Poitnfna plagana v gotovlnl Ára 1.25 Din. Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza ide küldendők : „MURAVIDÉK" szerkesztősége Murska Sobota, Alexandrova c. :-: :-: 202. szám. :-: :-: £3 S3 SS Postatakarék számla száma 12980. 83 83 SS Laptulajdonos: KÜHÁR ISTVÁN. Politikai,-gazdasági és társadalmi hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18 Din. Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1 50 Dinár, rendes 1.— Din., apróhirdetés 0-70 Din. és az illeték. Többszörinél engedmény. VI. Evf. Murska Sobota, 1927. julius 10. 25. Szám. Hazug kultura és igazi fejlődés a tökélesedés felé. Afrika partjaitól nyugatra az atlanti tenger végtelen habjaiban, meleg szép kék ég alatt hét sziget emelkedik, amelyeket boldog szigeteknek neveztek. Most Ca-nári szigeteknek nevezik őket. Boldog szigeteknek nevezték őket az ókorinépek. És valóban boldogok lehetlek e szigetek lakói az erős és termetes szép guánók, mert a benszülöt-teknek aranyban ezüstben és főkép tejben vajban nem volt hiányuk. De vájjon élnek e még ezek a boldog és szép benszülöttek a „guánók"? akikről sok mások után Bory de St. Vincent és a világhírű Humboldt oly figyelemre méltóan sok szépet irtak. Nem, nem élnek már ők. Megölte őket a „müveit" Európának Imperialista falánksága. Égy részüket még a szigetek kipusztították, más részüket a szép kanári madarakkal Európába hurcolták ez utóbbiak még élnek de a guánók az élők sorából örökre ki vannak törölve. Európa „müveit" keresztény nemzetei, kik uj világokat találtak s hódítottak, büszkén ütötték föl e véres csillag (a föld) most itteni vagy más részén lobogóikat. A történet irás száz meg száz lapjai véres bizonyságot tesznek arról, hogy a „müveit" európainak határtalan gazdaságot, fényt és urasságot jelentett egy-egy ilyen hódítás, mig a régi lakosnak a lealázó rabszolgaságot vagy a halált, — teljes megsemmisülést jelentette. Aztán tudnunk kell, hogy az erősek mit hazudtak akkor és hazudnak talán ma is. — „Tudományt" „fölvilágosodást" „üdvözítő" vallást hozdtak a tarsolyukban s az uj világ jótevőiként atták ki magukat. Mi alatt véres és nyers erőszakkal, vagy alattomos ravaszsággal leigázták őket. Akik meg akarják ismerni e nagyszerű kultur misszióját a híres müveit nemzeteknek menjenek Cu-bába, Szent-Domingóba, Jamaj-kába: menjenek a Canári szép szigetekre s ha a rég lefolyt századok köveit, fáit, füveit és egyéb nevezetességeit helyén talá'ják, kérdezzék meg azt is: hol az az ember faj, melyet az európai jótevő itt talált? Az lenne a felelet: „Ah! Hiszen ők mindössze pogány ebek voltak, nem érdemiik a szánakozást." Mégis mi joggal tették ezt a müveit nemzetek? A feleletet megadják a mindenkori uralmi szervezetek módszerei, kik kezdettől fogva a joggyakorlat ezen kedvelt formáját ismételők még pedig naponkint és világos szavakkal. Nos tehát mi joggal? Az erő jogáyal! Aztán tudnunk kell, hogy az erősek az ilyen cselekedeteket és más egyéb súlyos tévedéseket (boszorkány üldözések} erkölcsös, sőt a haladás érdekében állónak, valamint müveit, emberi cselekedeteknek keresztelik el, holott a puszta erőszakon és önzésen alapultak. Igazán müveit ember pedig bünt, gyilkosságot önző érdekből nem követhet el. Szóval ilyenek voltak a rómaiak, a középkori vallásos népek Hát milyen a műveltség mai állása ? Szorosan vett müvelség a szó igazi értelmében ma sincs. A műveltség helyes fokmérője: a türelem. Addig amig a világ tele van vallási nemzeti és osztály közi türelmetlenséggel, addig minden műveltség hamis. Hasonlít azon szépen zománcozott konyha edényhez, mely kivülrül fénylik, de ha a zománca lekopik róla előbukkan a közönséges rozsdás bádoganyak. Műveltség nélkül pedig nincs haladás. Haladás-e az, hogy föltalálták a mozit, rotációsgépet, a rádiót a repülőgéept, és technikai eszközök egész tömegét és vegytani csodákat produkáltak, ha mind ezen találmányokat nem a haladás szekerébe fogták be, hanem Imperialista és militarista célok elérésére használtak fel. De nem csak, hogy nem haladtunk a múltban, hanem az egyhelybenállásnál veszélyesebb visszafejlődés veszélye fenyegeti a mai kulturvilágot is. Komolyan kellene foglalkozni a gazdasági renszerünk reformjával. Ennek végrehajtásával, például: „Dunai államok", .