f r
ZKA KRAJINA
Vérs2tv?Ri. politiconi i kulturni tjédnik.
MURAVIDEK
Gazdasàgi, politika! és kulturälis lietilap.
Lèt. Ili. Évf.
Màrkisevci, I924, augusztus 3
Broj 31. Szàm.
Nas 'zitni pòv
szmo dojvzéli, ednolètnoga trüda szäd, steroga szmo z punim trós-tom csakaü, je prisao do konca: mlatenyé sze je zacsnolo. Prvle kak bi pa sli preko nyega na drüga dugovànya, posztojmo na eden hip pri mlatenyé, pi i 'za-losztnom näszhaji našega pòva, ki je letosz tak vkanh'vi i od steroga raziicsni liszti tak na-päcsne informacije dävajo, dönok pa hujszkajo obiäszti na razne ódrédbe, ki szo edinoj vecsini Jugoszlävije, tomi 'it zavrzenomi kmeti protivna
V ednom bürokrat — kapita-li'izticsnom szlovenszkom liszti, szmo csteii nikaj teoritike od szvetovnoga 'zitnoga pöva. Tö sze znà. ka po gledali läsztni tnteressov. Zato tiidi pomiriti nemremo, kabi k-tein nameram spekulàcijam par rècsi dosz-tavili né.
Omenjeni liszt razlaga letos-nyi pöv. Toje da pripozna szve-tovni szlab pòv, i povdarja 'ze po szainem szlabom pövi, ka cene pšenici do viszike i kak sze v börzni krögaj trdi preszegne 420—430 Din za metercent Obednim pa scsé notri posztaviti Jugoszlävije pöv za dobroga. tak da priznati scsé dati, ka tà s/.ve-tovna pariteta ne odgovarja réd-nim cériain ki szo previdne prinasz, är je ne nase dr'zàve pòv szlab nego drügi dr'zäv. Zäto, är je tč liszt ne zagovornik kmétskoga sztäna nego nyega gorctjimeriüvani (demokraticsni) naszprötnikov. sze nemremo csii-diivatì, csi 'ze pozàvla competente obiäszti nato, ka sze „naj prvlé prepove vözvä'zd'zanye szilja i mele z našega or^zaga, kak pa bi tak u'zoräsko na-raszle 'z it ne céne
Csi szi predsztävimo sors fisztoga sztanu steroga omenjeni i liszt zasztòpa, bi mogli nyega piszävo odobrävati. Àr pa znamo, ka je liszt né vòs/ko vzéto zasztópnik toga sztanü, nego ex-ponent edne politicsne grupe ki szi szvojo mócs rävno z tém sztänom scsé zagvüsati. ergo more v nyi vugodnoszt piszati, nyemi moremo pròti povedati rävno zato i är demokracijo szi 1111 driigacsi predsztävlatno.
Isztina je tó, ka je jedini dr'zävni szliì'zbenec tiszti v Ju-goszläviji, ki je szlabo pläcsani
i ki szvojo dr'zino i szebé te'zko pre'ziva, bj zäto prav bilö nyemi do cenèse mele i krüha priti. Isztina je tüdi, ka je fabiicsni i obrtni delavec predobro plàcsani, stero trpi nàjbole kmet. Isztina je pa escse bole, ka je kmeta mocsno delo z nyega pridelkom näjszlabse pläcsano, nyega izdatki pa näjmocsnese zracsünani: z indusztriälnim i obrtnim blagom, steroga je kmet nezogibno potrèben, z — ne telko z direk-timi kak — indirektimi davki (dokläd •. carine za u -i izvoz itd. itd.) ki szo kmeta nanikoj-dévajòcse prilike. Zato csi je kmet v nikäki okäj ravno tak prevecs „zabiti", dönok znä, ka Sze demokracij.!, tóje naroda ed-näka pravica, z nacsisim inerom mèri nè pa tak venkrajìvo. Nè trbè kmeta na nikoj djäszti z dik-tè animi cènami té. gda znati moremo v prvoj vrszti tò, ka szmo pri naszprotni tò ne vcsi noli i ni ri nemremo vcsiniti.
Tu szi pa moremo premisz-liti, ka je uradniški sztan naprè-pomocsti, tò je pobogsati, kmet,
ki je 'ze itak nezadovolen, nè dober centrum. Uradniški sztan
sze léko pobògsa z vnògi-vnö-gi pènez steri sze placsüjejo z däcsov i sze torijo v nepotrèbne vnòge namene i za politicsne eile. Kmefsko delavnoszt i trüd escse i tak vöponücati je ne tanacslive té, gda je vzdr'zavitel dr'zàve jedino kmet. Moremo znati tó ka gda Jugoszlàvia drü-gim dr'zàvam oddati drügo kak polszke pridelke nema, kupiti pa vsze drügo je prisziljena, csi bi sze szamo rävno zäto prepovè-dala zva'zd'zati pšenica i mela naj falèse zivé urädnistvo, zgübi rävnote'zo trgòvszka bilanca, di-nàra padec je nezogiban i more posztati vsze dragse stero de escse 'zalosztnèse.
Nè täkso demagogijo, ki sze glaszi v en kraj Ivo edino li proti kmeti, nego delajmo za bogso zviinèso — i fi-nancsno politiko i za pobògsa-nye narod noga goszpodärsztva csi rävno z dr zù v nov pomocs-jòv — bodemo vszi zadovolni.
Nova vlada federaliszticsnoga bloka.
27. VII. je imeniivani kabinét Ljube Davidoviča.
BEOGRAD 28. juli. Tri dni je | ZAGREB. Radičevci szo szenzä-trpèla konferencia. po andiencijaj pri j cionalen gldsz od nòve vläde razlicsno kräli, Pasicsove radikalne sztranke sir- j szprijali. Ti edni miszlijo podpérati,
sega odbora i csirävno sze je vesz odbor za Pasicsa izjävo, je dönok ne-pricsaküvano designerana vläda g;
driigi pa brez garancij ne bödo pod-pérali vläde. H. R. S. S. je poszläla Radiči telegram od növe situäcije i
■	C»	o	>---~ - --- ?> 1 * ' V« »V 'V JIIUUV.IJW 1
Davidovicsa dnéva 27. VII. ki je vo- proszi od nyega direktive. Szploh sze
ditel vékse grupe demokrätov.
