Poštnina plačana v gotovini / f Céna - Ára 1.25 Din. RSZKA VéFSztveni, poliíeisssi i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Lét. V. JEvf. M árki© evei, £926. augusztus i, Zádnye vremen je tü! Známo ks je nevola v országi ; známo ka je povöden országa szrcé, 'zítnico, poplavila, nanikoj szprávila nikelko deszét jezér plügov rodovitne zemlé : ali delo za národa blagor pri té vládajőcsi i ravnajöcsi sze vendar neszmé v sztrankarszko politiko vdüsiti, nego ka vecs, sze tem resznése more vzéti. Csűtimö i vidimo, ka je né szamo edna massza národa od dneszna jütro posztála brez sztrehe i brez vszák-denésnyega krüha, nego i je sztem tüdi céli ország obcsűtno prizadeti : záto blagoszlovno delo őmürno morejo vzéti tiszti, kí szo zavolo toga dőbili od národa zavüpnoszt. Gda je potrébno ponpszrecsencov tu zen sors pred ocsmí dr'zati, te témbole moremo na országa prísesztnoszt míszliti, ka da je potrébno csiniti. Záto z tőv sztrankarszkov politikov nász-tran, oszebno kreszanye i sinfanye za lepse cajte, cse 'ze za národa péneze cirkusz politicsni scsémo vzdr'závati Zdaj na delo i trikrát na delo. Mámo oszemnájszet minisz-terszki reszortov. Csi je navola escse i tak velka v országi, sze delo med té vnöge minisztre raz-tála léko tak, ka itak má vszáki zadoszta vrémena, ka národa drűge potrébe vrácsiti neszmé pozábiti. Tícse sze pa tő ne szamo minisztrov, kí vsze naednok nemrejo viditi i znati, nego sze tícse tiszti tríszíő poszlancov, kí naj za du;znoszt dr'zijo opomínati minisztre na vsze tiszte potrébe, ki sze csiijejo z vűszt obtercse noga národa tisztoga, steroga je zasztőpati nyí du'znoszt. Polodelszka dr'záva szmo, tő je nevtajívo. Pšenico, ine-sző, kő-'ze i koze mamo dati drugim dr'závam, vsze drűgo indusztrij-sko blágo pa szmo pritisnyeni od drűgi dr'záv privazati. Záto je tembole neodpüsztlívo, tem kom-petentnim, ka sze za té polodel-szke drzáve národ v nikaksem táli nebrigajo, tak, kak bi tő potrebno bilő. Brigajo sze pa témbole za kapitálazmo'zne tühinszke i netühinszke indusztrije, banke i yelike obrti. Vszem i vszákomi je dobro znáno, ka je csehszka drzáva prohibitne carinszke zákone pri-neszla, síere nász prebiválce Ju-goszlávije te'zko prizadene. Naj- bőgsi piac za naso pšenico i .mesző je nevtajivo csehszka bila i szmo dnesz sztem našim blá-gom tam konkurencije nezmo'zni pősztali, ka je tüdi cseska sztem carinszkim zákonom za -szvoji agrárcov interess doszégnoti štela. Tő je preci veliki vdárec za nase polodelsztvo, tembole pa vezdaj, gda itak nosziti moremo vérsztvene kríze te'zki nászhaj. Pa je cseska vecs kak bole indusz-trijszka država, i glejte kak sze pobriga za szvoje kmete! Szte pa csüli szamo ednoga párta poszlanca ka bi sze zavzeo za nase kmetijsztvo sztem, ka bi zahtevao od nase vláde retorzijo prőti za nase kmetijsztvo skodli-vomi carinszkomi zákoni cseske? Pa bi léko narédili prőti cses-komi indusztrijszkomi blági, po sterom bi tüdi i ona pokázala popüsztlívoszt. Ali zalosztno, tő sze tní nemremo docsakati. Ali sze nevüpa nasa vlada, kak prőti vodécsoj dr'závi málé antanté, rájsi püsztí nász mantrati ali je pa briganye za kmeta .tak na má-loj nivoji prinasz,. ka ga májo szamo za bremen noszécsega szomára. Goszpődje na visjoj