Északi kis államok szövetsége", „Közép euróoai egyesül államok" stb. De ehhez az önző hatalmi érdekekről le kellene mondani. Oyorsan kellene cselekedni mert recseg-ropog a mai társadalom minden pillére! Valami készül, mert a halálos közöny és a modern bachanálizmus ejtette hatalmába a világot. A társadalom minden rétege Bacchus Istennek áldoz. Vigad és könyelmüen a szeszes italok méregfolyamába őli magát. Vigyázat! A hatalmas és müveit Róma pusztulását is báchánáliák előzték meg. SAS. Ujabb hirek Vilmos excsászár restaurációs terveiről. A baloldali sajtóban idő'ől-időre megujul az a hír, hogy Vilmos excsászár olyan terveken töri a fejét, amelyeknek célja a Hohenzoilern-ház restaurálása. A legújabb ilyen hir szerint a Welt am Abend cimü kommunista lapban megjelent, amely azt írja, hogy legközelebb hiteles okmányokat fog közzétenni, amelyekbői megcáfo hatlanul kitűnik hogy milyen összeesküvést tervez a Hohenzoilern-díitasztia a német köztársaság ellen. Ezek az összeesküvők Vilmos excsászár felesége, Hermina vezetése alatt állnak. Az excsászár feleségét elsősorban Hugenberg szélső jobboldali, vagyonáról és befolyásáról ismert nagyiparos és herceg Schalm- Horstmar Ottó támogatja terveinek megvalósításában. A kommunista lap szeriní a szervezkedés olyan módon tőrtént, hogy a lakások és üzletek őrzésére szolgáló úgynevezett wacht und Schliess gesellschaftot alapítottak, ame'yeknek kulásszái mögött húzódnak meg sz összeesküvők. A felforgató szervezet szolgálatában sok rendőrtiszt is áll, akik titokban azzal foglalkoznak, hogy minél több tagot toborozzanak a szervezet részére. Politikai körökben kijelentik, hogy a kommunista lap leleplezéséről csak akkor lehet érdemben nyilatkozni, ha az igért okmányok leköziése megtörténik. ROVÁS. A >Novine« utolsóelőtti számában egy az államnyelvet kigúnyoló cikket közölt, mellyel mint ha a gla-varsztvót gondolta piszkálni. A cikk nagyban hozzájárul dr. Éerjavnak, a klerikálisták kormánybanléte idején, a zágrebi, beográdi és boszniai lapokban tett azon állításához, hogy „Slo-venia külön állam az államban." Egyben pedig a cikk olyan színezetet ád a dolognak, mintha államhivatalnoknak nem szabadna államnyelvet használnia. Mikor jöttek rá az urak erre a merész gondolatra? Vagy talán ez nem épp oly tűrhető valami, mint mikor dr. Korosec szerb nyelven tárgyal Beo-gradban, ha bársony székre fáj a foga? * * * Pénzügyminiszter nyilatkozata szerint, a határszéli finánc altisztek létszámát kétszeresére fogja emelni, mert — mondja — jelentések szerint a csempészet megkétszeresedett. Vagy nem látják be, hogy mit nyernek a réven, elveszítik a vámon ? Vagyis ha a monopolból engednének, s igy a cukor, gyufa stb. olcsobbá válna, ami közszükségleti cikket illetőleg elvárandó volna, csempészés nem létezne egyáltalán, kétszeres finánc fizetés pedig feleslegessé válna. — Szakképzett gazda nélkül nincsen intenzív gazdálkodás. * * * Sok helyen a jég tönkre tette a gabona termés javarészét. Hogy ez nsmzetgazdasági szempontból érzékeny kárt jelent, az elvitathatlan. S mégis miért nem kerti! sor a kőtelező állami jég biztosítási törvény nyélbeütésére. Természetes, mert a párt — és személyi politika a politikusoknak többet hoz. * » * Prekmurje a két utolsó évben mezőgazdaságilag és állattenyésztésileg (ami fő jövedelmi forrása) sokat szenvedett. Átlagvéve Prekmurje úgyis passiv terület, de ezekután hatványozva az. Ezek alapján nem lehetne szó államsegélyről, hacsak adóelengedés formájában is, és olcsó hitelről? Talán a kormánytól fölajánlottat a vezető emberek kötelessége