-ednov táksov náglov konkuren cijov dájo zavértivati i potom bi Rockefellerovi számi kralüvali vu olijovoj indusztriji i na marketi. Standard Oil Co. vöpreláda z-pejnezi, dokecs ménse kompaníje zavértivajo, steri dogotek páli vcsaszi naszledüje cejne pozdigávanye.
Z-trosécsim lüdsztvom vu tákso formo dájo nazáj plácsati z-intereskim interesom zdaj snyega ponízsanya olija i gazo lína diferencijo.
MÁLI LÜJDI BREZ VÜPAZNI SZTÁLIS
csrsztvo illusztráliva juzsni pamoka násztaj tüdi. Lajnszko leto szo farmerje na jezere zavértivali zavolo prejk mére pouvanya i pouv szo tiszte krepke roké szpoküpile vküper za szploj nisziko cejno, stere szo sze nej brigale z-tém, ka de nyim trbelo edno ali dvej leti csakati na obilen profit.
Vszáko znamejnye zse tou kázse, ka vu tekoucsem leti nájdejo tej velki küpci szvoje racsunanye. Na povouden valon zezávanyom zácsajo zse cejne pozdigávati. Té manőver naprej pomága ona sztáva tüdi, ka je vu tekoucsem leti poszejanoga presztora vecs, kak sészt millió akerov menye, liki preminoucse leto. Tak pa te lanjszko leto zavértivani farmerov dugi lejt trüdavnoga dela pouv letosz pozsenya doli kapitáliska trupa.
FRÁSZ PÉTER
poprejkno poznáni szlovenec vász vöobszlüzsi, gda prídete vu
NOLAN-CONCILIO
ZSELEZNO BAOTO
Trzsimo vszefelé szemen za ogradcseke, lopate, grable i vszáko skér, stera je vu ógradeseki potrejbna. Z-sztároga krája motike itd. — Primejrna Cejna —
Nolan--Concilio
HARDWARE COMPANY
232 E. 3rd Street, Beth., Pa.
Telephone 3094
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlatn vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
Naznánye Szlovenci!
Sto scsé potüvati na glédanye vu sztári kráj na
“MAJESTIC” HAJOUVI
SZEPTEMBRA 3-GA 1927.
Pascsite sze kmeni za sifkárto ino za pravice tá pa nazáj potüvanye.
SIFKÁRTA KOSTA TÁ, PA NAZÁJ:
3. klász kabin do Budapesta . . . . . . . . . . $204.00
3. klász kabin do Becsa, Ausztria . . . . . $199.00
3. klász kabin do Zágraba, Jugoslavia . . $198.00 3. klász kabin do Ljubljane, Jugoslavia $198.00
Pravice, Pasport vam szprávim v nájbougsem rédi, ka nikse nevole nete meli za tá pa nazáj idti
Sto nakani potüvati naj sze zglászi pri
LOUIS BERGERI
Jedíni Szlovenszki Sifkárte Agent vu Ameriki 551 N. JORDAN ST., ALLENTOWN, PA.
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve krame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
VREJDNOSZT ............ $8,000,000
Kapitális i vecsina .... $800,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
Zavüpavnicke
“ Amerikanszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szpostenyom naznánye dá estejocsim ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je számo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj nám notri posle vu Reditelsztvo.
Opominamo nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin imé: “Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete csakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo, stero mi niti naznánye nedobimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo plácsano sumo vu réd zememo, ki do meli tákse odpiszke pokázati, steri szo od Amerikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi.
Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména:
Bethlehem, Pa.
Gergár Péter Kutos István
Pittsburgh, Pa.
Markos István Bridgeport, Conn.
Anthony Tivadar 456 Kingshighway Newark, N. J.
Pocsics István
Allentown, Pa.
Kozeli József 521 Jute Street New Brunswick, N. J
Joseph Doncsecz 254 Hamilton Street
Palmerton, Pa.
Doncsecz József
Elizabeth, N. J.
John Mihalich 352 Porth Ave.
Chicago, Hl.
Mike Novak
1913 W. 13th Street
Balazsic Mihály Steelton, Pa.
Stephen Grábar 540 So. 4th Street
Cleveland, Ohio.
