marec 2002, letnik III, št. 6 III. Évfolyam, 6. Szám, 2002. március Vsem Vam in Vaši družini želim vesele velikonočne praznike ! Župan Ludvik Orban Önöknek és kedves családjuknak kellemes húsvéti ünnepeket kívánok! Orbán Lajos polgármester Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Gradnja kanalizacije Készül a Szennyvíz csatorna Pustovanje v Őrimagyarósdu Farsangi bál Őrimagyarósdon Spoštovane bralke in bralci, z novo številko našega glasila prihajamo pred prazniki v vaše cenjene domove. Komaj smo zakorakali v tekoče leto, že ugotavljamo, da je minilo tri mesece in že smo pred velikonočnimi prazniki, znova priložnost za kratek oddih, da si naberemo nove moči. V teh prazničnih dneh bo verjetno toliko časa, da prelistate glasilo in si vsak zase najde kaj zanimivega. Tudi v tej številki imamo priložnost, da Vas seznanimo s finančno in delovno poročilo preteklega leta, kakor tudi društev, ki so se odločila, da še na ta način podajo pismeno poročilo. Ocenjujemo, da smo v preteklem letu mnogo naredili za razvoj občine, zato gre zahvala vsem, občankam in občanom, saj skupaj z vami lahko uresničujemo vse začrtane cilje in naloge. Rezultati so nedvomno jasno vidni, saj gredo v pozitivno smer, je bilo dosti vloženega truda. Če se le spomnimo, koliko je bilo trdih pogajanj s predstavniki izvajalcev pri gradnji železniške proge za ureditev posledice gradnje in za potrebe agrooperacijskih del. Končno so že vidni rezultati tudi na tem področju, sproti pa pripravljamo tudi kmetijska zemljišča za nadaljno obdelavo. Ker so se ta pogajanja nekoliko zavlekla, nismo mogli dokončati komasacije tako, da bi že spomladi lahko prešli na nove parcele, zato lahko še sedaj vsak lastnik opravi spomladansko setev na stari parceli, med letom pa bomo opravili razgrnitev in izmero novih parcel. Ker gradnja kanalizacije gre proti koncu, bom vsakega posameznika, ki bo priklopljen na omrežje, posebej obiskal, da se dogovorimo za hišni priklop. Tudi gradnjo kulturnega doma nadaljujemo, upamo, da ga bomo za občinski praznik uredili in predali namenu; za slavnostnega govornika smo že zaprosili ministrico za kulturo Republike Slovenije. Ker je Občinski svet na zadnji seji sprejel proračun za letošnje leto, lahko odpiramo nove investicije, med drugim tudi gradnjo mrliške vežice Domaföld. Ker je v tej številki objava javnega razpisa za podelitev priznanj, upam, da se boste aktivno vključili v to akcijo, da skupaj izberemo najbolj zaslužne za podelitev občinskih priznanj. Tudi letos bo občinska komisija ocenjevala urejenost kmetij, stanovanjskih hiš in rož. Poskušali smo tudi čim bolj realno predstaviti koledar prireditev društev, ki so nam ga posredovale. Ker nas je številčno malo v naši občini, moramo z roko v roki skupaj stremeti za našo boljšo in lepšo prihodnost. Vsem, ki ste prispevali svoj prispevek h glasilu, se iskreno zahvaljujem, obenem pa Vas vabim k nadaljnemu sodelovanju. Ludvik Orban Župan Kedves olvasóink! Az ünnepek előtt lapunk újabb számával kopogtatunk az Önök otthonukban. Az idő úgy rohan, alig most volt újév, és már eltelt három hónap, itt vannak a húsvéti ünnepek. Újabb alkalom egy kis pihenésre, erőgyűjtésre. Remélem, az ünnepekben találnak egy kis időt, hogy áttekintsék lapunkat és találjanak benne valami érdekeset. Ebben a számban tájékoztatjuk Önöket a tavalyi évben végzett munkáról és a pénzügyekről, valamint megtalálják az egyesületek tevékenységéről szóló beszámolókat is. Úgy értékeljük, tavaly sokat tettünk községünk fejlesztéséért. Ezért mindenekelőtt Önöknek jár köszönet, hiszen csak közösen tudjuk megvalósítani terveinket, elérni kitűzött céljainkat. Az eredmények kézzelfoghatóak, pozitív irányba haladunk, a sikerért sokat kellett tenni. Gondoljunk csak vissza, milyen kemény vitákat folytattunk a vasútépítésben részt vevő kivitelezőkkel az építkezés következményeinek rendezése érdekében! Vagy a Szlovén Vasutakkal a mezőgazdasági beavatkozások kérdésében. Végre itt is láthatóak az eredmények és folyamatosan készítjük elő a mezőgazdasági földterületeket a további megműveléshez. A munkálatok elhúzódása miatt nem tudtuk befejezni a tagosítást, így a tavasszal nem vehettük át az új parcellákat. A tulajdonosok a tavaszi vetést így még a régi parcellákon végzik, év közben viszont elvégezzük az új parcellák kimérését. Mivel a végéhez közeledik a szennyvízvezeték építése, személyesen ellátogatok mindenkihez, hogy megbeszéljük a házi csatlakoztatást. Folytatjuk a művelődési ház építését is, abban reménykedve, hogy a községi ünnepen átadhatjuk rendeltetésének. Ünnepi szónoknak a Szlovén Köztársaság művelődési miniszter asszonyát kértük fel. Mivel a Községi Tanács legutóbbi ülésén elfogadtuk az idei költségvetést, újabb beruházásokba kezdhetünk, köztük a domaföldi halottasház építésébe. Ebben a számban találhatják meg a községi elismerésekkel kapcsolatos pályázatot is, így remélem, hogy Önök is aktívan bekapcsolódnak az akcióba, hogy tényleg a legérdemesebbeknek oszthassuk ki az elismeréseket. Egy községi bizottság az idén is értékeli a parasztgazdaságok, a lakóházak és a kertek rendezettségét. A rendezvénynaptárunkat az egyesületek által beküldött adatok alapján állítottuk össze. Kevesen vagyunk kis községünkben, így a szebb és jobb jövőnk érdekében valamennyiünk összefogására szükség van! Szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik írásaikkal gazdagították lapunk legújabb számát, a többieket pedig arra kérem, írjanak ők is. Orbán Lajos Polgármester INFORMATIVNO " GLASILO ŐRSÉG - ŐRSÉGI HÍRLAP " TÁJÉKOZTATÓ Izdaja občina Hodoš - Hodos község jelenteti meg Naslov uredništva - a szerkeztőség címe: Glasilo Őrség - Őrségi Hírlap, Hodoš št. 52, 9205 Hodoš - Hodos Grafična podoba in tisk - grafikai alakja és a nyomtatása: Solidarnost d.d. Murska Sobota Naklada-példányszáma: 250 izvodov-példány Uredniški odbor-szerkeztőség: Ludvik Orban, Rozalija Totić, Novak Császár Jolán, Helena Roman, Liljana Gal, Milan Vincetič, Johann Laco, odgovorni urednik pomočnik urednika lektorka lektorka lektorka lektor računalniška obdelava - felelős szerkeztő - szerkesztő helyettes - lektor - lektor - lektor - lektor -technikai szerkeztő Glasilo ni naprodaj, prejme pa ga vsako gospodinjstvo v občini Hodoš brezplačno. A hírlap nem vásárolható meg. Hodos község minden háztartása ingyenesen kapja kézhez. Telefon: 00386 (02) 559-80-21, Fax: 00386 (02) 559-80-20, e-mail: obcina-hodos-kozseg@siol.net 3 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap POROČILO ZA LETO 2001: Občinski svet je imel v lanskem letu šest rednih sej in dve izredni seji, člani Vaškega odbora Hodoš in Vaškega odbora Krplivnik pa so se sestali na dveh sejah, Odbor za kmetijstvo je imel tri seje, Odbor za proračun eno sejo, Nadzorni odbor eno sejo, Komisija za gradnjo železnice eno sejo, Uredniški odbor štiri seje, Komisija za istovetnost občinskih simbolov je imela pet sej, Odbor za komasacijo se je zaradi nastalih problemov po gradnji železniške proge sestal kar osem krat. V lanskem letu smo si zadali kar nekaj velikih ciljev, ki smo jih večinoma uspeli uresničiti, saj nam je uspelo modernizirati cesti na Krplivniku in sicer cesto na pokopališče in cesto proti etnografskemu muzeju ter obnoviti del gozdne ceste. Okrog muzeja nam je uspelo narediti izolacijo, ki je bila zelo nujna, saj je objekt propadal zaradi vlage, ki se je nabirala v kletnih prostorih. Obnovila in dozidala se je tudi mrliška vežica na Krplivniku. V lanskem letu smo začeli z gradnjo nove kulturne dvorane, saj je bila prejšnja dvorana v zelo slabem stanju in ni zadostovala potrebam, zato smo jo želeli posodobiti. Dela so daleč tudi s pomočjo nekaterih občanov, ker smo vgradili okna in nabavili električni material. Pri gradnji sta nam pomagala tudi g. Aleksander Abraham in g. Zdenko Baranja; o njiju v prejšnjem glasilu niso bili objavljeni celotni podatki. Pri investiciji nam je bila v veliko pomoč Madžarska narodna samoupravna skupnost občine Hodoš, ki je obveznosti do dobaviteljev oken in elektro materiala tudi v celoti poravnala. Čistilna naprava je bila v lanskem letu zgrajena, svoj delež pa je občina že poravnala, zaradi izpada na javnem razpisu za nepovratna sredstva pa smo bili primorani za delež države najeti kredit pri izvajalcu del. Tudi kanalizacijo smo začeli graditi proti koncu lanskega leta. Tudi s to investicijo smo izpadli iz javnega razpisa za nepovratna sredstva. O tej investiciji je bilo precej govora tudi na zadnjem Zboru občanov in tudi na zadnji seji Občinskega sveta. Ker gradnja zelo napreduje, je tudi pametno razmišljati o priklopu na omrežje. Glede na to, da so po projektu razdalje do priklopa zelo različne, so občani na Zboru občanov predlagali, naj bi vsak posameznik plačal do 10 m priklopnega voda in jašek. Ta predlog je obravnaval tudi Občinski svet občine Hodoš, ki pa je sprejel sklep, naj vsak posameznik plača do 15 m od hišnega priklopa, s tem da občina poravna ostali del stroškov (ostalo razdaljo do glavnega voda) pri posameznikih, po možnosti za več priključkov. Občina pripravi pismeno soglasje, da vsak posameznik s tem soglaša in da občina dodatnih stroškov ne prevzame. Glede priklopa pa so se odločili, da se lahko vsak posameznik, ki ima poravnane obveznosti po pogodbi, priklopi na omrežje, ko bo izgrajeno in ko se izda sklep v skladu s pogodbo. Za posameznike, ki svojih obveznosti redno ne poravnajo, občina ne bo sofinancirala omrežja proti hišnemu priklopu. Da bi se izognili nesporazumom, župan osebno obišče vsakega posameznika, da se dogovori o izvedbi hišnih priključkov. Zaradi problemov z oskrbo s pitno vodo na Krplivniku smo odkupili parcelo od Geze Rituper iz Petišovec zaradi morebitnega izkopa vrtine. Potrebno se bo odločiti, katera varianta bo cenejša: dovod vodovodnega omrežja iz Hodoša ali globinski vodnjak na Krplivniku. Delno smo dokončali tudi igrišče pri šoli in vrtcu, ki smo ga predali namenu ob občinskem prazniku. Uredili smo tudi vodovodno zajetje v skladu s sprejetimi odloki; tekoče smo vzdrževali vse lokalne ceste, javne poti in gozdne ceste. Ker večina občin že razpolaga s svojimi simboli, smo želeli imeti tudi mi svoje. Tako smo do II. občinskega praznika izdelali grb in zastavo, ki predstavljata občino Hodoš. Pri tem je potrebno omeniti, da sprejemamo pohvale za izredno lepo in kvalitetno vsebino občinskega grba, za kar gre zahvala predvsem tistim, ki so poldrugi mesec zavzeto delali. Ob občinskem prazniku smo podelili tudi dve županski priznanji in sicer Aleksandru Abraham za izjemne dosežke na področju športa, ki jih je dosegel kot predsednik NK Hodoš in Heleni Roman za izjemne dosežke na področju kulture, ki jih je dosegla kot predsednica KD Őrség v tekočem letu. Obnovili smo tudi slačilnico in podaljšali streho ob nogometnem igrišču, ki smo jo slovesno predali namenu ob občinskem prazniku. V lanskem letu smo pripomogli pri zasaditvi okolice cerkve, pripravili smo tudi strešno konstrukcijo za mrliško vežico Domaföld, obnovili mostove čez potok na Krplivniku nabavili material za ograjo na pokopališču na Hodošu. Na sestanku s Slovenskimi železnicami, 28.02.2001 smo dokazali, da je potrebno opraviti še določena dela v sklopu gradnje proge. Med temi je uskladitev projekta rekonstrukcije ceste R1-232 skozi naselje Hodoš in nadaljevati z izgradnjo pločnika v skladu s projektom razširitve križišč v naselju z avtobusnimi postajališči, primemo odvodnjavanje meteorne vode od regionalne ceste, izgradnja pločnika čez nadvoz zaradi varnosti pešcev in kolesarjev, rekonstrukcija mostu čez reko Krko, ki je bil poškodovan med samo gradnjo, razširitev lokalne ceste, sedanje dovozne ceste na železniško postajo z enostranskim pločnikom, ureditev nadomestne ceste Krplivnik-Domaföld; na tej cesto namreč niso bili postavljeni smerniki, popravilo nagiba vozišča, postavitev manjkajočih znakov in plačilo stroškov nadzora, ki ga je najela občina, pa je pokazal pomanjkljivosti pri sami gradnji; izgradnja priklopnega jaška na kanalizacijsko omrežje pri železnici za naselje Hodoš, ureditvi cest in kmetijskih zemljišč po izgradnji proge ter zaposlovanje domačega kadra na železniški postaji Hodoš. V programu javnih del smo v lanskem letu imeli pet zaposlenih delavcev in sicer dva čez celo leto in tri delavce za šest mesecev (v času od 01.04. do 31.10.). Opravila se je tudi deratizacija hiš, s katero nekateri občani niso bili preveč zadovoljni. V spomladanskem času smo imeli čistilno akcijo in organizirali odvoz kosovnih odpadkov. V lanskem letu smo imeli tudi nekaj velikih prireditev, in sicer odprtje železniške proge, prevzem evrofona od madžarskih kolegov, prireditve ob občinskem prazniku... Sprejetih je bilo tudi nekaj odlokov: Sklep o začasnem financiranju Občine Hodoš za leto 2001; Odlok o koncesiji za pregledovanje, nadzorovanje in čiščenje kurilnih naprav, dimnih vodov in zračnikov zaradi varstva zraka na območju Občine Hodoš; Odlok o zaključnem računu Proračuna Občine Hodoš za leto 2000; Odlok o nadomestilu za uporabo stavbnega zemljišča; 4 Glasilo Őrség - Őrsegi hírlap Pravilnik o oddaji javnih naročil male vrednosti; Odlok o proračunu za leto 2001; Spremembe in dopolnitve Statuta Občine Hodoš; Spremembe Poslovnika Občinskega sveta Občine Hodoš; Sklep o določitvi višine letnih povračil za uporabo cest za kmetijske traktorje v Občini Hodoš; Sklep o spremembah odloka o proračunu občine Hodoš za leto 2001; Odlok o priznanjih občine Hodoš; Odlok o istovetnostnih simbolih občine Hodoš; Odlok o režijskem obratu v Občini Hodoš; Sklep o vrednosti točke za izračun nadomestila za uporabo stavbnega zemljišča; Odlok o začasnem financiranju javne porabe Občine Hodoš do sprejetja Proračuna za leto 2002. Župan občine Hodoš Ludvik Orban 2001-ES ÉVI BESZÁMOLÓ: A Községi Tanács tavaly 6 rendszeres és 2 rendkívüli ülést tartott, a Hodosi, illetve a Kapornaki Falubizottság tagjai 2-2 ülésen találkoztak, a Mezőgazdasági Bizottság 3, a Költségvetési Bizottság, az Ellenőrző Bizottság és a Vasútépítési Bizottság egy-egy ülést tartott, a Szerkesztőbizottság tagjai négyszer, a Községi Jelképek Azonosságával foglalkozó Bizottság tagjai ötször ültek össze, míg a vasútépítés körüli bonyodalmak miatt nyolc alkalommal üléseztek a Tagosítási Bizottság tagjai. A tavalyi évre kitűzött fontosabb célokat szinte kivétel nélkül elértük. Kapornakon tavaly korszerűsítettük a temetőhöz és a néprajzi múzeumhoz vezető utat, felújítottuk az erdei út egy szakaszát is. Elkészült a múzeum körüli égetően szükséges vízszigetelés, mivel a pincehelyiségekben gyűlő nedvesség miatt egyre romlott az épület állaga. Felújítottuk és kibővítettük a kapornaki halottasházat is. Tavaly megkezdtük az új kultúrterem építését. Az előző terem ugyanis rendkívül rossz állapotban volt, távolról sem elégítette ki a szükségleteket, így a korszerűsítés mellett döntöttünk. Néhány polgárnak is köszönhetően megtörtént már az ablakok és a villanyvezeték beépítése. Az építkezésnél segítséget kaptunk Aleksander Abraham és Zdenko Baranja úrtól is, akiknek teljes adatai kimaradtak lapunk előző számából. A beruházáshoz szintén nagy segítséget kaptunk a MNÖK-től, amely kiegyenlítette az ablakok és a villanyvezeték szállítói iránti kötelezettségeinket. Tavaly elkészült a tisztítóberendezés, a község már kiegyenlítette a rá eső részt, a vissza nem térítendő forrásokkal kapcsolatos nyilvános pályázat kimaradása miatt viszont a hátralévő tartozásra hitelt kellett felvennünk a munkálatok kivitelezőjénél. Szintén tavaly az év vége felé kezdtük meg a szennyvízcsatorna építését, és ennél a beruházásnál sem jártunk sikerrel a vissza nem térítendő források nyilvános pályázaton. Magáról a beruházásról sok szó esett mind a polgárok legutóbbi közgyűlésén, mind pedig a Községi Tanács legutóbbi ülésén. Mivel a munkálatok eléggé előrehaladtak, megfontolandó a hálózati csatlakozás. Lévén, hogy a projekt szerint a csatlakozási távolságok eléggé eltérőek, a polgárok a közgyűlésen azt javasolták, a csatlakozó háztartásokat a tíz méter csatlakozási vezeték és az akna költségei terheljék. A javaslatot megvitatta Hodos Község Községi Tanácsa, amely ellenben olyan határozatot hozott, hogy minden csatlakozót a rákapcsolási helytől számított 15 méteres vezeték költségei terhelik, azzal, hogy az egyéni csatlakozók hátraeső költségeit (a fővezetékig való vezeték) a község felvállalja, lehetőség szerint több rákapcsolásra vonatkozóan. A Község elkészíti az írásos nyilatkozatot, amelyben az egyének nyilatkoznak beleegyezésükről, ugyanakkor a Község nem vállal további költségeket. Ami a csatlakozást illeti, olyan döntés született, hogy minden egyén, aki kiegyenlítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, azonnal a hálózat kiépítését