kompe-tenci, vrémen, zádnyi csasz je tü za csinénye. Nemajte odlásanya, nego sze pobrigajte za küpce nasi pridelkov, ár je zétva i mla-tidev tiszti cajt, kí prineszé v nikelko trósí i resenyé od koncs-noga propádanya, vszáki pri po-trébi péneza z odajov sze míszli resiti. Csi nyerni pa tüdi i odtoga veszeljá neprivőscsite, nego ga z táksim zanémárjenyom-k pridelka szlaboj vrédnoszti szprávite, escse bole odajo grajate z tühőtov prőti drűgim dr'závam, té more z kmeta propádanyom propádnoti tüdi i tiszta dr'záva, stero te pre-tercseni kmet gori dr'zí. Li te-csasz kúcsti 'zelezo, dokecs je v hicí, vugodno vrémen trbé gori ponücati te gda je zatő, vezdaj gda nam za pomőcs zádnye vrémen pri okni rogácse. Csi pa je námen tő, da naj v nasoj dr'závi vszáki kí je odnász piácsani dobro plácso má i po fái céni do jeszti od nász pride, te szmo nikaj né pravli i vidimo, ka escse i tő delo naprépomágajo tiszti kí za nase péneze po nasem zavü-panyi delajo tam, gde je zatő meszto. Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Broj tft Szám. 31: / pr Parcelacija zemljišča v Prekmurju. Kakor smo zvedeli, je prejela uprava veleposestva Ladislava grofa Szaparyja v Murski Soboti od Ministrstva agrarnn reformo 140 odobrenih kupnih gogodb glede zemljišč, ki so biia prodana agrarnim interesentom in ostalim posestnikom, ter so tozanevne parcele v zemljiški knjigi okrajnega sodišča v Murski Soboti že prepisane na nove lastnike. To je dokaz, da se vrši parcélacija po zakonitih prepisih, vsled česar opozarjamo naše agrarne interesente, da kupijo dodeljene jim parcele. Pri upravi smo se osebno prepričali, da so cene njiv in travnikov zelo nizke, vsled česar ne bi bilo pametno čakati v negotovosti, ker se ne ve, kaj prinese bodočnost. Veleposestniki so že večkrat pri me-rodajnih oblastih zahtevali, da se agrarno vprašanje v naši državi končnoveljavno reši. Z ozirom na to je izšel zakon o fakultativnem odkupu, pa je potrebno, da naši agrarni interesenti to ugodno priliko izkoristijo, in na ta način pridejo trajno v posest zemljišča, kar bi bilo tudi iz nacijo- nalnih ozirov velike vrednosti. Uprava veleposestva razprodaja tudi dele šum, katere nudi predvsem agrarnim interesentom. Sedaj je naprodaj okrog 30 oralov lepe hrastove šume v Mlajtincih, 5 oralov v Murskih Črncih. Šuma v Kupšincih in Borejcih je pa razprodana. Naprodaj je tudi joosetvo v Mačkovcih, ki meri 600 oralov in obsega deloma vinograd s plemenito trto, deloma pa njive, livade, šume i. t. d. Na tem posestvu se tudi nahaja lepa vila. Posestvo v Bokrači meri 18 oralov in ima hišo, hlev, livade, sadovnjak, krasni vinograd i. t. d. V Sebeborcih je 8 oralov zemlje s hišo, vinogradom, sadovnjakom, v Dolini pa 16 oralov s hišo, vinogradom, ki daje glasovito, fino vino, njivami in sadovnjakom. Vsa ta štiri posestva tvorijo vsako za sebe lepo zaokroženo samostojno gospodarsko jednoto. Na vse to opozarjamo naše agrarne interesente kakor tudi ostale posestnike. 