BEOGRAD. Po dugoj politicsnoj
miszli, da Radics v krätkom domo pride i prevzeme vodsztvo sztranke.
krizi i po nepopiisztlivi audiencijaj pri , Konferencia H. R. S. S. sze na 3. aug. kräli je v zädnye dönok reseno pita-1 csäka, gdé de sztdlis proti nòvi vlädi nye, mandät za sztävo vläde je dóbo szklenyeni.
mandät opozicionälni blok pod vod-i BEOGRAD. Novo vlädo, do-sztvom Davidovicsa. Vläda ki je ze szémao racsdnano, de podpéralo 129
priszego doj djäla sztoji z szledécsi :
Predszednik: Ljuba Davidovič; Podpredszednik i kultuszminiszter Dr. Korošec; Zvünäsnyi miniszter: Dr. Voja Marinkovič (dem.) ; Miniszter trgovine in indusztrije : Ilija Šuma/i -kovic (dem.); Miniszter gradbe : Dr. Drag. Pečič (dem.): Miniszter poste: Pera Marinkovič (dem.) ; Železniški miniszter: Anton Sušnik (klerikälec) ; Kmetijszki miniszter: Dr. (!) Fran Kulo-vec (klerikälec) ; Agr. ref. miniszter: Ivan Vesenjak (klerikälec) ; Financ miniszter: Dr. Spaho (musliman); Min. szociäl pol. i narodno zdrävje : Dr. Behmen (musliman); Min. p.avde
i konstituanto : Dr, Hrasnica (musi.) ; Noträsnyi min : Nastas Patrovič (di-szident. radikal) ; Vojni miniszter : general Hadžič.
BEOGRAD. Narodna koalicija (radikäli i Pribičevičovi demokrati) ide pròti növoj vlädi v näjenergicsneso opozicijo.
poszlancov, dokécs de opozicija sztäla z 122 radikälov i demokratov i z II (szkiiper 133) zemloradnikov kf szo ne steli v vlädo sztòpiti. Vläda bo prvi ali drügi tjeden pärlament vküper pozväla.
BEOGRAD. Vläda je prvi mi-niszterszki gyüles 28. VII. obdr'zäla i je zdäla szledécsi komuniké: 1.) Naj sze szpozové parlament ; 2.) Okrožnica vszém urädnikom da naj z lüdmi näj-korektnèse posztöpa ; 3.) naj sze v ministersztvaj zagotovi denésnya bilance resortov, pä!znya pri uradniskom zdkoni, proti korupciji, revizija oszvo-bojenya, sekvesture i za revizijo reparacij.
K tomi szamo telko zamerkamo, ka szmo radovèdni kelko sze vcsini zdaj, gda szo skärje i szüknya v rokaj nasi Prèkmurszki poszlancov za Prek-murszki obcsni blagor. Csi zdaj nè, té vecs ne verjemo nika.
Je vsze mogòcse!?
Veszelic je letosz vecs, kak pa dävcsni csekov. Pa dönok nad tisztimi sze niscse ne csemeri tak kak nad tèmi.
Interessantno je, ka po tom bojn-szkom vrèmeni szo veszelice tüdi nè täkse, kak szo bile na pr. v M. Soboti pred bojnov. Tisztikrät szmo nè esuli ali vid li, k M. Soboti dosztojno, ka bi sze na veszelicaj gösztje bili, niti na „koesis bälaj" nè. 1 zdaj ? Zdaj pa niti »goszpodszke« veszelice nemi ejo pritecsti brezi bitja. Ali je mo-göcsa täksa dekadentia moräle i csi je,
komi naj szpisemo tö na roväs ?
*
* *
Radicsovi agitätorje, za csasza volitev, szo po mravlecsem racsuni bili razsürjeni po prèkmurji, gdé szo je nè v ednom meszti vozili kmétovje i gerenti brezpläcsno — po noesi — od edne do driige vesznice. Sze znä, ka je lüdi vlèkla demagogia, näimre te erdécsi-bèli-zeléni szimbolum. Na i ka szo obecsävali tè agitätorje, med tèmi obecsanimi je Radics szpuno dvoje. Kaj je szpuno ? V redécso-zeléno inter-nacionälo je vsztópo. Szpuno je to prvo i zädnyo, ta szrèdnya bèla miszel i csiszto djänye menka szamo, na meszto steroga je pa prišla csarna zamäzanoszt (zdrü'zitev z-klerikälci), zapelivosz! kmeta. Bela csiszta miszel i djänye je nevcsakajocsa vecs. Kmeta zeléni tröst je edina prisesztnoszt, tö szta pa Radics z erdécsi.n, kterikälci pa z csarnim premazali, ne z mälov pomocsjöv Prekmurcov. Bèlo-csiszto
delo je vecs nemogoese.
*
* *
Ka bi vsze meli csi bi oarla-mentne volitve bile ?
1.)	'Železnica M. Sobota—Ormo ž.
2.)	Szlobodno Hanyé mäli me-szärov.
3 ) Granice na vsze krajé odprète.
4.)	Szlobodno potüvanye brez pötnoga liszta v vsze dr'zäve.
5.)	Obcsinszka, szrèzka i obläsztne volitvi v krätkom.
6.)	V nase kancalaje nase lüdi.
7.)	Bógse ceszté i moszté z nasi pènez.
8.)	V nase solé nase vucsitele.
9.)	Möszt pri Petäjnci.
10) Dr'zävno pomòcs za vsze kmétske potrèbe.
11.)	Prekmurszko vogrszko republiko.
12.)	Nebeszko bläj'zensztvo pod patrónom szv. Jo'zefa.
13.)	Erdécse laese, csarno gyopo, zeléni prüszlek.
Po volitvaj pa osztäne szamo te pod 13. szpiszani, csi szi ga — kupimo.
\
Besózott vàlasztók
Irta : PREK MÓRICZ.
Most az ideje, hogy mindenféle zoldséget konzerväljunk, aminek majd késobb kivänjuk hasznät venni, tehdt jó lesz egyet-mäst bölcs elörelätäsböl elraktdrozni. Mivel pedig a képviselo välasztäsokat elöre läthatölag még jó meleg idöjäräs elözheli tr.eg, vagyis addig valakinek még melege lehet ; tehdt eleve gondoskodva van arról, hogy votumok is elälljanak a välasz-täsokig, illetve egészséges, jó àllapot-ban ovezzék meghaszndlhatósdgukat.