követően, ha a szerződés értelmében kiadják a határozatot, csatlakozhat a hálózathoz. Azon egyének esetében, akik nem törlesztik rendszeresen kötelezettségeiket, a Község nem vállalja a házi csatlakozásig vezető hálózati vezeték társfinanszírozását. A félreértések elkerülése érdekében a polgármester személyesen ellátogat minden háztartásba, és megállapodik a házi rákapcsolás kivitelezéséről. Az ivóvíz-ellátási gondok megoldása érdekében egy esetleges kút létrehozása céljából megvásároltuk Rituper Géza petesházi lakos parcelláját. Mérlegelni szükséges, olcsóbb-e a hodosi vízvezeték-hálózatból való vízjuttatás vagy egy kapornaki mélykút létesítése. Részben befejeztük, és a községi ünnep alkalmából átadtuk rendeltetésének az iskola és az óvoda melletti játszóteret. Az elfogadott szabályrendeletekkel összhangban rendeztük a víztározót. Rendszeresen karbantartottuk a helyi és közutakat, valamint az erdei utakat. Mivel a községek nagy része már rendelkezik saját jelképeivel, mi is saját jelképeink elkészítése mellett döntöttünk. A második községi ünnepre így elkészült a Hodos Községet jelképező címer és a zászló. Számos elismerést kapunk a szépen és minőségileg kidolgozott címerünkért, amiért azokat illeti köszönet, akik másfél hónapig szorgalmasan dolgoztak rajta. A községi ünnep alkalmából kiosztottunk két polgármesteri elismerést, éspedig Aleksander Abrahamnak a hodosi labdarugó egyesület elnökének a kiemelkedő sportteljesítményekért és Román Ilonának, az Őrség Művelődési Egyesület elnökének a kultúra terén folytatott az évi kitűnő tevékenységéért. A községi ünnep alkalmából átadtuk a focipálya melletti felújított öltözőt, amelynek kibővítettük a tetőrészét. Tavaly parkosítottuk a templom környékét, elkészítettük a domaföldi halottasház tetőszerkezetét, Kapornakon felújítottuk a patakon átvezető hidakat, valamint beszereztük a hodosi temető kerítésanyagát. A Szlovén Vasutakkal történt 2001. február 28-ai értekezleten bebizonyítottuk, hogy a vasút építése keretében belül szükséges még bizonyos munkák elvégzése. Ezek közé tartozik a Hodos településen át vezető R1-232-es útszakasz felújítási projektjének egyeztetése, a település gyalogosjárdája kiépítésének folytatása a települési útkereszteződéseknek a buszmegállókkal történő kibővítésével, a csapadékvizeknek a regionális útról való elvezetése, a gyalogosok és kerékpárosok biztonsága érdekében járda kialakítása a felüljárón, az építés során megrongálódott Kerka-híd helyreállítása, a vasútállomásig vezető helyi út egyoldali járdával való kibővítése, a Kapornak-Domafölde helyettesítő út rendezése - mivel itt nem állították fel az irányjelzőket, az úttest lejtésének kijavítása, a hiányzó jelzőtáblák felállítása, valamint a községnek az építkezés során jelentkező hiányosságokat 5 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Glasilo Őrség - Őrségi hírlap bizonyító szakértői ellenőrzéssel kapcsolatos költségeinek megtérítése, Hodos településnek a szennyvízcsatorna vezetékre való rákapcsolási aknája kiépítése a vasút mentén, a vasútépítés után az utak és a mezőgazdasági földterületek helyreállítása, valamint a hazai munkaerő alkalmazása a hodosi vasútállomáson. A közhasznú munkák keretén belül tavaly öt személyt alkalmaztunk, kettőt egész évben, hármat pedig féléves időszakban (április 1-től október 31-ig). Megtörtént a rágcsálóirtás is, amellyel egyes polgárok nem igazán voltak elégedettek. A tavaszi időszakban tisztítóakciót és lomtalanítást szerveztünk. Tavaly volt néhány nagyobb rendezvényünk, éspedig a vasútvonal megnyitása, az Evrofon átvétele a magyar kollégáktól, rendezvények a községi ünnep kapcsán... Elfogadtunk néhány szabályrendeletet is: Hodos Község 2001-es évi ideiglenes finanszírozásáról szóló határozat Levegővédelmi céllal Hodos Község területén a fűtőberendezések, kéményvezetékek és szellőzőnyílások vizsgálatával kapcsolatos koncessziós szabályrendelet Hodos Község 2000-es évi költségvetési zárszámadásáról szóló szabályrendelet A háztelkek használatának pótlékáról szóló szabályrendelet Szabályzat a kis értékű közbeszerzésekről Szabályrendelet a 2001-es költségvetésről Hodos Község Statútumának módosításai és kiegészítései Hodos Község Községi Tanácsa Ügyrendi Szabályzatának módosításai A mezőgazdasági traktorok súlyadója térítésének meghatározásáról szóló határozat Hodos Község területére vonatkozóan Hodos Község 2001-es évi költségvetési szabályrendelete módosításáról szóló határozat Hodos Község elismeréseiről szóló szabályrendelet Hodos Község jelképeinek azonosságáról szóló szabályrendelet Hodos Község rezsiüzeméről szóló szabályrendelet A háztelkek használati pótléka kiszámításához szükséges pontértékről szóló határozat Hodos Község közfogyasztásának a 2002-es évi költségvetés elfogadásáig szóló ideiglenes finanszírozásáról szóló szabályrendelet Ludvik Orban polgármester 2002-ES ÉVI TERVEK - AKTUÁLIS A költségvetést megvitatta mindhárom település polgárainak közgyűlése. A költségvetés bevételi és kiadási oldalát a polgármester ismertette. Az idei költségvetést az új törvény által meghatározott mércék alapján állítottuk össze, így valószínű, hogy helyenként nem igazán érthető. Azonban a megkezdett beruházások folytatása érdekében a költségvetést el kellett fogadni. Hodos Község Községi Tanácsa a 2002. március 13-ai, 26. rendszeres ülésén 116 millió tollár értékben elfogadta a 2002-es évi költségvetést. Az idén néhány nagyobb beruházást tervezünk, éspedig: A szennyvízcsatorna építésének befejezése A tisztítóberendezésre felvett hitel lefizetése Mezőgazdasági beavatkozási munkálatok Tagosítás Kultúrház - a belső helyiségek befejezése (villany, mennyezet, vakolás, járólapozás) Az iskola és óvoda melletti játszótér befejezése A temető körüli kerítés rendezése A domaföldi halottasház építése A kapornaki múzeum pincehelyiségeinek rendezése A kapornaki halottasház végleges rendbetétele Az utak karbantartása, a kapornaki 823-as erdei út kiépítésének folytatása. A vasút térségében folyamatban vannak a mezőgazdasági beavatkozási munkálatok. Ezekkel kapcsolatosan a múltban több ülést is tartottunk, elhangzottak kemény szavak is, hiszen a munkálatok befejezéséig nem tudjuk folytatni a tagosítást. Emiatt a parasztok a tervek ellenére sem tudnak áttérni az új parcellákra, vagyis az idén még a régi parcellákat kell művelniük, a nyár folyamán újabb kiméréseket végeznek, és az ősz folyamán áttérhetnek az új parcellákra. A vasútépítés közben a kivitelezők jelentős károkat okoztak azokon a magánterületeken is, amelyekre nem rendelkeztek érvényes szolgalmi szerződéssel. E problémák rendezésének késése visszatartja a mezőgazdasági beavatkozási munkálatok végzését is. A kivitelezők számára a legtöbb gondot a maradék anyagoknak (beton és sziklatömbök) a mezőgazdasági termőföldekről való eltávolítása, valamint a šalovci kataszteri községtől az országhatárig a lerakóhelyek kialakítása okozta. A januári értekezleten a kivitelezők, a megrendelő és a község képviselői megállapodtak, hogy helyszíni szemlét tartanak, és az azt követő határozatokat a lehető legrövidebb időn belül megvalósítják. A kivitelezők, a Gradis Inženiring és a PUV Celje vállalták a szanálási munkákat, így Hodos község irányában a többi kivitelezőnek nincs kötelezettsége. A megállapodás szerint ugyan 2002. március 13-áig be kellett volna fejezni a munkát, mivel azonban alulbecsülték a beavatkozások terjedelmét, a munkálatok még tartanak. Az év első hónapjaiban intenzíven folyik a szennyvízcsatorna építése Hodos településen. A kivitelező itt is akadályokba ütközik, hiszen néhány polgár nem engedélyezi saját területe felásását, folyamatos tárgyalásokkal mégis sikerül folytatni a projekt megvalósítását. Mihelyt a körülmények engedik, folytatjuk a rendezvényterem kialakítását, hiszen terveink szerint, júliusban, a községi ünnep alkalmából szeretnénk átadni rendeltetésének. Ünnepi szónoknak felkértük Andreja Rihter asszonyt, a Szlovén Köztársaság művelődési miniszterét. A polgárok közgyűlésén élénk vita alakult ki a hodosi vízvezeték-hálózat körül. Mint az előző üléseken is, most is a vízvezeték tulajdonjoga volt a fő kérdés. Egyes polgárok szerint a község jogellenesen szerzett tulajdonjogot a vízvezeték felett. A polgármester többször is megpróbálta elmagyarázni a polgároknak, hogy a vízvezetéket az előzőt Hodos-Šalovci községtől "örököltük". Hozzáfűzte, ha erre törvényes mód van, a község akár le is mond a vízvezeték tulajdonjogáról. A polgárok közgyűlései mindhárom településen felhívták a figyelmet egyes rendezetlen útszakaszokra, amelyek ugyan 6 használatban vannak, de nem sorolták be őket a közutak közé. Az érintett útszakaszokon helyszíni szemlét is tartottak. A kérdést legutóbbi ülésén napirendre tűzte a Községi Tanács is, és elfogadta a határozatot, hogyha az út melletti földtulajdonosok valamennyien aláírják a szolgalmi szerződést, Hodoson megjavítják Hegyutat és a Kányu utat, Kapornakon a Pétervölgy felé vezető utat és Domaföldön a magyar határ felé vezető utat (Puszta). A szolgalmi szerződéseket a helyreállítási munkák során felmerülő számos nehézség miatt kell aláírni, így a beavatkozás megkezdése, és az esetleges kellemetlenségek elkerülése miatt feltétel a szerződések aláírása. A Községi Tanács több ülésén is felmerült a hodosi Öreghegyre vezető út javításának kérdése. A polgárok legutóbbi közgyűlésén javasolták, tekintsék meg az utat Bojan Abraham úr, Hodos Falubizottságának elnöke és a polgármester. A helyszínei szemlét követően megállapítást nyert, hogy az említett út állapota nem annyira rossz, leginkább az út melletti földtulajdonosok rontják az állagát, hiszen egyesek már szinte magát az utat is szántják. Az azt tervezzük, hogy jelentkezünk a PHARE pályázatra, és esetleges támogatás alapján finanszírozzuk a tó rendezését szolgáló tanulmányt. Hodos Község Magyar Nemzeti Önigazgatási Közössége viszont a múzeum rendezésével kapcsolatos projekttel pályázik. LETNI NAČRT ZA LETO 2002 - AKTUALNO O proračunu se je razpravljalo tudi konec meseca februarja na Zborih občanov v vseh treh naseljih; župan je občanom skušal predstaviti proračun skupaj s prihodki in odhodki. Proračun je za letošnje leto sestavljen po novih, zakonsko določenih merilih in je morda za mnoge precej nerazumljiv. Da pa bi lahko nadaljevali z investicijami v letošnjem letu, smo proračun morali sprejeti. Proračun za leto 2002 je Občinski svet Občine Hodoš na svoji 26. redni seji, 13. marca 2002, sprejel v višini 116 milijonov tolarjev. V letošnjem letu imamo kar nekaj velikih investicij in sicer: - dokončanje gradnje kanalizacije, - odplačilo kredita za čistilno napravo, - agrooperacijska dela, - komasacija, - Kulturni dom - dokončanje notranjosti (elektrika, strop, omet, tlaki), - dokončna ureditev igrišča ob šoli in vrtcu, - ureditev ograje na pokopališču, - v Domaföldu graditev mrliške vežice, - ureditev kletnih prostorov v muzeju na Krplivniku, - dokončna ureditev mrliške vežice na Krplivniku, - tekoče vzdrževanje cest, nadaljevanje izgradnje gozdne ceste št. 823 na Krplivniku. Na območju železnice so v polnem teku agrooperacijska dela. Glede te problematike je bilo sklicanih kar nekaj sestankov in izrečenih precej ostrih besed, saj zaradi teh del ne moremo nadaljevati s komasacijo, zato kmetje ne morejo preiti na nove parcele spomladi, kot je bilo to začrtovano. Letos bodo morali obdelovati še svoje stare parcele, med poletjem pa se izvede nova izmera, tako da bodo na nove parcele lahko prešli jeseni tega leta. Izvajalci del so ob gradnji železniške proge povzročili kar precej škode tudi na privatnih zemljiščih, za kar pa niso imeli podpisanih služnostnih pogodb. Pred ureditvijo teh problemov pa ne moremo nemoteno nadaljevati agrooperacijska dela, saj nas zadržujejo. Največji problem izvajalcev je bil odstranitev ostankov materiala (betona in skal) s kmetijskih zemljišč in ureditev deponij od k. o. Šalovci do državne meje. Na sestanku meseca januarja so se predstavniki izvajalcev, naročnika in občine dogovorili, da se opravi ogled terena in se sprejmejo določeni sklepi, ki morajo biti realizirani čim prej. Izvajalca del, Gradis Inženiring in PUV Celje, sta sanacijska dela prevzela zato drugi izvajalci do občine Hodoš nimajo nobenih obveznosti več. Ob tem je bilo dogovorjeno tudi, da se morajo dela končati do 13.03.2002, a kljub temu še dela potekajo, ker so bila količinsko podcenjena. V začetnih mesecih tega leta pa je v polnem teku tudi gradnja kanalizacije v naselju Hodoš. Tudi pri teh delih se izvajalec srečuje s problemi, saj nekateri občani ne dovolijo prekopa svojih zemljišč, pa vendarle z dodatnimi dogovori uspemo nadaljevati ta projekt. Takoj ko bo mogoče, bomo nadaljevali z deli pri dvorani, saj predvidevamo, da bi jo predali namenu meseca julija ob občinskem prazniku; za ta namen smo zaprosili za slavnostno govornico ministrico za kulturo Rebuplike Slovenije ga. Andrejo Rihter. Na Zboru občanov je bilo precej razprave okrog vodovodnega omrežja na Hodošu. Kot že na prejšnjih Zborih občanov je bil spet problem lastništvo vodovoda. Nekateri občani menijo, da si je občina protipravno pridobila lastništvo nad vodovodom. Župan je že večkrat poskušal razložiti občanom, da smo vodovod "podedovali" od prejšnje občine Hodoš-Šalovci. Meni pa tudi, da se od hodoške občine lastništvo vodovoda lahko odpiše, če le obstaja kakšna zakonska podlaga. V vseh treh naseljih so na zadnjih Zborih občanov opozarjali na nekatere neurejene in zelo prometne ceste, ki pa niso kategorizirane kot javne poti; opravil se je tudi ogled le-teh. O tem je razpravljal tudi Občinski svet na svoji zadnji seji, ki je sprejel sklep, da se na Hodošu popravita cesti Hegyút in Kányu; na Krplivniku se popravi cesta proti Petervölgy in na Domaföldu cesta proti madžarski meji (Puszta), v kolikor vsi lastniki ob omenjenih cestah podpišejo služnostne pogodbe; služnostne pogodbe je namreč potrebno podpisati zaradi neštetih problemov med rekonstrukcijo. Da bi se izognili morebitnim nevšečnostim, je osnovni pogoj za začetek del podpis pogodb. Na več sejah Občinskega sveta je bilo podano vprašanje, kdaj se bo cesta proti Őreghegyju na Hodošu popravljala. Na zadnjem Zboru občanov pa je bil podan predlog, da si cesto na Hodošu ogledata g. Abraham Bojan - predsednik Vaškega odbora Hodoš in župan. Omenjena cesta ni v tako slabem stanju, po samem ogledu pa menita, da so lastniki zemljišč ob tej cesti sami krivi za slabo stanje ceste, saj nekateri orjejo že samo cesto. V letošnjem letu se nameravamo prijaviti na javni razpis iz programa PHARE, s pomočjo katerega bi se dalo financirati izdelavo študije za ureditev jezera, Madžarska narodna samoupravna skupnost občine Hodoš pa naj bi se prijavila s projektom za ureditev muzeja. 