375—! Je vsze mogőcse?! Ednők csiijemo tü, pri toj direkciji 'zeleznice ka poneverijo vodécsi ljüdje pár sztő jezero dinárov, drügocs csüjemo ka je té direktor ödao pár vagonov kamenoga vogelja, trétjics tam csüjemo ka je edem vagon dráge kompozicije niti v delavnico ne prišlo nego direkt na szkrivnoga kupca, pa sze' tem dönok nezgodi druge falinge, kak pa — csi je noii — szi szkoncsa zivlénye, csi pa né, te ga pa pre-mesztijo na drűgi kráj, rávno v táksoj poziciji, gde znövics léko forszéra zacsnyeno delo. Tem je tö vsze mogőcse csiniti i zakriti, csi pa edem delavec pét-deszét kilogramov vogelja zavolo sziromastva vkrádne, tisztoga pa z-szluzbe odpüsztijo. Je tő részam de-mokrácija i né korrupcije szvedősztvo ? I za cside péneze i kak S2e tő léko godi na skodo národa ? Je szamo na-telko vpelana kontrola, ali je ; kontrola odtáksi lüdi obdrzávana, kí szvoj pod-piszek z paocom prité'zijo ? . . . Escse izda sze trgajo nikáki po novinaj1 zavolo prikapcsítvi Prékmurja k Horvatskoj. Pa sze zavolo togoa részam né vredno trgati, ár csi pride v vecsíno pri vládi ali v parlamenti Hor-vatsko zasztőpsztvo i oni tüdi tak scséjo, te sze zákon za razdelitve dr'záve na oblászti tak ali ovak szpremeni v telko, da sze Prékmurje, Med'zimurje i Vara'zdinszki okraj v edno okro'zje ' zdrü'zi. Csi sze pa vecsiná nedoszégne, te pa je tüdi zaman krícsanye. Za ni-káke je tak szlabo, za nisterne pa bi ovak bilő. Nikáki záto kricsíjo, ka bi tak lé'zé poszlánci pősztali, nikáki pa záto kricsíjo prőti, ka bi te vecs nebi bili poszlánci. Vszáko delo má nikaksi zahrbtni ciíl. Ali ka bi té zahrbten cil národa dobrőta büo, odtoga szi niti miszliti né. Vszi szo egoiszti, kak 'ze vecsína lüdi. Preminőcsi pondelek je vlák na 'zeleznici Ljutomer—G. Radgona, pri G. Radgoni z-sin doli szkocso, toda lokomotiva i edem vőz je bluzi dvaj-szeti metrev^naduzi brez sin, po sve-laraj bé'zao tá. Neszrecsa sze je ni-kaksa né zgodía, szamo ka bi sze léko rávnotak tá nájvéksa tüdi zgodila. Neszrecsa je szamo tő tá nájvéksa, ka je malomárnoszt od kompetentni tak velika, ka sze za nadomesztitev bo'zni svelarov z dobrimi i mocsnimi nepo-brigajo, nego pridejo v komiszijo ráv-nocs tiszti, kí hrivica je i te zacsnejo szpitávati sto je kriv neszrecse. 'Železnica je nevarno dugoványe, ali vendar dobra za obcsno vértüvanye szamo tak, csi sze vu potrebnom rédi vzdr'záva. POLITIKA. A pártpolitizmus egyelőre hallgatagabb lett, miudenkinek a figyelmét inkább leköti az árvízzel sújtott területek és lakóság sorsa. Csak a mi szlovén politikusaink nem tanúsítanak semmi részvétet és emberiességet szerencsétlen testvérei irányában, legalább is pár vigasztaló szóval, ezek marakodnak egymás között még a legnehezebb időkben is. — Ugy a radikális mint a radics-pártban toyább tart a bomlás. Személyi kérdésekben nem tudnak düllőre jutni, s ez a mi jólétünk megölője. — Jugoszlávia—Magyarország között kötött szerződések első részét Beogradban aláírták. Ezen szerződések állategészségügyi, határforgalmi és tarifális jellegűek. — Pribicsevics független demokrata vezér külföldre utazott s az újságírók előtt ez alkalomból tett kijelentése szerint a kormány náluk nélkül nem állhat fennt. (Sokat beképzel az ur !) — Pa-sics még mindig Karlsbadban nyaral, de azért Radics retenete-sen támadja minden gyűlésen. — A király őfelsége már kétszer járta be az összes árvíztől sújtott területeket, ami a szerencsétien lakósság nagy megnyugvására szolgált, Eddig a királyi család egy millió kétszázezer