Poltnlna plačana v gotovini.
CSna — Ara 1*25 Din.
f f
Véi»8Ztveni, poUtotsnl i kulturni tjédnik.
it =
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. V. Evf.
Márkisevci, lg26. szeptember 26
Broj 39. Szám.
Pr. VIII. 46/25. 24.
11 imenu Njegovega veličanstva taja!
Okrožno kot tiskovno sodišče v Mariboru je vsled naredbe z dne 26. 9. 1925, s katero je bila določena glavna razprava, razpravljalo dne 16. 10. 1925 pod predsedstvom viš. dež. sod. sv. Stergarja, v navzočnosti viš. dež. sod. sv. Ouzelja, dež. sod. sv. Lenarta, okr. sodn. Kramerja kot sodnikov, dr. Arko kot za-zapisnikarja, v prisotnosti zasebnega obtožitelja dr. Robiča in njegovega zastopnika dr. Lipolda, obtoženca Štefan Ktihar in zagovornika dr. Brgoč, o obtožbi, katero je dvignil zasebni obtožiteij dr. Robič, profesor v Murski Soboti zoper Štefana Kiihar, rojenega 4. 4. 1890 v Makišavcih, krščen v Puconcih, pristojen v Markišavce, evang. vere, oženien, posestnik in gostilničar, pismen, stanujoč v Markišavcih 20, že jred^aznovan, radi pregrešk a zoper varnost tasti po § 487 in 488 k. z. storjenega potom iska, in po predlogu stavljenem po zastopniku zasebnega obto žitelja, naj se obdolženca kaznuje po zakonu v smislu zasebne obtožbe i. t. d. dne 16. 10. 025 razsoddo tako:
Štefan Kiihar je kriv,
da je s tem, da je v št. 15 tednika „Mo ška Krajina" od dne 9. 4. 1925 objavil kot pisec in odgovorni urednik na prvi strani ega lista pod naslovom „Profesor hujszkács" članek: »Kmeta vesznicsara te'zi né szamo bo'z na letina, s:lab póv diszta pg-ílácsanoga dela, nego i velke dacse, stero pri denésnyi niszki céná nyega pridelkov ne vémo kak bode rnogőcsi plácsati. Kmet sze dosztakrát ne na vrémena, návecskrát sze pa nescse brigati za politična dela poedini partá-ov, ki szo pravzaprav/ rüdárje mverszki kői, i tak — persze — aevé, da je nyega nábőgse delo, irértüvanye i széjanye zaman, csi »ridelka, ze.ve haszek rávnq te m veksem tali ta zaigrajo i kmeti more bo'zno idti. Za vsze tá lela i nevoie za prőszta pamet 'ze — szamorazmeto — oblászti tri vi.
Poedini faktorje nisterni ob-ásztev pa szvojemi pozványi ve-o, za kmetski interss poedini trajin vsze tiszto vcsinijo, ka je
potrebno, negledőcs na politicsno zahrbtnoszt. Polticsna zagrize-noszt pa, ki je ne v málom táli pretirana zavolo doszégnyenoszti oszebni ambicij, tüdi kak taksa scse grajati nase vérsztveno napredüvanye. , tak da bi nász tá politicsna demokrátszka szkisnyá-va 'ze nebi zadoszta düsila, na opanke szprávila. Pri vszem tom sze nemremo csüdivati, csi je za vsze te nevoie obiászt vzeta za krivce, csi tüdi escse i oblászt-vam podvr'zeni uradniki hujszka-jo kmete prőti oblásztvam.
Kak nam je znáno, kak pri-vszem drügom tüdi i pri živinoreji szmo prišli v toj bojnszkoj i pobojnszkoj dobi na konec. V tom i preminőcsem szmo komaj prišli do toga, ka je tüdi i obiászt mogla prevideti, ka sze nam poiwágati trbé i tő za dr'záve obcs-no vérsztveni interes. Za te cil nam je priszkrbela preininő-cse leto štiri csisztokrvni bikov z svicarszkoga simenthala, ar pa na ponovno pitanye srezkoga poglavarstva veterinarszki oddelek ino na oszebno iszkanje osz-krbnikov i ponüjanye g. živino zdravnika szo sze za blké prevzeti sznmo trijé kmeti zavzeli, je strti bik oddani v horvatsko. Vszeedno je pa z tem 'zivino-zdravnik, ki sze je za nas vérsztveni sztális povzdignoti zavzeo, z ev. biamaze v nikelko reszni büo, v r.ase 'živinoreje vugod-noszt, i k a sze godi?