7 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap REGRESIRANJE KMETIJSTVA Na zadnjem zboru občanov na Hodošu je bil podan predlog ter na podlagi tega sprejet sklep, da se v letošnjem letu ne bi regresiralo kmetijstvo. Prisotni so namreč menili, da ta sredstva koristijo vedno samo eni in isti posamezniki. Sklicevali pa so se tudi na to, da so nekatere postavke v Pravilniku o finančnih intervencijah programa za pospeševanje proizvodnje hrane bile omejene, kot naprimer nakup sadnih sadik in trsnih cepljenk (omejeno je število sadik), druge pa spet ne, kot so nabava plemenskih telic, količina nabavljenega semena,... Prisotni na zboru občanov na Hodošu so predlagali, da se sredstva namenjena regresiranju kmetijstva namenijo gradnji Kulturnega doma. S tem predlogom niso bili ravno navdušeni občani Krplivnika in Domafölda, pa vendar, če se ne bo namenilo za subvencioniranje, nas se nameni za popravilo cest. Predlog zborov občanov je obravnaval tudi Občinski svet Občine Hodoš na svoji zadnji seji in sprejel sklep, da se v letošnjem letu kmetijstvo kljub temu regresira. Odboru za kmetijstvo so določili rok, da morajo najkasneje do 20.03.2002 izdelati predlog Pravilnika, ki ga bo obravnaval in sprejel Občinski svet na naslednji seji. Odbor za kmetijstvo je imel sejo 19.03.2002, na kateri so bili prisotni vsi člani in so predlagali naslednji predlog za regresiranje v letu 2002: 1. apnenje zemlje 4 Sit/kg, vendar največ 5000 kg na pridelovalca letno 2. raziskovalne naloge v višini 50.000,00 Sit 3. zavarovanje poljščin in plodov v višini 18 % 4. zdravljenje mastitisa 1.800,00 Sit/kravo enkrat letno za isto kravo 5. testiranje škropilnic v višini 30 %/ škropilnico 6. prva osemenitev krav in svinj: 2.500,00 Sit/kravo enkrat letno 2.000,00 Sit/svinjo enkrat letno 7. analiza krme 5.000,00 Sit/analizo in analiza zemlje 3.000,00 Sit/analizo 8. sofinanciranje društev in strokovnih predavanj. Predlog Odbora za kmetijstvo bo posredovan Občinskemu svetu v obravnavo in bo po sprejetju objavljen v tem glasilu. MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK A hodosi polgárok legutóbbi közgyűlésén elhangzott a javaslat és ennek alapján elfogadásra került a határozat, hogy az idén nem osztják ki a mezőgazdasági támogatásokat. A résztvevők ugyanis úgy vélték, hogy minden évben ugyanazok kapják a támogatást. Hivatkoztak arra is, hogy az élelmiszertermelést előmozdító program pénzügyi beavatkozásairól szóló szabályzat egyes tételei korlátozottak voltak, mint például a gyümölcsfacsemeték és szőlőoltványok vásárlásának tétele (korlátozott a csemeték száma), míg más esetekben, mint a tenyészborjak és a szaporítóanyag mennyiségét illetően nem volt korlátozás... A hodosi polgárok közgyűlése így azt javasolta, hogy a mezőgazdaság támogatására szánt forrásokat fordítsák inkább a kultúrház építésére. Ezért a javaslatért nem igazán lelkesedtek Kapornak és Domaföld lakosai, akik javasolták: ha nem mezőgazdasági támogatásokra, akkor az utak javítására fordítsák a pénzt. A polgárok közgyűlésének javaslatát legutóbbi ülésén megvitatta Hodos Község Községi Tanácsa is, és határozatot fogadott el, hogy az idén mégis támogatják a mezőgazdasági termelést. A Mezőgazdasági Bizottság számára elrendelték, hogy legkésőbb 2002. március 20-ig készítse el a Szabályzat javaslatát, amelyet soros ülésén megvitat és elfogad a Községi Tanács. A Mezőgazdasági Bizottság 2002. március 19-én ülésezett teljes létszámban és a 2002-es évre a következő támogatási javaslatot terjesztették be: 1. A talaj meszezése 4 Sit/kg, legtöbb 5000 kg termelőként évente 2. Kutatási feladatok 50.000,00 Sit 3. Mezei termények és termések biztosítása -18% 4. Tőgygyulladás gyógyítása 1.800,00 Sit tehenenként, évente egyszer ugyanarra a tehénre 5. Permetezőgépek tesztelése: gépenként a költség 30 százaléka 6. tehenek és sertések első termékenyítése: 2.500,00 Sit/tehenenként évente egyszer 2.000,00 Sit/kocánként évente egyszer 7. takarmányelemezés 5.000,00 Sit/elemzés és talajminta-elemzés 3.000,00 Sit/elemzésenként 8. Egyesületek és szakmai előadások társfinanszírozása. A Mezőgazdasági Bizottság javaslatát továbbították elfogadásra a Községi Tanácshoz. A döntésről lapunkban olvashatnak majd tájékoztatót. PROGRAM JAVNIH DEL in DELO REŽIJSKEGA OBRATA V lanskem letu smo ustanovili režijski obrat v sklopu katerega je zaposlen en delavec. Režijski obrat smo morali ustanoviti, da smo izpolnili pogoje javnega razpisa za izbor programov javnih del v Republiki Sloveniji za obdobje 2002-2003. Občina je lahko izvajalec javnega dela na področju komunalnega urejanja le v primeru, da je organiziran režijski obrat. V letošnjem letu bomo v okviru programa javnih del zaposlili šest oseb in sicer tri osebe za dvanajst mesecev in tri za šest. Tolikšno število je na leto za območje celotne občine potrebno, saj delajo 30 ur tedensko. Glede na to, da je v občini mednarodni mejni prehod in nova železniška postaja, s tem pa se povečuje tudi število obiskovalcev, je smotrno in pametno, da je občina čimbolj urejena. Kljub ogromno vloženega prostovoljnega dela, občani sami ne zmoremo urediti najbolj nujnih zadev, ki bi dajale občini vsaj delno urejen videz. Z urejenostjo in lepim izgledom lokalne skupnosti bomo pripomogli k večjemu številu obiskovalcev in tudi k boljšemu vtisu ob samem vstopu v občino in državo. Program javnih del je namenjen predvsem osebam, ki nimajo dohodkov in bi jim z zaposlitvijo izboljšali pogoje za življenje. V sklopu izvajanja programa javnih del smo v treh letih vanj vključili kar trinajst brezposelnih oseb, predvsem domačine, ki na ta način pridejo do osnovnega zaslužka. Občina zagotovi za javne delavce četritno plače in delavsko ter zaščitno opremo. 8 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap ZAKLJUČNI RAČUN OBČINE HODOŠ ZA LETO 2001 PRIHODKI Zap.št. Namen Proračun Rebalans Zaključni račun 01. PRIHODKI ZA ZAGOTOVLJENO PORABO 35.100.000,00 34.800.000,00 37.041.243,08 01.1 Prihodki, ki se razporedijo med republiko in občino 3.500.000,00 3.000.000,00 3.946.304,42 01.1.1 Dohodnina 3.500.000,00 3.000.000,00 3.946.304,42 01.2. Prihodki, ki pripadajo občini 100.000,00 800.000,00 2.640.938,66 01.2.1. Davek na promet nepremičnin 100.000,00 800.000,00 2.640.938,66 01.3. Finančna izravnava 31.500.000,00 31.000.000,00 30.454.000,00 02. PRIHODKI ZA DRUGE NAMENE 24.700.000,00 24.330.000,00 22.051.174,36 02.1. Davki in druge dajatve 450.000,00 530.000,00 504.399,21 02.1.1. Odškodnina za spremembo namembnosti 100.000,00 180.000,00 176.000,00 02.1.2. Prihodki za degradacijo 02.1.3. Pristojbina za vzdrževanje gozdnih cest 350.000,00 350.000,00 328.399,21 02.2. Drugi prihodki 23.650.000,00 23.400.000,00 21.167.679,65 02.2.1. Prihodek od obresti 500.000,00 1.500.000,00 1.342.018,80 02.2.2. Refundacija stroškov javnih del 2.000.000,00 2.500.000,00 2.516.717,99 02.2.3. Traktorska pristojbina 600.000,00 600.000,00 576.650,00 02.2.4. Krajevni samoprispevek 300.000,00 1.200.000,00 1.128.646,97 02.2.5. Vodarina 500.000,00 400.000,00 473.670,00 02.2.6. Drugi prihodki-sponzorstvo 13.500.000,00 13.000.000,00 13.455.003,19 02.2.7. Nadomestilo za uporabo stavb. zemljišča 5.000.000,00 2.500.000,00 02.2.8. Taksa za obrem.vode 1.000.000,00 1.300.000,00 1.185.886,70 02.2.9. Refundacija zavoda za zaposlovanje - prispevki 250.000,00 400.000,00 489.086,00 02.3. Prihodki od stanovanjskih kreditov 600.000,00 400.000,00 379.095,50 03. PRIHODKI IZ NASLOVA SOFINANCIRANJA 41.990.000,00 41.190.000,00 31.024.132,50 03.1. Sredstva za demografsko ogrožene 03.2. Sredstva požarnega sklada 150.000,00 150.000,00 169.851,00 03.3. Sofinanciranje dvojezičnosti (Min.za šolstvo VVZ) 03.4. Sofinanciranje investicij na področju kulture 2.500.000,00 3.500.000,00 3.500.000,00 03.5. Sofinanc. delov.madž. narod. skupnosti in dvojez.posl.občine 8.000.000,00 8 000 000,00 8.000.000,00 03.6. Sofinanciranje investicije v infrastrukturi 10.000.000,00 10.000.000,00 10.172.375,51 03.7. Phare 03.8. Sofinanciranje sanacije škode suše 2000 8.000.000,00 6.300.000,00 6.360.784,00 03.9. Komasacije 12.840.000,00 12.840.000,00 2.568.000,00 03.10. Drugi prihodki 500.000,00 400.000,00 253.121,99 04. PRENOS IZ LETA 2000 1.598.386,91 1.598.386,91 1.598.386,91 SKUPAJ PRIHODKI: 103.388.386,91 101.918.386,91 91.714.936,85 KÖZHASZNÚ MUNKÁK TERVE és A REZSIÜZEM TEVÉKENYSÉGE A tavalyi évben megalapítottuk a rezsiüzemet, amelyben egy dolgozót alkalmazunk. A rezsiüzem megalakítására azért volt szükség, hogy eleget tegyünk a Szlovén Köztársaság 2002-2003-as évi, a közhasznú munkák programjainak kijelölésére vonatkozó nyilvános pályázat feltételeinek. A községi önkormányzat csak abban az esetben lehet közművesítési jellegű közhasznú munka kivitelezője, ha megszervezte a rezsiüzemet. Az idén a közhasznú munkák keretén belül hat személyt alkalmazunk, éspedig hármat egy és hármat fél éves időszakra. Egyéves időszakban a község egész területén szükséges ez a létszám, hiszen az alkalmazottak csak heti 30 órát dolgoznak. Tekintettel arra, hogy a község területén nemzetközi határátkelő és új vasútállomás van, megnőtt a látogatók száma, így ésszerű és szükséges községünk nagyobb rendezettsége. A polgárok által végzett értékes társadalmi munka ellenére maguk a lakók nem tudják rendezni azokat a legégetőbb kérdéseket, amelyekkel rendezettebbé tehetjük környezetünket. A helyi környezet rendezettsége és szépítése hozzájárulhat az idelátogatók számának növekedéséhez, ugyanakkor a község, illetve az ország területére való belépéskor is kellemes benyomást kap a látogató. A közhasznú munkák programjában elsősorban a jövedelem nélküli személyek vesznek részt, így alkalmazásukkal javítunk megélhetési feltételeiken. Az elmúlt három évben a közhasznú munkák programjának kivitelezésébe tizenhárom munkanélkülit vontunk be. Ezen polgártársaink ily módon jutnak a létszükségletet jelentő alapjövedelemhez. A községi önkormányzat biztosítja a közhasznú munkások bérének 25 százalékát, valamint a munkaruhát és a védőfelszerelést. 9 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap ZAKLJUČNI RAČUN OBČINE HODOŠ ZA LETO 2001 ODHODKI Zap.št. Namen Proračun Rebalans Zaključni račun A. TEKOČA PORABA I. SREDSTVA ZA DELO OBČINSKIH ORGANOV IN ZAVODOV 01. Sredstava za delo občinskih organov 14.600.000,00 14.850.000,00 16.964.238,22 01.1 Sredstva za delo uprave in občinskih organov 11.100.000,00 10.750.000,00 12.662.063,96 01.1.1 Bruto plače in prispevki 6.500.000,00 6.500.000,00 7.980.593,50 01.1.2. Materialni stroški za delo uprave in občinskih organov 800.000,00 600.000,00 776.716,20 01.1.3. Energija in gorivo 600.000,00 800.000,00 903.145,40 01.1.4. Storitve (PTT,pravne) 600.000,00 600.000,00 657.940,42 01.1.5. Prevoz na delo in prehrana med delom 500.000,00 650.000,00 671.826,00 01.1.6. Drugi stroški 800.000,00 700.000,00 700.910,44 01.1.7. Sredstva za amortizacijo in nabava osnovnih sredstev 1.000.000,00 600.000,00 667.990,00 01.1.8 Plačila po pog. o delu 300.000,00 300.000,00 302.942,00 01.2. Drugi skupni stroški za delovanje občin. Organov in uprave 3.500.000,00 4.100.000,00 4.302.174,26 01.2.1. Sejnine 1.200.000,00 1.000.000,00 1.107.870,80 01.2.2. Reprezentanca 350.000,00 350.000,00 442.631,13 01.2.3. Uradne objave 600.000,00 600.000,00 530.071,22 01.2.4. Zavarovalne premije 400.000,00 400.000,00 354.320,00 01.2.5. Dnevnice in potni stroški za službena potovanja 200.000,00 300.000,00 310.159,04 01.2.6. Drugi stroški (časopis,publikacije) 200.000,00 200.000,00 159.241,88 01.2.7. Razni sprejemi delegacij in sodelovanja 400.000,00 400.000,00 482.590,67 01.2.8 Vzdrževanje vozil 150.000,00 200.000,00 258.059,52 01.2.9 Izdelava občinskih simbolov 0,00 650.000,00 657.230,00 02. Sredstva za delo zavodov 8.400.000,00 11.310.000,00 10.572.756,89 02.1. Sredstva za delo Vzgojnovarstvenih zavodov 5.100.000,00 7.950.000,00 6.593.956,00 02.1.1. Sredstva za plače in skupno porabo WZ 5.000.000,00 7.000.000,00 5.743.956,00 02.1.2. Sredstva za materialne stroške WZ 100.000,00 100.000,00 0,00 02.1.3 Pokrivanje materialne izgube VVZ 0,00 850.000,00 850.000,00 02.2. Sredstva za delo centra za social. delo 3.300.000,00 3.360.000,00 3.978.800,89 02.2.1. Sredstva za plače CSD 150.000,00 160.000,00 153.771,00 02.2.3. Javna dela-socialna pomoč družini 150.000,00 0,00 0,00 02.2.4. Javna dela-komunala,pomoč ostarelim-plače 2.500.000,00 2.800.000,00 3.423.898,70 02.2.5. Drugi materialni stroški-javna dela 500.000,00 400.000,00 401.131,19 SKUPAJ I. 23.000.000,00 26.160.000,00 27.536.995,11 II. SOCIALNI TRANSFERJI, DOTACIJE, SUBVENCIJE 03. Socialni transferji 3.010.000,00 2.590.000,00 2.205.894,50 03.1. Oskrbni stroški v socialnih ustanovah 2.000.000,00 1.350.000,00 1.204.320,00 03.2. Začasne in enkratne denarne pomoči social. ogroženim 150.000,00 150.000,00 0,00 03.3. Srečanje upokojencev 100.000,00 150.000,00 163.572,50 03.4. Pogrebni stroški socialno ogroženim 250.000,00 360.000,00 354.051,00 03.5. Mrliški ogledi 60.000,00 40.000,00 26.450,00 03.6. Zdravstveni prispevek za občane brez lastnih virov 450.000,00 500.000,00 437.960,00 03.7. Prispevki za Könye Aleksandra 0,00 40.000,00 19.541,00 04. Dotacije 4.300.000,00 4.000.000,00 4.034.473,00 04.1. Dotacije društvom 300.000,00 200.000,00 264.473,00 04.2. Sofinaciranje delovanja narodnosti 4.000.000,00 3.800.000,00 3.770.000,00 05. Drugi skupni stroški na področju družbenih dejavnosti 1.650.000,00 2.380.000,00 2.101.433,38 05.1. Kultura 650.000,00 650.000,00 374.020,00 05.1.1. Sredstva za potrebe kulturnih programov društev 500.000,00 500.000,00 300.000,00 05.1.2. Znanost 150.000,00 150.000,00 74.020,00 05.2. Otroško varstvo-Poroke 50.000,00 50.000,00 93.389,61 05.3. Obdaritev otrok, Dedek Mraz 100.000,00 100.000,00 106.639,17 05.4. Vzgoja in izobraževanje 50.000,00 50.000,00 0,00 05.4.1. Prevoz šolskih otrok 0,00 0,00 0,00 05.4.2. Razširjena dejavnost OŠ-teden otrok 50.000,00 50.000,00 0,00 05.5. Šport 800.000,00 1.000.000,00 952.941,71 10 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Glasilo Őrség - Őrségi hírlap 05.5.1. Skupni stroški na področju športa 800.000,00 1.000.000,00 952.941,71 05.6. Eurofon 0,00 480.000,00 477.372,89 05.7. Financiranje del.Razv. Centra Sinergija 0,00 50.000,00 97.070,00 06. Subvencije in intervencije v gospodarstvu 10.700.000,00 7.400.000,00 6.873.716,00 06.1. Sredstva za pospeševanje proizvodnje hrane 2.500.000,00 1.000.000,00 513.392,00 06.2. Sredstva za pospeševanje obrti in podjetništva 200.000,00 100.000,00 0,00 06.3. Sredstva za odpravo posledice škode suše 8.000.000,00 6.300.000,00 6.360.324,00 SKUPAJ II. 19.660.000,00 16.370.000,00 15.215.516,88 III. DRUGE JAVNE POTREBE IN REZERVE 07. Sredstva za druge javne potrebe 2.800.000,00 3.000.000,00 3.688.706,50 07.1. Sredstva za požarno varnost (GZ, PGD) 1.400.000,00 1.400.000,00 2.182.470,95 07.2. Sredstva za potrebe obrambe, zaščite in reševanja 400.000,00 300.000,00 188.274,20 07.3. Požarni sklad 150.000,00 150.000,00 150.000,00 07.4. Sofinanciranje javne razsvetljave 50.000,00 50.000,00 50.000,00 07.5. Urejanje kmetijskih zemljišč 100.000,00 100.000,00 60.396,10 07.6. Vzdrževanje in čiščenje pokopališč-urejanje 200.000,00 300.000,00 245.878,40 07.7. Vzdrževanje vaških objektov 500.000,00 300.000,00 424.215,73 07.8. Urejanje okolice,zelenic 0,00 400.000,00 387.471,12 08. Sredstva rezerv 2.584.709,66 2.547.959,66 0,00 08.1. Tekoča proračunska sredstva 2% 2.067.767,73 2.038.367,73 0,00 08.2. Stalna proračunska rezerva 0,5% 516.941,93 509.591,93 0,00 SKUPAJ III. 5.384.709,66 5.547.959,66 3.688.706,50 SKUPAJ TEKOČA PORABA 48.044.709,66 48.077.959,66 46.441.218,49 B. INVESTICIJSKA PORABA IV. INVESTICIJSKO VZDRŽEVANJE 09. Investicijsko vzdrževanje na področju družb.dejavn. 450.000,00 850.000,00 931.340,07 09.1. Amortizacija osnovne šole in vrtca 50.000,00 50.000,00 99.365,00 09.2. Investicijsko vzdrževanje na področju športa 400.000,00 800.000,00 831.975,07 10. Investicijsko vzdržev.na področ.gospod.infrastrukture 2.000.000,00 2.050.000,00 1.994.719,22 10.1. Vzdrževanje lokalnih cest 1.500.000,00 1.500.000,00 1.462.629,22 10.2. Vzdrževanje gozdnih cest 500.000,00 550.000,00 532.090,00 11. Sredstva na področju ekologije 350.000,00 350.000,00 346.997,04 12. Vodooskrba- (Hodoš) 650.000,00 600.000,00 506.224,89 SKUPAJ IV. 3.450.000,00 3.850.000,00 3.779.281,22 V. INVESTICIJSKI ODHODKI 13. Investicije v gospodraski infrastrukturi 9.000.000,00 10.500.000,00 6.221.724,01 13.1. Izgradnja in obnova cest 5.500.000,00 8.100.000,00 4.399.576,37 13.2. Gradnje mrliških vežic 2.200.000,00 2.000.000,00 1.353.197,34 13.3. Izdelava avtobusnih postaj 500.000,00 0,00 0,00 13.4. Izdelava letnega odra Krplivnik - muzej,izolacija 800.000,00 400.000,00 468.950,30 14. Komasacije 12.840.000,00 12.840.000,00 2.832.418,54 15. Investicije na področju družbenih dejavnosti 6.600.000,00 8.600.000,00 10.515.497,45 15.1. Investicije v WZ 100.000,00 100.000,00 232.630,31 15.2. Investicije - obnova kulturnih domov 6.500.000,00 8.500.000,00 10.282.867,14 16. Investicije na področju stanovanjske dejavnosti 100.000,00 100.000,00 106.795,00 16.1. Plačilo kredita za stanovanje 0,00 0,00 0,00 16.2. Stanovanjski sklad RS(20 %) 70.000,00 70.000,00 69.159,00 16.3. Slovenski odškodninski sklad (10 %) 30.000,00 30.000,00 37.636,00 17. Investicije za izgradnjo kanalizacije 18.578.677,25 15.652.004,25 13.019.065,00 18. Investicije za izgradnjo ČN 14.000.000,00 0,00 1.000.000,00 19. Ostali investicijski odhodki - vodooskrba-(Krplivnik) 1.000.000,00 500.000,00 840.370,50 20. Načrti in druga projek.dokumentacija 3.000.000,00 1.000.000,00 1.360.850,92 21. Odkup gradbenih parcel - vodovod-(Krplivnik) 600.000,00 600.000,00 500.000,00 22. CRPOV program 175.000,00 175.000,00 174.743,56 23. Povečanje kap.deležev v javnih podjetjih 0,00 23.423,00 23.423,00 SKUPAJ V. 65.893.677,25 49.990.427,25 36.594.887,98 SKUPAJ INVESTICIJSKA PORABA 69.343.677,25 53.840.427,25 40.374.169,20 TEKOČA PORABA IN INVESTICIJSKA PORABA (A+B) 117.388.386,91 101.918.386,91 86.815.387,69 11 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap PRORAČUN OBČINE HODOŠ ZA LETO 2002 I. SPLOŠNI DEL PRORAČUNA KONTO OPIS PREDLOG PRORAČUNA 2002 A. BILANCA PRIHODKOV IN ODHODKOV 1. SKUPAJ PRIHODKI (70+71+72+73+74) 116.880.549 TEKOČI PRIHODKI (70+71) 17.480.549 70 DAVČNI PRIHODKI (700+703+704+706) 9.474.000 700 DAVKI NA DOHODEK IN DOBIČEK 4.434.000 7000 Dohodnina 4.434.000 700001 Dohodnina - letni poračun 125.000 700002 Akontacija dohodnine - od plač in drugih osebnih prejemkov iz delovnega razmerja 3.794.000 700003 Akontacija dohodnine - od pokojnin 49.000 700004 Akontacija dohodnine - od prejemkov, doseženih na podlagi pogodbe o delu 79.000 700005 Akontacija dohodnine - od drugih