dinár segélyt adott a károsultak javára. - Trieszti konzulunk. Stepa-novics Dusán 1,200 000 dinárral meglógott. Hogy hova, még eddig nem nyert megállapítást. — Tisztviselők és nyugdijasok drágasági pótlékát illetve fizetését öttől harminc százalékig arányo- san leszállítják. Árvíznek keileit jönnie, hogy erre elszánják magukat' de ismét rossz helyen kezdtek, nem a magas hivatalnokoknál, kiknek zsíros fizetésük van. — Politikai házasságot kötött Boris bolgár király, ki Lu-ganóban most jegyezte el Giovan-na olasz hercegnőt, az olasz királyi pár leányát. Hogy ennek a házasságnak erős külpolitikai következménye lesz, az magától értetődő. — Az angol bányászsztrájkban még mindig nem jutottak dűlőre a kormány és a mun- kás vezérek. Ezt elsimítani most az egyház fejedelmek kísérlik meg. — Az „Orjuna" ljubljanai szervezetét a kormány feloszlata, mert véres tüntetést rendezett az olasz konvenciók miatt. — Károlyi Mihály az ex-köztársasági einök ki párisban telepedett le, két napot Zegrebban töltött. — Hivatalnoki fizetés redukció után a kormány az állam kiadásait is chökkenteni fogja. Majd meglátó juk. hogy itt melyik oldalon kezdi majd meg és hol. Szinovjev bukása. Megfosztották a kommunista pártban vezető állásától. Az orosz távirati ügynökség közli, hogy a szovjet unió kommunista pártjának központi bizottsága elhatározta, hogy Szinovjevet megfosztja a központi bizottság politikai irodájának tagsági tisztségétől. A központi bizottsád azért hozta meg ezt a döntését, mert Szinovjev, aki a legutóbbi párt kongresszuson az ellenzék vezetője volt, bár utasítást kapott, tovább folytatta az ellen- zéki agítációt és állás foglalt az ellen hogy az úgynevezett Nép politikát, mely a magángazdaságnak ujabb engedményeket tesz, kiterjesszék. Szinovjevvel együtt megfosztották politikai szerepétől Kamenevet, aki szintén az ellenzékhez csatlakozott és a kommunistapárt hivatalos gaz-daság-politikáját mindvégig helytelenítette. Repülőgépből kidobott bomba két embert megölt. Csehország, Hlupiin községében Horasdovice mellett szombat reggel kilenc órakor egy repüló'bomba megölte Sejpa Mária tizennyolc éves leányt és atyját súlyosan megsebesítette. A leány édesatyjával együtt a mezőn dolgozott, amikor a bomba leesett és explodált. A leány meghalt, édesatyja a strakonici korházban a halállal vivődik. A vizsgálat megállapította, hogy a horasdovicei katonai repülőosztag már hosszabb idő óta gyakorlatozott bombavetéssel az e célra főntartortott területen. Az egyik repülő a levegőben elvesztette a tájékodozást és a rezervált területen kívül került. Azt is megállapították, hogy az a mechanizmus, amely a bombákat a repülőgépen megerősíti, elromlott é"s a bombák a repülő akaratán kivül estek le. A »Narod« jelentése szerint nem egy, hanem három bomba esett le. A szerencsétlenség színhelyére bizottság' zzállott ki. Damaszkuszt körülzárták a druzok. A francia hivatalos jelentéssel szemben a Daily News ugy értesül, hogy Damaszkusznál kiujult harcokban a felkelők győztek és a franciák péntek este kiüritették állásaikat és visszavonultak a városba. A druzok szombaton megismételték támadásaikat, teljesen körülzárták Damaszkuszt és a francia csapatokat elzárták a külvilágtól. Hir szerint a tizennyolcezer főnyi francia védőcsapat vesztesége több mint tiz százalék. Öt felkelő törzs vezérei haditanácsot tartottak és a zsebella törzs főnökét, Sulein el Bogart egyhangúlag a druz állam szultánjává kiáltották ki és felhívták, hogy utolsó csepp véréig védje meg a szent ügyet Masaryk és Benes tanácskozása a csehszová! 