Oblasztni orgán je razrešeni od blama'ze, nam pa plemenilna potreba 'živinoreje zadoscsena. Isztina ka nerazmeti Ijüdje sze zdá csemerijo — kak vszigdár i neteineljitno — mogöcse szarni szebi na škodo za prisesztnoszt. I gda je lüdi neopravicseni i vendar nevoscsliva csemeritev prőti oblászti naperjena, té je nedo-püsztjivo i obszojenya vrédno escse i hujszkati narod, kak edno ogen z olijom gasénye né szamo csi csini tő eden prőszti cslovek. nego tembole csi csini tő eden dr'závni szlü'zbenik, ki bi tisati prőti oblásztim escse i lüdi rnogo né naszprotno — hujszka kak je tő csinüo g. dr. Robič gimn. profesor z M. Sobote, kak zasztopnik Pribičevičo-ve demokratie na te sztranke v Püconcí 29-ga marca 1925. ob-
drzánom gyűlési ki je erkao: Ki'ihár neszme dobiti 'zrebca, tő nasa sztranka (!) nedopüszti. Kaj on, ki je 'ze biká dőbo, pa bi nyerni pá 'ze 'zrebca dáli (obiászt op.) tő je szvinjarija".
Pitamo zdá se obiászt i g. ravnatela, gimnazije, kak pride k tomi eden dr'závni urádnik, da szi z politike táksi aktiven tao more vzeti i ka vecs, prőti, pred lüdmi v szlabom poglédi sztojé-cso, oblászti lüdi indirektno hujszka. Ali g. dr. Robič miszli, da Kühara posztávi pred lüdmi v szlab pogled sztem, da je on biká dőbo? Né, llidje sze sztem na obiászt razszrdijo, náimre csi sze hujszkajo, csirávno nyim vszeedno more bidti — z vérsztve-noga pogléda — sto dobi biká, dali jeszte. G. Robič bi szi pre-miszliti mogo kakso funkcijo zvrsava, kak dr'závni urádnik i né hujszkati lüdi prőti oblásztvam, zavolo — demokrátie!
Torej, da je dolíil za s. ob-toíitelja dr. Robiča določenega nečastnega dejanja, ki bi ga utegnilo v očeh ljudi ponilati, ter je s te m zakrivil pregrešek zoper varnost tasti po § 488 k. z. in se obsodi po § 493 k. z. z uporabo §§ 266, 261 k. z. na 500 (petsto) Din denarne kazni ob neizteiljivosti pa na 1 teden zapora po § 389 kpr. v povračilo stroškov kaz. postopanja in event. izvršitve kazni po tar. pošt. 193 taks. zak. na plačilo takse 50 Din.
Tudi mora obtoienec v smislu § 39 tisk. zak. z dne 17. 12. 1862 št. 6 drž. zak. ex 1863 objaviti sodbo v prvi štev. tednika „Mörszka Krajina" takoj po pravomotnosti sodbe na istem mestu in z enakimi črkami, kot je bil}( objavljen inkriminirani uvodnik in sicer na lastne stroške.
Maribor, dne 16. 10. 1925-STERGAR s. r.
Pr. VIII. 46/25. 30.
V IMENU NJEGOVEGA VELIČANSTVA KRALJA!
Stol sedmorice, oddelek B, kakor kasacijsko sodišče v Zagrebu je dne '28. julija 1926 pod predsedstvom podpredsednika drja. Metličiča, ob navzočnosti svetnikov Černeta, Zmav-ca, drja. Furlana in drja. Dubokoviča, kakor sodnikov, svetniškega tajnika Strasserja, kakor zapisnikarja o ničnostni oritožbi, ki jo je vložil obtoženec Štefan Kiihar zoper razsodbo
okrožnega sodišča v Mariboru od 16 oktobra 1915. opr. št. Pr, VII. 46/25 24, s katero je bil obtoženec Štefan Kiihar radi pregreška zoper nevarnost časti potom tiskovine po § 488 k. z. obsojen po § 493 k. z. z uporabo §§261, 266 k. z. na 500 Din denarne kazni ali ako bi se ne dala izterjati na 1 teden zapoja, po § 389 kpr. na povračilo stroškov kazenskega postopanja ter po § 39 tisk zák. od 17. decembra 1862 št. 6 d. z. iz leta 1863 na objavo sodbe, po javni razpravi in ko je slišal poročevalca svetnika Černeta, izvajanja prečitane ničnostne pritožbe obtoženčeve, ter odgovor zastopnika zasebnega obtožitelja drja. Vesnika, odvetnika v Murski Soboti,
razsodil:
I.	Ničnostna pritožba se zavrne in je obtoženi dolžan da povrne morebitne stroške kasacijskega postopanja ter da plača predpisano taksno pristojbino.
II.	Obenem kasacijsko sodišče v nejavni seji po zasjišanju vrhovnega državnega pravdništva ni oziralo na obtoženčev vzklic zoper izrek o kazni. —
Stol sedmorice, oddelek B., v Zagrebu, dne 28 julija 1926.
Dr. METLIČ1Č s. r.
Radics sikerei Genfben.
Drumund, a népszövetség főtitkára Radics tiszteletére intim ebedet adott.
A jugoszláv delegátus pedig ebédet rendezett az összes népszövetségi delegációk tiszteletére, melyen Radics beszélgetést folytatott Dulfussal, a népszövetség propaganda ligájának vezetőjével. Radics kijelentette, hogy a szerb-horvát megegyezés közelebb hozta Jugoszláviát szomszédaihoz. Dol-fuss megígérte Radicsnak, hogy Jugoszláviát a közel jövőben titkárjával meg fogja látogatni.