prejem., vključno z nagradami in podob. prejemki 9.000 700008 Akontacija dohodnine - od dohodka iz dejavnosti 159.000 700009 Akontacija dohodnine - od dohodka iz dejav. od vsakega posamez. prejemka 9.000 700010 Akontacija dohodnine - od dobička iz kapitala od nepremičnin 2.000 700011 Akontacija dohodnine - od dobič. iz kapit. od vredn. pap. in dr. deležev v kapitalu 5.000 700012 Akontacija dohodnine - od dohodkov, doseženih z udeležbo pri dobičku 51.000 700013 Akontacija dohodnine - od obresti na posojila, dana fizičnim in pravnim osebam 2.000 700014 Akontacija dohodnine - od dohodkov iz premož., dosež. z oddajanjem zemljišč, stanovanjskih ali poslovnih prostorov, garaž in prostorov za počitek in rekreacijo 39.000 700015 Akontacija dohodnine - od dohodkov iz premoženjskih pravic - iz avtorskih pravic 83.000 700016 Akontacija dohodnine - od dohodkov iz premoženjskih pravic - od izumov, znakov razlikovanja in tehničnih izboljšav 2.000 700017 Zamudne obresti od dohodnine 26.000 703 DAVKI NA PREMOŽENJE 3.474.000 7030 Davki na nepremičnine 2.500.000 703003 Nadomestilo za uporabo stavbnega zemljišča - od pravnih oseb 1.250.000 703004 Nadomestilo za uporabo stavbnega zemljišča - od fizičnih oseb 1.250.000 7032 Davki na dediščine in darila 22.000 703200 Davek na dediščine in darila 22.000 703201 Zamudne obresti od davka na dediščine in darila 7033 Davki na promet nepremičnin in na finančno premoženje 952.000 703300 Davek na promet nepremičnin - od pravnih oseb 190.000 703301 Davek na promet nepremičnin - od fizičnih oseb 408.000 703302 Davek na promet nepremičnin - od pravnih in fizičnih oseb, ki nimajo sedeža oz. stalnega prebivališča v RS 340.000 703303 Zamudne obresti od davka na promet nepremičnin 14.000 704 DOMAČI DAVKI NA BLAGO IN STORITVE 1.566.000 7044 Davki na posebne storitve 38.000 704403 Davek na dobitke od iger na srečo 38.000 7047 Drugi davki na uporabo blaga ali storitev 1.528.000 704700 Taksa za obremenjevanje vode 1.000.000 704708 Pristojbina za vzdrževanje gozdnih cest 358.000 704713 Požarna taksa 170.000 71 NEDAVČNI PRIHODKI (710+711+712+713+714) 8.006.549 710 UDELEŽBA NA DOBIČKU IN DOHODKI OD PREMOŽENJA 500.000 7102 Prihodki od obresti 500.000 711 TAKSE IN PRISTOJBINE 307.000 7111 Upravne takse in pristojbine 307.000 711100 Upravne takse (tar. št. 1-10 in tar. št. 97-98 iz ZUT ter takse, plačane v kolkih) 307.000 714 DRUGI NEDAVČNI PRIHODKI 7.199.549 7141 Drugi nedavčni prihodki 7.199.549 714100 Drugi nedavčni prihodki 2.000.000 714108 Sredstva za investicije, pridobljena z občinskimi samoprispevki 300.000 714199 Drugi izredni nedavčni prihodki 4.899.549 72 KAPITALSKI PRIHODKI (720+721+722) 400.000 720 PRIHODKI OD PRODAJE OSNOVNIH SREDSTEV 400.000 7200 Prihodki od prodaje zgradb in prostorov 400.000 73 PREJETE DONACIJE (730+731) 12.300.000 730 PREJETE DONACIJE IZ DOMAČIH VIROV 12.300.000 7300 Prejete donacije iz domačih virov za tekočo porabo 300.000 730000 Prejete donacije in darila od domačih prav. oseb za tekočo porabo 300.000 7301 Prejete donacije iz domačih virov za investicije 12.000.000 730101 Prejete donacije in darila od domačih fizičnih oseb za investicije 12.000.000 12 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap 74 TRANSFERNI PRIHODKI (740) 86.700.000 740 TRANSFERNI PRIHODKI IZ DRUGIH JAVNOFINANČNIH INSTITUCIJ 86.700.000 7400 Prejeta sredstva iz državnega proračuna 73.000.000 740000 Prejeta sredstva iz naslova tekočih obveznosti državn. proračuna 32.500.000 740001 Prejeta sredstva iz državnega proračuna za investicije 14.500.000 740004 Druga prejeta sredstva iz državnega proračuna za tekočo porabo 26.000.000 7403 Prejeta sredstva iz drugih javnih skladov 13.700.000 740300 Prejeta sredstva iz drugih javnih skladov za tekočo porabo 3.200.000 740301 Prejeta sredstva iz drugih javnih skladov za investicije 10.500.000 II. SKUPAJ ODHODKI (40+41+42+43) 116.880.549 40 TEKOČI ODHODKI (400+401 +402+403+409) 22.722.014 400 PLAČE IN DRUGI IZDATKI ZAPOSLENIM 8.853.220 4000 Plače in dodatki 6.600.000 4001 Regres za letni dopust 503.220 4002 Povračila in nadomestila 750.000 4003 Sredstva za delovno uspešnost 1.000.000 401 PRISPEVKI DELODAJALCEV ZA SOCIALNO VARNOST 1.096.780 4010 Prispevek za pokojninsko in invalidsko zavarovanje 621.780 4011 Prispevek za zdravstveno zavarovanje 460.000 4012 Prispevek za zaposlovanje 5.000 4013 Prispevek za porodniško varstvo 10.000 402 IZDATKI ZA BLAGO IN STORITVE 9.850.000 4020 Pisarniški in splošni material in storitve 3.100.000 4021 Posebni material in storitve 1.150.000 4022 Energija, voda, komunalne storitve in komunikacije 1.260.000 4023 Prevozni stroški in storitve 750.000 4024 Izdatki za službena potovanja 550.000 4025 Tekoče vzdrževanje 1.100.000 4028 Davek na izplačane plače 300.000 4029 Drugi operativni odhodki 1.640.000 409 REZERVE 2.922.014 4091 Proračunska rezerva 2.922.014 41 TEKOČI TRANSFERI (410+411+412+413+414) 19.890.000 410 SUBVENCIJE 200.000 4102 Subvencije privatnim podjetjem in zasebnikom 200.000 411 TRANSFERI POSAMEZNIKOM IN GOSPODINJSTVOM 6.060.000 4110 Transferi nezaposlenim 3.450.000 4111 Družinski prejemki in starševska nadomestila 100.000 4112 Transferi za zagotavljanje socialne varnosti 710.000 4119 Drugi transferi posameznikom 1.800.000 411909 Regresiranje oskrbe v domovih 1.400.000 411999 Drugi transferi posameznikom in gospodinjstvom 400.000 412 TRANSFERI NEPROFITNIM ORGANIZACIJAM IN USTANOVAM 4.770.000 4120 Tekoči transferi neprofitnim organizacijam in ustanovam 4.770.000 413 DRUGI TEKOČI DOMAČI TRANSFERI 8.860.000 4130 Tekoči transferi drugim lokalnim skupnostim ali ožjim delom lokalnih skupnosti 1.250.000 413003 Sredstva, prenesena drugim lokalnim skupnostim 300.000 413004 Sredstva, prenesena ožjim delom lokalnih skupnosti 950.000 4132 Tekoči transferi v druge javne sklade in agencije 110.000 4133 Tekoči transferi v javne zavode in dr. izvajalce javnih služb 7.500.000 413300 Tekoči transferi v javne zavode in druge izvajalce javnih služb - sredstva za plače in druge izdatke zaposlenim 7.500.000 42 INVESTICIJSKI ODHODKI (420) 69.768.535 420 NAKUP IN GRADNJA OSNOVNIH SREDSTEV 69.768.535 4202 Nakup opreme 1.000.000 4203 Nakup drugih osnovnih sredstev 1.000.000 4204 Novogradnje, rekonstrukcije in adaptacije 52.268.535 4205 Investicijsko vzdrževanje in obnove 14.000.000 4208 Študije o izvedljivosti projektov, projektna dokumentacija, nadzor in investicijski inženiring 1.500.000 43 INVESTICIJSKI TRANSFERI (430) 4.500.000 430 INVESTICIJSKI TRANSFERI 4.500.000 4302 Investicijski transferi neprofitnim organizacijam 4.500.000 13 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap »SINERGIJSKI KOTIČEK« Spoštovane občanke, spoštovani občani ! Z namenom, da bi naše storitve čim bolj približali občanom občin, ki so soustanoviteljice Razvojne agencije Sinergija, uvajamo v vašem občinskem glasilu tako imenovan 'Sinergijski kotiček', v katerem vas bomo tekoče obveščali o naših storitvah. Predstavljali vam bomo projekte, ki jih izvajamo, vas vabili k sodelovanju in vključevanju v naše aktivnosti, posredovali koristne informacije, ... Tako želimo čim boljše izpolnjevati naše poslanstvo, ki je pospeševanje razvoja podjetništva ter vzpodbujanje in koordinacija gospodarskega in duhovnega razvoja prebivalstva na območju občin ustanoviteljic. S tem želimo v našem okolju /razvojnem partnerstvu/ in širše ostati koristni in potrebni podjetnikom ter tistim, ki to želijo postati. Tokrat vas opozarjamo na začetek uvajanja vavčerskega sistema - subvencij za svetovanje poslujočim podjetjem in podjetnikom ter potencialnim oziroma bodočim podjetnikom. Vabimo vas, da se odzivate na naša povabila in obvestila, kakor tudi da se poslužujete naših storitev. Stanislav Sraka, univ.dipl.org., direktor NOVO ZA DELUJOČA PODJETJA, BODOČE PODJETNIKE, KMETE, NEZAPOSLENE, ... !!! Subvencioniranje splošnega in specialističnega svetovanja PODJETNIKOM, KMETOVALCEM, NEZAPOSLENIM, ... V OKVIRU IZVAJANJA VAVČERSKEGA SISTEMA SVETOVANJA V okviru tako imenovanega vavčerskega sistema svetovanja, kateri se je začel izvajati na celotnem območju Republike Slovenije je mogoče pridobiti subvencionirano svetovalno, usmerjevalno in informativno pomoč pri uresničevanju poslovnih zamisli, projektov, načrtovanju rasti in reševanju poslovnih kriz za določene ciljne skupine. Ciljne skupine Vavčerski sistem vključuje naslednje ciljne skupine: • potencialni podjetniki - brezposelne osebe, še zaposleni s poslovno idejo, osebe, ki niso zaposlene in niso prijavljeni na Zavodu za zaposlovanje (diplomanti, gospodinje, upokojenci); • delujoča podjetja - podjetja z razvojnim projektom, podjetja v rasti in podjetja v poslovnih težavah; • kmetje in prebivalstvo na podeželju - kmetje (kmečko zavarovani), člani kmečkih gospodinjstev /podzaposleni na kmetijah (ki niso kmečko zavarovani). Višina subvencij pri svetovanju potencialni podjetniki in kmetje - brezposelne osebe, še zaposlene osebe, osebe, ki niso zaposlene, kmetje - 100% subvencija priznane cene svetovalne ure in določenega obsega svetovalnih ur; delujoča podjetja - 50% subvencija priznane cene svetovalne ure in določenega obsega svetovalnih ur, 50% pa prispevajo podjetja sama. Svetovanje lahko izvajajo samo podjetniški svetovalci s pridobljeno licenco, ki so svojo usposobljenost verificirano dokazali in so vpisani v katalog podjetniških svetovalcev s strani Pospeševalnega centra za malo gospodarstvo. Kako se vključiti v sistem oziroma kako koristiti subvencije Za posamezna območja so izbrani izvajalci vavčerskega sistema, kjer zainteresirani uporabniki dobijo vse potrebne informacije o delovanju vavčerskega sistema svetovanja in se vanj ob izpolnjevanju določenih pogojev lahko vključijo in preko vavčerjev koristijo svetovalne storitve sistema po subvencioniranih cenah. Na podlagi ugotovitev iz uvodnega informativnega razgovora vam bodo ob izpolnjevanju pogojev za vključitev izdali napotnico za z vaše strani izbranega svetovalca, s katerim bosta poiskala za vas najboljšo in najugodnejšo rešitev za vašo poslovno idejo, projekt ali za rešitev vaših težav oziroma vas pripeljala do želenega cilja. Razvojna agencija Sinergija je izbrani izvajalec vavčerskega sistema svetovanja - izdajanja napotnic za subvencionirano svetovanje potencialnim podjetnikom in delujočim podjetjem - za območje občin Beltinci, Moravske Toplice, Puconci, Gornji Petrovci, Šalovci, Hodoš, Grad, Kuzma, Rogašovci in Cankova. Zainteresirani delujoči podjetniki in potencialni podjetniki iz navedenih občin nas za podrobnejše informacije o možnostih koriščenja predstavljenih ugodnosti pokličite na spodnji naslov ali nas obiščite osebno. Kontaktni osebi za vavčerje: Renata Kočar in Stanislav Sraka, telefon (02) 538-13-50. Vljudno vabljeni k sodelovanju! Vsak delovni dan med 7:30 in 15:30 uro, sreda do 16:30, petek DO 14:30 Razvojna na Agencija SINERGIJA Development Agency Pospeševanje razvoja podjetništva ter gospodarskega in duhovnega razvoja podeželja Občine: Beltinci, Moravske Toplice, Puconci, Gornji Petrovci, Šalovci, Hodoš, Grad, Kuzma, Rogašovci, Cankova Kranjčeva 3, 9226 Moravske Toplice, tel: (02) 538 13 50, fax: (02) 538 13 55, e-mail: sinergija@moj.net Imate poslovno idejo? Imate razvojni projekt? Je vaše poslovanje pričelo rasti? Morda je vaše poslovanje zašlo v težave? In ne veste, kako naprej? → Dobrodošli pri nas! * Za komitente iz občin ustanoviteljic so naši nasveti brezplačni, prav tako večina storitev. 14 A magyar nemzeti ünnep tiszteletére Március 8-án este került megrendezésre Hodos község központi rendezvénye, amellyel az 1848-as március esményeinek és vivmányinak adóztak községünk polgárai és a vendégek. Az ünnepség a hodosi egyházközség imaházában került megszervezésre. Jelenlétével megtiszteltek bennünket Magyarország szlovéniai nagykövete Bagi Gábor úr, Pozsonec Mária nemzetiségi képviselő, a szomszédos magyarországi önkormányzatok polgármesterei, a községi tanács tagjai a polgármesterrel az élen, a községi MNÖK tanácsának tagjai, a két goricskói MNÖK elnöke és még sokan mások. A műsor mindkét himnusz eléneklésével vette kezdetét. A jelenlevők köszöntése után Gál Ottó, Hodos község MNÖK elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben kitért arra is, hogy örömünkre az idei évben is van nívódijasunk Totić Rozálija óvónő, könyvtáros és művelődési egyesületünk oszlopos tagja személyében. A műsor további részében az egybegyűltek meghallgathattak egy részt a vasvármegyei, majd 100 éves krónikából, amely Hodosról, Kapornakról és Bükkaljáról szólt. Az ünnepély folytatásában a hodosi „ Őrség „ művelődési egyesület népdalköre szerepelt közösen a Magyarszombatfai citerazenekarral, majd a Citerazenekar önálló fellépése következett. A kultúrműsor végén a nagykanizsai Igricek zenei együttes 20. századi magyar költők megzenésített verseiből adott elő egy csokorral. A rendezvény meglepetéssel zárult. Fáklyás felvonulással az ünneplők a kopjafához vonultak, ahol először Kossuth Lajos azt üzente című népdalt éneketék el közösen, majd megkoszorúzták a kopjafát. Hodos község MNÖK referense Román Ilona Beszámoló az „ Őrség” ME 2001-es munkájáról. Művelődési egyesületünk február 16-án tartotta meg évi közgyűlését, amelyen nagy örömünkre megtelt az ülésterem, főleg fiatalokkal. A köszöntő után a részvevők meghallgatták az elnöki-, pénztári-, felügyelő bizottsági-, könyvtárosi- és az idegenforgalmi munkáról szóló beszámolókat. Az előbbiekből kiderűlt, hogy egyesületünk népdalkörének az elmúlt évben 13 próbája és 16 fellépése volt. A fellépések sorozata januárban kezdődött Dobronakon a CD bemutatójával, majd folytatódott márciusban Hodoson. Májusban három nagy fellépés is várt a tagokra: a vasút megnyitóján és az EUROFON átvételén Hodoson és Pulában. Júniusban a Kapornaki találkozók keretében szerepeltünk Kapornakon, júliusban pedig a községi rendezvényen a kopjafa felállítása alkalmából került bemutatásra a rönkhúzás. Úgyanezt júliusban még Zsitkócban is bemutattuk a falunapon. Augusztusban szerepeltünk Őrimagyarósdon a falunapon és Hodoson az Őrségi találkozón. Fellépéssorozatunkat októberben Pécsett zártuk a Határon túli magyarok X. Fesztiválján, ahol két emlékezetes napot töltöttünk. A fellépések mellett még megszerveztük a májusfaállítást is és részt vettünk egy kétnapos népzenei táborban Velemben, a Magyarszombatfai citerazenekar jóvoltából. A lányok részére varrattunk új ruhákat is, amelynek varrattatásához Hodos község MNÖK 100.000,00 tollárral járult hozzá. A 2001-es év első felében szekrényeket is vásároltunk az egyesület részére. A beszámolókból kiderült az is, hogy könyvtárunknak vannak látogatói, főleg az ifjabb korosztály soraiból. Megtudhattuk azt is, hogyan folyt a környezetrendezési akció és kik voltak azok a családok, akik a községi ünnep alkalmából elismerésben részesűltek házuk vagy virágaik rendezettségéért. A vitában felszólalók elismerésüket fejezték ki az egyesület munkája kapcsán. A továbbiakban a munkaprogram került megvitatásra. A munkaprogramba bekerült a márciusi ünnepély, a Vass Lajos népzenei találkozó Dobronakon, a májusfaállítás és kitáncolás, a Kapornaki találkozó, községi ünnep, zsitkóci falunap, Őrségi találkozó, szlovákiai vendégszereplés, kirándulás, idősebb polgárok napja és a községi karácsonyfa felállítása könyvvásárai is. Ezen kívül még kerülhet sor olyan szereplésekre is, amelyekre évközben hívnak meg bennünket. A közgyűlés befejezése előtt pedig elismeréseket kaptak az egyesület azon tagjai, akik odaadó munkájukkal már több éven át segítik a zökkenőmentes munkát. Így elismerésben részesültek Sukics Kazimir és Magyarszombatfai citerazenekar tagjai. A közgyűlés befejezte után pedig egy kis harapni való mellett elbeszélgettünk a késő esti órákig. Az egyesület elnöke: Román Ilona Orbán Viktor miniszterelnök felavatta az Őrségi Nemzeti Parkot Őriszentpéteren pénteken. A XXI. században a lelki, a szellemi és a természeti minőség szabja majd meg egy-egy ország értékét és gazdagságát - hangoztatta Orbán Viktor. Hozzátette: az a tény, hogy Magyarországon nő a nemzeti parkok száma, illetve az a körülmény, hogy az ország képes természeti értékeit megőrizni, nem egyszerűen természetvédelmi kérdés, ezek a döntések, ezek az alkotások a jövő Magyarországának gazdasági erejét alapozzák meg. Ma már nem a XX. században gazdagságot adó forrásokra kell építenünk a jövőnket, nem arra van szükség, hogy füstölgő kéményű gyárakat építsünk, hanem arra, hogy minőségi szolgáltatásokat, például a minőségi turizmus lehetőségét nyújtsuk Magyarország polgárainak, és reményeink szerint rövidesen egész Európa polgárainak is - jelentette ki a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta: a nemzeti parki cím nem maradhat pusztán