volna kiutaltatni, ha nálunk nincsenek is középbirtokosok. Ezt meg kellene magyarázni a kormánynak. Általános gazdasági válság. Hetekkel ezelőtt Qeofben megint konferenciára gyiiltek össze. A sok tüdős közgazdasági professzorok közül bizonyára nem egy igen igen tudja a bajok igazi okát, — a tőkés termelés csődbejutását, de ki nem mondják, rá nem mutatnak, az igazi bajra. Mit használ világgazdasági konferenciának keresztelni el a világ imperialista legnagyobb hatalmainak gyűlését arról, hogy hogyan osszák föl — békés eszközökkel — a petróleumot, ezt az uj bálványt, valamint a kizsákmányolandó nyersanyagterületeket és a piacokat egymás között, — ha még ez is szemfényvesztés, ha még ez is csak porhintés a világ szemébe, mert hiszen maguk is jól tudják, hogy mindezen próblémák ma, hatalmi problémák és hatalmi problémákat ők bi-zonnyára legszivesebben fegyveresen oldanak meg. Ez a konferencia csak arra volt jó, hogy jobban kiismerjék egymás gazdasági erejét, vagy gyengéjét, hogy aztán kulisszái mögött a genfi konferenciának alaposabban összefogjanak az éhes falánk csoportok, nem a világ békés gazdasági együttműködéséért, hanem a világ békéjének felbontásáért. Ki nem tudja, hogy az igazi gazdasági válság oka, a tőkés termelési rend igazságtalan, ellentmondó, már csődbe jutott rendszerében van? És ki nem tudja, hogy e termelési csőd az egész mai társadalmat összeomlással fenyegeti ? Gonosz májúnak kell annak lenni, aki tudja és nem mondja ki az igazságot. Gonosz májúnak kell annak lenni, aki fél otthagyni a haldoklót, és nem siet a születendőt üdvözölni. Genfi Professzor urak! Kik a beteg Európa és a világ bajait gyógyítani akarjátok ! Meritek-e állítani, hogy kuruzs. lássál és ráolvasással meg lehet a beteget gyógyítani? Adjatok a világnak a kulturális igényeihez fogyasztó-képességet. Osszátok el a szükségle- teket, igazságosan, mint ahogyan a természet elosztotta a napfényt, a levegőt, a vizet, akkor meggyógyúl a világ. A vagy ezek nem szükségleti cikkek? Mondjátok ki genfi professzorok bátran az igezságot: a szabad javak igazságosan vannak elosztva, mert el nem tulajdoníthatók. De a fáradsággal' munkával és áldozattal szerzett jnvak-ból éppen a fogyasztók azon óriási tömege van kizárva, akik fáradtak és áldoztak érte. Ez igazságtalanság jelentkezik a termelés és elosztás folyamatában, mint ható ok, mely az álta- A hőség, amely néhány nap óta egyre növekszik, egész Középeurópában már-már elbirha-tatlanná vált. Beográdban a Meteorológiai Intézet jelentése szerint a hőség elérte a maximumot és szombaton 36 Celsius fok volt árnyékban. A Meteorológiai Intézet szerint Jugoszláviába is meg fog érkezni a nyugati depresszió, amely Franciaországban és Németországban nemcsak lényeges lehűlést okozott, hanem zivataros esőzésekkel sok kárt is tett. Jugoszláviában mindenütt rekkenő hőség volt szombaton és különösen a városokban sokan rosszul lettek a nagy meleg miatt. Párisi jelentés alapján az a hir terjedt el, hogy Gyuracsko-vics dragománt szabadon engedték, de ezt a hirt Tiranából mind-edpig még nem erősítették meg. Diplomáciai körökből származó értesülés szerint a londoni, párisi, római és berlini jugoszláv követek az illető ország kü- lános gazdasági krízist — a munka nélküléséget — általános nyoma a fogyasztó tömegek életstandardjának leromlását idézi elő. Ez a helyes diagnózis 1 Gyógymódja: a politikai és a vámhatárok ledöntése, Európai gazdasági egységek szervezése a munka teljes védelme és szabadsága, életjognak garanciális biztosítása a javak és szükségletek igazságos elosztása stb. Ezeket kellene a genfi professzorok uraknak elmondani. Amit ők elhallgatnak, azt majd a történelem földrengető dübörgéssel dör-gi el! „Sas". Newyorki jelentés szerint Chicagóban a három nap óta tartó nagv melegben harminc ember halt meg. Ohióban szintén több halálos áldozata van a hőségnek. Szombaton délután Ausztriában és