Mr. Anton Chrnko
4520 Finn Avenue
PODPÉRAJTE tiszte store steri glasüjejo v-nasi novinaj
400 VMORSZTVA VU PETI LEJTAJ VU CLEVELANDI
Cleveland Association for Criminal Justice-a glásenyé. — Sztrszno statiszticsno vöpokázanye
Chicago várasa je tiszti zsaloszen rekord, ka med amerikanszkimi várasi tam vcsiníjo nájvecs vmoursztva. Ali csi Cleveland Association for Criminal Justice-a glásenyé poglédnemo, te sze zaisztino morejo sztrsznoti clevelandcsarje, ár szo sztrasno vmorszt va dokázi na Cleveland váras gledoucs.
Glásenyé varaski tanács kriví za tou, ka vmorci vu tak velkom racsuni besznejo vu várasi. Tou právi, ka bi sze varaskomi tanácsi trbelo szkrbeti za vecs policájov, ali meszto toga szo bole nagibni velke pejneze trositi na tühinszki goszpoudov szprímlenye, parádije i na vszákeféle nehasznovito szvetüvanye.
Glásenyé vöpokázse, ka szo vu Clevelandi od 1922-ga leta mao 400 lüjdi vmourili, z-recsjouv na vszáki sztoujezero lüjdi szpádne devét vmorsztva, prouti tomi vu Chicagi na vszáki sztoujezero lüjdi sészt vmorsztva szpádne.
Z-tej dokázov sze vöpokázse, ka je vmorsztva zsaloszen rekord zdaj zse nej Chicage, nego Clevelanda.
Tou vnozsino vmorsztvo sze vu prvom rédi z-tém more razlozsiti — konstatejra glásenyé — ka Cleveland nema zadoszta policájov. Tomi naszledüvanye je tou, ka vmorci, banditje i právde prelomlenci lezsej vujdejo, od steroga batrivnoszt dobijo drüjgi banditje tüdi.
BRIDGEPORT, CONN.
Szpostenyom naznanimo Bridgeportszki szlovenom, ka je Groveland Park Corporation Anton Tivadara imenüvala za szvojega zasztopníka vu Bridgeporti, kí vszeféle preszvetloscsenyé dájo vszém tisz tim, kí od Groveland Park Corporácije popolnejse scséjo pozvediti. Nyigova kancelaja je pod
223 SPRUCE STREET-I
gde nyí vudné gdakoli i vecsér tüdi lehko goripoiscsete.
MECKLENBURSZKA PARÁDIJA
Neszmerno lejpa je bíla tá parádija, stera sze na kejpi vídi, gda szo jo zdaj drzsali vu Carlotte, N. C. na ono szve tüvanye, ka szo 152 lejtami podpíszali odvísenoszt ino sze pridrüjzsili k-Zdrüzsenim Drzsélam.
ZA BAOTE PREDELÁVANYA VOLO
fájn naprávlene PIÁNE trno fál na odajo vu
Lamprecht Mici Piáno baoti
417 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
PETŐFI RESTAURANT
429 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
Med szlovenami proprejkno poznáni “Petőfi Restaurant” nouve vérte má, steri zagvüsajo vszákoga postüvanoga gouszta i poprejkno vsze szlovene, ka poetomtoga tüdi bode zsmajna vogrszka jejsztvina, szpecsenyé goriobszlüszávano vszákomi na popolno zadovolnoszt.
Proszimo podpéranye i mí zagvüsamo prijaznívo szprímlenye nasi gousztov.
Mrs. VARGA i Mrs. KOSZTYU lásztniki
BRIDGEPORTSZKIM SZLOVENOM!
Gdakoli te potrebüvali kaksekoli POHISTVO, nezpozábte sze z-vasega prijátela
BREIMER SÁMUEL-a
336 Hancock Ave. Bridgeport, Conn.
Trno rad vam dam pohistvo na doli placsüvanye tüdi.
45
—	Moja bratanica — govori i presztrási sze Gábel profeszor.