deklaráció, azon lehetőségek egyikét kell jelentenie, amelyek a helyi lakosság jobb életkörülményeihez vezethetnek. Az Őrségben ma még kevés a munkalehetőség, sokan vannak az itteni falvakban, akik nem érzik biztonságban a jövőjüket - mondta. A nemzeti park Orbán Viktor szerint a mindenkori kormányok számára kötelezettségeket jelent a terület különleges fejlesztésére, például arra, hogy az országos mértéket meghaladóan támogassák az állattenyésztést, a legeltetést, az ősi kézműves mesterségek megőrzését. A környezetvédelem egész Európában agrárkörnyezetvédelmi kérdés is, ennek megfelelően a magyar kormányzat 2001-ben 2,5 milliárd forintot fordított erre a területre, elsősorban a nemzeti parkokon keresztül -mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint az őrségiek joggal reménykedhetnek abban, hogy már az idén elérhetővé válnak számukra a fejlesztési források. Miután reményeink szerint 2004-ben 15 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Proslava ob madžarskem narodnem prazniku Ünnepély a Nemzeti ünnep tiszteletére Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Občni zbor KD "Őrség" Hodoš A hodosi " Őrség" ME évi közgyűlése belépünk az Európai Unióba, egyre több agrárkörnyezetvédelmi támogatáshoz juthatunk, ez pedig az Őrség fejlődéséhez is nagymértékben fog hozzájárulni -hangoztatta a miniszterelnök. Hozzáfűzte: az Őrségi Nemzeti Park egy különleges lehetőséget is kínál, hiszen a szomszédos Szlovéniában az Őrséghez hasonlóan érintetlen a természeti környezet, ezért ha Szlovénia is csatlakozik az Európai Unióhoz, egy, a határokon átívelő természetvédelmi terület jöhet létre, amely kiváló turisztikai lehetőségeket kínálhat az EU polgárai számára. A nemzeti park felavatása alkalmából rendezett ünnepségen Orbán Viktor állította fel a nemzeti park első tábláját. Az Őrségi Nemzeti Park több mint 40 ezer hektáron terül el, és 44 őrségi, illetve vend-vidéki települést érint. Soós Kálmán Nacionalni park ŐRSÉG Premier Viktor Orbán je v Őriszentpétru v petek 8. marca odprl nacionalni park Őrség, ki leži na površini več kot 40 tisoč hektarji, zavzema pa tudi 44 naselij. Na slovesnosti se je zvrstilo več govornikov, ki so drug za drugim poudarjali pomen narodnih parkov na Madžarskem. Ministrski predsednik ocenjuje, da je Madžarska sposobna ohraniti svoja naravna bogastva, da bodo nacionalni parki ena najpomembnejših sestavin madžarskega gospodarstva v 21. stoletju, še posebej v Őrségu pa bo tudi trden dejavnik sodelovanja s Slovenijo. Med govorniki je bil poslanec Zsolt Németh, ki je pomen nacionalnega parka ob meji primerjal s pomenom nove železniške povezave med Madžarsko in Slovenijo. Ludvik Orban Spet uspešna krvodajalska akcija iz občine Hodoš V občini imamo 36 registriranih krvodajalcev, ki redno ali občasno darujejo kri na naših akcijah, ki jih organiziramo skupaj z območnim združenjem Rdečega Križa na transfuzijski postaji v Murski Soboti. 14. marca je dalo kri 17 krvodajalcev. Ocenjujemo, da krvodajalci niso deležni zadostne pozornosti v naši družbi, zato po naših močeh po vsakokratni akciji organiziramo skromne pogostitve. Letošnje srečanje je bilo še posebej bogato, saj smo ob tej priložnosti podelili priznanja in plakete. Na tej podelitvi se je zbralo blizu 30 oseb, ki so bili ali so še vedno aktivni krvodajalci. Po uvodnih pozdravih Erike Könye, predsednice krajevnega odbora Rdečega Križa Hodoš, so še spregovorili župan občine Hodoš Ludvik Orban, predsednica območnega združenja Branislava Belovič ter sekretarka Angela Sobočan. Poudarili so pomen prostovoljnega krvodajalstva in odločnost krvodajalcev, ki pomagajo sočloveku z delom samega sebe, kar je največje človekoljubno dejanje. Tako je prejelo osem krvodajalcev priznanje za petkratno, dva za desetkratno, osem za petnajstkratno, štirje za dvajsetkratno darovano kri. Šest krvodajalcev je prejelo priznanje in plaketo za petindvajsetkrat, dva pa za tridesetkrat darovano kri. Hilda Kalamar je prejela priznanje in plaketo za petintridesetkratno, Ladislav Abraham pa priznanje in plaketo za devetdesetkratno darovano kri. Pripomniti je treba, da je Ladislav Abraham 14. marca že 98-tič daroval krvi. Kot dolgoletni predsednik je prejel posebno priznanje Štefan Benčec ter sedanja predsednica Erika Könye. Sobočanova je ob koncu čestitala prejemnikom priznanj in plaket, zahvalila pa se je pokrovitelju in posameznikom, ki so s svojim delom pripomogli k izvedbi srečanja ter zaželela še nadaljno uspešno krvodajalsko akcijo. NOVO VODSTVO, NOVI NAČRTI ! Vsako leto opravimo občni zbor nogometnega kluba Hodoš, na katerem podamo delavna in finančna poročila, sprejemamo pa tudi program za tekoče leto. Na zboru je bilo presenetljivo dosti članov, pa tudi predstavnikov lokalne skupnosti ter prvič tudi članice; občni zbor je vodil g. Ede Kerčmar. Ker je bil volilni občni zbor, smo ga kljub manjšim težavam izvedli in izvolili novo vodstvo. Za predsednika smo izvolili g. Aleksandra Abrahama, saj je svoje dvoletno delo opravljal zelo dobro, za tajnika g. Dušana Bočkoreca, blagajnik je g. Boris Abraham, za ostale člane upravnega odbora pa smo izvolili g. Rudolfa Bunderla, g. Gezo Tamaška, g. Ludvika Novaka, g. Ernesta Tamaška, ga. Suzano Dajč in g. Franca Abrahama, ki je obenem tudi podpredsednik kluba. V nadzornem odboru so naslednji člani: g. Bojan Bočkorec, ga. Ida Kerčmar in g. Geza Könye, disciplinsko komisijo pa sestavljajo g. Robert Kerčmar, ga. Anica Šeruga in g. Geza Toth. Na prvem Upravnem odboru smo se dogovorili, da bomo obnovili članstvo in v kratkem imeli članske izkaznice; vsak se bo lahko včlanil prostovoljno. Pred kratkim smo ustanovili tudi žensko nogometno ekipo: sekcijo, ki je za pohvalo, saj so članice zelo aktivne in spretne. Želimo si, da se organizira mladinska nogometna ekipa zaradi pomladka v članski ekipi, vendar je problem v samem številu mladih in angažiranosti le-teh za nogomet. Na žalost so bile izvršene tudi nekatere spremembe znotraj članske ekipe. Vemo, da nas je zapustil dober igralec Andrej Toth, ki ga seveda pogrešamo, v zameno je bil kupljen Elek Gjergjek, od katerega pa pričakujemo dobre rezultate. Dobili smo tudi nekatere druge igralce in upamo, da bo klub na lestvici v letošnjem bolj napredoval. Imeli bi seveda boljše rezultate, če večina igralcev ne bi nastopala na sobotnih tekmah za mali nogomet. V letošnjem letu predvidevamo nadaljevati investicijo ureditve zgornjega dela slačilnice (mansarde) ter razširitev sanitarij. Organizirali bomo prijateljska srečanja v nogometu, ki pa so že tradicionalna za naš klub, to pa so: Gleisdorf, Bajánsenye, Szentgyörgyvölgy, zdomci ter veterani. Vsako izmed omenjenih srečanj pa ima svoje značilnosti in pomembnosti, mi pa se prav po vsakem počutimo sproščeno ter prijetno. Da bi se še naprej dobro počutili, tako člani nogometnega kluba kot ostali občani, pa upajmo, da bodo z dobrimi rezultati poskrbeli naši igralci. Suzana Dajč Predsednica KO RK Erika Könye 18 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Glasilo Őrség - Őrségi hírlap FELHÍVÁS Felhívunk minden sport és focikedvelőt a községből és máshonnan is, akik tagjai akarnak lenni, vagy pedig meg akarják hosszabítani tagságukat a hodosi Labdarugó klubban, hogy ezt elvégezheték hétfőtől péntekig 700 és 1500 óra között Hodos község helyiségeiben és a hazai bajnoki mecsek alatt a hodosi labdarugó pályán A tagsági díj a 2002-es évre 1.000,00 SIT. OBVESTILO Pozivamo vse ljubitelje športa in nogometa iz cele občine kot tudi od drugod, ki bi se želeli včlaniti oziroma podaljšati članstvo v NK Hodoš, da to lahko storijo od ponedeljka do petka med 700 in 1500 uro v prostorih občine Hodoš ter v času domačih prvenstvenih tekem na nogometnem igrišču NK Hodoš Članarina za leto 2002 znaša 1.000,00 SIT. predsednik NK - a LK elnöke: Aleksander Abraham l.r. RAZPORED TEKMOVANJA 2. MNL MURSKA SOBOTA, SEZONA 2001/2002 - POMLAD 10. Krog - 24.03.2002 nedelja Hodoš : Rotunda, ob 15.00 11. Krog - 31.03.2002 nedelja Šalovci: Hodoš, ob 15.00 12. Krog - 07.04.2002 nedelja Hodoš : Pušča, ob 16.00 13. Krog - 13.04.2002 sobota Segrap Ljutomer : Hodoš, ob 16.00 14. Krog - 21.04.2002 nedelja Hodoš : Radgona, ob 16.00 15. Krog - 28.04.2002 nedelja Bogojina : Hodoš, ob 16.30 16. Krog - 05.05.2002 nedelja Hodoš : Lipa, ob 16.30 17. Krog - Hodoš - prosti 18. Krog - 18.05.2002 sobota Dokležovje : Hodoš, ob 17.00 KOLEDAR PRIREDITEV V OBČINI HODOŠ ZA LETO 2002 Z.št. Naziv prireditve Datum Kraj prireditve Vrsta prireditve Organizator Naslov 1. Postavljanje mlaja 30.04.2002 Hodoš-občina dediščina tradic. KTD Roman Helena 2. Pregled društev PGD 12.05.2002 Hodoš-nogom.igrišče tekmovalna GZ Hodoš Orban Ludvik 3. Konfirmacija 19.05.2002 Evang.cerkev Hodoš verska Cerk.obč. Hodoš mag.Kerčmar 4. Podiranje mlaja 31.05.2002 Hodoš-občina dediščina tradic. KTD Roman Helena 5. Otvor. prireditev Őrség 28.06.2002 Krplivnik- muzej KTD-MNSS Roman, Gal 6. Prevzem gasil. vozila in MB Krplivnik junij Krplivnik gasilska parada PGD Krplivnik Bočkorec Bojan 7. Prevzem gasil. vozila Hodoš Hodoš gasilska parada PGD Hodoš Jonaš Ludvik 8. Pohod Őrség - Goričko 29.06.2002 Krplivnik rekreacija MNSS-KTD Gal, Roman 9. Občinski praznik, svečana seja, kulturne, športne in gasilske prireditve od 19.07. do 21.07.2002 Hodoš, Krplivnik kultnurne, športne, gasil.-športne KTD, Občina, NK, GZ Orban, Roman, Jonaš, Abraham A. 10. Nog. tekma z zdomci 03.08.2002 Nog.igrišče- Hodoš športne NK-Hodoš Abraham A. 11. Srečanje družin avgust Vojašnica- Hodoš društvena KTD Roman Helena 12. Blagoslovitev cerkve 16.06.2002 Evang.cerkev Hodoš verska Cerk.obč.Hodoš mag. Kerčmar 13. Praznični december December Hodoš kulturna KTD Roman Helena 14. Srečanje upokojencev December Hodoš društvena Občina - KTD Orban, Roman 19 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Na podlagi 10. člena Zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 72/93, 57/94, 14/95, 26/97, 70/97, 10/98 in 74/98) in na podlagi 5. člena Statuta Občine Hodoš (Uradni list RS, št. 47/99) je Občinski svet na 21. redni seji, dne 21.06.2001 sprejel ODLOK o priznanjih Občine Hodoš I. SPLOŠNE DOLOČBE 1. člen Ta odlok določa vrsto priznanj Občine Hodoš, pogoje, postopek in način podeljevanja priznanj ter način vodenja evidence. 2. člen Občina Hodoš podeljuje priznanja zaslužnim občanom, drugim posameznikom, podjetjem, zavodom, društvom, skupinam, združenjem in drugim pravnim osebam za dosežke na področju gospodarstva, šolstva, kulture, znanosti, športa, ekologije, zaščite in reševanja na področju Občine Hodoš, ne glede na njihovo provenienco (domicil). Razlog podelitve velja za zasluge na področjih človekove ustvarjalnosti, ki prispevajo k boljšemu in popolnejšemu življenju občanov in ki imajo pomen za razvoj in ugled Občine Hodoš. 3. člen Kadar so zasluge tako izjemne, da je bilo za njih žrtvovano življenje, je priznanje lahko podeljeno tudi posmrtno. 4. člen Priznanja Občine Hodoš so: - "ČASTNI OBČAN" Občine Hodoš - "ZLATA PLAKETA" Občine Hodoš - "LISTINA OBČINE HODOŠ" in - "ŽUPANSKO PRIZNANJE" Občine Hodoš II. NAZIV ČASTNI OBČAN 5. člen Imenovanje "ČASTNI OBČAN" je (hierarhično) najvišje priznanje Občine Hodoš. Značaj tega enkratnega priznanja je spoštljivo pozorno vrednotenje dela vsakogar, ki je svoje življenjsko delovanje posvetil delu za napredek in koristi občine Hodoš. Komurkoli, ki ima zasluge za razvoj in ugled Občine Hodoš, navedene v 2. členu tega Odloka, lahko Občinski svet podeli častni naziv "ČASTNI OBČAN" Občine Hodoš. Letno naj bi se izvedlo le eno imenovanje za častnega občana. Imenovanje "ČASTNI OBČAN" se formalno izvede na občinskem letnem praznovanju, dejansko imenovanje pa predstavlja uokvirjena umetniško izdelana listina v velikosti F = (najmanj) A3, ki vsebuje besedilo sklepa iz odločbe o imenovanju "ČASTNI OBČAN" Občine Hodoš. Listino krasi simbol (grb) Občine Hodoš, potrjuje pa štempelj (na mesto njega lahko pečat) Občine Hodoš, podpisana pa po županu, v slučaju njegove odsotnosti pa po podžupanu (oz. namestniku župana) občine. III. ZLATA PLAKETA OBČINE HODOŠ 6. člen "ZLATA PLAKETA" Občine Hodoš ima značaj priznanja posameznikom ali pa skupinam za njihove enkratne dosežke izjemnega pomena za občino v smislih, navedenih v prvem odstavku 2. člena. To priznanje lahko prejme vsakdo, ki izpolnjuje zgoraj navedene pogoje in je lahko večkratno. O dobitnikih priznanja odloča posebna komisija ali pa Občinski svet, podeljuje pa ga župan na letnih slavjih, če ni odločeno drugače. Letno naj bi se podelilo po eno "zlato plaketo" Občine Hodoš. "Zlata plaketa" je v osnovi kovinska plošča dimenzije 25 cm x 25 cm, z umetniško kakovostno gravuro teksta, z barvnim okrasjem in občinskim grbom, pozlačena in vložena v temu priznanju ustrezno in primemo šatuljo. IV. LISTINA OBČINE HODOŠ 7. člen Značaj priznanja v obliki "LISTINE OBČINE HODOŠ" ima značaj pohvale za dosežke v preteklosti in vzpodbude za nadaljno delo tistih posameznikov ali skupin ljudi, ki so bili uspešni v smislih navedenih v prvem odstavku 2. člena tega Odloka, za časovno obdobje zadnjega leta. Ta prizanja so lahko večkratna. Listina Občine Hodoš vsebuje utemeljitev sklepa, s katerim je priznanje podeljeno, v okrasju pa je občinski grb. Listino potrjuje županov (podžupanov) podpis s štampiljko ali pečatom, izdelane pa so umetniško na F = A3 in so namenu primemo uokvirjene. Število prejemnikov naj bi bilo omejeno na tri, podeljujejo pa se vsakoletno na občinskem prazniku. V. ŽUPANSKO PRIZNANJE 8. člen "ŽUPANSKO PRIZNANJE" v Občini Hodoš ima pomen osebnega županovega priznanja in pohvale po njegovi lasmi presoji. Podeljuje pa župan posameznikom, lahko pa tudi skupinam bodisi občanom bodisi zunanjim sodelavcem za zasluge na področjih iz 2. člena tega Odloka za časovno obdobje zadnjega leta. Županska priznanja so lahko večkratna. Predmetno so županska priznanja lahko v različnih oblikah: - kot uokvirjena listina v formatu A-4 - kot plaketa v približni velikosti 100 x 100 mm v ustrezni šatulji - kot kovnski odlitek skulpture v velikosti (višini) 100 mm, - kot občinski grb (plaketni, višine 42 mm, višina osnove do 80 mm) v šatulji. Podeljenih naj bo do tri županska priznanja letno, spremlja jih pisni del, lahko pa tudi knjižno darilo. Podeljuje jih župan priložnostno ali pa v okviru letnega občinskega praznika. VI. POSTOPEK PRIPRAVE PRIZNANJ 9. člen Pobudniki oz. predlagatelji priznanj Občine Hodoš, so lahko občani, politične stranke, podjetja, društva ter druge organizacije. Priznanja Občine Hodoš se podelijo na podlagi javnega razpisa. Razpis za podelitev priznanj objavi komisija v občinskem glasilu Örség najmanj 2 meseca pred občinskim praznikom za tekoče leto, oziroma na krajevno običajen način tako, da dospe informacija v vsako gospodinjstvo v občini. Z razpisom se objavijo: - kriteriji za podelitev priznanj, - podatki, ki jih mora vsebovati pobuda oz. predlog ter - rok, do katerega morajo biti poslane pobude. Pobuda mora biti pisna in mora vsebovati: - naziv in ime pobudnika, - ime in priimek predlaganega prejemnika priznanja in osnovne osebne podatke, 20 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap - obrazložitev pobude, - dokumente, ki potrjujejo dejstva v obrazložitvi. 10. člen Komisija v sestavi treh članov, ki jo imenuje Občinski svet vsaka štiri leta, obravnava pobude za podelitev priznanj najkasneje v 30 dneh po prejemu pobude. Komisija lahko: - zahteva od pobudnika, da vlogo dopolni, - pobudo zavrne, če predlog ni dovolj ali ustrezno utemeljen, - zaprosi za mnenje ustrezne strokovne institucije, občinske organe ali druge ustrezne organizacije. 11. člen Komisija sprejme ustrezen sklep za podelitev in ga posreduje občinskemu svetu v obravnavo in odločanje. 12. člen Priznanja po tem odloku so enkratna, vendar se med seboj ne izključujejo. Praviloma jih izroča župan ali od njega pooblaščena oseba, skupaj s posebno listino, ki vsebuje besedilo sklepa o podelitvi. Priznanja se izroči na slovesnosti ob praznovanju občinskega praznika, na svečani seji občinskega sveta ali s svečanim sprejemom ob dogodkih in datumih, pomembnih za občino in dobitnike priznanj na dan, ki je čim bližje takšnemu datumu. 13. člen Sklep občinskega sveta o podelitvi priznanj Občine Hodoš se objavi v občinskem glasilu Örség. 14. člen V primeru, ko se ugotovi, da je bilo priznanje po tem odloku podeljeno na podlagi zmotnih ali lažnih podatkov, ki bi, če bi bili znani, nedvoumno vplivali na drugačno odločitev o podelitvi, se podeljeno priznanje lahko razveljavi. Sklep o razveljavitvi sprejme Občinski svet. Razveljavljeno priznanje se vrne Občini Hodoš. VII. NAČIN VODENJA EVIDENCE PRIZNANJ 15. člen Strokovna in administrativna dela v zvezi s podeljevanjem priznanj opravlja Občinska uprava Občine Hodoš. Celotno gradivo v zvezi s podelitvijo priznanj je javno in je na vpogled na občinski upravi. 