Ndlunk Prekmurjéban, nagyobb biztonsäg okdért a voksok, illetve azok tuladonosai be lesznek sózva, hogy a välasztäsokig épen eläljanak. Hät ez igy nagyon okosan van, mert bizony a voks romlandó, hamar szagot kap, s akkor nem élvezheto. Ezért az egyik prekmurjei képviselo jutdnyosan sót osztatott ki a kozségekben, a votumok között s remélheto, hogy az eljäräs sikerre is fog vezetni. Azt hissziik, hogy az igy besózott voksok-kal lehet majd eredményt elérni vä-lasztdskor, Hir szerint egy mdsik kép viselö, — szintén nagy megmeleged-hetésre szämitva — nagyobb mennyi-ségii Frank kdvéval fog kisérletezni vagyis a votumokat beakarja kdvézni. Ismét egy mdsik követ dohdnytermé-kekkel, szivarral, bagóval akar óvó in-tézkedéseket tenni a romlandósdg eilen, vagyis a hiveket le akarja dohänyozni ! No, ez mdr kevésbbé fog sikeriilni, mert a vdlasztó kozonség jó részben mdr ugyis le van pipdlva.
Érdekes, hogy azért a jutänyos àron vaiò só kiosztdsért a kereskedök megharagudtak. Mintha bizony ezzel ök adózdsukban zavarva lennének. Söt! Mivel a kòz0nség most sóval ió idöre el van lätva, só készleteiket ok is be-sózhatjdk, s igy ez is eldll toväbbra. Ez tiszta haszon ! — Különben is sót mindenki nem kapott. Pld. magyar k0zségekben a BSós"-ok nem kaptak sót, viszont. vend kozségekben a »Soldr<-ok sem. — Ök igy is jók ! — Hät nincs igazsdg ? —
Kecskeméti kereskedö ur nagyon megharagudvän kijelentette, hogy a sót ugyan ö is szereti, de mivel iizleti kdrt szenved, a kedvezményért nem voksot ad, hanem.....kdvét !
Egy mdsik kereskedö, kinek szintén sok sója van raktdron — s most
Schicht
=- Pravo	=
-milo z znamko JELEN"
je najboljše in v uporabi najcenejše milo na svetu. Pri nakupu pazite na ime
—Ež „Schicht" in znamko „Jelen"! EEr
maga nyalogathatja, — kijelentetette, hogy tobbé nem lesz speceräjos hanem követ. Ugy érzi, hogy vsn neki is annyi illetékmentesen öröklött talen-tuma, hogy napi 300 dindrból meg tud élni, s majd csak néha ad le a kereskedöi forma kedvéért angróban egy pär kocsi kenyöcsöt.
N. kereskedö ur, — mikor hirét vette a só boségnek, — harag-jdban menten sobälvännyä vdltozott, s most vdrja mig a välasztäskor felol-vadva leszavazhat. El van rendelve, hogy a legközelebbi välasztäshoz a szavazó urnäkat Wieliòkdn készitsék, s a golyócskdk is sóból lesznek. A szavazó helyiségben pedig mindén szava-zónak az elnök kenyeret és sót, illetve sós kenyeret fog dtnyujtani. Szavazds utän mindenki tävozik azonnal. A me-kegés tilos.
Szóval a vdlasztdsi elokésziiletek serényen folynak. Kereskedöi körökböl halljuk, hogy ez eilen — a szerintiik jogtalaii' s rdjuk nézve sérelmes só osztds eilen — ök a sóhivatalndl fog-nak lépéseket tenni, mert nem hajlan-dók magukat igy besózatni.
A murska-sobotai önk. tüz-oltó egylet 40 éves jubile-
umàhoz.
v.
Ezen a gyiilésen dr. Sörnen La-jos föparancsnok teljese'n korldtlan rendelkezési jogot nyert. Ez a gyiilés välasztotta meg gróf Szdpdry Ldszlót diszelnokévé.
Ezt követöen a szakképzés és vagyongyiijtés okoz<Mt sttlyos gondokat, az elöbbi azért, mert az ifjak az öre-gekkel nem igen akartak összebarät-kozni, mi a 3 osztdlyparancsnok kizä-
Izjava M. Arcibaševa.
(v procesu Konradi) IV.
In končno se je lakota 1922. leta spremenila v preiresajočo revščino in vsled neumne ekonomske politike boljševikov, zahteval je približno 15 milijonov človeških živlenj.
Tako je splošen vsled lakote, mraza in terorja končalo živlenj e v teku teh let nič manj kot 20°/o 150 milijonskega ruskega naroda. Pa tudi oni, ki so ostali živi, niso bili srečnejši od mrtvih . . Komunisti so smatrali ljudi samo snov za njihove komustične eksperipent, za neodgovorno delavno živino, za ogabno ničlo, na katero se ni treba ozirati.