Kanadai hirek.
Kanada állam, melynek teljes autonomiája van, eddig is csak névleg tartozott Angliához. Most, hogy itt is kormány változás van, igen valószínű, hogy kimondják az Angliától való elszakadást és csatlakozni fognak az Egyesült Államokhoz.
A népszövetség elnöke ismét Benes lett.
A Népszövetség tanácsa újból össze ült. Betűrend szerint az elnökség Németországot illette volna, de Stresemann lemondott az elnökségről Benes javára. — Az uj elnök igen meleg szavakkal emlékezett meg a Népszövetség uj tagjáról, Németországról.
Je vsze mogőcse?!
Auto-hitrovő'znya je z strofom prepovédana. -- tak je viditi z-táble, kí szo na vszákom konci várasa po-sztávlene, Csi pa prideš v várasa szredíno na nájobracsnése vilice, tam pa móres vszeedno paziti, da zbi'zís léko ednomi i drügvrai pranáglo tira-jőcsemi autoji ali motocikliji. Kelko-krát je dána nevamoszt pri kri!zani vilicaj, gda neodevédno priletijo tá „vragecsa köla". Nevémo vezdaj !ze, ali szo té táble za té hitrovozácse po-sztávlene, ali pa šoferje szo za té táblic volo hitrovozácsi, vszeedno bi pa trbelo tö dugoványe razcsisztiti, csi szamo 'ze zarolo cslovecse var-noszti.
Mussolini elleni merénylet.
Visszaállítják a halálbüntetést Olaszországban
felel a merényletért?
Ki
* * *
CENTRALNA TRGOVINA ODAVLE SE PLATNO ŠTOFI ŽELEZO LEDER SOL Z CUKER KARBID OBLIJALO MAŠINOLI I SEETLE DROVNIE ZA FAL DNEVNOS CENO !
Jeli kak lepo doni té trgovszki „uradni" napiszek ? Ali nebi lepše do-nüo v Prekmurszkoj sztároj szloven-sbsini té napiszek ? Tak vidi vö pri-sziljávanye i prepovedávanye našega jezika I Csi sze ide ;za prikapcsenyé k Horvacskoj, te szmo szlovenci i né hrváti, ali gda nas jezik tüdi i pisz-meno scsémo praktízérati, te jo ne-szmémo, ar je „ne szlovenszki prá-vopísz". I gledajte ovo, je tő szploh káksoj szlovenscsini podoben prá-vopisz ? I
V M. Szoboti, v ogengaszilcov visziko cimpranom törmi — praj ti M. Szobotski mődri i modriáske »kupaktanácse* vzdr'závajo i tam böde, gda elektrika pride, Szobotske elektrike najmocsnésa elektricsna grüs-ka, steroj böde duznoszt, kak céloga Prekmurja szredine najvéksoj zvézdi, notriposzvétiti célo Prekmurje . . . Za té poszeo je — ergo — osznová-ni té >nazarenszki< leszeni törem, ki je med vszémi drügimi kak taksi naj visisi törem. Tak szi gucsijo vszi lüdje, ka csi nebi za oni i té cil büo osznováni, te bi tam, kak v vszákom táksem návada jeszte, meli oöcsnoga csuvája, kí bi meo duznoszt paziti na ognye v bli'znyoj okolici, né ka szo vezdaj v trikilo-meterszkoj blfzini, né znali, ali né šteli znati za ogen, gde bi mogli tiszto dú'znoszt szpunyávati, stera je motto vszega ogengaszilsztva : Poraöcs poneszrcsencam 1
A Mussolini ellen megkísérelt merénylet ügyében a rendőrség erélyesen nyomoz. Az a gyanú, hogy Giovanni Ermetének cinkostársai is vannak és nem maga készítette elő a merényletet. Szemtanuk előadása szerint a Pi-azza Porta Pia mellett közvetlenül a merénylet előtt Qiovanni Ermete egy autó előtt állt és két férfivel beszélgetett. Első kihallgatása alkalmával hamis nevet mond >tt be, de megállapítást nyert, hogy Ermete nem egy nappal a merénylet előtt érkezett Rómába, hanem már egy héttel az előtt és azóta egy római külvárosi szállóban rejtőzködött..
A rendőrség tömeges házkutatást tartott az anarchisták lakásán és igen sokat letartóztatott le. A vidéken mindenütt nagy tüntetések voliak vasárnap, amelyek során a fascisták bizalmukról biztosították Mussolinit.
Mussolini közvetlenül a merénylet után kihallgatáson fogadta a brit követség titkárát, aki előtt kijelentette, hogy céltalan minden merénylet, amit ellene megkiséreln-k, mert neki megjósolták, hogy nem fog erőszakos halállal meghalni.