255 — » » Szenő—Széna » 50--80 » » Qraj—Babcsres. > 370 — » » zmésan—vegyes bab 150 — » » Krumpli » 60 — > » Len, sz.—Lenmag » —•— » » Det. sz.— Lóherm. » 2100-2500 ______rS-t. s Vsáki praznik, nedeio, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska goflba BARANYA. Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA. VELIKA fl|Dn|iP NAGY-KAVARNA iniiUllu KÁVÉHÁZ Ne sajnálja aas időt Naznanilo. Naznanjarh sp. občinstvi da I. avgustom odprem trgi vino z usnjem (iedrom) na Let davskoj ulici (poieg izraelitsl sinagoge) v M. Soboti. Prosim spoštuvano občinstj za obilen obisk. ŠTEFAN HOLCMAÍ BENKO: julius 29. 1 kg. III. II. I. prima Biköv.) Bika j 6-- 7-— 8-— 8"25 Telice (§ üsző |f 5 — 6 — 7 — 8"— Krave { "Tehén !| 150 3 — 5" - 6 — Teoci j Borju ) 9"— 10 — Szvinyé—Sertes —'— 15' — Mászt I-a— Zsirl-a. . . 22 —30 — Zmoc?aj--Vaj , . . . 30- — Spé—Szalona .... — • 25"— Belice- Tojás 1 drb. . . 0.75 se a fáradságot és győződjön meg személyesen, hogy a legszebb Párisi és Bécsi kalapmodelok és kalapujdcnsá-go_k legjutányosabb árban csak A KIRÁLY divatáru kereskeésébe kaphatók. Szalma kalapok backfischok résére 50 120 Din.-ig, szalma kalapok hölgyek-részére 75—175 Din.-ig. Szalmakah-pok gyermekek részérc 40 -65 Din.-ig. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Mindenemü ka'ap alakitások ugy mint forrr.áztatás, átvarás és festés a legpontosabbnn és a legolcsób árban készítetik. Ugyan itt nagy választék női és gyermek harisnyákbjn, kötények, blúzok pipere czikkek mindenemü kötöttáruban. Állandóan nagy választék megtekinthető, minden vételkényszer nélküi. Szolid árak ! Pontos kiszolgálás ! A. KIRÁLY trgovina s klobuki, perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA (fór tér Berger-féle ház.) Mlinske knjig ? Trgovske knjige Pergament papir • ^ Greppapir Pisemski in kancelarski pap se dobi na veliko in na ma I. HAHiv iviurska Sobota. Vinszki lag' od 300 do 500 litrov malo n cani sze po ceni oddajo pr ŠIFTAR LAJOSI v Polani poš v Puconci.__ ____i__^m Peaiesl 1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . I' lira . . . . 66 50 0.078 8-1-67 225 Zürichben 100 Din = 9 14 sfrk. Pénz: = D. — » = > — » -------,-------.------,---------------------rri1 -mmm- • SUP E HF0SFÖT THOfflflSSilMH sztáíno v szkladiscsi pri E. & A. Heimer trgovca z sztavbenim in kurilnim materij a lom kaktiidi z mešanim blagom Lendavska cesta v MURSKI SOBOTI. Megérkeztek ^ legújabb őszi és téli divatlapok! kaphatók I. HAHN papirkereskedésében M. Sobota. m mF. smMHNnjfli: i aonRHi mrqns^* a odaji je v Murski Soboti lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spájz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri Qadó Murszka Szobotában szép családi ház, mely áü < szoba, konyha, éléskamra é; kis pincéből. A házhoz széf nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. Érdeklődni lehet trgovci CZ.IPOTM VIKTOR kereskedőnél Murska Sobota.