Državljan sovjetske republike ni imel nobene pravice in glasu. On se je moral samo pokoravati volji kremlj-skih vladarjev, trpeti in molčati ; na podlägi suma ali celo že po svoje-volji prvega slučajnega boljševiškega komisarja se ga je lahko izgnalo iz njegovega bivališča, oropalo do golega, zaprlo in kaznovalo. Ni imel pravice razpolagati sam s seboj, niti se prosto gibati v domovini, .menjati mesto službe ali dela. Ni mogel imeti i
nobenih dragocenosti in ni smel hraniti nobenih živežnih zalog. Boljševiki so lahko po svoji volji preseljevali, gostejše temnejše naseljevali ljudi v eno stanovanje z popolnoma tujimi ljudmi in celo z raznimi spoli . . Samo nekoliko kvadratnih aršistov obljudenega stanovanja je zmogel posameznik posedovati. Barbarski se je postopalo z ljudskim premoženjem ; bolševiki so kmalu razrušili od njih najete uradne zgrade in potem so pi i šli v drugi, iz katerih so vse prebivalce naravnost na ulico izganjali, brez pravice, jemati svoje inetje s seboj, katero je zapadlo v posest okupatorjev. Vsi prebivalci so bili s terorjem prisiljeni, k brezusmiljenim fizičnim obveznostim, pri čemur so gonili tisoče ljudi popolnoma nespo sobne, bolane in slabotne, ki niso imeli odgovarjajoče obleke in obuvala na najtežja dela, v skleči mraz, veter in dež. Inteligenti, dame in gospodične so v niskih čeveljčkih, pod nadzorstvom oboroženih vojakov čistile želežniške proge sneženih zamet, pometale ulice in trge mest, izkopavale štore, sekale hlode in jih po rekah spravljale, sušile blato in rušile hiše. Njih delo ni prineslo nobenih koristi, pač pa so se v množinah razbolevali in telesno poškodo-
räsäval végzodott, — az utóbbi pedig azért, mert tul nagy volt a sziikséglet. Dr. Sömen Lajos föparancsnoki erélye és tapintata az akadälyokat legyözte mind, az egyleti tagok teijesen uj fel-szerelést kaptak, uj ruhäzatot, a väros dldozatkészségének segédletével 2 uj fecskendöt, megnagyobbitott szertdrat és örtornyot, sajät vezetése alatt pedig gyakorlati szakképzést, ugy hogy az egylet a legszebb reményekkel nézhe-tett elébe 25 éves jubileumdnak és az ide kitüzött dltaldnos tiizoltó-szovetségi kozgytilésnek.
Maga az egyleti munka erélyesen fo'yt minden téren elöre. Dolgozott a belviszäly legyozése utän ifju és öreg egyardct jókedvvel, szeretettel, köteles-ségtuddssal és kivälo szorgalommal, ugy hogy a muraszombati tiizoltócsa-pat csakhamar mintacsapat lett.
Közben apróbb személyi välto-zäsok dllottak be. 1909. mäjus 30-än az elnokséget dr. Czifräk Jänosnak adta ät Pósfay Pongräcz kozgyiilési hatärozat alapjän.
Oròkké emlékezetes maradt az 1909. évi junius 29-én lefolyt 25 éves jubileum és az ennek keretében itt megtartott megyei tiizoltó-szovetségi nagygyiilés, melyen falaink közül üd-vözölhettiik ugyszölvän az összes megyei tiizoltó egyesületeket és a melyen a mi egyesületiink az elsö helyet vivta ki magänak. A müködö-csapat ekkor ezen tagokból ällott : föparancsnok dr. Sömen Lajos, szakaszparancsnok Ste-fanecz Andras, örparancsnok Pecsics József, zdsziósok Faflik Käroly és Fliszär József, helyettes Kücsän Ädi'm, rajvezetök Antauer József, Horvdth Jänos, Ditrich Qusztäv, Lejkó Ferenc, ' Voreil József, Melles Kalmän, kiirtös ! Vratarics lvän, Gregor Ja'nos, dobos j és tartalékos kiirtös Sauper Józ.sel, j müködök Baradics Istvän, id. Barbarics i
Istvän, Bauer Jänos, Berdén Istvän, Bodanec Ferenc, Csenär Jänos, Qumi-lär Mihäly, Holczmann Ferenc, Mala-csics József, Meolicz Mihäly, Miholics Mihäly, ifj. Norcsics Ferenc, Noväk Istvän, Pecsics József, Richter József, Ruzsa Ferenc, Sajt Ferenc, Sarotar Jänos, Stevancsecz Antal, Szecskó József, Szlepecz Alajos, Szlepecz Qyörgy, Szlepec Jänos, Vogrincsics Qyörgy, Zelkó József, ifj. Barbarics Istvän, Jarnevics Péter, Lainscsek Ferenc.
Ugyanekkor kitüntetve lettek a következök : 25 éves szölgälati éremmel Antauer József, Bodanec Ferenc, id. Barbarics Istvän, Bauer Jänos, Gumi-!är Mihäly, Lejkó Ferenc, Meixner Mätyäs, Pecsics József, Stefanec And-räs, Stevancsec Anta!, Szlepec György, Szlepec Jänos, Vogrincsics György, Vratarics lvän, — 20 éves s/oigälati éremmel Faflik Käroly, Holczmann Ferenc, Szecskó József, Meolic Mihäly, Zelkó József, — 10 éves szölgälati; éremmel Baradics Istvän, Csenär Jänos, ifj, Norcsics Ferenc.
Ezt követöleg az egyleti élet a normälis mederbén és allandóan erösen fejlödö iränyban haladt elöre évrol-évre. Odaada'ssal és lelkiismerettel élt és dolgozott minden egyleti tag huma-nus céljai megvalösitäsäban, partoló és miiködö tagok egyaränt, fejlodött folyton az egylet feiszerelése és növe-kedett vagyona is. A megszaporodott teendök etvégzésére dr. Sömen Lajos magamellé vette a föparancsnoki teendök elvégezhetése céljdból 1910. äpr. 4-én kozgyiilési jovähagyäs mellett parancsnoki jogkörrel Ruzsa Ferencet, aki közben szintén elvégezte a tiizoltói szaktanfolyamot is. Ekkor lett meg-välasztva egyleti iigyésznek dr. Pintér Miklós az elhunyt Vratarics lvän he-lyébe, ki haläläig végezte felkérésre az iigyészi teendökei.	(Folyt. köv )
vali. Pogodni na žive ljudi radi bez-izjemnega ropanja in lovljenja sužnjev so bile dnevne pojave po ulicah večjih mest. Združeni so bili s streljan-njem pretnjami, udarci puškinih kopit, psovanjem in zmerjanjem in psova-njem. Seveda so bili od teh inkvizicij prosti oni, ki so služili sovjetskih uradih, tam je pa zopet drugo suženjstvo vladalo : popolnoma v svoje- ! voljni oblasti komisarjev, pod večno j pretnjo, odvzetja pičle hrane in zapo- j ra so postali služeči moški odkup- j ljenci od norih bolševičkih mogotcev ! a ženske i dekleta njihove priležnice.
V tem ' cesarstvu divje samovolje, nasilja ropa je bila edinà rešitev od lakote, — špekulacije in tatvine, od slabega ravnanja — sodelovanje v »čeki«. Radi tega je špekuliralo vse, od sivega starca do malih otrokih : prostitucija je postal splošna a družba se je prenapolnila z tatovi, razbojniki, podkupljenci, vohuni in izzivači.. Vse groznejše postajajoča morala celih pokolenij mladine je imela za posledico spremembo celega naroda v neme delavni živali.