Mussolininek és a fascista újságoknak francia ellenes kifakadásai Pá-risban nagy izgalmat keltettek. A baloldali lapok nyíltan követelik az Olaszországgal való leszámolást. A Volon-taiv azt írja. hogy Mussolini beszéde páratlanul áll a felelős állam férfiak nyilatkozatai között, mert nz hijján volt a higgadtságnak, a diszkréciónak és a lojalitásnak és jeladás volt a fascista sajtónak a Franciaország elleni kirohanásoknak.
A félhivatalos Temps erélyesen visszautasítja ama olasz részről iövő vádakat, hogy Franciaország tudva türi a területén folyó fascista ellenes mozgalmakat. Talán még sem lehet a merényletért Franciaországot okolni, mert a merénylő Marseilleből ment át Olaszországba. Amikor Cornot Irancra elnököt, majd Erzsébet királynét Genfben olasz merénylő meggyilkolta, senki sem vádolta a merénylet szerzőségével Olaszországot.
Párisi jelentés szerint Franciaország és Olaszország között kiélesedtek az ellentétek A merénylettel kapcsolatban Briand külügyminiszter és Grandi olasz államtitkár között éles
szóváltás folyt és Franciaország visz-szautasitotta Olaszországnak a merényletből folyó követeléseit, vagyis h ->gy nem engedi meg olasz állampolgároknak Franciaország területén való ellenőrzését.
Római jelentés szerint a római francia ügyvivő megjelent a külügyminisztériumban s tiltakozott az ellen, hogy a lrancia követség előtt állandó katonai készültséget helyeztek el. A külügyminisztériumban azt a választ adták, hogy számolni kell esetleges francia ellenes tüntetéssel.
A francia tnrületen alakult anti-fáscista szervezetek állítólag berörést szerveztek Olaszországba s már kölcsönt is bocsájtottak ki a betörés finanszírozására.
Marseillesi jelentés szerint a merénylő valódi neve Gino Luzetti, ki hosszabb ideig tartózkodott Marseille-be.n, de ott ellene soha kifogása a rendőrségnek nem volt.
A római nyomozás megállapította, hogy a bomba szilánkjai hu-szönöt méteres körzetben okoztak pusztítást.
A kormány elhatározta, hogy a szenátus és a kamara rendkívüli ülésén fogja tárgyalni a halálbüntetésről szóló javaslatot. A kivégzés golyó által fog történni. Az emigránsokat megfosztják állampolgárságuktól s vagyonukat elkobozzák.
a letartóztatott anarchisták szá ma eddig 270. Karrarában letartóztattak ötven komunnistát, mert állítólag a merényletet egy Mosci nevű kommunista szervezte s ki évekkel ezelőtt ment Marseillebe és ott szervezte az olasz emigránsokat.
Páris. Avezzano olasz nagykövet és Poincaré miniszterelnök között lefolyt beszélgetés kapcsán Poincare kijelentette, hogy a merényletért senki más nem felelős, mint az olasz rendőrség, mert ha a rendőrség feladata magaslatán állana, meg kellett volna akadályoznia, hogy olyan egyén jusson olasz területre, kinek sem útlevele, sem egyébb okmányai nincsenek,
Az Olaszország és Franciaország kQzötti konfliktusban Anglia Franciaország oldalán áll. — Feltűnő, hogy az olasz lapok Németországgal szemben igen barátságosan irnak.
operác'ó előtt való napnak délutánján vigan játszadozott a kórház kertjében s egy ellenőrizetlen pillanatban haza szökött közelben lakó szüleihez. Jókedvűen, nevetgélve vigasztalta aggódó édes anyját, súlyos betegen fekvő édes apját, hogy ne féljenek nem lesz semmi baja, sőt örökre megszabadul fájdalmaitól.
* * *
Jajvkanye, jőkanye, sztaranye, kricsanye, ognya trombetni szignáli, klepanye sprickanc, pőkanye gaszilni cévi, troblenyé !zivíne i. t. d. i. t. d. je szprevájalo velikangzko skodo no-scécsi ogen, ki je büo v nedelo v bli'zíni M, Szobote v Csernelavcii, steroga zgoraj popiszano szprevája-nye sze je vsze csüti moglo i csülo, i csüto sze je tüdi ognya szmrád v M. Szoboto. Vendar je pa osztalo tő vsze brez nászhaja, v M. Szoboti szo szpáli vszi mérno, kak kf szo szvoje delo dobro szkoncsali . . .
A szörnyű végzet, mely a reménykedő, bizakodó szülők örömmo- 4 solyát brutális1 kegyetlenséggel fagyi,S7-totta ajkaikra, rettentő módon igazr lta a kis leányka vigasztalásnak szánt ' szavait. Tényleg örökre megszabadult mioden fájdalmától . . .