Nyugatmagyarorszá-gon hatalmas zivatar vonult végig, amely megrongálta a telefon- és táviró- vezetékeket. Emiatt Budapest délután óta egész Nyugateurópától el van zárva. Ellenőrizhetetlen hirek szerint a vihar Bécsben óriási károkat okozott, — Romániában a meleg miatt sok baleset történt, a hőség napon 56 fokra emelkedett. iügyminisztereinél kijelentették, hogy mivel az albán kormány nem tartotta be a nagyhatalmak részéről felállított feltételeket, Jugoszláviának további magatartását komolyan meg kell gondolnia. Beográdban nagy elkeseredést keltett az is, hogy tiranai francia követ elfogadta azt az álláspontot, hogy a jugoszláv követ tiltakozó jegyzékét ne az Albániába visszatérő jugoszláv követ módosítsa. Szózat! (választó polgárokhoz Kossuth Lajos azt izente dallamára.) Prekmúrjei jó vend népek, Most mind ide figyeljetek, Az országház fel van osztva, Választás már ki van irva, Ez most mind igaz 1 Oly követet válasszatok, Ki orvosolja bajotok Ne nézz klerikális pártra, Demokrata, sem Radicsra, Ez most úgy legyen I Ne válassz kis gazda pártot, Segitní rajtad ez sem tud, Ily csip-csőp apró pártocska, Bajodban nem segít soha Ez is igaz most! Kérded kit válassz hát mostan Ki meg segit nagy bajodban? Megmondom hát ide halgass 1 Ez a párt a radikális, Úgy bizony igaz ! Láthattátok azt a múltban Ő segített nagy bajodban Nem nézte ki vend vagy slovén, Magyar, német, bosnyák, ozmán, Ez is mind igaz! Azt sem nézte, Radics, horvát, Ő előtte ez mind privát, De mind közös ő előtte, Szegény embereknek ügye, Ez is mind igaz ! Őket nagy Szerbia ügye Közös célja vezérelte A Király is ezt belátta Bennük van néki bizalma Éljen Szerbia! HORVÁTH LAJOS. Halálos áldozatai vannak a hőségnek Amerikában- ismét kiélesedett a jugoszláv-albán viszály. A Vőféijy. Irta: K. J. A lakodalommal járó ügyes-bajos dolgok közé tartozik a vőfény tapintatos megválasztása is; mert a nyoszolyólányok, ha már annyit költenek a vőfény virágossá tételére, megvárják, hogy a vőfény kedvökre való, csinos, takaros, jő táncos egyszóval .helyre legény" legyen; s a násznagyok elvárják, hogy kitegyen magáért a verselésben; sőt az asszonynénék sem feledik el rábarancsolni a vőlegényre, hogy a vőfény aztán alkalmatos ne pedig valami „hányi-veti" legény legyen ám. A vőlegény igyekszik a kívánalmaknak megfelelő legényt kiszemelni, a kire a házasság és a lakodalom végrehajtó hatalmai közt való közvetítés díszes, de nem kevés nehézséggel járó szerepét bizza, A vőfény, mihelyt a rozmarinnal fölékesített citromot kezébe kapta, a hetedhétországra szóló lakodalomnak főfaktorává leszen. Büszke is reá! Hogyis ne ; hiszen ő nemcsak a hívott, de a választott is, a ki képviseli a vőlegényt, hívogat a lakodalomra, oltárhoz vezeti a menyasszonyt, túltesz a násznagyi furfangon, boldoggá teszi a nyoszolyólányt, dirigálja a cigánybandát, felülvizsgálja a konyhát, fakturáz (szellemeskedik) jobbrabalra, rigmusokban dikciózik előre- hátra, rendezi a sortáncot, kásapénzt szed a szakácsnénak, ő a megmondhatója a tyukverőnek, egyszóval a lakodalom külső fénye rajta nyugodván, rajta ül, hogy azt minden résztvevőnek örökkétíg emlékezetessé tegye. Azzá is teszi. Ha a' harmadszori hirdetés megvolt s a lakodalom szerdára van terminálva, az előttevalő vasárnapon összes cókmókjaikkal a menyasszonyhoz jönnek a nyoszolyólányok, a hol már alig lehet mozogni a tarkabarka pántlikák meg a virágok sokaságától. Hja a vőfényt virágozzák föl, (a nagyobb s lakodalmaknál két vőfény szokott lenni s ugyanannyi nyo-szolyóleány; az első vőfény dikciózik, míg a másik csak a dekórum kedveért fungál, s járatlan is a rigmusokban) aki szintén idejön ; átnyújtja a pörge kalapot, s aztán van próbálgatás, ille-getés, vájjon melyik virág illenék leginkább a kalapra, meg a mándlira a földig érő szalaghoz mellcsokor gyanánt. Utoljára is egy vadvörös, aranynyal áttört virág kerül a kalapra lelógó nemzeti színű