Ie nespametne odredbe, ki so revolucijo širile in poglabljaj, so brezkončno, kot iz škafa sipale, vedno zmajšujoč pravic človeške osebnosti in povečajoč rušenje življenja in
države.
Po izjavi enega izmed bolševiš-kih glavarjev, se je revolucija pomikala črez blato, z polno paro kot lokomotiva in boljševiki se niso ozirali na to, da se je ta lokomotiva premikala čres žive ljudi, ostavljajbč za seboj prsa orvavlenih, v blato zteptanih teles.	; ]
Kaj je to bilo — neumnost ali zločin ?
Odkritosrčen fanatizem, če bi bil še tako neumen, zahteval v nekoliko spoštovanje. Tudi najgroznejši zločin, če je isti zvršen radi velike ideje, v iskrem prepričanju pravičnosti dejanje, se lahko do gotove mere opraviči.
Ali jaz obtožujem boljševike radi tega, ker niso bili odkritosrčni fanatiki, ker so oni samo kondotjeri, tolpa političnih avanturistov, obvzetin od osebnega častiljubja in pohlenost po vladanju.
Fanatizem namreč ne prizna umika od svojih idej, nasprotno fanatizem žene proroka pred dotičnimi, kogar on pošilja na Golgoto. Boljševiki so si pa, dovevši ruski narod na razpelo nepopisnega trpljenja, samo razdelili njegov plašč.
(Dalje.)
GLÀSZl— H1REK
vložili pri ravnateljstvu do 20. avg. ; elnökül Berger Béla kereskedöt, aki t. 1.; za rešitev treba priložiti prošnji' egyuttalaJadranska-Fodnnavskabanka 1
za vsak predmet po en kolek za 10 Dinar.	Ravnateljstvo.
— Ogen. julija 21.-ga v Aadreci je ogen JKücsan Sandora vérsztveno hrambo, sznopje, s?ehö i eden za . szilje csisztiti rostaoiszpepelüo. Škode rec' gafda PaJtaJat a benne levò je cca 15000 Din, ki véksi tao sze pa eabonatermesse., szénàval es
Tüz. Kücsän Sändor And-
gabonaterniessei, egy szélrostaval egyiitt Julius hó 21-én a tüz elhamvasztotta. A
rnandätorja, alelnökül pedig Koväts Istväa ev. esp. eddigi elnököt.
Muraszomöat es Märtonliely kö-
zötii szekéruton mult hó 3l-én reggel félliét órakcr elve.sztit egy tarhonya-gép (oiyan mint a husv,1gdgép) a be-csüleies megtaläld Véries SändortOI, Muraszornbat 377. häzszdm alat! 100
z szakolàciieijpovrné.
Soboti0dnen29fll1212.	kär kb. 15.000 Din, mely azon- Dindr jutalmat kap a kézbesitéskor.
Predmet.- Notica o cestnih dokladah.	ban biztositàs révén nagyrészti — A politika hirei Härom
Uredništvu >Mörske Krajine« Marki-	rnegtériii. i hónap óta huzódó välsäg azzai
šavci pošta Murska Sobota. Z ozirom	Valtozasok a kath. lei-! a väratlan fordulattal végzodòtt,
"i*	«a radikàjispàrt föbizottsa-
avtonomne cestne doklade v Prek- dobrovniki kaplan athelyeztefett | ganak a valasztasok Kiirasa mei-murju, prosim da objasnite številki Hottizära pleb. heiyettesnek. — nastopno uradno ugotovitev: Glasom Haoko József črenš-jvcii kaplan
Uradnega lista so znašale v letu 1923 Murska Sobotäba, a jelenlegi	___________________r......-
avtonomne cestne doklade za celo luttenb j kàp!à ed< Cren- ' llenzéki biokk vezérét bizta meg Prekmurie Din. oo.UUU in to pri zo .0	, p r r	, i . , . . ... , . . s
nem pobiranju. Pri 50''/o-nih dokla- Sovcére helyeztetett. — Dobrov- j a kormany alakitasaval. Az uj
dah bo predvidoma v letu l(J24 zne- nikra segédlelkésztiek Hermann ; kosmäny, mely a demo'wratäkou
letti älläsfüglaläsa dacàra, a kiräly vasärnap este Davidovič Ljuba a nagyobb demokrata csoport és az
— A haboru évfordulója. Julius L:8-än volt tiz ève, hogy az elso lovés eldördiilt Zimony hidjàn, amikor is Knerler szaza-dos megsebesiilt, Tóth Andràs pedig eleset (mindkettö a k. u. k. 68. inft. reg. katonäja). Ezen év-fordulóról az összes volt hadvi-selö allamok iinnepélyesen em-lékeztek meg. — Bär soha tobbé !
Trztvo. Kereskedelem.
Blàgo — Äru.
NOVISAD: aug, 1.
sel cestni davek za celo Prekmurje	N. ujmisés lett disponälva.
170 U00 Din. Temu nasproti so pa _ Tanito atheiyezés Szép
g.asom obračuna znašali izdatki za	,, ... nnlniä I enriavÄrrtl
prekmurske avtonomne (komitatske)	Ja™b ,tan,tO UOlnja Lcndavàró
ceste v letu 1923 Din. 344.948 60 iz	Hottizara he.yeztelett at, ahol
česar ja razvidno, da se je diferenca	kantori minóségben is fog mii-
od 344.948*60 na 85.000 to je Din.	ködni
259.94860 doplačala iz kredita za __ Cséplogép tulajdonosok
S. Stftff sftTe	részérfil WKüldö.« nétìy megbizo«
moglo vzdrževanje avtonomnih cest	géptuiajdonos iritervemalasara es
iz državnega kredita doplačevati iz j	vdök egyetértoleg a m. sobotai
česar sledi, da bodo morali tuk. ok-	järäsi egyesiiett ipartestület veze-
raji takrat, ko bo država oddala av-	tosége meetefte a kellö lépése-
tonomne ceste oblastni samoupravi, ;	. , | r„Ani* inflr k*rfil:	v
cestne doklade še izdatnejše zvišati.	fet d c,seP 0 ?W kof.ul1 rPdeJ-Popolnoma nepravilno pa je na pod-1 lensegek szabalyozasa vègeti,
lagi zgoraj navedenih podatkov miš-	Egyben felfolyamodässal élt, hogy
ljenje, da se cestne doklade uporab-	a mindert évben és eddig szo-ljajo za vzdrževanje državnih cest. ! kat|an kazàn vizsgälat, màr a
Načelnik sekcije: I n g. Fr. Fi sc he r	--- ---- -	ö
kivül négy klenkälis, härom mu zulmàn és egy rad'kälis minisz-terböl äll mär letette az esküt a „Vidovdäni" alkotmänyra s ät-vette az ügyek vezetését. Igy hät Prekmurje az egyszer mégis sze-rencsés, mert van neki härom kormänypärti kövctje, kik ha akarjäk vidékiink minden bajära nyujthatnak orvosläst. „Kérjétek és megadatik néktek."