Az operációs terembe a ni«ga lábán ment le a gyermek s nevetve, mosolyogva mászott föl a műtő-asztalra, melyen minden biztatás és bátorítás nélkül feküdt végig. Ami ezután történt, azon ritka tragédiák közé tartozik. amilyeneket eddig nagyon keveset jegyzett fel a sebészet története Az a szokás, hogy amig a műlétet végző orvos a kezeit mossa, addig megkezdik az előkészületeket a beteg elaltatására. Ezúttal is igy történt. Alig cseppentettek azonban "néhány csepp cloroformot az altató kosárra, rémülve veszik észre. hogy — nincs érvt-rés. Dr. Skrilecí Mihály még a kést sem vette a kezébe s a pár pillanat előtt még mosolygó gyermek elkékült ajakkal dermedten feküdt a műtőasztalon.
Az altatást nyomban abbahagyták s orvosok, apácák és az ápoló személyzet emberfeletti harcot kezdenek a kisleány életéért. Fájdalom alul maradtak a küzdelemben. A csontkezű halál erősebb volt az embernél, erős-sebb a tudománynál. A közel két óra hosszat tartott élesztési kísérletek eredménytelenek maradtak. A kis Micike nejn ébredt fel többé, fehér lelke visz-szaszállt teremtőjéhez, megállt kicsi szivének verése — az első csepp clo-roformtól. — Szivbénulás ölte meg. "
A tragikus haláleset városszerte mély részvétet keltett, mindenki őszintén sajnálta a teljesen megtört anyát és a nehéz beteg apát, ki súlyos kórtól gyötörve, még utlosó útjára sem tudta elkísérni gyermekét. A ravatalt a kórház halottas kamrájában állítót- i ták fel s a délutáni órákban már egész virágerdő borította a kis halottat. A temetés hétfőn délután 3 órakor ren- i geteg szá : u résztvevő közönség jelen-\ létében ment végbe. Kivonult a gyim- J násium ifjúsága is tanáraik vezetése alatt s a növendékek vegyeskara a gyászszertartás alatt —- melyet Kováts István ág. ev. esperes végzett — megható gyászdalokat énekelt. Fehérbe öltözött kis leányok fehér virággal a kezükben állták körül a koporsót, melyet a temető kapujától a sjrig diákok vittek vállaikon.
Uszó akna a tengerben.
A fekete tengeren Baku környé-1 kén a Szergljev nevű személyszállító gőzös aknára futott és fölrobbant. A j hajó százhúsz utasa közül csak ötven-1 kettőt lehetett megmenteni.
Hirtelen halál a műtőasztalon.
Mult szombaton a délelőtti órákban mélységes megdöbbenést keltett a futótűzként terjedő hir, hogy Pintér Micike, Pintér Elemérék 12 és fél éves gyönyörű leánykája hirtelen és tragikus körülmények között meghalt. A ' szép arcú, kedves modorú felettébb okos és tanulékony gyermek-leány, aki a folyó tanévben kezdte volna meg középiskolai tanulmányait a helybeli realgyimnasiumban, két héttel ezelőtt vakbél bántalmakról panaszkodott. Az orvosi vizsgálat akkor az operációt még feleslegesnek tartotta s a gyer-
mek két nap alatt látszólag teljesen meggyógyult. Pár nap múlva azonban ujbóí jelentkeztek a fájdalmak mire a gyermeket szeptember 15-én bevitték a kórházba, hogy megoperálják. A műtét azbnban nem veit sürgős, mert a gyermek a kórházban ismét jobban lett, fájdalmai és láza elmultak s igy dr. Skrilecz szeptember 18-ára tűzte ki az operációt.
Érdemes feljegyezni, hogy a bájos gyermek nemcsak hogy eg-y cseppet sem félt a sebészi beavatkozástól, hanem határozottan örült annak. Az
A spanyol katonai lázadás.
Primo de Rivera diktátor megfenyegette Alfonz spanyol királyt, hogy kikiáltja a köztársaságot, ha nem írja alá a direktórium rendeletét a tüzérségi iskoláit megszüntetéséről. A hadseregben állandóan ellenséges a hangulat a diktátor ellen s mivel vele szemben a király gyengének bizonyulj a hadsereg és a nép azt kívánja, hogy' a király fia javára mondjon le, remélve, hogy az majd erélyesen fog fellépni a diktátor ellen.
Radics nyilatkozata.
Radics I tvá'i Qenfben beszélgetést folytatott a N'.ue Freie Presse tudósítójával. A beszélgetés folyamán kijelentette Radics, hogy a horvátok és szlovének a gazdasági békét óhajtják Magyarországgal is és elitélik a háború előtti politika folytatását. Magyarországnak és Ausztriának szabad utat kell nyitni a tengerhez.
Radics további nyilatkozata szerint Németországnak és Ausztriának csatlakozása sem fog nehézséget okozni, mert szerinte ez természetes törekvés és folyamat mely ellen kár hadakozni.
Francia csapat összevonás.
Az olasz határon Fraociaország nagy és erős csapat összevonásokat foganasitott, igy a francia - Alpesekben is. Meg erősítettek technikailag mindent teljes felszereléssel. — Persze, mint mondják ennek nincs támadó jellege, csak védekezés esetleges meglepetések ellen.
Európa titkai.