Líca szo nyê erdécsa bilá, kak zorja. Eden ténki píszani batiszt-rôbec je mêla na sinyeki i té sze je tüdi razvézao, sinyek je lêpoga bêloga mêla, kak alabastrom. Na ednoj puncsiki szo nyê zsnyôre tüdi odvézane bilé, krátka janka v-eden kráj doj povisznyena, — ali vsze tô je tak lepô sztalô.
Profeszorje goszpôdje szo sze vszi léknoli i csüdüvajôcs jo glédajo.
—	Mláda goszpodicsina, ka zselêjo? — píta direktor, steri sze léknovsi je pred nyô sô. — Eti zdaj tanács drzsímo.
—	Rávno záto szem prisla, ár scsém povedati, — je nahitroma zmrmotala.
—	Ka scséjo povedati?
—	Ka szem nê vídla oniva diáka, od steriva hevér zsenszka gucsí. Tô scsém povedati, ka nekrivicsno scséjo Palia oszôditi, pa tô jasz nedopüsztim.
—	Kak szmês eti tak gucsati tí drobís — raszpraszne sze Gábel profeszor gorzaprprami. — Poberés sze zazda domô! Glédaj jo cslovek.
Ali drobís sze je nê zoszagao, nego je od truca dünola popôdi z-nogôv. “Bogme nedopüsztim”! szkrícsala je i medtém nyê je, kak je glavô szemtá gíbala, z-vlászi eden bêli li-
48
csüto na rokô mi szpádnoti zsnyihovi drági ôcsi. )
Szmetseno muvlenye je na sztanolo tam odszpodi, kak sze vídi profeszorje sze potihoma tanácsivajo eden z-drüjgim, szamo sze nisterne sztrtke rêcsi csüjejo: “Kak sze vídi, je vsze norija”. Za toga volo je skoda bilô sedes vküp prizvati”. “No no! sto zná!” i Gábel profeszora trden glász je szamo csüti, kak je Mariski pravo:
Zdaj zse lehko ides tí makov cvét. Lêpi vênec szi szi szplela.
Deklina je odísla, goszp. profeszorje szo tüdi na szébe dêvali velke kapute.
—	Szôda popíszanye vu csarsne knige i v-zsítek posztávlanye szo na Gábel kollega zavüpali.
Potom szo vszi pomali razcsrknoli szamo je Gábel osztano tam. Nyegovoga pera skrípanye sze je csülo, med stero je velka vöra ketykala. Taksa tihocsa je bíla, ka szmo sze né vüpali genoti. Za máli csasz z-onov rokôv, z-sterov je nê píszao sztrôszi zvoncsek “csilling csilling”!
Goszp. Vankovics notri sztôpi:
—	Gde szte ví bilí malo prvle, gda szem vász iszkao? Vu szmrtnoj nevamoszti sze vrtí cslovek i vász nega eti!
—	Táble szem prao, proszim ji ponízno.
6. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
MORÁLNI SZODNIKOV GROZE LÁDNOSZT
Méra stampna szloboscsina vu Ameriki
Amerike edne zaisztino nájbole konzervativne novine, “Chicago Tribune”, stere szo sze nigdár nej bojüvale za liberálisko mislejnye, naprejidej nye i escse té novine szo previdle, ka pomali-pomali vövesz ne stampna szloboscsina vu Zdrüzseni Drzsélaj. Z-tej novin szmo vzéli prejk szledécsi ártikulus:
“Csi amerikanszko lüdsztvo nescse szvoje kontrollszko pravico navájati ober právd doprinesávcov, jáko hitro prihája ono vrejmen, gda zse trno malo osztáne z-tiszte szloboscsine, na stere lásztnoszt szmo natelko gizdávi. Komaj miné mejszec, ka bi z-szloboscsine edeneden tao páli nebi pokopali nindri.
Sinclair Lewis-a nájnovejsi
kníg odaje zabránjenoszt vu Bostoni je táksi sztrszen szkáz, pouleg steroga nemremo mímo oditi nemáratno, brezi rejcsi. Zabránjenoszti násztaji szo szle décsi: Komaj ka szo “Elmer Gantry” iména knige vöprisle od stampa, bostonszki policáji szo opomínali Foley drzsélszkoga právdeníka na Lewisa knige, kí je páli vcsaszi zavüpao Sulivan podprávdeníka, ka naj prejk precsté knige i naj glásenyé notri dá. Podpráv deník je za stiri kedne zgotovo szvoje glásenyé, po sterom szo oblászti szigurno prepovedale kníg odajo.