— Elsülyedt Japan hajó. Egy japän tärsäsäg tulajdonät képezò „Teirel" nevü hajó a nyilt tengeren elsülyedt, mellyel együtt 158 Utas és 54 hajós ha-
100 kg. Pšenica		—Buza	Din.	—420
> »	'Zito—Rozs		*	—300
> >	Ovesz-	-Zab	>	—200
> >	Kukorica			-280
> >	Proszò	-Köles	>	- 300
» »	Hajdina		»	—255
> >	Szenò-	-Széna	> 50	-100
■ >	Qraj —	3ab csres. »		-550
» >	zmèsan—vegyes bab			-400
> t	Krumpli		t	— 175
> >	Len. sz	—Lenmag »		—
» »	Det. sz.	—Lóherm. >		pt
BENKO: aug.		1.		• 'eh
1 kg.		III.	H. I.	prima
Bikòv.	Bika	13-	14-- 15-	16 —
Tel ice	? Üszö	1" 12-	13-- 14--	15 —
Krave	ŠTehén	m A. •O 0 -	7-- 9--	12; —
Teoci	Borju	-c3	16-—	19--
Szviny	é—Sertès		22-	25.-
MčJszt	1-a— Zsirl-a. .		, » 28*—35	
Zmocsaj--Vaj		...	»	35--
Spè—Szalona		. • .	»	•__
Belice-	-Tojäs 1 drb. .		»	1-50
6o„ Ä&^ÄM! àsi k0ltség megkimélése miatt is
ö .	r	,	■K'xr' . 1 £ Ck	nA minHun owKan
cov i mestrov pazko na 1925-to leto znova vödani „Evang.*- kalendari",
o™ f r\r\ r^	lalat ,clte- ^ utas és 5 tengerész
Joü—500 Din taksäval jàró òri- megmenekült.
— Az uj gabonaärak, tekin-tettei a siläny vilägi gabonater-mésre, szilàrdók és emelkedö
a revizió ne minden évben, ha-nem mint azelött öt évenként
steri za kratki csasz pod stämp pride, ;	foganatosittassék.
da gledécsi na szvojj trstv podigà-,	ft ré . takarek közgyü|0se. A volt
vanve i rasuriavanye, te prilike neza-	t/ ° <• t
mudijo i v-nyem sze z-naznanyüva-1	muras20rnbatl takarekpénztar r. t.
nyem z-poznati' däjo. Szam proti !	most »Prekmurska banka d. d.c hosszu
szvojoj dobrobodòcsnoszti pregreši,	huza-vona utän julius 30-än d. u. 2 ki e takso ponüjajöcsopriliko zamudi, i örakor tartotta meg Koväts Istvän
Rekläm je vszigdàr na haszek trsztci	jntézeti elnök elnöklete alatt évi ren.
i mestn. Evang. kalendari je nät-	. ... . ,.. ..,, ...
bole razsürjeni i prijétnèsi stamp v-	des ^ozgy. lesét. A kozgyules irant,
Prèkmurji. Po nyem sze näjbole raz-	me'y ui igazgato tanacs vàlasztdsa
suri kaksestécs naznanyüvanye med	miatt viharosnak igérkezett, élénk volt
vesznicskimi sztancsarmi, naimre za-	az érdeklodés, de a vihar elmaradt.
toga^i°' ka sze napnsesztno leto összesen 960.000 Din értékii rész-vu 5000 esemplari nameni vodati. ... . ... .... Proszimo zàto tak vesznicske, kak «nytöke volt a kozgy. kepviselve. szobotske trsžtce i mestre,, da nasz Az igazgatósàg évi jelentésének fel-z-szvojim naznanyiivanyem pocsesz- olvasäsa utän az uj igazgatósagi ti j o i podpérajo, témbole, àr né; tanàcs és felügyelö bizottsàg vàlasz-szebicsni, nego obczinszki dobro- täsära került a so amel titkos sza. tivni cil szluzimo. Naznanyuvanya . ... ..... * . . , .. cena de od prvèse dosztabole poni- vazas utJan a kovetkezftkep alakult 'zana, àrtrstva bo'znej idejo. Cstitelje ki : igazgató tanàcs tagjai: Benkó pa dobijo pà v-tom kalandariji szrdce József nagyiparos, Berg er Béla obeszeljàvajòcsa lèpa nävucsna cste-; kereskedö, Dobra i Jänos szällodäs, nyà. Z-postüvanyem Reditelsztvo. H e k 1 i t s Istvän kereskedö, Kamen-- Oržavna realna gimnazija v M. ro yič Grs bankigazgató Beograd, Soboti, izpiti in upisovanje : 25. avg. | Knvit. ktuàn pv psnpres razredni (ponovlialni) izpiti za iV. i Kovats Istvan cv. esperes, Uste-
razr. ob 8. uri, 26. avg. nižji tečajni^ rer Kàroly, nagybérló, Plaskan izpit; izpiti privatistov ob 8. uri, 27.! Vinko bankigazgató Maribor, Siftär aug. razredni (ponavljalni) izpiti za ! Lajos malomtulajdonos. Felügyelö bi-ostale rizrede ob 8. uri, 28 avg. spre- zottsàg tagjai. Dr. Gaj Emii bank. jemni izpiti za ucence II.—VI. razr. . ,,	.. . . x r, „ , ,
ob 8. uri, 30. avg. sprejemni izpit za! 'šazgato Celie' Muhic Erno ¥nk' nove učence I. razreda ob 9. uri, 1.! cégvezeto Maribor, Mikuš N^kul-sept. vpisovanje bivših učencev L-VI. turmérnok urad. intézo Beltinci, Dr. razreda ob 8. uri, 2. sept. služba Geiger Arthur iigyvéd. Felügy. biz. Božja ob 87j uri 3. sept. pricetek póttagok. Bac Rudolf ker. és birt. rednega pouka ob 8. un. — Kdor	n„rvils AMr _v lplk4c7
zamudi rok, izgubi pravico do izpita. I Pucinc!- Uarvas Aladar ev- le,kesz Prošnje za razredne (ponavljalne) iz- Križevci, Titan Ivan ig. tan. Kup-pjte, kolekovane s 5 Din., se morajo šinci. Igazgató tanacs megvälasztotta
tendeneiät mutatnak. Jugoszlävia termését bàr kòzépeurópàban a legjobbnak minösitik, az äiak mégis itt is a viläg paritäsän vannak s a borzén elérte a buza ära a 420 Dinart q.-ként. Prekmurje terinése a rendes közepes lièi is kisebb s a huszonkét kéves kereszt buza ad 12—30 kg I oszt. s/.emet, mig a rozs 7—30 kg-ot. Szalmäban a termés jó.