Tudvalevő, hogy Amerika most kérlelhetetlenül hajtja be az európai államoktól háborús követeléseit. Ezért sok támadás éri az európai, de különösen az angol lapok részéről. Nem csoda, mert például az angol pénzügyminiszter kijelentése szerint Anglia három nemzedéken át naponta százezer fontot tartozik fizetni a háborús adósságok tőke és kamat törlesztése fejében. — Így néz ki az angol-amerikai barátság. — A sok támadást megunta egy nagy amerikai vasárnapi lap. a New-Jork Amerikán s most egy cikk soro/.atot fog közölni, melyben ki fogja mutatni, hogy mire költöttek az európai államok az amerikából kölcsön kapott pénzt és mire fordították állam háztartásuk legnagyobb részét. Kifejti, hogy Amerika erkölcsi kényszer alatt áll, hogy követeléseit be- J hajtsa, hogy az európai államok további fegyverkezésit megakadályozza. Tehát az a cikksorozat igen érdekes-1 nek Ígérkezik.	|
Glászi—Hirek.
—	Veliki ogen. Titán Jo'zef trgovca z sziljom v Čeriulavci vesz sztanü-ványszka i vérsztveoa hramba, kí je bila z leszá narejena, z vszőv vérszt-venov skerjov i z mlatilnim masínom navküper zadnyo nedelo je 19. szept. ob Va 4 vöri pogoréla. Hüdobnyáka rőka je vcsinila. Skoda znása, v kelko je mogőcse po ogr.yi oceniti, vise kak 380 jezero dinárov. Seakolérano jcí bilö na 277 jezero zvün sz^mo-vozécse lokomobile, ki je pa nepos-kodüvana osztala i je szakolerana na 25 jezero Din. Cslovec«elübni lüdjé priszkocsite nyerni na pomőcs 1
—	Černelavci. Nasa obesina je komaj tri kilometrov oddaljena od M. Sobote. Pitamo záto zakaj je né prišla tak za'zeljena gaszilna pomöcs. gda — kak nam je znáno, je policaj té ogen pravocsaszno glászo kompe-tentnoj oszobi ? Csi bi ogen v M. Soboti büo i bi mi né prišli na pomőcs, bi mi zagvüsno stro-fani bili, ali vezdaj nevémo csi sze tő zgodi ?
—	Odlikovanje. Srebrno medaljo i diplomo je dobo Kukel Karol krojač v M. Soboti za svoje lepe izdelke, štere je razstavo na okrajnoj obrtnoj razstavi v Ormoži. Odlikova-nomi čestitamo !
—	A királyi család Párizsban. Őfelsége Alexander király, Mária királyné és Petar trónörökös a Simplon expres-sel inkognitóban Párisba utaztak. A
király fe fogja keresni régi fegorvósát, hogy konsultáljon vele. Távolléte alatt a királyi hatalmat a minisztertanács gyakorolja.
—	Harc a modern divat ellen. Budapesten a leányiskolákban szigoiuan elrendelték, hogy nem szabad a lányoknak térden felüli szoknyában s rövid ujju ruhában járni. Tiltva van a bubifrizura és a tánchelyek látogatása, továbbá a levelezés az iskolában. Még a tánciskolák látogatása is tilos. — Az arc festése meg éppen szigorúan tilos. /
—	Tüzek. Vasárnap reggel, szept. 19-én 3 órakor kigyulladt Titán József gabonakereskedő csernelovcei lakos gazdasági épülete, meiy átragadva az istálló és lakóházra, azokat mind elhamvasztotta. A tűz, melv ellenséges kéztől eredt, kb. 380 ezer Din. kárt okozott, ebből biztosítva 277 ezernyi volt. Rituper noršinci kereskedő gazdasági épületei ugyanaz időtájt szintén leégtek. Mindkét esetben a nyomozás megindult.
—	A feleséggyilkos Tóth László pincei lakós bűnügyében, a maribori esküdtszék szept. 22.-Í tanácsa az ítélet hozatalt, bizonyítási eljárás kiegészítése végett az őszi tanácskozásig elhalasztotta.
—	Halálozás. Dr. Wollak Adolf D. Lendavai ügyvéd, az izr. hitközség elnöke f. hó 19.-én elhunyt.
Drágít a posta. Október 1.-től kezdve a póstaviteldijak megdrágulnak az árvízkárosultak javára. Minden régi póstaértékcikk becserélendő, mert felülbélyegzett értékcikkek jönnek forgalomba, különben értéküket vesztik.
JAVNA ZAHVALA.
Zavarovalnica „CROATIA", pri kateri smo imeli zavarovane naše hleve in ostala poslopja, nam je ob priliki nesreče po požaru hleva na pristavi Nemščak vso škodo najkulantneje precenila in vso zavarovalnino točno izplačala. Zato smatramo za dolžnost, da se ji najtopleje zahvalimo in jo moremo vsakomur priporočati, kot realen zavod
UPRAVA VELEPOSESTVA v Beltinci.
jJPORT-
HAZENA.
Otvoritev jesenske športne sezone
Prvenstvena hazena tekme. S. K. Ptuj — S K. Mura.