pántlikával átkötve ; a mellcsokor meg egy fehér rózsákból álló, gyakran a vállon áthajolva a hát közepéig érő, bimbóval ékeskedő virág leszen, a mely alatt a földig érő arany- vagy ezü-tcsipkével szegélyezett pántlika libeg-lobog. Most még a rozmarinvirággal di-szitett citromot adják át neki, aztán összeüti sarkantyúját a \őfény a ha-miskás kacsintással kisérve illendő köszönetet mond a nyoszolyólánynak (aki alig tudja levenni szemét a kackiás legényről) s megindul hívogatni a lakodalomra. Alig lépte át az utcaajtó küszöbét, lövésre is használható pálcájának durranása jelzi utjának jelentőségét; ez képezi a nyitányát későbbi virtus, kodásainak. A koszorulányok sietnek haza, mert a menyasszony meghívása után őket illeti az elsőség; s csakugyan fe-léjök is tart, s alig ér haza a leány, nyomban belép utána a vőfény, meghívni és kikérni a nyoszolyóleányt szüleitől a lakodalomra: Engednék meg, kérjük kedves leányuknak, Mint szép menyasszonyunk nyo- szolyólányának, Hogy ránk következő szerdán nyolc órára Násznépünkkel jöjjön az Isten házába. Gondunk alá vesszük, mi is majd ott leszünk, Addig is az Isten maradjon mivelünk. Ezután sorba ejti a sógor, koma, nász, kisebbik, öregebbik, szomszéd, sat. uraimékat, közben-közben egy leányt is meghív, mert szokásos, egyik másik kinőttebb leányt is meghívni a lakodalom fényeseLbé tételére. (Folytatás következik.) * HÍREK. — Halálozás- A kis 8 éves Ribarics ozsit temettük 1-én, akit a jó Isten égre megszabadított gyógyíthatatlan pivbaj okozta tájdalmától. A jó anya ájdalmát enyhítse az a tudat, hogy a is Józsika már nem szenved. — Baleset. A várkertben va-árnap megtartott hazena mu-atságra 2 nagy villanyos reflek-ort kellett feiszerelni. hogy az a agy terület, amely mulatóhelyül itt fe^asználva, kellően ki le-yen világítva. Melles József mrszka sobotai lakos a lábaira ötött kampókkal felkúszott a ref-ektorhoz és ott keztyü nélkül karta elvágni a villanyvezetéket, mely nagy feszüít6égü villany-irommal volt tele. Amint a ve-etékhez érintett görcsösen össze-luzódtak az izmai. Amig eszmé-eténél volt csak-csak birta vala-logyan magát fenntartani annak llenére, hogy a veszélyes veze-éket képtelen volt elereszteni, a ;örcs annyira össze húzta a ke-ét Végre, néhány máscdperc tiulva, öntudatát elvesztette, a nagasból lezuhant a villany osz-np alatt heverő sörös hordókra, ihol jobb oldalon a lapocka alatt, lordája eltörött. Az óvatosság elmulasztása sokszor bajt okoz. I — Verekedés nélkül is el ehet intézni sokféle ügyet. K Murán tul bucsu volt Oibina icvü községben. Kolarics Viktor-iák, aki 22 éves nőtlen ember évén és Dolnja Bistrica nem lyujtott elég szórakozást, átment íucsura. A korcsma ilyenkor el lem kerülhető, úgyszintén nehe-ien kerülhető el a nézeteltérések ima, okos, nyugodt megbeszélé-le és igazságos elintézése. Isme-etlen okból erős összeszólalko-lások. támadtak és hogy meg-loszulhassák egymásra zúdított íértő kifejezéseiket, kihivatta egyik i másikat a korcsmából, hogy zabad térségen akadálytalanul lbánhasson az ellenfelével. Té-íedésből Kolarics Viktor lett ki-töldve, aki amint gyanutlanul ki-épett a korcsma ajtaján rettenetes fejbecsapástól azonnal eszméletét vesztette. A murszka-sobo-jtai kórházban e hó 4.-én délután 14 órakor meghalt. A felebaráti ízeretetre kell a legnagyobb súlyt lelyezni, akkor nem lesznek olyan nézet eltérések, melyek megoldását a furkós bottal kell keresni. j — A magyar párt érdekében Manoj-luvics Dusán suboticai főispán és a kiküldöttek Beográdba utaztak, hogy Vukicsevics Velja miniszterelnök és a magyar párt közti tárgyalásokból keletkezett félreértést rendezzék és a tárgyalásokat folytassák; ámde mivel erről senki jelentést nem tett a mi-taterelnöknek, a jövő hétig félbeszakadtak a tárgyalások. | — Olaszországban megvonják az állampolgárságot azoktól, akik hosszabb idő óte nem élnek Olaszország területén. — A megszöktetett királypárti