16. člen Priznanja se vpisujejo v evidenco posameznih priznanj kronološko v posebno knjigo, REGISTER PRIZNANJ OBČINE HODOŠ, ki vsebuje naslednje podatke: - zaporedno številko (lista) prejemnika, - ime in priimek ali naziv ter osnovne podatke o prejemniku, - datum seje, na kateri je bilo odločeno o podelitvi priznanja ter številka sklepa občinskega sveta, - datum izročitve priznanja, - dopolnila in pripombe, - podpis tajnika in župana občine. 17. člen Sredstva za izvajanje tega odloka zagotovi občinski svet v proračunu občine za vsako leto posebej. VIII. PREHODNA IN KONČNA DOLOČBA 18. člen Ta odlok začne veljati naslednji dan po objavi v Občinskem glasilu Örség. Številka: 317/01-SP Župan Občine Hodoš Datum: 06.07.2001 Ludvik Orban 1. r. Na podlagi 29. in 61. člena zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 72/93, 6/94, - odločba US RS, 57/94, 14/95, 20/95, 63/95, 73/95 in 26/97), 12. in 25. člena zakona o pokopališki in pogrebni dejavnosti ter o urejanju pokopališč (Uradni list SRS, št. 34/84, Uradni list RS št. 26/90) 3. in 25. člena zakona o prekrških (Uradni list RS, št. 25/83, 42/85, 47/87, 5/90, Uradni list RS št. 10/91, 13/93 in 66/93, 35/97) in 7. člena Statuta Občine Hodoš (Uradni list RS št. 47/99) je občinski svet Občine Hodoš na 10. redni seji, dne 23.12.1999 sprejel ODLOK o pokopališki in pogrebni dejavnosti ter o urejanju pokopališč na območju Občine Hodoš I. SPLOŠNE DOLOČBE 1. člen S tem odlokom se za območje Občine Hodoš opredeli način opravljanja pokopališke in pogrebne dejavnosti, nadzor nad izvajanjem ter se določijo pogoji in postopek za oddajo posameznih del oziroma celotne dejavnosti v upravljanje. 2. člen Pokopališka in pogrebna dejavnost ter urejanje pokopališč so komunalne dejavnosti posebnega družbenega pomena, ki med drugim obsegajo pogrebne storitve, storitve v zvezi z upepeljevanjem in oddajanjem prostorov za grobove, v najem. 3. člen Pokopališče je komunalno-sanitarni objekt, katerega lastnica je občina. Pokopališče se zgradi ali razširi na območju, ki je določeno z dologoročnim planom občine, na podlagi ureditvenega načrta. Zemljišče, na katerem se predvidi izgradnja pokopališča ne sme biti močvirnato. Ravno tako ne sme meteorna oziroma podtalna voda iz tega področja vplivati na studence, vodnjake, ribnike, vodnorekreacijske površine in podobno. 4. člen V Občini Hodoš so naslednja pokopališča: - Hodoš 1 in Hodoš 2 - Krplivnik 1 in Krplivnik 2 5. člen Pokopališki okoliš v katerem se praviloma pokopavajo umrli, predstavlja območje posameznega naselja oziroma dela naselja. 6. člen Na pokopališču se pokopavajo vsi, ki so imeli stalno bivališče v občini, z izjemo oseb, ki so izrazile željo, da želijo biti pokopani na katerem drugem pokopališču ali če tako želijo njihovi svojci, ne glede na njihovo veroizpoved, državljanstvo, narodnost in raso. Neidentificirana trupla se pokopljejo na najbližjem pokopališču. 7. člen O ustanovitvi novih, razširitvi in opustitvi obstoječih pokopališč, odloča občinski svet na predlog župana - po predhodnem soglasju pristojnega organa zdravstvene inšpekcije. 21 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap II. NAČIN IN ČAS POKOPA 8. člen Umrli obvezno leži v mrliški veži. Le v primerih, kjer na pokopališču ni mrliške vežice, je dovoljeno, da do pokopa leži na domu. Prevoz umrlega s kraja smrti na kraj, kjer leži oziroma na kraj upepelitve je dovoljen samo s posebej prirejenim vozilom s katerim razpolaga izvajalec ali koncesionar. V težje dostopnih krajih in v neugodnih vremenskih razmerah se sme umrlega prenesti ali pripeljati na drug, krajevno običajen način. Prevoz na pokopališče je dovoljen potem, ko je ugotovljen nastop smrti po predpisih o mrliški pregledni službi. 9. člen Pokop umrlega se opravi na pokopališču v skladu s pokopališkim redom na krajevno običajen način. Način pokopa in pogrebne svečanosti je treba opraviti v skladu z voljo umrlega. Če umrli ni izrazil svoje volje, odloči o tem oseba, ki je stalno živela z njim ali druga z zakonom določena oseba oziroma v primeru, da umrli ni imel svojcev odloča o načinu pokopa pristojen organ občine za zadeve socialnega skrbstva, v kateri je oseba umrla ali bila najdena. Anonimni pokop se opravi po volji umrlega. Anonimni pokop se opravi s pokopom krste ali žare, oziroma raztrositvijo pepela na posebej določenem prostoru, brez označbe imena umrlega. 10. člen Pokop, oziroma upepelitev, se opravi na podlagi listine o prijavi smrti matičarju in po preveritvi dejanskega nastopa, ki jo opravi pooblaščena oseba po predpisih o mrliški pregledni službi. Pokop oziroma upepelitev se opravi, ko je poteklo najmanj 36 ur od nastopa smrti. Po ugotovljeni smrti se pokop prijavi izvajalcu ali koncesionarju, s katerim se je potrebno dogovoriti o vseh pokopaliških storitvah. 11. člen Če pokop in pogrebne svečanosti organizira lokalna skupnost, se umrli izjemoma pred pokopom lahko položi tudi na določen kraj zunaj pokopališča. Verske skupnosti lahko v skladu s pokopališkim redom položijo umrlega stanovskega predstavnika do pokopa v objekt, ki je namenjen opravljanju verskih obredov. 12. člen Umrli se položi v krsto in se pokoplje v grob na pokopališču, kot je določeno v 33. členu tega odloka. Pokop zunaj pokopališča je dovoljen samo v izjemnih primerih na podlagi dovoljenja, za notranje zadeve pristojnega upravnega organa, po predhodnem soglasju pristojnega organa za zadeve zdravstvenega varstva, kjer se pokop opravi. Upepeljeni ostanki umrlega se shranijo v žaro in pokopljejo v grob za klasičen pokop, v žarni grob ali se raztresejo na posebej določenem prostoru, na pokopališču, oziroma zunaj pokopališča, na podlagi dovoljenja za notranje zadeve pristojnega upravnega organa. Občan oziroma svojci umrlega lahko izbirajo pokopališče, kjer naj bi bil umrli pokopan. 13. člen Stroške pokopa morajo poravnati dediči umrlega, oziroma oseba, ki je naročila pokop. V primeru, ko poravna stroške pokopa občina, ima le ta pravico do povračila pogrebnih stroškov iz zapuščine umrlega. 14. člen Ceno za uporabo vežice določa občinski svet na predlog vaških odborov. III. POGREBNE STORITVE IN SVEČANOSTI 15. člen Izvajalec oz. koncesionar ne sme izvesti pokopa, če mu ob prijavi, oziroma pred pokopom niso predloženi ustrezni mrliški dokumenti, oziroma dokazilo o prijavi smrti. 16. člen Na pokopališču v Občini Hodoš se opravljajo pokopi vsak dan v tednu, v skladu z dogovorom med izvajalcem ali koncesionarjem, svojci pokojnika in predstavnikom verske skupnosti. Mesto pokopa določi oskrbnik v skladu s pokopališkim katastrom pokopališča, v kolikor ni predhodne zakupne pogodbe. 17. člen Vsakemu umrlemu občanu mora biti zagotovljen dostojen pogreb v skladu z njegovo poslednjo voljo ali željo njegovih sorodnikov, oziroma naročnikov pogreba. Pogreb s pokopom umrlega občana je družbena komemoracija in ima javno pietetni značaj. Pogrebna svečanost se opravi v skladu z določili tega odloka in pravilnika o poteku pogrebnih svečanosti. 18. člen Udeleženci pogrebne svečanosti so osebe, ki prisostvujejo pogrebu v lastnem imenu in vsi, ki se udeležijo pogreba kot zastopniki pravnih oseb. Udeležencem pogrebne svečanosti, ki želijo počastiti spomin pokojnika je zagotovljeno, da lahko svobodno in nemoteno prisostvujejo, kot enakopravni udeleženci. Pogrebna svečanost se opravi na pokopališču, kjer bo pokop. O pogrebni svečanosti je izvajalec dolžan obvestiti javnost, z obvestilom na oglasni deski pokopališča ali na krajevno običajen način. 19. člen Na željo pokojnika ali njegovih sorodnikov se pogreb lahko opravi v ožjem družinskem krogu. 20. člen Pogrebna svečanost se prične z dvigom pokojnikove krste ali žare z mrliškega voza ali odra. Če sodeluje v pogrebni svečanosti godba ali pevski zbor, pred pričetkom sprevoda zaigrajo ali zapojejo žalostinko. Sledijo lahko verski obred, poslovilni govori predstavnikov občine ali društev. 21. člen Pogrebni sprevod se odvija od kraja, kjer se prične pogrebna svečanost, do groba na pokopališču. 22. člen Razvrstitev v pogrebnem sprevodu je praviloma naslednja: v primeru cerkvenega pogrebnega obreda je na čelu sprevoda državna zastava z žalnim trakom, nato pa križ, za njim pa prapori oziroma se upošteva volja pokojnika ali njegovih ožjih svojcev. V primeru civilnega pogrebnega obreda pa je na čelu sprevoda državna zastava z žalnim trakom, nato pa prapori. Za prapori pa gredo nosilci pokojnikovih odlikovanj in priznanj, godba, pevci, nosilci vencev, pogrebni voz ali nosilci krste s pokojnikom oziroma žaro s posmrtnimi ostanki pokojnika, najožji svojci pokojnika in za njimi ostali udeleženci pogreba. V primeru cerkvenega pogrebnega obreda gre duhovnik pred krsto ali žaro. 23. člen Ko pride pogrebni sprevod do groba, se krsta ali žara s pokojnikom položi na grob. Ob grobu se zvrstijo svojci 22 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap pokojnika, nosilci zastav, praporov, odlikovanj in vencev, govorniki, predstavnik verske skupnosti in drugi udeleženci pogrebne svečanosti. Pri odprtem grobu sledijo še poslovilni govori predstavnika občine, društev in drugih udeležencev, pozdrav z zastavami in prapori, nastop godbe, pevcev ter verski obred, če sodeluje predstavnik verske skupnosti. Udeleženci pogreba se poslovijo od pokojnika z mimohodom. 24. člen Društvo, ki ima ob pogrebih svojih članov posebne običaje (lovci, gasilci) se lahko z njimi vključijo v pogrebne svečanosti. Če pri pogrebni svečanosti sodeluje častna enota z vojaškim ali lovskim orožjem, se častno salvo izstreli ob pozdravu zastav in praporov pokojniku. Pri tem mora biti zagotovljena varnost občanov in premoženja, za kar je odgovoren vodja enote. 25. člen Če pri pogrebu pokojnika tudi zvonijo, zvonjenje lahko traja v času spuščanja krste v grob, do deset minut. Med govorom, petjem in igranjem godbe, se ne sme zvoniti. Najkasneje pol ure po končanem pogrebu je dolžan upravljalec pokopališča grob zasuti in ga začasno primemo urediti tako, da ne poškoduje sosednjih grobov. IV. VZDRŽEVANJE REDA, ČISTOČE IN MIRU NA POKOPALIŠČIH 26. člen V območju pokopališča ni dovoljeno: - nedostojno vedenje kot je : vpitje, glasno smejanje, razgrajanje in hoja po grobovih, oziroma prostorih za grobove, - odlaganje smeti in odpadkov, izven za ta namen določenega prostora, - druge vrste onesnaževanja pokopališkega prostora in objektov v območju pokopališča, - poškodovanje mrliške vežice, grobov, nasadov in drugih naprav in predmetov v območju pokopališča, - vožnja s kolesom ali motornim vozilom in njihovo shranjevanje na pokopališču, - puščanje in vodenje domače živali na pokopališče, - odtujevanje predmetov s tujih grobov, pokopaliških prostorov in iz objektov v območju pokopališča. - v neposredni bližini območja pokopališča niso dovoljene, v času pogrebnih svečanosti, dejavnosti, ki motijo potek pogrebnih svečanosti. Pokopališki red mora biti izobešen na pokopališču. Zidarska, kamnoseška in druga dela, ki so namenjena urejanju pokopališč in s tem povezani prevozi, se lahko opravljajo le s soglasjem občine. 27. člen Izvajalec ima naslednje splošne pravice in obveznosti: - ugotavlja pravilnost mrliških dokumentov za dovolitev pokopa, - določi datum in uro pokopa, praviloma v dogovru z naročnikom, - organizira in opravlja pogrebe, - skrbi za organizacijo javne pogrebne svečanosti, vodi evidenco o grobovih in pokopih,( pokopališki kataster ) - opravlja pokope in prekope grobov in predlaga razna dela na pokopališčih, - skrbi za red in čistočo na pokopališču in njegovi neposredni okolici ter mrliški vežici, - skrbi za urejanje in vzdrževanje pokopališč, mrliških vežic in njenega funkcionalnega zemljišča, - skrbi za urejenost in vzdrževanje skupnih grobišč in obeležij žrtev vojn na pokopališčih. pri pokopu in prekopu ustrezno zavaruje sosednje grobove - pri pokopu in prekopu najdene vrednostne predmete srani in jih izroči upravičencu, če je ta znan, oziroma ravna v skladu s predpisi. 28. člen Upravljalec je dolžan zagotoviti: • redno, tekoče in investicijsko vzdrževanje vseh skupnih objektov in naprav, na območju pokopališča ter komunalnih objektov in tehničnih ureditev, kot so: - odlagališče smeti in odpadkov, - ograje, poti in parkirišč v območju pokopališča, - zadrževalnik vode za zalivanje, - osvetlitev pokopališča. • izdela in vodi pokopališki kataster in načrt pokopališč • oddaja grobne prostore v najem ali zakup, in vodi register sklenjenih pogodb • skrbi za urejenost in vzdrževanje pokopališč in vežic 29. člen Najemniki grobov so dolžni vzdrževati grobove in sproti odstranjevati posušene vence, dogorele sveče in cvetje. Če je grob tako zanemarjen, da kvari videz sosednjih grobov in pokopališča kot celote, se smatra, da je zapuščen. Izvajalec je dolžan v takem primeru najemnika opozoriti ter določiti rok za ureditev groba, kateri ne more biti daljši od dveh mesecev. Po preteku tega roka postopa občina ali po njenem pooblastilu izvajalec skladno z določbami četrtega odstavka 45. in 46. člena. V. UREJANJE POKOPALIŠČA 30. člen Urejanje pokopališč obsega vzdrževanje pokopališč, razdelitev na posamezne vrste grobov, prekope grobov in opustitev pokopališča. Najpogostejša dela pri urejanju pokopališč so : - čiščenje in odstranjevanje odpadkov in snega - košnja zelenic in urejanje cvetličnih gred, - urejanje in obrezovanje žive meje, - vzdrževanje poti, - manjša vzdrževalna dela na objektih in napravah, - vodenje katastra pokopališč. 31. člen Pokopališče mora biti ustrezno ograjeno (zid, ograja, živa meja, višina do 1,5 m). Imeti mora mrliško vežico, prostor za hrambo orodja, sanitarije, urejeno mesto za odlaganje odpadkov, oskrbo s pitno vodo, električno energijo in omogočen dostop z motornim vozilom, katerega je mogoče pustiti v bližini pokopališča, na urejenem parkirnem prostoru. 32. člen Vsako pokopališče mora imeti pokopališki kataster in načrt pokopališča, z razdelitvijo na pokopališke oddelke in grobove, evidenco grobov in pokopanih oseb v posameznem grobu, datum pokopa in oznako groba. Za izdelavo pokopališkega katastra in načrta mora poskrbeti občina ali po njenem pooblastilu izvajalec. 33. člen Mere grobne jame so: dolžina 2,20 m, širina 0,80 m in globina 1,80 m. 23 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Za otroke smejo biti jame odgovarjajoče skrajšane in zožene, vendar najmanj 1,20 m globoke. Globina žarnega groba je najmanj 0,80 m, širina do 1,00 m in dolžine do 1,20m. Če je v isti jami predvidenih več zaporednih pokopov, mora biti jama poglobljena, tako da znaša plast zemlje na krsto najmanj 1,50 m. 34. člen Za vsako pokopališče mora biti izdelan načrt razdelitve na različne zvrsti grobov. V načrtu razdelitve za posamezno pokopališče je določena še površina (dolžina, širina in višina), kraj in oblika zvrsti grobov. Na pokopališču so naslednje vrste grobov: - enojni grob 1.20 širine; dolžina 2.50 m - dvojni grob 1.80 širine; dolžina 2.50 m - trojni grob 2.80 širine; dolžina 2.50 m - otroški grobovi do 1.00 širine; dolžina do 2.50 m - žarni grobovi do 1.00 širine; dolžina do 2.50 m - prostor za anonimne pokope in - skupna grobišča Medvrstna razdalja grobov mora biti 0,5 m, med vsako drugo vrsto pa 1,80 m (kjer so predvidene poti). V vrsti je razdalja od enega do drugega groba 0,3 m. Spomeniki in druga znamenja ne smejo segati izven meje določenega grobnega prostora v višino pa smejo segati največ 1,2 m. Nagrobne ograje ni dovoljeno postavljati. Izdelava spomenikov na pokopališču je dovoljena s predhodnim pismenim soglasjem občine, v velikosti, kot je določeno v tem členu. Izven meje določenega grobnega prostora ni dovoljeno nobenih posegov najemnikov (cvetlične greda, trajnice in podobno). Soglasje za postavitev spomenika lahko zaprosi najemnik groba ali izvajalec. Brez takšnega soglasja izvajalec ne sme začeti s postavitvijo spomenika. Trajnice posajene na grobove ne smejo segati izven meje določenega grobnega prostora, v višino pa smejo segati največ do 1 m. 35. člen Kot grobišča označujemo kostnice, prostore za skupen pokop ob morebitnih naravnih in drugih nesrečah ter vojni in izrednih razmerah. V skupna grobišča se prenesejo tudi posmrtni ostanki iz grobov, za katere se je razdrla najemna pogodba. Za skupna grobišča skrbi Občina Hodoš. 36. člen Žare s pepelom umrlih se shranjujejo v žarnih ali obstoječih klasičnih grobovih in grobnicah. V kolikor se žara hrani v enojni, dvojni, trojni ali otroški grob, se tak grob ne smatra kot žarni grob. Površino, mesto in obliko žarnega groba določi oskrbnik pokopališča v skladu z načrtom pokopališč in v skladu 34. člena tega odloka. 