Po zvejdenyi nasem je Sullivan podprávdeník za eden keden krédi bio z-prejk precstenyom knige i vu naszledüvajoucsi trej kédnaj, dokecs je szvojega glásenya nej dao notri, je tanácsivanye drzsao z-nizsise szodníje kotrigami, kí szo vszi na tom previdejnyi bilí, ka knige trbej vöprepovedati.
Pred prepovejdanyom szo bostonszki kníg trzsci probali právdeníka ogvüsati, ka bi kníg odaje prepovejdanye nepravicsno bilou. Dekretum (végzés) je preminoucsi mejszec 12-ga naznanilo szoudnistvo knígtrzscom, opomínavsi nyíh na tou, csi zravnanye ne
zdrzsíjo notri, tak po právdi Massachussetts drzséli tozsbeno obhodejnye zacsnejo prouti nyim. Prepovejdanya razlozsenye tou právi, ka Lewis-a knige “bantüjejo szramezslívoszt (szemérem) i poprejkno dobre návade i morálnoszt.”
Vcsaszi potom na edni bostonszki katholicsanszki novin, Pivat-a térgyanye je právdenistvo escse dvouje drüge knige prepovedalo od odaje. Edne szo Theodore Dreisler-a “An American Tragedy” iména héresne knige, drüjge, pa ‘Dooms day’ (konecsni szoud), stere je Warwick Deeping píszao.
Sztális je tou, ka szo vsze té trouje knige táksi piszátelov szpráve, steri pripoznano prestímanye i zgléd májo. Vszi trijé piszátelje ne písejo jedíno za razveszeljávanya cio, nego vu ideálov szlüzsbi. Ne písejo prouszhe hacacáré lübezniske historije, nego zsivlejnye preszvetíjo i cslovecse karaktere namálajo, kakda oni tiszto vídijo. Bostonszki cenzorje szo tak ono pítanye posztavili za aktuálisko: jeli je policájsztvo pozváno na tou, ka naj z-kastigajoucsim zravnanyom presztávi Boston várasa pörgare v-tom, ka bi oumorni piszátelov oumorno szpráve i szvetszka previdejnya naj szpoznali ?
Szamo bigoten i szlaboga rázuma more bidti tiszti, kí v-tom tiranizmus vídi. Ár je bogme nej drüjgo, kak dojpovejdanye z-ednoga szlobodnoga tiváristva nájbole potrejbne pravice: z-düsnevejszti, govorejnya i mislejnya szloboscsine. Nej je szlobodno táksemi organizejranomi tiváristvi od szloboscsine pravic gucsati, stero té znamenite i velke potrejbcsine pravice i juse tüdi goriáldüje.
Zaisztino csüdna je vezdás-
nyega amerikanszkoga pokolej nya nemáratnoszt, z-sterov tázagléda, ka ednozadrüjgim odrejzsejo persounszke i tiváristvene pravice, stere szo kak szvéto örocsíno doubili od szvo ji plemeniti prerodnikov, kí szo pocejni szvoje krví i zsítka zbojüvali vö tiszte za nász. Sztrszna je tiszta nemáratnoszt i szlejposzt, pouleg steroga tázaglédamo, ka nász od nasi szloboscsine pravic porobijo z-tém krívim zrokom, ka morálnoszt i dobre návade bránijo. Kí ne postüje szvoji lasztivni pravic, tiszti ne postüje drüjgi tüdi nej, tiszti nevídi hotlívoszt i nepravicsnoszt v-tom, csi szvoje previdejnye sze vrsení na drüjge priszíliti. Oblászti vu pörgarov privátnoga zsítka doub valon notri vemsávanye, nepotrplívoszti povéksávanye, drüjgi szloboscsine pravic zametávanye: vsze tou szo táksi szkázi, steri szo zdajsnye Amerike zsivlejnyi nájbole nevarni cseméri”.
Trém vcsiníte dobroto : szebi, glasüvajoucsemi i nam, csi sze pri küpüvanyi szpomenéte, ka szte storosov glásenyé vu nasi novinaj csteli.