vezér Daudet az „Action Francaise" nevü párisi lapba vezércikket irt, amelyben kicsúfolja a rendőrséget. Azt írja a francia rendőrség azt a módszert követi mint a vadak, amikor ártatlan embereket letartóztat, hogy ezzel nyomást gyakoroljon azokra, akikre pályázik 1 — Az oceánrepülők Byrd és társai szombaton délben érkeztek Párisba. Az „Amerika" nehéz repülőgép, a tengerbe szállt, de nem merült el teljesen. mert az üres benzin tartályok felfújt uszóövként feltartotta a köny-nyebb kabinrészt, ahonnan iratokkal és zászlóval a velük levő felfújható csónakkal érték el a száraz földet. — Táviratváltások Bratianu román és Mussolini olasz miniszterelnök között hogy mi is meghalljuk, melyek szerint az olasz-román baráti kapcsolatok megerősítésén fáradoznak. Szebben hangzana, ha az egész világ baráti kapcsolatainak megerősítésével törődnének I — Pozsonyban már nem tudnak magyarul 1 Pünkösd vasárnapján zajlott le Pozsoyban a szabó iparostársulat összeülőjének, a pozsonyi szabó céh alapításának 600 éves évfordulója. Az ünnepre többek között a budapesti szabóipartestület mintegy 20 tagu küldöttsége is megjelent. A budapesti küldöttság szónoka igaz testvéri együttérzésnek adott kifejezést, a beszéd mindenkit mélyen meghatott, de hogy ez a kellemes hatás ne legyen olyan maradandó, az ünneplő ipartársulat elnöke lehűtötte a kedélyeket-Bár valamikor beszélt magyarul, a nagy ünnep alkalmából, nem szállotta meg őt az apostolok ihlete mert elfelejtett magyarul s a budapesti szónok beszédjére államnyelven válaszolt-A válasz nagy megütközést keltett a megjelentek között. Egy ilyen esemény mélyen bevilágít az államfen-tartó elemek türelmetlenségére s a leglobb propaganda a külföld előtt, hogy itt igenis még csak udvariassági szempontból sem tisztelik a kisebbségek nyelvi jogait. Hát arra való a beszéd, hogy ne érsék meg? — Mezőgazdasági kamarák. A föld-mivelésügyi minisztériumban már több tervezetet dolgoztak ki a mezőgazdasági kamarák és hasonló intézmények felállításáról. Bánáti mezőgazdaságikörök véleménye szerint a mezőgazdasági kamarákra igen nagy szükség van. A mezőgazdasági köröket ma nem képviseli senki a külömböző, mezőgazdaságot érdeklő szakkonferenciákon, a mezőgazdaságra kiható törvényeket a mezőgazdasági érdekeltek megkérdezése nélkül hozzák meg, mert nincs hivatalos intézményük a mezőgazdák' nak. A mezőgazdasági kamarák alakításánál a legnehezebb kérdése az lesz, hogy milyen módon válasszák meg a kamara tagjait és hogy miképpen állapítsák meg kamarai illetékeket. A bánáti mezőgazdasági körök biztosan számítanak arra, hogy a Ba-nátnak külön mezőgazdasági kamará- ja lesz Becskerek székhellyel, mert a bánáti mezőgazdasági viszonyok ezt megkövetelik. SPORT. HAZENA. Murska Sobota : Zagreb válogatott 10:10 (4:3). Nagy ünnepe volt vasárnap f. hó 3.-án a Murának. Rövid három éves fennállás után olyan előkelő helyet és jócsengésü nevet szerzett magának a hazenasport terén, hogy a nagy sportkulturáju Zagreb érdemesnek tartotta válogatott csapatát kiállítani a kis vidéki csapat ellen. És bátran állithatjuk, hogy Mura, illetve M. Sobcta válogatottja, aki jelen esetben méltónak is mutatkozott erre a megtiszteltetésre, mert a mérkőzés utolsó pillanatáig egyenrangú ellenfele tudott lenni a nagyjátékerőt képviselő zagrebi együttesnek, sőt ha a szerencse csak egy kicsit kedvez a Murának győzelemmel vonulhat le a pályáról. A mérkőzés gyönyörű időben nagyszámú közönség előtt 4 órakor kezdődött, hatalmas iramú é3 változatos a játék az első pillanattól fogva. Eleinte a Mnra ideges kapkodó, de az első félidő második felében teljesen kezébe veszi a mérkőzés irányítását és többször percekre formálisan a kapuhoz szegezi a ragyogó védel-ínü vendégeket, ugy, hogy azok csak gyors lefutássaikkal érik el góljaikat, főként a gyengének viszanyuló két half valamint a kapus hibájákból. Az első félidő a közönség lelkes tapsa között 4:3 arányban