— Szàj és körömfajas ra-gälyos betegségét ujonnan àlla-pitottäk meg Melinci és Beltinci kòrnyékén. Ezen, az äliatkeres-kedelmünkre sulyos kovetkezmé-nyekkel jàró betegséget, rnelyet az ottani kereskedök horväfor-szägi falvakból hurcoljäk be az ottan väsärolt ällatokkal, ebben a tekintetben s2igorubb ellenör-zés alä kellene venni az oinan vaiò behozatalt, mert az ottani rendszabälyok aligha elég eré-lyesek.
Peiiezi —
1 Dollär . . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 100 Kor. Praga . .
1 lira . . . •. Zürichben 100 Din
Pénz
— D. 82-
= »	0 12
£è= »	0-M85
= »	2-50
»	3-63 6 45 sfrk.
KA NE VEŠ PITAJ
Univerzalni Informativni Biro
„ARGUS"
Knez Mihailova ulica 35. Telefon 6-25.
BEOGRAD
— (Pasaž Akademije Nauka.) —
O
O
o o o o o o o o o o
o o o
oocoooooo O O O O
V-Strigovi
je k-o d a j i edna ostaria i me-szärnica z-prisztramnov hram-bov z-kcoj dr'zécsim zemliscsem vszàki dén. V-lèpom meszti na dobrom obracsäji : Popolnè sze zvè pri
Alb. Kodbi v-Strigovi
31 hi'zna num. 2-1
t. il :!:■ )
V znanye p. n. kresmarom !
Svajcarszki, ementhalszki
szir i fini vogrszhi szoiami sze dobi
najfalése pri : HEIMER SAMU tr'zci v M. SOBOTI
Alexandrova ceszta.
Z-hàja vazàko nedelo. — Napréplacsilo za : 1 leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din létno. Céna anonc za □ ein : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklàme 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dävek. Pri vecskrät popüszt.
Rökopiszi, kf sze ne szhränijo i ne vrnéjo sze posflajo :
Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina
Kéziratok, a tnclyek nem adatnak vissza, ide küldendök :
M. Krajina szerkesztóség v. kiadóhivatal
M Ä R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. j —: Postatakarék szämla szäma 12980.
Megjelenik minden vasärnap. Elofizetési Ara 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinàr Külföldre 70, Amerikäba Su'Din évente. Hirde tési àr □ cm.-ként : szövegközt és nyilttà 1 50, rendes 1—, apróh idetés 0-70 Din és a illeték. TobbszOrinél engedmény.
Gazdàlkodàs.
A tej.
Irta Nemes Miklós àllatorvos, Murska Sobota.
IV.
Ha a tejet erjesztö gombäkkal (amilyen a Saccharomyces lactis és a Bac. acidi lactiri) keverjiik a tejcukor elerjed, (mint a mustban levo cukor) tejsav képzodik, minek kovetkeztében a tej megalszik. Ezt nevezik „aludt tejnek" Ex a savanyu aludttej.
A tejnek sok mäs alkatrészét el-hagyom, csak még azt emlitem, hogy „gäzok" is vannak a tejben és pedig föleg s z é n s a v, ami a szódavizben is van. Fejés utän rögtön van 1 1. tejben 58—68 kobcentiméter, amely ha äll a tej vagy ha fözziik, 19—15 kcm.-re siìlyed. A tejben vannak még az ugy-nevezett »enzymäk«. Sokféle enzyma van. Ezek élettelen szervetlen testek ; kémiailag hatäsos éloanyagok termelik óket. Becses tulajdonsägaik vannak, de ezeket elvesztik, ha 55—100°C-ra rae-legitjiik öket. A legkisebb mennyiségiik anélkiil, hogy ök maguk elhasznälöd-nänak, megvältoznänak, óridsi nagy ätalakuläsokat okozhatnak kémiailag. Ezek a lehérjéket, a zsirokat és a szénhidràtokat felbontjäk, az emésztésre serkentóleg hatnak.
Csecsemös asszonyok ! A nyers tejnek a csecsemökre vaiò jótékony hatäsät ezek az enzymäk okozzäk. A csecsemök az elsö napjaikban még fejletlen nem miiködö emészto szervek-kel rendelkeznek. A belecskék nyälka-härtyäin nydlkaréteg nincsen és ezért igen sérUlékenyek. Ha legaläbb 3 hétig nem szoptatjäk a csecsemöiket, felette szOvodményes emésztési zavarok kelet-keznek. A föcstejben van legtöbb enzyma. Ez van hivatva megemészteni a föcstejben levo fehérjét, cukrot, zsirt, mert a szopós gyermek gyomra- bele az elsö 3 héten ät erre képtelen. Ha szeptató asszonyt alkalmaznak, aki ki tudja mär mikor sziilt, annak mär nincsen föcsteje, tehat nincsen annyi enzyma tartalma, amennyire sziikség van. Ha a tehén tejét adjäk, az még rosszabb, mert a tehén tejét csak fel-!6zve tanäcsos adni (mäs betegségek elkeriilése végett ; erröl késobben,) mär pedig az enzimäk 55—100®C meleg-ségre hatästalanok lesznek. Nincsen mäs és jobb mddszer : Minden anya maga szoptassa legaläbb 3—4 hétig, — ugy ahogy képes rà, — a cse-csemujét !