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
K R I Z S
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
Telefonje
591 1032-J 2451-E
Regisztrérani Plumberje
THOS. B. BRIODY, Jr.
Plumbing & Heating
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA.
Trno sze nam dopádne ka mámo zadovolne kosztimere, tej szo nasi nájbougsi glasüvajoucsi.
Nase delo i blágo je popolnoma Garantérano.
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenyé
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
NORTH SIDE HARDWARE CO.

Prinász sze dobi száksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparhetje, Lampaske i száka potrejbesina za Automobile.
855—857 East Ohio Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Bell Phone 2508 Cedar.
46
liom szpadno vö. Pali sze je doli prigno i z-odícsenim obrázom ga vzéo gori.
—	Dobro je dobro mláda goszpodicsina, — nadaljáva nit zgovárjanya direktor, — jasz rad mam batrivne mále dekline, ali, kak nam tô raztolmacsite, csi je nê Pali krívec, ka szte ví, naj ga nevarnoszti rêsite, nyegovo fotográfio z-albuma odsztranoli?
Deklina sze je malo zadrgnola, nemirlívo je glédala na zemlô i brbrála je eden csasz vu erdécsem förtoji. Potom je kumesz prizdignola glavô, liki edna junáskinya i z-batrivnim, cinkajôcsim glászom píta:
—	Jeli tak zselête da vam povém?
—	Zselêmo, tô moremo nájprvle znati.
—	Dobro je. Povém vam.
Ali tak dabí na ednôk zgübíla batriv-
noszt, bojüvajôcsa sze, je doj püsztíla na ednôk obê dvê rokê, kak dvá dojvtrêtiva cvêta.
—	Onô — onô-vzemi, — scsé praviti — i grizé erdécse csobice lamp.
— No nika nê trbê mrezsiti, batrivüje jo direktor, — pravica je rozsjé!
—	Poslite ga vö...... — právi Mariska glo-
boko szi zdehnovsa, — poslite nyega vö z-hizse.
—	Koga?
(Deklina na Palia kázse z-prsztmi.)
Palia szo vöposzlali na hodnik i globoka
47
tihocsa je bíla vu hizsi. Mamo szo tam zgoraj na kôrusi csüli szvojega szrdcá klepanye, profeszorje szo szi escse odühávanye zasztávlali.
Deklina szi segavo na kucste djála obêdviê rokej. Tak je mênila, ka tô zsenszki batrivnoszt dá i z-ednim sztopájom je naprê sztôpila.
—	Povém vám. Záto szem vzéla vö z-albuma Palia kêp, ár......
Nanágli doli zapré ocsí.
—	Ár rada mam Palia. Lübna szem v-nyega.
Csüdüvanya szík je csüti — Goszpon Gábel szi je z-dlánov zakrio ocsí i mednyé je szkrícsao:
—	Oh tí hüda, hüda! Vu tak mládi lêtaj. Dekline obráz je zserjávi bio, kak plamén.
Ocsí szo sze nyê v-bliszcsécsoj szvetloszti szvê tile.
—	Tak szem szi míszlila vu szebi, gda szo krsztni ocsa album proszili, csi je steri drüjgi nas diák bio z-Gyüriom, naj ga szpozna hevér-zsenszka, ali csi bi Pali bio, nyega mentüjem. Jasz szem sze szamo za Palia bojála, záto szem odsztranila nyegov kêp z-Albuma.
(Jaj tí moja drága csí! — sepecsejo mama vu szebi nakôrusi, i kak szem k-nyim sztísznyeni bio, nisterno toplo szkuzo szem ob-
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 3584-M	N. S. Pittsburgh, Pa,
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite. Tüdi vsze groszerszko blágo
F. N. HOFFSTOT, Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik

Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	 Pittsburgh, Pa,
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% interesa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH G O J T A N, lasztnik.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE

prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Prídte vu S. M A L L I N Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi pridete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store steri glasujejo v-nasi novinaj!
Nouve Moude Lejtno Blágo
Nase LETNO blágo szmo zse notri doubili.
Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobite dupliske Trading Stempline