végződött a Mura javára. A második félidő első részében Zagreb hatalmas, de a hazená-nál semmikép meg nem nem engedhető durva tempót diktál, ami Murát egészen összezavarja és megszületik gyors egymásutánban a 3 zagrebi gól. Közben Mura is magára talál, valamint Péterka biró is erélyesen próbálja a most már mindkét oldalon elharapódzó durvaságot megakadályozni. Mura erősít és ezután a mérkőzés végéig kezében tartja a vezetést, amit az utolsó pillanatban egy öngól miatt vészit el a kapus hibájából esett. Végeredmény 10:10. Kornerarány 14:7 Mura javára. A mérkőzés, jóllehet nagyon változatás volt, nem mutatta azt a nívós játékot, amit vártunk. A Zagrebi együttes minden tagja kiváló, legfőbb dicséret mégis a kapust illeti, aki, ha nem játsza ki azt a ragyogó formát, Zagreb vesztesként kénytelen meghódolni a murskai lányok előtt. A Mura játékvsai közel sem voltak olyan jók, mint ez várni lehetett volna tőlük. A csatársorban néha ugyan fölcsillant percekre a régi tüz a rigi tudás, de nagyon sok volt a szürke, eredménytelen játék. A Mura és egyben a mezőny legjobb embere, a zagrebi kapus mellett, Györy Di-dis volt, aki egymaga tartóztatta föl Zagreb helyenként tul durva támadásait. Péterka bírónak nem volt jó napja. A második félidőben jó pár percre teljesen kiejtette kezéből a mérkőzést és megtórlás nélkül hagyta a vendégcsapat durva játékát, Az első félidőben két esetben a Mura elle? ítélkezett helytelenül, Zagreb mindkét esetben gólt ért el. Mérkőzés után a Mura nagyszabású tánccal, büffével egybekötött népünnepélyt rendezett, amelyen Murska Sobota és a környék színe-java valamint számos előkelő vendég vett részt A mulatság szép és mindvégig finom nívójáról a Mura vezetősége gondoskodott. Igy a Mura 3-án kettős győzelmet könyvelhetett el magának. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen kis Józsi fiam elhunytakor koszorút, csokrot küldtek, vagy a részvétnek annyi más jelével igyekeztek mérhetetlen fájdalmamon enyhíteni — ezúton mondok leghálásabb köszönetet. M. Sobota, 1927. jul. hó. özv. Ribarits Imréné. KERESKEDELEM. Áru: LJUBLJANA julius 7. 100 kg. Buza Din. 280— > > Rozs > 200—250 > » Zab > 225— > » Kukorica » 225— » » Köles > 300— » » Hajdina > 300- » i Széna > 60—50 » > Bab cseres.> 300— » » vegyes bab » 100— » > Krumpli > 100—155 » » Lenmag > 370—380 > > Lóhermag » 2800—3100 BENKO: julius 7. 1 kg > III. II. 1. príma Bika >. 3 . 01 7— 8 — 9- _ io-- Üsző 7- 8 — 9- — 10 — Tehén O 3.— 4 — 6- - 7 — Borjú —.— —.— 10- — 12-50 Sertés 15 - 17'— Zsir I-a 23- — 28 — Vaj 30— Szalonna — — 24 — 0.75 Pénz. 1 Dollár . . . . — Din. 56 70 1 Pengő Budapest . = » 10.— 1 Schil. Bécs . = » 7 99 1 Kor. Praga . . = » 167 1 Líra.....= » 2-46 Zürichben 100 Din = 9.135 sfrk. Terjessze és olvassa a „MURAVIDÉK"- et 4. Oldal MURAVIDÉK 10 jttlius 1927. GAZDÁLKODÁS. A burgonyavész elleni küzdelemre minden évben felhívjuk a burgonyatermelők figyelmét. Ez a betegség a magy írországi mu t évi burgonyatermésben közel ötmillió métermázsányi burgonyát pusztított el s a termés csökenése országos átlagban 10—12 métermázsa volt kat. holdankint. A betegség rendesen juiius— augusztus hónapokban lép fei tőség szerint megvédik az ellen erősebben, tavaly azonban már iuniusban elkezdte pusztítását. Egyike a legkönnyebben leküzdhető betegségeknek, eredményt azonban ellene csak akkor érünk el, ha a védekezést már a baj megjelenése előtt megkezdjük. Az előzetes védekezést rézkészit-ményekkel való permetezéssel (bordóilé, Bordofix) kell elvégezni. Az első permetezést 1%-os bordóilével juniusban feltétlenül végre kell hajtani. Különösen fontos ez most, mikor a fagytól sokat szenvedett burgonya igen sokat vesztett e betepséggel szemben való ellenállóképességéből Természetesen, ha a betegség előbb megjelenne, ugy a perme-zéshez azonnal hozzá keli fogni. Az első permetezést egy második és egy harmadik is kövesse 3—4 heti időközökben 