37. člen Prekop pokojnikov na isto ali drugo pokopališče se opravi na zahtevo svojcev ali drugih fizičnih oziroma pravnih oseb in se vrši ob prisotnosti zdravstvenega inšpektorja. Prekopi v takih primerih se opravljajo v pozno jesenskem in zimskem času (od srede oktobra do srede marca), ko zunanje temperature ne presežejo +5 stopinj C. Izjeme so le izkopi na zahtevo sodnih organov. 38. člen Pokop umrlih se opravi po vrstnem redu grobov, razen, kadar gre za pokop žar, pokop v dvojne, trojne grobove in po predhodnem zakupu. Ponoven pokop v isti grob je dovoljen po mirovalni dobi najmanj 10 let. Mirovalna doba ne velja za žarne grobove. V klasični grob se lahko shranjujejo tudi žare s pepelom umrlih. V času pokopa se pokopana žara shrani v mrliški vežici in nato ponovno shrani v grob, nad nazadnje pokopano krsto. Pokopavanje v tuj grob, brez poprejšnjega soglasja najemnika prostora, ni dovoljeno. Odpiranje grobov, pred rokom določenih v drugem odstavku tega člena, je dopustno le z dovoljenjem organa, pristojnega za začetek in vodenje kazenskega postopka. 39. člen Pokopališče se opusti na podlagi odločitve za komunalne zadeve pristojnega upravnega organa občine. Pred sprejetjem odločitve o opustitvi pokopališča morata dati svoje mnenje pristojni organ zdravstvene inšpekcije in pristojni zavod za varstvo naravne in kulturne dediščine. V odločitvi mora biti določeno: - kdo upravlja opuščeno pokopališče, - pogoji in roki za prenos posmrtnih ostankov in spomenikov, - pogoji in roki za odstranitev pokopaliških objektov, - plačilo stroškov preureditve in prenosa. Na predlog pristojnega zavoda za varstvo naravne in kulturne dediščine pristojni organ občine odloči, kam se prenesejo posamezni spomeniki, grobnice in obeležja, z opuščenega pokopališča ter kdo bo skrbel zanje. Za opustitev pokopališča, posameznih oddelkov na pokopališču in grobov, ki jih ureja poseben predpis, mora občinski organ, pred izdajo odločitve, pridobiti dovoljenje pristojnega resorja pri Ministrstvu za okolje in prostor. 40. člen Opuščeno pokopališče se sme po 10 letih zadnjega pokopa uporabiti za ureditev parkov, v druge namene pa šele po 30. letih od zadnjega pokopa. Preden se opuščeno pokopališče uporabi za druge namene, ga je treba prekopati, posmrtne ostanke pa prenesti v skupno grobišče na pokopališču, ki je v uporabi. VI. ODDAJA GROBNEGA PROSTORA V NAJEM 41. člen Prostore za grobove daje v najem občina ali po njenem pooblastilu izvajalec. Najemna pogodba mora biti sklenjena v pisni obliki ter v skladu s tem odlokom. Najemna pogodba mora določati: - osebe najemnega razmerja, - čas najema oz. uporabe, - vrsto, zaporedno številko ter velikost groba, - višino najemnine in način plačevanja, - oveznosti najemodajalca glede urejanja grobov, - ukrepe v primeru neizvrševanja obveznosti pogodbe. 42. člen Prostor za grobove se daje v najem najmanj za 10 let, nakar se po preteku mirovalne dobe pogodba lahko podaljša. Najmanj dva meseca pred pretekom najemne pogodbe mora izdajalec pisno opozoriti najemnika o prenehanju pogodbe in ga opozoriti na posledice, če pogodbe ne bi podaljšal. Če pogodbeni stranki najemne pogodbe ne podaljšata, je najemnik dolžan odstraniti opremo groba v petnjastih dneh po preteku pogodbe ali razveljavitvi najemne pogodbe. 24 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Če tega ne stori, stori to občina ali po njenem pooblastilu izvajalec, na najemnikove stroške, grob oziroma prostor za grob pa odda drugemu v najem. V času odstranitve opreme groba, do preteka mirovalne dobe in ponovne oddaje drugemu najemniku, skrbi za minimalno vzdrževanje opuščenega groba, po pooblastilu, izvajalec pokopališča. 43. člen Mesto za grobove se ne zaračunava za občane, kateri imajo stalno bivališče v občini. Občani, ki so že imeli stalno bivališče v občini Hodoš, in so se odjavili, si pravice iz prvega odstavka tega člena pridobijo spet po poteku enega leta ponovne prijave bivališča. Posamezniki, ki si želijo predhodno zagotoviti svoj prostor lahko predčasno vzamejo v zakup. 44. člen Zagotovitev brezplačnega mesta, v skladu s prejšnjim členom, je možna samo za življenjskega sopotnika, v skladu s 1 odstavkom 38. člena tega odloka. V nasprotnem primeru pa samo po predhodnem zakupu. Višino zakupa iz prejšnjega in tega člena določi občinski svet 45. člen Izvajalec razveljavi sklenjeno pogodbo v naslednjih primerih: - če najemnik grobnega prostora, po predhodnem opozorilu, ne poravna najemnine za preteklo leto, - če najemnik ne vzdržuje groba kljub posebnemu opozorilu, - ob opustitvi pokopališča ali groba, - kadar to zahteva načrt razdelitve pokopališča. 46. člen V kolikor najemnik ne izpolnjuje obveznosti določenih v pogodbi, ga upravljalec pokopališča opozori, da jih izpolni. Če po določenem roku najemnik ni ravnal v skladu z opozorilom, lahko upravljalec prenese posmrtne ostanke v skupno grobišče in grobni prostor odda v najem drugemu interesentu. 47. člen Grobovi morajo biti redno vzdrževani in urejeni. Spomeniki, in druga znamenja in naprave, ne smejo segati preko meja grobnega prostora. Tehnični normativi spomenikov, nagrobnikov in grobov morajo biti v skladu 34. člen tega odloka z ureditvnenim načrtom pokopališča in pravilnikom o pokopališkem redu. Postavljajo se lahko le s soglasjem občine. Znamenja na nagrobnih kamnih in spomenikih ne smejo žaliti nacionalnega čuta ter spoštovanja do pokojnih ali vzbujati zgražanja državljanov. 48. člen Če je grob tako zanemarjen, da ogroža varnost ljudi in sosednjih grobov ali če kvari izgled sosednjih grobov in izgled pokopališča kot celote, se smatra, da je zapuščen. V takem primeru se ukrepa v skladu s 46. členom. 49. člen Vzdrževanje najetih grobnih prostorov in predhodni zakup se plačuje letno. Višino letnega vzdrževanja določi, s posebnim sklepom, občinski svet na predlog oskrbnika pokopališča ali župana. VIL DOLŽNOSTI UPRAVLJALCA IN NAJEMNIKA 50. člen Občina ima naslednje splošne pravice in obveznosti: -deluje v skladu z veljavnimi pravilniki, -vodi finančno poslovanje pokopališča, -v soglasju s pristojnim organom določa cene za najem grobov in druge pokopališke storitve, -določa mesto pokopa, praviloma v dogovoru z naročnikom in oskrbnikom, -oddaja prostore za grobove in vodi evidenco sklenjenih pogodb, -daje soglasje za ureditev grobov in postavitev spomenikov, -vodi evidenco o grobovih in pokopanih osebah, -opravlja redno vzdrževanje pokopališč in spremljajočih objektov v skladu z določili tega odloka in pravilnika o pokopališkem redu. -opravlja investicijska dela, -skrbi za red in čistočo, -sklepa pogodbe in izdaja splošni akt, v katerem se ureja opravljanje pogodbenih in pokopaliških storitev, v skladu s tem odlokom. 51. člen Najemnik je dolžan: - spoštovati vse določbe iz najemne pogodbe, - dostaviti izvajalcu ustrezne mrliške dokumente, - prijaviti izvajalcu pokop po ugotovljeni smrti najkasneje 30 ur pred nameravanim pokopom, - urejevati, skrbeti in vzdrževati najeti grob, - odlaganje odpadkov v smislu tega odloka, - skrbeti za urejenost mrliške vežice v času uporabe in po uporabi. VIII. UPRAVLJANJE 52. člen Za izvajanje pokopališke in pogrebne dejavnosti lahko upravljalec pokopališča z ustreznim izvajalcem sklene pogodbo o izvajanju pogrebne dejavnosti. 53. člen Izvajalec pogrebne dejavnosti lahko določena dela, ki se nanašajo na pokopališke in pogrebne dejavnosti, na podlagi pod izvajalske pogodbe odda ustreznemu podizvajalcu, vendar s soglasjem upravljalca. 54. člen Izvajanje del, ki se urejajo na podlagi pogodb o izvajanju iz koncesijskih pogodb se predvsem nanaša na urejanje pokopališč, pokopališke storitve na pokopališču in pogrebno dejavnost izven pokopališča. 55. člen Urejanje pokopališč se predvsem nanaša na: - oddajanje grobnih prostorov, - sklepanje najemnih in zakupnih pogodb. - čiščenje in odstranjevanje snega, - košnjo zelenic in urejanje cvetličnih gred, - urejanje in obrezovanje žive meje, - vzdrževanje poti, - manjša vzdrževalna dela na objektih in napravah, - vodenje katastra pokopališč. 56. člen Pokopališke storitve so predvsem: - urejanje dokumentacije, - ureditev pokojnika, - prevoz pokojnika, - zagotovitev uporabe mrliške vežice, - izvajanje pogrebne svečanosti, - izkop in zasip jame ter zaščita sosednjih grobov, - prva ureditev groba, - izvajanje pokopališke dežurne službe, - druge pokopališke storitve. 25 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap 57. člen V primerih iz 54. in 56. člena mora biti izvajalec, kateri je prevzemnik pogodbenih del, pravna ali fizična oseba, ki je registrirana in izpolnjuje vse pogoje za opravljanje del, pokopališke ali pogrebne dejavnosti. 58.člen Za izvajanje pogrebne in pokopališke dejavnosti lahko lastnik pokopališča podeli koncesijo vsaki pravni ali fizični osebni, ki izpolnjuje vse pogoje iz tega odloka. Koncesionarji so izbrani na podlagi javnega razpisa, ki temelji na posebnem koncesijskem aktu, v katerem so določeni pogoji za opravljanje pokopališke in pogrebne dejavnosti. Pristojen organ izbere koncesionarja, s katerim sklene predstavnik lastnika pokopališča (župan) koncesijsko pogodbo. 59. člen Izvajanje pokopališke in pogrebne dejavnosti po tem odloku se financira iz: - najemnin za grobne prostore, - prihodkov od plačanih prispevkov koncesionarja, - sredstev za urejanje objektov kolektivne komunalne rabe, - drugih sredstev. IX. DRUGE DOLOČBE 60. člen Upravljalec pokopališča in najemnik lahko skleneta posebno pogodbo o vzdrževanju groba. 61. člen Strokovni nadzor nad izvajanjem tega odloka, oziroma javne službe, opravlja občinska služba Občine Hodoš. Inšpekcijski nadzor nad izvajanjem tega odloka pa pristojna državna inšpekcija. X. KAZENSKA DOLOČBA 62. člen Z denarno kaznijo 50.000,00 Sit se kaznuje izvajalec ali koncesionar pokopališča, če opusti predpisano ravnanje tega odloka. Z denarno kaznijo od 5.000,00 Sit do 15.000,00 Sit se kaznuje odgovorna oseba izvajalca ali koncesionarja, ki stori dejanje iz prejšnjega odstavka. Z denarno kaznijo od 10.000,00 Sit do 50.000,00 Sit se kaznuje za prekršek oseba, ki krši določila 25. in 26. člena. Z denarno kaznijo 50.000,00 Sit se kaznuje izvajalec za postavitev spomenikov in s 15.000,00 Sit odgovorna oseba izvajalca, ki stori prekršek iz 26.člena tega odloka. XI. PREHODNE IN KONČNE DOLOČBE 63. člen Upravljalec uskladi svoje poslovanje s tem odlokom v roku enega leta od njegove uveljavitve. 64. člen Z dnevom sprejetja tega odloka, za Občino Hodoš preneha veljati odlok o pokopališkem redu bivše Občine Hodoš-Šalovci (Ur.list. RS, št. 59/96). 65. člen Ta odlok začne veljati osmi dan po objavi v Uradnem listu RS. Številka: 18/00-SP Župan Občine Hodoš Hodoš, dne 10.01.2000 Ludvik Orban l. r. Na podlagi Zakona o pokopališki in pogregni dejavnosti ter urejanje pokopališč (Uradni list RS, št. 34/84 in 26/90), Statuta občine Hodoš ( Uradni list RS, št. 47/99 in 31/01), Odloka o gospodarskih javnih službah v občini Hodoš (Uradni list RS, št. 6/00) ter Odloka o pokopališki in pogrebni dejavnosti ter o urejanju pokopališč na območju občine Hodoš (Uradni list RS, št. 6/00) je Občinski svet Občine Hodoš, na svoji 25. redni seji, dne 07.02.2002 sprejel SKLEP o določitvi višine sredstev za najem prostora za grobove na pokopališčih in uporabi mrliških vežic na območju občine Hodoš 1. člen Enoletna najemnina za najem grobov znaša za vsak posamezni grob: - enojni grob 1.000,00 Sit - dvojni grob 1.200,00 Sit - družinski grob 1.400,00 Sit - žarni grob 1.000,00 Sit - otroški grob 1.000,00 Sit - grobnica - kripta 1.600,00 Sit 2. člen Za uporabo mrliške vežice najemnikom se zaračuna: - za en dan uporabe vežice 1.000,00 Sit - za dva dni uporabe vežice 2.000,00 Sit - za vsak naslednji dan od drugega dneva dalje 1.000,00 Sit V ceni so vračunani stroški čiščenja, električne energije, ogrevanja in komunalnih storitev. 3. člen Uporaba mrliških vežic, za občane izven občine Hodoš se zaračuna: - za en dan uporabe vežice 5.000,00 Sit - za dva dni uporabe vežice 8.000,00 Sit - za vsak naslednji dan od drugega dneva dalje 2.000,00 Sit 4. člen Višina najemnine za najem groba je 50.000,00 Sit. Mesto za grobove se ne zaračunava za občane, kateri imajo stalno bivališče v občini Hodoš. 5. člen Višina predhodnega zakupa v skladu z 41., 42., 43. in 44. členom Odloka o pokopališki in pogrebni dejavnosti ter o urejanju pokopališč na območju občine Hodoš (Uradni list RS, št. 6/00) znaša 50.000,00 Sit. 6. člen Zbrana sredstva iz 1., 2., 3., 4. in 5. člena tega Sklepa se namensko uporabljajo za vzdrževanje in urejanje pokopališč ter za vzdrževanje pokopaliških objektov. 7. člen Zbrana sredstva iz 1., 2., 3., 4. in 5. člena tega Sklepa, se plačujejo po položnici na TRR Občine Hodoš. 8. člen V ceni ni zajet davek na dodano vrednost. 9. člen Ta sklep začne veljati z dnem objave v Uradnem listu RS, uporablja pa se od 01.01.2002. Številka: 060/02-SP Hodoš, 11.02.2002 Župan Občine Hodoš Ludvik Orban l. r. 26 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap NAM DA NARAVA ŠE ENO PRILOŽNOST ? Spet smo na začetku enega leta, in sicer je to leto 2002. Zdaj smo se že celo navadili na koncu letnice pisati dva namesto ena. Februar ni najlepši mesec v letu, meni pa se dopade zato, ker so dnevi znatno daljši, kot v prejšnjih mesecih. Še malo, pa bo pomlad. S tem pride tudi to, da bo vse začelo poganjati, zeleneti in cveteti. Da bi to bolj videli in uživali, je najboljše, da se odpravimo na en sprehod. Spomnim se , kako je to bilo lani. Sprehajal sem se in občudoval naravo. Zelo lepo in dobro sem se počutil, dokler... Da, dokler ob robu gozda nisem zagledal črno vrečo, ki je bila strgana in iz nje so gledale ven smeti. To pa me je zelo razjezilo. Šel sem v gozd, kjer je ob sezoni veliko gobarjev. Bil sem pretresen, ko sem na vsakih par deset metrov našel kako nepotrebno človeško sled. To pa so bili od škatle za cigarete, razne vrečke, folije, plastenke, pa vse do gumijastih škornjih. Obrnil sem se in svoj sprehod nadaljeval proti jezeru. Na poti do tja sem se srečal z raznimi plastenkami za motoma olja, kanistrami in celo z plastenkami za škropiva. Ob jezeru pa sem našel vse, res vse, kar spada k ribarjenju (seveda odpad od ribarjenja) in seveda spet razne pločevinke, plastenke, steklenice, pvc vreče in še marsikaj. Tako sem se napotil domov in premišljeval, kako smo lahko tako neodgovorni. En krat na leto imamo v občini čistilno akcijo, kar je zelo dobra in uspešna zamisel. Ampak to še ni dovolj, če se vse ostale dneve v letu obnašamo tako neodgovorno do narave. Res je, da ne moremo vplivati le občani na neonesnaženost okolja. Velik del nam onesnažujejo ti. enodnevni turisti, (ribiči, kopalci, gobarji, ...) Po mojem mnenju lahko vsaj 60% umazanije okoli jezera pripišemo prav njim. Kar pa spet ni izgovor. Pri vaški trgovini imamo ločeno zbiranje odpadkov. To je potrebno zaradi reciklaže. Ta dejavnost je okolju zelo prijazna zadeva, zato naprošam vse občane, da to upoštevajo. Npr.: V kontejner za steklo spada le steklo; seveda brez pokrova in nič drugega. Če to steklo predelajo je dosti cenej, kar pa je še bolj pomembno je pa dejstvo da je veliko manj odpada. Evropa dnevno naredi 350.000 ton odpada. Če reciklaža ne bo potekala, bodo nas smeti zasipali. Vemo tudi, da je vsako leto bolj vroče in suše so vedno večje. Zakaj? Brez ogljikovega dioksida bi bila temperatura na zemlji okoli -18°C. Če pa je koncentracija ogljikovega dioksida večja od normalne, se zgodi prav to: Sončni žarki segrevajo zemeljsko površino, ko pa ti žarki potujejo nazaj gor, jih plast ogljikovega dioksida ne pusti iz atmosfere. Predstavljajte si to tako, kot če bi bili v topli gredi. Čezmerne koncentracije ogljikovega dioksida povzročajo izpušni plini avtomobilov ipd. Avto je velik napredek za človeštvo. Ko pa ob 1500 uri gremo domov iz službe in rabimo 20 minut, da pridemo ven iz mesta, se sprašujem, če je to res napredek. Vlaki in avtobusi pa se prazni vozijo na svojih relacijah. V trgovino gremo obvezno z avtomobili, pa če smo oddaljeni samo kakih 200 metrov ali pa še manj. Zakaj to delamo? Mogoče zato, ker če bi šli peš in bi nas po cesti videli, bi rekli: »Glej, temu pa je še za ldcl goriva žal!