V nedeljo 26. t. m. se vrši na prostoru Mure prvenstvena hazenska tekma med družinama Ptuja in Mure. Tekma bo nudila vseskozi ostro in napeto borbo, ker bo Mura, ki se nahaja v zadnjem času v prav dobri formi, naletela v Ptuju sigurno na ja-ko opasnega protivnika, ki se bori z velikim elanom, kar je dokazal zlasti pri zadnji tekmi dne 12. t. m. proti kompletni družini Maribora. Mura nastopi s skoro samimi mlajšimi močmi, z znatno izpremenjeni postavi. Jako občutno se ji bo poznala izguba Osterer-jeve, vendar pa bodo kljub temu znale naše mlade igralke sigurno častno zastopati črno-bele barve ter tako potrdili dober sloves, ki ga nživa Mure kot prvak Mariborske oblasti in športni pioner na najsevernejšim točki naše države. Tekmo sodi iz Zagreba delegirani sa-vezni sodnik. Tekma prične točno ob 3 uri popoldue ob vsakem vremenu.
Pénezi — Pénz
1 Dollár ..,..— 100 Kor. Budapest . = 1 Schil. Becs . = 1 Kor. Praga . . — I líra.....=
D. »
Ö6-50 0.078 8--» 1-67 225 9.14 sfrk.
mmmm _____
Hamburg-Amerikai vonal
Utasok szállítása a legmodernebb gőzhajókkal: Hamburgból az Északamerikai Egyesült államokba Hamburgból — Kubába Hamburgból -Mexicóba Hamburgból — Argentiniába Hamburgból—Braziliába Hamburgból—Uruguayba.
TTCindennemü útbaigazítást azonnal és díjtalanul ad Vezérügynökség 5, H. 5. részére
J. G. Draskovic, Zagreb,
„B 2" cesta br. 3., úgyszintén a flokok: Beograd, Balkanska u. 25, Ljubljana, Kolodvorska u. 30., nemkűlönbon Sušak, Split, TDetkovIč, Gruž, Makarska, Cetlnje, Veliki Bečkerek, Pančevo, Osijek, Sombor, Subo-tlca, Novi Sad, Bltolj és Dolnja Lendaván.
- v NEDELJO. 26. septembra -■ popoldne ob 3. zvečer ob 8 url |
[Zagonetha Ijubavij
| Tragikomedija jedne djevoj- | ke u 6 činova.
U glavnim ulogama: S CONRAD NAGEL, ELEA- : NOR BOARMANN.
(Liebe in Purpur.
iihihihiihI
VSTOPNINA: Gornje lože S 12 Din., spodnje lože 10 Din., | in II. prostor 5 Dinarjev.
Lastnik kina USTAV D I T T R I C H.
IIIHMIHMMHIII
Elköltözés miatt
szoba bútorok, ruha és egyébb háztartási cikkek olcsón eladók. Bővebbet CSISZÁR JÁNOSNÁL Murska Sobota, rom. kath. iskola épületében.
Kmetska hiža
v prav dobrom stanju z vsemi pritiklinami se poceni proda. — Pogoji se zvejo: Grajska ulica 8.
Kupi
takoj se več vagonov zdravih jabolk za pre-šanje. Pismene ali ustmene ponudbe je poslati z navedbo cen za kg. na Franca Ba-bič v Gradu M. Sobota št. 1.
00000000000000000000000000
Najpeča trgouačka kuča u S. H. S.
javlja da je izašao bogato ilustro-vani cijenik sa pfeko 1500 slika.
Isti se šalje svakome na cij. zahtjev BADAVA. U tom katalogu nači čete sve produkte, koji su Vam potrebni. Tu imade: odijela na dame, gospodu i djecu, rublja, svakovrstne manufakture, kratke robe, čarapa, cipela, sa-gova, zastora, kučnih i kuhinjskih potiebština, galanterije, parfumerije itd. itd. Zargledanjem cijenika čete se osvje-dočiti o nedokučivo niskim cijenama.
Mnogo hiljada fcupaca iz cijele države naručuju robu kod trgovačke otpremne kuče.
KASTNER i OEHLER, ZAQREB 1LlCA 4
Jer tamo i sa malo novaca nabavljuju prvorazrednu robu.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme T— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popQszt.
Rökopfszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	|	• küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina; M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta .VUKSKA SOBOTA. —: Kostni csekovni racsun broj 1298Ü. ;—| —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár :_; cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1 50, rendes 1—, aprrth ' detés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
Egy jó karban levő
motorbicikli
jutányos áron eladó, ugyanott férfi ^vagy női bicikli kölcsön kapható, órákra vagy egész napra.
P Pl IQAÍ? műszaki üzlete . rLIO/AIV Berger-ház (főtér)
MURSKA SOBOTA.