Gazdäk ! Az ällatoknäl ugyanezen viszonyok vannak. Ne fejjük ki az elsö tejet az anyaàllatokból. Ne vegyiink dajka ällatnak bärmilyen mäsik, régeb-b«n ellett annyaällatot.
Figyeljük meg, hogy az egyes àllatfajok teje miben külömbözik egyméstól.
A kecske teje fehér, szagtalan, (ha az iställdviszonyok megfelelöek,) és jó izii. Fehérje és zsir mennyisége több mint a tehéntejben. A zsirgolydcskäk kisebbek, melyekben särga festöanyag nincsen, tehät a vaj mindig fehér.
A juh teje szintén fehér, de mär sajätos izü és szagu. A zsirgolyöcskäk nagysäga a tehéntej kétszereséig mehet.
A kancatej kékes szinii, sok benne a tejcukor és ezért édes. Ilyen a sza-mär tej is.
A bivaly tej magas zsir- és fehérje tartalmu.
A rénszarvas teje a szdzalékos kémiai osszetétele eliitö. Kevés a viz, kétszeresnél több minden mäs alkat-része, csak a cukor nagyon kevés.
Az asszonytej csak félannyi fehér-nyét tartalmaz mint a tehéntej, de több cnkor van benne, sokkal kevesebb a mész és foszfortartalma. Ha tehéntejet felényi vizzel kevés tejföllel és tejcu-korral keverjiik, akkor osszetétele ha-sonló lesz az asszonytejéhez.
(Folytatjuk)
0 5KRIL]EVAC_®
Pazite na razliko
med kožnimi potplati in Palma Kaučufe potplatl in petami. Prednosti proti kožnimi pcfplati »o večja trajnost in vzdržljivost čevlji-v, dasrična in ugodna hoja, ter nizka cena.
Zahtevajte edino Je »Palma«.
Legujabb Péris? és Bécsi kalap mode-lok, kalap ujdonsó-gok nagy vólaszték-! ! ban raktàron ! !
Mindennemii kalap-alakitäsok elvälaltat-nak. Gyäszkalapok 24 óràn belül rende-1 é s r e elkésziilnek. Harisnyäk, bluzok.Nöi és gyermek kotények, nöi fehérnemii, függö-nyök, fàtyolok, pipe-recikkek legolcsöbb beszerzési forräsa. Nöikalap 120 Din-tól kezdve kapható.
A. KIRALY trgovina M. SOBOTA F0-tér Berger féle häz.
— ODDA SZE »i
edna szplö dobroga sztäna hi'za z ogrädecom i z vérsztvenov hrambov, eventuel tiidi z griintom. V hi'zi je dügo obsztojécsa peka-rija z kompletnim inventälom. Tò vsze po fól cèni. Vecs sze zvè pri:
RÄFL KÄROLY krcsmäri v ROGAŠOVCI.
SALONIT
je näjbögsa pokrivätja pala. Bògsa je kak kaksastécs drüga pokrivätja naprava àr je lehka, nezgoriva i trpliva, zäto tiidi näjfalesa »SALONiT« je po nigdasnyem Hatschekovom ETERNIT sistemi narejeni. Delajo ga v SOLINI pri Spliti. — Prèkmurszko szkladis-cse je pri :
ČEH & GÀSPÀR trzovini
v MURSKA SOBOTA. Vsze potrébno sze zvè tiidi tam.
■ V	9 09 § v Murskoj
H 00311JC 3° I
m m hiš za trgovino ali obrt, v Bakovcih pa en gozdni travnik. — Pozvedi se pri odvetniki
Dr. LAJOŠI Š0MEN v Murski Soboti.
Halló prijàtel ! Csi sze ti
vöra pokvari, neszi jo k vörari ; csi pa ti krscsäk trbè, küpi ga pri klobicsäri pri SZUKICS JURI v MUR. SOBOTI
(prèk od rzidovszke cerkvi), gdé bodes rédno obszlü'zeni i dobiš dobro blägo po fäl cèni. V szkladiscsi krscsäki (klobuki) näjnovese BEC$-ke i GRAZ-ke móde. Popravila krscsakov dobro i fäl. Probajte, sze zagvüsate I
CVETICS JÀNOS
röfös és rövidäru kereskedö M. SOBOTA Cerkvena ul.
iizletében a legfinomabb szövet s a legolcsóbb vàszon kapható. Férfi, nöi és gyermek fehérne-miiek mérték utäni készitését elvälalja. Kész férfi ingok (hàzilag készitve) 50 D.-töl kezdve raktàron. Finom és olcsó àru, pontos kiszolgàlàs, modem munka.
Elófizetések és hirdetések „Morszka Krajinàra" felvétetnek Erdössy Barnabós papir és jàtékdru iizletében M. Sobotàban a róm. katholikus templom mellett.
Tanulónak
felvétetik egy jobh hàzból vaiò fiu a Prekm. Tiskarnàban.
Bérbe adunk
6 magyar hold szäntöföldet. NEMES àllatorvos M. Sobota
MALI OGLÄSZI.
VÉRSZTVO obsztojécse z 6V2 kat. plugov goric, nyiv, Ioga, szadovnyäka i sóle vceplenic sze oda. K vérsztvi szlisi meblirana vila 4 gläv govenszke živine, 6 szviny i za 140 Hi. lagvov.l Vecs pové : V. Komavli v M. Soboti varaska hrza.
Fizess elo a	\ 1
Mörszka Hrajinara!
interesu
pazite, da dobite vedno davno preizkuSeni »Pravi : FRANCKOV s kavni pridatek« v zaboj-čkih in ne kako ponaredbo. —
Na novi, rjavo-modro-beli etiketi se posebno jasno izražajo glavni znaki, a to so: ime »Franck» in »kavni mlinček«, —
»Pravi :FRANCK: z mlinčkom« zboljšuje in pocenjuje vsako kavo!