2% os bordói lével. Permetezni a harmat felszáradja után kell, lehetőleg olyan időben, mikor biztosan számithatunk arra, hogy per metlevünk rászárad a növényzetre s azt az eső nern mossa le rögtön róla Néhol a permetezés vízhiány miatt igen nagy nehézségekbe ütközik. Ilyen helyeken a permetezést valamilyen rézvegyülettel való porozással (rézmészpor, Verdola) kell pótolni. Hangyák a kertben. A hangyák a kertben kellemetlen vendégek és igen sok panaszra adnak okot. M'ndenek-elött különösen a gyepi hangyá ra (Tetramorium caespitum L) és néhány puposmirigy hangyafajra (Lasius-félék) van oka haragudni a gazdáknak, amelyek közvetlenül és közvetve okozna kárjkat. A hangyák közvetlen kára abban jelentkezik, hogy megrágják a virágokat, leveleket, a fiatal hajtásokat, a palántákat és a gyümölcsöt, miáltal az idősebb növények fejlődésükben visszamaradnak, a gyümölcsök értékükből veszítenek, a fiatal növények pedig el is pusztulhatnak. Azonkívül érzékeny károkat okozhatnak az elvetett magvak el-cipelésével is. A közvetve okozott kár, amelyeket sokan (Es-cherich) még nagyobbnak tartanak abból áll, hogy a hangyák ápolják, védik a levél és pajzs-tetveket. A levéltetveknek az emésztése ugyanis igen gyors s amellett nem tökéletes. A kiszívott nedveket kis csöppecskék üíak-;ában távolítják el marukból, melyeknek igen magas a cukortartalmuk. Ezt nevezik közönséges mézharmatnak. A hangyák nagy előszeretettel keresik fei a Ievéi-tetves növényeket, mert a tetvek mézharmatában bőséges táplálékra találnak. Hálásak is fejősteheneiknek, ápolják azokat, a lehe- séges támadásoktól, sőt meg a tetvek téli tojásait is oltalmazzák. Ezért a hangyákat a kertekből, gyümölcsösükből könyörtelenül ki kell irtani. A kipusztitás csak akkor teljes, ha sikerül a hangyák boglyát elpusztítani a hangyakirálynéval együtt. Mivel azonban a hangyák igen sok esetben meglehetős rejtett helyeken tanyáznak, ez nem olyan egyszerű dolog. Kisebb, nyilt helyen levő fészkeket úgyis elpusztíthatjuk, ha azokat hamuval beszórjuk ésfor-róvizzel leöntjük. Ha a fészek azonban valamilyen nehezebben hozzáférhető helyen, pl. falakban van, ez az eljárás nem vezet eredményre. A Munka. per°ament == PAPÍR se dobi po dnevnoj ceni na malo in na velko pri: IZIDOR HAHN MURSKA SOBOTA. I ALLANDOAN | KAPHATÓK: 5zalona kg-ja Din 24-Zsir „ „ 23-28 Háj „ „ 26.- Tőpörtő, kolbász stb. stb. BEN KO mészárszékben mURSKA SOBOTA. Vsakovrstne köze u sirove e i 1 ELADÓ méhes 16 családnak szolgáló dargek-ral 8 méhcsaláddal, úgyszintén áty-cserepes félszer. Bővebbet MARKO-VICSNÁL Murska Sobota, Grajska ulica. p u po najvisji dnevni ceni Franc Trauímarm Murska Sobota Cerkvena ulica 191. II II II II II II II II II II Mulatságokra konfetti-, szerpentin és vicces lapok, nagyban és kicsi-:- ben kaphatók -: Izidor Hahn könyvkereskedésében Murska Sobota. NEMECZ JANEZ vaskereskedő, íüst MURSKA SOBOTA "Ssi árusit bámulatos olcsó áron : épületvasalást, tűzhelyeket, gépolajat, gépalkatrészeket, dobsint, vizmutaíóüveget kenőszelencéket, felvonó serlegeket, tömlőket, tömitőany-nyagot, valamint minden vas és gépszakmába vágó anyagot. Biciklik állandóan nagy választékban PUCH motorkerékpárok és alkatrészek Prekmurje vezérképviselője. Világhírű Urania írógépek raktára. iiimiHiiaiiii §ERCER in DRUG maribori cég fiókja MURSKA SOBOTA a templom u. 178. szám (Dr. Czifrák-x-x féle házban) a volt póstahelyiségben x-x P | Prua Prehmiirsltö Zaloga Pohisttfa in iiisnih predmetov | | | 1927. julius l-én megnyílt i I I I L ii Puha és kemény fából készült hálószobák, ebédlők, konyha bútorok és konyha felszerelési tárgyak, székek, pamiagok (ottoinan) vasbutonk ágybetétek,, matrácok, szőnyegek függönyök, takarók, mindenféle kárpitos munkák, szent képek, feszületek és díszműáruk igen n^gy választékban. Javító műhely. Rendkívül olcsó gyári árak. í Eladás áremelés nélkül kedvező feltételű j1 RÉSZLETFIZETÉS mellett. | III!