Óddá sze hi'za
v M. Szoboti posztávlena leta 1922., moderna, z vszémi za málo familijo potrébnimi lokáli. Mesetarje sze hono-rérajo. Zvé sze : PREKMURSKA TISKARNÁBAN megtudható feltételek mellett M. Sobotában egy 1922-ben épült csinos, kisebb család részére minden mellékhelyiségei berendezett ház eladó. — Közvetítők dijaztatnak.
vetögép
POHL gyártmányú, 11 soros, könnyű, .teljesen jókarban mérsékelt áron eladó Kühárnál, Mar-kiševci.
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert Svira ciganska godba baranya.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik baranya. velika gyinnlír na( :y
kavarna jllBUIIL kávéház
V

ZAHVALA.
Ob priliki izgube naše edine, nepozabne
M I G I K 1
1
Értesítés.
Értesíteni a n. t. hölgyközönséget, hogy Murska Sobota 64. szám alatt (Cör-féle házban)
nöi divat szalont
nyitottam.
A hölgyközönség szíves párt fogását kérem.
Nóvák Stevan
női szabó.
Kiadó 1926 okt- 1 én csy
boithely ség
két szoba, kamara és pince a templom utcába a járásbírósággal szemben. OLAJOS ügyvédnél.
Vljudno naznanjam vsem p. n. interesentom, da bom iinel že za prihodnjo šolsko leto v zalogi
šolske tiskovine in knjige
za gimnazijo in vse osnovne šole v Prekmurju. — Og. profesorjem, učiteljem in trgovcem s knjigami priznavam 10%-ni popust pri večjem naročilu.	Priporočam se
I. EAHN
trgovina s papirjem in knjigami v MURSKI SOBOTI
smo prejeli toliko izrazov sočutja, da je nam v naši neizmerni tugi nemogoče zahvaliti se vsakemu posebej, zato prosimo vse prijatelje in znance, ki so nam ob nepričakovani smrti naše ljubljene hčerke izrazili svoje sočutje, darovali prekrasne vence in cvetja ter spremili nedolžno žrtvo k zadnjemu počitku, da sprejmejo tem potom našo globoko zahvalo.
Posebno zahvalo izrekamo č. g. ešperešu Kovaču za njegov v srce segajoči govor, gg. prof. tukajšnje gimnazije p n. učiteljstvu in pevcem za genljive žalos-tinke ter vsem ki so nam v tej težki časi stali ob strani in nas v naši neizmerni boli tolažili.
Murska Sobota, dne 22. septembra 1926.'
Žalujoči starši ELEMÉR in OIZELA PINTÉR in rodbina.

1 odaji je
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spajz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediii pri
Biadó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áfl 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből a házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik — Érdeklődni lehet
trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota.

Hirdessen a MORSZKA KRAJlNÁ-ban.
■■IIHISIIMMII
Ne sajnálja az időt
se a fáradságot és győzödjön meg személyesen, hogy a legszebb Párisi és Bécsi kalapmodelok és kalapujdonsá-gok legjutányosabb árban csak A. KIRÁLY divatáru kereskedésébe kaphatók. Szalma kalapok backfisch ok résére 50 120 Din.-ig, szalma kalapok hölgyek részére 75—175 Din.-ig. ^Szalmakalapok gyermekek részére 40 —65 Din.-ig. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Mindennemű kalap alakitások ugy mint formáztatás, átvarás és festés a legpontosabban és a legolcsóbb árban készíttetik. Ugyan itt nagy választék női és gyermek harisnyákban, kötények, blúzok pipere czikkek mindennemű kötöttáruban. Állandóan nagy választék megtekinthető, minden vételkényszer nélkül.
Szolid árak !	Pontos kiszolgálás 1
A. KIRÁLY
trgovina s klobuki, perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA (fő tér Berger-féle ház.)
gKfclBi

Blagorodni gospod!
Z ozirom na bližajočo se jesensko in zimsko dobo dovoljujem si. spomniti Vas na mojo delavnico za izdelovanje vsakovrstnih finih oblek za gospode ter Vam isto priporočati. Isto-tam se prevzamejo tudi vsa predelanja in poprave oblek, ki se izvršijo najskrbnejše in najtočnejše. Dovoljujem si opozorili Vas na sedanje moderne kroje glasom tu navedenih slik, in sem na željo vedno radovolje pripravljen, Vas obiskati osebno in Vam predložiti na izbero najnovejše vzorce in nove modele.
Z odličnim spoštovanjem
Karel Kukel
krojač za gospode
Murska Sobota.
Tisztelt Uram!
Tekintettel a közeledő őszi és téli idényre, bá torkndom uraságod figyelmét felhívni férfiruha műhelyemre s szolgálataimat mindennemű finom kivitelű ö'tönyök előállítására felajánlani.
Elvállalok átalakítási és javítási muukáicat, amelyeket leggondosabban és legp ntosabban eszközlök.
Bátorkodom b. figyelmét fehivni a jelenlegi modern szabásokra, feltüntetett ábrák szerint, s készséggel mutatom be meghívásra a legújabb mintákat és modelleket.
K.váló tisztelettel:
Kukel Károly
uri-szabó
Murska Sobota.
i