« Ne vem. Mislim pa, da smo postali preudobni. Na zemlji je 1/3 zelene površine. Vendar to je podatek, ki ne bo dolgo veljal. Vsak človek potrebuje življenjski prostor. Več nas je, več prostora potrebujemo. Leta 1990 nas je bilo okoli 5.5 milijard ljudi. Sedaj nas je približno 6.5 milijard. To pomeni, da nas je vsako desetletje za milijardo več. Prostora pa toliko manj. Zato moremo z naravo ravnati tako, da se lahko regenerira. Kaj pa oconska luknja? Plast atmosfere bo vedno tanjši in te luknje bodo vedno večje. Skozi te luknje pa uhajajo ultravijolični žarki, ki so zelo nevarni. Povzročajo razne bolezni, med drugimi tudi kožnega raka. Na Arktiki je ta luknja že danes tako velika, kot je cela Evropa. Tu je naštetih le nekaj napak, katere delamo. Posledice pa vsi poznamo, vendar vseeno ne izvedemo naše obveznosti do narave. Ona nam da toliko, lahko rečemo, da nam nudi vse, kar za življenje potrebujemo. Mi pa se do nje obnašamo tako nehvaležno. Veliko ljudi se ne zaveda, da mi nismo zadnji na tem svetu in da morejo naši potomci živeti tudi na tem planetu. Če pa bomo nadaljevali v takem slogu, je vprašanje, kako dolgo bo še možno življenje na planetu ZEMLJA! zaskrbljen Občan "JAVNI RAZPIS" za podelitev priznanj V skladu z 9. členom Odloka o priznanjih Občine Hodoš (Uradni list RS, št. 59/01) se razpisuje zbiranje predlogov za podelitev priznanj Občine Hodoš za leto 2002 in sicer za priznanja: - "ČASTNI OBČAN" Občine Hodoš - "ZLATA PLAKETA" Občine Hodoš - "LISTINA OBČINE HODOŠ" Predlog mora vsebovati: - naziv in ime pobudnika - ime in priimek predlaganega prejemnika priznanja in osnovne osebne podatke, - obrazložitev pobude, - dokumente, ki potrjujejo dejstva v obrazložitvi (če obstajajo). Predloge, posredovane na sedež Občine, sprejemamo najkasneje do 17. maja 2002, nakar jih bo obravnavala Komisija, ki bo sprejela ustrezen sklep za podelitev in ga posredovala Občinskemu svetu v obravnavo in odločanje. Sklep Občinskega sveta o podelitvi priznanja Občine Hodoš bo objavljen v tem glasilu. "PÁLYÁZAT" elismerések kiosztására Hodos Község Elismeréseiről szóló Szabályrendelete (SzK Hiv. Lapja 59/01) 9. cikkelye alapján nyilvános pályázatot hirdet a Hodos Község 2002-es évi elismeréseinek kiosztására, éspedig: - Hodos Község „ DÍSZPOLGÁRA ” - Hodos Község "ARANY PLAKETTJE" - "HODOS KÖZSÉG OKMÁNYA" A javaslatnak tartalmaznia kell: - a kezdeményező (javaslattevő) nevét, megnevezését - az elismerésre javasolt családi nevét és utónevét és alapvető személyi adatait, - a kezdeményezés indoklását, - az indoklásban szereplő tényeket bizonyító okmányokat (ha léteznek ilyenek). A javaslatokat legkésőbb 2002. május 17-éig várjuk a községi hivatalba, ezt követően a Bizottság megvitatja őket, elfogadja a megfelelő határozatot, és ezt megvitatásra és döntéshozatalra továbbítja a Községi Tanácsnak. A Községi Tanácsnak a Hodos Község elismerésének kiosztásával kapcsolatos határozatát ebben a lapban közöljük majd. 27 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap OPOZORILO! Na podlagi 3. člena uredbe o varstvu pred požarom v naravnem okolju (Ur. L, št. 62/95), Uprava Republike Slovenije za zaščito in reševanje razglaša veliko požarno ogroženost naravnega okolja od 11. marca 2002, na območju celotne Slovenije. Z dnem razglasitve velike požarne ogroženosti naravnega okolja je v naravnem okolju prepovedano kuriti, sežigati in uporabljati odprti ogenj, puščati ali odmetavati goreče in druge predmete ali snovi, ki lahko povzročijo požar. Inšpekcija za varstvo pred naravnimi in drugimi nesrečami, gozdarska in kmetijska inšpekcija ter policija bodo v času razglašene požarne ogroženosti naravnega okolja izvajale poostren nadzor. Tako je v vsej državi do preklica strogo prepovedano kurjenje, sežiganje, uporaba odprtega ognja v naravnem okolju ter uporaba, puščanje ali odmetavanje gorečih ali drugih predmetov. Prosimo Vas, da opozorilo vzamete skrajno resno, saj bo Inšpektorat RS za varstvo pred naravnimi in drugimi nesrečami, Izspostava Murska Sobota, skladno s predpisi prisiljen zoper kršitelje uvesti postopek za kaznovanje. Hvala! FIGYELMEZTETÉS! A Szlovén Köztársaság Védelmi és Mentési Igazgatósága a természeti környezeti tűzvédelemről szóló Rendelet (SzK Hiv. Lapja 62/95) 3. cikkelye alapján 2002. március 11-étől meghirdeti a természeti környezet nagyfokú tűzveszélyeztetettségét Szlovénia egész területén. A természeti környezet nagyfokú tűzveszélyeztetettségének kihirdetése napjától tilos a természeti környezetben tűzet gyújtani, bármilyen anyagokat égetni, nyílt tüzet használni, égő, illetve tűzveszélyes anyagokat és tárgyakat használni, lerakni vagy eldobni. A természeti környezet tűzveszélyeztetettségének időszakában a Természeti és Egyéb Csapások Felügyelősége, az Erdészeti és Mezőgazdasági Felügyelőség valamint a rendőrség fokozottan ellenőrzi a tilalom betartását. A rendelkezés visszavonásáig így az egész ország területének természeti környezetében tilos a tűzrakás, égetés, a nyílt tűz hasnálata, valamint a tűzveszélyes anyagok és tárgyak használata, lerokása és eldobása. Kérjük a figyelmeztetés szigorú betartását, ellenkező esetben a SzK Természeti és Egyéb Csapások Felügyelőségének Muraszombati kirendeltsége az előírásokkal összhangban büntetőeljárást indít a szabálysértők ellen. Köszönjük! Spoštovani! V skladu z zakonom je vse škropilne naprave potrebno na določeno obdobje testirati in zagotoviti pravilno delovanje. V ta namen Vas obveščamo, da bodo pristojni izvajali obnovitveno testiranje škropilnih naprav v občini Hodoš za naselji Hodoš in Krplivnik: dne 23.05.2002 pri Agranti Semenarstvo Hodoš Tisztelt polgárok! A törvény értelmében bizonyos időközönként kötelező a permetező berendezések ellenőrzése és megfelelő működtetésük biztosítása. Tájékoztatjuk Önöket, hogy az illetékesek Hodos Községben, Hodos és Kapornak települések részére 2002. május 23-án a hodosi Agranta Semenarna-nál végzik a permetező berendezések felújító tesztelését. OBVESTILO! ÉRTESÍTÉS Opravljanje tehničnih pregledov traktorjev in traktorskih priklopnikov na terenu v letu 2002 - spomladanski del, bo na območju Občine Hodoš (za naselji Hodoš in Krplivnik) V ČETRTEK, 25.04.2002 OD 08.00 DO 16.00 URE, pred Vaško-kulturnim domom na Hodošu. 2002 tavaszán is elvégezzük a traktorok és traktorpótkocsik terepen történő műszaki vizsgálatát, ami Hodos Község térségében (Hodos és Kapornak települések) CSÜTÖRTÖKÖN, 2002. ÁPRILIS 25-ÉN 8-TÓL 16 ÓRÁIG TART Hodoson a faluotthon előtt. Občina Hodoš bo tudi letos organizirala pomladansko urejanje okolja pod geslom, "Moja dežela - lepa, urejena in čista". Občina Hodoš, v sodelovanju z dvojezično osnovno šolo in Kulturno-turističnim društvom, poziva vse predstavnike društev, zavodov, delovnih organizacij, samostojne podjetnike, obrtnike, lovsko organizacijo in posameznike, da se organizirano in množično udeležijo akcije v soboto 13.04.2002, od 08.00 do 12.00 ure Zbirališče: - vaško-kulturno-gasilski dom Hodoš - vaško-gasilski dom Krplivnik - vaški dom Mali Krplivnik V slučaju slabega vremena vas bomo o datumu akcije naknadno obvestili. Le s sodelovanjem vseh nas, bo naša občina še lepša, bolj urejena in čista. Hodos község az idei évben is megszervezi az „ Én hazám - tiszta, rendezett és szép ” környezettisztítási címszó alatti akciót. Hodos község, közösen a kétnyelvű iskolával és a Művelődési egyesülettel felhívja az egyesületi, intézeti, munkaszervezeti tagokat, válalkozókat, iparosokat, vadászegyesületet és magánszemélyeket, hogy szervezetten és tömegesen vegyenek részt az akción, szombaton 2002. április 13-án, 8.00 és 12 óra közt Gyülekezőhely: - falusi - művelődési - tűzoltó otthon Hodos - falusi - tűzoltó otthon Kapornak - falusi otthon Domaföld Rossz idő esetén az akció elmarad. Az új időpontról értesíteni fogjuk Önöket. Csak mindannyiunk közreműködésével lesz községünk szebb, rendezettebb és tisztább. 28 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap OBVESTILO Društvo samopomoči v občini Hodoš Vas obvešča, da je članarina za 2002. leto 1.000,00 Sit, katero je potrebno poravnati do 31.03.2002 pri blagajniku Francu Könye, Hodoš 83. V kolikor niste v stanju, da bi lahko sami prišli do blagajnika, prosim, da ga obvestite in bo on prišel k Vam. Hvala za razumevanje! ÉRTESÍTÉS Hodos község Önsegélyző egyesülete értesíti Önöket, hogy a 2002- es évre szóló tagságdíj összege 1.000,00 SIT és 2002. március 31-ig kötelező befizetni az egyesület pénztárosánál, Könye Ferencnél, Hodos 83. Amennyiben valamilyen oknál fogva nem bírnak elmenni a pénztároshoz, értesítsék őt és a pénztáros személyesen ellátogat Önökhöz. Köszönet! SPOŠTOVANI! Obveščamo Vas, da smo tudi v letošnjem letu začeli pobirati takso za obremenjevanje vode. Obračunavali bomo v 4. obrokih oziroma za tri mesece skupaj za tista gospodinjstva, ki nimajo vaškega vodovoda oz.posebnega vodomera za porabo vode v gospodinjstvu. Po vladni uredbi ( Ur. l. št. 109/2001 ) taksa za obremenjevanje vode na osebo do meseca marca 2002 znaša 4.600,00 sit. Od meseca aprila pa znaša taksa na osebo 5.980,00 sit. Za gospodinjstva, ki imajo vaški vodovod, bomo takso obračunali po popisu števca za porabljeno vodo dvakrat letno. ( junij, december) Za tista gospodinjstva, ki imajo dodaten vodomer za porabo vode v gospodinjstvu, bomo takso obračunali tudi dvakrat letno. (junij, december) Če ste med tem časom namestili dodatni vodomer za porabe vode v gospodinjstvu in nam tega niste sporočili, Vas prosimo, da nam to sporočite na sedež občine, ker vam bomo takso obračunavali po stanju števca vodomera. V primeru, da imate vodomer in nam niste javili, poslano položnico upoštevajte, za brezpredmetnega. Občinska uprava TISZTELTEK ! Értesítjük Önöket, hogy az idei évben is megkezdtük a kommunális illeték begyűjtését. 4 alkalommal fogjuk háztartásonként elszámolni az illetéket azok részére, akiknek nincs falusi vízvezetékük, vagyis nincs külön vízórájuk a háztartásban elhasználandó vízmennyiség leméréséhez. A kormányrendelet alapján az illeték személyenként 2002. március hónapig 4.600 SIT. Április hónaptól az illeték összege személyenként 5.980,00 SIT tesz ki. Azon háztartások részére, akik a falusi vízvezeték használói, az illetéket a vízóra alapján fogjuk elszámolni kétszer évente ( június, december). Azon háztartások részére, akiknek külön vízórájuk van, az illetéket szintén kétszer számoljuk el évente (június, december). Ha időközben valamely háztartásban külön vízórát szereltek fel és erről bennünket még nem értesítettek, kérjük tegyék ezt meg mielőbb. Erre azért van szükség, hogy ez alapján számolhassuk el fizetendő illetéküket. Azon esetben, ha van vízórájuk és erről még nem értesítettek bennünket, a kézhezkapott befízetési szelvényt tekintsék tárgytalannak. Községi hivatal HÚSVÉTI VÁRAKOZÁS A húsvét szép tavaszi ünnep. Ebben az évben március 31-én lesz. Ezt a napot minden gyerek várja. Reggel az anyukák kirakják az udvarra a hímestojásokat. Nekünk gyerekeknek a tojásokat meg kell keresnünk a fűben . Ez egy nagyszerű játék. Velem egyszer az történt, hogy keresés közben a fűben majdnem ráléptem az egyik legszebb tojásra. A legszebb az ajándékozás. Legtöbbször a gyerekek játékokat, csokoládéból készült nyúlfigurákat, tojásforma cukorkákat, különféle édességeket kapnak. Az asztalon majdnem minden háznál húsvétkor kalács van. A kisebbeknek azt mondják, hogy jön a húsvéti nyuszi. A húsvétot nagyon várom. Remélem, hogy minden kersztszülőm meg fog látogatni. KÖNYE SIMONA 4. osztály KÁI PÁRTOSFALVA A TAVASZRÓL A tavasz március 21-én kezdődik. Nekem a tavasz a legszebb évszak, mert melegebb van, és nyílnak a virágok. Az anyukámnak is ez a legszebb évszaka, mert ekkor virágoznak a nárciszok, tulipánok és kankalinok A legszebb pedig az, amikor a fák virágozni kezdenek. KOČMAR ALEKSANDER 4.osztály KÁI PÁRTOSFALVA A tavasz nagyon szép. Tavasszal kinyílnak a hóvirágok, nárciszok, jácintok, kankalinok, krókuszok... Én már nagyon sok virágot szedtem. Anyukám nagyon örült nekik. Az emberek bevetik a földeket. Az én apukám is szorgalmasan dolgozik a mezőkön. Márciusban már meleg van, de olykor erősen fúj a szél. ABRAHAM SIMONA 4. osztály KÁI PÁRTOSFALVA Glasilo Őrség - Őrségi hírlap MÁRCIUS 15-e Minden évben március az a hónap, amikor Muravidéken számos ünnepély keretében megemlékezünk az 1848-as forradalomról. 1848 márciusában, azon az esős, ködös napon az ifjak összegyűltek a Pilvax kávéház előtt. A forradalmi eszmékkel felfegyverkezett ifjak a sajtószabadság, szólási szabadság és a cenzura eltörléséért indultak harcba.Útközben betértek a városházára, a nyomdába, a börtömbe, ahonnan kiszabadították Táncsicsot. A Nemzeti Múzeum előtt felolvasták a 12 pontot és Petőfi Nemzeti dalát. A forradalomban számos nagy magyar vesztette életét. Ezen események tiszteletére tartottunk március 8-án Hodoson is ünepélyt. A himnusz után népdalok, katonadalok és megzenisített versek hangoztak el. A legvégén megkoszorúztuk a kopjafát. Remélem, hogy soha nem feledkezünk meg a szabadság harcról. Roman Silvija, 4. osztály KAI Pártosfalva Pes in mačka Nekega dne se je na dvorišču zgodilo naslednje: Pes in mačka srečala sta se. Pes mački rekel je: -Zakaj si mi nekoč pojedla hrano? -Nisem ti pojedla, zakaj bi ti? -Zato ker si se mi hotela maščevati! -In zakaj bi se ti hotela maščevati? -Zato ker sem ti ubil mladiče! -Jaz še nikoli nisem imela mladičev! -O pa si, pa si! Lansko leto, julija sem ti prav tukaj ubil tvoje mladiče, ti pa si pojedla mojo hrano! -Lažeš mrcina mrcinasta. Lansko leto še sploh nisem bila na svetu! Točno na dan božiča sem se skotila! Pes zamahne s taco proti mački, nič ji ni, kako je to mogoče?! Sedaj pa mačka zamahne proti pasjemu smrčku in ga rani, da mu teče kri! Od tistega dne dalje pes mačke ni več nadlegoval ! Rebeka Kerčmar, 6.razred DOŠ Prosenjakovci LISICA IN KOKOŠ Sonce sije, kokoš je zrnje. Lisica prihiti h kokoši in kriči: "Zdaj boš poplačala za krivico, da si pojedla moje zrnje!" Kokoš kokodaka:"Saj ti ne ješ zrnja." Lisica ne popusti in reče: "Potem pa ti zavijem vrat, ker si pila iz mojega studenca!" Kokoš misli kratek čas in reče: "Jaz ne segam tako globoko in ne vem kje je tvoj studenec." Lisica se razburja in zakriči: "Potem pa je kriv tvoj dedek!" Lisica pohrusta ubogo kokoško. Renata JOŠAR, 6.razred SZERENCSÉS RÓZSIKA Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy vár. Abban a várban élt egy gonosz mostoha, és ott nevelte a befogadott leányát. Ennek a lánynak Rózsika volt a neve. Rózsika árva volt, mert a szülei meghaltak. A gonosz mostoha nem szerette ezt a lányt, és mindig rosszat akart neki. Mindig valamilyen akadályt állított neki. Egyszer, amikor bálba akart menni a barátnőivel, nagyon szép ruhát vart magának. Ez a ruha egy sötétkék anyagból készült, amely tele volt vörös virágokkal. Rózsika ezt a z estét nagyon várta, és nagyon izgult. Hét barátnője elment haza és megkérdezték tőle: „ Rózsika elkészültél már ? ” Ekkor Rózsika nyugodtan felelte nekik, hogy még kora van. Elkezdtek nyolcan beszélgetni, és még jókat is nevettek. Közben a gonosz mostoha bement Rózsika szobájába, és elvitte a gyönyörű ruhát az ő rejtekhelyére. Ott már három fazékban forrt a festék. Az első fazékban zöld, a másikban sárga, a harmadikban pedig lila festék volt. A gonosz mostoha háromrészre hajtotta a ruhát, és egyenként minden részt beletett egy festékbe. A végén egy zöldes, sárgás, lilás tarka ruha jött ki. A mostoha azt gondolta magában: „ Ez aztán elrontotta az egész ruhát, és jól megfog lepődni a kis Rózsika.” A mostoha visszavitte a ruhát a szobába, és letette az ágyra. Amikor Rózsika bement a ruháért, meglepődve állt meg az ajtónál. „ Az én gyönyörű ruhámból milett ?!” kérdezte magától. Rózsika szomorúan ment ki a barátnőihez, és közölte velük a hírt. Egyik barátnője azt javasolta neki, hogy vegyen fel egy másik ruhát. De Rózsikának nem volt egy szép ruhája sem. A végén úgy döntött, hogy felveszi azt a ruhát, amelyiket a gonosz boszorka befestett neki. Rózsika fel is vette a ruhát. A mostoha csodálkozott. „ Nem baj, úgyis mindenki csúfolni fogja!” gondolta magában. Amikor odaártek a bálra, mindenki csak Rózsikát nézte, milyen gyönyörű. Rózsika nagyon meg volt lepődve. A barátnői nem. Ők heten már előre tudták, hogy igy lesz, hisz ők tündérek voltak. Amikor hazaért Rózsika a bálból, elmesélte mostohájának a történteket. A mostoha nagyon dühös volt, hisz ez a dolog sem sikerült neki. Igy lett ismét a mostoha a vesztes. Rózsika pedig nagyon boldog volt, hisz az elrontott ruhából lett a leggyönyörűbb. ORBAN NINA, 5. osztály KÁI PÁRTOSFALVA SREČANJE S SNEŽNO KRALJICO Deklica, deklica prosim povej, kako ti je ime, nikar se ne smej! Kaj me sprašuješ neumne reči? Res sem prelepa, za navadne stvari. Moja obleka je bela kot sneg, vsa bleščim se kot pravi sneg. Torej zdaj veš, Snežna kraljica je moje ime. Simona Abraham, 4. razred DOŠ Prosenjakovci 30 Glasilo Őrség - Őrségi hírlap Zasedanje novega upravnega odbora NK Hodoš A Hodosi LE új vezetőségének ülése ga. Rozalija Totić je prejela priznanje Totić Rozalija nívódijban részesült Otvoritev Nacionalnega parka Őrség Az Őrség Nemzeti park megnyitása Daritelja spominskega obeležja sta položila venca Az ajándékozó önkormányzatok polgármesterei megkoszorúzták a kopjafát Srečanje krvodajalcev A véradók találkozója